".
-( P5L~Á
Y
NÉMET NYELVTAN OLLENDORFF H. G. T ANMÓDSZERE ALAPJÁR, MEL Y SZERINT
~ÉMET NYI~LVK()tn~XI, ltNl ÉS BESZÉLNI A LEGRÖVIDEBB
IDŐ
--_.~ ..ALATT
ALAPOSAN
MEGTANULHATNI.
TANO DAl ÉS MAGÁNHASZNÁLATRA, h-ta
NEY FERENC, a budapesti 1 v. ker. förelÍltanoda ig!lzga!ója sam Igyar. nyelv és Irodalom volt rendes tuuúra, a Ferenc József-rend lovagja, a nl. tud. a1,adémia Jev., Budapest töryén~·hatósága, és k<.:zo4.t. Ulzottsága, a~ országos kÖ~l)ktatá:d tanács, a mag)". klr, természettud. társulat réndes, a reáltanárokat vizsgAI6 bi:totl8líg érdemesütt. az or-sa. középiskolai tanáregyesület, 01"83. kisdedóvó egy.siilet é. több tudumányos nevelés! egylet tiszteletbeli tagja.
ll. RÉSZ~ " 1JJ.
HARMADIK
Á TDO~GOZOTT
Miniszterium
KIAOAs.
által elfogadott tllnHjnyl'.)
I
GYAKORLATI
NÉMET NYELVTAN OLLENDORFF H. G. TANMÓDSZERE ALAPJÁN, )IE LY SZERll<'r
NÉ~IE'I\ NYELVEN OIJVASNI, lRNl ÉS BESZÉLNI IDO"
A LEGRÖVIDEBB
5
TANODAl
ÉS MAGÁNH irta
a budapesti IV. kel'. föreáltanoda igazgatója s ft. magyar nye v & om volt rendes tanára, ft. Ferenc József-rend lovagja, ft. ID. tud. akadémia lev., . Budapest törvényhatósága, és közokt. bizottsága, az országos közoktatási tanács, ft. magy. kir. természettud. társulat rendes, a reáltanárokat vizsgáló bizottság érdemesült, az orsz. középiskolai tanáregyesUlet, orsz. kisdedóvó egyesiilet és több tudományos naveléaí egylet tiszteletbeli tagja.
II. RÉSZ. HARMADIK
(A nm. közoktatásügyi
ÁTDOLGOZOTT
Miniszterium
KIADAs.
által dfogadott
tankönyv.)
--------------------~-------------------BUDAPEST,
1883.
LAMPEL RÓBERT KÖNYVKIADÁSA. (WODIANER
F.)
leckf. Y' ss z a h $ t,ó igé k ÜJlüdtvit411be .8gi~wöttef) 1) valótlan visszah~i.4)'}: 3) kiyé~flfes.en vi~l}~aba.tók me lléknév által föltételezve. ;;;- Folyt~tás a v i s Z o lf Y ~ q If r Ó 1. C. 'J' JII a j 4:t> nit ó e 8 ~ te t rQnzó~: fl Il~, 1> e .í_, fl J II II ~ n, ,Il egen ü fl n, ell t g e.e ellés PI ID i be r, gem.4 b, tn 1 t, )} ~ sbft 3 u II it ff-" u a d/, II e lJ ft és ~ amm t, fel tI \l o ll, 3 ll. - ~ o; II II J di 1 ~ t 6 IDII }t n'l 4zQn =.il a a ll, Yaj,c}ll.- Q ~ ? 42·ik lecke. D. Sa rá t í t ese tet vonzó visz~nYJjzóJ.>:: ct u ~ e r. i II II e r=, O lJ e r-, U II ~ er» ct ( fl, II i e j f e i ~, i e II f e it, -I a II t, mit tel ft, b{): m t e (ft, fia f t, t1 e T tn Ö g e, ~ a ( bell, ~aIb er, IDegen, lJ.!u-lptpen, ftatt, a u jt c tt,.llll tv t, un; f..e t n, II II ge a d/ tet, ID it ~ r e 11b, (it II g ft, t r o ~, ~ U fog e. Osasetételes (határozói) viszonyszók némely magyar névutőknak megfelelőleg, mint : k é n t, kép, ú 1, ü l, k ö ~e P ~ t t, fel a I ó 1, e ~ ő 1, köz ü 1, m g ü 1, m elJ e t t. O s sze y ont víszonyasők, például: ~ II lll, ti rn, b o.tn, bei .nt, a 1\ f 6, i n ~ stb. - .Összetétel által .alekitott igehatározók ; példáúl: bar a II f, II a, b o ll, bar i ll, ID o r ct 1\ 6, ID or f er, b ~ 6 ~ a ,r fl, b It tn i t 'stb.
lhk
n vaI6,di;
.ts
w
ö
íJ
el'
ü
],
ö
ü
~ I], folyamhoz, A mon A) A
dat
ta
II
II. r ész e. Az ö s s z e tet
meJlérendelt kötés ID
e 1~ é ,1' e
II
vis
z o II y,
vag
y
t m o ID
o
II
II
dat
d a t,264
del t
m o II dat
o k ö 8 sze von ása
B) .A z a 1á l' end e 1 t vis z o JI y, vag y mon szerkezet ., 1. ~lanyi mondatok . 2. .Allitmányi mondatok 3. Kiegészi,tő mondatok 4. Jelzői mondatok 5. Határozói mondatok . . . . . Az összetett m on d a t s z re u dj e .A módok h a a a ná La t a . .A ID ell é k m o ÍJ dat UI e .g l' ,ö vid ít é s e
266
II dat t a ll' HI. összetettmondat
l'
é
8Z
e. A t öbb s z .....
ö
"
"
d a t268 27Gl " 270 271 272 » 273 276 .276 278
ó
A m o
26& lap.
l'
Ö
sen 281
463 A körmondat Mondatelemzé8i Az r s i jelzés í
,
.
281 lap. 284 287
példa.
á
43-ile lecke. ~ z erő sig é k hajtogatása jelen, félroult és participiumban. Az als ó osz tál Y bel i erős igék h áro ro nem e. = A han gát h aj 1á s (lHblallt, szabálya; a 2-ik részesülő végzete en. A fo m tn e II ige kivételessége. - A par a n c 8 o 1 ó ro ó d képezése az- l-ső osztályu erős igéknél. Különbség a f dl r e \, li ellés tn r o e r bell közép- és cselekvő értelmü hajtogatásában, -, (a 61-ik feladat alkalmával). 44-ile lecke. Az erő sig é k m >Í 8 o d i k és h II r rn a d i k osz t:il Y a. Kivételesek : ge II e f c ll, li itt e n, li ege ll, I i ~ ell; [ a 'o e ll, III a ~ ( C\1, f c{) ct f fell. - Különbség m CI I) 1 ellés nt a I e II közt, - Észrevétel a f dl ct i fen igérő!. 45-ile lecke. Az erő 8 igék n egyed i kos z tál ya kétféle változatban: a és a ll, II vagy D gyökhangzóval. - Kivételesek ; f ct [ tell, f III a e II, f ~ II [ ten, f dl rot tell. - Gyönge alaku módoztatások a li t.:t tell, I) alt ellés r II f e \1 igéknél. - Különbség a lJ II II gen' és b li II gep. közt. - A 1 ct fl e \t·nak pnrancsolöja (Il \ i3 (végső enélkül). 46-ik lecke. 1'-z erő s igék ötö d i kos z tál Y a, sennek kétféle nem e. - Eszrevétel a f dl t e ib e 1\ igére. - A lJ e i fl e II kivételessége. - f e i fell, f 1\ ei fell és f II e ille II gyönge igék is. - \8 1 e i cb e II különböző alakja közép és cselekvő' érternényben. - A f dll e if e II ige kétféle értelme és hajtogatása; ép igy a lu ~ i cb e II is. 47ik lecke. Azerősigék hatodik osztálya sennek négyféle 11 eme. - Az első neműek .régies és költői m ell é k a 1 ak j a i. - Iffi i ege II, m li gen és er tn li g e ll. - \8 e It' ege n lJ f ( ege ll, f dl tn e 1 ~ ell, q II e II ellés í dl tn e I 1 e II erősek vagy gy Ö n g é k különböző értelem szerint. - Hasonlag: Icb e II (e r 1ö Ief) e ll) is. - Számos ez oszt. ige átalán is gyönge, mint : t r i e j e n, fdlnauben, g[immeu, f[immen, ro e t te n, m e , li e ll, i dí II [ [ e n stb. A.z erős haj t o gat á 8 U igé k végragai a jel en t ő és par a n c 8 o I ó módra (áttekinpé&ben).::..... Az erős igéknél előforduló h áro rn fél e h a TIg v á l to z ása hangáthajlás, vegyhang, hangtisztuláe. - Agy n g e igé k v egy h a ng o t nem vesznek fel. - Az összetett igé k az egyszerüek szabályai t követik. - Némely hangugrások: az e hangzóval. 48-ik leCKe. A rendhagyó igék hajlítása. 6tiinbe, [tdnbe, - 6ctllot~, muubte ; jenbete. meubere ; ge[ctnbt, gellJunbt; gelenbet, ge, í
ö
ö
menbet.
49·ile lecke. Az igék foglaló módja. - A jelen idő. - A foglaló mód körülirása. A parancsoló mód - sennek körülirásg;
a
464 50-ik lecke. A foglaló mód félmultja - sennek körülirása. 511:k lecke. A foglaló m. multideje, körül irása í o Ile u-nel, - A régmult idő. - A III c r bell félmult ideje III it r II e. - A rég- . mult idő körülirása í o Ile n-nel., 52-ik lecke. A jövő - és jovő-mult idő. - A jelentő - és kötőmód végzetei közti különbség. 58-ile lecke. Az idők hasanálata. - Az idők összeköttetése egymással. 54-ik lecke. Az igék nemei. ss-o: lecke. Aszóképzés. 56-ik lecke. Aszócsalád. - A ~ ö ren ige szócsaládja elbeszélésben adva. 57-ile lecke. A sz6rokonság. - ~relJ1be - ~rembIínJl; fur.d)t. liar - fürcf)ierIicll; jf01Jf - ,pau1Jt; Shatt - StiirIe; Iesbar - tefetlicf); rüc!!uatts - rücUillgs; fprecf)en - reben ; jcf}mera~aft - fcf)meraticl}; troftfoi - untröftlicf). 58- 60-ile lecke. Nyelvsajátságok (idiotismusok). - mbqe~w, 'an, un fo IIImen, cuíegeu, cníiegen, aujneűmen, iBanf, ~ein, brecf)eu, ótillgen, bar an, eíugeheu, ícngen, füljren, geben, Ijalteu, fommen, Icu jen, macf)ell, Ilel)men, t'flegen, tatl)fd) [agen, jellen, tliun, u'mgelien, Illadjjw, giefleu. Lajstromok: A- G. A főnevek neméről . . . . . . . , . H-I. .Az erős ejtegetést követő némely főnevek K - P. Az erős igék hat osztálya R. Aszóhajlítás , . . . . . . . . . . .
Néhány
beszélgetés
Szúgyüjteniény
.
..............
275-379 lap:' 380-381 382-388 " 392-409 "
.
.
.
410
"
427 "
