Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 7

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANÁRI KÉZIKÖNYV B BIIO OL LÓ ÓG GIIA A 7. évfolyam


Írták és lektorálták: Pintérné Mészáros Ildikó Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa A program szakmai vezetője Csorba F László


TARTALOM BEVEZETÉS 1. A KOMPETENCIÁK 2. A TANÁRI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE ÉS HASZNÁLATA

I.

NÖVÉNYISMERET - ÁLLATISMERET 1. MIBEN HASONLÍTUNK (F) 2. TAVASZI VIRÁGOK (G) 3. VIRÁGOS ÉS VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK (E) 4. VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (F) 5. MOHA VAGY HARASZT? (G). 6. MOHÁK ÉS HARASZTOK (E) 7. MELYIK OSZTÁLYBA TARTOZOM? (F) 8. MIRŐL ISMERSZ FEL? (G) 9. TUDOD-E, KI VAGYOK? (E) 10. MIBEN KÜLÖNBÖZÜNK? (G) 11. ISMERSZ-E ALAPOSAN? (E) 12. A GYAPJASLEPKE ELLENSÉGEI (G) 13. A HÍMPOROS SZÁRNYÚ KÁRTEVŐK (G) 14. VEGYSZERES-, VAGY INKÁBB BIOVÉDEKEZÉS A GYAPJASLEPKE ELLEN? (G) 15. ÁLLATCSOPORTOK (G) 16. MI A SZEMPONT? (G) 17. A VÁZ SZERINT… (G)

II. TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK – AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI 18. MI A FONTOSABB? (F) 19. A MACSKABAGLYOK EGYEDSZÁMA (G) 20. SZERETI-E A FOLTOS MALÁRIASZÚNYOG A SZÁRAZSÁGOT? (G) 21. HOGYAN HAT A KÖRNYEZET AZ ÉLŐLÉNYEKRE? (E) 22. ADATOK ÉS GRAFIKONOK (G) 23. ADATOK ÉS GRAFIKONOK 2. (G) 24. NYOMOZZ VÁROSOK UTÁN! (G) 25. AZ EGYENLÍTŐTŐL TÁVOLODVA (F) 26. ÁBRÁZOLD! (G) 27. MEDVÉK VAGYUNK, MÉGSEM EGYFORMÁK (F) 28. MI JELLEMZŐ RÁM? (G) 29. MILYEN VAGYOK? (E) 30. A SZAVANNÁK FÁI (F) 31. SZAVANNA, DE MELYIK (G) 32. ERDŐS VAGY FÜVES? (E) 33. A ROKONAID VAGYUNK (F) 34. ŐSEINK KÖZÖSEK (G) 35. MAJMOK VAGYUNK, MÉGIS KÜLÖNBÖZÜNK (E) 36. MARGARINVADÁSZAT (G) 37. MARGARINVADÁSZAT 2. (G) 38. MARGARINVADÁSZAT 3. (G)


BEVEZETÉS Ebben a feladatgyűjteményben a szociális és életviteli-környezeti kompetenciát fejlesztő feladatokat találhatnak, melyek tartalmilag a középiskolai biológia 7-10. évfolyamában tanított témakörökhöz kötődnek.

A kompetenciák fogalma A kompetencia fogalmának meghatározása és a kompetenciák típusainak beosztása országonként, fejlesztő műhelyenként eltérő. Általános értelemben a tudás megszerzésének, rendezésének, korrekciójának, megosztásának és alkalmazásának képességét jelenti, szemben a puszta felidézéssel (reprodukcióval). Egy lehetséges és részletesen kidolgozott tipológiát láthatunk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (www.ofi.hu mátrix-kereszttantervi kompetenciák). Ez a rendszer az alábbi felosztást követi: Módszertani kompetenciák Megfigyelés / Kísérletezés / Mérés Stratégia tervezés / IKT (információs és kommunikációs technológia) alkalmazása Intellektuális kompetenciák Problémamegoldás / Alternatívaállítás / Történetiség követése / Rendszerezés / Lényeg kiemelése / Kapcsolatba hozás

Rendszerszemlélet / Kritikus gondolkodás / Összehasonlítás / Oksági gondolkodás / Példakeresés /

Kommunikációs kompetenciák Szóbeliség / Információkezelés / Kommunikációértékelés

Írásbeli munka IKT-alkalmazás

Személyes és társas kompetenciák Önértékelés / Nyitottság Társas aktivitás / Önfejlesztés Egészségtudatosság / Környezettudatosság Etikai érzék / Felelősségérzet Döntésképesség / Esztétikai érzék

Alkotóképesség Valószínűségi szemlélet Osztályozás Modellalkotás Analógiák felismerése

/ Képi információ feldolgozás / Forráskezelés

/ / / / /

Empátia Pozitív gondolkodás Társadalmi érzékenység Szervezőképesség Harmónia

A sokféle, részben átfedő kompetencia szinte mindegyike kapcsolódik azokhoz a készségekhez, melyek fejlesztését szolgálják ezek a feladatok. A szociális kompetencia gyűjtőfogalma tág értelemben mindazokat a készségeket jelenti, melyek lehetővé teszik az együttműködést, közös tervezést, kisebb-nagyobb csoportok harmonikus és hatékony együttműködését. A környezeti kompetencia a biológiában tartalmilag a szerveződési szintek szerinti gondolkodást jelenti (minden szerveződési szintnek a magasabb szint a környezete), gyakorlati szempontból pedig az ehhez szükséges tudás megszerzésének módszereit és a tudás birtokában a megalapozott döntéshozás képességét.


Ehhez szorosan kötődik az életviteli kompetencia, mely a helyes döntések következményeként lehetővé teszi az egészséges életvitelt és az ezt biztosító környezet fenntartását. E rendkívül tág kereteket a NAT 7-10. évfolyamra előírt anyaga tölti meg tartalommal.

A tanári kézikönyv szerkezete és használata E feladatok előismeretként nem követelnek mást vagy többet, mint a NAT-ban vagy a érettségi vizsgakövetelményekben leírtak, az egyes konkrét feladatok viszont sokszor tartalmaznak olyan plusz információt, amit önmagában, vagy valamely segédeszközzel (pl. Növényismeret könyv [NI], Internet) föl kell használni a sikeres megoldás érdekében. Általában nem cél az, hogy az olvasottakat a növendékek lexikálisan rögzítsék („bemagolják”), hiszen az olvasottak csak példák, lehetőségek egy-egy kompetencia fejlesztésére. A feladatok célja nem az ellenőrzés-értékelés (osztályozás), ezért a Megoldás részben nem is szerepelnek pontszámok. A megoldókulcsok ugyanakkor eléggé egyértelműek ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy-egy kompetencia meglétének (vagy hiányának) jelzését, kibontakozásának segítését és a fejlődés eredményének föltárását is. Ennek érdekében a legtöbb feladat egy összetettebb sor, legegyszerűbb esetben egy feladathármas (triád) része. Ezek a részek: a készség felmérése (F), gyakorlás (G) és áttekintés, ellenőrzés (E). Nehézségük, hosszuk, tartalmuk lehetőség szerint hasonló, így alkalmasak a kompetencia (készség) gyarapodásának nyomon követésére. Céljuk a fejlesztő értékelés (tehát nem az osztályozás, pontozás). A faladatok egymással a triádok határain túl is tartalmi és didaktikai kapcsolatban állnak. Néhány feladat a többi feladat megoldását alapozza meg, ezek nem hagyhatók ki, és sorrendjük is kötött. Mások száma tág határok közt változtatható, például az osztály létszámától függően (ilyen pl. az „Amiről a növények mesélnek” sor). Vannak összefoglaló feladatok is, ezek közül válogathat a szaktanár, de időrendben nyilván csak a példák feldolgozása után következhetnek. Néhány újszerű feladat (pl. a dominó-játék) létszám-függő, ezért a szaktanár a helyi viszonyok ismeretében döntsön alkalmazásáról, esetleg a játék szabályainak célszerű módosításáról. A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. Mindezekhez segítséget nyújtanak a feladatok tanári változatában található módszertani ajánlások, amelyek javaslatot tesznek a munkaformára, az értékelési szempontokra, illetve megjelölik, hogy a feladat mely kompetenciák fejlesztésére alkalmas elsősorban. Ezen kívül a „Továbblépés” című rész minden feladat után további lehetőségeket kínál a feladat továbbfejlesztésére mind tartalmilag, mind a munkaforma tekintetében. A tanulói változat a sokszorosítható feladatlapokat tartalmazza.


I. RÉSZ NÖVÉNYISMERET, ÁLLATISMERET

www/ evolutionhappens.net/orangutan


1. Miben hasonlítunk? (F) Az elmúlt évek során és az idén tanult növényfajok közül választottunk ki néhányat. Csoportosítsd ezeket a megadott szempontok alapján! A fajok betűjelének megadásával válaszolj! a) kukorica

e) búza

i)

lucerna

b) lucfenyő

f)

j)

óriás barnamoszat

c) borsó

g) bükk

k) erdei fenyő

d) tőzegmoha

h) napraforgó

l)

erdei pajzsika

1

Fás szárúak

2

Szélporozta növények

3

Nincs valódi gyökerük, száruk, levelük.

4

Egyivarú virágaik vannak

5

Gyöktörzse van

6

Összetett levele van

7

Spórával szaporodik

8

Virágos növény

9

Magokkal szaporodik

10

Termést hoz

kocsánytalan tölgy


Értékelési szempontok (1.) Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Ha a feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldják meg, legalább két diákra jusson egy könyv.

Megoldás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Fás szárúak Szélporozta növények Nincs valódi gyökerük, száruk, levelük. Egyivarú virágaik vannak Gyöktörzse van Összetett levele van Spórával szaporodik Virágos növény Magokkal szaporodik Termést hoz

b, g, k, l a, b, e, g, k, l d, j a, b, g, k, l f, i c, f, i d, f a, b, c, e, g, h, i, k, l a, b, c, e, g, h, i, k, l

a, c, e, g, h, i, l

Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:

Önálló munka, amely fölméri a háttértudást

Lehet csoportmunkaként ráhangolásra használni

Összefoglaló órán páros, vagy csoportmunkaként

Csapatversenyre, pl. erdei iskolában

Továbblépés:

A szempontsor folytatható, pl. versenyként

A megadott szempontokhoz újabb fajok kereshetők

A feladat növényeiből poszteres beszámoló készíthető (erdei iskola, tábor)

A feladat növényeinek lerajzolása, bemutatása kiállítás keretében, felismerési verseny szervezése


2. Tavaszi virágok (G) A feladathoz használandó a Növényismeret című könyv fajismertető része és a növényi szervek típusairól szóló ábrák is a 96-99. oldalon. A) A vázában 14 most nyíló növényfaj található. Mindegyiknek megadtuk a nevét is. A) salátaboglárka, B) őszibarack, C) lucerna, D) pásztortáska, E) borsó, F) gyermekláncfű, G) piros árvacsalán, H) fürtös gyöngyike, I) cseresznye, J) jakabnapi aggófű, K) kányazsombor, L) tulipán, M) kerek repkény, N) széleslevelű salamonpecsét. Soroljatok fel legalább 5 olyan szempontot (külsőleg megfigyelhető tulajdonságot), ami alapján ezeket a növényfajokat csoportosítani lehet! Egy szempontot példaként megadtunk. •

A porzók száma (5, 6 vagy meghatározatlan számú)

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

Csoportosítsátok a növényeket az alábbi szempontok szerint: (Ezt a feladatot értelemszerűen az 5 – vagy több – szempont megbeszélése után érdemes csak kiadni!) Virág színe: rózsaszín: piros: kék vagy liláskék: fehér: sárga:

‫ٱ‬ ⁬⁬ ⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬

Takarólevelek: szabad szirmúak: forrt szirmúak:

⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬⁬

Szár keresztmetszetének alakja: kerek:

⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬


szögletes:

⁬⁬

Levélszél alakja szerint: épszélű: csipkés, fűrészes, fogazott: szeldelt:

⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬

B) A Növényismeret könyvben keressétek meg, hogy melyik faj melyik növénycsaládba tartozik! Boglárkafélék:

⁬

Rózsafélék:

⁬⁬

Keresztesvirágúak:

⁬⁬

Ajakosak:

⁬⁬

Pillangósvirágúak:

⁬⁬

Fészekvirágzatúak:

⁬⁬

Liliomfélék:

⁬⁬⁬

Melyik osztályba tartoznak a liliomfélék?................................................................................ Melyik osztályba tartozik a többi csoport? .............................................................................. Mind a hét csoportba besorolt növényeken keress legalább egy olyan tulajdonságot, ami alapján egyértelműen elkülöníthetők a többi csoporttól! Boglárkafélék: .......................................................................................................................... Rózsafélék: ............................................................................................................................... Keresztesvirágúak: ................................................................................................................... Ajakosak:.................................................................................................................................. Pillangósvirágúak:.................................................................................................................... Fészekvirágzatúak: ................................................................................................................... Liliomfélék:..............................................................................................................................




Megoldás A) Soroljatok fel 5 olyan szempontot (külsőleg megfigyelhető tulajdonságot), ami alapján ezeket a növényfajokat csoportosítani lehet! Csoportosítsátok a növényeket az alábbi szempontok szerint: Virág színe: rózsaszín: piros: kék vagy liláskék: fehér: sárga:

B G, L C, H, M D, E, I, K, N A, F, J

Takarólevelek: szabad szirmúak: forrt szirmúak:

A, B, C, D, E, I, K, L F, G, H, J, M, N

Szár keresztmetszetének alakja: kerek: szögletes:

A, B, C, D, E, F, H, I, J, K, L, N G, M

Levélszél alakja szerint: épszélű: csipkés, fűrészes, fogazott: szeldelt:

A, E, H, L, N B, C, G, I, K, M D, F, J

B) Soroljátok be a növényeket a következő, fejlődéstörténeti rendszer kategóriáiba! Boglárkafélék: Rózsafélék: Keresztesvirágúak: Ajakosak: Pillangósvirágúak: Fészekvirágzatúak: Liliomfélék:

A B, I D, K G, M C, E F, J H, L, N

Melyik osztályba tartoznak a liliomfélék?

egyszikűek

Melyik osztályba tartozik a többi csoport?

kétszikűek


Mind a hét csoportba besorolt növényeken keress legalább egy olyan tulajdonságot, ami alapján egyértelműen elkülöníthetők a többi csoporttól! A kézhez kapott növények alapján bármilyen egyértelmű elkülönítés elfogadható.


Gyakorló, rendszerező órán kisebb csoportokban

A feladat egyes részeit használhatjuk tanórán motiváló feladatként

Csapatversenyre, pl. erdei iskolában

Házi feladatként fajismeret bővítésére

Továbblépés:

A szempontsor folytatása versenyként

További javasolt szempontok: Keressetek:

•

ember által fogyasztott

•

a mezőgazdaságban gondot okozó

•

a konyhakertben gondot okozó

•

gyógyító hatású

•

az emberi egészséget veszélyeztető

•

őshonos és nem őshonos növényeket!

Az egyes növénycsoportokból poszteres beszámoló készíthető (erdei iskola, tábor)

Szempontok alapján halmazábrák készítése

Időszalag készítése a feladatban szereplő fajok virágzási ideje alapján


3. Virágos és virágtalan növények (E) Melyik fajra mi jellemző? A fajok betűjelével válaszolj! a) fürtös gyöngyike b) békanyálmoszat c) erdei fenyő d) salátaboglárka e) háztetőmoha f) hölgypáfrány 1. Csoportosítsd a fajokat aszerint, hogy kell-e víz a szaporodásukhoz vagy sem! Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) vízre van szükség Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) nincs szükség vízre 2. Sorolj fel még 3 olyan szempontot, tulajdonságot, melyek alapján ez a hat növényfaj 2 nagy csoportra osztható! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. 3. Figyelmes szemlélés után sorold be a képeken látható 4 fajt a megfelelő növényi törzsekbe, osztályokba!

„A” faj

„B” faj

„C” faj

„D” faj

Mohák törzse:........................................................................................................................... Harasztok törzse: ...................................................................................................................... Nyitvatermők törzse: ................................................................................................................ Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya: ................................................................................ Zárvatermők törzse, egyszikűek osztálya: ...............................................................................




Megoldás 1. Csoportosítsd a fajokat aszerint, hogy kell-e víz a szaporodásukhoz vagy sem! Szaporodásukhoz vízre van szükség:

b, e, f

Szaporodásukhoz nincs szükség vízre:

a, c, d

2. Sorolj fel még 3 olyan szempontot, tulajdonságot, melyek alapján ez a hat növényfaj 2 nagy csoportra osztható! Bármely helyes válasz (tulajdonságpár) elfogadható. 3. Figyelmes szemlélés után sorold be a képeken látható 4 ismeretlen fajt a megfelelő növényi törzsekbe, osztályokba! Mohák törzse: „C” faj Harasztok törzse: „A” faj Nyitvatermők törzse: „D” faj Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya: − Zárvatermők törzse, egyszikűek osztálya: „B” faj Fényképek eredete: Simon T. – Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.


Egyéni vagy pármunka

A tanórán ellenőrző feladatként

Házi feladatként

Továbblépés:

Újabb fajok besorolása

Halmazábra rajzolása a képeken szereplő fajok tulajdonságai alapján

4. Virágtalan növények összehasonlítása (F)


Két virágtalan növénytörzs tulajdonságait kevertük össze. Válogasd szét, és írd a növénytörzsek jellemzőit a megfelelő halmazba! A mindkét törzse igaz jellemzők sorszámát írd a két halmaz közös részébe! Nevezd meg a másik növénytörzset is! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

gyökerük van száruk van levelük van telepeikben sok vizet raktároznak spórákkal szaporodnak száruk a föld alatt fejlődik levélkéik aprók

8. szaporodásukhoz víz szükséges 9. spóratartótok spóratartó nyélen helyezkedik el 10. nincs viráguk 11. testfelületükön keresztül veszik fel a táplálkozáshoz szükséges anyagokat

A Növényismeret című könyv segítségével rajzold le a két növénytörzs egy-egy kiválasztott faját! Törekedj a levél alakjának pontos rajzára és a spóratartó tokok feltüntetésére!


Értékelési szempontok (4.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál.

Megoldás

Rajz: egy moha és egy páfránynövény rajza.


Csoportos vagy pármunkánál a háttérismeretek felmérése (legalább két tanulóra jusson egy könyv) Tanulókísérleti óra részeként (érdemes munkalapot készíteni a tanulók számára)

Csoportonként egy- egy rajz elkészítése

Továbblépés:

Csapatverseny szervezése

A lerajzolt növény bemutatása, jellemzése (számonkérésre is használható)


5. Moha vagy haraszt? (G) A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. mohák B. harasztok C. mindkettő D. egyik sem 1 2 3 4 5

Valódi szárral, gyökérrel nem rendelkeznek. Viráguk van. Valódi hajtásos növények. Spórával szaporodnak. Zöld színanyagot tartalmaznak.

6. Hol veszik fel a mohák a számukra fontos tápanyagokat? Sorold fel, melyek ezek! ……………………………………………………………………………………………. 7. Magyarázd meg, mit jelent a következő mondat: „A harasztok hajtásos növények.”! ……………………………………………………………………………………………

8. Az ábrán egy különleges, szokatlan formájú spórás növény, a holdruta látható. A mohák vagy a harasztok közé tartozik? Válaszodat indokold! ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………….



Megoldás 1. A 2. D 3. B 4. C 5. C 6. Az egész testfelületükön keresztül veszik fel a vizet, az ásványi anyagokat és a széndioxidot 7. Leveles száruk van/ valódi szerveik vannak (szár, levél) 8. A harasztok közé. Valódi levelei vannak, / a spóratartó tokok is egy különleges alakú levélrészleten fejlődnek (nem nyélen, mint a moháknál.) Fotó: Csorba László


Egyéni vagy pármunka


Házi feladatként

Óra eleji ellenőrzésre

Továbblépés:

Hasonló feladatok készítése csoportokban a Növényismeret felhasználásával

Játékos megoldás: minden csapatnak négy táblát osztunk ki (moha, haraszt, mindkettő, egyik sem), a tanár állításokat olvas fel, a csoport a megfelelő táblát a megbeszélt jelre feltartja (ez a módszer csapatversenyre is használható)


6. Mohák és harasztok (E) 1. Sorolj fel 2 tulajdonságot, ami a mohákra és a harasztokra is jellemző! -……………………………………………….. -……………………………………………….. A képen baloldalt egy trópusi páfrányfát, jobboldalt pedig a hegyi patakpartok mentén nálunk is előforduló struccpáfrányt láthatjuk. Ez a faj a képen is látható sötét, kicsiny levelein hozza a spórákat.

Egészítsd ki a táblázatot! Mohák

Harasztok

Élőhely

Valódi szárazföldi növények

2.

Testfelépítés

3.

Valódi száras, leveles, gyökeres növények

Képviselői

4.

5.

6. Írd az állítás elé, hogy igaz (I) vagy hamis (H)! ….. A mohák és a harasztok virágtalan növények. ….. A mohák valódi hajtásos növények. ….. A harasztoknál csak a zöld levél fonáki részén helyezkedhetnek el a spóratartók. ….. A harasztok között faméretűek is akadnak. 7. Fogalmazd meg, mi a spóra!


………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


Értékelési szempontok (6.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka, képi információ értelmezése

A 6. kérdés megválaszolásához a képek elemzése is szükséges. Beszéljük meg közösen, mi a különbség a struccpáfrány és pl. az erdei pajzsika spóratartóinak elhelyezkedése között.

Megoldás 1. - spórákkal szaporodnak - zöld színtest Más helyes megoldás is elfogadható. Élőhely

Mohák Valódi szárazföldi növények

Testfelépítés

3. Igazi szerveik nincsenek

Képviselői

4. Nagy seprűmoha. Ezüstös körtemoha, tőzegmohák, háztetőmoha Bármelyik másik fajnév is elfogadható!

Harasztok 2. Valódi szárazföldi növények Valódi száras, leveles, gyökeres növények 5. Erdei pajzsika, aranyos fodorka, gímpáfrány, mocsári zsurló, kapcsos korpafű

6. I ... A mohák és a harasztok virágtalan növények H .. A mohák valódi hajtásos növények H.. A harasztoknál csak a fonáki részen helyezkedhetnek el a spóratartótok I.. A harasztok között faméretűek is akadnak 7. A virágtalan növények szaporító sejtje.


Egyéni vagy pármunka, frontális ellenőrzés


Továbblépés:

A táblázat kitölthető táblai applikációval, harasztok és mohák képeivel

Fotók: Csorba László


7. Melyik osztályba tartozom? (F)

1. kép

2. kép

Töltsd ki a táblázatot a megadott szempontok alapján! jellemzők

1. kép: bogláros szellőrózsa

2. kép: hóvirág

Sziklevél Gyökérzet típusa Szár elágazása Levélerezet Virágtakaró Osztály Melyik csoportba (növény osztályba) tartoznak képen látható fajok? Miből ismerhető ez a fel a kép alapján? Írjátok le! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….


Értékelési szempontok (7.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka, képi információ feldolgozás

Megoldás jellemzők

bogláros szellőrózsa

hóvirág

2

1

főgyökér-rendszer

mellékgyökér – rendszer

elágazó

nem elágazó

Levélerezet

hálózatos (főeres)

párhuzamos (mellékeres)

Virágtakaró

csésze- és sziromlevél

lepellevél (hiányos)

kétszikűek

egyszikűek

Sziklevél Gyökérzet típusa Szár elágazása

Osztály

A bal oldali kép kétszikű (szellőrózsa), a jobb oldali egyszikű (hóvirág). Fölismerhető a levélerezet, a hóvirágnál a csészék hiánya, a virágok ötös ill. hármas szimmetriája. A képek forrása: www/terra.hu/haznov


Egyéni vagy pármunka, beszámolás, közös ellenőrzés

Új anyagot feldolgozó órán önálló kutatásra, megfigyelésre

A motiváció fokozható élő anyaggal, vagy színes képekkel

Továbblépés:

A táblázat kitölthető táblai applikációval

Újabb növénypárok keresése a Növényismeretből

Terepen növénypárok keresése


8. Miről ismersz fel? (G) A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. B. C. D. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kétszikűek Egyszikűek Mindkettő Egyik sem

Oldalgyökereik vannak. Száruk fás vagy lágyszár. Mellékgyökereik vannak. Közéjük tartoznak a pázsitfűfélék. Zárvatermők. Közéjük tartozik anyarozs. Közéjük tartozik tulipán.

8. A rajzok alapján állapítsd meg, hogy melyik növénycsoportba tartoznak az ábrázolt fajok! Indokold is állításodat legalább két jellegzetesség összevetésével!

2. ábra

1. ábra

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………….

9. A Növényismeret felhasználásával nevezd meg az ábrákon látható növényfajokat ………………………………………………………………………………………………….


Értékelési szempontok (8.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka, képi információ kezelése

Megoldás 1. A, 2. A, 3. B, 4. B, 5. C, 6. D, 7. B, 8. 9.

kétszikűek: főeres (hálózatos) levél, csésze, 5 (forrt) szirom egyszikűek: mellékeres (párhuzamos) levél, 6 lepel, 6 porzó 1. ábra: sárga tyúktaréj 2. ábra: sövényszulák

Ábrák: Csorba László


Az 1-7. feladat órai ellenőrzésre, a 8. feladat önálló munkára, vagy házi feladatként használható

A motiváció fokozható élő anyaggal, vagy színes képekkel

Továbblépés:

A képek színezése a Növényismeret, vagy élő anyag alapján

Újabb növénypárok keresése a Növényismeretből

Saját rajz készítése önállóan választott fajokról

Az ábra feliratozása és a szerveken a csoportjellemzők megjelölése


9. Tudod-e, ki vagyok? (E) Sorold be a fényképek alapján az alábbi négy fajt az egyszikűek vagy a kétszikűek közé! 1. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… …………………………………………

2. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………

3. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………

4. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… …………………………………………

Foto: Terra Alapítvány

Értékelési szempontok (9.)

Kompetenciák: , lényegkiemelés, képi információ kezelése


Megoldás 1. 2. 3. 4.

Kétszikű (szellőrózsa faj) . 5 sziromlevél Egyszikű (törpe nőszirom). Párhuzamos levélerezet, nincs csésze. Kétszikű (piros árvacsalán fehér változata). Levélerezet, csészevelek Egyszikű (egyhajúvirág) – 6 lepel, nincs csésze, levélerezet.

Fotók: www/terra.hu/haznov


A feladat ellenőrzésre, vagy önellenőrzésre használható

Egyéni vagy pármunkával is megvalósítható

Továbblépés:

A feladat differenciálható más növényi szervek képeinek felhasználásával

Párosító feladat készítése (faj és szerv)

Kakukktojás keresése, pl, mellékgyökérzet, csészelevél, párhuzamos levélerezet, tulipán, hóvirág, gyöngyvirág, harangvirág


10. Miben különbözünk? (G) Töltsd ki a táblázatot! jellemzők

Rákok

Rovarok

Pókszabásúak

Testfelépítés, testtájak megnevezése Kültakaró anyaga, különlegessége Járólábak száma Táplálkozási mód

B

A

C

A képen látható fajok az ízeltlábúak melyik osztályába tartoznak? Nevezd meg és indokold is a választást! A: ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….. B: …………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. C: …………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………..



Megoldás Jellemzők Testfelépítés, testtájak megnevezése Kültakaró anyaga, különlegessége Járólábak száma

Táplálkozási mód

Rákok Fejtor - potroh

Rovarok Fej – tor - potroh

Kitinpáncélban kitin mészsók 5 pár vagy annál több 3 pár Ragadozó, növényevő, Többnyire ragadozók, korhadékevő, lehet növényevő és élősködő szerves törmelékkel (Szájszervük a táplálkozó táplálék minősége szerint alakult)

Pókszabásúak Előtest - utótest Kitinszőr 4 pár

Ragadozók (csáprágó) Atkák között élősködő

A: pókszabásúak (mezei skorpió) – 4 pár láb, pontszemek, csáprágó, nincs csáp stb. B: rákszabásúak (tarisznyarák) – 5 pár járóláb, kocsányon ülő szem C: rovarok (tevenyakú fátyolka) – 3 pár láb, csápok, szárnyak, összetett szem Az ábrák forrása: A-C: Both-Csorba: Források Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 B: Az állatvilág titkai Móra Kiadó 1982


Önálló, vagy csoportmunka az Állatismerettel

Táblai applikáció

Továbblépés:

A diákok környezetében élő fajok: pl. csótány, kullancs, folyami rák alapján a táblázat kitöltése

Verseny szervezése további fajhármasok gyűjtésére szakirodalom és Internet felhasználásával

11. Ismersz-e alaposan?(E)


Hasonlítsátok össze az ízeltlábúak három legnagyobb csoportját! A helyes válasz betűjelét írjátok az üres négyzetekbe! A. rákok B. rovarok C. pókszabásúak D. mindegyik E. egyik sem 1

Közéjük tartozik a vízibolha.

2

Ide tartoznak a kullancsok.

3

Szelvényezett testűek.

4

Pödörnyelvük lehet.

5

Csáprágójuk van.

6

Légcsövekkel lélegeznek.

7

Külső vázuk van.

8

Vízedényrendszerük van.

9

Ide tartoznak a skorpiók

10 Elsődlegesen két pár szárnyuk van. 11 Kitinpáncéljukba mészsók rakódhatnak le. 12 Testszelvényeik testtájakba csoportosultak.


Értékelési szempontok (11.) Kompetenciák: lényegkiemelés, osztályozás, rendszerezés

Megoldás: 1. A, 2. C, 3. D, 4. B, 5. C, 6. B, 7. D, 8. E, 9. C, 10. B, 11. A, 12. D


Csapatverseny: minden csapat (4-5 fő) készít 5-5 táblát: rovarok, rákok, pókszabásúak, egy zöld (mindegyik) és egy piros táblát (egyik sem). A tanár felolvassa az állításokat, a csapatok jelre felmutatják a megfelelő táblát. Minden jó válasz egy-egy pont.

Önálló munka: halmazábra készítése és kitöltése

Továbblépés:

A jellemzőkhöz egy-egy konkrét faj keresése és bemutatása.


12. A gyapjaslepke ellenségei (G) „A gyapjaslepke minden fejlődési szakaszának számos természetes ellensége van. Petéit a cinegék, csuszkák, harkályok, illetve más rovarevő énekes madarak is fogyasztják, de nagy károkat okozhat bennük a szalonnabogár lárvája is. A talajon vonuló hernyóit a sünök, cickányok és vakondok tizedelik meg. Bábjait a cinegék, a csuszka, valamint a harkályfélék, a fakusz és a rigók fogyasztják. Emellett az erdei egerek is tömegesen eszik a fatörzs alsó részein lévő bábokat. A lepkéket elsősorban a lappantyú, a gébicsek, valamint a denevérek zsákmányolják. A hernyókat és a bábokat egyaránt tömegesen fogyasztják a ragadozó bogarak, köztük a bábrablók. Egyetlen aranyos bábrabló lárvája fejlődésének 14 napja alatt több tucat nagyméretű gyapjaslepkehernyót pusztíthat el. Bizonyos fürkészlegyek a hernyók testére petéznek, mások pedig parányi petéiket a levelekre rakják. A hernyók ezeket egészben elfogyasztják, és a hernyó testében kikelő lárvák belülről kezdik el fogyasztani gazdaállatukat. E fajok nőstényei érzékelik a hernyók által megsebzett levelekből kiáramló vegyületeket, így petéiket közvetlenül a rágott levelekre, illetve azok közvetlen közelébe rakják le. Hasonló módon élősködnek a fürkészdarazsak is. Általános összefüggés, hogy a természetes ellenségek a természeteshez közeli állapotú, elegyes, vegyes korú állományokban vannak jelen nagyobb számban, ezekben képesek jobban befolyásolni a gyapjaslepke-populációk népességét.” 1. Csoportosítsd a gyapjaslepke természetes ellenségeit! Ha szükséges, használd az Állatismeret c. könyvet! Ízeltlábúak

Madarak

Emlősök

2. Jelöld csillaggal a fenti táblázatban azokat az állatokat, amelyek a gyapjaslepke élősködői! 3. Milyen táplálkozásmódúak a csillaggal nem jelölt állatok? …………………………………………………………………………………………………. 4. Említs egy olyan erdőtípust, amely fokozottan ki van téve a gyapjaslepke kártételének! ………………………………………………………………………………………………….. 5. Mi jellemzi ezeket az erdőket? (fajösszetétel, életkor szerint) ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..


Értékelési szempontok (12 .) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, osztályozás, rendszerezés, információkezelés, környezettudatosság

Megoldás 1.-2. Ízeltlábúak szalonnabogár lárvája, fürkészdarazsak* fürkészlegyek*, ragadozó bogarak, aranyos bábrabló

Madarak Emlősök cinegék, csuszkák, harkályok, sünök, cickányok és fakusz és a rigók, lappantyú, a vakondok, erdei egerek, gébicsek, denevérek

2. A csillagok helyes beírása: 3. Ragadozók 4. Ültetett nyáras, akácos 5. Kevés faj alkotja, a fák egykorúak A szöveg forrása: Csóka György: A rettegett gyapjaslepke Élet és Tudomány 2005/17.


Táblai applikáció a fajok képeinek felhasználásával

Csapatverseny (kitöltési idő és tartalom alapján)

Egyéni munka

Továbblépés:

A felsorolt fajokkal tápláléklánc készítése.

Magyarország térképén a legfertőzöttebb területek feltüntetése.


13. A hímporos szárnyú kártevők (G) A gyapjaslepke erdeinkben súlyos kártételt okozott 2004-ben. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! „A nőstény és a hím lepke között szembetűnő különbség van. A hím szürkésbarna színű, kackiásan fésűs csápot visel, a jóval nagyobb testű nőstény pedig piszkosfehér, csápja fonalas. Magyar neve a nőstény potrohának gyapjúszőrzetére utal, amellyel a lerakott petéket fedi be… A gyapjaslepke erősen polifág faj, azaz igen sokféle – világszerte több száz – tápnövényen képes kifejlődni. A legtöbb hazai fa- és cserjefaj megfelel táplálékául. Tömeges szaporodása esetén számos tűlevelűt (erdeifenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő, luc, jegenyefenyő) is képes lecsupaszítani… Ugyanakkor különösen kedveli a csertölgyet, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert, és a nemes nyárakat. Ezeken táplálkozva hernyói gyorsan, kis veszteséggel fejlődnek, s a nőstény lepkék sok életképes petét raknak… A gyapjaslepke egynemzedékes faj, életciklusából mintegy 9-10 hónapot pete alakban tölt, és így is telel át. Az időjárás függvényében a kis hernyók általában április végén, május elején kelnek ki… A kelési periódus jócskán elhúzódhat. A kikelt hernyók először elfogyasztják saját peteburkukat, majd a petecsomó felszínén néhány napig mozdulatlanul „napoznak”. Ezt követően felmásznak a koronába, és megkezdik a rágásukat. A hernyók egész fejlődésük alatt képesek selyemszálat képezni. Ez elsősorban a természetes ellenségek ellen való védekezés egyik formája: veszély esetén a selyemszálon egyszerűen csak ledobják magukat az ágról, a veszély elmúltával pedig visszamászik. Másfelől a fiatal hernyók terjedésében is szerepe van a szálnak: azzal és szőreik segítségével akár több tíz kilométerre is elvitorlázhatnak kikelésük helyétől… A hernyók 4-5 vedlés után, magukat a törzshöz, ágakhoz, levelekhez szőve bábozódnak be. A bábok sötétbarna színűek, ritkás sárga szőrrel fedettek. Belőlük 2-3 hét után kelnek ki a lepkék. Rajzásuk június második felétől akár szeptember végéig is tarthat, de fő időszaka július és augusztus.” 1. Mi a neve annak a jelenségnek, amelyről az első bekezdés ír? …………………………… 2. Említs más olyan fajt, amelynél megfigyelhető ez a jelenség! ..…………………………... 3. Mi a szerepe annak, hogy a két nem testi bélyegeikben is erősen eltérő? ………………………………………………………………………………………………….. 4. Állapítsd meg a szövegből, hogy milyen állapotokon keresztül fejlődik a gyapjaslepke! …………………………………………………………………………………………………... 5. Hogyan nevezzük ezt a fejlődési típust? ………………………………………………...…. 6. Melyik fejlődési alak okozza a kártételt? …………………………………………………... 7. Gyűjtsd ki a szövegből azokat a faji sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik a gyapjaslepkék gyors elterjedését!


…………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ..............................................................................................................................................….. 8. Gyűjtsd ki a gyapjaslepke tápnövényei közül azokat, amelyek őshonosak hazánkban! (Ha szükséges, használd a Növényismeretet!) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. Válasz ki az őshonos tápnövények közül a nyitvatermőket! …………………………………………………………………………………………………. 10. Miért különösen nehéz a tűlevelűeket lecsupaszítani? (Írj legalább két példát!) ..............................................................................................................................................….. ..............................................................................................................................................…..


Értékelési szempontok (13.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, osztályozás, rendszerezés, információkezelés, környezettudatosság

Megoldás 1. ivari kétalakúság 2. tőkés réce, szarvasbogár (bármely más helyes megoldás is elfogadható) 3. megkönnyíti a nemek felismerését a szaporodáskor/ a nőstények rendszerint rejtőszínűek, a hímek csábítók 4. pete – lárva – báb - kifejlett rovar 5. teljes átalakulás 6. a hernyó / lárva 7. sok tápnövénye van, a nőstények sok életképes petét raknak, a hernyók gyorsan fejlődnek, 1. selyemszálon menekülnek és messzire elvitorláznak. 8. lucfenyő, esetleg erdei fenyő, csertölgy, kocsányos tölgy, mézgás éger 9. lucfenyő, erdei fenyő 10. mert kis felületűek a levelek, bőrneműek és viaszbevonat fedi őket. (Két jó példa) A szöveg forrása: Csóka György: A rettegett gyapjaslepke Élet és Tudomány 2005/17. A kép forrása: www/berze-nagy.sulinet.hu/tanos/allatok


Pármunka, közös értékelés

Továbblépés:

Példák keresése az ivari kétalakúságra (versenyre is használható)

A teljes átalakulás bemutatása poszteren

A gyapjaslepke tápnövényeinek bemutatása poszteren

Gyűjtőmunka: a gyapjaslepke természetes ellenségei (képek gyűjtése az Internetről)

Számítógépes bemutató összeállítása a természetes ellenségekről

A teljes átalakulás bemutatása applikációval, képek felhasználásával


14. Vegyszeres- , vagy inkább biovédekezés a gyapjaslepke ellen? (G) „Kertekben, parkokban, lakott területeken a petecsomók tél végi, tavasz eleji eltávolítása és megsemmisítése is megoldható. Nagyobb kiterjedésű erdőkben ez a megoldás nem alkalmazható, hiszen óriási élőmunkával jár, így rendkívül költséges. Másrészt a törzs, illetve a korona magasabb részein lévő petecsomók tömege nem érhető el, márpedig ezekből még éppen elég hernyó kelhet ki a kár bekövetkeztéhez. A hernyók ellen környezetkímélő készítményekkel (kitinszintézist gátló anyagokkal vagy a Bacillus thuringiensis spóráival) eredményesen lehet védekezni…Erdőkben elsősorban a helikopteres védekezést, kisebb területű parkokban, kertekben, lakott településeken pedig a földi permetezést javasoljuk. Fontos azonban tudni, hogy a gyapjaslepke által leginkább kedvelt cseresek, tölgyesek (de az erdők általában is) fontos természeti értékeket hordozó, értékes ökoszisztémák, amelyek például rovarfajokban minden más fafajú állománynál gazdagabbak, és számos védett ritkaságnak adnak otthont. Ennek megfelelően erdőben vegyszeres védekezést csak kifejezetten indokolt esetben alapos megfontolás után szabad végezni, akkor is csak környezetkímélő szerekkel.” 1. Miért nehézkes a petecsomók összegyűjtése? Írj három lehetséges okot! ………………………………………………………. ………………………………………………………. ………………………………………………………. 2. Miért gátolja a hernyók fejlődését a kitin szintézisét (előállítását) akadályozó készítmény? ……………………………………………….……………………………………………… ……………………………………………….……………………………………………… ……………………………………………….……………………………………………… 3. Milyen kapcsolatban (ökológiai kölcsönhatásban) lehet a Bacillus thuringiensis és a gyapjaslepke? …………………………………………………….………………………………………… 4. Fejtsd ki, hogy miért lehet veszélyes a vegyszeres védekezés más rovarfajokra? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 5. Mely madárfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)! ………………………… …………………………… ………………………… 6. Mely emlősfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)! ……………………….. …………………………… …………………………


7. Miért lehet veszélyes a gyapjaslepkék permetezése madár- és emlősfajokra? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 8. Mi a biológiai védekezés lényege? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9. Sorold fel a biológiai védekezés előnyeit! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………


Értékelési szempontok (14.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, osztályozás, rendszerezés, információkezelés, környezettudatosság

Megoldás 1. sok emberi munkával jár. költséges. a lombkoronából nem lehet összegyűjteni a petecsomókat. 2. mert a rovarok kültakaróját kitin építi fel, ennek hiányában nem életképesek, nem tudnak bebábozódni 3. élősködő – gazdaállat 4. mert nem szelektívek a vegyszerek, pl. más rovarok kitinjének előállítását is gátolhatják. 5. cinegék, csuszkák, harkályok, fakusz és a rigók, lappantyú, a gébicsek 6. sünök, cickányok és vakondok, erdei egerek, denevérek 7. mert megeszik a gyapjaslepkéket, és szervezetükben felhalmozódhatnak a mérgek. 8. a gyérítendő faj természetes ellenségeit szaporítják el. 9. szelektív, csak a gyérítendő fajt érinti. nem halmozódik fel méreg a ragadozók (fogyasztók) szervezetében. A szöveg forrása: Csóka György: A rettegett gyapjaslepke Élet és Tudomány 2005/17.



Csoportmunka (a 12-14. feladatok felhasználásával), a feladatlapok kitöltése után közös értékelés

Továbblépés:

Gyűjtőmunka: a gyapjaslepke természetes ellenségei (képek gyűjtése az Internetről)

Számítógépes bemutató összeállítása a természetes ellenségekről

Vita szervezése: 1. csoport: a vegyszeres védekezés melletti érvek gyűjtése 2. csoport: ellenérvek gyűjtése a vegyszeres védekezésről 3. csoport: érvek gyűjtése a biovédekezés mellett 4. ellenérvek gyűjtése a biovédekezésről

Poszter összeállítása a biovédekezés lehetséges módjairól


15. Állatcsoportok (G) Csoportosítsd a felsorolt állatokat élőhelyük szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopaiba! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, leső harcsa Édesvízben él

Szárazföldön él

Tengerben él

16. Mi a szempont? (G) Találd ki a csoportosítási szempontokat, és írd be a táblázat fejlécébe!

orvosi pióca

mezei pocok

foltos hiéna

folyami rák

éti csiga

kék kagyló

leső harcsa

erdei pinty

kardszárnyú delfin

káposztalepke

kék cápa tonhal

17. A váz szerint…. (G) Csoportosítsd az alábbi állatokat egy újabb szempont szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopába! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, lesőharcsa Belső váza van

Kitines külső váza van

Meszes külső váza van

Nincs váza

1. Hasonlítsátok össze a 15., 16. és 17. feladat csoportosításait! Vitassátok meg: melyik tükrözi leginkább a rokonsági kapcsolatot az állatok között? …………………………………………………………………………………………………..


2. Miért ez tükrözi leginkább? …………………………………………………………………………………………………... 3. Írj egy másik jellemzőt a táblázat négy oszlopába? …………………………………………………………………………………………………... 4. Mi a rendszertani neve ezeknek az élőlénycsoportoknak? …………………………………………………………………………………………………...


Értékelési szempontok (15-17.) Kompetenciák: Intellektuális problémamegoldás, összehasonlítás, osztályozás, rendszerezés, lényeg kiemelése Kommunikációs: írásbeli munka A javítókulcstól eltérő de tartalmilag helyes válaszok is elfogadhatók. A 15-17. feladatok szorosan összetartoznak, együtt (lehetőleg egyetlen, vagy két egymást követő órán) oldjuk meg. A diákok alkossanak kis csoportokat, és szükség esetén használhassák az Állatismeret könyvet vagy más írásos segítséget. A záró következtetést (17. feladat) közösen beszéljük meg.

Megoldás (15.) Édesvízi élőhelyhez köthető orvosi pióca folyami rák lesőharcsa

Szárazföldön él foltos hiéna mezei pocok éti csiga káposztalepke erdei pinty

Tengerben él kardszárnyú delfin kék cápa kék kagyló tonhal

Megoldás (16.) Élősködő

Növényevő

orvosi pióca

mezei pocok éti csiga erdei pinty káposztalepke

Dögevő/ szerves törmelék evő foltos hiéna kék kagyló

Ragadozó folyami rák leső harcsa kardszárnyú delfin kék cápa tonhal

Megoldás (17.) Belső váza van foltos hiéna kardszárnyú delfin mezei pocok kék cápa tonhal leső harcsa

Kitines külső váza van káposztalepke folyami rák

Meszes külső váza van éti csiga kék kagyló

1. A 17. feladat táblázata tükrözi leginkább a rokonságot. 2. Azért, mert felépítésbeli hasonlóságokat vesz figyelembe.

Nincs váza orvosi pióca


Többrétegű bőrük van

Gerincesek

Legnépesebb állattörzs/ Elkülönült izmokkal mozognak Ízeltlábúak

Köpenyük van/ Testtájaik: fej, láb zsigerzacskó

Gyűrű alakú szelvényekből állnak

Puhatestűek

Gyűrűsférgek


Csoportmunka, közös értékelés

Csoportmunka (a 15-17. feladatok felhasználásával), a.)

a csoportok a hiányos táblázatokat töltik ki

b.)

a csoportok a szétdarabolt, kitöltött táblázatokat rakják össze

Továbblépés:

Pármunka: újabb táblázatok összeállítása


II. RÉSZ TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK – AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI

Foto: Csorba László


18. Mi a fontosabb? (F) Az ábrán egy hazai erdei életközösség szintezettségét látod. Mellette két környezeti tényező mennyiségi változását mutatják a háromszögek a talajszinttől a lomkoronaszintig. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!

lombkoronaszint cserjeszint gyepszint avarszint talajszint páratartalom

fény

1. Melyik szintben él a legtöbb moha? 2. Rajzold fel háromszöggel a mohák mennyiségi változását! 3. A páratartalom vagy a fény határozza meg inkább az erdőben a mohák előfordulását? 4. Minek köszönhető az erdőben a több szint kialakulása?


A következő ábra egy város és környékének sematikus rajzát mutatja, alatta vékonyodó, illetve vastagodó vonalak pedig bizonyos környezeti tényezők mennyiségét jelképezik a város egyes területein. A város területén a színek a zuzmók sűrűségét jelölik. Az egyre sötétebb színek az egyre nagyobb mennyiségben előforduló zuzmót jelentik. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!

kertváros belváros város kp.

erdő

kén-dioxid mennyiség éves csapadék páratartalom

zuzmók

5. Melyik tényező eloszlása szabja meg a zuzmók előfordulását? ……………………………………………………………………………………………… 6. Rajzold fel a zuzmók mennyiségi változását (a környezeti tényezők változását mutató vonalakhoz hasonló jelölést alkalmazz!)



Ábra eredete: Szintezettség ábrája: Berend M. – Szerényi G.: Biológia II. Állattan, Ökológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. p. 309. Fajok: Varga Zoltán: Állatismeret Nemzeti Tankönyvkiadó Előismeretek: 6. osztályos természetismeret, grafikonok használata matematikából.

Megoldás 1.

avarszint

2.

páratartalomhoz hasonló háromszög

3.

páratartalom

4.

fényért való versengés

5.

kén-dioxid

6.


Csoportmunka, közös értékelés a tanulók 4 csoportban dolgoznak, két- két csoport azonos feladatot kap: 1, 3. csoport: szintezettség 2, 4. csoport: zuzmók

A feladat megoldása után az azonos feladatot kapott csoportok megbeszélik a megoldást, és beszámolnak társaiknak. Továbblépés:

Három szabadon választott hazai erdőtípus szintjeinek megállapítása, szintenként két-két állatfaj megemlítése, a gyűjtött anyagból poszterek összeállítása


19. A macskabaglyok egyedszáma (G)

egyedszám

A m acskabagoly egyedszám változása

1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

csapadék (mm)

Éves csapadékmennyiség 700 600 500 400 300 200 100 0 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

hőmérséklet (°C)

Évi átlaghőm érséklet

1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

egyedszám

Rágcsálók egyedszámváltozása

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000 évek

Az alábbi grafikon egyik dombvidékünkön a macskabagoly egyedszám-változásának alakulását ábrázolja az évek során. Ezen grafikon után további grafikonok találhatók, melyeken szintén az évek előrehaladtával lehet nyomon követni egyes környezeti tényezők változását. A grafikonok figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!


1. Mely tényező hat a macskabagoly egyedszám- változására? ............................................................................................................................. 2. Hogyan befolyásolná a macskabagoly egyedszám- változását, ha az erdőben kitermelnék az idős, odvas fákat? ............................................................................................................... 3. Válogasd szét a feladatsorban talált környezeti tényezőket aszerint, hogy élő vagy élettelen tényezőkről van szó! élő környezeti tényezők:.............................................................................................................. élettelen környezeti tényezők:..................................................................................................... 4.Azonosítsd az ábrák és az Állatismeret könyv segítségével a macskabagoly jellemző zsákmányállatait! …………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………..



Ábra eredete: Fajok: Varga Zoltán: Állatismeret Nemzeti Tankönyvkiadó Előismeretek: 6. osztályos természetismeret, grafikonok használata matematikából.

Megoldás 1. a rágcsálók egyedszámváltozása 2. csökkenne az egyedszámuk 3. élő környezeti tényezők: rágcsálók egyedszáma élettelen környezeti tényezők: páratartalom, fény, kén-dioxid, csapadék, hőmérséklet 4. a három faj: erdei pocok, erdei cickány, erdei egér



Csoportmunka: minden csoport egy-egy grafikont kap, a grafikon elemzését röviden írásban foglalják össze, majd a grafikonokat kivetítve elemzik

Továbblépés:

Csoportmunka: a képeken látható négy állat képének kiosztása egy-egy állathatározó könyvvel, feladat: az egyes fajok jellemzése: testalkat, színezet, élőhely, életmód, majd beszámoló készítése

A macskabagoly és a rágcsálok egyedszám- változásának ábrázolása egy grafikonon, összefüggések megállapítása, magyarázata


20. Szereti-e a foltos maláriaszúnyog a szárazságot? (G) 1. A foltos maláriaszúnyog a –30°C és +30°C fokos hőmérsékletet is elviseli, viszont a levegő páratartalmának ingadozását nehezen tűri, az optimális számára a 90%-os páratartalom. Válaszd ki a tűrőképességi görbék közül, hogy mely kettő jellemezheti a foltos maláriaszúnyogot! A diagramok betűjelét írd a négyzetekbe! N

N

-40 -30 -20 -10

0

10

20

30

-40 -30 -20 -10

40 °C

A)

0

20

30

40 °C

B) N

N

0

10

20

30

40

50

60

70

80

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

°C

C)

páratartalom (%)

D) N

N

0

15

30

45

60

75

90

0

páratartalom (%)

E)

10

15

30

45

60

75

90

páratartalom (%)

F)

2. A pisztráng a víz hőmérsékletére és oxigéntartamára nézve is szűktűrésű. Az oxigéngzdag és hideg hegyi patakokat kedveli. Rajzold fel a koordináta-rendszerbe a két környezeti


tényezővel szembeni tűrőképességi görbéjét! A koordináta rendszerben viszonyítási alapként szaggatott vonallal föltüntettük egy tágtűrésű faj – a ponty – tűrőképességi görbéit.

ponty

oxigéntartalom

ponty

vízhőmérséklet

Olvasd el figyelmesen a következő állításokat, majd döntsd el az azt követő mondatokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)! Írd a megfelelő betűjelet a táblázat üres részébe! A tigris Kelet-Szibériától az Egyenlítőig is előfordul. A foltos szalamandra lárvájának fejlődéséhez csak alacsony A vándorpatkány szinte az egész világon elterjedt. A zátonyképző korallok csak a tengervíz állandó sótartalma esetén képesek megmaradni. A nadragulya a nitrogénben gazdag talaj jelzőnövénye. A foltos szalamandra lárvája érzéketlen a víz kémhatásának megváltozására. A zátonyképző korallok nehezen viselik a tengervíz hőmérséklet-ingadozását. Igaz/Hamis 3. A vándorpatkány több tényezővel szemben is tágtűrésű. 4. A korallok szűktűrésűek a tengervíz hőmérsékletével szemben. 5. A tigris a hőmérsékletre nézve tágtűrésű faj. 6. A szalamandra lárvák a víz hőmérsékletével és kémhatásával szemben is tágtűrésűek. 7. A korallok tágtűrésűek a tengervíz sótartalmával szemben. 8. A nadragulya a talaj nitrogéntartalmára nézve tágtűrésű.



Megoldás 1.

B, D

2.

oxigéntartalom

vízhőmérséklet

Igaz/Hamis 3. A vándorpatkány több tényezővel szemben is tágtűrésű.

I

4. A korallok szűktűrésűek a tengervíz hőmérsékletével szemben.

I

5. A tigris a hőmérsékletre nézve tágtűrésű faj.

I

6. A szalamandra lárvák a víz hőmérsékletével és kémhatásával szemben is tágtűrésűek.

H

7. A korallok tágtűrésűek a tengervíz sótartalmával szemben.

H

8. A nadragulya a talaj nitrogéntartalmára nézve tágtűrésű.

H


Az 1. feladat: pármunka, közös értékelés

A 2. feladat: egyéni munka a táblánál: két diák felrajzol egy- egy tűrésgörbét, válaszol a kérdésre, és indokolja válaszát

A 3- 8. feladat: pármunka, közös ellenőrzés

Továbblépés:

Az 1. feladathoz: a maláriaszúnyog elterjedésének ábrázolása a világtérképen


a görbék vizsgálata: tág- és szűktűrés az A grafikon értelmezése a D és E grafikon hasonlósága és különbsége a B és C grafikon eltérése


21. Hogyan hat a környezet az élőlényekre?(E). Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! 1. Környezet: …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………….

2. Életfeltétel: .......................................................................................................................... … …………………………………………………………………………………………………... 3. Tűrőképesség:....................................................................................................................... … .................................................................................................................................................. … ………………………………………………………………………………………………….. Párosítsd össze az állításokat a grafikonokkal! Írd az állítások mellé a négyzetbe a megfelelő grafikon betűjelét!

N

N

°C

A)

°C

B) N

N

°C

C)

°C

D)

4. Szűktűrésű, hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 5. Tágtűrésű, inkább melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 6. Tágtűrésű, inkább hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 7. Szűktűrésű, melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. Válogasd szét a következő tényezőket aszerint, hogy a földigiliszta, a kocsányos tölgy, vagy mindkettő számára környezeti tényezőnek számít! A tényezők betűjelének beírásával válaszolj!


A) a talaj víztartalma B) fénymennyiség C) szélerősség D) a talaj szervesanyag tartalma E) szarvasbogár F) a talaj morzsalékossága Környezeti tényező 8. a földigiliszta számára: 9. a kocsányos tölgy számára: 10. mindkettőnek:



Megoldás 1. 2. 3.

Az élőlényre ténylegesen ható tényezők összessége. Az élet fennmaradásához nélkülözhetetlen környezeti tényezők. Az élőlénynek az a tulajdonsága, mely megmutatja, hogy milyen mértékben viseli el egy adott környezeti tényező változását.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

D C A B D, F B, C, E A


Egyéni munka, számonkérés


22. Adatok és grafikonok 1. (G) A) Ábrázold a grafikonon, hogy melyik hónapban milyen hőmérséklet jellemző az adott területen! B) Miután ábrázoltad, számold ki az évi középhőmérsékletet! Hónap

I.

III.

IV.

VI.

Hőmérséklet (oC)

22

26

27

22

VII. VIII. 22

24

IX.

X.

XI.

XI.

28

28

25

24

Hőmérséklet (Celsius fok)

30 25 20 15 10 5 0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI. VII. VIII. IX. Hónapok

B) Évi középhőmérséklet: …………………..

X.

XI. XII.


23. Adatok és grafikonok 2. (G) A) Ábrázold oszlopdiagrammal, hogy melyik hónapban milyen csapadékmennyiség jellemző az adott területen! Tüntesd fel, hogy melyik tengelyen mit ábrázolsz! B) Add össze, hogy mennyi csapadék hullik az egész évben! Hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Csapadékmennyiség (mm)

90

95

130

270

370

215

150

110

140

370

300

260

V.

VI.

400 350 300 250 200 150 100 50 0 I.

II.

B) Évi összcsapadék:

III.

IV.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.


24. Nyomozz városok után! (G) Keresd meg, hogy az alábbi grafikonok közül melyiket ábrázoltad az előző két feladatban!

1. Melyik város hőmérsékletét és csapadékmennyiségét ábrázoltad? ………………………………………………………………………………………………… 2. Honnan ismerted föl? ………………………………………………………………………………………………….. 3. Milyen növényzet jellemző ezen a területen? …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Szorgalmi: Melyik országban van ez a város? …………………………………………………………………………………………………...


Értékelési szempontok (22.-24.) Kompetenciák:

megfigyelés,

összehasonlítás,

kapcsolatba

hozás,

képi

információk feldolgozása, írásbeli munka, analógia keresés

Megoldás (21.) • •

Hőmérséklet grafikon: Évi középhőmérséklet: =24,8 oC

Megoldás (22.) • •

Tengelyek feltüntetése Csapadék számítás = 2500 mm

Megoldás (23.) • • • •

Iquitos Középhőmérsékletről/ csapadékmennyiségről (közel annyi)/ hőmérsékleti görbe lefutásáról/ a csapadékdiagramról Trópusi esőerdő Szorgalmi: Peruban

Ábrák forrása: Jámbor, Csókási, Horváth, Kissné: Biológia 7 (Mozaik)


Pár- vagy csoportmunka: 4 vagy 6 csoportot alakítunk, az egyes csoportoknak a 22. vagy a 23. feladat valamelyikét adjuk. Minden csoport megkapja a 23. feladatot. 1015 perc feldolgozás után közösen megbeszéljük a megoldást. A feladatot tanórán, vagy táborban, erdei iskolában is használhatjuk.

Továbblépés:

Az előzőhöz hasonlóan újabb feladatok készítése.


25. Az Egyenlítőtől távolodva (F) Az alábbi táblázatban a Föld fontosabb növényzeti öveit találod. A

Szavanna

B

Trópusi lombhullató erdő

C

Füves puszta

D

Sivatag

E

Tundra

F

Mérsékelt övi lomberdő

G

Tűlevelű erdő (tajga)

H

Trópusi esőerdő

1. Írd be a növényzeti típusok betűjelét az alábbi cellákba olyan sorrendbe, ahogy azok az Egyenlítőtől elindulva észak felé egymást követik! Vigyázz, az osztott cellába kerülő növényzeti típusok azonos földrajzi szélességen fordulhatnak elő.

2. Írd le az adott éghajlati övezethez tartozó növényzeti típusok betűjelét! Trópusi övezet: …………………………….. Mérsékelt övezet: …………………………... Hideg övezet: ………………………………. 3. Írd be a meghatározásnak leginkább megfelelő növényzeti típus betűjelét a meghatározás utáni négyzetbe! Egész éven át egyenletes meleg és egyenletes eloszlású, sok csapadék. Egész éven át egyenletesen meleg és igen kevés csapadék. Négy évszak, a nyár meleg száraz, a tél hideg, a csapadék kevesebb, mint a lomberdő övében. Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, az esős évszak hosszabb, mint fél év. Négy évszak, a nyár meleg, elején és ősszel csapadékos, a tél hideg. Az éghajlat hűvös, a nyár rövid, a tél hosszú Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, a száraz évszak hosszabb, mint fél év. A tél igen hosszú, hideg, a nyár 1-2 hónap, csak a talaj felső rétege enged fel.

Értékelési szempontok (25.)


Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

Megoldás 1. H, B, A, D, C, F, G, E 2. Trópusi övezet: H, B, A, D Mérsékelt övezet: C, F, G Hideg övezet: E 3. H, D, C, B, F, G, A, E


Egyéni vagy pármunka, az ellenőrzés táblai applikációval: A táblára egy földgömböt rajzolunk, bejelöljük a nevezetes szélességi köröket, az övezetek és az övek nevét kis táblákra írjuk. A beszámoló diákok ezeket a megfelelő helyre illesztik.

Csoportmunka, frontális ellenőrzés: Négy csoportot alakítunk. Minden csoport készít 8 db kis táblát, amelyre jól láthatóan felírja a feladatnak megfelelően a betűket (A-H), a tanár olvassa az állításokat, a csoportok adott jelre felemelik a megfelelő táblát. A csoportok teljesítményét pontozzuk.

Továbblépés:

Jellemző növény- és állatfajok képeit vetítjük vagy mutatjuk, és a csoportok a helyes tábla feltartásával versenyeznek Így a feladat jól használható összefoglaló rendszerező órán is.


26. Ábrázold! (G) Az alábbi két táblázatban két növényzeti övre jellemző éghajlati adatokat foglaltuk össze. Készíts a táblázatokban foglalt hőmérséklet és csapadékmennyiség adatok felhasználásával klímadiagramot úgy! Írd be a táblázat üres sorába, hogy milyen növényzetre jellemző éghajlati adatokat tartalmazz! Add meg az egyes területek éves csapadékmennyiségét és éves átlaghőmérsékletét! A)

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

Havi 23,5 középhőmérséklet Havi 130 csapadékmennyiség Növényzet neve B)

24

24,5

24,5

24

24

24

23,5

23,5

23,5 23,5 23,5

110

125

130

130

110 125 130

130

130

Éves csapadékm.:

125

135

Éves középhőm.:

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

Havi -10 középhőmérséklet Havi 20 csapadékmennyiség Növényzet neve

-8

-3

3

8

10

12

10

7

2

-3

-8

20

20

30

50

60

70

50

50

40

30

20

Éves csapadékm.:

A

Éves középhőm.:

B

o

C

mm

o

C

mm

130

130

120

120

110

110

100

100

40

80

40

80

30

60

30

60

20

40

20

40

10

20

10

20

0

0

0

0

-10

-10 J F M Á M J J A SZ O N D

J F M Á M J J A SZ O N D

Értékelési szempontok (26.) Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben


Megoldás A: trópusi esőerdő, 23,8 C°, 1510 mm, B: tajga, 1,7C°, 460mm


Egyéni munka

Házi feladat

Továbblépés:

A két terület további jellemzőit kartoncsíkokra írjuk, és ezekből a diákok egyet-egyet húznak, és a megfelelő diagramhoz helyezik a táblán. Egy-egy mondattal indokolja a választását.


27. Medvék vagyunk, mégsem egyformák (F) Hasonlítsd össze a barnamedve és a jegesmedve tulajdonságait! A helyes betűt írd a szám után! A. barnamedve B. jegesmedve C. mindkettő D. egyik sem 1. gerinces, emlős 2. mindenevő 3. tömött, zsíros a bundájával védekezik a hideg ellen 4. téli álmot nem alszik 5. nagytestű ragadozó 6. talpa szőrős 7. általában magányosan él 8. fő tápláléka a fóka



Megoldás 1. C, 2. A, 3. B, 4. D, 5. B, 6. B, 7. A 8. B


Egyéni vagy pármunka, az ellenőrzésnél táblai applikáció

Továbblépés:

Csoportmunkában további jellemzők gyűjtése, közös megoldás, így a feladat versenyre is alkalmas.


28. Mi jellemző rám? (G) A számokkal jelölt állati tulajdonságokat, írd be a megfelelő helyre! barnamedve

jegesmedve

Élőhelye Testfelépítése Táplálkozása Utódai

1. a tajga, 2. utódai fejletlenek, 3. vastag bundája fehéres színű, 4. főleg fókával, halakkal, madarakkal, rénszarvasokkal táplálkozik, 5. a bocsok 3 hónapos korukban elhagyják a jégbevájt üreget, 6. színe világosbarnától sötétbarnáig változhat, 7. vaskos törzse, erős végtagjai vannak, 8. Északi-sarkvidék, 9. hároméves korukra válnak ivaréretté, 10. vidékek szerint lehet mindenevő, növényevő és ragadozó is, 11. ujjai végén nagy hajlott karmok vannak, 12. mellső lába erős, talpa szőrős, lábujjai közt úszóhártyák vannak

A képek forrása: www/zoobudapest.com/konyvtar


Értékelési szempontok (28.) Kompetenciák: összehasonlítás, kiemelés, csoportosítás, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

Megoldás barnamedve

jegesmedve

1

8

Testfelépítése

6, 7, 11

3, 7, 12

Táplálkozása

10

4

Utódai

2, 9

5

Élőhelye


Csoportmunka: a.) Minden állítást négy példányban elkészítünk, négy csoportot alakítunk, minden csoport kap egy sorozatot (12 állítás) és egy üres táblázatot. Megadott jelre az állításokat a táblázat megfelelő helyére rakják, a helyezések sorszáma szerint pontozhatjuk a csoportokat. Az értékelés frontálisan történik. b.) A megoldott táblázatot négy példányban elkészítjük. A csoportok a feldarabolt táblázatot kapják meg egy borítékban. A feladat a táblázat minél gyorsabb kirakása. c.) Minden csoport keressen legalább öt olyan bélyeget, ami az élőhelyhez vagy az életmódhoz való alkalmazkodás során alakult ki.

Továbblépés:

A tananyagban szereplő újabb egy- egy állatfaj kiválasztása. a.) A feladatban szereplő táblázat kitöltése b.) A választott faj összehasonlítása a barna- ill. a jegesmedvével. (három különbség és három hasonlóság keresése). c.) A hiúz, a siketfajd, a rozmár és a rénszarvas képét kirakó (puzzle) formájában adjuk ki a csoportoknak, a kép összerakása után minden csoport két percben bemutatja a kapott állatfajt. Minden csoportnak további (házi)feladatként adható tápláléklánc összeállítása.


29. Milyen vagyok? (E) Egészíts ki a hiányos szövegrészt a megadott kifejezésekkel! A barnamedve zömök testét 1. .……………………. borítja. Színe világosbarnától, 2. .……………………. változhat. Mellső lába erős, mancsban végződik. Általában 3. .………………………. él. Vannak vidékek, ahol kizárólag 4. .…………………… Más helyeken 5. .………….…….., elejti a nagyobb testű emlősöket, 6. …………………………… a lazacot. A téli nyugalom idején csak ritkán hagyja el rejtekhelyét. Téli álmot 7. .……………………………. . A jegesmedve fő vadászterülete az 8. …………..…………..... . 9. …….……………. szőrzete tökéletesen álcázza az állatot. 10. ……………………………………………….. is csökkenti a hőleadást. 11. ……………………… és órákat képes eltölteni a jéghideg vízben. Zápfogainak felülete 12. ……………………………….. . Igazi téli álmot 13. .…………………………… .

Felhasználható szavak, fogalmak (két kakukktojást – fölösleges fogalmat- is elrejtettünk!) dús szőrzet, Északi-sarkvidék, Antarktisz, sötétbarnáig, magányosan, fehéres színű, növényi táplálékon él, apró füle és rövid farka, ragadozó, kihalássza a folyókból, kitűnően úszik, redős, tarajos, alszik, nem alszik. 13. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve élőhelye és évi életritmusa! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 14. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve fogazata és táplálkozása! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


Értékelési szempontok (29.) Kompetenciák: összehasonlítás, kiemelés, szövegalkotás, kapcsolatba hozás

Megoldás A barnamedve zömök testét 1. dús szőrzet borítja. Színe világosbarnától 2. sötétbarnáig változhat. Mellső lába erős, mancsban végződik. Általában 3. magányosan él. Vannak vidékek, ahol kizárólag 4. növényi táplálékon él. Más helyeken 5. ragadozó, elejti a nagyobb testű emlősöket, 6. kihalássza a folyókból a lazacot. A téli nyugalom idején csak ritkán hagyja el rejtekhelyét. Téli álmot 7. nem alszik. A jegesmedve fő vadászterülete az 8. Északi-sarkvidék. 9. Fehéres színű szőrzete tökéletesen álcázza az állatot. 10. Apró füle és rövid farka is csökkenti a hőleadást. 11. Kitűnően úszik, és órákat képes eltölteni a jéghideg vízben. 12. Zápfogainak felülete tarajos. 13. Igazi téli álmot nem alszik. 13. A táplálékszegény téli időszakban abból a tartalékokból él, amit a nyári-őszi időszakban fölhalmozott. (Vagy más hasonló értelű válasz). 14. A tarajos zápfog teszi lehetővé a ragadozó életmódot.


Egyéni munka, tanári vagy önértékelés.


30. A szavannák fái (F) Hasonlítsd össze az akáciát a majomkenyérfával a megadott szempontok alapján!

akácia Élőhelye (szavanna típusa) Elhelyezkedésük, az élőhelyen Lombozata Törzse Virága, termése

majomkenyérfa


Értékelési szempontok (30.) Kompetenciák: összehasonlítás, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

Megoldás akácia

majomkenyérfa

Életterülete (szavanna típusa)

Erdős szavanna

Füves szavanna

Elhelyezkedésük, gyakoriság

20-30-as csoportokban

Magányosan Ritkás, ágai vízszintesen szétterülnek Rövid, vastag (vizet raktároz)

Lombozata

Ernyő alakú

Törzse

Alacsony Virágai virágzatba tömörülnek, hüvelytermés

Virága, termése

Erős illatú nagy virág, hosszúkás, húsos termés


Csoportmunka: a.) Minden állítást négy példányban elkészítünk, négy csoportot alakítunk, minden csoport kap egy sorozatot és egy üres táblázatot. Megadott jelre az állításokat a táblázat megfelelő helyére rakják, a helyezések sorszáma szerint pontozhatjuk a csoportokat. Az értékelés frontálisan történik. b.) A megoldott táblázatot négy példányban elkészítjük. A csoportok a feldarabolt táblázatot kapják meg egy borítékban. A feladat a táblázat minél gyorsabb kirakása.

Továbblépés:

Gyűjtsenek a diákok minél több példát a táblázat fajainak a szavanna életközösségében betöltött szerepére.


31. Szavanna, de melyik? (G) Válogasd szét az erdős és a füves szavanna jellemzőit! A kisbetűket írd a megfelelő helyre! A: erdős szavanna:……………………………

B: füves szavanna:………………………..

a, .facsoportok élnek rajta, b, jellemző fájának termése ehető, c, jellemző fafaja több ezer évig is élhet, d, 1-3 hónap a száraz évszak hossza, e, több fajuk lombkoronája jellegzetes ernyő alakú, f, Ausztráliában az eukaliptuszok élnek ezen az élőhelyen, g, ezen a területen élő fafaj törzse vizet raktároz, h, hazánkban élő akác távoli rokonai élnek itt, i, a terület fafajának lombkoronája alatt egész nyáj is delelhet


Értékelési szempontok (31) Kompetenciák: összehasonlítás, kiemelés, csoportosítás tájékozódás térben és időben

Megoldás A: erdős szavanna a, .facsoportok élnek rajta, d, 1-3 hónap a száraz évszak hossza, 5. e, több fajuk lombkoronája jellegzetes ernyő alakú, f, Ausztráliában eukaliptuszok élnek , h, fáinak távoli rokonai a hazánkban élő akácoknak, B: füves szavanna b, fájának termése ehető, c, jellemző fafaja több ezer évig is élhet, g, ezen a területen élő fafaj törzse vizet raktároz, i, a terület fafajának lombkoronája alatt egész nyáj is delelhet


Párokban, vagy két csoportban: Mindkét csoport megkapja az összes állítást. Az egyik csoport a füves, a másik a fás szavanna jellemzőit válogatja ki az állítások közül, az ellenőrzés frontális.

Továbblépés:

A feladatban szereplő szavanna típusokat népesítsék be állatokkal, majd készítsenek ezek alapján táplálékpiramist.


32. Erdős vagy füves? (E) Nevezd meg a képen látható szavannák típusait!

1. .......................................................

2. ...........................................................

Nevezz meg egy-egy jellegzetes fafaját! 3. .......................................................

4. …........................................................

Írd a négyzetekbe a helyes betűjelet! A. erdős szavanna B. füves szavanna C. mindkettő D. egyik sem 5

Itt él a tikfa.

6

A fák facsoportokban élnek, köztük nagy füves térségekkel.

7

2-3 m-es fűfajok élnek itt.

8

Magányosan élő fák találhatók itt.

9

Talaja termékeny.

10

7-10 hónap a száraz időszak.



Megoldás 1. Erdős szavanna 3. akácia 5. D 6. A 7. A 8. B 9. C 10. B


Egyéni munka, tanári ellenőrzés.

2. Füves szavanna 4. majomkenyérfa


33. A rokonaid vagyunk? (F) Tölts ki a táblázatot a megadott szempontok alapján! Melyik képen melyik fajt látod? Írd a képek mellé vagy alá! csimpánz Élőhelye Tartózkodása (nappal, éjjel) Szőrzete

Táplálkozása

gorilla

bőgőmajom


Értékelési szempontok (33.) Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, képi információ feldolgozása, oksági gondolkodás

Megoldás csimpánz Afrikai esőerdő és szavanna határa, trópusi lombhullató erdőségek

gorilla

bőgőmajom

Afrika esőerdői

Dél-amerikai esőerdői

Tartózkodása (nappal, éjjel)

Napközben földön, Éjjel alacsonyabb farészen

Nappal földön, éjjelre a nőstények a fák ágain fészekben, a hímek földön alszanak

Középső- és alsó lombkorona szintben

Szőrzete

Selymes, dús fekete

Fekete-szürkés

Mindenevő

Növényevő

Élőhelye

Táplálkozása

Változatos (fekete, rézvörös, szalmasárga, barna) Mindenevő

Orángután (fent balra), csimpánz (lent balra) és gorilla (jobbra). A képek forrása: www/ evolutionhappens.net/orangutan www/zoobudapest.com/konyvtar


Frontális osztálymunka: A három kép felhelyezése a táblára, a fajok megnevezése. Az előzetesen elkészített jellemzők kiosztása, majd beillesztése a táblán lévő táblázatba. Interaktívabbá tehetjük a feladatot, ha egy másik gyerek indokolja a jellemző elhelyezését.

Továbblépés:

A táblázat kiegészítése egyéb szempontokkal.


34. Őseink közösek! (G) Összekevertük három állat tulajdonságait! Válogasd szét, írd a megfelelő számokat az állat neve mögé és nevezd meg a harmadik állatot! (Egy tulajdonság több helyre is kerülhet!) 1. ……………..:

…………………………….

gorilla:

…………………………….

csimpánz:

…………………………… 2. Dél -Amerika trópusi esőerdeiben él 3. Afrika esőerdeiben él 4. Hosszú mellső végtagja van, farka nincs, 5. Hanghólyagja van, 6. Szőrzete színe alapján lehet megkülönböztetni a fajokat, 7. Nappal a földön játszik, társait tisztogatja, 8. 5-5 ujján köröm van, 9. Főleg levelekkel táplálkozik, 10. A hímek a földön alszanak, 11. Dús sötétszürke szőrzet borítja


Értékelési szempontok (34.) Kompetenciák: összehasonlítás, kiemelés, csoportosítás, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

Megoldás 1. Bőgőmajom: 2, 4, 5, 8, gorilla: , 3, 7, 8, 9, 10, 11, csimpánz: 3, 6, 7, 8.


Egyéni munka, versenyben

További jellemzők gyűjtése házi feladatként

Továbblépés:

Vaktérkép készítése, a három faj elterjedési területének megjelölése.

Az emberszabású majmok közös bélyegeinek összegyűjtése.


35. Majmok vagyunk, mégis különbözünk (E) 1. Nevezz meg a gorilla, csimpánz és a bőgőmajom 2 közös tulajdonságát testfelépítés alapján! - ………………………………………………………………….. - ………………………………….………………………………. Írd a négyzetekbe a megfelelő betűjelet! A. csimpánz B. gorilla C. mindkettő D. egyik sem 2 3 4 5 6 7 8 9

Testtömege 250 kg-ot elérheti. Emberszabású majom. Könnyen megszelídíthető. Tenyere, talpa csupasz. Előre álló ajka nagyon mozgékony. Főleg levelekkel táplálkozik. Nőstények fészekben alszanak, míg a hímek a földön. Magányosan élnek.



Megoldás 1. – gerinces - utódait tejjel táplálja más helyes megoldás is elfogadható. 2. B 3. C 4. A 5. C 6. A 7. B 8. B 9. D


Egyéni munka, frontális vagy tanári értékelés


36. Margarinvadászat (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők*: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek** E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Teszt: Karikázd be a helyes megoldást! 1) Hányféle összetevő található a fent leírt margarinban? a) legalább 6-féle b) legalább 11-féle

c) legalább 15-féle

2) Hány g növényi zsiradék van 100g margarinban? a) 60g b) 40g

c) 20g

3) Hányféle állományjavítót kevertek a margarinhoz? a) 1-félét b) 2-félét

c) 3-félét

4) Mi a szerepe az E202-nek a margarinban? a) savanyúságot szabályoz b) emulgeálószer

c) tartósítószer

5) Milyen vitaminok vannak a margarinban? a) A- és E-vitamin b) E- és D-vitamin

c) D- és A-vitamin

6) Töltsd ki a táblázatot, az adatokat 1 doboz margarinra vonatkoztasd! a) Energiatartalom (kJ) b) Fehérje-taralom (g) c) Szénhidrát-tartalom (g) d) Zsírtartalom (g) e) Koleszterin-tartalom (mg)


Értékelési szempontok (36.) Kompetenciák:

információkezelés,

kapcsolatba

egészségtudatosság

Megoldás Teszt 1) b 2) a 3) b 4) c 5) c 6) Táblázat a) energiatartalom: 11200 kJ b) fehérje: 5g c) szénhidrát: 2g d) zsír: 300g e) koleszterin: (kevesebb, mint) 25mg


Egyéni feldolgozás, közös ellenőrzés

Továbblépés:

Poszter készítse, bemutatása a többieknek.

hozás,

lényegkiemelés,


37. Margarinvadászat 1. (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek* E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Egy szakkönyvből kikerestük az E-betűk jelentését: Név

Kód E471

Zsírsav-származék

E322

Lecitinek

E202

Kálium-szorbát

E500

Nátrium-karbonát, szóda

Eredete, hatása ártalmatlan Állati és növényi (pl. szója, napraforgó) eredetű, átlagos fogyasztása ártalmatlan A vörösáfonyában van, szervezetben lebomlik, allergiát okozhat ártalmatlan

Teszt: Írd a helyes válasz betűjelét a négyzetbe! 1) Miből van a legtöbb a fent leírt margarinban? a) vízből b) növényi zsiradékból

c) tejből

2) Van-e a margarinban lévő állományjavító anyagok között allergiát okozó? a) van b) nincs c) nem lehet megállapítani 3) Miben oldódik a leírás alapján az A-vitamin? f) vízben b) zsírban c) nem lehet megállapítani Számolási feladat: a számolás menetét is írd le, ne csak a végeredményt! 4) a) Hány µg A-vitaminra van szüksége egy felnőttnek naponta? b) Hány µg D-vitaminra van szüksége egy felnőttnek naponta? Keresztrejtvény a) Az E500 másképp b) Mennyisége 100 g margarinban 5 mg. c) A szójából is kivonható állományjavító szerek


d) Az E202 lehetséges hatása e) Megfejtés: …………………


Értékelési szempontok (37.) Kompetenciák: lényegkiemelés, adatértés, forráselemzés, szövegértés, oksági gondolkodás, kapcsolatba hozás, alternatívaállítás, egészségtudatosság

Megoldás Teszt 1) b 2) b 3) c Számolási feladat 4) a) Ha 900µg A-vitamin az 50%-a a napi szükséges bevitelnek felnőttek esetén, akkor a 100%: 1800µg. b) Ha a 7,5 µg D-vitamin a 150%-a a napi szükséges bevitelnek felnőttek esetén, akkor a 100%: 5µg. Keresztrejtvény a) szóda b) koleszterin c) lecitinek d) allergia e) zsír



Továbblépés:



38. Margarinvadászat 2. (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek* E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Egy szakkönyvből kikerestük az E-betűk jelentését: Kód

Név

E471

Zsírsav-származék

E322

Lecitinek

E202

Kálium-szorbát

E500

Nátrium-karbonát, szóda

Eredete, hatása ártalmatlan Állati és növényi (pl. szója, napraforgó) eredetű, átlagos fogyasztása ártalmatlan A vörös áfonyában van, szervezetben lebomlik, allergiát okozhat ártalmatlan

Kérdés-felelet . Írd a válaszodat a pontozott vonalra! 1) Melyik összetevőből van a növényi zsiradék után a legtöbb a fent leírt margarinban? …………………………………….. 2) a) Megállapítható-e teljesen pontosan a margarin összetétele a leírás alapján? ………………………... b) Válaszodat indokold! …………………………………………………………………….……………………………. ………………………………………………………………………………………………..… Számolási feladat: a számolás menetét is írd le, ne csak a végeredményt! 3) Ha anyukád egy szelet kenyérre 10 g margarint ken, akkor ezzel mennyi növényi zsír kerül a szervezetedbe?

4) Hány µg A vitamint kell még pótolnia anyukádnak a nap folyamán, miután megette az előző feladatban tárgyalt margarinos kenyeret?


Igaz-hamis: Írd a megfelelő betűjelet (I vagy H) az állítás mellett lévő négyzetbe! 5

A lecitinek olyan állományjavító anyagok, melyek megtalálhatók pl. a szójában.

6

A szóda savanyúságot szabályozó szer, melynek nemzetközi kódja E471.

7

A kálium-szorbát mindenki számára ártalmatlan tartósítószer, mely megtalálható a vörös áfonyában.


Értékelési szempontok (38.) Kompetenciák: lényegkiemelés, adatértés, forráselemzés, szövegértés, oksági gondolkodás, kapcsolatba hozás, alternatívaállítás, egészségtudatosság

Megoldás Kérdés-felelet 1) A növényi zsiradék után a vízből van a legtöbb 2) a) Nem b) mert az ízesítő anyagokat a leírás nem részletezi mert a koleszterin pontos mennyiségét nem tudjuk. (mindkét válasz külön-külön is elfogadható) Számolási feladat 3) Ha 100g margarinban 60 g zsír van, akkor 10 g-ban: 6g zsír. 4) Ha 100g margarinban 900µg A-vitamin van, akkor 10g-ban 90µg A-vitamin. Ha 900 µg A-vitamin a napi szükséges bevitelnek 50%-a, akkor a 100%: 1800µg. Ha a margarinos kenyérrel 90µg A-vitamin kerül a szervezetbe, akkor az 1800µg-hoz még 1720µg-ot pótolni kell. (1 pont) Igaz-hamis 5) igaz 6) hamis 7) hamis



A 36. 37. 38. feladat csoportmunkában is megoldhatók, a csoportok csak az egyik feladatot, (pl.36.) kapják meg.

Továbblépés:


Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 7

Recommend Documents