Olvasgatásaim során rengeteg olyan mondatra bukkantam, amelyek jól kifejezik emberi mivoltunkat, utalnak gyengeségeinkre, vagy a nép ajkán már rég

Isteni bölcsességek, alapelvek V Váállooggaattttaa:: H Hoorrvváátth hK Káárroollyy

Olvasgatásaim során rengeteg olyan mondatra bukkantam, amelyek jól kifejezik emberi mivoltunkat, utalnak gyengeségeinkre, vagy a nép ajkán már rég megkövesedtek olyan bölcs kijelentések, melyek ismerte lényegesen közelebb visz bennünket önmagunk, s ezen keresztül világunk megismeréséhez. Íme, fogadják szívesen ezt a néhány sort, természetesen a teljesség igénye nélkül.

¾ Őrült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. ¾ A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. ¾ Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. ¾ A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. ¾ Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején. ¾ Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. ¾ Az eredethez visszatérni, annyi, mint megnyugodni. ¾ Aki kapni akar, tanuljon meg adni. ¾ Aki sokat gyűjt, sokat veszthet. ¾ Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. ¾ A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. ¾ A világ a menny és a pokol erőinek küzdőtere. ¾ A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése, és a nem látható dolgok bizonyossága. ¾ Az ember arra született, hogy szenvedjen. ¾ Mid van, amit nem kaptál? Ha meg úgy kaptad, miért dicsekszel vele? ¾ Az élet szenvedés. ¾ Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. ¾ Ha meg akarod ismerni múltadat, nézd meg a mostani életedet; ¾ Ha meg akarod ismerni jövődet, vess egy pillantást a jelenre. ¾ A tutaj arra jó, hogy átkelj vele a folyón; Utána már felesleges a hátadon cipelni. ¾ A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget. ¾ A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. ¾ Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek. ¾ Az emberek azt hiszik el, amit szeretnének. ¾ A Nap is jár ezeken a helyeken, mégsem mocskolódik be.

2

¾ Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. ¾ Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. ¾ A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. ¾ A rózsa nem élhet fény nélkül, a nő nem élhet szerelem nélkül. ¾ Az ínség örök vendég annál, aki tétlen. ¾ Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat; Mert a sorsod te vagy; Jellemed, személyiséged alakítja, formálja a jövődet; ¾ Fogadd el önmagad, és el tudod fogadni majd a sorsodat is; ¾ Vigyázz magadra: változtass magadon, és változni fog a jövőd is. ¾ Szeretnéd tudni, hogy mit hoz a jövő? Teremtsd meg a jövőt! ¾ Csak az marad változatlan, aki változtatni tud. ¾ Egyedül a változás állandó. ¾ A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. ¾ Nem a dolgok határozzák meg az ember életét, hanem az a felfogás, amit a dolgokról alkotnak. ¾ A bölcsek tudják, hogy mire van szükségük, de a gazdagok nem; Különben ezek is jobban vágyódnának a bölcsességre, mint a pénzre. ¾ Senki sem gyógyítja meg a bolondot azzal, hogy ő is megbolondul. ¾ Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat. ¾ Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. ¾ Olyan élvezeteket keress, amelyek a munka nyomában járnak, és nem előtte. ¾ Ki mint vet, úgy arat. ¾ Az igazság szabaddá tesz benneteket. ¾ A gyertyát nem a véka alá kell rejteni, hanem a gyertyatartóba kell tenni, hogy világosságot adjon mindazoknak, kik a házban vannak. ¾ Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. ¾ Mert, ahogy fontolgat az ember, olyan ő. ¾ Ahol a kincsetek, ott a szívetek.

3

¾ Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, mert juhok képében jönnek el hozzátok, holott ragadozó farkasok. ¾ A Paradicsomban több helye van egy megtérő bűnösnek, mint száz igaznak. ¾ Senki sem lehet próféta a saját hazájában. ¾ A tapasztalat a bölcsesség kezdete. ¾ A némaságnak hatalmas súlya van. ¾ Az önhittség nyomán csak balsiker terem. ¾ Az öndicséret büdös. ¾ Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. ¾ Ebül szerzett jószág, ebül vész el. ¾ A félénket is bátorrá teszi a szükség. ¾ A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. ¾ A gyáva százszor hal meg, a bátor csak egyszer. ¾ Bátor csak az lehet, aki ismeri a félelmet; aki nem ismeri a félelmet, az nem bátor, hanem vakmerő. ¾ Okos tanács nélkül az erő letör. ¾ Ragadd meg a pillanatot! ¾ Adott pillanatban jó helyen lenni. ¾ Fogadd el, amit adnak, de ne követeld, amit nem adnak. ¾ A késedelem veszedelem. ¾ Jaj, a legyőzötteknek. ¾ Jobb később, mint soha. ¾ Állhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs. ¾ A szerelem vak. ¾ Hasonló a hasonlónak örül. ¾ Tévedni emberi dolog. ¾ Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget. ¾ A férfinak előnyös a házasság; ha jó feleséget talál, boldog lesz; ha rosszat, bölcs lesz.

4

¾ A test a lélek hangszere. ¾ Megölhettek, de ártani nem tudtok nekem. ¾ Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. ¾ Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. ¾ A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. ¾ Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. ¾ A szerencsét könnyebb megtalálni, mint megőrizni. ¾ A szerencse üvegből van; amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. ¾ Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli. ¾ A nélkülözőnek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. ¾ Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a bűnöst. ¾ A botlás másodszorra már hiba. ¾ Soktól kell félnie annak, akitől sokan félnek. ¾ Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. ¾ Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. ¾ Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes. ¾ Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl; harmadik eset nincs. ¾ Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. ¾ Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. ¾ Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. ¾ Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. ¾ Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. ¾ A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető. ¾ A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár. ¾ Az igazság beszéde egyszerű. ¾ A derűre ború jön, a borúra meg derű. ¾ A gyógyulni akarás a gyógyulás része.

5

¾ Sehol sincs az, aki mindenütt van. ¾ A sors ritkán keresztezi a bölcs útjait. ¾ Az erényt tanulni kell. ¾ Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. ¾ Ki sokat markol, keveset fog. ¾ Az idő pénz. ¾ A szerelem mindent legyőz. ¾ Bármit tanulsz, magadnak tanulod. ¾ Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. ¾ Kéz kezet mos. ¾ Ami ma nincsen meg, meglesz holnap. ¾ Amilyen az úr, olyan a szolga. ¾ A hal úszni akar. ¾ A pénznek nincs szaga. ¾ Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is. ¾ Az irigység a kisebbrendűségi érzés megnyilvánulása. ¾ Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény. ¾ A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. ¾ A lelkiismeretnél nincs szigorúbb bíró. ¾ Szeretetre vágysz? Szeress! ¾ Mindenki magának tulajdonítja a sikert, a balszerencsét viszont másnak róják fel. ¾ Messziről nagyobb a tisztelet. ¾ Inkább tisztes halált, mint gyalázatos életet. ¾ A kocka el van vetve. ¾ Lassan járj, tovább érsz. ¾ A róka megváltoztathatja a szőrét, de nem a természetét. ¾ Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.

6

¾ Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik. ¾ Háborúban az embert a kard, békében a fényűzés sebzi meg. ¾ Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. ¾ Óvakodj attól, hogy mások bajából örömöd támadjon. ¾ Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyonoddal. ¾ Amit te magad nem tudsz elviselni, arra ne adj parancsot másoknak. ¾ A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk. ¾ Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed. ¾ Addig üsd a vasat, amíg meleg. ¾ Amilyen a kezdet, olyan a befejezés. ¾ Ajándék lónak ne nézd a fogát. ¾ Hatalmasabb a példa a szónál. ¾ Magának él, aki nem szeret. ¾ Ki a jót feledi, balga; de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen. ¾ A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez. ¾ Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség. ¾ Más kárán tanul az okos, a saját kárán a bölcs. ¾ Magam kárán lehetek okos. ¾ Az ésszerű és az ésszerűtlen ugyanarra a tudásra vezet. ¾ Vak tyúk is talál szemet. ¾ Aki a veszélyt szereti, általa vész el. ¾ Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik. ¾ Gyakorlat teszi a mestert. ¾ A megtörténtet nem lehet meg nem történté tenni. ¾ Ember embernek farkasa. ¾ Minél több embert ismerek meg, annál jobban kedvelem a kutyámat. ¾ A nép szava, Isten szava.

7

¾ Az idő változik, és vele együtt mi is. ¾ A lét csak csaló kép, nem oszt, nem szoroz, hisz egyként elillan, mi jó, s mi rossz. ¾ Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért. ¾ A szenvedés a leggyorsabb paripa, amely a tökéletességhez visz benneteket. ¾ Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. ¾ Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. ¾ Nem az a fontos, hogy ki hány nyelven beszél, hanem az, hogy mit mond. ¾ Ez az ember valóban hét nyelven beszél, de mind a héten ostobaságokat. ¾ Nem mindig lehet megtenni, amit kell; de mindig meg kell tenni, amit lehet. ¾ Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés. ¾ A hallgatás, beleegyezés. ¾ Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik. ¾ Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem. ¾ Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. ¾ Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot. ¾ Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik. ¾ Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert, pedig a kísértés ¾ Ember tervez, Isten végez. ¾ Az elveszett idő nem tér vissza. ¾ A láng nem csap fel füst nélkül. ¾ A természet nem szegi meg törvényét. ¾ Minden mindenből ered, és minden mindenné válik. ¾ Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul. ¾ Ha az ember nem lát utána, hamar felkopik az álla. ¾ A boldogság ott található, ahol manapság senki sem keresi; az alázatban és a szolgálatban.

8

¾ A kifogástalan neveltetésben részesült nemes lelkű embert olyan ösztön és tapintat vezérli, mely szüntelenül erényes cselekedetre készteti; a bűntől visszatartja, ez adja meg emberi méltóságát. A primitív lelkű ember viszont hajlamainál fogva mindig a rosszra törekszik, a tiltott dolgokhoz vonzódik, bűnös gondolatok uralják az elméjét. ¾ Evés közben jön meg az étvágy. ¾ Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül; méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül. ¾ Nincsen öröm üröm nélkül. ¾ Legbiztosabb erődítmény a nép szeretete. ¾ Nem az az erős, aki sohasem bukik el, hanem az, aki mindig feláll. ¾ A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. ¾ Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. ¾ Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. ¾ Aki nem tudja merre tart, annak mindig rossz felől fúj a szél. ¾ A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen, a feszes gyeplő ott legyen kezében. ¾ Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék. ¾ Kinek a szegénysége nem bilincse, akkor is gazdag, hogyha nincs egy inge. ¾ Bátraké a szerencse. ¾ A nők szeszélyét ismerem; nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell. ¾ Az asszony olyan, mint az árnyék; ha szaladsz utána, elfut előled; ha szaladsz előle, ő fut utánad. ¾ Gazdag csűrt szimatolva tőrbe ne csaljon az asszony, se ringó derekával, se hízelgő fecsegésével; mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik. ¾ Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát rosszul lesz begombolva. ¾ Egy fecske még nem hoz tavaszt. ¾ Egy fecske nem csinál nyarat. ¾ Silány marad az, aki magát silánynak tartja. ¾ A kakas is úr a maga szemétdombján. ¾ Kivétel nélkül nincs szabály.

9

¾ Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard; az első nem égeti, a második nem sebzi meg az illetőt. ¾ Nincs az a zár, felügyelet, retesz, ami jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon erénye. ¾ Sok nőnek csak azért marad meg az erénye, mert sosem kérték tőle. ¾ Uram, szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok. ¾ Akit egyszer megmart az eb, az már az ugatásától is fél. ¾ Az igazság önmagáért szól. ¾ Aki az idegenben a testvérét nem látja, az előbb-utóbb a testvérét is idegennek látja. ¾ Ne az edényt, hanem a tartalmát nézd. ¾ Amilyen az anyja, olyan a lánya. ¾ Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát. ¾ Az én házam, az én váram. ¾ Mindent a maga idejében ¾ A szavak kerítők. ¾ Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés. ¾ A nők varázsának fele mindig dekoráció. ¾ Ha arra gondolsz csak, mi rajta csúnya, nincs, ki iránt szerelmed el ne múlna. ¾ Ki nem hajol a józan ész szavára, mindig magának lesz belőle kára. ¾ A falnak is füle van. ¾ A pénz olvasva jó. ¾ A kishitűnek rosszul megy sora. ¾ A hit teremtő és fenntartó erő. ¾ Minden férfi úgy bánik a nővel, ahogy lehet. ¾ Ki pénzért nősül, sorsa nem lesz más, mint perpatvar, jaj, civakodás. ¾ A pénz nem boldogít. ¾ A pénz nem boldogít, de nélküle nem boldogulsz. ¾ A böjtölés a legjobb orvosság. ¾ Az ember annyit ér, amennyit változtat a világon. 10

¾ Ki gyönyörnek él, gyönyör lesz a veszte. ¾ A tudás hatalom. ¾ Szükséggel együtt nő meg a remény. ¾ Árulónk a kétség; attól foszt meg, mit könnyen elérnénk, ha mernénk. ¾ A természet ingyen nem adja kincsét. ¾ Mit ér a tanács ott, ahol összevész a gonoszság és a józan ész. ¾ Derék ember számára nincs jobb cégér, kérges kezénél. ¾ Vétkesek közt cinkos, aki néma. ¾ Bűn bűnt vonszol magával. ¾ Színház az egész világ. ¾ Mindnyájan színészek vagyunk az élet színpadán, és az általunk választott szerepet játsszuk. ¾ A kaszással, amely holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad. ¾ Heves tűz hamar kiég. ¾ Korán nyíló virág, korán hervad. ¾ A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. ¾ A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. ¾ Önmagában semmi sem jó vagy rossz, a gondolataink teszik azzá. ¾ Az állítás nem bizonyosság. ¾ Légy hű önmagadhoz, mindenek felett. ¾ Aki szereti a talpnyalást, méltó a talpnyalóhoz. ¾ Az öröm leghívebb szószólója a csend. ¾ A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. ¾ Csapás előtt mindig vidám az ember, de a szerencsét gond előzi meg. ¾ A hencegőből könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. ¾ Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. ¾ A nagy tűzvész is szikrából támad. ¾ A pénz könnyebben megy, mint ahogy jön. 11

¾ Mihelyt habozik, elveszett az asszony. ¾ Hiába van valakinek esze, ha nem tudja használni. ¾ A beszédhez igen kevés ész is elég. ¾ Kettős a fájdalom, ha rejtjük kínjainkat. ¾ A szükség törvényt bont. ¾ A kényszerűség nem ismer határt. ¾ A cél szentesíti az eszközt. ¾ Annyit érünk, amennyit tudunk. ¾ A szerencse is belefárad, ha sokáig a hátán kell hordania valakit. ¾ Légy előbb önmagad ura, azután másoknak is ura lehetsz. ¾ A bölcsnek több haszna van ellenségeiből, mint az ostobának barátaiból. ¾ Hagyd el a dolgokat, mielőtt még azok hagynak el téged. ¾ Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. ¾ A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. ¾ A citromot kifacsarják, és eldobják. ¾ Aki meg tudja mutatni mit ér, kétszer annyit ér. ¾ Ne tégy semmit első felindulásodban. ¾ Az átmeneti visszavonulás később még győzelmet hozhat. ¾ Aki magának tetszik, mindenki másnak visszatetszik. ¾ A tiszteletet nem lehet kierőszakolni, azt ki kell érdemelni. ¾ Ne kezdj olyannal, akinek nincs vesztenivalója. ¾ Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság; elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell, mint az elhallgatásához. ¾ Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni. ¾ Még a legbutább embertől is lehet tanulni valamit. ¾ A baj nem jár egyedül. ¾ Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. ¾ Az ifjak fő szabálya: jól ügyelj a szádra! 12

¾ A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem. ¾ Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van; és nem színlelheti ott, ahol nincs. ¾ Az ész mindig a szív balekja. ¾ A távollét a kis tüzeket kioltja, a nagy tüzeket fellobbantja. ¾ A szerelem akárcsak a tűz, nem lehet meg örökös lobogás nélkül; mihelyt megszűnik remélni vagy félni, kialszik. ¾ Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. ¾ Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik. ¾ A szerelemből mindig az gyógyul ki hamarabb, aki előbb szakít. ¾ Semmi sem gátolja annyira, hogy természetesek legyünk, mint az, ha természetesnek akarunk látszani. ¾ Nagyobb erények kellenek a jó sors, mint a balsors elviseléséhez. ¾ A bölcsesség a léleknek az, ami a testnek az egészség. ¾ Az irigység engesztelhetetlenebb, mint a gyűlölet. ¾ Mindenkinek annyi a joga, amennyi a hatalma. ¾ Minél többet tudunk a világ dolgairól, annál többet tudunk Istenről. ¾ A becsületesség a legjobb politika. ¾ Ahova a szerelem beköltözik, onnan az ész kiköltözik. ¾ Önmagunkkal vívni a legszörnyűbb viadal; önmagunkon győzni a legnagyobb diadal. ¾ Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. ¾ Soha ne mondd a kútnak, hogy nem kérsz a vizéből. ¾ Mindig az erősebbnek van igaza. ¾ Az ész szavára fütyül a szerelem. ¾ Nincs oly titok, amit az idő fel ne fedne. ¾ A hirtelen támadt szerelemből lehet a legnehezebben kigyógyulni. ¾ Nézzük meg másodszor is, de most már alaposan. ¾ A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. ¾ Könnyebb az igazságot felismerni, mint elismertetni. 13

¾ Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól, akkor mi örömük maradna az életben? ¾ A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. ¾ A boldogságnak az a legnagyobb titka, hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. ¾ Nehéz annyira dicsérni valakit, hogy hazugnak érezze a dicséretet. ¾ A mag sokszor becsesebb a növénynél. ¾ Minek javítani ott, ahol csapnivaló az egész. ¾ A lustaság a test ostobasága, az ostobaság a szellem lustasága. ¾ Ha segítő kézre van szükséged, ott lóg a karod végén. ¾ Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde. ¾ A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. ¾ A nagy gondolatok a szívből fakadnak. ¾ A világosság a mély gondolatok ékessége. ¾ Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk ¾ A magány az elmének az, ami a diéta a testnek. ¾ A nagy hal megeszi a kicsit. ¾ A szívnek nincsenek ráncai. ¾ A halálos ágyon már késő megváltozni. ¾ A távollevőknek soha sincs igazuk. ¾ Dühösnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni. ¾ A nő úgy tesz a férfiakkal, mint a sakkjátékos a bábukkal; nyúl az egyikhez, de a szeme már a másikon van, hátha azzal előnyösebb húzást tehet. ¾ A pokol útjai jó szándékkal vannak kikövezve. ¾ Minden nép azzá válik, amivé törvényei teszik. ¾ A szerelemben csak futással lehet győzedelmeskedni. ¾ A magasztostól a nevetségesig csak egy lépés. ¾ A gyűlölet magától visszaszáll azokra, akik táplálják. ¾ Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. ¾ Álló víztől csak mérget remélhetsz. 14

¾ Akinek az arca nem áraszt fényt, abból sosem lesz csillag. ¾ Egy madár sem száll túl magasra, míg saját szárnyain száll. ¾ Nem tudhatod mi elég, míg nem tudod mi több az elégnél. ¾ Gyönyör ejt teherbe, de a szenvedés szül. ¾ Az asszony olyan, mint a szélkakas, csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott. ¾ Valamit rosszul tudni, rosszabb, mint nem tudni. ¾ A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben. ¾ Két veszekedő között a harmadik örül. ¾ A gyorsaság szükséges, a sietség káros. ¾ Nem látni a fától az erdőt. ¾ Kinek sok adatott, attól sokat várnak. ¾ A szemérem minden erkölcs anyja. ¾ Az erény csak akkor növekedik, ha nem vetődik rá fény; ha világosság éri, vagy ha szemedet reáveted, a gyökér kiszárad, és a növényen nem nő több virág. ¾ A némaság mély, mint az örökkévalóság, a beszéd sekély, mint a tovatűnő idő. ¾ Minél többet ér egy beszéd, annál több mögötte a hallgatás. ¾ Az értéket nem az adja, ami látszik, hanem az, ami láthatatlan. ¾ Aki sohasem ette kenyerét könnyezve, aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén, az nem ismeri a túlvilági erőket. ¾ A merészségben bűverő van. ¾ Ki nagyot akar, magát zabolázza. ¾ A tudással nő a kételkedés is. ¾ Korlátok között mutatkozik meg, ki a mester. ¾ A művészet a kimondhatatlan tolmácsa. ¾ A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! ¾ Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.

15

¾ Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot, tégy úgy, mintha az elérendő erény máris egyik alapvető vonása lenne; előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet ki szeretnél fejleszteni benne, és roppant erőfeszítést tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked. ¾ Sok kicsi sokra megy. ¾ Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb. ¾ Segíts magadon, az Isten is megsegít. ¾ Ami fáj, az nevel. ¾ Ne vágd ketté, amit kioldhatsz. ¾ A bölcsesség a gyengék ereje. ¾ Nincs hasznosabb dolog, mint felismerni, hogy tévedtünk. ¾ Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk; de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk. ¾ Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni. ¾ Aki tanít, az kétszeresen tanul. ¾ A nyomor elfojtja, a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. ¾ Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek. ¾ A pontosság a királyok udvariassága. ¾ Érdek nélkül semmi sem jön létre. ¾ Szép az, ami érdek nélkül tetszik. ¾ Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az. ¾ A sikert felejtsd el, a balsikerekre mindig emlékezz vissza. ¾ Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz. ¾ Mindenki egyért, egy mindenkiért. ¾ Egységben az erő. ¾ Semmi sem sebez jobban az igazságnál. ¾ A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő. ¾ Sohasem lehet tudni a nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. ¾ Csak az nem fél, aki balga.

16

¾ A nőknek megvan az a képességük, hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. ¾ A szerelem olyan, mint a szél; az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá. ¾ A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; de ha nem szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem. ¾ A véletlen is szükségszerűség. ¾ Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs; ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve. ¾ Minden ismeret kútfeje a tapasztalás. ¾ Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derül. ¾ Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. ¾ A sors felemeli az embert, amikor szétmorzsolja. ¾ Jótékony a tűz ereje, amíg az ember bír vele. ¾ Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. ¾ Ki tudja, hogy az idő méhe mit rejt magában. ¾ A bűn feladja önmagát. ¾ A mór megtette kötelességét, a mór mehet. ¾ A változatosság fűszerezi a gyönyört. ¾ A változatosság gyönyörködtet. ¾ Határozz, és kimondtad sorsodat. ¾ Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz. ¾ Keresd az asszonyt! ¾ A legnemesebb boroknak is van seprőjük. ¾ Rettenetes, ha a gyűlölet a vizsgálóbíró. ¾ A népszerűség aprópénzre váltott dicsőség. ¾ Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt! Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt? ¾ Akkor élsz, ha másokért élsz. ¾ Az ember annyit ér, amennyit használ. ¾ A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, akkor már nem szerelem. 17

¾ A múlt a jövendő tükre. ¾ A félelem mindig rossz tanácsadó. ¾ A magyar még a saját kárán sem okul. ¾ Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. ¾ A természet kerekei nem rozsdásodnak be. ¾ Önbizalom a siker egyik titka. ¾ A tett erőt gerjeszt. ¾ A jó modor apró áldozatokból épül fel. ¾ A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem. ¾ A nagyság a jövőre apellál. ¾ A dolgok, amelyek neked vannak szánva, feléd gravitálnak. ¾ A hasonló csak hasonló által ismerhető meg. ¾ Az asszony akkor a legerősebb, ha gyöngeséggel vértezi fel magát. ¾ A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. ¾ Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább. ¾ Elkerült bajokból tevődik össze a boldogság. ¾ A létezés még nem élet. ¾ Az emberek úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna. Sok embert az tart életben, hogy elherdálja az életét. ¾ A halogatás időlopás. ¾ A ravaszság olyan, mint az aprópénz; nem lehet sokat venni érte. ¾ Az ártatlanság tudatlanság. ¾ A politika alapja a kompromisszum. ¾ Boldog csak úgy lehet férfipálya, ha méltó hölgy a koronája. ¾ Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. ¾ Az emberi törekvés hajtóereje az elismerés utáni sóvárgás. ¾ Ne mássz túl magasra, mert Isten néha megrázza a fát! ¾ Sok jó ember kis helyen is elfér. 18

¾ Nem mind arany, ami fénylik. ¾ A kutya ugat, a karaván halad. ¾ A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. ¾ Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek. ¾ Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások útját. ¾ Ha nem tudsz szert tenni a tudásra, segíts hozzá másokat. ¾ Megfelelő embert a megfelelő helyre. ¾ Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve, széthull nemzetünk. ¾ Szívet cseréljen az, aki hazát cserél. ¾ A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. ¾ Aki visszautasítja a keresztjét, csak súlyosbítja azt. ¾ A rossz példa lélekmérgezés. ¾ Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, amíg magunkat meg nem ismerjük. ¾ A bizalmatlanság a biztonság anyja. ¾ Ha a lélek nem áradhat ki, magába sűrűsödik. ¾ Az emberi butaság határtalan. ¾ Hol a szabadság, ott van a haza. ¾ A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet. ¾ A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi. ¾ Sokat beszéltek, szépet beszéltek, de ebből a hon még nem él meg; hiába minden szép és jó beszéd, ha nem fogjátok meg az elejét. ¾ A jót nem elég akarni, tenni kell! ¾ A dolgos kezek szentebbek, mint az imádkozó ajkak. ¾ Az az ember, aki nem csinál hibát, rendszerint semmit sem csinál. ¾ Csak az hibázik, aki dolgozik. ¾ A tett halála az okoskodás. ¾ Az élet értelme a küzdés maga.

19

¾ Ember küzdj, és bízva bízzál! ¾ A szerelem mindenható, képes újjáteremteni az embert. ¾ A szerelem vak, de a házasságban visszanyered látásodat. ¾ A férfi sorsa a nő. ¾ Öregember, nem vén ember. ¾ A hazugság a gyengék fegyvere. ¾ Aki ellenségével szövetkezik, saját testébe mártja a kést. ¾ A csúszómászók sohasem botlanak meg. ¾ A napnak is van foltja. ¾ Mindent, vagy semmit. ¾ Akinek küldetése van az életben, annak függetlennek kell lennie. ¾ Az ügy, amely bűnben fogant, nem győzhet soha. ¾ Az ősök iránti tiszteletlenség az erkölcstelenség első jele. ¾ Az egyik rendszer oltárterítője, a következő lábtörlője. ¾ Nem az számít ki honnan jött, hanem az, hogy hová tart. ¾ A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg. ¾ Az üzlet az üzlet. ¾ Amikor már semmire sem számíthatunk, mindenre kell számítanunk. ¾ A szelídséggel szemben nincs ellenállás. ¾ A szépség jó dolog, de csak akkor, ha nem veszi észre önmagát. ¾ Aki nagyon szereti önmagát, azt nem szeretik mások, mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. ¾ Ne törekedj a gazdagságra, mert ha megszerezted, megöl az unalom. ¾ A gazdagság nem tesz többé, csak elvakultabbá. ¾ Az ember vagyonának szolgája. ¾ Amit nem adtál oda, soha nem lesz igazán a tied. ¾ Nem az a fontos az életben, amit kapunk, hanem az, amit adunk. ¾ Az előítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. 20

¾ Azok a próféták találnak meghallgatásra, akik olyan tanokat hirdetnek, amelyeket az emberek már egy idő óta éreznek anélkül, hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. ¾ A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. ¾ Néha a kezdők látnak legtovább. ¾ Ha egy ostoba ember szégyelli, amit csinál, mindig a kötelességére hivatkozik. ¾ Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. ¾ A házasság a férfiak számára végállomás, a nők számára első megálló. ¾ A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi, mint odaadja magát. ¾ Aki jól szenved, kevésbé szenved. ¾ Aki okoskodik, sohasem fog repülni. ¾ A háború háborút nemz, a győzelem vereséget. ¾ Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. ¾ Gyermekkel együtt nő a gondod. ¾ A mély gyökerű fák nőnek csak magasra. ¾ A házasság kikötő a viharban, de gyakran vihar a kikötőben. ¾ Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. ¾ Az önbecsülést erősíti, ha az ember nem adja meg magát a sorsnak. ¾ A felsőbbrendű ember nem csak tűri a szükséget, hanem élvezi is. ¾ A balsors felmagasztalja azt, akit nem tud lesújtani. ¾ Ha pénzt kérnek tőled, ajándékozz, és ne kölcsönözz; az ajándék csak hálátlanokat szül, a kölcsön ellenséget. ¾ A házasság olya nehéz lánc, amelynek a hordozásához két ember kell. ¾ Sohasem hazudnak annyit, mint esküvő előtt, háború alatt, és vadászat után. ¾ Ha meg akarod változtatni a világot, akkor előbb el kell fogadnod olyannak, amilyen. ¾ Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. ¾ Az író olyan, mint a havasi kürt, csak messziről jó hallgatni. ¾ Amit egy nő el akar érni, azt eléri, vagy kéréssel, vagy sírással, vagy édes csókkal. ¾ A tanuló azt hiszi, hogy nehéz a munkája, pedig ő csak a kocsi, és a tanító a ló.

21

¾ A lángész: egy százalék ihlet, és kilencvenkilenc százalék verejték. ¾ Ami növésre termett, nőni sosem szűnhet. ¾ Aki a célt akarja, az az eszközt is akarja. ¾ Nem való bokréta gyűrött süveg mellé. ¾ A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. ¾ A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot. ¾ A bogáncs sosem fog rózsát teremni. ¾ Isten azért adta a szerelmet, mert józanul nem házasodna senki. ¾ A házasság olyan, mint az egérfogó, az egér csak a benne lévő csemegét látja. ¾ A legtöbb ember csak azért panaszkodik, hogy leplezze, milyen jó dolga van. ¾ Van, aki hosszan fejezi ki magát, hátha közben eszébe jut valami. ¾ A sokat fecsegő ember nem a gondolatait közli, hanem annak hiányát. ¾ Manapság miért nincsenek csodák? Mert ma már nincs olyan ember, aki elég mélyen meg tudna hajolni. ¾ A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. ¾ Aki nem hatol át szenvedélyei poklán, sosem küzdheti le azokat. ¾ A tiszta lelkiismeret a legjobb védelem a neurózis ellen. ¾ A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. ¾ Csak az igazságnak lehet megindító ereje. ¾ Forradalom csak ott lehet, ahol öntudatlan. ¾ A meghajtott fejet nem vágja a kard. ¾ Az éhezőket nem lehet statisztikával táplálni. ¾ A legártalmasabb kábítószer a szó. ¾ Tedd a dolgod, az emberek pedig hadd beszéljenek. ¾ A nyomorúság jobban megedzi az embert, mint a kovács a vasat. ¾ Igazán fontos döntések előtt soha sem szabad megkérdezni a népet. ¾ Nem azt kell adni az embereknek, amit kérnek, hanem azt, amit kérniük kellene. ¾ Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. 22

¾ Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. ¾ Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. ¾ Amit tollad leírt, fejsze nem vágja ki. ¾ A tudomány kulcs a világ titkaihoz. ¾ Ki hogy él, aszerint gondolkodik. ¾ Ki, mint él, úgy ítél. ¾ Mindenki magából indul ki. ¾ Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose. ¾ Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. ¾ Bölcs az, ki honát hátrahagyja; mert nem tűri, hogy örökre leigázza. ¾ A szótlanság elszigetel. ¾ Unatkozni annyi, mint unalmasnak lenni. ¾ Aki maga nem tud élvezni, az élvezhetetlen. ¾ A szerelemben a nők nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust. ¾ Nincs szebb egy szerelmes nőnél. ¾ A nő addig szép, amíg szeretik. ¾ Ne azt nézd, hogy mit tesz az asszony, viselkedésének az értelmét kutasd. ¾ Az asszony akkor fecseg leginkább, amikor hallgat. ¾ A beteljesülés a férfi számára vég, a nő számára kezdet. ¾ Ha okos emberek közé belép egy szépasszony, kész a bolondokháza. ¾ A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága. ¾ A képzelőerő fontosabb, mint az ismeret. ¾ Nem oldhatunk meg egy problémát azzal a gondolkodásmóddal, amely azt előidézte; ahhoz, hogy a világot meg tudjuk változtatni, előbb önmagunkat, a gondolatainkat kell megváltoztatni. ¾ Józan észnek az emberek azoknak az előítéleteknek az összességét nevezik, amelyeket felnőtté válásukig beléjük neveltek. ¾ Aki éjszaka legény, az nappal is legyen legény! ¾ Minden mulatságos, míg mással esik meg. 23

¾ Az igaz hitves segítője, nem akadályozója férjének. ¾ Az ég a bűneinkért haragszik ránk, a világ az erényeinkért. ¾ A rossz munka rosszabb a lopásnál. ¾ Ha jót teszel, légy hálás érte, hogy megtehetted. ¾ Inkább légy minden valamiben, mint valami mindenben. ¾ Nincs olyan szegény, akinél ne lenne szegényebb. ¾ Aki éhes, mérges. ¾ Nem csak azok hibásak, akik az ostoba helyzeteket előidézik; hanem azok is, akik ezt nem akadályozzák meg. ¾ Az okos és a bölcs ember között az a különbség, hogy az okosból hiányzik az alázat. ¾ Semmit sem lehet megismerni önmagunk megismerése nélkül. Minél többet tud valaki önmagáról, annál többet tud az életről. ¾ A szellem, az ész birodalmában az a legnagyobb, aki a legalacsonyabban van. ¾ Az életben nem az a legfőbb kérdés, hogy: ki vagyok én? hanem hogy: minek adom oda magam. ¾ A világgazdaság nem más, mint a mohó zabálás és az éhhalál közötti kötéltánc. ¾ A valóban nagy emberen nem látszik, hogy nagy ember; egyetlen árulkodó jel a szerénysége, csendessége, rejtőzködő magatartása. ¾ A jól megfogalmazott mondat olyan, mint az eskü: nem lehet megváltoztatni. ¾ Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza. ¾ A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. ¾ A jó pásztor nyírja, és nem nyúzza a nyáját. ¾ Minden mindennel összefügg. ¾ Az értelmiséggel nem lehet forradalmat csinálni, mert örökké tépelődik. ¾ A jog a hatalom közvetítője. ¾ A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. ¾ A dolgok általában úgy végződnek, ahogy kezdődnek. ¾ Hiába vagdossuk le az ágait a rossznak, ha a gyökere sértetlen marad. ¾ Ha szörnnyel van dolgod, bánj vele úgy, mint egy szörny.

24

¾ Nincs füst tűz nélkül. ¾ Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába, akkor nem tart soká, amíg beveri az utolsót is. ¾ A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére, amelyek egyébként nem keletkeznének. ¾ A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi, amennyire a nő nőnek tartja magát. ¾ Ahhoz hogy a férfi férfi maradjon, kell a nő mellette. ¾ A szépség börtöne egy okos nőnek. ¾ A férfi azt hiszi, hogy ő választja a nőt, pedig majdnem mindig a nő választja a férfit. ¾ Várni a legjobbat, felkészülni a legrosszabbra kell. ¾ Jól csak a szívével lát az ember; ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. ¾ A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása. ¾ Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de ezzel lerombolt erődítménnyé válik, amely a világ minden égtája felé nyitva van. ¾ Az asszony olyan, mint a monokli; elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember. ¾ Időnként hátra kell lépni, hogy nagyobbat lehessen előre ugrani. ¾ Az egyetlen pillanat, amelyet nem mulaszthatunk el, a siker előtti utolsó próbálkozás pillanata. ¾ Ha sosem vallasz kudarcot, akkor nem igyekszel eléggé. ¾ A profizmus alapja a pontosság. ¾ Ha egy könyvet nem lehet újra és újra elolvasni, az első olvasásnak sincs sok értelme. ¾ Az olyan ember, aki nem a maga módján gondolkodik, egyáltalán nem gondolkodik. ¾ Az emberek saját baklövéseiket nevezik élettapasztalatnak. ¾ A lélek öregnek születik, de megfiatalodik; ez az élet komédiája; a test fiatalnak születik, de megöregszik; ez az élet tragédiája. ¾ Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva azonnal vissza is követelik. ¾ Az ember először szereti a szüleit, majd meggyűlöli őket, és aztán megbocsát nekik. ¾ Az ember külleme mit sem számít, ha nem lelkének tükre. ¾ Aki gazdagon hal meg, szégyenben hal meg.

25

¾ Életünk értelme határozza meg életünk értékét. ¾ Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. ¾ A női beszédben nem a szavak a fontosak, hanem az egésznek a muzsikája. ¾ A nő győzelme, ha megadhatja magát. ¾ A házasság aranylánc, amikor magadra veszed; ólomlánc, amikor viseled; acéllánc, amikor el akarod szakítani. ¾ Van, aki azt hiszi magáról, hogy ő a világ nyolcadik csodája. ¾ Kellemetlen, amikor rájön az ember, hogy a kenyere javát nem ő ette meg. ¾ Az igazság győzelme a szelídekre és a türelmesekre vár. ¾ Akinek nincs humorérzéke, az mindenre képes. ¾ Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok. Legyetek olyanok, mint két oszlop, melyek ugyanazt a tetőt támasztják, de ne akarjátok birtokolni egymást. Hagyjátok meg a másik függetlenségét. Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egymást egyedül lenni. Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. ¾ Ha a házasság olyan jó lenne, nem kellene a köteléket papíron rögzíteni. ¾ Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. ¾ Az ember legnagyobb hatalma a választás lehetőségében rejlik. ¾ A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. ¾ Megérteni annyi, mint mindent megbocsátani. ¾ Amit másokkal teszel, azt valójában önmagaddal teszed; tudatalattid megteremti benned azt, amit érzel, és amit gondolsz másokról. ¾ A lélek békéje nélkül nincs boldogság. ¾ Amit gondolsz, azt megvalósítod; amit érzel, azt vonzod; amit elképzelsz, azzá válsz. ¾ Bizonygasd saját korlátaidat, és egy idő után szert teszel rájuk. ¾ Ha vágyaidat megölöd, kísértetként visszatérnek; ha vágyaidat meghódítod, igába foghatod őket. ¾ Rossz dolog szabadjára engedett szenvedélyek között morzsolódni, de visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves.

26

¾ Amikor imádkozunk, Istenhez szólunk; amikor meditálunk, Isten szól hozzánk. ¾ Aki nem szereti önmagát, nem szerethet másokat sem. ¾ Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor jó érzéseket táplálunk mások iránt is. ¾ Bánj jól a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne. ¾ Az egyetlen út, amelyen érdemes elindulni, befelé vezet. ¾ Isten és én közöttem én vagyok az akadály. ¾ Az élettelen fizikai rendszerek a használatban mennek tönkre; az élő rendszereket viszont a tétlenség teszi tönkre, míg a használatban fejlődnek. ¾ A tudással megszűnik a félelem. ¾ Minél tisztábban látjuk a világ valóságát, annál könnyebben birkózunk meg vele. ¾ Az elme tisztasága eloszlatja a félelmet, de könnyen elvakít. ¾ A remény hal meg utoljára. ¾ A nagy emberek jellemző tulajdonsága, hogy bármivel foglalkoznak is, rátapasztják az eredetiség bélyegét. ¾ A nagyhatalmaknak nincsenek elveik, csak érdekeik. ¾ Az emberiség elsötétedése a felvilágosodással kezdődött. ¾ Csak az vész el végleg, amiről önként lemondunk; amit elvesznek tőlünk, az később még visszaszerezhető. ¾ Amit elveszíthetünk, azt nem is érdemes megtartanunk. ¾ Az embertől csak akkor lehet elvenni az önbecsülését, ha ő maga lemond róla. ¾ A természet a szükségleteinket ki tudja elégíteni, de a mohóságunkat nem. ¾ Az emberek néha belebotlanak az igazságba, de aztán visszanyerik az egyensúlyukat, és folytatják az utat. ¾ Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra. ¾ Az emberek csak akkor járnak el ésszerűen, ha már minden lehetőséget kimerítettek. ¾ Lövedékként lövi fel ez a nép zsenijeit, majd összeszedi repeszeit. ¾ A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel. ¾ Az emberiség a humanizmusból kiindulva, a nacionalizmuson keresztül, a bestializmus felé tart.

27

¾ A világ jövője attól függ, hogy mennyire tiszteljük az életet. ¾ Fecseg a felszín, hallgat a mély. ¾ Ne légy heves, bár munkádon más keres; dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. ¾ Mindent lehet, csak akarni kell. ¾ A bölcs ember a muszájból is erényt csihol. ¾ Minél nagyobb a küzdelem, annál fényesebb a győzelem. ¾ A győztes tele van tervekkel, a vesztes kifogásokkal; a győztes minden problémára talál megoldást, a vesztes minden megoldásra talál kifogást. ¾ Nem elég jól csinálni; jó időben, és jó helyen is kell csinálni. ¾ Más az életet élni, és más létezni. ¾ Amitől félsz, attól nem szabadulsz. ¾ A félelem a balsiker előfutára. ¾ Aki keres, talál. ¾ Aki mer, az nyer. ¾ Egyszer hopp, máskor kopp. ¾ Kockázat nélkül nincs győzelem. ¾ Aki ma nem halad előre, azt holnap a valóság agyonnyomja. ¾ Ha valami megáll, máris visszafejlődik. ¾ Vasakarat, sikert arat. ¾ Nincs fény, árnyék nélkül. ¾ Ha a fényt akarjuk, el kell fogadni az árnyékot is. ¾ Magas fának hosszú az árnyéka. ¾ Ki a keveset nem becsüli, az a sokat nem érdemli. ¾ A munka nem szégyen. ¾ Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. ¾ Amilyen a munka, olyan a fizetség. ¾ Előbb a munka, utána a fizetség.

28

¾ A munka dicséri mesterét. ¾ Amilyen az ember, olyan a munkája. ¾ Minden ember annyit ér, amennyit a munkája. ¾ Az ember névjegye a munkája. ¾ A jó szakember aranyat ér. ¾ Hamar munka ritkán jó. ¾ Jó munkához idő kell. ¾ Jól végzett munka után édes a pihenés. ¾ A munka nemesít. ¾ Aki nem ura a mesterségének, az a rabszolgája. ¾ Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak. ¾ Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető. ¾ Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. ¾ A tétlenség rozsdája többet árt, mint a munka általi kopás. ¾ Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. ¾ Nembánomból lesz a bánom. ¾ A rest kétszer fárad. ¾ Lassan ballag a restség, de nyomában a szegénység. ¾ A modern világban már nem a származása tesz valakit nemessé, hanem a tettei. ¾ Nemes szívnek nemes a tette. ¾ Jobb előbb, mint utóbb. ¾ Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. ¾ Ki hamar kezdi, hamar végzi. ¾ Aki hátul szalad, sok port nyel. ¾ Aki halad, el nem marad. ¾ Ki sokba fog, keveset végez. ¾ Jó kezdet, fél siker. 29

¾ Ami késik, nem múlik. ¾ Mindent a maga idejében. ¾ A kapkodás a tökéletesség ellensége. ¾ Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. ¾ Ne nyessd le a fát, amelynek árnyékában nyugszol. ¾ Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. ¾ Nem olyan fényes, mint amilyen kényes. ¾ Üres kalász fenntartja a fejét. ¾ Olyan almához hasonlít, amely kívül szép, de belül rothadt. ¾ A fatuskó is szép, ha felöltöztetik. ¾ Az ágak mutatják meg, hogy milyen a gyökér. ¾ Aki kívül piszkos, belül is az. ¾ Hiába fürdik a holló, nem lesz belőle hattyú. ¾ A szépség belülről fakad. ¾ A szépséget a gondolataink, az érzelmeink, és a sejtjeink tisztasága hordozza. ¾ Az igazi szépség a szív jóságán alapul. ¾ Amilyen a fa, olyan a gyümölcse. ¾ Alma nem esik messze a fájától. ¾ Minden zsák megtalálja a maga foltját. ¾ Az elszáradt virág nem nyílik újra. ¾ Egy idő után elmondhatom magamról, hogy több a belső szépségem, mint a külső, és rigolyáimnál sebesebben csak az elvárásaim szaporodnak. ¾ Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat, mint hogy egymásra találjanak. ¾ Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. ¾ A fát gyümölcséről ismerni meg. ¾ Vér nem válik vízzé. ¾ Aki az eszével, értelmével nem tud kitűnni embertársai közül, a külsejével próbálja ezt megtenni.

30

¾ Minden emberben él a vágy, hogy kitűnjön embertársai közül; ha valódi értékkel nem rendelkezik, akkor álértékeket használ célja eléréséhez; aki nem rendelkezik belső értékekkel, külsejének eltorzításával, feltűnő öltözködéssel próbálja felhívni magára a figyelmet. ¾ Nem a ruha teszi az embert. ¾ A ruhánk alapján fogadnak, de az eszünk alapján bocsátanak el minket. ¾ Jól kérdezni annyi, mint sokat tudni. ¾ Isten malmai lassan őrölnek. ¾ Könnyű tele hassal böjtről prédikálni. ¾ Ki hitelbe vásárol, kétszer fizet. ¾ A szegény embert az ág is húzza. ¾ Az emberiség egy része az összeharácsolt javak poshadó mocsarában fuldoklik, a másik része a szegénység mérhetetlen tengerében. ¾ A nincs nagy úr. ¾ Szerelemből nem lehet megélni. ¾ Sokat akar a szarka, nem bírja a farka. ¾ Rossz az, aki rosszra gondol. ¾ Nem jó a tűzzel játszani. ¾ Szemesnek áll a világ. ¾ Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. ¾ Ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli. ¾ Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána. ¾ Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. ¾ Szemérmes koldusnak felkopik az álla. ¾ A szükség a legjobb kerítő. ¾ A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. ¾ Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. ¾ Nem akarásnak nyögés a vége. ¾ Ne nyavalyogj, cselekedj!

31

¾ Jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni. ¾ Minden bajból van egy kiút. ¾ A bajokból kivezető út gyakran az átvezető út. ¾ Bajnak s kárnak nincs gazdája. ¾ Olcsó húsnak híg a leve. ¾ Többe kerül a leves, mint a hús. ¾ Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. ¾ A jó lassan érlelődik. ¾ A jó kivájja a maga medrét. ¾ A gaz magától is megterem. ¾ A kevesebb néha több. ¾ A buta fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat. ¾ Aki beszél, nem tud; aki tud, nem beszél. ¾ Sok beszédnek sok az alja. ¾ Ki sokat beszél, keveset mond. ¾ Az erős ember megoldja a gondjait, a gyenge beszél róluk. ¾ A jó példa minden papolásnál többet ér. ¾ A becsület szép erény, aki bírja, nem szegény. ¾ A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. ¾ Ott a hazám, ahol a kenyerem. ¾ Mindenkinek megvan a maga keresztje. ¾ Nem elég megtollasodni, meg is kell tanulni repülni. ¾ A stílus megtanulásához több generáció szükséges. ¾ Aki hirtelen fut be fényes karriert, azt könnyen elvakítja a csillogása. ¾ Mit ér a kincs, ha boldogság nincs. ¾ A boldogságot nem várni kell, hanem megteremteni. ¾ Nem attól leszünk boldogok, amink van; hanem attól, amik vagyunk.

32

¾ Belső értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. ¾ A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb őrültségeket. ¾ A kutya is jó dolgában veszik meg. ¾ Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. ¾ Farkasnak farkas a kölyke. ¾ Egy forrásból nem folyik kétféle víz. ¾ Egyik kutya, a másik eb. ¾ A fejétől büdösödik a hal. ¾ Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. ¾ Kutyából nem lesz szalonna. ¾ Csalánba nem üt a mennykő. ¾ Nyugtával dicsérd a napot. ¾ Végén csattan az ostor. ¾ Az nevet igazán, aki utoljára nevet. ¾ Ki szelet vet, vihart arat. ¾ Kis patakból lesz a folyó. ¾ Cseppekből áll a tenger. ¾ Cseppenként a hordó is megtelik. ¾ Nem jó a zavarosban halászni. ¾ Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. ¾ Egy rohadt alma megrohasztja az egész ládát. ¾ Más tollával ne ékeskedj. ¾ Az vagy, amit otthonról hozol. ¾ Amilyen az alap, olyan az épület. ¾ A házépítést az alapozással kell kezdeni. ¾ A rend a kultúra nyoszolyája, a civilizáció alapja. ¾ Alja csürhe rossz pásztort kap.

33

¾ Ha sikereid csúcsán, érzékeidet torkig lakatva váratlan csapás ér, tedd fel magadnak a kérdést: mit adtál a világnak cserébe azért a sok jóért, amit kaptál tőle? Mit tettél azért, hogy mások számára is elérhető legyen a siker, és a boldogság? ¾ Mindennek meg kell adni az árát. ¾ Ahol nincs, ott ne keress. ¾ Ahová nem tettél, ott ne keress. ¾ Előbb adj, hogy aztán kérhess. ¾ Kicsiből sokat ne várj. ¾ Ne igyál előre a medve bőrére. ¾ A szerencse forgandó. ¾ Minden szentnek maga felé hajlik a keze. ¾ Egy férfi nem követhet el durvább sértést egy nő ellen, mint azt, hogy nem fogadja el a szerelmét. ¾ Csak olyan nővel kezdj, akit szükség esetén feleségül is vennél. ¾ Nem az az igazi, akivel le tudod élni az életedet, hanem az, aki nélkül nem tudsz élni. ¾ Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfeledni egy élet is kevés. ¾ A nőket a szerelem megszépíti. ¾ Szeretni a szív szentsége. ¾ Férfi és nő igaz szerelmének titka a fejlődésre sarkalló életpróbák közös átélése. ¾ Az igazán szép és értékes nők féltve őrzik lelkük tisztaságát, mert ösztönösen tudják, hogy semmi sem látszik olyan piszkosnak, mint egy beszennyezett liliom. ¾ Ár ellen nehéz úszni. ¾ Ki időt nyer, életet nyer. ¾ Használni kevés ember tud, de ártani a legsilányabb is képes. ¾ Vak vezet világtalant. ¾ Vakok között a félszemű a király. ¾ A jegenyefák sem nőnek az égig. ¾ Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. ¾ Minden kezdet nehéz.

34

¾ A sors útjai szerteágazók és kifürkészhetetlenek. ¾ Ne csak nézz, láss is. ¾ A kavics is felfordítja néha a kocsit. ¾ Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme. ¾ Igyekezz kitűnni, de óvakodj feltűnni. ¾ Csak az erős, aki ismeri a gyengéit. ¾ Aki nem tanult meg engedelmeskedni, az nem tud parancsolni. ¾ Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. ¾ Saját jólneveltségünk a legjobb oltalom mások rossz modorával szemben. ¾ Barátot szükségben, asszonyt betegségben ismerni meg. ¾ A feleség a férj névjegye. ¾ Két dudás nem fér meg egy csárdában. ¾ Sok bába közt elvész a gyerek. ¾ Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. ¾ A lónak négy lába van, mégis megbotlik néha. ¾ Közös lónak túrós a háta. ¾ Egy rókáról nem lehet két bőrt lenyúzni. ¾ Dobszóval nem lehet verebet fogni. ¾ A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. ¾ Ha egy kutyának veszett hírét keltik, meg kell vesznie. ¾ Aki kutyával fekszik, bolhával kel. ¾ Mindenki olyan ágyba fekszik, amilyet vetett magának. ¾ Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. ¾ Aki verekedni akar, könnyen talál botot. ¾ Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek. ¾ Ne feszítsd túl a húrt, mert elpattan. ¾ Rossz szomszédság török átok.

35

¾ Mindenki a maga portája előtt seperjen. ¾ Új seprő jól seper. ¾ Betyárból lesz a legjobb pandúr. ¾ Ahol egyszer sas voltál, oda ne menj vissza verébnek. ¾ A sas nem kapkod legyek után. ¾ A varjak csapatban szállnak, a sas magányosan repül. ¾ A zseni mindig magányos. ¾ Az ember örök elégedetlen; mindig az a nem jó neki, ami van. ¾ Csak az üresfejű, buta ember haragszik a tanítóra, mert nem tudja elviselni, hogy nála okosabb emberek is vannak. ¾ A sértődékenység az ostoba emberek legjellemzőbb tulajdonsága; egy okos ember sohasem sértődik meg, mert ha nála műveltebb bírálja, örül neki, hogy tanulhat tőle, a buta ember sértéseit nem veszi magára. ¾ Akinek nem inge, ne vegye magára. ¾ Senki sincsen hiba nélkül. ¾ Az kiabál, akinek a háza ég. ¾ Gyönyörű nő, gyönyörű nyugtalanság. ¾ Ne bízd a kecskére a káposztát. ¾ A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. ¾ Vannak nők, akiknek sem a jelenlétét, sem a távollétét nem lehet elviselni. ¾ A férfinak tenni, a nőnek lenni kell. ¾ Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni. ¾ Tűzön, vízen, asszonyon nehéz kifogni. ¾ A házasságok az égben köttetnek, de az ágyban buknak meg. ¾ A házasságban a harmadik személy megjelenése nem ok, hanem következmény. ¾ A szerelemben nem lehet osztozkodni. ¾ Ha nincs ló, megteszi a szamár is. ¾ Ha egy férfi megérint a szavával, a keze sincs már messze. ¾ A férfi addig férfi, amíg kíván; a nő addig nő, amíg kívánják. 36

¾ Ha egeret akarsz fogni, nem árt, ha szalonnát is teszel az egérfogóba. ¾ Az első feleségének a vagyonát köszönheti a férfi, a vagyonának a második feleségét. ¾ Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak! ¾ Az ember minősége határozza meg élete minőségét. ¾ A stílus az ember. ¾ Az arany, sárban is arany. ¾ Nem az a fontos, hogy ki mondja, vagy honnan jött az illető; hanem az, hogy mit mond, és miért mondja. ¾ A jó bort nem vederrel mérik. ¾ Jó bornak nem kell cégér. ¾ Rostával nem lehet vizet merni. ¾ Ne féltsd a halat a vízben. ¾ Kicsi a bors, de erős. ¾ Sok lúd disznót győz. ¾ Nem kényszer a disznótor. ¾ Kölcsön kenyér visszajár. ¾ Ki hamar nevet, hamar sír. ¾ Jó pap holtig tanul. ¾ A tanulás sohasem ér véget. ¾ Ha Jancsi nem kezdi, János nem végzi, vagy amit Jancsi elmulaszt, azt János sohasem tanulja meg. ¾ A szív tolmácsa az arc. ¾ Ki milyen virágot szakít, olyat szagol. ¾ Az idő minden sebet begyógyít. ¾ A szem a lélek tükre. ¾ Záporeső hamar múlik. ¾ Rend a lelke mindennek. ¾ Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik.

37

¾ Az ördög nem alszik. ¾ A Gonosz győzelméhez csak annyi szükséges, hogy a jók ne tegyenek ellene semmit. ¾ A lejtőn nincs megállás. ¾ Isten nem bottal ver. ¾ A mosoly csak egy pillanatig él, de emléke örökké megmarad. ¾ Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem. ¾ Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni. ¾ A nagy igazságkeresők többnyire nem tartoznak a nagy pénzkeresők közé. ¾ Rögös út vezet a csillagokhoz. ¾ Nem repül a sült galamb az ember szájába. ¾ Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van készülve a fogadására. ¾ Az elvesztegetett idő rajtunk kéri számon önmagát. ¾ Nem ítélkezni kell a múlt felett, hanem tanulni belőle. ¾ Könnyen jött, könnyen megy. ¾ Alkalom szüli a tolvajt. ¾ Az igazi értéket a tolvajok nem tudják ellopni, mert az bennünk rejlik. ¾ A bűnt a víz nem mossa le. ¾ Rossz pénz nem vész el. ¾ Lakva ismerni meg egymást. ¾ Ahány ház, annyi szokás. ¾ Lassú víz partot mos. ¾ Alamuszi macska nagyot ugrik. ¾ Lefelé tapos, felfelé görnyed. ¾ Jut is, marad is. ¾ Jobb félni, mint megijedni. ¾ Aki fejjel megy a falnak, betörik a feje. ¾ Eső után késő a köpönyeg.

38

¾ Ne csinálj magadnak egy dologból kettőt. ¾ Ahol egy elégséges, oda kettő nem szükséges. ¾ Többet ésszel, mint erővel. ¾ Ha valaki szamárnak született, az cipelje a terhét. ¾ Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. ¾ Aki elbízza magát, könnyen megszégyenül. ¾ Az ember legnagyobb ellensége önmagának. ¾ Akit az istenek meg akarnak büntetni, teljesítik a kívánságát. ¾ Két dolog okozhat végzetes tragédiát az ember életében: az egyik, hogy nem kapja meg, amit akar; a másik, hogy megkapja. ¾ A tehetséget két dologgal lehet megölni. Ha túlságosan törődnek vele, vagy ha nem törődnek vele. ¾ Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. ¾ Akkor drága az egészség, ha meglep a betegség. ¾ A legtöbb ember az egészségét is feláldozza, hogy sok pénze legyen; majd rengeteg pénzt költ rá, hogy visszanyerje az egészségét. ¾ Mit ér a kincs, ha egészség nincs. ¾ A jóból is megárt a sok. ¾ Mindent akkor kell abbahagyni, amikor a legjobban esik. ¾ Éhes gyomorral nem lehet himnuszt énekelni. ¾ Éhes disznó makkal álmodik. ¾ Ki keserűt nem ízlelt, nem tudja mi az édes. ¾ A látszat néha csal. ¾ Nemes gyümölcs későn érik. ¾ Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. ¾ Minden csoda három napig tart. ¾ Nem eszik a kását olyan forrón, mint ahogyan főzik. ¾ Nagyobb a füstje, mint a lángja. ¾ A harag rossz tanácsadó. 39

¾ Felejteni sohasem késő. ¾ Ígérni könnyű, megtartani nehéz. ¾ Ki könnyen ígér, nehezen ad. ¾ Mielőtt elvesztenéd a fejedet, próbáld meg használni. ¾ A csodák nem pazarolhatók hiábavalóságokra. ¾ A nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni. ¾ Óvakodj az ökör elejétől, a szamár hátuljától, és az asszony minden porcikájától. ¾ A nők mindig több kerülnek, mint amennyit érnek. ¾ A nők sosem beszélnek meggyőzőbben, mint amikor nincs igazuk. ¾ A humor a túlélés egyik módja. ¾ A nevetés beszéd szavak nélkül. ¾ Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. ¾ A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik előre leginkább, akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. ¾ Minden apró szenvedés megerősíti az embert, és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. ¾ Ha tudod, hogy igazad van, mindent kibírsz. ¾ Amit gyűlölsz, az a részeddé válik, és átveszi feletted a hatalmat. ¾ Mások hibáit csak addig látjuk, amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. ¾ Aki mindig a rosszat keresi a másikban, az előbb-utóbb meg is találja. ¾ Amikor valaki felett ítélkezünk, valójában önmagunkról mondunk ítéletet. ¾ A közhiedelemmel ellentétben a sors nem egy merev, előre lefektetett sín, amely egyetlen pályán igyekszik tartani minket. ¾ Az élet a lehetőségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás művészete. ¾ Minden élet egy vállalkozás. ¾ A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. ¾ A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. ¾ Az ember sorsa lelkének vetülete.

40

¾ Életünk látható kifejeződése gondolatainknak. ¾ Minél szebbnek látjuk az életet, annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. ¾ Az életben nem az lesz boldog, aki sokat kap; hanem az, aki sokat ad. ¾ Ha boldog akarsz lenni, tégy másokat boldoggá. ¾ Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány, ha annak fogod fel. ¾ A fiatalság nem érdem, hanem állapot, ami sajnos hamar elmúlik. ¾ Ha a sors becsuk egy ajtót, nyit helyette másikat. ¾ Ha azt hisszük, nincs több remény, akkor csillan fel messze a fény. ¾ Hajnal előtt van a legsötétebb. ¾ Bízzál önmagadban, és akkor benned is bíznak. ¾ Az önbecsülés a megbecsülés része. ¾ A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. ¾ A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja; és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. ¾ Érettségünk mércéje az, hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. ¾ A kultúrához vezető első lépcsőfok az önuralom. ¾ Az önfegyelem nem más, mint lényünk örök kiigazítása. ¾ Minden erény lemondással jár. ¾ Minden ember annyit ér, amennyiről le tud mondani. ¾ A legnagyobb szabadság, egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. ¾ Nem az az erős, aki sohasem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni. ¾ Veszteségeink érlelnek bennünket a győzelemre, csalódásaink a bölcsességre, és fájdalmaink a boldogságra. ¾ A küzdelem, a kín, a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. ¾ A szenvedés az emberi méltóság próbája. ¾ A szenvedés nemesíti a lelket. ¾ A szenvedés gyümölcse a bölcsesség. ¾ A fejlődés motorja a szenvedés.

41

¾ A reménytelenül küzdő embert a kitartó szolgálat menti meg a morális összeomlástól, amelyet hosszú, vigasztalan éveken át folytat. ¾ A remény meglátja a láthatatlant, megérzi a megfoghatatlant, és eléri a lehetetlent. ¾ Nem baj, hogy gondjaid vannak; csak ne hagyd, hogy fészket rakjanak benned. ¾ A bocsánatkérés az emberi nagylelkűség megnyilvánulása. ¾ Vehetsz házat, de otthont nem; vehetsz ágyat, de álmot nem; vehetsz órát, de időt nem; vehetsz könyvet, de tudást nem; vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem; vehetsz orvosságot, de egészséget nem; megveheted a szexet, de a szerelmet nem. ¾ Korunkban az önként vállalt rabszolgaság lett az ember szabadsága. ¾ Csak az lehet szabad, aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. ¾ A munka biztos menedék annak, aki magányos. ¾ Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag elfogadott módja, hogy halálra dolgozod magad. ¾ Az ész a legjobb tőke. ¾ A hit az, amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. ¾ Akiben rend van, az rendet teremt a környezetében is; akiben viszont zűrzavar van, zűrzavart hoz létre maga körül. Amíg magad körül nem teremtesz rendet, addig magadban sem tudsz. ¾ A kapcsolatteremtés legfőbb kritériuma az legyen, hogy több leszel-e általa. ¾ Nem az a fontos, hogy mik vagyunk, hanem az, hogy mivé válunk egy kapcsolatban. ¾ Ne utánozz másokat, hanem fedezd fel egyéniségedet, és légy önmagad. ¾ Ne a bajaidat tartsd számon, hanem mindazon jót, amelyben részesültél. ¾ Az álérték hivalkodik, a valódi érték rejtőzködik. ¾ Légy szerény, de ne szerénykedj. ¾ Sorsdöntő kérdésekben ki kell állnunk az elveinkért, mert ha hallgatunk, azt hiszik, hogy egyetértünk. ¾ A jellemed határozza meg sorsodat. ¾ Mindenki saját sorsának a kovácsa. ¾ Az élettől azt kapod vissza, amit belefektettél. ¾ Jelenlegi tetteink szabják meg jövőbeli sorsunkat. ¾ A jövőnket most teremtjük. 42

¾ A művésszé, jó szakemberré válásnak négy lépcsőfoka van: a kezdő egyszerű és rossz dolgokat csinál. A második fázisban már bonyolult is, amit csinál, és még mindig rossz. A harmadik fázisban az ígéretes művészpalánta már sejt valamit. Amit csinál az már jó, de még mindig bonyolult; A negyedik fázisban következik be a letisztulás. Az utolsó lépcsőfokon megvalósul az áhított cél: a jóság és az egyszerűség. ¾ Az igazán nagy dolgok rendkívül egyszerűek; a letisztultság eléréséhez azonban fejlődni kell, mert a lényeg csak fentről látható. ¾ Az idő gyengíti az éleslátást, de javítja a tisztánlátást. ¾ A lét küzdelem; ha megoldasz egy problémát, helyébe másik lép, mert a küzdelem az élet természetes állapota. ¾ A munkával és tisztességgel szerzett vagyon jutalommá válik. ¾ Isten azért adta a tehetséget, hogy szolgáljuk vele a világot; és nem azért, hogy élősködjünk rajta. ¾ Gyönyörű emberek, gyönyörű autókban rossz irányba haladnak, mivel mindnyájan azt hiszik, hogy a megszerzett tárgyak, a külcsín hozza meg a boldogságot. ¾ A vagyon nem önző céljaink elérésének eszköze, hanem kötelezettség és szolgálat. ¾ Úgy segíts másokon, hogy segíthessenek önmagukon. ¾ Ha másokért élünk, tökéletesebbekké válunk. ¾ A barátság szolgálat. ¾ A primitív lélek uralkodni akar, önként szolgálni csak a fejlett lélek képes. ¾ Tökéletes szabadságot csak akkor nyerhetsz, ha nem ragaszkodsz az „én- enyém- nekem”-hez. ¾ A hamis értékekhez igazodó ember szükségszerűen silányabbá válik. ¾ Az úttörő elme olyan, mint a gyertya; miközben másoknak világít, magát emészti. ¾ Felvilágosításra azért van szükség, hogy a megismerés megszüntesse az élet értelmetlenségének tévképzetét, és a vele kapcsolatos félelmeket. ¾ A fennköltség vérből, szennyből, fájdalomból és szenvedésből születik. ¾ Ahol az erő, ott a hatalom. ¾ Minél nagyobb a hatalom, annál kisebb a szabadság. ¾ A hatalom méreg, ami lassan felszívódik az ember testébe. ¾ Hatalmat csak annak szabad adni, akinek nehezére esik. ¾ A gyanakvás és gyűlölet nem más, mint tudatlanság.

43

¾ Rengeteg kárt okoz az emberiségnek a démonvilág által szított sértődöttség; ezáltal ostoba, sértődött mimózák gyülekezetévé válunk; az önzetlen segítőkészségnek végtelen türelemmel, kitartással és szeretettel kell párosulnia. ¾ Feltétel nélkül, és teljes odaadással kell szeretnünk egymást. ¾ Az elégtétel Isten dolga. ¾ Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. ¾ Ahogy szaporodnak a törvények, úgy szaporodnak a kibúvók is. ¾ A túlzott szabadság árt a demokráciának; a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. ¾ A történelem az élet tanítómestere. ¾ A tegnapra emlékeznünk kell; ez a ma felelőssége, hogy legyen holnapunk. ¾ A jövőnk csak akkor lehet fényes, ha a múltból táplálkozik. ¾ A suttogás néha messzebbre hallatszik, mint a kiabálás. ¾ Az ember korlátlan lehetőségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. ¾ Az ember vak teremtő. ¾ Az emberek tudat alatt vágynak rá, hogy megvakítsák, megsüketítsék magukat. ¾ Még az állat is okosabb nálunk, mert ő az ösztöneire hallgatva cselekszik; mi már az ösztöneinknek sem hiszünk. ¾ A tudat számára nincs fájdalmasabb dolog a világon, mint szembesülni az igazsággal. ¾ A hazugság és az őszinteség közötti különbség, hogy az utóbbiért később sem bocsátanak meg. ¾ Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. ¾ A tények makacs dolgok, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. ¾ Az ember csak azt tudja kifejezni, aminek a tudatában van. ¾ Az emberek elfelejtik, amit mondtál, amit csináltál; de arra mindig emlékezni fognak, hogy milyen érzéseket keltettél bennük. ¾ Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen időben. ¾ Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegendő, hogy felismerjük a tudatlanságunkat. ¾ Régen határtalan vágy égett az emberekben az ismeretlen legyőzésére. Ma már az ismertet sem tudjuk legyőzni.

44

¾ Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában, mert a szokások és konvenciók rabjai. ¾ Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. ¾ Figyeljünk a belső hangra, mert az igazság a szívünkben rejlik. ¾ A legmélyebb belső felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. ¾ Ne azt mondjuk, hogy „én ilyen vagyok”, hanem azt, hogy „én ilyenné tettem magam”; mindenki olyan, amilyenné tette magát, vagy hagyta magát tenni. ¾ A lelkiismeret sohasem hazudik. ¾ Az emberi telhetetlenség határtalan; minden kielégített vágy újakat szül. ¾ A bölcs embert már nem keserítik percenkénti lemondások. ¾ Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. ¾ Amelyik kéz nem tud adni, annak simogatni kell. ¾ A tiszta lelkű emberekre azt szokták mondani, hogy nem erre a világra valók; de mi lesz ezzel a világgal, ha egyszer elfogynak a nem erre a világra valók? ¾ Csak a szívből jövő ima talál meghallgatásra. ¾ A kérő, ki nem önmagának kér, annak kérelme az egekig ér. ¾ Aki soha nem vállal kockázatot az életben, sehová sem jut. ¾ Aki nem akar, amikor tud; az majd nem tud, amikor akar. ¾ Aki nem mer élni, nem fog fejlődni. ¾ Kétféle ember van: az egyiket lesújtja, a másikat felemeli a sorscsapás. ¾ Ha a lélek elég fejlett ahhoz, hogy elkerülje az életben felmerülő csapdákat, akkor az elért siker jutalmául szolgál; ha nem elég fejlett, és beleesik a csapdába, akkor a vergődéssel járó szenvedés a lelki fejlődését szolgálja. ¾ Az emberek azért sétálnak bele önként az élet csapdáiba, mert tudat alatt érzik, hogy fejlődniük kell; és ennek leghatékonyabb módja, a rájuk zúduló bajokból eredő szenvedések átélése. ¾ Ha fáj valami az ember lelkének, hagyja fájni. ¾ A vétek ereje azért sodorja válságba az embert, hogy a valódi lénye főnixmadárként kiemelkedjen a szenvedés tüzéből. ¾ Mindnyájan sötétben tévelygünk, de a szenvedés a világosság felé visz.

45

¾ Az élet értelmének megismerése jobban visszatartja az embereket az öngyilkosságtól, mint az életösztön. ¾ A fizikai világban a tapasztalás vezet el a megértéshez, a megértés a szeretethez. ¾ Az igazi tudás nem kérkedik, nem hivalkodik. ¾ A tudás olyan mértékben gyarapszik, amilyen mértékben használják. ¾ A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. ¾ Sok felesleges szenvedéstől kímélne meg bennünket, ha tudatosulna bennünk, hogy: „Isten mindent megtesz értünk, de semmit sem helyettünk.” Amikor azt mondod: „Feladom” gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: „Egek! Micsoda lehetőség!” ¾ Nem vagyunk több csak egy-egy tégla, de együtt mi vagyunk a ház. ¾ Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban, és mint láthatatlan szál beleszövődik a történelem végeláthatatlan szőnyegébe, formálva azt. ¾ Nincs olyan hosszú út, melynek vége ne lenne. ¾ Minden jó, ha a vége jó. ¾ Minden végben benne van egy új kezdet lehetősége. ¾ A közmondás az emberi bölcsesség kikristályosodott formája. ¾ A számok segítenek spirituális összhangba kerülni a világmindenséggel. ¾ Mindenki, aki néz, de nem lát, vak; mindenki, aki lát, de hallgat, duplán vak; csak azok látók, akik másoknak fényt visznek. ¾ A gúny az a védőfal, amelyet a gyávák és a közömbösek emelnek maguk és az őket megrémítő, felkavaró lehetőségek közé. ¾ A rész semmi, az egész minden. ¾ Aki nem ismeri a múltat, az nem ismeri a jelent sem. ¾ A jelen az alakítható jövő megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. ¾ Ne a múlandó, hanem a maradandó után vágyakozz. ¾ Az élet szüntelen küzdelemben születő állandó átváltozás. ¾ Minden változik, ugyanakkor minden örök. ¾ Csak a változás örök. ¾ Az idő igaz, de ledönti mi nem az. ¾ Ha az evolúció nem tud érvényesülni, jön a revolúció. 46

¾ A fizikai lét, a fennmaradás előfeltétele a fejlődőképesség; az evolúció nem kegyelmez senkinek, és semminek; ami fejlődésképtelen, elpusztul. ¾ Bármekkorára nő is a fa, bármilyen vastag lesz a törzse – állapota, fennmaradása a hajszálgyökerektől függ. ¾ Az embereknek a legtöbb kárt az élvhajhász életmódhoz való vonzódás, és a szenvedésfóbia okozza. ¾ Attól irtóztok leginkább, amiből a legtöbb hasznotok származna, és azért töritek magatokat a legjobban, ami a legtöbb kárt okozza nektek. ¾ Minél fejlettebb a lélek, annál több dolgot tud nélkülözni. ¾ Az emberi fejlődés az öntudatra ébredéstől, az önmegismerésen keresztül, az önmegvalósítás irányába tart. ¾ Az emberiség fejlődésre van ítélve, de a haladásért nagy árat kell fizetni. ¾ A sárból nem lehet csak úgy kirepülni. ¾ Nektek megvolt a bátorságotok emberként élni, és részt venni Isten nagyszerű vállalkozásában, a földi életben; mi minden embert egy nagy kaland résztvevőjének tekintünk. ¾ Az élet minden borzalmával együtt csodálatos kaland. ¾ Van, akiről tudtok, és van, akit olyan gyakran emlegettek, hogy még a „csapból is az ő neve folyik”; Az igazán nagy emberek azonban ismeretlenek maradnak; A világ java a történelemben fel nem jegyzett cselekedetekből áll össze; Olyan emberek áldozatos munkája emelte civilizációtokat a jelenlegi szintre, akikről senki sem tud, akik jeltelen sírokban nyugszanak. ¾ Az igazi csatákat háború nélkül, észrevétlenül nyerik meg. ¾ Életünk minden percében meghatározza jövőnket.

vizsgázunk;

minden

tettünk

befolyásolja

sorsunkat,

¾ A jövő bennünk van, a magvait folyamatosan vetjük; mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jövőnket. ¾ A történelem nem más, mint a karma törvényének időbeni illusztrációja. ¾ Ha meg akarjátok változtatni a világot, előbb a gondolataitokat kell megváltoztatni. ¾ A szellem teremtő erő. ¾ Az ismeret nem ajándékba kapott, hanem küzdelem árán kiérdemelt kincs. ¾ A megérzés a lélek tudása. ¾ A zseni azt is tudja, amit sose tanult. ¾ A zseni minden korra érvényeset alkot. 47

¾ A küzdelem a halállal nagyon jó iskola; főleg ha túléli az ember. ¾ A csábítás a halál legfőbb szövetségese. ¾ Nem a bűneink miatt, hanem a bűneink által bűnhődünk. ¾ A bűnös saját bűneinek kötelékével kötöztetik meg. ¾ A bűn megvallása az első lépés a bűnbocsánat útján. ¾ A látható világ a láthatatlan világ ítélete alatt áll. ¾ Az igazi valóság a függöny mögött rejlik. ¾ Van, aki egész életében jelet keres, mert nem tudja, hogy a keresés igénye maga a jel. ¾ Az a fontos, ami felé tartunk, és nem az, hogy milyenek vagyunk. ¾ Akit nem húz a magasság, az a mélységbe zuhan. ¾ A meg nem élt tudás bűnné válik. ¾ A tudásnak megváltó ereje van, ha az elvei igazságon alapulnak. ¾ Ki-ki a saját helyén világítson. ¾ Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. ¾ Töltsd be jobban a helyet, ahová tétettél, és az Úr megnyitja előtted az utat. ¾ Teljesítsétek a feladatotokat a földi életben, mert teremtéseteknek oka és következménye van. ¾ Vegyünk példát a természetről, hogy milyen pedánsan végzi a dolgát. Nem érdekli a maga haszna; mindig minden körülmények között a legtöbbet és a legjobbat adja magából. ¾ Ma már nem azt nézik az emberek, hogy mit tegyenek az Úr asztalára, hanem azt, hogy mit vehetnek el róla. ¾ A jól végzett munka Istennek adott ajándékká válik, melynek jutalma, hogy a tökéletes munka békéje költözik szívünkbe. ¾ Amikor adunk, akkor kapunk. ¾ Amikor megbocsátunk, bocsánatot nyerünk. ¾ A szeretet toleranciát szül, a tolerancia békét. ¾ A szegénység üdvözít. ¾ Fájdalomból születik az igazi boldogság. ¾ Az embernek nem lelke van, az ember maga a lélek.

48

¾ A lélek azért költözik fizikai testbe, hogy megtapasztalja, és kiteljesítse önmagát. ¾ Aki nyitott az életre, az előtt kinyílik az élet. ¾ A megismerés útja a szenvedés. ¾ A lélek nem késztermék, hanem keletkezési folyamat. ¾ A lélek formálja a testet. ¾ Akiben káosz van, az csak káoszt tud teremteni maga körül. ¾ A múltad meghatároz, de ne legyen teher az életedben. ¾ Minden dolognak a vágy a szülője. ¾ A kezdet kezdetétől végtelen megvalósítási lehetőséget biztosítottam valamennyi rögeszmétek számára. Éljétek ki! Tapasztaljátok meg! Szembesüljetek vágyaitok, szenvedélyeitek és gondolataitok minden következményével. ¾ Aki nem tapasztalja meg magában a gonoszt, az nem képes kifejleszteni a jóra való ösztönét sem. ¾ A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk, nem a róluk való lemondást. ¾ Aki úgy ismeri meg a világot, hogy önmagában hiányt szenved, az mindenben hiányt fog szenvedni. Éld az életet a maga teljességében. ¾ Mindenki annyi terhet bír elviselni, amennyit rámértek, mert a terhek mellé erőt is kapunk; a ránk nehezedő teher csak akkor válik elviselhetetlenné, ha önsorsrontó cselekedettekkel tönkreteszzük az életünket. ¾ Minél magasabbra jut valaki, annál nagyobb a mélység alatta. ¾ Az ima a végső menedék; ahol az értelem felmondja a szolgálatot, ott már csak az ima segíthet. ¾ Isten nem látható módon, hanem belső megtapasztalás révén mutatkozik meg. ¾ A csend közelebb visz Istenhez. ¾ A sok pénz eltávolít Istentől, a kevés közel visz hozzá. ¾ Az önfeladás visz Istenhez. ¾ Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok. Istent a szíved rezdüléseiben, az elméd csendjében találod meg. ¾ Aki Isten tudásának részese, az részese a gyötrődéseinek is. ¾ A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot.

49

¾ A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék. ¾ A világmindenség nem sebtében összetákolt rendszer, hanem állandó fejlődésben kibontakozó isteni terv. ¾ Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat. ¾ Hogyan igazgathat valaki száz embert, ha a saját házát sem képes? ¾ A család feje a férfi; a férfi feje a Krisztus, Krisztus feje az Isten. ¾ Ősz hajban van a bölcsesség. ¾ Az öregember előtt kelj fel! ¾ Neveld gyermekedet Isten útmutatása szerint szigorral, a fegyelmezés pálcája ne legyen messze a kezedtől; de soha ne engedd, hogy kézségbe essen! ¾ Nem kell a jó – akkor nesze, itt a rossz! ¾ Többet ér a tökéletes szív, és a jó akarat, mint a gazdasági előny. ¾ A félelem rosszindulatot szül az ismeretlennel szemben. ¾ Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat. ¾ A nagy szakadékok fölött csak vékony híd ívelhet, s ezen nem mindenki érzi magát biztonságban. ¾ A tudás hatalom. ¾ Az egyik vas élesíti a másikat. ¾ Elménkbe helyeztetett a végtelen; de úgy, hogy át ne ölelhessük azt. ¾ Van, aki egy város fölött uralkodik, mégis egy asszony szívében raboskodik. ¾ A kétségbeesés még a legbölcsebbeket is tévútra vezetheti. ¾ Az Egész fényében ismerkedhetünk meg annak részleteivel. ¾ Ha nem szolgálja az Egészet szeretetből; majd szolgálja azt öntudatlanul. ¾ A jog alapja a kötelesség ¾ A kő maga mutatja meg, hogy mivé akar válni a művész vésője alatt. ¾ A társadalom alapja a család. ¾ A Világegyetemben vagy a Teremtésben minden mindennel összefügg. ¾ Az idő megszüli a maga gyermekét. ¾ A puding próbája az evés. 50

¾ Az erőszak a gyengék végső menedéke. ¾ Sohase hagyd, hogy az erkölcsi érzéked meggátoljon a helyes cselekedetben! ¾ A hit alapja a pontos ismeret. ¾ A hit: a nem látott dolgok felől való meggyőződés, és a leendő dolgok biztos várása. ¾ A hit cselekedetek nélkül halott. ¾ Nem test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a bennünk bújó gonosz démoni romboló erők ellen. ¾ Nem a porból való emberre tartozik az ő útja. ¾ Az ostobák odahajlítják fülüket a kegyes hazugságokhoz, csakhogy a hiúságukat legyezgethessék velük. ¾ A hamis remény tudatlansághoz vezet; a tudatlanság bűnt szül; a bűn halált nemz. ¾ A helytelenségekre és hibákra általánosan érvényes büntetéseket felsorolni nem célszerű. ¾ Általános irányelvként az minősül jó helyreigazítási szándéknak, ami egyrészt segít a helytelenül cselekvőnek megfelelően látni tetteit, és ráveszi a kiigazításra; másfelől pedig a helytelen cselekedet és annak helyreigazítási módja a lehető legkisebb kárt okozza a társadalomnak vagy az adott családnak, csoportnak. ¾ Állítsátok meg a világot: ki akarok szállni! ¾ A szeretet mások jóléte iránt megnyilvánuló önzetlen cselekvő érdeklődés ¾ A válasz mindig bennünk van – de külső segítséggel találjuk meg. ¾ Mások oktatása bennünk is elmélyíti a tudást. ¾ Járt utat járatlanért el ne hagyj! ¾ Ami után vágyakozol, azzá leszel. ¾ Hogyha a király jól cselekszik, a nép természetességgel követi őt. ¾ Az ülep diktálja az erkölcsöt, és a félelem az illemet. ¾ A bűn újabb bűnöket szül. ¾ A pénz beszél, a kutya ugat. ¾ Senki sem lehet próféta a saját hazájában. ¾ Az elkövetett bűnt büntetés követi. ¾ Az isteni utast botláskövek között vezetik.

51

¾ Tetteink nyomot hagynak életünk fonalán; s ezzel igazgatjuk jövőnk eseményeinek körülményeit, és formáljuk jellemünket. ¾ Tettünk következményei mindig utolérnek bennünket, semmiképpen sem kerülhetjük el azokat. ¾ A múltunk tükör, amelyben megpillanthatjuk énünket; azt, hogy miért épp ilyenek vagyunk; s ezzel együtt megcsillan benne a helyes továbbhaladás iránya is: az alagút vége. ¾ A szükség nagy úr, felül tud kerekedni az érzelmeken. ¾ Bátor ember az, aki az ellenséggel szembeszáll, de még bátrabb az, aki atyjával száll szembe igaz ügyért. ¾ Az ajándék a legmérgesebb embert is kedvességre inti. ¾ A nyíl hamarabb találja a szívet, mint a hópehely. ¾ Ha a jó nem létezne, a rossz sem lenne. ¾ A vágy illúziót szül – megfoganván, pedig anyagot okoz. Az anyag fogságában, pedig megismerszik a szenvedés. ¾ Egy elmélet sohasem igazolható, csak cáfolható. ¾ Aki önmagát legyőzi, az erősebb annál, mint aki egy várost hódít meg. ¾ A bölcs sohasem aggódik. ¾ Az okos ember a talpát a földre, a kezét a fűre teszi. ¾ Aki érti, csinálja, aki nem érti, tanítja. ¾ Az okos tanul, a bölcs tanít; az ostoba ítél. ¾ Aki tud, és tudja, hogy tud, az veszélyes, kerüljétek; aki tud, de nem tudja, hogy tud, az bölcs, tanuljatok tőle; aki nem tud, és tudja, hogy nem tud, az értelmes, azt tanítsátok; aki nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, az ostoba, azt hagyjátok. ¾ Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni. ¾ Jó uralkodó csak úgy lehet valaki, ha elkárhozik. ¾ Minél többet tudok, annál jobban tudom, hogy milyen keveset tudok! ¾ Az asszonynak már csak ez a sorsa: osztoznia kell a férfi szívén a munkájával meg tüzes szelleme minden szenvedélyével... mert, ha nem, akkor erőtelen puhánnyá zsugorítja, akit már nem is érdemes szeretni. ¾ A szó csak feltépi a sebeket. ¾ Ahol sok a törvény, nagy a baj. ¾ A barát joga feltárni a hibát. 52

Természetesen nem az összes bölcsességet sikerült tintavégre kapni, nem is törekedtem erre. Mindazáltal lehetőséget nyújtok bárkinek arra, hogy bátran tegyen hozzá. És most tekintsünk bele ebbe a hatalmas kincsbe, szemelgessünk belőle. Kiválasztottam egy olyan csokrot, amely arra hivatott, hogy a férfi és nő közötti kapcsolat mérhetetlenül széles bölcseleti palettájáról tárjon elénk egy tál gyümölcsöt. Élvezzük elégedettséggel, s elmélkedve ezeken, váljunk alkalmassá arra, hogy magunkévá tegyük úgy őket, mint hozzáírjunk, ki-ki még némely idekívánkozót.

53

9 9 Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. 9 9 A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. 9 9 A rózsa nem élhet fény nélkül, a nő nem élhet szerelem nélkül. 9 9 Állhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs. 9 9 A szerelem vak. 9 9 Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget. 9 9 A férfinak előnyös a házasság; ha jó feleséget talál, boldog lesz; ha rosszat, bölcs lesz. 9 9 Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes. 9 9 Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl; harmadik eset nincs. 9 9 Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. 9 9 A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár. 9 9 Az erényt tanulni kell. 9 9 A szerelem mindent legyőz. 9 9 Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is. 9 9 Szeretetre vágysz? Szeress! 9 9 Magának él, aki nem szeret. 9 9 Ki a jót feledi, balga; de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen. 9 9 Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség. 9 9 Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért. 9 9 Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés. 9 9 Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik. 9 9 Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul. 9 9 A boldogság ott található, ahol manapság senki sem keresi; az alázatban és a szolgálatban. 9 9 Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül; méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül. 9 9 Nincsen öröm üröm nélkül. 9 9 A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen, a feszes gyeplő ott legyen kezében. 9 9 Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék.

54

9 9 A nők szeszélyét ismerem; nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell. 9 9 Az asszony olyan, mint az árnyék; ha szaladsz utána, elfut előled; ha szaladsz előle, ő fut utánad. 9 9 Gazdag csűrt szimatolva tőrbe ne csaljon az asszony, se ringó derekával, se hízelgő fecsegésével; mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik. 9 9 Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard; az első nem égeti, a második nem sebzi meg az illetőt. 9 9 Nincs az a zár, felügyelet, retesz, ami jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon erénye. 9 9 Sok nőnek csak azért marad meg az erénye, mert sosem kérték tőle. 9 9 Amilyen az anyja, olyan a lánya. 9 9 Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát. 9 9 Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés. 9 9 Ha arra gondolsz csak, mi rajta csúnya, nincs, ki iránt szerelmed el ne múlna. 9 9 A nők varázsának fele mindig dekoráció. 9 9 Minden férfi úgy bánik a nővel, ahogy lehet. 9 9 Ki pénzért nősül, sorsa nem lesz más, mint perpatvar, jaj, civakodás. 9 9 Ki gyönyörnek él, gyönyör lesz a veszte. 9 9 Heves tűz hamar kiég. 9 9 Korán nyíló virág, korán hervad. 9 9 A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. 9 9 A nagy tűzvész is szikrából támad. 9 9 Mihelyt habozik, elveszett az asszony. 9 9 A tiszteletet nem lehet kierőszakolni, azt ki kell érdemelni. 9 9 Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. 9 9 A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem. 9 9 Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van; és nem színlelheti ott, ahol nincs. 9 9 Az ész mindig a szív balekja. 9 9 A távollét a kis tüzeket kioltja, a nagy tüzeket fellobbantja.

55

9 9 A szerelem akárcsak a tűz, nem lehet meg örökös lobogás nélkül; mihelyt megszűnik remélni vagy félni, kialszik. 9 9 Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. 9 9 Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik. 9 9 A szerelemből mindig az gyógyul ki hamarabb, aki előbb szakít. 9 9 Ahova a szerelem beköltözik, onnan az ész kiköltözik. 9 9 Soha ne mondd a kútnak, hogy nem kérsz a vizéből. 9 9 Az ész szavára fütyül a szerelem. 9 9 A hirtelen támadt szerelemből lehet a legnehezebben kigyógyulni. 9 9 Nézzük meg másodszor is, de most már alaposan. 9 9 A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. 9 9 A szívnek nincsenek ráncai. 9 9 A nő úgy tesz a férfiakkal, mint a sakkjátékos a bábukkal; nyúl az egyikhez, de a szeme már a másikon van, hátha azzal előnyösebb húzást tehet. 9 9 A szerelemben csak futással lehet győzedelmeskedni. 9 9 Az asszony olyan, mint a szélkakas, csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott. 9 9 A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben. 9 9 A szemérem minden erkölcs anyja. 9 9 Az erény csak akkor növekedik, ha nem vetődik rá fény; ha világosság éri, vagy ha szemedet reáveted, a gyökér kiszárad, és a növényen nem nő több virág. 9 9 Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni. 9 9 Szép az, ami érdek nélkül tetszik. 9 9 Egységben az erő. 9 9 A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő. 9 9 Sohasem lehet tudni a nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. 9 9 A nőknek megvan az a képességük, hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. 9 9 A szerelem olyan, mint a szél; az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá. 9 9 A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; de ha nem szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

56

9 9 Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. 9 9 Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. 9 9 A változatosság fűszerezi a gyönyört. 9 9 A változatosság gyönyörködtet. 9 9 Keresd az asszonyt! 9 9 Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt! Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt? 9 9 A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, akkor már nem szerelem. 9 9 A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem. 9 9 Az asszony akkor a legerősebb, ha gyöngeséggel vértezi fel magát. 9 9 A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. 9 9 Boldog csak úgy lehet férfipálya, ha méltó hölgy a koronája. 9 9 Nem mind arany, ami fénylik. 9 9 A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. 9 9 A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet. 9 9 A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi. 9 9 A szerelem mindenható, képes újjáteremteni az embert. 9 9 A szerelem vak, de a házasságban visszanyered látásodat. 9 9 A férfi sorsa a nő. 9 9 Mindent, vagy semmit. 9 9 A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg. 9 9 A szépség jó dolog, de csak akkor, ha nem veszi észre önmagát. 9 9 A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. 9 9 Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. 9 9 A házasság a férfiak számára végállomás, a nők számára első megálló. 9 9 A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi, mint odaadja magát. 9 9 A házasság kikötő a viharban, de gyakran vihar a kikötőben. 9 9 A házasság olya nehéz lánc, amelynek a hordozásához két ember kell. 9 9 Sohasem hazudnak annyit, mint esküvő előtt, háború alatt, és vadászat után.

57

9 9 Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. 9 9 Amit egy nő el akar érni, azt eléri, vagy kéréssel, vagy sírással, vagy édes csókkal. 9 9 Nem való bokréta gyűrött süveg mellé. 9 9 A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot. 9 9 A bogáncs sosem fog rózsát teremni. 9 9 Isten azért adta a szerelmet, mert józanul nem házasodna senki. 9 9 A házasság olyan, mint az egérfogó, az egér csak a benne lévő csemegét látja. 9 9 Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose. 9 9 Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose. 9 9 A szerelemben a nők nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust. 9 9 Nincs szebb egy szerelmes nőnél. 9 9 A nő addig szép, amíg szeretik. 9 9 Ne azt nézd, hogy mit tesz az asszony, viselkedésének az értelmét kutasd. 9 9 Az asszony akkor fecseg leginkább, amikor hallgat. 9 9 A beteljesülés a férfi számára vég, a nő számára kezdet. 9 9 Ha okos emberek közé belép egy szépasszony, kész a bolondokháza. 9 9 A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága. 9 9 Aki éjszaka legény, az nappal is legyen legény! 9 9 Az igaz hitves segítője, nem akadályozója férjének. 9 9 A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére, amelyek egyébként nem keletkeznének. 9 9 A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi, amennyire a nő nőnek tartja magát. 9 9 Ahhoz hogy a férfi férfi maradjon, kell a nő mellette. 9 9 A szépség börtöne egy okos nőnek. 9 9 A férfi azt hiszi, hogy ő választja a nőt, pedig majdnem mindig a nő választja a férfit. 9 9 Várni a legjobbat, felkészülni a legrosszabbra kell. 9 9 Az asszony olyan, mint a monokli; elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember. 9 9 Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva azonnal vissza is követelik. 9 9 A női beszédben nem a szavak a fontosak, hanem az egésznek a muzsikája.

58

9 9 A nő győzelme, ha megadhatja magát. 9 9 A házasság aranylánc, amikor magadra veszed; ólomlánc, amikor viseled; acéllánc, amikor el akarod szakítani. 9 9 Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok. Legyetek olyanok, mint két oszlop, melyek ugyanazt a tetőt támasztják, de ne akarjátok birtokolni egymást. Hagyjátok meg a másik függetlenségét. Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egymást egyedül lenni. Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. 9 9 Ha a házasság olyan jó lenne, nem kellene a köteléket papíron rögzíteni. 9 9 Ha vágyaidat megölöd, kísértetként visszatérnek; ha vágyaidat meghódítod, igába foghatod őket. 9 9 Nem olyan fényes, mint amilyen kényes. 9 9 Aki kívül piszkos, belül is az. 9 9 Hiába fürdik a holló, nem lesz belőle hattyú. 9 9 A szépség belülről fakad. 9 9 Az igazi szépség a szív jóságán alapul. 9 9 A szépséget a gondolataink, az érzelmeink, és a sejtjeink tisztasága hordozza. 9 9 Minden zsák megtalálja a maga foltját. 9 9 Az elszáradt virág nem nyílik újra. 9 9 Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat, mint hogy egymásra találjanak. 9 9 Szerelemből nem lehet megélni. 9 9 Nem jó a tűzzel játszani. 9 9 Mit ér a kincs, ha boldogság nincs. 9 9 A boldogságot nem várni kell, hanem megteremteni. 9 9 Egy férfi nem követhet el durvább sértést egy nő ellen, mint azt, hogy nem fogadja el a szerelmét. 9 9 Csak olyan nővel kezdj, akit szükség esetén feleségül is vennél. 9 9 Nem az az igazi, akivel le tudod élni az életedet, hanem az, aki nélkül nem tudsz élni. 9 9 Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfeledni egy élet is kevés. 9 9 A nőket a szerelem megszépíti.

59

9 9 Szeretni a szív szentsége. 9 9 Férfi és nő igaz szerelmének titka a fejlődésre sarkalló életpróbák közös átélése. 9 9 Az igazán szép és értékes nők féltve őrzik lelkük tisztaságát, mert ösztönösen tudják, hogy semmi sem látszik olyan piszkosnak, mint egy beszennyezett liliom. 9 9 Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. 9 9 Minden kezdet nehéz. 9 9 Ne csak nézz, láss is. 9 9 Barátot szükségben, asszonyt betegségben ismerni meg. 9 9 A feleség a férj névjegye. 9 9 Két dudás nem fér meg egy csárdában. 9 9 Aki kutyával fekszik, bolhával kel. 9 9 Új seprő jól seper. 9 9 Senki sincsen hiba nélkül. 9 9 Gyönyörű nő, gyönyörű nyugtalanság. 9 9 Ne bízd a kecskére a káposztát. 9 9 A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. 9 9 Vannak nők, akiknek sem a jelenlétét, sem a távollétét nem lehet elviselni. 9 9 A férfinak tenni, a nőnek lenni kell. 9 9 Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni. 9 9 Tűzön, vízen, asszonyon nehéz kifogni. 9 9 A házasságok az égben köttetnek, de az ágyban buknak meg. 9 9 A házasságban a harmadik személy megjelenése nem ok, hanem következmény. 9 9 A szerelemben nem lehet osztozkodni. 9 9 Ha nincs ló, megteszi a szamár is. 9 9 Ha egy férfi megérint a szavával, a keze sincs már messze. 9 9 A férfi addig férfi, amíg kíván; a nő addig nő, amíg kívánják. 9 9 Ha egeret akarsz fogni, nem árt, ha szalonnát is teszel az egérfogóba. 9 9 Az első feleségének a vagyonát köszönheti a férfi, a vagyonának a második feleségét. 9 9 Nem kényszer a disznótor.

60

9 9 Ki milyen virágot szakít, olyat szagol. 9 9 Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van készülve a fogadására. 9 9 Lakva ismerni meg egymást. 9 9 Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. 9 9 Éhes disznó makkal álmodik. 9 9 Ki keserűt nem ízlelt, nem tudja mi az édes. 9 9 A látszat néha csal. 9 9 A harag rossz tanácsadó. 9 9 Felejteni sohasem késő. 9 9 Ígérni könnyű, megtartani nehéz. 9 9 A nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni. 9 9 Ki könnyen ígér, nehezen ad. 9 9 Mielőtt elvesztenéd a fejedet, próbáld meg használni. 9 9 Óvakodj az ökör elejétől, a szamár hátuljától, és az asszony minden porcikájától. 9 9 A nők mindig több kerülnek, mint amennyit érnek. 9 9 A nők sosem beszélnek meggyőzőbben, mint amikor nincs igazuk. 9 9 A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. 9 9 Vehetsz házat, de otthont nem; vehetsz ágyat, de álmot nem; vehetsz órát, de időt nem; vehetsz könyvet, de tudást nem; vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem; vehetsz orvosságot, de egészséget nem; megveheted a szexet, de a szerelmet nem. 9 9 A kapcsolatteremtés legfőbb kritériuma az legyen, hogy több leszel-e általa. 9 9 Nem az a fontos, hogy mik vagyunk, hanem az, hogy mivé válunk egy kapcsolatban. 9 9 Van, aki egy város fölött uralkodik, mégis egy asszony szívében raboskodik. 9 9 Hogyan igazgathat valaki száz embert, ha a saját házát sem képes? 9 9 Nem kell a jó – akkor nesze, itt a rossz! 9 9 Az ülep diktálja az erkölcsöt, és a félelem az illemet. 9 9 Az asszonynak már csak ez a sorsa: osztoznia kell a férfi szívén a munkájával meg tüzes szelleme minden szenvedélyével... mert, ha nem, akkor erőtelen puhánnyá zsugorítja, akit már nem is érdemes szeretni.

61

Ha bárki szívesen küldene nekem a fentiekkel kapcsolatban megjegyzést, melyek építhetnek, vagy egyéb bölcsességeket, kérem, tegyék meg a következő címen: [email protected]

62