OIIITBR STONIi
- IDDTTiII I(IJZNIOII
AilIIITIIIA Ii t HAIL{}ATOTT aa
TO TBT B NI]TUII
KossurH KrAD0
ELOSZO
.
lnryv & . hdrzd kap.sol6dd dokuhentumlilm,.ordrrt alapjajb.n l6rd6relezi meg !, Alhmok tiirtan€tir{sinik bevett ladsmdd,et, amdybe a legtdbb am.d}al behti[eA, . oaP3z.r{ 6s eM6n mbztilus neffstllE, an€ly mindent ez amerlhi eltrulzmus, nigy'elktuag, na8yszeils6& rdardnt r sz.bsd.{g ds igazs{goisdg irlnd e[dtd.z.ttGtvlgan &er€szt l,ittat, mlr &on gyeEtloonltdl fogva kdrnheit mlnLt. Eht{r .z 6 . hlpiskoHba i5, de l&6t6 ir oly gyalnn kcrtl ddrrrbe, hogy r,int! lntr u.gdvFf mrgunlbr SzlyneLng.r66 ottllooo6, ln Fyugtardcn &anydm.r, & tlvfl !dnd.nt, .mi nyustahnlt6 vrgy tArydm.tlar Arok|,f, akt n.'n tnut tfl mdytr,
F-
-
rqfrte!
pcdig - c!.higy, dnt Anerite rnl&tt lcrgGie ez a Egf6r iz.nn),!z.tL kttF rdt margez6. Nemcsat .fia t€ei kaptdenr* az anefibi.t t, hogy m.gart ak, ahogy 6bli i{s4 rlit* tetint, hamm .rn ir, hogy iotba t gy{& e vitdgoi Az.mnitrial sr!Dinr . viug tibbl neBrrct€ 6z.amtr. i!, m€8hatl&zi i.lent6s6g6 a m{lt; lm ritkitl fogiut bgy ncnnyirc befo$solii i.lm tetteinl€t , m(lr €rtelrn€zds€. A tiirt6netni tudat meghaIlogy rz rmbertk nit gondoln k el&h€tdnel 63 elgondolhat6nek, Er6rt Bokan n€m is dldg4lnl e8y olFn vilfuot, anely a main{l alepvet6en iobb lqy eg}rzerd.n mts.
t-, {, . a.. :3 ,-
Ei . l6nyvet r dokumenrrhfilm-Eotozat ihlette 6! eron alrpul, sot t kinhtb€n n gi! ftig&6t A fdt6 tieg6szfti €gFnl*. Abban en&ybdont, hogy a lorczrt nrr6i ehlv.$!l
-.Lrvtl
hr. . Lt
!,Irogy srales.bb k6pet kapirn.k . drtaneLm(6l ol\rrs6hk p.dig m.tnazi}.6lrtr t, rlmnrtiz,ltielcn€tek es a flm.s dokum.ntuool &rmei ereie kibjdle!6e r h.tltat. Mihd ni, mind r fil,tl€t a pmgrelsrv gondolod{s tlmot t6inak ai:inliut yiLglz.rt€, .bb.n
.
hogy az atedott informaci6t
elrrdgosat'b, -ti.n,
h.!zno!.l Lsznel,
6s
kdnnyebb.o
€mbedbb demotretitu.Db, tisrte!.48.s.6b yibgaL
kiizdh.rd v.liil
BEVEZETO A birodalom gyiikerei; ,,A hdbor banditizmus" \.
Ir''
Ahogy irjuk €zt a kdnyvet, a fiiggirny lassan lehull az Amerikai Bnodalonrdl. 194l-ben Henry
XX. szizadot Amerika 6vszezadinak nevezte. Akko. mdg kevesen s€jteftdk, hogy mennyire igaza volt. Mindez m6g a N6metorszrgon 6s ]ap{non aratott gy6zelem, 2z atombomba, a Mborri utini gazdasigi fellendiiles, e ipari-katonai termelts indusztrializAhLuce amedkai sait6rnrgnas
a
sa6s az internet ko.szaka el6tt voltiakkon amikorAmerika mdg nem
si szobekok rtal kontrolldlt ilammi,6s
mdg nem nyerte meg a
vilt
eBy nernzetbiztonsd-
hideghibornt.
litom{sa a parualan amerikai hegem6nier6l nen mindenkinek tetszett. Henry Wallace alelndk inkibb,,a kiizemberek 6vszizaddt" szerett€ volna lrtni. Wallace - akit a realistAk 6lnoLuce
doz6nak 6s liitnokml neveztel(
- alapoztr meg a tudoniny- 6s technol6giaahpn b6seg, a kolonializmus 6s gazdasegi kizsekmenyoliis nElktli vilrg, a b6ke 6s a k6zijs viragziis gondolaLit. Sajnos a hibofli utiini vilig sokkal jobban ileszkedett Luc€ imperialilta, mint Waliac€ pro8ressziy
vizi6iihoz. A kdzelnfltban, 1997-ben az USA vilighatalmenak [, trmogat6i nerlzed6-
ke, George W. Bush kausztrofrlis tormenyzaLlnak neokonzervatlv agluijsztje szintdn egy dj
.merikai 6vszlzadr6l"
b€sz6lt. Ennek a vizi6nal a
/.xI. sziTid
el€j6n sok
trmogaoa volt,
miel6tt m6g sz6les kij$en megtapasztaltdk volna az Egyesiilt Alamok legtijabb heborfinak sze-
renc#den kiivetkezm6nyeit.
Az USA globdlis hegem6nirjdt
-
ahogy a viug legerdsebb nemzetek6nt fdl6p
-
biiszkdn
erJesetett vivm{nyok ds szdrnyt csal6drsok kisdr&. Ez ut6bbiak - Amerika tilrt6n€lndnek sdtdt oldalai azok, amelyeket a kitvetlez6 oldalakon vizsgilunk. Meg s€m pr6baliuk a, Egyesrilt Allamok telies tdrtdnetit felvizolni, mert lehetetlen volna. Nem f6kuszdlunk arra a sok dologra, amit Amerika h€lyes€n tett. Kiin)rytirnyi mennyisdgii kon)ry 6s iskolai tananyag harrogja ngyir ezeket az eredm6nyeket. Ehelyett inlebb arra konc€nt#lunk, hogy az Egyesiitt Allamok mii tetl rosszd, milyen m6don hagyta cserben , $jdt kiildetds6t mert hisziink abban,
-
hogy a XXI. szSzad elei6n meg kiiavithatiuk a hibdeL
Megdobbentett minket az a politikai ireny, amely az Egyesiilt dllamokat hrrom muszlim orsziggal is habortba sodorta; ahogl c€lzott m€r6q,leteket, dr6ntiimadrsokat hartott v6gre, szimos fir.is, nem c6lzott trmadrs melett. Mi6rt van orsziigunknat - egyesek srerint lagy ezer
-
katonai hizisa a vilrg minden tdjen? Mi6rt oi)an mlgasak az USA hadikiadrsai, mint a
femmarad6 rdsze€ 6ssz€s€n? Mid( van mag
a
binokilan
sok ezer flukberis fegyver
-
villg
amel,vek
kdzril sok azonnal bevethet6 mil? lvli6rt nasyobb a
-,
annak elen6re, hogy egletlen flemzet sem fenyegeti ki,zvetle-
sazdagok ds a szeg6nlek kdzdtt, mint a legtdbb fej' az Egyesnlt Alumok rz egXeden feilett orszig, amelynek nincs iiltau-
trrsadalmi szakaddk
leu orszngban, 6s mi6(
a
nos eg6szs6gbiztosit sa?
Midrt van rendkivni kisszdm( ember - leg-yen ez 3m, 5m vagy 2i100 - keztben nagryobb vagyon val! mint a viug harommillidrd legszegdnyebb ember6nek ke7fben? Mi6rt lehetnek a gazdag anerikaiak dtjnt6 halissal az USA
.
belpolitikijira, knlpolitikijira, m6diejrra, mikdzben
nagy titmegek val6di bcfolyesa 6s tleiszinvonala egyre csak csdkken? Midrt t€szik az ameri-
kaiakat mesfisyel6s, korm;nyzati betoryesohs tirgyevd, mi6rt igyekernek megjosztani 6ket a civil szabadsigjogaikt6l ds a magiindletiiktdl - ami elborzasztotta volna a koribbi gener{ci6kat 6s az
Alapitd Atyrl(at? Midrt van Amerik{ban arrnyaiban l€lesebb szervezett munkis, mint
bdrmely mds ipari demokrdcirban? Midrt van az, hogy orszigunkban azok, akiket a szemdlyes kapzsisdg ds a sziik lrt6kdr( ijn6rdek
\"lrel,
uralkodhatnak azokon, akik az olyan tdr$dalmi
6rt6keket tartjek 6bbre, mint a ,6indulat, a nagylelkiis6g, a b6keztsig, a r6szvet, az egyiitt6rzds vagy a kozijssdg6pit6s? fs mi6rt nem tud az ame.ikaiak tdbbsage elk6pzelni nl"is, jobb jdv6t
annel mint amit a mostani politikai kezdemdnyez6sek 6s tdrsMalmi 6(6kek diktdlnak? N6hdny k6rd6s azok kdziil, ainety€kr€ a vdlaszt keressiik. Nem rem€lhetjiik, hogy mindegyikre meg is
talrliuk, d€ azt igen, hogy feltlizolhatiuk azt
a
tdrtdnelmi hitteret, amel,s k6pess6 teszi az olva'
s6t arra, hog) elrn6lyedien ezekben a k6rd6sekben.
Menet kbzben megemlitiink n6htrny olyan mozgalmat 6s egydnt, akik arra villalkoztak -, hogy yisszaterelj6k az orsrigot a helycs irinyba. (omolyan vesz-
ndha eg6szen h6sies m6don
sznk lohn Quincy Adams elnijk 1821. jtlius 4-ei besz6ddt, ainellben elitdlte a brit kolonialjzmus!, 6s kijelentette, hogy az USA ,,nem megy kiifdldre az6rt, hogy iegy6zend6 szttrnyeket szabadsdgharcon til nem bonyoi6drk 6rdekek, cselszdv6t, kapzsisag, "a irigys6g ds ambici6 diktilta hrborikba, ol,,anokba, amelyek temogatn,tk a faii megkiildnbitzte-
kercssen maglnak i 6s
tdst es elbitorolnik a szabad$igot. Mert ha igy lenne, az Egyesnh lUamok alapvet6 politikai
maximli 6szr€v6tleniil a szdbadni| itanyi,b,l az efi ii,nyiba mozdulndnakl' "Ha az Egyesiilt a villg csend6rdv6ydlik figyelneztet Adams -, aklor nem lesz ttjbbd ura a saidt szel
Allamok
lemis6g6nek"r. Adams pontosan Etla, mi
vir
az orszegla, ha felrldozza a kdztirsasdg szellemis6g6t a
biro
&lmieszme oltirdn. Ehher j{rult m6g a", hogy
az am€rikai elnitkdk mindig is lelagadtik nemzetiink birodalmi mtltjdt, ds azt, hogy ez milyen hatessal .!olt a mindenkori politikin Ahogy Alared Mccoy tirrt6ndsz megfigyelte, ,,a birodalmak szimira a mrilt csupen egy tdvoli teriilet,
anely meg6rett a? italakitesra, s6t akir az tirairrsra'r. Az amerikaiak nem hailand6k atdrt6nelemben alni, b,r l. M. Coetzee regan-yir6 ispontosm brrodalom arm l,itta, hogy ezt kellene tenniilk. A barbdrckra firw .ir.r.d munkri{ban igy ir: "A sz6jdn tdrtenelem euen. tdrtenelemben dljen, as itsrzeesliiv{s€ket a it6li dnmagdt, hog,! A Bhodalom el\.alult agyrt csupdn egy gofldolat foglalkoztatia; hogyan lehet kikernlni a v6get,
I halrk, hoglan lehet mind tovibb f€nnmlndni. Nappal az ellens6get nlddzi. Ravasz 6s kegyet' l€n, v€rebeket kild mindenhove. EFzaka a purztuus k6pei gyi,trik virosok kirabl{sa, a l,tkos sigmegkinziisa, csontpiramisok, letarolt fdidek. ornlt, de virulenst tomns..l'r
Az amerikaiak tgy drzik,6ket nem kijti a tijrt6n€lem. Ctuistopher Lasch tdrtdndsz ezt a,,ndrcizmus" negnyiMnuldsdnak tartja. Am sokan csak igy tudjrk elkeriiini, hogy neslrsrk azt, amiv6 nemzetiink az ut6bbi 6vsznzadban lett. Az anerikai dominancia idejdn kijnnyebb a polgdroknak a j6akarat vigasztal6 nes6iben hinni, 6s kitart6an mell6zni a tdddnelni tdnyeket.
Am€rika elkiilijnnldse zis nemcsak
a
a
soknyelvt
6s
int€grilt viligt6l csak snlyosbitja
tudatlMsngot tephlja, de
a
a
probidmdt. Az elzdrk6
f6lelmet is, melyet sokszor ldtunk megnyilvenulni az
ellens6ges fenyeget6sek elnilzis1ban, az idegen megsze[6k61, hazai 6s
k]l{dldi mdikd]isokt6l,
iszlim terro.istdk6l \.ai6 hiszt6rikus re$eg6sben. Az anerikaiak tdrtEnelemismeret6nek hiinyossiigait a 2011 jriniusiban kijzz6tett Nenz€ti Felndr6s (Nations Report Card) nevii orszegos vizsgilat eredmdnyei is auhnzzlk. A negyed*, nyolcadik ds tizenkeitedik 6vfolyamos didkok a New loli Zrn€r szerint ,,kevesebbet tudnak hazrjuk tdt6ne1m6r6l, mint birmilyen mrs tI-rg),b61': A Nemzeti Oktatisiigli Felm6rds ds mostaneban a fenyeget6
(National Assessment ofEducanonal ?rogr€ss)azt t3lrlta, hogy a vagz6s kdz6piskolisok csupdn 12% iinak a tudisa megfelelii. De m6g ez a iudis is er6sen negk6rd6jelezhet6, mert kidernlt, hogy a 12%-bdl csupin 2% tudta negnevez.i azt a tersadalmi probl6mdt, am€lyet a B/orfi x Bodtd of Ertacatio lt6let pr6biilt korrigiilni, annak eliendre, hogy a vilasz kiolvashat6 volt a Idrd6sekb6l is.a Ezt a tetong6 tdrtdnelmi trt nagyrdszt mitoszok tijhk be. Az egyik lohn Mnthropt6l szirmazik, aki 1630 ban, az fjvihg feld tart6,4/rera fed6lzetdn kijelentette: Isten ngy rendelte,
hogy Amerika ,,a hegyen dpitet vnros" leg)en, vildgit6torony a vieg tdbbi n6pe sziimlra. Eszerint az Egyesiilt Allamok atapvet6en magasabb rendfl, mint a korrupt, negvisirolhat6 vil6g. Bizonvos helyzetekben ez igaz is volt. Volt id6, amikor Amerika 6rtdkei 6s eredm6nyei
irinyt&6nt szolgaltak a tdrt6nelmi 6s tinadalmi haladiis sziimdra. De l€galdbb ennyiszer - ha nenl t6bbszdr az Egyesnlt Allamok gitoka ezt a haladist. A hitet, mely szerint ai6bbi, dn6s 6rdekb6l hatalomra ds gazdasrigi haszonm tiir6 nenzettel €llent6iben az Egyesiiit Allanok
a
szabadsrg irrnti elkdtel€ze$sdgb6l az emberis6g 6rdekeinek szent€li magtt, maga ali tenett6k
Hnosima 6s Nagaszaki romjai, ben6tle Vietnam dzsungele. An ez a meggy6z6dds az 6vekben ism6t felmeriilt a jobboldali tijrtdnelmi revizioniznus gondolkodSsiban-
ehnlt
Amerika kivdteless6ganek mitosza talin Woodrow \Yilson elnijk Versailles utini kijelent6s6
b€njelenik meg legpregnrnsabban: ,a vihg v6gnt
a megment6jekdnt fogja tisztelni Amerikn':5 Az amerikai eln6kiik az 6vek soren sziimtalanszor kifeiezt6k ezt az 6lz6siiket - bir iltaUban
kiss6 tdbb szerdnF6sgel.
A Tea Party mozgalom idegengyiil6l6inek nyilatlozataib6i viszont teljesen hianyzik az efiaj-
ta !zer6nys6g. Szerintill( az anerikai fels5bbrendts6g a patdotizmus saroRtve,6s Barick Obama eln6k egy hajszilrl kev6sb6 patri6ta negjegyzds6t is
nyitsdl: az eln6k, n6g ha az Egyestilt Allamokban sznletett
mert& -,
mdg
nindig nen igazi amerikai.2009
kiv€teiessdg6ben,
n hisznek
'1954-ben
u
a sajdt
mint ahogy gyanim szerint
a
es
am haszniiltrk
is
fel, hosy bebizo
ezt az6rt kelletleniil bdr de elis-
beszdd6thozzik fel ellene,,Hisz€k Amerika
britek is hiszik, hogy kiv6telesek, ds a gi,riigiik
kiv6telbssdgiikben"6.
lgyesiilt Allahok l-eglel6bb Bilj,Asa kimondta, hogl
okitisa allotDinyeueDes. (Alord.)
a
letetik
a5
lehdrek eglmist6l elkiilijnitet
dl,n
Az, hogy Obama n€m volt hajland6 vihgge harsogni az eszm{t, miszerint az Egyesiilt Alla
nok
a tiirt6nelem ajind6ka az emberis6g szamara, arra inditoua a repubikinus vezet6let
akik tisztiban voltak vele, hogy az amerikaiak 58%-a szerint krilbnleges szerepet szinr "lsten Amerik6nak az emberisdg tdrtdnetdben" -, hogy e idlsziwel kimondoti egyetertesre hivatkozm a sirba r6nts& 6t. Mike Huckabee volt arkansasi korm6nyz6 azzal v:dolta Obamrit, hogy ,xilig-
Ut{s. dirnuian kiiiijnbirzik
a korabbi
elflitkdk6t6l, leg}enek azok republikrnusok vasy demok-
ratik. (...) hkibb giobalistak6nt n6tt fel,
6s nem anerikaikent.
Ali
megtagadja az amerikaial
kiv6telessdg6t, l6nyegdben nemzetnnk szivdt 6s lelk6t tagadjr meg"r.
A baloldali tijrt6n6szek az 1960-as 6vek, az Lri Baloldal mozgalom 6ta nagy sutlr fektetnek rd, hogy az USA imperblizmusan* torzitesmentes, m€ggy6zd kririkijet adiik. A konzer!"ti vok viszont rendszeresen vrsszautas{tiiil, hogy az Egyesnlt filamoknak egyaltalin lett volna
brmifile imperialista mrr bnszk6n
titr€lo6se. A neokonzermtivok azonban srakitottak ezzel az iilldsponttal,
hirdetik
ami a legti,bb amerikai szdm6ra m6g mindig blaszf6mia -, hogy Amerika nemcsak hogy birodalom, d€ a valaha volt birodalnak leger6s€bbie 6s a legigazsigosabbja, amely az lsten rltol neki rendelt vezet6 szerepet teljesiti b€. A 2001. okt6ber 7-ei afga, 6s
- amikor az iinnepl{t ldmeg szim,ira m6g nem dernk f6ny az Egyesiilt AlamoL l€gqabb imp€rialista kalandii ak ortobasegera - a konzerr€tiv guruk birodalmidalnisztini inviizi6 utdn
Iamokat zengtek. Wiliam
(ristol
Weekl! Standard c.l^pjrnak olt6ber 15-i cimlapja €zr har,
behikkel ,,Az Amerikai Birodalom petddt sratnilt".
i
Ndtiatal Reriew t6sze*esz. t6je, Rich Lowry, ,,a.lacsony szint[ g],armatositlst" srirgetett, hogy megilliteik az AJganrsztin mogdtt dI6 veszdlyes kornrinyzatokat.! Ndh{ny hdnappal k6s<jbb Charles Krauthammer rovatsogta vastag
a fejnkben a rbirodalom< szot'i ogy gondolta, ez dppen id6szed, hiszen az USA domini:t ,,kulturdlisan, gazdasdgilag, technol6giai 6s katomi rtte^ is"'. A Nen) yotk Tiner vasdrnapi magazinia 2003. januir
vezet6 arra a tdnyre hivta fel a flgyelm€t, hogy ,az €mberek lasan leporoljdk
s'i cimlapdn ezr[
Eirodalom;szokjunk hozrrl"
"Anerikai
hhzi, hogy a birodalmi gondolat a legutdbbi id6k feilemdny€, mer a kol6ni& latreidttet6l kezdve a terjeszkeddsi vrigy hajtotta a niivekedast 6s a h6ditrst.
Bar sok neokonzervaLiv legels6 brit
Ezt az dsztdMdst k6s6bb ,,€leve elrcndeidsnek" 6rtelmeztdk, ami a Monroe-doktrinnban fogalrfla26dott m€g. Ahogy Paul Kenned, a Yale Egyetem tdrtin6szp.ofelsrora tuja, fogva,
"att6l
hogy az els6 telepesek meg6rkeztek Anglidb6l \trginidba, 6s meginddtak nyugnt fel6, ez a nemzet egy h6dit6, imperialista .emzet lett"'0. Ezt
a solszor n6pirtdshoz vezet6 nyersanyag- 6s fdld, rend( inditdkokkal fedt6k halad{sral, a szabadsrig 6s a civi, Iizlci6 teriesztds"v€l -, es ez meg inost is igy van. William Appteman \dliams, az Amerikai Birodalom egyik legkoribbi 6s leg6lesebb elndjn njbaloldali kritikusa szerint ,,a ldld 6s a biztos
el
dhsdget mindig a legmagasabb
pracok
utini vigyat a virigris,
a
s?abadsrg
6s a
biztonsdg nemes retorikai fordulatai igazoiiAk"r.
Az USA vezetSi persze mindig tagadtdl - bir nem mindig meggy6r6en ndzeteket, anelyek igazolni pr6bdlt k az expaMionista kdsztet6st.
-
azokat
.
r.sszista
E cdlok elirasdoek eszkdzeit sokszor Eyekeztek vdka all reiteni, dm ndha a legviratlanabb helye&r6l j6ttek a lel€plez6sek. Samuel Huntington, az ostoba 6s leegyszer0sit6 ,,civiliz{ci6l
harca" elm6let,isatyta alra mutatott 16 ravaszul, hogy a NFgat nem a fels6bbrendil eszmeivel, 6rtekeivel vagy valas{}d (anelyre csak nagyon kevesen t6rtek dt) gydzte le a viLigot, hanem az er6szat szervezettsdgivel,6s bAra nyugatiak gyakran megfeledkeznek err6l, isoksoha.ll
Ma\Root, a Wa Street lourra, sze.keszt6je, tethtdlyes kulpoliblai tanlcsad6 mtr jobban arti, hogy az USA imperiali*a titrekv6sei nem Lii k€l€tiek. 0 Donald Rumsfeld€t feddte meg azdrt, mert 6lesen visszasTrlt az Alrazeem dpori€r6nek, ali megk6rdezte t6le, hogy,,birodslmat 6pit e" az USA. Boot szerint Rumsfeld reagilt, mintha azt kdrd€zt6k volna t6le, hogy "ngy n6i {ehdrnemrit hord-e: akarunk birodalmat - }rigott vissza Rumsfeld. - N€m iagyunl "Nem imp€rialistik. Soha nem is voltonk." Boot nem drtett egyet ezrl,6s a kontinens€n \al6 terjeszkeddst ernlitette, ami Louisiana megvis6rlisival k€zd6diitt, majd a XIX. szAzad vdg6n Puerto Ric6val, azLin a Ftilijp'szigetekkel, Hawaiiv.l, Alaszknval folytat6dou, a IL vildgheboni utdn pedig az imperialista N6netorsz{gban ds lapdnban. Mindezt az ,Ujabb ,/enzer"rohmmal" dpit6 kiserlerek" kb,)eft& Szomjlieban, Haitin, Boszriiban, Koszov6be 6s AfganiszLinban ami nem mis, mint impendizmus, csak mes n6ven: De Boot a baloldali kitikusokkal elentdt-
-
ben Uflnepelte az USA terjeszked6si politike,et. ,,Az USA imperializmusa ny{ba tett lesnagyobb lapdsaz utols6 6lrzdzadbanllr
- {rvelt
,a
i6 ird'
A ltervard brit titrt6n6szprof€stzora, NiaI Ferguson, a Brit Birodalom alalmi apolog6tiia azt dlitia, hogy az amerikai fels,6bbrendts€gi ig6ny leginkibb ttn6rd€ket srolg6l. Ahogy csip6sen megjegyzi, ,azok szdmira, akik m6g mindig ragaszkodnal<
amerikai kiv'kbtsdghez,
a
birodalmak tdrt6n6sze csak annyit mondhat, hogyez abirodalom^zis pontolyan kivdteles, mint a
tiibbi hatvankilenc"r{.
Biir az apologet& moiilis fels6bbrendfis€sre temavtott igdny€ nyilvinval6an hamis, a kato' nai fels6bbrendus6g mrr jobban v6dhet6. Kev€sen tudnak err6l tdbbet, mint Paul (€nnedy, aki
t ndiikLlse bukdsa lThe Rise dtd. FalL oJ the Grcat Powerc;1987) ^ ki,n}a6ben clm{ azt dllitja, hog} az Amerikai Birodalom a tilterieszked6s szokisos forgat6dljnyeftes, A naghatulnak
kdnlae szerint mer a hanyad;s korszakiba l6pett. De, mint sokan mrsokat, 6t is elkibitotta vagy dgy is mondhatjuk, elvakitotta
-
az a kirnnyedseg, amellyel az USA
a 2001. szeptember 11-i terrorttrmadisok utrn. ,,Soha
egymrst6l ennyire eltal6 er6"
-
nen dllt
Irta, visszavonva egy korebbi
-
elsijpitrte Afganiszt{nt
mdg egymdsral szemben kdt,
dllitrset.
,Ujra dttanulminyoz-
tam az egyes nemzetek v6delmi kiadisait 6s hadseregeitrek statisztikiit az elm(lt 500 dwe vonat-
ko7oan...6sa titbbinemzet mdg csal a kdzel6be
se
jitnlA
Pax
Britanni.it olcsdn ntkddtettek,
brit hadsereg sokkal kisebb volt, mint az eurdpaiak, es m6g a Krelyi Tengerdszet is cmk akkora volt, mint lz utdna kijveikez6 kett6 egyntt. De ma a vihg 6sszes tengerCszete eg),ritt sem tudnri megtorni az amerikai er6fiileqt a tengereken:' Kennedyt l€nlig6zte az ors?eg hadil'lot' U,anak - benne tirenk6t repnl6g6p-hordoztiSnak - egyetlen mas birodalom6hoz sem hasonllthat6, nyers erejs Kerory bimdalma puszt n N)ugat-tur6prra teriedt ki. A R6nai "Nagy Birodalon nir i6val nagyobb volt, de ott volt mellette mEg a Perzsa Bnodalom is, es fivolabb
a
a
klnai.Iz6rt aztdn nem
is leh€t ezeket hozz{ hasonlitani"Ls
-
mondja.
De 6rdemes k6zelebbr6l is megvizsgdlni ezeket az dllitisokat. Az biztos, hogl a tij.t6nelem kezdete 6ta az Egyesnlt AUamok kezdben yan a legnagvobb
ttzer6,
a
l€obban kikdpzett
6s
leg'
tijbb k6pess6ggel bir6 leg€nys6g is a legmodemebb technol6gidjn fegl.rerzet. Am ebb6l md8 nem kiivetkezik automatilusan a gy6zelem a csatamez6n, f6leg ha az ellenEl aszimmetrikus taktikit alkalmaz, ds az a c6lj., hogy negnverje a kdzvalem6ny szimpdtiijit. Az USA imperialista stituninak megitA6se a7-ert is bizonltalan, mert bir birodaloml(6nt l6p fel, mdgsem mutat a fel a birodalmiseg jellegzetes szimb6lumait. Mhgosan litszik, hogy nem az
i3
cur6pai gyarmati birodalmal paldqdt k6veti, bdr id6nl6nt beley,ig egy egy gyarnati kalandba is. Ezek 6ltald6an tengerentnl gazdasilgi behatole* jel€ntenek, amivel ,,nyitott" birodalrnat hoz
l€tre, ainely az adott n6pess6g ds teriilet kontrollja helyeti a piacok befolytuoldsdt helyezi el6t6rbe. Az Egyesiilt fulamok ugyanakkor
irinyitisit
mir
6s a gazdaseg
tarbbszor is katonai
er6'
hiiz folyamodott, s6t m6g hosrzadalmas megsz[]lisba is belebonyol6dott, ha a gazdarigi 6rde' keit 6s a privdt befektet6selet veszdlyben l6tta. Mosbnaban az USA - ahogy Chalmers lohnson
talil6an megjegyezte -, ,,irmaszpont-birodalmat" 6pit, ami napjainkban
a
gyumati megsz{U{st
helyettesiti. A Pentagon szrmai azt nutat ek, hogy az Egyesdt Allamok katonii az ENSZ 193
tagrlamdb6l 132-ben vannak ielen valamilyen m6don.'6A sok millidrd dolliros repnk gap hor floftr\rl egyiitt az USA katonai ielenldle val6ban globi(s. Ezen fetiil az Egyesiilt Ailano-
doz6 k6 a
vilig legnagyobb ouklerfls arzendlja, amely
az 6vek
soiin v6grehajtott csdkkent6sek eile-
ndre is sokszorosan el6g arra, hogy kiirtsa a fijidi 6letet.
A, ut6bbi id6k fejlem6nye a vlligtu {eleiti katonai dominancia, amelyet az USA spekt' "teljes rumn dominanc(nak" nevez. Enneklinyeg6t a U.S. Space Cornmand" r997-es publiLici6,aban rtzolttik fel, ,2010 vizidja" cimmel, 6s tiibbet is megmutaital beldle a Penta8on ,,Joint Vision 2020"
cin( kiadvinydban.'' tz
az USA megk6rd6jelerieteden katonai dominanciijdt jelzi el6r€,
. \rl;gnrben tsyardnL A, Amerilai Birodalom tirbb mint egy dvszizada
s?drazfoldon. a tengerelFn ds
folyamatosan ldhozil. Miutdn bet0k6tte L. O'Sullivan iFdgi.6 terminol6gidjryal - ,ohn - "nlilvenvat6 caljit'l hogy kelett6l nFgatig it6rje Eszak-Amerikit, most a tengeren tdlra t€kint. Mtliam Henry Seward - Abraharn Lincoln 6s Andrew Johnson elndkdk kiihgyminiiztere - nagy iv{ vizirit lizolt f€l, amelyben Alaszka, Hawaii, (anada, a laribi t6rsig egyes r6szei, Kolumbia es a Midway{zigetek is az LISA teriile.
Mig Seward ilmodozott, az eur6paiak cselekedtek, 6s a XlX. szazad vegto fefaltak mindent, amit csal( meg tudtak kapariotani. A sort Nagy-Britannia vezette, amely tijbb nint 12 milli6 n6gyzetkilondtert - az Egyesnlt Allamolnril j6val nagyobb ter ,letet - kebelezett be a sznzad utols6 harminc avdben.li Eranciaorsz{g csakn€m kilencmilli6 n6g}ze*ilometerel ndvelte a t€riilet6lF, N6metorszeg, amely k6s6n dbredt, k6t 6s f6leli csak a spanyol kolonizici6 volt hanyltl6bln. 1878 ra az eur6pai hahlmak 6s gyarmataik foglaltrk el a szerazfoldek 6796-at, 6s
szim l9i4're€l6rte a d6bbenetes 8496-ot.rdA, r890'es dveke az eurdpainl Afrik.90%-rt felosztottek egymts k6zt; a legnagyobb r6szeket Beigium, Nagy-Britannia, Franciaorszdg es Ndmetorsatg vitt6k. Henry Cabot Lodge massachusettsi szentrtor az Amerikai Birodalom a€ze
ez a
,,a nagy n€mzetek a idv6beni terieszked6siil 6s a jelen katonai cdliai 6rdek6ben villimgyorran elnyelik a Edld szabadon maradt terilLleteit'i 6s arra biztatta
td sz6sz6l6ja megdllapitotta, hogy
az Esy€snlt Allamokat, hogy ne vesztege'se az id6t, hanem cselekedjen gyorcan.'i
De az amerikaiak tijbbs€ge irt6zott egy iiyen birodalom gondolatit6t, ds a kapzsi kapiialista rend ellen€ben igy€kezett megvddeni a termel6k kdzlirsasigimk XIX. sz{zadi rizi6iet. A
lapitalist{k
dis
kdzti 6rirsi szakaddk alapjaiban r{zta meg az amerikaiak demokratikus es egalitdrius ideiiit. A l€gtdbb munkes 6s farmer ellenezte, ho$ egy mar6knyi banldr ds iparmegnils tartsd kezeben az orszdgot, a pecs6tnyom6kdnt
gazdag
'
6s a szeg6nysaggel kriszkdd6 tirmegek
A vihgnrbe telcpitot haditccnnikai crkdzoket
niryit6 6 lelugrl0 htonai veaeTf,t L4
1935
6
!002 kdzor. (A
nft
)
A P\.k ndg1.nL 1883. au+us.ttlsi szdna a ktsd xtx. szizarl eg."litLth r^zo lait.ibrdzolta, ahog! / mankdok i\ a tnoiopolistiik cgj,ntis e\et .lordul,ok. A bal o|.lah, aehn bln
t
qarn.gnds isnene$hl, ti,bbek kij.iiu (bdlfil jobbra) qrus lield helektetti a teleTn4 kilejlesztdje, WLi|m uande ilt wtntungndr, lohr Rodth hajbgrtitos ,s lar GoaLl wsntudgnds. mtkitd6 iogalkot6k
as
birrk timogatdsdt6l kisdrve. \\'alt \\'hitman kdlt6 egyfajta antidenokn a kapitalizmus hilzisaina-k elburjrnzrsit."
likus betegs6gnek 6s torzuLisnak irta le
Az 1870-es,1880-as,1890-es 6vekben jrtsz6dtak Ie a nemzet td.tdnetdnek legvdresebb mun Iislizaddsai. 1877 ber n sztrejkol6 vasitdpit6 munkdsok ds n nunkisosztily mdl r6szeib6l 6rke26 nagysziimri timogat6ik megbanltottdk az orszig vasdti kijzlekedasdt, nire a kapitalistik, az
sijit
187r'cs piirizsi kommtin r6mdt6l megriadva, megalkottrk
remk6peiket: Chicago es St- Louis
reljesen megbinul az Altaldnos szhejk miatt. Nrashinglonban a NatianaL
Republica ,,Az ameri. laikommuna" cjmLi szcrkeszt6s6gicikkdben azt dllitou,r: ,,N).ihenval6 tdny, ho$ a kommunrsta idedlxtsziles korben tcrjeszt* az amerikai gfiri munldsok, biinlisrok ds vas[i6pit6k:'A vasnti sztri,k ,,nem nris, mint a legrosszabb iaita kommunizmus, amet! n€mcsak jogblan ds forradal-
ni,
de Amerila-ellcnes is":r. St. l,ouis lezct6 napitapja, a
iryrrli.zx
szinGn Glvette a kesztltt:
,,He\.tclen lenne ezt sztflijlnak nevez! ez cgy munkistbrmdalon'1. Mikor a helyi milicilk nem tudtik vagy nem akart& levcrnia Ielkeldseket, Ruthelbrd B. Hales elndk, ali j6r{szt ! vasitn{g n:isok jdvoltiib6l
kedlt
a hi\?tal:iba, bcyet€ue a hadsereget. Az elkiivetkez6 dsszecsapdsokban
sok szlz munkis halt mcg, ds a nemzet rdszei gldldlettel
fodultak egymas ellen.
A kiizdclem tovibb fbkoz6dott az l880-as d\€kben, ahogl szinen, es 1885-ben sikeres sztr{jkot szerveztek
a
lrv Gould l5
Munka l.ovqjai" meg)elentek
Gould nem volt iipikus iparmdgnrs. Egyeer azzal biiszkelledett, hogy ielfogadta ,,a muntis
'
\z".su n:$.bb ohzrF^
mJnh$r r p/" a Ed\$u\ il dulb..
l5
a
000 mirfdld€s vasnti hildzatiin.
lsoa L.n
rl'flonJ \ 1.d
A
ha!tu*eti
incident
!8
-
6aius
+at
oszlily egyik fel6t, hogy kinylrja vele a misikat", val6szin0leg 6 volt a nemzet leg$dldltebb enberc.E A tovagok pedig, akik az osztdlyegysCg 6s a demok atikus szocialista filoz6ffa sz6sz6l6i voltak, nem voltak szokasos szalszenrzet. Az, hogy Gould teljesitette a Lovagok kirvea 3/adrreeri clmfi gazdasdgi lap ,,t€lies megadiisk6nt" 6rt6k€lt, megrizta a nem zeteLr A Munla Lovagiainak tagniga orczigszerte ugisszerien megn6tt; az 1885. irilius l-jei I03 000-16l egy €v alatt 700 000-re. A chicag6i Haymarlet tdren titrt6nt, h6t rend6r hsldldval
tel6seit, amit
v6gz6d6 incidens azonban megtijrte a mozgalom lendrilet6t, miyel a hat6sigok nemcslk az ezert tulel6s amrchistikra hanem a Lovagotra is lecsaptak, pedig nekik semmi kijz0l nem volt az esem6nyekh€2, 6s elii6lt6k az er6szakot.
A radikdlisokat mindeniitt iildiizni kezdt6k, ,xijrds
vesz6llyel" f€nyeg€tve az embereket.
A reformer Ida Tarb€I ngy enrl6kszik vissza €rre az id6szakra, mint a "v6rrztatta ryolcvanas 6vekre"'. gar az dltized nem volt v%ig v6res, a munkisok a k6s6bbiekben is megkdrd6jelezt6k a rendszer legitimitds{t. amely mindent megadott a gazdagokna-k - az ij ipari 6s banki elitnek -, 6s kiszoritotta a dirnt6 t6bb#get, munktssrgot 6s gazdekod6kat, aki* csak k€v6s hesznot h(ztak a j6 id6kb6l, a rosszaknak pedig dk ittdk meg a levdt. A haragos farm€rek is gFkran }ifeieztdk eldgedetlens6Siiket, fdkdppen azok, akik farmer, szitvets€gekbe bmitriiltek az 1880-as, vagy a Poputsta P{rtba l6pt€k be az l890-es evekben.
A tijrtendszek mdg mindig vita&oznak azon, hogy m€nnyir€ voltal ez€k radikllisok, de ahhoz nem f6r kdtseg, hogy a legtaibb€n eleneztdk a korpontish elam beforyasimt n6yeked6s6t, 6s
ve?rt6il ki,ziil sokan hangoztattak \vall Street-ellenes kijelent6seket. A Populistek egyik platformja a pdrt els6, omahai kongresszusen 1892-ben deklardlta, hogy ,,Milli6k kiiszkiiddsdnek gyijmirlcset aroitlanul €lveszil a kevesek, hogy kolosszdlis vagyonokat szerezzenek, akonikat,
amektordk p6lda n6lkiili€k az emberisdg ti,(dnelndben. Akik ezeket bttokoljek, megvetik 16
a
kijztdrsaidgot, ds yesz6lyeztetik a szabadsdgot A korminy-
zati igazsagtalansdg m6hdb6l kdt nagy osztdly feil6dit ki a
nincstelenekd asa
-
m liomosok6.I
Bar a Populistil( j6r6szt csak Ddlen, (dz6pnpgaton 6s
Nvwaton voltak n6pszer(ek, 1892 ben kirz€|9%-o! szereztek k0z6pqugati 6s nyugati dllam-
az elniikvahsztison, 6s az dt
ban i,sszesen 1500
ieli,ltji* kerult \,{lasztott
tisztsegb€, kdz
tiik hdrom korm{nyz6, ijt szenrtor es tiz kongresszusi kdpvisel6. I894.ben a Populistil megk6tszereztek a szavazataik sz6mit, het kongresszusi kdpvisel6i 6s hatszendioft adva. A kdzdposziily tdbbs6ge is elen6rzdsekkel viseltetett a gazdasagi
rendsrerrel szembe., hangoztatla, hogy azok az
egtr6nek, akik€t a sajet hasznuk mozsat, hozzdjerulnak a
tiir-
sadalom i6ldtehez is. A kdz6posztilybeli amerikaiak nem csak az 1877-€s N.gy Sztrejl n€I6 elltak, de laltik Edward Bellamy
ren&ivtl populista ut6-
pisztikus reg6nlet, a vr$zal iLLanttisr lLooking Backedtd; 1888) is, tdbb mint egymilli6 p6ldinlt adtak el bel6l€, s ezzel a ?anns bnrya kuhyhdia nnsittr a xlx. szizad mesodik legndpszenlbb regeny6ve velt
Amerikiban.
Az 1893. mdius 5-i t6zsdei
ijsszeomlds a nemzet addigi l€gnagyobb vekdgit hozta el.
H6napok alatt nagymilli6 munkisvesztetie el,tz tilldsdt, s a munkandlkijlseg hamat megkitze Lter(e
r 20, an ol
e/ az allapol. ok,r6l,6s ar6l, ho$an lehetne elkeflilnia kas6bbiekben
hos
Atlanddvitrk fol),t.k
a depresszid,
hasonl6 helvzeteket. Azok, ali-k srerint az I lt93-as a tulte.meldsb6l eredt, azt mondtil, 'ilseg hogy az Egvesiltt illamoknak nj piacokra !.an sziiks6ge, anell,ek felszivjdk a megtermelt fdlite leget. A szocialistik, a izakszen'ezetiek as a rcformerek viszont azt dllitotdk, hog] az 1890 es
a
evek krizise a fogy.rszttu alaoony szinljdb6l eredt, ds nes megoldrst iayamkakr itthon kell
im
i)ra
i$,
hogyamunkdsokis m€gvehessik az anerikailnrmok 6s gyarak lerm6kcit. nem sok kapitatistdnak tetszett ez a megkdzelitis; inkdbb a knkildg fela forditottrik az
olztaniajavakat
Egyesiih Allamokat, oly m6don, amel) alapvet6en megvdltoztaitaa nemzetet.
Allhoz, hogv Amc.ika kildvetelhesse a rdszit a kiipiacokb6l6s a termeszeti ar6forrisokb6l, modern tenger{szetre volt szils6ge, ds trmaszpontokra a vildg mindefl pontjdn, ahol elithatiik a hajdikat. Ez6rt az USA l889-ben annektiha PaBo Pago csendes 6cednisziSet kikitt6j6t, ds
1890 1895 kbzott ljje6pitette kereskedelmj noftdiit. De Pago Pago csak a kezdet volt. r893-ban az amerikai colortermel6k es mrs rizletemberek a Honoluluban m&bd6 amerikai kdlet segitseg6iel megbuktaitdk l.iliuokalani hawaii kirily n6t, 6s az amerikai Sanford Dole-t iuttattak hatalomra,lames Doie anan,szmrgnds unokatest v6rdt. i898-ban az Egyesd-li Allamok bckebelezte az orszrigot. William Mc(inley elnok,,nlilviinval6 ehendeltetdsnek" mi!6sitette a ldpist.r'
Az USA 1898.jprilis 25'6n hadal iizent Spanyolorlzegnak, Litrz6lag azdri, hogy felszabadital6l. Val6j{ban a harcok tobb ezer kilomdterrel talohbb kezd6d
s (ubit a span,vol elnyomis
tek, a Manilandbdlben, ahol George Dewer .llentengernag,v mrjus
t'lotdt. Ahog! egy antiimperialista megiegtr'e?te,
l-
"Dc*?,y
l-iin
szat!€rte a spanYol
iisszesen eg-ycmbert
leszitett
a
mani-
A nagnrd tulib anerikai inperiatiznun is a em.ien belnli kegetlensiget egJatui"t ki|igurdzw a Ptck 1 899. jantiti szdnnban eg karikafira a Fnlijp,szigteket, Hdwdiit, Pteta Riedt (s Kub.it kkolls geh.kekkant dbfizolia, dkiket Un.le San lakiztet. A hn\i etokban U16k n? USA kiili)nbiizd dllanainak ereit iseld kijnlwkct otutls.ik- A teren Legnvobbbi ntkdbd egt/ a,terikai indidn gferck nl, leiiel leleLi tarMa a kbarit tuig a litnu ajltbd cgr kindi gterck ,ilL. A bdl .fbki sarckhnk egr aJaotuerikai vag.i a. ablakt toit ahntas ,nuhkdjat. A Mbrih az dLL: vut tettek "A beleegtcz,e elvileg jn, wl6jdha, agJor itk4 dolag AryLia sed sakat inddij azal, ha[J a gramatai .gyc4 enek4 r.le, ngy sen- Miyel nen vdtta a belcegcz^iiket, nngtba elnnozlitoua a vivg .ivili..1.i6itit. A. USA. ak is tui$,ituaia keLL az ni knilet it, akdt bebeglez ek ehbe d. au tl6k, akir en, egA.eh addig, nig @fi lesz .k kapdck nagukat ko/nialozni:
lail.sntilban
-
ds a
legfontosabb elveinket'i". Az dsszecsapis
ler,,pompds kir hdbofiinak"
nevezett! hdron
- imelvet loho
Har tiiliig.lminisz-
h6nap alan v6get 6rt.
Hay vdlem6nyet nem mindenki osztoua. 1898. jrinirs Is-dn az Anliimperialisra Liga meg, pr6bilta meggetoini, hogy az USA annektdlja a tril6p-szigeteket ds Puerro Ric6t. A sz\ivets6g soniba olya! htuessdgek tartoztak, mint AndrewCarnegie, Clarenc€ Darrow, Mark Twain,lane Addams, Villian lames, William Dean Howells 6s Samuel Gompcrs. De t6rekvdseik eihr vin),ultak a ,,j6 c6l6rt viyott hibord" 6s a kdnnlt gy6zelem borzongar6 dicsf6n)6ben. Mire a harci zai al.lbbhagyott, au USA m€galapozta tengerenttli bimdJmit: bekebelezte
Hawaiit, megszerezte Spanyolorszigt6l Puerto Ric6t, Guamot 6s a
ftlijp
szigeteket- Ez utdbbi
pontj6 helyen voh ahhoz, hogyfeltdhsdkr Kna fel€ halad6 haj6k,rt- McKnley€lnijl bdr egy ideig ingadozott a telinletben, hogy mi l%yen a szigetekkel, is 6jjelente a ,,Mindenhat6 htenhez" imidkozva {el-ali jdrhlt a Fehar Hrzban -, v6giil negviugosodotr, is a bekebelez6s mellett dijntott, mcga$dva annal lehet6s6gdt, hogy civitizlilj.i a lildg eg,vik ,,als6bbrel1d(" fajit, amelyre Rudyard Kiplingcsak Ugy utau a,,fehdr ember terhe"'. r8
Emilio Aguinaldo vezet6se alatt a fflippin6k foryamatosan lrzongtak a spanyolok uralma elen,6s naiv m6don azt hitt6k, hogyaz Egyesiik Allamok segit nekik a fuggetlensdg megszerzasiben. Elfosadtak egy alkotmdnlt, as 1899. januir 23-in litrehozlik a kbzr:rsasnsol tguinaldo elnokletevel. Februiir 4-6n az USA €r6ituzet nvitottak Manilrban. Az amerikaisnjt6 e,t dgy lalalta, hogl a fi1ippin6k timadtit meg a tegyyertel€n amerikai katonikat, kijruliik
l2
en m€ghaltak,6! 125-200 embert negseb€sitett€k. A filippin6k vesztesdgeit ezr€Ire becsiil'
timadis j6ljon az imperialisia c6lok megval6sitnsihoz, mert biztositja, hogy a Sz€nItu! rnb6lintson egy er6sen vitatott szerz6dasre, nelr szerint az EgyesLili -{lanrok 20 milti6 dollrrt fizet Spanyolorszdgoak a tuliip szigetekirt. A Nev vrrtr lvord meg :lapitotta, hogy az USA,,hirtele!, minden figyelmeztetds ndlkiila birodalm i 16t viszonyai kijzt talilta mag{t. ... Ahhoz, hogr kormdn,vozzunk, gydzniink kell. Ahhoz, hogy gy6zznnk, dlnrink lell . c \7prln.iseren/o'-e nyomJc nehezede[. hogyramogJssdt J k-rona] kulde\d l'drle, Grosvcnor tdbornok, ohi6i kongresszusi kdpvisel6 kiielentette,,A zeszl6nkra 16uek. Megdlt6k a kabneinkat. A mdszirlrs bossztdrt kidlt"!. A Chicago Ttibu e kem6ny ijssz€csapeskant irta le a szenitusi vitAt, amely ,,[AndreN] tak. A lapok
tgy ldttik, hogy
€z a
Iohnson felel6ssdgr€ vonrsa 6ta a legdu.vdbb
nitor arra figyelmeztetett,
hog,v az Egvesiilt
voltll
George Frisbie Hoar massachusettsi sze
Allamok,,egy k6z6nsdger, a feglverek erej6n ala
pul6 birodaLommii Milik, amel,v aliivetett ndpeket 6s vazallus orszegokat iriinyit, nhol az egyik
osztily mindig uralkodik, a mrsik pedig mindig aliivetett marad'lr6 Hosszas fegt!ercsort€t6s es fogadkozdsok utiin, miszerint ez n€m jelenti a Fiilirp-szigetek ,lland6 megszrilldsit, aliiirttikaz egyezsdget, a sziikrdges k6tharmadnrl egy€l tijbb szavazattal. Hoar kes6bb m€gjegvezte, hogl az Eg,resiilt Allamok ,dsszezLizta a k6ztdrsasigot, amit i lllippin6k ahpitottak maguknak, m€gfosztottn 6ket a szabadsnguktdl, 6s ameril€i segadlettelegy ollar kormiinyzatot iiltetett a nyakukba, amelyet nen akartak,6s nem is vesznek benne r6szt"r:. Richard Pettigrew szen,itor a
fuldp-sziget€I friggetlensdg6nek eltipriisiit
"az
ilsz,izad legmgyobb nem,etkdzi b(ntanv6
A filippin6k dont6 tobbsdgc a lrzad6kat tdmogatta, ilelmet is mencd6ket nyijtoit szdmukra. Az amerikaiak, akik taktikdjukat az indidnok elleni kilzdelcmben t6keletesitettdk, ki\ttcles brutalitessal ydlaszoltak. t$ merenyletet ki,vet6en Llo_r'd wheaton tlbornok utasitilsrra hisz m6rfdld sugart kijrben minden falut lerombollak, a lak6ikat m€gijltik. Mikor a liizad6k rajtantott€k a Samar lzig€ti BJangigdban nlomisozd anerilainkon, 6s rjh enn6gy€t m€gijltek rz ott l€v6 hetvenn6gy katonnbdl, Jacob Snnth tebomok megparancsolta csrpatainak, hogf mindell tjz 6vndl id6sebb embert 6ljenek meg, 6s tegy6k a szigetet ,,kietlen vad sivataggi'r'. A kaionilt
egl
sze boldogan engedelmeskedett. Egyikiik azt irta haza: ,,feltdmadt benniink a tiizes hnr-
cos,6s nind'niggereket akartunk olni. ...
Iz
az
emberladiszat kenterbe veri a nynlvadisza-
tot"{r. Az amerikai tiszt€k szdzezreket zirtak koncentrdci6s tiiborokba. Az USA hatalomih,dteldnek eglk leghangosabb ttimogatoja Albert Bev€ridg€ indianai sze
nitor volt. Ill,itogatott n Fnl6p-szig€tekre, hogy kijzveden kijzelb6l tijdkoz6djon
0 volt
a
h€lizetrdl.
az eg)€tlen sz€nitor ali odautazott, ezert a v6lemdn)are nind€nki kivdncsi volr. 1900 ianurtjrban a zsdtolt szenitusi teren$en az USA inperialista politftejinal egllk leghars:inyabb, iegnyersebb 6s legsovinisztnbb vad6beszaddt rnondta el:
A [iilaip-sziget€k egyszer
miink! (...)
s
mindenlod.
a
s6, amely
nag megmaradt
a tengereken.
(.-.) Mostani6l
Azsia feld
Ie[ traryinis.
A Csende$6ce{n
ni
a
Ez a a
szigetliroddlom az utol
t€reskedelemnek f6ktnt
6cednunl.
!u6pa e8re inkdbb
maga term€l m€g, amira srrj,lslgc van, a tdbbit pe&g eladja a
lere$nnk vistul6kat
mdszetes vtudrl6nk. (...)
gy
matai!. Mi hol
A vilaszt r lirtdEiz adja meg. Kin,
a feleslegein-kr.?
A rnli,p szigetel adirk meg neknrl
a
a bdzist, hogy
miter
kinyisul
(...)A iijv6 Mbonii kereskedclemmel kapcsolatos hibornk leM nek. Az ed, amel) a Cserdes-6.ein tdrs6gdt ninyitja, az n{nyitia a viligot iB.
a kapukat kelet feld.
A liUtjpaziget k ,Cvdn ez
az €16
,,
Am€rikai l(02$6a6egnil r€tr,
leszl (...) tsten ... jcldlte ki a, ane.ikai napet got. Ez
ds
mindig is
vCiaetottialdnl hogy oegiiitsa
a
itt vil6-
Anenka isieni hldetese, amely megad neknnl minden haenot, dica066get
anit ember csk megkaphat. Mi ugyunk a vil6g fejl6d{sCnek letdtenatryBei igaz b6kijdnek 6.26i. Az Ur it€lete lebeg felettiink ,a kevdpn h0 r'oluil, sokat bizok iid ezutin, i6ji,6s cztozz und draimEbenld' 6s boldogsdgot,
Mc(jnley szimim
az igazi c6l a legendAs kinai piac voh, amelyet
rapin ds Eur6pa kizer6hgos
erdekelts6gi ijvezetekre osztott. Att6l tartva, hogy az Egyesiilt Alamok a kinai piacon kiviil reked, ,ohn Hay kiiliie) miniszte. r 899 ben ldadta az eLr6 kapu'-jegyz6ket, melyben fel"nyitoit tdbbi,llanot, k6rte a hogy biztositsanak mindenl(i szim6-ra egyenl6 kereskedetmi lehet6s6g€-
ket a befolyrsi dvezeteikben. B,tu a vdlaszok sokszor ket6rtelmtek voltak, Hay a k6vetkez6 {v indrciuseban kiiel€ntette, hogy minden-ki egyetdrtett a nyitott knpuk eMben. A kinai naciona-
list& mindazonriltal lemmifile kiilftildi dominanciit nem akartak, es er6t€ljes felkel6st szitottak a kiilf6ldi megszdll6k 6s hitt6rit6ik euen. A bokrzeruzad{s lever6s6b€n ittezer amerikai katona segitette az eu$pai
6s
iapan er5ket.
-
McKinl€y 6s Mlliam lennings Bryan kiizdtt zajt6 - elndkvilasztes ideidn amerikai katon6k ,llondsoztak (lniban, (ubaban ds a fuliip'szigeteken. A verseng6st Bryan a demokrat6l €lni,kieldld konvenci6jiin demokri€ia 6s a plutokri€ia" harcdnak nevezte, ds szen' igy az 1900'as
v€d6lles hangon limadta az inperializmult. Hatalmas baritoniin az impedalista h6diLis ellen-
dit
egy csoportba emelte Abraham Lincolnml es Thomas lefiersonnal, akit6l iddze$ is: "Ha a tirbbin6l is m6lyebben gyitkerezik az ameriksiak lell
van olyan elv, amely
ug)fi,
tes ehtasitesa"rr. A szavrz6k kis tdbbs6ggel
de elfogadtik azt az imperialista ifiin, t, ame-
lyet McKnley es tan{csad6i ielitltek ki. A szocialista Eugene Debs alig kapott szavazatot. A vdlasztis ut in a Fiildp-sziget€ki atrocitdsok kezdlek eliutni a kirztudatba. Sz,imos 6rzdkletes b€szimol6 ldtott napyilegot a gyilkossrigokr6l, az er6sakr6l, 6s arrdl a kinvalta[isi m6d
szerr6i, anelyet akko.iban k€zdtek *,atetboa irynak nevezni. 1901 no\'€mberdb€n a
Philadelphia Ledget ol,anilai tuddsit6ja
[z a Mboit
nem
a
kijvetkcz6ket ,€lentette:
vd&len, neh kitalih,
as
nem is ope.ett-h]ibo
.
Emb€reink fiirad-
haradanokj dlnek, hogy kiirtJ,ik a fdrfiakat, !6kct, tsre.ckokct, nbokar es hadifo8lyo' kat, a felkeldkel
& a gFnis demeket,
kiindulva, hogy
a
leg,obb
!
a tizdvos k0lykilkt6l failfeld, abbdl az elvbol filippind nem soklaltdbb, mint eg) kutya, (...) amelynek tetemCt
szemdtdombra vetni. Katon,:jnk s6s
virt
pumprlna\
u
emberekbe, hog)
A.
i\
tqn
a! elnnh,nlar.Msa t"pablikanns rYillian Mcknle! lbelrd), a. An'etikdi Rno.lalo t a kcleti *tabl^btotr hnslges kl,toqatnja, a do okkna vi ian Ie hott<s BtMi ljohbra), ^ kd.cpiJryati porulstd is nliltdn anlin penohstd ieltjlt ka.ntt d6l el. LkKiah! {,6.tlwe tragikus hndo ekijpijtte Bttan nrtiinpo idlina jigclrpncbeit is. ,szd6 bniik'd\er. Azokat, akik az el6bb Dag fek.lrak
a te
riiket.
as baka scn meg
,dtik hagukat, egv6n mdh" J legkisebb bizonritlk ni&iil is leliilliti,it egvhidru, 6 egrcnkent kldlil6kct, hogy tanuLrgul eolg{ljanak izokenndn. akilvalihol megtdilak maid ! foh'rn lassan leUszd, golv6 szaggatla holttestekct.r:
[$
katona a kij!€tkez6 berzimol6l kiildte az A hijtukra fektetikdket mindkdt t(erukie
Aztiin kipeckelil 1e1,
a
Ondra lt,arkt HcMAnak: as
mindkdl liibulru e8:l eg.vemberill
sziilukrr, aseevvdddr{zct iintcnek bclc
nlig e-s,-( ijntcnek. trgvfeldrgadn*, nrint
A tellelds herom 6s l?leyig n szigeteken bek€ van.
a
Haekkor*nr adniik
v&ang\ot. Ilondhatom. szdh\{
hlr(jdott, mi€l6tt,rz [ielndk, Iheodore
Roosevelt kijelentetie,
hog!
Az Eg,lesnll Allamok i,sszesen 126 000 katonnt dllomrsoztatott oti, nkik
kozul 43t.1-en soha nem t6rtek haza.r;A filippin6k lesTtes€gei sokkal nagyobbak loltak. Mrntegl20 000 gcrilla is legaldbb 200 000 civil halt m€g, sokan kijzrilnk kolerdban.6 Az am€rikaiak azzal vigasztaltik magulat, hog),a civilizdciijt !ittdk el az elmaradotl embereknek dm igen magas iron: 4O0 millio dolldr volt a szdmla !6gijsszeg.. Bercridge szendtor igy 6rezte, hasznosaD kdltdttak el a pinzt, de ,Iulbecsiilte az igrzi kdltsdgek.t. \Yashington 6s ieftbrson koztdrlasiga, amell- hossAi idon it inspir:ilta a d.mokratikus es forradalmi mozgalmalat viliig 21
Az USA kdtotuii
ah
apsle watefioardirsnak cve..u kinvaLlakist akalmazaik.
irnnlr megindult lefela a lejt6n, 6s hamarosan mir a val6di v,ltozisok elieflz6iek6nt, status quo ijrz6jekant ielent mega tijrtdnelem szinpaddn. 1901 februerjrbafl, mikdzben az USAcsapatai- M(Kriley rzavait id6zve - felemeltdk, ciyi-
szefe,
i
6s keresztdnny6 tett6k a Iilippin6kat, u USA Kongresszusa rninden esetleges illtzidt eloszlatott (ubll fiigg€tlensdgdvel kapcsolatban is. Elfogadtik a t latt-kiegdszitdsi, amely kiie-
lizdltik
lenti, hoey llz Egyesiilt Alamokmkjogs van beavatkozni (ubal ngyeibe, limitilni a Kuba iltat felvehet6 k6lcsdn mennyisigtt, korlitozoi (uba iogdt a nemzetkdzi szerz6dasek aliinisAra, es tenger6szeti bezist ldtrehoz.i a Guantdnam6i-dbdlben, amely biztositja a panamai fiilds{v eldr6s6t is. Az USAviliigossritette, hogya hadserege nem
\cszik bele
a
t
vorik addig, anlig
a
kiegdszit6st nem
kubd alkotDlnvba.
A hiboni utenamerikai izletemberel lept6l al az orszdgot, ds mindent m€gszereztek, amit csak l€heteB. A United fruit Company 760 000 hektdr fdldet szerzett cukortermelesre, hekt6-
ronk€nt mintegl 50 cent6rt. l90l-re a Bethlehem Steel 6s md, USA-beli cigek birtokoltik asv,inykin$ li,bb mint 80%-it.
a kubai
1901 srept€mberdben egy husTonnriolc €ves anarchista, Leon Czolgosz lel6tte Mc(inleyt
bullai6i Pinamerikai KidlliHron. Eglik anarchista ismer6se elmondta, hogy Czolgosz koribban amerikai kormin),iltal a Enldp-szigeteken elkitvetett durva bintalmazrsokr6l" a
"rz
besz€lt.rrA sors fintora, hogy a haHlos merdnylet miatt egy sokkal kemdnlaonalasabb impcrialisra. Theodore RooseElt keriih hatrlomm. Roosevelt rd6rzett arra, milyen lenne, ha eg).satorna viigni rt a panamai Ibldszorost, i,sszc, a Csendes-6ceinna1. De panama (olumbia tartomenya volt, amely nen
kon€ a Karib'tengert
kivdnt lemondani fennlEt6sagerd az USA iiltai ajdnlott l0 mili6 doler elleneben. Roosevclt a
sajitt kezdbe vette az ngyet, hogy megszerezze a csatorna h€ly6t,,azok6l a bogotii bdrs.rilko. 22
Halatt liLippi"l f.lkel6k (1899 k.)
sokt6l"a. Az USA forradalnat szervezett, hadihaj6kat kiiddtt, hogy tdvol tartsa a kolumbiai hadsereget, majd pillanatok alatt elismerte Panama ftggetlensdg6t. A csatorna-iivezeten leliil az Egyesiilt Allamok megszerezte masdnak izokat a jogokat is, amely€l€t i(ubnt6l is kicslkart. Elihu Root \ed€lmi miniszter kijelen!€tte;a csatorna megipit6se riikinyszeriti az Egyesiili Altamokat, hogy.r behthat6 iddn bel foli"matosan felilglelje a t6rsdget. Az EgyesnltAuamok mar j6v.rl a cs.rtornn 1914-es €lk6sznlt€ e16tt clkczdte ,,fehigleLni" a t6rsaget. Kdzap-anerikai befektetaseia XIX. sznzad vdgen 6s a XX. szdzad elejdn rohamosan sza
porodtak. A
U
ted
fruit Compuy
6s
nis
am€dkai c6gek stabjl ds szolgdlatkisz kormdnyzato-
kat akartak, amebek negvadik az 6rdekeiket. Ame.ikni.* \€ttdk
lt a banrn
{s kivdnltetv6nye-
ket, a binydkat, vasutakat 6s a nagyobb ipari latesitm6nveket. Olyan sok ftild szoleelta az exportot, hoflaterseg orszrgai 6lelmirz.rimportra szorultak, hogy ellithassdk polgiraikat. De a bevdteleik ieg. abb azt lehetdvd tett6k, hogv megfelel6en t6rlesszak a
kiilfijldi bankok
feld
fenniil16 tartozisaikat.
Az anerikai iidetemberek drd€keinek v6d€lme a hadsereg folyamatos fejleszt6set ig6nyelte, hogv tiimogathassdk a korrupt ds diktat6rikus kormdnyzatokat, is elnyomjik a lomdalmi nozgalmakat. Root, aki k6s6bb knhg,\,miniszter l€tt, m,ir gyildlnek minket, f6k6nt az6rt, mert
n$
ndr
1905-ben azt irta:,,a
dil
amerikaiak most
6rzil(, hogy lebecsriljiik es elD'omjuk 6ket"r'q. Az
Egyesillt Allamok 1900 ds 1925 kozdtt mintegy hNzonijt alkalommal vetette be haderej6t Menk6ban, Kdz6p-Amerikiban es a karib tdrsegben'', csak az6rt nem gyrkrnbban, meri ezen
lt megsziillva tadoita: Nicaraguiit 1912-t6l 1933'ig, Haitit aDominikai Kijzrtusasigol 1916-rdl 192.1 ig, (ubit 19l7 t6l i922 ig, Pananit
o.szigok ndneryk6t hosszabb id6n 1914-161 1933-ig,
I9r8-t61 1920-ig.
SzA
ris egl kubai cukotto;dnlktu,rye,
Honduasban el6srdr a spanyolok6, aztitn a britek6, maid az amerikaiake volt az uralom.
milid dolLirra n6tt, mikdzben a nemzeti jdve6s 1910 kirzdtt a kiilldldi baniifliirsasdgok italakirotLtk az
1907-re az orsz6g knlftrldi ad6sragelom,inya 124
delme 6vi 1,6 milli6 volt.lr orszigoL El6szirr
a Vaccaro
18510
fiv6rek, aziin Sam Zemurray, a,,Bandnember" vasarolt fel hatalmas
korminyhivatalnokoknak pedig az yolt a dolgok, hogy minden sim,in menien. Hamarosan a bostoni United Fruit is csatlakozott. I907,t61 kezddd6€n a politilai instabilitis
ftjldternbtek€t,
a
nyfjtoE m€gIeleid iiriigyet arra, hogy az USA katonailag kitzbeava&ozmn, 6s vhszaillitsa Manuel Bonila megdirnti,tt korminldt. Miulro az amerikai bankrrok etvenak britek helyet, 6k k€zelt6k Honduras ad6ssigiit. A kedvez6 polinkai klimiban a United Fruit az 19l8'as 5600 heklirrdl 1922-8 2a ()0 hekttura, 1924i9 pedig 35 200 hektlrra ndvehe a fiildternletet.sr Zemunay 1929-ben mindent eladott a Uniied Fruitnak,6s a c6g egyik fels6 lezet6ie lett. Honduras mindmriig (6zdp-Amerifa
.
mrsodik legszegdnyebb orsziga. A nicaraguaiat sem jdrul iobban. Az USA tenge.dvgyalogsiga Smedley Bud€r tibomok vez€tase
A Unired Liait Conpary
..latt ava*ozott be, hogy €gy Amerika'barit tormdnlzatot segitsen hatalomra. Mikor az egyre niivel'v6 am€rilai befoly{s felkeltette r nicaraguaiak
sikt\i.a
haragiit, Butlertengeraszgyalogosaik6tezerembert
Nev
O
eansban
24
'€Colve
!.n
levertdk a felkel6st. A tibornok las-
megdrtetie, hogy a kiildet6se nem mis,
:
nt mesv6deni az amerikai kereskedelni 6s renlii ardekeket. Ahogy a harcok alatt a fele*g6nek irott leveldben rill, ,,Szrirnyri, hogy
rmli
€mber meg fog halni ezekkel az dtko
Dn hisp.inokkal vivott csatikban;
6s
mindcz
.sI az6rt, mert a Brovn Brothersnek' yan t egv kis p6nze." Mikor a l(6zap-an€rik.ri Brrosig
amelyet nagy.sinnadrattlval Rooser€lt alapitott 1907 ben azart, hogy ta*es riton oldja meg a tdrs6g probldmiiit
e|ldlte az USA beavatkozd'it, az amerikai xat6srgok nem vett6k figrelembe a testnlet dontdsdt, hat6kon],an lerombolva ezzet mnr
anerikai csapatok ezutdn mig hisz 6vig az oBzdgban maradt:l-
den tekint6ly6l. Az
1
922 ben a &e ,Vario, egy vitriolos szer-
leszt6r6gi cikk€t hozott
lc,A
Brown
Brothers kdztrirsalriga" cnnmel, amely Butler meggydz6d6s6t tiimasztotta al6, hogy a tensereszgyalogosok val6j,iban a c6s 6rdekdben rannak jelen. A cikk r6szletesen krtdrt rd,
hogy a banknrok hogyan szerezlek neg 1dp6sr.jl l6p6src a konirollt Nicaragua vimhatdsiga, \ asLitjai,
nemzeti banlja ds ad6hivatala tolijtt.
"A
washingtoni kiilnglmidsztlrium ds a mann-
guai amerikai kdvet a bankiirol iigynokekdnl dolgoznak, ds az amerikai tengerlszgyalogosol s€gitr6geael
arvanlcsitik akaratukai"!.
Aususto Sandino esyvolt az am€rikd
igit.
a
sok nicaraguai kijzul, akik €ltokelt6k, hogyl€rizziil a nlakukr6l
1927 b€n gerilldilalldres harcba kev€redett a tenger6szgyalogsdggal, najd
\isszahnz6dott a h€gyekbe. A kovetk€26 dvben ismat negi€lent, ds eg)re n6pszeriibbd velva geriliaharcot folytatott a negsznll6 er6k 6s a Nicaraguai NemzeI Gnrda ellen. Egy amerikai rilt€tvdnyes azt irta Henry Stinson kildgyminjszternek, hogy az
rolt
anerilei intervencid
,,c5apiis
az amerikai kdr€ternel6kre. Ma mnr mind€nki lendz 6s gyril6l minket. Mind€z az6rt
!"n
igli mert az amerikai tengeraszgyaiogseg .r sajdt orszdsukban vadiissza ie a nic aguniakat'l'l Stimson, aki megdrtetie ezt, ds aki att6i is tartott, ho az USA kdzdp-anerikai b€avatkozrlsai miaft nem tud hat6konFn tiltakozni a mardzsnriai irpdn akci6k ellen, 1933 janudrjrban viszszavonta a katonikat Nicaragudb6l, 6s mindent az Anastasio Somoza vezettc Nicaraguai .\''emzeti G*dn.a hagyou. N1ikor a tengerdszgyalogosok eliiintek, Sdndino bejelentette tirgya Iisik6szsagat, de Somoza Nemzeti Gnrddja elfogta 6s kivagezte. Somoza l936'ban €lnijk lett, dt oll an brutaLiiissal syako.olta a hatalnit, hogy d 6s kdt fia mdg neglenhirom6vig r.ualkodtak, ' .\me.kaL mBatlantiBilmrnj
as
bizntrtuj !.'ts. (A nrd.)
25
mig v6gul a Sandho nev€t visel6 mozgalom meg nem fosztotta 6k€t
hatalomt6l njabb hibo
a
ruba k€veredve ezzel a Ronald R€a8an vezett€ Egy€sih Auamokkal.
Senlinek sem l€hetett t6bb tapasztalata
a mas
orsz|igol b€liigyeibe val6 beava*ozes ter6n,
mint Smedley Butler danddn,bomol(nal. Buder 16 aves koniban l6pett be a hadseregb€, aDiko. 1898'ban elkezdodirtt a spanyolol elleni h,boni. El6szitr a lilippin6 feftel6l elen har colt, dlin a kinai bokszerl{zadds lever6s6ben vett r6srt, naid az egyik intervenci6s e8yseget a misik ut{n vezette Katzdp-Amerikeban. KCtszer kapta meg a Becsiilet 6rdem6rmet, 6s az l. \iLighiborfban 6 ir]inyitotta a 13, tenSer6szgyalogos regimentet Franciaorsztrgbin. Ez6rt a hadseregn6l6s a haditenger6szetndl is megkapta a Kivtl6 Szolgdlatdrt Erdemrendet ds a fran' cia tekete Csillag-rend€t. Buder, ez a bulldogtermdsz€t0 alacsony f6rfi irt egy kdnnet A hdbotl banditizmus dn:,met, amelyet m6B a mai napig is lokan id6znek, nagy tiszt€lett€l. Hoslzri is szimos kiiiintetissel ijverett prlyafutasenak v6g6n igy lrt €gyenruieban eltiiltiitt 6veirSll
Hrminchism dct 6 n{g} h6r.pot toltijttcm attiv katonri szolgil.tban ennel ocz&nak
a lcskem6nyebb
h.dcrcianal.
a
az
hadn.nsereszehEl. Mind€n nngba. szol.
giltNo, alhadnaglt6l lelr6magyig. Ez rlatl az id6 aLn t6kmt
a
Nag] Udet, a'Vall
Strcet 6s a Bankirck ver6leganye vollam. Rdviden: cgy aarcld, a lapiializmus
r9r+b.n houjiaolt n ahioz, helv
l€glrn
r m.rit.i
. N.tional Cit) Brnliil
olaicdgek
hogy Mexik6, ncleates.n Tmpi.o, biztoBigos szim,m. K(jr.mntodt€m abb6n, hoty , fi{}
ldny€lmcs€n b€gynitheis€k r
Kubiiban. A WNll StEet a.dck€5€n
nfre*giil€t
er,os2akolisiban r.cuem rfszt. A aarclisok lirt{ja hosszl. l9S9 6s
tetteE
a
Broqn Brothcs nem?.tkiri brnkhiizn.l
a nica
l9l6-ban l,ingba borftonm . Dominikai K6zLlE ,got nevdben.
hasa
u
Haitin
6
t"gy tdl tu.at liirlp'anerikai kdzrirsasig meg'
l9l2 kozdtt
segi-
oguai tisztogalilokban. az
m€rik.i culordrdekek
Kinrba, hoadi&oltm ahhoz, hoty . Standa.d Oil zAutalDul folltatiigyletdt...
Pomprr g€ngszter loltam czekben az dvekben. Most, hogy vissrandzek, ngy
c!am, Al CaponCnak is adhattam volna j6 ndh{ny tan,csot. T6le c!!k ann}ilelt, hosy
hiron kariilden
cseszer kgyen. En harcm lontircnsen voltan
,\ hrborn Butler nywalomba vonuldsa utdn
is
"bmdiiizmus"
ar.*
mamdt. Az Egy€siih
l
lamok csa-
patai ds hirszerz5i behil6ztak a vildgot, hogy megvddidk az amerikai t6ke Bazda&8i 6s Seopolitikai 6rdekeit. Bizonyos €setekben iobb 6letet yittel az ott lak6knal. De sokkal gyakrabb.m
-
ahogy azt a ki,vetker6 oldalakon ki fogjuk fejteni
Az
Anerilai Birodalom
-
csal ziill6s 6s nyomoriseg maradt utinuk.
el6€lete nem dics€lvesre m6ltd. De 6szint6r 6s
bitran szembe kell n6z-
niink v€le, hogy v6grehajthassuk axokat ax aiapv€t6 szerkez€ti reformokat, amel,yek r6v6n a
iirv6ben Amerika az emberisdg haladisrt, 6s nem a visszamara&sit szolgtlhatia.
UDITIIIA
IJ
TIIAL[GATOTT aa,
TOIBTIINIITDIII
