Ökoetika
• Oikos- ház • „A ház” –etikája • Környezet etika • A Föld, mint környezet és vele szemben tanúsított etikus magatartás
• Föld – Termőföldet – Természetes energiák forrását – Kozmoszt is jelenti minden létezővel együtt
Az ökoetika –tudatos etikus magatartás a fentiekkel szemben - Ezen etikának tárgya is morális státusszal kell bírjon
• A környezetetikákat alapvetően három csoportba oszthatjuk aszerint, hogy mit tekintenek morális státusszal rendelkezőnek, s így a legfőbb védendő értéknek. – 1. Az antropocentrikus környezeti etikák az embert és csak az embert – 2. a biocentrikus környezeti etikák az egyedi élőlényeket és magát az életet is, – 3. míg az ökocentrikus környezeti etikák az ökoszisztémát mint egészet is morális státusszal rendelkezőnek tekintik, és ezt tartják a legfőbb védendő értéknek.
• Antikvitás: – a környezet, azaz a természet tisztelete vallási alapokkal keveredett • Görögség: a fontos természeti kincsek mindegyikét istenségek reprezentálták, akiktől félnek, tisztelik és óvják
– A vallásos kultikus gyakorlat szorosan összekapcsolódott a termeléssel, a természetes energiák kiaknázásával, de óvásával is
• A területekkel és energiákkal való együttélés a mértékletesség jegyében zajlott
Technika fejlődése és a kitermelés • A kitermelés közben számos emberi energia és élet veszett el – Éppen a veszteség és a humán energia esetlegessége miatt a technika fejlődése kezdett előtérbe kerülni
• A technikai fejlődéssel a humán munkavégzés kevésbé lesz kiaknázva, de annál gyorsabb ütemben használjuk ki/el égetjük el a természetes javainkat • Minél fejlettebb a technika, annál nagyobb méretű és gyorsabb a kitermelés (Verespatak) • (Kényelmesebb élet = a természetes javak gyors elégetése)
• Miközben egyre könnyebb életet élünk, egyenesen arányosan egyre több energiát emésztünk fel – Az aránytalanság egyre durvább méreteket ölt (béka a langyos kocsonyában)
• A környezettudatos magatartás a modern kor technikai fejlődésével eltűnt
• A régi korok embere még figyelt az általa felhalmozott melléktermékek környezetbarát felhasználására • Az újrahasznosítás sokkal inkább volt jelen a hétköznapi háztartásokban mint manapság • Egy családi gazdaság egészen a múlt századig nem termelt le-nem-bomló káros szemetet
• A háziasszonyok és a gazdaemberek minden háztáji szemétnek funkciót találtak • A műanyag és az elektronikai szemét megjelenésével a mindennapok használatában ez már a múlté • A modern kor embere egy év alatt saját tömegének több százszorosát halmozza fel szemét formájában bármilyen közegben is él
Fogyasztás • A fogyasztási szokások szintén csak rontják a környezettudatos lét minőségét – Egyszer használatos eszközök – A műanyag fokozott jelenléte már az előállítással is szennyezi a környezetet – Az évente/gyakorta lecserélt elektronikai eszközök és közlekedési eszközök még csak rontják a helyzetet
• De nem mondunk le róluk, mert kényelmünket szolgálják
• Az utóbbi évtizedekben egy-egy magánszemély és társaság próbálkozott felhívni a figyelmet az amorális környezeti magatartásunk következményeire • Greenpeace
• • • •
Ökoetika magyarországi nagy képviselői Lányi András Endreffy Zoltán Jávor Benedek
Mindenkit érintő problémák • Az ökoetika problémái globális problémák, legégetőbb problémáink • - éghajlatváltozás • - természeti csapások • - természetes energiák • - állatfajok védelme • - kozmikus szemét • - káros gáz kibocsátás • - esőerdők pusztulása
Egyéni probléma is • Környezettudatos magatartás választása a mi ügyünk, rajtunk múlik. – - mit vásároljak a pénzemen – - járjak-e autóval dolgozni – - szelektíven gyűjtsem a szemetet – - energiahasználat tudatossága – - tiltakozás a pazarlás ellen – - figyelemfelkeltés – - menteni a menthetőt- nevelés!
• A probléma felmerülése és megoldások törvényes keretek között! • Az ENSZ első környezetvédelmi konferenciája 1972ben, Stockholmban volt • És az 1970-es évek elején készült el a Meadows-féle világmodell. Öt alapvető paramétert határoztak meg: – – – – –
a világ népessége a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek az egy főre jutó élelmiszerkészletek az egy főre jutó ipari termelés a környezeti szennyezettség foka
Ennek az 5 paraméternek 99 változójának alakulását vizsgálta számítógépes modell segítségével.
• Azt próbálta előrevetíteni, hogy az egyes paraméterek alternatív változtatásával hogyan fog alakulni a világ helyzete az elkövetkező 100 évben. • Sok lehetséges jövőbeli szcenáriót dolgoztak ki attól függően, hogy melyik paraméter hogyan fog változni a jövőben. • A világmodell végkövetkeztetése az volt, hogy az emberi termelés növekedésének szigorú határai vannak, s e határok közelébe érkeztünk. • (A béka a kocsonyában szabadulása utolsó esélyével.) • Megoldása: • A környezeti krízis csak úgy kerülhető el, ha sikerül korlátozni az emberiség számát. • Vagyis hosszú távon sajnos túl sokan vagyunk.
• Az emberiség előtt ma négy alapvető megoldandó probléma áll: – 1. a népességnövekedés megállítása – 2. a fenntartható fejlődés kérdése – 3. a béke megőrzése – 4. a környezet megóvása a jövő számára Ezek globális, s egymással összefüggő problémák.
Környezeti krízis A ma is zajló fegyverkezési verseny és a fenntarthatatlan fejlődés miatt kialakuló környezeti krízis a szegényebbeket már ma is egyre komolyabb mértékben sújtja, s hamarosan a gazdagabbakra is egyre nagyobb hatást fog gyakorolni, sőt gyakorol is. E nehézségek megoldásán fog múlni az emberiség jövője.
A megoldás problémákba ütközik • A megoldás korlátai: politikaiak; egyes országok gátként értelmezhetők – A jelenlegi környezeti krízis alapvető ellentmondása ugyanis az, hogy a ma ismert és elfogadott politika eszközeivel megoldhatatlannak tűnik. – Politika + gazdaság
• E korlátok egy része helyi, egy-egy országra kiterjedő, másrészt nemzetközi • Helyi korlát. – a mai demokratikusan választott kormányok mindenütt megválasztásukat, illetve újraválasztásukat kockáztatnák, ha az életszínvonal jövőbeni csökkentését kívánnák megvalósítani a hosszú távú környezeti előnyök érdekében.
• Nemzetközi korlát: • Ha ma minden ember azonos magas színvonalon akarna élni 30 milliárd hektár termőföldre volna még szükség a Wilson számítás szerint • Vagyis! • Még két Földre lenne tehát szükség!!!
Megoldások • Mivel nincs még két Földünk ezért más megoldást kell keresnünk: – 1. a szegény országok fogyasztásának növekedése csak a gazdagok fogyasztásának csökkentése mellett lehetséges – 2. a gazdag országok viszont nem hajlandók lemondani kényelmi szempontok miatt – A probléma továbbra sem megoldott
• A jelenlegi – egyre labilisabb – egyensúly is csak azért létezik, mert az emberiségnek csak egy kis töredéke él ma magas életszínvonalon.
• Elvben tehát a fő dilemma, hogy mit részesítsünk előnyben? • A) - az emberiség hosszú távú túlélését • vagy • B) - a rövid távú túltermelést és túlfogyasztást
Szemléletváltás • A lakosság szemléletének megváltoztatása szükséges, ebben sajnos a törvényi szabályozás nem elegendő. • Etikai normák rögzítése, népszerűsítése elmélyítése talán segíthet • - szelektív szemétgyűjtés • -ökológiai lábnyom kicsinyítése • -környezettudatosság
• A környezeti etika feladata • - ökológiai tudatosságot és felelősségérzetet alakítson ki az emberekben • így egy ökológiailag felelősségtudatos társadalmat hozzon létre !!!
• A környezeti etika kapcsán a „consilience” (megegyezés) követelménye azt a kérdést veti fel: – Képes-e egyáltalán az ember a környezetetika által megfogalmazott követelmények szerint viselkedni? – Hajlandó-e törődni az ember a természettel, s ennek érdekében akár saját érdekeit is korlátozni? – Nem idegen-e az önös érdekről való lemondás az emberi természettől?
• E kérdésnek a megválaszolása során bevezetik a „biophilia” fogalmát. • Ugyanis az ember bizonyos sajátos természetes módon mégis etikus viszonyban van a környezetével.
• Eszerint az emberekben van egy evolúciósan kialakult fokozott érzékenység (pozitív és negatív) az élőlények iránt, mely kevésbé létezik az élettelen dolgokkal szemben. • Az élőlényekre jobban odafigyelünk, mint az élettelen dolgokra.
• A biophilia (az élő szeretete) lehet a környezeti etika pszichológiai alapja, ez teszi lehetővé egy valóban működőképes környezeti etika létrehozását • Ennek az elvnek a kiszélesítése: ne csak az élőlényekkel szemben tanúsítsunk érzelemi kötődést
• A környezeti etikának tehát abból kell kiindulnia, – hogy az ember a természet része, s nem egy fölötte álló lény – ezért morális univerzumunkban bele kell foglalnunk a világban rajtunk kívül létező többi lényt, esetleg az összes élőlényt, és dolgot
• A bophilia nem volt idegen a természeti népeknél, ma sem az, ellenben a civilizált népek már idegenként kezelik – Ez a fajta gondolkodás csak a civilizáció fejlődésével és a városiasodással szűnt meg – az ember egyre jobban izolálódott a természettől, s egyre kevesebb kapcsolatot vélt felfedezni maga és a természet között.
• Környezet etikai megközelítés nem játék! • A jövőnkről van szó tennünk kell érte környezettudatos életmóddal!
