Az Agroinform szaklap ötletadó melléklete ı Ingyenes – Free
2006. október
Októberi
teendôk teendôk aa kertben kertben
Aki a Syngentával véd... bizton arat Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Tisztelt Olvasónk! Köszöntöm Önöket szerkesztôségünk nevében lapunk – az Agroinform Tipp immár a 10. kiadása alkalmából! Az elmúlt hónapokban kezdeményezésünk, hogy a gazdaboltoknak, és vásárlóinak saját kiadványuk legyen sikeres fogadtatásra talált. Most, az októberi kiadásban, büszkén mondhatjuk, hogy további négy oldallal bôvítettük az Agroinform Tippet – ezúttal a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mellékletével. A közeljövô tervei között szerepel az is, hogy januártól immár 10.000 példány helyett 15.000 példányban jelenünk meg. A nyomtatott formában történô bôvülés mellett érdemes – akár otthoni kényelmet élvezve – ellátogatni az Agroinform Portálra is, ahol további egyedülálló információkat talál: nyüzsgô – elektronikus – GépPiacot hazai és nemzetközi gépajánlatokkal, valamint Agrármeterológia, Szaktanácsadás, receptek, ingyenes apróhirdetés. Az agroinform.com oldalt azért fejlesztjük, hogy Önök minden szakmai információt megtaláljanak a beszerzéstôl az aktuális szakmai hírekig, programokig, amelyre a korszerû kertészkedéshez, gazdálkodáshoz szükségük lehet. Kezdeményezésünkhöz már is több száz partnerünk csatlakozott, Ön se hagyja ki ezt a lehetôséget! Bízom benne, hogy Önnek is megelégedésére szolgálnak újdonságaink! Bármilyen kapcsolódó kérdése van, szívesen várjuk észrevételeit. Üdvözlettel:
Bolyki Bence project vezetô
Agroinform Kiadó Web: www.agroinform.com E-mail:
[email protected] Telefon/Fax: 06 1 220-8331 Mobil: 06 20 314-5377 Levelezési cím: Agroinform Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. Skype: bolyki_bence
Októberi teendôk a kertben A rövidülô nappalok, a hûvösödô éjszakák arra figyelmeztetik a szôlôsgazdát, hogy elérkezett a szüret ideje. A szôlôtermesztéshez és borkészítéshez értô szakemberek azt tartják, hogy a jó bor készítéséhez jó cukortartalmú must és tiszta tárolóedény kell. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a must forrása idején mérges gázok szabadulnak fel. Alig múlik el év, hogy ne olvasnánk ilyen jellegû halálos tragédiákról. Ne felejtsük el, hogy a tároló helységbe csak égô gyertyával lépjünk, ha az elalszik, azt azonnal hagyjuk el. Amennyiben hûvös levegôs, fagymentes tároló helységünk van, néhány késôn érô szôlôfürtöt egy-egy rúdra akaszthatunk rafiára kötve. Így családunknak a tél folyamán is friss csemegével szolgálhatunk. A szürettel egy idôben érik a másik két kiváló csemegénk a dió és a gesztenye is. Ez a két kiváló csonthéjas gyümölcs nem hiányozhat az asztalunkról. A háziasszonyok a karácsonyi asztalt el sem tudják képzelni ezen vitamindús és ízes csemegék nélkül, úgymint püré vagy beigli formájában. A gyümölcsöskertben elérkezett a szaporító anyagok ültetési ideje. Fontos tudnivaló, hogy ezek a csemeték kb. tíz-húsz évre kerülnek állandó helyükre. Gondoskodnunk kell a megfelelô méretû ültetô gödör kiásásáról és annak megfelelô mennyiségû tápanyag utánpótlásáról. Ez történhet szerves-, vagy komposzttrágya utánpótlásával, ezek hiányában összetett mûtrágyát is használhatunk. Gyakran követjük el azt a hibát, hogy a kajszibarackfákat tavaszszal, a többi gyümölcsfával együtt metsszük. Ez nagyon helytelen, hiszen ennek most, lombos állapotban van itt az ideje. Gondoskodjunk arról, hogy a keresztbe növô mézgás foltokat sebkezelô anyaggal vonjuk be.
Elérkezett a gyümölcsfák telepítésének az ideje is, hiszen az októberben telepített csemeték, ha azt szakszerûen végeztük, 90–95%-ban megerednek köszönhetôen a bôséges ôszi és téli csapadéknak. A faj és fajta beszerzésnél igyekezzünk úgy válogatni, hogy abban sok érdekesség legyen, pl. tüskementes szeder, naspolya, áfonya, birs stb., de beszerezhetünk jó néhány elfelejtett gyümölcsfajtát is. A telepítésnél nagyon fontos, hogy betartsuk az idevonatkozó írott, vagy íratlan szabályokat. Koronás fát (dió, alma stb.) 3 m-re, a sövénymagasságú növényeket (szôlô, málna stb.) 1 m-re ültessük a telekhatártól. Jó tanács, hogy villanyvezeték alá ne ültessünk magas növésû növényeket. A hûvösödô idô miatt virágoskertünk sokat veszített díszítô értékébôl. A fagyveszély közeledtével szedjük ki a kardvirághagymákat, a dáliatöveket. Most ültethetjük a tavasszal virágzó hagymákat. Ilyen a tulipán vagy a nárcisz. Arra feltétlenül ügyeljünk, hogy a virághagymákat csak jól elôkészített rögmentes, porhanyós talajba ültessük. A most elültetett hagymácskáink szín- és illatorgiát varázsolnak kora tavasszal a kertünkbe. Most idôszerû az örökzöldek ültetése is. Vásárlásnál ügyeljünk arra, hogy edényes, vagy földlabdás növényeket szerezzünk be. A szabadgyökérrel átültetett csemetéknek minimális a megeredési esélye. Telepítés után gondoskodjunk az alapos beöntözésrôl. A magyar kertek nélkülözhetetlen növénye a rózsa. Ez a szép, kecses és illatos cserje telepítése is most aktuális. Nemsokára itt a halottak napja. Ilyenkor, elhunyt szeretteink sírját, emlékhelyét általában krizantémmal díszítjük. Ennek a szép, dekoratív virágnak nagy hátránya, hogy a fagyokra nagyon érzékeny. Ezért sokan választják azt a megoldást, hogy az emlékhelyeket kétnyári virágpalántákkal díszítik. Október végén várhatóak az éjszakai fagyok. Jótanácsként említhetjük, hogy a szabadban kint levô, fagyérzékeny növényeinket vigyük fagymentes, telelô helyre. " Czilinger László
3
A mustkinyerés, a sajtolás és a mustkezelés munkálatai A kíméletes szôlôfeldolgozás legjelentôsebb mûvelete a cefrébôl történô mustnyerés. Legjobb összetételû must gravitációs energiával, illetve egészen alacsony nyomással (0,2–0,5 bar) nyerhetô. Az új típusú mustelválasztó berendezések és a pneumatikus prések segítik a színmust minôségû mustnyeredék 75–80%-ban való biztosítását. Az 1 bar-nál nagyobb nyomással kinyert mustfrakciók különválasztása mindenképpen indokolt. Az optimális érettségû ép szôlô préselése esetén nem szükséges mustkezelést végezni. Kivételt képez az esetleges javító anyagok felhasználása. Általában azonban még a szakaszos feldolgozó rendszereken kinyert mustoknál is indokolt a tisztítás, melynek hagyományos alkalmazott módja a „mustülepítés”.
szárított élesztôkészítmények általános elterjedése következtében a fajélesztôs beoltás alkalmazása leegyszerûsödött. Fehérborokhoz 10–20 g/hl élesztômennyiség szükséges, de feltétlenül indokolt az élesztô-aktivitás ellenôrzése felhasználás elôtt. Az erjedési hômérséklet alakulása nagymértékben függ az induló musthômérséklettôl. Meleg ôszön szüretelt szôlô hômérséklete elérheti a 25–30 °C-ot. Emiatt a feldolgozás során kinyert must hômérséklete nem hûl le, sôt az erjedési folyamat erôsödésével tovább melegszik. Ilyen idôjárási körülmények között feltétlenül indokolt a kinyert must azonnali, 15–16 °C-ra történô lehûtése. Hideg idôben, a szüret vége felé elôfordulhat az alacsony hôfokú mustoknál a melegítési igény. Ugyanez jelentkezik a hûtött telepítés alkalmazásakor. Az irányított erjesztés tehát a mustelôkészíté-
A
4
Az ülepítés idôtartamát nagyban befolyásolja a mustban lévô „szediment anyagok” mennyisége, mérete és sûrûsége. A nagyobb sûrûségû szilárd részek 3 óra, a kisebb méretû bogyórészek 6–8 óra, a finomabb zavarosító részek 24–36 óra alatt ülepednek le. Az ülepítés ideje alatt meg kell akadályozni az erjedés megindulását, melynek legbiztonságosabb módja a must 6–8 °C-ra történô lehûtése. Hûtés nélküli ülepítéshez nagyobb adagú kénezést használhatunk, 75–100 mg/l kénessav értékkel. Azonban ennek káros következményei is lehetnek és kizárólag a penészes, rothadt szôlôkbôl származó mustok esetében – kényszermegoldásként – jöhet számításba. Egyes esetekben a polifenol, illetve a fehérjetartalom csökkenése céljából szükség lehet kazeines illetve bentonitos együtterjesztésre. Ezeket a kezelôanyagokat az ülepítés és a javítás után kell a tisztított musthoz adagolni. A mustösszetétel javításánál a cukortartalom növelése, illetve a
savtartalom szabályozása fordulhat elô. A bortörvény értelmében az alkoholtartalom növelése céljából javítható a mustfok répacukorral, vagy sûrített musttal, legfeljebb 3 m/m%-kal maximum 19,5 mustfokig. Szabályozás állhat a mustfok savtartalmának a csökkentésébôl, amelyhez szénsavas mész használható fel. Az alkalmazás módjánál gondolni kell a kettôs sós savtompításra. Mustállapotban történô savnöveléshez D-borkôsav használható fel, maximum 1,5 g/l mennyiségben. Mind a cukortartalom növelés, mind a savnövelés bejelentési kötelezettség alá esik. " Dr. László László
Szakmailag irányított musterjesztés sen, a fajélesztô alkalmazásán kívül a musthômérséklet optimális hômérsékleten tartását foglalja magába. A legintenzívebb erjedési ciklus alacsony alkoholtartalom és nagy aktív élesztôszám mellett lehetséges. Ilyenkor még hûtött körülmények között is 18 C-on képesek az élesztô akár 60 g/l cukortartalmat lebontai 24 óra alatt. Szôlész-borász szakemberek szerint a cukorfogyás szempontjá-
ból optimális határértéknek 30–40 g/l mennyiséget tekintünk naponta. Az erjedés befejezô szakaszában, amikor már a keletkezô alkohol gátló hatása is érvényesül és a cukorfogyás üteme lecsökken, célszerû a hûtést megszüntetni, hogy az újborok teljesen szárazra kierjedjenek. Kierjedés után viszont indokolt az újborok azonnali pincehômérsékletre történô lehûtése. "
Kékszôlô feldolgozás A rozé és a vörösbor készítéséhez felhasználható kékszôlôfajták esetében is legfontosabb, hogy csak egészséges, teljes épségben lévô fürtökbôl lehet jó minôségû bort készíteni. Vörösbor készítésekor a zúzott cefrét 50–70 mg/l kénezés után fajélesztôvel oltsuk be és erjedés közben a „törkölyalap” lazítását naponta legalább egy-két alkalommal biztosítsuk. Optimális erjedési hômérséklet 22–25 °C, amelyen általában 5–7 nap alatt kioldódik a megfelelô mennyiségû színanyag és cserzôanyag, ami a vörösbor karakterhez szükséges. Ez idô alatt a cukortartalom 80–90%-át is lebontják az élesztôk. Ahhoz hogy kellôen bársonyos ízérzetet és megfelelô lágyabb savérzetet is elérhessünk, a biológiai almasavbontást is elô kell segítenünk. Ehhez 18–20 °Cos hômérsékleten kell a kipréselt bort tartani és 10–14 nap alatt az almasavcsökkenés végbemegy,
melyet célszerû a gazdának rendszeresen ellenôrizni. A szárazra kierjedt és almasavtartalom „nélküli” új vörösbor elsô kénezésekor 30–35 mg/l szabad kénessavszintet célszerû beállítani. Fentieket gondosan betartva kiváló vörösbort készíthetünk. Végül néhány vörös borszôlôfajta mustfoka: kékoportó 17–18; kékfrankos 18–19; zweigelt 18–19; merlot 19–20; cabernet franc 19–20 és cabernet sauvignon 19–20. "
Szôlôtelepítés bben a hónapban jött el az ideje a szôlôtelepítésnek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a kiváló csemege sohasem hiányozhat asztalunkról, úgymint gyümölcs vagy netán bor formájában. A vidéki kertek nélkülözhetetlen tartozéka, hiszen lugasként árnyat adhat vagy ízes termésével vidám hangulatot
E
NKFP 012.hu
kelthet. Magyarország talán minden vidéken kiválóan termelhetô. Aszúsítva a királyok borának is nevezik. A szôlôt természetesen nem csak a kiváló bora miatt, hanem kiváló íze és nagy kalóriatartalma miatt is kedvelik. A telepítésnél jó, ha figyelembe vesszük, hogy a nyár végétôl késô ôszig jobbnál jobb, illatos termést tehetünk családunk asztalára. A faiskolák bô választékkal állnak rendelkezésünkre, ahol szakmai felvilágosítást is kaphatunk. "
EU-konform növényvédelemrôl
Ökológia • Szántóföld • Növényvédô szerek • Zöldségtermesztés • Károsítók
5
Mirôl mi jut eszembe? Mármint ennek a halmozottan hátrányos városi kertnek egyik októberi teendôjérôl adnék most számot, amelyrôl a korábbi lapokban már többször is beszámoltam. Kezdeném is a fokhagymával, hiszen a legutóbbi történetet éppen ezzel a témával fejeztem be.
6
Az – gondolom – minden fokhagyma kedvelô elôtt ismert, hogy van ôszi és tavaszi fokhagyma, ami valójában az ültetés, vagy gerezdek duggatásának idejét jelöli. Apám, már ôsszel ledugott néhány gerezdet ennek a mára már inkább udvarrá alakult kertnek, az akkor még konyhakertként ápolt elkerített részén. Így ô már korábban felszedhette a fokhagymákat, amely ugyan kevésbé volt eltartható, mint tavaszi testvére, de valamicskével mindig többet termett. Ennyit tanultam tôle a fokhagyma termesztésrôl, s talán ezért mindig kis irigységgel olvasom azoknak a szerzôknek a sorait, akik szüleiktôl, nagyszüleiktôl leshették el akárcsak a kiskerti gazdálkodás fortélyait. Lekaptam hát egykori egyetemi Növénytermesztés kézikönyve címû tankönyvem a polcról, s felütöttem a fokhagyma fejezetnél. Régi könyv, de talán nem avult el annyira, hogy ne idézhetnék belôle: „A liliomfélék családjába tartozó fokhagyma termesztése és fogyasztása régi idôkre nyúlik vissza. Az egyiptomiaknál már fontos élelmezési cikk volt. ôshazája a kirgiz sztyeppe vidéke.” Majd néhány sorral késôbb: „Magyarországon fokhagymafajtákról nem beszélhetünk. Agronómiai szempontból két fôcsoport különböztethetô meg; ôszi és tavaszi ültetésû.” A szaporításáról pedig a következôket olvasom: „A fokhagyma mellékhagymákról (gerezdekrôl) szaporítható… A szaporító anyag kiválasztása körül igen nagy gonddal kell eljárni. Válasszuk ki érés után a legjobban fejlett, szabályos, formás egyedeket. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott anyagban elszínezôdött, lila beütésû gerezdek ne legyenek.” Az akkor tanultak óta valamicskét mégis változott körülöttünk a világ. Ma már körül lehet nézni a világhálón is fokhagyma ügyben… Bálint Gazda honlapján olvasom: „A fokhagymának sokféle változata van; egyesek magot érlelnek, tehát magról szaporíthatók. Akadnak olyanok, amelyek a magszár csúcsán kis hagymácskákat hoznak létre, mások viszont sarjhagymákkal sza-
A fokhagyma porodnak. A nálunk termelt változat általában nem hoz magot, de vannak tavaszi és ôszi fokhagymák, amelyeknek az ültetési idôpontját nemkívánatos felcserélni, vagyis az ôszieket ôsszel a tavasziakat tavasszal kell elduggatni. Mert nálunk a fokhagymát úgy szaporítják, hogy a gerezdekbôl álló és csupán fellevelek által összetartott hagymát szétszedik és a gerezdeket duggatják a földbe…. Természetesen a fontos, hogy a földet alaposan elôkészítsük számára: a mély ásást meghálálja. Október elején duggassuk a gerezdeket. Nem fejleszt nagy lombot, ezért elég sûrûn lehet ültetni, vagyis 25 cm-es sor és 10 cm-es tôtávolságra. Egy hagymában rendszerint 8–12 ültetésre alkalmas gerezd található. Egy gerezd 2,5–3,0 gramm, így m2-enként 60–100 gramm vetômag szükséges. Az elduggatott gerezdek még ôsszel meggyökeresednek. Télen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény hideg ellen… A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból állnak… Kártevôje és betegsége nem szokott fellépni, ezért vegyi védekezésre nincs szüksége” De ne rohanjak ennyire elôre, hiszen még fel sem ástam a málnás helyén a fokhagyma ágyást, csak a reszelôt készítettem ki az ásó mellé. Abban magam sem kételkednék, hogy nálunk többnyire a gerezdes fokhagymát termesztik. Az import gerezdeseket egyelôre mind nagyobb méretük alapján ismerem fel a piacon, otthon, a konyhában meg a jellegzetes fokhagyma íztôl való eltávolodásukról. A fokhagyma betegségeibe sem kezdenék most kutakodni, de egyre kevesebb olyan gerezdet tudok kibontani, amelyeken ne bukkanna elô ezüstösen, vagy sárgásan fénylô süppedô foltocska. A kártevôi közül pedig most a fonálféreg gondokat sem emlegetném. Dugóhúzóra emlékeztetô csavarodott levelükrôl úgyis mesz-
szirôl felismerni a jelenlétüket. Mégis mielôtt rátérnék, hogy miért is ragadtam le a fokhagyma fajtáknál, lássuk mi van bennük és mire is jó a fokhagyma! Egy másik gyógynövényekkel foglakozó internetes honlapról megtudhatjuk, hogy „a hagymagumó allint és allináz enzimet tartalmaz. Az allinbôl a sejtsérülés hatására – hagyma megvágása –, allináz hatására különbözô vegyületek képzôdnek: allicin, számos szulfid, melyek a fokhagyma jellegzetes szagáért felelôsek. Ezenkívül megtalálhatók még az alábbi összetevôk: kéntartalmú peptid származékok, B- és C- vitamin és flavonoidok. Mire jó? A fokhagyma antibakteriális és gombaellenes hatása révén légúti megbetegedések és a Candida albicans okozta fertôzések kezelésében használatos. Továbbá tágítja az ereket is. Rendszeres kúraszerû alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin szintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertôzéseket, véralvadásgátló és vérnyomáscsökkentô. Fôbb hatásai közé sorolandó még az antibiotikus nyálkaoldó hatása. A népi gyógyászatban meghûléses betegségeket gyógyítanak vele, olvasom egy másik honlapon ahol a fokhagyma évelô növényként került bemutatásra. És valóban! Évrôl évre ugyanazon a területen egyre sûrûben nônek a terebélyesedô fokhagyma foltok szomszédom kertjében. Ott nem bíbelôdnek a gerezdek duggatásával. És idônként felbukkan – ebben az évben pedig több mint idônként, annyira sok helyen találkoztam, cseresznye nagyságú, gyöngyhagyma formájú, gerezd nélküli fokhagymákkal. Egyik másikuk még kétfelé bontható, ezzel emlékeztetve gerezdes származására. Most már csak annak kell utána néznem, hogy ez fajta kérdése-e? Addig pedig lehet nézegetni ezeket a hagymákat, míg magam nekilátok az ásásnak. " drip.
Sanyi bácsi ötletei Pomázi lakosként jelentkeztem a helyi Porpáczy Aladár Kertbarát Körbe, ami mostanság kíván egyesületté alakulni. A cégbíróság azonban hosszúnak vélte az eredetileg választott „Pomázi Kertbarátok Porpáczy Aladár Országos Egyesülete” nevet, ezért az új név Porpáczy Aladár Kertbarátok Egyesülete lett, míg Pomáz neve a címben szerepel. A gyûlésre korábban érkeztem, így már elôzetesen megkaptam az elsô kérdést, mely két alma fajtájának megállapításáról szólt. Hatvan évvel ezelôtt, elsô éves kertész hallgatóként én is kaptam hazulról két almát Vajda tanító úrtól, hogy kérdezzem meg nagyhírû professzorunkat, Mohácsy Mátyást arról, milyen fajták. A kora reggeli órákban a pro-
fesszor úr – szakmabelieknek Matyi bácsi – végigsétált az arborétumon, nehogy elôbb érjen be a tanszékre, mint a beosztottjai. Ilyenkor szívesen válaszolt a diákjainak. Odabátorkodva megkérdeztem, hogy milyen fajta ez az alma. Rám nézett és visszakérdezett: – Maguk fele hogy hívják? – A tanító úr Budai Domonkosnak véli – mondtam. – Elfogadom, lehetséges, hogy az – mondta, majd hoz-
zátette, ha valaki rámondja egy kezében tartott almára, hogy milyen fajta, az vagy engem néz hülyének, vagy ô maga az, mert nem mindegy, hogy hol, a korona melyik részén fejlôdött az a gyümölcs. Így tanultam meg a szakmai alázatot a legismertebb szakembertôl, Matyi bácsitól… A gyümölcs eredetére rákérdezve kiderült, hogy az út szélérôl mentette át a csemetét az alma küldôje, így lehetséges, hogy magról kelt és különbözô fajtájú szülôk keresztezésébôl származik. A másik kérdésre már könnyebben válaszoltam. A vöröshagyma kártétele gyakran a hagymalégytôl származik. Sárgarépa sorokkal váltakozva vetve az illat elriasztja a hagymalegyet. Egyszer Makón is elmondtam ezt, és egy ottani „hagymás” közbeszólt, hogy már a nagyapja is így csinálta. Kértem, hogy még egyszer, jó hangosan mondja el ezt. A meghívóm nem értette, miért kellett kiabálnia a felszólalónak. Mondtam neki, részint azért, mert a hallgatóság nagy része már bóbiskolt, másrészt pedig azért, mert ha egy ottani tapasztalattal támasztom alá a mondanivalómat, akkor biztosan elfogadják. " Gyôrffy Sándor
Ha már egyszer felépít valamit, ne hagyja, hogy idô elôtt tönkremenjen. A fa a legszebb építôanyagunk, de ápolásra szorul. Védje meg mindenét, ami fából van!
Faanyagvédô szerek, fanemesítôk, felületkezelô anyagok, égéskésleltetô szerek Ne hagyja, hogy rágcsálók, rovarok keserítsék az életét! Ha Ön élelmiszer elôállítással, forgalmazással, vendéglátással foglalkozik, elvégezzük a HACCP elôírásoknak megfelelô rágcsáló- és rovarirtását, ha szükséges méregmentes technológiákkal, garanciával. Forgalmazunk még rágcsálóirtó szereket és rovarirtó szereket is, de ne vásároljon vaktában! Ha problémája van, hívjon minket a mindenhonnan helyi beszélgetésnek számító kék számon: 06-40-200-301 A tanácsadás ingyenes.
Anticimex-Hungária Kft. „megelôzés és védelem” 2013 POMÁZ, Hunyadi u. 5. www.anticimex.hu
[email protected] Elektronikus postán is kérhet szaktanácsot, másnap válaszolunk.
7
Aki a Syngentával véd... bizton arat Szeptemberi aktualitások a növényvédelemben Szeptember, Szent Mihály hava van, „emberes hónap”; itt az ôsz és közelít a tél. A szántóföldi növények, a gyümölcsösök és a szôlô növényvédelme befejezôdött. A szabadföldi kultúrák védelme – a káposztafélék kivételével – lecsengôben van, ezért most a fedett, üvegházi és fólia alatti zöldségtermesztés elsô növényvédelmi problémáival – a növények beültetését megelôzô – talajfertôtlenítéssel kívánunk foglalkozni.
Egyszerû használat... A Force 1,5 G a szántóföldi és kertészeti növények széles körében használható.
Így végezzük a talajfertôtlenítést a Force-sal:
A jelentôsebb talajlakó kártevôk – pajorok, drótférgek, a mocskospajor, lótücsök, bársonylégylárvák, és a fonálférgek – valamint a talajfelszínen károsító hangyák elleni védelemrôl, a talajfertôtlenítés fontosságáról és módjáról szeretnénk szólni.
A talajfertôtlenítés jelentôsége A hajtatásban a növények károsodása igen gyakran a termesztô berendezések talajával kapcsolatos. A kártevô veszélyeztetettség évrôl évre egyre növekszik, és a harmadik évtôl kezdve a talaj fertôtlenítése nélkül – különösen fûtött házakban – nem lehet gazdaságosan termeszteni. A fonálférgek elleni speciális védelemrôl a késôbbiekben szóltunk. A nagyobb testû kártevôk közül leggyakrabban a pajorok, drótférgek, a mocskospajor, a lótücsök, a bársonylegyek nyûvei szoktak kellemetlenkedni. A primôrök föld alatti részét rágják, kiodvasítják, furkálják, ami sokszor jelentôs tôszám kieséssel jár. A lótücskök az útjukba kerülô gyökerek átrágásán kívül ujjnyi vastag kidudorodó felületi alagutak, járatok építésével sok kis növényt túrnak ki a palánta ágyakból. Sokszor a kiültetett, majd kipusztult növények helyett újakat kell palántázni.
8
Kukoricában (takarmány, csemege, vetômag) kukoricabogár el-
A talajlakó kártevôk ellen … Force 1.5 G A Force 1,5 G gázhatású készítmény, a rovarok a bôrszövetükön és az idegvégzôdésükön keresztül veszik fel a szert, ezt követôen táplálkozásukat befejezik, majd elpusztulnak. Ez a hatásmód újszerû megoldást jelent a talajlakó kártevôk elleni védekezésben, milen 12–15 kg /ha vagy 0,75 g/folyóméter sorkezelés formájában. Kukoricában általános talajfertôtlenítô szerként 7–10 kg /ha, vagy 0,5 g /folyóméter sorkezelés esetén.
vel a készítmény nem szívódik fel a növénybe, a rovarokat nem a kezelt növények fogyasztásán keresztül pusztítja el. Gázhatásának köszönhetôen erôs riasztó hatása van a tojásrakásra készülô káposzta-, hagyma és viráglegyekre is. A Force 1,5 G a különbözô növények magvaival, vagy gyökereivel érintkezve nem fitotoxikus, a csírázást, a gyökérnövekedést nem befolyásolja.
Burgonya, cukorrépa, paprika, paradicsom, gyökérzöldségekben (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla) levélzöldségekben (spenót, sóska, saláta) zöldbab, borsó kultúrákban kabakosokban (görögdinnye, sárgadinnye, uborka, tök)
hagymafélékben (vöröshagyma, fokhagyma) az engedélyezett dózis 7–10 kg /ha vagy 0,5 g /folyóméter sorkezeléssel kijuttatva. Gyümölcsfélékben (almatermésûek, csonthéjasok,bogyós gyümölcsûek )és a szôlôben 7,5–10,0 g/m2 sorkezelés formájában kijuttatva. Csemete-, mag-, dugvány- és oltványiskolában 15–20 kg/ha sorkezelés formájában.
kell az elôírt szermennyiséget kijuttatni, majd azonnal a talajjal befedni. Egyedi gyümölcs és szôlô ültetésnél 7,5–10,0 g/ m2 adagban kell a készítményt kijuttatni. Soros telepítésnél 0,5 méter szélességû sávot számolva kell meghatározni a ténylegesen szükséges szermennyiséget, és azt a telepítendô növény gyökérzónájába elhelyezni, szôlô esetében 40–60 cm, gyümölcsfélék (almatermésûek, csonthéjasok, bogyós gyümölcsûek) eseté-
A magról vetett, gumóról vagy hagymáról ültetett növényeknél a magvetéssel,- ültetéssel egy idôben
ben 20–40 cm, csemete-, mag-, dugvány- és oltvány iskola esetében 10–15 cm mélységben. Drótféreg fertôzés esetén a magasabb dózis használata javasolt. A kezelés során biztosítani kell a kiszórt granulátum talajjal történô teljes fedettségét.
•
riasztó hatás a betelepülô kártevôkre
•
korszerû formuláció
•
felhasználóbarát adagolórendszerrel ellátott csomagolás
•
munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap
•
agrár-környezetgazdálodási programban felhasználható
Elônyei a hagyományos készítményekkel szemben: • széles hatásspektrum
•
korszerû formuláció, biztonságos a felhasználó számára is. "
•
erôs gázhatás
Forrai Ákos Syngenta Kft.
9
A raktározott termények károsítói A szántóföldi növénytermesztés során betakarított szemes termények minôségét csak szakszerû tárolással, raktározással tudjuk megôrizni. Ehhez kívánunk a termelôknek néhány hasznos tanácsot adni.
10
A betakarított szemes termények felületén és a magban a mikro repedéseken keresztül behatolva megtalálhatók a gombák különbözô fajai. A magvak felületén többnyire fehér, vagy rózsaszínû micélium és narancsvörös sporodochium lát ható. A szemes termények fuzáriumos megbetegedése szinte minden esetben gondot okozhat. A fertôzés következménye termésdepresszióban ôs minôségromlásban nyilvánul meg. Az ilyen termények sütôipari értéke romlik, az elszínezôdés, a dohosság, a fülledtség és a rothadás kellemetlen íz és szaghibákat okoz. Mindezek mellett számolni kell, kedvezô feltételek mellett, a fuzáriumok gyors szaporodásával és toxintermelésével is. Mezôgazdasági kutatók tájékoztatása szerint a szemes termények aszpergilluszos és penicilliumos megbetegedése esetén a magvak felületén penészbevonatot, és abban szaporító képleteket találunk. Ezek a fajok a raktári mikro flórában általánosan jelen vannak, s zöldes, sárgásbarna bevonatot képeznek a magvak felületén. Ezen gombák számos faja termel mikotoxint. Metabolitja közül leggyakrabban kimutatható a szemes terményekbôl az ochratoxin, mely akut megbetegedést okozhat. A raktár sajátosan zárt egység, ami kedvezô feltételeket biztosit az ott élô fajok sokaságának, Leggyakrabban az alábbi kártevôkkel találkozhatunk. – A nagy kenyérbogár táplálkozása során elônyben részesíti az ôrleményeket és a takarmánytápokat, ezért lisztrontó bogárnak is nevezik a gazdák. A szemes terményeket megrágja, elônyben részesíti a csirarészeket. – A kis kenyérbogár a kemény, darabos anyagokba szabályos 2—2,5 átmérôs lyukakat rágnak. A lárvák hasonló módon károsítanak.
A szemcsés anyagokat viszont csomósítják és annak belsejében élnek. – A nagy lisztbogár járatokat készít a táplálékként elfogadott valamennyi ôrleményben és azok mentén beszennyezi a garmadát. A tárolt gabonaszemek csirarészét fogyasztja. – A magtári gabonazsizsik táplálékként a gabonafélék magvait veszi igénybe. Fô kártevôs lárva, amely a szemtermésbe fôleg a csira körül rág szabálytalan lyukat, odvasítást végez. – A raktári gabonamoly különféle tárolt készletekben károsít. A gabona garmadák közül a búzát és a rozsot kedveli. Kártétele arról ismerhetô fel, hogy
a hernyó a felsô 5–10 cm-es vastagságú réteget finom szövedékkel átszövi. A hernyók ebben a szövedékben élnek és megrágják a gabonaszemeket. A szövedékbe ürülék rakódik és ennek lesz a következménye a termék dohosodása. – A lisztmoly kedveli a lisztet és a lisztbôl készített termékeket. A hernyó szövedéket készít az ôrleményekben, amelyekben rágcsálék és ürülékszemcsék találhatók. – A lisztilonca lisztet, ôrleményeket és gabona magvakat károsít. A hernyók szövedékcsövet készítenek, abban táplálkoznak. " László
A raktározott szemes termények védelme A védelem alapvetô eleme a korszerû raktározás, betonpadozatú, vasvázas raktárakban. A régi típusú favázas, deszkapadlós raktárak elôsegítik a kártevô állatfajok életben maradását és szaporodását. Szükségtárolás esetén sem javasolhatók az istállók, istállópadlások tárolásra történô igénybevétele. A magtárak ablakát célszerû dróthálóval ellátni, hogy az atkákat szállító madarak berepülése ne valósulhasson meg. Betárolás elôtt el kell végezni a raktár tisztítását ás fertôtlenítését. Betárolásra csak a teljesen érett 12–14% víztartalmú termények kerülhetnek. A tárolási vastagság a két métert ne haladja meg, mert annál nagyobb tömegben gyorsan növekszik a páratartalom és a hômérséklet, ami elôsegíti a káros mikroorganizmusok – Fusarium, Penicillium, Aspergillas, Mucor fajok – felszaporodását. Ennek következménye a dohosodás és a mikrotoxinok felszaporodása.
A tárolás alatt felszaporodó kártevôk ellen alkalmazhatók az engedélyezett növényvédô szerek. A raktárak gázosítását csak „gázmesteri” képesítéssel rendelkezô szakember végezheti el. A szemes terményt betárolás elôtt mérlegelni, „bizonylatolni” kell. A tárolás idejérôl, a termény biológiai sajátosságaitól függôen további minôség megôrzési teendôkre kerülhet sor. Bizonyos magvakat – pl. a hüvelyesekét az aratás után – meghatározott idôn belül zsizsikteleníteni kell. A leszerzôdött, tárolt szemes terményeket elszállítás elôtt zsákolni kell. Már a szerzôdéskötéskor a gazdálkodó ügyeljen a vevô különleges kikötéseire, így például az új egalizált zsákos csomagolásra. A vetômagok, különösen a herefélék csak speciális tisztítás, hatósági vetômagvizsgálatok, fémzárolás, címkézés után kerülhetnek végleges, nem egyszer különleges csomagolásba. " L.
A tej hûtése a szûrést követô munkafolyamat. Tejelô szarvasmarhákat tartó gazdák jól ismerik a gyakorlatból, hogy a hûtés a tejkezelés legfontosabb mûvelete, ma már minôségi tejtermelés megfelelô hûtés nélkül nem képzelhetô el. A hûtés hatására a tejben lévô baktériumok élettevékenysége lelassul. Szakemberek megfigyelése szerint a 8 °C hômérséklet felett a mikrobák szaporodása gyorsabb ütemû, ezért a tejet feltétlenül 8 °C alá kell hûteni. A csirák szaporodása 6 °C alatt lényegesen mérséklôdik, ennek megfelelôen a hûtést úgy kell ütemezni, hogy a tej hômérséklete a fejést követô egy órán belül a 8 °C-t, 2 órán belül pedig a 4–5 °C hômérsékletet elérje. Kutatók tapasztalatai szerint hûtéssel a baktériumokat elölni nem lehet. Ha a tej felmelegszik‚ a baktériumok újra szaporodni fognak és a tej megsavanyodik, illetve megromlik. A hideget tûrô baktériumfajok – ha lassabban is -– még ezen a hômérsékleten is képesek szaporodni, ezért a tejtermelônek arra kell törekedni, hogy a fejés során minél kevesebb baktérium kerüljön a tejbe. A korábbi évtizedekben – faluhelyen – a tej csörgedeztetô vagy bordáshûtôn való hûtését alkalmazták. Elônye volt, hogy a tejhûtés közben szellôzôdött is. A tej hûtésére vízhûtést alkalmaztak. A legjobb hûtési hatásfok mellett is csak a hûtôvíz hômérsékleténél 2–3 °C-kal nagyobb hômérsékletre tudtunk hûteni. Ez a hûtési eljárás nem felelt meg a szakmai elvárásoknak. A követelményeknek megfelelô tejhômérséklet csakis gépi hûtéssel biztosítható. Egyes helyeken megpróbálkoztak jeges vizes hûtéssel is, azonban ez sem felelt meg a minôségi elôírásoknak. A szakemberek ajánlása szerint a tejhûtés leghatékonyabb módszere a “pillanathûtés”, amikor a tejet a kifejés után zárt rendszerben, lemezes hôcserélôvel azonnal a kívánt
A tej hûtése, hûtési módszerei
hômérsékletre hûtik. A hûtôben a lemezek egyik oldalán vékony rétegben a tej, a másik oldalon – ellenáramban – a hûtôközeg, rendszerint jeges víz folyik. A tejet és a hûtôközeget szivattyúk továbbítják. Ez a módszer nemcsak a gyors hûtés biztosítása, hanem energiatakarékossága miatt is az egyik legkorszerûbb eljárás. Alkalmazása azonban jelentôs beruházási igénye folytán csak nagyobb tejmennyiséget elôállító gazdaságokban kifizetôdô. Pillanathûtés esetén a tej tárolása külön eszközt igényel. Erre a célra megfelelôek a zárt, siló rendszerû tejtárolók. A lemezes hûtôk folyadék-áramoltatással jól tisztíthatók, azonban a nagy felületre való tekintettel idônként szét kell szerelni, és a lerakódásokat kézi tisztítással kell eltávolítani. Kisebb tejházak ás tejgyûjtôk számára a tartályhûtés ajánlott. A hûtô-tároló tartályok 200–5000 literes, rozsdamentes acélból készült, kettôsfalú szigetelt, keverôvel felszerelt berendezések. Lehetnek közvetlen vagy közvetett hûtésûek, amelyek közül a közvetlen hûtésûek az elterjedtebbek. Közvetlen hûtés esetén a tejtartály és a szigetelt fal között – illetve a fenékrészen kerül elhelyezésre a hûtôberendezés elpárologtató csôkígyója –, a hûtô aggregát a tartályon kívül található. A hômérséklet és a keverés szabályozása automatikus. A tejhûtô-tárolók feltétlen elônye, hogy a tej kevesebb felülettel érintkezik, mint a pillanathûtés során, mert a hûtés és a tárolás ugyanabban a berendezésben történik. A hûtôtároló tartály kiválasztásánál fontos szempont, hogy a hûtôkapacitást többnyire féltöltésre méretezik. Napi kétszeri fe-
jést és egyszeri elszállítást feltételezve a hûtési sebesség akkor megfelelô, ha a második fejésbôl származó tôgy meleg tej rátöltése után az összes tej 2 órán belül ismét eléri a 4–5 °C tárolási hômérsékletet. A 25–200 liter tejet termelô kisgazdaságok számára a tej gyors lehûtéséhez a kannahûtôk alkalmazása a legcélszerûbb. Ezek a hûtôk jeges vizet elôállító berendezések, amelyek olyan kialakításúak, hogy a jeges vízbe 1–4 db kanna állítható. A tejeskannákba a töltônyílást lezáró fedélbe épített keverô nyúlik, amely a tejet a hûtés alatt mozgásban tartja‚ így biztosítva a jó hôátadást. Ezzel a módszerrel a tej gazdaságosan és rövid idô alatt 4–5 °C-ra hûthetô. A tejhûtéssel nem rendelkezô gazdaságokban a kifejt tejet a szûrés után hideg vízben vagy hûtôszekrényben javasolt elôhûteni és tárolni. Az így kezelt tejet mielôbb gépi hûtéssel fel szerelt gyûjtôcsarnokba vagy feldolgozó üzembe kell szállítani. A fejést és a tejgyûjtést úgy kell ütemezni, hogy a tej gyors hûtése ez esetben is biztosított legyen. Végezetül javasoljuk, hogy a tejet az elszállításig vagy a feldolgozásig minôsége megôrzése érdekében hidegen, 4–5 °C hômérsékleten tároljuk. Laboratóriumi kutatások szerint 4 °C-on 4 óra elteltével alig nôtt a baktériumok száma, vagyis a minôség gyakorlatilag változatlan maradt. Ellenben 8 °C hômérsékleten már 24 óra tárolás után csíraszám emelkedés tapasztalható. A tej termôhelyi hûtve tárolására érdemes odafigyelni és a fentebb bemutatott hûtô eszközöket, berendezéseket szakszerûen alkalmazni. Jó, ha a tárolókapacitást az átlagos napi tejtermelés legalább másfélszeresére méretezik az állattartók." Dr. László László
11
Újabb támogatás termelôi csoportoknak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében a termelôi csoportként állami elismerést szerzô szervezetek számára 2006. november 1–30. között ismételten megnyílik az Európai Unió által biztosított, öt éves támogatás kérelmezésének lehetôsége. A termelôi csoportok támogatását szabályozó 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet szerint a 2006-ban végleges állami elismerést szerzô termelôi csoportok, új támogatási igényeiket augusztusban adhatták be a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A rendelet 7. paragrafusának 2. bekezdése tartalmaz egy másik lehetôséget is, arra az esetre, ha beérkezô kérelmek nem merítik ki termelôi csoportok számára rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Eszerint az MVH közlemény útján megnyithat egy második beadási idôszakot is november 1-e és 30-a között. A 2006-ban lekötetlenül maradt jelentôs források – ezek eredeti célnak megfelelô – felhasználása fontos agrárgazdasági érdek. Novemberben tehát minden elismert – de a támogatási rendszerben még nem résztvevô – termelôi csoport az augusztusival megegyezô feltételek mellett adhat be támogatási kérelmet az MVH-hoz. A támogatáshoz jutás alapfeltétele a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadható állami elismerési
határozat megszerzése. Ehhez pedig teljesíteni kell a többször módosított 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletben lefektetett feltételeket. Mindenekelôtt a rendelet szellemiségének és elôírásainak megfelelôen meg kell alakítani a termelôi csoport jogi alapját képezô szövetkezetet vagy korlátolt felelôsségû társaságot, majd egy pályázat elkészítésével kell igazolni a szervezet jogszabály szerinti mûködését. A pályázat tartalmi követelményeirôl szintén a már hivatkozott jogszabály ad eligazítást. A pályázatot a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) dolgozza fel. Az agrártárcánál mûködô szakbizottság megfogalmazza a javaslatot, amely alapján a miniszter kialakítja döntését az állami elismerés kérdésében. A szóban forgó eljárás lefolytatásának idôtartama 30 nap. De természetesen a szaktárca – az észszerûség és a lehetôségek határain belül – mindent elkövet a gyors elbírálás gyors érdekében.
A jelenlegi gyakorlat szerint az október végéig beérkezô – alapvetô tartalmi hibáktól és tisztázatlan kérdésektôl mentes – pályázatok bírálata bizonyosan megtörténik november vége elôtt. A miniszter által kiadott határozat másolatával a MVH honlapján közzétett formanyomtatványok kitöltésével a támogatási kérelem így a támogatási idôszak utolsó napjáig beadható. A határidô szorítása miatt elônyben vannak azok a termelôi csoportok, ahol a szervezôdés és a pályázat kidolgozása már folyamatban van. De megfelelôen gyors döntéshozatal és ügyintézés mellett a csak most formálódó termelôi csoportok elôtt is nyitva áll a támogatás elnyerésének lehetôsége – állítják a minisztériumi szakértôk. Az elismerés folyamatát gördülékenyebbé teszi a jól kidolgozott tartalmi, formai hibáktól, hiányosságoktól mentes pályázat beadása, amely bírálat során nem igényel hiánypótlást, helyszíni szemlét vagy más kiegészítést. "
A Kiskunságban vonzó az agrár-környezetgazdálkodási program Bács-Kiskun és Pest megyében a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez (NVT kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási program volt a legnépszerûbb az elmúlt két évben, erre a támogatásra pályáztak legtöbben.
12
Szilvássy István, a Magyar Település és Területfejlesztôk Szövetségének elnöke tavaly óta tanácsadóként segíti az NVT programok népszerûsítését, az azokban való eligazodást. Területileg hozzá tartozik a Kiskunság, Apaj, Kiskunlacháza, Dömsöd, illetve Budakeszi és a zsámbéki medence. Munkáját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) égisze alatt végzi. A szakember szerint hatékonyabban mûködne a hálózat, ha a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egységes elvek alapján országos kamarai rendszerben összefogná a tanácsadókat. Jelenleg ugyanis több ernyôszervezet alatt, ingyenesen vagy díjazás ellenében, különféle módszerek szerint végzik ezt a szolgáltatást. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási program célja az öt éves idôszakra szóló környezetkímélô gazdálkodás és az ebbôl eredô jövedelem kiesés kompenzálása – tájékoztat a szaktanácsadó. – A támogatás népszerû itt a felsô Kiskunságban, de egy uniós technológiai szabályozás a célprogramban résztvevôk közül sok gazdát gúzsba köt – vélte Szilvássy István. – A korábbi uniós 15 tagállamra vonatkozó elôírásokat ugyanis át kellett venni az újonnan csatlakozott országoknak. Brüsszelben nem vették figyelembe a közép-kelet-európai sajátosságokat. Például a magyar szürke marha tartásánál, legeltetésnél, az uniós elôírás szerint az évszak bizonyos idôszakában istállóba kell tartani az állatokat, holott nehezen tûrik az istállózást. Arról nem szólva, hogy az istállóépítés plusz beruházási költséget jelent a gazdálkodónak. A tanácsadó szerint ezért jövôre a közép-kelet-európai és a csatlakozó országok
agrárminisztereinek közösen kezdeményezni kellene a brüsszeli döntés felülvizsgálatát. A tanácsadó szerint a természetvédelmi területen gazdálkodók többet tudnak tenni a természeti értékek fenntartásáért, mint a költségvetési megszorításokkal sújtott nemzeti parki intézmények. A természetvédelmi területek öko-turizmus céljára fenntartott részei olyan lehetôségeket rejtenek, amelyeket ki kell használni a nemzeti park vezetésének. Ösztönözni kellene például a helyi gazdák, valamint a nemzeti park és az önkormányzat konstruktív együttmûködését. E területek a hasznosítása, ugyanis vonzerôt jelenthet a hazai és külföldi turistáknak egyaránt. A 2007-tôl induló új Egységes Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) igényelhetô korábbinál magasabb támogatás fellendülést hozhat a vidékfejlesztés terén. A szakember elmondta: a zsámbéki régióban gazdálkodók is szívesen részt vennének a különféle programokban, de gondot jelent az osztatlan tulajdonban lévô területeknek az NVT-be történô intézményes bevonása. A kárpótlás útján szerzett, 600–800 tulajdonos közös tu-
lajdonában lévô osztatlan földterületek közül számos parlagon hever, nincs mûvelve. Jó lenne, ha ezek a területek mezôgazdasági tevékenységet folytatók birtokába vagy használatába kerülnének, mert akkor földalapú vagy agár-környezetgazdálkodási támogatást lehetne adni az itt gazdálkodók számára is. Szilvássy István szerint az új Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alintézkedései között forrást kellene biztosítani az osztatlan közös tulajdonoknak ilyen menedzseléséhez, amelynek szerinte a jelenlegi NVT tanácsadók lehetnének a moderátorai. Végül, de nem utolsósorban a Budakeszin élô szôlô- és gyümölcsültetvény tulajdonosok is szeretnének részesedni a vidékfejlesztési programokból. Ezek a családok helyben termelnek, de nincs lehetôségük feldolgozási (például borkészítési) tevékenységet folytatni, mert a helyi településrendezési terv erre nem ad lehetôséget. A tanácsadó szerint célszerû volna a településfejlesztést és a vidékfejlesztést együttmûködtetni az önkormányzattal úgy, hogy a helyi rendezési tervek segítsék az agrár-környezetgazdálkodási program megvalósítását. "
Az elôfinanszírozás eszközei: hitel és faktorálás Mind több banki konstrukció szolgálja a mezôgazdasági termelôket annak érdekében, hogy részt vehessenek az uniós forrásokból származó támogatások felhasználásában. Az önerô hiányával küszködô gazdálkodóknak tehát ma már nem kell feltétlenül lemondaniuk arról, hogy uniós közösségi forrásokat használjanak fel. Hiszen hitellel vagy faktoringgal – azaz leszámítolással – áthidalhatják a nehézségeket. Arról azonban, hogy melyik konstrukciót érdemes választaniuk, érdemes alaposan tájékozódniuk a pénzintézeteknél. Nem kell feladniuk elképzelésüket azoknak a gazdálkodóknak, akik szívesen részt vennének a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) pályázatain, ám forráshiány miatt úgy érzik, ez szinte lehetetlen. Hasonlóképpen nem indokolt az sem, hogy késôbbre halasszák beadványuk elkészítését abban az esetben, ha az adott pillanatban nincs annyi pénzük, amibôl a szükséges önerôt elô tudnák teremteni. Jelenleg ugyanis már számos banki konstrukció áll a termelôk rendelkezésére annak érdekében, hogy áthidalják az anyagilag kedvezôtlen nehéz idôszakokat. A probléma általában abból adódik, hogy az Európai Unió utólagos finanszírozással dolgozik. Azaz a pályázatokon elnyert pénzekhez csak akkor juthatnak hozzá a gazdálkodók, amikor szükséges dokumentumokkal igazolni tudják, hogy teljesítették a támogatáshoz elôírt vállalásokat. Azaz elvégezték mindazt a feladatot, amire a közösségi forrásokat szánták. Ez azonban, ahogy más ágazatokban, úgy a mezôgazdaságban is sokak számára okoz gondot. A gazdák túlnyomó többségének ugyanis nincs a birtokában akkora likvid tôke – azaz szabadon bármire felhasználható pénzösszeg –, amelyet hosszabb-rövi-
debb idôre nélkülözni tudnának annak érdekében, hogy a tervezett projektet megvalósítsák. Akármilyen kis összegrôl van szó, az hiányzik a termelôknek, így az uniós pályázatokon többségük kizárólag abban az esetben tud részt venni, ha meg tudja oldani a finanszírozást. Ezt ismerték fel a hitelintézetek is akkor, amikor egymás után dolgozzák ki az agráriumban tevékenykedôk számára a különbözô projektfinanszírozásra szolgáló banki termékeket, azaz hitelkonstrukciókat – jelentette ki Pulai Miklós. A Magyar Bankszövetség fôtanácsadója elmondta: több konstrukció bizonyítja, hogy lehet és érdemes kifejezetten a gazdálkodók számára hiteleket bevezetni. Néhány területen már jelenleg is jól mûködik a rendszer. Így például a földalapú támogatások esetén már néhány éve megtalálhatók azok a kölcsönök, amelyek a gazdálkodókat segítik. Az utóbbi idôben pedig a cukorrépa-termelôk számára keresik az érintettek a megfelelô finanszírozási lehetôségeket. Nemrégiben ugyanis Brüsszel jóváhagyta a nekik szánt támogatás keretösszegét. S így lehet tudni, hogy közülük sokan szorulnak majd átmeneti kölcsönökre – hívta fel a figyelmet az e területen várható többlet forrásigényre Pulai Miklós. A cukorrépa-termelôk számára azért is fontos az anyagi segítség, mivel sokuk rendelkezik ugyan szállítási engedéllyel, ám jelenleg már nem termel cukorrépát. Azaz át szeretne térni más növény termesztésére vagy éppen állattenyésztésre, ami nem képzelhetô el külsô segítség nélkül. Az agrárágazat szereplôi az elôfinanszírozás terén általában arra törekszenek – magyarázza a banki szakértô –, hogy ne csupán egy, hanem több évre járó támogatás összegét is elôre megkaphas-
sák a termelôk. Hiszen csak ez lehet a garancia arra, hogy egyszerre annyi pénz lesz a birtokukban, amivel változtatni tudnak az addigi tevékenységükön. Egyelôre még nem széles körûek, és nem sokrétûek a banki hitelkonstrukciók a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatainak elôfinanszírozására – jelentette ki Pulai Miklós, hozzátéve, hogy hamarosan ez is bejáratott rendszer lesz. Már csak azért is, mert mindkét fél érdeke, hogy minél több uniós támogatásból finanszírozott projekthez járuljanak hozzá anyagi erôforrásaikkal a bankok. Ezeknek üzleti érdekük a szerepvállalás, a termelôk pedig csak így tudják megvalósítani az terveiket. Hiszen az EU utólagos finanszírozással utal, azaz csak a teljesítést követôen. A termelôk ekkor tudják kifizetni adósságaikat a hitelintézeteknek – részletezte a bankszövetségi fôtanácsadó. A bankoknak minden egyes konstrukció kidolgozásakor azt kell mérlegelni, hogy mikor vehetô már biztosra az, hogy a termelô valóban számíthat az NVT-n keresztül érkezô támogatásokra. Ez nem mindig könnyû, hiszen míg a támogatások bizonyos típusainál, aki benyújtja az igényt, az biztosan megkapja a neki járó pénzt, addig az NVT esetében valódi pályázatokról – nem normatív támogatásról – van szó, s így a kérelem még nem garancia semmire. Bár a legtöbbek számára magától értetôdô lehetôség az elôfinanszírozásra a hitel, mivel csupán így teremthetô elô nagybiztonsággal elôzetesen az uniós kasszából származó összeg. A másik változat a faktorálás. Ekkor a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé fennálló követelésüket adják el a hitelintézeteknek a termelôk. Mindkét verzió a támogatási kérelmen alapul, a kettô közötti különbség pedig fôként a technikai és a jogi részletekben érhetô tetten. A kölcsönt a termelôk többségének sem kell bemutatni, hiszen a rendszerint nem túlságosan hosszú idôtartamra kapott összeget akkor fizeti vissza a termelô, amikor folyósítják számára az uniós pénzeket. A faktorálás a hitellel szemben annyiban más, hogy ez esetben megvásárolja tôle a követelését a bank, ami nem jelent mást, mint hogy azonnal átutalja a támogatás összegét még azt megelôzôen, hogy azt az MVH megtette volna. Pontosabban valamivel kevesebbet – néhány százalékos költség ellenében –, hiszen ebbôl származik a pénzintézet haszna. A késôbbiekben aztán a gazdálkodó már nem számíthat banki forrásra, s amint utal a számlájára a hivatal, azonnal leemeli azt a pénzintézet, s ezzel véget ért az ügylet. "
13
Nyugdíjas ôstermelô – támogatás a számlán
14
Pénz kell ahhoz, hogy az ember pályázatot nyerjen, legalábbis ez a tapasztalata a Bács-Kiskun megyei Pályiban – Kiskôrös, Izsák, Orgovány, Szabadszállás vonzáskörzetében – nyugdíjas ôstermelôként gazdálkodó Agárdi Károlynak. Földjét a gazdálkodó a kárpótlás során, illetve vásárlással szerezte, összesen valamivel több, mint 11 hektárt, 5 külön álló területen, Agárdi Károly szerint pályázatokat elôször is meg kell írni. Lehet, hogy a családban van, aki elkészíti azokat, de azért összeköttetés is kell – állítja. Úgy véli: a pályázatok elbírálásánál igenis számít, hogy ki a ,,sógor, koma, jó barát”. Negatív példaként említi, hogy amikor ô egy 2–3 millió forintos gép beszerzésére akart pályázni, már lehetetlen volt, mert megszüntették a gépvásárlási támogatást. Kap azért támogatást – vallja be – sok gazdatársával együtt: a földalapú támogatást. S belépett a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedések körébe tartozó integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramba is. Ebben a projektben a környezetbarát talajmûvelést, gazdálkodást vállalta öt évre. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási programot a gazdálkodó jónak tartja, ám ,,nagyon jó lenne, ha jobban odafigyelnének rá”. Gondot jelent ugyanis – magyarázza –, hogy sok a papírmunka. Tavaly gazdálkodását ellenôrizték – ez rendjén is van, ugyanis be kell tartania a környezetgazdálkodási támogatások feltételeként a helyes gazdálkodási gyakorlat követelményeit –, most azonban új nyomtatványokat kell kitöltenie a gazdálkodási év bezárásával. De csak ,,régi, fénymásolt papírokhoz” lehet hozzájutni. Agárdi Károly úgy gondolja: „nem tudja a fej, hogy mit csináljon a kéz”. Itt van a legnagyobb probléma – mondja. Elsôsorban az információ hiányára panaszkodik. Szerinte ugyanis a követelmények ,,maximálisak”, de ehhez nincs meg a szükséges és mindenre kiterjedô, gyors tájékoztatás. Az integrált szántóföldi növénytermesztés engedélyezett növényvédô szerei kapcsán rendben valónak tartja, hogy az EU gyártóinak szereit kell használni, de vannak szerek, amelyek nem jók. Ezek csak a gyártó cégek lobbi tevékenysége miatt kerültek fel az engedélyezett növényvédô szerek listára – vélekedik. Mint mondja: ô a követelményeket megpróbálja precízen betartani, de véleménye szerint fôleg a rovarölô szereknél adódnak problémái. A gazdálkodó elkeseredése némileg érthetô is. Hiszen a 2004-es agrár-környezetgazdálkodási támogatását csak idén januárban kapta meg: A múlt évit pedig még mindig nem. Csak reménykedik abban, hogy hamarosan azért kifizetik azt is. Utal arra is, hogy nagybátyja és családja Nyugat-Európában él. Mint mondja: ôk ,,óramû pontosan” kapják a támogatásokat. Persze ellenôrzik is ôket rendesen – teszi hozzá. Az agrárminiszterrel ugyanakkor meg van elégedve, mert szerinte ,,jól láthatóan politikamentesen” teszi a dolgát. Az elmúlt 17 évben ilyen minisztere nem volt az ágazatnak – húzza alá nyomatékkal –, csak az a baj, hogy a tárca vezetôjének „a politika megköti a kezét, érdekek ütköznek, nem tájékoztatnak, mi meg nem tudunk semmit”.
Agárdi Károly a kedvezôtlen tapasztalatok miatt már olyan óvatos, hogy az eddig megkapott agrár-környezetgazdálkodási támogatást nem is költötte el. ,,Nem merek a pénzhez hozzányúlni, mert nem tudom, hogy mikor kötnek bele valamibe, ha ugyanis vissza kellene fizetnem, nem lenne mibôl. Így inkább nem nyúlok hozzá és kivárok.” A gazdálkodó nem is az általa megmûvelt egész területre igényelte az agrár-környezetgazdálkodási támogatást, csak a gyümölcsösre és a szôlô egy részére, valamint a szántóra. Nem kérte például az olyan szôlôterületre, amelyet ki akar szántani és újratelepíteni, de a legelôkre sem. A gazdálkodás gerincét nála – mint mondja – a szôlô- és a gyümölcstermelés teszi ki. Szôlôjük, gyümölcsösük több mint 6 hektáron van. a szántóterület valamivel több. mint 2 hektár, a birtok többi része rét és legelô. Utóbbira is igényelhetett volna támogatást a lábasjószág után, de nem kért. A szóban forgó terület különben a Kiskunsági Nemzeti Parkban van, így azt kaszálják, rendben tartják. Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram kicsit komolyabb, mint az ,,óvatosabb” gazdálkodók által választható, szintén NVT-s, agrár-környezetgazdálkodási alapszintû szántóföldi célprogram. Az integrált célprogram keretében hektáronként 133,33 eurót – 250 forintos euró átváltási áron számolva több, mint 33 ezer forintot – fizetnek támogatásként. Ezt 80 százalékban uniós, 20 százalékban nemzeti forrásból kapják a gazdálkodók. A szántóföldi mûvelés esetében pedig, az alapszintû szántóföldi célprogramban a szántóföldi mûvelésre 98,04 euró – fenti euró árfolyamon 24,5 ezer forint – jár egy hektár után. A gyümölcsösre azonban még az integrált szántóföldi mûvelés támogatásánál is többet fizetnek. Agárdi Károly 2004-es el nem költött támogatása mindenesetre összesen körülbelül 500 ezer forint. ,,Ezt is két részletben küldték.” – panaszkodik tovább az idôs gazdálkodó. Annak ellenére nem nyúlt a pénzhez, hogy a gazdálkodáshoz kellett volna a forrás – magyarázza. Amikor például gépalkatrészeket kellett vennie, inkább hitelt vett fel, a vásárlást abból fedezte.
„Észnél kell lennie már csak azért is, mert lényegében mindenben magára van utalva a család” – tárja fel körülményeinek egy meghatározó részét. Idén például vízkár érte a gazdaságot, a belvíz nem tudott elfolyni a szántóföldrôl, a vízelvezetô árkok ugyanis be vannak temetve. Ezekkel a dolgokkal nem foglalkozik senki, legalábbis feléjük nem – mondja. A szántóföldön a család az állatoknak – sertést és baromfit tartanak – kukoricát, búzát, lucernát, burgonyát termel, csak saját felhasználásra. Napraforgóval – mondja – ilyen kis területen nem szabad foglalkozni. Az anyakocák tartását már felszámolták. A kukoricát pedig legutóbb is a közelben lévô takarmánykeverônek adták el. Olyan nyomottak voltak ugyanis a sertésárak, hogy azok mellett már nem volt érdemes hizlalni. Kismalacokat vásárolnak ugyan, de azokat felnevelés után maguknak a háznál vágják le. Agárdi Károly mindinkább úgy látja, hogy alig van eredménye a ,,látástól-mikulásig” munkának. Már a nagyszülei és szülei tartalékait is felélték ugyanis, annak ellenére, hogy a családban a gazdálkodás mellett másutt is dolgoznak. Ráadásul az utóbbi idôben a szôlônek sem volt ára. Legutóbb például kilogrammonként 30 forintért vásárolták meg tôlük a termést. Így tavaly a bruttó 1,1 millió forint árbevételt sem érték el. Az alacsony szôlôár oka a termelô szerint egyrészt a borhamisítás, másrészt, hogy a valódi, jó borokra nincs az országban fizetôképes kereslet. Pedig – mint mondja – szerinte Magyarországon tôkén szôlô nem terem annyi, amennyibôl az ország kultúrált borfogyasztóinak elegendô bort lehetne készíteni. A nehézségek miatt a gazdálkodónak már gyermekei is mondják, hogy a deficites tevékenységet abba kellene hagyni. S könnyen lehet, hogy így is lesz – állítja. Nemhogy fejlôdésre nem lát esélyt, de ,,örülünk, ha a gázszámlát ki tudjuk fizetni”. Ennek ellenére Agárdi Károly azt gondolja, hogy a gazdálkodóknak még támogatás sem kellene akkor, ha a felvásárlási árak megfelelôek lennének. A magyar parasztot sosem támogatták, „csak fizessék meg valamennyire, amit termel” – mondja. "
Szakértôi vélemény a termelôi csoportok alapításáról A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) kommunikációs programja keretében korábban közzé tett tájékoztatás a termelôi csoportok – támogatási lehetôségei mellett – alapításának feltételeirôl, több pontatlanságot tartalmaz, illetve néhány esetben nem tükrözi az aktuális helyzetet és a kialakult gyakorlatot. Ezért az agrártárca szakértôje ezeket az információkat még egyszer tovább pontosította, aktualizálta. A termelôi csoportok az Európai Unió által elismert és támogatott termelôi szervezetek. Megalakításuk feltételeit a csatlakozásunkat megelôzô idôszakban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet szabályozta, majd ezt váltotta fel a 2004. május 4. óta hatályos 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet. Ez a jogszabály kihirdetése óta több módosításon esett át (6/2005. (I. 24.), 67/2005. (VII. 26.), 97/2005. (X. 28), 25/2006. (III. 31.), FVM rendeletek). Nagyon fontos figyelemmel kísérni a változásokat, mert mindig az egységes szerkezetbe foglalt, utolsó szövegváltozatban közzétettek alkalmazása szükséges. A termelôi csoportok magalakításának egyik sarkalatos alapfeltétele – a jogszabály 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a csoporttól elvárt éves tagi árbevétel mértéke. Ennek összege jelenleg – néhány terméktôl eltekintve – 300 millió forint. Ezt az árbevételt teljes egészében a tagság termelésébôl kell realizálni, és kizárólag az elismert termék vagy termékcsoportba tartozó termékek értékesítésébôl származhat. Egyes kis jövedelmezôséggel jellemezhetô ágazatokban – mint amilyen például: a juh-, a kecske-, a nyúl- és a prémesállat-tartás, a méhészet, a fûszer- és a gyógynövénytermesztés és -gyûjtés, továbbá a tönköly- és durumbúza, valamint a dohánytermesztés – az elvárt legalacsonyabb tagi árbevétel mértéke 100 millió fo-
rint. A másik alapfeltétel a legalább 15 fôs, a szervezettel folyamatos árukapcsolatban lévô tagság biztosítása és fenntartása. A termelôi csoport tagja kizárólag a választott termékhez vagy termékcsoporthoz kötôdô regisztrált mezôgazdasági, erdészeti vagy halászati termelô lehet. A természetes személyiségû tagok érdekeit védi az árbevételi részesedésüket meghatározó arány. Ennek értelmében a természetes személyiségû tagoktól – többségében kistermelôktôl – származó árbevétel nem lehet kevesebb, mint az összes tagi árbevétel 10%-a. A nagyobb üzemméretekkel rendelkezô ágazatok – gabona, olajosnövény, cukorrépa, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, valamint dohánytermesztés – esetén az elvárt arány csupán 3 százalék. Halászati tevékenység esetén – mivel halastavi gazdálkodást végzô természetes személyiségû termelô a nyilvántartásokban nem szerepel – az árbevétel teljes egészében származhat jogi személyiségû tagoktól. A termelôi csoport nem tagi termékekkel folytatott kereskedelmét korlátozza a 6. paragrafusban rögzített szabály, amely az értékesítési árbevétel 30 százalékáig engedi a nem tagi termék forgalmazását. Bár a legtöbb termelôi csoport kizárólag tagi termék értékesítésével foglalkozik, ez az engedmény – korlátozott körülmények között – lehetôvé teszi például a még be nem lépett tagok termékének értékesítését és így a bizalom kiépítését. A hivatkozott rendelet szerint részvénytársasági formában termelôi csoport nem alakítható, illetve ismertethetô el. A korlátolt felelôsségû társasági formában megalakuló termelôi csoportra külön megszorítás vonatkozik, amely kizárja, hogy egy tag 15 százaléknál nagyobb részesedést szerezhessen a szervezetben. Szövetkezeteknél a hasonló problémák kiküszöbölését már a Szövetkezeti törvény szavatolja.
A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet hatálybalépésének napjától elôzetes állami elismerés már nem szerezhetô. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében, már csak az unió által elôírt követelményeknek megfelelni képes állami – köznapi szóhasználattal élve: végleges – elismerést nyert termelôi csoportok kaphatnak támogatást. Az elôzetesen elismert csoportok a rendelet szerint – az elismerési határozat érvényességének lejártáig vagy visszavonásáig – tovább mûködhetnek, illetve végleges termelôi csoporttá átalakulhatnak. Az elôzetes elismeréssel rendelkezô termelôi csoportok átalakulását megkönnyítô lehetôség a társulás, amely a nagyobb követelmények azonnali teljesítése helyett két év átmenetet biztosít. Az értékesítés összehangolását jelentô társulás keretében az elôzetesen elismert termelôi csoportok árbevételének a kérelem beadásakor együttesen kell meghaladnia a minimális értéket. Ezt követôen a jogi önállóságukat megtartó szervezeteknek két év alatt külön-külön is el kell érni a termékre vagy termékcsoportra jellemzô árbevételt. Amennyiben nem képesek a vállalt feltétel teljesítésére, akkor csak a jogi összeolvadással kerülhetik el a jogszabályban megállapított szankciókat. Az elismerés eljárási rendje is megváltozott. A rendelet tavaly év végén módosították, részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben pedig a közigazgatási eljárásokat szabályozó magasabb jogforrás hatálybalépése miatt. Jelenleg tehát a 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletben lefektetettek szerint elkészített elismerési kérelmet közvetlenül a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kell benyújtani 11 példányban. A pályázatok elbírálásának idôtartama 30 nap. Figyelembe véve ugyanakkor, hogy a döntést – akár többszöri – hiánypótlás és helyszíni szemle is megelôzheti, a határozatok kiadásának idôpontja jelentôs szórást mutat. De a gyakorlati tapasztalatok alapján a kérelmezô szervezetek a támogatás lehetôségétôl még egyszer sem estek el a bírálati eljárás elhúzódása miatt. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott állami elismerési határozat megszerzésével a termelôi csoport jogosultságot szerez a közösségi támogatások kérelmezésére. Ugyanakkor évente beszámoló jelentésben kell számot adnia mûködésérôl és a jogszabályi feltételek fennállásáról. Az évente egyszer elkészített beszámolók adnak alkalmat a mûködési program esetleges módosítására is. A beszámolók értékelése mellett a minisztérium ellenôrzéseket is végez, amelyek – indokolt esetben – a határozat visszavonását, és ezzel a támogatási jogosultság elvesztését, is maguk után vonhatják. "
15
