Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete
BUDAÖRS, BELVÁROS A SZABADSÁG ÚT, NEFELEJCS UTCA, KOSSUTH LAJOS UTCA ÉS A KISFALUDY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ a 34/2003. (X.10.), a 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz., 38/2005. (V.25.), 48/2006. (XI.16.) és a 8/2007. (III.20.) rendeletek által módosított
24/2002. (VI. 28.) ÖKT sz. rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c.) pontja felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja és jóváhagyja a szabályozási tervet:
A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) a Szabadság út, Nefelejcs utca, Kossuth Lajos utca és a Kisfaludy utca által határolt területre terjed ki (továbbiakban: a terület). (1)
E rendelet
1. sz. melléklete
T-04 jelű Szabályozási terv
M=1:1000,
2. sz. melléklete
T-05 jelű Védelmi és korlátozási terv
M=1:1000,
amely tervek e rendelettel együtt alkalmazandók. (2)
A Szabályozási terv kötelező elemei:
a)
A tervezési terület határa.
b)
A közterület szabályozási vonala.
(közterületet és nem közterületet elválasztó vonal). c)
Az építési övezet határa.
d)
Az övezet jele.
e)
Az övezet rendeltetésének jele után lévő „zászló”, amely kivonatot tartalmaz a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott eltérésekkel a beépítési módról, megengedett legnagyobb beépíthetőség (%), megengedett legnagyobb szintterület (m2/m2), megengedett legnagyobb építménymagasság (m), megengedett legkisebb telekméret (m2) megengedett legkisebb zöldterület mértékéről.
f)
Az építési vonal, a kötelező építési hely, és az építési hely és határa.
g)
A kötelező zöldfelület.
h)
A kötelező megszüntetés. (3)
A Védelmi és korlátozási terv kötelező elemei:
a)
A kisajátítással érintett ingatlanok.
b)
Az elővásárlási joggal terhelt terület határa.
c)
Helyrehozatali kötelezettség területének határa.
d)
Beépítési kötelezettséggel terhelt terület határa.
e)
A beültetési kötelezettségű terület határa.
f)
A helyi védelem alatt álló és a helyi védelemre javasolt építészeti értékek. (4)
A Szabályozási terv és a Védelmi és korlátozási terv tájékoztató elemei minden olyan elem, amely nem tartozik a kötelező elemek körébe:
a)
Az alaptérkép elemei.
b)
Az irányadó telekhatár.
c)
A javasolt megszüntetés jele stb. (5)
A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(6)
A szabályozási tervtől való eltérés:
A kötelező elemektől eltérni nem lehet, azok módosítása csak a terv ismételt egyeztetésével és jóváhagyásával együtt lehetséges.
2
A településrendezés helyi eszközei 2. § Elvi építési engedélyezési terv (1)
Kétlépcsős eljárásban, azaz elvi építési engedélyezési eljárásban jelen rendelet keretei között a (2) bek. szerinti esetekben meg kell határozni az adott helyszínen engedélyezhető építészeti megoldásokat, beépítési helyet, értékeket és az építmények kialakítására vonatkozó egyéb követelményeket.
(2)
Elvi építési engedélyezési tervet kell készíttetni:
a)
a TK-R4/V jelű építési övezetű ingatlanok esetén;
b)
tervezett intézménydominancia esetén;
c)
az új telekalakítással érintett ingatlanok esetén;
d)
a legkisebb kialakítható telekméret másfélszeresét meghaladó területű ingatlanok esetén;
e)
az övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméret paramétereit nem elérő ingatlanok esetén;
f)
helyi védelem alatt álló épület esetén;
g)
közterület alá- illetve fölé nyúló építményrészek kialakítása esetén;
h)
közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén;
i)
zártsorú beépítés esetén, amennyiben az épület egy része nem a közterületi határvonalon kerül elhelyezésre;
j)
egy telken több épület elhelyezése esetén;
k)
ha bármely szomszédos ingatlanon építési helyen kívüli építmény, építményrész található. (3)
Az elvi építési engedélyezési tervet az építészeti tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) sz. módosított KTM rendelet, elvi építési engedélyezési tervdokumentációkról szóló 3. és 4. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni, továbbá a tervnek tartalmaznia, szabályoznia kell:
a)
az esetleges telekalakítás paramétereit;
b)
a telepítés módját;
c)
az esetleges eltérő beépítési paramétereket;
d)
a szint alatti beépítéseket;
e)
a közhasználat céljára átadott területek kialakításának módját;
f)
a környezethez történő csatlakozás, illeszkedés módját, a városképi kialakítás feltételeit (illeszkedés; homlokzattagolás, -képzés);
g)
homlokzati és fedési anyaghasználatot, valamint a színezés módját; 3
h)
azt, hogy e rendeletben előírt városképi illeszkedésre vonatkozó előírások közül melyek veendők figyelembe, ha együttes alkalmazásuk ellentmondásra vezetne. (4)
Az elvi építési engedélyezési tervet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997(XII. 29.) sz. módosított KTM rendelet, elvi engedélyezési eljárásról szóló 11. – 15. §-ban meghatározottaknak megfelelően a jegyző, – a terület kiemelt városképi elhelyezkedésére tekintettel az önkormányzati akarat érvényesülése végett – a főépítész ill. az általa működtetett tervtanács véleménye alapján határozati formában hagyja jóvá.
Sajátos jogintézmények 1
3. § 4. §
Elővásárlási jog Az önkormányzat elővásárlási jogát az Étv. 25.§. alapján a művelődési ház és városi színház számára kijelölt telkekhez kapcsolódó terület céljára az alábbi ingatlanokra tartja fenn: -
1 2
Szabadság út 24. Szabadság út 32/1,2 Szabadság út 30/3 Szabadság út 34/1 Szabadság út 34/2 Szabadság út 36.-38/1 Szabadság út 38/2
hrsz: 2062 hrsz: 2051 hrsz: 2054 hrsz: 2050/2 hrsz: 2050/1 hrsz: 2047 hrsz: 2048
beépített ingatlan; beépített ingatlan; beépített ingatlan; beépített ingatlan; beépített ingatlan; beépített ingatlan; beépített ingatlan;
hrsz: 2042 hrsz: 2049
beépített ingatlan; beépített ingatlanrész.
2
Szabadság út 44. Kossuth L. u. 23.
A 34/2003. (XI.10.) rendelet 1. §-a által hatályát vesztett szöveg. A 34/2003. (XI.10.) rendelet 1. §-a által hatályát vesztett szöveg.
4
5. § Kisajátítás Az önkormányzat az Étv. 26.§. alapján az alábbi, a művelődési ház és városi színház céljára kijelölt ingatlanokat kisajátíthatja: -
Szabadság út 30/1 Szabadság út 30/2
hrsz: 2052 hrsz: 2053
beépített ingatlan; beépített ingatlan.
6. § Településrendezési kötelezések Az önkormányzat a településrendezési kötelezéseket az Étv 29.§ alapján az alábbiak szerint foganatosít: (1)
Beépítési kötelezettség
a)
A városkép védelme és szabályozott alakítása érdekében az utcai (fő-) épület lebontásától (megsemmisülésétől) számított 3 éven belüli beépítési kötelezettség terheli.
b)
A kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha az új beépítés a szabályzatban (az engedélyben) meghatározottnak megfelel.
c)
A beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanok lehatárolását a Védelmi és korlátozási terv tartalmazza. (2)
Helyrehozatali kötelezettség
a)
A helyrehozatali kötelezettség a területen található valamennyi olyan településképet rontó, védelem alatt álló építményre kiterjed, amelynek tömege, homlokzati megjelenése, anyaghasználata az eredeti állapothoz képest kedvezőtlenül megváltozott.
b)
Az önkormányzat kezdeményezésére az illetékes építésügyi hatóság a településkép javítása, illetve a település arculatának megfelelő alakítása érdekében a hatályos jogszabályok keretei között – a főépítész javaslata, illetve véleménye – alapján megállapíthatja a kötelezettség pontos tartalmát, és legfeljebb 3 éves időtartamon belül a teljesítés határidejét. (3)
Beültetési kötelezettség
a)
A közérdekű környezetalakítás érdekében beültetési kötelezettség az építési övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi határértéket el nem érő zöldfelülettel rendelkező telken írható elő.
b)
Az illetékes építésügyi hatóság – a főépítész és/vagy a főkertész javaslatára – megállapítja az elvégzendő ültetés módját, jellegét és a megkezdett közterület rendezéstől számítottan – legfeljebb 1 éves időtartamon belül – a kötelezettség teljesítési határidejét.
c)
A beültetési kötelezettséggel terhelhető ingatlanok lehatárolását a Védelmi és korlátozási terv tartalmazza. 5
Általános területfelhasználási követelmények 7. § Telekalakítás (1)
A területen az egyes ingatlanok az övezeti előírásoknak megfelelően szabadon alakíthatók.
(2)
A területen legkésőbb az építéssel, vagy funkcióváltás engedélyezésével egy időben kötelező telket alakítani:
a)
a szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében;
b)
az egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben (3)
A szabályozási vonal és kötelező telekalakítás változásával érintett telkeket a szabályozási terv tartalmazza.
(4)
A TK-R2-V és TK-R4-V jelű építési övezetek közötti telekhatárok módosításának megfelelően módosulnak az építési övezetek.
(5)
A Szabadság út és Kossuth Lajos utca közötti meglévő, illetve kialakuló átmenő telkek esetében az ingatlanok vegyes övezetűek úgy, hogy a Kossuth Lajos utca felöli oldalon legalább 700 m2 – legkisebb megengedett telekméret – területen a TK-R2-V jelű övezet előírásai érvényesek.
8. § A természeti értékek védelme (1)
A talaj és a föld védelme
a)
A területen talajszennyező tevékenység nem végezhető, anyagokat szennyező módon tárolni nem szabad.
b)
Az építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
c)
Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet üzemeltetni, hogy az ott keletkező szennyező anyagok a talajba ne kerülhessenek be.
d)
A területen található környezetkárosító anyagokat a terület előkészítése során el kell távolítani.
e)
A területen a fel- illetve visszatöltések készítésénél környezetet károsító anyag, veszélyes hulladék nem alkalmazható, kétség esetén az illetékes építésügyi hatóság szakhatóság bevonásával elrendelheti azok vizsgálatát.
f)
A terület talajszennyezés tekintetében érzékeny kategóriájú. (2)
A víz védelme 6
a)
A területen keletkező szennyvizeket a közcsatorna-hálózatba kell kötni.
b)
A csatornarendszerbe káros illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem, illetve csak a szakhatóságok által előírt határértékek alatti és, a keletkezés helyén előtisztított szennyvizek köthetők.
c)
A területen vízvételi hellyel ellátott építményt csak a közcsatorna-hálózatra csatlakoztatva szabad elhelyezni.
d)
A forrás, a réteg és egyéb vizek elvezetéséről gondoskodni kell, azokat elterelni, vagy felhasználni csak az illetékes szakhatóságok véleményének figyelembevételével, a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
e)
A szennyezéssel veszélyeztetett burkolt területek felszíni vizeit (parkoló, közút stb.) zártan kell a megfelelő olajfogóig juttatni és csak a megtisztult felszíni vizet lehet a talajban elszikkasztani. (3)
A levegő védelme
a)
A területen a levegő szennyezésével járó tevékenység nem végezhető, az egyes emissziós pontforrások létesítése előtt a Környezetvédelmi Felügyelőségtől egyedi határérték meghatározást kell a létesítőnek kérni.
b)
Az épületek fűtését csak gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel lehet megoldani. (4)
A zaj és rezgés elleni védelem
a)
A területen be kell tartani a zaj- és rezgésvédelemről szóló rendelet előírásait, amennyiben a határértékeket meghaladó zaj észlelhető a területen, úgy annak megszüntetéséről intézkedni szükséges.
b)
A területen határértéket meghaladóan zaj- és rezgésszennyező tevékenység nem üzemelhet. (5)
Hulladék elhelyezés
a)
A keletkező kommunális hulladékot a rendszeres szemétszállítás keretein belül kell elszállíttatni.
b)
Az esetleg keletkező veszélyes hulladékokat a telken csak ideiglenesen lehet tárolni. Ezeket egymástól elkülönítetten zárt és fedett tárolóban, vízzáró, és saválló burkolaton szabad elhelyezni. Rendszeres vagy alkalmankénti lerakóba vagy ártalmatlanítóba való előírásoknak megfelelő elszállításukról – bizonylatolt módon az előállítónak kell gondoskodni.
c)
A felszíni vizeknek az olaj- és homokfogóban keletkező hulladékát a tározó üzemeltetőjének kell elszállíttatnia veszélyeshulladék-lerakóba. (6)
Az élővilág védelme
a)
A tervezési területen sem védendő állat- ill. növénytársulás, sem védendő egyed nem található.
b)
A területen fát (kivétel gyümölcsfa) kivágni csak önkormányzati engedéllyel szabad, és azt legalább a törzsátmérő 150%-a mértékéig pótolni kell az ingatlanon, vagy az önkormányzat által meghatározott helyen és fajjal, fajtával. 7
9. § Az épített környezet értékeinek védelme (1)
Helyi védettség
a)
A helyi védettséggel összefüggő követelményeket a hatályos helyi rendelet tartalmazza.
b)
A védelemre javasolt épületek jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza. (2)
A védelem alatt álló, helyi építészeti értéket hordozó épületen az eredeti építészeti karaktert megváltoztató beavatkozás csak egyedi építészeti értékvizsgálat alapján engedélyezhető, amely meghatározza a megtartandó, vagy újraépítendő épületrészeket.
(3)
Régészeti védettség
a)
Földmunkák megkezdése előtt a régészeti szakhatóságot, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát (2001 Szentendre Pf:49) értesíteni kell.
b)
Amennyiben a földmunkák során leletek kerülnek elő, úgy azt biztosítani kell, egyidejűleg arról a régészeti szakhatóságot és/vagy a polgármesteri hivatalt értesíteni kell.
c)
A régészeti szakhatóság leletmentő munkálatait és az abból adódó időveszteséget az építtetőnek tűrnie kell. Az időveszteség a terület előzetes régészeti feltárásával elkerülhető. (4)
A területen építkezni csak az érintet épület, vagy épületrész egyedi építészeti értékvizsgálata alapján lehet, amely vizsgálatot az építési engedélyhez kell csatolni.
(5)
A területen építési engedélyezés szempontjából szabályosnak kell tekinteni valamennyi meglévő telket és - az építészeti értékvizsgálat szerint megtartandó – épületet, abban az esetben is, ha a telek, vagy épület egy vagy több paramétere a helyi építési szabályzatnak nem felel meg. Az ingatlanon csak olyan beavatkozás végezhető, amely a szabályosság irányába hat.
10. § A városkép védelme (1)
A védelem alatt álló épületek és a megtartásra érdemes építészeti értékeket tartalmazó épületek az eredeti illetve az építészeti értékvizsgálat szerint legértékesebb állapot szerint kell helyreállítani.
(2)
A terület városképének és a helyi karakterének megőrzése érdekében az új épületek, vagy épületrészek illeszkedjenek a meglévő épületekhez és azok karakteréhez.
8
a)
A tetők tömegének kialakításakor (tetőidom) egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni, a közterületről látható homlokzaton, tetőzeten többszintes tetőtér és tetőablak nem helyezhető el.
b)
A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését – az illetékes építésügyi hatóság felhívására – a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.
c)
Az épület architektúrájától idegen parapet füstkivezetéseket meg kell szüntetni legkésőbb az ingatlanon végzendő bármely építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben.
d)
A közterületről látható homlokzaton (ablak-)klíma berendezés utólag nem helyezhető el, ilyen berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
e)
A területen műholdvevő illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés lehetőleg a közterületről nem látható módon az épülethez illeszkedve, vagy takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét az érintett szakhatóság véleményének figyelembevételével az illetékes építésügyi hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja.
f)
A területen az utcai, illetve közterületekről jól látható homlokzatok felújítása egységesen, de legalább valamely vízszintes osztópárkánnyal határolt területen készülhet.
g)
Meglévő épület utcai szárnyán funkcióváltás és/vagy üzleti portál építése csak építészeti értékvizsgálat alapján, az utcai homlokzaton egységesen készülhet.
11. § Közlekedés követelményei (1)
Főutak: Az 1. számú főút, a Szabadság út folyamatos 2x1 forgalmi sávos, kétoldali szervízúttal és parkolósávval, kétirányú kerékpárúttal és gyalogjárdával, amely egyben a város tradicionális belső gyalogos főtengelye is, ezért a gépjárműközlekedés átbocsátóképessége korlátozható. Útkategóriai besorolása:
(2)
B.III.a C.
Gyüjtőutak: a Nefelejcs utca, a Katona József utca és a Kisfaludy utca folyamatos 2x1 forgalmi sávos, kétoldali gyalogjárdával és zöldsávval, amelynek egyben a gépjárműközlekedés átbocsátóképessége korlátozható. Útkategóriai besorolása:
B.V.c B.
9
(3)
Lakóutak: valamennyi előbb nem említett utca lakóutca. A lakóutcák az azokról nyíló ingatlanok megközelítését biztosítják és azokon korlátozás, egyirányúsítás és forgalomcsillapítás lehetséges. Útkategóriai besorolása:
(4)
B.VI.d B.
Útburkolatok építése és helyreállítása:
a)
Forgalmi sávok az út terhelésének megfelelő korszerű burkolat lehet.
b)
Gyalogosút, kerékpárút és egyéb burkolatok csak elemekből épített és ágyazatba helyezett burkolat lehet, amely bontás után saját anyagával helyreállítható. Aszfalt és hasonló öntött burkolat nem létesíthető. Aszfalt vagy hasonló burkolatbontás esetén teljes szélességben kell az új – fentieknek megfelelő - burkolatot létesíteni.
c)
Amennyiben bármely burkolaton hosszanti felbontás történik, úgy a burkolat helyreállítása csak teljes szélességben lehetséges (forgalmi sáv, járda szélesség, kerékpárút szélesség stb.). (5)
Az ingatlanokhoz egy legfeljebb 4,5 m széles közúti csatlakozás építhető.
12. § Közhasználat céljára átadott területek (1)
Elvi építési engedélyezési terv alapján a beépítés feltételeit tisztázva az ingatlanok közterület felöli oldalán közhasználat céljára terület kialakítható. A használatról az Önkormányzattal szerződést kell kötni, amely a terület időben használatára is korlátozhatja. A szerződést legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzéséig a telekkönyvbe be kell jegyeztetni.
(2)3 A követelményeket teljes körűen tisztázó elvi építési engedélyezési eljárásokban az építési övezetre meghatározottnál kisebb zöldfelületi százalék is engedélyezhető, ha az érintett telek egy része közhasználat céljára átadott. Az érintett ingatlannak, az építési övezeti előírásokban megállapított minimális zöldfelületi paramétere 5 %-kal csökken, ha a telek legalább 50 %-a közhasználat céljára átadott. (2)
3
Közhasználat céljára átadott terület csak akkor vehető vissza – zárható el a közhasználattól –, ha az ingatlan kedvezmény nélkül sem lépi túl az övezeti előírásokat.
A 8/2007. (III.20.) rendelet 1. §-a által módosítva. Hatályos 2007. március 20-tól.
10
4
13. §
Parkolás követelményei
14. § Közművesítés követelményei (1) Általános előírások A tervezési területet és közvetlen határvonalait érintő közmű-vezetékhálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő − a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített − biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. a)
A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.
b)
A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
c)
A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a MSz 7487/2. szerint.
d)
Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvíz-csatornahálózatra való rákötést követően engedélyezhető.
e)
A vízellátó hálózatot körvezeték rendszer szerint kell továbbépíteni.
f)
A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
g)
A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.
h)
A csapadékvíz elvezetést a Kisfaludy utcán, Szabadság úton, Nefelejcs utcán zárt csatornával kell megoldani.
i)
Nyílt vízelvezető árok a Kossuth Lajos utcán működhet. (2)
Villamosenergia-hálózatok
a)
A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984.(VIII.22.) számú törvényerejű rendelet, az 1994. évi XLVIII. számú törvény, a 34/1995.(IV.5.) sz. Korm. rendelet, az 1/1967.(IV.28.) sz. NIM rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá a MSz 151, a MSz 172 és a MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.
b)
Föld feletti 20 kV-os szabadvezeték hálózatok a nyomvonaluk mindkét oldalán a szélső vezetékektől számított (belterületi szerelvények alkalmazása esetén) 2,52,5 m-es függőleges síkokig terjed ki ez az övezet.
4
A 48/2006. (XI.16.) rendelet 3. §-a által hatályon kívül helyezett szövegrész. Nem hatályos 2006. november 16-tól.
11
c)
A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
d)
20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (3)
Távközlési hálózatok
a)
A távközlési hálózatok, légvezetékek és föld alatti kábelek, alépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. rendelet és a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSz 7487. sz. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
b)
Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. sz. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.
c)
Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető.
d)
A területen bármely vezeték nélküli antenna telepítése építési engedély köteles. (4)
a)
Gázvezeték hálózatok
Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti: középnyomású hálózatoknál 6,0 – 6,0 m, kisnyomású hálózatnál 3,0 - 3,0 m. gáznyomásszabályozónál 15x15 m
A területfelhasználás rendszere 15. § Területfelhasználási egységek (1) a)
A terület belterület, amely a következő területfelhasználási egységekre oszlik:
Beépítésre szánt területek: 12
Településközpont vegyes területek b)
Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek Közterületek (2)
(TK)) (KL)
Vegyes területek
Településközpont vegyes terület amely az alábbi, helyi, építési övezetekre van felosztva: a)
TK-R2-V településközponti, rehabilitációs, közepesen intenzív, jellemzően oldalhatáron álló és zártsorú beépítésű terület;
b)
TK-R4-V településközponti, rehabilitációs, kevésbé intenzív, intézményi funkciójú, jellemzően zártsorú beépítésű terület; (3)
a)
Közlekedési területek
KL-KT (4)
jellemzően
közlekedési célú közterületek.
Közterületek
Egyéb, övezetbe nem sorolt területek.
Építmények elhelyezése 16. § Általános előírások (1)
Az építmények rendeltetése
a)
A területen nem helyezhető el olyan funkció amely a környezetet károsítja, vagy a térség forgalmi viszonyait túlterheli.
b)
A területen üzemanyagtöltő állomás sem önállóan, sem terepszint alatti parkoló részeként, valamint önálló parkolóház nem létesíthető. (2)
Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)
a)
Ahol az építési hely határa és a szabályozási vonal egybeesik, ott a szabályozási vonal egyben kötelező építési vonal is.
b)
A kötelező építési vonaltól el lehet térni terepszint alatt, de a kötelező zöldfelületeket teljesíteni kell. (3)
Az új épülettel, önállóan beépíthető meglévő legkisebb teleknek legalább 500 m2 területűnek, és legalább 10,0 m utcafronti szélességűnek kell lennie, a fenti paramétereknél kisebb, illetve az egyéb jogszabályi előírásoknak nem megfelelő telkek önállóan nem építhetők be. 13
(4)
Az ingatlanok terepszint alatti beépítésénél a terepszint alatti építmény az oldal- illetve a hátsókertbe a jelenlegi terepszinthez viszonyítva legfeljebb +1,0 méter kiemeléssel benyúlhat, ha az legalább 50 cm-es földrétegtakarással kerül kialakításra.
(5)
Az ingatlanokon egy építési helyen belül a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés vegyesen is megengedett, szabadonállóan épület csak a közterületi határvonaltól mért 25,0 méteren túl, a zártsorú beépítés mögött alakítható ki.
(6)
Bármely ingatlanon az építési helyen belül a megengedett beépítési paraméterekkel épület akkor is építhető, ha a szomszédos ingatlanon építési helyen kívül álló – építészeti értéket nem képviselő – építmények, építményrészek találhatók.
(7)
Bármely ingatlanon az építési helyen kívül álló, meglévő lakóépület fennmaradhat, azon új, önálló lakást nem eredményező átalakítás, a meglévő tömegen belüli bővítés és legfeljebb egyszeri 25 m2-rel történő bővítés, valamint a felújítás kivételével más építési munkát végezni nem lehet.
(8)
Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés
a)
A zártsorú épület közterület felőli földszinti rendeltetése a Szabadság út mentén – kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó – üzlet és ügyfélforgalmi helyiség lehet, lakás, iroda stb. kizárt rendeltetés; egyéb közterületek felöl a lakások padlóvonalának legalább +1,00 méterre kell lennie a járdavonalhoz viszonyítva.
b)
A kialakítandó új telkek utcafronti szélességének minimum 18,00 méternek kell lennie, valamint több ingatlan összevonása esetén a homlokzat architektúrájának követni kell a jelenlegi telekállapot tagoltságát (jelenlegi telekhatárokat).
c)
A közút felöl előkerti udvart – cour’ doneur – lehet létesíteni, amelynek szélességi mérete legalább a mélységi méretét érje el. Két, vagy több ingatlanon közös előkerti udvar is kialakítható, ha az épületek közterülete felöli tűzfal nélküli csatlakozása biztosított.
d)
A hátsókert méretét a hátsókert építési vonala határozza meg, valamint a keletkező új tűzfal szomszédos épület tűzfalánál legfeljebb 1,5 méterrel lehet nagyobb, de legfeljebb 15 m-t minden esetben elérhet kivéve, ha az építési hely kisebb mélységet enged meg.
e)
A zártsorú beépítés kialakítása érdekében legfeljebb 9 méter (építési vonalra merőlegesen mért) épületszélességgel ott is lehet építkezni, ahol az a beépítettség túllépéséhez vezet.
f)
A közterület fölé épületrész a közúti űrszelvény felett benyúlhat, a benyúlás mértéke nem lehet nagyobb mint 1,5 m és a benyúlás az oldalhatároktól mért 3,0 méteres homlokzati felületen nem lehet. (9)
Oldalhatáron álló beépítés
14
a)
A kialakítandó új telkek utcafronti szélességének minimum 14,00 méternek kell lennie, valamint több ingatlan összevonása esetén az eredeti – minimális – telekméter szerint tagoltan építhetők az utcai „oldalhatáros” épületnyúlványok.
b)
Az oldalhatáron elhelyezet épület(rész) egyes homlokzatainak magassága 4,50 méternél nagyobb nem lehet.
c)
Oldalhatáron állóan épület(rész) a kialakult beépítéshez igazodva az ingatlan bal oldali telekhatára mentén helyezhető el.
d)
Az oldalhatáron állóan elhelyezett épületek oldalkert méretének legalább 4,50 méternek kell lennie.
e)
A hátsókert méretének legalább a legnagyobb megengedett építménymagasság értékével egyenlőnek kell lennie, ha azonban ez nem teljesíthető úgy a hátsó homlokzat tűzfalas kialakítása kötelező. (10) Szabadonálló beépítés
a)
Az ingatlanokon szabadonállóan épület csak a közterületi határvonaltól mért 25,0 méteren túl, a zártsorú beépítés mögött helyezhető el.
b)
Szabadonállóan épület a tömbbelsőben az építési helyen belül a tűzoltó szakhatóság hozzájárulásával akkor is elhelyezhető, ha a meglévő szomszédos épület(rész)ektől mért távolság az előírt értéknél kisebb, és az építtető vállalja – az érintett tulajdonos beleegyezésével – a szomszédos épületek szakhatóság által előírt esetleges átalakítását, melynek megvalósítása a használatbavételi engedély kiadásának feltételéül szabható. (11) Beépítés és szintterület
a)
Az egyes övezetek beépítési mutatóit az övezeti előírások tartalmazzák.
b)
Az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit; az első pinceszintnek minősülő építményszint területének a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségeinek területeit; a személygépjármű-tároló területét az OTÉK, a helyi parkolási rendeletben, illetőleg e rendelet megalkotásáig jelen előírásokban megállapított férőhely mértékéig; az előző bekezdés szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét.
c)
A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati módjának változása csak akkor engedélyezhető, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az övezetben megengedett legnagyobb mértéket, és az új funkció számára előírt belmagasság biztosított.
d)
Zártsorú (zártudvaros) beépítés esetén az udvar üvegtetős lefedése megengedett. Amennyiben az udvar teljes területe – esetlegesen időbeni korlátozással – a gyalogosforgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott, úgy az udvarlefedés nem számítandó bele a beépítés illetve a szintterületi mutató mértékébe. 15
(12) Városképi illeszkedési szabályok a)
Az előírás szerinti legnagyobb építménymagasság minden esetben megvalósítható. Az ettől eltérő magasságú meglévő szomszédos ingatlanokhoz az új épület tömegtagolásával, architektúrájával igazodni kell (osztópárkány, homlokzati síkok vízszintes tagolása stb.) rizalit szerű épülettömegek). Lejtős terepen, zártsorú beépítésnél az új épület(rész) homlokzatmagasságát a szabályzat keretei között – utcakép alapján – úgy kell meghatározni, hogy annak magassági tagolása kövesse a tereplejtést, illetve fent leírtak szerint csatlakozzon a szomszédos épületekhez.
b)
Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen közelében álló épületek tetősíkjával.
c)
Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, ott elvi engedélyben kell azokat tisztázni. (13) Zöldfelület kialakítás
a)
Az építési engedélyezési tervdokumentációknak minden esetben táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.
b)
A használatba vételi engedély zöldfelületek megvalósulása.
megadásának
feltétele
az
engedélyezett
17. § Egyes építményfajták sajátos előírásai (1)
Kerítés, támfal
a)
A területen tömör, át nem látható kerítés általában nem létesíthető, kivéve ha az támfalként vagy az épület részeként kerül kialakításra és az épület közterületről látható homlokzatát jelentősen nem takarja.
b)
Az utcafronti kerítés építési engedélyezését az épület engedélyezésével egyidőben kell lefolytatni.
c)
A terület meglévő domborzati viszonyait támfal létesítésével csak a legszükségesebb esetben – tereprendezési célból, geológiai, talajmechanikai, hidrogeológiai okok miatt – szabad megbontani.
d)
Támfal létesítésekor a meglévő növényállomány megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.
e)
A területen közterületről láthatóan a támfalak csak természetes – kő – anyagú, vagy ezzel azonos karakterű burkolattal láthatók el, illetve növényzettel takartan alakíthatók ki. (2)
A gépkocsitárolás építményei
a)
A területen közterületről láthatóan sorgarázs önállóan, és épületben sem helyezhető el.
b)
A területen beépíthető telek alatt létesítendő teremgarázs építésének feltételeit csak a felszíni zöldterület védelmét és a közlekedési kapcsolatok megfelelő 16
kiépíthetőségét igazoló elvi építési engedélyezés lefolytatásával meghatározni, melybe az illetékes szakhatóságokat be kell vonni. c)
kell
A területen egy ingatlanhoz csak egy, legfeljebb 4,50 m széles kapu helyezhető el.
(3)
Egyéb építmények
a)
Melléképítmények közül az építési telkeken csak az alábbiak helyezhetők el: közmű-becsatlakozási műtárgy; hulladéktartály tároló; kerti építmény; kerti víz- és fürdőmedence; kerti szabadlépcső.
b)
Szobor, emlékmű, díszkút létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartása mellett a teljes területen megengedett.
c)
Sportterület ideiglenes – időjárás elleni – védelmét szolgáló sátor csak évente a november 1. és április 31. közti időszakra létesíthető.
d)
Üvegház, fóliasátor a területen közterületről láthatóan nem helyezhető el.
e)
Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el, állattartás csak a külön önkormányzati rendeletben e területre meghatározott feltételek szerint lehet.
f)
Hulladéktároló építmény – a közterületi hulladéktároló tartály kivételével – csak kerítéssel egybeépítve engedélyezhető. (4)
Cégérek, hirdetések, reklámok
a)
Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el, új épületeknél ezen felületeket az építési engedélyben meg kell határozni. Az épületek tetőzetén reklámfelületek nem helyezhetők el.
b)
Díszvilágítást, fényreklámot és fényhirdető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényhatás az építmények, rendeltetési egységek, helyiségek és a környező építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a városképet kedvezőtlenül ne befolyásolja.
c)
A területen ún. óriásplakát, reklámtorony és -zászló nem helyezhető el.
Beépítésre szánt területek szabályai 18. § Vegyes területek (1)
TK-R2/V jelű, településközpont vegyes-, rehabilitációs, közepesen intenzív, jellemzően oldalhatáron álló és zártsorú beépítésű terület építési övezete Megegyezik a Templom tér és környéke településszerkezeti és szabályozási tervében alkalmazott övezettel!) 17
a)
Az építési övezet területén a hatályos építési szabályok keretei között az alábbi építmények helyezhetők el: lakóépület, melyben a legalább 50 %-os lakódominancia kialakítása kötelező; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás lakóépületben; a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari tevékenység lakóépületben; a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kereskedelmi szálláshely lakóépületben.
b)
Az építési övezetben az épületek oldalhatáron állóan, és zártsorúan, a szabályozási tervben jelölt építési helyeken helyezhetők el.
c)
A beépítés paraméterei: legnagyobb beépítettség: 40 % terepszint alatt: 50 % szintterületi mutató: 1,0 m2/m2 legnagyobb építménymagasság: 6,0 m legkisebb zöldfelület: 25 %, és a telek minden be nem épített 100 m2-e után 2 db, legalább 6,0 m átmérőjű lombkoronát növelő, előnevelt fát kell telepíteni. ahol ez telken belül nem biztosítható, ott az illetékes építésügyi hatóság az engedélyezés során meghatározza a közterületi telepítés helyét. (2)
TK-R4/V jelű, településközponti, rehabilitációs, kevésbé intenzív, jellemzően intézményi funkciójú, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezet
a)
Az építési övezet területén a hatályos építési szabályok keretei között az alábbi építmények helyezhetők el: lakóépület,5 a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, és kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, igazgatási: oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi, művelődési; a közúttól távolabb eső – tömbbelsőben kijelölt építési helyen – lakóépület, vagy szálláshely szolgáltató épület helyezhető el és az ahhoz tartozó gk. tároló valamint a környező lakóházakat nem zavaró kiegészítő funkciók (pl: reggeliző hely, de nyilvános, zenés étterem nem létesíthető).
b)
Az építési övezetben az épületek a közterület felöli építési helyen elsősorban zártsorúan és a hátsó épületszárnyaknál oldalhatáron állóan, illetve a
5
A 48/2006. (XI.16.) rendelet 3. §-a által módosítva. Hatályos 2006. november 16-tól.
18
szabályozási terven jelölt helyeken szabadonállóan, a kialakult beépítés szerint a szabályozási tervben jelölt építési helyeken helyezhetők el. c)
A beépítés paraméterei: legnagyobb beépítettség: 40 % terepszint alatt: 75 % szintterületi mutató: 1,5 m2/m2 legnagyobb építménymagasság: 10,50 m legkisebb építménymagasság: 7,50 m legkisebb zöldfelület: 25 %, és a telek minden be nem épített 100 m2-e után 2 db, legalább 6,0 m átmérőjű lombkoronát növelő, előnevelt fát kell telepíteni. ahol ez telken belül nem biztosítható, ott az illetékes építésügyi hatóság az engedélyezés során meghatározza a közterületi telepítés helyét.
Beépítésre nem szánt területek 19. § Általános előírások (1)
Területfelhasználás
a)
A terület a szabályozási terven jelölten helyi övezetekre tagozódik.
b)
A beépítésre nem szánt terület közhasználatát – a jogszabályban meghatározott keretek között – folyamatosan biztosítani kell. (2)
Telekalakítás
a)
Az övezetek megengedett telekméretei megegyeznek a történetileg kialakult teleknagyságokkal.
b)
Közterületen, övezeten belül a telkek alakítása a szabályzat módosítása nélkül megengedett. (3)
Az építmények rendeltetése, elhelyezése
Közterületen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, valamint művészeti alkotás (köztéri szobor, plasztika, díszkút) helyezhető el. (4)
Közterület kialakítása
a)
Közhasználatú terek műszakilag, morfológiailag lehatárolható, együttkezelendő egységeinek kialakítása, illetve teljes felújítása csak minden szakágra kiterjedő engedélyezett tervek alapján végezhető.
b)
A zöldfelületek kialakítása csak táj- és kertépítész mérnök által készített, az illetékes építési hatóság által engedélyezett és kiviteli tervek alapján végezhető.
19
c)
A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt egyéb műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.
d)
A járdák, utak mozgáskorlátozottak megfelelően.
e)
A területen a környezethez illő, a környezeti terheléseket, ártalmakat jól tűrő, és minél nagyobb díszértékkel bíró növényzetet kell telepíteni.
f)
A területen – ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi és nincs egyéb műszaki akadálya – az utcák kétoldalas fasor telepítéséről gondoskodni kell. Meglévő fasor esetén, ha a fafaj fasornak alkalmas, azonos fajjal, új fasor létesítése esetén egységes fajjal vagy fajtával kell telepíteni.
felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében a számára feljárókat kell kialakítani az előírásoknak
20. § Közlekedési területek (1)
KL/KT
jelű közlekedési célú közterület
a)
A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál.
b)
A területen csak a közlekedést szolgáló: közutak, pályatestek, közúti csomópontok, a gyalogosforgalom területei (járdák, átkelők, aluljárók), kerékpáros közlekedés területei, a tömegközlekedés megállóhelyei, és azok várakozóépítményei, felszíni parkolás területei, és mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
c)
A közlekedés és közmű céljára igénybe nem vett területeket zöldfelületként kell kialakítani.
20
Szabályozási terv egyedi előírásai 21. § Belváros – a Szabadság út, Nefelejcs utca, Kossuth Lajos utca és a Kisfaludy utca által határolt terület – Szabályozási Tervének egyedi előírásai. (1)
TK-R2/V jelű, településközpont vegyes-, rehabilitációs, közepesen intenzív, jellemzően oldalhatáron álló és zártsorú beépítésű terület építési övezet területének egyedi előírásai: A Kossuth Lajos utca 13 – 17 szám közötti, (hrsz: 2060, 2061, 2065/1) ingatlanokon oldalhatáron álló beépítés esetén az új épület 7,2 m-nél szélesebb nem lehet az utcai csatlakozástól mért 10 m-en belül.
(2)
TK-R4/V jelű, településközponti, rehabilitációs, kevésbé intenzív, jellemzően intézményi funkciójú, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezet területének egyedi előírásai:
a)
Művelődés ház és városi színház célzott terület-felhasználásra kijelölt az alábbi ingatlanok területe: Szabadság út 30/1 hrsz: 2052 beépített ingatlan; Szabadság út 30/2 hrsz: 2053 beépített ingatlan; Szabadság út 32/1,2 hrsz: 2051 beépített ingatlan; Szabadság út 30/3 hrsz: 2054 beépített ingatlan; Szabadság út 34/1 hrsz: 2050/2 beépített ingatlan; Szabadság út 34/2 hrsz: 2050/1 beépített ingatlan;
b)
A művelődés ház és városi színház célzott terület-felhasználásra kijelölt ingatlanok összevonandó területe az alábbi engedményes beépítési paraméterekkel építhető be, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül a beépítés feltételeit tisztázó elvi engedély alapján. az elő-, oldal- és a hátsókert méretek legkisebb értékei kötelező elvi engedély alapján 0 m-re csökkenthetők; legnagyobb beépítettség: 60 % terepszint alatt: 100 % szintterületi mutató: 1,6 m2/m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legnagyobb homlokzatmagasság: a telekhatárok mentén mért 12.75 m mélységben: 10,5 m a telekhatárok mentén mért 12.75 m mélységen belül: 18,0 m legkisebb zöldfelület: 10 %, amely legalább 0,5 m vastag földfeltöltéssel kialakított intenzív (ápolt, locsolt) zöldtető 50 %-os beszámításával is biztosítható.
21
Záró rendelkezések 22. § Hatályba léptetés (1)
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
E rendelet kihirdetésével egyidőben a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott, az Általános Rendezési Terv jóváhagyásáról szóló 19/1995. (VI. 30.) ÖKT számú rendeletének, Budaörs, a Szabadság út, Nefelejcs utca, Kossuth Lajos utca és a Kisfaludy utca által határolt területre vonatkozó előírásai hatályukat vesztik.
(3)
6
Budaörs, 2002. június 25.
Wittinghoff Tamás polgármester
6
Dr. Dudás Péter jegyző
A 38/2005 (V.25.) rendelet 4. §-a által hatályon kívül helyezve.
22
1. számú függelék Helyi védelemre javasolt ingatlanok listája -
Szabadság út 20. Szabadság út 66.
hrsz: 2064 hrsz: 2019
(óvoda és általános iskola); (lakóépület);
hrsz: 2055 hrsz: 2049
(lakóépület, tömegében); (lakóépület, tömegében);
hrsz: 2043 hrsz: 2037
(lakóépület); (lakóépület);
hrsz: 2028 hrsz: 2023 hrsz: 2022/2
(lakóépület, tömegében); (lakóépület); (lakóépület).
7 8 9
Kossuth L. utca 21. Kossuth L. utca 23. 10
Kossuth L. utca 29. Kossuth L. utca 35/2 11
Kossuth L. utca 39.-41. Kossuth L. utca 47. Kossuth L. utca 49.
7
A 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz. rendelet 2.§-a által hatályát vesztett szöveg. A 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz. rendelet 2.§-a által hatályát vesztett szöveg. 9 A 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz. rendelet 2.§-a által hatályát vesztett szöveg. 10 A 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz. rendelet 2.§-a által hatályát vesztett szöveg. 11 A 46/2003. (XII.22.) ÖKT sz. rendelet 2.§-a által hatályát vesztett szöveg. 8
23
