9026 Gyır Egyetem tér 1. Adószám: 14130715-2-08 Cg. 08-09-015660
Oktatási intézmények közlekedésfejlesztési tanulmányterve a TravelPlanplus projekt keretében
Megrendelı: Gyır Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Megbízott: UNIVERSITAS-Arrabona Kft.
2010. november
A megbízó konzulense: Szakonyi Petra, Stratégiai- és Városfejlesztési Osztály
Készítették:
Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék: Dr. Koren Csaba Dr. Makó Emese
egyetemi tanár egyetemi docens
Gyır-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet: Turbók Arnold Bertalan
igazgató, közoktatási szakértı
Ez a dokumentum angol nyelven is elkészült
Gyır 2010. november
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ..........................................................................................................................................4 1. Gyır MJV közlekedési struktúrájának bemutatása................................................................5 1.1. Városkörnyéki közlekedés .............................................................................................. 5 1.2. A közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjei .............................................. 6 1.3. Prognózisok ..................................................................................................................... 6 1.4. Városszerkezet és közösségi közlekedés......................................................................... 7 2. Gyır MJV közlekedésbiztonságának bemutatása ...................................................................9 2.1 A halálos balesetek száma az EU tagállamokban ............................................................ 9 2.2 A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzete ..................................... 10 2.3 Gyır fı baleseti adatai.................................................................................................... 13 3. Gyır Megyei Jogú Város Oktatási Struktúrájának bemutatása..........................................15 3.1. Jogszabályi háttér ..................................................................................................... 15 3.2. Beiskolázási kötelezettség........................................................................................ 15 3.3. Beiskolázási körzetek szabályozása ......................................................................... 16 3.4. Iskolaválasztás: Mi alapján választanak a szülık iskolát? ....................................... 19 4. A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálata ..........................25 4.1. Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában ....... 25 4.2. A diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás..................................................... 31 4.3. A szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban .................................................... 31 5. Javasolt intézkedések az iskolák fenntartható mobilitásának elısegítésére ........................34 5.1 Lehetséges intézkedések a beiskolázási jog hátterének változtatására .......................... 34 5.1.1. A körzethatárok szigorúbb kezelése....................................................................... 34 5.1.2. Kötelezıen ellátandó csoportok ............................................................................. 35 5.1.3. Körzetösszevonások ............................................................................................... 35 5.1.4. Funkcióváltás ......................................................................................................... 36 5.2 Lehetséges intézkedések az alternatív közlekedési módok támogatására...................... 36 5.2.1 Iskolabusz rendszer ................................................................................................. 36 5.2.3 Telekocsi rendszer................................................................................................... 38 5.3 Javaslatok a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel......................................................................................................................... 39 5.3.1 Trendy Travel projekt.............................................................................................. 39 5.3.2 Bringázz a munkába/suliba kampány...................................................................... 41 5.3.3 Pro-Motion projekt .................................................................................................. 42 5.3.4 Gyalog az iskolába kampány................................................................................... 42 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................43 Mellékletek:....................................................................................................................................44 1. sz. melléklet: A beiskolázási körzethatárokat szabályozó törvények, rendeletek............ 44 2. sz. melléklet: A felmérésben érintett iskolák bemutatkozó kiadványai ........................... 50 3. sz. melléklet: Hirdetmény az elsısök beiratkozásáról...................................................... 53 4. sz. melléklet: A Gárdonyi iskola beiskolázási körzete:.................................................... 53 5. sz. melléklet: A Kölcsey iskola beiskolázási körzete....................................................... 54 6. sz. melléklet: A Móricz iskola beiskolázási körzete ........................................................ 54 7. sz. melléklet: Nyilatkozat kölcsönös tájékoztatásról........................................................ 55 8. sz. melléklet: A diákok által kitöltött kérdıívek .............................................................. 56 9. sz. melléklet: Közlekedési felmérés szülıknek................................................................ 61
3
Oktatási intézmények közlekedésfejlesztési tanulmányterve a TravelPlanplus projekt keretében
Bevezetés Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzat az Intelligent Energy Europe Program keretében meghirdetett környezetbarát közlekedés fejlesztése címő pályázati felhívásra „TravelPlan+” címmel sikeres pályázatot nyújtott be. Ennek a projektnek a keretében valósult meg a projektbe bevont oktatási intézmények közlekedési szokásainak felmérése és ehhez kapcsolódó alábbi tanulmány készítése. A munka elején bemutatjuk Gyır közlekedési struktúráját kitérve a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjeire, a városszerkezet és közösségi közlekedés összefüggéseire. Ezután a város közlekedésbiztonságának fıbb jellemzıit ismertetjük a kerékpáros és gyalogos közlekedéssel a középpontban. A harmadik fejezetben Gyır oktatási struktúráját vázoljuk fel a jogszabályi háttér (országos jogszabályok és önkormányzati rendeletek), a beiskolázási kötelezettség, valamint a beiskolázási körzetek szabályozásának bemutatásával. Ezek után egy országos felmérés eredményeit közöljük, amelyben arra a kérdésre kerestek választ, hogy mi alapján választanak a szülık általános iskolát. A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálatára három általános iskola bevonásával került sor egy kérdıíves felmérés keretében: • Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda, • Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda, • Móricz Zsigmond Általános Iskola. A vizsgálat egyrészt feldolgozza a megkérdezettek alapadatait, továbbá választ keres a következı kérdésekre: Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában, a diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás és a szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban. Az ötödik fejezetben felvetéseket, megállapításokat teszünk közzé a beiskolázási jog hátterének változtatására a közlekedés-szervezésre figyelemmel. Ezután megállapításokat teszünk a három intézményben tanuló diákjainak „szabad” és „kötelezıen elıírt” iskola választásának és a közlekedési módok alakulásának összefüggéseire. Végül javaslatokat teszünk a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel.
4
1. Gyır MJV közlekedési struktúrájának bemutatása 1.1. Városkörnyéki közlekedés Gyır szőkebb vonzáskörzete a KSH adatai szerint 68 települést érint, vagyis nagy területre terjed ki. Az agglomerációs vizsgálatba ezek közül közlekedési szempontokat is figyelembe véve 47 települést vontak be. Ebben az agglomerációs övezetben 75 649 fı lakik, azaz Gyırrel együtt egy 200 ezer fıs térséget alkot. A közlekedési rendszert a menetrendszerő autóbusz, a vasút, a szerzıdéses autóbuszjáratok valamint az egyéni gépjármőhasználat alkotja. A Gyırbe ingázók közlekedési munkamegosztását mutatja az 1. ábra. 1. ábra
Az agglomerációs térség modal-split-je irányonként
GYİR 19627 1756 9961
A közlekedési módok közötti megosztás százalékosan az alábbi: közforgalmú közlekedés ebbıl vasút autóbusz egyéni gépjármőközlekedés szerzıdéses autóbusz Összesen:
66,5% 5,5% 61,0% 31,3% 2,2% 100,0%
Megállapítható, hogy a vasút jelentısége igen alacsony a térség közlekedésében.
5
Gyırben a munkahelyek száma várhatóan tovább növekszik. Ugyanakkor megfigyelhetı, hogy számottevıen növekszik a jól megközelíthetı agglomerációs települések lakosságszáma. E két folyamat az elıvárosi forgalom utasszámának és az utazási távolságoknak további növekedését fogja eredményezni.
1.2. A közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjei Gyırben, mint az ország más hasonló városaiban, egyre nı a személygépkocsik száma, ezzel együtt a személygépkocsival megtett utazások száma is. A növekedés üteme a városban végzett forgalomszámlálások adatai alapján 1997-2006 között évi 4% volt. Ugyanezen idıszakban a tömegközlekedési utasszám csökkenése a VOLÁN adatai és a reprezentatív felmérések alapján egyaránt mintegy évi 2%. Csökkenı tendenciát mutat a kerékpárforgalom is, évi 3% körüli értékben. A személygépkocsis utazások aránya 50% fölé nıtt, a tömegközlekedés aránya pedig 40% alá csökkent. Mindez növekvı zsúfoltságot jelent a városi utakon, egyben az eljutási idı növekedését eredményezi az egyéni és a tömegközlekedésben egyaránt. Bár a zsúfoltság mértéke nem vethetı össze a fıvároséval, a városunkban élık ezt jelentıs problémának tartják. A növekvı arányú személygépkocsi-forgalom és a forgalmi körülmények romlása egyaránt a környezetszennyezés növekedéséhez vezet.
1.3. Prognózisok A nyugat-európai személygépkocsi-ellátottság (az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma) mintegy kétszerese a gyırinek. Jelenleg Gyırben 1 háztartásra 1 autó jut, de a háztartások 20%-ában nincs autó, míg 20%-ukban 2, vagy több van. Várhatóan egyre több háztartásban jelenik meg a második autó. Mi történik, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak? Az egyes közlekedési eszközökkel megtett utazások számának növekedési, ill. csökkenési ütemét változatlannak feltételezve az 1. táblázat szerinti értékek várhatók. Azaz 2015-re a személygépkocsis utazások aránya 70% körül lesz, míg a tömegközlekedés aránya 25% körülire csökken. Ez egyáltalán nem irreális, hiszen számos nyugat-európai városban ez a közlekedési munkamegosztás aránya. 1. táblázat
A napi utazások számának és megoszlásának várható értékei a 2006 – 2015 évek közötti idıszakban, a jelenlegi trendek szerint Utazások Tömegközlekedési utazások száma Éves növekedési ütem 1997=1,00 Részarány (%)
2006 121619 0,982 0,85 35
Személygépkocsis utazások száma Éves növekedési ütem
190794 1,04
Év 2010 112954
2015 102985
0,79 31
0,72 26
223203
271560
6
1997=1,00 Részarány (%) Kerékpáros utazások száma Éves növekedési ütem 1997=1,00 Részarány (%) Összes utazásszám 1997=1,00 Részarány (%)
1,42 55
1,67 61
2,03 68
31543 0,97 0,76 9
27925
23980
0,67 8
0,58 6
343957 1,08 100
364081 1,14 100
398525 1,25 100
1.4. Városszerkezet és közösségi közlekedés Gyır város hagyományosan egy zárt területet alkot, melyhez a múlt században csatlakozott több korábban önálló település, így jött létre a városnak a jelenlegi formája, mely egy összefüggı városmagból, és a hozzá kapcsolódó külsı városrészekbıl áll (Bácsa, Gyirmót, Gyır-Ménfıcsanak, Gyırszentiván, Kisbácsa, Kismegyer, Likócs, Pinnyéd). A közlekedés, és különösen a tömegközlekedés szempontjából igen fontos, hogy e külsı városrészekben él a lakosság közel 20 %-a (19,46%). További fontos tény, hogy e külsı városrészek lakosságában a 14 év alattiak részaránya (16,4%) magasabb, mint a város többi részén (14,96%), ami azt jelenti, hogy míg a lakosság 19,46%-a él e városrészekben, addig a 14 év alattiak 21,33%-a lakik ott. Ez a lakossági arány azért is súlyos probléma, mert a 14 év alatti tanköteles gyerekek a legritkább esetben tudnak helyben óvodába, iskolába járni, mivel a külsı városrészek alapfokú oktatási intézményei igen csak hiányosak (2. táblázat), és a városrészekbıl való bejárás szervezetten rendszerint nem megoldott, ezért ez a helyzet igen sok egyéni közlekedési helyváltoztatást generál. 2. táblázat
A külsı városrészek óvodai, iskolai ellátottsága Városrész Bácsa Gyirmót Gyırménfıcsanak Gyırszentiván Kisbácsa Kismegyer Likócs Pinnyéd
Szám [db] 1 1 2 2 1 1 0 0
Óvoda Fedettség [%]* teljes 40 % 20 % 25 % teljes teljes 0 0
Általános iskola Szám [db] Fedettség [%]* 0 0 0 0 2 20 % 2 35 % 0 0 1 teljes 0 0 0 0
* A területi lefedettség az intézmények 500 méteres vonzás körzetének, és a városrész nagyságának arányából, méret helyes térképi becsléssel keletkezett.
7
Hasonlóan rossz, sıt rosszabb képet mutat a bölcsıdei férıhelyek eloszlása is, mivel a külsı városrészekben mindössze 2 intézmény található! A felnıtt házi orvosi rendelık száma is alacsony a külsı városrészekben. Összességében megállapítható, hogy a külsı városrészek infrastrukturális ellátottsága gyengébb, mint a város többi részének, ami nem meglepı, viszont ennek ellensúlyozására nem alakult ki egy célirányos személyszállító rendszer. E hiányt a motorizáció elıretörésével a lakosság egyéni közlekedéssel pótolja, ami egyre növekvı zsúfoltsághoz vezet. További probléma, hogy a város közlekedési hálózatában sok a szők keresztmetszet. Ezek két fı csoportba sorolhatók, szők keresztmetszetek a folyók, vasutak miatt, illetve a városba bevezetı utak szőkössége. A várost kettészelı két nagy folyón (Duna, Rába) mindössze 5 közúti híd létesült. Az elmúlt évtizedeket tekintve, 40 évente épült egy új híd, és ennek megfelelıen nincs közvetlen összeköttetés a város nyugati (Sziget, Újváros) és északi (Révfalu, Bácsa), valamint keleti (Gyárváros, Likócs) és északi (Révfalu, Bácsa) része között. Hasonlóan rossz a helyzet a város központi részét kettészelı vasút esetében is, ahol a közel 7 km-s vasúti pályán összesen 6 különszintő és egy szintbeni keresztezıdés mőködik. A városba bevezetı utak szőkössége azt jelenti, hogy a legtöbb külsı városrészbıl mindössze egy rendszerint egy sávos út vezet be a városmagba. (Bácsa, Kisbácsa, Gyırszentiván (bár ott kerülıvel létezik alternatíva), Gyirmót, Gyırménfıcsanak). Ezek a bevezetı utak csúcsforgalmi idıszakokban túlzsúfoltak. Mindezek a problémákat tetézi, hogy az utak mindegyike szinte egy pontba fut össze (Baross híd – Szent István út), ahol a közlekedési igény csúcsforgalmi idıszakokban messze meghaladja a kapacitást, ezért jelentıs torlódások, késések alakulnak ki az érintett terület északi és déli oldalán egyaránt. Az említett problémák a tömegközlekedés mőködését, és tervezhetıségét is nagymértékben korlátozzák, mivel a szők keresztmetszeteken való átjutás jelentıs késéseket okozhat. Mivel a torlódásokban érintett útszakaszok rendszerint kikerülhetetlen útvonalakra esnek, ezért a tömegközlekedés jármővei az egyéni közlekedésben résztvevık jármővekkel együtt várakoznak. Ehhez társulnak a folyók, vasutak korlátozott keresztezési lehetıségei, melyek igen szőkös utat adnak a tömegközlekedési hálózat tervezéséhez. Külön témakör az egyéni és a tömegközlekedés kapcsolódása, az ún. P+R parkolóhelyek használata. Ma Gyırben valóban jól mőködı P+R parkoló nincs. Vannak a városban nagyobb parkolóterületek (Dunakapu tér, Jókai utcai parkolóház, Termál, Árkád, Interspar, Széchenyi István Egyetem, Tesco, Metro…), de ezek vagy a Belváros közvetlen elérését szolgálják, vagy valamely intézmény, bevásárlóközpont saját igényét elégíti ki. Összességében megállapíthatjuk, hogy a városszerkezet, és a jelenlegi közlekedési helyzet alapján a tömegközlekedést az alábbi tényezık nehezítik: - zsúfoltság, torlódás a legfontosabb útvonalakon - külsı városrészek nehéz elérése - sok hiányzó közúti kapcsolat fontos városrészek között
8
2. Gyır MJV közlekedésbiztonságának bemutatása 2.1 A halálos balesetek száma az EU tagállamokban Az alábbi ábra a halálos balesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 2008-ban az EU 25 tagállamokban. 2. ábra: A halálos balesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 2008-ban az EU-ban
Forrás: Éves statisztikai jelentés 2008, az Európai közösség megbízásából, European Road Safety Observatory.
9
Magyarországon az 1 millió lakosra vetített halálos balesetek száma 99 volt 2008-ban, míg az EU 25 tagállamában az átlag 78. Az alábbi diagram az Európai Unió tagállamaiban 2006-ban történt halálos gyermekbalesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 0-14 éves korig. Látható, hogy Magyarország nemcsak a teljes lakosság tekintetében, de a gyermekbalesetek tekintetében is jóval rosszabb helyen áll az átlagnál. 3. ábra: Gyermekek halálos baleseteinek száma 1 millió lakosra vetítve 2006-ban (0-14 éves korig)
Forrás: Éves statisztikai jelentés 2008, az Európai közösség megbízásából, European Road Safety Observatory
2.2 A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzete A következıkben Dr. Jankó Domokos „A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzetének megítélésérıl” szóló cikkébıl közlünk részleteket (Közlekedésépítési Szemle 2010) és kiegészítjük Gyırre vonatkozó megállapításokkal. A városokban közlekedık mindennapi életminıségét, a figyelembe vett mőszaki-forgalmi adatokon kívül, a város közúti biztonságának általános színvonala is befolyásolja. Az elemzésben a szerzı 24 hazai nagyváros (2004. évi) legfontosabb adatait, ezek közül a lakosok számát (L), az úthálózat hosszát (Ú) és a gépjármővek számát (J) használja. A fajlagos mutatók a következık: KSE/Ú, KSE/J, KSE/L. Az alapadatokkal kiszámolta és az 5. táblázat 2., 3., és 4. oszlopában ismertette a súlyozott sérülési szám (KSE) fajlagos értékeit. Az 5. oszlopban a három mutató egyszerő összegét (ÖSS) írta és a városokat ennek nagysága szerint sorba rendezte. ÖSS = KSE/Ú + KSE/J + KSE/L 10
Az ÖSS gyakorlatilag egy „összevont közlekedésbiztonsági mutatóként” fogható fel, és a városok közlekedésbiztonsági helyzetének minısítésére is használható. Az 3. táblázatban bemutatott és a sorrend azt mutatja, hogy a 24 város közül melyek a kedvezıtlenebb közlekedésbiztonsági helyzetőek. 3. táblázat: Fajlagos sérülési mutatók 24 hazai nagyvárosban
Város 1. Békéscsaba
KSE/úthossz (KSE/Ú)
KSE/lakos (KSE/L)
Szolnok Kecskemét Nagykanizsa Szeged Miskolc Zalaegerszeg Érd Kaposvár Sopron Pécs Nyíregyháza Dunaújváros Szombathely Budapest Debrecen Eger Salgótarján Székesfehérvár Gyır Tatabánya Szekszárd Veszprém
7,5 5,4 5,9 6,4 5,4 5,8 5,2 5,5 3,3 4,8 4,4 3,3 4,7 5,5 4,6 6,8 4,8 4,4 2,6 3,9 3,7 3,0 3,1 3,0
3. 98,4 97,5 92,7 68,4 67,5 68,5 65,1 57,6 51,9 52,4 52,4 52,4 50,0 50,4 45,4 42,8 44,6 41,9 42,9 36,6 33,6 34,3 29,4 27,4
4. 33,9 28,4 29,8 27,6 22,9 21,5 18,7 22,2 21,9 18,4 18,3 17,9 18,8 14,0 17,2 17,2 15,5 15,2 12,8 15,3 12,9 10,7 12,0 10,1
Átlag: Max: Min:
4,7 7,5 2,6
54,3 98,4 27,4
18,9 33,9 10,1
Hódmezıvásárhely
2.
KSE/összes gépjármő (KSE/J)
KSE-mutatók összege (ÖSS) 5. 139,8 131,3 128,4 102,3 95,9 95,8 89,0 85,3 77,0 75,6 75,2 73,6 73,5 69,9 67,2 66,8 65,0 61,4 58,2 55,7 50,1 48,0 44,6 40,4 77,9 139,8 40,4
A 24 város ÖSS-értékének átlaga: 77,9, minimuma 48,0. Látható, hogy Gyır a súlyozott sérülési szám összegét tekintve azok közé a városok közé tartozik, amelyeknél a legalacsonyabb ez az érték, vagyis a legkedvezıbb a közlekedésbiztonsági helyzete.
11
Városok KSE-értékeinek változása 2004 és 2008 között A 7. táblázat mutatja a vizsgált városok KSE-értékeinek alakulását 2004 és 2008 között. Közismert, hogy ezen idıszak alatt a hazai közúti biztonsági helyzet jelentısen javult, különösen a halálos sérülést szenvedı közlekedık száma csökkent. Ez a csökkenés megmutatkozik a városok KSE-értékeinél is (4. táblázat). A 2008-ra vonatkozó KSE-értékek átlaga 13%-kal volt kisebb, mint a 2004. évi hasonló átlag. Természetesen nem minden városban figyelhetı meg a csökkenés, a 24 város közül 16-nál csökkenés, nyolc városnál pedig növekedés tapasztalható. Külön elemzésre volna szükség annak megállapítására, hogy hol, milyen okok miatt javult, illetve romlott a baleseti helyzet. Jelentıs változások történtek a könnyő sérültek számított egyenértékében az alábbi városokban. Legnagyobb csökkenés: – Salgótarján: –49% – Zalaegerszeg: –38% – Érd: –37% Legnagyobb növekedés: – Tatabánya: +40% – Nyíregyháza: +23% – Szekszárd: +15% Gyır is azok közé a városok közé tartozik, ahol a könnyő sérültek számított egyenértékében a változás +, vagyis romlott a baleseti helyzet (+16%). 4. táblázat: A KSE értékének változása 24 hazai nagyvárosban
Város 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Budapest Pécs Debrecen Miskolc Szeged Érd Kecskemét Gyır Nyíregyháza Szolnok Székesfehérvár Szombathely Békéscsaba Tatabánya Hódmezıvásárhely Kaposvár Veszprém Sopron
KSE értéke 2004’ 29 167 2 791 3 173 3 294 3 505 1 323 2 981 1 640 2 187 2 277 1550 1 378 2 225 761 1 363 1 249 616 1 034
KSE értéke 2008’’ 25204 2017 3322 2199 2876 838 2617 1897 2694 2299 1313 1487 1673 1066 1185 885 568 951
Változás –14% –28% 5% –33% –18% –37% –12% 16% 23% 1% –15% 8% –25% 40% –13% –29% –8% –8% 12
19. 20. 21. 22. 23. 24.
Zalaegerszeg Nagykanizsa Eger Salgótarján Dunaújváros Szekszárd
1 375 1 170 855 557 721 421
856 809 654 283 754 483
–38% –31% –24% –49% 5% 15%
Átlag:
2 817
2455
–13%
’ = 2003–2005. évek átlaga ’’= 2007–2009. évek átlaga
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Gyır közlekedésbiztonsági mutatói a többi magyar városhoz képest jók, ugyanakkor a leginkább romló tendenciát mutató városok közé tartozik.
2.3 Gyır fı baleseti adatai A Gyıri Rendırkapitányság illetékességi területén 2008 elsı 10 hónapjában 15, 2009-ben 12, 2010 novemberéig 11 halálos baleset történt. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma két éve 111, tavaly 894, idén 97 volt. Tavaly 190, idén 208 személyautó vezetıje okozott balesetet. Teherautók esetében ez az arány 28, illetve 31, motorkerékpároknál 21, 11, kerékpárosok esetében 38, illetve 41 esetet mutat. Míg az elızı év elsı tíz hónapjában 22, idén 25 segédmotor-kerékpár volt okozó. 2010-ben október 31-ig 330 baleset történt, melyekben az áldozatok sérüléseket is szenvedtek. A fı baleseti okok elsısorban az elsıbbségadás elmulasztása, a gyorshajtás, és a kanyarodási szabályok be nem tartása. (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/nott_a_sulyos_serulessel_jaro_balesetek_szama) 2009-ben készült el Gyır MJV Kerékpáros Fejlesztési Koncepciója és Hálózatfejlesztési Tanulmány Terve. Ebben feldolgozásra kerültek a kerékpárosok által okozott és elszenvedett közúti balesetek okai.
13
4. ábra 2005-2008. között a kerékpárosok által okozott közúti balesetek okai Figyelmetlen, gondatlan vezetés 28%
Relatív gyorshajtás 3%
Megfelelı oldaltávolság hiánya 6% Szabálytalan elızés 1%
Rendır, vagy lámpa jelzésére nem állt meg 12%
Elsıbbség meg nem adása a közúti jelzıtáblák utasítása ellenére 33%
Szabálytalan kikerülés 1% A jármő szabálytalan (korai) indítása 1%
Forgalmi sáv szabálytalan változtatása 1%
Az úttest baloldalának szabálytalan igénybevétele 3%
Szabálytalan kanyarodás 11%
Minden évben jellemzıen a közlekedık figyelmetlen és gondatlan vezetése, illetve az elsıbbség meg nem adása jelentette a problémát, annak ellenére, hogy közúti jelzıtáblák figyelmeztették a kerékpárosokat. Kiemelkednek még azok az esetek is, amikor nem vették figyelembe a rendır, vagy lámpa jelzését és a szabálytalan kanyarodást. 5. ábra 2005-2008. között a kerékpárosok által elszenvedett közúti balesetek okai Figyelmetlen, gondatlan vezetés 14%
Gyalogos vigyázatlan, hirtelen lelépése az úttestre Elalvás vezetés 1% közben Rendır, vagy lámpa 1% jelzésére nem állt meg 5% Szabálytalan hátramenet 1% Szabálytalan kikerülés 1% A jármő szabálytalan (korai) indítása Az úttest baloldalának 4% szabálytalan igénybevétele 1%
Gyalogos álló jármő, vagy egyéb akadály elıtt való áthaladása 1%
Relatív gyorshajtás 7% Megfelelı oldaltávolság hiánya 2%
Szabálytalan elızés 2%
Szabálytalan kanyarodás 12%
Elsıbbség meg nem adása a közúti jelzıtáblák utasítása ellenére 48%
Az elmúlt pár évet vizsgálva megállapítható, hogy a kerékpárosok által elszenvedett balesetek csaknem felénél a jármővezetık nem adtak elsıbbség, így nem vették figyelembe a közúti jelzıtáblák utasításait. Ezen kívül balesetet okozott a figyelmetlen, gondatlan vezetés és a szabálytalan kanyarodás. Ugyanez a helyzet a kerékpárosok által okozott esetekben is. A motorizált jármővek esetenkénti relatívgyorshajtása is kiemelkedı baleseti ok. A baleseti adatok azt bizonyítják, hogy az elsodrásos balesetek száma viszonylag kevés. A balesetek többsége a csomóponti keresztezıdésekben történik, tehát az út forgalom nagysága és a balestek száma között az összefüggés, mint olyan nem releváns, illetve csak bizonyos forgalom nagyság felett jelentkezik. A megelızésben nagyon fontos, hogy a gyerekek már az iskolában, óvodában megtanulják a helyes közlekedés alapjait. Hiszen ık sokkal könnyebben fogadják be ezeket a szabályokat. Sokan pedig a szüleiket is rendre utasítják, ha szabálytalankodni látják ıket.
14
3. Gyır Megyei Jogú Város Oktatási Struktúrájának bemutatása 3.1. Jogszabályi háttér Az önkormányzati feladat ellátással, a tankötelezettség biztosításával, teljesítésével kapcsolatos feladatokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • az egyenlı bánásmódról és esélyegyenlıségrıl szóló 2003. évi CXXV. törvény • a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény • a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról • a közoktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. MKM rendelet • Gyır MJV rendeletei: • a beiskolázási körzethatárok megállapítása: 6/2007. (III.14.) OKSB sz. határozat; 1/2009. (I. 14.) OKSB sz. határozat, valamint a 20/2010. OKSB határozat • a „sajátos helyzető tanulók” körének rendeletben történı meghatározása: a Gyır Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül élı tanulók gyıri, önkormányzati fenntartású közoktatási intézménybe történı beiratkozását külön rendelet szabályozza /9/2007. (III. 05.) Ök. rendelet/. • a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és-fejlesztési terv • a közoktatási esélyegyenlıségi terv A közoktatási törvény és annak végrehajtási rendeletének beiskolázást érintı, vonatkozó jogszabályhelyei, valamint Gyır Megyei Jogú Város rendeletei a mellékletben összegyőjtött formában elérhetıek. (lásd melléklet).
3.2. Beiskolázási kötelezettség A tankötelezettség azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden - a törvényben megállapított korú - gyermek köteles iskolába járni, a szülık, gondviselık pedig kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A közoktatási törvény jelenleg érvényes szabályozása szerint a tankötelezettség 6 éves kortól 18 éves korig tart. Az iskola megkezdése elıtt a gyermeket a szülı abban az évben, „amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben” részesíteni, óvodába beíratni. A tankötelezettség teljesítésének intézményi feltételeit a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint az állam az ingyenes és kötelezı általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetı ingyenes gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés és oktatás, valamint kollégiumi ellátás megteremtésével biztosítja. A tankötelezettség - a szülı választása szerint - iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthetı.
15
Az állam az általános iskolai és középiskolai feladatellátásról elsısorban a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenységével, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. A helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. A közoktatás feladatainak végrehajtásában közremőködık döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét és az egyenlı bánásmód követelményeit veszik figyelembe. A helyi önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez önkormányzati döntéselıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és -fejlesztési tervet készít. Ennek figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el. A megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl és az általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. Ez magában foglalja a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetık, oktathatók. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni többek között a kollégiumi, a középiskolai és a szakiskolai, az alapfokú mővészetoktatási ellátásról, ha azt a megyei jogú város nem látja el. A felsorolt feladatokat Gyır MJV elsısorban saját intézményhálózat fenntartásával látja el. A város az ellátási kötelezettségének eleget tesz. Az összes, a városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı gyermeknek, tanulónak a jogszabályi keretek között biztosítja az elhelyezését, ellátását, a nevelési, nevelési-oktatási tevékenység igénybevételét. A közoktatási törvény a szülı számára megadja azt a jogot, hogy gyermekét vallási és világnézeti meggyızıdésének megfelelı óvodába, iskolába, kollégiumba járassa. Ezért akár az egyházi jogi személy, vagy a jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt, ha a tevékenység folytatásának jogát megszerezte. Tevékenységéhez – szektorsemleges formában – az állami és önkormányzati iskolákhoz hasonlón központi (normatív) támogatásban részesül. A fentiekre figyelemmel került a törvénybe a szabad iskolaválasztás lehetısége. A napi gyakorlatban azonban ennek igen tág alkalmazása honosodott meg, hiszen – az eredeti törvényi szándéktól eltérıen – a szabad iskolaválasztás az állami, önkormányzati közoktatási intézmények között is napi gyakorlattá vált. A szülık nagy számban választanak önkormányzati fenntartású közoktatási intézményt a rájuk (gyermekükre érvényes) kötelezı ellátási területet (település, városban beiskolázási körzethatár) túllépve.
3.3. Beiskolázási körzetek szabályozása A város az ellátási kötelezettségének az iskolai felvételi körzethatár kijelölésével gondoskodik. Azokat a gyermekeket, tanulókat köteles saját intézményeibe beiskolázni, akik a városban (városrészen) lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Azaz az általános iskolák ellátják a kötelezı felvételt biztosító iskolai feladatokat a helyi rendeletben szabályozott körzethatárokon belül állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanulók vonatkozásában.
16
Az Oktatás Nagy Kézikönyve (Szerkesztı-lektor: dr. Szüdi János, Budapest, 2006., p.302.) szerint „a tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a köztelezı felvételi kötelezettséget, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X községben laknak, és a tanuló átjelentkezik Y városba a nagyszülıkhöz, a kötelezı felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba. Ezt az eljárást a jegyzınek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülıi felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülı.” Fogalmak meghatározása: Körzet: több intézményfenntartó esetén: a fenntartó által meghatározott településrész. Kötelezı felvételt biztosító általános iskola: az az iskola, akinek körzetében a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye található. Körzethatárok megállapítása: Települési arány: településen élı összes halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló száma / településen élı összes gyermek száma Körzeti arány: adott felvételi körzetben élı összes halmozottan hátrányos helyzető tanuló száma / a felvételi körzetben élı összes tanuló számával Iskolai arány: az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes halmozottan hátrányos tanuló létszáma / az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanuló létszámával Százalékpont meghatározása: „A bázispont a pénzügy területén használatos aritmetikai egység, a százalékpont 1/100-ad része. A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása.” (www.wikipedia.hu) Gyır MJV 2008. december 31-ig az 1/2009.(I.14.) OKSB határozatával, a jogszabályok figyelembe vételével felülvizsgálta a körzethatárokat, és azokat utcákra lebontott formában újraszabályozta. (lásd melléklet) Az újraszabályozásnál figyelembe vette az alábbi szempontokat: HHH tanulók arányának számítása: adott felvételi körzetben kiszámított aránya 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a település egészére kiszámított arányuk. Nem jelölhetı ki az az iskola, amely körzetének körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, ha a HHH tanulók aránya elérné az 50 %-ot, és a többi iskola elégséges férıhellyel rendelkezik a tanköteles tanulók felvételéhez. Elégséges férıhely: az intézmény alapító okiratában meghatározott maximális létszám. Az elsı évfolyam indításának tilalma: Több kötelezı felvételt biztosító intézmény mőködik a településen, melyek elégséges férıhellyel rendelkeznek. Az érintett intézmény nem láthat el kötelezı felvételi feladatot, mert körzeti aránya elérte az 50 %-ot. A HHH-s tanulók aránya a 2008/2009. tanévben elérte az 50 %-ot. Az elsı évfolyam indításának tilalma a 2010/2011. tanévben: Az intézmény nem jelölhetı ki kötelezı feladatot ellátó iskolának, ha a körzeti arány elérte az 50 %-ot. A többi iskola elégséges férıhellyel rendelkezik. Az újonnan felvett HHH-s tanulók létszámával az iskolai arány az elızı tanítási évhez képest 10 %-al emelkedett. Így a HHH-s tanulók aránya eléri az 50 %-ot.
17
A felvételinél az elınybe részesítés az alábbiak szerint került szabályozásra: HHH-s lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanuló (településen, kijelölt körzetben). Az iskola székhelye, körzete szerinti településen lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanuló. Helyhiány esetén sorsolás. De az SNI-s tanuló, továbbá a sajátos helyzető tanuló sorsolás nélkül is felvehetı. (A sajátos helyzet kategória meghatározása önkormányzati rendelettel történt.) A 2008. évi felülvizsgálat során megállapításra került, hogy a város által fenntartott intézmények közül a Kossuth Lajos Általános Iskola esetében a körzethatárok megállapítását érintıen korrekció szükséges, mert az iskolában tanuló, HHH-s gyermekek aránya 57,8%-os, ami meghaladja a jogszabályban elıírt értéket. Ez Gyır esetében 21,2%. A Kossuth Lajos Általános Iskola mellett a körzethatárok korrekciója több iskolát is érintett (Fekete István Általános Iskola és Óvoda; Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda; Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzı Iskola; Kovács Margit ÁMK; Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda; Marcalvárosi Közoktatási Központ; Móra Ferenc Általános és Középiskola; Nádorvárosi Közoktatási Központ; Radnóti Miklós Általános Iskola). A változás következtében a Kossuth Lajos utca, mint beiskolázási körzet részben a Gárdonyihoz, részben a Kölcseyhez került, utóbbinál a Festı utcával kiegészítve. A 2010. évben azok a változások kerültek a beiskolázási körzeteknél szabályozásra, amelyek az új közterületek kialakításával, illetve egyes utcák megszőnésével kapcsolatosak. Az Oktatási Hivatal jogosult vizsgálni a körzethatárok kijelölésénél a törvényi rendelkezések betartását, és alkalmazását. Ha nem tartják be, kijelölheti (egy évre, de meghosszabbíthatóan) azt az óvodát vagy iskolát, akinek kötelessége lesz a gyermeket, tanulót felvenni. A Kossuth Lajos Általános Iskolát ért egyesületi feljelentés alapján vizsgálat folyt annak okán, hogy az ebbe az iskolába járó tanulóknál a szegregáció miatt alakultak ki nemkívánatos tanulói arányok. Gyır MJV a 9/2007. évi (III.05.) önkormányzati rendeletében szabályozta a közoktatási intézményei számára a kötelezı felvételi és átvételi kötelezettségeket. E rendelet 3. §-ban kimondja, hogy a közoktatási törvény 66. § (5) bekezdésében leírtakra figyelemmel a sorsolásos módszer helyett az elınyben részesítésnél az alábbi sajátosságokat veszik figyelembe: • „a gyermek az intézmény beiskolázási körzetében lakik, • a gyermeknek a testvére már az intézmény tanulója, óvodása, • a gyermek az intézmény tagóvodájából, tagiskolájából vagy (iskola esetén) körzetében lévı óvodából érkezik, • a gyermek bármely szülıje az intézmény körzetében dolgozik, • a gyermek bármely szülıje vagy nagyszülıje a közoktatási intézmény dolgozója vagy nyugdíjasa, • a gyermek bármely nagyszülıje az intézmény körzetében lakik, a gyermek lakóhelyétıl az intézmény közelében (300 m-en belül) megálló autóbusszal átszállás nélkül lehet bejárni a közoktatási intézménybe, • a gyermek, aki nem Gyır közigazgatási területén él, és felvételi/átvételi kérelméhez csatolta a lakóhelye szerinti önkormányzat polgármestere és a szülı(k) nyilatkozatát 18
egymás kölcsönös tájékoztatásáról a helyi lehetıségek ill. a szülıi szándékok tekintetében. (lásd melléklet) A kötelezı beiskolázási szabályozással a város egyszerre kívánt eleget tenni a jogszabályi kötöttségeknek és az élet diktálta rugalmasságnak, a szabad iskolaválasztás tág körő értelmezésével. Gyır városa a kötelezıen ellátandók körénél jelentısen nagyobb iskolai kapacitás kínálattal rendelkezik. Ezért iskoláiban lehetıvé teszi azt, – részben az elmúlt évtizedekben kialakult hagyományokra tekintettel, részben azért, mert a környezı településeken élıket munkájuk Gyırhöz köti – hogy a szükségesnél több osztályt, csoportot enged indítani, így az egyes iskolák az osztályaik létszámait a körzethatárokon, illetve a közigazgatási terülten kívülrıl érkezı tanulókkal optimalizálhatják, vagy maximalizálhatják. Ezért fordulhat elı, hogy a Gárdonyi és Kölcsey iskolák – hagyományaiknak, programjaiknak, munkájuknak köszönhetıen – kötelezı felvételi körzetbıl érkezı tanulóit akár egy iskolában is el lehetne látni.
3.4. Iskolaválasztás: Mi alapján választanak a szülık iskolát? Az elmúlt évtizedben többféle felmérés is készült azzal kapcsolatosan, hogy a szülık iskolaválasztási szempontjait mi motiválja leginkább. Az iskolaválasztás során – figyelemmel a kötelezı beiskolázási körzetre, illetve a szabad iskolaválasztásra, továbbá a világnézetileg elkötelezett, elsısorban egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra – a szülık számtalan kérdést mérlegelnek. A csökkenı gyermeklétszám mellett maguk az iskolák is versengenek a tanulókért, túllépve a körzethatárokat is. A szülık iskolaválasztási dilemmái, hogy melyik és miért a jobb iskola: ha a hagyományos vagy reformpedagógiai szemléletet közvetíti, ha átlagos vagy versenyistálló jellegő, ha falusi, falusias vagy városi környezetben van? Mint korábban jeleztük, az érintett gyıri iskolák a törvényi és helyi rendeleti szabályozás alapján elıször az iskola körzetébe tartozó jelentkezıket veszik fel, azután a városban lakókat, majd a környezı településekrıl érkezıket. A nem körzetbıl érkezı tanulók közül – elviekben, jogszabály szerint – a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyt élveznek. Országos tapasztalat, hogy a szülık elsısorban az alábbi szempontokat mérlegelik, amikor gyermekeiknek iskolát választanak. Az iskola és a lakóhely távolsága Ez egyik legfontosabb szempont. Itt a helyismeret, a közlekedésbiztonság és az idı is (mikor kell a gyermeknek felkeni, mennyi idı alatt ér oda és haza az iskolába) fontos tényezıje a szülıi döntésnek. Az iskola programja A szülık egy része alaposabban tájékozódik. Az iskolai honlapon megnézi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, amelyekben nemcsak a célrendszert és a nevelési elveket látja, hanem azt is, hogy milyen típusú foglalkozásokra kerül fıbb hangsúly, vannak-e emelt szintet oktatott tantárgyak, s milyen szabad programok, sporttevékenység, tehetségfejlesztés, felzárkóztatás segíti a gyermek fejlıdését. Az adott iskolába járó gyermekek és szüleik véleménye
19
Ez különösen hangsúlyossá válik akkor, ha – a szabd iskolaválasztás címén – a szülık körzeten kívüli iskolában gondolkoznak. Fontos szempont számukra, hogy a választott iskoláról a barátoknak, rokonoknak, ismerısöknek mi a véleménye. Személyes benyomások, tapasztalatok Az iskolák rendszeresen tartanak nyílt napokat. Ilyenkor a szülık és a leendı vagy iskolát váltó diákok is láthatják az iskolát, annak fegyelmét, óráit, eszközeit, felszereltségét, udvarát. A pedagógusok, tanítók személyisége Különösen alsó évfolyamokon meghatározó. Gyakori, hogy a szülık elsısorban nem is csak iskolát, hanem „tanító nénit” választanak. Az iskolába járó gyerekek szülıi háttere Sok szülı arra törekszik, hogy olyan iskolát keressen gyermeke számára, ahol hasonló társadalmi rétegbıl lesznek a szülı társai.
Lannert Judit egyik tanulmányában (Versenyképesség és oktatás, avagy az iskolai rangsorok és a szelekció, Forrás: Oktatásügyi közvélemény kutatás, 2005. OKI-Gallup) ismertet egy felmérést, ahol a válaszadóknak az alábbi kérdésre kellett válaszolniuk. Feltett kérdés: Amikor a szülık gyermeküket iskolába küldik, különbözı szempontok szerint választják ki az iskolát. A felírt szempontok közül kérem, válasszon ki legfeljebb hármat, amelyeket a legfontosabbnak tartana, ha gyermekének általános iskolát választana! A felmérés eredménye ól mutatja, hogy a lakóhely közelsége mellett az iskolai programkínálat és munkaszínvonal (alapkészségek elsajátítása, személyiségfejlesztés, légkör stb) meghatározó az intézményválasztást érintıen. 5. táblázat
Általános iskola, 2005.
Összes
Közel legyen a lakóhelyhez Hangsúly legyen az alapismeretek elsajátításán Segítse elı a személyiség kibontakozását Az iskoláztatás költsége ne a családot terhelje Jó legyen a légkör Rendre, fegyelemre neveljen Könnyen be lehessen jutni a középiskolába Magas óraszámú legye az idegen nyelv A tanulók kimagasló eredményt érjenek el Jó családból származó gyerekek járjanak oda
57 46
Legfeljebb általánost végzett 62 ns
8 Felsıfokú végzettségő
39
31
51
36
44
20
34 31 29
26 ns ns
45 ns ns
24
20
29
14
ns
ns
3
ns
ns
46 ns
20
Az országos felmérésekhez hasonló helyzetet találunk Gyırött is. A város egészét érintıen is, a vizsgált iskolákat érintıen is igaz, hogy a lakóhely-iskola közelsége mellett az iskola kínálati programja, hagyományai, társadalmi megítélése, presztízse jelentısen befolyásolja a szülık iskolaválasztását. Ez jellemzi a „falusiasabb” környezető Móricz iskolát éppúgy, mint a két belvárosi iskolát, a Gárdonyit és a Kölcseyt. A felmérések azt mutatják Móricz iskola tanulói meghatározóan a kijelölt körzethatáron belülrıl, néhányan a szomszédos körzetbıl érkeznek. Programkínálatában a Móricz Zsigmond Általános Iskola bemutatja, hogy Gyırszentivánon zöldövezeti környezetben, szépen parkosított udvarral, családias légkörben, ideális létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek. Az iskola adottságai jók, szolgáltatásaik teljes körőek. A tanórán kívüli foglalkozásaik, hagyományos programjaik széleskörőek, jó választási lehetıséget biztosítanak. Speciális képzési formáik: „informatika-számítástechnika 1. osztálytól, német vagy angol nyelv tanítása kis létszámú csoportokban szintén 1. osztálytól, hagyományos olvasástanítás, késleltetett írástanítás, tanulási nehézséggel küzdı gyerekek kiscsoportos fejlesztése, kiemelt környezettudatos nevelés (ökoiskola), egészségnevelési program.” Családias légkörő iskolájuknak megfelelıen kiemelt figyelmet fordítunk a szülıkkel való szoros együttmőködésre. Jól látszik tehát, hogy a Móricznál az iskola-lakóhely közelsége mellett a széles programkínálat, és a biztonságos és családias légkör a meghatározó a beiskolázásnál. A Gárdonyi Gáza Általános Iskola és Óvoda, valamint a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda beiskolázási programajánlójában az iskola programjaira, hagyományaira teszi a hangsúlyt, elsısorban a város egészében gondolkozik, a kötelezı beiskolázási körzetrıl nem is tesznek külön említést. Mindkét iskolában különösen jelentıs azon gyermekek aránya, akik középosztálybeli családokból érkeznek. Ezért fordul elı az, – a szabad iskolaválasztás igen tág körő, nem a jogszabályalkotó szándéknak megfelelı értelmezése okán – hogy az érintett (de ez a város más iskoláira is jellemzı) iskolákba beiratkozott diákok között jelentıs azok száma, akik nem a beiskolázási körzetbıl érkeznek. Bemutatkozó kiadványában a Gárdonyi hangsúlyozottan említi, hogy „Gyır város egyik legelismertebb, kiváló eredményekkel, értékes hagyományokkal rendelkezı alapfokú oktatási intézménye” az övék. Emelt szintő képzést biztosítanak elsı évfolyamtól, kiemelten kezelik az informatikai ismereteket és az idegen nyelvet, a viselkedés-és magatartáskultúrát, a szülıkkel történı együttmőködést. Alapelvük: minıségi oktatás, szeretetteljes légkör. A Kölcsey szintén a hagyományokon alapuló színvonalas munkát tartja fontosnak. Kismegyeren tagiskolát mőködtet. Munkájuk jellemzıi: kulcskompetenciák fejlesztése, biztos alapkészségek, személyre szabott fejlesztést, kiemelt idegen nyelv és informatika oktatás, széles szakköri és sportkínálat, hosszú nyitvatartási idı, sok iskolán kívüli program. A szülık – az iskolák programkínálata mellett – fontos, meghatározó tényezıként említik, hogy gyermekeik személyes biztonsága a legmeghatározóbb abban, hogy az iskolába eljutás és a hazajutás milyen formában történik. Mindhárom iskolánál jelentıs – a megkérdezettek közel fele nyilatkozott így – azon szülık aránya, akik saját munkarendjüket a gyermekek iskolakezdéséhez igazítják, s a tanuló iskolába szállítását összekötik a munkába menetelükkel. A fentiek alapján összegezhetı:
21
A Móriczba elsısorban a szőkebb lakókörnyezetbıl, a beiskolázási körzetbıl érkeznek a tanulók, iskolába érkezésük és hazamenetelük nem okoz közlekedési dugókat. A nagy udvar, a zöldövezeti, részben falusias jelleg egészséges környezetet biztosít. 6. ábra 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
autó elérhetısége gyermek személyes biztonsága távolság dolgozni megy a szülı
Gárdonyi
Kölcsey
M óricz
szülıi válaszok százalékos adatban* A Gárdonyiba és a Kölcseybe részben belvárosi, részben lakótelepi környezetbıl érkeznek a kötelezı beiskolázási körzetbıl érkezık, de az iskolák tanulóinak mintegy fele körzethatáron kívülrıl, sokuk a városon kívülrıl érkezik. Mindkét iskolában nagyon magas azoknak az aránya, akik személygépkocsival érkeznek. Ez elsısorban reggel jelentıs forgalmi dugóval jár, s a környezet, – a sok autó miatt, a belvárosi jelleg miatt, a zöldterületek hiánya miatt – a levegı szennyezett, kevéssé egészséges. A szakközépiskolánál – figyelemmel arra, hogy beiskolázási körzete a megye egészére kiterjed – értelemszerő, hogy a tanulók 2/3-a 3 km-nél nagyobb távolságról, többségében busszal vagy vonattal, ritkábban személygépkocsival érkezik iskolába. A szentiváni zöldövezeti város iskolájába (Móricz) a tanulók 80 %-a 3 km-nél kisebb távolságból, s meghatározó többségük saját körzetébıl érkezik.
22
7. ábra Hild Móricz
több mint 5 km 3-5 km között kevesebb mint 3 km
Kölcsey Gárdonyi 0
20
40
60
80
100
Milyen messzirıl jársz iskolába? - tanulói válaszok százalékos formában* * A százalékos adatok a Gárdonyinál (172 fıre vonatkozik), a Móricznál (100-118 fıre vonatkozik) és a Hildnél (106 fıre vonatkozik) reprezentatívnak mondhatóak, a Kölcseynél (47, ill, 12 fıre vonatkozik) nem.
A két belvárosi iskolába (Gárdonyi, Kölcsey) a tanulók 60-70 %-a 3 km-nél nagyobb távolságból, s közülük sokan a beiskolázási körzethatáron kívülrıl érkezik. A Gárdonyi iskola kötelezı beiskolázási körzethatára – Nádorváros, Újvárosból a Kossuth utca, Adyváros nyugati széle – 2 km-es sugarú körben helyezkedik el, így az ott lakok többsége gyalog vagy kerékpárral is rövid idın belül el tud jutni az iskolába. A Kölcsey iskola kötelezı beiskolázási körzethatára a Kossuth utcától Kismegyerig terjed (itt mintegy 40 fıs alsós tagiskola is mőködik), így a tanulók egy jelentıs része csak tömegközlekedéssel vagy személygépkocsival tudja az iskolát elérni. E két érintett iskolánál a beiskolázási körzethatáron kívülrıl érkezı tanulók száma aránylag magas, s a Gyırrel szomszédos településekrıl érkezı tanulók száma is jelentıs. Míg a Móriczba a gyermekek 40 %-a érkezik autóval vagy autóbusszal az iskolába, s a többi gyalog vagy kerékpárral, addig mind a Gárdonyiba, mind a Kölcseybe a tanulók 77 %-a autóval, vagy autóbusszal érkezik. Mindkét utóbbi iskolához kapcsolódóan a tanulók mintegy harmada több mint 20 percet utazik ahhoz, hogy elérje az iskolát. A szülık iskolaválasztási szempontjai és a város beiskolázást szabályozó rendeletei alapján a jelen tanévben – becsült adatok – az 1-8. évfolyamos tanulók mintegy 12-14 %-a érkezik Gyır közigazgatási területén kívülrıl az önkormányzati iskolákba. Ez a korábbi idıszakhoz képest javuló tendencia, bár így is a nem kötelezıen ellátott tanulók száma 2-3 átlagos létszámú általános iskolát tesz ki. A 2006. évi októberi statisztika adatai szerint az 1-8. évfolyamra járó 11350 tanulóból 9350-en önkormányzati, míg 2000 nem önkormányzati (többségében egyházi) fenntartású iskolába járt. Az önkormányzati fenntartású általános iskolák tanulóinak 15,2 %-a, a nem önkormányzati fenntartású általános iskoláknak 31,3 %-a érkezik Gyırbe a környezı településekrıl. A város SULIHIVOGATÓ címmel jelen tanévre is meghirdette közoktatási intézményeinek bemutatkozó kiadványát. Ebben a beiratkozással, szabad iskolaválasztással kapcsolatos összes tudnivalót közli. Megadja az Oktatási Osztály, illetve az intézmények elérhetıségét, kapcsolattartó személyeinek nevét.
23
Valamennyi, nemcsak az önkormányzati fenntartású iskolák szerepelnek a kiadványban. Minden iskola bemutatja képzési specifikumait, a nyitott kapuk idıpontját, programját. A tanulmányban három iskolát (Gárdonyi, Kölcsey, Móricz) érint a vizsgálat, ezeknek közöljük a bemutatkozó anyagát. (lásd melléklet) Mindhárom iskola részletesen leírja erısségeit. Egyik iskola sem szól sem kifejezetten a beiskolázási körzetrıl (bár a Móricz jelzi, hogy a szentiváni körzetbıl várja a tanulókat), sem egyéb, a szabad iskolaválasztással kapcsolatos kérdésrıl, annak szabályozásáról. A két belvárosi iskola természetes adottságként kezeli, hogy a város egészében kell versengenie a gyermekekért. Az Oktatási és Kulturális Osztály vezetıje Hirdetményben közzétette a város területére érvényes helyi rendeletet, illetve az elsısök beiratkozásának idıpontjait, valamint a beíratáshoz szükséges dokumentumok jegyzékét (lásd melléklet).
24
4. A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálata A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálatára egy kérdıíves kikérdezés eredményei szolgáltattak alapot. A válaszokat a három kiválasztott oktatási intézmény diákjai és szülıi adták az alábbi táblázatban felsorolt darabszámokkal. Megkérdezett DIÁKOK száma Gárdonyi 352
Kölcsey 47
Móricz 159
Megkérdezett SZÜLİK száma Gárdonyi 92
Kölcsey 6
Móricz 63
Kölcsey Általános Iskola
Gárdonyi Általános Iskola
Móricz Általános Iskola
Az alábbiakban a kérdıív fı kérdéseire kapott válaszok elemzését mutatjuk be.
4.1. Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában A Gárdonyi iskola megkérdezett diákjainak közlekedési munkamegosztását mutatják az 8. ábrák. A diákok negyede gyalog, elenyészı töredéke kerékpárral jár. Busszal 19% érkezik és személygépkocsival 57%-uk. Hazafelé az autóval érkezık egy része már busszal illetve gyalog közlekedik.
25
8. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Gárdonyi iskola diákjai)
Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Gárdonyi iskola diákjai)
Gyalog 26%
Gyalog 23%
Biciklivel 1%
Autóval 46%
Biciklivel 1%
Autóval 57% Busszal 19% Busszal 27%
A következı 9. ábrapár a Kölcsey iskola diákjainak Modal-Splitjét mutatja. A gyalogosan és kerékpárral közlekedık aránya a Gárdonyi iskolához hasonlóan a diákok egynegyede, a személygépkocsival érkezık viszont jóval nagyobb arányt képviselnek a buszos közlekedés hátrányára. Megjegyzendı, hogy a Gárdonyi iskolában a megkérdezett diákok száma 352, a Kölcsey iskolában viszont csupán 47, így ez utóbbi eredmény kevésbé mondható reprezentatívnak. 9. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Kölcsey iskola diákjai)
Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Kölcsey iskola diákjai)
Gyalog 26%
Gyalog 25%
Biciklivel 0% Autóval 67%
Busszal 8%
Autóval 57%
Biciklivel 0% Busszal 17%
A Móricz iskola diákjai az elızı két iskolához képest sokkal nagyobb arányban járnak gyalog és kerékpárral, személygépkocsival és busszal viszont kevesebben. A fenntartható közlekedési
26
módok nagyobb aránya azzal magyarázható, hogy ez az iskola Gyır egyik peremkerületében Gyırszentivánon található, a diákok szinte teljes egészében az iskola körzetébıl érkeznek. 10. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Móricz iskola diákjai)
Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Móricz iskola diákjai)
Autóval 17%
Autóval 20%
Gyalog 34%
Gyalog 37%
Busszal 8%
Busszal 9%
Biciklivel 37%
Biciklive l 38%
Mi lehet az oka annak, hogy a belvárosi iskolákban ilyen nagy arányban viszik a diákokat személygépkocsival? Az egyik ok az, hogy a szülık általában munkába menet viszik iskolába gyermeküket, ahová maguk is nagyarányban személygépkocsival járnak (11. ábra). 11. ábra Miután elvitte gyermekét az iskolába általában hová megy? Boltba 5%
Egyéb 4%
Vissza haza 10%
Dolgozni 81%
A másik oka a nagyarányú személygépkocsis közlekedésnek a belvárosi iskolákban az, hogy ezekbe az iskolákba, fıleg a Gárdonyi iskolába a diákok nagyobb része jár nagyobb távolságból.
27
A Gárdonyi iskolában megkérdezett szülık lakóhelyük irányítószámának megadása alapján a diákok csupán 41% a jár 3 km-nél kisebb távolságból. 12. ábra Lakóhelye irányítószám szerint (a Gárdonyi iskola szülıi)
5 km-nél messzebbrıl 40%
Kevesebb, mint 3 km 41%
3 és 5 km között 19%
A Kölcsey iskolában olyan kis számban töltötték ki a szülık a kérdıívet, hogy az erre a kérdésre adott válaszokat nem lehetett értékelni. A Gárdonyi iskolában tanulók irányítószám szerinti eloszlását mutatja a 6. táblázat és a 13. ábra. A táblázatból kiderül, hogy a 3km-nél távolabb lakók eloszlása igen változatos. 6. táblázat
Irányítószám Település 9023 Gyır 9024 Gyır 9025 Gyır 9012 Gyır - Ménfıcsanak 9151 Abda 9028 Gyır 9171 Gyırújfalu 9026 Gyır 9173 Gyırladamér 9177 Ásványráró 9021 Gyır 9011 Gyır - Gyırszentiván 9174 Dunaszeg 9090 Pannonhalma 9082 Nyúl 9081 Gyırújbarát 9030 Gyır
Fı 38 27 13 11 9 9 7 7 6 5 5 5 4 4 4 4 4
28
9027 9091 2944 9141 9113 9061 9022
Gyır Ravazd Bana Ikrény Koroncó Vámosszabadi Gyır
4 2 2 1 1 1 1
29
13. ábra
30
4.2. A diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás A kérdıívben az is megkérdezésre került, hogy ha a diákok választhatnának, hogyan jönnek ill. mennek iskolába, hány tanuló választaná a különbözı közlekedési módokat. A 14. ábrában a három iskola megkérdezett diákjainak válaszát láthatjuk. Jóval nagyobb arányban szeretnének kerékpárral közlekedni, mint azt a valóságban teszik, és csupán egyharmaduk szeretne személygépkocsival közlekedni. 14. ábra Ha a diákok választhatnának… Kívánt közlekedési munkamegosztás
Egyéb 3%
Gyalog 18%
Autóval 29%
Busszal 6%
Biciklivel 44%
Ez az ábra is azt bizonyítja, hogy infrastruktúrafejlesztést és a szemlélet-formálást egymást kiegészítve kell végezni, egyik sem mőködhet a másik nélkül.
4.3. A szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban Az általános iskolások közlekedési módját leginkább a szülık választják, a gyerekeknek kevés ráhatásuk van. Hogy milyen tényezık motiválják a szülıket a közlekedési mód kiválasztásában, azt már a 3. fejezetben is tárgyaltuk, de erre a kérdésre keresett választ a szülık körében kérdıívünk következı kérdése is: A következı állítások mennyire fontosak Önnek annak kiválasztásában, hogy gyermeke milyen módon jár iskolába? Válaszaikban a szülık a légszennyezést, a gyermekük egészségét és fittségét, továbbá a gyermekükkel való beszélgetés lehetıségét emelték ki egyrészt, valamint gyermekük közúti és személyes biztonságát jelölték legtöbben nagyon fontosnak (15. ábra).
31
15. ábra A következı állítások mennyire fontosak Önnek annak kiválasztásában, hogy gyermeke milyen módon jár iskolába? Más gyerekek igényei, akikrıl gondoskodom Saját kényelmem Elkötelezettségeim az adott napon Távolság Biciklitároló lehetıség az iskolában Légszennyezés Gyermekem egészsége és fittsége Utazás költségei Idıjárási körülmények Lehetıség gyermekemmel történı beszélgetésre Gyermekem kívánsága Gyermekem biztonsága – közúti biztonság Gyermekem biztonsága – személyes biztonság Tömegközlekedés elérhetısége Autó elérhetısége 0
50
100
150
200
250
300
A 16. ábra kérdése a másik oldalról közelíti meg a kérdést, miszerint „Mi akadályozza meg gyermekét abban, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjon iskolába?” A válaszadó szülık itt is a biztonságot, a biztonságos út hiányát jelölték meg legjelentısebb oknak a „kényelem és idı” mellett. 16. ábra Mi akadályozza meg gyermekét abban, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjon iskolába?
Egyéb 30%
Biztonságos út hiánya 35%
Költségek 3% Kényelem/Idı 32%
32
A kérdıív következı kérdésében arról kérdeztük a szülıket, hogy „Ha biztonságos közlekedés körülményei javulnának megfontolná-e, hogy gyermekei iskolába járásának módján változtasson?” A válaszadók 57%-a igennel válaszolt, de elég jelentıs 43% azok aránya, akik a saját kényelmüket a biztonsági körülmények javulása esetén is elıbbre helyezik. Megkérdeztük a szülıket arról is, hogy milyen módon lehetne biztonságosabbá tenni gyermekük útját, amennyiben gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el az iskolába? A 17. ábrán szemléltetett válaszok szerint elsısorban biztonságosabb csomópontok és kerékpárutak kiépítését szorgalmazzák a szülık. A balesetek nagy része statisztikai adatok szerint is csomópontokban történik, jogosnak tőnik tehát a szülık észrevétele. 17. ábra Ha gyermeke gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el az iskolába milyen módon lehetne biztonságosabbá tenni az útját?
Buszok fejlesztése 16%
Egyéb 5%
Már biztonságos 8%
Bicikli utak 27% Biztonságosabb járdák 15%
Biztonságosabb csomópontok 29%
Az egyéni személygépkocsis közlekedés egyik alternatívája az un. közös gépkocsi-használat vagy telekocsi (angolul car-pooling), amelyet külföldön egyre nagyobb sikerrel alkalmaznak. A telekocsirendszerben az utasok lemondanak az egyéni autóhasználatról és utastársként ülnek be egy vezetı mellé, vagy helyet ajánlanak saját autójukban. Kérdıívünk következı kérdésében az kívántuk megtudni, hogy amennyiben az iskola ezt ajánlaná, megfontolnák-e a szülık a közös gépkocsi-használat lehetıségét? A szülık 48%-ban válaszoltak igennel, vagyis ezzel a lehetıséggel érdemes a továbbiakban foglalkozni.
33
5. Javasolt intézkedések az iskolák fenntartható mobilitásának elısegítésére 5.1 Lehetséges intézkedések a beiskolázási jog hátterének változtatására 5.1.1. A körzethatárok szigorúbb kezelése Az önkormányzati fenntartású általános iskolák 90-95 %-ban csak a körzethatárokon belülrıl érkezı tanulókat vehessék fel. Ehhez újra kell szabályozni a 1/2009. (I. 14.) OKSB sz. határozatot, valamint a 9/2007. (III. 05.) Önkormányzati rendelet. A jegyzıknek folyamatosan ellenıriznie kell, hogy kik azok a tanulók, akik Gyırbe vannak állandó lakhelyre bejelentve (nagyszülıkhöz, keresztszülıkhöz stb.), s nem szülıkkel élnek együtt, így a szülık nem teljesítik a gyermekek nevelésének, gondozásának kötelezettségét. elınyei • A körzethatárok optimalizálhatóak. A városon belüli, körzethatárokat átlépı tanulók ingázása jelentısen mérsékelhetı. • Csak a város közigazgatási területéhez tartozó gyerekeket kell ellátni.
hátrányai • Láthatóvá válik az intézményi kapacitások túlméretezettsége.
•
•
Minimalizálódik a város fenntartásában • mőködı iskolákba személyautóval érkezı tanulók száma.
•
Költséghatékonyabb.
•
•
Jelentısen csökkenti a gépjármővek okozta környezeti terhelést. Javul a közlekedésbiztonság. Részben megszőnik, illetve mérséklıdik a reggeli és délutáni csúcsforgalom az iskolák közelében.
•
•
•
Városi szinten mintegy 40-60 osztállyal (esetleg néhány általános iskolával) kevesebbet kell ellátni, ami iskolabezáráshoz vagy iskolai kapacitásszőkítéshez, így pedagógus elbocsátáshoz vezet. A körzethatáron kívülrıl érkezni szándékozó tanulók szülei – akik többségében Gyır városában dolgoznak – körében feszültséget teremtene, jelentıs sajtóvisszhanggal. A jegyzıi feladatok e tárgykörben történı következetes végrehajtása részben értetlenséget, részben komoly személyi feszültségeket eredményezhetne. Az intézkedés csak középtávon, kifutó jelleggel valósítható meg. A jelenlegi gyakorlathoz képest gyökeres változást jelent, jelentıs érdeksérelmekkel.
34
5.1.2. Kötelezıen ellátandó csoportok Igazítsa a város az oktatásszolgáltatási kínálatot (osztályok, csoportok száma és létszáma) a kötelezıen ellátandók számához. Kifutó rendszerven korlátozza az indítható osztályok számát. elınyei • Optimalizálhatóak a sokszor zsúfolt osztálylétszámok. •
Nem kell a nem gyıri tanulókat ellátni, ellátási költségeik normatíván felüli részét nem kell városi forrásból finanszírozni.
•
Átgondolható az intézményhálózat csökkentése, így egyes épületek új funkciót kaphatnak. Javul a közlekedésbiztonság. Részben megszőnik, illetve mérséklıdik a reggeli és délutáni csúcsforgalom az iskolák közelében.
•
hátrányai • Sokan a szabad iskolaválasztás korlátozásaként értelmeznék az intézkedést. • Jelentıs lobbi tevékenység indulna be, hisz sok tekintetben a középréteg, illetve a politikailag vagy gazdaságilag potentátok gyermekeit érintené az intézkedés. • Pedagógus elbocsátáshoz vezetne.
•
Általános iskola bezárást eredményezhetne.
5.1.3. Körzetösszevonások Részben vonják össze a két iskola beiskolázási körzetét, részben bıvítsék a szomszédos iskolák körzethatárait. Így az egyik általános iskola el tudja látni a két iskola beiskolázási körzetébe tartozó tanulókat. elınyei • Egyik iskola is el tudná látni a kialakítandó nagykörzet gyermekeit. Költséghatékonyabb lenne a mőködés. • A más funkciót kapó iskolánál megszőnne, vagy jelentısen mérséklıdne a jelenlegi közlekedési „katasztrófa” helyzet. • A felszabaduló épület új funkciót kaphat.
•
hátrányai • Igazi múlttal, hagyományokkal rendelkezı, nagyhírő intézményt érintene a gyökeres változás. • Komoly – helyi és akár országos – politikai támadások érnék a városvezetést. Jelentıs lenne az intézkedés sajtóvisszhangja. • Az intézkedés szülıi, pedagógusi ellenállásába ütközhetne. Utóbbiaknál létszámcsökkentést eredményezne. Mérséklıdik a tanulókat érintı környezeti • A két iskola pedagógiai programjának terhelés. összehangolása feszültségforrás lenne. Az intézkedést csak lépcsızetesen, kifutó formában lehetne realizálni.
35
5.1.4. Funkcióváltás Ha egy iskola el tudja látni a kibıvített körzethatárból érkezıket, a másik általános iskola középiskolai funkciót kaphatna. Közlekedési szempontból célszerőbb lenne a belvárosban inkább a középiskolákat, s a külsıbb városrészeken az általános iskolákat mőködtetni. elınyei • A középiskolások elsısorban a tömegközlekedési eszközöket használják. •
hátrányai • Az iskolabezárás hátrányait és következményeit az elızı pontban jeleztük.
Nagyon közel van mind a vidéki buszmegállóhoz, mind a vasúthoz.
Kiegészítı javaslat A beiskolázást szabályozó rendeletek, a körzethatárok és azok szabályozása legyen a város honlapján nyilvánosan elérhetı.
5.2 Lehetséges intézkedések az alternatív közlekedési módok támogatására Az elızı fejezetekben megállapítottuk, hogy a külsı városrészek infrastrukturális ellátottsága gyengébb, mint a város többi részének, ami nem meglepı, viszont ennek ellensúlyozására nem alakult ki egy célirányos személyszállító rendszer. E hiányt a motorizáció elıretörésével a lakosság egyéni közlekedéssel pótolja, ami egyre növekvı zsúfoltsághoz vezet. Ennek ellensúlyozására javasoljuk a következı alternatív közlekedési módok ösztönzését, rendszerük kiépítését.
5.2.1 Iskolabusz rendszer Példák iskolabusz rendszerekre Amerikai iskolabusz a Gelsei iskolában 2008. januárjától a Chicagóban gyártott, csaknem 15 méter hosszú, 66 üléses iskolabusz szállítja a Gelsei iskola diákjait az iskola és lakóhelyük között. Motorja 7700 köbcentiméteres, fogyasztása 2025 liter. Az ülések biztonsági övvel ellátottak, a mozgáskorlátozottak részére speciális liftberendezés áll rendelkezésre. A buszt közbeszerzési eljárás keretében, 28,5 millió forintért vásárolta meg a Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás, amihez pályázaton 22 millió forintot nyert. Az iskola 197 tanulójából 125 gyermek jár be minden nap a környezı 14 településrıl.
36
Az eredeti angolszász iskolabusz Az elsı iskolabuszt az Egyesült Királyságban indították útjára, és Európán kívül leginkább az Egyesült Államokban terjedt el. A felsı képen egy tipikus északamerikai iskolabuszt látunk, lent pedig egy megszokott brit iskolabuszt. Ezek mindegyike azonos színre van festve és külön biztonsági elıírások vonatkoznak rájuk. Többségük ingyenes a diákok számára. Az Egyesült Államokban évente kb. 10 milliárd diákutazás történik iskolabusszal. Összesen 480,000 iskolabusz 26 millió gyermeket szállít naponta, ami az ország diáklakosságának a felét jelenti. Az iskolakörzetek többsége bérli vagy megvásárolja az iskolabuszokat, de vannak olyan iskolakörzetek is, akik alvállalkozóknak adják ki a feladatot. Kanadában szinte kizárólag ez utóbbi rendszerben üzemeltetnek ilyen buszokat. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/School_bus) Magán iskolabuszok Magyarországon Az országban több iskolabusz szolgáltatást nyújtó magáncég mőködik, fıleg a fıvárosban. Ezek fıleg nemzetközi elit iskolák kizárólagos szolgáltatói (pl. a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola, Japanese Supplementary School, Varsói Amerikai Iskola). Tevékenységükben különös figyelmet fordítanak a szülıkkel való napi kapcsolattartásra. Vannak olyan cégek is, amelyek reptéri transzferre szakosodtak korábban, és ezt egészítik ki iskolabusz szolgáltatással. Ennek a rendszernek elınye, hogy hasonló jármőpark szükséges mindkét féle szolgáltatáshoz. Iskolabusz Gyırben Amennyiben a beiskolázási körzethatárok és a jelenlegi kínálati kapacitás érdemi módon nem szőkíthetı, a város bejárati közlekedési pontjain lenne szükséges iskolabuszokat szolgálatba állítani. Ezeken pedagógus kísérıvel összegyőjtik a tanulókat és beszállítják a két vizsgált iskolához, illetve a belvárosban a Gárdonyi és Kölcsey mellett ez a Gyakorlót, a Nádorvárosit és a Radnótit érinthetné. Ehhez társulhatna olyan közlekedésszabályozás, hogy az adott iskolák elıtt korlátozza a megállást és parkolást. elınyei • A vidékrıl s részben a körzeten kívülrıl érkezı gyermekek, tanulók többsége külterületi vagy külvárosi részen iskolabuszra irányítható, így jelentısen csökkenthetı az iskolák körüli autósforgalom, s vele járó környezeti terhelés. •
Már kis korban környezetbarát közlekedési szokások alakíthatóak ki.
hátrányai • A szülık ilyen irányú motiválása, meggyızése nagy energiát igényel, s csak együttmőködéssel valósítható meg. • A szülıknek alkalmazkodniuk kell az iskolabuszok menetrendjéhez. • Az iskolák környékén az iskolakezdési idıpontokra korlátozni kell a gépkocsival történı forgalmat. • A példaadás miatt ezt a tanárokra is ki kellene terjeszteni, amit munkavállalói jogaik csorbításaként értelmezhetnének.
37
5.2.3 Telekocsi rendszer Az önkormányzatok a kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés ösztönzésén túl úgy is hozzájárulhatnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, hogy ösztönzik magángépkocsi-használat visszaszorítását gépkocsi-megosztás (car-sharing) és közös gépkocsi használat (car pooling) terjesztésével. Ezáltal helyi szinten az életminıség javításához is hozzájárulnak. A carsharing (autótárs) és carpooling (telekocsi) rendszerek közös elve az autóhasználat megosztása - történjen az akár klubrendszerben vagy egyszeri útitárskeresés formájában. E rendszerek segíthetnek a nagyvárosi forgalom csökkentésében, az utak tehermentesítésében, és az autótárs-klubok tagjai mentesülnek az autófenntartás terheinek nagy részétıl is. Európától Amerikáig sokféle rendszer mőködik a „fenntarthatóbb közlekedés" megvalósítására: ma már például a világ 600 városában dönthetnek úgy, hogy saját kocsi fenntartása helyett (vagy amellett) belépnek egy autótárs-klubba, és onnan bérelnek autót. Magyarországon egyelıre nincs ilyen lehetıség, úgy tőnik ugyanis, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját autóhoz: autótárs-klubok nálunk nem léteznek, a telekocsi-használat azonban lassacskán kezd elterjedni. Az autótárs-rendszerben a szervezet tagjai a klub állományában lévı és általa fenntartott autókat vehetik igénybe, elıre egyeztetett beosztás alapján, lényegében bármikor. A telekocsi-rendszerben az utasok lemondanak az egyéni autóhasználatról és utastársként ülnek be egy vezetı mellé, vagy helyet ajánlanak saját autójukban, ám az autó továbbra is a sajátjuk marad. Ez fıként az Egyesült Államokban elterjedt, ahol a telekocsit használók számára saját gyorsforgalmi sávot tartanak fenn. (Forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/oszd-meg-es-vezess) Ez utóbbi telekocsi rendszer ösztönzését tartjuk reálisabbnak Gyır esetében. Az azonos környéken, utcában élık felváltva vagy egymáshoz csatlakozva szállíthatnák gyermekeiket az iskolákba. A vizsgált általános iskolák közül ez leginkább a Gárdonyi iskolában lehetne sikeres, ahová a város különbözı pontjairól több diák is jár.
38
5.3 Javaslatok a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel A tudatformálás az egyik legfontosabb eleme a lakosság kerékpárra, iskolabuszra, telekocsira „szoktatására”. Nagyon sok rossz beidegzıdés, félinformáció él az emberek fejében a ezek kapcsán. Ezeket a gátakat kell átvágni ahhoz, hogy a fenntartható közlekedési módok a többi közlekedési eszközzel szemben tudatos választást jelentsenek. A döntést elısegítendı a mindenki számára ismert racionális érvek mellett a pozitív üzeneteknek, az imázskampányoknak is ugyanakkora szerepet kell játszania (divatos, trendi). Az önkormányzat és civil szervezetek bevonásával fel lehet hívni a lakosság figyelmét arra, hogy miként segíthetik ık elı településük levegıjének javítását. Egy székesfehérvári példa a Moblitási Héten elhangzottakból: „Állampolgárként a következıket tehetem a város levegıjének javításáért: • Közel lakom a tömegközlekedési csomópontokhoz és a munkahelyemhez. • Gépkocsi-használat helyett inkább gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedéssel közlekedem, illetve megosztott vagy közösen használt jármővet használok. • Rugalmas munkaidıt vagy távmunka-lehetıségeket igényelek. • Ha vezetnem kell, a lehetı legegyenletesebb tempóban vezetek, hogy csökkentsem a felesleges kipufogógáz-kibocsátást, mindig betartom az engedélyezett sebességet, és ügyelek autóm megfelelı mőszaki állapotára és a javasolt keréknyomás betartására. • Munkáltatómat munkahelyi utazási terv kidolgozására ösztönzöm. • Gyermekeimet a legközelebbi iskolába iratom, és részt veszek a „gyalogos vagy kerékpáros buszok” és hasonló iskolai kezdeményezésekben. • Gyermekeimet megismertetem a helyi tömegközlekedéssel és a menetrendekkel, és önálló utazásra szoktatom ıket. • Tájékoztatom az önkormányzatot arról, hogy támogatom a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyalogos közlekedés fejlesztése érdekében tett intézkedéseket.” (Forrás: http://fehervaronline.hu/kozelet/mobilitasi-het-automentes-nap-szekesfehervaron) A tudatformálás az Európai Unió számára is elıtérbe került az utóbbi egy évtizedben. Egymást érik a témában kiírt pályázatok, amikben Gyır városa is érintett. Az elérendı cél az kell hogy legyen, hogy a pályázati idı alatt elért eredményekbıl a város lakossága a jövıben is profitálhasson.
5.3.1 Trendy Travel projekt 2008-2010-ig a Széchenyi István Egyetem részt vett az Intelligent Energy Europe program egy másik projektjében, a Trendy-Travelben, amelyben kilenc ország résztvevı partnerei a fenntartható közlekedés támogatására irányuló szemléletváltást célzó kampányok, segédeszközök kerültek kidolgozásra. Az alábbiakban néhány példát közlünk a projekt eredményeibıl. A résztvevı országok szervezetei között megtalálható több önkormányzat is (Cork, Túrócszentmárton, Vilnius). A projekt során létrehozott marketinganyagok és kialakított know-how szabadon felhasználhatóak bárki számára. A gyıri partner célcsoportja a széchenyis egyetemisták és dolgozók voltak. A projekt honlapja: http://www.trendy-travel.eu/
39
Tavaszi kerékpárbörze és téli teaosztás Széchenyi Egyetemen a Trendy Travel projektben
Mővészeti kiállítás megnyitója Grácban a Trendy Travel projektben
Kerékpározásra ösztönzı kiadvány a Trendy Travel projektben
40
5.3.2 Bringázz a munkába/suliba kampány A kampány célja, hogy megtapasztalja mindenki, mennyire egyszerő és természetes kerékpárral érkezni a munkába a hétköznapokon. Az országos Bringázz a Munkába! kampány a Magyar Kerékpárosklub szervezésében valósul meg az európai Lifecycle projekt és a Kerékpáros Magyarország Program keretében az Európai Unió támogatásával, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium mint kampány kezdeményezıje, a szerzıi jogok tulajdonosa hozzájárulásával.
Szeptember 16. és 22. között Gyırben is rendszeresen megrendezik a Mobilitási Hét és az Autómentes Nap rendezvényeit. Az elmúlt években a munkába és iskolába kerékpározók ingyen reggelit kaptak a város három pontján. A program keretén belül Európa szerte rendeznek olyan programokat, amelyek a fenntartható közlekedési eszközök használatát szorgalmazzák.
Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/automentes_nap_gyorben/2179793/
41
Bringavonat - kerékpáros iskolába járás felnıtt felügyelettel A Birngavonat kezdeményezés azt jelenti, hogy néhány felnıtt összegyőjti a környékbeli iskolásokat reggelente és bekíséri ıket egy „vonatban” iskolába. A gyıri önkormányzat 2011ben tervezi ennek a programnak az indítását a Keret egyesülettel közösen.
5.3.3 Pro-Motion projekt A PRO.MOTION projekt, az Intelligens Energia Európa program keretein belül kerül megvalósításra. A program célja, hogy elısegítse az energiatakarékos közlekedési módok elterjedését a lakossági és közösségi közlekedés területén, csökkentse a közlekedési igényeket, új közlekedést helyettesítı szolgáltatások bevezetésével. A projekt fı célja egy “pilóta projekt” megvalósítása, a projekt fıszereplıinek oktatása és a projekt eredményeinek elterjesztése minél szélesebb körben. Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata vezette a fenti projektet, amelynek kijelölt célterülete Ménfıcsanak volt. A projekt honlapja: http://iee-promotion.eu/
5.3.4 Gyalog az iskolába kampány A „Gyalog az iskolába” kampány Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban régóta megvalósuló program, amelyet Magyarországon, Gyırben is el lehetne indítani. Több változata is van. Az egyik a „Gyalogolj egyszer egy héten” program (WoW: Walk Once a Week), amelyben a diákok igyekeznek legalább egyszer egy héten gyalog menni iskolába. Az iskolába érve regisztrálják, hogy aznap milyen közlekedési eszközzel érkeztek. Havonta összesítik, hogy ki hányszor érkezett gyalog autó helyett. Akik legalább 4-et összegyőjtöttek abban a hónapban, azok jelvényt kapnak, amit egész tanévben győjtenek. Az Egyesült Királyságban az iskolák 10%-a vesz részt a programban. A másik hasonló program a „Gyalog az iskolába hét” (Walk to School Week), amelyet májusban szoktak megrendezni. Ekkor a szeptemberi Mobilitási héthez hasonlóan egyéb szemléletformáló kampányelemekkel egészítik ki a programot. Ennek a programnak van egy egyhónapos változata is (Walk to School Month), amelyet októberben szoktak megrendezni.
Forrás: www.walktoschool.org.uk
A kampány brit honlapja: www.walktoschool.org.uk 42
Irodalomjegyzék Gyır agglomerációs közforgalmú közlekedésének tervtanulmánya; Széchenyi István Egyetem, 2004. Megrendelı: Gyır m.j.v Polgármesteri Hivatal Gyır tömegközlekedési koncepció. Széchenyi István Egyetem. 2007. Megrendelı: Gyır m.j.v Polgármesteri Hivatal Gyır MJV Kerékpáros Fejlesztési Koncepció és Hálózatfejlesztési Tanulmány Terv, 4K Konzorcium, Universitas-Arrabona Kft., 2009 Megrendelı: Gyır m.j.v Polgármesteri Hivatal A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzetének megítélése, Dr. Jankó Domokos, Közlekedésépítési Szemle 2010 http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/nott_a_sulyos_serulessel_jaro_balesetek_szama Oktatás Nagy Kézikönyve, szerkesztı-lektor: dr. Szüdi János, Budapest, 2006., p.302. Lannert Judit, Versenyképesség és oktatás, avagy az iskolai rangsorok és a szelekció, Oktatásügyi közvélemény kutatás, 2005. OKI-Gallup www.trendy-travel.eu – Intelligent Energy Europe program www.iee-promotion.eu – Intelligent Energy Europe program http://www.bam.hu/ - Bringázz a munkába! Kampány www.walktoschool.org.uk TRAVEL PLAN PLUS, IEE-07-592 Local Travel Plan Networks: IR 5.3 - Final Evaluation Report, 2010
43
Mellékletek: 1. sz. melléklet: A beiskolázási körzethatárokat szabályozó törvények, rendeletek A közoktatási törvény vonatkozó jogszabályhelyei: 66. § (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelezı felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola mőködik, a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes halmozottan hátrányos helyzető tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzető tanulók körzeti aránya). (3) Nem jelölhetı ki kötelezı felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férıhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férıhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani. (4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] - akkor is, ha nem kötelezı felvételt biztosító iskola - a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezıt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetıleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelezı felvételt biztosító iskolának. (5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles elıször a halmozottan hátrányos helyzető tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetıségrıl szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló idıszak elsı napja elıtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók közül elınyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál elınyben kell részesíteni azokat a jelentkezıket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezık között. A sorsolásra a
44
felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehetı a sajátos nevelési igényő tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott elınyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévı valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található. (6) A kötelezı felvételt biztosító iskola a jelentkezı felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja. (7) Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelı iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettıt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítı tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat elınyben kell részesíteni. Az elınyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni. 90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák mőködési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élı gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. És 66. § (2) bek.]; továbbá - a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mőködési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mőködési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fıvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet mőködési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fıvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény mőködési (felvételi) körzetének meghatározása elıtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függıen az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. (5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtıl az iskolákba felvehetı tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról. (6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként mőködı óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell. 95/C § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenırzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az
45
egyenlı bánásmód követelményét, az érintett szülı kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az ellenkezı bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlı bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyızıdik arról, hogy sérült-e az egyenlı bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben. (2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenırzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelezı felvételt biztosító óvoda, illetve kötelezı felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg - a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel - kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevı óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de - az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszőnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevı óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában mőködı óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben mőködik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevı óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítı támogatást. Az ellenkezı bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévı óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben mőködik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola mőködött. (5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a nevelési-oktatási intézmény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanban mőködik. (6) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen mőködik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésrıl szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítı támogatás összegének megfelelı összegő támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szőnik meg, illetve a tanulói jogviszony
46
fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege. (7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható. (8) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejőleg az egyenlı bánásmód megsértése miatt az intézményvezetıvel szemben szabálysértési eljárást indít. 132. § 10) A 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése alapján az elégséges férıhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstıl akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent. (11) A 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt.66. § (2) bekezdés szerinti felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani. (12) A 2008. évi XXXI. törvény 11. §-ával megállapított Kt. 95/C. § (1) bekezdésében foglaltakat - ha az intézkedésre megadott határidı még nem telt el - a 2008/2009. tanítási évre történı felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell. (13) A 2008. évi XXXI. törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggı döntést a 2008. évi XXXI. törvény hatálybalépését követı hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni. (14) Nem indítható a következı tanítási évben az általános iskola elsı évfolyamán osztály, ha - az e törvény66. §-ának (3) bekezdése alapján - nem láthat el kötelezı felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzető tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férıhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzető tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzető tanulónak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai aránya) az elızı tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket elsı ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai aránya alapján. (15) A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az elsı évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhetı ki kötelezı felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévben elérte az ötven százalékot. (16) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - a fenntartó kérésére - az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülı részére aránytalan teherrel járna.
20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról
47
A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók létszámával összefüggı adatszolgáltatási kötelezettség 12/H. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló eljárásban a jegyzı tájékoztatja a szülıt azokról a kedvezményekrıl, juttatásokról, pályázati lehetıségekrıl, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. (2) A szülı által - az adatszolgáltatás önkéntességére vonatkozó tájékoztatást követıen kitöltött, a 7. számú mellékletnek megfelelıen elkészített adatlapok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján a jegyzı megállapítja, az önkormányzat illetékességi területén, ezen belül a kötelezı felvételt biztosító iskolák felvételi körzetében hány halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló él. A jegyzı, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az integrációs, illetve a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezését indokoltnak tartja, kezdeményezi a polgármesternél, hogy a képviselı-testület tőzze napirendre az integrációs, illetve a képességkibontakoztató felkészítés megszervezésének szükségességét a település iskoláiban, továbbá az iskolai körzethatárok felülvizsgálatát a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése szerint. (3) A jegyzı az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig - elektronikus formában - megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére a) a településen élı összes hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát, b) az óvoda és az általános iskola felvételi körzetében élı hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető óvodás korú gyermekek és tanköteles tanulók létszámát feladatellátási helyenként. (4) A nyilatkozat kezelésére egyebekben a gyermekvédelmi gondoskodás keretében lefolytatott eljárás során keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A jegyzı a kitöltött nyilatkozat egy példányát a szülınek átadja. A halmozottan hátrányos helyzető gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerıs határozat bemutatása. (6) A jegyzı a szülı írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az intézményvezetı - a szülı hozzájárulása esetén - a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzető vagy halmozottan hátrányos helyzető. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszőnését követı öt évig jogosult kezelni. 6. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez A kötelezı felvételt biztosító óvoda és iskola körzethatárait tartalmazó nyilvántartás adattartalma Az Oktatási Hivatal az általa felügyelt honlapon az e melléklét szerinti adattartalommal készíti el, illetve tartja karban a körzethatárokat tartalmazó adatbázist. Az 1-2. pontban szereplı adatokat az Oktatási Hivatal - a fenntartói adatbázisban szereplı adatokkal - tölti fel. A 3. pontban szereplı adatokat az intézményfenntartó önkormányzat jegyzıje, fıjegyzıje szolgáltatja. Az adatbázis tartalmazza: 1. az intézményfenntartó önkormányzat jegyzıjének, fıjegyzıjének a hivatali elérhetıségeit: a) Hivatal nevét, irányítószámát, település nevét, közterület címét, b) beküldı felelıs személy nevét, beosztását, telefonszámát, e-mail címét, faxszámát, és c) a KIR belsı mőködtetéséhez szükséges fenntartói kódokat; 2. a fenntartott intézmény adatait:
48
a) az OM azonosító számot, b) feladatellátási helyek címeit, c) a KIR belsı mőködtetéséhez szükséges feladatellátási helyek kódszámait, d) ellátott feladatok típusait/intézményegységeket, e) a KIR belsı mőködtetéséhez szükséges intézményegységek kódszámait. 3. Óvodai és iskolai körzethatárokkal kapcsolatban nyilvántartja az Oktatási Hivatal a) a körzethatárokat megállapító önkormányzati döntést tartalmazó jegyzıkönyvi kivonatot, annak számát, illetve az elfogadás idejét, b) az adott intézményhez tartozó településrész körülhatárolásait és annak adatait (település nevét, irányítószámát, közterület címét), c) a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel és tanulókkal összefüggı statisztikai adatokat, d) a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények közérdekő adatait, a gyermek, tanuló létszámot. 7. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelethez NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához 1. A nyilatkozat célja annak megállapítása, hogy a hátrányos helyzető gyermek halmozottan hátrányos helyzető. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzető gyermek jogosultságát meg lehessen állapítani, ismerni kell azt az információt, amely a halmozottan hátrányos helyzet megítéléséhez szükséges. 2. Ilyen adat felvételére csak és kizárólag az érdekelt önkéntes, az errıl szóló megfelelı, személyesen kapott tájékoztatás megadása után tett nyilatkozata alapján kerülhet sor.
49
2. sz. melléklet: A felmérésben érintett iskolák bemutatkozó kiadványai Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 minıségfejlesztési programban részt vevı intézmény 9024 Gyır, Baross Gábor u. 49. Telefon/fax: 06/96 417 313 e-mail:
[email protected] Az intézmény igazgatója: Szalai Ferenc Nyitott kapuk napja: 2009. december 9. 8 órától
Kedves Szülık! Iskolánk Gyır város egyik legelismertebb, kiváló eredményekkel, értékes hagyományokkal rendelkezı alapfokú oktatási intézménye. Rangját eredményes tevékenységével vívta ki, mely 88 évre tekint vissza. Széles körő helyi képességfejlesztı munkánk eredményességét tanulóink kimagasló sikerei igazolják. Legfontosabb célunk, hogy a Gárdonyiban végzett valamennyi diák az alapvetıen fontos tantárgyi tudás mellett a legkorszerőbb informatikai ismeretek és egy idegen nyelv szilárd alapjaival is rendelkezzen. Intézményünkben már az elsı évfolyamtól valamennyi osztály számára biztosítjuk az emelt szintő képzést a tanulóink képességeinek megfelelıen. A kompetencia alapú oktatás bevezetésére elnyert pályázatunknak köszönhetıen hat interaktív tábla segíti munkánk hatékonyságának növelését; a most épülı interaktív termünkben 30 jól felszerelt munkaállomás teszi lehetıvé azt, hogy teljes osztályok tanulhassanak digitális tananyag felhasználásával. Az alapképzésen túl a napközis ellátás keretében szakszerő és ingyenes differenciált foglalkozást biztosítunk. Jelentıs nemzetközi sikerekkel, nagy hagyománnyal rendelkezünk a kézilabda sportágban. Sportcsoportjainkat a szülık és diákok igényeinek megfelelıen szervezzük. Nevelési elvünk, hogy diákjaink viselkedés- és magatartáskultúrája a gárdonyis diákok hagyományos igényességét tükrözze. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a szülıi házzal történı együttmőködésre, sikereink egyik forrása, hogy közösen tevékenykedünk a felnövekvı nemzedék érték- és normarendszerének kialakításán. Az 1. osztályos gyermekek részére tervezett szakmai programok: Helyi szervezéső program: tehetségfejlesztés, matematika - logika oktatás Anyanyelvi oktatás: az Apáczai Kiadó tankönyvcsaládjából Idegen nyelv tanulása: angol vagy német Egyéb tanórán kívüli tevékenységek: informatika, népi játék, néptánc, színjátszás, rajz, dráma, furulya, kézmőves foglalkozások, kézilabda, hétvégi kirándulások, túrák, sítáborok, vándortábor stb. Minıségi oktatással, szeretetteljes légkör biztosításával várjuk leendı diákjainkat.
50
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Székhely: 9024 Gyır, Szent Imre út 33. Telephely: 9028 Gyır, Arató u. 5. /tagiskola/ Telefon: 96/510-600, 510-603, 510-608, Fax: 510-601 E-mail:
[email protected] Igazgató: Jámbor László Szülıi értekezlet: 2010. január 4. 1700-kor Nyitott kapuk napja: 2010. január 5. 800-1040-ig (1. osztályokban) 2010. január 6. 800-1040-ig (4. osztályokban) Az 1929-ben alapított iskolánkban tapasztalatainkra, hagyományainkra építve színvonalas oktató-nevelı munka folyik. Jelenleg 704 tanulónk és 43 óvodásunk van. Kismegyeri tagiskolánkban 39-en tanulnak. Fı feladatunk a kulcskompetenciák fejlesztése, a gyerekek személyiségének sokoldalú kibontakoztatása. A biztos alapkészségek elsajátíttatásán túl differenciált munkáltatással biztosítjuk az egyénhez igazodó, személyre szabott fejlesztést. Az alsó tagozatban a párhuzamos osztályokban egységesen minden tantárgyat azonos módon, azonos könyveket használva tanítunk. Az 1. osztályban tanulóink nyugodt, kényelmes ütemben, szótagoló módszerrel tanulnak olvasni. Többnyire az Apáczai Kiadó taneszközeit használjuk. Az alsósok öt jól mőködı szakkör közül választhatnak: matematika, majorette, dráma, néptánc, valamint moderntánc szakkör. Iskolánk fél héttıl délután öt óráig vállalja a gyerekek felügyeletét, nevelését, oktatását. Délután diákjaink napközis csoportokban folytathatják iskolai tevékenységüket. Nagymérető parkosított, udvarunk van több famászókával, mely biztosítja a mozgás lehetıségét, az egészséges környezetben való tartózkodást. A kor követelményeihez igazodva az idegen nyelvek /angol és német/ oktatását kiemelten kezeljük. 3. osztályban minden tanuló 2 órában, 4. évfolyamtól heti 3 órában tanulja az idegen nyelvet. Az 1. és 2. évfolyamosoknak is lehetıségük van – szülıi kérés alapján - játékos formában idegen nyelvvel ismerkedni, figyelembe véve az iskola adottságait. Informatikát már 4. évfolyamtól oktatunk csoportbontásban. Számítógépes termeinkben diákjaink tanórán kívül is használhatják a gépeket. Iskolán kívüli programok sokaságát szervezzük minden tanévben: a legkisebbek rendszeresen bábszínházba, moziba, zenei rendezvényre járnak. Túrakörünk évente 10 kirándulási lehetıséget kínál a tanulóknak, télen pedig sítábort is szervezünk. Tanítóink szakértelmét bizonyítja az is, hogy számos leendı tanítót fogadunk gyakorlataik során, felkészítjük ıket késıbbi hivatásukra. Az iskolai diáksport egyesületben sokféle (pl. kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, stb.) sportolási lehetıséget biztosítunk. Tagiskolánkban kisebb létszámú osztályokban szintén szeretetteljes barátságos légkörben – a központi iskolával mindenben megegyezı módon és követelményekkel - folyik a tanítás. A nem kismegyeri városrészben lakó gyerekeket is szívesen fogadjuk tagiskolánkban. Szülıi értekezletet tartunk a leendı elsısök szüleinek 2010. január 4-én a központi iskola ebédlıjében 17 órakor, Kismegyeren 16 órakor. 2010. január 5-én nyílt órák keretében az elsı osztályosok munkájába, január 6-án pedig a 4. évfolyam tanóráiba tekinthetnek be az érdeklıdı szülık gyermekeikkel. A kismegyeri tagiskola meglátogatására 2010. január 5-én 8 -10 óráig lesz mód. Szeretettel várjuk iskolánkba, illetve tagiskolánkba látogató gyerekeket és szüleiket!
51
Móricz Zsigmond Általános Iskola 9011 Gyırszentiván, Vajda János út 25. Tel./Fax: 518-383 e-mail:
[email protected] Az intézmény igazgatója: Kotrics Andrea Nyílt nap: 2009. november 23. 8-16 óráig Iskolabemutató: 2009. november 23. 1600 (a leendı 1. osztályosoknak és szüleiknek) Iskolánk Gyırszentiván egyik általános iskolája, zöldövezeti környezetben, nagymérető, szépen parkosított udvarral, ahol családias légkörben, ideális létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek. Célunk: szorongástól mentes, kiegyensúlyozott, önállóan, kreatívan gondolkodó, biztos alapismeretekkel rendelkezı gyermekek nevelése. Pedagógiai hitvallásunk, hogy demokratikus iskolai légkörben pontosan megfogalmazott és következetesen betartott követelményekkel biztosítjuk a tantervben megfogalmazottak elsajátítását, valamint az alapvetı erkölcsi értékek kialakítását. A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, amellyel képesek a fejlıdı, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelı pályaválasztásra. Adottságaink: a biztonságot nyújtó légkör, szakmailag jól felkészült, humánus, toleráns pedagógusok, jó tárgyi felszereltség (pl.: számítástechnika terem, interaktív tábla, könyvtár, fejlesztı terem, konditerem stb.), saját konyha, szelektív hulladéktárolók. Szolgáltatásaink: a napközis, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, fejlesztı pedagógiai segítségnyújtás, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítés, könyvtárhasználat, sportkör, szakkörök, egészségügyi szőrések, pályaválasztási tanácsadás, zeneiskolai hangszeres oktatás, igény szerint katolikus, református és evangélikus hitoktatás. Speciális képzési-oktatási formáink: Informatika-számítástechnika 1. osztálytól, német vagy angol nyelv tanítása kis létszámú csoportokban szintén 1. osztálytól, hagyományos olvasástanítás, késleltetett írástanítás, tanulási nehézséggel küzdı gyerekek kiscsoportos fejlesztése, kiemelt környezettudatos nevelés (ÖKOISKOLA), egészségnevelési program. Tanórán kívüli foglalkozásaink: labdarúgás, úszás, gyermektorna, tenisz, modern tánc, majorette, dzsúdó, röplabda, lányfoci, korcsolyázás, "Mini-színi" szakkör, kézmőves foglalkozás, énekkar, rajz szakkör, íjászat és hagyományırzı szakkör,internet-klub, média szakkör, környezetvédelmi"zöld szakkör", hangszeres zenei oktatás. Hagyományos programjaink: tanulmányi-, sport-, és kulturális versenyek, kulturális bemutató szülıknek, klubdélutánok, színház, bábszínház, mozi és hangverseny látogatás, farsangi karnevál, Móricz-nap - névadónkról való megemlékezés, Móricz Zsigmond Városi Prózamondó Verseny, Városi Számítógépes Grafikai Verseny, Móricz Kupa, nyári táborok, hétvégi kirándulások és túrák, osztálykirándulások, gyermeknap, családi nap, anyák napi mősor, iskolai ünnepélyek, adventi vásár és hangverseny, Halloween-party, diákparlament, Népmese Napja, környezetvédelmi konferencia, project órák, Zöld Iskola programjai, nyílt tanítási nap. Kapcsolat a szülıkkel: Kiemelt figyelmet fordítunk a szülıkkel való szoros együttmőködésre, a folyamatos, rendszeres kapcsolattartásra, a pontos tájékoztatásra, a szülık véleményének, javaslatainak figyelembe vételére.
52
3. sz. melléklet: Hirdetmény az elsısök beiratkozásáról HÍRDETMÉNY Értesítjük a Szülıket, hogy a 2010/2011-es tanévre az ELSİ OSZTÁLYOS TANULÓK beíratása Gyır város területén egységesen a következı idıpontokban történik: 2010. március 03-án (szerdán) 08.00 - 18.00 óráig, 2010. március 04-én (csütörtökön) 08.00 - 16.00 óráig. Ezeken a napokon kell beíratni azokat a gyermekeket, akik az általános iskola megkezdéséhez szükséges óvodai szakvéleménnyel rendelkeznek. A beíratáskor be kell mutatni: a szülı személyi igazolványát, lakcímkártyáját, a gyermek lakcímkártyáját, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermekrıl kiadott óvodai szakvéleményt. A Gyır Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül élı tanulók gyıri, önkormányzati fenntartású közoktatási intézménybe történı beiratkozását külön rendelet szabályozza /9/2007. (III. 05.)Ök. rendelet/. Kérjük a Szülıket, hogy gyermekeiket a fenti idıpontban írassák be a körzetileg illetékes, vagy a választott általános iskolába! Az egyes iskolák körzethatárait az iskolák kapuin elhelyezett hirdetményben – a beíratási elıtt - tájékoztatásul közöljük. Felelıs kiadó: Papp András az Oktatási és Kulturális Osztály vezetıje
4. sz. melléklet: A Gárdonyi iskola beiskolázási körzete: Attila u. Álmos u. Baross Gábor út 39-83, 40-82 Bartók Béla út Bem tér Bisinger József sétány Blaha Lujza u. Buda u. Corvin u. Csaba u. Dr. Petz Lajos u. Eszperantó u. 20-42 Herman Ottó u. 1-9, 2-8.
Herman Ottó u. 11-41, 10-30 Hunyadi u. Kossuth Lajos utca Kút utca Lehel u. Liezen-Mayer u. Nemzetır u. Roosevelt u. Szigethy Attila u. Tihanyi Árpád út Varga u. Wesselényi u. Zrínyi Miklós u.
53
5. sz. melléklet: A Kölcsey iskola beiskolázási körzete Arató u. Bocskai u. Borsóhelyi dőlı Búzakalász u. Dohánypajta u. Erzsébet liget Festı utca Gomba u. Kalász u. Kismegyeri emlékpark Kismegyeri ırház Kismegyeri út Kismegyeri vasútállomás Kossuth Lajos utca Köves u. Külsı Sági u. Külsı Veszprémi út Lázár Vilmos u. Lesvár u. Liezen-Mayer u. Magtár u. Magyar u.
Major u. Március 15. u. Mohács u. Mohi u. Napóleon u. Ötház dőlı Ötház u. İrhely u. Palotai u. Pándzsa u. Rómer Flóris u. Sági út Somogyi Béla u. Sólyom u. Summás u. Szent Imre út 1-61, 2-114 Szılıs u. Tihanyi Árpád út Vasvári Pál u. Verseny u. Veszprémi út
6. sz. melléklet: A Móricz iskola beiskolázási körzete Alpesi u. Andrásvári u. Aranyos út Áfony u. Árvalányhaj út Barackos út Bárányréti u. Bogáncs u. Boróka u. Búzavirág u. Dénestag Diák u. Dunasor Egysori u. Erdısor Ezerjó út Fecske út Felüljáró út Fenyı tér Fenyı u. Fenyvessor Galagonya u. Határır u. Huszka Jenı út
Ifjúgárda u. Kálmán Imre u. Kertváros u. Kicsi út Kisvasúti út Kör tér Lehár Ferenc út Leszlényi tag Lovagvár u. Lıtér út Moha u. Molnár út Napsugár u. Nyírfa u. Nyírfa u. Páfrány u. Pázsit u. Pengıs út Pipacs u. (Kertváros) Rigó u. Sikolya u. (Kertváros) Sugár út Szedres út Szikes út 54
Tölös u. Tövis u. Új major Vadrózsa út
Vajda u. Zsálya u. (Kertváros) Zsellér dőlı
7. sz. melléklet: Nyilatkozat kölcsönös tájékoztatásról Nyilatkozat kölcsönös tájékoztatásról Alulírott ……………………………………………………….település polgármestere nyilatkozom, hogy az óvodai nevelés ill. alapfokú iskolai nevelés és oktatás helyi önkormányzati kötelezettség körébe tartozó feladatainak ellátása lehetıségeinek megismerése céljából ……………………………………………………………………. (szül.
:
An.
:
Lakcím
……………………………………
,
200….
nevő
……………hó
gyermek ……….
nap
…………………………………………………………………………………… :
………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………… Szülıjével a személyes egyeztetést lefolytattam.
………………………………………. 200... ………… ………….. PH
polgármester
---------------------------------------------------------------------------------------------------Szülıi
nyilatkozat
Alulírott …………………………………………………………………………………..szülı, ………………………………………………………… …………………………………………u. ………sz. lakos nyilatkozom, hogy az óvodai nevelés ill. alapfokú iskolai oktatás és nevelés lakóhelyem Önkormányzata által kínált lehetıségeit megismertem, és gyermekem iskolai jelentkezésérıl ennek ismeretében döntöttem. ……………………………………….
200...
…………
…………..
Szülı(k)
55
8. sz. melléklet: A diákok által kitöltött kérdıívek Kedves Gyerekek! Kedves Fiatalok! Mint azt már sokan biztosan tudjátok a közlekedés okozza az egyik legnagyobb és legnehezebben kezelhetı problémát a környezetvédelem számára. A közúti közlekedés a településeken az egyik legsúlyosabb, egészségügyi problémákat is okozó tevékenység, mely károsítja a levegıminıséget és jellemzıen nagy zajjal jár. A közlekedési útvonalak létesítése károsítja az élıvilágot, elsısorban az élıhelyek szétszabdalásával és a forgalom káros hatásaival. A közlekedés fejlesztés számára a legfontosabb feladat tehát, a környezetbarát közlekedési módok, mint például a gyalogos, közösségi, vasúti és kerékpáros közlekedés fejlesztése. Kérünk titeket, hogy az alábbi kérdıív kitöltésével segítsétek a munkánkat, hogy olyan településeket tervezhessünk, ahol szerettek élni és közlekedni! Alap adatok: Iskola neve: Címe: Osztály: Kitöltı személy adatai: Neme: Kora: Lakhelye (házszám nem szükséges) : Köszönjük, hogy kitöltöd a kérdıívet!
Kérdések Milyen közlekedési eszközzel érkezel iskolába? A) B) C) D) E) F)
Gyalog Kerékpárral Busszal Vonattal Motorral Autóval
Kivel érkezel az iskolába? A) Egyedül gyalog 56
B) Szüleimmel gyalog C) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt gyalog D) Egyedül kerékpárral E) Szüleimmel kerékpárral F) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt kerékpárral G) Egyedül busszal H) Szüleimmel busszal I) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt busszal J) Egyedül vonattal K) Szüleimmel vonattal L) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt vonattal M) Egyedül motorral N) Szüleimmel motorral O) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt motorral P) Egyedül autóval Q) Szüleimmel autóval R) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt autóval
Milyen közlekedési eszközzel mész haza az iskolából? G) H) I) J) K) L)
Gyalog Kerékpárral Busszal Vonattal Motorral Autóval
Kivel mész haza az iskolából? A) B) C) D) E) F)
Egyedül gyalog Szüleimmel gyalog Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt gyalog Egyedül kerékpárral Szüleimmel kerékpárral Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt kerékpárral
G) Egyedül busszal H) Szüleimmel busszal I) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt busszal J) Egyedül vonattal K) Szüleimmel vonattal L) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt vonattal
57
M) Egyedül motorral N) Szüleimmel motorral O) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt motorral P) Egyedül autóval Q) Szüleimmel autóval R) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt autóval Milyen közlekedési eszközzel szeretnél iskolába járni? M) Gyalog N) Kerékpárral O) Busszal P) Vonattal Q) Motorral R) Autóval Kivel szeretnél iskolába járni/ haza utazni? A) Egyedül gyalog B) Szüleimmel gyalog C) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt gyalog D) Egyedül kerékpárral E) Szüleimmel kerékpárral F) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt kerékpárral G) Egyedül busszal H) Szüleimmel busszal I) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt busszal J) Egyedül vonattal K) Szüleimmel vonattal L) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt vonattal M) Egyedül motorral N) Szüleimmel motorral O) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt motorral
P) Egyedül autóval Q) Szüleimmel autóval R) Barátaimmal, osztálytársaimmal együtt autóval Elégedett vagyok az adott közlekedési eszközzel amivel most járok, mert A) szeretek a barátaimmal, szüleimmel együtt sétálni az iskolába és közben jókat beszélgetni, ez minden reggel jó kedvre derít B) a kerékpározás önmagában is élmény és mindjárt megvan a reggeli testmozgás is C) szeretek a barátaimmal, szüleimmel együtt utazni a buszon/vonaton, mert közben
58
beszélgethetünk és még a leckémet is átolvashatom D) motorozni jó E) mert autóval járni ugyan unalmas, de kényelmes Nem vagyok elégedett azzal a közlekedési eszközzel amivel most járok, mert A) több mint fél órát kell gyalogolnom reggelente, hogy az iskolába jussak B) kerékpárral/motorral sokszor nehéz közlekedni, mert az autósok figyelmetlenek a velem szemben C) kerékpárral sokszor nehéz közlekedni, mert csak a járdán tudok biztonságosan tekerni D) nem tudom biztonságosan lezárni a kerékpáromat/motoromat az iskolában E) a buszok/vonatok ritkán járnak F) a buszok/vonatok pontatlanul járnak G) a busz/vonat zsúfolt és kényelmetlen H) autóval sokszor dugóban kell állni, mert nagy a forgalom Szeretnél Kerékpáros KRESZ oktatáson részt venni? IGEN
NEM
Fontos neked a Környezet védelem a tiszta levegı és tiszta környezet? IGEN
NEM
Hajlandó volnál azért magad is tenni, hogy a városban kisebb legyen a forgalom, tisztább legyen a levegı és kisebb legyen a zaj? IGEN
NEM
Te melyiket választanád?
A)
59
60
9. sz. melléklet: Közlekedési felmérés szülıknek I. RÉSZ 1. Milyen korcsoportú a gyermeke/gyermekei?........................................................................... Lakóhelye (település neve,irányítószám) ?..................................................................................
2. Általában (egy héten legalább háromszor) mivel jár iskolába gyermeke és hogy megy haza? Karikázza be a betőjelet
Iskolába menet: A Gyalog B Biciklivel C Busszal D Autóval E Egyéb
Iskolából hazafele: A Gyalog B Biciklivel C Busszal D Autóval E Egyéb
3. A következı állítások mennyire fontosak Önnek annak kiválasztásában, hogy gyermeke milyen módon jár iskolába/ jön haza az iskolából? Minden állítás mellé tegyen egy X-et
61
Nagyon fontos
Kevésbé fontos
Nem fontos
Autó elérhetısége Tömegközlekedés elérhetısége Gyermekem biztonsága – személyes biztonság Gyermekem biztonsága – közúti biztonság Gyermekem kívánsága Lehetıség gyermekemmel történı beszélgetésre Idıjárási körülmények Utazás költségei Gyermekem egészsége és fittsége Légszennyezés Biciklitároló lehetıség az iskolában Távolság Elkötelezettségeim az adott napon Saját kényelmem Más gyerekek igényei, akikrıl gondoskodom
Egyéb, ami még fontos lehet? ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ................................................................................................................... Amennyiben gyermeke autóval jár az iskolába, töltse ki a II. rész kérdéseit. Amennyiben gyermeke gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jár iskolába kérjük töltse ki a III. rész kérdéseit.
II. RÉSZ – UTAZÁS AUTÓVAL 4. Hány kilóméterre lakik az iskolától? .......................................... 5. Mennyi ideig tart az út az iskoláig kocsival? Karikázza be a betőjelet A B C
10 percnél kevesebb 10 és 20 perc között 20 percnél több
6. Miután elvitte gyermekét az iskolába általában hová megy? Karikázza be a betőjelet
A B C D
Vissza haza Dolgozni Boltba Egyéb
7. Hány gyermeket visz iskolába (saját és más gyermekek egyaránt)? .............................. 8. Visz még nem iskoláskorú gyermeket is? Igen
Nem
9. Megosztja mással is kocsiját iskolába menet vagy visszafele? Igen
Nem
10. Mi akadályozza meg gyermekét abban, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjon iskolába? A B C D
Biztonságos út hiánya Kényelem/Idı Költségek Egyéb
Kérjük indokolja meg: ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ......................................................................................................................... Kérjük nevezze meg azt a utat/utakat vagy csomópontot, ami valamilyen okból ( pl. a közlekedés sebessége, átkelés nehézsége, járda hiánya) megakadályozza gyermekét, hogy gyalog vagy biciklivel menjen iskolába vagy jöjjön haza. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................... 11. Ha ezen körülmények változnának megfontolná, hogy gyermekei iskolába járásának módján változtasson? Igen
Nem
12. Ha az iskola ezt ajánlaná, megfontolná a megosztott gépkocsi lehetıségét? Igen
Nem
63
III. RÉSZ – GYALOGLÁS, BICIKLIZÉS, TÖMEGKÖZLEKEDÉS 13. Ha gyermeke gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el az iskolába milyen módon lehetne biztonságosabbá tenni az útját? A B C D E F
Már biztonságos Bicikli utak Biztonságosabb csomópontok Biztonságosabb járdák Buszok fejlesztése Egyéb
Válaszát kérjük indokolja. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................... 14. Megfontolná Ön/gyermeke a „Gyalogos Busz” kezdeményezésben való részvételt amennyiben azt az iskola ajánlaná? Igen
Nem
IV. RÉSZ: Kérjük használja ezt a helyet, ha egyéb hozzáfőznivalója van az iskolába történı utazáshoz. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ................................................. Köszönjük segítségét! 64
