Kínai hajsza az olaj után

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 5. sz. 2005. p. 15–21.


Kínai hajsza az olaj után Kína energiaigénye rohamosan nő a GDP sok éven át tartó bővülése és a pazarló felhasználás miatt, a belföldi kitermelés ugyanakkor stagnál. Az ország ezért növekvő mértékben kényszerül főleg olajat, kisebb mértékben földgázt importálni. Exportálható készletekkel két szomszédos ország is rendelkezik: Oroszország és Kazahsztán. Miközben a geopolitikai szempontok Oroszországot a fontos döntések halogatására késztetik, addig Kazahsztán belevágott a fejlesztésbe, az épülő olajvezeték 2006-ban már keletre fogja továbbítani a kazah olajat.

Tárgyszavak: Kína; olajvezeték; kőolaj; földgáz.

A Kínában zajló gazdasági expanzió rendkívül

beruházásokra globálisan elköltött összegek

sok kőolajat, földgázt, szenet és villamos ener-

befolyásolásában Kína kulcsszerepet fog játsza-

giát igényel. A világ energiafogyasztásából Kína

ni – nem beszélve az éghajlatváltozásokat fel-

jelenleg 12,1%-ban részesedik (10 évvel ezelőtt

gyorsító káros kibocsátásokról.

ez a szám 9% volt) – az USA 24%-a után ez az előkelő második helyet jelenti. Az USA Energiaügyi

Minisztériumának

becslése

Függés a külföldtől

szerint

2020-ra Kína kőolajszükséglete közel a kétszeresére nő, és eléri a napi 11 millió hordót, míg a

Olajfogyasztását tovább növelve, Kína a kül-

földgáz felhasználása több mint háromszorosá-

földi szállításoktól való nagyobb függőség

ra, évi csaknem 102 milliárd köbméterre bővül.

kockázatos útjára lép. Márpedig a biztonságot

Ez azt jelenti, hogy az olajárak és az energetikai

mindenek fölé helyező kínaiak számára ez

15


meglehetősen riasztó jövőkép. Ma azonban

• nagyobb külföldi szállítások bevonása,

még nehéz átlátni, hogy miként lenne képes

• a szén részarányának csökkentése,

Kína elkerülni azt, hogy túlzott mértékben rá

• több vízi erőmű építése,

legyen utalva a Közel-Kelet olajára. Pedig tíz

• a villamos hálózat korszerűsítése, valamint

éve Kína még nettó olajexportőr volt, nagy

• a szél- és a napenergia nagyobb mértékű hasznosítása.

észak-keleti olajmezőinek kimerülésével viszont ma már kőolajszükségletének kb. 40%-át behozatalból fedezi. Noha a távoli nyugati

Ami pedig az atomerőműveket illeti, a tervek

országrész magasan fekvő sivatagai alatt talál-

szerint a jelenleg működők mellé 2020-ig még

ható becsült készletei is igen nagyok, az ottani

30 reaktort kellene építeni. Az első négy da-

olaj és gáz jóval mélyebben fekszik, mint

rab, 1000 MW-os nyomottvizes atomreaktor

észak-keleten, ezért felszínre hozása sokkal

építési beruházásainak odaítéléséről nemrég

többe fog kerülni.

született meg az elhatározás, de további zsíros szerződésekre lehet számítani a közeljövőben

Egyelőre azonban Kína erőművei és távveze-

a hagyományos villamos erőművek, a tisztább

tékei képtelenek lépést tartani a szükségletek-

széntüzelési technológiák és a szélenergia

kel. Míg az utóbbi években csak a nyári hóna-

hasznosítása területén is. Az összes energia-

pokban lépett fel energiahiány, az ország ki-

hordozó területén nagy fejlődés várható.

lenc tartományában ezen a télen is áramkimaradásokkal kellett számolni. A gondokat csak

Szupergyors ütemű gazdasági növekedésének

fokozza a hallatlanul nagy mértékű energiapa-

fenntartása érdekében Kína szemmel láthatóan

zarlás, ami a primitív szénbányászati techno-

nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő kül-

lógiákkal, a laza építési rendelkezésekkel és a

földi olajszállítások biztosításának – és garan-

gyenge hatékonysággal működő gyárakkal

tálásának. A szén ugyanis túl környezetszeny-

hozható összefüggésbe.

nyező ahhoz, hogy kizárólag erre lehetne hagyatkozni, és a problémát az atomenergia sem

A kínaiak is tisztában vannak e probléma sú-

képes orvosolni. Ha majd ugyanis sikerül az

lyával, ezért 2004 novemberében a „minden-

imént említett új erőműveket a terv szerint

ható” Államtanács nyilvánosságra hozta „az

üzembe állítani, ez is csak az akkori szükségle-

ugrásszerű energetikai fejlesztési stratégiát”. A

tek mintegy 4%-ának fedezésére lesz elegen-

2020-ig kitekintő dokumentum a súlypontokat

dő. Nem beszélve arról, hogy az olaj Kína

a következők szerint határozza meg:

gyors ütemben növekvő járműparkja és a min16


denféle termékek tömegét ontó gyárai működ-

csing) városáig, ahol nagy olajközpont műkö-

tetése szempontjából is létfontosságú. Ez a

dik. Ennek érdekében Kína még arra is hajlan-

tartós kínai olajigény egyben az olajárak ma-

dó volt, hogy rendezze Moszkvával a térség-

gas szinten tartásához/maradásához is hozzá-

ben régóta húzódó határvitát. Mindazonáltal

járul.

szinte biztosra vehető, hogy az ügyben Japán lesz a győztes, mivel a kínai terv egyoldalúan

Az olajszállítások esetleges kimaradásától ret-

Kínához kötné az orosz szállítókat, lehetetlen-

tegő Kína ezért mindent megtesz e szállítások

né téve a szállításokat más piacokra (további

biztosításáért, nem riadva vissza ennek érde-

részletek a következő pontban).

kében az (olaj)diplomáciai erőfitogtatástól sem. Jellemző erre például a Chunxiao (Csün-

Az orosz kapcsolat

hsziao) olajmező esete, amely Kína szerint a Kelet-kínai-tenger vizei alatt saját felségterületén van, míg Japán azt állítja, hogy e me-

Oroszországot és Kínát (energetikai szem-

ző részben már japán felségvizek alatt talál-

pontból) az Isten is egymásnak teremtette:

ható, ezért Japánt megfelelő részesedés ille-

mindkettő jelentős szereplő az olaj és a föld-

ti meg a felszínre hozandó termékből. Már-

gáz világpiacán, Oroszország mint exportőr,

pedig egy kínai csoport már fúrni is kezdett

Kína mint importőr. Oroszország súlyát jól

a vitatott körzetben. 2004 októberében a fe-

szemlélteti az a tény, hogy jelenleg a világelső

lek megpróbálták tárgyalások keretében ren-

Szaúd-Arábiától alig elmaradva a második

dezni ezt a kérdést, de semmire sem jutot-

legnagyobb olajtermelő a maga 9,2 millió hor-

tak vele, elsősorban a kínai fél hajthatatlansá-

dós napi kitermelésével. Kína olajfelhasználá-

ga miatt.

sa az elmúlt évtizedben megduplázódott, manapság átlagosan 6 millió hordó naponta, és

Japán és Kína között egyébként a szibériai

ezzel ugyanúgy második helyezett a fogyasz-

erdőket és fagyos sztyeppéket átszelő olajve-

tás terén az USA mögött. A hazai termelés

zeték ügyében is van érdekütközés. Tokió azt

eközben stagnált, amint azt az 1. ábra mutatja.

szorgalmazza, hogy Kína északi részét orosz

A gazdasági racionalitás egyértelműen azt

területen megkerülve az orosz Nahodka kikö-

sugallja, hogy az orosz olajexport jelentős ré-

tőjéig fusson a Kelet-Szibéria olaját szállító

szének Kínában kéne piacot találnia, a politika

exportvezeték, míg Kína ennél jóval rövidebb

azonban – mint oly sok más esetben – itt is

szakaszt ajánl az észak-kelet kínai Daqing (Ta-

közbeszól. 17


14 12 termelés 10

fogyasztás

8 6 4 2

19 80 19 82 19 84 19 86 19 88 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04 20 06 20 08 20 10 20 12 20 14 20 16 20 18 20 20 20 22 20 24 20 26 20 28 20 30

0

1. ábra Kína olajtermelése és -fogyasztása A két ország között már történnek olajszállítá-

létesítésével kapcsolatban. A döntést a legma-

sok; a Jukosz olajtársaság válsága előtt napi

gasabb helyen kell meghozni, és Putyin orosz

150 000 hordó volumenben, a feladó az orosz

elnök több éve halogató taktikát folytat ez

Jukosz volt, a címzett a három nagy kínai ál-

ügyben. Az előző pont végén említett két al-

lami olajtársaság egyike, a CNPC (China

ternatív nyomvonalú olajvezeték tervezett ka-

National Petroleum Corporation) volt. A

pacitása napi egymillió hordó lenne. A Japán

Jukosz szállításainak leállítása után ez a meny-

számára kedvező döntést az előzőekben emlí-

nyiség napi 60 000 hordóra csökkent, a szállító

tetteken túl több tényező is valószínűsíti: a

szerepét a Transneft és a Rosneft vette át, a

kizárólag Kínába vezető alternatíva a Jukosz

vevő szerepét pedig az imént említett trió má-

javaslata volt, és ez eleve rossz pont, az orosz

sik tagja, a Sinopec játssza. A szállítmányok

Nahodka kikötőjében végződő változat a

vasúton lépik át az orosz–kínai határt Zabaj-

Transneft vállalkozása lenne, és Japán a döntés

kalszknál és Nauskinál.

megkönnyítésére 7 Mrd USD finanszírozást ajánlott fel. Az orosz viszonyokra mindazonál-

Ezek a mennyiségek eltörpülnek a lehetőségek

tal érdekes fényt vet az a tény, hogy miközben

és igények mellett. Számos javaslat hever az

a tényleges döntés az ő kezében van, Putyin

orosz kormányzat asztalán különféle nagysza-

elnök tavalyi évértékelő beszédében az Állami

bású infrastrukturális projektről a mennyiségek

Duma előtt ostorozta a kormányt az olajveze-

erőteljes növeléséhez szükséges csővezetékek

tékkel kapcsolatos döntésképtelensége miatt. 18


A két ország energiahordozó-kereskedelmének

orosz gázóriásnak ugyanakkor monopóliuma

másik érdekes területe a földgáz. Habár jelen-

van a földgáz exportálására, ami a kovitkai gáz

leg a kínai energiamixben a gáz még kis súly-

exportjának helyzetét megnehezíti. További

lyal szerepel, minden elemző gyors felfutásra

bizonytalanságot okoz az, hogy nemrég a

számít. A közeljövőben várhatóan jelentősen

Gazprom ellenőrzést szerzett a Rosneft fölött,

felfejlődő kínai kereslet természetes párja a

amely viszont a Sakhalin-1 projekt egyik je-

jelentős orosz kitermelés. Oroszország kelet-

lentős tulajdonosa. A Gazprom ezért is jelenleg

szibériai területein (főbb mezők: Kovitka,

a szahalini gáz exportját előnyben részesíti az

Csajadinszkoje és Szobinszko-Pagoje), vala-

ázsiai vevők számára a kovitkaival szemben.

mint Szahalin szigetén jelentős készletek vannak, és egyre jobban növekszik a kitermelés. A

Az orosz vezetés habozása, lassú döntéshoza-

kovitkai mező becsült készlete 1,9 billió m3, ez

tala törvényszerűen más források felé tereli a

a mennyiség és a viszonylagos közelség már

kínai (és dél-koreai) importőröket. Ezen forrá-

gazdaságossá tenné a Kínába irányuló csőve-

sok egyik legbíztatóbbja Kazahsztán.

zeték megépítését. Szahalin szigetén két nagy projekt zajlik, mindkettőnél a földgázt cseppfolyósítva,

tengeri

úton

exportálják.

Kazahsztán olaja Kelet felé folyik

A

Sakhalin-2 beruházása gőzerővel folyik, az első szállításokra már megvannak a szerződé-

A volt szovjet köztársaság jelentős kőolaj- és

sek japán és amerikai partnerekkel, a Sakhalin-

földgázkészletekkel rendelkezik, és a hagyo-

1 projekt termelése egy részének elhelyezése

mányos orosz kapcsolat kiegyensúlyozására, a

még nincs megoldva, itt Kína logikus célpont

függetlenség anyagi megalapozására új piaco-

lehetne. Mivel Kína mellett több ázsiai

kat keres. Kínálata a szomszédos Kína keresle-

célország is szóba jön, az említett Japánon

tével szembetalálkozva gyümölcsöző gazdasá-

kívül főleg Dél-Korea, a helyzet egyelőre bi-

gi kapcsolatokat tesz lehetővé, a geopolitika

zonytalan. A politika itt is közbeszól, és ezt

sem gátolja a kapcsolatok kibontakozását, a

még tetézi a nagy orosz energetikai cégek egy-

kazah vezetés pedig képes a gyors döntésekre.

más közötti vetélkedése. A kovitkai gázmező

Az állami tulajdonban levő kazah olajcég, a

kiaknázására

több

KazMunaiGaz és a kínai CNPC közös vállala-

orosz vállalatnak és önkormányzatnak van

tot létesített egy 1000 km hosszú olajvezeték

kisebbségi részesedése, de ezek közül (erőfe-

építésére és később üzemeltetésére, a kazah

szítései ellenére) hiányzik a Gazprom. Az

olaj exportja céljából Kínába.

alakult

konzorciumban

19


Kazahsztán természeti kincseit eddig észak és

ezen keresztül befolyásszerzési elképzeléseit,

nyugat felé, Oroszországba vagy Oroszorszá-

az erőfeszítéseket az Aktyubinszk környékén

gon keresztül exportálták. Ez a vezeték lesz az

található lelőhelyekre összpontosítja. A kínai

első a független Kazahsztán életében, amely

befeketések a kazah olajiparba időközben elér-

Kelet felé irányul, és közvetlenül a felvevő

ték az 1,3 Mrd USD értéket. Az olajexport

országba vezet, elkerülve a Nagy Testvér terü-

összehangolására egyébként több megállapodás

letét. Az olajvezeték kapacitása kezdetben 10

is érvényben van Kazahsztán és Oroszország

millió tonna lesz évente, a már meglevő kazah

között, és az orosz fél nem nézi jó szemmel az

csőrendszer Ataszu városánál levő leágazását

egyre jobban kibontakozó kazah-kínai kapcso-

fogja a kínai területen, a kazah határtól (kínai

latot. Ha a hosszan vajúdó döntési folyamat

mértékkel)

Urumqi

végén Oroszország a kínai export felfuttatása

(Urumcsi) finomítóival összekötni. A munká-

mellett fog dönteni, az komoly feszültségeket

latok gőzerővel folynak, a tervek szerint 2006

okozhat a kazah-orosz kapcsolatban.

nem

messze

fekvő

elején már olaj is fog folyni az új vezetéken.

Külföldi befektetések Kínában

Kína további nagyralátó terveket is dédelget a kazah importtal kapcsolatban, a fő cél a hozzáférés a hatalmas Kaszpi-tenger melletti lelőhe-

Mivel az orosz és kazah távvezetékek ügye

lyek kincseihez. E célból a már épülő vezeté-

még messze nem tekinthető rendezettnek, a

ket meg szeretnék hosszabbítani további két-

kínai nemzeti olajtársaságok Ausztráliával,

ezer kilométerrel, egészen a Dél-Turgai me-

Iránnal, Szudánnal és másokkal is kötöttek

dence kitermelőhelyeiig. A források bebiztosí-

kőolaj és földgáz kutatására vonatkozó megál-

tása érdekében a CNPC és Sinopec kínai olaj-

lapodásokat. Ennek kapcsán a szállítás bizton-

társaságok 2003-ban megpróbáltak részesedést

ságának erősítése és az ezt lehetővé tevő piaci

szerezni a hatalmas Kasagan olajmezőt kiak-

diverzifikálás az elsődleges cél. Noha e kutatá-

názó nemzetközi konzorciumban, a többi tag

sok eredményei az igényeknek legfeljebb

azonban megvétózta az üzletkötést. A BG

10%-át fedezhetik, a pekingi vezetés nagy

Group (korábban British Gas) részesedése

jelentőséget tulajdonít nekik. Megvalósításuk

azóta is eladó, de több jelölt, így a

érdekében Kína nagy olajtársaságait (a már

KazMunaiGaz ajánlkozását sem fogadták el a

említett CNPC és Sinopec mellett a harmadik

tulajdonosok, mivel a döntés egyhangú szava-

a China National Offshore Oil Corporation, a

zást igényel. Kína nem adta fel beruházási és

CNOOC) külföldi tőzsdékre vitte, ahol a BP, 20


az ExxonMobil és a Royal Dutch/Shell már

felszerelve komolyabb környezetvédelmi be-

vásároltak is e cégek részvényeiből. Kezdetben

rendezésekkel. Kína ezért enged be olyan kül-

az ügylet mindkét fél számára kedvezőnek

földi cégeket, amelyek környezetkímélő tüze-

tűnt, hiszen a kínai cégek tőkéhez és kutatási

lési technológiákra – köztük a szén elgázosítá-

knowhow-hoz juthatnak, míg a nagy nyugati

sára vagy folyékony fűtőanyaggá alakítására –

cégek meg tudnák vetni a lábukat a világ leg-

szakosodtak, hogy lássanak hozzá a káros ki-

gyorsabban bővülő energiapiacán. Végül még-

bocsátások csökkentéséhez. Emellett kísérleti

sem így alakult a dolog, és a nyugati társasá-

jelleggel az USA-ban és Európában létrehozott

gok ki is vonultak két nagy beruházási prog-

kibocsátásiengedély-kereskedelemhez hasonló

ramból: a Chunxiao gázkitermelési projektből

rendszert is létrehoztak itt, de meglepték Kína

és a nyugati Xinjiang (Hszin-csiang) tarto-

bírálóit a 2004 júliusában a gépjárművek káros

mányból Shanghaiba (Sanghájba) vezető föld-

kibocsátására bevezetett igen szigorú határér-

gázvezeték 6 milliárd dolláros beruházási prog-

tékek is.

ramjából. A nehézségeket itt részben az okozza, hogy Beijing (Peking) meglehetősen vonta-

Mindez bíztató, de csak egy részét képezi a

tottan adja ki a belföldi koncessziókat az érin-

kínai rejtvénynek. Tartós energiatakarékossági

tett külföldi szereplőknek, így a nyugati óriá-

kampányra, az energetikai technológiák fejlesz-

sok nem érdekeltek abban, hogy nagyobb sza-

tésére, sokmilliárdos beruházásokra és igen sok

bású megelőlegezett befektetésekbe kezdjenek.

sikeres bel- és külföldi készletfeltáró munkára, helyesen és gyorsan meghozott intézkedések

A bizalmat erősítendő, Kína olyan létfontossá-

sorára lenne még szükség ahhoz, hogy Kína

gú területre is beenged külföldieket, mint a

energiaellátása valóban biztonságossá váljék.

környezetszennyezés mérséklése. Noha a szén Összeállította: Dr. Balog Károly

még mindig az ország energiaforrásainak mintegy 70%-át képezi, Kína mégis sokéves Irodalom

elmaradásban van a környezetkímélő tüzelési technológiák – a füstgázmosás és a szennyező-

[1] Bremner, B.; Roberts, D.: China – the great oil hunt. = Business Week, 2004. nov. 15. p. 60–62.

anyagok levegőbe jutásának megfelelő csapdákkal való megakadályozása – terén. Az

[2] O’Sullivan, S.: Made for each other. = Petroleum Economist, 71. k. 12. sz. 2004. p. 19–20.

Ázsiai Fejlesztési Bank ugyanis 2003-ban végzett vizsgálata kapcsán megállapította,

[3] Gorst, I.: Kazakhstan oil flows East. = Petroleum Economist, 71. k. 12. sz. 2004. p. 26–27.

hogy a kínai erőműveknek csupán 5%-a van 21

Kínai hajsza az olaj után

Recommend Documents