Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BEVEZETŐ RÉSZ Az Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet a 2014. december 01. napján megtartott közgyűlésén az Alapszabályt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény és a 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései szerint módosította, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan, a Lakásszövetkezet alapokmányaként elfogadta, azzal, hogy a módosítások vastag, dőlt betűvel kerültek megjelölésre, illetve azzal, hogy a közgyűlés döntése alapján az Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet a 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezte magát. II. A LAKÁSSZÖVETKEZET NEVE, SZÉKHELYE, CÉLJA, FOGALMA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE II.1. A lakásszövetkezet neve, székhelye: Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1033 Budapest, Polgár utca 7. VI. emelet A lakásszövetkezet cégnyilvántartási száma: Cg. 01-02-052146 A lakásszövetkezet felügyeleti szerve: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Bejegyezve: Adószáma: Statisztikai számjele: II.2.

Fővárosi Kerületek Földhivatala 574/1981. 10100163-2-41 10100163701012101

A lakásszövetkezet célja

1. A lakásszövetkezet gazdasági célja a tulajdonosi szemlélet érvényre juttatása mellett a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egyben korszerű és gazdaságos közreműködés a tagság sokrétű igényének színvonalas kielégítésében és biztonságos fenntartására, lakóépület állagának megőrzésére és szükség szerinti felújítására, szabályszerű és szakszerű működtetésére, a tagok érdekeinek érvényesítésére létrejött gazdálkodó szervezet keretei között. 2. A szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával, a tulajdonosi szemlélet

2|oldal

érvényre-juttatásával, a tagok érdekeinek érvényesítésével, a tagok közreműködésével és anyagi hozzájárulásával a lakóépületeket és azok egyéb létesítményeit biztonságosan, szabályszerűen és szakszerűen működtesse, üzemeltesse, fenntartsa, és rendeltetésszerű használatáról gondoskodjék a jogszabályokban foglaltak szerint. II/3.

A lakásszövetkezet fogalma

1. A lakásszövetkezet a fenti célok elérése érdekében a lakóépületek építésére és fenntartására, azok működtetésére létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. 2. A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte. 3. A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá nem tag tulajdonosai részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik. 4. A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából – e törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – vállalkozási tevékenységet is folytathat. A lakásszövetkezetnek az általa üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenység esetén, a társasházakról szóló külön törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmaznia kell. II.4. A lakásszövetkezet tevékenységi köre (TEÁOR) a TEÁOR ’08-nak megfelelően 6820’08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

III. A LAKÁSSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET, HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, SZERVEZETE, ÉS SZERVEI MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III.1. Általános szabályok 1. A lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya az Alapszabály, melynek tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. 2. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, vagy a közgyűlés által megválasztott két igazgatósági tag vagy az igazgatóság helyett, a közgyűlés által megválasztott ügyvezető elnök képviseli. Az igazgatóság elnökének vagy ügyvezető elnök választása esetén az ügyvezető elnök cégjegyzési joga önálló. E jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem

3|oldal

korlátozható. 3. Az igazgatósági tagok cégjegyzésének érvényességéhez két, – képviseleti jogkörrel felruházott – személy együttes aláírása szükséges. Más tag, vagy alkalmazott csak az igazgatóság írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. 4. Az alapszabály azonban kifejezetten rögzíti, miszerint az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök, csak és kizárólag abban az esetben lehet, nem tag tulajdonos, amennyiben a tagok közül senki nem vállalja az adott tisztség betöltését vagy az adott tag tulajdonost, aki vállalná a tisztség betöltését, a közgyűlés nem választja meg vagy nincsen a tagok között, az alapszabályban rögzített képzettséggel rendelkező személy, aki a kikötött feltételeknek megfelel. 5. Az alapszabály a fentieken túl kifejezetten akként rendelkezik, hogy amennyiben a Lakásszövetkezet képviseletét nem tag tulajdonos ügyvezető elnök látja el, abban az esetben a bankszámla feletti rendelkezési jog csak és kizárólagosan annyiban illeti meg az ügyvezető elnököt, hogy bármilyen átutalást, készpénzfelvételt, kifizetést abban az esetben eszközölhet, amennyiben azt előzetesen, írásban a Felügyelő Bizottság jóváhagyta, engedélyezte. III.2. Törvényességi felügyelet. 1.

A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszék Cégbírósága látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.

III.3. Határozatok bírósági felülvizsgálata. 1. A lakásszövetkezet bármely tagja, és nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet – jogvesztés terhe mellett, jogvesztő határidőn belül – a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen beadni. 2. A bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelőbizottságnak be kell jelenteni. A bejelentés alapján a felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében – a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül – köteles a határozatot meghozó lakásszövetkezet részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni. 3. A felügyelőbizottság az intézkedéséről a bejelentés kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban tájékoztatja az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost.

4|oldal

4. A határozatot meghozó lakásszövetkezet igazgatóság vagy ügyvezető elnök köteles a felügyelőbizottság javaslatának kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni és arról az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost valamint a felügyelőbizottságot haladéktalanul írásban értesíteni. 5. A keresetindítás határideje a felügyelőbizottsághoz intézett írásbeli bejelentés kézhezvételétől az igazgatóság, ügyvezető elnök fent meghatározott döntése közléséig nyugszik. Ha azonban a nyugvást követően a keresetindítási határidőből tíz napnál kevesebb van hátra, e határidő további tíz nappal meghosszabbodik. III.4. A szövetkezeti önkormányzat 1. A lakásszövetkezet tagsága – a jogszabályok keretei között – maga dönt a lakásszövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében. 2. Választás útján létrehozza a Törvényben kötelezően előirt szövetkezeti szerveket, továbbá megállapítja, módosítja – a jogszabályi keretek között – a saját szükségletei által igényelt Alapszabályzatot. Ellenőrzi a lakásszövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét, beszámoltatja a tisztségviselőket. III.5. A lakásszövetkezet szabályai

önkormányzati

szervei,

szervezete,

működése,

A lakásszövetkezet szervezete:  közgyűlés  tisztségviselők, azon belül   1.

igazgatóság vagy ügyvezető elnök felügyelő bizottság

Közgyűlés

1.1. A közgyűlés a lakásszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve. 1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) b)

c)

Az alapszabály megállapítása és módosítása. Az igazgatóság tagjainak, az igazgatóság elnökének, elnökhelyettesének, illetőleg ügyvezető elnökének megválasztása, felmentése. A felügyelő bizottság tagjainak és elnökének, vagy feladatokat ellátó más

5|oldal

d) e)

f) g)

h) i) j) k) l)

m) n) o)

p) q) r)

s)

személy megválasztása, felmentése. A tisztségviselők díjazásának megállapítása, annak kifizetését megelőzően annak elfogadása Az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén pótbefizetés elrendeléséről. Döntés az éves költségvetési előirányzatról. A lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. Döntés – az alapszabály keretei között – a fel nem osztható vagyonról. Belépés az érdekképviseleti szervekbe és kilépés onnan. Tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása. Döntés a lakásszövetkezet belső szervezetének kialakításáról. Döntés a lakásszövetkezet lakóépületei üzemeltetési –, és felújítási költség hozzájárulási befizetésekről a rendeltetésszerű működtetés biztosításához szükséges mértékben. Döntés az esetleges felújítási kölcsön felvételéről, annak összegéről, a tulajdonostársak befizetési kötelezettségéről és jogi biztosításáról. Döntés új létesítmények létrehozásáról, és az ezzel kapcsolatos költségekről. Döntés a lakásszövetkezeti tulajdonban levő helyiségek, üzletek stb. esetleges elidegenítéséről, hasznosításáról, a hasznosítás módjának megváltoztatásáról. A Lakásszövetkezet vagyonbiztosítását, felelősségbiztosítását ellátó biztosító társaság kiválasztása. A Lakásszövetkezet esetleges üzemeltetését ellátó gazdasági társaság kiválasztása, az előzetesen kiírt pályázat alapján. Új munkaerő felvételéről történő döntéshozatal, amennyiben az alapbér összege a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresét meghaladja, a meglévő munkakörök estleges bővítéséről való döntéshozatal, munkavállaló vagy tisztségviselő bármilyen esetleges továbbképzésen történő részvételéről történő döntéshozatal. Döntés mindazokban, amiket a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

1.3. A közgyűlés összehívása 1.3.1. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV törvény 16.§ (4) bekezdésben rögzített tartalmú meghívó és hirdetmény útján össze kell hívni. A közgyűlést az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök a tagok és nem tagok részére megküldött meghívó és jól látható hirdetmény útján hívja össze.

6|oldal

Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelő bizottság – az ok, a napirendi pontok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban – indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök nem fogadja el, illetőleg a kézhezvételtől számított legkésőbb 45 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, illetve a felügyelő bizottság a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra sem tesz eleget ezen kötelezettségének, az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. 1.3.2.

A közgyűlés időpontját legalább 15 nappal a megtartása előtt, a napirend egyidejű közlésével kell írásban meghirdetni és a tagok részére a meghívót és mellékleteit írásban is megküldeni. A meghívó egy példányát lépcsőházanként, jól látható helyen is ki kell függeszteni, üvegezett, zárt szekrényben.

1.3.3. A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell: a) b) c)

a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.

1.3.4. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. 1.3.5. A tagok legalább 10%-ának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére, amennyiben az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően benyújtották az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni. 1.3.6. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a lakásszövetkezet bármelyik önkormányzati szervének, vagy bármelyik tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön bármely testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. 1.4. A Közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályok 1.4.1. A közgyűlés a tagok legalább 50% + 1 jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a 15 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb (megismételt) közgyűlést kell tartani- az eredeti napirenddel. A megismételt közgyűlés összehívására a legkorábbi időpontnak 3 napon túlra kell esnie, az eredetileg meghirdetett időponthoz képest. A megismételt közgyűlés időpontját a meghívóban, hirdetményen pontosan fel kell tüntetni. A megismételt

7|oldal

közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, melynek tényét a meghívóban kötelező feltüntetni. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése tárgyában. 1.4.2. Mind a közgyűlés, mind a megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben, kérdésben érvényes határozatot hozni nem lehet. 1.4.3. A közgyűlés a határozatait általában a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, az alapszabályban és a törvényben jelzett kivételekkel. A közgyűlésen lakásonként /használati egységenként/ csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni akkor is, ha a lakás /használati egység/ több tag tulajdonában van. 1.4.4. A közgyűlésen nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 1.5. A közgyűlés levezetésére vonatkozó szabályok 1.5.1. A közgyűlés levezető elnökére az igazgatóság tesz javaslatot, amelyet a jelen lévők nyílt szavazással döntenek el. Levezető elnök az a személy, akit a jelen lévők többsége elfogadott. Javaslat hiányában vagy a javasolt személy közgyűlés által történő elutasítása esetén, a közgyűlést bármely jelenlévő levezetheti, akinek személyét a közgyűlés megszavazza. 1.5.2. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen a)

a közgyűlést levezető elnök nevét, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét,

b)

a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a meghatalmazottak nevét – jelenléti ívet –, a közgyűlés határozatképességét, a tárgyalt ügyek /indítványok/ összefoglalását, külön kérés esetén a felszólaló által elmondottakat szó szerint

c)

a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag aláírásával hitelesíti.

1.5.3. A jegyzőkönyv, a jelenlévő tagok hozzájárulásával hangfelvétel útján is készíthető. Abban az esetben amennyiben van olyan tag vagy nem tag tulajdonos, aki nem járul hozzá a hangfelvétel készítéséhez, kötelező a hangfelvevő kikapcsolása abban az esetben, amikor a nemmel szavazó tag vagy nem tag felszólal. Hangfelvétel készítése esetén is az írásbeli

8|oldal

jegyzőkönyv elkészítése a hangfelvétel alapján kötelező. 1.5.4. Egy tag vagy nem tag tulajdonos maximum 5 percig szólalhat fel a közgyűlésen és csak és kizárólag az adott napirendi ponthoz, ezt követően a levezető elnök a szót másnak átadja. 1.5.5. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. 1.6. Képviselet a közgyűlésen 1.6.1. A lakásszövetkezet tagját (tulajdonosát) a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás útján lehet képviselni. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű (két tanú előtt aláírt) magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a tag (tulajdonos) milyen körben ad felhatalmazást a képviseletére. A meghatalmazott – minden megkötés nélkül – felhatalmazást kaphat arra, hogy a napirendi pontokat illetően „a tag (nem tag tulajdonos) nevében és helyette szavazzon”, de a tag (tulajdonos) a meghatalmazásban előírhatja, hogy a meghatalmazott a nevében valamely napirendi pontot illetően hogyan szavazzon. 1.6.2. Az írásbeli meghatalmazás abban az esetben érvényes, amennyiben abból a meghatalmazó és meghatalmazott személye pontosan megállapítható és beazonosítható (a meghatalmazó, meghatalmazott nevén és lakcímén kívül legalább anyja neve vagy születési hely, idő, vagy személyigazolvány szám) és a meghatalmazást 2 tanú aláírásával ellátta (tanúk esetében is a fent leírt, beazonosíthatóságra vonatkozó szabályok érvényesek) vagy a meghatalmazást ügyvéd által ellenjegyzett, közjegyző által készített okiratba foglalták. 1.6.3. Tagot (tulajdonost) lehet általános meghatalmazás alapján is képviselni. Az általános meghatalmazást tartalmazó okiratot az Igazgatóságnak vagy az ügyvezető elnöknek kell átadni. 1.6.4. Ebben az esetben az általános meghatalmazással rendelkező személyt kell meghívni a közgyűlésre. 1.6.5. A fent megjelölt meghatalmazásokat a közgyűlés megnyitása előtt át kell adni az igazgatóság elnöke, illetve igazgatósági tag vagy ügyvezető elnök részére. A meghatalmazást nem lehet érvényesnek tekinteni, amennyiben azt a tanúk, a meghatalmazó és meghatalmazott együttes jelenlétének hiányában írják alá. 1.6.6. Nem lehet meghatalmazott az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá az esetleges könyvvizsgáló.

9|oldal

1.6.7. A meghatalmazott a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát. 1.7. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai az alábbiak: 1.7.1. Lehetőség van arra, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Nem lehet írásban szavazni a tv. 15.§ (1) bek. a-g/ pontjaiban meghatározott kérdésekben. 1.7.2. Az írásbeli szavazás módja: a)

b) c) d) e) f) g) h) i) j)

Az Igazgatóság az írásbeli szavazásra bocsátott ügyben a szavazás előtt köteles a tagokat írásban tájékoztatni az adott ügy lényegéről, azokról a kérdésekről, amelyek a megfelelő szavazat kialakításához feltétlen szükségesek. Lehetőség szerint meg kell jelölni, hogy a tagok az adott kérdésről hogyan juthatnak bővebb információkhoz; Az írásbeli szavazásra bocsátott javaslatot a Felügyelő Bizottságnak véleményeznie kell és ezt a véleményt is meg kell küldeni a tagoknak A tagokat tájékoztatni kell a határozatképességi és döntéshozatali szabályokról, amelyek megegyeznek a közgyűlési szabályokkal; A tagokkal közölni kell a szó szerinti határozati javaslatot, javaslatokat; Közölni kell a határozati javaslatra, javaslatokra adható lehetséges szavazatot („IGEN”, „NEM”, „TARTÓZKODOM”), Közölni kell a szavazás idejének, a tag aláírásának helyét; Közölni kell a szavazat leadásának végső határidejét, a leadás módját, helyét; Tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy az Igazgatóság milyen határidőn belül fog tájékoztatást adni a szavazás eredményéről; A tagokkal közölt iratnak tartalmazni kell a közlés dátumát, az Igazgatóság elnökének és a Felügyelő Bizottság elnökének aláírását. Az igazgatósági tájékoztatót és a Felügyelő Bizottság véleményét a szavazás megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban kell a tagoknak kiküldeni.

1.7.3. Az írásbeli szavazatok leadására a tagoknak legalább 15 munkanapot kell biztosítani. 1.7.4. Az írásbeli szavazatok összeszámlálása: a)

Az Igazgatóság a Felügyelő-bizottság egyetértésével a szavazatok összeszámlálására köteles szavazatszámláló bizottságot létrehozni, amelyben egy igazgatósági és egy felügyelő bizottsági tag vesz részt, vagy az igazgatósági tag helyett az ügyvezető elnök,

10 | o l d a l

b) c)

d)

illetve rajtuk kívül minden lépcsőházból egy lakásszövetkezeti tag. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásának eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet az igazgatósági tag és felügyelő tag írnak alá és a két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A szavazatok összeszámlálásáról készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban résztvevő tagok számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavaztok számát, azt, hogy a szavazás érvényes volt-e, vagy érvénytelen. Fel kell tüntetni az IGEN, NEM, TARTÓZKODOM szavazatok számát és meg kell állapítani, hogy a határozati javaslat (javaslatok) elfogadásra vagy elvetésre került-e (kerültek-e).

1.7.5. Az írásbeli szavazásról készült jegyzőkönyvet, a közgyűlési jegyzőkönyvek irattárolására vonatkozó szabályok szerint kell kezelni és megőrizni. 1.7.6. Írásbeli szavazás útján hozott döntés csak és kizárólag abban az esetben hozható meg érvényesen, amennyiben valamennyi tag számához viszonyított 50 % + 1 a szavazatát azonos módon adja le. 1.7.7. Nem lehet írásban szavazni: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.) 1.8.

igazgatóság tagjainak, elnökének megválasztása, felmentése, felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, tisztségviselők díjazásának megállapítása, döntés az igazgatóság beszámolójának az elfogadásáról, döntés a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat, közös költség előleg) elfogadásáról, adózott eredmény felhasználásáról, veszteség fedezetének forrásáról, pótbefizetés elrendeléséről, a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszüntetésének elhatározása, kiválás esetén vagyon felosztása, lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészek használata, hasznosítása, annak megváltoztatása, döntés érdekképviseleti szövetségbe történő belépésről, kilépésről döntés – az Alapszabály keretei között – a fel nem osztható vagyon sorsáról, döntés az esetleges peres eljárások megindításáról, tisztségviselők elleni feljelentésről, kártérítési per megindításáról való döntés.

A tagok, nem tag tulajdonosok tájékoztatása a közgyűlési határozatokról és a jegyzőkönyvről

1.8.1. Az Igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon

11 | o l d a l

belül, kézbesítés útján közölni kell. 1.8.2. A fentiek szerint kell közölni a nem tag tulajdonosokkal is, azokat a határozatokat, amelyek a lakásukkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkoznak 1.8.3. A közgyűlési jegyzőkönyveket valamennyi tag megismerheti, abba betekinthet és arról a másolási költség megfizetésével egyidejűleg, másolatot kérhet. 1.9.

A közgyűlési szavazás speciális esetei: a) b) c)

d) e) f)

az igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztásáról és felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt. Megválasztott az, aki a szavazatok több mint 50 %-át megkapta. a lakásszövetkezeti tulajdon változását érintő ügyekben az összes tag legalább kétharmadának igenlő szavazatára van szükség, szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. az alapszabály csak és kizárólag a jelenlévő tagok kétharmados többségű igen szavazatával és valamennyi tag felének a szavazatával módosítható; A közgyűlés titkos szavazás útján választja meg és hívja vissza az igazgatóság tagjait és elnökét vagy az ügyvezető elnököt, a felügyelő-bizottság tagjait és elnökét A nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítására és a szavazatok számbavétele során – ideértve az írásbeli szavazást is – a nem tag tulajdonost is figyelembe kell venni.

1.10. Közgyűlési Határozatok Könyve 1.10.1.

Az Igazgatóságnak a közgyűlési határozatokról és azok végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni, (Közgyűlési Határozatok Könyve) amelynek évenkénti bontásban tartalmazni kell a határozatokat a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján. A határozatokat minden évben új sorszámmal ellátva kell vezetni.

1.10.2.

A Közgyűlési Határozatok Könyvében rögzíteni kell:

a) b)

a közgyűlések időpontját, a határozatképesség arányát, a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor – jelen lévő tagok nem tag tulajdonosok, illetve a meghatalmazott

12 | o l d a l

c) d)

személyek által – a határozatokra leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.

2.

A Lakásszövetkezet ügyvezetése az igazgatóság, ügyvezető elnök

2.1.

A lakásszövetkezet közgyűlése legfeljebb öt év időtartamra, három tagú igazgatóságot vagy az igazgatóság helyett ügyvezető elnököt választ, titkos szavazással. A közgyűlés az igazgatóság mandátumát öt évnél rövidebb időben is meghatározhatja.

2.2.

Az igazgatóság, egyúttal a lakásszövetkezet elnökét a közgyűlés külön titkos szavazással választja meg.

2.3.

A közgyűlés, igazgatóság választása helyett határozhat ügyvezető elnök megválasztásáról, akinek a megválasztására vonatkozó időtartamra, az igazgatóság megválasztásánál található időtartamok érvényesülnek.

2.4.

Az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök a jogszabályok, továbbá a közgyűlési határozatok, valamint az alapszabály előírásainak megfelelően szervezi és irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat.

2.5.

Az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök dönt és intézkedik minden olyan lakásszövetkezeti ügyben, amelyet a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy a lakásszövetkezet más szervének a hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

2.6.

Az igazgatóság vagy ügyvezető elnök hatáskörébe különösen az alábbiak tartoznak, amelyek egyúttal az igazgatóság legfontosabb feladatai: a)

b) c) d)

Az épületek, és egyéb létesítmények tekintetében gondoskodik a lakásszövetkezet és az egyes tagok érdekeinek védelméről, felújítás esetén a szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről. Rendszeresen ellenőrzi az épületek és a lakások állapotát, gondoskodik az épületek jó és gazdaságos üzemeltetéséről és karbantartásáról. Gondoskodik a felújítási munkák szakszerű előkészítéséről és megvalósításáról. A lakásszövetkezet tulajdonát képező helyiségek /gondnoki lakás, nem

13 | o l d a l

e)

lakás céljára szolgáló helyiségek, stb./ bérbeadásáról dönt, a bérbeadás, hasznosítás közgyűlés által meghatározott feltételeinek megfelelően és elkészíti a bérleti szerződéseket a mindenkori piaci viszonyok és az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével, gondoskodik a lehetséges beépítésről, valamint az egyéb felhasználásról. A lakásszövetkezet által történő felújítási kölcsön felvétele esetén  kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a kölcsön összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat és  a kölcsön fedezetének, a visszafizetés rendjének, valamint a tulajdonosok fizetési kötelezettségének adatait,  gondoskodik arról, hogy a lakásszövetkezet a kölcsön visszafizetési kötelezettségének időben és megfelelően tegyen eleget.

f)

Gondoskodik a tag és a nem tag tulajdonosok, továbbá a bérlők fizetési kötelezettsége teljesítésének nyilvántartásáról, nem fizetés esetén a felszólításokról. A 60 napon túli nem fizetés esetén intézkedik a pénz behajtásáról, szükség esetén bírósági úton is. Szükség esetén pótbefizetést rendelhet el az üzemeltetési költségek hiányának fedezetére. Az igazgatóság, amennyiben a tag költséghátralékban van, jogosult az adóst fizetési határidő megjelölésével, írásban felszólítani. Amennyiben a felszólítás ellenére, az abban írt határidőben sem fizeti meg tartozását, fizetési meghagyás kibocsátást kezdeményez, illetőleg a legalább 3 havi közös költséget kitevő hátralékban lévő taggal szemben a lakásingatlanára jelzálogjog bejegyzését kérheti, külön közgyűlési felhatalmazás nélkül. A jelzálogjog törlésére a hátralék megfizetése esetén haladék nélkül köteles intézkedni.

g) h)







Az alapszabály kifejezetten rögzíti, miszerint a régi tulajdonos valamint az új tulajdonos az adott albetéthez tartozó esetleges közös költség tartozás megfizetéséért egyetemleges felelősség terheli. Az igazgatóságnak a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére – az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel az igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó– vagy tartózkodási helyre,

14 | o l d a l

székhelyre, telephelyre megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be. i) j) k) l) m) n) o) p) q)

r) s) t)

u)

Gondoskodik a tagnyilvántartás naprakész vezetéséről és felülvizsgálatáról. Gondoskodik a nyilvántartáshoz szükséges nyilatkozatok, adatok beszerzéséről a lakásszövetkezet tagjaitól, illetve a nem tag tulajdonosoktól és az üzlethelyiségek bérlőitől. Gondoskodik a lakásszövetkezeti vagyon kezeléséről, megóvásáról és gyarapításáról. Kidolgozza a lakásszövetkezet ügyviteli rendjét és elkészíti a lakásszövetkezet belső szabályzatait. Megállapítja a lakásszövetkezet alkalmazotti létszámát, meghatározza azok feladatait, elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírásait és munkaszerződéseit. Jegyzőkönyvet készít az igazgatósági ülésekről, amelyek kötelezően havonta kerülnek megtartásra. Havonta egy alkalommal fogadóórát tart. Összehívja a közgyűlést és gondoskodik a közgyűlés előkészítéséről. A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást vezet és gondoskodik azok végrehajtásáról. Évente legalább egyszer, legkésőbb az aktuális év május 31. napjáig bezáróan, számot ad a közgyűlésnek a végzett munkáról, a lakásszövetkezet működéséről, pénzügyi-, vagyoni- és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről, és a közgyűlés elé terjeszti a lakásszövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos számszaki adatokat. Előterjeszti a következő évi bevételi és költségelőirányzatokat. Illetve legalább félévente tájékoztatja a tagokat és nem tagokat az ismert e-mail címeken és a postaládába történő tájékoztató bedobásával a Lakásszövetkezet aktuális pénzügyi, gazdasági helyzetéről, szükség esetén a jogi eljárásokról. Az igazgatóság tagjait a végzett munkáért a közgyűlés által jóváhagyott tiszteletdíj illeti meg. Közgyűlési jóváhagyás nélkül tiszteletdíj kifizetésére lehetőség nincsen. Az igazgatósági tagság mandátuma lejártával, visszahívással, lemondással, a tag halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb módon szűnik meg. Az Igazgatóság a szövetkezet tagjának a lakásszövetkezetre, illetőleg jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, a felvetett kérdésekre, a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban köteles választ adni. Az Igazgatóság a tag, illetve nem tag tulajdonos tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén – a tag, illetve tulajdonos kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, akkor a nyilatkozatban meg kell jelölni a hátralék összegét. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló

15 | o l d a l

felelősségre a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. 2.7.

Az Igazgatóság testületként működik. Ügyrendjét – a törvény és jelen alapító okirat szabályait figyelembe véve – maga jogosult megállapítani.

2.8.

Az igazgatósági ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 2/3a jelen van. Az Igazgatóság döntéseit, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt.

2.9.

Az Igazgatóság szükség szerint, de általában havonta tart ülést, amelyet az elnök hív össze. Soron kívül össze kell hívni az igazgatósági ülést, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy a felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza.

2.10. Amennyiben a lakásszövetkezet a teljes üzemeltetésével külső ingatlankezelő és üzemeltető gazdasági társaságot kíván megbízni, az erre vonatkozó közgyűlés összehívását megelőzően, az igazgatóság, ügyvezető elnök köteles pályázatot kiírni. 2.11. Az igazgatóság döntéseit egységesen köteles meghozni, bármely kötelezettségvállaláshoz egyhangú döntésre és a Felügyelő Bizottság jóváhagyására van szükség. Amennyiben az adott kérdésben nem tudnak egységes döntést hozni, kötelesek a közgyűlés összehívására. 2.12. Az Igazgatóság, illetve az ügyvezető elnök nem jogosult határozott idejű szerződések megkötésére, csak és kizárólag közgyűlési felhatalmazás alapján, valamint nem köthet állandó, folyamatos teljesítésű vállalkozási szerződést havi, nettó 200.000.-Ft-ot azaz kettőszázezer forintot meghaladó vállalkozási, megbízási díj ellenében, olyan vállalkozóval, illetve gazdasági társasággal, amelynek tagja, vezetője szövetkezeti tag, vagy szövetkezeti tag közeli hozzátartozója, élettársa. Ez alól a közgyűlés felmentést adhat, de a felmentést előzetesen, szerződéskötést megelőzően kell beszerezni. 2.13. Az igazgatóság, illetve az ügyvezető elnök, abban a nem várt esetben, amennyiben a kiadások bármilyen okból meghaladják vagy láthatóan meg fogják haladni az éves költségvetést és ez az összeg a teljes költségvetéshez viszonyítottan meghaladja a teljes költségvetés 10 %-át, kötelező a közgyűlés összehívása. 3.

A Felügyelő Bizottság

3.1. A közgyűlés legfeljebb öt (5) év időtartamra, titkos szavazással legalább három tagból álló felügyelő bizottságot, és külön titkos szavazással a bizottság tagjai közül elnököt választ. A felügyelő bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

16 | o l d a l

3.2. A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi- és önkormányzati érdekeinek védelmét, és ennek keretében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. 3.3.

A Felügyelő bizottság a)

A lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhatja, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet.

b)

Szükség esetén az igazgatóság figyelmét felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el, bármely lakásszövetkezeti tisztségviselőtől, tagtól, alkalmazottól felvilágosítást kérhet, akik a felvilágosítást, tájékoztatást nem tagadhatják meg.

c)

Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a rendkívüli közgyűlés összehívását. Javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására.

d)

Összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelezettségének.

e)

Az éves beszámoló alapján – a tv. 23.§ (3) bekezdés – véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában nem hozható érvényes határozat.

f)

Véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is.

g)

Tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

h)

A felügyelő bizottságot az igazgatósággal együtt a végzett munkáért a közgyűlés által jóváhagyott tiszteletdíj illeti meg. Közgyűlési jóváhagyást megelőzően tiszteletdíj kifizetésére lehetőség nincsen.

i)

A lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet. A tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg.

j)

A felügyelő bizottsági tagság a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással vagy a tag halálával, illetve a törvényben rögzített egyéb esetekben szűnik meg.

k)

A Felügyelő Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg, üléseit az elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság, akkor határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van.

3.4. A lakásszövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait és azok tárgyában és az Igazgatóság 30 napon

17 | o l d a l

belül a közgyűlés 60 napon belül köteles határozni, állást foglalni. A felügyelő bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az általa megbízott tagja az igazgatóság ülésein és a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. 4. A tisztségviselők 4.1.

A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke, az igazgatósági tagok, az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. Az elnök tartós akadályoztatása esetén közgyűlés összehívása kötelező.

4.2.

A tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással választja. Megválasztott, aki a közgyűlésen jelenlévők 50 % +1 szavazatát elnyerte. Az igazgatóság elnöke és tagjai valamint az ügyvezető elnök, illetve a felügyelő bizottság tagjai, a felügyelő biztos csak és kizárólag megbízási jogviszony keretében láthatják el a feladataikat, a munkaviszony létesítése a Lakásszövetkezettel valamennyi tisztségviselő esetén kizárt.

4.3.

Nem lehet tisztségviselő a)

b) c) d)

e)

f) g)

h)

aki nem tagja a lakásszövetkezetnek vagy életvitelszerűen nem tartózkodik a Lakásszövetkezet által kezelt lakásban; ez alól kivétel képez az ügyvezetői elnöki tisztség, amely feladatot elláthat azon természetes személy is, aki nem tagja a Lakásszövetkezetnek, illetve tulajdonnal nem rendelkezik a Lakásszöveten belül, a jelen alapszabályban rögzített feltételek fennállása esetén; akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; aki büntetett előéletű; aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél; aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget; aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a lakásszövetkezet vezető tisztségviselője az, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt; aki a 2013. évi V törvényben rögzített szabályok alapján vezető tisztségviselő nem lehet;

18 | o l d a l

i) j) k)

akinek 2 hónapot meghaladó közös költség tartozása áll fenn; a jogi személy tag képviselője; nem lehet, nem választható meg tisztségviselőként az a lakásszövetkezeti tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a lakásszövetkezetnél üzletet bérel, vagy a lakásszövetkezettel bármilyen megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján vállalkozási kapcsolatban áll.

A közgyűlés az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. 4.4.

Közeli hozzátartozó és élettárs nem lehet vezető tisztségviselője ugyanannak a lakásszövetkezetnek. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénzkezeléssel és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között is. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává.

4.5.

Ugyanaz a személy más lakásszövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál nem lehet tisztségviselő, és nem választható az ottani felügyelő bizottság tagjává sem, és nem tölthet be egyéb más funkciót sem.

4.6.

A tisztségviselők az ilyen személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni tisztségükből fakadó tevékenységük során. Kötelességük megszegésével a lakásszövetkezetnek okozott kárért – a polgári jog szabályai szerint – egyetemlegesen felelősek.

4.7.

Nem terheli az előző bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak írásban bejelentette és írásban igazolhatóan kezdeményezte közgyűlés összehívását.

4.8.

Azt a tényt, hogy a fent meghatározott kizáró okok (a továbbiakban: kizáró okok) nem állnak fenn, a) b)

c)

a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, a tisztségviselő – megbízatásának időtartama alatt – a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés által erre kijelölt lakásszövetkezeti szerv (a továbbiakban: lakásszövetkezeti szerv) részére hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak – a lakásszövetkezeti szerv részére történő – igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró

19 | o l d a l

d)

e)

f)

4.9.

ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a lakásszövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére megtéríti. A lakásszövetkezeti szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A fent említett személyes adatokat a lakásszövetkezeti szerv a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy – a megbízatás elfogadása esetén – a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.

Megszűnik a tisztségviselő megbízatása a) b) c) d) e) f) g)

a megbízatás időtartamának lejártával, a megválasztó szervhez intézett lemondásával, a tisztségviselő halálával, a közgyűlés általi felmentésével, a tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges, ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg, törvényben meghatározott egyéb okból.

4.10. A tisztségviselők felmentésről a közgyűlés titkos szavazással dönt. 4.11. A lakásszövetkezet törvényes képviselője az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke is. Az elnök a lakásszövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályok és az alapszabály keretei között a közgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak köteles rendszeresen beszámolni. 4.12. Az elnök tartós távolléte és akadályoztatása esetén feladatkörét az elnökhelyettes veszi át. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak feladatait az igazgatóság elnöke, illetve a felügyelő bizottság elnöke határozza meg. 4.13. A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság írásbeli felkérése és

20 | o l d a l

a közgyűlés felhatalmazása alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. 4.14. Amennyiben a tisztségviselők megbízatása bármilyen okból megszűnik – kivéve a halál esetét – kötelesek az új tisztségviselők irányába a birtokukban lévő valamennyi irattal, dokumentummal, pénzzel elszámolni és egy tételes, részletes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekről is tételes leírást készítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatni. 4.15. Időközi választás esetében az új tisztségviselők megbízási jogviszonyának a vége, a többi, korábban megválasztott tisztségviselők megbízási jogviszonyának végéig tart. 4.16. Az időközi választás szabályaival.

szabályai

megegyeznek

a

rendes választás

4.17. A tisztségviselők megválasztásának közös szabályai: a) b)

a választani kívánt személy semmilyen olyan más tisztséget nem tölt be, amely a hatályos jogszabályok alapján összeférhetetlennek minősül, 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát bemutatja, kivéve, ha munkaköréből adódóan ez egyértelműen szükségtelen.

5.

Tisztségviselők követelmények

díjazása,

feladatok

ellátáshoz

szükséges

szakmai

5.1.

A tisztségviselők díjazásának meghatározása, elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A díjazás megállapítására és elfogadására minden esedékes év, éves rendes közgyűlésén kerül sor, az elvégzett munka mértékében, melynek arányát a közgyűlés határozza meg. A díjazás kifizetésére, a beszámoló közgyűlést követően – miután a közgyűlés a tisztségviselők munkáját értékelte – évente egyszer kerülhet sor, a közgyűlés által meghatározott mértékben.

5.2.

A tv. 4.§ (2) bekezdés d/ pontjára figyelemmel a lakásszövetkezet a tisztségviselők feladatai ellátásához szükséges szakmai követelményeket az alábbiakban határozza meg:

21 | o l d a l

a)

b)

c)

d)

e)

igazgatósági tagság betöltéséhez feltétel, hogy a tisztséget betöltő kellő mélységig ismerje a szövetkezeti lakások fenntartásával, üzemeltetésével és a lakásszövetkezet működtetésével kapcsolatos előírásokat. Ismerje a lakásszövetkezet helyi sajátosságait, legyen tisztába a lakásszövetkezeti vagyon kezelésével, annak gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezésekkel, és ismerje az alapvetően non profit jellegű szervezetekre vonatkozó előírásokat. Az igazgatóság elnöke az a/pontban írtakon felül legyen képes az igazgatóság munkáját összefogni, legyen tárgyalóképes, és tudja alkalmazni a közgyűlési és a fenti rendelkezésekben előírtakat. Az Igazgatóság tagjainak lehetőleg legalább középfokú végzettséggel vagy műszaki, közgazdasági ismeretekkel, de minimum középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. A felsőfokú végzettség és a műszaki ismeretek megléte az ügyvezető elnök választása esetében kötelező feltétel. A felügyelő bizottság tagja ismerje az a/pontban írtakat, ezen felül megfelelő élettapasztalata felhasználásával legyenek ismeretei számviteli és közgazdasági téren, de minimum középiskolai végzettsége legyen, A lakásszövetkezet ügyintéző szervezetében lévőkkel szemben a tevékenységük szerinti mindenkor hatályos rendelkezésekben előírtak alkalmazandók. IV. TAGSÁGI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A LAKÁSSZÖVETKEZETBEN.

1.

A lakásszövetkezetnek tagja, aki: a)

b) c)

2.

az Alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, írásbeli nyilatkozatban az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri, valamint a lakásszövetkezet céljainak megfelelően előirt fizetési- és más kötelezettségének teljesítését vállalja, továbbá a lakás tulajdonosa, fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén hozzájárul  természetes személy a tartozásának az illetményéből történő levonásához, a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével,  jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez.

A tagsági viszony kérdésében – kérelemre – az igazgatóság dönt a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén, de legfeljebb 3 hónapon belül, a tv. 36.§-ában megfogalmazottak betartásával. A legközelebbi közgyűlésen az

22 | o l d a l

Igazgatóság a döntéséről tájékoztatja a közgyűlést. 3.

A lakásszövetkezetnél a tulajdonos jogosult személy tagfelvételi kérelme – ha az a IV/1. pontban szabályozott feltételeknek megfelel – nem utasítható el.

4.

A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani.

5.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévet betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévet betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a lakásszövetkezetnek.

6.

Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az alapszabályban szabályozott feltételeknek.

7.

A tagsági viszony a felvételi kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

8.

Ha a lakás több személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe.

9.

A tagfelvételi kérelem elutasítása miatt keletkező vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

10.

A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének bizonyítására a IV/1. c pontban foglaltakat kell alkalmazni.

11.

Ha a tag a lakásszövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozat továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a volt tagnak tartozása van.

12.

A közokiratba foglalt engedményező nyilatkozat végrehajtható okirat. Ha a tag, vagy a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, az igazgatóság az engedményező nyilatkozat alapján a munkáltatótól, vagy a nyugdíjfolyósítótól kérheti az esedékessé vált tartozás illetményéből való levonását.

13.

A lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra, vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga, vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik. A tagsági viszony megszűnése esetén az állandó, illetve ideiglenes használat joga is megszűnik.

14.

A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:  a tag halálával,

23 | o l d a l

   

a tag kilépésével, kizárásával, a lakás elidegenítésével, ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik törvényben meghatározott egyéb okból.

15.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal vagy jogutódjával kötelező az elszámolás, az arányosan kifizetett, a Lakásszövetkezet működéséhez még fel nem használt összeg tekintetében. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő legkésőbb három hónapon belül kell kiadni, amely alól kivételt képez a jelen fejezet 17. pontjában rögzítettek.

16.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által az esetlegesen a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra a fent rögzített elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

17.

Az önkéntesség elvének megfelelően a tag a lakásszövetkezetből kiléphet. Ha a kilépett tag lakását, illetve a tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem idegeníti el, a lakóház fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettsége, továbbá az engedményező nyilatkozata továbbra is érvényben marad. A kilépett tag a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított előnyökre és szolgáltatásokra nem tarthat igényt.

18.

Ha a lakásszövetkezeti tag lakását elidegeníti, úgy szándékát a lakásszövetkezettel történő elszámolás céljából, a szerződés megkötése előtt az igazgatóságnak köteles bejelenteni. A lakás elidegenítésével a tagsági viszony is megszűnik. A bejelentést 30 nappal előbb kell megtenni.

19.

A lakásszövetkezet igazgatósága a bejelentésről igazolást ad, amelyet az elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell. A lakást elidegenítő köteles a lakásszövetkezettel elszámolni és esetleges tartozását rendezni.

20.

A lakás tulajdonosa köteles bejelenteni az igazgatóságnak a) b) c) d) e)

lakása tekintetében a tulajdonos változást, lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát, a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát, a lakásában lakó személyek számát, haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy

24 | o l d a l

nevét. 21.

A tagot a lakásszövetkezet kizárhatja, ha neki felróható módon: a)

A lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyából eredő kötelezettségének kétszeri, a kizárást is kilátásba helyező írásbeli felszólításban írt határidőre sem tesz eleget.

b)

A kétszeri, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a jogszabályban és az Alapszabályban írt módon megállapított üzemeltetési-, és felújítási hozzájárulási, fizetési- valamint pótbefizetési kötelezettségeinek.

c)

a tag vagy a vele együtt lakó személyek vagy bérbeadás esetén a bérlő(k) közös használatú helyiséget, berendezést rendeltetésellenesen használják, a helyiség állagát rongálják;

d)

a tag vagy a vele együttlakó személyek az állampolgári együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

e)

A kizárásra az igazgatóságnak van hatásköre és illetékessége. A kizárásra jogosult a kizárást tárgyaló ülésre az érintetteket köteles meghívni. Eljárására a tv. 38.§ rendelkezéseit köteles alkalmazni. A tag jogorvoslati lehetősége a közgyűlés, valamint a kizárásról szóló határozattal szemben bírósági út igénybevételének van helye. V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1.

A tag alapvető joga, hogy részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésével, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből.

2.

A tag joga, hogy a)

b) c)

A közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal megjelenjen, ott felszólaljon, indítványt, javaslatot tegyen, a lakásszövetkezet működésére, gazdálkodására vonatkozó határozatok meghozatalában részt vegyen, igénybe vegye a lakásszövetkezet szolgáltatásait. A lakásszövetkezetben tisztséget viseljen. A lakásszövetkezet tagságát érintő bármely ügyben az igazgatóságnál és a lakásszövetkezet más szerveinél tájékozódjon, az általa tapasztalt hibákat és hiányosságokat az illetékes szervek tudomására hozza, továbbá az Alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival kötelezettségeivel kapcsolatos iratokba betekintsen, továbbá ezekről – másolási költség megfizetése mellett – másolatot kérjen.

25 | o l d a l

3.

A tag kötelezettsége, hogy: a) b) c) d) e)

f)

g) h) i)

j)

Tartsa be a lakásszövetkezetekről szóló törvény, jelen alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az Igazgatóság határozatait. A lakásszövetkezet eredményes működését személyes tevékenységével minden tőle elvárható módon segítse. A lakásszövetkezet érdekében vállalt munkát a tulajdonos gondosságával elvégezze. Fokozott gondosságot tanúsítson a lakásszövetkezeti vagyon védelmében. A személyi tulajdonban álló lakást, továbbá a nem lakás céljára szolgáló bérelt helyiséget rendeltetésszerűen, más tulajdonostársak érdekeit nem sértő módon használja, gondoskodjon annak jó és folyamatos karbantartásáról, tisztántartásáról. A közgyűlés által megállapított üzemeltetési- és felújítási befizetési kötelezettségét legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig teljesítse. Ugyanez vonatkozik az igazgatóság által elrendelt pótlólagos befizetésre is. Felújítási kölcsön felvétele esetén a közgyűlési határozatban előírt mértékben és módon a ráeső befizetéseket teljesítse. A lakásában tervezett építkezésről értesítse az Igazgatóságot. Lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásába a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja, a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejusson, a tag illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A szükséges intézkedéseket megtegye ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát bármilyen jogcímen átengedte, betartsa a fenti pontokban foglaltakat, valamint a rendeltetésszerű használatra vonatkozó szabályokat.

4. Amennyiben a tag a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, tudomásul veszi, hogy az igazgatóság a 60 napon túli tartozás ügyében köteles – az engedményezési nyilatkozat alapján – a megfelelő intézkedéseket megtenni. 5. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei a)

b)

A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek a tag tulajdonost megilletik és terhelik, a Lakásszövetkezet által a tagoknak nyújtott szolgáltatások, a Lakásszövetkezet tulajdonában álló helyiségek bérbeadásából származó bevételek, illetve az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési

26 | o l d a l

c)

d) e)

kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. A fenti pontban foglalt esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számbavétele során – ideértve az írásbeli szavazást is – a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. Nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban szavazási jog csak a tag tulajdonostól kapott felhatalmazás esetén illeti meg. A nem tagnak az előző év fenntartási költségének a lakása m2-re eső közös költséget kell fizetnie. VI. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A LAKÁSSZÖVETKEZETBEN

1.

A lakásszövetkezeti lakóház, és egyéb létesítményeken belül a tulajdoni és használati viszonyok tartalmát jogszabályok, valamint a jelen Alapszabály és a lakásszövetkezet házirendje határozzák meg.

2.

A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak, azzal, hogy a tag és nem tag tulajdonosok tulajdonát képező ingatlanok külön helyrajzi szám alatt kerültek feltüntetésre, az illetékes Budapesti 1 számú Földhivatal ingatlannyilvántartásában, míg a Lakásszövetkezet tulajdonában álló ingatlan, annak rendeltetésénél fogva és tekintettel annak közös tulajdoni jellegére külön helyrajzi számmal nem rendelkezik.

3.

Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a gondnoki lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

A szövetkezeti és magántulajdon használatára vonatkozó szabályok 4.

A tagokat és nem tag tulajdonosokat, a magántulajdonukban álló lakásokat illetően megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezésnek a joga. A jogok gyakorlása azonban nem járhat a többi tag, nem tag tulajdonos jogának és törvényes érdekeinek sérelmével.

5.

A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában, a tagok nem tag tulajdonosok közös használatában álló földrészlet és épületrészletek használatára – a közgyűlés által hozott határozatok keretei között – a tagok és nem tag tulajdonosok mindegyike jogosult. Ezt a jogot azonban

27 | o l d a l

senki nem gyakorolhatja a többi tag, nem tag tulajdonos jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. 6.

A lakás tulajdonosa köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába az Igazgatóság megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási, illetve helyreállítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonos, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. Valamennyi érintett tulajdonos köteles a javítással járó kényelmetlenséget elviselni, a munkát szükség szerint a külön tulajdonában lehetővé tenni.

7.

A lakásszövetkezet tulajdonában lévő vezetékek magántulajdonú lakásban történő javítása, cseréje teljes költsége a lakásszövetkezetet terheli.

8.

A lakásszövetkezet köteles megtéríteni a beavatkozással okozott kárt, kivéve a biztosító által megtérített kárt. Nem köteles a szövetkezet megtéríteni azt a kárt, amely abból ered, hogy a lakás tulajdonosa a WC helyiség mozdítható hátfalát fixen rögzíti és ezért a fal mögött futó szövetkezeti tulajdonú vezetékekhez csak a fal megbontása útján lehetett hozzáférni.

9.

Törekedni kell arra, hogy a lakások, közös tulajdonú helyiségek külső ajtóinak, ablakainak, rácsainak festése, mázolása olyan színekkel történjen, mely harmonizál a már kialakult képpel.

10.

Ha lakóépület esetén a Lakásszövetkezet vagy a tag, továbbá a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális, vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.

11.

Az alapszabályban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

12.

Amennyiben valamely tulajdonos vagy használó az eredetileg lakás céljára szolgáló ingatlan, nem lakás céljára történő használatát, hasznosítását kívánja eszközölni, az esetleges átalakításokat, használatot, hasznosítást megelőzően köteles kérni az adott lépcsőház

28 | o l d a l

tagjainak 2/3-nak a hozzájárulását. Nem lakás céljára történő használat, hasznosítás esetén, amennyiben az egyes közös területek, berendezések használata igazolhatóan nagyobb használatnak vannak kitéve az ilyen jellegű ingatlanok működése következtében, közgyűlési határozattal a megállapított közös költségtől eltérő közös költség megállapítására is sor kerülhet. 13.

A Lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés, a tag és nem tag tulajdonosok legalább kétharmados többségének igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a Lakásszövetkezet alapszabályának vagy más belső szabályzatának tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adat kezelési szabályokat.

Építkezés a magántulajdonban 14.

A lakások tulajdonosai a mindenkori építési szabályok betartása mellett, a külön tulajdoni illetőségükben, saját költségükön csak úgy végezhetnek építési munkálatokat, ha ezzel az épület biztonságát nem veszélyeztetik.

15.

Az épület függőleges tartószerkezetein semminemű nyílás nem vágható, még kábelcsatornák sem marhatók ki, mert azok törésvonala(ka)t idézhetnek elő a tartószerkezeten.

16.

Az épület külső, belső megjelenését érintő változásokhoz, például a homlokzati ablakok, lakások bejárati ajtóinak festése, cseréje esetén ügyelniük kell arra, hogy a külső megjelenésnek egységes maradjon.

17.

A lakás tulajdonosa köteles a lakásban tervezett építkezésről értesíteni az Igazgatóságot.

18.

Ha a tervezett építkezés nem érint a lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészt, épületszerkezeteket, akkor az Igazgatóság hirdetmény útján értesíti a tulajdonosokat, lakókat az építkezésről (főbb tartalma, kezdete, várható befejezése).

19.

A lakás tulajdonosa szövetkezeti tulajdonú épületszerkezeteket érintő építkezést csak a lakásszövetkezet Igazgatóságának hozzájárulása alapján végezhet.

Vagyonbiztosítás

29 | o l d a l

20.

A lakásszövetkezet tulajdonát, vagyonát köteles az igazgatóság biztosító társaságnál biztosítani. Az Igazgatóság köteles továbbá a lakásszövetkezet működésével összefüggésben jelentkező felelősség tárgyában felelősségbiztosítást kötni. A biztosító társaság kiválasztása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. VII. A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA

1.

A lakásszövetkezet éves költségelőirányzat alapján gazdálkodik, amelyet az igazgatóság terjeszt elő és a közgyűlés állapít meg.

2.

A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással-üzemeltetéssel és a felújítással kapcsolatos befizetései, valamint a lakásszövetkezet egyéb bevételei /bérleti díjak/ szolgáltatják.

3.

A tv. 4.§ (2) bek. h/pontjára figyelemmel a fenntartási és üzemeltetési költségeket az igazgatóság javaslatára a közgyűlés állapítja meg. A fenntartási és üzemeltetési költség megállapításánál a tag által tulajdonolt, illetőleg használt lakás területének figyelembevételével kell eljárni. A költségek megfizetése alól felmentés nem adható.

4.

A tagok és a nem tag tulajdonosok üzemeltetéssel és felújítással kapcsolatos befizetési kötelezettségeit lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

5.

Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját nem rendezi jogszabály, a tagok és a nem tag tulajdonosok valamint a bérlők a közgyűlés határozatának megfelelően a m2 /négyzetméter/ szerinti felosztásban viselik. A tényleges összegeket a közgyűlés határozza meg.

6.

Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetéseket az igazgatóság elrendelheti.

7.

A szövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből eredő /építés, üzemeltetés, felújítás/ tartozásaiért.

8.

A felújítási alap képzését az alapszabály kötelezővé teszi az alábbiak szerint, azzal, hogy ezen pénzösszeget külön számlán köteles a Lakásszövetkezet gyűjteni és kizárólag felújítási munkálatokra használható fel a közgyűlés erre irányuló döntése esetén. A közgyűlés a felújítási alap mértékét a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően határozza meg, azzal, hogy jelenleg mértéke nem lehet kevesebb mint 12.Ft/négyzetméter.

9.

A tagok és nem tag tulajdonosok a közgyűlés által megállapított mértékű fenntartási hozzájárulást havi részletekben, a tárgyhónap 15. napjáig

30 | o l d a l

tartoznak megfizetni a lakásszövetkezet bankszámlájára átutalással, csekken. 10.

Az üzletbérlők (a nem lakás célú helyiségek bérlői) külön szemétszállítási díjat is kötelesek fizetni a Lakásszövetkezetnek az Igazgatóság által meghatározott mértékben vagy az Igazgatóság felhívására külön szerződés kötni a szolgáltatóval.

A víz- és csatornahasználat díj megosztása 11.

A mellékvízmérőkkel rendelkezők fizetési kötelezettsége: a)

b) c)

d)

e)

f)

Azok a tulajdonosok, akik lakásaikban rendelkeznek az egyéni fogyasztásuk mérésére mellékvízmérővel és a Fővárosi Vízművekkel közüzemi szerződést kötöttek a mellékvízmérőkre, egyéni vízfogyasztásukat és a csatornahasználati díjat ennek alapján fizetik. Az üzlethelyiségek bérlői a kiépített mellékvízmérők által mért fogyasztás szerint, közüzemi szerződés alapján fizetik és víz- és csatornahasználati díjat. A lakásokban kiépített mellékvízmérők cseréjével, újrahitelesítésével kapcsolatos költségeket a lakás tulajdonosának kell viselnie. A lakás tulajdonosa csak szabályszerűen hitelesített mellékvízmérő esetén jogosult a víz- és csatornahasználati díjat a mérő állása alapján fizetni. Az Igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezető elnök vagy az Igazgatóság, ügyvezető elnök által megbízott személyek a számlák beérkezését követően, de a következő számlázási időszakot megelőzően jogosultak ellenőrizni a külön tulajdonban lévő lakásokban, illetve az üzlethelyiségekben kiépített mellékvízmérőket, az azon mért fogyasztást, amennyiben a számla alapján, vizsgálatát követően az óraállás leadásával, annak leadásának elmulasztásával kapcsolatosan szabálytalanság feltételezhető. Amennyiben az ellenőrzés során rendellenességet (akár valótlan óraállás bejelentést) észlelnek, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Súlyos rendellenesség (nem mért módon történő vízvételezés, manipulált vízmérő, hosszabb ideje lejárt hitelességű vízmérő használata stb.) vagy valótlan óraállás leadása esetén vagy amennyiben a tulajdonos két egymást követő leolvasási időszakban nem ad le óraállást, de igazolt a fogyasztás, az Igazgatóság, ügyvezető elnök a közgyűlés által meghatározott átalánydíjat köteles előírni a tulajdonos részére, amely utólagosan nem jóváírható. Erre vonatkozó közgyűlési határozat hiányában ez az összeg a mindenkori átlagfogyasztás kétszeresét kitevő összeg. A lakás tulajdonosa haladéktalanul köteles az Igazgatóságnak bejelenteni, amennyiben a vízszolgáltató vagy a lakás tulajdonosa a mellékvízmérővel kapcsolatos közüzemi szerződést felmondja.

31 | o l d a l

Ebben az esetben – a számlázás törlésének időpontjától – a tulajdonos a vízdíjat a mellékvízmérővel nem rendelkezőkre érvényes szabályok szerint köteles fizetni. 12.

A mellékvízmérővel nem rendelkezők fizetési kötelezettsége a)

13.

A mellékvízmérővel nem rendelkezők vagy a lejárt hitelességű mellékvízmérők esetében a víz–, illetve a csatornahasználati díjhoz való hozzájárulás mértékét a közgyűlés jogosult meghatározni, akként, hogy a jelen pontban érintett tulajdonosok között a fővízórán mért, a mellékvízórák alapján jóváírt és fennmaradt összeg az amely négyzetméter arányosan felosztásra kerül a vízórával nem rendelkező vagy lejárt hitelességű órával rendelkező tulajdonosok között, azzal, hogy a fennmaradó összegből még a felosztást megelőzően levonásra kerül, a kiszámlázott összeg 10%a, mint a Lakásfenntartó Szövetkezet által elfogyasztott vízmennyiség ellenértéke.

A távhőszolgáltatás díjának megfizetése 13.1. Távfűtés díjának megfizetése a) A lakások távfűtésének díját a tagok és nem tag tulajdonosok, a FŐTÁVval kötött szerződés alapján fizetik meg. b) Az üzletbérlők (a nem lakás célú helyiségek bérlői) külön távfűtési díjat is kötelesek fizetni a Lakásszövetkezetnek az Igazgatóság által meghatározott mértékben vagy az Igazgatóság felhívására külön szerződést kötni a szolgáltatóval.

14.

A vízfelmelegítési díj megfizetése 14.1. A mellékvízmérővel rendelkezők fizetési kötelezettsége a lakásokban felszerelt melegvíz mérők állása alapján kerül meghatározásra. 14.2. A mellékvízmérővel nem rendelkezők fizetési kötelezettsége a jelen fejezetben foglalt szabályok figyelembe vételével kerül megállapításra. VIII. A LAKÁSSZÖVETKEZET HÁZIRENDJE Általános rendelkezések

1.

A házirend hatálya kiterjed valamennyi, a lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakóépületre, valamint beépítetlen ingatlanra, és mindazon személyekre, akik a lakóépületet, ingatlant használják, állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak.

32 | o l d a l

Köteles minden tulajdonos:  beköltözéskor, ill. kiköltözéskor az igazgatóságnál vagy az ügyvezető elnöknél bejelentkezni,  a tulajdonos teljes körűen felelős a bejelentkezési kötelezettség megtételéért, az általa okozott bárminemű kárért, és a jelen Házirendben felsorolt szabályok betartásáért, ill. betartatásáért (ellenkező esetben ellenük az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezünk),  meghagyni az igazgatóságnál vagy ügyvezető elnöknél további elérhetőségét, levelezési címét, telefonszámát. Fogalmak és értelmező rendelkezések 2.

A házirend alkalmazása szempontjából

lakóépület: az, amelyben kizárólag lakások, vagy vegyesen lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak; bérbeadó: az Óbuda 24.sz. Lakásfenntartó Szövetkezet, mely jogi személyt illeti és terheli a tulajdonában álló lakóépületek és helyiségek esetén valamennyi bérbeadói jog és kötelezettség; használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen akár állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó (bérlő, családtag, látogató, stb…) személy továbbá a jogcím nélkül tartózkodó személy; közös használatra szolgáló helyiség: általában a szárítóhelyiség, a közös-, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben; közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Lakóépületek, ingatlanok rendje

4.

3. A tulajdonostársak és bérlők (lakók) kötelesek az épület kapuit saját biztonságuk érdekében, napszaktól függetlenül, állandóan zárva tartani. A lakóépületben (a lakásokban is) és a hozzá tartozó közös használatra szolgáló helyiségekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró, zajos magatartástól és tevékenységtől.  Rádió, lemezjátszó, televízió, videó és egyéb elektromos berendezések csak úgy működtethetőek, hogy mások nyugalmát ne zavarja.  Hangszeres gyakorlások, zeneoktatás 08,00-18.00 óra, szombaton 08,00-14,00 óra között lehet, vasárnap és ünnepnapokon nem lehet. Amennyiben rendszeres a működés, úgy ajánlottan hangszigetelést kell alkalmazni.

33 | o l d a l



  



Hivatásos működés esetén a kerületi önkormányzat indokolt esetben (pl. panellakásnál) a megjelölt időszakban is megtilthatja. Amennyiben a külön tulajdonban tartandó rendezvény (pl. névnap, születésnap) várhatóan 22,00 órán túl is folytatódik, úgy erről a lakás használója a tulajdonostársakat a lépcsőházban jól látható helyen elhelyezett tájékoztatásban értesíteni köteles. A rendezvény ebben az esetben sem nyúlhat túl 0,00 órán. Ekkor a rendezvényt be kell fejezni. Zajt okozó háztartási gépek (pl. mosógép) használata 07,00 és 20,00 óra között lehetséges. Zajjal járó építési-, szerelési munkavégzés kizárólag munkanapokon 08,00 és 18,00 óra között, továbbá szombaton 08,00 és 14,00 óra között lehetséges. Vasárnap és ünnepnapokon fenti munkák nem végezhetők. A hosszabb ideig tartó, időnként zajjal járó építési–, szerelési munkák (pl. lakásfelújítás) várható időtartamát az ezt végeztető tulajdonostárs (vagy bérlő) köteles a hirdetőtáblán előzetesen a lakókkal közölni. Ez nem vonatkozik az azonnali beavatkozást igénylő hiba–, kár– és életveszély elhárítási–, szerelési munkákra. A szemétledobót 22,00 és 06,00 óra között nem lehet használni. A tulajdonosok nyugalma érdekében, tisztasági szempontokat figyelembe véve a szemetet zacskóban/zsákban dobják a ledobóba, védve ezzel annak tisztaságát is. A lakóépületek, ingatlanok tisztasága

5.

A közös használatra szolgáló területek takarítása szerződés alapján, vállalkozóval történik. Évi egy alkalommal (tavasszal vagy ősszel) az igazgatóság nagytakarítást rendel meg.

6.

A házak ablakaiból, erkélyéről poros textíliát kirázni munkanapon 08,00-18,00 óra között, továbbá szombat – vasárnap és ünnepnapokon 8,00-10,00 óra között lehet. Szőnyeget és nagyobb textíliát nem lehet az utcára kirázni.

7.

Tilos az ablakból bármit kidobni, vagy kiönteni, mely a járókelők részére balesetveszélyes állapotot idézhet elő, vagy a ház körüli kertet szennyezi. (pl. cigaretta csikk, gyümölcshéj, kenyér és ételmaradék, stb.) Tilos az utca fölé a járókelők ruházatán szennyeződést eredményező folyadékok kivezetése (pl. klímaszekrények kondenzvizének kivezetése). A loggiára, erkélyre, ablakra rácsokat felszereltetni csak az igazgatóság és az illetékes hatóság engedélyével lehet. A loggián, erkélyen ruhaneműt kiteríteni csak a korlát magasságáig szabad. Az ablakokban kilógatva ruhaszárítást végezni tilos.

8.

Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása, ill. lakásfelújítás során a közös használatú helyiségeket vagy területeket beszennyezi, köteles azt saját költségén megszüntetni, és a takarítást elvégeztetni.

9.

A szövetkezet időszakos rovarmentesítési munkálatait a használó (tulajdonostárs, bérlő) a rovarfertőzés megszüntetése, ill. megelőzése érdekében köteles eltűrni.

34 | o l d a l

10.

A lépcsőházban, közös helyiségben gyúlékony anyag tárolása, a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A lakóépületek, ingatlanok és lakások állagvédelme

11.

A lakóépület, a benne lévő lakások, és a közös területek állagának védelme a használót arra kötelezi, hogy  a lakásokat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,  a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket,  az épület központi berendezéseit és tartozékait (pl. fűtő-melegvíz szolgáltató, szellőztető, kaputelefon, központi antenna) rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme és mások zavarása nélkül, gazdaságosan használhatja.

12.

A lakás rendeltetésszerű használatának követelményébe nem ütközik, ha az valamely gazdasági társaság, szervezet székhelyeként van bejegyezve, de a gazdasági tevékenység nem a lakásban folyik, ill. ha ott ügyfélforgalom nincs.

13.

Üzletszerű gazdasági tevékenység csak az ilyen besorolással nyilvántartott (pl. üzlet, iroda, stb.) nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatódhat. A használati jelleg megváltoztatásának szabályairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

14.

Az épület közterületről látható tetőzetén, homlokzatán, kerítésén, falfelületén hirdető berendezés, fényreklám, díszkivilágításra szolgáló berendezés elhelyezéséhez az igazgatóság, ügyvezető elnök jóváhagyása kell. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól.

15.

Nemzeti ünnepek alkalmával a ház fellobogózásáról, ill. a nemzeti lobogó bevonásáról az igazgatóság, ügyvezető elnök vagy az általuk felhatalmazott személy gondoskodik.

16.

Az épületekben lévő közös, ill. külön tulajdonban lévő lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, ill. ezek alkotórészeinek, tartozékainak felújítását, karbantartását oly módon kell elvégezni, hogy ez az épület összképét ne változtassa meg, ill. a környék városképébe illeszkedjen (pl. külső nyílászárók, erkélyek és ezek korlátainak festése, redőnyök színe, stb.)

17.

A lakó az általa használt területeken (lakás vagy bérlemény) teherhordó szerkezeteket érintő átalakítási munkákat (falbontás, faláttörés, födémáttörés) nem végeztethet.

18.

Amennyiben a lakó a korszerűsítés jellegű vagy felújítást terez megvalósítani a lakásában, előtte kérje ki az igazgatóság ezzel kapcsolatos szóbeli szakvéleményét.

35 | o l d a l

19. 20.

A homlokzati ablakok cseréje esetén az új ablak méretét, felületének osztásrendszerét és az ablakszerkezetek utcai oldal felőli színét az eredeti ablakéval egyező módon kell kivitelezni. A tulajdonos az általa használt területeken (lakás vagy bérlemény) víz-, csatorna-, fűtés rendszereit érintő átalakításokat az igazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül nem végezhet, és nem végeztethet.

21.

A tulajdonos az általa használt területeken (lakás vagy bérlemény) átvezetett, a közös tulajdon részét képező gravitációs, vagy elszívó rendszerű szellőző csatornákat, továbbá az esővízlefolyó csatornát és kéményt nem bonthatja meg, keresztmetszetét nem csökkentheti.

22.

A lakásokban lévő gáztűzhelyeknek és tartozékainak szakipari ellenőrzését amennyiben ezt a közgyűlés elrendeli,- (gáz elzáró, égőfejek, égésbiztosító, kézi működtetésű elzáró gombok) a lakáshasználónak saját költségén kell végeztetni, és az észlelt hibákat kijavíttatni, megfelelően képzett szakemberrel. Tárolás

23.

Az épület bejáratának előterében, a lépcsőházban, az előcsarnokban, a szerelő szinteken, a szemétledobó, valamint az elektromos helyiségekben mindennemű tárolás tilos!

24.

Lom rendezetten, bejelentve, meghatározott ideig – lomtalanításig – a lomtárakban tárolható. Tűzveszélyes anyag azonban itt sem tárolható.

25.

A közös használatra szolgáló területeken tárolt vagyontárgyakat a tulajdonos költségére felelős őrzésbe kell venni, majd a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően az ezzel felmerülő költségeket a tulajdonosra át kell hárítani.

26.

A lakásokban és a közös használatú helyiségekben vegyszerek és egyéb gyúlékony anyagok tárolása csak a kifüggesztett Lakóházi Tűzvédelmi Utasítás előírásai szerint lehetséges.

27.

Építési anyagok csak ideiglenesen, a szomszédok előzetes engedélyével tárolhatók a munkaterületek környezetében. A munkavégzés befejezése után az építtetőnek kell gondoskodnia az esetleges törmelék elszállíttatásáról és a szennyezett terület takarításáról. A szeméttároló konténerbe építési törmeléket belerakni tilos! Egyéb előírások

28.

Az épület tetőszerkezetén, homlokzatfelületein, hirdetés, hirdető berendezés, fényreklám, kirakatszekrény cégtábla, stb. csak az igazgatóság előzetes hozzájárulásával helyezhető el, az előre megszabott feltételek mellett. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokban esetlegesen megkövetelt hatósági engedélyek beszerzése alól. A lakóházakban nagy

36 | o l d a l

ügyfélforgalmú, ipari, kereskedelmi gazdasági tevékenység nem működhet. 29.

Az utcai homlokzaton (ablakpárkány, loggia) virág csak biztonságosan rögzített tartókban helyezhető el. A virágok öntözése csak mások sérelme nélkül végezhető el. Állattartás

30.

Tilos a galambok, madarak etetése, mert a szomszédok ablak– és loggia párkányait ürülékkel szennyezik, és ez fertőzést jelenthet.

31.

Kutyákat, macskákat, hüllőket a lakásban úgy kell tartani, hogy azok a lakók nyugalmát ne zavarják, anyagi kárt ne okozzanak, és testi épségét senkinek ne veszélyeztessék.

32.

Kutyákat a lakáson kívül a szokásos méretű pórázon kell vezetni, vagy (kis állat esetén) karon kell vinni. A pórázon kívül a harapós vagy támadó természetű kutyára szájkosarat kell tenni.

33.

Az eb– és állattartás mértékét és a tartás módját külön rendeletek szabályozzák.

34.

Veszélyes állatok tartása engedélyhez kötött, ennek hiányában az igazgatóság megteszi a bejelentést a hatóság felé és intézkedik azok elszállíttatásáról. IX. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

1.

Lakóépületben, továbbá annak helyiségeiben éghető anyagot nem szabad olyan mennyiségben és módon tárolni, amely eltér a helyiség rendeltetésszerű használatától. Az építményt és annak valamennyi helyiségét csak az érvényes használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

2.

Ettől eltérni csak a használati mód változás tárgyában kiadott engedély birtokában lehet.

3.

A lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenység (pl: hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munkák stb.) az Igazgatóság engedélye alapján, az abban meghatározottak szerint végezhető el.

4.

Dohányozni nem szabad, a lakóház olyan helyiségeiben, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (bútor és lomtároló).

5.

A dohányzási tilalmat táblával meg kell jelölni.

37 | o l d a l

6.

Tilos parázsló, égő dohányneműt, gyufát, pirotechnikai anyagokat tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet okozhat (pl: szemétgyűjtő, kukába dobni, ablakon kidobni stb.).

7.

Közös helyiségekben éghető anyagot csak olyan mennyiségben és olyan módon lehet tárolni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag tárolása szigorúan tilos.

8.

Lakásban, üzletben csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú fűtő és főző berendezést szabad használni, a hozzá kiadott használati utasítás maradéktalan betartásával.

9.

A hőt fejlesztő, elektromos és világító berendezéseket, készülékeket, eszközöket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, használni, hogy köztük és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek.

10.

A tulajdonosok kötelesek gondoskodni a lakásaikban működtetett az elektromos készülékek szakszerű javításáról. Az elektromos hálózatba beépített úgynevezett kismegszakítókat és biztosítékokat túlbiztosítani szigorúan tilos.

11.

A lakásban az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható a hatályos jogszabályok előírásai szerint. A hatályos jogszabályról az Igazgatóság ad tájékoztatást a tulajdonostársaknak.

12.

Az épületben, közös helyiségekben (folyósokon, lépcsőházakban, kapualjakban) a villamos berendezés kapcsolóját, a közművek nyitó és záró szerelvényét a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

13.

A lakóházban és környezetében található tűzcsapokat működésüket gátolni, késleltetni nem szabad.

14.

Az épület megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási utat és területet mindenkor biztosítani kell, leszűkíteni, eltorlaszolni tilos.

15.

A tulajdonosok, használók kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük alatt álló személyek (gyerekek) megszerezzék az alapfokú tűzvédelmi ismereteket, és tevékenységük során ne okozzanak tűzet, illetve tűzveszélyt.

eltorlaszolni,

X. KAMERARENDSZER 1.

A lakásszövetkezet

tulajdonában

álló, közös

használatra

szolgáló

38 | o l d a l

épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés, vagy a kamerarendszer kiépítésével közvetlenül érintett épület (épületek) részközgyűlése a tag és nem tag tulajdonosok legalább kétharmados többségének igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a lakásszövetkezet alapszabályának vagy más belső szabályzatának tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat. 2.

A kamerarendszer üzemeltetője az igazgatóság által kötött szerződés alapján e tevékenységgel megbízott – a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott – személy lehet.

3.

A kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető: 3.1.

3.2. 3.3.

a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló vagyon védelmét szolgálja, a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

4.

A kamerarendszer nem irányulhat a tag vagy nem tag tulajdonos tulajdonában – lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás esetén az állandó (időleges) használatában – álló lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös használatban álló helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

5.

A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket, a rögzítést követő tizenöt napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a lakásszövetkezet által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre

39 | o l d a l

törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak. A Lakásszövetkezet, a térfigyelő kamerarendszerek kialakításakor, a Belügyminisztérium által kiadott minimális műszaki igényspecifikációt köteles betartani. 6.

A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

7.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

8.

A felvételen szereplő természetes személy, érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

9.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

10.

A kamerarendszerrel felszerelt lakásszövetkezeti épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati

40 | o l d a l

lehetőségeire. XI VEGYES RENDELKEZÉSEK 1.

A lakóépületekben az együttélés szabályainak betartása, a házirendben foglaltak érvényre juttatása a tulajdonosok és használók közös kötelezettsége.

2.

A házirendben felsorolt szabályok sorozatos megsértése esetén a lakásszövetkezet igazgatósága eljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságoknál, továbbá kezdeményezheti a tulajdonos kizárását a lakásszövetkezetből, amely a szövetkezeti tagsággal járó kedvezmények megszüntetését is maga után vonja. XII. ZÁRADÉK

Az Alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004.évi CXV. törvény és a 2013. évi V törvényben rögzített rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezt az alapszabályt az Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet közgyűlése 2014. december 01. napján megtárgyalta és elfogadta. Budapest, 2014. december 01.

……………………………………………. Dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina jegyzőkönyvvezető …………………………………. Szabó Zsuzsanna hitelesítést végző tag

……………………………………………. Dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina közgyűlést levezető elnök ………………………………… Dancsó Lászlóné hitelesítést végző tag

Ellenjegyezem Budapesten, 2014. december 01. napján és igazolom, hogy az alapszabály jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának: Készítettem és ellenjegyzem: Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr Galavits Levente 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 65. IV/1 Budapesten, 2014. december 01.