Oktatási információs rendszerek Magyarországon Tarcsi Ádám ELTE,
[email protected]
Absztrakt: A Bolognai folyamat, az oktatási verseny várható élesedése, az élethosszig tartó tanulás, a távoktatás terjedése az oktatási intézményektől – elsősorban a felsőoktatási intézményektől – egy újfajta adminisztrációt, alkalmazkodást vár el. A gazdaságosabb működés és a vezetői döntésekhez szükséges információk mind gyorsabb, naprakészebb előállítása modern irányítási rendszert és egy, azzal integrált tanulmányi rendszert igényelnek. Továbbá elengedhetetlen, hogy az intézmények információs (IT) rendszere tartalmazzon egy e-learning oktatási keretrendszert is. Mindezek a közeljövőben már nem csupán a felsőoktatást, hanem minden oktatási intézményt érintenek. Az Egyesült Államokban már használnak ilyen rendszereket a felsőoktatási intézmények. Ezek azonban a magyar oktatási rendszerbe nehezen ültethetők át az oktatási rendszer finanszírozási, képzési különbözősége miatt. Nálunk is elengedhetetlen azonban, hogy az intézmények olyan rendszert használjanak, amely megfelel a jövőbeli elvárásoknak. Létfontosságú továbbá, hogy az információs rendszerek egységes alapokra épülve tárolják a diákok adatait, támogatva többek között a kreditrendszernek megfelelően az áthallgatást, a párhuzamos képzést.
1
Oktatási Információs Rendszer
Oktatási Információs Rendszer (OIR) alatt egy olyan rendszert értek, mely közös adatbázison alapulva magába integrálja az alábbi elemeket, folyamatokat: -
Vállalatirányítási rendszer (ERP): az intézmény gazdasági hátterének (pénzügyi, emberi és egyéb erőforrásainak) menedzselése, nyilvántartása. Jelenleg a felsőoktatási intézmények az SAP, Oracle, Tüsz, EGR valamelyikét avagy egy saját fejlesztésű rendszert használnak.
-
Tanulmányi rendszer: az oktatási adminisztráció, hallgatói, oktatói nyilvántartás és az oktatásszervezés megvalósítása, tantervek, órarendek kezelése, kurzusok, vizsgák kezelése, hallgatói, tanulmányi nyilvántartáson alapuló vezetői információs rendszer. Jogosultságkezelés. A magyar felsőoktatási intézmények a Neptun vagy az ETR tanulmányi rendszerek valamelyikét használják.
-
Oktatási keretrendszer: tananyag szerzői környezet, távoktatást támogató környezet, vizsgáztatási rendszer. A rendszer feladata, hogy különféle kommunikációs eszközökkel - fórumok, chat, csoportmegbeszélések, csoportnaptár, dokumentum és alkalmazás megosztás, azonnali üzenetküldés, vizsgáztatási és tanulást segítő tesztrendszer, stb. segítségével - támogassa a kollaboratív tanulást aszinkron és szinkron módon. Foglalja magában az e-learning rendszert is, kiegészítve a hagyományos képzést. Tartalmazzon továbbá egy többszerzős tananyag szerkesztőt - amelynek elemei újrafelhasználhatók -, kutatatást támogató rendszert. Jelenleg a Magyar felsőoktatási intézmények intézményi szinten nem használnak oktatási keretrendszert. 2005 szeptemberében a Dunaújvárosi Főiskolán bevezetik a Moodle oktatási keretrendszert.
1. ábra Oktatási Információs Rendszerek elvi felépítése
Ilyen egységes megoldás ma még nincs Magyarországon, azonban az ETR, az SAP és néhány ETR-t használó felsőoktatási intézmény (például PTE, ELTE stb.) között jelenleg is folynak a tárgyalások egy, a fentihez hasonló rendszer kiépítéséről. Cél az, hogy ezek a rendszerek egymással teljes mértékben együtt tudjanak működni, függetlenül azok megvalósításától. Az ETR-SAP összekapcsolását jelenleg az ELTE fejleszti. Egy, az oktatás teljes vertikumában használatos – az alapoktatástól kezdve a tanfolyami oktatásokon át a felsőoktatásig – Oktatási Információs Rendszer számos előnnyel, tulajdonsággal rendelkezhet.
1.1. Vezetői információs rendszer Az oktatásnak speciális vezetői információs rendszerre van szüksgée, mely a tanulói nyilvántartási rendszer adatait felhasználva segíti az oktatás tervezését, az adatfeldolgozást, a központi (Oktatási Minisztérium) adminisztrációt. Az Oktatási Minisztériumnak az oktatás finanszírozás megfelelő tervezéséhez naprakész adatokra van szüksége, a kapcsolattartás az oktatási intézmények egymás- és az OM között webszolgáltatások segítségével valósítható meg. VIR funkciók: költségek jobb tervezhetősége.
2. Tanuló adatok lerása, tárolása Egy, a fentebb ábrázolt modell fontos feladata a tanulói adatok, a képzések tárolása, azok hatékony későbbi felhasználása végett. Az adatstruktúrának egységesnek, újrafelhasználhatónak, az összes OIR számára feldolgozhatónak kell lennie. Az oktatási információs rendszernek pedig támogatnia kell az adatok automatizált továbbításának és fogadásának lehetőségét, például webszolgáltatásokon keresztül. A képzések, korábbi végzettségek ismeretében az oktatás hatékonyabban testreszabható. Az oktatás is egyfajta szolgáltatás, a diák azaz a vevő, vagy közvetlenül fizet a képzéséért (tandíj), vagy helyette az állam finanszírozza azt. Tárolni kell tehát a tanuló (személyes) adatain túlmenően a már tanult, elsajátított tárgyakat, ismeretköröket is. Az egyes rendszerekben az adott rendszert érintő adatok tárolódnak, melyekben elhelyezett hivatkozások más oktatási intézmény rendszerére mutatnak, szükség esetén onnan kerülnek kiolvasásra a megfelelő adatok. egy másik lehetőség, ha a tanuló adatait, azok egy részét - avagy annak egy statikus állapotát - egy, a tanulónál lévő, hordozható tároló (pl.: (diák)igazolvány) tartalmazza. Ez azonban további biztonsági és verziónálási kérdéseket vet fel. Ki és hogyan módosíthatja az adatokat, illetve tekinthet bele azokba, vagy azok rá vonatkozó részébe? Ez esetben tehát elemenkénti jogosultságkezelésre van szükség. Vannak tehát olyan elemei, amelyek az adott oktatási rendszerben maradnak, hiszen csak abban a rendszerben fontos relevánsak pl.: UV-k száma, ki- és befizetett összegek, vizsgaidőpontok, illetve vannak olyanok, melyek csak egyik rendszerből a másikba vándorlásakor kerülnek bele pl.: tárgy tematika, stb. Mindezt úgy kell beépíteni az oktatási információs rendszerbe, hogy az alkalmas legyen az alábbiakra: -
Oktatási nyilvántartás: a tanuló tanulmányi előmenetelének, elért eredményeinek nyilvántartása az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig, támogatva az élethosszig tartó oktatást is.
-
Képzés menetének leírása: az egyes képzések, kurzusok adatainak nyomon követése.
-
Önéletrajz: a tanulói adatokból automatikusan generálható legyen egy önéletrajz, méghozzá a kívánt típusban, mélységben és formában. Ehhez szükséges, hogy tartalmazza a személyes adatokon, tanulmányokon túl a (szakmai) tapasztalatokat is. A képzések, tanulmányok az alábbi módon osztályozhatók: o
Formális: iskolarendszerű, államilag elismert bizonyítványt ad.
o
Nem formális: iskolarendszerű, bizonyítványt nem adó. Szintén az intézmény tölti ki.
o
Informális: Mindennapi életben végzett tevékenységek. Nem dokumentált tudás. Felmérésére a tudásmenedzsment nyújt segítséget, például tudástérképekkel.
2.1. Europass A Europass célja, hogy az oktatás (megszerzett tudás, diploma, nyelvi tudás) és a megszerzett munka tapasztalatok összehasonlíthatóak legyenek. Ennek megfelelően egy általános leírási módot, azonos sablont definiál. Az Europass öt dokumentumból áll. Az önéletrajz (Europass CV), és a nyelvi készséget (Europass Language Passport) leíró dokumentumot bárki kitöltheti. A szakképzést, végzettséget, diplomát, (Europass Certificate Supplement és Europass Diploma Supplement) és a külföldi szakmai tapasztalatot, gyakornoki munkát (Europass Mobility) igazoló dokumentumokat pedig az illetékes munkahely vagy oktatási intézmény tölti ki. A Europass dokumentumok „csupán” sablonok, melyek a kitöltést, az összehasonlítást segítik, az adattárolást más formában kell megvalósítani. Erre az XML adatleíró nyelv lehet alkalmas.
2.2. Learner Information Package A képzések leírása, definiálására már létezik megoldás (Shareable Content Object Reference Model, SCORM) [4]. A tanuló adatok leírására is léteznek törekvések, ezek azonban nem oldják meg az összes felmerülő problémát, mivel a tanulók átjárhatnak az egyes rendszerek (intézmények) között. Vizsgálódásaimat a SCORM specifikus képzéseket támogató oktatási keretrendszerekhez készült, az IMS Global Learning Consortium által készített Learner Information Package-re (LIP) alapoztam. [1]
Ez hatékonyan és jól, XML struktúrában, rugalmasan írja le a tanuló adatait, megengedve, hogy az egyes intézmények akár más-más részeit használják, mindezt egy részletes önéletrajzhoz hasonlóan, az alábbi részekre bontva: -
identification (Azonosítás): A tanuló személyes adatainak leírása.
-
goal (Cél): Személyes célok, törekvések, ambíciók leírása.
-
qcl: A megszerzett képzettségek, oklevelek, jogosítványok adatainak tárolására szolgál. Ezen felül alkalmas a különböző tanulmányi versenyek eredményeinek nyilvántartására is.
-
activity: Mindenfajta tevékenység leírása, mely az egyén szakmai tapasztalatait jelzi.
-
competency: Szerzett képességek tárolására szolgál, kapcsolódhat hivatalos, vagy nem hivatalos tanulmányokhoz, szakmai tapasztalatokhoz.
-
transcript: Tudományos és tanulmányi eredmények összefoglalását tartalmazó feljegyzés.
-
interest: Hobbi, érdeklődés megadása.
-
affiliation: Szakmai szervezeti tagság.
-
accessibility: kognitív, nyelvi, műszaki készségek, tanulási képességek, nehézségek leírására szolgáló feljegyzés.
-
securitykey: Tanulóhoz tartozó jelszavakat, azonosítókat tároló elem.
-
relationship: Kapcsolat az egyes elemek között
-
ext_learnerinfo: A leírás bővítése céljából létrehozott elem.
2. ábra A Learner Information Package adatstrutktúra
2.3. LIP modell kiegészítése A LIP modell további előnye, hogy lehetőséget ad a módosításra, bővíthető az adott intézmény igényeinek megfelelően, XML struktúrának köszönhetően az adatokból könnyedén generálhatóak akár Europass dokumentumok is. A fenti LIP modellt az alábbiakkal egészíteném ki a képzések, tanulmányok hatékonyabb összehasonlíthatósága miatt, és azért, hogy a jelenlegi hallgatói nyilvántartó rendszerekbe (például Neptun, ETR), is beépíthetőek legyen. Fontosnak tartom továbbá, hogy a kiegészített modell megfeleljen a magyar és az európai követelményeknek, szokásoknak.
2.3.1.
Képzések, tanulmányok leírása
A magyar oktatási rendszerben az alábbi adatok tárolása mindenféleképpen szükséges, az alábbi szerkezetben: -
institution: Intézmény adatai: név, cím, azonosító stb.
-
A képzés attribútumai úgymint név, felelős, összes kredit száma, képzés azonosító.
-
grade: A képzés foka, szintje, például: általános iskola, középiskola, BsC, MsC, PhD képzés, tanfolyam, kiegészítő képzés, (kötelező) továbbképzés.
-
period: oktatási periódus pl.: 2004/2005 – II. szemeszter
-
course: Kurzus adatai például név, azonosító, végzés helye (az intézmény adataival, vagy hivatkozással) stb.
-
teacher: Tanár(ok) és a tárgyfelelősök adatai.
-
syllabus: Sillabusz, tanmenet, hivatkozás.
-
bibliography: Felhasznált, ajánlott, kötelező irodalom, hivatkozás.
-
timing: Időbeosztás. Az alábbi attribútumai lehetnek: előadás, labor, gyakorlat.
-
language: A kurzus nyelve
-
Elért eredmények
-
•
scale: Eredmény skála (összehasonlítás végett) pl.: 1-5, 0-100%
•
requirement: Követelmények, előfeltételek.
•
result: eredmény
•
credit: Kredit érték
•
date: Befejezés dátuma
comment: Megjegyzés
3. ábra Képzések adatainak leírása
A jelenlegi tanulmányi rendszerek (Neptun, ETR) is tárolják ezeket az adatokat, illetve azok egy részét, mindezt azonban nem egységes formátumban. Ezen felül nem támogatják a tanulók átjárhatóságát. A vázolt struktúra lehetővé teszi a tanulói adatok átvitelét az egyes intézmények között, támogatva az élethosszig tartó tanulást. Segíti a képzések összehasonlíthatóságát, a kreditek átvitelét, az elvégzett kurzusok elismerését az egyes rendszerekben. Ezáltal versenyképesebbé, hatékonyabbá teszi az érintett képzéseket. Konklúzió A leírt rendszerben pontosabb, egységes nyilvántartások, költséghatékonyabb intézmény üzemeltetés érhető el, az oktatás egyénre szabható. Utóbbi igazán akkor aknázható ki teljes mértékben, ha országosan is elterjed. Számos problémát kell még megoldani például az adatok tárolásának helyét, körét és a hozzáférési jogosultságok definiálását. Az adatbázisok összekapcsolhatóságának törvényi
tilalma miatt az egyes intézményekben üzemelő tanulmányi rendszerek sem kapcsolhatók össze. Irodalomjegyzék [1]
Colin Smythe, Frank Tansey and Robby Robson: IMS Learner Information Package Best Practice & Implementation Guide. IMS Global Learning Consortium, 2001 március
[2]
IEEE PAPI Specification - Learning Technology: Public and Private Information, Version 6.0, IEEE LTSC P1484, 2000. június
[3]
Student Educational Record (Transcript), ANSI ASC X.12-TS130, 1998. április
[4]
Ed SCORM Course, JCA Solutions,
[5]
http://elearning.itc.hu/niif/inside/oldalak/repo/curriculums/7/szv/index.html
