Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban
Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa
Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet.
http://www.eu-info.hu
2004
1
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban A Római Szerződés 39. cikke szerint a belső piaci viszonyok kialakítását Közös Agrárpolitika (KAP) kialakításának kell kísérnie, melynek célja • • • •
a mezőgazdasági termelékenység növelése, az agrárgazdaságból élők megfelelő élet- és jövedelem-színvonalának biztosítása, az agrárpiacok stabilizálása, a fogyasztók ellátása, számukra elfogadható áron.
A KAP-on belül a KAP-reform és az AGENDA 2000 hatására az olaj-, fehérje- és rostnövények piaci rendtartása több ízben módosult, majd 1999-ben, illetve 2000-ben gyökeresen megváltozott. Míg az olaj-, és fehérjenövényeket teljes mértékben bevonták a szántóföldi növények piaci rendtartásáról szóló 1251/1999/EK rendelet hatálya alá, addig a rostnövények (rostlen, rostkender) önálló piaci rendtartás megmaradt, csupán a területalapú támogatás tekintetében kerültek a rendelet hatálya alá. A szántóföldi növények közé sorolt termékek a következők: Gabonafélék: közönséges búza, tönkölybúza, durumbúza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, szemes cirok, hajdina, köles, madárköles, egyéb gabonafélék Olajnövények: Szójabab, napraforgómag, repcemag, lenmag Fehérjenövények: Takarmányborsó, lóbab, édes csillagfürt Ipari célra termesztett növények: Rostlen, rostkender. A rendtartás fő elemei: Közvetlen támogatás 1. Terület alapú támogatás (területpihentetés) 2. Pihentetett területek speciális úgynevezett “non food” célú hasznosítása Termelési támogatás 3. Len és kender közöspiaci rendtartása Külpiaci szabályozás 4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem Végrehajtási rendszer 5. Adat és információszolgáltatás, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer 6. Támogatások végrehajtási rendszerének működtetése Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK, 2316/1999/EK, 1672/2000/EK, 1673/2000/EK, 245/2001/EK, 959/1993/EGK, 3508/1992/EGK, 2419/2001/EK, 1259/1976/EGK, 2078/1992/EGK, 2
2080/1992/EGK, 1257/1999/EK, 2461/1999/EK, 279/1992/EGK, 411/1996/EK, 959/1993/EGK
2220/1985/EGK,
1663/1995/EK,
6. Támogatások végrehajtási rendszerének működtetése Az Európai Unióban az EMOGA-ból finanszírozott kifizetéseket az egyes tagállamokban működő, az EU előírási szerint felállított és akkreditált kifizető ügynökségek bonyolítják. Az ügynökségeket a tagországban működő illetékes hatóság akkreditálja. Az akkreditálási okirat írásbeli igazolást tartalmaz arról, hogy a szervezet megfelel az akkreditálás feltételeinek. Az akkreditálási okiratot megküldik az EU Bizottság részére. Az akkreditálás a kifizető ügynökségekről az alábbi információkat tartalmazza: • • • • •
a ráruházott felelősség a részlegei közötti felelősség-megoszlás az intézkedések végrehajtásáért felelős egyéb szervezetek az igények fogadásának, ellenőrzésének, engedélyezésének, valamint a kifizetés jóváhagyásának, a kifizetésnek és az elszámolásnak az eljárásai, belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések.
Az egyes tagállamok kifizető ügynökségeinek számát a tagállam állapítja meg az EU Bizottsággal történő konzultáció alapján. Az illetékes hatóság bármely kifizető ügynökség akkreditálása előtt meggyőződik arról, hogy az érintett szervezet igazgatási és számviteli körülményei megfelelnek-e az előírásoknak. A kifizető ügynökség alapítása hivatalos okiratban történik, amely tartalmazza az ügynökség akkreditálását, kötelezettségeit, feladatait, és az ügynökség felépítését. Amennyiben visszavonják az ügynökség akkreditálását, az állam egy másik kifizető ügynökséget jelöl ki, így biztosítja, hogy a kifizetések folyamata ne szakadjon meg. Az ügynökség három lényeges funkciót lát el az EMOGA garancia részleg kiadásaival kapcsolatban: • • •
A kifizetések engedélyezését a közösségi szabályokkal összhangban A kifizetések teljesítését, illetve utasítást a kifizető szervezetnek, hogy teljesítse a kifizetést az igénylő (vagy engedményese) részére. A kifizetések elszámolását, melyekről a Bizottság részére havi és éves bevallásokat készít.
A kifizetések engedélyezését megelőzően külön csoport végzi a benyújtott igényelések, az azokban szereplő adatok előzetes ellenőrzését. Az ügynökség közvetlenül a felső vezetés irányítása alá tartozó önálló belsőellenőrzési részleggel rendelkezik. A kifizetések engedélyezéséhez kapcsolódó feladatokat a kifizető ügynökség részben vagy teljes egészében, szigorú ellenőrzés mellett, külső szervezeteknek delegálhatja. 3
Amennyiben az ügynökség más szervezetet bíz meg a kifizetések engedélyezési feladataival, úgy az, az ügynökséget rendszeresen és időben tájékoztatja az elvégzett ellenőrzések eredményeiről. Az elvégzett munkát részletesen leírja az egyes igénylésekhez mellékelt jelentésben, melyhez igazolást mellékel az engedélyezett igénylések jogosultságáról, valamint az engedélyezési eljárás jellegéről, terjedelméről és mélységéről. A delegált feladatoknak az EU előírási szerinti elvégzéséért továbbra is a kifizető ügynökség az egyszemélyi felelős. Az ügynökség igazgatási rendszere elkülöníti a kifizetések engedélyezési, teljesítési és könyvelési funkcióit, amelyekért külön alegységek felelősek. Az igénylések fogadásáról, nyilvántartásáról és feldolgozásáról részletes írásos eljárást készít. A feladatok megosztása olyan, hogy egyik tisztviselő sem felelős az összegek kifizetésének engedélyezése, a kifizetés teljesítése vagy nyilvántartása során végzett feladatok közül egynél többért, valamint egyik ügyintéző sem végzi a fenti feladatokat úgy, hogy munkája nem állna valamely más ügyintéző felügyelete alatt. Az egyes ügyintézők feladatait írásban rögzítik, meghatározva engedélyezési körének pénzügyi határait. Az igénylések kifizetését kizárólag akkor lehet engedélyezni, ha megfelelő módon ellenőrizték, hogy az megfelel a közösségi rendeleteknek. Az elvégzendő ellenőrzéseket ellenőrzési lista tartalmazza és azok elvégzését minden igénylés esetében igazolni kell. A kifizetést az elszámolást követő öt munkanapon belül az ügynökség pénzügyi részlege, vagy a kormányzati kifizető hivatal teljesíti az igénylő bankszámlájára átutalással, vagy csekken. Minden olyan kifizetés, amelynek átutalását nem teljesítették, visszakerül az alap számlájára. Készpénzben nem történik kifizetés. Az előlegek kifizetését szintén rögzítik a könyvviteli nyilvántartásokban, és azokat az előírt időn belül elszámolják. Az előlegek elszámolását ugyanúgy ellenőrzik, mint a kifizetéseket. A közösségi rendeletek – különösen a segélyek mértékének - változása átvezetésre kerül, az utasításokat, adatbázisokat és ellenőrzési jegyzékeket megfelelő időben frissítik. Az ügynökség tevékenységét független igazoló testület vizsgálja a nemzetközileg elfogadott auditálási szabályoknak megfelelően, eljárás vizsgálatok és a tranzakciókból kiválasztott minták ellenőrzése alapján. A kifizetések szabályosságát abból a szempontból vizsgálják, hogy a kifizető ügynökség képes-e a kifizetés előtti, a közösségi jogszabályoknak megfelelő ellenőrzésre. Az ellenőrzések az egyes pénzügyi év folyamán és azok lezárta után is folynak. Az igazoló testület jelentését, és az igazolást a következő év jan. 31-ig készíti el, melyben jelenti, kellő bizonyosságot szerzett-e a Bizottságnak küldendő számlák valódiságáról, és pontosságáról, valamint megfelelően működtek-e a belső ellenőrzési eljárások. A bizottság a pénzügyi év végét követő március 31.-ig közli az érintett tagállammal a szolgáltatott információk ellenőrzésének eredményeit, valamint az általa javasolt módosításokat. Amennyiben az érintett tagállamnak tulajdonítható okból az EU Bizottság a következő év április 30.-ig nem tudja elszámolni a tagállam számláit, értesíti a tagállamot azokról a további vizsgálatokról, amelyeket végezni kíván.
4
Amennyiben valamely vizsgálatnál az EU Bizottság úgy értékeli, hogy a kiadásokat nem a közösségi jogszabályoknak megfelelően teljesítették, megállapításairól tájékoztatja az érintett tagállamot a korrigálandó intézkedésekről, valamint a kizárásra javasolt összegre vonatkozó becslést. Jogszabályi háttér: 1663/1995EK Támogatható területnagyság (bázisterület) A tagállamra vonatkozó támogatható összterület nagysága a bázisterület. A nemzeti bázisterület megállapításához a gabonafélék, az olaj-, fehérje-, rostnövények 1989., 1990. és 1991. évi összesített vetésterületeinek számtani átlaga szolgál alapul. A támogatás az adott gazdasági év vetésterületére beérkező támogatási kérelmek alapján a bázisterület mértékéig adható, ha a bázisterületnél nagyobb területre érkezik be támogatási igény, a túllépés arányában a támogatási összeget arányosan visszaosztják.
Átlagos gabonahozam (referenciahozam) A referenciahozam megállapítása céljából a tagállamnak részletesen közölnie kell minden egyes régióból a szántóföldi növények területét és a hozamát az 1986/1987-től az 1990/1991ig tartó ötéves periódusban. Minden régióra külön kell kiszámolni az átlagos gabonahozamot, amelynek kiszámításakor nem lehet figyelembe venni az időszakon belüli legmagasabb és legalacsonyabb hozamú éveket.
Regionalizációs terv A területalapú támogatási összeg megállapításához a tagállamoknak úgynevezett regionalizációs tervet kell készíteniük, amely tartalmazza a nemzeti bázisterületet és annak regionális felosztását, valamint a tagállamra illetve régiókra vonatkozó átlaghozamot (referenciahozamot). A régió lehet egy tagállam, de ha szükséges, egy tagállam területén több régió is kialakítható. A regionalizációs tervben kell lefektetni a termelési régiók kialakításának objektív ismérveit annak érdekében, hogy régión belül átlaghozam tekintetében homogén területek jöhessenek létre. A regionalizációs tervben a gabonán belül a kukoricára külön terület és hozam állapítható meg. A kukoricán kívül más növényekre is megállapítható külön bázisterület. Ugyancsak külön bázisterület állapítható meg az öntözött és nem öntözött területekre az 1989. - 1991. évek vonatkozásában a ténylegesen öntözött terület alapján, természetesen az átlaghozamot is megbontva úgy, hogy az összességében nem változhat.
5
Amennyiben valamely évben egy adott növényre megállapított külön bázisterület nem kerül teljes mértékig felhasználásra, a különbözettel – az adott gazdasági évben – más szántóföldi növény bázisterülete növelhető. A bizottság megvizsgálja a regionalizációs tervet. Amennyiben a terv a vizsgálat során megfelel, úgy az elfogadásra kerül. Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 2., 3., I., V. melléklet, 2316/1999/EK 1., 2., 3., 4., 5., 8., 9., 10-17., cikk II., III., VI., VII., VIII., X. melléklet, 1672/2000/EK
A területalapú támogatás hektáronkénti összegének meghatározása A területi támogatás alapösszege: • •
olajnövényekre, rost célra termesztett lenre és kenderre 63.00 euró/t 2002/2003. gazdasági évtől, fehérjenövényekre 72.5 euró/t 2000/2001. gazdasági évtől
A területi támogatás hektáronkénti összege tagállamonként (régionként) különbözik, tekintettel arra, hogy az, a bázishozam és a fenti alapösszeg szorzata. Amennyiben külön került kezelésre a kukorica, úgy arra a kukoricahozam alapján kell számolni a támogatást, és az összes többi növényre a kukorica nélkül megállapított gabonafélék hozamával. Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 4. cikk, melléklet I., V., 2316/1999/EK 4., 5., 8., 9., cikk, II., III., VI., VIII., melléklet, 1672/2000/EK
A terület alapú támogatás kifizetésének feltételei Területalapú támogatást csak az kaphat, aki területének legalább 10 %-át pihenteti. Kivétel ez alól a kistermelő, aki 92 tonna gabonatermésnek megfelelő nagyságú, illetve az alatti területen termel. Önkéntesen azonban ő is vállalhat pihentetést. A kistermelői gazdaság mérete országonként/régiónként eltérő nagyságú, mert méretének nagyságát a 92 tonna és a nemzeti/régió bázishozam hányadosa adja. Amennyiben egy termelő támogatásra jogosult területei egynél több termelési régióban helyezkednek el, úgy a kifizetendő összeg a terület elhelyezkedése alapján kerül meghatározásra.
6
Egy adott megművelt parcellára, egy adott gazdasági évben, csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be. A termelő részére azonban csak akkor fizetik ki a területalapú támogatást, ha: • • • • • • • •
• • • •
a vetést legalább május 31-ig elvégzi és a támogatás iránti kérelmét legkésőbb május 15-ig benyújtja, az éghajlati és mezőgazdasági szempontból a szántóföldi növények termesztésére alkalmasnak nyilvánított területen termel, a területet a helyi szabványnak megfelelően teljesen beveti, a növényállományt legalább a virágzás kezdetéig megőrzi és a helyi normáknak megfelelően műveli, a pihentetett terület mérete legalább 0,3 ha és 20 m széles (kivéve, ha a tagállam engedélyezi az ennél kisebb területek pihentetését), minden megművelt parcella eléri a tagállam által meghatározott minimális méretet (0,3 ha-nál nem lehet kisebb), a fehérjenövényeket a teljes érést követően takarítja be, meghatározott fajtájú minősített káposzta-, és répa repcemagot (00-ás) vet, amelyek glükozinolát tartalma 9 % nedvességtartalom mellett legfeljebb 25 µmd/g és erukasav tartalma nem haladja meg az összes zsírtartalma 2 %-át, az édes csillagfürt nem tartalmazhat 5 %-nál több keserű magot a rost célra használt kenderfajta tetrahidrocannabinol tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot, a kérelemhez mellékeli a len és kender vetőmag hivatalos címkéit, és tartalmazza a vetőmag mennyiségre vonatkozó adatokat (kg/ha), ezeket számlával igazolja, a rost célra termesztett len és kenderre szerződést köt, illetve írásbeli kötelezettséget vállal annak feldolgozására.
Amennyiben a szántóföldi növények támogatására felterjesztett területének összege – beleértve a pihentetett területeket is – meghaladja a bázisterületet, úgy a termelőnként támogatható területet arányosan csökkentik az adott piaci évben. A területi túllépés számítási metodikáját a 2316/99/EK rendelet VII. sz. melléklete tartalmazza. Ha egy tagállamon belül a nemzeti bázisterület több régióra osztott, illetve egy-egy növénycsoportra külön bázisterület (albázisterület) került megállapításra, úgy a nemzeti bázisterület túllépéséből adódó hátrányokat, a túllépést okozó albázisterületre lehet terhelni. Amennyiben egy állam ezt az eljárást alkalmazza, úgy arról szeptember 15-ig tájékoztatnia kell a termelőket és a bizottságot. A területalapú támogatást az aratást követő november 16. – január 31. között fizetik ki a termelők részére. Ha a termelő bizonyos régiókban rendkívüli éghajlati körülmények miatt nehéz helyzetbe kerül, úgy a támogatás összegének legfeljebb 50 %-a november 16. előtt kifizethető. A támogatás feltételeinek betartását (megfelelő területpihentetési arány, a kérelemben szereplő adatok helyessége, pontossága stb.) a hatóságok ellenőrzik, az ellenőrzés eredményeit a kifizetést érintő korrekciók során figyelembe veszik, jogosulatlanság esetén szankcionálnak.
7
Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 1., 2., 3., 6., 8., 9., 10. cikk, I., V. melléklet, 2316/1999/EK rendelet 1., 3., 4., 5., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 25., 26. cikk, II., III., VI., VII., VIII. melléklet1672/2000/EK
Területpihentetés elvei, a támogatás mértéke A pihentetés a területeknek azon növények termeléséből történő kivonását jelenti, amelyekre a területi támogatás kiterjed. A pihentetés tehát piacszabályozási célú termelési korlátozás. A területalapú támogatási rendszerben való részvétel alapfeltétele a területpihentetés, melynek kötelező mértéke a 2000/2001 – 2006/2007-os gazdasági években a támogatásra felterjesztett terület 10 %-a. Ezen felül a terület további 10 %-át lehet önkéntesen pihentetni, azonban a tagállam megállapíthat ennél magasabb maximális, önkéntes pihentetési arányt is. A kistermelők (92 tonna gabonatermésnek megfelelő méretű - a nemzeti/régió bázishozamot alapul véve - vagy ennél kisebb területen gazdálkodók) nem kötelezettek, de önkéntesen vállalkozhatnak területpihentetésre. A pihentetett területek megfelelő kultúrállapotának fenntartása érdekében a tagállamnak megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket kell hozni. A pihentetett területet művelni, gondozni kell, de nem termelhető rajta olyan növény, amely emberi vagy állati fogyasztásra szánnak, vagy ilyen célból dolgozzák fel. Termelhető a pihentetett területen azonban zöldtrágya, biomassza, vagy étkezési, takarmányozási célra alkalmatlan ipari nyersanyag, amennyiben az erre vonatkozó jogszabályokat betartják. Az ilyen körülmények között folytatott termelést “non food” termelésnek nevezik. Amennyiben a pihentetett területen biomassza termelés céljából évelő növényeket telepítenek, úgy a tagállam jogosult további támogatást adni a termelőnek, amelynek mértéke a termelő költségeinek legfeljebb 50 %-a. A pihentetésért járó támogatási összeg hektáronkénti mértéke 63 euró/tonna (azonos a gabonára vonatkozó területalapú támogatás alapösszegével) és a régióra érvényes gabona átlaghozam szorzata. Ugyanazon területre, a többéves területpihentetési program esetén, legfeljebb öt éven keresztül adható a fentiek alapján megállapított támogatási összeg. Ahol öntözött és nem öntözött területre különböző bázishozamot állapítanak meg, a pihentetett területekre a nem öntözött területre megállapított területi támogatási összeg jár. Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 2., 6., 7. cikk, 2316/1999/EK 18., 19., 20., 21. cikk, 2078/1992/EGK, 2080/1992/EGK, 1257/1999/EK 22., 23., 24., 31. cikk
A területpihentetés kifizetésének feltételei 8
A területpihentetés után járó összeg akkor kerül kifizetésre, ha a pihentetett terület: • • •
•
legalább 0,3 ha és legalább 20 m széles összefüggő terület, megfelelő kultúrállapotban tartott, illetve a környezet védelme biztosított (ez esetben füvesíthetnek is, de az, vetőmagfogásra nem használható), a szabályok szerint pihentetik legkésőbb január 15-től augusztus 31-ig (kivétel: a következő évi betakarítandó növény miatti vetés elkezdése július 15. után, továbbá a táj-, és környezetvédelmi célú művelés, erdőtelepítés), nem használják mezőgazdasági növény termelésére (kivétel a non food célú termelés), vagy a szántóföldi növények termesztésével összeegyeztethetetlen jövedelemszerzés céljára (kivéve az 1257/1999/EK rendelet 22., 23., 24., 31., cikkében szabályozott eseteket).
A területpihentetésért járó összeget november 16. – március 31. között utalják ki a jogosult számára. Amennyiben a termelő szándékosan megszegi a vállalt területpihentetést, úgy szankcionálják. A többéves területpihentetési program esetén a termelő a farm szerkezetváltással járó különleges esetekben, valamint táj- és környezetvédelmi művelésre, erdőtelepítésre vállalkozó jogosult, szankció nélkül abbahagyhatja a vállalt pihentetést. Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 6., 8., 9., 11., cikk, 2316/1999/EK 19., 20., 21., 23. cikk, 1257/1999/EK 22., 23., 24., 31. cikk, 1672/2000/EK
Támogatási időszak A támogatási időszak a gazdasági évre vonatkozik, amely július 1.-jétől, a következő év június 30.-ig tart.
Támogatható növények köre Területalapú támogatásban részesülnek a gabonafélék, olaj-, fehérje és rostnövények, az olaj-, fehérje és rostnövények közül pedig a szójabab, napraforgómag, repcemag, lenmag, takarmányborsó, lóbab, édes csillagfürt, rostlen, rostkender. Jogszabályi háttér: 1251/1999/EK 1 cikk, 3., I. –V.melléklet, 2316/2000/EK 8., 14. cikk VI., VIII. melléklet, 1672/2000/EK
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban 1. Terület alapú támogatások 9
•
Támogatási időszak
•
Támogatható növények köre
•
Támogatásra való jogusultság feltételei
•
Támogatható területnagyság
•
Átlagos gabonahozam
•
Regionalizációs terv
•
A terület alapú támogatás hektáronkénti összegének meghatározása
•
A terület alapú támogatás kifizetésének feltételei
•
A területpihentetés elvei, a támogatás mértéke
•
A területpihentetés kifezetésének feltételei
2. A pihentetett területek speciális úgynevezett “non food” célú hasznosítása A pihentetett területen a meghatározott jogszabályi keretek között folytatott termelést “non food” termelésnek nevezik. Tehát a pihentetésért járó támogatás akkor is megilleti a termelőt, ha a pihentetett területen különböző növényi kultúrákat termel, a termékeket azonban közvetlenül emberi vagy állati fogyasztásra nem lehet használni. A pihentetett területen termelhető növények többek között: burgonya, csicsóka, borsó, ánizs, koriander, kömény, borókabogyó, fekete ribiszke, gabonafélék, szója, napraforgó, repce, csillagfürt, parfüm és gyógyászati iparban használt növényi részek, cikória, cukorrépa, lóhere, bükkönyfélék, len, fák, cserjék, bokrok, stb. A pihentetett földterületen termelésre engedélyezett növények teljes mennyiségét kizárólag meghatározott célra lehet felhasználni, éspedig energiatermelésre, motorüzemanyagként, csomagolóanyagként, mézgák, gyanták, ragasztószerek, sűrítőanyagok, növényvédő szerek, ópiumnedvek és kivonatok előállításához (részletezve a 2461/1999. EK rendelet III. mellékletében). Mind a termelésnek, mind a felhasználásnak igen szigorú feltételei vannak. Ezek a feltételek: • • • • •
támogatási kérelem és kapcsolódó dokumentumok benyújtása, jogszabályokban rögzített feltételrendszer betartása, szerződéskötés illetve kötelezettségvállalás a termelő / integrátor és a feldolgozó között, biztosíték letétbe helyezése, adatok, információk szolgáltatása.
Jogszabályi háttér:
10
1251/1999/EK 6. cikk, 2461/1999/EK 1. cikk, I., II., III. melléklet, 2316/1999/EK 18., 19., 20., 21., 22., 23. cikk
Szerződéskötési kötelezettség A pihentetett területen termelt nyersanyagokra, illetve azok felhasználására szerződéskötési kötelezettség van előírva, kivételt képeznek a fák, cserjék, egyes parfüm-, és gyógyszeripari alapanyagok (részletezve a 2461/1999. RK rendelet I. és II. mellékletében). A termelő köteles január 31-e előtt az illetékes hatóságokhoz eljuttatni a begyűjtővel vagy elsődleges feldolgozóval kötött szerződés egy példányát. A szerződés minimum követelményei: • • • • • • • •
a szerződő felek neve és címe, a szerződés időtartama, a beültetett terület nagysága fajtánként, a nyersanyag előre jelzett mennyiségét fajtánként feltüntetve, a szállításra vonatkozó feltételek, a szerződésbe foglaltak betartására vonatkozó nyilatkozat, a nyersanyag tervezett fő végső felhasználásának megnevezése, a feldolgozó felvásárlási, feldolgozási kötelezettségvállalása.
Az ellenőrizhetőség céljából a tagállamok előírhatják, hogy minden egyes nyersanyagra külön szerződést nyújtsanak be a termelők. Abban az esetben, ha a pihentetett területen termelt olajosmagvakra (repce, napraforgó, szója) kötötték a szerződést, úgy a szerződésben kötelesek meghatározni a melléktermékek várható mennyiségét is. (100 kg napraforgó- és repcemagból 56 kg, szójababból 78 kg melléktermék származik.) Amennyiben a szerződésekben vállalt kötelezettségek rendkívüli körülmények miatt nem teljesíthetők, úgy a szerződések módosíthatók, illetve felmondhatók. Jogszabályi háttér: 2461/1999/EK 2., 3., 4.,5., 6., 7., 8., 14., cikk
A szerződés benyújtása, biztosíték letétbe helyezése A szerződés egy példányát meghatározott időpontig (a július – december 31. között vetendő növényeknél a következő év január 31-ig, a január 1. – június 30. között vetendő növények esetében a kérelem-benyújtás tagállami előírás szerinti időpontjáig) az illetékes hatóságnak be kell nyújtani. A szerződés teljesítésének szavatolása érdekében pedig anyagi biztosítékot (továbbiakban: biztosíték) is letétbe kell helyezni. Az biztosítékot a begyűjtő (aki több
11
termelőtől felvásárolja a nyersanyagot és szállítja a feldolgozónak) vagy az elsődleges feldolgozó köteles letétbe helyezni. (Az EU-ban a biztosíték általában bankgarancia) A letét összege a szerződésben említett nyersanyag előállítására használt terület és egy jogszabályban rögzített összeg (jelenleg 250 euró/ha) szorzata. Amennyiben a szerződéseket módosítják, vagy felmondják, a letétbe helyezett biztosítékot is ennek megfelelően kell kiigazítani. Azoknak a tagállamok illetékes hatóságai, ahol a feldolgozásra kerül sor, kötelesek megtenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a területükön lévő feldolgozók minden garanciáról gondoskodjanak vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Jogszabályi háttér: 2461/1999/EK 12., 13., 15., 16. cikk
Információ szolgáltatás Betakarítás előtt minden tagállam köteles meghatározni a területen várható (reprezentatív) hozamokat, és arról tájékoztatni az érdekelteket. A támogatásért folyamodó köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak a betakarított nyersanyagok teljes mennyiségét, és igazolni a leszállított mennyiséget. A mennyiségnek meg kell egyezni legalább a reprezentatív hozamok alapján kiszámított mennyiséggel. Kivételes esetben az engedélyezett eltérés 10 % lehet. Azok a begyűjtők, vagy elsődleges feldolgozók, akik nyersanyagot vettek át a támogatásért folyamodótól, kötelesek a hatóságnak közölni az átvett termék mennyiségét, a szállító nevét, címét, a szerződés hivatkozási számát. Az integrátor köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot - a termék szállítását követő 40 munkanapon belül - az elsődleges feldolgozó nevéről, címéről, akinek a terméket leszállította. Az elsődleges feldolgozó pedig köteles tájékoztatni a hatóságot a szállító nevéről, címéről, a termék mennyiségéről, és a szállítás időpontjáról a leszállítást követő 40 munkanapon belül. A szállításban résztvevő minden további fél, az ügylettől számított 40 munkanapon belül köteles az illetékes hatóságot tájékoztatni a nyersanyagok vásárlóinak nevéről, címéről, az áru fajtájáról, az eladott mennyiségről. Amennyiben a begyűjtők vagy elsődleges feldolgozók a terméküket más tagállamban alapított feldolgozónak, vagy harmadik országnak értékesítik, vagy azoknak átruházzák, úgy a 2454/93/EK rendelet szerinti, úgynevezett T5 ellenőrző példányokat kell kiállítani a rendeletben meghatározottak szerint. Az illetékes hatóságok kötelesek ellenőrizni a szerződés teljesítését. Ehhez pedig az integrátornak és az elsődleges feldolgozónak meg kell adni a kérdéses feldolgozási eljárásra vonatkozó kulcsfontosságú információt, különös tekintettel az árra és az előállítható végtermékek mennyiségének meghatározásához felhasználandó műszaki feldolgozási együtthatókra. A megadott információk alapján a hatóságok kötelesek összehasonlítani az
12
összes nem élelmiszeripari célú termék értékének összegét, az ugyanabból a feldolgozási műveletből származó minden egyéb, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termék értékének összegével. Minden értéknek meg kell egyeznie az előző piaci év során rögzített árak gyári átlagának szorzatával. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatást kell adnia a Bizottságnak legkésőbb június 30.-ig, külön a rendes szántóföldi művelés alá eső, és külön a pihentetett területekről lekerülő káposztarepce-, réparepce-, szója-, és napraforgómag feldolgozásából nyert melléktermék mennyiségéről fajtánként. A melléktermékek mennyiségének kiszámításánál • •
100 kg káposzta-, réparepcemag és napraforgómag 56 kg, és 100 kg szója 78 kg mellékterméknek felel meg.
A Bizottság köteles szójadara egyenértékben kiszámítani a melléktermékek előre jelzett teljes mennyiségét a következő együtthatók használatával: • • •
szója-pogácsa: 48 % réparepce pogácsa: 32 % napraforgó pogácsa: 28 %
Amennyiben a számítás eredményeként a melléktermékek az egy millió tonna felső határt elérik, a Bizottság meghatározza, hogy a szerződéssel érintett pihentetett területek mértékét hány százalékkal kell csökkenteni a támogatás kifizetésénél. Jogszabályi háttér: 2461/1999/EK 9., 10., 11., 14.,17., 18., 19., 26., cikk
Támogatási kérelem benyújtása, a támogatás kifizetése A pihentetett területen termelt növények esetén a pihentetésért járó támogatás kérelem alapján kerül kifizetésre. A kifizetésre azonban csak akkor kerül sor, ha • • • • •
a termelő a kérelemben megjelölte azt a területet vagy területeket, amelyen nyersanyagot szándékozik termelni, a termelő az integrátornak, vagy az elsődleges feldolgozónak a terméket leszállította, letétbe helyezésre került az illetékes hatóságnál az előírt szerződés egy példánya és az integrátor, vagy a feldolgozó a biztosítékot elhelyezte, a hatóság ellenőrizte, hogy minden megfelelt a formai és tartalmi követelményeknek, fizetési kérelemmel együtt írásos nyilatkozatot kell arról adni, hogy az érintett nyersanyagokat kizárólag a III. mellékletben foglalt célokra használják, vagy értékesítik.
A pihentetett területen szerződéskötési kötelezettséggel nem járó növények – fák, cserjék, bokrok, évelők - termelése esetén a támogatás akkor kerül kifizetésre, ha az igénylő a fizetési kérelmével együtt nyilatkozott, hogy az érintett nyersanyagokat a 2461/1999 EK rendelet III. 13
mellékletben feltüntetett célokra – üzemanyag, csomagolóanyag, növényi kivonatok előállítására - használja fel, illetve értékesíti. Évelő növények esetében, ahol a nyersanyagok betakarítása a termesztés második évében történik, támogatás folyósítható mindkét évben a szerződés megkötését követően, amennyiben az igénylő a termesztés első évétől kezdődően teljesítette a fenti kötelezettségeket, és az első évben a biztosíték 50%-át letétbe helyezték. A támogatási kérelmet benyújtó évente köteles adatot szolgáltatni a pihentetett parcelláról, azon termelt növényről, a termelés időtartamáról, a betakarítás gyakoriságáról. Jogszabályi háttér: 2461/1999/ EK 12., 22., 23., III. melléklet
Biztosítékok felszabadítása, ellenőrzés A feldolgozók, begyűjtők által befizetett biztosíték akkor kerül felszabadításra, ha az illetékes hatóság megbizonyosodott, hogy a terméket a szerződésben rögzített feltételek szerint dolgozták fel. A nyersanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-.ig, a 2461/1999/EK III. mellékletben felsorolt egy vagy több végtermékké kell feldolgozni. Ha a biztosítékot az integrátor helyezte letétbe, azt akkor szabadítják fel, ha az integrátor a kérdéses alapanyagot az elsődleges feldolgozónak leszállította. Az elsődleges feldolgozó által elhelyezett biztosíték akkor kerül felszabadításra, ha a kérdéses alapanyagot, vagy félkész terméket egy másik feldolgozónak leszállította, és az illetékes hatóságnak a kezében van az, az igazolás, hogy a tovább-feldolgozó az itt felszabadítandó biztosítékkal egyenértékű letétről gondoskodott. A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek biztosítani, hogy a területükön alapított feldolgozók a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. Ezért a tagállam köteles meghatározni azokat a nyilvántartásokat, amelyeket az integrátoroknak, feldolgozóknak vezetniük kell. Ezek: • •
az integrátor esetében: a vásárolt és eladott termék, azok mennyisége, továbbá a vevők neve, címe. feldolgozók esetében: a vásárolt, feldolgozott mennyiség, az abból nyert termékféleségek és mennyiségeik, a képződött hulladék, a megsemmisítés oka, mennyisége, az értékesített termék típusa, mennyisége, árai, továbbá a vevők neve és címe.
Az ellenőrzésnek a tagállamban megvalósuló ügyletek és feldolgozási műveletek legalább 10 %-ára ki kell terjedni.
14
Jogszabályi háttér: 2461/1999. EK 16., 20 cikk, III. melléklet, 2555/2000 EK, 827/2000/EK
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban 2. A pihentetett területek speciális úgynevezett "non food" célú hasznosítása •
Szerződési kötelezettség
•
A szerződés benyújtása, biztosíték letétbe helyezése
•
Információ szolgáltatás
•
Támogatási kérelem benyújtása, a támogatás kifizetése
•
Biztosítékok felszabadítása, ellenőrzés
A támogatás mértéke A rostlen és a rostkender elsődleges feldolgozói támogatásban részesülnek, amennyiben rendelkeznek termelővel kötött termeltetési szerződéssel. Ha az elsődleges feldolgozó egyben termelő is, akkor a szerződés helyett kötelezettségvállalást kell tennie, hogy a termékeket feldolgozza. Egy tonna rost után a feldolgozási támogatás összege a következő: •
•
hosszú lenrost esetében: - a 2002/03- 2005/06-os gazdasági évekre 160 euro - a 2006/07-es gazdasági évtől kezdődően 200 euro legfeljebb 7,5% szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrostra: - a 2001/02–2005/06 gazdasági években 90 euro
A fenti támogatásokon kívül a 2001/01–2003/04 gazdasági években - a hagyományos piacokra tekintettel - a tagállam is adhat támogatást, éspedig: • •
a 7,5–15% szennyeződést és pozdorját tartalmazó rövid lenrost, a 7,5–25% szennyeződést és pozdorját tartalmazó kenderrost után.
Ezekben az esetekben a tagállam a támogatást a megtermelt mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adja, 7,5% szennyeződést és pozdorját alapul véve. Jogszabályi háttér:
15
1673/2000/ EK 2., cikk
Támogatható mennyiség Az Európai Unió jogszabályban rögzítve, gazdasági évenként határozza meg az uniós szinten támogatható rost mennyiségét, melyet a tagországok között felosztanak. Ez az úgynevezett maximális garantáltan jogosult mennyiség, amely: • •
hosszú lenrostra 75 250 tonna, rövid lenrostra és a kenderrostra 135 900 tonna.
Abban az esetben, ha valamely tagállamban előállított rost egy másik tagállamban megtermelt szalmából/kóróból készül, a rost vonatkozó mennyiségeit azon tagállam garantált országos mennyiségébe kell beszámítani, amelyben a szalmát/kórót betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek garantált országos mennyiségéből ezt a mennyiséget levonták. Valamennyi tagállam jogosult a hosszú lenrostra megadott garantált országos mennyisége egy részét átvinni a rövid lenrostra és a kenderrostra megadott garantált országos mennyiségébe és viszont. Az átszámításnál 1 t hosszú lenrost = 2,2 t rövid lenrostnak, illetve kenderrostnak felel meg. Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK, 3., cikk, 245/2001/ EK 6, 8 cikk A tagállamok megállapítják a garantált országos mennyiségeket az adott gazdasági év január 1-jéig - mindhárom érintett rosttípusra vonatkozóan- a szerződések, illetve a kérelmek alapján. Abban az esetben, ha azok a rostmennyiségek, amelyek után támogatás fizetendő nem érik el az országra meghatározott határmennyiséget, a tagállam az érintett gazdasági évre előírt valamennyi bevallás kézhezvételét követően átruházhatja a mennyiséget. A Bizottság a tagállamok számára megállapított támogató mennyiségekről hivatalos közlést ad az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának “C” sorozatában. Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 3. cikk, 245/2001/ EK 7., 8., 15., cikk
Kiegészítő támogatás Kiegészítő támogatást nyújtanak Belgium, Franciaország és Hollandia egyes területein termelt és feldolgozott lenre 2005/06-os gazdasági évig, amelynek mértéke az I. övezetben 120 EURO/hektár, a II. övezetben pedig 50 EURO/hektár. 16
Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 4., cikk és I. melléklet., 245/2001/EK 11. cikk
Az elsődleges feldolgozók engedélyezése Az elsődleges feldolgozóknak engedélyezési kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia: • •
• •
•
a vállalkozás leírása és a len- és kenderkóró feldolgozásával előállított termékek teljes skálájának felsorolása, a feldolgozó üzem és a berendezés leírása, részletezve ezek helyét és műszaki adatait, ezen belül: az energiafelhasználást és az óránként és évente feldolgozható len- és kenderszalma maximális mennyiségeit, az óránként és évente előállítható hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost maximális mennyiségeit, a tároló létesítmények leírása, helye és befogadóképessége a len- és kenderszalma, illetve rost tonnájában kifejezve.
Az engedélyezési kérelemnek kötelezettségvállalást kell tartalmaznia, amelynek ki kell terjednie, hogy: • • • •
külön tárolja a különböző gazdasági években és különböző tagállamokban betakarított len-, és kenderkórót, hosszú lenrostot, rövid lenrostot és kenderrostot, napi nyilvántartást vezet a készletekről, amelyek rendszeres kapcsolata biztosított a pénzügyi elszámolásokkal, tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha a már beküldött adataiban bármely változás bekövetkezik, aláveti magát a támogatási rendszer keretében előírt ellenőrzéseknek.
Az engedélyeket a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül – a helyszíni ellenőrzést követően és amennyiben az a feltételeknek megfelel - kell megadni. Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 9. cikk , 245/2001/EK 3. cikk
Készletnyilvántartás vezetése Az engedélyezett elsődleges feldolgozóknak készletnyilvántartást kell vezetni: napi és a külön tárolt szalma/kóró, illetve rostfajta szerinti bontásban. Ez tartalmazza:
17
• • • • •
az egyes szerződésekben, illetve kötelezettségvállalásokban szereplő, illetve adott esetben valamennyi egyéb szállítótól származó mennyiségeket, a feldolgozott szalma/kóró és az előállított rost mennyiségeket, a becsült veszteségeket és a megsemmisült mennyiségeket, indoklással, a vállalkozást elhagyó mennyiségeket (címzettek szerinti bontásban), az egyes raktárakban tárolt mennyiségeket.
Az engedélyezett elsődleges feldolgozóknak nyilvántartást kell vezetni valamennyi szállítójuk és címzettjük nevéről vagy üzleti nevéről és címéről. Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 3. cikk
A feldolgozónak minősülő személyek kötelezettségei A feldolgozónak minősülő személyeknek: •
• • • • • •
rendelkezniük kell valamely engedélyezett elsődleges feldolgozóval a kórónak hosszú lenrosttá, rövid lenrosttá, illetve kenderrosttá való feldolgozására vonatkozó szerződéssel, nyilvántartást kell vezetniük az alábbiakról a szóban forgó gazdasági év kezdetétől minden érintett napot illetően: az egyes feldolgozási szerződések alapján előállított és leszállított len- és kenderszalma mennyiségéről, az előállított és az egyes feldolgozási szerződések alapján kiszállított hosszú lenrost, rövid lenrost és/vagy kenderrost mennyiségeiről, az előállított hosszú lenrost, rövid lenrost, illetve kenderrost mennyiségeiről, az eladott vagy átruházott hosszú lenrost-, rövid lenrost-, illetve kenderrost mennyiségekről, a címzettek nevével és címével, meg kell őrizniük a tagállam által ellenőrzési céllal előírt támogató okmányokat; hozzá kell járulniuk az ennek az ellenőrzések elvégzéséhez.
Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 4. cikk
Szerződéskötési kötelezettség Ahhoz, hogy a támogatás igényelhető legyen szerződéskötési kötelezettség van előírva. A szalmára vonatkozó adásvételi szerződéseknek, feldolgozási kötelezettségvállalásoknak és feldolgozási szerződéseknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: •
a szerződés megkötésének időpontja és az érintett betakarítás gazdasági éve,
18
•
•
•
a elsődleges feldolgozó engedélyének száma, a gazdálkodó azonosító száma a 3508/92/EGK rendeletben előírt Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer alapján, valamint neve és címe, az érintett mezőgazdasági parcellák azonosító adatai az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer keretében előírt mezőgazdasági parcella-azonosító rendszernek megfelelően, a rostlen, illetve a rostkender termőterületei.
Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 2. cikk, 245/2001/EK 5. cikk
A piaci szereplők által szolgáltatandó információk Ahhoz, hogy a támogatás igényelhető legyen szerződéskötési kötelezettség van előírva. A szalmára vonatkozó adásvételi szerződéseknek, feldolgozási kötelezettségvállalásoknak és feldolgozási szerződéseknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: • •
•
•
a szerződés megkötésének időpontja és az érintett betakarítás gazdasági éve, a elsődleges feldolgozó engedélyének száma, a gazdálkodó azonosító száma a 3508/92/EGK rendeletben előírt Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer alapján, valamint neve és címe, az érintett mezőgazdasági parcellák azonosító adatai az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer keretében előírt mezőgazdasági parcella-azonosító rendszernek megfelelően, a rostlen, illetve a rostkender termőterületei.
Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 2. cikk, 245/2001/EK 5. cikk
A támogatásra való jogosultság, kifizetés A len- és kenderszalma feldolgozása utáni támogatást csak abban az esetben kell kifizetni a len- és kenderrost után, ha: a rostlennel, illetve rostkenderrel bevetett parcellákra vonatkozóan az adott gazdasági évi területi alapú támogatási kérelmekben szereplő parcelláról származik, és az, az előírt szerződésekkel lefedett, •
azt, a szóban forgó gazdasági évet követő május 1-jéig állította elő valamely engedélyezett elsődleges feldolgozó, illetve azt a feldolgozónak minősülő személyek esetében eddig az időpontig forgalmazták.
19
Abban az esetben, ha a tagállam úgy dönt, hogy támogatást ad a 7,5%-nál több szennyeződést vagy pozdorját tartalmazó rövid lenrost, illetve kenderrost után is adnak támogatást, úgy azt képlettel számítják ki. Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 2., cikk 245/2001/ EK 7. cikk
A támogatási kérelmek A támogatásra vonatkozó kérelmeket a szalmából előállítandó hosszú lenrost, rövid lenrost és a kenderrost vonatkozásában az adott gazdasági évet követő május 1-jéig terjeszthetik a jogosultak az illetékes hatóságok elé. A támogatási kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk: •
•
a kérelmezők nevét, címét és aláírását, illetve adott esetben az elsődleges feldolgozók engedélyének számát, illetve a feldolgozónak minősülő személyek esetén az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer keretében kapott azonosító számukat, nyilatkozatot arról, hogy a kérelmekben szereplő hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost mennyiségeire kiterjednek az előállított és támogatási kérelemben szereplő mennyiségre.
Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 6., 7., 9. cikk
Támogatási előlegek Amennyiben a támogatás iránti kérelem a jogszabályban foglaltak szerint benyújtásra került és a megfelelő adatszolgáltatás is megtörtént, úgy az engedélyezett elsődleges feldolgozók részére előleg fizethető. Az előleg a bejelentett rost mennyiségének megfelelő támogatási összeg 80%-a. Előleg azonban csak akkor folyósítható, ha az érintett gazdasági évben a lefolytatott ellenőrzések alapján nem észleltek semmiféle, a kérelmező által elkövetett szabálytalanságot, és ha letették az előleg értéke 110%-ának megfelelő biztosítékot. Jogszabályi háttér: 245/2000/EK 6., 8., 9., 10., 13., cikk 2220/1985/ 3. cikk és mellékletei II., III., VI. A biztosítékok felszabadítása a biztosíték 75%-át az előleg fizetésétől számított hat hónappal, és
20
•
a biztosítékot teljes egészében a támogatás megadásának napjától számított első és tizedik nap között szabadítják fel.
Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 10. cikk , 2220/85/ EGK 3. cikk II., III.,VI. melléklet
A támogatás folyósítása Feldolgozási támogatás, illetve kiegészítő támogatás abban az esetben nyújtható, ha • •
valamennyi előírt ellenőrzést elvégezték, a támogatásra jogosult rost végleges mennyiségét a szóban forgó gazdasági évre meghatározták.
Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 12. cikk
Ellenőrzés Az ellenőrzéseket a támogatás feltételei meglétének érdekében kell elvégezni, és legalább az alábbiakra kell kiterjedniük: • •
•
az elsődleges feldolgozók engedélyezési feltételeinek és a feldolgozónak minősülő személyek kötelezettségeinek ellenőrzése, az adásvételi szerződésekben említett, a mezőgazdasági parcellákra vonatkozó információk, a feldolgozási kötelezettségvállalások és feldolgozási szerződések összevetése annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a 1251/1999/EK rendeletben foglaltaknak, az engedélyezett elsődleges feldolgozóktól és a feldolgozónak minősülő személyektől származó támogatási kérelmekben szereplő mennyiségeket alátámasztó információk ellenőrzése.
Az ellenőrzés minden gazdasági évben az engedélyezett elsődleges feldolgozók legalább 75%-ára és a feldolgozónak minősülő személyek legalább 10%-ára kell kiterjednie. A helyszíni ellenőrzések kiterjednek a rövid lenrost azon tisztítóira is, amelyek az engedélyezett elsődleges feldolgozókkal a rost megtisztítására szerződést kötöttek. A helyszíni ellenőrzések során vizsgálják: • • •
a berendezéseket, készleteket és az előállított rostok mennyiségét, készletnyilvántartásokat és pénzügyi beszámolókat, a termelés különböző eszközei által felhasznált energiát és az alkalmazott munkaerőre vonatkozó okmányokat, 21
•
az ellenőrzés szempontjából fontos valamennyi kereskedelmi okmányt.
Ha a szalma/kóró más országból származik, az ellenőrzést végző tagállamnak haladéktalanul meg kell küldenie megállapításait annak a tagállamnak a részére, amely a támogatást fizeti. Jogszabályi háttér: 1673/2000/EK 3., cikk 245/2001/EK 13., cikk, 1251/1999/EK
Bírságok Abban az esetben, ha az engedélykérelmekben vállalt kötelezettségek nem teljesültek, az engedélyt azonnal vissza kell vonni. A szabálysértés megállapításának időpontját követően kezdődő második gazdasági évig azok az elsődleges feldolgozók, amelyeknek az engedélyét visszavonták, nem kaphatnak további engedélyt. Abban az esetben, ha szándékosan vagy súlyos gondatlanság következtében hamis nyilatkozatot tesznek, vagy ha az elsődleges feldolgozó olyan szalmára vonatkozó adásvételi szerződéseket kötött, illetve annyi hektárra vállalt feldolgozási kötelezettséget, amely rendes esetben jóval nagyobb termelést eredményezne, mint ami az engedélyében szereplő műszaki adatoknak megfelelően feldolgozható, a vonatkozó és az azt követő gazdasági évben nem jogosult feldolgozási támogatásra. Abban az esetben, ha a támogatási kérelmekben a rosttípusonként feltüntetett rost mennyisége meghaladja a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelelő mennyiséget, az egyes rostfajták után nyújtható támogatást úgy számítják ki, hogy a szóban forgó gazdasági évre ténylegesen támogatásra jogosult mennyiségből levonják a támogatási kérelmekben szereplő mennyiségtől való eltérés kétszeresét. Ha támogatási kérelmeket határidőn túl nyújtják be, a kérelmezett támogatás összege munkanaponként 1%-kal csökken. A benyújtási határidőt követő 25 napon túl benyújtott támogatás kérelem visszautasításra kerül. A kiegészítő támogatást ugyanazzal a százalékos aránnyal csökkentik, mint a szóban forgó gazdasági év vonatkozásában nyújtott teljes feldolgozási támogatást. Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 14. cikk
A tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége a Bizottság felé Legkésőbb január 31.-ig és a folyó gazdasági év vonatkozásában meg kell küldeni az adatokat:
22
• • • •
•
az átruházásokról és az átruházások következtében kialakult garantált országos mennyiségekről a szerződésekben vagy kötelezettségvállalásokban szereplő, rostlennel, illetve rostkenderrel bevetett területekről szóló összefoglaló jelentésről, a len- és kenderszalma, illetve rost becsült termeléséről, az engedélyezett feldolgozó vállalkozások számáról és összesített feldolgozó kapacitásukról különböző rosttípusonként a folyamatban lévő gazdasági év vonatkozásában, ahol lehetséges, a rövid lenrost szerződéses tisztítóinak számáról.
Minden évben legkésőbb szeptember 30.-ig a tagállamoknak az alábbi információt kell megküldeni a Bizottságnak az utolsó előtti gazdasági évre vonatkozóan: • • • • •
a támogatási kérelmek által lefedett hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost összes mennyisége, annak a rövid lenrostnak és kenderrostnak a mennyisége, amelyik azért nem jogosult támogatásra, mert szennyeződéstartalma meghaladja a meghatározott határértéket, a garantált országos mennyiségeket, bírságok száma, amelyek alkalmazásáról már határoztak, illetve amelyekről még nem született határozat, az ellenőrzésekről.
Abban az esetben, ha a tagállamok támogatást nyújtanak a 7,5%-ot meghaladó szennyeződés-, illetve pozdorjatartalmú rövid lenrost, illetve kenderrost után, legkésőbb a folyó gazdasági év január 31-ig kell értesíteniük erről a Bizottságot. Jogszabályi háttér: 245/2001/EK 15. cikk
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban 3. Len és kender piaci rendtartása •
A támogatás mértéke
•
Támogatható mennyiség
•
Kiegészítő támogatás
•
Az elsődleges feldolgozók engedélyezése
•
Készletnyilvántartás vezetése
•
Feldolgozónak minősülő személyek kötelezettségei
•
Szerződési kötelezettség 23
•
A piaci szereplők által szolgáltatandó információk
•
A támogatásra való jogosultság, kifizetés
•
A támogatási kérelmek
•
Támogatási előlegek
•
A biztosítékok felszabadítása
•
A támogatás folyósítása
•
Ellenőrzés
•
Bírságok
•
A tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége a Bizottság felé
4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem Az olaj-, és fehérjenövények külkereskedelmére a rendtartás nem ír elő különleges szabályokat. A rostnövények közül is csak a kenderre vonatkoznak külön szabályok. A importja engedélyköteles, s az alábbi feltételek teljesítéséhez kötött: • •
a rostlen és rost kenderre szerződést kötöttek, és a nyerskender THC tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot, a nem vetésre szolgáló kendermagot kizárólag a tagállami engedéllyel rendelkező importőrök importálhatják.
Harmadik országból származó import esetén a termékekre (nyers és feldolgozott len, lenkóc és hulladék, nyers és feldolgozott kender, kenderkóc és hulladék) tilos vám kivetése, továbbá mennyiségi korlátozás vagy ezzel egyenértékű hatású intézkedés meghozatala. Abban az esetben, ha az import vagy export tevékenység következtében az előbb felsorolt egy vagy több termék Közösség piacát olyan súlyos zavar éri, illetve olyan veszély fenyegeti, amely meghiúsíthatja a Szerződés 33. cikkében kitűzött célok elérését, megfelelő intézkedések alkalmazhatók a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben mindaddig, amíg ez a zavar vagy annak veszélye el nem hárul. Jogszabályi háttér: 1251/1999/ EK 5. cikk, 1673/2000/EK 5., 6., 7., cikk
5. Adat és információszolgáltatás, Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer 24
Az Unión belül biztosítani kell, hogy • • • •
minden tagállam megbízható adatokkal rendelkezzen, az adatok a tagállamok között összehasonlíthatók legyenek, az adatok kellő időben a Bizottság rendelkezésére álljanak, a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló forrásokhoz nemzeti források társuljanak és azok a leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra.
E feladatok végrehajtásának elősegítésére, koordinálására hozták létre a Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottságot. Cél, hogy a Közösség mezőgazdasági statisztikái kielégítsék a Közös Mezőgazdasági Politika reformjából eredő információ igényeket, amelyhez a tagállamoknak egységesíteniük kell a nemzeti statisztikai rendszerüket. Tagjai a tagállamok képviselői és az EU Bizottság képviselője, aki egyben a Statisztikai Állandó Bizottság elnöke is. A Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottság feladata, hogy a célok megvalósítása érdekében: • • •
a tagállamokkal létrehozzon egy koordinációs munkatervet és kialakítsa a szükséges módszertani leírásokat, ellenőrizze az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát, határozza meg és hajtsa végre a közösségi tevékenységeket.
A Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottság évente műszaki tevékenységi tervet dolgoz ki a tagállamok által végrehajtandó feladatokra. A műszaki tevékenységi tervek tartalmazzák a következő évre szóló részletes tervet, valamint az elkövetkezendő 2 évre vonatkozó előrejelzést, tekintetbe véve az adott évre vonatkozó kötelezettségeket, a tagállamoktól írásban beérkezett információkat, és a lebonyolításhoz szükséges erőforrásokat. Tagállami éves jelentés: A tagállamoknak évente legkésőbb március 31-ig rövid jelentést kell készíteni: • •
•
az előző évi munkaterv végrehajtásáról, a következő évi javasolt tevékenységről. Ez tartalmazza a végrehajtásra, az elvégzendő munkára, az előre látható nehézségekre és kitűzött változtatásokra vonatkozó terveket, valamint a pénzügyi erőforrásokat, és az azt követő 2 évre javasolt tevékenységekről.
Pénzügyi rendelkezések A közösség hozzájárul a mezőgazdasági rendszerek egységesítése és az új műszaki tevékenységi terv előkészítő munkáinak költségeihez. Az összeg odaítéléséről a bizottság évente dönt, az előző évi tevékenységek végrehajtásáról készült jelentés benyújtása után. A Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. Munkarendjében a tagállamok előző évi programjainak végrehajtásáról készített jelentések, a 25
tagállamok által a következő évekre javasolt tevékenységek, a pénzügyi hozzájárulás, valamint azon területek megvitatása, ahol az adatgyűjtés módosításával megtakarításokat lehet elérni, vagy ahol további információkra van szükség. Jogszabályi háttér: 279/1972/ EGK határozat, 411/1996/EK határozat
A gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatok A tagállamok az olaj-, fehérje-, és rostnövények közül a következő növényekre kötelesek adatokat szolgáltatni: repce, napraforgómag, szójabab, olajlen, takarmányborsó, lóbab, csillagfürt, rostlen, rostkender. Az adatszolgáltatás kiterjed: • • •
a vetésterületre (főművelésű vagy mellékművelésű illetve járulékos terület), az átlagos terméshozamra, a betakarított termésmennyiségre.
Az adatszolgáltatás összeírással vagy reprezentatív minta felméréssel történik. A területre vonatkozó mintavételes felméréseket úgy kell meghatározni, hogy azok legalább 95%-ban reprezentatívak legyenek a teljes vetésterületre. A mintavétellel fel nem mért területeket becsléssel, vagy más forrásból származó adatokkal kell kiegészíteni. A vetésterületről: • •
előzetes országos adatszolgáltatást kell teljesíteni a gazdasági év október 1.-jéig, végleges adatszolgáltatást, a gazdasági évet követő április 1.-jéig.
A termésmennyiségre és az átlagos terméshozamra a felméréseket minőség, objektivitás és megbízhatóság szempontjából statisztikailag elismert módszerrel kell végezni. A termésmennyiségre, és az átlagos terméshozamra az adatszolgáltatási kötelezettség: • •
•
első termésbecslés takarmányborsóra, lóbabra október 1., repcére, november 1., napraforgóra, szójababra, olajlenre december 1. előzetes hozam- és termelésadat (repce, napraforgómag, szójabab, olajlen, takarmányborsó, lóbab, csillagfürt, rostlen, rostkender) a betakarítási évet követő április 15.-ig , végleges hozam- és termelésadat adat (repce, napraforgómag, szójabab, olajlen, takarmányborsó, lóbab, csillagfürt, rostlen, rostkender) a betakarítási évet követő október 1-ig .
Amennyiben az adatok módosított vetésterületi adatokra vonatkoznak, úgy azokat szintén be kell terjeszteni.
26
Jogszabályi háttér: 959/1993/EGK
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 1992-es reformja eredményeként mind a növénytermelés, mind az állattartáshoz kapcsolódóan a közvetlen támogatások kerültek előtérbe. A Tanács a támogatási rendszer összetettsége, a feldolgozandó támogatási dokumentumok nagy száma miatt, és a hatékony adminisztráció és ellenőrzés érdekében egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (továbbiakban: IIER) felállítását írta elő. Az IIER elsődleges célja, hogy a közvetlen támogatások kifizetése során kiszűrje a jogosulatlan illetve kettős igényléseket. A rendszer alapvető és egyben lényegi tulajdonsága, hogy a beérkező nagyszámú igénylés adminisztratív ellenőrzését automatikusan végzi, kihasználva az információs rendszerek hatékonyságát. Az IIER által átfogott támogatási területek: • • • • • •
a szántóföldi növények, a rizs és a hüvelyes termények termelőit célzó közvetlen támogatási programok, valamint a marha- és borjúhús ,illetve a juh- és kecskehús termelők számára nyújtott prémiumok; a 2005-ös évtől a tej és egyéb tejtermékek piacán bevezetésre kerülő, a tejkvótához kapcsolódó közvetlen támogatások.
Az IIER által átfogott támogatási területeken kívül a tagállamoknak 2003 január 1-től biztosítaniuk kell az IIER-rel való kompatibilitást az alábbi intézkedések végrehajtása esetén is: • • • • • • • • • • • • • •
a lenre, a kenderre, a komlóra, a mazsolára, az erdőgazdálkodásra, az agrár-környezetvédelemre és a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó területalapú támogatások; valamint a szárított takarmányra, a dohányra, a feldolgozásra szánt citrusfélékre, a feldolgozásra szánt paradicsomfélékre, az olíva olajra és a gyapotra vonatkozó termelési támogatások; valamint a bortermelés átszervezésére vonatkozó támogatás; illetve
27
•
a komlótermelésre vonatkozó ideiglenes pihentetési és ültetvény felszámolási támogatás.
Az integrált rendszer alkalmazásában •
• •
a gazdálkodó azt a mezőgazdasági termelőt jelenti, aki természetes vagy jogi személy, természetes vagy jogi személyek csoportja, a nemzeti jogszabályok által biztosított jogállásuktól függetlenül, és akinek a birtoka a Közösség területén van, a birtok a gazdálkodó által irányított összes termelési egységet jelenti, mely ugyanazon tagállam területén helyezkedik el, a mezőgazdasági parcella az az egybefüggő földterület melyen egyetlen gazdálkodó egyetlen növényfajtát termeszt.
Az integrált rendszer elemei a következők: • • • •
számítógépes adatbázis, mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, állatnyilvántartási rendszer, integrált ellenőrző rendszer.
Az úgynevezett kapcsolódó támogatási területeken a kompatibilitást a számítógépes adatbázis, a mezőgazdasági parcellaazonosító és állatnyilvántartási rendszer, valamint az adminisztratív ellenőrzések tekintetében kell biztosítani. Számítógépes adatbázis A számítógépes adatbázis nyilván tart minden egyes mezőgazdasági birtokra vonatkozó, támogatási kérelmekből származó, összes adatot, a tárgyévre és a megelőző három naptári, illetve gazdasági évre összevethető módon. A tagállam területén több decentralizált adatbázis is kialakítható, amennyiben az adatok nyilvántartása és a hozzáférés egységes. Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert térképek ingatlan-nyilvántartási dokumentumok vagy egyéb, térképészeti referencia alapján kell kialakítani. számítógépes térinformatikai módszereket kell alkalmazni, beleértve lehetőleg az ortokorrigált légi- vagy űrfelvételeket, amelyeknek legalább az 1:10000 méretarányú térképészeti pontossággal megegyező egységes minőséget kell biztosítania. Támogatási kérelmek A területi támogatás iránti kérelmeket évente kell benyújtania a gazdálkodóknak. A kérelmek az alábbi adatokat tartalmazzák: • • •
gazdálkodó azonosítója a mezőgazdasági parcella azonosítója (terület, elhelyezkedés, hasznosítás, öntözhetőség, vonatkozó támogatási rendszer) termelői nyilatkozat, hogy tisztában van a támogatásra vonatkozó követelményekkel. 28
•
A területi támogatási kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a mezőgazdasági birtokrészeken belül a takarmánytermő területeket és pihentetett területeket is.
Támogatási kérelem benyújtási határideje A támogatási kérelmeket a tagállam által megállapított időpontig kell benyújtani, amely nem eshet későbbi időpontra, mint amit a vonatkozó jogszabályok előírnak (1251/1999/EK rendelet). A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelmekbe csak az előző évhez képest történt változásokat kérik be a termelőktől. A kérelemben szereplő adatokat legkésőbb a vetés végső határidejéig lehet módosítani. Akik nem közvetlenül mezőgazdasági területhez kapcsolódó támogatásért folyamodnak, felmenthetők e kérelem beadása alól. A kiegészítő okmányok, módosítások a kérelem részét képezik. A vis major eseteket kivéve a támogatási kérelem késedelmes beadása esetén a kérelemben szereplő összeg munkanaponként 1 %-kal csökken, azonban 25 napnál nagyobb késedelem esetén a támogatás nem ítélhető oda. A szántóföldi növények területi támogatását akkor veheti igénybe a termelő, ha a területpihentetési kötelezettségének eleget tesz. Ez alól a kötelezettség alól felmentést kapnak a kistermelők. A legkisebb támogatható mezőgazdasági parcella méretét a tagállamok határozzák meg, amely azonban nem lehet nagyobb 0,3 hektárnál. Ellenőrzések Az integrált ellenőrző rendszernek ki kell terjednie minden benyújtott támogatási kérelemre különös tekintettel az adminisztratív a helyszíni ellenőrzésekre, és ahol alkalmazható, távérzékeléses ellenőrzésre. A tagállamoknak gondoskodniuk kell minden benyújtott kérelem adminisztratív ellenőrzéséről, melyet egy helyszíni ellenőrzés egészít ki a tagállamok előzetesen felállított ellenőrzési terve alapján. A helyszíni ellenőrzésekre kerülő gazdálkodókat a benyújtott kérelmek alapján kockázat-elemzéses módszerrel választják ki, melynek során a támogatás összegét, a földterületek számát és nagyságát az előző évhez viszonyított változásokat, az előző évi felülvizsgálatok megállapításait, egyéb, a tagállamok által meghatározott tényezőket veszi figyelembe. A fizikai ellenőrzéseknek a kérelmek 5%-ára kell kiterjedniük. Ha az ellenőrzés során a ténylegesen meghatározott területeket nagyobbnak találják a kérelemben bejelentettnél, akkor a bejelentett terület a támogatás kiszámításának alapja. Ha az ellenőrzés során a bejelentett területnél kisebb területet találnak, a felülvizsgálat során megállapított területet veszik alapul. Vis major esetektől eltekintve a felülvizsgálat során meghatározott területeket az alábbiak szerint csökkentik: • • •
a talált különbség kétszeresével, ha a különbség nagyobb 3 %-nál vagy 2 hektárnál, de nem több, mint a mért terület 20 %-a, 20 %-os eltérés felett nem nyújtható támogatás a vonatkozó növénycsoportra, 30 % feletti eltérés esetén adott gazdasági évben nem nyújtható területalapú támogatás egy növénycsoportra sem,
29
•
50% feletti eltérés esetén, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból még egyszer ki kell zárni egy olyan összegig, amely megegyezik az előző pontnak megfelelően elutasított összeggel. Ezt az összeget a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult
Amennyiben a bejelentett és a mért terület közötti különbség szándékosan elkövetett szabálytalanság eredménye, azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő jogosult lenne, a kérdéses évben az érintett támogatási intézkedés keretében nem lehet megadni. Továbbá ha ez a különbség több a meghatározott terület 20%-ánál, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összegig, amely megegyezik az előző bekezdésnek megfelelően elutasított összeggel. Ezt az összeget a 3508/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási intézkedések azon kifizetéseiből kell levonni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben benyújtott kérelmei alapján jogosult. Vis maior esetén tíz napon belül kell az illetékes hatóságokat értesíteni. Ilyen eset a gazdálkodó halála, hosszú távú munkaképtelensége, a mezőgazdasági föld nagyobb részének kisajátítása, komoly természeti katasztrófa. Az IIER az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseken túl, a légi vagy műholdas távérzékelésre is kiterjed. Külön szabályozott feltételek mellett távérzékelés is végezhető a mezőgazdasági földek meghatározására, a termesztett növények azonosítására, vagy a terület hasznosításának ellenőrzésére. Erre a tagállamoknak mintavételezési tervet kell készíteni és a koordinálásért felelős hatóságot kell kijelölni. Az ellenőrzéseknél szakosított ügynökség alkalmazása esetén munkájuk felett ellenőrzést és felelősséget kell vállalni. Amennyiben a tagállamok az integrált rendszer általuk változtatásokat vezetnek be, erről tájékoztatják a Bizottságot.
történő
végrehajtásában
A tagállamok a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatások esetében legkésőbb március 31-ig, minden évben jelentést küldenek a Bizottságnak az előző naptári évre, és különösen a következő területekre vonatkozóan: • •
• •
az integrált rendszer végrehajtásának állapota; a kérelmek száma, valamint a teljes terület és az állatok teljes létszáma a 3508/92/EGK rendelet 1. cikke értelmében vett egyedi támogatási intézkedés szerinti bontásban; az ellenőrzött kérelmek száma, valamint a teljes ellenőrzött terület és az ellenőrzött állatok teljes létszáma; az elvégzett ellenőrzések eredményét, jelezve az alkalmazott levonásokat és kizárásokat.
Moduláció A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyes támogatási jogcím alapján járó támogatás teljes összegét legfeljebb 20 %-os mértékben lecsökkentve fizetik ki a termelőknek. A csökkentést bizonyos feltételekhez is köthetik. Ilyen, ha a birtokon éves szinten meghatározott,
30
munkaegységben kifejezett munkaerő felhasználás minimum értékét nem érik el, vagy a birtokon elért jövedelem meghaladja a tagállam által meghatározott mérték felső szintjét. A csökkentésekkel visszatartott forrás terhére a tagállam gazdasági éven belül köteles különböző programokat indítani a termelők részére. Jogszabályi háttér: 229/1995/EK, 1765/1992/EGK, 1257/1999/EK, 2419/2001/EK
1648/1995/EK,
3508/1992/EGK,
1259/1976/EGK,
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban 5. Adat és információszolgáltatás, Intgrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer •
A gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatok
•
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER)
Támogatásra való jogosultság feltételei Egy adott gazdasági évben bármely megművelt mezőgazdasági parcellára (egy termelő által, egy növényi kultúrával bevetett összefüggő földterület) csak egy területalapú támogatási igény nyújtható be. Támogatás kizárólag jogosult területre adható. Jogosultnak számít az a terület, amelyen 1991. december 31.-én szántóföldi növényt termesztettek (az újonnan csatlakozó országokra valószínűleg más referencia év vonatkozik majd). Támogatást igényelhet az a gazdálkodó, aki a termesztésre alkalmas területén az előzőekben említett növényeket termeszti, és területének bizonyos százalékát pihenteti, amennyiben nem tartozik a kistermelői körbe. A gazdálkodónak legkésőbb május 31.-ig el kell végeznie a vetést, és amennyiben a tagállam korábbi időpontról nem dönt, május 15.-ig be kell nyújtania a kérelmet az illetékes hivatalhoz. A rostlent és kendert termesztők támogatásra jogosultságának további feltétele a feldolgozóval kötött termeltetési szerződés, valamint olyan rostkender fajták termesztése, melyeknek THC tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot. Az édescsillagfürt nem tartalmazhat 5 %-nál több keserű magot. Jogszabályi háttér:
31
1251/1999/EK 2., 5., 6., 7.,8.,9. cikk, 2316/1999/EK 1., 2. 3, 4., 5. cikk, 2704/99 EK, 1672/2000 EK
Olaj-, fehérje-, és rostnövények piaci rendtartása az Európai Unióban 1.Terület alapú támogatások 2. A pihentetett területek speciális úgynevezett "non food" célú hasznosítása 3. Len és kender piaci rendtartása 4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem 5. Adat és információszolgáltatás, Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer 6. Támogatások végrehajtási rendszerének működtetése
32
