Ofehértói Általános Iskola Házirendje
Az Ófehértói Általános Iskola átdolgozott házirendje, amely a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
I. BEVEZETÉS A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 3. A házirend azokat a szabályokat határozza meg, amelyek biztosítják az intézmény: > törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával; > közösségi életének szervezését; > pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását, > az oktató - nevelő munkájának maradéktalan ellátását; > szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát; > kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és közösségi jogok érvényesülését, úgy, hogy nem gyengítik az iskola munkáját.
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait meg kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az első osztályosok tanulói jogviszonya beiratkozás napján jön létre, így ezen időponttól nyújthatják be igényeiket a következő tanévre vonatkozóan napközire, szakköre, étkeztetésre, szociális támogatások igénybe vételére. A tanév első napjától terjed ki rájuk teljes hatállyal a házirend.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirendet az elfogadtatástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: > nevelői szobában; > bejárati hirdetőn az iskola előterében; > iskolai könyvtárban. 4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: > a tanulókkal osztályfőnöki órán; > a szülőkkel a szülői értekezleten. 5. A házirend tudomásul vételét a tanulók, a szülők aláírásukkal igazolják. 6. A házirend tervezetét a nevelők, tanulók és a szülők javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el. 7. A házirend tervezetét megvitatja a diákönkormányzat, a szülői szervezet és a nevelőtestület. A véleményezés ismeretében készíti el az iskola igazgatója a végleges tervet, melyet nevelőtestületi értekezleten kell elfogadni. Az iskolai házirend a diákönkormányzat véleményezésével lép hatályba. 8. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, tanuló vagy szülő javaslatára - az iskola igazgatója, nevelőtestület tagja, diákönkormányzat testülete, vagy a szülői szervezet kezdeményezheti.
A házirend szabályainak alapjai A házirend jogi háttere: > a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; > az oktatási intézmények működésére vonatkozó többször módosított 11/1994.( VI.8) MKM rendelet vonatkozó paragrafusai, és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 5.§; > 1991. évi LXIV. Törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai. A házirend egyéb forrásai: > az intézmény korábbi házirendje; > az intézmény pedagógiai programja; > a nevelőtestület nevelő-oktató céljai.
A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai és eljárásrendje A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje: > A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Ktv. 66.§ (3); > A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja; > Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az iskola által meghatározott időszakban kell beíratni. Ktv. 66.§ (4). A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje: Megszűnik a tanulói jogviszony: > kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában); > átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában); > felvételkor másik iskolába (tanév végén); > 16. életkor betöltése esetén (tanév végén). Dokumentumai: > iskolaváltoztatási nyomtatvány; > felvételi értesítő.
Tanulói munkarend A tanítás rendje Nyitva tartás és gyülekezés: 1. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől péntekig 7 órától 18:30 óráig tart nyitva. A délutáni foglalkozásoknak 16 órakor van vége, mely időpontig nevelői felügyeletet biztosítunk. Utána csak egyéb rendezvények, takarítás miatt tartunk nyitva. 2. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. > Az iskola udvara magánterület és nem játszótér! > A tanulók a tanítási órákat követően illetve tanórán kívüli foglalkozások után kötelesek elhagyni az iskola területét! 3. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. 4. A tanulóknak tanítás megkezdése előtt 15 perccel meg kell érkeznie az intézménybe.
5. A tanítás előtti gyülekezés helye: Az iskolaudvar, rossz idő esetén a folyosó. Ideje: 7 óra 45 perc 6. A szülők várakozási helye a tanítás előtt és a tanítást követően az aula. 7. Abban az esetben, ha az iskola tanítás nélküli munkanapot szervez, gondoskodik az arra igényt tartó gyerekek felügyeletéről abban az esetben, ha azt legalább 40 szülő írásban kérvényezte. Csengetési rend: 1. A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. 2. A tanítás kezdete: 800 óra. 3. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az 1. és 2. szünet 15 perces, a 3. 4. és 5. szünet 10 perces. Kicsengetéskor a szünetet meg kell kezdeni! 4. A csengetés időrendje:
5. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve a saját és társaik testi épségére. 6. Az első és a harmadik óra utáni szünetet jó idő esetén, az udvaron kell tölteni. Ezekben a szünetekben minden pedagógus, akinek az udvari szünet után órája lesz, udvari ügyeletet biztosít. A többi szünetben minden nevelő abban az osztályteremben és folyosón tart ügyeletet, amelyben a következő tanóráját tartja. Kivétel a testnevelő, aki a tornatermi folyosó és az öltözők rendjére felügyel.
7. A második szünetben, az osztályteremben/ebédlőben a tanulók kulturáltan fogyasztják el a tízórait. Tanítási órák rendje: A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: > a tanítási óra kezdetén a tanulók az osztályteremben fegyelmezetten várják a nevelőt, > előkészítse tájékoztató füzetét vagy ellenőrzőjét és a szükséges tanfelszereléseit, > a munkában mindenki tehetsége és képessége és legjobb tudása szerint köteles részt venni, > kézemeléssel jelezze szólási szándékát, > a tanterembe lépő - távozó felnőttet a napszaknak megfelelő köszönéssel tisztelje meg, > a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után. A tanítás megkezdése után az órát zavarni nem lehet! Tanulmányok alatti vizsgák rendje: 1. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: > felmentették a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; > tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, > engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; > a 20/2012. EMMI rendelet 51.§(7) bekezdés pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Az osztályozó és javító vizsgák követelményeit a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbe lépésének megfelelően felmenő rendszerben. 4. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató határozza meg: > a félévi osztályzat megállapítására szolgáló osztályozó vizsga időpontja: az I. félév utolsó hete; > a tanév végi osztályzat megállapítására szolgáló osztályozó vizsga időpontja: a II. félév utolsó hete. A vizsga időpontjáról, helyéről és követelményeiről legalább 2 hónappal korábban írásban tájékoztatjuk a tanulót és szüleit.
5. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik. 6. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha: > a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; > osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. 7. A javítóvizsga időpontja: augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kerül sor az igazgató által meghatározott időpontban. A javítóvizsga időpontjáról, helyéről és követelményéről tanév végén írásban tájékoztatjuk a tanulót és szüleit.
Tanórán kívüli foglalkozások rendje Tanórán kívüli foglalkozások formái: Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: > Napközi otthon: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a harmadiknegyedik évfolyamon napközi otthon működik. > Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén - az iskola ebédet biztosít. > Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. > Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődése kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. > Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. > Kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. > Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok,
táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. > Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. > Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Minden a 6. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető, bonyolítható. Szülők által szervezett közös kirándulásokon az iskola nevelői nem viselnek felelősséget. Jelentkezés és részvétel rendje: > A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1330 óra és 1530 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. > A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején szülői írásos engedéllyel kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. > Ha a tanuló kérelme alapján felvették, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. > A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. >
A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.
>
Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
> Tanítványaink tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságait az osztályfőnökök kísérik figyelemmel. A tanulmányi eredmények romlása esetén javasolja azok felfüggesztését, elhagyását. > Az iskolában a tanórai és tanórán kívüli foglalkozás befejezése után csak kellő indokkal szabad tartózkodni.
A napközi otthonra vonatkozó szabályok: > A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. > A napközi otthonba - tanévenként előre minden év májusában és a tanévkezdés előtti augusztus hónapban, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. > Az iskolának - lehetőség szerint - a napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni. > Amennyiben a napközis csoport létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, ❖ akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak; ❖ akiknek mindkét szülője dolgozik; ❖ akik állami gondozottak, vagy rosszabb szociális körülmények között élnek. > A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. > A tanulási idő közben senki sem mehet haza, írásos szülői kérésre előtte vagy utána lehet távozni. Amennyiben a szülő elkéri gyermekét a tanóráról, a házi feladat elkészítéséről, a tanulásáról otthon kell gondoskodnia. > A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. > Az egyedüli közlekedésre benyújtott szülői engedélyt a naplóban meg kell őrizni. Az étkezés rendje: > Iskolánkban konyha működik. > Az iskolaotthonban tanulók és a napközisek tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak, a menzások csak ebédet. > Az ebédeltetés 11:40 - 14:00 között külön beosztás szerint történik. > Az ebédeltetés a tanulócsoportok órarendjéhez igazodik. A napközi otthon csoportvezetői és az ebédeltetésért felelős nevelők gondoskodnak: ❖ az ebédeltetés rendjének meghatározásáról, ❖ az étkező tanulók közül a felelősök kijelöléséről, ❖ az étkezési kultúra betartásáról, betartatásáról, ❖ az ebédlő rendjének fenntartásáról. > Az étkezések alkalmával ügyeljenek a tanulók az étkezési higiéniára, a kulturáltságra, mossanak kezet étkezés előtt, használjanak szalvétát.
Térítési díj fizetésére vonatkozó szabályok Étkezési térítési díjra vonatkozó rendelkezések:
> Az étkezési térítési díjakat - havonta előre kell befizetni minden hónap 10. napjáig. > Hiányzás esetén lehetőség van délelőtt 9-ig az étkezés lemondására. Az étkezésből való kijelentkezést telefonon, személyesen vagy írásban teheti meg a szülő. Az igénybe nem vett étkezésre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja az iskola. Az étkezési térítési díjak megállapításánál adható szociális kedvezmények megállapításának és felosztásának elveit az önkormányzatok saját rendeletükben szabályozzák. > Amennyiben a szülő bejelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget és emiatt a gyermeke számára az intézmény a napi étkezést, annak igénybe vétele nélkül biztosítja, a szülő köteles kifizetni az étkezési díjat még akkor is, ha egyébként gyermeke ingyenes étkeztetésben részesül. Tankönyvek térítési díjaira vonatkozó rendelkezések: Az iskola a helyi tantervhez igazodó tankönyveket minden tanuló részére megrendeli, illetve biztosítja. A tanulók tankönyvtámogatásának rendjét részletesen intézményünk „Tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzata” tartalmazza, 23/2004. (VII. 27.) OM rendelet. A tankönyvtámogatás rendje: > Ingyenes tankönyv ellátásban részesülhetnek azok a tanulók, akik tartósan betegek, sajátos nevelési igényű tanulók, három vagy több gyermekes családban élnek, illetve rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. > Az igényt az igénylő lap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. > Minden tanuló az osztályfőnökétől kapja meg az igénylőlapot, amit minden év szeptember 10-ig kell visszajuttatni a tankönyvfelelőshöz. > A tankönyvtámogatáshoz való jogosultságot a szülő bizonylatokkal és nyilatkozattal köteles igazolni az iskola tankönyv felelősénél. > A könyvtári nyilvántartásban szereplő tankönyveket a tanuló egész éves használatra átveheti. > Az átvett tankönyveket a tanév végén köteles hiánytalanul a könyvtárba leadni. A tankönyv elvesztése, vagy súlyosan megrongálódott állapota miatt használhatatlan tankönyvet a tanuló köteles pótolni, vagy az árát beszerzési áron megtéríteni.
II. JOGOK, KÖTELESSÉGEK. HIÁNYZÁSOK Tanulói jogok és kötelességek Minden tanuló joga, hogy: > Részesüljön: ❖ az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban; ❖ egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, ❖ rászorultságakor szociális támogatásban; ❖ érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. > Védjék, tiszteletben tartsák: ❖ emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását; ❖ világnézeti meggyőződését; ❖ nemzeti, etnikai önazonosságát. > Igénybe vegye: ❖ ❖ ❖ ❖
a napközi otthoni ellátást; az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, az intézmény létesítményeit; a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást.
> Részt vegyen: ❖ a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon; ❖ az érdekeit érintő döntések meghozatalában; ❖ a diákönkormányzat munkájában; ❖ az alapfokú művészeti képzésben; ❖ az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. > Kérelmezze: ❖ a tanórai foglalkozások alóli felmentését, ❖ más intézménybe való átvételét, ❖ tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. > Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait. > Választhat
Intézményünk biztosítja az 1. és 5. osztályos tanulók számára a törvényi szabályozás figyelembe vételével az erkölcstan illetve a hit- és erkölcstan választhatóságát. Tanulói jogok gyakorlása: > Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitótól) gyakorolhatják. > A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni. > Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy a kiskorú gyermek esetében törvényes képviselője a törvényességi kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. > Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. > A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható. Tanulók közösségei: 1. Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezető -az osztályfőnök áll. 2. Diákönkormányzat: > Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. > Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. > A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diák önkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. > A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
> > > >
A DÖK döntési jogkört gyakorol. Saját közösségi életük szervezésében, tervezésében. Tisztségviselők megválasztásában. Egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában.
Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet: > A nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.(SZMSZ elfogadása, módosítása, Házirend elfogadása, módosítása, tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása). > Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. > Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. > A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. > A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Minden tanuló kötelessége, hogy: > Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. Vigyázzon az iskola rendjére, tisztaságára, ne szemeteljen, erre másokat is figyelmeztessen, maga és társai után az iskola udvarán és helységeiben rendet hagyjon. Az iskola épületét, helységeit - rendeltetésüknek megfelelően kell használni. > Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és j ogait. > Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: ❖ a kötelező és a választott foglalkozásokon; ❖ az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényeken. > Megtartsa: ❖ a házirendet, az intézményi szabályokat; ❖ a tanórák (foglalkozások) és a gyakorlati képzés rendjét; ❖ az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket; ❖ az eszközök, berendezések használati szabályait. > Óvja saját és társai: ❖ testi épségét, egészségét és biztonságát. > Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: ❖ a közösségi élet feladatainak ellátásában; ❖ környezete rendben tartásában; ❖ a használt eszközök, helyszínek karbantartásában; ❖ a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásban.
> Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet.
A tisztségviselő tanulók feladatai Hetes feladatai: A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot látnak el hetenkénti beosztásban. Az osztályfőnök minden héten 2-2 tanulót bíz meg a hetes feladataival. A megbízott tanulók nevét bejegyzi az osztálynaplóba. Az osztály két hetese munkamegosztásban dolgozik. Feladataik: > Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta. szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta kulturált környezetet. > Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. > Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. > Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot. > Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. > Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. > Távozáskor leoltják a világítást és bezárják az ablakot. > Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesek pontosan lássák el feladatukat. Tevékenységük magatartási értékelésükhöz is fontos szempontot szolgáltat. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. A hetesi kötelezettségek elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelemi büntetés módjáról. Tantárgyi felelősök: Az egyes tanítási órákon- a tanulók önkéntes jelentkezése alapján- különféle tantárgyi felelősök segíthetik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszereléseinek, házi feladatainak ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős szertáros, pontozó, térképfelelős stb.
A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás > Ha a tanuló saját maga által hozott anyagból dolgozik, az előállított termék tulajdonjoga megilleti.
> Ha a tanulók elméleti vagy gyakorlati foglalkozáson az iskola által biztosított alapanyagból állítanak elő terméket, akkor annak tulajdonjoga az iskoláé. Ugyanakkor a tanuló ezt a terméket megvásárolhatja önköltségi áron. > Ha az előállított terméket az iskola értékesíti, akkor a tanulót nyereség terhére díjazás illeti meg 50-50%-os megosztásban. > Abban az esetben, ha a dolgot otthon, a szülő költségére hozzák létre, az iskola nem veszi birtokába, azt a tanulónak köteles visszaadni.
Hiányzások és az igazolás rendje Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek: > Ha a tanuló a tanítási óráról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. > A szülő egy tanítási évben legfeljebb 3 nap hiányzást igazolhat. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. Ezen túl orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolás szükséges. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. > Tanulmányi időszakban több napos távollétre a szülő előzetes írásbeli kérelmére az igazgató adhat engedélyt. A tananyag pótlásáról a szülő köteles konzultálni a gyermek pedagógusaival. > A mulasztó tanuló iskolába érkezése után az első osztályfőnöki órán vagy az osztályfőnöke által tartott órán szülői, orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. > Ha a tanuló távolmaradását a Házirendben előírtak szerint nem igazolják, a tanuló mulasztása igazolatlannak minősül. Eljárásrend igazolatlan mulasztás esetén: > igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a szülőt és felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. > 2-9 igazolatlan óra esetén az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit > 10 igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a Kormányhivatalt és Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat az iskola bevonásával intézkedési tervet készít a hiányzások megszüntetésére. > 30 igazolatlan óra estén az iskola tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében > 50 igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a Kormányhivatalt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja > a kétszázötven tanítási órát;
> egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. > A tanuló késik, ha a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A tanóra védelme érdekében az órára későn érkező tanulót a tanár köteles bejegyezni a naplóba, a késés időtartamát percben meghatározva. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A nevelők bölcsen, de kellő szigorral mérlegelik a késés indokát. A késést a Házirend szabályai szerint kell igazolni. > Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Tanulói teljesítmények elismerése Intézményi elvárások, a dicséret elvei: Iskolánk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít; vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el; vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez; vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt; > vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti; > a dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni. > > > >
A jutalmazás formái: > az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ❖ szaktanári dicséret; ❖ napközis nevelői dicséret; ❖ osztályfőnöki dicséret; ❖ igazgatói dicséret; ❖ nevelőtestületi dicséret. > Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: ❖ Szaktárgyi teljesítményéért; ❖ Példamutató magatartásáért és közösségi munkájáért;
❖Példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. > Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (könyv, serleg) ismerheti el az intézmény. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt.
A tanulók fegyelmezése A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések: > Azt a tanulót, aki ❖ ❖ ❖ ❖
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; vagy a tanulói házirend előírásait megszegi; vagy igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének; büntetésben lehet részesíteni.
> Az iskolai büntetések formái: ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖
tanári figyelmeztetés szóban; tanári, tanítói figyelmeztetés írásban; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés vagy megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés vagy megrovás; nevelőtestületi figyelmeztetés; nevelőtestületi intés vagy megrovás.
> Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. > A tanuló három írásbeli szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetést kap, ha újabb szabályszegést követ el. Ismételt három szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki megrovás következik. Ezek után a három szaktanári figyelmeztetést igazgatói figyelmeztetés követi, majd folyamatosan minden harmadik szaktanári után a súlyosabb büntetést kapja: igazgatói intés, nevelőtestületi figyelmeztetés, intés vagy megrovás. > A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
Fegyelmi eljárás: > Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: ❖ szigorú megrovás; ❖ áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. > Súlyos jogellenes tevékenység esetén a büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: ❖ súlyos agresszivitás mással szemben; ❖ alkohol, drogfogyasztás; ❖ társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek. > A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. > A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott - gondatlan vagy szándékos - károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg.
A tanulók és a szülők tájékoztatása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente a diákgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén; > a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül; > az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. >
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy nevelőivel. A tanulónak és a tanuló szüleinek a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan tájékoztatást adnak:
>
szóban: ❖ szülői értekezleteken; ❖ nevelők fogadó óráin; ❖ nyílt tanítási napokon; ❖ családlátogatások alkalmával.
>
írásban: ❖ tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben; ❖ első évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon, második évfolyamon a félévi értékelő lapokon; ❖ másodiktól nyolcadik évfolyamokon a tanév végi bizonyítványban.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója: ❖ a Szülői Szervezet választmányi ülésén minden félév elején; ❖ hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. > az osztályfőnökök: ❖ az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. >
A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
Az intézmény használati rendje Használati előírások, kártérítési kötelezettség Általános használati rend: > Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét használja. > A tanulók felügyeletéről az iskola az intézményben való tartózkodás alatt gondoskodik. ❖ tanítási órán a mindenkori órát tartó nevelő; ❖ óraközi szünetekben az ügyeletes nevelő(k); ❖ tanítási órán kívül a mindenkori foglalkozást vezető felnőtt ügyel a tanulókra. > A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a tanulók a foglalkozás megkezdése előtt legkorábban 10 perccel érkezzenek, mert az iskola felügyeletüket csak így tudja biztosítani.
> A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. > Az intézmény helyiségei az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.
Az iskola helyiségeinek használati rendje Tornaterem: > Testnevelés órákon sportöltözékben kell a tanulóknak megjelenni, ami kényelmes egyszínű sötét rövidnadrág vagy melegítő, póló és tornacipő. Tisztasági csomag is része kell, hogy legyen a felszerelésnek. > A tornaterembe ételt, italt bevinni és ott fogyasztani tilos. > A testnevelés óra alatt ékszert (karórát, nyakláncot, karláncot, gyűrűt) a tanulók nem viselhetnek. > A szemüvegviselést a testnevelést tartó nevelővel meg kell beszélni. > A sporteszközöket csak tanári engedéllyel, rendeltetésszerűen, a tanár utasítása szerint lehet használni. > A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a tanulók kötelesek önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és tanári utasításokat betartani. Számítástechnikai terem: > A terembe ételt, italt bevinni és ott fogyasztani tilos. > A számítógépeket csak a foglalkozást vezető nevelő engedélyével használhatják a tanulók. > Azokat a műveleteket hajthatják végre, amelyekre utasítást kapnak. > A gépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni, és használat után szabályosan ki kell kapcsolni. > Üzemidőn kívül az ajtót zárva kell tartani, a kulcsot le kell adni. Könyvtár: Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje a könyvtár ajtaján kifüggesztve látható. Könyvkölcsönzésre a nyitvatartási idő alatt van lehetőség. A megrongálódott, vagy elhagyott könyvek árát meg kell fizetni. A tanulók helyben is olvashatnak, illetve használhatják a kézikönyvtár anyagát tanári felügyelet mellett. > A könyvtárba ételt, italt bevinni és ott fogyasztani tilos. > > > >
Tanári szoba, szertár: A helyiségbe a tanuló csak felnőtt engedélyével léphet.
Ebédlő: > Ebédlőben a tanulók csak étkezéskor tartózkodhatnak: tízórai, ebéd elfogyasztásakor. > A napközis, iskolaotthonos tanulók csoportjukkal közösen étkeznek a kijelölt időben a napközis nevelő felügyelete mellett. A tanulókra vonatkozó védő, óvó előírások, szabályok, feladatok: > A tanuló köteles a házirend, az iskolai SZMSZ, s az iskolai szabályzatok maradéktalan betartására. > Fegyelmezett, engedelmes magatartást kell, hogy tanúsítson a tanítás alatt, s a szabadidős tevékenységek kapcsán. Tartsa meg a foglalkozások, tantermek és az iskolához tartozó területek használati rendjét. > Az előírásoknak megfelelően kezelje a használt eszközöket, óvja az iskola létesítményét, felszereléseit. > Ha erre külön utasítást nem kap, az iskola teljes területén tilos futni, ugrálni, fennhangon kiabálni. > Vigyázzon a lépcsőn, vizes helyiségekben és bármilyen okból síkos helyeken való közlekedés során. > Óvja saját és társai testi épségét és egészségét. Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. > Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. > A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletben szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején, osztályfőnöki órán (szülői értekezleten) a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen kell függeszteni. > A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott.
IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK > Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. > Nem tanórai célra (klubdélután, osztálytalálkozó, stb.) igazgatói engedéllyel vehetők igénybe az iskola létesítményei. A használat ideje alatt az igénylő anyagilag felelős a berendezésért, eszközökért. > Berendezést, felszerelést, eszközt kivinni a létesítményből csak igazgatói engedéllyel, a felelős hozzájárulásával (tudtával) szabad.
> > >
> > > > >
>
>
Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjukat csak a külön erre célra épült kerékpártárolóba tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. Az iskolaorvost, a védőnőt panaszával minden tanuló megkeresheti. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a szülői leveleken keresztül szerezhetnek tudomást. Az iskolában plakátot, hirdetményt csak az igazgató vagy helyettese engedélyével szabad kifüggeszteni. Az iskolában tilos a dohányzás! Az iskola füstmentes intézmény. Az iskolában tilos az energiaitalok fogyasztása! Az iskolába tilos napraforgómagot hozni és fogyasztani, a héjával szemetelni! Az iskolában tilos szórakoztató elektronikai eszközöket, mobiltelefont tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon használni. Ezek meghibásodásáért és elvesztéséért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal! A tanuló minden rendezvényen az iskolában és az iskolán kívül (mozi- és színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola stb.), valamint az iskola környékén tartsa be az alapvető viselkedési normákat (kulturált beszéd és közlekedés, durvaság mellőzése, étkezés rendje, pontos érkezés az órákra, a dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás tilalma). Az elektronikus kommunikáció bármilyen formájában (e-mail, sms, iwiw, facebook stb.) közzétett információk nem sérthetik az alapvető személyiségi jogokat (tanulók és tanárok esetében egyaránt), illetve az intézmény jó hírét.
V. A HÁZIREND FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA 1. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha > jogszabályi változások következnek be; > az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók nagyobb közössége, illetve a szülői szervezet együttesen igényt tart erre. 2. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását külön - külön is javasolhatják a fent meghatározott közösségek. Ez esetben a felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Házirend nyilvános, az iskola előterében és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
