PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2013. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
A KÉPVISELİ TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
(Átdolgozott, egységes szerkezetbe foglalt változata)
Hatályba lépés napja: 2013. július 01.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve 2013. június hó 27. napjától 2013. június hó 30. napjáig.
Pilis, 2013. június hó 30 napja.
Szabó Márton polgármester
Gaálné Czinkos Judit aljegyzı
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 20/2013. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete A Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (a továbbiakban: Képviselı-testület) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Az Állam cím 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában rögzített feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében és a 143 § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Képviselı-testület szervezeti és mőködése rendjérıl, a következı rendeletet (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK Az Önkormányzat jelképei 1. § (1) Pilis városi címere: Álló kerektalpú pajzs, felsı-vörös – mezejében ezüst színő kastély. Az alsó- zöld – mezıben arany szılıfürt. A két mezıt ezüst színő, hullámos pólya választja el. Pilis Város címere az Ör. 1. sz. mellékletét képezi. (2) A felsı mezıben lévı kastély Pilis város egyik legrégebbi, történelmi szempontjából jelentıs és múltját is jelképezı épületét, a Beleznay-Nyáry kastélyt ábrázolja. Az alsó-zöld mezıben lévı szılıfürt utal a város mezıgazdasági jellegére, több évszázada jelentıs szerepet betöltı szılı mővelés hagyományaira. A két mezıt elválasztó, ezüst színő pólya a Pilis városban eredı Gerje patakot jeleníti meg. (3) Pilis város zászlója: fekvı téglalap alakú 5:4 arányú ezüst (fehér) lobogó közép tengelyében Pilis címere, pajzs tartóként zöld leveles szılıágakkal övezve. A sisak dísz helyén zöld Pilis felirat. A zászló négy oldalán váltakozva vörös és zöld lángnyelvek. A vízszintes oldalakon kilenc-kilenc, a függıleges oldalakon hét-hét lángnyelv. Pilis Város zászlója az Ör. 2. sz. mellékletét képezi. 2. § A Képviselı-testület a helyi címer- és zászló alkotásáról, használatáról, elıállításáról, terjesztésérıl, forgalomba hozataláról, a város szlogenjének használatáról, a településnév használatáról, továbbá a díszpolgári cím és az önkormányzat által adományozható egyéb kitüntetésekrıl, elismerésekrıl külön önkormányzati rendelet részeként rendelkezik. 3. § A Képviselı-testület, a polgármester és a jegyzı hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következı felirat található: „Pilis Város Önkormányzati Képviselı-testülete” „Pilis Város Polgármestere” „Pilisi Polgármesteri Hivatal Jegyzıje”
2
4. § (1) A Képviselı-testület az önkormányzati tevékenység minél szélesebb körő megismertetése céljából idıszakosan megjelenı önkormányzati hivatalos kiadványt, lapot jelentet meg „HIRNÖK” címmel, amelynek felelıs kiadója: a Képviselı-testület, felelıs szerkesztıje: a polgármester. (2) A Képviselı-testület a „HIRNÖK” c. idıszaki lap gondozásával (olvasó szerkesztésével, tördelı szerkesztésével) - külön határozatban - felelıs személyeket bíz meg. A felelıs személyek megbízásának felülvizsgálatára a Képviselı-testület jogosult. 5. § (1) A Képviselı-testület a település természeti, környezeti, gazdasági, társadalmi helyzetének ismertetését a világhálón, valamint a nem írott sajtó területén is szükségesnek tartja. (2) A Képviselı-testület az Önkormányzat mőködésével kapcsolatos – a 4. § alatt nem szabályozott – egyéb lakossági tájékoztatás megtétele, koordinálása érdekében, ezen feladat ellátásával médiafelelıs személyt bízhat meg. (3) A Képviselı-testület munkaszervezetének hivatala, a Polgármesteri Hivatal - külön felelıs személy (szervezeti egység) útján - gondoskodik az Önkormányzat, valamint a fenntartásában és mőködtetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek mőködésével, funkcionálásával kapcsolatban keletkezett (közérdekő, külön jogszabályokban is meghatározott) adatoknak, információknak és dokumentumoknak a Pilis Város Önkormányzata által kialakított www.pilis.hu honlapon történı közzétételérıl és változás esetén, annak folyamatos frissítésérıl. (4) A Képviselı-testület által kijelölt médiafelelıs személy, valamint a (3) bekezdés szerint kijelölt külön személy (szervezeti egység) együttmőködéssel gondoskodik az Önkormányzat, illetve a Képviselı-testület munkaszervezetének hivatala, a Polgármesteri Hivatal által fenntartott www.pilis.hu honlap folyamatos mőködtetésérıl, és az adatokban, információkban és dokumentumokban bekövetkezett változás esetén, annak folyamatos frissítésérıl. (5) A Képviselı-testület Pilis Város Önkormányzata, valamint a fenntartásában és mőködtetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek - tárgyidıszakra elfogadott Informatikai Fejlesztési Koncepciója rendelkezéseinek megfelelıen, annak keretein belül gondoskodik a városi honlap informatikai felülete, informatikai környezete folyamatos fejlesztésérıl, korszerősítésérıl. II. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6. § A Képviselı-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti-mőködési leírásokat, rendelkezéseket az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
3
7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilis Város Önkormányzata. (2) Az önkormányzat jogi személy. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervek: a) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, b) a Képviselı-testület jelen rendeletben meghatározott, létrehozott bizottságai: ba) Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság, bb) Pénzügyi Bizottság, bc) Szociális és Egészségügyi Bizottság, bd) Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság, c) a Külterületi Településrészi Önkormányzat a településrészt érintı ügyekben, d) a Polgármester, e) a Polgármesteri Hivatal. (4) A Képviselı-testület által, önkormányzati feladatok ellátására létrehozott állandó bizottságai létszámai: a) Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság 5 fı b) Pénzügyi Bizottság 5 fı c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fı d) Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság 5 fı (5) A Képviselı-testület a külterületi településrészek sajátos érdekeinek képviseletére létrehozott Külterületi Településrészi Önkormányzat létszáma 5 fı (6) Az Önkormányzat illetékességi területe: Pilis város közigazgatási területe. Az Önkormányzathoz tartozó illetékességi terület leírását az Ör. 3. számú melléklete határozza meg. Pilis, Kossuth L. út 47. 29/696-310 29/696-320
(7) Az Önkormányzat székhelye: Az Önkormányzat központi telefonszáma: Az Önkormányzat központi fax száma: (8) A képviselı-testület hivatalának megnevezése: Pilisi Polgármesteri Hivatal.
(9) A Képviselı-testület tagjainak száma: 12 fı. A Képviselı-testületi tagok névsorát az Ör. 4. számú melléklete tartalmazza. III. RÉSZ FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK Az önkormányzati jogok gyakorlása 8. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkezı lakosok (a továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg.
4
(2) A választópolgárok az Önkormányzat Képviselı-testületébe választott képviselıik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. (3) Az Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 9. § (1) Az Önkormányzat - a jogszabályok keretei között - az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelezı önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésébıl gondoskodik. (2) Az Önkormányzat - kötelezı önkormányzati feladatai ellátásának megsértése, vagy veszélyeztetése nélkül, - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelıen: a) közvetlenül vehet részt a vállalkozásokban, azonban ezt megelızıen szakértıi véleményt kér, illetıleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztet, amelyet a napirend tárgyalásakor az elıterjesztéshez csatolni kell, b) a helyi önkormányzati politikával, illetıleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek és ingatlan értékesítéssel, stb.) vállalkozásélénkítı, piacgazdaság barát környezetet teremt, c) az önkormányzat vagyonával összefüggı kezelési, gazdálkodási, valamint hasznosítási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza. (3) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzat kiegészítı állami támogatásra jogosult. 10. § (1) A Képviselı-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintı ügyekben. A Képviselı-testület ezen jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a közbiztonsággal, valamint a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szorosan kapcsolatban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselıtestület kizárólag a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. Az Önkormányzat együttmőködésére vonatkozó sajátos, helyi szabályok 11. § (1) A Képviselı-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervezı munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttmőködik a jogszabályokban meghatározott további önkormányzatokkal, kamarákkal, valamint regionális szervekkel.
5
(2) A koordináció keretében közvetlen cél: a megyei és regionális fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában közvetlen részvétel, valamint egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (3) Az (1) bekezdés szerinti együttmőködéshez kapcsolódó folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a Polgármesteri Hivatal közremőködésével - a polgármester feladata. (4) Az Önkormányzat a feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek tevékenységét, együttmőködik ezen civil, társadalmi, helyi illetve regionális közösségekkel. 12. § (1) Pilis Város Önkormányzata folyamatosan és rendszeresen együttmőködik: a) a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulással, a többcélú önkormányzati kistérségi társulás által ellátandó feladatok közös ellátása és mőködtetése, továbbá a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat közös finanszírozása tárgyában, b) a Monor és Térsége Önkormányzati Fıépítészi Társulással a fıépítészi feladatok társulási formában történı ellátása, továbbá a térség fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, tervek kidolgozása érdekében, c) Cegléd Város Önkormányzatával, valamint a Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Konzorcium tagjaival, a Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretein belül mőködtetett regionális szeméttelep kialakítása, fenntartása, mőködtetése területén, d) Nyáregyháza Község Önkormányzatával, Káva község Önkormányzatával, Bénye község Önkormányzatával, valamint Monorierdı község Önkormányzatával a közös központi orvosi ügyelet fenntartásában, mőködtetésében. (2) Az Önkormányzat a jogszabály rendelkezésén, vagy korábban meghozott helyi képviselıtestületi döntésen alapuló együttmőködéssel összefüggı, a tárgyévre érvényes pénzügyi kötelezettségvállalást a tárgyévre (tárgyidıszakra) érvényes költségvetési rendelete részeként tervezi. Testvértelepülési (testvérvárosi) kapcsolatok kialakítására és fenntartására vonatkozó sajátos, helyi szabályok 13. § (1) Az Önkormányzat nemzetközi hivatalos kapcsolatot tart fenn az olaszországi Piazza al Serchio városával. (2) A külföldi önkormányzattal való további együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötése a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 14. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselı-testületet illetve szerveit illetik meg.
6
(2) Az Önkormányzat által ellátandó alap feladatköröket az Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg. (3) Az Önkormányzat által - saját döntése alapján – ellátandó, önként vállalt feladatköröket további jogszabály (törvény) határozza meg. A (2) bekezdésben foglalt feladatokban – az Mötv 13. § (1) bekezdésében rögzített kötelezıen ellátandó feladatkörök kivételével- az Önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen, - hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (5) Az Önkormányzat által kötelezıen ellátott önkormányzati alapfeladatok, tevékenységek körére vonatkozó kimutatást az Ör. 1. számú függeléke tartalmazza. (6) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok körére vonatkozó kimutatást az Ör. 2. számú függeléke tartalmazza. 15. § (1) A képviselı-testület egyes hatásköreit átruházza, illetve átruházhatja: a) polgármesterre, b) valamely bizottságára, c) részönkormányzatára, d) társulásra (törvényben meghatározott eljárási rend szerint). (2) A Képviselı-testület hatáskörébıl át nem ruházható feladat-illetve hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg. 16. § (1) A Képviselı-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, és a hatáskörét – rendelet módosítással - visszavonhatja. A képviselı-testület által, rendeleti úton, valamely szervére átruházott hatáskör tovább át nem ruházható. (2) A Képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás(ok) folyamatos, magas szintő ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, vezetıjét kinevezi. (3) A Képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. (4) A polgármester, valamint a Képviselı-testület valamely bizottságának, önkormányzati hatósági jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (5) A Képviselı-testületnek a (3) bekezdés alapján meghozott határozatának a bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a Budapest Környéki Törvényszéktıl (1143. Budapest, Thököly út 97-101.) lehet kérni a határozat közlésétıl számított 30 napon belül. A pert Pilis Város Önkormányzata ellen kell indítani.
7
IV. RÉSZ A KÉPVISELİ-TESTÜLET MŐKÖDÉSE A Képviselı-testület képviselete 17. § (1) A Képviselı-testületet a polgármester képviseli. (2) A Képviselı-testületet – a polgármester akadályoztatása esetén – a Képviselı-testület által megválasztott alpolgármester képviseli. (3) A Képviselı-testületet – a polgármester, valamint az alpolgármester egyidejő akadályoztatása esetén – a korelnök képviseli. (4) Egyedi ügyben, a Képviselı-testület bármely képviselı-testületi tag részére, eseti meghatalmazást adhat. Képviselı-testület alakuló ülése 18. § (1) A Képviselı-testület alakuló ülését a választást követı 15 napon belül össze kell hívni. (2) A Képviselı-testület összehívásról a polgármester gondoskodik. (3) A Képviselı-testület alakuló ülését a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig. (4) A Képviselı-testület alakuló ülésén elsı körben a képviselık, ezt követıen a polgármester esküt tesznek. (5) A képviselık a Helyi Választási Bizottság elıtt tesznek esküt. (6) A képviselık eskütételét követıen, a polgármester a Képviselı-testület elıtt tesz esküt. (7) A polgármester eskütételét követıen, a korelnök átadja a szót a polgármester részére. (8) A Képviselı-testület alakuló ülésén meg kell állapítani a polgármester illetményét. (9) A Képviselı-testület alakuló ülésén – a polgármester munkájának segítésére, titkos szavazással, tagjai közül – egy fı, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek részére tiszteletdíjat állapít meg. (10) A Képviselı-testület alakuló ülésén felülvizsgálja a települési képviselık tiszteletdíjáról, és a részükre nyújtandó természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendeletét, hatályos szabályozást. (11) A Képviselı-testület alakuló ülésén felülvizsgálja a Képviselı-testület munkáját segítı szervek rendszerét és struktúráját.
8
A Képviselı-testület üléseinek összehívása 19. § (1) A Képviselı-testület összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a korelnök (a továbbiakban együtt: ülés levezetıje) gondoskodik. (2) A Képviselı-testület – az ülésezés általános rendjétıl függıen - rendes, rendkívüli ülést, vagy közmeghallgatást tart. (3) A Képviselı-testület - az ülésezés formájától függıen - nyilvános vagy zárt ülést tart. A Képviselı-testület üléseinek formája 20. § (1) A Képviselı-testület – fı szabályként – nyilvános ülés tart. (2) A Képviselı-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott eset valamelyikének bekövetkezése esetén, illetve ha az Mötv. 46. § (2) b) pontjában meghatározott ügy tárgyalása esetében, az ügy nyilvános tárgyalásába az érintett nem egyezik bele. (3) A testületi ülést levezetı személy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó eset valamelyikének bekövetkezése esetén, az érintett személyt legkésıbb a napirendi pont megkezdése elıtt írásba, vagy jegyzıkönyvbe foglaltan köteles nyilatkoztatni arra vonatkozólag, hogy az ügy nyilvános tárgyalásába, érintettként beleegyezik-e: amelynek tényérıl a Polgármesteri Hivatal ülések elıkészítésével foglalkozó szervezeti egysége külön jognyilatkozatot (formanyomtatványt) írattat alá az érintettel, - felhívva figyelmét akaratnyilatkozata jogkövetkezményeire. (4) A Képviselı-testület bármely tagjának, vagy a jegyzı indítványára zárt ülés rendelhet el – üzleti érdekek védelme céljából – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor. (5) Mérlegelést nem igénylı esetben, a zárt ülés elrendelésérıl a Képviselı testület nem foglal állást. A testületi ülést levezetı személy köteles az írásban tett elıterjesztésen vagy a napirend szóbeli közlésével egyidejőleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi elıírásra. (6) Mérlegelést igénylı esetben, a Képviselı-testület a zárt ülés elrendelésérıl alakszerő határozat meghozatala nélkül dönt. A zárt ülés elrendeléséhez a Képviselı-testület részérıl minısített többségő szavazás szükséges. (7) A Képviselı-testület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. Törvény elıírhatja, hogy mely esetekben kötelezı az érintett meghívása.
9
A rendes képviselı-testületi ülés, közmeghallgatás elıkészítésére, összehívására vonatkozó közös rendelkezések 21. § (1) A Képviselı-testület szükség szerint, de évente legalább tizenegy alkalommal rendes ülést, és évente két közmeghallgatást tart. (2) Az SZMSZ alkalmazásában, rendes ülés: a) a január, február, március, április, május, augusztus, szeptember, október hónap, utolsó csütörtöki napjára összehívott képviselı-testületi ülés, b) a június és november hónap, utolsó szerdai napjára összehívott képviselı-testületi ülés, c) december hónapban, a tárgyhónap 3. hete csütörtöki napjára összehívott képviselı-testületi ülés. (3) A Képviselı-testület - a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet, - minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig terjedı idıtartamra állapítja meg. (4) A Polgármesteri Hivatal – a Polgármesteri Iroda közremőködésével, - a képviselı-testületi ülés meghívóját, valamint az elıterjesztéseket (mellékleteivel, függelékeivel együtt), legkésıbb 8 nappal a képviselı-testületi ülés elıtt, írásvédett formátumban, elektronikus formában a Polgármesteri Hivatalon belül, a képviselık, külsı jogállású bizottsági tagok részére elkülönített elektronikus mappába (a továbbiakban: e-mail cím) átteszi (közzéteszi). (5) A rendes képviselı-testületi ülés idıpontját és napirendi pontokat tartalmazó meghívót a polgármester a www.pilis.hu honlapon - a meghívó keltével megegyezı napon - megjelenteti. (6) A rendes képviselı-testületi ülésrıl szóló meghívót ki kell függeszteni: a) a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetıtáblájára, b) a Pilis, Petıfi park területén található hivatalos hirdetıtáblára. A rendkívüli képviselı-testületi ülés elıkészítésére, összehívására vonatkozó közös rendelkezések 22. § (1) A testületi ülést levezetı személy sürgıs, halasztást nem tőrı esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni. (2) Az (1) bekezdés szerinti sürgıs, halasztást nem tőrı esetekben a rendkívüli képviselıtestületi ülés elıtt 6 órával is kiküldhetı a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehetı, el lehet tekinteni az írásbeliségtıl is, azonban a sürgısség indokát és körülményeit a testületi ülést levezetı személy mindenképpen közölni köteles. (3) A Képviselı-testület indítványozhatja.
ún.
rendkívüli
összehívását
a
népi
kezdeményezés
is
(4) A településen élı, illetve mőködı, valamely kisebbségi népcsoportot érintı ügyben, a helyi kisebbségi-nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a Képviselı-testület összehívását.
10
(5) A Képviselı-testületet a képviselı-testületi tagok egynegyedének (3 fı), vagy valamely bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára össze kell hívni. A Képviselı-testület ülésére meghívottak 23. § (1) A Képviselı-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jog illeti meg, minden napirendi pont tárgyalásakor: a) a jegyzıt, b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, c) a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetıjét, d) a választókerület országgyőlési képviselıjét, e) a Pest Megyei Kormányhivatal képviselıjét. (2) A Képviselı-testület nyilvános ülésén eseti tanácskozási jog illeti meg, az adott napirendi pont tárgyalásakor: a) a Polgármesteri Hivatal napirend tárgya szerinti belsı szervezeti egységének vezetıjét (kivéve a gazdasági vezetıt), b) az érintett önkormányzati intézmény vezetıjét, az egészségügyi menedzsert, c) a társult fıépítészt, d) központi orvosi ügyelet ügyeletvezetıjét, e) az adott szakbizottság külsı tagját, f) a helyi rendırırs parancsnokát, g) az Önkormányzattal együttmőködési/szerzıdéses jogviszonyban álló Társulás képviselıjét, h) helyi társadalmi szervek vezetıit, amelyek együttmőködési megállapodást kötöttek az Önkormányzattal, i) az érintettet, j) a szakértı jogállású személyt. (3) A Képviselı-testület nyilvános ülésére - tanácskozási jog nélkül - állandó meghívottak: a) a helyi pártok vezetıi, b) a díszpolgárok. (4) A Képviselı-testület zárt ülésén állandó tanácskozási jog illeti meg, minden napirendi pont tárgyalásakor: a) a jegyzıt. (5) A Képviselı-testület zárt ülésén eseti tanácskozási jog illeti meg, az adott napirendi pont tárgyalásakor: a) a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetıjét, b) a Polgármesteri Hivatal napirend tárgya szerinti belsı szervezeti egységének vezetıjét, c) az érintettet, d) a szakértı jogállású személyt.
11
A Képviselı-testület ciklusprogramja 24. § A polgármester a Képviselı-testület megalakulását követı 6 hónap idıtartamon belül - az elsı pénzügyi terv tárgyalását követıen - elkészíti az Önkormányzat ciklusprogramját, amely meghatározza a Képviselı-testület tárgyidıszaki ciklusra vetített tevékenységének irányvonalát, az elsıbbséget élvezı célokat, a fejlesztési elképzeléseket, javaslatokat. A Képviselı-testület munkaterve 25. § (1) A Képviselı-testület éves munkatervét – a polgármester irányításával – a jegyzı minden év december hó 15 napjáig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselı-testület elé. Ezt megelızıen a polgármester gondosodik arról, hogy a Képviselı-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen. (2) A polgármester által beterjesztett munkatervtıl a Képviselı-testület eltérhet. (3) A képviselı-testületi munkaterv fıbb tartalmi elemei: a) a képviselı-testületi ülés(ek) tervezett idıpontjai, helyszínei, b) a képviselı-testületi ülés(ek) tervezett napirendjei, c) a képviselı-testületi ülés(ek) tervezett napirendi pontjai vonatkozásában, az elıterjesztı(k) megjelölése. Az elıterjesztés 26. § (1) Az SZMSZ alkalmazásában, elıterjesztésnek minısül a képviselı-testület valamely bizottsága által, vagy a településrészi önkormányzat által elızetesen véleményezett és javasolt bármely, rendelet vagy határozat elfogadására irányuló szöveges javaslat, beszámoló és tájékoztató anyag is. (2) A Képviselı-testület elé kerülı elıterjesztések fontosabb fajtái: a) rendeletalkotásra irányuló rendeletalkotási (módosítási) javaslat, b) egyedi határozat meghozatalára irányuló, döntést igénylı javaslat, c) beszámoló valamely feladat elvégzésérıl, valamely szerv tevékenységérıl, d) beszámolónak nem minısülı, jogszabályban, vagy szerzıdésben meghatározott jogkövetkezménnyel nem bíró tájékoztató anyag. (3) Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az elıterjesztés számát/tárgyévet, b) az elıterjesztés címzettjét/címzettjeit, c) az elıterjesztés részeként kidolgozott és összeállított indítvány/javaslat elfogadásához szükséges egyszerő/minısített többség elfogadásának jogszabályi alapját/alapjait (hivatkozását),
12
d) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerő bemutatását, a pénzügyi-mőszaki-egyéb ágazati szempontokat, következményeket (szempontrendszert), e) az elızményeket, különösen a tárgyalandó témakörben meghozott korábbi képviselıtestületi döntéseket (kivonatos, lényeges elemeket magában foglaló közlés formájában), f) a pontos jogszabályi hivatkozásokat, g) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket valamint a várható pénzügyi-mőszaki-egyéb ágazati (pozitív és negatív elıjelő) következményeket, költségvetési kihatásokat, h) a határozati javaslato(ka)t – utalva a határozat fajtájára -, illetve rendelettervezete(ke)t. (4) Az elıterjesztés mellékleteként csatolni szükséges: a) az elızményeket, különösen a tárgyalandó témakörben meghozott korábbi képviselıtestületi döntéseket (részletesen), b) jogszabályi keretek részletes bemutatását. (5) A képviselı-testületi ülésre az elıterjesztés elsıdlegesen írásban, sürgısségi indítványt tartalmazó halaszthatatlan esetben, - az indítvány írásbeli megjelölésével szóban terjeszthetı elı. Sürgısségi indítvánnyal a Képviselı-testület elé kerülı ügyekben, a Képviselı-testület – a napirendi pont elfogadásával – járul hozzá a napirendi pont anyagának szóbeli elıterjesztéséhez. (6) A képviselı-testületi munkatervben elıterjesztésre kötelezett az ülés elıtt 8 nappal elıbb köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az elıterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni, összeállítani. (7) A polgármester – különleges szakértelmet igénylı ügyekben – szakértıt is felkérhet az elıterjesztés, a döntési javaslat összeállítására. Az elıterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyzı észrevételezi. (8) Elıterjesztés megtételére jogosultak: a) a polgármester, b) az alpolgármester, c) a bizottság, d) a településrészi önkormányzat a településrészt érintı ügyekben, e) a képviselı, f) a jegyzı. (9) Írásbeli elıterjesztés kizárólag az érintett bizottság, illetve – amennyiben a részönkormányzatot érinti az ügy - a településrészi önkormányzat állásfoglalásával, véleményével, valamint a jegyzı törvényességi észrevételével együtt tőzhetı napirendre. (10) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselı-testület elıterjesztésébe és hozzá kapcsolódó mellékleteibe, függelékeibe. Sürgısségi indítvány 27. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylı ügyekben - legkésıbb a rendes képviselı-testületi ülést
13
megelızı munkanap 16.00 óráig - a sürgısség tényének rövid indoklásával, határozati javaslatot is tartalmazó sürgısségi indítvány nyújtható be a polgármesternél. (2) Halaszthatatlan döntést igénylı esetben készített indítványt (elıterjesztést) – legkésıbb az ülést megelızı munkanap 24.00 óráig – a képviselı-testület tagjai részére meg kell küldeni. (3) Sürgısségi indítványt az terjeszthet be a képviselı-testület részére, - aki rendes elıterjesztés benyújtására jogosult. (4) Amennyiben a Képviselı-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont sürgısségi úton történı tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselı-testület a tárgybani indítványt a soron következı, rendes képviselı-testületi ülésen tárgyalja meg. Rendkívüli indítvány 28. § (1) Rendkívüli indítványt az terjeszthet be a képviselı-testület részére, - aki rendes elıterjesztés benyújtására jogosult. (2) Amennyiben a Képviselı-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont rendkívüli úton történı tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselı-testület a tárgybani indítványt a soron következı, rendes képviselı-testületi ülésen tárgyalja meg. A képviselı-testületi ülés nyilvánossága 29. § (1) Amennyiben a Képviselı-testület ülése nyilvános, arról hang, videofelvétel készíthetı. (2) A Képviselı-testület nyílt ülése szünetében a hang és képanyag rögzítésére szolgáló eszközt, berendezést – annak mőködtetıje – köteles leállítani, hanganyag illetve képi anyag nem készíthetı. (3) A hang, illetve videofelvétel készítésének tényét annak készítıje köteles a polgármester tudomására hozni, - a képviselı-testületi ülés technikai elıkészítésével összefüggı helyi gyakorlat eseti, átmeneti jellegő felülvizsgálata (szükséges technikai, informatikai korrekciók megtétele) végett. (4) A lakosság tájékoztatása – a képviselı-testület nyilvános, rendes üléseirıl, külön szolgáltató bevonásával – az érvényes mősorszórási szolgáltatási szerzıdés szerint történik. (5) A lakosság tájékoztatása – a képviselı-testület nyilvános, rendes üléseirıl, a Polgármesteri Hivatal bevonásával – projektor és kivetítı útján is történhet. (6) A Képviselı-testület zárt ülésén meghozott, a külön törvény szerinti közérdekő adat, és közérdekbıl nyilvános adat megismerésének lehetıségét az Önkormányzat – a Képviselıtestület munkaszervezetének vezetıje, a jegyzın keresztül, az alábbiak szerint – biztosítja: a) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekő adatról, illetve közérdekbıl nyilvános adatról kivonat összeállításával, közlésével,
14
b) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekő adatba, illetve közérdekbıl nyilvános adatba történı betekintéssel, c) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekő adatról, illetve közérdekbıl nyilvános adatról szóló kivonatnak a városi honlapon illetve a „HIRNÖK” c. idıszaki lapban történı közzétételével - a megkeresés, kérelem tartalmának megfelelıen. A képviselı-testületi ülés vezetésének szabályai 30. § (1) A képviselı-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a korelnök (a továbbiakban együtt: ülés vezetıje) vezeti. (2) Az ülés vezetıje a képviselı-testületi ülés megnyitását követıen megállapítja a képviselıtestület határozatképességét, amely határozatképességet a képviselı-testületi ülés teljes ideje alatt köteles folyamatosan ellenırizni. (3) A Képviselı-testület határozatképes, ha az ülésen legalább a képviselıknek több mint a fele – 7 fı – jelen van. (4) Amennyiben a képviselı-testületi ülés határozatképességéhez szükséges 7 fı nem jelent meg, akkor a képviselı-testületi ülés határozatképtelen. Az ülés vezetıje a határozatképtelen képviselı-testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirend tárgyalására, újra összehívja. (5) A napirend elıterjesztése során az ülés vezetıje, a képviselı, illetve a nyilvános ülésen, állandó tanácskozási joggal meghívott személy javaslatot tehetnek: a) a napirendi pontok felcserélésére, b) új napirendi pont felvételére, c) meghívó szerint, írásban javasolt napirendi pont tárgyalásról történı levételére (elnapolás). (6) Az ülés vezetıje - a napirend meghatározása részeként - elıterjeszti a sürgısségi indítványt, a sürgısség tényének rövid indokolásával. (7) A sürgısség befogadhatósága (elfogadhatósága) kérdésében a Képviselı-testület vita lefolytatása nélkül, egyszerő szótöbbséggel határoz. (8) A Képviselı-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) egyszerő szótöbbséggel hozott határozatával állapítja meg. (9) A Képviselı-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) az alábbiak szerint állapítja meg: A képviselı-testületi ülések elsı napirendi pontjai: a) eseti tanácskozási joggal meghívottak esetében, az adott képviselı-testületi ülés kiemelt tárgyát képezı napirendi pont(ok), b) a Képviselı-testület hatáskörébe tartozó, törvény által át nem ruházható napirendi pont(ok) (kivéve rendeletalkotási, rendelet módosítási javaslatok),
15
c) rendeletalkotási, rendelet módosítási javaslat(ok). (10) A Képviselı-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) úgy állapítja meg, hogy az Önkormányzat testületi szerve a nyílt ülés napirendjérıl a zárt ülés napirendjének tárgyalására legfeljebb kettı alkalommal (egy alkalommal soron kívül) térjen át. Napirend elıtti beszámoló, tájékoztatás 31. § (1) Napirend elıtt az ülés vezetıje beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról és a két rendes képviselı-testületi ülés között megtett, a település életét, mőködését és üzemeltetését lényegesen érintı, befolyásoló intézkedésekrıl, valamint - a település ún. Rendezvény naptára alapján - a két rendes képviselı-testületi ülés között megtartandó, elıkészület alatt álló rendezvényekrıl. (2) A polgármester a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló írásbeli beszámoló anyagát legkésıbb a rendes képviselı-testületi ülést megelızı munkanap 16.00 óráig közzéteszi, a képviselı-testület részére megküldi. (3) Napirend elıtt a jegyzı tájékoztatást ad a két rendes képviselı-testületi ülés között várható, a Polgármesteri Hivatal ún. tárgyévi teljesítményértékelési feladata alapján jelentkezı, jelentısebb ügyfélforgalommal járó, tervezett intézkedésekrıl, települési szintő körlevelek tartalmáról (az ellenırzés, akció esetét kivéve). (4) Napirend elıtt a címzett (a címzett távollétében helyettese, mind a polgármester, mind az alpolgármester távollétében a jegyzı) válaszol az elızı képviselı-testületi ülésen a részére szóban vagy írásban feltett, a tárgynapi képviselı-testületi ülésen meg nem tárgyalt, vagy el nem fogadott interpellációra. Napirend elıtti felszólalás 32. § (1) A helyi jelentıségő, halaszthatatlan és rendkívüli sürgısségő ügyben napirend elıtt felszólalásra az ülés vezetıjétıl bármely képviselı 2 percben szót kérhet. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felszólaló képviselı olyan ügyben kért szót, amelynek tárgya Képviselı-testület hatáskörébe tartozik és a képviselı-testület intézkedését tartja szükségesnek, - a Képviselı-testület a felszólalás tárgya szerinti indítványt utólag ügyrendi döntésével - felveheti napirendjére. (3) Amennyiben a felszólaló képviselı a napirend elıtti felszólalás keretében több ügyben kíván felszólani, és a felszólalás idıtartama meghaladja a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott idıtartamot, akkor a felszólaló képviselı az általa elıadni kívántakat írásban terjessze be a Képviselı-testület elé. (4) A képviselı-testületi ülésen megjelent választópolgár a napirend elıtt, közérdeket érintı ügyben a Képviselı-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzıhöz 2 percben kérdést intézhet.
16
(5) Amennyiben a választópolgár nem közérdekő ügyet terjeszt elı, a polgármester a kérdést elıterjesztı személytıl megvonja a szót, amennyiben az állampolgár ezt nem fogadja el, a Képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel határoz a feltett kérdés minısítése ügyében. Kérdés, interpelláció 33. § (1) Kérdés: az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, mőködési, döntési, elıkészítési jellegő felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik a megtárgyalt napirendi pont anyagához. Kérdés - szóban vagy írásban történı - elıterjesztésére képviselı jogosult. (2) A kérdésre a képviselı-testületi ülésen köteles választ adni a címzett, megkérdezett (polgármester, alpolgármester, jegyzı). A kérdésre adott válasz elfogadásáról, elfogadhatóságáról a kérdezı fél dönt. A válasz elfogadásáról a képviselı-testületnek nem kell határoznia. (3) Kérdés napirendi pont elıtti felszólalás, vagy napirendi pont utáni felszólalás részeként is elıterjeszthetı. (4) Interpelláció: érdemi, a tárgynapi ülésen tárgyalandó valamely napirendi pont anyagával kapcsolatos önkormányzati üggyel összefüggı kérdés felvetés, problémákra, mulasztásokra, helytelen magatartásokra történı felhívás. Interpelláció – szóban vagy írásban történı - elıterjesztésére képviselı jogosult. Az interpellált személy: polgármester, alpolgármester, jegyzı. (5) Interpellációt kizárólag az adott napirendi pont tárgyalása során lehet elıterjeszteni. (6) A Képviselı-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról elıször az elıterjesztı nyilatkozik, majd vita nélkül a Képviselı-testület dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról. (7) Amennyiben a Képviselı-testület nem fogadja el az interpellált személy válaszát, utasíthatja a címzettet, hogy részletesebb írásbeli válaszát - jogi, pénzügyi, mőszaki és egyéb ágazati indokai kifejtésével –a címzett valamint a polgármester (a polgármester interpellálása esetén az alpolgármester) részére, továbbá a Képviselı-testület tagjai részére 15 napon belül juttassa el. (8) A Képviselı-testület az adott interpellációval összefüggı részletesebb választ soron következı rendes képviselı-testületi ülésén ismételten megvizsgálja. (9) Amennyiben a Képviselı-testület nem fogadja el az interpellált személy részletesebb, második válaszát sem, az interpelláció tárgyát képezı ügy részletes kivizsgálását határozatával - a tárgy szerint érintett szakbizottság elé utalja, vagy az ügy részletes kivizsgálásra ideiglenes bizottságot hoz létre. A Képviselı-testület az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselıt is bevonja.
17
(10) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselı-testület ülését megelızıen legalább 15 nappal elıbb sor került, úgy arra a képviselı-testületi ülésen kell érdemi választ adni. (11) Írásbeli interpelláció esetén, amennyiben a képviselı-testületi ülésen az interpelláló személy nincs jelen, - úgy írásbeli interpellációját elıterjeszteni nem lehet. Tanácskozás rendje 34. § (1) Az ülés vezetıje a napirendet alkotó napirendi pontok sorrendjében minden elıterjesztés felett külön vitát nyit, melynek során: a) az elıterjesztı a napirendhez a vita elıtt szóban kiegészítést tehet, b) a napirendi pont vitájának megkezdése elıtt, amennyiben az elıterjesztést bizottság megtárgyalta, a bizottság elnöke ismerteti a bizottsági álláspontot, a (javaslatokat magában foglaló) határozato(ka)t, c) az elıterjesztı a javaslatot, illetve a képviselı a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja, d) az elıterjesztıhöz a képviselı-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevık kérdéseket tehetnek fel, amelyre az elıterjesztı köteles röviden, lényegre törıen válaszolni, e) a tárgyalt napirendi pont anyagát érintıen, bármelyik képviselı, bármikor 2 percben ügyrendi javaslatot tehet, f) a képviselı-testület az e) pont szerinti javaslatról vita nélkül határoz, g) az elıterjesztı, illetve az ülés vezetıje javasolhatja a napirendi pont elnapolását, h) a képviselı-testület a g) pont szerinti ügyrendi javaslatról vita nélkül határoz, i) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás idıtartama legfeljebb 5 perc. Amennyiben ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a második és - amennyiben a képviselınek további hozzászólása van - a további hozzászólás idıtartama 2 perc. Az idı túllépése miatt az ülés vezetıje megvonja szót a felszólalótól, és ugyanebben a vitában nem kaphat további felszólalási lehetıséget. j) az elhúzódott napirendi pont feletti vita lezárására. A hozzászólások idıtartamának korlátozására a képviselı-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselı-testület vita nélkül határoz. k) az ülés vezetıje bármely képviselı kérésére legfeljebb 15 perc idıtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult a napirend tárgyalása során, kizárólag egy alkalommal élhet ezen jogával. l) Személyes érintettség okán történı hozzászólás tehetı legfeljebb 2 perc idıtartamban a vita lezárása után, de még a szavazás elıtt a képviselı, vagy elıterjesztı, vagy a tanácskozási joggal résztvevı részérıl, aki a vita során az ıt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. m) A személyes megjegyzésre az azt kiváltó személy legfeljebb 2 percben viszontválasszal élhet, amelyet követıen az ülés vezetıje az ezzel kapcsolatos vitát lezárja. n) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi pont anyagához kapcsolódva, miután a napirendhez több képviselıi hozzászólás nincs – a szavazás elıtt – az elıterjesztı, illetve a jegyzı részére kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak 2 percben.
18
Amennyiben az ügyben lényeges kérdésre az elıterjesztı nem tud kielégítı választ adni, a képviselı-testület az elıterjesztést érdemi vita nélkül kiegészítésre, átdolgozásra visszaadhatja az ügy elıterjesztıjének. o) A vita lezárása után, de még a határozathozatal elıtt a jegyzınek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetıen észrevételt kíván tenni. p) Az ülés vezetıje a vitát akkor zárja le, ha napirendhez további felszólaló nem jelentkezik. Az ülés vezetıje az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzottakat összefoglalja, - az egyes indítványokat (határozati javaslatokat, rendeletalkotási javaslatokat) egyenként teszi fel szavazásra. r) A Képviselı-testület elıször a módosító, vagy kiegészítı indítványokról dönt - elhangzásuk sorrendjében, - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti indítványról (határozati javaslatról, rendeletalkotási javaslatról). s) A szavazás eredményét az ülés vezetıje állapítja meg, illetıleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt indokoltan, - elrendelheti a szavazás megismétlését. (2) Az ülés vezetıje a napirendi pont tárgyalása keretein belül: a) gondoskodik a vita levezetésérıl, ezen belül a hozzászólásra, a kérdésre a szót megadja, b) a vitát összefoglalja, c) a módosító, vagy kiegészítı (határozati) javaslatot felteszi szavazásra, d) a (módosított, illetıleg kiegészített) határozati, rendeletalkotási javaslatot felteszi szavazásra, e) megállapítja a szavazás eredményét. (3) Az ülés vezetıje megállapítja a nyilvános ülésen érdemben tárgyalható napirendi pontok tárgyalásának befejezését, egyúttal zárt ülést rendel el, és intézkedik a zárt ülés megkezdéséhez szükséges feltételek biztosításáról, végrehajtásáról. Tanácskozás rendjének fenntartása 35. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetıje folyamatosan gondoskodik. Ennek során: a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illı, sértı kifejezéseket használ. b) Ismételt figyelmeztetést követıen megvonja az a) pont alatti hozzászólótól a szót. c) Amennyiben a fenti intézkedés(ek) eredményre nem vezet az ülés vezetıje felfüggesztheti az ülést, vagy az ülés vezetıje az üléstermet elhagyja, ezzel félbeszakítja az ülést, amelynek következménye az ülés elnapolása. (2) Az a képviselı, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, illetve a Képviselıtestület további tagját sértı kifejezéssel illeti, - amennyiben bántó kijelentését rögtön nem vonja vissza, továbbá ha a sértett képviselıt, valamint a Képviselı-testületet nem követi meg, - széksértést követ el. (3) A Képviselı-testület a széksértés tényét vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel meghozott határozatában állapítja meg és egyúttal (széksértésenként) 5.000.-Ft-ig, azaz Ötezer forintig terjedı rendbírsággal szankcionálja.
19
(4) Az ülés vezetıjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. Szavazás 36. § (1) A Képviselı-testület a szavazati arányok rögzítésével - alakszerő határozat nélkül - dönt: a) az ügyrendi kérdésekrıl, b) az információs jelentések tudomásul vételérıl. (2) A képviselı-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (3) Egyszerő többség esetén, a javaslat elfogadásához a jelenlévı képviselık, több mint a felének szavazata szükséges. (4) Minısített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott települési képviselık, több mint a felének igen szavazata szükséges. (5) A képviselı-testületi döntésbıl kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı - a vita megkezdése elıtt - köteles bejelenteni a személyes érintettségét. (6) A kizárásról - az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára - a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel dönt. A döntésbıl kizárt képviselı - a jognyilatkozatának megfelelıen - a tanácskozásban részt vehet. (7) A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni, azzal, hogy a döntéshozatalban nem vesz részt. Minısített többséget igénylı ügyek köre 37. § Minısített többség szükséges, az alábbi ügyekben: a) rendeletalkotáshoz, (rendeletmódosításhoz), b) az Önkormányzat szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, vagy annak módosításához, c) a törvény által hatáskörébe utal választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz és annak módosításához vagy visszavonásához, d) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı, e) a helyi népszavazás kiírásához, é) a külön jogszabályban meghatározottak szerint, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, a díszpolgári cím adományozásához, emlékmő állításához, g) a gazdasági program (önkormányzati ciklusprogram) elfogadásához, és annak
20
módosításához, a gazdasági program (önkormányzati ciklusprogram) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához, gy) a költségvetési koncepció, a költségvetés elfogadásához, és annak módosításához, h) az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában, az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatában, valamint az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár(ok), döntési jogkörök alapulvételével, az Önkormányzat költségvetését érintı, pénzügyi kötelezettségvállalással járó elıterjesztés határozati javaslatának elfogadásához, i) a költségvetés végrehajtásáról szóló I. negyedéves, féléves, III. negyedéves beszámoló, az éves zárszámadás, mérlegjelentés elfogadásához, j) az Önkormányzat állásfoglalását érintı pályázat benyújtásához, a pályázat részeként vállalt feltételek módosításához, k) a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzleti tervének, üzleti terve módosításának elfogadásához, l) a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. féléves valamint éves beszámolójának, mérlegbeszámolójának, egyszerősített pénzforgalmi jelentésének, közhasznúsági jelentésének, valamint adózás elıtti eredménye felhasználására vonatkozó javaslatának elfogadásához, m) a helyi adó megállapításához, módosításához, n) a településrendezési terv(ek) (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, szabályozás terv) jóváhagyásához, módosításához, ny) a közterület elnevezéséhez, nevének módosításához, o) önkormányzati hitel felvételéhez (értékhatár nélkül), hitelszerzıdés feltételeinek módosításához, p) önkormányzati kötvény kibocsátásához, a kötvény lejegyzésével, átváltásával összefüggı szerzıdéses feltételek módosításához, q) önkormányzati társulás létrehozásához, a társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, a társulással fennálló szerzıdéses feltételek módosulásához, a társulásból, érdekképviseleti szervezetbıl való kilépéshez, a felek általi megszüntetéséhez, r) külföldi önkormányzattal való együttmőködést rögzítı megállapodáshoz, a megállapodás módosításához, a külföldi önkormányzattal történı együttmőködést rögzítı megállapodás megszüntetéséhez, s) a nemzetközi önkormányzati szervezethez történı csatlakozáshoz, megállapodás jóváhagyásához, a nemzetközi önkormányzati szervezettel kötött megállapodás módosításához, a nemzetközi önkormányzati szervezetbıl történı kilépés kimondásához, sz) a közösségi célú alapítvány, és alapítványi forrás átvételéhez, átadásához, t) a Képviselı-testület által alapított Közalapítvány Alapító Okiratának kiegészítéséhez, módosításához, valamint a Közalapítvány megszüntetéséhez, vagyona feletti rendelkezés (közérdekő, közhasznú célra) megtételéhez, ty) intézmény alapításához, intézmény jogállásának módosításához, intézmény – jogutóddal vagy jogutód nélküli – megszőnésének kimondásához, megszüntetéséhez, u) állásfoglalás a Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény átszervezése, megszüntetése tárgyában, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a települést is érinti, ü) intézmény - törvény által, a képviselı-testület elfogadó vagy jóváhagyó hatáskörébe tartozó - szervezeti okirata jóváhagyásához, a szervezeti okirat módosításához, v) a képviselı kizárásához, w) a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyben való döntés, az Ötv. 33/A. (2) bekezdésében b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyon-nyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatalához, x) a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatásához, y) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
21
z) munkáltatói jogkörben eljárva, a fegyelmi eljárás megindításához, a fegyelmi döntés (büntetés) meghozatalához, a fegyelmi eljárás megszüntetéséhez, zs) önkormányzati vállalkozásban való részvételhez, zs2) önkormányzati biztos kirendeléséhez, adósságrendezési eljárás megindításához. Titkos szavazás 38. § (1) A Képviselı-testület titkos szavazást tarthat mindabban az ügyben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (2) A titkos szavazás megtételére a Képviselı-testület bármely tagja tehet indítványt. (3) A titkos szavazás lebonyolításáról a Képviselı-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság gondoskodik. (4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazat leadás titkosságának biztosításával történik. (5) A titkos szavazás lefolytatását és eredményét az ad-hoc bizottság elnöke ismerteti, amelyrıl a jegyzı külön jegyzıkönyvet készít. A jegyzı által készített külön jegyzıkönyvet a Képviselı-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság valamennyi tagja, továbbá a jegyzı is aláírja. (6) Az (5) bekezdés szerinti jegyzıkönyvet csatolni kell a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvéhez. Név szerinti szavazás 39. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni: a) amennyiben azt törvény elıírja, b) a képviselı-testület feloszlatására irányuló javaslat, állásfoglalás tárgyában, c) amennyiben azt a polgármester vagy bármely képviselı indítványozza. (2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa „abc” sorrendben a tagok nevét, és a jelenlévı tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem” -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. (4) A név szerinti szavazást a képviselı-testületi ülésrıl készült jegyzıkönyvben kell rögzíteni. (5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezetı elnök gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felıl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselı kéri, - a levezetı elnök a szavazást köteles megismételtetni, amelynek tényét a képviselı-testületi ülésrıl készült jegyzıkönyvben rögzíteni szükséges.
22
(6) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot /függetlenül a nem és tartózkodás arányától/ akkor a javaslatot elutasította a képviselı-testület.
A Képviselı- testület döntései 40. § A Képviselı- testület döntései: a) önkormányzati rendeletek b) képviselı- testületi határozatok, amelyek lehetnek: ba) normatív határozatok, bb) önkormányzati hatósági határozatok, bc) egyéb határozatok. A képviselı-testület határozatai és azok jelölése 41. § 40. § (1) A Képviselı- testület/ átruházott hatáskörben illetékes bizottsága az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz: a) az Önkormányzat fenntartásában és mőködésében álló intézmények Alapító Okirata, b) az Önkormányzat gazdasági programja, c) az Önkormányzat költségvetési koncepciója, gördülı költségvetési terve, d) az Önkormányzat és fenntartásában, mőködtetésében álló intézmények gazdálkodásának teljesítésérıl szóló beszámolók, e) a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzleti terve, üzleti terve módosításának elfogadása, a GerjeForrás Nonprofit Kft. féléves, valamint éves beszámolójának, mérlegbeszámolójának, egyszerősített pénzforgalmi jelentésének, közhasznúsági jelentésének, valamint adózás elıtti eredménye felhasználására vonatkozó javaslatának elfogadása, f) a Polgármesteri Hivatalban az igazgatási szünet elrendelése, g) a Képviselı- testület és bizottságainak munkaterve, h) Képviselı- testület bizottsági rendszerének létrehozatala, i) Közmeghallgatás idıpontja és napirendje, j) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló intézmények Szervezeti és Mőködési Szabályzata, Házirendje, Pedagógiai Programja, Nevelési Programja és Szakmai Programja, k) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló intézmények vezetıinek kinevezése, megbízása, l) az Önkormányzati koncepciók, szabályozási tervek, m) a Polgármesteri Hivatal teljesítményértékelési rendszere, n) az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a fenntartott és mőködtetett intézmények között, a tervezés, a gazdálkodás, a beszámolás rendjét rögzítı ún. munkamegosztási megállapodás, ny) kollektív szerzıdések, o) a Közalapítvány közhasznúsági jelentése, p) Önkormányzati fenntartású intézmény létrehozatala, megszüntetése, átszervezése, q) az Önkormányzat éves Közbeszerzési terve, r) az Önkormányzat éves Belsı Ellenırzési Munkaterve, s) az Önkormányzat Stratégiai Belsı Ellenırzési Terve,
23
t) Pályázatok, közbeszerzések eredményhirdetése, ty) Állami Számvevıszék jelentését követı intézkedési terv, u) az általános iskolai elsı osztályok számának meghatározása, ü) a testvérvárosi kapcsolat létesítése, v) önkormányzati tagság létesítése, w) a Bursa Hungarica Ösztöndíj rendszerhez csatlakozás, x) az Önkormányzat Esemény naptárának elfogadása. (2) A határozatokat a naptári év elejétıl kezdıdıen közös sorszám alatt egységes, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (3) A határozatok – kivéve a normatív határozatot – jelölése: Pilis Város Önkormányzata Képviselı- testületének/ Bizottságának …/…. év. (hó, nap) határozata. (4) A normatív határozat jelölése: Pilis Város Önkormányzata Képviselı- testületének/ Bizottságának …/…. év. (közzététel dátuma: hónap, nap) határozata a …………(tárgy)ról. (5) A jegyzı gondoskodik az elfogadott normatív határozat közzétételérıl, kifüggesztésérıl. A kifüggesztés helye: a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévı hivatalos hirdetıtábla. (6) A normatív határozat közzétételének idıtartama: az érvényes és aláírt normatív határozat Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának folyosóján lévı hivatalos hirdetıtáblára történı kifüggesztés napjától számított 3 naptári nap. A normatív határozat levételének határnapja: a kifüggesztés napját követı 3. naptári nap vége. (7) A normatív határozat - fı szabályként - a kihirdetést követı nap lép hatályba. Kivételt képez az az eset, amikor a normatív határozat a Képviselı-testület által meghatározott határnapon lép hatályba. (8) A Képviselı-testület által önkormányzati hatósági ügyben meghozott határozata tartalmi elemeire, - amennyiben az Ötv. másként nem rendelkezik, - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény elıírásait kell alkalmazni. (9) A Képviselı-testület döntésének kiadmányozói a Polgármesteri Hivatal, képviselıtestületi ülés(ek) jegyzıkönyvvezetéséért felelı köztisztviselıi. (10) A Polgármesteri Hivatal - Polgármesteri Irodája útján - a Képviselı-testület által meghozott képviselı-testületi határozatokról - elektronikus úton - betőrendes és határidıs nyilvántartást vezet. (11) A Polgármesteri Hivatal - Polgármesteri Irodája útján - a Képviselı-testület nyilvános valamint zárt ülésén meghozott képviselı-testületi határozatait - elektronikus úton - a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által, e tárgyban kiadott belsı szabályzatban meghatározott határnapig megküldi: a) a Képviselı-testület tagjai részére, törvényességi ellenırzés valamint tájékoztatás végett.
24
(12) A polgármester a következı rendes képviselı-testületi ülésig, illetve napirend elıtt írásban beszámol a képviselı-testületi határozatok végrehajtásáról, vagy egy-egy képviselıtestületi határozat végrehajtásának idıszaki állásáról. A jegyzıkönyv 42. § (1) A képviselı-testület ülésérıl szerkesztett jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv elkészítésérıl és összeállításáról a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondoskodik. (2) A jegyzıkönyv tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; annak kezdését, befejezését; b) idıpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselık nevét, a távol maradt képviselık névsorát, az igazolt illetve igazolatlan távollét jelzésével, d) az ülésen tanácskozási joggal részt vevı meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a testületi szerv határozatképességének a megállapítását; f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; g) az elıterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz az elıterjesztık, hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat; h) napirendi ponthoz kapcsolódóan, a bizottsági állásfoglalásokat (véleményeket); i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; j) a döntéshozatalban résztvevık számát; k) a döntésbıl kizárt önkormányzati képviselı nevét és a kizárás indokát; l) a határozathozatal módját, és fajtáját; m) a szavazás eredményét, a meghozott döntést, a határozat számát és szövegét, a felelıs személy és a feladat végrehajtására megadott (rész)határidı(k) megjelölésével; n) a jegyzı jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; o) a polgármester esetleges intézkedéseit, a fontosabb eseményeket; p) a jegyzıkönyvvezetı nevét. (3) A képviselı-testület valamely tagja kérésére a jegyzı köteles a képviselı által elmondottakat szó szerint jegyzıkönyvbe venni – annak kezdetének és befejezésének pontos megjelölésével. (4) A képviselı-testület nyílt üléseirıl négy példányban kell jegyzıkönyvet készíteni. Ebbıl: a) eredeti példányt a jegyzı kezeli, melyet mellékleteivel együtt évente, a tárgyévet követı év február 28-a napjáig beköttet. /Mellékletek: meghívó, a jelenléti ív, az elfogadott rendeletek, elıterjesztések, azok mellékletei, a képviselı kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólás, a jegyzıi törvényességi észrevétele./ b) a jegyzıkönyv egyik példányát 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal (cím: 1052 Budapest, Városház u. 7.) vezetıjének,
25
c) lakossági tájékoztatás céljából a nyilvános ülésrıl készült jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház részére, és gondoskodni kell Pilis Város Önkormányzatának hivatalos honlapján a jegyzıkönyv internetes közzétételrıl, valamint a Polgármesteri Hivatalban megjelölt, jól megközelíthetı helyen történı kihelyezésérıl, d) a jegyzı munkapéldánya, amelynek alapján a képviselı-testületi határozatok tekintetében, a szükséges intézkedéseket végrehajtásra elıkészíti. (5) A település polgármestere köteles a Képviselı-testület által, nyilvános ülésen meghozott, külön íven szövegezett önkormányzati határozatot - a Polgármesteri Hivatal jegyzıje útján - a települési képviselıknek havonta, - a tárgyidıszaki ülést követı 15 napon belül, elektronikus úton (e-mail-en) - megküldeni. (6) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvébe. (7) A választópolgár a nyilvános ülésen készült jegyzıkönyvrıl, vagy annak meghatározott részérıl, vagy más - a Képviselı-testület és szervei feladatellátáshoz kapcsolódóan keletkezett - normatív tartalmú dokumentumról, elıterjesztésrıl (mellékletérıl, függelékérıl) - a külön jogszabályban meghatározott illeték lerovása ellenében - másolatot kérhet. (8) A zárt ülésrıl a külön jegyzıkönyvet 3 példányban kell készíteni. Ebbıl: a) eredeti példányt a jegyzı kezeli, melyet mellékleteivel együtt évente, a tárgyévet követı év február 28-a napjáig beköttet /Mellékletek: meghívó, a jelenléti ív, az elıterjesztések, azok mellékletei, a képviselı kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólás, a jegyzıi törvényességi észrevétele./ b) a jegyzıkönyv egyik példányát 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal (cím: 1052 Budapest, Városház u. 7.) vezetıjének, c) a jegyzı munkapéldánya, amelynek alapján a képviselı-testületi határozatok tekintetében, a szükséges intézkedéseket végrehajtásra elıkészíti. (9) Az érintett, vagy érdekelt - írásba vagy jegyzıkönyvbe foglalt kérelme alapján - a zárt ülés jegyzıkönyvének reá vonatkozó részérıl (napirendi pontjáról) - az érintett vagy érdekelt távollétében folytatott tanácskozás része kivételével, - kivonatot kérhet. (10) A település polgármestere köteles a Képviselı-testület által a zárt ülésen meghozott, külön íven szövegezett önkormányzati határozatot - a Polgármesteri Hivatal jegyzıje útján, - a települési képviselıknek havonta, - a tárgyidıszaki ülést követı 15 napon belül, elektronikus úton (e-mail-en) - megküldeni. (11) A képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvét (jegyzıkönyveit) az adott ülés vezetıje és az adott ülésen törvényességi ellenırzést végzı személy írja alá. Önkormányzati rendeletalkotás 43. § (1) A Képviselı-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
26
rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) A rendeletalkotási eljárás fıbb szabályai: elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat, a szabályozás várható hatását. Helyi, nagyobb jelentıségő rendelet-tervezetet társadalmi vitára kell bocsátani. (3) Az SZMSZ alkalmazásában Társadalmi vitát igénylı rendeletek: a) településrendezési terv. (4) A rendeletalkotás kezdeményezése megilleti: a) a települési képviselıt, b) a bizottságot, c) a polgármestert, d) az alpolgármestert, e) a jegyzıt, f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy g) a rendelettel/szabályozással érintett, meghatározott társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezet vezetıjét. (5) A rendelet-tervezetet - a jegyzı koordinálásával - a Polgármesteri Hivatal készíti el, és állítja össze. (6) A rendelet-tervezet elıkészítésével - az (5) bekezdés szerinti fıszabályt kivéve megbízható: a) a tárgy szerint illetékes önkormányzati (szak)bizottság, b) a tárgy szerinti szak specifikus ideiglenes bizottság, valamint c) külsı szakértı is. (7) A (6) bekezdés szerinti külsı szakértı bevonására a jegyzı írásban, vagy jegyzıkönyvbe foglaltan tesz javaslatot. (8) A jegyzı köteles részt venni a rendelet-tervezet elıkészítésében és összeállításában, akkor is, ha a rendelet-tervezetet (szak)bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértı készíti el, állítja össze. (9) Az önkormányzat rendelet tervezetei társadalmi véleményezésének formái: a) az önkormányzat hivatalos honlapján megadott elérhetıségen keresztül történı véleményezés ( a továbbiakban: online társadalmi véleményezés), és b) az elıterjesztı által bevont személyek szervezetek által történı véleményezés (a továbbiakban: társadalmi vita). (10) Nem lehet társadalmi véleményezésre bocsátani: a) díjtételekrıl, fizetési kötelezettségrıl szóló rendeletek tervezetét, b) a költségvetésrıl, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezeteit, c) az önkormányzat szervezetérıl és mőködésérıl szóló rendeletek tervezeteit, d) a sürgısségi indítványként elıterjesztett rendeletek tervezeteit, e) azt a rendelet- tervezetet, amelynek elfogadásához kiemelkedı közérdek főzıdik,
27
f) azt a rendelet- tervezetet, melynek kapcsán lakossági fórumot tartanak, g) azon rendeletek, amelyekrıl nem lehet helyi népszavazást tartani. (11) A Képviselı- testület által tárgyalandó rendelet- tervezetet – 42. § (10) bekezdésében foglalt kivétellel- az elıterjesztést tárgyaló bizottsági üléseket megelızı hét hétfıi napján a honlapon publikálni kell és el kell indítani az online társadalmi véleményezést. (12) Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelet- tervezetrıl a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a bizottsági üléseket megelızı hét pénteki napjáig. (13) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követı 1 évig meg kell ırizni. (14) A beérkezett vélemények tekintetében az elıterjesztıt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (15) A társadalmi vitára bocsátás keretében az elıterjesztı meghatározza, hogy jelen Ör.- ben meghatározottakon túlmenıen, választása szerint mely civil és szakmai szervezetekkel, közéleti személyekkel, díszpolgárokkal javasolja a téma egyeztetését. A személyeknek, szervezeteknek a rendelet- tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a véleményezınek legalább 3 nap álljon rendelkezésre álláspontja kialakítására. (16) Az elkészített rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett szakbizottság véleményezi. (17) A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, az éves pénzügyi, költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetet és annak felülvizsgálatára, (évközi) módosítására irányuló szabályozási anyagokat - minden állandó bizottságnak véleményezni kell. (18) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzı szerkeszti meg, amelyet a polgármester és a jegyzı ír alá. (19) Valamennyi önkormányzati ciklusban a Képviselı-testület ülésének napirendjére kell tőzni az önkormányzati rendeletek alkalmazásának hatását, fel kell tárni az érvényre jutást gátló körülményeket, a megfelelı eredményeket. 44. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként l-tıl kezdıdıen folyamatos sorszámmal kell ellátni és feltüntetni a dátumot. Az évszámot követıen zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal / napját /arab számmal/ fel kell tüntetni. Az önkormányzati rendelet jelölése: „Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének …./… (hó, nap) sz. önkormányzati rendelete ……………………………………..-ról/rıl.” (2) Az önkormányzati rendelet közzétételérıl, kifüggesztésérıl a jegyzı gondoskodik. A kifüggesztés helye: a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévı hivatalos hirdetıtábla.
28
(3) Az önkormányzati rendelet közzétételének idıtartama: az érvényes és aláírt önkormányzati rendelet Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának folyosóján lévı hivatalos hirdetıtáblára történı kifüggesztés napjától számított 3 naptári nap. Az önkormányzati rendelet levételének határnapja: a kifüggesztés napját követı 3. naptári nap vége. (4) Az önkormányzati rendelet - fı szabályként - a kihirdetést követı hónap 1. napján lép hatályba. Kivételt képez az az eset, amikor az önkormányzati rendelet ún. sürgısségi végrehajtást igényel, ezekben az esetekben az önkormányzati rendelet a kihirdetés hónapjának valamely, a Képviselı-testület által meghatározott határnapján lép hatályba. Ettıl eltérı esetben, a Képviselı-testület, mint az önkormányzati rendelet megalkotója a tárgybani (alap) (módosító) önkormányzati rendeletben határozza meg a hatálybalépés idıpontját. (5) A jegyzı a kihirdetett önkormányzati rendeletet - annak hatályba lépése elıtt, a Polgármesteri Hivatal útján - megküldi a címzett intézmények, szervezeti egységek képviselıi számára. (6) A jegyzı a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeletet - legkésıbb az önkormányzati rendelet hatályba lépése napjáig - az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett internetes honlapon, teljes terjedelmében közzéteszi (www.pilis.hu.). (7) A jegyzı a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendelet számát és tárgyát a „Hírnök” c. idıszaki lap, következı számában közzéteszi. (8) A jegyzı a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeletet a Képviselı-testület tagjai részére a Polgármesteri Hivatal keretein belül mőködtetett, a képviselı-testületi anyagok közzétételére, küldésére szolgáló elektronikus felületen a tárgyhónapot követı hónap 15. napjáig megküldi (közzéteszi). (9) A jegyzı - a Képviselı-testület tárgyévi munkaterve részeként meghatározottan, rövid indokolással ellátva - önkormányzati ciklusonként gondoskodik az önkormányzati rendeletek ciklikus felülvizsgálatáról. Közmeghallgatás 45. § (1) A Képviselı-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal közmeghallgatást tart. (2) A Képviselı-testület a közmeghallgatás(ok) idıpontjait - a Képviselı-testület és szervei tárgyévre vonatkozó munkaterve vizsgálatával és elfogadásával egyidejőleg - a tárgyév január havi rendes képviselı-testületi ülésén határozza meg. (3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen mőködı társadalmi szervezetek, egyesületek képviselıi a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a települési képviselıhöz, a jegyzıhöz közérdekő kérdést intézhetnek, illetıleg közérdekő javaslatot
29
tehetnek. (4) A közmeghallgatás pontos tárgyára vonatkozó javaslato(ka)t a polgármester a közmeghallgatás tervezett ülésnapja elıtti tárgyhavi rendes képviselı-testületi ülésen terjeszti a Képviselı-testület elé, döntéshozatal végett. A Képviselı-testület határozatban állapítja meg és határozza meg a közmeghallgatás napirendjét. (5) A közmeghallgatás helyérıl, idejérıl a tárgykörökrıl az SZMSZ 21. §-ában meghatározott módon, tájékoztatni kell a lakosságot, legkésıbb az ülés tervezett napja elıtt 15 nappal. (6) A közmeghallgatást az ülés vezetıje vezeti. Az ülés vezetıje megadja a szót a kérdések, javaslatok elhangzására, valamint a válaszadásra. (7) A választópolgár a kérdéseit, a véleménynyilvánítást legfeljebb 5 percben mondhatja el. Az idı leteltével a közmeghallgatást levezetı személy (ülés vezetı) a szót megvonja. Amennyiben a választópolgár azt nem fogadja el, - a Képviselı-testület egyszerő többséggel meghozott ügyrendi szavazatával a polgármester a választópolgártól a szót megvonja. Lakossági fórum 46. § (1) A Képviselı-testület a lakosságot érintı fontosabb kérdések eldöntéséhez lakossági fórumot szervezhet. (2) A lakossági fórum a fontosabb döntések elıkészítésébe való bevonást szolgálja. (3) A lakossági fórum összehívására - az ülést elıkészítı személy döntésétıl függıen - a közmeghallgatás szabályai az irányadók. V. RÉSZ A TELEPÜLÉSI KÉPVISELİ, A TANÁCSNOK A települési képviselı 47. § (1) A települési képviselı megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. (2) A települési képviselı a Képviselı-testület alakuló ülésén, - a megbízólevél átvételét követıen - a Helyi Választási Bizottság elıtt esküt tesz. (3) A települési képviselı az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. (4) A települési képviselı a megbízólevelének átvételétıl számított 30 napon belül, majd azt követıen minden év január l. napjától számított 30 napon belül – törvényben szabályozottak szerint – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
30
(5) A települési képviselı saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élı házas, vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. (6) A települési képviselı vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó rendelkezéseket az Ör. 12. számú mellékletét képezı Polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselıi vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat rögzíti. Tanácsnok 48. § (1) A Képviselı-testület a települési képviselık közül - a képviselı-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére - tanácsnokot választhat (bízhat meg). (2) A tanácsnok felügyeli a képviselı-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. (3) A tanácsnok jogállására, feladat-és hatásköreire az Ötv. 21. §-ának rendelkezései az irányadóak. (4) A Képviselı-testület által a tanácsnoki tisztségre adott megbízás visszavonható. (5) A tanácsnok jogai és kötelezettségei a tanácsnoki megbízás megszőnésével, megszüntetésével szőnnek meg. A települési képviselı jogai és kötelességei 49. § (1) Minden települési képviselınek azonosak a jogai és kötelességei. (2) A települési képviselıi jogai különösen: a) a Képviselı-testület ülésén a polgármestertıl, az alpolgármestertıl, a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni, b) a települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni, illetıleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzıkönyvben, c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen, javasolhatja a bizottság elnökének (ülés vezetıjének) a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati ügy megtárgyalását, d) kezdeményezheti, hogy a Képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselı-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését, e) megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet, f) a Képviselı-testület hivatalától (Polgármesteri Hivataltól) igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést, g) közérdekő ügyben kezdeményezheti a Képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a Polgármesteri Hivatal - a jegyzı vagy az illetékes szervezeti egység vezetıje útján - 15
31
napon belül érdemi választ köteles adni. (3) A település képviselı kötelességei különösen: a) köteles részt venni a Képviselı-testület illetve a Képviselı-testület által létrehozott bizottság(ok) munkájában, b) köteles részt venni - felkérés alapján - a képviselı-testületi ülések elıkészítésében, valamint különbözı vizsgálatok lefolytatásában, c) köteles részt venni - felkérés alapján - a Képviselı-testület döntéseinek végrehajtása szervezésében és a feladatellátás ellenırzésében, d) a település egészéért vállalt felelısséggel képviseli választóinak érdekeit, e) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, f) köteles bejelenteni - adott ügy döntéshozatalra történı elıkészítésékor, tárgyalásakor érintettségét, g) elıre, legkésıbb az ülés megkezdéséig írásban (levélben, faxon, e-mail-en) vagy szóban (telefonon) köteles bejelenteni, ha a Képviselı-testület illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. (4) A települési képviselı – a Mötv-ben, vagy a (2) és (3) bekezdésben nem részletezett egyéb jogait és kötelezettségeit Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott, a települési képviselık tiszteletdíjáról, és a részükre nyújtandó természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelete határozza meg. (5) A települési képviselı jogai és kötelezettségei a képviselıi megbízatás megszőnésével, vagy megszüntetésével szőnnek meg. A települési képviselıi megbízatás megszőnése 50. § (1) A települési képviselı megbízatása megszőnik: a) a megválasztását követı helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha az önkormányzati képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén, f) a képviselı-testület feloszlatásával, g) a képviselı-testület feloszlása esetén, vagy h) a képviselı halálával. (2) A települési képviselı lemondhat: a) a lemondás tényének képviselı-testületi ülésen történı bejelentésével (a lemondás tényét a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvében rögzíteni kell), b) a képviselı-testülethez intézett írásos nyilatkozatával, amelyet a polgármesternek ad át, vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot, annak lényeges tartalmát a képviselı-testület következı ülésén ismertetni kell.) (3) A települési képviselı lemondását nem vonhatja vissza.
32
(4) A képviselı-testület a települési képviselıi megbízatás megszőnését, megszüntetését határozatban állapítja meg, az alábbi eset valamelyikének bekövetkezése esetén: a) a képviselı összeférhetetlenségének kimondása esetén, b) amennyiben a képviselıi megbízatást azért kell megszüntetni, mert a képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén. Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás 51. § (1) A települési képviselı nem lehet: a) a központi államigazgatási szerv köztisztviselıje, b) a kormányhivatal vezetıje, köztisztviselıje, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselıje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatra is kiterjed, c) a jegyzı, az aljegyzı, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje, d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, e) aki illetve akinek a személyes közremőködésével mőködı gazdasági társaság önkormányzati feladatot – a képviselı-testülettel vagy a képviselı-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerzıdés vagy munkaszerzıdés alapján lát el, f) a kuratóriumi tagság kivételével, a képviselı-testület által létrehozott közalapítvány kezelı szervének tisztségviselıje, g) a képviselı-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsa vezetı testületének tagja, h) az Önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének tagja, valamint a gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje, i) az önkormányzati tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vezetı testületének tagja, j) helyi és körzeti mősorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztı vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, ezek vezetı állású alkalmazottja. (2) A települési képviselı tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés jogcíme kivételével - nem vehet fel az Önkormányzat által létrehozott és alapított közalapítványban, nonprofit korlátolt felelısségő társaságban végzett tevékenységéért. (3) A települési képviselı a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek, és az összeférhetetlenség keletkezésétıl számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. (4) A Képviselı-testület a képviselı-testületi tag összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, - a témával kapcsolatban létrehozandó, ideiglenes bizottságot bízhat meg. (5) A települési képviselı az összeférhetetlenséggel érintett tisztségrıl való lemondását írásban köteles benyújtani, és annak eredeti példányát átadni köteles a polgármesternek. (6) Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
33
A polgármester a kezdeményezést átadja az e célból létrehozott ideiglenes bizottságnak. (7) A bizottság elıterjesztése alapján a Képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenség fennállásáról. (8) A települési képviselı az összeférhetetlenségét megállapító, illetıleg a megbízatása megszőnését – a képviselı-testületi ülésekrıl egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselıi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a területileg illetékes Pest Megyei Bíróságtól. (9) A Pest Megyei Kormányhivatal vezetıje a járási bíróságnál kezdeményezheti a képviselı összeférhetetlenségének kimondását, ha a Képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl vagy döntése jogszabálysértı. VI. RÉSZ A KÉPVISELİ-TESTÜLET BIZOTTSÁGI RENDSZERE Általános rendelkezések 52. § (1) A Képviselı-testület állandó, ideiglenes, illetve az állandó bizottságon belül albizottságo(ka)t hozhat létre. (2) A bizottság – feladatkörében – elıkészíti a Képviselı-testület döntéseit, szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását. (3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselık közül kell választani. (4) A bizottság(ok) nem képviselı jogállású tagjai a megválasztásukat követıen azonnal, a Képviselı-testület ülésén esküt tesznek. (5) A polgármester, az alpolgármester, a Képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja. (6) A Képviselı-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely elıterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselı-testületnek döntéshozatalra. (7) A Képviselı-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott idıre, vagy feladat elvégzésére hozhat létre, - amely ezt követıen megszőnik. (8) Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát, és elnöke kizárólag települési képviselı lehet. (9) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
34
(10) Az állandó bizottság - a munkatervben meghatározott idıpontban - az önkormányzati ciklus végén, a negyedik év szeptember havi rendes képviselı testületi ülésén beszámol a Képviselı-testületnek az eltelt idıszakban végzett munkájáról. 53. § (1) A Képviselı-testület a bizottság(ok), részönkormányzatok feladatkörérıl, elnevezésérıl, létszámáról, összetételérıl a Képviselı-testület alakuló ülésén dönt. (2) A Képviselı-testület a bizottság(ok), részönkormányzatok feladatkörérıl, elnevezésérıl, létszámáról, összetételérıl szóló döntését, határozatát – az SZMSZ módosításával egyidejőleg – bármikor felülvizsgálhatja. (3) Minden bizottság abban a feladatkörében jár el, amelyet a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzata meghatároz a számára. E feladatkörében eljárva elıkészítheti a Képviselı-testület döntéseit, majd szervezi és ellenırzi az adott döntés(ek) végrehajtását, a végrehajtás folyamata állását. (4) A bizottság feladatkörébe tartozó témákban elıterjesztést, javaslatot dolgozhat ki, amelyet elızetesen megtárgyal és álláspontjáról, véleményérıl - határozata közzétételével tájékoztatja a döntéshozó Képviselı-testületet. (5) A bizottság képviselı és nem képviselıi jogállású tagjainak jogai és kötelezettségei, - a bizottság mőködésével összefüggésben - azonosak. (6) A bizottság ülésének jegyzıkönyvét a bizottság elnöke (ülést vezetı személy), valamint az ülésen résztvevı jegyzıkönyv hitelesítı (a bizottság egy tagja) írja alá és az ülésen részt vevı, törvényességi ellenırzést képviselı (jegyzı vagy aljegyzı) szignálja. Különös rendelkezés 54. § (1) A Képviselı-testület a polgármester, az alpolgármester valamint a Képviselı-testület további tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenırzésével a Pénzügyi Bizottságot, bízza meg. (2) A Pénzügyi Bizottság a polgármester, az alpolgármester valamint a Képviselı-testület további tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenırzésével kapcsolatban, mint Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság jár el. A bizottság(ok) összehívása, mőködése 55. § (1) A képviselı-testületi ülés napját megelızıen: a) 8. napra kell a Szociális és Egészségügyi Bizottság rendes ülését, b) 7. napra kell a Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság rendes ülését, c) 3. napra kell a Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság rendes
35
ülését, d) 2. napra kell a Pénzügyi Bizottság rendes ülését összehívni. (2) A bizottság (rendes) ülésének összehívásáról a bizottság elnöke - az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján és közremőködésével - gondoskodik. (3) A bizottságot 5 napon belüli idıpontra össze kell hívni, ha a polgármester kezdeményezi a bizottság összehívását. (4) A bizottsági ülés idıpontjáról, a tárgyalandó napirendrıl a polgármestert és az alpolgármestert, a jegyzıt, valamint minden települési képviselıt - az SZMSZ rendelkezései szerint - értesíteni kell. 56. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - a jegyzıvel történt egyeztetést követıen - hívja össze, úgy, hogy a meghívót legalább 5 nappal, az ún. rendes elıterjesztéseket 1 nappal az ülést megelızıen megkapják az érintettek. (2) A Polgármesteri Hivatal a bizottsági ülés meghívóját és az ülésen tárgyalandó elıterjesztéseket (a hozzá tartozó mellékletekkel, függelékekkel együtt), írásvédett formátumban, elektronikus formában küldi meg a bizottság részére. (3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén, távollétében az általa meghatalmazott, képviselı jogállású bizottsági tag vezeti. (4) A bizottság éves munkaterv alapján mőködik, melyet a Képviselı-testület munkatervének elkészítésével és összeállításával egyidejőleg, a tárgyév január havi bizottsági ülésén fogad el és hagy jóvá. (5) A bizottság ülése – fı szabályként – nyilvános. A bizottság zárt ülésének tarthatóságára és elrendelésére vonatkozólag a bizottság ülését vezetı személy a Képviselı-testület zárt ülésekre vonatkozó szabályait köteles értelemszerően alkalmazni. (6) Több bizottság feladatkörét érintı ügy napirendre tőzésekor, a bizottság elnökök dönthetnek arról, hogy együttes bizottsági ülésen tárgyalják meg az adott napirendet. Az ülés levezetése a bizottsági ülést vezetı levezetı elnök(ök) megállapodása szerint történik. A határozatképességet - valamennyi bizottság esetén, - külön–külön kell megállapítani. Az elıterjesztı által elıterjesztett (határozati, rendeletalkotási) javaslatot, valamennyi bizottságnak külön kell meg kell vizsgálnia, az indítvány tárgyában állást kell foglalnia. (7) A bizottsági tag a bizottsági ülésen köteles részt venni. (8) Amennyiben a bizottság nem képviselı jogállású tagja 6 hónap idıtartamig a bizottsági ülések 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselıtestület állást foglal a bizottsági tagságának megszüntetésérıl. (9) Amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik, a bizottsági ülés rendjére a Képviselıtestület ülésének rendjére vonatkozó szervezeti illetve mőködési szabályokat kell alkalmazni.
36
A bizottság döntései 57. § (1) A Bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz, vagy állást foglal. (2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles az erre vonatkozó napirendi pont megnyitását követıen bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (3) A bizottság valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlása (döntéshozatal, állásfoglalás) során döntést (határozatot) hoz. (4) A bizottság döntésének kiadmányozója - az adott ülés levezetésért felelıs személy jóváhagyása alapján - az Polgármesteri Hivatal bizottsági ülés(ek) jegyzıkönyvvezetéséért felelı köztisztviselıi. (5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá mőködésükhöz szükséges szakmai, technikai, adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyzı – a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. (6) A bizottság ülésérıl hangfelvétel és ennek alapján jegyzıkönyv készül, a javaslatokat rögzítı ún. jegyzıkönyvi kivonatot az ülést követı 2 napon belül, míg a bizottsági ülésen elhangzott lényeges jognyilatkozatokat rögzítı jegyzıkönyvet az ülést követı 15 napon belül el kell készíteni, össze kell állítani. (7) A jegyzı a bizottság határozati javaslatait - a pontos szavazati arány feltüntetésével együtt, - napirendi pontonként összesítve a Képviselı-testület tagjai részére - a Polgármesteri Hivatal keretein belül mőködtetett, a képviselı-testületi anyagok közzétételére, küldésére szolgáló elektronikus felületen a képviselı-testület ülése napjáig felteszi, - közzéteszi.
VII. RÉSZ A KÜLTERÜLETI TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT Illetékességi területe, feladat- és hatásköre 58. § (1) A Képviselı-testület Pilis város külterületéhez tartozó településrészeken létrehozza a Külterületi Településrészi Önkormányzatot. (2) A Külterületi Településrészi Önkormányzat illetékességi területének leírása: Az illetékesség az alábbiakban lehatárolt területre terjed ki: Pilis város belterületét körülvevı külterületi részek. (3) A Külterületi Településrészi Önkormányzat abban a feladatkörében jár el, amelyet a
37
Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzata meghatároz a számára. E feladatkörében eljárva a Külterületi Településrészi Önkormányzat véleményezi a Képviselıtestület elé kerülı alábbi elıterjesztéseket: a) a kizárólag Külterületet érintı rendelet-tervezetek és más elıterjesztések, b) a kizárólag Külterületet érintı önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek alapítása, használatuk szabályozása, ezen kitüntetések és elismerı címek adományozása, c) a kizárólag Külterületet érintı településrendezési szabályok megállapítása, módosítása, d) Külterületi közterület elnevezése, a Külterületen szobor, emlékmő állítása, e) a kizárólag Külterületet érintı szociális, kulturális, oktatási, sport ügyek, f) a településrészt érintı helyi tömegközlekedéssel, közbiztonsággal, energiaszolgáltatóval, közmővelıdési tevékenységgel kapcsolatos ügyeket. (4). A Külterületi Településrészi Önkormányzat kezdeményezheti a Képviselı-testületnél: a) a (3) pont a)-f) alpontjaiban meghatározott döntések meghozatalát, b) vélemény-nyilvánítást olyan a településrészt érintı ügyekben, amelyekben törvény az érintett önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı, c) a Képviselı-testület vagy valamely bizottsága bármely a feladat- és hatáskörébe tartozó Külterületet érintı ügyet tárgyaljon meg. (5) A Külterületi Településrészi Önkormányzatra nem ruházható át önkormányzati hatósági hatáskör. (6). A Külterületi Településrészi Önkormányzat feladatai ellátása során együttmőködik: a) a Képviselı-testülettel, b) a Képviselı-testület bizottságaival, c) a lakosság önszervezıdı közösségeivel, a civil szervezetekkel, d) a nemzetiségi önkormányzatokkal, e) az oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek és ifjúsági feladatokat ellátó nem önkormányzati intézményekkel, f) az egyházakkal. A Külterületi Településrészi Önkormányzat összetétele, tagjai megválasztásának szabályai 59. § (1) A Külterületi Településrészi Önkormányzat 5 fıbıl áll, tagjainak több mint felét és ebbıl az elnökét, a települési képviselık közül kell választani. (2) A Külterületi Településrészi Önkormányzat tagjait és tagjai közül az elnököt a Képviselıtestület választja meg. (3) A Külterületi Településrészi Önkormányzat nem képviselı jogállású tagjait a Külterületen élık lakossági fóruma által javasolt jelöltek közül választja a Képviselı-testület. A lakossági fórumot a Külterületi Településrészi Önkormányzat létrehozását követı 45 napon belül kell összehívni.
38
(4) A Külterületi Településrészi Önkormányzat nem képviselı jogállású tagjai a megválasztásukat követıen azonnal, a Képviselı-testület ülésén esküt tesznek. (5) A polgármester, az alpolgármester, a Képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet Külterületi Településrészi Önkormányzat elnöke, tagja. (9) A Külterületi Településrészi Önkormányzat mellérendeltségi viszonyban áll a bizottságokkal. (5) A Külterületi Településrészi Önkormányzat képviselı és nem képviselıi jogállású tagjainak jogai és kötelezettségei, - a Külterületi Településrészi Önkormányzat mőködésével összefüggésben - azonosak. (6) A Külterületi Településrészi Önkormányzat ülésének jegyzıkönyvét a Külterületi Településrészi Önkormányzat elnöke (ülést vezetı személy), a jegyzıkönyvvezetı írja alá és az ülésen részt vevı, törvényességi ellenırzést képviselı (jegyzı vagy aljegyzı) szignálja. A Külterületi Településrészi Önkormányzat összehívása, mőködése 60. § (1) Amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik, a Külterületi Településrészi Önkormányzat összehívására, mőködésére, az ülés rendjére a bizottságok összehívására, mőködésére, ülésének rendjére vonatkozó szervezeti illetve mőködési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Külterületi Településrészi Önkormányzat rendes ülését a képviselıtestületi ülés napját megelızıen 9. napra kell összehívni. (2) A Külterületi Településrészi Önkormányzat feladatkörébe tartozó témákban elıterjesztést, javaslatot dolgozhat ki, amelyet elızetesen megtárgyal és álláspontjáról, véleményérıl határozata közzétételével - tájékoztatja a döntéshozó Képviselı-testületet. Az elıterjesztés kidolgozására, megtárgyalására és a vélemények, álláspontok közzétételére a bizottságok döntésre vonatkozó szervezeti illetve mőködési szabályokat kell alkalmazni. A Külterületi Településrészi Önkormányzat megszőnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok 61. § (1)A Képviselı-testület a Külterületi Településrészi Önkormányzat megszüntetésérıl dönt, ha a mőködés feltételei nem biztosíthatók, illetve a létrehozást megalapozó okok megszőntek, illetve nincs további igény erre a tevékenységre. (2) A Külterületi Településrészi Önkormányzat megszüntetésérıl jelen rendelet módosításával kell dönteni.
39
VIII. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT VEZETÉSE A polgármester 62. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, fıállású munkaviszonyban álló tisztségviselı. (2) A polgármester a megválasztását követıen esküt tesz a Képviselı-testület elıtt. A polgármester tagja a Képviselı-testületnek, a Képviselı-testület határozatképessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából települési képviselınek tekintendı. (3) A polgármester tekintetében a Képviselı-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között - önállóan szövegezett - határozatban állapítja meg. (4) A polgármester az általa végzett államigazgatási tevékenységéért a közszolgálatra irányadó szabályok szerint felelıs. A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 63. § (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv. 33/A. §-a rögzíti. (2) A polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétıl számított 30 napon belül köteles megszüntetni. (3) Amennyiben a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Képviselı-testület - bármely képviselı indítványára - kivizsgálás céljából átadja az összeférhetetlenséget vizsgáló - ideiglenesen létrehozásra kerülı - bizottságnak. (4) Az ideiglenes bizottság javaslata alapján a Képviselı-testület határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, kimondja az összeférhetetlenséget és megbízatása megszüntetését, vagy dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha törvény - keretek között - ezt lehetıvé teszi. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetıleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a (4) bekezdésben meghatározott határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a Budapest Környéki Törvényszéktıl (1146. Budapest, Thököly út 97-101.). (6) A polgármester megválasztásakor, majd azt követıen évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselık vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
40
A polgármester feladat-és hatáskörei 64. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselı-testület hivatalának (Polgármesteri Hivatal) közremőködésével látja el. (2) A polgármester - a képviselı-testület döntései szerint és saját jogkörében - irányítja a Polgármesteri Hivatalt: a) a jegyzı javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörei tekintetében a kiadmányozás jogát átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzıre, a polgármesteri hivatal ügyintézıjére, c) a jegyzı javaslatára, elıterjesztést nyújt be a Képviselı-testületnek a Polgármesteri Hivatal belsı szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyzı tekintetében, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetık, és mindazon személyek tekintetében, akiket a Képviselı-testület nevez ki, e) segíti a Képviselı-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját, f) meghatározza a jegyzı képviselı-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait, g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, g) képviseli az Önkormányzatot, h) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a helyi társadalmi és egyéb szervekkel, valamint a testvérvárosok vezetıivel. (3) A polgármester fogadóórát tart, amelynek idıpontját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott, a Pilisi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete rögzíti. (4) A polgármester, ha a képviselı-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (5) A polgármester a kezdeményezését az ülést követı 3 napon belül nyújthatja be. (6) Az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésrıl a Képviselı-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (7) A polgármester az önkormányzati ciklus végén, a negyedik év szeptember havi rendes képviselı-testületi ülésén beszámol a Képviselı-testületnek az ún. önkormányzati ciklusprogram végrehajtásáról. (8) A Képviselı-testület a (7) bekezdés szerinti beszámoló elfogadása tárgyában határoz. (9) A polgármester illetményének felülvizsgálatáról – a polgármester illetményének megállapítására irányadó törvényi szabályozás(ok) változása esetén, a képviselıi tiszteletdíj mértékének meghatározásával egyidejőleg, – a Képviselı-testület határozatban dönt.
41
(10) A polgármester éves jutalmazására az Önkormányzat alpolgármestere tesz indítványt, javaslatot a Képviselı-testületnek. (11) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában. Az alpolgármester 65. § (1) A Képviselı-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a Képviselı-testület megbízatásának idıtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. A jegyzı 66. § (1) A Polgármester – pályázat alapján – a külön jogszabály(ok)ban megállapított képesítési követelményeknek megfelelı jegyzıt nevez ki, - próbaidı kikötésével - határozatlan idıre. (2) A jegyzı gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi, és a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó – a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alatt álló – ügyviteli és egyéb feladatot ellátó ún. fizikai dolgozói tekintetében. (5) A jegyzı általi kinevezéshez, a vezetıi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetıi megbízás visszavonásához, jutalmazásához - a polgármester által, a Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzatában meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. (6) A jegyzı: a) gondoskodik az Önkormányzat mőködésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásáról, b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, c) döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, d) állandó tanácskozási joggal vesz részt a Képviselı-testület, a Képviselı-testület bizottságainak ülésén, e) dönt a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági ügyekben, f) kiemelt feladata, hogy elıkészíti a képviselı-testületi ülés és a bizottságok elé kerülı elıterjesztéseket, ellátja a képviselı-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a képviselı-testületi és a bizottsági ülés jegyzıkönyvének elkészítésérıl, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a bizottságo(ka)t, valamint a képviselı-testületet az Önkormányzat munkáját érintı új vagy módosított jogszabályokról. g) A jegyzı köteles jelezni a képviselı-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
42
(7) A jegyzı ellátja a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat. (8) A jegyzı helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. Az aljegyzı 67. § (1) A Polgármester - a jegyzı javaslatára, a jegyzıre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzıt nevez ki a jegyzı helyettesítésére, a jegyzı által meghatározott feladatok ellátására. (2) Az aljegyzıi munkakörre vonatkozó kinevezés - próbaidı kikötésével - határozatlan idıtartamra vonatkozik. (3) Az aljegyzı belsı szervezeti egység vezetésével is megbízható. (4) Az aljegyzı helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. IX. RÉSZ A KÉPVISELİ-TESTÜLET HIVATALA, ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS(OK), A GERJE-FORRÁS NONPROFIT KFT. A képviselı-testület hivatala 68. § (1) A képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre - „Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel - az Önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Képviselı-testület Hivatala - a Képviselı-testület által önkormányzati rendelettel elfogadandó – a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet keretein belül, meghatározott szervezeti rend szerint mőködik. (3) A Polgármesteri Hivatal belsı munkamegosztását, részletes szervezeti felépítését és ellenırzési rendjét a Képviselı-testület Hivatalának Ügyrendje rögzíti, amelyet a Képviselı testület határozattal fogad el. (4) A Polgármesteri Hivatal belsı szervezeti egységei közül, a gazdálkodási (pénzügyi, számviteli) területet ellátó szervezeti egység(ek) munkamegosztását, részletes szervezeti felépítését és ellenırzési rendjét a Képviselı-testület Hivatalának Gazdasági Szervezete(i) Ügyrendje rögzíti, - amelyet a jegyzı normatív tartalmú utasításban (Szabályzatban) ad ki. (5) A Polgármester Hivatal létszámát és bérkeretét Pilis Város Önkormányzatának Képviselıtestülete a tárgyévi költségvetés elfogadása során - a költségvetési rendelet részeként határozza meg.
43
(6) A Képviselı-testület Hivatalában, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata melléklete tartalmazza. Önkormányzati társulás(ok) 69. § (1) A települési önkormányzatok képviselı-testületei feladataik hatékonyabb, célszerőbb megoldására szabadon társulhatnak. (2) A Képviselı-testület a rendelkezésére álló, szellemi, anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak. (3) Az érdekelt képviselı-testületek megállapodhatnak települést ellátó, egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. (4) Az önkormányzati társulások fajtáit külön törvények határozzák meg. (5) Önkormányzati társulás alapításáról, a Társulásban való részvételrıl, a Társulás mőködéséhez kapcsolódó társulási megállapodás módosításáról (kiegészítésérıl), a Társulásból való kilépésrıl, a Társulás megszüntetésérıl a Képviselı-testület határozattal dönt. Gerje-Forrás Nonprofit Kft. 70. § (1) Az Önkormányzat a település üzemeltetésére, valamint meghatározott közmővek mőködtetésére, 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelısségő társaságot hozott létre, Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Gerje-Forrás Nonprofit Kft.) néven. (2) A Gerje-Forrás Nonprofit Kft. alapítására, tevékenységére, annak forrásaira vonatkozó adatokat a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. Alapító Okirata rögzíti. X. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA, VAGYONGAZDÁLKODÁSÁRA, BELSİ ELLENİRZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az Önkormányzat gazdálkodása 71. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselı-testület, a gazdálkodás szabályszerőségéért a polgármester a felelıs.
44
(2) A Képviselı-testület az éves költségvetési koncepció elıtt megtárgyalja, és határozattal döntést hoz azokban az ügyekben, amelyek a következı költségvetési évben a) a pénzügyi bevételi források mértékét elıirányozzák (meghatározzák), b) a kiadási elıirányzatok felülvizsgálatát célozzák. (3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. (4) A Képviselı-testület rendeletet alkot: a) az önkormányzat költségvetésérıl, b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról (zárszámadásról), (5) Az Önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos koordinatív feladatokat - jogszabály keretei között - a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezet(i) látják el. (6) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete(i) által ellátandó feladat- és hatásköröket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a számvitelrıl szóló, többször módosított 2000. év C. törvény (a továbbiakban: Szt.) valamint a végrehajtására kiadott központi és helyi végrehajtási jogszabályok rögzítik és foglalják magukba. (7) A Polgármesteri Hivatal, mint gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi gazdálkodási feladatokat a Képviselı-testület Hivatala Gazdasági Szervezet(i) Ügyrendje tartalmazza. (8) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott, önállóan mőködı és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv: Pilisi Polgármesteri Hivatal székhelye: telephelyei:
2721 Pilis, Kossuth L. u. 47. sz. --.
(9) Gazdálkodási szempontból, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához tartozó, az Önkormányzat által létesített és fenntartott, önálló mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek: a) Játékország Óvoda székhelye: telephelyei:
2721 Pilis, Rákóczi út 42. sz. 2721 Pilis, Attila u 8. sz. 2721 Pilis, Kávai u. 19. sz.
b) Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház székhelye: 2721 Pilis, Kávai u. 1. sz. telephelyei: 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 2. sz. (9) Az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi gazdálkodásával összefüggı gazdálkodási jogköröket, valamint feladatköröket - a központi jogszabályok és a képviselı-testülettel, mint irányító szervvel, továbbá a Polgármesteri Hivatallal, mint a Képviselı-testület munkaszervezetével megkötött - háromoldalú munkamegosztási megállapodás írásban rögzíti, határozza meg.
45
(10) A Polgármesteri Hivatal az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi gazdálkodását - a Képviselı-testülettel, valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervvel megkötött munkamegosztási megállapodás alapján - végzi. (11) Az önállóan mőködı és önállóan gazdálkodó, illetve az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzeszközeiket, kizárólag a Képviselı-testület által meghatározott ütemben és mértékben - a költségvetési rendelet elıírásai szerint használhatják fel. (12) A helyi önkormányzati költségvetési szerv részére biztosított éves költségvetési keretet kizárólag a Képviselı-testület csökkentheti, illetıleg vonhatja el. (13) Az intézmény vezetıje - a Képviselı-testület által meghozott gazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletei, továbbá a polgármester illetve a jegyzı által, a gazdálkodásra vonatkozólag kiadott utasításai keretei között - egy személyben felelıs a helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodásáért, a gazdálkodás végrehajtásáért, a helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása egyensúlyáért. (14) Az Önkormányzat a likviditási gondjainak elhárítása, valamint a költségvetés egyensúlya biztosítása céljából, - a költségvetési rendelet elıírásai szerint - az alábbi hitel mőveleteket eszközölheti, a jegyzı ellenjegyzésével: a) munkabérhitel, b) folyószámla hitel, c) rövid lejáratú (likvid) hitel, d) célhitel, felhalmozási hitel e) egyéb közép- vagy hosszú távú hitel. (15) A Képviselı-testület felhatalmazza a polgármestert, illetve a jegyzıt, hogy a kötelezettségvállalás, illetve annak ellenjegyzésére, az utalványozás illetve annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolásra és érvényesítésre vonatkozó külön szabályzatot kiadják. Az Önkormányzat vagyongazdálkodása 72. § (1) A Képviselı-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat, a vagyontárgyak körére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetıleg más célú hasznosítására vonatkozó elıírásokat, - külön önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, a vagyonrész elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó részletes elıírásokat.
46
Az Önkormányzat ellenırzése 73. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi. (2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek (intézmények) pénzügyi ellenırzését a helyi önkormányzat látja el. XI. RÉSZ A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MŐKÖDÉSÉRE, JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 74. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati testület képviselıinek létszáma: 4 fı. (2) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat-és hatáskörét – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nemzetiségi tv.) figyelembevételével, jogszabályi keretek között, önálló Szervezeti és Mőködési Szabályzat kiadásával - saját hatáskörében, maga határozza meg. (3) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi szerveinek anyagai elıkészítésével, gépelésével összefüggı feladatokat - az önkormányzat helyett és nevében - a Pilisi Polgármesteri Hivatal végzi és látja el. (4) A képviselı-testület új települési nemzetiségi önkormányzat megalakulását követı 2 hónapon belül a nemzetiségi közügyek ellátásához, a Nemzetiségi tv.-ben rögzített mőködési feltételek biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a települési nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adása tárgyában dönt. A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) rendelkezései az irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülı vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt nemzetiségi közügynek a meghatározásával. (5) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen használatba adott vagyontárgyak körét az SZMSZ-ben, elkülönítetten határozza meg. (6) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minıségében érintı helyi önkormányzati rendeletet a képviselı-testület kizárólag az e lakosságot képviselı települési nemzetiségi önkormányzat képviselı-testülete írásbeli egyetértésével alkothatja meg. (7) A települési nemzetiségi közmeghallgatást tart.
önkormányzat
47
testülete
évente
legalább
egyszer
(8) Pilis Város Önkormányzata a településen mőködı nemzetiségi tekintetében, a nemzetiségi népcsoport anyanyelvő irodalommal történı ellátását – a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház keretein belül mőködı nyilvános könyvtári ellátás útján - biztosítja. (9) A települési nemzetiségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenırzését – a Polgármesteri Hivatal Belsı Ellenırzési Kézikönyve (Szabályzata) rendelkezései figyelembe vételével - a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenırzı belsı ellenır végzi, - amely ellenırzés eredményérıl tájékoztatja a települési nemzetiségi önkormányzat testületét. XII. RÉSZ A KÉPVISELİ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA MELLÉKLETEI, FÜGGELÉKEI 75. § (1) A Képviselı-testület a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékleteit, függelékeit e paragrafus szerint határozza meg: (2) A Képviselı-testület által vállalt, vagy fenntartott önkormányzati feladat-és hatásköröket az SZMSZ 5. számú melléklete rögzíti. (3) A Képviselı-testület által létrehozott állandó bizottságok központi jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri rendjét, az alábbi mellékletek rögzítik: Ör. 6/a. számú melléklete: a Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. Ör. 7/a. számú melléklete: a Pénzügyi Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. Ör. 8/a. számú melléklete: a Szociális és Egészségügyi Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. Ör. 9/a. számú melléklete: a Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. (5) A Képviselı-testület által létrehozott állandó bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket, az alábbi mellékletek rögzítik: Ör. 6/b. számú melléklete: a Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. Ör. 7/b. számú melléklete: a Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Pénzügyi Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. Ör. 8/b. számú melléklete: a Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. Ör. 9/b. számú melléklete: a Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök.
48
(6) A Képviselı-testület által létrehozott állandó bizottságok helyi jogszabályban rögzített, vagy helyi jogszabályban nem rögzített, a képviselı-testület szervezeti (együtt)mőködése rendjébıl következı ún. javaslattevı illetve véleményezı feladatköreit- és hatáskörét, az alábbi mellékletek rögzítik: Ör. 6/c. számú melléklete: a Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. Ör. 7/c. számú melléklete: a Pénzügyi Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. Ör. 8/c. számú melléklete: a Szociális és Egészségügyi Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. Ör. 9/c. számú melléklete: a Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. (7) A polgármester központi jogszabályban meghatározott feladat és hatásköreit az SZMSZ 10/a. számú melléklete rögzíti. (8) A Képviselı-testület által a polgármesterre átruházott feladat és hatásköröket az SZMSZ 10/b. számú melléklete határozza meg. (9) A polgármester (eredeti feladat-és hatáskörébıl) az alpolgármesterre átruházott feladat és hatásköreit az SZMSZ 11. számú melléklete rögzíti. (10) A Polgármesteri Hivatal jegyzıjének, illetve ügyintézıjének a központi jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri rendjét az SZMSZ 3. számú függeléke rögzíti. (11) A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetıjének a központi jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét az SZMSZ 4. számú függeléke határozza meg. (12) A közterület-felügyelınek központi és helyi jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 5. számú függeléke rögzíti. (13) A Monor és Térsége Önkormányzati Fıépítészi Társulás által foglalkoztatott társulási fıépítész jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 6. számú függeléke rögzíti. (14) A polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselıi vagyonnyilatkozat kezelési szabályzatot az SZMSZ 12. számú melléklete rögzíti.
49
XIII. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 76. § (1) Ezen önkormányzati rendelet 2013. július 01. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott, a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló16/2011. (IV.04.) sz. önkormányzati rendelete, valamint e rendeletet módosító 22/2011. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete, 42/2011.(XI.28.) sz. önkormányzati rendelete, 1/2012. (I.30.) sz. önkormányzati rendelete, 5/2012. (IV.01.) sz. önkormányzati rendelete, valamint az 1/2013. (II. 03.) sz. önkormányzati rendelete. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésérıl a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondoskodik. Pilis, 2013. június hó 27. napján.
Szabó Márton polgármester
Gaálné Czinkos Judit aljegyzı
Az önkormányzati rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2013. június hó 27. napján. Gaálné Czinkos Judit aljegyzı
50
Mellékletek, függelékek: 1. sz. melléklet: Pilis városi címere 2. sz. melléklet: Pilis Város zászlója 3. sz. melléklet: A település közigazgatási, illetékességi területének leírása. 4. sz. melléklet: Képviselı-testületi tagok névsora, 5. sz. melléklet: A Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa fenntartott feladat-és hatáskörök jegyzéke. 6/a. sz. melléklet: Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. 6/b. sz. melléklet: Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. 6/c. sz. melléklet: Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. 7/a. sz. melléklet: Pénzügyi Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladatés hatásköre. 7/b. sz. melléklet: Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Pénzügyi Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. 7/c. sz. melléklet: Pénzügyi Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. 8/a. sz. melléklet: Szociális és Egészségügyi Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. 8/b. sz. melléklet: Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. 8/c. sz. melléklet: Szociális és Egészségügyi Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. 9/a. sz. melléklet: Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság központi jogszabályban meghatározott, önálló feladat- és hatásköre. 9/b. sz. melléklet: Képviselı-testület, mint jogszabály (törvény) címzettjeként, általa a Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottságra átruházott feladat-és hatáskörök. 9/c. sz. melléklet: Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság egyéb feladat- és hatásköre. 10/a. sz. melléklet: A polgármester központi jogszabályban meghatározott feladat és hatásköre. 10/b. sz. melléklet: A Képviselı-testület által, a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök. 11. sz. melléklet: A polgármester (eredeti feladat-és hatáskörébıl) az alpolgármesterre átruházott feladat és hatáskörök. 12. sz. melléklet: Polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselıi vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat.
51
Függelékek: 1. sz. függelék: Az Önkormányzat által kötelezıen ellátott önkormányzati alapfeladatok, tevékenységek körére vonatkozó kimutatás 2. sz. függelék: Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok körére vonatkozó kimutatás 3. sz. függelék: A Polgármesteri Hivatal jegyzıjének, illetve ügyintézıjének a központi jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri rendje. 4. sz. függelék: A közterület-felügyelı központi és helyi jogszabályban meghatározott feladatés hatásköri rendje. 5. sz. függelék: A Monor és Térsége Önkormányzati Fıépítészi Társulás által foglalkoztatott társulási fıépítész jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri rendje.
52
