OBSAH - TARTALOM

... OBSAH - TARTALOM 1. Úvod do analýzy 1. Bevezetés az analízisbe

03 46

2. Význam využitia obnoviteľných zdrojov v stratégiách SR a EÚ 2. A megújuló energiaforrások felhasználásának jelentősége a SzK és az EU stratégiáiban

04 47

2. 1 Legislatívna podpora obnoviteľných zdrojov energie v SR 2. 1 A megújuló energiaforrások legiszlatív háttere Szlovákiában

04 47

2.1.1 Národná stratégia trvalo udržateľného rozvoja SR (2001) 2.1.1 A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája Szlovákiában (2001)

04 47

2.1.2 Stratégia vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR 2.1.2 A megújuló források intenzívebb felhasználásának stratégiája Szlovákiában

04 48

2.1.3 Stratégia energetickej bezpečnosti SR (2008) 2.1.3 A SzK energetikai biztonságának stratégiája (2008)

05 48

2.1.4 Koncepcia využívania obnoviteľných zdrojov energie (2003) 2.1.4 A megújuló energiaforrások felhasználásának koncepciója (2003)

05 48

2.1.5 Akčný plán využívania biomasy v SR na roky 2008 - 2013 (2007) 2.1.5 A biomassza felhasználásának akcióterve Szlovákiában 2008-2013 között(2007)

05 48

2.2 Význam využitia obnoviteľných zdrojov v stratégiách EÚ 2.2 A megújuló források felhasználásának jelentősége az EU stratégiáiban

06 49

3. Základná charakteristika jednotlivých segmentov OZE, základné kapacity a predpoklady ich využitia na Slovensku a v Nitrianskom samosprávnom kraji 3. A MEF egyes szegmenseinek jellemzése , alapvető kapacitásaik és felhasználásuk előfeltételei Szlovákiában és a Nyitrai kerületben

07 50

3.1 Základná charakteristika a potenciál využitia slnečnej energie 3. 1 A napenergia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja

10 53

3.2 Základná charakteristika a potenciál využitia geotermálnej energie 3.2 A geotermikus energia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja

12 55

3.3 Základná charakteristika a potenciál využitia veternej energie 3.3 A szélenergia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja

14 57

3.4 Základná charakteristika a potenciál výroby biomasy a bioplynu 3.4 A biomassza és a biogáz előallításának alapvető jellemzői és potenciálja

17 60

3.5 Základná charakteristika a potenciál využitia vodnej energie 3.5 A vízenergia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja

19 62

4. Možnosti a význam využitia OZE v Nitrianskom kraji 4. A MEF felhasználásának lehetőségei és jelentősége a Nyitrai kerületben

21 64

4.1 Metodický postup skúmania potenciálu OZE v cieľovom regióne 4.1 A MEF potenciál vizsgálatának módszertani fázisai a célrégióban

21 64

4.2 Vyhodnotenie dotazníkového prieskumu 4.2 A kérdőíves felmérés kiértékelése

21 64

4.3 Analýza SWOT využívania OZE 4.3 A MEF felhasználásának SWOT analízise

29 72

4.4 Strategický a implementačný rámec využitia OZE 4.4 A MEF felhasználásának stratégiai és végrehajtási keretei

30 73

4.5 Akčný a finančný plán využitia OZE v Nitrianskom kraji 4.5 A MEF felhasználásának akció- és pénzügyi tervezete a Nyitrai kerületben

31 74

5. Predpoklady financovania investícií zameraných na využitie OZE v Nitrianskom kraji prostredníctvom národných a medzinárodných zdrojov 5. A MEF felhasználására irányuló befektetések nemzeti és nemzetközi forrásokból történő finanszírozásának feltételei a Nyitrai kerületben

36 79

5.1 Financovanie investícií zameraných na využitie OZE 5.1 A MEF felhasználására irányuló befektetések finanszírozása

36 79

5.2 Národné a medzinárodné zdroje financovania využitia OZE 5.2 A MEF felhasználásának nemzeti és nemzetközi pénzügyi forrásai

36 79

5.3 Systém podpory financovania zo štrukturálnych fondov 5.3 A strukturális alapokból történő finanszírozás támogatási rendszere

37 80

5.4 Národné a medzinárodné granty 5.4 Nemzeti és nemzetközi támogatások

42 84

5.5 Možnosti PPP 5.5 A PPP lehetőségei

43 85

5.6 Alternatívne možnosti financovania OZE v SR 5.6 A MEF finanszírozásának alternatív lehetőségei Szlovákiában

43 86

6. Záver, odporúčania 6. Zárszó, ajánlások

45 88

Résumé / Súhrn Összefoglalás

89 89

7. Použitá literatúra 7. Felhasznált irodalom

106 106

1. ÚVOD DO ANALÝZY

SK

Základná myšlienka projektu, v rámci ktorého sa analýza a následne stratégia spracováva bola definovaná zadávateľom ako primárna potreba premietnuť problematiku OZE – nadnárodných a národných politík na lokálnu úroveň, posilniť proces implementácie prostredníctvom stratégie, ktorá v sebe aduje vzdelávanie, propagáciu a realizáciu investičných aktivít. Napriek faktu, že Národný strategický referenčný rámec implementuje prostredníctvom operačných programov podporný rámec EÚ v danom segmente, konkrétne aktivity sa realizujú roztrúsene, nie je zabezpečená multiplicita (nadväznosť činností), pre beneficientov chýba základná báza – informačná, komparatívna (porovnanie realizovaných investícií), problematika OZE sa v aspekte prípravy projektov stáva jednou z najťažších čo odrádza aj tých dotknutých, ktorý majú podporený záujem o danú problematiku. Do popredia sa dostávajú globálne problémy, ktoré sú spôsobované prebiehajúcou priemyselnou revolúciou, vysokým stupňom industrializácie ako aj znásobenia populácie najmä v rozvíjajúcich sa krajinách. Tieto problémy sú spôsobované zabezpečením rastúcej potreby energie, ktorá sa primárne získava zo zdrojov fosílneho pôvodu, ktorá už pri získavaní spôsobuje trvalé škody na prírode a krajine. Technologický proces získavania energie je ešte škodlivejší. Spaľovaním fosílnych palív sa do ovzdušia uvoľňuje obrovské množstvo CO2, ktorý preukázateľne spôsobuje globálne otepľovanie majúce za následok častý výskyt katastrofických meteorologických javov spôsobujúcich obrovské ekonomické škody ohrozujúce život na Zemi. Ďalším javom, ktorý sprevádza činnosť človeka je produkcia odpadu. Tento sa v minimálnej miere zhodnocuje, zamorujúc tým životné prostredie. Len na Slovensku ročne stúpa objem vyprodukovaného odpadu cca. o 10%. Táto problematika sa taktiež už priamo existenčne dotýka činnosti samospráv ktoré sú kompetentné za výkon správy v riešenom území. Je potrebné aj tento segment zahrnúť do systému riešenia OZE, nakoľko veľký podiel vznikajúceho odpadu je selektovateľný, biologicky rozložiteľný a využiteľný ako alternatívny zdroj energie riešiac tak aj spoločensko-ekonomický problém. V aspekte riešeného problému sa definovala aj geografická dimenzia umiestnenia v zmysle kritérií výzvy. Na Slovenskej strane sa ako geografická dimenzia definovali tri prihraničné

03

okresy a to Komárno, Nové Zámky a Šaľa v Nitrianskom samosprávnom kraji. Táto lokalizácia bola definovaná cielene. Jedná sa o územie s celkovou rozlohou 2 802, 7 km2 s počtom obyvateľov 308 174. Aj napriek tomu, že sa jedná o prevažne vidiecky región je priemerná hustota osídlenia je 110 obyvateľov na km2 čím sa Slovensku radí k najhustejšie osídleným regiónom. Táto charakteristika tak isto znásobuje potrebu riešenia ochrany prírody a krajiny, riešenie nakladania s odpadmi, ale aj podporu tých ekonomických odvetví, ktoré sú úzko späté s kvalitou krajiny – cestovným ruchom. Jedným zo základných predpokladov úspešnosti projektov je angažovanosť cieľových skupín. V predkladanom projekte sú to primárne samosprávy. Na riešenom území je vysoká koncentrácia organizácií, ktorých poslaním je deklarovanie spoločného postupu samospráv, príprava spoločných rozvojových koncepcií. V riešenom regióne aktívne vykonávajú činnosť mikroregionálne zoskupenia - Mikroregión Cergát – Váh, Mikroregión Thermál, Mikroregión Dvory a okolie, Mikroregión Dolné Pohronie, Mikroregión Csángó, Mikroregión Via Romanum, Mikroregión Dolný Žitný ostrov a zasahuje sem Združenie Podzoborských obcí. Z hľadiska úspešnej implementácie a trvalej udržateľnosti výsledkov projektu je toto sieťovanie veľmi dôležité. Úvod do analýzy poukazuje v primárnom aspekte na potrebu riešenia nastoleného problému. Zároveň deklaruje, že realizácia projektu je opodstatnená a že existuje inštitucionálna báza, ktorá napomôže realizácii aktivít projektu. Samotná štúdia je len jedným z aktivít projektu, na slovenskej strane je však nosným. Projektové aktivity, aby bola zabezpečená komplexnosť, budú doplnené o vzdelávacie moduly, ktoré sa budú venovať už konkrétnym projektovým zámerom a podrobnému predstaveniu jednotlivých druhov OZE za asistencie renomovaných odborníkov z Maďarska a Slovenska. Celý proces implementácie projektu má za globálny cieľ podporiť využitie OZE, podporiť hmatateľnú a merateľnú realizáciu činností (vzdelávanie, propagáciu a investičné aktivity) a vytvoriť do budúcnosti inštitucionálnu platformu – klaster OZE v riešenom regióne prezentujúc tak pilotný projekt s globálnym dopadom na ochranu životného prostredia.

2. VÝZNAM VYUŽITIA OBNOVITEĽNÝCH ZDROJOV V STRATÉGIÁCH SR A EÚ

• zníženie podielu využívania neobnoviteľných prírodných zdrojov pri racionálnom využívaní obnoviteľných zdrojov, • podpora prírode blízkych prístupov pri využívaní prírodných zdrojov ako náhrada za používanie prírode vzdialených technokratických a veľkovýrobných spôsobov hospodárenia, • zabezpečenie environmentálne vhodného dlhodobého využívania prírodných zdrojov (dosiahnuť zachovanie, resp. regeneráciu a obnovu prírodných zdrojov), • zosúladenie využívania neobnoviteľných zdrojov surovín s prírodnými podmienkami a potenciálmi územia SR a širšími medzinárodnými súvislosťami - realizovať novú surovinovú politiku SR, • postupný útlm využívania neobnoviteľných zdrojov surovín a energie, znižovanie surovinovo-energetických vstupov a strát, racionálne zhodnocovanie všetkých druhov energie, • perspektívne ukončenie rozvoja jadrovej energetiky, postupné budovanie náhradných energetických zdrojov, • zabezpečenie podstatného zvýšenia využívania obnoviteľných zdrojov energie – najmä geotermálnej energie a slnečnej energie, • zlepšenie štruktúry využívania hydroenergetického potenciálu zvýšením podielu malých vodných elektrární s výkonom do 1 MW, • zavedenie účinných právnych predpisov a vytvorenie vhodného ekonomického prostredia na produkciu energie z obnoviteľných zdrojov, rozvíjanie podporných technológií, • zabezpečenie environmentálne priaznivého využívania vodných zdrojov a vodohospodárskych úprav - integrovaný manažment povodí v súčinnosti s poľnohospodárskymi a lesohospodárskymi opatreniami, racionálne využívanie zdrojov v súlade so záujmami ochrany prírody a krajiny. [21]

2.1 Legislatívna podpora obnoviteľných zdrojov energie v SR Okrem všetkých smerníc a dokumentov, týkajúcich sa všetkých členských štátov EÚ, sa vypracovali aj viaceré koncepcie s celoslovenskou pôsobnosťou tak, aby v plnej miere zohľadňovali perspektívy a možnosti využívania OZE v podmienkach SR. Podpora obnoviteľných zdrojov energie na národnej úrovni je zakotvená v základných prierezových strategických dokumentoch, týkajúcich sa rozvoja Slovenska v budúcom období. Medzi vypracované koncepcie, ktoré pojednávajú o OZE patria nasledovné dokumenty. Programové vyhlásenie vlády Základným koncepčným dokumentom v tomto smere je Programové vyhlásenie vlády SR. Sú v ňom zakotvené základné domáce a medzinárodné záväzky Slovenska, čím je pokrytá aj oblasť rozvoja obnoviteľných zdrojov energie. Vláda ním vyjadruje spoločnú zodpovednosť s krajinami EÚ pri riešení globálnych problémov ochrany ovzdušia, ozónovej vrstvy Zeme a klimatických zmien a vyhlasuje podporu voči zvyšovaniu podielu obnoviteľných zdrojov energie a kontrolu technológií. V rámci uplatňovania Kjótskeho protokolu o redukcii emisií skleníkových plynov sa bude podieľať na obchodovaní s emisiami a spolu s vyspelými štátmi na plnení prijatých záväzkov.

2.1.1 Národná stratégia trvalo udržateľného rozvoja SR (2001) Koncept trvalo udržateľného rozvoja hovorí o spôsobe ekonomického rastu, ktorý pokrýva potreby spoločnosti vytváraním podmienok blahobytu v krátkodobom, strednodobom, no najmä dlhodobom horizonte. Za týmto účelom prijala EÚ Stratégiu trvalo udržateľného rozvoja. Koncept stojí na predpoklade, že rozvoj musí napĺňať dnešné potreby bez toho, aby boli ohrozené možnosti pokračujúceho rastu pre ďalšie generácie (napríklad vyčerpaním neobnoviteľných zdrojov bez nájdenia alternatív, zničením ekosystémov nutných pre život, spustením zmien prírodných podmienok, ktoré výrazne skomplikujú možnosti prežitia človeka ako biologického druhu a pod.). V máji 2001 bola prijatá Stratégia EÚ pre trvalo udržateľný rozvoj. Externú dimenziu získala v 2002, keď Komisia prijala globálne partnerstvo pre udržateľný rozvoj. Záväzky potvrdila aj na Svetovom summite trvalo udržateľného rozvoja v Johannesburgu (august- september 2002). Cieľom Stratégie je zabezpečiť vysokú úroveň environmentálnej ochrany, sociálnej spravodlivosti a kohézie, ekonomickej prosperity a aktívna celosvetová podpora trvalo udržateľného rozvoja. Medzi týmito kľúčovými väzbami existujú mnohé prepojenia – využívanie obnoviteľných zdrojov energie a klimatické zmeny, klimatické zmeny a chudoba, chudoba a používanie environmentálne citlivých technológií a postupov. Komisia, ktorá nastúpila pod vedením J. M. Barrosa v novembri 2004 sa rozhodla revidovať Stratégiu trvalo udržateľného rozvoja aby reflektovala zmeny, ktoré nastali po roku 2001. V júni 2006 prijala Európska rada novú Stratégiu trvalo udržateľného rozvoja pre roky 2005-2010, zmenenú v mnohých oblastiach. V snahe zvrátiť trendy ohrozujúce trvalú udržateľnosť hovorí stratégia o potrebe zmeny spoločnosti vo viacerých oblastiach – zodpovednejšia spotreba, odhalenie nových a udržateľnejších spôsobov posilňovania ekonomického rastu, zrýchlenie prechodu ku uhlíkovej neutralite (nezvyšovanie objemu oxidu uhličitého v atmosfére), nové alternatívne zdroje energie, múdrejšie využívanie prírodných zdrojov, efektívnejšia doprava a inkluzívnejšia globálna spoločnosť. V revidovanej stratégii je identifikovaných sedem hlavných výziev: • klimatické zmeny a čistá energia • udržateľná doprava • udržateľná výroba a spotreba • hrozby verejnému zdraviu • lepší manažment prírodných zdrojov • sociálna inklúzia, demografické zmeny a migrácia • boj s globálnou chudobou [21] Strategické ciele Národnej stratégie trvalo udržateľného rozvoja SR Táto stratégia priamo vyzýva k využívaniu domácich zdrojov energie, z ktorých majú práve obnoviteľné zdroje najväčší potenciál využitia. Stanovuje nasledujúce strategické ciele pre TUR SR, ktoré je potrebné v rámci smerovania k vyššie uvedeným dlhodobým prioritám dosiahnuť:

SK

Vízia trvalo udržateľného rozvoja SR Ústredným motívom predstavy TUR SR je zmena Slovenska na krajinu založenú a riadenú na princípoch a kritériách TUR a ich uvedomelom praktickom uplatňovaní. Vízia TUR predpokladá uskutočnenie celkovej zmeny spoločnosti, pravidiel fungovania ekonomiky a najmä uvedomelé dodržiavanie týchto demokraticky prijatých pravidiel. Podmienkou dosiahnutia vízie je, že TUR bude chápaný ako komplexná prierezová problematika týkajúca sa celej spoločnosti, založená na aktívnej participácii všetkých hlavných skupín spoločnosti. Prioritou rozvoja sa stane celkový sociálny a kultúrny rozvoj človeka a spoločnosti v harmonickom vzťahu s prírodou a životným prostredím. Úspešnosť dosiahnutia predstavy TUR SR vyžaduje zásadnú spoločenskú zmenu. Spoločnosť, jej hlavné skupiny, ale aj jednotliví občania musia zmeniť svoje doterajšie správanie, postoje, hodnotové orientácie, spôsoby riešenia problémov a dosahovania cieľov tak, aby boli v súlade s princípmi a kritériami TUR. Malo by ísť o cielený proces zmien, ktorými by bolo možné dosiahnuť najvyššie možnú udržateľnú kvalitu života. Pre uskutočnenie tejto zásadnej zmeny je v SR potrebné ako vstupný predpoklad uskutočniť prechod spoločnosti smerom k nasledovným atribútom: • vyspelá občianska spoločnosť • spoločnosť vzdelania (učiaca sa spoločnosť) • informačná (informatizujúca sa) spoločnosť • spoločnosť s environmentálnym vedomím. Rozvoj využitia obnoviteľných zdrojov energie sa pozitívne prejaví v národnom hospodárstve SR vo viacerých dimenziách: • Zvýšenie úrovne zhodnotenia domácich zdrojov energie; • Zníženie závislosti na dodávkach energie zo zahraničia, ktoré v súčasnosti pokrývajú cca 90 % z celkovej spotreby primárnych zdrojov energie; • Zlepšenie zahraničnej obchodnej bilancie, pretože na celkovom dovoze sa dovoz primárnych zdrojov energie podieľa takmer 20%; • Zvýšenie bezpečnosti a spoľahlivosti dodávok energie; • Zníženie emisií skleníkových plynov, dosiahnuté zmenou štruktúry zdrojov energie, má pozitívny vplyv pre životné prostredie; • Zvýšenie ekonomických aktivít a vytváranie nových výrobných programov a ponuka nových pracovných príležitostí priamo ovplyvní tvorbu hrubého domáceho produktu a prispeje k zlepšeniu kvality života tak jednotlivcov ako aj celej spoločnosti. [49]

2.1.2 Stratégia vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR Národná stratégia trvalo udržateľného rozvoja SR stanovuje nasledovné princípy a ciele v súvislosti s využívaním obnoviteľných zdrojov OZE. [22]

04

2. VÝZNAM VYUŽITIA OBNOVITEĽNÝCH ZDROJOV V STRATÉGIÁCH SR A EÚ 2.1.3 Stratégia energetickej bezpečnosti SR (2008) Jej cieľom je dosiahnuť konkurencieschopnú energetiku, zabezpečujúcu bezpečnú, spoľahlivú a efektívnu dodávku všetkých foriem energie za prijateľné ceny s prihliadnutím na ochranu odberateľa, ochranu životného prostredia, trvalo udržateľný rozvoj, bezpečnosť zásobovania a technickú bezpečnosť. Analyzuje súčasné a navrhované riešenia v oblasti ťažby uhlia, ťažby ropy, jej prepravy a spracovania, zásobovania plynom, zásobovania teplom, využívania OZE, zásobovania elektrinou a energetickej efektívnosti. Vychádzajúc z prehľadu strategických dokumentov prijatých na národnej úrovni je možno pozitívne hodnotiť fakt, že rozvoj využívania obnoviteľných zdrojov energie je spoločnou prioritou viacerých rezortov štátnej správy, menovite ministerstva životného prostredia, ministerstva pôdohospodárstva ministerstva výstavby a regionálneho rozvoja, ministerstva dopravy, pôšt a telekomunikácií a ministerstva hospodárstva, a teda aj jednou z priorít vlády SR. Zároveň však treba uviesť, že ciele rozvojových dokumentov sú formulované vo väčšine prípadov formou všeobecných téz, pričom tieto tézy, hoci sú spoločné pre viaceré strategické dokumenty, nemajú adekvátnu podporu v implementačných nástrojoch a s tým spojených implementačných kapacitách (personálnych, technických, finančných). Rovnako možno konštatovať, že strategické dokumenty jednotlivých rezortov sú od seba nezávislé a izolované, pričom každý rezort pracuje s vlastnými informáciami a v prípade potreby vytvára vlastné implementačné kapacity, ktoré pristupujú k danej problematike izolovane, z pozície domovského rezortu. [23]

2.1.4 Koncepcia využívania obnoviteľných zdrojov energie (2003) Základným dokumentom, ktorým sa riadi politika energetických zdrojov na Slovensku, je Koncepcia využívania obnoviteľných zdrojov energie z roku 2003, ktorá stanovuje poradie OZE na základe najväčšej možnosti využitia potenciálu a to nasledovne: zdroj s najväčšou možnosťou využitia potenciálu je biomasa (až 44% všetkých OZE), nasledujú veľké vodné elektrárne (17,5%), geotermálna energia (16,6%), solárna energia (13,7%), odpadové hospodárstvo (9,3%), biologické palivá (6,6%), malé vodné elektrárne (2,7%) a veterná energia (1,6%). [24]

SK

omasu (Holandsko, Nemecko, Británia). V jej využívaní je najďalej Švédsko – už dnes sa bioenergia využíva vo veľkej miere na vykurovanie budov posilnením použitia biopalív sa chce krajina úplne zbaviť závislosti na dovážanej rope. Plán načrtáva 31 opatrení pre podporu biomasy v kúrení, chladení, tvorbe elektrickej energie a doprave (biopalivá). Hlavnými navrhovanými opatreniami sú: [50] • Nová legislatíva EÚ pre využitie obnoviteľných zdrojov, vrátane biomasy pre vykurovanie a chladenie; • Možná revízia smernice o biopalivách, ktorá stanoví národné ciele pre podiel biopalív na celkovej spotrebe a zaviaže zásobovateľov aby používali biopalivá; • Národné akčné plány pre biomasu v členských krajinách; • Rozvoj výskumnej agendy, pod taktovkou korporátneho sektora, spolu so spustením „technologickej platformy pre biopalivá“; • Výskum biopalív druhej generácie, ktorými by sa dali poháňať motorové vozidlá (biomasa –na -tekutinu, biomass –to -liquid – BTL). Komisia odhaduje priame náklady plánu na približne 9 miliárd eur ročne, čo sa rovná nárastu ceny o asi 1,5 centa za liter benzínu a 0,1 centa za jednu kWh elektriny. Celkový obraz však nie je úplne ružový. Viaceré zdroje upozorňujú, že zvýšenie využívania biomasy so sebou prináša viaceré výzvy a podstatné prekážky: Ekonomické: • Energia z biomasy je stále vo všeobecnosti drahšia, než fosílne palivá, dokonca aj pri cene ropy 70 dolárov za barel. Je potrebný ďalší technologický výskum a vývoj, aby sa maximalizoval energetický output a efektívnosť technológií spracovania biomasy. • Ako naznačuje správa Komisie, hlavní dodávatelia energie a pohonných hmôt, rovnako ako výrobcovia automobilov či vykurovacích zariadení, nie sú veľmi ochotní prejsť na využívanie biomasy. • Zvýšená produkcia plodín využívaných ako biomasa môže zvýšiť konkurenčný tlak na poľnohospodársku pôdu a znížiť napríklad produkciu potravín. Podľa niektorých kritikov to môže ešte zhoršiť hlad v rozvojových krajinách.

2.1.5 Akčný plán využívania biomasy v SR na roky 2008 – 2013 (2007) Dôraz na vypracovanie akčného plán položilo zasadnutie Európskej rady v roku 2007. Predsedovia vlád a hlavy štátov dosiahli v oblasti energetiky a klímy politickú dohodu predovšetkým v stanovení záväzných (pre EÚ ako celok) strednodobých cieľov v oblasti redukcie skleníkových plynov (20 % do roku 2020 v porovnaní s rokom 1990), úspor energie (20 % z plánovanej spotreby na rok 2020), zvyšovania podielu obnoviteľných zdrojov energie na celkovej spotrebe energie (20 % do roku 2020) a podielu biopalív na celkovej spotrebe benzínu a nafty v doprave (minimálne 10% do roku 2020). Stanovené ciele pre biopalivá nie sú indikatívne, sú záväzné pre všetkých členov Európskeho spoločenstva. Cieľom materiálu je jasne a zreteľne poukázať na význam biomasy, jej dostupnosť a reálne možnosti využitia na Slovensku, problémy, ktoré súvisia s praktickým využívaním biomasy a plnením stanoveného záväzku pre Slovensko v oblasti obnoviteľných zdrojov energie. Súčasťou materiálu sú aj podporné systémy, ktoré sa v súčasnom období využívajú jednotlivými rezortmi pri zvýšení podielu obnoviteľných zdrojov na trhu. Biomasa sa vyrába z dreva, odpadu a poľnohospodárskych plodín. Aktuálne pokrýva EÚ asi 4% celkovej energetickej spotreby z biomasy, situácia v jednotlivých krajinách sa však rôzni. Cieľom Únie bolo toto množstvo do roku 2010 zdvojnásobiť. Akčný plán pre biomasu, predložený v decembri 2005, predpokladal zdvojnásobenie využívania biomasy do roku 2010. [25] Prednosti využívania biomasy: Podiel fosílnych palív na energetickom mixe EÚ poklesne z 80% na 75%, čo znamená 8% pokles dovozu nespracovanej ropy. To môže celkovo pozitívne ovplyvniť ceny ropy – a pohonných hmôt. Emisie skleníkových plynov poklesnú o 209 miliónov ton ekvivalentu CO2 ročne, čo pomôže Únii splniť záväzky Kjótskeho protokolu. V sektore poľnohospodárstva a lesníctva sa vytvorí 250-300 tis. dodatočných pracovných miest. [50] Tri členské krajiny už majú vlastný, alebo pripravujú akčný plán pre bi-

Environmentálne: • Hoci vedecké štúdie naznačujú, že využívanie biomasy je „uhlíkovo neutrálne“ (nemá vplyv na zvyšovanie množstva oxidov uhlíka v atmosfére), niektorí vedci nesúhlasia. Niektorí dokonca dokazujú, že premena prírodných ekosystémov na energetické plantáže môže viesť k emisiám oxidov uhlíka z pôdy, vyvolaných zrýchlením rozkladu organických látok. • Rozvinutá produkcia bioenergie môže mať negatívny dopad na biodiverzitu, pôdu, a využívanie a zásoby vody. • Veľká produkcia energetických plodín vyžaduje intenzívnejšie využí-

05

2. VÝZNAM VYUŽITIA OBNOVITEĽNÝCH ZDROJOV V STRATÉGIÁCH SR A EÚ vanie pôdy, čo zas môže viesť k ďalšiemu ničeniu tropických pralesov v pravdepodobných producentských krajinách, ako Brazília. Akceptácia verejnosťou: • Spotrebitelia nemenia svoje návyky dostatočne rýchlo a nové technológie môžu vnímať skepticky, najmä ak prinášajú zvyšovanie cien. S rozvojom biopalív počíta vo svojej energetickej koncepcii aj Slovensko. V sektore doprav y sa má ich podiel do roku 2010 zvýšiť na 5,75% energetického obsahu, pričom má trvalo rásť. Ministri poľnohospodárstva EÚ debatovali o akčnom pláne pre biomasu a stratégii biopalív 20. februára 2006. Obe iniciatívy privítali, vyslovili však obavy v súvislosti s poľnohospodárskou produkciou. Niektoré krajiny chcú obmedziť dovoz biopalív (najmä bioetanolu) z krajín ako Brazília a podporiť radšej domácich výrobcov (napríklad biodízel, kde je už EÚ globálnym lídrom). Niektoré z nových členských krajín trvajú na tom, aby boli zaradené do súčasného systému energetických plodín, ktorý umožňuje EÚ platiť farmárom prémiu 45 eur za hektár využitý pre energetické plodiny (cereálie, cukrová repa). Tento systém bol zavedený počas poslednej reformy Spoločnej poľnohospodárskej politiky (2003), uplatňuje sa však len v pôvodnej pätnástke. EÚ prehodnotí túto schému pred koncom roka 2006. V rozpore s predtým deklarovanými cieľmi ubezpečovali predstavitelia EÚ na summite (jún 2006) zástupcov OPEC, že plány EÚ nepovedú k zníženiu dopytu po rope. Zástupca Rakúskeho predsedníctva minister Bartenstein vyhlásil: „Záväzok ohľadom obnoviteľnej energie, zvýšenej energetickej efektívnosti a boja proti klimatickým zmenám, stanovený v Zelenej knihe, bude znamenať pokles nárastu spotreby ropy, nie celkové zníženie.“ Josef Auer, analytik Deutsche Bank Research, nazval bioenergie „všestranným hráčom medzi obnoviteľnými zdrojmi, nakoľko len biomasa je rovnako vhodná pre tvorbu elektrickej energie a tepla, i na produkciu pohonných

SK

bálneho otepľovania je zosilnený skleníkový efekt, ktorý je spôsobený emisiami skleníkových plynov v zemskej atmosfére. Oxid uhličitý je najviac zastúpeným skleníkovým plynom a jeho najväčším zdrojom je spaľovanie fosílnych palív. Z výsledkov týchto štúdií vyplýva nevyhnutnosť využívania iných alternatívnych zdrojov energie, aby sme sa vyhli prehrievaniu planéty. Vhodná lokalizácia a efektívne využitie potenciálu obnoviteľných zdrojov energie sa môže perspektívne stať kľúčovým prvkom v rozvoji regiónov a môže tak prispieť k dosiahnutiu lepšej sociálnej a ekonomickej kohézie v krajine. Veľkou výhodou obnoviteľných zdrojov energie je fakt, že projekty na ich využitie sa v porovnaní s konvenčnými riešeniami na báze fosílnych palív stretávajú s podstatne vyššou mierou akceptovanosti. Legislatívna podpora obnoviteľných zdrojov energie v Európskej únii Legislatívnu podporu obnoviteľných zdrojov energie v Európskej únii zabezpečuje viacero smerníc a dokumentov, ktorých dodržiavanie je pre všetky členské štáty záväzné. Zelená kniha EÚ o obnoviteľných zdrojoch energie Zelená kniha predstavuje základnú filozofiu využívania obnoviteľných energetických zdrojov. Je súčasťou energetickej stratégie EÚ a stanovuje tri hlavné ciele: • 1.trvalo udržateľný rozvoj; • 2.konkurencieschopnosť; • 3.bezpečnosť dodávok energie. Biela kniha pre stratégiu a akčný plán spoločenstva Konkrétne ciele na európskej úrovni stanovuje oznámenie Európskej komisie pod názvom Energia pre budúcnosť: obnoviteľné zdroje energie – Biela kniha pre stratégiu a akčný plán spoločenstva. Biela kniha odporúča indikatívny cieľ podielu 12% pre energiu z obnoviteľných zdrojov z hrubej vnútornej spotreby spoločenstva v roku 2010, teda približne dvojnásobné zvýšenie oproti roku 1995. Hlavnými nástrojmi komisie na dosahovanie tohto ambiciózneho cieľa sa stali viacročný program akcií v oblasti energetiky Inteligentná energia – Európa, rámcové programy EÚ v oblasti vedy a výskumu a aj u nás dostupné štrukturálne fondy EÚ v štrukturálnej politike. Smernica Európskeho parlamentu a rady č. 2001/77/ES o podpore elektriny Stanovuje národné indikatívne ciele, podľa ktorých Európsky parlament nabáda členské štáty k zvýšeniu spotreby elektrickej energie z obnoviteľných zdrojov, pričom každých päť rokov majú členské štáty povinnosť zverejniť správu určujúcu indikatívne ciele pre budúcu spotrebu elektrickej energie. Členské štáty takisto majú povinnosť uverejniť správu, ktorá obsahuje analýzu pokroku dosiahnutého pri plnení týchto cieľov. [51] Smernica č. 2003/30/ES o podpore používania biopalív alebo iných obnoviteľných palív v doprave Táto smernica je zameraná na efektívnu podporu využívania biopalív a iných obnoviteľných palív ako náhrad benzínu alebo nafty na dopravné účely v každom členskom štáte, čím sa prispeje k dosiahnutiu cieľov ako je splnenie záväzkov vo vzťahu na klimatické zmeny, ekologicky priaznivá bezpečnosť zásobovania palivami a podpora obnoviteľných zdrojov energie. Smernica č. 2004/8/ES o podpore kogenerácie založenej na dopyte po využiteľnom teple na vnútornom trhu s energiou Účelom tejto smernice je zvýšiť energetickú účinnosť a zlepšiť bezpečnosť dodávky vytvorením rámca na podporu a rozvoj vysoko účinnej kombinovanej výroby tepla a elektriny založenej na dopyte po využiteľnom teple a úsporách primárnej energie na vnútornom trhu s energiou pri zohľadnení osobitných národných okolností týkajúcich sa najmä klimatických a hospodárskych podmienok. [51]

hmôt“. Možnosti bioenergie sú podľa neho mimoriadne pozitívne najmä na trhu s vykurovaním, kde už dnes tvoria 90% z obnoviteľných energií používaných na vykurovanie v Nemecku. Environmentálne skupiny WWF, Greenpeace, BirdLife a EEB varovali Komisiu, aby zabezpečila, aby akčný plán pre biomasu „obsahoval aj adekvátne enviromentálne a sociálne zábezpeky“. „Ak bude riadená udržateľným spôsobom, môže nám bioenergia pomôcť znížiť emisie skleníkových plynov a obnoviť degradovanú pôdu“, tvrdí Ariel Brunner, ktorý sa zaoberá poľnohospodárskou politikou v BirdLife. „Zle riadená produkcia však neprispeje k zníženiu emisií a môže mať devastačný dopad na životné prostredie.“

2.2 Význam využitia obnoviteľných zdrojov v stratégiách EÚ Početné vedecké štúdie, o.i. aj štúdia Ministerstva životného prostredia o geotermálnom prieskume na území Slovenska dokazujú, že príčinou glo-

Smernica č. 2002/91/ES o energetickej hospodárnosti budov Cieľom tejto smernice je podporovať lepšiu energetickú hospodárnosť budov v spoločenstve berúc do úvahy vonkajšie klimatické a miestne podmienky ako aj požiadavky na teplotu vnútorného prostredia a na hospodárnosť. Táto smernica stanovuje požiadavky v súvislosti: • (a) so všeobecným rámcom pre metodiku výpočtu integrovanej energetickej hospodárnosti budov, • (b) s uplatňovaním minimálnych požiadaviek na energetickú hospodárnosť nových budov, • (c) s uplatňovaním minimálnych požiadaviek na energetickú hospodárnosť veľkých existujúcich budov, ktoré sa významne obnovujú, • (d) s energetickou certifikáciou; a • (e) s pravidelnou kontrolou kotlov a klimatizačných systémov v budovách a okrem toho s hodnotením vykurovacích zariadení, v ktorých sú kotly staršie než 15 rokov. [52]

06

2. VÝZNAM VYUŽITIA OBNOVITEĽNÝCH ZDROJOV V STRATÉGIÁCH SR A EÚ Agenda 21 Agenda 21 predstavuje ucelenú filozofiu ďalšej perspektívy existencie ľudstva a všetkých živých organizmov na Zemi v harmonickej rovnováhe, pri ktorej nedôjde k nezvratnému narušeniu základných mechanizmov fungovania systému v neustále sa meniacich podmienkach narastajúceho rozvoja. Je zároveň komplexným súborom oblastí a činností, ktoré je potrebné uplatňovať v globálnom rozsahu so zohľadnením špecifických čŕt jednotlivých krajín v individuálnych podmienkach regionálnej a miestnej úrovne v rámci systému spolupráce vlád členských štátov Organizácie spojených národov (OSN) vo všetkých oblastiach ľudskej činnosti a jej vplyvu na životné prostredie. Dokument vyjadruje dohodu členských štátov OSN na najvyššej úrovni o prijatí globálnej zodpovednosti za spoluprácu v oblasti rozvoja a životného prostredia. Agenda 21 je súborný dokument prijatý vládami viac ako 178 krajín na Konferencii Organizácie spojených národov o životnom prostredí a rozvoji (UNCED), ktorá sa konala v Rio de Janeiro v Brazílii v dňoch 3. - 14. júna 1992 a obsahuje • Deklaráciu o životnom prostredí a rozvoji; • Princípy trvalo udržateľného manažmentu lesov. [53] Kjótsky protokol Kjótsky protokol je doplnok Rámcového dohovoru OSN o zmenách klímy. Je to medzinárodná dohoda vyjednaná v súvislosti s globálnym otepľovaním. Krajiny, ktoré podpísali tento protokol sa zaviazali znížiť ich emisie oxidu uhličitého a 5 ďalších skleníkových plynov, alebo sa zaviazali v obchode s emisiami ak udržiavajú alebo zvyšujú emisie ich plynov. Spolu 141 krajín sveta doteraz podpísalo tento protokol. Významnými výnimkami sú Spojené štáty americké a Austrália. Ku kľúčovým mechanizmom a nástrojom Kjótskeho protokolu, ktoré sú zamerané na splnenie redukčných cieľov s ohľadom na špecifické podmienky krajiny, patria (a) spoločné plnenie záväzkov (čl. 6), (b) mechanizmus čistého rozvoja (čl. 12) a (c) obchodovanie s ušetrenými emisiami (čl. 17). Formálny názov tejto dohody je Kjótsky protokol k rámcovému dohovoru OSN o zmene klímy. Protokol bol vyjednaný v Kjóte v Japonsku v decembri 1997. Bol otvorený k podpisu 16. marca 1998 a uzatvorený 15. marca 1999. 18. novembra 2004 sa k nemu pridalo Rusko. Dohoda nadobudla platnosť 16. februára 2005. Z uvedeného prehľadu hlavných strategických dokumentov a nástrojov vyplýva, že EÚ sa snaží riešiť svoju závislosť na dovoze primárnych zdrojov energie najmä podporou využívania domácich OZE a kladie na túto prioritu naozaj veľký dôraz. Avšak s využívaním OZE, či už na výrobu tepla alebo elektriny, nadväzuje celý rad problémov, ktoré musia jednotlivé členské štá-

3.

SK

ty riešiť, aby došlo aspoň k čiastočnému naplneniu veľmi ambicióznych cieľov EÚ v tejto oblasti. [54] Využívanie OZE v EÚ Závislosť Európskej únie na dovoze energie je už 50% a v nasledujúcich rokoch sa očakáva jej rast, ak sa neurobia žiadne akcie, čím dosiahne v roku 2020 70%. To je zvlášť pravdou pre ropu a zemný plyn, ktorých stále väčšie množstvo prichádza zo zdrojov umiestnených vo veľkých vzdialenostiach od Únie, často s určitým geopolitickým rizikom. Pozornosť sa preto vo zvyšujúcej miere zameriava na bezpečnosť dodávky energie. Obnoviteľné energie ako autochtónne zdroje energie budú musieť zohrať dôležitú rolu v znižovaní úrovne dovozov energie s pozitívnymi následkami na rovnováhu trhu a bezpečnosti dodávky. Obnoviteľné zdroje energie stále predstavujú skromný príspevok v energetickej bilancii Spoločenstva pri porovnaní dostupného technického potenciálu. Základňa zdrojov je lepšie pochopená, technológie sa neustále zlepšujú, postoje k ich využívaniu sa menia a výrobcovia a služby obnoviteľnej energie dozrievajú. Ale obnoviteľné zdroje energie majú stále problémy na začiatku a to v marketingovom ponímaní. Faktom je, že mnohé obnoviteľné technológie potrebujú byť konkurencieschopné. Navyše, biomasa, vrátane energetických plodín, veterná a slnečná energia ponúkajú rozsiahly, nevyužitý technický potenciál. Ďalšie dokumenty o využívaní obnoviteľných energetických zdrojov • 1.Správa o pokroku v oblasti biopalív (2007) • 2.Správa o pokroku v oblasti obnoviteľných zdrojov elektrickej ener gie (2007) • 3.Cestovná mapa pre obnoviteľnú energiu. Obnoviteľná energia v 21. storočí: budovanie udržateľnejšej budúcnosti (2007) • 4.Energetická politika pre Európu (2007) • 5.Energeticko-klimatický balíček (2008)

ZÁKLADNÁ CHARAKTERISTIKA JEDNOTLIVÝCH SEGMENTOV OZE, ZÁKLADNÉ KAPACITY A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI

Obnoviteľné zdroje energie sú v budúcnosti jediným možným a dlhodobým riešením zabezpečenia potrieb pre ľudstvo, nakoľko stav životného prostredia v súčasnosti je alarmujúci a neustále sa zhoršujúci. Z týchto dôvodov prichádza vplyvom času stále častejšie do úvahy využívanie obnoviteľných zdrojov energie, ktoré sú prakticky nevyčerpateľné , čistejšie a menej škodlivé pre životné prostredie. Aké sú možnosti využitia OZE? vykurovanie a ochladzovanie solárny ohrev vody, vykurovanie alebo ochladzovanie budov, teplo zo spaľovania biomasy, geotermálne ohrievanie, geotermálne pumpy. elektrina z veternej energie, z vodných elektrární a zo spaľovania biomasy. Prudký rozvoj nastal v oblasti fotovoltaiky a výroby solárnymi koncentrátormi. V prípade vhodných zdrojov sa využíva na výrobu elektriny aj geotermálna energia. V budúcnosti sa očakáva väčšie využívanie energie mora. pohonné hmoty rozsiahlejšie využitie drevnej a poľnohospodárskej biomasy na výrobu palív (v súčasnosti najrozšírenejší je biotenol a biodiesel) čaká na politické a ekonomické rozhodnutia v oblasti daní a Spoločnej poľnohospodárskej politiky EÚ. chemikálie produkty z biomasy dokážu nahradiť ropu a zemný plyn v množstve produktov. V súčasnosti sa z obnoviteľných zdrojov energie vrátane využitia hydroenergetického potenciálu veľkých vodných elektrární vyrába cca 5,2 TWh elektriny, čo predstavuje cca 16 % domácej spotreby elektriny. Celkový využiteľný potenciál jednotlivých druhov obnoviteľných zdrojov energie dáva možnosti zvýšiť ich podiel na celkovej výrobe elektriny až na 19 % v roku 2010 a na 24 % v roku 2030. Najperspektívnejším obnoviteľným zdrojom pre výrobu tepla je bioma-

sa, ktorej celkový ročný potenciál je vhodný ako energetický zdroj pre výrobu elektriny. Napriek uvedenému najviac využívaným zdrojom aj naďalej zostáva využitie hydroenergetického potenciálu. Pokiaľ ide o ďalšie obnoviteľné zdroje (veterná energia, geotermálna energia, slnečná energia) ich využívanie bude len doplnkovým zdrojom z dôvodu bezpečnosti a spoľahlivosti dodávok elektriny a tepla, pričom dôležitým faktorom zostáva aj otázka ceny elektriny a tepla vyrobenej z obnoviteľných zdrojov.

Graf č. 1 Technický potenciál obnoviteľných zdrojov v SR Technický potenciál OZE 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Biomasa

Zdroj: MH SR

07

Slnečná energia

Vodná energia

Geotermálna energia

Veterná energia

ZÁKLADNÁ CHARAKTERISTIKA JEDNOTLIVÝCH SEGMENTOV OZE, ZÁKLADNÉ KAPACITY

3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI

SK

Tabuľka č. 1 Odhad výroby elektriny z obnoviteľných zdrojov energie do roku 2020 v SR

Využiteľný potenciál pre výrobu energie

Odhadovaná výroba v roku 2010

Odhadovaná výroba v roku 2015

Odhadovaná výroby v roku 2020

GWh

GWh

GWh

GWh

Veľké vodné elektrárne

5 600

4 950

5 200

5 300

Malé vodné elektrárne

1 000

350

450

600

Biomasa

1 300

480

650

1 300

Veterné elektrárne

600

200

750

550


60

30

70

40

Bioplyn

500

180

370

500

Slnečná energia

1 540

0

10

40

Zdroj

Zdroj: Energetická politika SR, Stratégia vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR, vlastné spracovanie

Tabuľka č. 2 Odhad výroby tepla a biopalív z obnoviteľných zdrojov do roku 2020 v SR

Využiteľný potenciál

Odhad výroby tepla v roku 2010



TJ

TJ

TJ

TJ

Biomasa

75 600

25 000

37 000

44 000

z toho: Dendromasa

47 000

20 000

30 000

34 000

Poľnohospodárska biomasa

28 600

5 000

7 000

10 000

Bioplyn

6 900

2 000

4 000

5 000


22 700

200 (1000)

1 000

3 000

Slnečná energia

34 000

300

1 000

3 000

Biopalivá

-

5 000

7 000

15 000

139 200

32 000

50 000

70 000

Zdroj

Spolu

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja (2006), vlastné spracovanie * realizácia vykurovania geotermálnou energiou v Košiciach

08


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Z uvedených odhadov využitia obnoviteľných zdrojov energie na výrobu elektrickej energie, tepelnej energie a v doprave v roku 2010 vyplýva, že z nich možno získať 53,7 PJ energie. To znamená, že v tomto roku by ich podiel predstavoval 6,7% na odhadovanej hrubej domácej spotrebe energie 800 PJ. V roku 2020 sa odhaduje využitie obnoviteľných zdrojov vo výške 100 PJ, čo bude predstavovať 12%-ný podiel na hrubej domácej spotrebe energie. [22]

SK

Optimistický scenár predpokladá vyššie využívanie biomasy, slnečnej energie a geotermálnej energie. Tento scenár predpokladá nárast cien ropy o 100 % v roku 2015 porovnaní s rokom 2007 a úroveň ceny skleníkového plynu 25 EUR za tonu CO2. Pri tomto náraste cien energie, OZE získajú konkurenčnú výhodu z dôvodu takmer nulových nákladov na svoje využívanie. Aj pri nižšom náraste cien fosílnych palív z hľadiska energetickej bezpečnosti môžu OZE získať vyššiu podporu prostredníctvom výskumu technológií

Tabuľka č. 3 Optimistický scenár využívania OZE

2010

2015

2020

2025

2025

TJ

TJ

TJ

TJ

TJ

31 000

50 000

74 000

90 000

120 000

Slnečná energia

300

3 000

12 000

22 000

37 000


200

2 000

7 000

10 000

14 000

Vodná energia

18 000

20 000

22 000

23 000

24 000

Veterná energia

300

-

-

-

-

Energetické odpady

200

-

-

-

-

50 000

78 000

120 000

150 000

200 000

6,4

9,5

14,0

18,0

24,0

Zdroj

Biomasa

Spolu Podiel OZE (%) Zdroj : MH SR, vlastné spracovanie

Plnenie cieľa 12%, resp. 14% v optimistickom scenári, ktoré sa vzťahujú k hrubej spotrebe energie dáva predpoklad, že cieľ 14 % OZE na konečnej spotrebe energie, ktorý vyplýva z klimaticko-energetického balíčka bude

splnený. [22] Využiteľný potenciál obnoviteľných zdrojov energie v časových horizontoch v rokoch 2007, 2014, a 2020 na území VÚC Nitra

Tabuľka č. 4 Predpokladaný využiteľný potenciál obnoviteľných zdrojov energie na území VÚC

Rok 2007 (TJ)

Rok 2014 (TJ)

Rok 2020 (TJ)

Biomasa: z toho dendromasa

418

740

1020

Poľnohospodárska biomasa

380

620

954

Bioplyn

150

300

350


220

20 000

22 000

Slnečná energia

300

360

480

Malé vodné elektrárne

20

100

180

50 000

150

250

1253

2360

3345

Obnoviteľné zdroje energie

Veterná energia Spolu

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja, 2006

09



SK

3.1 Základná charakteristika a potenciál využitia slnečnej energie

vých krajinách. Ich nevýhodou je, že sú účinné len v jasnom slnečnom počasí a musia byť stále otáčané k slnku. ([27], vlastné spracovanie)

Život na Zemi záleží od energie Slnka. Zdroje slnečného žiarenia možno považovať za nenahraditeľný a zároveň nevyčerpateľný zdroj energie. Predpokladaná doba využívania slnečnej energie je ďalších 5 miliárd rokov. Energia pochádzajúca zo Slnka poskytuje zdroj 180 000 TW energie, pričom celkové energetické potreby ľudstva predstavujú len približne 13 TW. Prenos energie prebieha prostredníctvom elektromagnetického vlnenia zo Slnka. Množstvo dopadajúcej slnečnej energie na Zem je približne 14 000-krát väčšie ako celá energia spotrebovávaná ľudstvom v súčasnosti. Na hranicu zemskej atmosféry pri kolmom dopade slnečných lúčov dopadá približne 1 360 W energie na meter štvorcový. Tento údaj zvykneme označovať ako „slnečná konštanta“. Z energetického hľadiska ide teda o mimoriadne zaujímavú možnosť získavania energie. Jej obmedzené využívanie je spôsobené technologickými a ekonomickými problémami. ([27], vlastné spracovanie) Slnečné žiarenie sa po dopade na zemský povrch premieňa na iné formy energie: • tepelnú energiu - ohrievanie zemského povrchu - pôda, voda, vzduch • mechanickú energiu - vzdušné prúdy • hemickú energiu - fotosyntéza - viazanie energie prostredníctvom fotosyntézy v rastlinách a iných organizmoch [28] Výroba tepla zo slnečnej energie prebieha prostredníctvom solárnych systémov (slnečných kolektorov), ktoré ju transformujú na tepelnú energiu. Slnečný kolektor je plocha, ktorá zachytáva slnečné žiarenie a premieňa ho na tepelnú energiu. Základom kolektora je absorbér, v ktorom prebieha samotná premena. Teplo sa prenáša na teplonosné médium, kto-

Potenciál slnečnej energie v podmienkach Slovenskej republiky

ré preteká v rúrach absorbéra a následne sa prepravuje do zásobníka vody (bojler). Používa sa hlavne na ohrev vody, budov, bazénov atď. Kolektory delíme podľa tvaru na ploché a trubicové. Využívajú sa hlavne na ohrev vody a na podporu vykurovania. Pomocou týchto zariadení je slnečné žiarenie takmer úplne premenené na teplo. ([27], vlastné spracovanie) Výroba elektrickej energie zo slnka je zabezpečená pomocou jednosmerného prúdu z fotovoltaických článkov, spojených do fotovoltaického panelu. Fotovoltaické články bežne využívame v každodennom živote, napr. kalkulačky, náramkové hodinky, vonkajšie záhradné lampy atď.([27], vlastné spracovanie) V zahraničí sa fotovoltaické články využívajú vo väčšej miere. U nás, kvôli vysokým investičným nákladom a nízkej účinnosti, ešte nie sú rozšírené vo väčšom rozsahu. Solárne elektrárne pracujú na princípe koncentrujúcich kolektorov, ktoré sústreďujú priame slnečné žiarenie pomocou zrkadiel do jedného ohniska, čím dosahujú značne vysoké teploty. Uplatňujú sa najmä v priemysle a v rozvojo-

Slovenská republika má pomerne veľký nevyužitý potenciál slnečnej energie. Alarmujúci je najmä rozdiel medzi technickým potenciálom a súčasným využívaním slnečnej energie dopadajúcej na územie Slovenskej republiky. Priemerná ročná energia slnečného žiarenia na horizontálny povrch je 1100 kWh/m2. Množstvo dopadajúcej slnečnej energie na územie SR je zhruba 200 krát väčšie ako súčasná spotreba zo všetkých primárnych zdrojov energie v krajine. Celkový potenciál slnečnej energie pre celé územie Slovenska je na úrovni 54 000 TWh. Energia slnečného žiarenia dopadajúceho na južne orientovanú plochu naklonenú pod optimálnym sklonom (približne 36 stupňov) je na území Slovenska 1275 kWh/m2 za rok (z toho približne 50% dopadne mesiacoch máj – august). Najviac slnečného žiarenia je v mesiaci júl, najmenej v mesiaci december. Najviac slnečného žiarenia zaznamenávame počas celého roka na juhu Slovenska, najmenej na Orave a na Kysuciach. ([34], vlastné spracovanie) Za predpokladu 60 % využitia solárnych termálnych kolektorov by celková využitá energia zo žiarenia dosiahla hodnotu 633 kWh/m2 za rok. Na základe súčasných skúseností sa však tento údaj blíži číslu 500 kWh/m2. Technický rozvoj panelov fotočlánkov umožnil zvýšenie ich účinnosti premeny energie v rozsahu od 11% do 14%. Po zvážení reálnych alternatív inštalácie solárnych kolektorov bol technický potenciál solárnej energie stanovený na 9 450 GWh (34 000TJ) ročne. [34] Využívanie slnečnej energie na premenu tepla Úroveň využívania slnečnej energie v roku 2005 bola približne 100 TJ (vyše 50 000 m2 slnečných kolektorov). Ročne je nainštalovaných cca 5 tisíc m2 slnečných kolektorov. Slovensko pri takomto počte inštalácií výrazne zaostáva za Rakúskom alebo Nemeckom v prepočte na 1000 obyvateľov. Jediné aktívne solárne systémy sú slnečné (solárne) kolektory. Slnečné kolektory je možné montovať nielen na strechách, ale aj na vhodne orientovaných fasádach obytných budov alebo na iných nevyužitých plochách v ich blízkosti. Využitie solárneho tepla nie je obmedzené disponibilnými plochami, ale je limitované predovšetkým spotrebou nízkopotenciálneho tepla v letnom období. Pri veľkých prebytkoch solárneho tepla v lete klesá stupeň využitia solárneho systému a tým sa zhoršujú aj ekonomické ukazovatele. V rodinných domoch (RD) sa dá ekonomicky zmysluplným spôsobom solárnym teplom ušetriť cca 60% energie na prípravu teplej úžitkovej vody (TÚV) a 20% až 30 % tepla na prikurovanie v prípade, že RD je vybavený nízkopotenciálnym vykurovacím systémom a je dobre tepelne zaizolovaný. [34] Hlavný potenciál pre slnečnú energiu predstavujú rodinné a bytové domy, v ktorých dosluhuje existujúci systém vykurovania a je nevyhnutné investovať do nového systému. Na prípravu teplej vody pre domácnosti možno slnečné kolektory prispôsobiť pre všetky budovy: v rodinných domoch kolektory nemusia byť nevyhnutne len na južnej strane striech. Väčšina nájomných domov má plochú strechu a ich plocha obyčajne postačuje na umiestnenie kolektorov. Vykurovanie si však vyžaduje lepšiu orientáciu, a preto zámer využívať slnečnú energiu treba brať do úvahy už pri projektovaní budovy. Aby sa mohla slnečná energia využívať na vykurovanie, celkové energetické nároky budovy musia byť menej ako 50 kWh/m2 za rok. Optimálne energetické nároky sú okolo 30 kWh/m2 za rok. Znamená to, že stavba musí mať dobré tepelnoizolačné vlastnosti. Len málo budov na Slovensku spĺňa túto podmienku dostatočnej tepelnej kvality obvodového plášťa budovy. Využívanie solárneho systému na vykurovanie preto prichádza do úvahy len u nových alebo renovovaných budov. [34] Z hľadiska merných investičných nákladov sú veľmi zaujímavé systémy centrálneho zásobovania teplom so stálym odberom tepla, kde solárny systém môže pracovať s malou alebo žiadnou akumuláciou tepla. V prípade bytových domov, veľkých hotelov a nemocníc sa solárny systém často dimenzuje iba na čiastočný predohrev TÚV v lete. Dosahujú sa tu síce relatívne nízke stupne pokrytia potrieb tepla solárnym systémom, avšak tento pracuje s vysokým merným energetickým ziskom z jednotky plochy a teda aj s najnižšími mernými investičnými nákladmi. [34] Využívanie slnečných kolektorov vo verejných budovách je najmä na prípravu TÚV, a to najmä v školách, v zdravotníckych zariadeniach, v hoteloch a v športových strediskách, kde sa teplá voda vyžaduje po celý rok. Značný potenciál využitia slnečnej energie je v oblasti pasívnych solárnych systémov, kde sa zlepšením tepelnoizolačnej kvality budov dajú minimalizovať straty a zvýšiť možnosti využitia solárneho zdroja (špeciálne zasklenie, orientácia

10


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI sklených plôch do optimálneho smeru). Tieto opatrenia sa dajú použiť len v nových bytových domoch a v budovách terciárneho sektora. [34] Využívanie slnečnej energie na výrobu elektriny Využiteľný potenciál pre výrobu elektriny predstavuje (podľa Energetickej politiky SR) 1 540 GWh, avšak súčasná úroveň využívania je len 0,1 GWh. Hlavnou výhodou fotovoltaiky je decentralizovaná dodávka elektriny. Nevýhodou sú však vysoké merné investičné náklady. Fotovoltaická technológia vyrába elektrinu z dvoch odlišných systémových konfigurácií: súčasťou FV systémov pracujúcich v izolovanom režime (offgrid) je batéria, ktorá sa používa na skladovanie energie. Takéto systémy sú pomerne malé (zväčša nepresahujú kapacitu niekoľkých kWp) a používajú sa na zásobovanie elektrinou v izolovaných oblastiach, na zásobovanie horských chát, telekomunikačnej a inej techniky. · oveľa častejšie sa v krajinách EÚ používajú FV systémy pripojené do elektrickej siete (on-grid), ktoré dodávajú vyrobenú elektrinu priamo do elektrickej rozvodnej siete. Tieto systémy majú dominantný podiel na celkovej inštalovanej kapacite fotovoltaických generátorov v krajinách EÚ (viac ako 80%). Na strechy rodinných domov sa inštalujú systémy s typickou kapacitou 1-5 kWp. V ostatných rokoch z investorského hľadiska je veľmi atraktívne budovanie rozsiahlych slnečných elektrární s výkonmi 1-5 MW. Typická 1 kWp fotovoltaická (FV) zostava s najpoužívanejšou technológiou – kryštalický kremík - obsahuje FV moduly s celkovou plochou cca 9 m2. Pri optimálnom sklone a celkovej účinnosti systému 75%, takáto jednotková zostava vyrobí ročne priemerne 960 kWh elektrickej energie. Z uvedeného vyplýva, že inštalovaná kapacita približne 300 MWp fotovoltaických zabezpečí pokrytie 1% celoročnej spotreby elektriny v SR. Táto kapacita zodpovedá približne 0,6 m2 plochy fotovoltaických modulov na obyvateľa. Na rozdiel od konvenčných energetických zariadení, efektivita fotovoltaiky nezávisí od veľkosti systému a teda FV inštalácie je možno škálovať od ma-

SK

lých domácich až po rozsiahle centrálne elektrárne. [34] Štúdie ukazujú, že decentralizovaná výroba z FV systémov s kapacitou niekoľko percent nenaruší bezpečnosť dodávok elektriny v súčasnej štruktúre sietí, naopak pomôže pokryť zvýšený dopyt po elektrine počas denných hodín. Zvýšenie podielu FV nad tento rozsah si bude v budúcnosti vyžadovať dobudovanie sietí, lepšiu integráciu s inými zdrojmi a posilnenie kapacít na skladovanie energie. Na Slovensku je asi 14 000 verejných telefónnych automatov a 40 ich je vybavených fotočlánkami. Tieto telefónne automaty si vyžadujú príkon asi 50 W. Celkový potenciál využitia fotočlánkov v tejto sfére je 0,7 MW. [34] Slnečná energia v podmienkach Nitrianskeho samosprávneho kraja Stratégia vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR, vypracovaná v roku 2006 uvádza nasledovné bariéry pre využívanie slnečnej energie: • slnko poskytuje energiu síce v obrovskom prebytku, ale v zriedenej forme a nerovnomerne (zima - leto, noc - deň, počasie). Pri jasnej oblohe a kolmom dopade slnečných lúčov je maximálna hodnota výkonu na 1 m2 približne 1000 W. Preto zachytávanie, premena a skladovanie (akumulácia) slnečnej energie je investične náročnejšie ako spaľovanie fosílnych palív. Relatívna investičná náročnosť sa často zvyšuje aj tým, že sa neberie do úvahy eliminácia ekologických, zdravotných a iných škôd vznikajúcich ich využívaním. • účinnosť premeny tejto energie u súčasných fotovoltaických (FV) článkov je v rozsahu 4+11 % (technológia tenkých filmov) až po 15-18 % (kryštalický kremík). Komerčné využitie fotovoltaiky je pomerne nové a v porovnaní s inými technológiami OZE je investične náročnejšie. Vďaka podpore v iných štátoch však rýchlo rastie (40 % medziročný nárast od roku 2000) a zároveň prechádza výrazným inovačným procesom, čo prispieva k znižovaniu výrobných nákladov.

Tabuľka č. 5 Energia slnečného žiarenia dopadajúceho na horizontálnu rovinu pre okresné mestá Nitrianskeho VÚC (Wh.m2/deň)

Komárno

Levice

Nitra

Nové Zámky

Šaľa

Topoľčany

Zlaté Moravce

Január

938

922

896

920

903

887

906

Február

1 646

1 623

1 591

1 626

1 603

1 564

1 597

Marec

2 787

2 741

2 717

2 768

2 743

2 684

2 712

Apríl

4 266

4 153

4 170

4 236

4 221

4 076

4 107

Máj

5 265

5 138

5 144

5 231

5 197

5 056

5 092

Jún

5 768

5 561

5 585

5 718

5 637

5 423

5 518

Júl

5 968

5 735

5 690

5 864

5 760

5 585

5 652

August

4 932

4 740

4 733

4 865

4 805

4 606

4 669

September

3 650

6 509

3 472

6 584

3 551

3 365

3 446

Október

2 264

2 214

2 191

2 234

2 223

2 143

2 194

November

1 139

1 074

1 035

1 099

1 052

1 012

1 046

December

718

696

665

700

670

654

679

3 287

3 184

3 166

3 246

3 206

3 096

3 143

Mesiac

Spolu

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja (2006)

11


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Optimálny konštantný uhol sklonu ožiarenej roviny, orientovanej na juh, zabezpečujúci max. ročné množstvo dopadajúcej slnečnej energie v oblasti Nitrianskeho kraja bol vyhodnotený na 35°. Zásadne platí, že pre využitie slnečnej energie v lete sú vhodnejšie ožiarené plochy (napr. kolektory) s menším uhlom sklonu (asi do 30°) a v zime s väčším uhlom sklonu (väčším ako 60°). Bariéry pre využívanie slnečnej energie. Bariéry rozvoja pri využívaní slnečnej energie na výrobu elektriny: • vysoké investičné náklady, • nedostatočná znalosť možností využitia FV technológie, • nízka účinnosť premeny slnečnej energie na elektrickú Bariéry rozvoja pri využívaní slnečnej energie na premenu tepla: • nízka schopnosť akumulácie tepla, • absencia náročných programov na podporu inštalovania slnečných kolektorov, • vyššie investičné náklady [26]

3.2 Základná charakteristika a potenciál využitia geotermálnej energie Predstavuje bohatý potenciál energie na Zemi. Je to vlastne vnútorná zásoba Zemi, ktorá vzniká z rozpadového tepla rádioaktívnych látok s dlhým polčasom rozpadu. Geotermálne energia sa v dôsledku teplotného rozdielu medzi vrchnými a hlbšími zónami, cestou radiácie, prúdenia a vodivosti pohybuje k zemskému povrchu. [29] Zdroje geotermálnej energie vo vzťahu k prenosu tepelnej energie z hornín môžeme všeobecne rozdeliť: • hydrogeotermálne zdroje, pri ktorých je dôležitá geotermálna voda – podzemná voda slúžiaca ako médium na akumuláciu, transport a exploatáciu zemského tepla z horninového prostredia a geotermálna para. Využívanie týchto zdrojov geotermálnej energie má dlhodobú tradíciu a efektívne technologické postupy • tepelná energia suchých hornín, jej prenos na povrch z hornín ulože-

SK

ných v hĺbke zabezpečuje technologická kvapalina recirkulovaná cez umelo vytvorený štrbinový výmenník medzi dvoma hlbokými vrtmi. Využívanie tohto zdroja geotermálnej energie je v súčasnosti prakticky iba v polohe vedeckých projektov. [26] Na praktické využitie majú v súčasnosti význam iba hydrogeotermálne zdroje, pri ktorých najčastejšie používaným klasifikačným kritériom je teplota. Podľa nej ich delíme na nízkoteplotné, strednoteplotné a vysokoteplotné. Hranice medzi týmito kategóriami sú však nejednotné a rôzni autori podľa účelu využitia týchto zdrojov používajú rôzne hodnoty. NA Slovensku sa zaužívalo nasledujúce členenie geotermálnych zdrojov (Franko a kol., 1995): • nízkoteplotné 20 – 100 °C • strednoteplotné 100 – 150 °C • vysokoteplotné viac ako 150 °C Na Slovensku je doteraz evidovaných 116 geotermálnych vrtov, ktorými sa overilo okolo 1 7871.s-1 s teplotou na ústi vrtu 18 – 129 °C. Geotermálne vody boli získané vrtmi hlbokými 92 – 3 616 m. Výdatnosť voľného prelivu na ústí vrtov sa pohybovala v rozmedzí od desatín litra do 1001.s-1. Prevažne Na-HCO3, CA-Mg-HCO3 a Na-Cl typ vôd s mineralizáciou 0,4 – 90,0 g/l. Tepelný výkon vôd pri využití po referenčnú teplotu 15 °C je 306,8 MWt, čo predstavuje 5,5 % z celkového potenciálu geotermálnej energie SR, ktorý bol geologickým výskumom ohodnotený na uvedených 5 538 MWt. V súčasnosti sa geotermálna energia na Slovensku využíva v 35 lokalitách s tepelne využiteľným výkonom asi 131 MWt, ale s pomerne nízkou účinnosťou okolo 30 %. Podľa správy rezortu životného prostredia pri výrobe 25 MW tepelnej energie z geotermálnych zdrojov sa v našich podmienkach pri 200 dňoch vykurovania ušetrí za rok asi 42 600 ton hnedého uhlia alebo 16 mil. kubických metrov zemného plynu. Nahradením týchto palív geotermálnou energiou sa dosiahne zníženie emisií - vzhľadom k hnedému uhliu: TZL o 208 t za rok, SO2 o 790 t za rok, NOx o 125 t za rok, CO2 o 42 t za rok; a v prípade zemného plynu: TZL o 1,5 t za rok, SO2 o 0,3 t za rok, NOx o 59 t za rok a u CO2 - o 4,32 t za rok. [26]

Vysvetlivky: 1 číslo perspektívnej oblasti / počet geotermálnych vrtov 2 bradlové pásmo 3 perspektívne oblasti s geotermálnou vodou overené geotermálnymi vrtmi 4 perspektívne oblasti geologicky zhodnotené pre účely vyhľadávania a prieskumu geotermálnych vôd 5 perspektívne oblasti s predpokladaným výskytom geotermálnych vôd na základe poznatkov o geologickej stavbe

12


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Na vykurovanie skleníkov sa používajú geotermálne vody v 12 lokalitách pri produkcii rýchlenej zeleniny ako aj kvetov. Geotermálna energia sa takto využíva v Bešeňovej, Podhájskej, Čiližskej Radvani, Topoľníkoch, Tvrdošovciach, Hornej Potôni, Dunajskej Strede, Vlčanoch, Veľkom Mederi, Topolovciach, Dunajskom Klatove a v Královej pri Senci. [26] Na vykurovanie kancelárskych a technických priestorov sa geotermálna energia využíva v Galante, Topoľníkoch, Komárne, Bešeňovej, Liptovskom Trnovci a v Poprade. Hotelové priestory sú vykurované v Bešeňovej, Veľkom Mederi, Podhájskej a v Štúrove. V Galante sú geotermálnou vodou vykurované aj byty, nemocnica, dom dôchodcov a termál centrum Galandia. V Nová-

SK

koch - Koši sa geotermálna voda využíva na vykurovanie šatní baníkov a na ohrev vetracieho vzduchu pre hnedouhoľné bane. V 32 lokalitách sa geotermálna voda využíva na rekreačné účely, hlavne na plnenie bazénov (Poprad, Vrbov, Liptovský Trnovec, Bešeňová, Oravice, Podhájska, Senec, Kráľová pri Senci, Dunajská Streda, Galanta, Veľký Meder, Lehnice, Diakovce, Topoľníky, Tvrdošovce, Nové Zámky, Šaľa, Poľný Kesov, Gabčíkovo, Štúrovo, Komárno, Patince, Bánovce nad Bebravou, Malé Bielice, Partizánske, Chalmová, Koplotovce, Kremnica, Sklené Teplice, Rajec, Dolná Strehová, Tornaľa).

Tabuľka č. 6 Rozdelenie využívaných zdrojov geotermálnych vôd Slovenskej republiky podľa krajov

Počet využívaných lokalít

Celkový tepelný výkon (MWt)

Využitý tepelný výkon (MWt)

Podiel (%)

Bratislavský

0

4,42

0

0

Trnavský

11

72,27

44,47

34,03

Nitriansky

9

57,57

40,13

30,71

Trenčiansky

3

4,54

4,49

3,44

Žilinský

5

35,25

25,26

19,33

Banskobystrický

5

9,39

5,15

3,94

Prešovský

2

26,87

11,16

8,54

Košický

1

33,54

0,01

0,01

Spolu

36

243,85

130,67

100,0

Kraj

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja, 2006 Z predchádzajúcej tabuľky je zrejmé, že druhý najväčší využiteľný výkon jestvujúcich zdrojov geotermálnych vôd je viazaný na Nitriansky kraj, k najvýznamnejším lokalitám patria Podhájska, Tvrdošovce, Diakovce a Štúrovo.

Celkové prírodné množstvo zdrojov geotermálnych vôd predstavuje hodnotu 133 l/s, čo zodpovedá celkovému prírodnému množstvu zdrojov geotermálnej energie 9,7 MWt. [27]

Centrálna depresia podunajskej panvy Centrálna depresia podunajskej panvy – oblasť Galanta predstavuje zo štruktúrno-geologického hľadiska galantskú priehlbinu a jej okolie s výskytom, resp. využívaním geotermálnych vrtov. Priemerná hodnota teploty v hĺbke 1000 m je 50,3°C, v hĺbke 1500 m 69,6°C, v 2000 m 88,5°C a v hĺbke 2500 m dosahuje 106,0°C. Hustota tepelného toku sa pohybuje v rozmedzí 71,4 – 81,6 mW/m2 s priemernou hodnotou 76,8 mW/m2. V tejto oblasti sa vyskytujú petrogénne geotermálne vody Na-HCO3 typu s mineralizáciou do 1g/l, vody Na-Cl typu s prítomnosťou zložky A1 nad 30 mval% a Na-HCO3 typu s mineralizáciou 1 – 5 g/l a výrazného Na-Cl typu s mineralizáciou 5 – 10 g/l. Celkové prírodné množstvo zdrojov geotermálnych vôd predstavuje hodnotu 176,0 l/s, co zodpovedá celkovému prírodnému množstvu zdrojov geotermálnej energie 39,7 MWt.

Hornonitrianská kotlina Geotermálne vody Hornonitrianskej kotliny sú viazané na karbonáty krížňanského a chočského príkrovu, od čoho sa potom odráža aj ich chemické zloženie. Vody z karbonátov chočského príkrovu sú Ca(Mg)-HCO3 typu s celkovou mineralizáciou do 1 g/l a vody z krížňanského príkrovu Ca(Mg)-HCO3SO4 typu s celkovou mineralizáciou 2,1 g/l. Teploty v hĺbke 500 m pod povrchom sú 22,5 – 32,5°C, v hĺbke 1000 m 35 – 50°C, v hĺbke 1500 m 50 – 65°C, v hĺbke 2000 m 60 – 80°C, v hĺbke 2500 m 70 – 90°C a v hĺbke 3000 m pod povrchom budú dosahovať hodnoty 80 – 100°C. Hustota tepelného toku sa pohybuje v rozmedzí 70,2 – 84,4 mW/m2 so štatistickým priemerom 79,2 ± 4,6 mW/m2. Celkové prírodné množstvo zdrojov geotermálnych vôd predstavuje hodnotu 140 l/s, čo zodpovedá celkovému prírodnému množstvu zdrojov geotermálnej energie 29,1 MWt. Na základe aktualizovanej Energetickej koncepcie SR možno očakávať, že r. 2010 bude overený tepelno-energetický potenciál geotermálnych zdrojov predstavovať 1 200 MWt, z čoho očakávaný využívaný tepelný výkon by mal predstavovať 360 MWt. [26] Na území Nitrianskeho samosprávneho kraja sa geotermálna energia významnou mierou využíva v meste Galanta, kde bola spustená do prevádzky geotermálna stanica, ktorá odoberá geotermálnu vodu z dvoch vrtov a zásobuje teplom približne 1 300 bytov a priľahlú nemocnicu s poliklinikou. Jedná sa o jediný projekt svojho druhu na Slovensku, kde je geotermálne teplo dodávané obyvateľom mesta. Geotermálna voda s teplotou približne 77°C je čerpaná z dvoch geotermálnych vrtov 2 100 m hlbokých. Výdatnosť vrtov je 15,7 l/s a 18,0 l/s, celkom to predstavuje 33,7 l/s. Tepelný výkon získaný z geotermálnej vody je približne 7 MW a postačuje na pokrytie potreby tepla do

Komárňanská vysoká kryha Komárňanskú vysokú kryhu obmedzuje izobata 700 – 800 m kriedového karbonátového podložia, resp. tektonické línie prebiehajúce v blízkosti týchto izobát. Geotermálne vody sú viazané na triasové dolomity a vápence. Teplotné pole komárňanskej vysokej kryhy je v hlavnej miere formované konvektívnym prenosom tepla a charakterizujú ho anomálne nízke hodnoty teplôt. Ich priemerná hodnota v hĺbke 1 000 m je 24°C, v hĺbke 2 000 m 34°C a v hĺbke 3 000 m 44°C. Hustota tepelného toku je okolo 60 mW/m2. Chemické zloženie geotermálnych vôd je tu reprezentované Ca-Mg-HCO3 typom s mineralizáciou okolo 0,7 g/l.

13


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI vonkajšej teploty 0°C. V prípade poklesu vonkajšej teploty pod 0°C sa automaticky spúšťajú plynové kotle, slúžiace ako špičkový zdroj tepla. Medzi hlavné výhody geotermálnej stanice v Galante patrí vysoko ekologická výroba tepla s produkovaním iba minimálneho množstva spalín a v neposlednom rade aj veľmi výhodná cena tepla. Počas desiatich rokov prevádzky nedošlo ku žiadnym výrazným komplikáciám a problémom technického charakteru a geotermálna stanica spoľahlivo dodávala a dodáva teplo všetkým odberateľom. V nedávnej minulosti bola v meste Galanta ukončená výstavba termálneho kúpaliska, ktoré ako hlavný zdroj tepla používa tepelne využitú geotermálnu vodu vypúšťanú z energocentra. Sú nasadené tepelné čerpadlá, ktoré zabezpečujú využitie aj geotermálnej vody s nízkou teplotou. Termálne kúpalisko znamená zvýšenie miery využívania geotermálnej energie a zároveň významný prínos v oblasti rozvoja cestovného ruchu v meste Galanta.[31] V oblasti Podunajskej nížiny je situovaná obec Podhájska. Z geologického hľadiska je oblasť Podunajskej nížiny nazývaná Levická kryha a je jednou z perspektívnych hydro-geotermálnych štruktúr na Slovensku. V roku 1973 bol v Podhájskej vyhĺbený vrt Po-1, ktorý narazil na významné ložisko geotermálnej vody typu Na-Cl s mineralizáciou 19 g/l. Od roku 1973 bola voda využívaná pre vykurovanie skleníkového hospodárstva a pre potreby termálneho kúpaliska. Maximálna výdatnosť geotermálnej vody je 45 l/s, ale priemerne sa odoberá približne 20 l/s. Teplota geotermálnej vody je 82°C a využiteľný energetický potenciál geotermálneho vrtu je 12,6 MWt. Využitá geotermálna voda bola vypúšťaná do potoka, čo malo negatívny dopad na životné prostredie. Navyše ložiskový tlak vrte mal klesajúcu tendenciu. Na odstránenie týchto negatívnych javov bol v roku 1986 vyhĺbený 2 km seve-

SK

rovýchodne od vrtu Po-1 reinjektážny vrt GRP-1. Bola vykonaná komplexná reinjektážna skúška s veľmi pozitívnymi výsledkami. Od roku 1996 je celé odobraté množstvo geotermálnej vody po ochladení na cca 45°C reinjektované prostredníctvom vrtu GRP-1 do zemskej kôry. Jedná sa zatiaľ o jediný realizovaný projekt na Slovensku, v ktorom sa využitá geotermálna voda zatláča naspäť do zeme. [32] V súčasnosti sa v meste Šaľa realizuje geotermálny vrt do hĺbky 1800 m. Mesto Šaľa predpokladá využívanie geotermálneho vrtu na účely vykurovania domácností termálnou vodou, ako aj pre rekreačné účely termálneho kúpaliska. Teplota vody na ústí vrtu by mala byť 65 – 73 °C, výdatnosť čerpaním prelivom 15 l/s, mineralizácia 3,5 - 5 g/l. Využiteľný energetický potenciál pri jej ochladení na 10 °C je 3,957 MW. Geotermálna energia v kombinácií s tepelnými čerpadlami zabezpečia cca 73 % ročnej výroby tepelnej energie (63 510 GJ), zvyšok bude pokrytý tepelnou energiou vyrobenou kogeneračnou jednotkou (15% - 12 717 GJ) a plynovými kotlami (12% - 10 715 GJ). Úspora zemného plynu oproti súčasnému stavu je cca 1,4 mil. m3 ročne, čo zodpovedá zníženiu emisií CO2 o cca 2 900 ton ročne. Využitie geotermálnej energie na účely prevádzkovania termálneho kúpaliska sa plánuje tiež v obci Dvory nad Žitavou, kde je snaha o zrevitalizovanie starého vrtu. Z vrtu hlbokého 2,5 km, ktorý sa nachádza 280 m juhozápadne od štátnej cesty z Dvorov nad Žitavou do Nových Zámkov, vyviera termálna voda s teplotou 60 stupňov. (zdroj: vlastné spracovanie) Okrem uvedených geotermálnych vrtov sa v blízkosti obce realizoval podobný prieskum, ktorého výsledky sú prehľadne uvedené v tabuľke č. 7.

Tabuľka č. 7 Údaje z geotermálnych vrtov v okolí Zemného

Hĺbka vrtu

Vek hornina

Výdatnosť vrtu (1/s)

Teploa vody (Co)

Tepelný výkon (MW)

Chemický typ vody

FGV-1 Vlčany

2 500

pont piesky

10

68

2,22

Na-HCO3

GNZ-1 Nové Zámky

1 506

pont piesky

4,5

59

0,83

Na-HCO4Cl

FGTv-1 Tvrdošovce

2 406

pont piesky

20

70

4,6

Na-HCO3

Vrt lokalita

Zdroj: vlastné spracovanie

3.3 Základná charakteristika a potenciál využitia veternej energie Energia vetra má svoj pôvod v slnečnej aktivite a vzniká pri nerovnomernom ohrievaní zemského povrchu. Zohrievaním vzduchu a jeho následným stúpaním do výšky dochádza k prúdeniu vzdušnej masy okolo Zeme. Veterná energia predstavuje čistý obnoviteľný a prakticky nevyčerpateľný zdroj energie, ktorý nespôsobuje zhoršovanie stavu životného prostredia, nakoľko sa pri jej výrobe neprodukuje nebezpečný odpad ani oxid uhličitý čo spôsobuje otepľovanie a vysúšanie krajín. Využívanie veternej energie a budovanie veterných parkov má značný význam v aspekte trvaloudržateľnosti – vietor bude fúkať aj po vyčerpaní svetových zásob uhlia, ropy a uránu. Zároveň veterné parky sú bezpečné, ich budovanie nie je náročné, okolie veternej turbíny je možné počas prevádzky plnohodnotne využívať rovnakým spôsobom, ako pred jej uvedením do prevádzky. Napriek týmto pozitívnym tvrdeniam, výroba veternej energie nie je vždy garantovaná, pretože nedokážeme ovplyvniť intenzitu a smer fúkania vetra a pri silnej alebo slabej intenzite vetra je nutné veterné turbíny vypnúť. Taktiež budovanie veterných parkov nie je vhodné v každej lokalite, výhodné je ich budovanie len na miestach otvoreného priestoru s dostatočnou intenzitou a silou vetra. (zdroj: vlastné spracovanie) Vhodnými miestami na využitie veternej energie sú tie oblasti, kde priemerná ročná rýchlosť vetra dosahuje vo výške merania 60 m minimálne 6,0 m/s. Územia s menšou priemernou rýchlosťou sa nepokladajú za vhodné, pretože sa neprodukuje dostatočný výkon. Vhodné oblasti pre inštalovanie veterných elektrární ležia v horských oblastiach a na nížinách. Výstavba veterných turbín je vylúčená na územiach národných parkov. Tým sa celkový potenciál výrazne redukuje. Hoci pre efektívne využívanie zostávajúceho potenciálu sú vhodné iba niektoré oblasti, ktoré predstavujú malú časť územia Slovenskej republiky, možno konštatovať, že existuje relatívne dosť vhodných lokalít na výstavbu veterných parkov. Treba však spomenúť, že okrem dobrých veterných podmienok, rozhodujúcim faktorom pre výstavbu veterného parku je aj možnosť pripojenia do distribučnej siete, nezasahovanie do

chránených krajinných území a členitosť osídlenia jednotlivých území. Tieto faktory vylúčia veľa veterne vhodných lokalít. [35] Potenciál veternej energie je v SR malý, s hodnotou 605 GWh.rok sa podieľa na celkovom potenciáli zhruba 2 % z celkovej výroby elektrickej energie v roku 2006 (31 417 GWh). Je to dané, tým že na Slovensku je z hľadiska vhodných veterných podmienok málo vyhovujúcich oblastí a konkrétnych lokalít. Všeobecne sa udáva, že prijateľné podmienky na využívanie veternej energie majú lokality, kde je priemerná celoročná rýchlosť vetra vyššia ako 6,5 m.s-1. Lokality s nižšími rýchlosťami sa považujú za slabé. Podľa posledného mapovania situácie na Slovensku sa dospelo k záveru, že efektívna plocha územia vhodného na realizáciu veterných turbín s priemernou rýchlosťou vetra > 5,5 m.s-1 je veľmi malá (cca 191 km2, čo je len 0,39 % z celkovej rozlohy Slovenska). Podstatná časť územia SR patrí do kategórie s veľmi slabými podmienkami na využívanie veternej energie (na 16,4 % rozlohy SR sú priemerné rýchlosti vetra > 3,5 m.s-1 a na 2,369 % rozlohy sú > 4,5 m.s-1). Tu by sa mohli uplatňovať len malé individuálne zdroje, tie sa však do veterno-energetickej bilancie nezapočítavajú. [20] Podľa odborných dohadov má Slovensko na základe množstva lokálnych veterných meraní a s dodržaním prísnych ekologických štandardov potenciál v najbližších rokoch inštalovať viac ako 600 MW veterných elektrární, čo zodpovedá výrobe približne 1 200 GWh elektriny. Podiel veternej energie na výrobe elektriny by tak mohol byť až 4%, čo už nie je zanedbateľné, najmä po uvážení faktu, že sa jedná o domáci obnoviteľný zdroj. [35] Doposiaľ nebol na Slovensku dôsledne zmapovaný veterno-energetický potenciál. Doteraz uskutočnené merania mali len lokálny charakter. Bariéry rozvoja: • nedostatočná znalosť veterných klimatických podmienok (intenzita vetra a jeho časová a geografická variabilita), • silná závislosť od veterných klimatických podmienok, • neznalosť vplyvov vysokého podielu (cca nad 5%) výroby elektriny na fluktuácie v prenosovej a distribučnej sústave - nepriaznivý vplyv na stabilitu elektrizačnej sústavy [36]

14


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Výber lokality pre veternú elektráreň Vhodnými miestami na využitie veternej energie sú tie oblasti, kde priemerná ročná rýchlosť vetra dosahuje vo výške merania 60 m minimálne 6,0 m/s. Územia s menšou priemernou rýchlosťou sa nepokladajú za vhodné, pretože sa neprodukuje dostatočný výkon. [26] Smer a rýchlosť vetra sú dve veličiny, ktoré je dôležité sledovať a hodnotiť práve pri zvažovaní výhodnosti stavby veternej elektrárne v konkrétnej lokalite. Tieto merania sú teda logicky smerodajné taktiež pri zvažovaní finančnej stránky veci. Ďalší faktor, ktorý veľmi výrazne ovplyvňuje vhodnosť určitej lokality na stavbu veternej elektrárne je rýchlostný profil prúdenia – nesúvisí síce priamo s meteorologickou situáciou, ale veľmi výrazne predurčuje umiestnenie a konštrukciu – čiže technickú stránku stavby. Vyjadruje prúdenie vzduchu v určitých výškach nad zemským povrchom (rôzne rýchlosti vetra v rozličných výškových hladinách) – vietor sa samozrejme správa inak na rovine, nad hrebeňmi, v údolí, alebo pri náraze na osamelú prekážku v teréne. [37] Drsnosť terénu Zemský povrch (terén) so svojou vegetáciou a budovami je dôležitým faktorom ovplyvňujúcim rýchlosť vetra. Množstvo prekážok v teréne sa často označuje ako jeho drsnosť. So zvyšujúcou sa výškou nad terénom sa drsnosť znižuje a prúdenie vzduchu sa stáva laminárne, čo znamená aj vyššiu rýchlosť vetra. Vysoko nad zemou (vo výške okolo jedného kilometra) rýchlosť vetra prakticky nie je ovplyvňovaná terénom. Naproti tomu v nižších výškach je ovplyvňovaná veľmi silno. Pre využívanie veternej energie je podstatné, že čím je drsnosť terénu vyššia, tým je vietor viac spomaľovaný. Rýchlosť vetra je najviac spomaľovaná lesmi a veľkými mestami, kým na rovinách alebo vodných plochách prakticky nie je ovplyvňovaná. Budovy, lesy a iné prekážky nielen spomaľujú rýchlosť vetra, ale často vytvárajú aj jeho turbulencie, ktoré nepriaznivo vplývajú na chod turbíny. Pri určovaní charakteru terénu je často jeho drsnosť rozdeľovaná do tried. Čím vyššia je trieda drsnosti, tým väčšie sú prekážky a tým väčšie spomalenie rýchlosti vetra. Morská hladina je braná za základ a má triedu drsnosti 0. Vhodné oblasti pre inštalovanie veterných elektrární ležia v horských oblastiach a na nížinách. Výstavba veterných turbín je vylúčená na územiach národných parkov. Tým sa celkový potenciál výrazne redukuje. Hoci pre efektívne využívanie zostávajúceho potenciálu sú vhodné iba niektoré oblasti, ktoré predstavujú malú časť územia Slovenskej republiky, možno konštatovať, že existuje relatívne dosť vhodných lokalít na výstavbu veterných parkov. Treba však spomenúť, že okrem dobrých veterných podmienok, rozhodujúcim faktorom pre výstavbu veterného parku je aj možnosť pripojenia do distribučnej siete, nezasahovanie do chránených krajinných území a členitosť osídlenia jednotlivých území. Tieto faktory vylúčia veľa veterne vhodných lokalít. [26] Environmentálne dôsledky využívania veternej energie Na mnohých miestach sveta sú veterné elektrárne prijímané ako ekologické riešenie problému výroby elektrickej energie. Malé turbíny nijako neovplyvňujú okolité prostredie. V prípade väčších turbín sa ako problémové parametre uvádzajú hluk, vizuálny efekt resp. rušenie elektromagnetického poľa. Hluk Hluk, ktorý vytvárajú veterné turbíny, vzniká ako dôsledok turbulencie vzduchu pri prechode vrcholu listu rotora okolo stožiara turbíny a tiež ako dôsledok chodu prevodovky. Nízko frekvenčný hluk je znakom neefektívnosti, je neznesiteľný aj pre obyvateľov, preto sa výrobcovia týmto problémom intenzívne zaoberajú. Výsledkom bolo značné zníženie hlučnosti moderných turbín. Za kritickú hladinu hluku je považovaných 40 dBA, čo je úroveň, pri ktorej je možné spať. Táto úroveň sa zvyčajne dosahuje vo vzdialenosti menšej ako 250 metrov od veľkej veternej turbíny. Úroveň akceptovateľnej hladiny hluku je však veľmi individuálna.

SK

plastov a dreva, ktoré neovplyvňujú elektromagnetické žiarenie. Ani turbíny umiestnené v blízkosti letísk nemajú preukázateľný vplyv na radarové stanice. [4] Vtáky Priame kolízie vtákov predstavujú najväčšie a aj u nás najviac diskutované riziko spojené s veternými elektrárňami (Štekl, 2002, Barrios & Rodriguez 2004, Blaškovič, 2004, Fischer, 2005 a ďalší). Vtáky sa zraňujú alebo zabíjajú nárazom do stacionárnych častí a štruktúr (veže), stojacich alebo rotujúcich listov rotora, alebo sú zachytené a zranené veternými vírmi spôsobenými pohybujúcimi sa lopatkami (Fox et al. 2006). Hlavným dôvodom kolízií vtákov je ich neschopnosť včas detekovať konštrukcie veterných elektrární. Okrem nepriaznivých svetelných podmienok (znížená viditeľnosť, tma, protisvetlo) sa to vysvetľuje dvoma hypotézami: (i) degradáciou viditeľnosti rýchle sa pohybujúcich objektov, teda aj listov rotora starších typov veterných turbín, ktoré už ani vtáky nie sú schopné postrehnúť vlastným okom (Hodos et al. 2001) a (ii) neschopnosťou vtákov, najmä loviacich dravcov, venovať pozornosť koristi i nebezpečenstvu veterných turbín. Ako ukazujú štúdie z Dánska, vtáky zriedkavo vrážajú do veterných turbín. Jedna z týchto štúdií bola zameraná na vplyv 2 MW-ovej turbíny s priemerom rotora 60 metrov v Tjaereborgu. Výsledky radarových pozorovaní ukázali, že vtáky mali vo dne v noci tendenciu vyhnúť sa turbíne a to už vo vzdialenosti 100-200 metrov pred ňou a preletieť okolo nej v bezpečnej vzdialenosti. V Dánsku dokonca existujú turbíny na stožiaroch ktorých si niektoré druhy vtákov vytvorili hniezda. Jedným zo známych miest, kde došlo ku kolíziám vtákov s turbínami je Altamont Pass v Kalifornii. V tejto oblasti niekoľko stoviek turbín prakticky vytvorilo “veternú stenu” a doslova uzatvorilo priesmyk, čím významne ovplyvnili podmienky pre bezpečný pohyb vtákov [4] Netopiere Vplyvy VE na netopiere je možné rozdeliť do dvoch hlavných skupín – vplyvy počas výstavby a vplyvy počas prevádzky. Výstavba spôsobuje stratu lovných a úkrytových habitatov. Vplyvy počas výstavby majú pravdepodobne malý dopad na populácie netopierov, keďže sú prevažne maloplošné (Bach & Rahmel, 2006). Ak je však nevyhnutná ťažba porastov alebo odstraňovanie líniovej drevinovej vegetácie, vplyv sa výrazne zvyšuje – sú negatívne ovplyvnené úkrytové možnosti a aj lovné habitaty. Vo väčšine prípadov boli VE stavané v krajine bez vegetácie, pretože vyššia drsnosť povrchu znižuje ich výkon. Vplyvy počas prevádzky môžeme rozdeliť na nasledovné (Bach & Rahmel, 2004, Bach & Rahmel, 2006, EUROBATS 2006): o kolízie o strata lovných habitatov o bariérový efekt o emisia ultrazvuku Problematike netopierov sa na Slovensku venujú viaceré publikácie (Ceľuch, Kaňuch, 2005, Ceľuch, Danko, Kaňuch, 2006). Súčasnosť a perspektívy využívania veternej energie v podmienkach Slovenska a územia Nitrianskeho samosprávneho kraja V súčasnosti existujú na Slovensku 3 malé veterné parky s inštalovaným výkonom 5,1 MW. Prvá veterná elektráreň v obci Cerová na Záhorí bola sprevádzkovaná v októbri roku 2003. Montáž a technológiu do tejto elektrárne dodala dánska spoločnosť, stavebné práce realizovala obec. Elektráreň patrí obci, prevádzkuje ju súkromná spoločnosť Green Energy Slovakia. Veterná elektráreň sa nachádza na Vápenkovej skale, v miestnej časti obce Cerová – Rozbehy. Celkový výkon veternej elektráreň 4 x 660 kW, 2,64 MW, počet agregátov 4.

Vizuálny efekt a vplyv na estetiku krajiny Veterné turbíny sú viditeľné z veľkej vzdialenosti a niektorými skupinami obyvateľstva sú považované za rušivé prvky v reliéfe krajiny. Pravdou však je, že krajina býva veľmi často zastavaná inými vysokými objektmi napr. stožiarmi elektrického vedenia, proti ktorým sa kritika neozýva. Okrem negatívneho ovplyvňovania vizuálneho dojmu z okolitej krajiny sa niekedy uvádza aj problém súvisiaci s rizikom pre pilotov malých lietadiel lietajúcich nízko nad zemou. Pre nich môžu byť vysoké stožiare turbín niekedy nebezpečné.

Obr. 2 Panoráma veternej elektrárne na Vápenkovej skale v časti Rozbehy

Rušenie elektromagnetického žiarenia Televízne, rádiové i radarové vlny (elektromagnetické žiarenie) sú často rušené elektrickými vodičmi. Preto všetky kovové časti rotujúcich turbín môžu predstavovať určité riziko. V súčasnosti sa však listy rotorov vyrábajú len z

1 zdroj: www.obeccerova.sk [44]

15



SK

Obr. 3 Veterný park Myjava – Ostrý vrch Druhá veterná elektráreň Myjava – Ostrý vrch bola uvedená do prevádzky v júli 2004, výkon elektrárne je 500 kW s jedným agregátom. Najnovším projektom je výstavba veterného parku Skalité (Kysuce) s kapacitou 4 x 500 kW. 1.etapa bola uvedená do prevádzky v septembri 2005. Náklady na inštaláciu predstavovali okolo 45 mil. Sk.MW-1. Predpokladaná celková ročná výroba pre štyri veterné turbíny predstavuje 3 200 MW/h, čo pokryje spotrebu el. energie pre 1 200 domácností. [15] Prevádzka veterného parku je plne automatická, riadená počítačom a kontrolovaná z dispečingu spoločnosti Green Energy Slovakia s.r.o. Do budúcnosti sa plánuje inštalovať ešte ďalších 6 turbín. Potom celkový inštalovaný výkon stúpne na 5 MW. Typy veterných turbín: VESTAS V39-500 kW. [37] Na Slovensku je dnes evidovaných žiadostí na pripojenie 5600 MW inštalovaného výkonu, čo je značne nereálne. Toto číslo zahŕňa aj duplicitné a fiktívne požiadavky, nakoľko rozumne využiteľný potenciál Slovenska sa stále odhaduje na 600-1000 MW inštalovaného výkonu. Spoločnosť Green Energy Slovakia, s. r. o. plánuje vybudovať v Nitrianskom okrese tri veterné parky. Parky by sa mali nachádzať v lokalite Zbehy - Alekšince, Cab a Lehota - Veľké Zálužie. Celkové náklady na výstavbu 16 veterných elektrární by mali dosiahnuť takmer 49 miliónov EUR, v prepočte 1,85 miliardy korún. Parky majú vyrábať 45 miliónov kWh elektriny ročne. Merania na Nitrianskej pahorkatine spoločnosť vykonala v období mesiacov 09/2004 – 10/2005. V okrese Šaľa by mali vyrásť 2 nové veterné parky s 23 elektrárňami s celkovým inštalovaným výkonom od 60 do 63 MW, ktorý plánuje v katastri obce Žihárec postaviť spoločnosť SWP. Druhý veterný park v okrese Šaľa bude pri obci Močenok. Veterné elektrárne by mali ročne vyrobiť 98 až 119 gigawatthodín elektrickej energie, podľa toho pre aký variant sa investor rozhodne. Ministerstvo ŽP SR vydalo k projektu záverečné stanovisko, v ktorom odporučilo jeho realizáciu pri splnení vyše 30 podmienok. Investori, ktorí sú členmi Združenia pre veternú energiu Slovenska, plánujú na Slovensku postaviť približne 290 veterných elektrární, celkový inštalovaný výkon týchto veterných elektrární by mal byť na úrovni 670 megawattov. Nie všetky spoločnosti, ktoré chcú postaviť veterné turbíny na Slovensku však sú aj členmi združenia, takže v konečnom dôsledku môže byť záujem o výstavbu veterných parkov ešte väčší.

2 Zdroj: Vozár, Ján 2009. Veterná energetika v Slovenskej republike a vo svete [17] Obr. 4 Skalité – Poľana (Kysuce)

3 Zdroj: www.skalite.sk [46]

Obr. 5 Veterné parky na Slovensku

Zdroj:www.zmz.sk/doc/6_Rusnak_Jozef.ppt [45] Vhodnosť lokalít na umiestnenie veterných elektrární vo VÚC Nitra Vhodnosť lokalít pre umiestnenie nových veterných elektrární je možné posudzovať a riešiť na základe spracovania pripravovanej výstavby spoločnosťou Green Energy Slovakia,s.r.o.. Jedná sa o pripravovanú výstavbu veterných parkov v Nitrianskom VÚC, konkrétne v lokalitách: Čab – 1 nová veterná elektráreň VESTAS V 90 (alebo V 80) /100,0 – 2,0 MW (je to veterná elektráreň s inštalovaným výkonom 2,0 MW s priemerom rotora 90,0 m alebo 80,0 m a výškou náboja 102,0 m), Lehota – Veľké Zálužie – 6 nových veterných elektrární VESTAS V 100 / 100,0 –

16

2,75 MW (sú to veterné elektrárne s inštalovaným výkonom 2,75 MW s priemerom rotora 100,0 m a výškou náboja 102,0 m), Zbehy – 9 nových veterných elektrární VESTAS V 100 / 100,0 – 2,75 MW (sú to veterné elektrárne s inštalovaným výkonom 2,75 MW s priemerom rotora 100,0 m a výškou náboja 102,0 m), Tieto lokality už majú vyhodnotený veterno – energetický potenciál, ktorý bol zdokladovaný aj meraním rýchlosti a smeru vetra priamo na miestach. Boli vyhodnotené ako lokality spĺňajúce podmienky pre efektívnu prevádzku veternej elektrárne za účelom výroby ekologicky čistej elektrickej energie.


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI 3.4 Základná charakteristika a potenciál výroby biomasy a bioplynu Biomasa má najväčší technický potenciál a veľkú perspektívu pri výrobe tepla pre vykurovanie najmä v centrálnych vykurovacích systémoch, menej v domácnostiach, vo forme peliet, brikiet, drevných štiepok a slamy. Pomerne rýchlym riešením zvýšeného využívania biomasy je spoluspaľovanie s fo-

SK

sílnym palivom v tepelných elektrárňach a pri kombinovanej výrobe elektriny a tepla. V prípade väčších zariadení jedným z dôležitých faktorov je optimalizácia logistických nákladov. Výhodou biomasy je, že ponúka nielen veľkú rôznorodosť vstupných surovín, ale aj univerzálne využitie v energetike. Energetický potenciál biomasy je značne vysoký a predstavuje teoreticky až 15 % ročnej spotreby energie v Slovenskej republike, ktorá je 800 PJ. Využitím tohto potenciálu by bolo možné zvýšiť podiel energie vyrobenej z obnoviteľných zdrojov energie v SR. Využívanie biomasy vzhľadom na jej technický potenciál je nedostatočné a je menej ako 12%. Využívanie biomasy v pomere k hrubej spotrebe energie v roku 2005 bolo 17 PJ, čo tvorí len 2 %, pričom priemer EÚ dosiahol viac ako 4%. Za biomasu je v užšom slova zmysle považovaná organická hmota rastlinného pôvodu získaná na báze fotosyntetickej konverzie solárnej energie (fytomasa). Pre naše účely sa javí vhodnejšia definícia biomasy ako substancia biologického pôvodu, ktorá zahŕňa rastlinnú biomasu pestovanú na pôde, hydroponicky alebo vo vode, živočíšnu biomasu, vedľajšie organické produkty a organické odpady. Biomasa využívaná na energetické účely je buď účelovo získavaná ako výsledok výrobnej činnosti alebo ide o využitie odpadov z poľnohospodárskej a lesnej výroby, priemyselnej výroby, z komunálneho hospodárstva, z údržby a starostlivosti o krajinu. Najvhodnejší spôsob využitia biomasy na energetické účely je do značnej miery závislý od fyzikálnych a chemických vlastností použitej biomasy [26] Z principiálneho hľadiska je možné získať energiu z biomasy nasledovnými spôsobmi.

Tabuľka č. 8 Rozdelenie využívaných zdrojov geotermálnych vôd Slovenskej republiky podľa krajov

Typ konverzie biomasy

Termochemická konverzia (suché procesy)

Biochemická konverzia (mokré procesy)

Fyzikálno - chemická konverzia

Spôsob konverzie biomasy

Energetický prístup

Odpadový materiál alebo druhotná surovina

spaľovanie

teplo viazané na nosič

popoloviny

splyňovanie

generátorový plyn

dechtový olej uhlíkové palivo

pyrolýza

generátorový plyn

dechtový olej pevné horľavé zbytky

anaeróbna fermentácia

bioplyn

fermentovaný substrát

anaeróbna fermentácia

teplo viazané na nosič

fermentovaný substrát

alkoholová fermentácia

etanol metanol

vykvasený substrá

esterifikácia ioolejov

metylester biooleje

glycerín

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja, 2006 Obrázok č. 6 Energetické využitie biomasy v SRa lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja 2006 Na základe týchto technologických procesov sa biomasa zjednodušene delí na dve skupiny: 1. biomasa vhodná na spaľovanie a splyňovanie: z drevospracovateľského priemyslu (piliny, hobliny, odrezky atď.),z poľnohospodárskej rastlinnej výroby (slama, zbytky z pestovania a spracovania plodín a ovocných drevín atď.), z lesného hospodárstva (drevo, kôra), energetické dreviny a rastliny. 2. biomasa vhodná pre anaeróbnu fermentáciu: komunálny a priemyselný tuhý odpad (napr. po mechanickom a chemickom spracovaní dreva, odpad z potravinárskeho priemyslu a pod.), komunálny a priemyselný odpad z čistiarní odpadových vôd, z poľnohospodárskej výroby (exkrementy hospodárskych zvierat, rastliny pestované pre výrobu bionafty a pod.).

17

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja 2006


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Slovensko v porovnaní s krajinami EÚ 15 výrazne zaostáva za úrovňou využívania biomasy ako obnoviteľného zdroja energie, ale tiež za možnosťami, ktoré potenciál biomasy ponúka. Využiteľný ročný potenciál biomasy na Slovensku je podľa rôznych zdrojov 35 – 40 PJ, čo predstavuje asi 42 % technicky využiteľného potenciálu zo všetkých obnoviteľných energetických zdrojov. Približne 39 % využiteľného potenciálu biomasy tvoria odpady z drevospracujúceho priemyslu a 33 % lesná biomasa. Pritom z potenciálu, ktorý biomasa na Slovensku ponúka, sa v súčasnosti využíva len asi 34 %. V súčasnosti biomasa pokrýva asi 1 - 1,5 % spotreby primárnych zdrojov energie na Slovensku, pričom súčasné odhady technicky využiteľného potenciálu biomasy uvádzajú až 4,5 % krytie. Prognózy poukazujú na to, že v klimatických podmienkach, aké sú na Slovensku, je využívaním biomasy reálny 6 až 12 % podiel krytia celkovej spotreby energie a to najmä na regionálnej a miestnej úrovni. Odpadovú biomasu na výrobu tepla využíva v najvýznamnejšej miere drevársky priemysel, ale aj tu sa biomasa podieľa len na malej časti dodávok energie. Biomasa vznikajúca v poľnohospodárstve sa, s výnimkou malého objemu bionafty a jedného pilotného zariadenia na výrobu bioplynu (okrem bioply-

SK

nu z ČOV), u nás prakticky nevyužíva. Napriek tomu, že u nás existuje niekoľko úspešných príkladov využívania biopalív - dreva, bioplynu a bionafty. Ich počet a množstvo vyprodukovanej energie zďaleka nezodpovedá existujúcim možnostiam. Navyše úplne chýba využitie slamy alebo rýchlorastúcich energetických rastlín. [15] Na Slovensku je v súčasnosti podľa dostupných údajov 16 výrobcov brikiet a 6 výrobcov peliet. V roku 2005 sa u nás vyrobilo približne 40 tisíc ton brikiet a 28 tisíc ton peliet. Pritom výrobná kapacita inštalovaných liniek je podstatne vyššia. Množstvo vyrábaných tuhých biopalív a ich konečná cena závisí od spoľahlivosti technológie a kvality a množstva spracovanej suroviny. Zariadenia na spaľovanie biomasy sú na PD Liptovský Ondrej, PD Prašice, Turňa nad Bodvou (komunálna sféra), kotolňa v SES Tlmače (cca 22 000 t štiepky ročne) a asi 40 kotolní patriacich Združeniu BIOMASA, Kysucký Lieskovec. [16] V koncepcii využitia poľnohospodárskej a lesníckej biomasy na energetické účely sa uvádza, že podľa prognóz bude ťažba dreva mierne vzrastať na 6,7 mil. m3 v roku 2010, s možnosťou nárastu na 7,0 mil. m3 v roku 2020. Tento predpoklad bol prijatý podľa vyhodnotenia ťažby dreva r. 2000 – 2003.

Tabuľka č. 9 Celkový energetický potenciál biomasy

Druh biomasy

Množstvo

Energetický potenciál v PJ

Poľnohospodárska biomasa na spaľovanie

2 031 tis.t

28,6

Lesná dendromasa

1 810 tis.t

16,9

Drevospracujúci priemysel

1 410 tis.t

18,1

Biomasa na výrobu uvedeného množstva biopalív

200 tis.t

7,0

Výlisky a výpalky pri výrobe biopalív

400 tis.t

8,4

Exkrementy hospodárskych zvierat

13 700 tis.t

9,3

Účelovo pestovaná biomasa na výrobu energie

300 tis.ha

32,0

Spolu

120,3

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja 2006 Celkový ročný potenciál Slovenska v produkcii lesnej dendromasy vhodnej na energetické využitie do roku 2010 dosiahne približne 1 810 tis. ton. Po roku 2010 sa bilancia disponibilnej lesnej dendromasy môže reálne zvýšiť o potenciál z produkcie energetických porastov založených na základe vykonanej rajonizácie území vhodných pre pestovanie energetických lesov na výmere 45

400 ha s produkciou 440 tis. ton prevažne rýchlorastúcich drevín topoľov a vŕb pri krátkom produkčnom cykle 3 – 5 rokov. [26] Energetický potenciál poľnohospodárskej biomasy v Nitrianskom kraji v porovnaní so Slovenskou republikou možno vidieť v tabuľke č. 10

Tabuľka č. 10 Energetický potenciál poľnohospodárskej biomasy podľa krajov

Biomasa rastlinná Kraj

Výroba v tis.t

Biomasa živočíšna

Energetický Potenciál GWh

TJ

Výroba v tis.t

Biomasa spolu

Energetický Potenciál

Energetický Potenciál

TJ

1 564

TJ

Bratislavský

217,4

846

3 044

344,6

71,8

258,5

917,8

3 302,5

Trnavský

916,8

3 565

12 835

2 051,5

427,4

1 538,6

3 992,4

14 373,6

Trenčiansky

276,8

1 071

3 857

1 154,7

240,6

866,1

1 311,6

4 723,1

1 640,6

6 380

22 968

2 083,1

433,9

1 562,3

6 813,9

24 530,3

Žilinský

190,4

741

2 666

1 322,9

275,6

992,2

1 016,6

3 658,2

Banskobystrický

617,2

2 400

8 640

1 640,0

341,2

1 230,0

2 741,2

9 870,0

Prešovský

392,7

1 527

5 498

1 651,2

344,0

1 238,4

1 871,0

6 736,4

Košický

738,1

2 870

10 333

1 109,6

231,2

832,2

3 101,2

11 165,2

4 990,2

18 845

67 841

11 357,6

2 365,7

8 518,3

21210,7

76 359,3

Nitriansky

SR spolu Zdroj: [39]

18


3. A PREDPOKLAD VYUŽITIA NA SLOVENSKU A V NITRIANSKOM SAMOSPRÁVNOM KRAJI Elektráreň na biomasu Palivom v týchto elektrárňach je biomasa, resp. biopalivo. Výroba elektriny je tu obdobná ako v tepelných elektrárňach pri spaľovaní fosílnych palív (uhlie, plyn), ale so značne nižšími hodnotami emisií C02. Podľa druhu použitého biopaliva a zariadenia na premenu bioenergie na energiu elektrickú, existuje viac základných koncepcií výroby elektriny. Sú to najmä: • parný kotol (roštový, fluidný, atď.) na pevné, resp. plynné biopalivo s parnou turbínou a elektrickým generátorom • spaľovacia turbína s elektrickým generátorom na bioplyn zo živočíšnych exkrementov, resp. na drevný plyn - splyňované drevo • piestový plynový motor s generátorom poháňaný bioplynom, alebo drevným plynom • piestový motor s generátorom poháňaný bionaftou, alebo na etanolom • elektrochemický palivový článok napájaný bioplynom, resp. kvapalným biopalivom Pre dosiahnutie maximálneho využitia energie v palive, sú uvedené zdroje realizované prevažne ako kombinovaná výroba tepla a elektriny - kogeneračné jednotky. [39]

SK

ja a pohotovostnej rezervy. Ďalšie vodné elektrárne, rozdelené na akumulačné, kanálové a prietokové, sú vybudované v povodiach Váhu, Dunaja, Hronu, Bodrogu a Hornádu. Z technického potenciálu vodnej energie je možné vo veľkých vodných elektrárňach využiť 5 600 GWh, pričom v súčasnosti je tento potenciál využitý na 75 %. [26]

Bioplyn Bioplyn je produktom prírodnej biologickej fermentácie, ktorá prebieha v anaeróbnych podmienkach, to znamená bez prístupu vzduchu a svetla. Je vytváraný organizmami – špecifickými druhmi baktérií, ktoré rozkladajú zložité uhľovodíky na plyny a jednoduchšie zlúčeniny. Z tohto dôvodu je bioplyn prírodným produktom - zmesou plynov, ktorého množstvo a zloženie závisí na vstupnej surovine a podmienkach v procese. Zloženie bioplynu: Metán (CH4) – 50-70% Kysličník uhličitý (CO2) – 30-40% Vodík (H2) – 5-10% Sírovodík (H2S) – menej ako 1 % Z tohto dôvodu je bioplyn prírodným produktom - zmesou plynov, ktorého množstvo a zloženie závisí na vstupnej surovine a podmienkach v procese. Bioplyn má široké uplatnenie pri výrobe elektrickej energie, produkciu lacného tepla, výrobu biopalív 2. generácie – SNG (Synthetic natural gas), syntetický benzín, syntetická nafta, plastické hmoty Vývoj v oblasti obnoviteľných energetických zdrojov smeruje ku konceptu polygenerácie, čiže komplexnej transformácii (premene) na všetky doposiaľ známe formy energie. Z tohto hľadiska bioplyn ako univerzálny energonosič, patrí v súčasnosti medzi ekonomicky najefektívnejšie a najprogresívnejšie médium! [43]

3.5. Základná charakteristika a potenciál využitia vodnej energie Vodná energia je najviac využívaný obnoviteľný zdroj energie na výrobu elektriny v Slovenskej republike. Technický potenciál na výrobu elektriny na báze vodnej energie predstavuje 6 600 GWh (24 PJ) a je využitý na viac ako 55%. Toto využitie je najmä vďaka výstavbe prietočných veľkých vodných elektrární, ktorých sumárny inštalovaný výkon je 1531 MW. Potenciál vhodný pre malé vodné elektrárne je však využitý len na 25%. Vzhľadom na vhodnosť zapojenia všetkých vodných elektrární do elektrizačnej sústavy vyplýva potreba preferovať ich výstavbu s cieľom maximálneho využitia technického potenciálu. V prípade veľkých vodných elektrární je vhodné zvážiť účasť štátu pri ich výstavbe alebo zaviazať investora odovzdať túto elektráreň po určitom čase štátu. [22] Predpokladaná výroba elektriny zo zdrojov malých vodných elektrární v roku 2010 je na úrovni 350 GWh, oproti stavu výroby elektrickej energie z tohto zdroja v roku 2005 predstavuje nárast výroby o 100 GWh (40 %). V roku 2015 sa predpokladá ďalší nárast výroby elektrickej energie zo zdrojov malých vodných elektrární o 100 GWh v porovnaní s rokom 2010 na úroveň 450 GWh. (zdroj: vlastné spracovanie) Veľké vodné elektrárne Na Slovensku je vybudovaných 25 veľkých vodných elektrární, ktorých inštalovaný výkon je 2446 MW. Najväčšou vodnou elektrárňou je VD Gabčíkovo s inštalovaným výkonom 720 MW, ktorá vyrába polovicu elektrickej energie vyrobenej vo vodných elektrárňach. Ďalej sú to 4 prečerpávacie vodné elektrárne (PVE) s celkovým inštalovaným výkonom 917 MW (Čierny Váh 735 MW, Liptovská Mara 98 MW, Ružín 60 MW a Dobšiná 24 MW), ktoré okrem pokrývania špičkového zaťaženia ES zastávajú aj funkciu regulačného zdro-

Plánovaná výstavba veľkej vodnej elektrárne Wolfsthal na rieke Dunaj s plánovaným výkonom 74 MW a výrobou 450 GWh sa nemôže uskutočniť z dôvodu negatívneho oficiálneho stanoviska Rakúskej vlády. Vhodná lokalita pre výstavbu prečerpávacej vodnej elektrárne je na rieke Ipeľ. [26] VÚC Nitra V súčasnosti sa pripravuje realizácia výstavby akumulačnej vodnej elektrárne Sereď s inštalovaným výkonom 64 MW s predpokladanou výrobou 150 GWh ročne. Vhodná lokalita pre výstavbu prečerpávacej vodnej elektrárne je na rieke Ipeľ, kde sa výkon môže pohybovať podľa zvolenej alternatívy až do 400 MW. Obidve tieto investície si vyžadujú značné investičné prostriedky a dlhodobé plánovanie. Malé vodné elektrárne Z celkového technického potenciálu vodnej energie 6 600 GWh je možné v malých vodných elektrárňach využiť 1 000 GWh, čo predstavuje 15% potenciálu. Z technického potenciálu pre MVE sa v súčasnosti využíva menej ako 25%. Ku koncu roku 2002 bolo na Slovensku využívaných 201 malých vodných elektrární s inštalovaným výkonom 70 MW. Zostávajúci technický potenciál je 750 GWh. Z tohto potenciálu je po zohľadnení najmä environmentálnych hľadísk možné ešte využiť 400-450 GWh ročne, čo zodpovedá inštalovanému výkonu na úrovni 100 MW. [33] V súčasnosti sa pripravuje výstavba akumulačnej vodnej elektrárne Sereď s inštalovaným výkonom 51,4 MW s predpokladanou výrobou 183 GWh ročne. Vodná elektráreň Nezbudská Lúčka pri inštalovanom výkone 22,5 MW by mohla ročne vyrobiť 72 GWh. Výstavbou týchto elektrární by sa výroba vo veľkých vodných elektrárňach zvýšila o 255 GWh. Prečerpávacia vodná elektráreň Ipeľ s inštalovaným výkonom 600 MW by umožnila využiť sekundárny hydroenergetický potenciál na akumuláciu elektriny. Využitím regulačnej schopnosti tejto prečerpávacej elektrárne sa dosiahne významný efekt v úspore fosílnych zdrojov v tepelných elektrárňach a možné vyššie využitie OZE. Vzhľadom na vypracovanosť projektu výstavby vodnej elektrárne Wolfsthal na rieke Dunaj a jej možné prínosy je účelné do roku 2015 zahrnúť do zámerov tejto stratégie plánovanú výstavbu tejto veľkej vodnej elektrárne s plánovaným výkonom 74 MW a výrobou 450 GW. Keďže výstavba tejto vodnej elektrárne by významným spôsobom prispela k zvýšeniu využívania vodného potenciálu, je potrebné začať rokovania s rakúskou vládou [21].

19



SK

Tabuľka č. 11 Celkový energetický potenciál biomasy

Rok

2005

2008

2010

2013

2015

2020

VE Sereď VD Gabčíkovo - Čunovo, PVE Ipeľ Výstavba veľkých vodných elektrární a prečerpávacích elektrární

Energetické využitie Váhu v úseku medzi VD Žilina a VD Lipovec zväčšiť PVE Čierny Váh VE Wolfsthal - Bratislava*

Výroba elektriny (TWh)

4,6

4,6

4,6

4,8

5,0

5,4

Podiel na spotrebe elektriny (%)

15,3

15,2

15,0

15,0

15,2

15,6

Zdroj: Regionálna energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja 2006

Stratégia energetickej bezpečnosti SR uvádza optimistický prístup využívania OZE v roku 2020, podľa ktorého sa predpokladá využívanie vodnej energie: - v roku 2010 na úrovni 18 000 TJ (36 %-ný podiel z celkového využívania OZE v r. 2010) - v roku 2015 na úrovni 20 000 TJ (25,97 %-ný podiel z celkového využívania OZE v r. 2015) - v roku 2020 na úrovni 22 000 TJ (18,33 %-ný podiel z celkového využívania OZE v r. 2020) - v roku 2025 na úrovni 23 000 TJ (15,33 %-ný podiel z celkového využívania OZE v r. 2025) - roku 2030 na úrovni 24 000 TJ (12 %-ný podiel z celkového využívania OZE v roku 2030)

Klesajúci percentuálny podiel využívania vodnej energie v období 2010 – 2030 bude spôsobený zvyšujúcim sa podielom využívania biomasy ako obnoviteľného zdroja energie. Podľa Stratégie vyššieho využívania obnoviteľných zdrojov v roku 2007 sú definované bariéry pre využívanie vodnej energie. Vodná energia je na Slovensku najviac využívaným obnoviteľným zdrojom na výrobu elektriny s dlhoročnou tradíciou. Počas dlhého času využívania tejto energie boli zdokonalené

technologické postupy tak, že v súčasnosti výroba elektriny aj v malých vodných elektrárňach patrí medzi konkurencieschopné. Bariéry rozvoja: · vyššie investičné náklady, ktoré súvisia s ich dlhou životnosťou (50 - 60 rokov), · vysoká doba návratnosti, · neprimerané aktivity záujmových združení, · obmedzenia v chránených územiach a na tokoch, ktoré sú biotopom chránených druhov.

20

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI 4.1 Metodický postup skúmania potenciálu OZE v cieľovom regióne V spracovaní analytickej časti štúdie sa ako metódy výskumu využili sekundárny a primárny výskum, t.j. spracovanie už publikovaných údajov a primárny výskum realizovaný prostredníctvom dotazníkovej respondentúry priamo v teréne. Dotazníková respondentúra bola v aspekte zvýšenia hodnovernosti a relevantnosti výstupov doplnená o direct interwiew čo znamená, že osoba realizujúca dotazníkový prieskum priamo odkomunikovala celý proces, podala k jednotlivým otázkam vysvetlenia, aby respondent mohol obsiahnuť riešený problém a poskytnúť čo najrelevantnejšiu odpoveď. Direct interwiew sa osvedčilo aj v aspekte propagácie realizovaného projektu nakoľko sa realizovalo v rozbehovej fáze implementácie čo výrazne posilní zapojenie sa primárnej cieľovej skupiny projektu - samospráv do aktivít realizovaného projektu. Samotný dotazníkový prieskum sa realizoval vo viacerých fázach. Prvotnou fázou bola príprava dotazníka. V tejto sekvencii medzi sebou intenzívne komunikovali projektový manažér (autor projektu) a realizátor spracovania štúdie. Projektový manažér objasnil východiská projektu a ciele projektu a prekonzultoval celkovú koncepciu riešeného problému. Primárnou dotazovanou skupinou boli samosprávy okresov Nové Zámky, Komárno a Šaľa. Prieskum bol realizovaný v mesiaci Január 2010. Cieľom prieskumu bolo zmapovanie možností a potenciálov využitia obnoviteľných zdrojov energie v okresoch Nové Zámky, Komárno a Šaľa smerovaný priamo na samosprávy. Dotazník obsahoval aj otázky nepriamej respondentúry dotýkajúcej sa informácií o iných subjektoch (podnikateľský sektor, školstvo, záujmové a neziskové organizácie) v územnej pôsobnosti danej samosprávy. Získaný materiál tvoril východisko k spracovaniu stratégie, ktorá je nosným segmentom štúdie. Pri vypracúvaní dotazníku boli dodržané zásady: stanovenie cieľa dotazníkov, logická nadväznosť a poradie otázok, jednoduchosť a ľahká zrozumiteľnosť. Obsahovali uzavreté otázky a otvorené otázky, pri ktorých respondent mohol formulovať odpoveď. Metodický postup prieskumu bol založený na skúmaní troch okruhov primárnych tém nasledovne: dostupnosť a potenciál využitia obnoviteľných zdrojov, ekonomicko-rozvojový potenciál v aspekte budúcich investičných zámerov (stratégie rozvoja využitia OZE) a dostupnosti informačného potenciálu (legislatíva, financovanie, členstvo v záujmových zoskupeniach atď.) využitia obnoviteľných zdrojov. Dotazník zostavený na tomto princípe komplexne skúma dostupnosť, ekonomicko-rozvojový a informačný potenciál využitia obnoviteľných zdrojov s prihliadnutím na priority cieľových skupín priamo a nepriamo.

4.2 Vyhodnotenie dotazníkového prieskumu Dotazníkovým prieskumom bolo oslovených 117 respondentov. Oslovené boli samosprávy okresov Komárno, Nové Zámky a Šaľa (obce a mestá). Dotazník bol rozdelený na štyri základné skupiny otázok v aspekte riešeného projektu a to: I. Identifikačné údaje II. Dostupnosť a potenciál využitia obnoviteľných zdrojov III. Ekonomicko-rozvojový potenciál využitia obnoviteľných zdrojov IV. Informačný potenciál využitia obnoviteľných zdrojov I. Identifikačné údaje Prvá časť dotazníka identifikuje respondenta (oficiálny názov samosprá-

SK

vy, adresa, počet obyvateľov), čím kompletizuje vytvorenú databázu samospráv. Identifikáciou respondenta sa upresnili základné faktografické údaje získané sekundárnym výskumom (zo štatistík). Tieto výstupy môžu byť pre zadávateľa využité neskôr aj pre východiská iných analýz. (Relevantný údaj presný počet obyvateľov v skúmanom období). Výstupom prvej časti dotazníka je databáza kontaktov samospráv v okresoch Nové Zámky, Komárno a Šaľa. Monitorovanie veľkostnej štruktúry respondentov je dôležitým východiskovým predpokladom pre širšiu, ale aj užšiu previazanosť potrebnú na komplexné pochopenie potenciálu využitia obnoviteľných zdrojov energie. Veľkostnú štruktúru dotazovaných samosprávy zobrazuje

II. Dostupnosť a potenciál využitia obnoviteľných zdrojov ( Prírodný potenciál využitia obnoviteľných zdrojov) V tejto časti sa dotazníkový prieskum zameral na dostupnosť – prírodný potenciál obnoviteľných zdrojov v riešenom geografickom priestore. Pri každom zdroji sa skúma dostupnosť, existujúce alebo plánované využitie obnoviteľného zdroja. V prípade využívania existujúceho obnoviteľného zdroja sa skúmala aj jeho bližšia charakteristika (napr. existujúce zariadenia využívané na zhodnocovanie obnoviteľných zdrojov). Otázka č.1 „Nachádza sa vo Vašej sídelnej jednotke zdroj geotermálnej energie (intravilán, extravilán)?“ monitoruje existujúci zdroj geotermálnej energie ale aj jeho využite v prípade ak existuje. Otázkou č. 1 sa zisťoval aj plán využitia geotermálnej energie za predpokladu, že samosprávy majú zdroje geotermálnej energie, ale ho ešte nevyužívajú, resp. ešte ho len plánujú využívať. Skúmanie plánovacieho zámeru sa z hľadiska strategického a investičného skúmal v tretej časti dotazníka s názvom ekonomicko-rozvojový potenciál využitia obnoviteľných zdrojov. Zhodnotenie účelu využitia podľa dotazníkového prieskumu potvrdilo nasledujúce údaje: na prvú otázku odpovedalo 100 % respondentov(117 respondentov), 23,16 % respondentov uviedlo prítomnosť geotermálneho zdroja (napr. Diakovce, Šaľa, Dvory nad Žitavou, Zemné, Patince, Kráľová nad Váhom, Vlčany, Tvrdošovce, Nesvady, Podhájska), Účel využitia, ktorý respondenti uviedli sú prehľadne uvedené v tabuľke 12, Na otázku plánovaného využitia odpovedalo 8,55 % respondentov kladne.

Tabuľka č.12 Účel využitia geotermálnej energie

Účel využitia

Samospráva

Okres

Patince

Komárno

Dvory nad Žitavou

Nové Zámky

Štúrovo

Nové Zámky

Biomasa na výrobu uvedeného množstva biopalív

Podhájska

Nové Zámky

Prevádzka sezónneho (letného) kúpaliska

Tvrdošovce

Nové Zámky

Zemné

Nové Zámky

Šaľa (Šaľa)

Šaľa

Termálne kúpalisko, Wellness centrum, tepelné čerpadlá Vykurovanie kúpeľov Termálne kúpalisko VADAŠ

Geotermálny vrt ZELSTAR, s.r.o. pre fóliovníky Geotermálny vrt do hĺbky 1 800 m za účelom využitia geoterm. vody na vykurovanie v systéme vykurovania MeT Šaľa, s.r.o. Zdroj: vlastné spracovanie

21

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI Otázka bola zodpovedaná s vysokou presnosťou vzhľadom na fakt, že všetky tieto zdroje sa považujú za nerastné bohatstvo vo vlastníctve štátu ktorý ich prepožičiava alebo inak zhodnocuje a takmer na 100% sú v správe samospráv. Otázka č. 2 „Separujete TKO?“ bola zameraná na existenčný problém každej samosprávy, nakladanie s tuhých komunálnym odpadom. Otázka bola nasmerovaná k spôsobu znižovania podielu neseparovaného TKO ktorí sa v regióne rieši skládkovaním ( ekonomická, dlhodobá environmentálna záťaž). V otázke bol kladený dôraz hlavne na separovanie biologicky rozložiteľného odpadu (BRO) a jeho následné zhodnocovanie (kompostovanie, fermentácia), pretože BRO je možné kategorizovať ako OZE. Podiel BRO každoročne stúpa spolu s objemom TKO (na Slovensku objem skoro o 10%) ale zhodnocuje sa minimálne. Dotazníkový prieskum preukázal, že: 91,45 % samospráv separuje TKO, podiel separovaného druhu odpadu bol odlišný a podľa frakcií sa separuje podľa uvedeného rozdelenia uvedeného v grafe 2, zhodnocuje sa 20,51 % biologicky rozložiteľného odpadu, biologicky rozložiteľné odpad však plánuje zhodnocovať 58,12 % samospráv.

SK

Graf 4 Frakcie odpadu podľa separovania


Tabuľka č.13 Účel využitia geotermálnej energie

Spôsob zhodnocovania

Samospráva

Okres

kompostovanie

Bodzianske Lúky

Komárno

kompostovanie

Iža

Komárno

drtenie a zapracovanie do poľnohospodárskej pôdy

Pribeta

Komárno

drtička na 7 mm hrúbku

Hájske

Šaľa

Horná Kráľová

Šaľa

Neded

Šaľa

Šaľa

Šaľa

Palárikovo

Nové Zámky

zber pre účely zhodnotenia súkromnou spoločnosťou ENVI geos, 15 ton drtička (využívaná 2 krát ročne) kompostovanie drtička a ukladanie do silážnych žľabov Zdroj: vlastné spracovanie Na území Slovenskej republiky sa v súčasnosti nachádza 17 spaľovní TKO, z toho jedna sa nachádza na území okresu Šaľa (tabuľka 14). V súčasnej dobe sa moderné technológie na spaľovanie odpadu správajú k životnému prostrediu šetrnejšie ako výkonovo porovnateľné technológie na výrobu tepla a elektrickej energie najmä na báze spaľovania uhlia. Preto práve údaj o pláne riešiť energetické hospodárstvo spaľovaním TKO, kde 23,08 % samospráv uviedlo svoj budúci záujem, je východiskový predpoklad udávajúci smer riešenia energetickej koncepcie zásobovania v samosprávach cez projekty nadregionálneho významu s prospechom pre viac zúčastnených subjektov naraz. V prospech zariadení na spaľovanie TKO hovorí aj fakt, že znižujú objem TKO, ktorý je skládkovaním nevyužívaný a spôsobuje trvalú enviromentálnu záťaž. Spaľovaním TKO je možné znižovať objem fosílnych palív v energetike ktoré sa už v procese získavania podieľajú na trvalých zmenách kvality prírody a krajiny. Je možné uviesť príklad, že mesto Viedeň spaľuje 80% TKO a získava tak energiu potrebnú na vykrytie potrieb tepelného hospodárstva mesta. Otázka č. 4 „Využívate na výrobu tepla pre potreby zásobovania zariadení občianskej vybavenosti a obytných jednotiek biomasu (drevoštiepka, slama, pelety)?„ Otázka smeruje k zisteniu stavu využitia odpadovej dendromasy v primárnej forme (štiepka) alebo spracovanej (pelety) a odpadovej poľnohospodárskej biomasy na energetické účely. Biomasa je vhodná aj ako médium pre riešenie separátneho vykurovania zariadení občianskej vybavenosti. Najmä vo forme štiepky a slamy je cena získanej energie porovnateľná s cenou energie získanou z fosílnych palív. Na riešenom území je dostupná najmä slama ktorá sa v dôsledku poklesu živočíšnej výroby nezhodnocuje. Dotazníkový prieskum preukázal zatiaľ nedostatočné využívanie biomasy pre potreby zásobovania zariadení občianskej vybavenosti a obytných jednotiek (necelé 3 %), no poukázal na silný záujem samospráv o takéto riešenie tepelného hospodárenia (23,93 %). Otázka č. 5 „Využívate solárnu energiu na energetické zásobovanie zariadení

občianskej vybavenosti vo Vašej pôsobnosti (kolektory, fotovoltalické články)?“ Súčasné využitie solárnej energie v skúmanom území je podmienené hlavne kategorizáciou respondentov. Priamymi respondentmi boli samosprávy, ktoré nevyužívajú solárnu energiu na energetické zásobovanie, ale v okruhu svojej samosprávnej pôsobnosti majú znalosť o využívaní solárnej energie u súkromných subjektov. Napr. v obci Semerovo (okres Nové Zámky) využíva súkromná spoločnosť solárne kolektory. Samosprávy prejavili badateľný záujem o solárnu energiu (napr. pre materské škôlky vo forme slnečných kolektorov) v spolupráci so súkromnými investormi. V aspekte obnoviteľných zdrojov má slnečná energia najväčší potenciál. Prostredníctvom intenzívneho vývoja sa stávajú technológie na využitie slnečnej energie v ekonomickom aspekte dostupnými pre využitie pre rozličné kategórie užívateľov. Je možné ich efektívne aplikovať v riešenom priestore na zabezpečenie energetickej potreby budov autonómne. Životnosť technológií je tak vysoká, že po období návratnosti vloženej primárnej investície je cena nimi vyrobenej energie takmer nulová. 6. otázka „Plánujete sa zúčastniť investícií zameraných na využitie anemoenergie (veterné parky v extraviláne územných jednotiek)?“ Otázka skúma zámer samospráv spojený so vstupom do investícií zameraných na využitie veternej energie (veterné parky). V súčasnosti sa v riešenom území ešte veterná energia nevyužíva, sú však v štádiu spracovania projekty a realizuje sa proces hodnotenia vplyvu investície na životné prostredie (EIA). V dotazníku svoj plánovaný záujem o účasť investovať do projektov zameraných na využitie anemoenergie prejavilo 16,24 % samospráv. Z nich sú to napríklad obce Radava a Podhájska (obidve v okrese Nové Zámky), ktoré majú účel vybudovať veterný park (obrázok 1) severozápadne od obce Podhájska. Navrhovateľom projektu je firma Wind Energy s.r.o., spracovateľom projektu je firma ENVIGEO a.s. Projektový zámer predkladá výstavbu 22 ks veterných turbín v dvoch etapách výstavby. Posudzovaný projekt spĺňa kritériá na výrobu ekologicky čistej energie podľa stanoviska vydaného 30. marca 2007 Ministerstvom životného prostredia.

22

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI

SK

Tabuľka č.14 Spaľovne tuhého komunálneho odpadu

Prevádzkovateľ spaľovne

Samospráva

Typ spaľovacieho zariadenia

Spôsob čistenia spalín

Rok uvedenia do prevádzky

Kapacita

Duslo, a.s.

Šaľa

Rotačná a fluidná pec

Kyslá pračka

1982

5t/hod.

Zdroj: vlastné spracovanie Obrázok 6: Situácia projektu Veterný park

Zdroj: Posudky od inštitúcií a špecialistov, Príloha B ku správe Veterný park Podhájska, J. Blaho, jún 2006, 62 str. Obrázok 7 Situačná mapa Veternej elektrárne Žihárec – Kráľov Brod Okrem uvedeného projektu je to aj obec Žihárec a Kráľov Brod, ktoré majú vypracovaný projekt s názvom „Veterné elektrárne ŽIHÁREC - KRÁĽOV BROD“, ktorého účelom je výroba elektrickej energie vo veterných elektrárňach a jej dodávky do elektrizačnej sústavy (obrázok 2). Realizátorom aj užívateľom projektu je súkromná firma SWP s.r.o. z Bratislavy. Projekt má dve varianty riešenia: Variant č. 1 -23 veterných elektrární s maximálnym spoločným (celkovým) inštalovaným výkonom veterného parku 63,25 MW. Variant č. 2 -22 veterných elektrární s maximálnym spoločným (celkovým) inštalovaným výkonom veterného parku 60,5 MW.

Zdroj: Ministerstvo životného prostredia, Záverečné stanovisko (2434/2008-3.4ak), Bratislava 12.10.2009 Obrázok 8 Situačná mapa Veterného parku Ďalšia obec, ktorá má záujem o využitie anemoenergie je obec Horná Kráľová (okres Šaľa). Navrhovateľom projektu je firma Lentivent s.r.o. z Bratislavy a spracovateľom zámeru je EKOAUDIT s.r.o. z Brna. Účelom projektu je výstavba veterného parku s počtom elektrární 14, resp. 12 (obrázok 3)

Zdroj: Záverečná stanovisko (3124/2008-3.4/ak), Ministerstvo životného prostredia, 17.4.2009, 15 str.

23


SK

Obr. 9 Umiestnenie navrhovaných činností Veterného parku Šaľa - Močenok Aj okresné mesto Šaľa má záujem vybudovať veterný park. Navrhovateľom projektu je firma CE Energy Šaľa – Močenok, s.r.o. Projekt má taktiež dva varianty riešenia znázornené na obrázku 4.

Zdroj: Veterný park Šaľa – Močenok, Zámer podľa zákona NR SR č. 24/2006 Z.z., P. Socháň, máj 2007, str.9 Obrázok 10 Umiestnenie Veterného parku Obec Pribeta (okres Komárno) má taktiež projektový zámer na vybudovanie Veterného parku Pribeta firmou SWP s.r.o. z Bratislavy. Zámer má dve varianty riešenia. Variant 1 je na obrázku 5. Okrem uvedených obcí má vypracovaný projektový zámer aj obec Svodín (okres NZ).

Zdroj: Veterné elektrárne Pribeta, Zámer podľa zákona č. 24/2006 Z.z, R.Blaho, december 2007, prílohy

24

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI III. Ekonomicko-rozvojový potenciál využitia obnoviteľných zdrojov Tento okruh otázok je dominantne určený na zistenie stavu pripravenosti respondentov – samospráv v aspekte strategickej prípravy na realizáciu investícií. Skúmajú sa všetky typy plánovacích dokumentov samospráv – programy sociálneho a hospodárskeho rozvoja, územnoplánovacie dokumenty, iné stredno až dlhodobé koncepcie rozvoja v segmente energetiky a OZE. Strategická príprava dáva veľký predpoklad realizácie investície do budúcnosti, nakoľko jej výstupom je definovaný zámer v rozličných úrovniach prípravy, od definície priorít až po prítomnosť už pripravenej projektovej dokumentácie vrátane vydaných povolení na realizáciu investície. Investície zamerané na OZE sú aj v ekonomickom aspekte vysoko nákladové. Je treba si uvedomiť fakt, že zo strategicko – rozvojového hľadiska je potrebné deklarovať rozvojové zámery v pripravovaných stratégiách minimálne v strednodobom horizonte. Primárne je to osvojenie si zámeru v programoch sociálneho a hospodárskeho rozvoja, príprava na realizáciu investície – budúca lokalizácia v územnoplánovacích genereloch, príprava projektovej a rozpočtovej časti zámerov, získanie povolení na realizáciu stavby (EIA) či štúdie uskutočni-

SK

teľnosti. Takto prezentovaný zámer poskytuje dostatočný predpoklad na hľadanie financovania zámeru. Skutkový stav o aktuálnom spracovaní rozvojových stratégií, energetických a environmentálnych koncepcií spojené s využitím OZE sme zisťovali v tretej časti dotazníka. V otázke č.1. („Má Vaša sídelná jednotka spracované rozvojové stratégie, energetické a enviromentálne koncepcie, a iné už konkrétne projektové dokumentácie spojené s využitím obnoviteľných zdrojov energie?“). Otázka je nasmerovaná na zistenie stavu strategických plánovacích dokumentov, resp. či má samospráva v strategickom dokumente podchytené OZE ako svoju prioritu. Podľa odpovedí je zrejmé, že 17,09 % myslí v strategickom plánovaní na potenciál obnoviteľných zdrojov energie, 74,36 % zatiaľ nemá oblasť OZE integrovanú do svojich strategicko – rozvojových dokumentov a 8,55 % samospráv má spracované dokumenty (hlavne projektovú prípravu, resp. štúdie) o OZE vo svojom katastrálnom území, alebo v mikroregionálnom konspekte. Potreba analyzovať štruktúru a úroveň spracovania rozvojových dokumentov (rozvojových zámerov v segmente využitia OZE) bola predpokladom vypracovania prehľadnej matice, ktorá podrobne skúma celý proces programovania v štruktúre od programového dokumentu až po realizačnú úroveň - existenciu projektovej dokumentácie investície.

Matica ekonomicko-rozvojového potenciálu využitia obnoviteľných zdrojov (strategicko-plánovacia báza), zdroj: vlastné spracovanieodpadu

Rozvojový dokument/ stratégia

Program hospodárskeho a sociálneho rozvoja

Územno – plánovacia dokumentácia

biomasa

• Obec Neded, • Obec Horná • Obec Radava, Kráľová (zámer súkromnej firmy • Obec Semerovo, ENVI Geos), • Obec Dvory nad Žitavou (bioplynová stanica 2x1 MW), • Obec Zemné (kompostáreň) • Obec Dedina Mládeže, • Obec Nesvady (kompostovanie BRO), • Obec Veľké Kosihy • Obec Dvory nad Žitavou (bioplynová stanica 2x1 MW),

Iné typy strategicko – plánovacej dokumentácie Spracovaná projektová dokumentácia investície na využitie OZE Realizované projekty zameraná na OZE

veterná energia

• Obec Tešedíkovo (kompostáreň na biomasu, realizácia 199 tis. EUR)

• Obec Horná Kráľová, • Obec Neded • Obec Branovo, štúdia veterného parku, • Obec Semerovo (štúdia veterného parku) • všetky uvedené projekty v časti II. (Podhájska, Žihárec, Kráľov Brod, Horná Kráľová, Šaľa...)

Vypracovaný zámer slnečná TKO, BRO energia

geotermálna energia

iné

• Obec Hájske (stre- • Obec Kráľová nad • Obec Tvrdošovce • Obec Čechy, (vybudovanie čistiareň odpacha škôlky), Váhom (Skvaldových vôd, itnenie sepaintegrovaného • Obec Trnovec nad zariadenia), • Obec Nesvady Váhom (Zámer rovaného zberu odpadu), • Obec Zemné (geo- (Aktivita: kanalizázástupcu firmy cia ČOV) GREENEL, s.r.o. • Obec Zemné termálny vrt), na výstavbu (vybudovanie TKO • Obec NesEKODVORU), vady (Aktivita: fotovoltanickej vybudovanie elektrárne, parcela • Obec Dedina rekreačného a č. 240/21m240/22, Mládeže (Zavedekúpeľného areálu) • Obec Mudroňovo nie komplexného systému sepa(SWOT analýza PHSR), rovaného zberu aj biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov), • Obec Palárikovo (súkromný investor) • Obec Semerovo (Štúdia Solárneho parku RAB Semerovo),

• Obec Tvrdošovce (v školskom zariadení)

• Obec Tvrdošovce (termálne kúpalisko)

• Mesto Kolárovo (zberný dvor)

Zdroj: vlastné spracovanie Bezprostredne nadväzujúca otázka dopĺňajúca predchádzajúcu otázku č. 4 je otázka č. 5, kde respondenti označili problémy, s ktorými sa stretli počas plánovania a realizácie investícií zameraných na využitie obnoviteľných zdrojov energie. Táto otázka je aj v aspekte celej pripravenej štúdie veľmi podstatná. Je potrebné urobiť podrobný monitoring všetkých problémov (legislatíva, financovanie), ktoré brzdia proces realizácie investícií zameraných na využitie OZE. Najčastejšie označeným problémom bola hlavne finančná náročnosť projektov dotýkajúcich sa OZE, ďalej problém so získavaním povolenia pre posu-

25

dzovanie vplyvov životného prostredia (EIA). Ďalšie problémy, ktoré identifikovali samosprávy: náročnosť procesu projektovej prípravy, legislatívne prekážky a byrokratická schéma vydávania potrebných realizačných rozhodnutí, veľkostná štruktúra obcí (malé obce majú malé možnosti a nie sú zaujímavé pre investorov), problém pri spolufinancovaní investícií, nedostatočná kooperácia na úrovni regionálnej, národnej a medzinárodnej.

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI IV. Informačný potenciál využitia obnoviteľných zdrojov (aktivity informovanosti a publicity) Štvrtá časť sa zameriavala na získanie údajov o informačnom potenciáli využitia OZE o využití nástrojov marketingu a propagácie v okresoch Nové Zámky, Komárno a Šaľa. Osem otázok (v časti IV.) sa zameralo na získanie výstupov aj o nepriamo dotazovaných skupinách – občanoch, podnikateľskom sektore, neziskových organizáciách a plánoch samospráv s cezhraničnou spoluprácou a získavaní skúseností aj prostredníctvom oboznamovania sa z realizovanými projektmi OZE. Ďalším dôležitým výstupom bolo zistenie stavu nadregionálnej angažovanosti - členstva v odborných skupinách, nadregionálnych zoskupeniach a mikroregionálnych organizáciách v oblasti využitia obnoviteľných zdrojov . Informovanosť samosprávy o využití OZE občanmi sa zisťovala v otázke č. 1. Otázka bola zameraná na zistenie stavu využitia obnoviteľných zdrojov v jednotlivých domácnostiach na výrobu energie pre spotrebu domácností. V súčasnosti sú dostupné technológie určené na zhodnocovanie slnečnej energie (kolektory) a biomasy (rozličné typy kotlov) aj pre občanov. Výstup otázky preukázal nedostatočnú relevantnosť znalostí samosprávy o využívaní OZE občanmi. Príčinu by sme mohli charakterizovať ako oblasť, v ktorej samosprávy nemajú kompetencie na to, aby sa zaoberali monitoringom využívania OZE občanmi. Problematika využívania OZE občanmi všeobecne sa stáva pod-

netným materiálom na spracovanie z dlhodobejšieho horizontu. S podobným výstupom sme sa stretli aj v otázke č. 2, s ktorou sme sa samospráv pýtali či sa v ich územnej pôsobnosti nachádzajú subjekty podnikajúce v oblasti výroby alebo predaja technológie zameranej na využitie obnoviteľných zdrojov. Prostredníctvom tejto otázky sme začali monitorovať výskyt subjektov vyrábajúcich energiu z obnoviteľných zdrojov, ako aj výrobcov a predajcov technológií v skúmanom geografickom území. Informácie o firmách, ktoré sa zaoberajú výrobou alebo predajom technológií na využitie OZE neboli rozsiahle (respondenti označili výskyt podnikateľských subjektov na ich území 3 krát), napriek tomu uvádzame niekoľko podnikateľských subjektov. V meste Šaľa sídli firma MENERT – Biotech, s.r.o, ktorá sa zameriava na energetické využitie biomasy ako OZE a spracovanie biologicky odbúrateľného materiálu spojeného s výrobou bioplynu. V meste Nové Zámky je to firma HAMRAN podnikajúca v oblasti solárnych systémov (slnečné kolektory a ich príslušenstvo, tepelné čerpadlá). Firma zaoberajúca sa slnečnými kolektormi sídli aj v Komárne (firma Imka, s.r.o.). Potenciál využitia solárnej energie je výborným predpokladom pre podnikateľské prostredie zaoberajúce sa solárnou energiou. Množstvo dopadajúceho slnečného žiarenia znázorňuje mapa 1. [43]

Mapa 1 Solárna mapa Slovenska, množstvo dopadajúceho slnečného žiarenia na územie

Zdroj: http://www.e-filip.sk/, dostupné online [14.01.2010] Komplexný prehľad o informačnom kanály na propagáciu možnosti využívania obnoviteľných zdrojov poskytuje otázka č. 3, v ktorej sme sa pýtali „ Aký informačný kanál využívate na propagáciu možnosti využívania obnoviteľných zdrojov a environmentálne propagačné aktivity?“ Táto otázka sa týka spôsobu propagácie a poskytovania informácií zameraných na OZE. Monitoruje sa využívaný informačný kanál s cieľom zabezpečiť pre propagačné aktivity najúčinnejší komunikačný kanál. Výstupy prehľadne zoradené do grafu 3. Realizácia aktivít zameraných na environmentálnu výchovu a OZE (aj záujmovo voľno časová činnosť) rôznych subjektov (školy, škôlky, kluby, kultúrno – osvetové strediská), ktoré sa nachádzajú v zriaďovateľskej pôsobnosti samospráv boli predmetom otázky č. 4. Odpovede sekundárne dopĺňajú informácie o propagácii OZE v aspekte vzdelávacích aktivít subjektmi v pôsobnosti zriaďovateľa (školy, škôlky, kultúrne zariadenia) ako aj voľno časové aktivity v tejto oblasti (záujmové krúžky). Environmentálna výchova sa stáva dôležitou súčasťou vzdelávacieho procesu. U dospelých jedincov je dôležitá v aspekte pochopenia implementácie politík zameraných na využitie OZE. Táto činnosť výrazne zvyšuje spoločenskú citlivosť voči tejto problematike, prispieva k zachovaniu nezmenenej kvality prírody a krajiny v bezprostrednom životnom priestore obyvateľstva. Hmatateľnými výstupmi sú údaje, ktoré poskytuje tabuľka 15.

SK

Graf 5 Informačné kanály propagácie obnoviteľných zdrojov energie a environmentálnych propagačných aktivít


26


SK

Tabuľka č.15 Aktivity environmentálnej výchovy a OZE subjektmi v zriaďovacej pôsobnosti respondentov

Druh aktivity

Samospráva

Okres

Kližská Nemá

Komárno

Počas akcií Deň Zeme enviro aktivity v MŠ a ZŠ

Tôň

Komárno

Environmentálna výchova detí

Bíňa

Nové Zámky

Záujmové krúžky v rámci školy

Maňa

Nové Zámky

Environmentálna výchova detí na ZŠ

Mužla

Nové Zámky

Špeciálne vyučovanie v škole “Priatelia Zeme”

Palárikovo

Nové Zámky

Prednášková činnosť v školách

Tvrdošovce

Nové Zámky

Hájske

Nové Zámky

Kráľová nad Váhom

Šaľa

Močenok

Šaľa

Neded

Šaľa

Šaľa

Šaľa

Verejné stretnutia obyvateľov spojené s prednáškami

Krúžok na ZŠ zameraný na environmentálnu výchovu Enviro krúžok v materskej škole Vzdelávací proces v ZŠ Enviro krúžok ZŠ Projekty separovaného zberu na školách Zdroj: vlastné spracovanie

Mapa 2 Mapa mikroregiónov v Nitrianskom kraji

Otázka č. 5 „Nachádzajú sa v rámci Vašej sídelnej jednotky neziskové organizácie zaoberajúce sa s environmentálnou problematikou a s problematikou obnoviteľných zdrojov?“ poukazuje na výskyt a činnosť neziskových organizácií vyvíjajúcich aktivity v riešenej oblasti. Dotazníkovým výskumom, tak ako v otázke 2, kde sme sa pýtali na subjekty podnikajúce v oblasti OZE, ani v tejto otázke respondenti neposkytli kvantitatívne údaje. Nevedelo sa vyjadriť (resp. nemalo vedomosť o existujúcich neziskových organizáciách) 60,68 % respondentov, 3 samosprávy mali vedomosť o existujúcich neziskových organizáciách (Regionálna energetická agentúra Šaľa, Palárikovská ekologická spoločnosť a Campanula z obce Radova) a zvyšných 36,76 % uviedli, že nemajú žiadnu vedomosť o existujúcich neziskových organizáciách. Neziskové organizácie sú významným kontrolným faktorom, vykonávajú činnosti, ktoré sú mimo rámca štátnej a verejnej správy, pripomienkujú politiky, vzdelávajú a propagujú riešenú problematiku. Potrebu nadviazania kooperačných vzťahov na úrovni mikroregionálneho sme vyzdvihli v otázke č.6, kde sme sa opýtali: „Je Vaša samospráva členom mikroregionálneho zoskupenia, ktoré má medzi svojimi strategickými prioritami ochranu životného prostredia a využívanie OZE?“. Prehľad mikroregionálnych združení na území Nitrianskeho samosprávneho kraja, do ktorého patria okresy Komárno, Nové Zámky aj Šaľa znázorňuje mapa 2 [44] a prehľad mikroregiónov, ktoré sa nachádzajú na území okresov Komárno, Nové Zámky a Šaľa obsahuje tabuľka 16.

Zdroj: http://www.sazp.sk/mikroregiony/parent/nr.htm [25.01.2010]

27


SK

Tabuľka č. 16 Mikroregióny na území okresov Komárno, Nové Zámky a Šaľa

Názov Mikroregionálneho združenia

Skrátený názov MikrorePočet obcí gionálneho združenia

Mikroregión Dolné Pohronie a južná časť Podunajska

Počet obyv.

Rozloha v km2

Dolné Pohronie

147

16 318

311,75

Mikroregión Dolné Poiplie

Dolné Poiplie

5

2 990

65,79

Spoločenstvo obcí mikroregiónu Cergát - Váh

Cergát - Váh

7

15 545

195,54

Vekočem

Vekočem

6

14 094

103,41

Združenie obcí - Thermál

Thermál

12

14 548

206,1

Dolný Žitný ostrov

19

31 339

452,33

Most priateľstva

13

19 703

311,3

Združenie obcí dolného Žitného ostrova Združenie obcí Most priateľstva - Hídverő Társulás Zdroj: vlastné spracovanie

Mikroregionálne združenia na skúmanom geografickom území existujú pomerne úspešne, no málo z nich sa zaoberá otázkou a prioritami ochrany životného prostredia. Väčšinou sa zaoberajú spoločnou kultúrou či propagáciou cestovného ruchu. Existujú však mikroregionálne združenia zaoberajúce sa problematikou nakladania s odpadom (Ponitrianske združenie obcí pre separovaný zber a nakladanie s odpadom, Združenie obcí pre trvaloudržateľné nakladanie s komunálnym odpadov) alebo mikroregión, ktorý je prioritne zameraný na rozvoj regiónu bohatého na využívaný zdroj geotermálnej energie (geotermálnej vody v obci Podhájska, ktorá je zakladajúcim členom Mikroregiónu TERMÁL). Mikroregionálne zoskupenia vytvárajú „záujmové združenia samospráv“, ktoré aktívne riešia prostredníctvom svojich programov problematiku rozvoja regiónov, v ktorých vykonávajú svoju činnosť. Mikroregionálne projekty majú väčší rádius dosahu ako samotné projekty samospráv, ich angažovanosť vý-

razne podporuje rozvoj v regióne. Posledné dve otázky boli nasmerované na cezhraničný priestor a zhodnotenie potenciálu spolupráce medzi slovenskou a maďarskom stranou na realizáciu projektov umožňujúcu multiplikačný efekt na obidvoch zúčastnených stranách. V otázke č. 7 nás zaujímali doterajšie skúsenosti s cezhraničnou spoluprácou a v otázke č. 8 sme zisťovali záujem o cezhraničnú spoluprácu v oblasti využitia OZE a v oblasti zvyšovania energetickej efektívnosti. Záujem o spoluprácu prejavilo 54,70 % respondentov a skúsenosti s cezhraničnou spoluprácou má 23,08 % respondentov (spolupráca, ktorá sa dotýka nielen OZE je v tabuľke 17). Dôležitým poznatkom však ostáva fakt, že veľa prihraničných obcí dotknutého územia má vybudované silné partnerské vzťahy, ktoré by mohli byť predpokladom budovania spolupráce zameranej aj na problematiku OZE.

Tabuľka č.17 Prehľad cezhraničnej spolupráce dotazovaných samospráv

Samospráva (okres)

Skúsenosti s cezhraničnou spoluprácou a vytvorené cezhraničné partnerstvá

Horná Kráľová (Šaľa)

Búč (SK), Kesztölc (HU)

Močenok (Šaľa)

Padina (Srbsko)

Neded (Šaľa)

Partnerská obec v Maďarsku

Šaľa (Šaľa)

Visegrad Fund s partnerskými mestami: Poľsko: Końskie, Maďarsko: Oroszlány, Česká Republika: Telč.

Tešedíkovo (Šaľa)

Obec Táb (HU)

Vlčany (Šaľa)

Cezhraničná splupráca s obcami (HU, AU, ROM)

Dubník (Nové Zámky)

Partnerská obec Leányvár (HU)

Malé Kosihy (Nové Zámky)

Partnerská obec Ipolytölgyes (HU)

Mužla (Nové Zámky)

Partnerská obec Pilisszentlászló, Mogyorósbánya (HU)

Nová Vieska (Nové Zámky)

Projekt Interreg s obcou Budaörsom (HU)

Kližská Nemá (Komárno)

Partnerské obce Gönyű a Vének (HU)

Moča (Komárno)

Partnerská obec Süttő (HU)

Pribeta (Komárno)

Partnerská obec Szárazd (HU)

Tôn (Komárno)

Partnerská obec Ászár (HU)

Druh spolupráce kultúra, šport

kultúra


28

družobné partnerstvá miest

cezhraničná s polupráca


SK

4.3 Analýza SWOT využívania OZE

Silné stránky

Príležitosti

dostupnosť a potenciál využitia obnoviteľných zdrojov energie (silné zázemie poľnohospodárskej výroby ako základňa pre biomasu, slnečné žiarenie postačujúce pre využívanie solárnej energie, geotermálne podložie pre využitie geotermálnej energie)

propagácia projektových výstupov pre zapojenie primárnych cieľových skupín (117 samospráv),

blízke geografické územie MR a SR,

intenzívna komunikácia medzi aktérmi miestneho rozvoja všetkých zúčastnených samospráv (podnikateľský sektor, školstvo, záujmové a neziskové organizácie),

ekonomicko-rozvojový potenciál samospráv na základe endogénnych a exogénnych rozvojových zdrojov územia,

informačný potenciál na vytvorenie širokospektrálnej databázy údajov nielen o OZE,

vysoký podiel vytvoreného systému separovaného zberu odpadu v dotazovaných samosprávach (91,45 % samospráv separuje TKO),

plánované využitie zdrojov geotermálnej energie (potvrdené záujmom samospráv v dotazníkovom prieskume),

využívanie dostupnej technológie spĺňajúce najprísnejšie kritériá prevádzky.

vytvorenie vlastného KNOW-HOW v riešení energetickej politiky regiónu,

-

využiteľnosť „zelenej technológie“ pre bežných občanov (dostupné ekotechnológie aj pre domácnosti, napr. solárne panely),

-

príležitosť pre dlhodobé plánovanie.

Slabé stánky

Ohrozenia

obmedzenosť investičných zámerov vyplývajúca z veľkosti sídiel (malé obce),

politické rozhodnutia národných vlád v oblasti environmentálnej politiky a obnoviteľných zdrojov energie,

nedostatočné kooperácia subjektov verejnej a súkromnej sféry a z nich vyplývajúce slabé horizontálne aj vertikálne väzby,

pokuty a sankcie za nesplnenie podmienok v oblasti environmentálnej politiky prijaté Slovenskou republikou a ratifikovanou množstvom dohovorov, smerníc a implementovaných prostredníctvom národnej legislatívy (ochrana fauny a flóry = územia NATURA 2000, ratifikovaný Kjótsky protokol = ochrana ovzdušia...),

nekoncepčná strategicko-územná dokumentácia (absencia väzieb medzi národnými, regionálnymi a miestnymi územno-strategickými dokumentmi),

environmentálna záťaž v aspekte trvalej udržateľnosti (resp. pomalá obnova narušených ekosystémov výstavbou zariadení využívajúcich OZE),

nízke environmentálne povedomie obyvateľstva (napr. nelegálne skládky, nízky tlak na politických predstaviteľov poukazovaním na ekologické riziká a nezáujem o ich riešenie),

vysoká investičná náročnosť projektov (vysoké finančné zaťaženie pre samosprávy).

ekologické riziká (hlavne v oblasti tepelného hospodárstva, úmrtia vtáctva veternými turbínami a vypúšťanie geoterrnálnej vody spätne do ekologického cyklu),

-

nízka energetická samostatnosť SR,

-

zlý stav a nekoncepčne prepojený systém zásobovania občanov teplom (staré kotolne),

-

zdĺhavý proces získavania povolení (napr. proces získania povolenia posudzovania vplyvov na životné prostredie (EIA).

-


29

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI 4.4 Strategický a implementačný rámec využitia OZE Vízia využitia obnoviteľných zdrojov v aspekte zabezpečenia trvalej udržateľnosti nezmenenej kvality vidieckej krajiny, poslanie samospráv ako gestorov miestneho rozvoja. Okresy Nitrianskeho kraja disponujú vhodným prírodným potenciálom obnoviteľných zdrojov energie, budú rozvíjať ich využívanie s cieľom dosiahnutia zníženia podielu fosílnych palív ako zdrojov energie v aspekte zachovania čistého životného prostredia, budú túto činnosť propagovať a podporovať, stanú sa ochrancami prírodného dedičstva pre budúce generácie. Strategický cieľ Spoločný prístup subjektov samosprávy, neziskových organizácií a podnikateľského sektora vo využívaní obnoviteľných energetických zdrojov založený na hľadaní, budovaní a rozširovaní energetických riešení v súlade so spĺňaním európskej legislatívy, vzdelávanie a propagácia aktivít ochrany životného prostredia so špecifikom na OZE . Pre naplnenie strategického cieľa berúc do úvahy výsledky analýzy SWOT boli stanovené základné prioritné rozvojové oblasti: 1. Zlepšovanie úrovne kooperácie miestnych i cezhraničných aktérov rozvoja v oblasti využívania obnoviteľných zdrojov energie v aspekte dlhodobého plánovania spolupráce Opatrenia: 1.1 Podpora intenzívnej komunikácie miestnych samospráv a združení o možnostiach využívania obnoviteľných zdrojov energie Aktivity: • 1.1.1Organizovanie stretnutí a konferencií miestnych samospráv a mikroregionálnych združení na Slovensku • 1.1.2Podpora zakladania spoločných pracovných tímov za účelom realizácie spoločných projektových zámerov využívania OZE 1.2 Nadväzovanie spolupráce miestnych samospráv so subjektmi súkromného sektora a neziskového sektora v oblasti využívania obnoviteľných zdrojov energie Aktivity: • 1.2.1 Tvorba inštitucionálnych zoskupení – klastrov, odborných združení s cieľom vytvorenia odbornej platformy na prípravu stratégií, pripomienkovanie a oponentúru politík na miestnej, regionálnej a nadregionálnej úrovni 1.3 Podpora cezhraničnej spolupráce na úrovni samospráv a záujmových združení v oblasti využívania OZE a ochrany prírody, výmena skúseností, prezentácia „best practises“ Aktivity: • 1.3.1.Vytvorenie stálej komunikačnej bázy cezhraničnej spolupráce • 1.3.2.Príprava cezhraničných projektov v oblasti využitia OZE, spoločné postupy v procese ochrany prírody a krajiny v prihraničnej oblasti • 1.3.3.Prezentácia realizovaných projektov v rámci konferencií a seminárov za účasti prednášateľov a hostí zo SR a MR

SK

a OZE pre rôzne subjekty (školy, kluby, kultúrne zariadenia) Aktivity: • 2.3.1. Podpora náučno – vzdelávacích aktivít pre deti v materských školách a žiakov v základných školách v environmentálnej výchove a v oblasti OZE • 2.3.2. Podpora vzdelávania dospelých v environmentálnej výchove prostredníctvom kultúrno – osvetových zariadení samospráv • 2.3.3. Vytváranie podmienok pre činnosť mimovládnych a neziskových organizácií v oblasti environmentu a OZE 3. Zvyšovanie energetickej efektívnosti - riešenia pre aplikovanie energetických technológií, výstavba zariadení na využívanie OZE s cieľom ochrany životného prostredia a znižovania závislosti regiónov na neobnoviteľných energetických zdrojov Opatrenia: 3.1 Podpora tvorby koncepcií, investičných zámerov a štúdií zameraných na zavádzanie technológií a zariadení využívajúcich obnoviteľné zdroje energie Aktivity: • 3.1.1. Realizácia upgrade strategických plánovacích dokumentov v aspekte zahrnutia koncepcie ochrany životného prostredia a využívania obnoviteľných zdrojov do programov sociálneho a hospodárskeho rozvoja samospráv a územno – plánovacích generelov • 3.1.2. Príprava regionálnych stratégií využitia OZE na výrobu energie • 3.1.3. Pripomienkovanie koncepcií samospráv (miestnych, vyšších územných celkov v aspekte podpory činností zameraných na OZE) 3.2 Realizácia investícií zameraných na znižovanie energetickej náročnosti verejných budov prostredníctvom aplikácie technológií zameraných na využívanie obnoviteľných zdrojov Aktivity: • 3.2.1. Príprava energetických auditov a technickej dokumentácie pre investičné zámery • 3.2.2. Realizácia investícií aplikácie technológií na zhodnocovanie OZE na výrobu tepelnej a elektrickej energie

2. Zvyšovanie propagácie a možností zavádzania technológií pre využívanie obnoviteľných zdrojov energie dostupných pre občanov a domácnosti Opatrenia: 2.1 Verejná informačná kampaň o možnostiach a podmienkach priestorovej, technologickej dostupnosti využívania jednotlivých zdrojov energie, zvyšovanie environmentálneho povedomia občanov Aktivity: • 2.1.1. Realizovanie propagačnej a marketingovej kampane pre domácnosti v riešenom území prihraničnej oblasti 2.2 Možnosti využívania európskych fondov a iných finančných zdrojov pre zavádzanie technológií využívajúcich obnoviteľné zdroje energie (možnosti finančných podpôr pre občanov) Aktivity: • 2.2.1. Prezentácia možnosti získania štátneho príspevku na solárne kolektory na výrobu TUV a kotle na biomasu na výrobu tepla • 2.2.2.Využívanie programov cezhraničnej spolupráce – Investície zamerané na využitie obnoviteľných zdrojov v aspekte ochrany životného prostredia 2.3 Rozvoj environmentálneho povedomia, environmentálnej výchovy

30


SK

4.4 Akčný a finančný plán využitia OZE v Nitrianskom kraji

Opatrenie

1.1 Podpora intenzívnej komunikácie miestnych samospráv a združení o možnostiach využívania obnoviteľných zdrojov energie

Aktivita

1.1.1 Organizovanie stretnutí a konferencií miestnych samospráv a mikroregionálnych združení na Slovensku

Termín realizácie od - do

september 2010 priebežne

Zodpovedný

samosprávy okresov Komárno, Nové Zámky a Šaľa

Partneri

mikroregionálne zoskupenia

Financovanie

samosprávy, projektová podpora

Monitoring a hodnotenie

Počet konferencií a stretnutí Počet účastníkov – predstaviteľov samospráv Počet účastníkov – predstavitelia mikroregiónov Počet účastníkov – profesných zoskupení a predstaviteľov štátnej správy

Opatrenie

1.1 Podpora intenzívnej komunikácie miestnych samospráv a združení o možnostiach využívania obnoviteľných zdrojov energie

Aktivita

1.1.2 Podpora zakladania spoločných pracovných tímov za účelom realizácie spoločných projektových zámerov využívania OZE


september 2010 – priebežne

Zodpovedný

samosprávy okresov

Partneri

neziskové organizácie, podnikateľský sektor

Financovanie



Počet vytvorených pracovných tímov Počet pripravených projektových zámerov

Opatrenie

1.2 Nadväzovanie spolupráce miestnych samospráv so subjektmi súkromného sektora a neziskového sektora v oblasti využívania obnoviteľných zdrojov energie

Aktivita

1.2.1 Tvorba inštitucionálnych zoskupení – klastrov, odborných združení s cieľom vytvorenia odbornej platformy na prípravu stratégií, pripomienkovanie a oponentúru politík na miestnej, regionálnej a nadregionálnej úrovni


september 2010 - priebežne

Zodpovedný

samosprávy

Partneri

neziskové organizácie, podnikateľský sektor

Financovanie



Počet vytvorených zoskupení Počet pripomienkovaných dokumentov a stratégií

31


SK


Opatrenie

1.3 Podpora cezhraničnej spolupráce na úrovni samospráv a záujmových združení v oblasti využívania OZE a ochrany prírody, výmena skúseností, prezentácia „best practises“

Aktivita

1.3.1 Vytvorenie stálej komunikačnej bázy cezhraničnej spolupráce


september 2010 – december 2010

Zodpovedný

samosprávy SR

Partneri

samosprávy MR

Financovanie



Počet členov komunikačnej bázy SR, MR Počet komunikačných nástrojov (internet, atď.)

Opatrenie


Aktivita

1.3.2 Príprava cezhraničných projektov v oblasti využitia OZE, spoločné postupy v procese ochrany prírody a krajiny v prihraničnej oblasti


júl 2010 - priebežne

Zodpovedný

samosprávy, podnikateľský sektor, neziskové organizácie MR, SR

Partneri

samosprávy, podnikateľský sektor, neziskové organizácie MR, SR

Financovanie

HUSK CBC Programme 2007-2013


Počet pripravených projektov Počet podaných projektov Počet úspešných projektov

Opatrenie


Aktivita

1.3.3 Prezentácia realizovaných projektov v rámci konferencií a seminárov za účasti prednášateľov a hostí zo SR a MR


január 2010 – september 2010

Zodpovedný

RRA Šaľa, KVA Győr

Partneri

samosprávy, podnikateľský sektor, neziskové organizácie

Financovanie

HUSK CBC Programme 2007 -2013


Počet workshopov a seminárov Počet prednášajúcich Počet účastníkov na stretnutiach

32

4. MOŽNOSTI A VÝZNAM VYUŽITIA OZE V NITRIANSKOM KRAJI 4.4 Akčný a finančný plán využitia OZE v Nitrianskom kraji

Opatrenie

2.1 Verejná informačná kampaň o možnostiach a podmienkach priestorovej, technologickej dostupnosti využívania jednotlivých zdrojov energie, zvyšovanie environmentálneho povedomia občanov

Aktivita

2.1.1 Realizovanie propagačnej a marketingovej kampane pre domácnosti v riešenom území prihraničnej oblasti


január 2010 – september 2010

Zodpovedný


Partneri


Financovanie



Počet oslovených cieľových skupín Počet využitých komunikačných nástrojov

Opatrenie

2.2 Možnosti využívania európskych fondov a iných finančných zdrojov pre zavádzanie technológií využívajúcich obnoviteľné zdroje energie (možnosti finančných podpôr pre občanov)

Aktivita

2.2.1 Prezentácia možnosti získania štátneho príspevku na solárne kolektory na výrobu TUV a kotle na biomasu na výrobu tepla


máj 2010

Zodpovedný

Slovenská inovačná a energetická agentúra

Partneri

podnikateľský sektor, samosprávy, neziskové organizácie

Financovanie

Program vyššieho využitia biomasy a slnečnej energie v domácnostiach


Počet prezentácií Počet účastníkov prezentácií

Opatrenie

2.2 Možnosti využívania európskych fondov a iných finančných zdrojov pre zavádzanie technológií využívajúcich obnoviteľné zdroje energie (možnosti finančných podpôr pre občanov)

Aktivita

2.2.2 Využívanie programov cezhraničnej spolupráce – Investície zamerané na využitie obnoviteľných zdrojov v aspekte ochrany životného prostredia


marec 2010 - máj 2010

Zodpovedný


Partneri


Financovanie



Počet realizovaných konferencií Počet účastníkov konferencií – samospráva Počet účastníkov konferencií – podnikateľský sektor Počet účastníkov konferencií – neziskový sektor

33

SK


SK


Opatrenie

2.3 Rozvoj environmentálneho povedomia environmentálnej výchovy a OZE pre rôzne subjekty (školy, kluby, kultúrne zariadenia)

Aktivita

2.3.1 Podpora náučno – vzdelávacích aktivít pre deti v materských školách a žiakov v základných školách v environmentálnej výchove a v oblasti OZE


september 2010 – jún 2011

Zodpovedný

samosprávy, materské školy, základné školy

Partneri

neziskové organizácie, Slovenská agentúra životného prostredia, Program Zelená škola

Financovanie

samosprávy, Program Zelená škola


Počet vydaných propagačných materiálov Počet výchovných prednášok pre deti základných a materských škôl Počet vytvorených environmentálnych školských vzdelávacích programov Počet pedagógov zapojených do environmentálnej výchovy

Opatrenie


Aktivita

2.3.2 Podpora vzdelávania dospelých v environmentálnej výchove prostredníctvom kultúrno – osvetových zariadení samospráv



Zodpovedný

kultúrno - osvetové zariadenia samospráv

Partneri

neziskové organizácie, Slovenská agentúra životného prostredia

Financovanie

samosprávy


Počet realizovaných podujatí Počet účastníkov realizovaných podujatí

Opatrenie


Aktivita

2.3.3 Vytváranie podmienok pre činnosť mimovládnych a neziskových organizácií v oblasti environmentu a OZE



Zodpovedný

Ministerstvo životného prostredia, Krajské a okresné úrady životného prostredia

Partneri

neziskové a mimovládne organizácie

Financovanie

Zdroje z verejných rozpočtov, zdroje zo súkromného sektora


Počet novovzniknutých neziskových organizácií Počet udržaných neziskových organizácií

34


SK


Opatrenie

3.1 Podpora tvorby koncepcií, investičných zámerov a štúdií zameraných na zavádzanie technológií a zariadení využívajúcich obnoviteľné zdroje energie

Aktivita

3.1.1 Realizácia upgrade strategických plánovacích dokumentov v aspekte zahrnutia koncepcie ochrany životného prostredia a využívania obnoviteľných zdrojov do programov sociálneho a hospodárskeho rozvoja samospráv a územno – plánovacích generelov


jún 2010 – jún 2011

Zodpovedný

miestne samosprávy

Partneri

vyššie územné celky, podnikateľský sektor

Financovanie

samosprávy


Počet aktualizovaných strategických a plánovacích dokumentov samospráv

Opatrenie

3.1 Podpora tvorby koncepcií, investičných zámerov a štúdií zameraných na zavádzanie technológií a zariadení využívajúcich obnoviteľné zdroje energie

Aktivita

3.1.2 Príprava regionálnych stratégií využitia OZE na výrobu energie


jún 2011 – september 2011

Zodpovedný

vyššie územné celky, mikroregionálne združenia, miestne samosprávy

Partneri

neziskový sektor, podnikateľský sektor

Financovanie

-


Počet pripomienkovaných koncepcií samospráv

Opatrenie

3.2 Realizácia investícií zameraných na znižovanie energetickej náročnosti verejných budov prostredníctvom aplikácie technológií zameraných na využívanie obnoviteľných zdrojov

Aktivita

3.2.1 Príprava energetických auditov a technickej dokumentácie pre investičné zámery


november 2011 – marec 2012

Zodpovedný

samosprávy

Partneri

stavební inžinieri, architektonické kancelárie, energetický audítori

Financovanie

samosprávy


Počet vypracovaných technických dokumentácií pre investičné zámery Počet vypracovaných energetických auditov verejných budov

35


SK


Opatrenie

3.2 Realizácia investícií zameraných na znižovanie energetickej náročnosti verejných budov prostredníctvom aplikácie technológií zameraných na využívanie obnoviteľných zdrojov

Aktivita

3.2.2 Realizácia investícií aplikácie technológií na zhodnocovanie OZE na výrobu tepelnej a elektrickej energie


apríl 2012 – jún 2013

Zodpovedný

samospráva

Partneri

podnikateľský sektor, neziskový sektor

Financovanie

samosprávy, projektové podpory (HUSK CBC Programme 2007 -2013, OPŽP, OP KaHR, PRV 2007-2013), medzinárodné zdroje (EIB, komunitárne programy), podnikateľský sektor, bankový sektor, PPP


Počet realizovaných investícií využívajúcich/aplikujúcich OZE Počet realizovaných investícií zameraných na výrobu tepelnej energie Počet realizovaných investícií zameraných na výrobu elektrickej energie

PREDPOKLADY FINANCOVANIA INVESTÍCIÍ ZAMERANÝCH NA VYUŽITIE OZE

5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV ho domu • príspevok pre rodinné domy: 200 Eur/m2 absorpčnej plochy kolektorov (nad 8 m2 sa príspevok znižuje na 50 Eur/m2 absorpčnej plochy kolektorov) • príspevok pre bytové domy: 100 Eur/m2 absorpčnej plochy kolektorov (max. 300 Eur pre domácnosť)

5.1 Financovanie investícií zameraných na využitie OZE Podpora projektov a investícií na zvýšenie využívania obnoviteľných zdrojov energie bude v nasledujúcom období smerovaná na využívanie národných programov a medzinárodných programov a využívanie programov štrukturálnych fondov na ochranu životného prostredia, zvyšovanie energetickej efektívnosti, znižovanie využívania neobnoviteľných a životného prostredie ohrozujúcich zdrojov na úkor zvyšovania využitia obnoviteľných zdrojov energie. Mimo uvedených finančných zdrojov môžu byť na financovanie investícií využívajúcich obnoviteľné zdroje energie použité súkromné zdroje. Spomínané zdroje financovania využívania obnoviteľných zdrojov sú aplikovateľné tak na územia Slovenskej republiky, ktoré disponujú potenciálom obnoviteľných zdrojov ako aj na územie Nitrianskeho kraja s najvyšším potenciálom pre využívanie OZE. Z hľadiska využívania jednotlivých druhov obnoviteľných zdrojov má Slovenská republika najväčší potenciál pre využívanie biomasy. Analýza situácie využívania obnoviteľných zdrojov v Nitrianskom kraji poukazuje na skutočnosť, že Nitriansky kraj má najväčší potenciál a dostupnosť pre využívanie biomasy (silné zázemie poľnohospodárskej výroby), dostatok slnečného žiarenia pre využívanie solárnej energie, geotermálnu základňu pre využitie geotermálnej energie.

5.2 Národné a medzinárodné zdroje financovania využitia OZE V rámci národných programov zameraných na financovanie využívania obnoviteľných zdrojov sú v Slovenskej republike využívané nasledovné národné programy: Program vyššieho využitia biomasy a slnečnej energie v domácnostiach SLOVSELF II – Rámec financovania projektov udržateľnej energie

Technické podmienky pre slnečné kolektory: • certifikát Solar Keymark vystavený akreditovanou európskou skúšobňou pre daný typ Všeobecné podmienky pre kotol na biomasu: • žiadateľ: vlastník alebo spoluvlastník rodinné domu • príspevok: 30 % z kúpnej ceny nainštalovaného kotla na biomasu, najvyššia dotácia je 1 000 € Technické podmienky pre kotol na biomasu: • účinnosť kotla určená priamou metódou a potvrdená pre daný typ kotla akreditovanou európskou skúšobňou je minimálne 84 %, • emisné hodnoty potvrdené akreditovanou európskou skúšobňou prepočítané na normálne podmienky (tlak 101,325 kPa, teplota 0°C, suchý plyn) a vzťažnú hodnotu kyslíka 10 % nepresahujú pre oxid uholnatý (CO): 1 500 mg/m3, pre pevné častice: 100 mg/m3). [55] SLOVSELF II – Slovak Energy Efficiency Financing Framework (extension) Rámec financovania projektov udržateľnej energie v Slovenskej republike

Program vyššieho využitia biomasy a slnečnej energie v domácnostiach Z programu je možné čerpať dotácie pre domácnosti na zariadenia (kotol na biomasu, slnečné kolektory). Slúži k naplneniu cieľov Stratégie vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR v oblasti výroby energie z biomasy a slnečnej energie. Poskytovateľom podpory je Ministerstvo hospodárstva SR, administrátor programu je Slovenská inovačná a energetická agentúra. Všeobecné podmienky pre slnečné kolektory: • žiadateľ: vlastník alebo spoluvlastník rodinného domu, správca bytové-

36

• úverová linka EBRD (Európska banka pre obnovu a rozvoj) v spolupráci s ministerstvom hospodárstva SR • úver pre súkromné spoločnosti a bytový sektor prostredníctvom slovenských bánk • bezplatná technická podpora vo forme zjednodušených energetických auditov, plánu racionálneho využívania energie a asistencie pri podávaní žiadostí o úver zo strany konzultantov projektu • Oprávnenými projektmi sú projekty: • energetickej efektívnosti v priemysle, • obnoviteľné zdroje energie (solárne systémy na výrobu tepla a elektriny...) • energetická efektívnosť v bytovom sektore (využitie alternatívnych zdrojov energie v budovách ...) [55]


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV Z medzinárodných zdrojov, ktorými možno financovať využitie OZE v rámci Slovenskej republiky a taktiež aj Nitrianskeho kraja možno uviesť: Finančný mechanizmus Európskeho hospodárskeho priestoru a Nórsky finančný mechanizmus Sú dva samostatné finančné mechanizmy, ktorých cieľom je prispieť k zmierneniu hospodárskych a sociálnych rozdielov v Európskom hospodárskom priestore prostredníctvom grantov na investičné a rozvojové projekty v prioritách: • ochrana životného prostredia, • podpora trvaloudržateľného rozvoja, • zachovanie európskeho kultúrneho dedičstva, • rozvoj ľudských zdrojov, • zdravie a starostlivosť o deti, • výskum, • zavedenie schengenského acquis, posilnenie súdnictva, • regionálna politika a cezhraničné aktivity, • technická pomoc súvisiaca s implementáciou acquis communautaire Národným kontaktným bodom pre implementáciu FM EHP a NFM v SR je Úrad vlády SR, pričom zodpovednosť za celkovú administratívnu koordináciu a použitie prostriedkov bola zverená Odboru koordinácie predvstupových fondov a bilaterálnej spolupráce. Platobným orgánom pre tieto mechanizmy je Ministerstvo financií – Odbor Národného fondu. Za riadenie finančného mechanizmu EHP zodpovedá Výbor pre finančný mechanizmus EHP. Za riadenie Nórskeho finančného mechanizmu zodpovedá Ministerstvo zahraničných vecí Nórskeho kráľovstva. Tieto inštitúcie zároveň schvaľujú poskytovanie finančných prostriedkov konečným prijímateľom v prípade individuálnych projektov a v prípade blokových grantov schvaľujú sprostredkovateľov pre blokový grant. Úrad pre finančný mechanizmus (ÚFM) zodpovedá za každodennú realizáciu finančného mechanizmu EHP a Nórskeho finančného mechanizmu a slúži ako kontaktný bod pre prijímateľské štáty. [59] Inteligentná Energia – Európa II (Intelligent Energy – Europe II Programme (IEE)) Program Inteligentná Energia – Európa II (IEE II) je komunitárny program Európskych spoločenstiev na podporu energetickej efektívnosti a obnoviteľných zdrojov energie. Program bol schválený v októbri 2006 na obdobie rokov 2007 až 2013 v rámci programu pre konkurencieschopnosť a inovácie (CIP) ako jeho autonómny podprogram s celkovým rozpočtom na uvedené obdobie vo výške cca. 717 mil. Eur (ročne to predstavuje dotáciu od cca. 52 mil. Eur v roku 2007 až po cca. 160 mil. Eur v roku 2013). Je pokračovaním predchádzajúcich komunitárnych programov ako boli IEE (2003 – 2006) aj jeho predchodcov SAVE, ALTENER (1994-1998); SAVE II (1999-2002), ALTENER

SK

II (1999-2002); THERMIE; CARNOT; SURE;, SYNERGY. Riadi ho Intelligent Energy Executive Agency (IEEA) so sídlom v Bruseli. [56] Tento program slúži na podporu energetickej politiky EÚ (inteligentný balíček pre energetiku a zmenu klímy) vrátane európskeho akčného plánu energetickej efektívnosti a cestovnej mapy pre obnoviteľnú energiu a na podporu implementácie Lisabonskej agendy. Cieľom IEE II programu je prekonať trhové prekážky a zvýšiť úroveň informovanosti a povedomia o európskej energetickej politike a legislatíve medzi dodávateľmi a predajcami energie, energetickými poradcami, školiteľmi, agentúrami, tvorcami politík a užívateľmi so snahou dosiahnuť vyvážený príspevok ku všeobecným zámerom bezpečnosti dodávok energií konkurenscieschopnosti a ochrany životného prostredia. [56] Európska investičná banka (EIB) je nezisková, politicky riadená banka. Nespravuje osobné bankové účty, neuskutočňuje mimoburzové obchody, ani neposkytuje služby investičného poradenstva. EIB poskytuje dlhodobé úvery na kapitálové investičné projekty (najmä do stálych aktív), ale neposkytuje granty. EIB je vo vlastníctve členských štátov Európskej únie. Tieto štáty spoločne prispievajú na jej kapitál, pričom príspevok jednotlivých krajín odráža ich ekonomickú váhu v rámci Únie. EIB nevyužíva žiadne finančné prostriedky z rozpočtu EÚ. Miesto toho je banka samofinancovaná, požičiava si na finančných trhoch. Projekty, do ktorých banka investuje, sa starostlivo vyberajú podľa týchto kritérií: • musia pomáhať dosahovať ciele EÚ, • musia byť vhodné a primerané z ekonomického, finančného a technického hľadiska a z hľadiska životného prostredia, • mali by pomôcť prilákať iné zdroje financovania. [57]

5.3 Systém podpory financovania za štrukturálnych fondov Štrukturálne (európske) fondy sú doplnkom k národným fondom, ktoré poskytuje štát, miestne úrady alebo iné orgány. Európske fondy: 1. Štrukturálne fondy: • Európsky fond regionálneho rozvoja (ERDF) • Európsky sociálny fond (ESF) 2. Kohézny fond EÚ priority sa sústreďujú na životné prostredie a trvalo udržateľné využitie energie, ktoré by mali byť podporované z európskych fondov v 3 cieľových oblastiach podľa nasledujúcej tabuľky:

Tabuľka č. 18 Prehľad cieľov EÚ v oblasti životného prostredia a obnoviteľných zdrojov energie

Konvergenčný cieľ Programy a Nástroje

Národné a regionálne programy

Oprávnenosť

Priority zamerané na životné prostredie a energiu

Súčasný NUTS II s HDP na obyvateľa < 75% z priemeru 25 štátov EÚ

ERDF: • zlepšenie bezpečnosti zásobovania energiou, • integrácia ohľadov na životné prostredie, • rozvoj verejno-súkromných partnerstiev, • zmiernenie klimatických zmien, • čistá doprava, • zlepšenie energetickej efektívnosti a rozvoj obnoviteľných zdrojov ESF: • výmena skúseností a rozširovanie dobrej praxe, • mechanizmy na zlepšenie dobrej politiky a vytváranie programu, • podpora medzirezortnej koordinácie dialógu medzi relevantnými súkromnými a verejnými inštitúciami, • budovanie vedomostných kapacít na šírenie politík a programov

´Štatistický účinok´: regióny s HDP na obyvateľa < 75 % z EÚ-15 a > 75% z EÚ 25

Členské štáty s GNI na obyvateľa < 90% z priemeru 25 štátov EÚ

Kohézny fond

´Štatistický účinok´: Členské štáty s GNI na obyvateľa > 90% z priemeru EÚ-25 - ´fázovanie´ podpory

Kohézny fond: • trans-európske dopravné siete, • životné prostredie, • oblasti spojené s trvaloudržateľným rozvojom s výhodami pre životné prostredie – energetická efektívnosť a obnoviteľná energia, čistá mestská a verejná doprava

Zdroj: The Community Strategic Guidelines on Cohesion 2007-2013 (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/index_ec.htm) = Príručka stratégie spoločenstva pre Kohéziu 2007-2013

37


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV

SK

Tabuľka č. 18 Prehľad cieľov EÚ v oblasti životného prostredia a obnoviteľných zdrojov energie

Cieľ Konkurencieschopnosť regiónov a zamestnanosť Programy a Nástroje

Národné a regionálne programy

Oprávnenosť


Členské štáty navrhujú zoznam regiónov (NUTS I alebo NUTS II), ktoré nie sú pokryté v Konvergenčnom cieli

ERDF: • stimulácia energetickej efektívnosti a výroby energie z obnoviteľných zdrojov, • rozvoj riadiacich systémov pre energetickú efektívnosť, • podpora čistej a trvaloudržateľnej dopravy v mestských oblastiach, • rozvoj plánov na prispôsobenie sa klimatickým zmenám (napr. záplavy, požiare, a pod.) ESF: • priority sú rovnaké ako v cieli Konvergencia

Fázovanie´ v regiónoch pokrytých cieľom 1 medzi rokmi 2000-2006 a nepokrytých cieľom Konvergencie kvôli dosiahnutému hospodárskemu pokroku

Cieľ Európskej územnej spolupráce Programy a Nástroje

Cezhraničné a nadnárodné programy a siete (ERDF)

Oprávnenosť


Cezhraničná spolupráca: • NUTS III regióny pozdĺž vnútorných územných hraníc • Určité NUTS III regióny pozdĺž vonkajších územných hraníc • NUTS III regióny pozdĺž oddelených námorných hraníc ako obecné pravidlo, pri max. 150 km Nadnárodná spolupráca: • určité regióny schválené Európskou komisiou • medziregionálna spolupráca a spolupráca pri tvorbe sietí a výmena skúseností, • celé územie spoločenstva

ERDF:

Zdroj: The Community Strategic Guidelines on Cohesion 2007-2013 (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/index_ec.htm) = Príručka stratégie spoločenstva pre Kohéziu 2007-2013 Súčasné programové obdobie 2007 – 2013 je pre Slovenskú republiku prvým programovým obdobím, v ktorom bude mať možnosť využívať zdroje z fondov EÚ v priebehu celého jeho trvania a to na základe dokumentu Národný strategický referenčný rámec SR na roky 2007 – 2013. V rámci cieľov Európskej Únie (konvergencia, regionálna konkurencieschopnosť a zamestnanosť, Európska teritoriálna spolupráca) v súlade s nariadeniami Národného strategického a referenčného rámca sú len prvé dva: Cieľ Konvergencia Cieľ Regionálna konkurencieschopnosť a zamestnanosť V rámci aktuálneho programového obdobia 2007 – 2013 sa v Slovenskej republike pre financovanie využívania obnoviteľných zdrojov využívajú Operačné programy podporujúce implementáciu udržateľných energetických projektov.

OPERAČNÝ PROGRAM ŽIVOTNÉ PROSTREDIE Globálnym cieľom Operačného programu Životné prostredie je zlepšiť racionálne využívanie zdrojov, zvýšiť kvalitu infraštruktúry životného prostredia na Slovensku v zmysle predpisov EÚ a SR a posilniť aspekty životného prostredia týkajúce sa trvalo udržateľného rozvoja. • Alokácia (ERDF + národné verejné zdroje): 211 764 706 EUR • Riadiaci orgán: Ministerstvo životného prostredia SR • Implementačná autorita – Odbor implementácie MŽP Priorita 3: Ochrana vzduchu a ozónovej vrstvy, minimalizácia nepriaznivých vplyvov zmeny klímy Špecifický cieľ prioritnej osi 3: Znižovanie emisií základných a ostatných znečisťujúcich látok, minimalizácia nepriaznivých vplyvov zmeny klímy vrátane podpory obnoviteľných zdrojov energie v súlade s legislatívou EÚ a SR. Operačný cieľ 3.2: Minimalizácia nepriaznivých vplyvov zmeny klímy vrátane podpory obnoviteľných zdrojov energie. Podporované oblasti: (spolufinancovanie Kohéznym fondom): 85 % • znižovanie emisií skleníkových plynov spolu so znižovaním emisií základných znečisťujúcich látok v oblasti výroby tepla, vrátane zmeny palivovej základne energetických zdrojov v prospech využívania obnovi-

teľných zdrojov, • skvalitňovanie monitorovania, inventarizácie a projekcií skleníkových plynov, štúdie dopadov klimatických zmien na zložky životného prostredia, vrátane analýzy ekonomických nákladov; zvyšovanie verejného povedomia a úrovne poznatkov z oblasti zmeny klímy, analýzu nástrojov na podporu horizontálnej spolupráce v oblasti zmeny klímy a propagáciu výsledkov aktivít Oprávnení žiadatelia: • verejný sektor (samospráva) • spoločnosti, v ktorých je privátny sektor zastúpený nižším podielom ako 50 % [60]

OPERAČNÝ PROGRAM KONKURENCIESCHOPNOSŤ A HOSPODÁRSKY RAST Globálnym cieľom Operačného programu konkurencieschopnosť a hospodársky rast je zabezpečenie trvalo udržateľného hospodárskeho rastu a zamestnanosti. • Riadiaci orgán: Ministerstvo hospodárstva • Implementačný orgán: Slovenská inovačná a energetická agentúra Prioritná os 2: Energetika Špecifický cieľ prioritnej osi 2: zvyšovanie energetickej efektívnosti pri výrobe, prenose a spotrebe energie, znižovanie energetickej náročnosti priemyselnej výroby, spotreby primárnych energetických zdrojov a zvýšenie využitia OZE. Prioritná os 2 je zameraná na podporu podnikateľských aktivít, ktorými sa dosiahne zníženie energetickej náročnosti na jednotku produkcie v priemysle a zabezpečenie dostupnosti energie pre podnikateľskú sféru, ako aj zvýšenie využívania OZE. Opatrenie 2.1 Rast energetickej efektívnosti na strane výroby ako aj spotreby, zavádzanie inovačných technológií v energetike Oprávnené aktivity: • energetické úspory vo všetkých priemyselných odvetviach a v službách, vrátane izolácie budov za účelom zvýšenia ich tepelno-technických vlastností, • vysokoúčinná kombinovaná výroba elektrina a tepla,

38


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV • využívanie obnoviteľných energetických zdrojov – tzn. výstavba modernizácia alebo rekonštrukcia: malých vodných elektrární, zariadení na energetické využitie bioplynu a biomasy, zariadení na výrobu biopalív a bioplynu, zariadení na využitie slnečnej energie, zariadení na využitie geotermálnej energie, • rekonštrukcia a modernizácia existujúcich energetických zdrojov na báze fosílnych palív za účelom zvýšenia účinnosti zariadení alebo za účelom využívania obnoviteľných zdrojov energie, • rekonštrukcia a modernizácia existujúcich energetických zdrojov na báze fosílnych palív za účelom zvýšenia účinnosti zariadení alebo za účelom využívania obnoviteľných zdrojov, • rekonštrukcia existujúcich tepelných zariadení na rozvoj tepla (napr. zlepšenie izolácie potrubných rozvojov, zavádzanie systémov na sledovanie úniku tepla, rekonštrukcia odovzdávajúcich staníc tepla a iné), • a ďalšie podobné oprávnené aktivity, ktoré podporujú ciele opatrenia, Predpokladaná formy štátnej pomoci: • schéma štátnej pomoci pre zvyšovanie energetickej efektívnosti na strane výroby aj spotreby, zavádzanie progresívnych technológií v energetike – priama formy pomoci • schéma na podporu trvalo udržateľného rozvoja (schéma pomoci deminimis), • finančné inžinierstvo (predovšetkým formou záručných schém) Oprávnení prijímatelia pomoci: • súkromný sektor – fyzické a právnické osoby oprávnené na podnikanie v zmysle Obchodného zákonníka alebo Živnostenského zákona, registrované na území SR pôsobiace v jednotlivých sektoroch hospodárstva Slovenskej republiky, ktoré plánujú realizovať jednotlivé druhy oprávnených projektov. Prioritná os 2: Energetika Opatrenie 2.2 Budovanie a modernizácia verejného osvetlenia pre mestá a obce a poskytovanie poradenstva v oblasti energetiky Oprávnené aktivity: • aktivity spojené s budovaním a modernizáciou verejného osvetlenia pre obce a mestá (verejný sektor), • poradenstvo poskytované SIEA v rámci efektívneho využívania energií a využívania obnoviteľných zdrojov energie, vrátane zvýšenia informovanosti širokej verejnosti Predpokladaná forma pomoci: • priama forma podpory formou nenávratného finančného príspevku, • individuálny projekt SIEA pre poradenstvo v rámci efektívneho využívania energie Oprávnení príjemcovia pomoci: • pre budovanie a modernizáciu verejného osvetlenia: obec založená v zmysle zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov (obec a mesto) • mestách podľa zákona č. 369/1990 Zb. o obciach a mestách • v oblasti poskytovania informovanosti a poradenstva pre efektívne používanie energií a využívanie obnoviteľných zdrojov energie je prijímateľom pomoci: - Slovenská inovačná a energetická agentúra – SIEA [61]

SK

• oprávnené sú všetky činnosti, ktoré zlepšujú celkovú výkonnosť podniku a sú v súlade s cieľmi opatrenia a s príslušnými právnymi predpismi EÚ a zosúladené s požiadavkami životného prostredia. Oprávnené výdavky: • investície do dlhodobého hmotného majetku, • investície do dlhodobého nehmotného majetku • vlastná práca Druh podpory: • nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: podielové financovanie Typ investície: zisková Oprávnený prijímateľ pomoci: Fyzické a právnické osoby podnikajúce v poľnohospodárskej prvovýrobe. Výška podpory: Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: 1. v prípade oblasti cieľa Konvergencia: • 60 % (45 % EÚ, 15 % SR) pre mladých poľnohospodárov v znevýhodnených oblastiach, pričom minimálne 40 % predstavujú vlastné zdroje, • 50 % (37,5 % EÚ, 12,5 SR) pre ostatný v znevýhodnených oblastiach, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 50 % (37,5 % EÚ, 12,5 % SR) pre mladých poľnohospodárov v iných oblastiach, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 40 % (30 % EÚ, 10 % SR) pre ostatných, pričom minimálne 60 % predstavujú vlastné zdroje 2. v prípade ostatných oblastí: • 60 % (30 % EÚ, 30 % SR) pre mladých poľnohospodárov v znevýhodnených oblastiach, pričom minimálne 40 % predstavujú vlastné zdroje, • 50 % (25 % EÚ, 25 % SR) pre ostatných v znevýhodnených oblastiach, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 50 % (25 % EÚ, 25 % SR) pre mladých poľnohospodárov v ostatných oblastiach, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 40 % (20 % EÚ, 20 % SR) pre ostatných, pričom minimálne 60 % predstavujú vlastné zdroje Opatrenie: Pridávanie hodnoty do poľnohospodárskych produktov a produktov lesného hospodárstva

PROGRAM ROZVOJA VIDIEKA SR 2007 - 2013 Riadiaci orgán: Pôdohospodárska platobná agentúra OS 1: Zvýšenie konkurencieschopnosti sektora poľnohospodárstva a lesného hospodárstva Priorita: Podpora modernizácie, inovácie a efektivity agropotravinárskeho a lesníckeho sektora Opatrenie: Modernizácia fariem Cieľ opatrenia: zvýšiť konkurencieschopnosť poľnohospodárskych subjektov lepším využívaním výrobných faktorov a uplatňovaním nových technológií a inovácií. Tento cieľ sa bude napĺňať predovšetkým prostredníctvom: • znižovania výrobných nákladov a zlepšovanie pracovných podmienok v poľnohospodárskych podnikoch, • zvyšovania počtu fariem s modernými budovami, novými technológiami a technickými zariadeniami s úspornou spotrebou energie, • zavádzania a rozširovania informačných a komunikačných technológií • výstavbou, rekonštrukciou a modernizáciou objektov poľnohospodárskej výroby vrátane skladovacích priestorov, • zlepšovania kvality výroby a obmedzovania strát Rozsah a činnosti:

Cieľ opatrenia: zlepšiť primárne spracovanie a predajnosť produktov poľnohospodárstva a lesného hospodárstva podporou zlepšenia efektivity, spracovania obnoviteľných zdrojov energie, podporu nových technológií a využitia nových trhov. Tento cieľ sa bude napĺňať predovšetkým prostredníctvom: • zavádzania výroby nových produktov, novej techniky/technológií, • zlepšovania kvality výrobkov, ich marketingu a odbytu na nových trhoch, • zavádzania a rozširovania informačných a komunikačných technológií, • spracovania obnoviteľných zdrojov energie. Podporované činnosti prvospracovateľských sektorov:

39


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV Oprávnené sú všetky činnosti, ktoré zlepšujú celkovú výkonnosť podniku a sú v súlade s cieľmi opatrenia a s príslušnými právnymi predpismi EÚ, napr. A.výstavba, rekonštrukcia a modernizácia hygienicko-sanitárnych režimov, napr. laboratórií, umyvární a šatní pre pracovníkov a návštevníkov; B.výstavba, rekonštrukcia a modernizácia technológií na ochranu životného prostredia (spracovanie odpadu a čistenie odpadových vôd atď.);

C.výstavba, obstaranie a rekonštrukcia zariadení a technológií súvisiacich so spracovaním produktov na výrobu potravín s chráneným označením pôvodu, chráneným zemepisným označením a zaručených tradičných špecialít podľa osobitného predpisu (nariadenie Rady (ES) č. 509/2006 a nariadenie Rady (ES) č. 510/2006; D.zlepšenie prezentácie a prípravy produktov, podpora lepšieho využitia alebo eliminácie vedľajších produktov alebo odpadu; E.obstaranie výpočtovej techniky (hardvér), programového (softvér) a iného elektronického vybavenia (tlačiarne, skenery a pod.), zariadenia pripojenia k internete k zefektívneniu činností zvyšujúcich pridanú hodnotu a zlepšujúcich predaj produkcie a zaistenia informatizácie. F.výstavba, rekonštrukcia a modernizácia objektov výrobných prevádzok, odbytových centier (napr. prekladísk), skladov vrátane prístupových ciest, obstaranie, rekonštrukcia a modernizácia zariadení, strojov, prístrojov a technológií, spracovateľských a výrobných kapacít vrátane obilných síl, síl mlynských výrobkov a výrobní kŕmnych zmesí, ako aj skladov produktov po spracovaní vrátane investícií spojených so spracovaním a využívaním obnoviteľných zdrojov energie (s výnimkou vodnej, veternej a solárnej energie); G.výstavba, rekonštrukcia a modernizácia objektov výrobných prevádzok vrátane prístupových ciest; obstaranie, rekonštrukcia a modernizácia strojov a technológií na prvotné spracovanie surového dreve, t.j. na činnosti pred priemyselným spracovaním dreva (pridružená drevárska prvovýroba), spracovanie nedrevných lesných produktov (napr. zariadenia na sušenie lesných bylín, zariadenia na pozberové spracovanie lesných plodov a pod.) a na spracovanie a využívanie obnoviteľných zdrojov energie (s výnimkou vodnej, veternej a solárnej energie), strojov a zariadení na výrobu biomasy (podporované sektory: lesné hospodárstvo). Oprávnené výdavky: • investície do dlhodobého hmotného majetku, • investície do dlhodobého nehmotného majetku, • vlastná práca Typ a veľkosť podporovaných podnikov Konečný prijímateľ (oprávnený žiadateľ) v prípade spracovania poľnohospodárskych produktov: • Fyzické a právnické osoby (mikropodniky, malé a stredné podniky v zmysle odporúčania Komisie 2003/361/ES) podnikajúce v oblasti spracovania produktov poľnohospodárskej prvovýroby (okrem rybích produktov). • Pre podniky, ktoré nie sú zahrnuté v článku 2 ods. 1 uvedeného odpo-

SK

rúčania a majú menej než 750 zamestnancov alebo nižší obrat než 200 miliónov EUR, sa intenzita maximálnej pomoci znižuje na polovicu. Konečný prijímateľ (oprávnený žiadateľ) v prípade spracovania lesných produktov: • a.) fyzické a právnické osoby (mikropodniky v zmysle odporúčania Komisie 2003/361/ES), obhospodarujúce lesy vo vlastníctve: • súkromných vlastníkov a ich združení, • obcí a ich združení, • cirkvi, ktorej majetok možno podľa právneho poriadku SR považovať za súkromný, • pokiaľ ide o jeho správu a nakladanie s ním. Vlastník má práva a povinnosti zakotvené v obchodnom zákonníku. • b.) fyzické a právnické osoby (mikropodniky v zmysle odporúčania Komisie 2003/361/ES), poskytujúce služby v lesníctve a ťažbe dreva za predpokladu poskytovania týchto služieb len subjektom uvedeným v bode a). Druh podpory: nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: podielové financovanie Typ investície: zisková Výška podpory: Maximálna sadzba podpory sa obmedzuje na mikropodniky, malé a stredné podniky v zmysle odporúčania Komisie 2003/361/ES. V prípade lesného hospodárstva sa podpora obmedzuje na mikropodniky. Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: • 50 % (37,5 %EÚ, 12,5 SR) pre oblasti cieľa Konvergencia, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje; • 40 % (20 % EÚ, 12,5 % SR) pre ostatné oblasti, pričom minimálne 60 % predstavujú vlastné zdroje; V prípade podnikov, ktoré nie sú zahrnuté v článku 2 ods. 1 odporúčania Komisie 2003/361/ES a majú do 750 zamestnancov alebo obrat do 200 miliónov EUR, sa maximálna výška pomoci znižuje o polovicu. Opatrenie: Zvýšenie hospodárskej hodnoty lesov Cieľ opatrenia: zvýšenie ekonomickej hodnoty súkromných a obecných lesov, zvýšenie diverzifikácie produkcie a posilnenie trhových príležitostí. Tento cieľ sa bude napĺňať predovšetkým prostredníctvom: • rozvoja investícií do nákupu lesnej techniky, zariadení a technológií s cieľom zdokonaliť, zminimalizovať ich prípadný negatívny dosah na biotopy a zracionalizovať pestovanie a ochranu lesa, ťažbu a dopravu dreva, manipuláciu dreva, zber ostatnej lesnej produkcie; • rozvoja investícií súvisiacich s výstavbou a rekonštrukciou zariadení priamo slúžiacich lesnému hospodárstvu vrátane lesných ciest (v oblastiach nachádzajúcich sa mimo oblastí s vysokým a stredným stupňom ohrozenia a požiarom); • rozvoja informačných systémov v lesníctve prostredníctvom zavádzania modernej výpočtovej techniky a programového vybavenia vrátane zariadenia pripojenia na internet s cieľom racionalizácie činností na rôznych úrovniach lesníckej prevádzky. Oprávnené činnosti – aktivity: Oprávnené sú všetky činnosti, ktoré zlepšujú celkovú výkonnosť podniku a sú v súlade s cieľmi opatrenia a príslušnými právnymi predpismi EÚ, napr.: • obstaranie strojov a zariadení pre obnovu lesa, výchovu a ošetrovanie mladých lesných porastov, ťažbu, sústreďovanie, manipuláciu, nakladanie a odvoz dreva, zber nedrevných produktov lesa, ochranu lesa vrátane protipožiarnej ochrany s obmedzením na špeciálne zariadenia; • obstaranie špeciálnych strojov na opravu lesných ciest (cestné frézy, frézy na čistenie priekop, frézy na odstraňovanie nárastov vrátanie ich nosičov); • výstavba, dostavba a rekonštrukcia ostatných zariadení priamo slúžiacich lesníckej prevádzke (napr. sklady lesného reprodukčného materiálu, manipulačno-expedičné sklady, budovy a zariadenia manipulačno-expedičných skladov) vrátane lesných ciest (v oblastiach nachádzajúcich sa mimo oblastí s vysokým a stredným stupňom ohrozenia požiarom); • obstaranie výpočtovej techniky (hardvér), programového (softvér) a iného elektronického vybavenia s cieľom zefektívnenia činností súvisiacich s obhospodarovaním lesov a marketingom lesnej produkcie). Oprávnené výdavky: • investície do dlhodobého hmotného majetku, • investície do dlhodobého nehmotného majetku, • vlastná práca Konečný prijímateľ pomoci: Fyzické a právnické osoby obhospodarujúce lesy vo vlastníctve: • súkromných vlastníkov a ich združení, • obcí a ich združení,

40



SK

• cirkvi, ktorej majetok možno podľa právneho poriadku SR považovať za súkromný, pokiaľ ide o jeho správu a nakladanie s ním. Vlastník má práva a povinnosti zakotvené v obchodnom zákonníku. Druh podpory: nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: podielové financovanie Typ investície: zisková Výška podpory: Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: • 50 % (37,5 EÚ, 12,5 SR) pre oblasti cieľa Konvergencia, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 50 % (25 % EÚ, 25 % SR) pre ostatné oblasti, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje. [62]

Cieľ opatrenia: zlepšenie základných služieb a rozvoj investícií a tým zabezpečenie vyššej atraktivity vidieckych oblastí, zlepšenie kvality života vo vidieckych oblastiach. Tento cieľ sa bude napĺňať predovšetkým prostredníctvom: • bezpečného a lepšieho prístupu do vidieckych oblastí, • zlepšenia stavu vodovodných a kanalizačných systémov, • vytvárania podmienok pre poskytovanie kvalitnejších verejných služieb (lepšie priestory pre spolkovú činnosť, prácu s internetom, vzdelávacie aktivity a pod.), • realizovania ďalších aktivít súvisiacich so zlepšením životných podmienok vidieckeho obyvateľstva (rekreačné zóny, amfiteátre, tržnice, autobusové zastávky, cyklotrasy a pod. ).

OS 3: Kvalita života vo vidieckych oblastiach a diverzifikácia vidieckeho hospodárstva

Opatrenie: Základné služby pre vidiecke obyvateľstvo Podpora bude zameraná na zabezpečenie chýbajúceho občianskeho vybavenia (rekreačné zóny, ihriská, tržnice, amfiteátre, autobusové zastávky a pod.). Rekonštrukciou obecných stavieb a objektov budú vytvorené podmienky pre spolkovú činnosť, pre prácu s internetom, vzdelávacie aktivity a pod. Rozsah a činnosti: Oprávnené sú všetky činnosti, ktoré sú v súlade s cieľmi opatrenia a príslušnými právnymi predpismi EÚ, napr.: • rekonštrukcia a modernizácia rekreačných zón, • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia detských a športových ihrísk, tržníc, autobusových zastávok a pod., • rekonštrukcia a modernizácia obecných stavieb (napr. obecný úrad, kultúrny dom) a objektov spoločenského významu (napr. amfiteátre) vrátane ich okolia (okrem stavieb a budov evidovaných na MK SR v registri nehnuteľností kultúrnych pamiatok a lokalít UNESCO) vrátane zriadenia pripojenia na internet. Typ podporených aktivít: • rekonštrukcia a modernizácia miestnej infraštruktúry, • rekonštrukcia a modernizácia stavieb a objektov spoločenského významu, • investície do objektov podporujúcich voľno časové aktivity, Oprávnené výdavky • investície do dlhodobého hmotného majetku, • investície do dlhodobého nehmotného majetku, • výdavky spojené s obstarávaním podľa zákona o verejnom obstarávaní, • výdavky spojené s vypracovaním projektovej dokumentácie potrebnej v rámci stavebného konania, • vlastná práca Výška výdavkov uvedených v bode 3 4 nesmie presiahnuť 5 % z celkových oprávnených výdavkov na projekt. Konečný prijímateľ (oprávnený žiadateľ) Obce nezaradené do pólov rastu s výnimkou dohodnutého počtu obcí zahŕ-

Opatrenie: Diverzifikácia smerom k nepoľnohospodárskym Činnostiam Cieľ opatrenia: Diverzifikácia smerom k nepoľnohospodárskym aktivitám, rozvoja nepoľnohospodárskych aktivít (vstupy a výstupy nezahrnuté do prílohy č. 1 Zmluvy o založení ES) a zvyšovanie vidieckej zamestnanosti. Tento cieľ sa bude napĺňať predovšetkým prostredníctvom: • rozširovania alternatívnych zdrojov príjmoch cestou zriaďovania doplnkových výrob nepoľnohospodárskeho charakteru; • tvorby nových a zachovania už existujúcich pracovných miest Rozsah a činnosti: Oprávnené sú všetky činnosti, ktoré sú v súlade s cieľmi opatrenia a príslušnými právnymi predpismi EÚ, napr.: • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia rekreačných a ubytovacích zariadení s kapacitou 11 – 40 lôžok – stavebné investície, investície do vnútorného vybavenia, zariadenia a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet; • rekonštrukcia existujúcich poľnohospodárskych objektov (ktoré stratili svoj pôvodný účel) na agroturistické objekty s kapacitou 11 – 40 lôžok – stavebné investície, investície do vnútorného vybavenie, zariadenia a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet; • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia výrobných a predajných objektov (pri rekonštrukcii a modernizácii vrátane technológií) a nákup strojov, technológií a zariadení pre: • doplnkovú výrobu nepoľnohospodárskeho charakteru vrátane využívania obnoviteľných zdrojov energie, ďalej zriadenia geotermálneho vrtu a jeho využívanie vrátane rozvodov s výnimkou veternej, vodnej a solárnej energie za podmienky, že prevažnú časť vyrobenej energie konečný prijímateľ nespotrebuje vo vlastnom podniku – stavebné investície, investície do vnútorného vybavenia, zariadenia a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet, • výrobu a spracovanie tradičných materiálov a výrobkov (napr. tkanie ľanového plátna a následná výroba národných (ľudových) krojov atď.) – stavebné investície, investície do vnútorného vybavenia, zariadenia a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet. • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia agroturistických zariadení vrátane hygienických, ekologických a rekondičných objektov slúžiacich na rozvoj turistických činností (napr. kryté bazény, fitnescentrá, masážne a solárne zariadenia, sociálne zariadenia, čističky odpadových vôd a pod.) – stavebné investície, investície do vnútorného vybavenia, zariadenia a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet; • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia areálov vytvárajúcich podmienky na rozvoj rekreačných a relaxačných činností (turistické chodníky, jazdectvo, rybárstvo, poľovníctvo, pltníctvo, cykloturistika, vodné športy, zimné športy, sauna, bazén, detské ihrisko a pod.) – stavebné investície, investície do vybavenia, strojov a technológií vrátane zriadenia pripojenia na internet. Konečný prijímateľ (oprávnený žiadateľ) Právnické a fyzické osoby podnikajúce v oblasti poľnohospodárstva, ktorých podiel ročných tržieb/príjmov z poľnohospodárskej prvovýroby na celkových tržbách/príjmoch predstavuje minimálne 30 %. Druh podpory: nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: podielové financovanie Typ investície: zisková Výška podpory: Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: • 50 % (37,5 % EÚ, 12,5 % SR) pre oblasti cieľa Konvergencia, pričom minimálne 50 % predstavujú vlastné zdroje, • 20 % (10 % EÚ, 10 % SR) pre ostatné oblasti, pričom minimálne 80 % predstavujú vlastné zdroje. [62] Opatrenie: Obnova a rozvoja obcí, občianskej vybavenosti a služieb

41


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV ňajúcich rómske osídlenia, ktoré budú riešené v rámci Regionálneho operačného programu. Druh podpory: nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: plné financovanie Typ investície: nezisková Oblasť podpory: oblasti cieľa Konvergencia Výška podpory Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: • 100 % (75 % EÚ, 25 % SR). [62] Opatrenie: Obnova a royvopj obcí Podpora bude zameraná na rekonštrukciu a modernizáciu dopravnej infraštruktúry (miestne komunikácie), vodohospodárske infraštruktúry (vodovody, kanalizácie), ďalšej technickej infraštruktúry (mosty, lávky, verejné osvetlenie, chodníky, cyklotrasy, pričom v prípade cyklotrás je podmienkou, aby boli súčasťou PHSR obce) a na zlepšenie vzhľadu obcí (verejné priestranstvá, parky). Typ podporených aktivít: • výstavba, rekonštrukcia a modernizácia miestnej technickej infraštruktúry (dopravná infraštruktúra, vodohospodárska infraštruktúra a ďalšia technická infraštruktúra), • zlepšenie vzhľadu obcí (verejné priestranstvá, parky). Oprávnené výdavky: • investície do dlhodobého hmotného majetku, • investície do dlhodobého nehmotného majetku, • výdavky spojené s obstarávaním podľa zákona o verejnom obstarávaní, • výdavky spojené s vypracovaním projektovej dokumentácie potrebnej v rámci stavebného konania, • vlastná práca Výška výdavkov uvedených v bode 3 a 4 nesmie presiahnuť 5 % z celkových oprávnených výdavkov na projekt. Konečný prijímateľ (oprávnený žiadateľ): Obce bez štatút mesta nezaradené do pólov s výnimkou dohodnutého počtu obcí zahŕňajúcich rómske osídlenia, ktoré budú riešené v rámci Regionálneho operačného programu. Druh podpory: Nenávratný finančný príspevok Spôsob financovania: plné financovanie Typ investície: oblasti cieľa Konvergencia Výška podpory: Maximálna výška podpory z celkových oprávnených výdavkov: • 100 % (75 % EÚ, 25 % SR). [62]

5.4 Národné a medzinárodné granty Národným grantov podporujúcim financovanie využívania obnoviteľných zdrojov energie v Slovenskej republike je Environmentálny fond. Prostriedky z tohto fondu môžu byť poskytnuté: 1. formou dotácie: a.) fyzickej osobe, ktorá nepodniká na podporu: • činností zameraných na dosiahnutie cieľov environmentálnej politiky, najmä v ochrane ovzdušia a ozónovej vrstvy Zeme, ochrane a využívaní vôd, rozvoji odpadového hospodárstva a ochrane prírody a krajiny, • prieskumu, výskumu a vývoja zameraného na zisťovanie a zlepšenie stavu životného prostredia, • environmentálnej výchovy, vzdelávania a propagácie, • riešenia mimoriadne závažne environmentálnej situácie b.) právnickej osobe, ktorá podniká alebo fyzickej osobe – podnikateľovi na podporu: • prieskumu, výskumu a vývoja zameraného na zisťovanie a zlepšenie stavu životného prostredia, • environmentálnej výchovy, vzdelávania a propagácie. c.) právnickej osobe, ktorá nepodniká, obci, samosprávnemu kraju, príspevkovej organizácii, občianskemu združeniu, záujmovému združeniu právnických osôb, nadácii, neinvestičnému fondu alebo neziskovej organizácii poskytujúcej verejnoprospešné služby s environmentálnym zameraním alebo cirkvi a náboženskej spoločnosti na podporu: • činností zameraných na dosiahnutie cieľov štátnej environmentálnej politiky, najmä v ochrane ovzdušia a ozónovej vrstvy Zeme, ochrane a využívaní vôd, rozvoji odpadového hospodárstva a k ochrane prírody a krajiny, • prieskumu, výskumu a vývoja zameraného na zisťovanie a zlepšenie stavu životného prostredia, • environmentálnej výchovy, vzdelávania a propagácie, • riešenie mimoriadne závažnej environmentálnej situácie.

SK

d.) orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a Slovenskej inšpekcii životného prostredia na odstraňovanie následkov havárie a mimoriadneho zhoršenia vôd ohrozujúcich alebo poškodzujúcich životné prostredie. Podpora formou dotácie sa môže poskytnúť, ak žiadateľ, s výnimkou štátnej správy odpadového hospodárstva a Slovenskej inšpekcie životného prostredia preukáže, že má na financovanie účelu dotácie zabezpečených najmenej 5 % nákladov z iných zdrojov. [63] 2. formou úveru: a.) podnikateľovi na podporu: • činností zameraných na dosiahnutie cieľov štátnej enviromentálnej politiky, najmä • v ochrane ovzdušia a ozónovej vrstvy Zeme, ochrane a využívaní vôd, rozvoji odpadového hospodárstva a v ochrane prírody a krajiny, • prieskumu, výskumu a vývoja zameraného na zisťovanie a zlepšovanie stavu životného prostredia • environmentálnej výchovy, vzdelávania a propagácie, • riešenia mimoriadne závažnej environmentálnej situácie b.) právnickej osobe, ktorá nepodniká, obci, samosprávnemu kraju, príspevkovej organizácii, občianskemu združeniu, záujmovému združenie právnických osôb, nadácii, neinvestičnému fondu alebo neziskovej organizácii poskytujúcej verejnoprospešné služby s environmentálnym zameraním alebo registrovanej cirkvi a náboženskej spoločnosti na podporu: • činností zameraných na dosiahnutie cieľov štátnej environmentálnej politiky, najmä vo ochrane ovzdušia a ozónovej vrstvy Zeme, ochrane a využívaní vôd, rozvoji odpadového hospodárstva a v ochrane prírody a krajiny, • riešenia mimoriadne závažnej environmentálnej situácie. Podpora formou úveru sa môže poskytnúť po uzavretí záložnej zmluvy na zabezpečenie návratnosti poskytnutého úveru, ktorá je neoddeliteľnou súčasťou zmluvy o poskytnutí úveru a po zabezpečení splátok úveru a úrokov z úveru zábezpekou schválenou Environmentálnym fondom. [63] V rámci medzinárodných grantov zameraných na financovanie využívania obnoviteľných zdrojov energie existuje v Slovenskej republike možnosť financovať využívanie obnoviteľných zdrojov aj z grantového finančného zdroja Program malých grantov GEF SGP (Global Environmental Facility Small grants programe), ktorý bol založený v roku 1992. GEF SGP podporuje enviromentálne programy malého a stredného rozsahu. Je zameraný na podporovanie komunitných aktivít miestneho významu, ktoré majú potenciál prispievať k dosahovaniu globálnych enviromentálnych riešení v piatich ťažiskových oblastiach GEF: • ochrana biodiverzity, • zmierňovanie klimatických zmien, • ochrana medzinárodných vôd, • predchádzanie degradácií krajiny (odlesňovaniu a dezertifikácie) • eliminácia POPs (Persistent Organic Pollutants) Implementácia programu je zabezpečovaná prostredníctvom Rozvojového programu OSN (UNDP – United Nations Development Programme) a Programu služieb OSN (UNOPS – United Nations Office for Project Services). Program GEF SGP bude v SR podporovať nasledovné národné strategické ciele: • dosiahnutie súladu s ustanoveniami „Klimaticko-energetického balíčka“ (zníženiu emisií skleníkových plynov o 20 % do roku 220 a dosiahnutie podielu 2 % produkovanej energie z obnoviteľných zdrojov a 10 %-ný podiel energie v doprave z obnoviteľných zdrojov do roku 2020), • zvýšenie podielu obnoviteľných zdrojov energie na celkovej výrobe elektrickej energie na 19 % v roku 2010, 24 % v roku 2020, 27 % v roku 2030, • zvyšovanie podielu biomasy a biopalív na výrobe tepla, • zvyšovanie energetickej účinnosti a trvalé dosahovania energetických úspor v budovách, hospodárstve ako takom, verejnom sektore, priemysle, poľnohospodárstve a doprave, • znižovanie negatívnych dopadov dopravy na životné prostredia a rozvoj verejnej dopravy, • zvyšovanie bezpečnosti dodávok energie. GEF SGP má prispievať k odstraňovaniu kultúrnych, inštitucionálnych, technických a ekonomických bariér na realizáciu a rozširovanie postupov, správaní a technológií, ktoré napomáhajú k zmierňovaniu dopadov klimatických zmien na životné prostredie. Podporované aktivity budú zahrňovať budovanie a posilňovanie miestnych kapacít, zvyšovanie povedomia a znalostí obyvateľstva v oblasti ochrany klímy, úspor energie a využívania šetrných postupov a technológií, vrátane podpory ich vývoja a aplikovaného výskumu.[64] Typy podporovaných aktivít, o ktorých sa očakáva, že budú podporované grantmi z programu GEF SGP vychádzajú z operačných programov GEF

42



SK

(SGP) pre Klimatické zmeny a to: • Operačný program č. 5 Odstraňovanie bariér brániacich šetreniu energie a energetickej efektívnosti, • Operačný program č. 6 Podporovanie využívania obnoviteľných zdrojov odstraňovaním bariér a znižovaním nákladov vrátane klimatických zmien súvisiacich s degradáciou pôdy, • Operačný program č. 11 Podporovanie environmentálne udržateľných foriem dopravy

nie je založené najmä na posúdení bonity projektu a klienta. Projektuje sa návratnosť poskytnutých prostriedkov podľa metódy výpočtu čistej súčasnej hodnoty projektu a na jej základe sa poskytne úver na realizáciu. Štruktúra financovania je prispôsobená realizácii projektu. Forma financovania závisí od požiadaviek klienta a možností banky pri optimalizácii úverových nákladov. Projektové financovanie na rozdiel od klasického nesleduje ekonomickú históriu subjektu, ale ziskovosť budúceho projektu, dobu jeho návratnosti a zabezpečenie.

Návrh finančného členenia prostriedkov štvrtej operačnej etapy (do 30 júna 2010 a obdobie po jej uplynutí) GEF SGP pre SR Predpokladá sa, že minimálne 50 % z celkovej alokácie 1 080 000 bude vyčlenených na aktivity demonštračného, investičného charakteru, akým sú projekty energetickej efektívnosti a nízko emisných technológií na báze obnoviteľných zdrojov. Ostatné prostriedky budú použité na financovanie opatrení: • samostatné projekty budovania kapacít, zvyšovanie povedomia, vzdelávanie v oblasti klimatickej zmeny, zvyšovanie energetickej účinnosti a využívania obnoviteľných zdrojov, • podpora riešení energetickej efektívnosti (energetické audity), • podpora foriem udržateľnej dopravy, • formy udržateľného hospodárenia s pôdou a lesom (v kombinácii s pestovaním rastlín využiteľných na výrobu biomasy, príp. biopalív). [64]

Subjekty projektového financovania • obce, mestá, samosprávne kraje, štát, obchodné spoločnosti

5.5 Možnosti PPP (Public Private Partnership – Verejnosúkromné partnerstvá)

Zameranie projektového financovania na oblasti

Projekty PPP majú niekoľko spoločných znakov. V prvom rade ide o zabezpečenie verejnej infraštruktúry a verejných služieb prostredníctvom súkromných firiem využitím ich vlastných zdrojov a schopností, pričom súkromná firma získava trvalý tok verejných peňazí. Hovoríme teda o projektoch partnerstva verejného a súkromného sektora. Pre projekty PPP je charakteristické, že fungujú na princípe projektového financovania, kde môžu byť príjmy zabezpečené dvomi základnými formami: • a.)súkromná spoločnosť vybuduje verejnú infraštruktúru a je dlhodo bo zodpovedná za jej prevádzku a údržbu, pričom sa sektor verejnej správy zaviaže platiť ročný poplatok v závislosti od výslednej kvality poskytovanej služby, • b.)súkromná spoločnosť vybuduje a dlhodobo prevádzkuje verejnú infraštruktúru a náklady financuje tak, že vyberá poplatky priamo od používateľov. Prednosťou PPP je, že súkromná firma dokáže obvykle zabezpečiť kvalitnejšie a efektívnejšie služby, výstavbu či prevádzkovanie infraštruktúry v porovnaní so štátnou firmou. PPP projekty môžu zabezpečiť investičné prostriedky bez štátnych záruk a splácanie sa rozloží na dlhé obdobie, prinášajú kapitál a môžu pomôcť vybudovať infraštruktúru prípadne rekonštruovať existujúcu infraštruktúru, ktorá sa nerealizovala z dôvodu nedostatku finančných prostriedkov. Na druhej strane PPP presahujú horizont volebného obdobia. Ide o skrytý dlh, PPP zvyšuje mandatórne výdaje v budúcnosti. Takéto projekty vytvárajú dojem, že k zadlžovaniu verejného sektora nedochádza, ale tento uzatvára zmluvu, na ktorej základe predáva budúce výnosy súkromnému partnerovi, čo zadlžením v skutočnosti je. Projekty PPP sú náročné na zabezpečenie transparentnosti výberu súkromného partnera. Komplikované, dlhodobé zmluvy PPP prinášajú riziko, že v prípade nevýhodne uzavretých zmlúv vznikajú ťažkosti a dodatočne náklady na právnikov. Sektor verejnej správy väčšinou nemá dostatočnú skúsenosť s projektmi PPP (napr. zmluvy neriešia dostatočne dobre prenos rizík či kritické situácie) a súkromný partner sa snaží vyjednať lepšie podmienky pre seba. Ministerstvo financií SR vydalo Návrh politiky PPP na Slovensku, ktorý bol schválený Uznesením vlády zo dňa 23. novembra 2005. Na Slovensku sú projekty, v ktorých sa používa štruktúra PPP. Sú to projekty infraštruktúry – doprava, verejné osvetlenie, odpadové a vodné hospodárstvo. V oblasti financovania využívania obnoviteľných energetických zdrojov má Slovenská republika minimálne skúsenosti. [65]

5.6 Alternatívne možnosti financovania OZE v SR Alternatívne možnosti financovania využívania obnoviteľných zdrojov energie vychádzajú z dostupných možností finančného trhu v rámci produktov komerčných bánk. Jedná sa zväčša o určitú formu úverového financovania, kde je posudzovaná bonita klienta a projektu. Dexia banka Slovensko, a.s. – „Projektové financovanie“ „Projektové financovanie“ je produktom zameraným na financovanie investičných projektov prioritne určených pre samosprávy. Projektové financova-

Podmienky projektového financovania • predloženie investičného zámeru • určenie výšky a štruktúry nákladov, doby návratnosti projektu, formy zabezpečenia • bonita projektu Objem úveru závisí najmä od • výšky investičných nákladov • štruktúry financovania • výšky vlastných zdrojov • bonity projektu a subjektu • zabezpečenia

Energetika • financovanie výstavby a rekonštrukcie konvenčných energetických zdrojov • financovanie výstavby malých vodných elektrární, • financovanie výstavby veterných parkov • financovanie výstavby iných obnoviteľných zdrojov Tepelná energetika • financovanie komplexnej výstavby a rekonštrukcie sústavy tepelného hospodárstva • financovanie výstavby kogeneračnej jednotky • financovanie výstavby a rekonštrukcie obnoviteľných zdrojov (biomasa) Vodné hospodárstvo • financovanie komplexnej výstavby a rekonštrukcie rozvodov pitnej vody • financovanie komplexnej výstavby a rekonštrukcie kanalizácie • financovanie komplexnej výstavby a rekonštrukcie čističiek odpadových vôd Dopravná infraštruktúra • financovanie výstavby a rekonštrukcie ciest a diaľnic • financovanie výstavby a rekonštrukcie mostov • financovanie výstavby a rekonštrukcie letísk • financovanie výstavby a rekonštrukcie železničnej infraštruktúry a dopravy • financovanie výstavby a rekonštrukcie tunelov Infraštruktúra samosprávy (obce, mestá, samosprávne kraje) • financovanie výstavby a rekonštrukcie škôl, internátov, • financovanie výstavby a rekonštrukcie nemocníc, domov sociálnych služieb, domovov dôchodcov • financovanie výstavby a rekonštrukcie osvetlenia • financovanie výstavby a rekonštrukcie mestskej dopravnej infraštruktúry (MHD)

Bytová výstavba • komplexné financovanie výstavby bytových domov, • komplexné financovanie výstavby súboru rodinných domov, • hypotekárne financovanie bytov a domov pre konečných vlastníkov, • financovanie už počas fázy realizácie výstavby Polyfunkčné objekty, logistické centrá, administratívne objekty, akvizície nehnuteľností • financovanie výstavby polyfunkčných objektov • financovanie výstavby logistických centier • financovanie výstavby administratívnych objektov

43


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV • financovanie kúpy nehnuteľnosti (akvizičné financovanie) Spätný lízing nehnuteľností • získanie likvidných prostriedkov predajom vlastnej nehnuteľnosti lízingovej spoločnosti • užívanie nehnuteľnosti po dobu lízingu • po ukončení lízingovej zmluvy opätovne nadobudne subjekt nehnuteľnosť do vlastníctva Odpadové hospodárstvo • financovanie výstavby skládok TKO Doba financovania závisí od konkrétneho projektu. Vo všeobecnosti banka financuje projekty do maximálne 20 rokov. [66] Tatra banka, a.s. – „Projektové financovanie“ Tatra banka má dominantné postavenie v poskytovaní úverov projektového financovania na Slovensku. Úvery projektového financovania sú zamerané na rôzne druhy projektov, predovšetkým na segmenty nehnuteľností a energetiky, pričom projekty musia byť schopné pokryť dlhovú službu z vlastných tržieb. Tatra banka ponúka financovanie výstavby a prevádzky Obnoviteľných zdrojov energie ako aj zdrojov Kombinovanej výroby elektriny a tepla najmä pre podnikateľský sektor. Typy podporovaných projektov • Malé vodné elektrárne • Zariadenia na spracovanie a spaľovanie biomasy • Zariadenia na výrobu a spaľovanie bioplynu • Fotovoltaické parky • Veterné parky • Paroplynový cyklus • Spaľovacie motory Štruktúra financovania • Štruktúra financovania jednotlivých projektov v závislosti od typu a náročnosti môže byť: • vlastné zdroje pri vstupe do projektu v závislosti od parametrov a typu projektu • kombinácia s EU fondmi - možné pred financovanie NFP • pre financovanie DPH počas výstavby • možnosť refinancovania časti vlastných zdrojov po nábehovej fáze projektu [67] Slovenská sporiteľňa, a.s. – „Investičné financovanie“ Slovenská sporiteľňa ponúka štátnej správe, mestám, obciam, vyšším územným celkom aj verejným korporáciám, teda klientom verejného sektora, širokú škálu produktov v oblasti platobného styku, financovania, investovania, poradenstva, poskytovania bankových záruk a ďalších finančných služieb. V rámci svojho portfólia poskytuje samosprávam produkt – Investičné financovanie, ktorý je zameraný na financovanie investičných potrieb. Na financovanie investičných potrieb banka ponúka tieto druhy úverov: Investičný splátkový úver • výška úveru: od 10 000 €, • z prostriedkov úveru je možné financovať: rekonštrukciu a modernizáciu, investičnú výstavbu, rozšírenie, údržbu stavieb, rekonštrukčné práce a pod. • splatnosť úveru: spravidla do 10 rokov, v závislosti od účelu financovania, • úver sa spláca podľa dohodnutého splátkového kalendára. Projektové financovanie Je špeciálna forma financovania, ktorá si vyžaduje zo strany banky individuálny prístup, tzv. šitie na mieru“ a taktiež dohodnutie individuálnych podmienok. V rámci projektového financovania banka poskytuje: • a)financovanie projektov vznikajúcich alebo existujúcich spoločností (najmä zavedenie nových výrobných programov), akvizičné financovanie (financovanie nákupu podielov v spoločnostiach) • b)financovanie nehnuteľností s účelom ich predaja alebo prenájmu (rezidenčné projekty, administratívne budovy a pod.) PPP projekty PPP projekty možno využiť financovanie projektov ako sú na miestne komunikácie, verejné osvetlenie, MHD, zásobovanie pitnou vodou, oblasť odpadového hospodárstva a komunálnych služieb, domy pre seniorov a domy sociálnych služieb, a pod. Slovenská sporiteľňa ponúka klientom najmä z oblasti územnej samosprávy poradenstvo pri identifikácii projektu, finančno-technicko-právne poradenstvo na financovanie projektu, resp. pomoc pri získavaní investora. [68]

SK

Všeobecná úverová banka, a.s. – „Investičný úver SAMOSPRÁVA“ Investičný úver SAMOSPRÁVA je určený na financovanie investičných potrieb miest a obcí. • Ide o obstaranie hmotného alebo nehmotného investičného majetku (nehnuteľnosť, stroj, súbor strojov), ich modernizáciu, rekonštrukciu, údržbu, nákup know-how, financovanie opráv osvetlenia a vykurovacej techniky a pod. Úver sa poskytuje ako štandardný účelový úver vo forme jednorazového alebo postupného čerpania prostriedkov na základe predložených faktúr v lehote splatnosti, v prospech účtu dodávateľov, resp. s možnosťou refundácie už zaplatených faktúr 3 mesiace pred podpisom Zmluvy o termínovanom úvere. Výška a mena úveru: Úver sa poskytuje v mene EUR, minimálna výška úveru je 3300 EUR. V závislosti od typu investície financovanej z úveru, môže banka vyžadovať od klienta určitú výšku vlastných zdrojov. Doba splatnosti úveru: Maximálne doba splatnosti investičného úveru je 20 rokov, v závislosti od projektu a rozpočtu obce/mesta. [69] Československá obchodná banka, a.s. – „Projektové financovanie“ Produkt projektové financovanie sa týka financovania samostatného subjektu (tzv. SPC – „special purpose company“), založeného špeciálne na realizáciu projektu, ktorého cash-flow a príjmy sú zdrojom splácania úveru poskytnutého na jeho realizáciu. Ako zabezpečenie predmetného úveru slúžia aktíva súvisiace s daným projektom. Banka v rámci tohto produktu určeného pre municipality financuje: • Financovanie infraštruktúrnych projektov – dopravné stavby - diaľnice, vodárne a kanalizácie, teplárne, telekomunikácie a pod. • Projektové a korporátne štruktúrované financovanie • Financovanie energetických projektov • Podieľanie sa na projektoch PPP (verejno-súkromný sektor) • Podpora projektov financovaných z EU fondov [70] UniCredit Bank Slovakia a.s. – „Projektové financovanie“ Banka sa zapája do financovania projektov buď ako jediný veriteľ alebo vstupuje do veriteľského vzťahu spolu s inými financujúcimi inštitúciami prostredníctvom syndikovaných úverov. Pre projektové financovanie je charakteristické, že finančné prostriedky vložené do projektu sú návratné z výnosov, ktoré projekt generuje. Majetok projektu a generovaný cash flow prioritne tvoria zábezpeku úveru. Banka rozhoduje o svojej účasti na financovaní projektu na základe posúdenia projektového a úverového rizika. Pre posúdenie projektového rizika sa vyžaduje overenie technických parametrov projektu nezávislým expertom. Každá možnosť financovania sa posudzuje osobitne v nadväznosti na špeciálne potreby individuálneho projektu. V rámci projektového financovania sa banka orientuje na stredno a dlhodobé financovanie projektov z oblasti stavebníctva, priemyslu, služieb a verejného sektora. V rámci produktového portfólia projektového financovania banka ponúka úverové produkty pre klientov, ktorí budú mať projekty financované z prostriedkov EÚ. Je to najmä spolufinancovanie projektov (vrátane vydávania prísľubov na financovanie), preklenovacie úvery na preklenutie časového nesúladu medzi potrebou úhrady oprávnených výdavkov projektu zo strany konečného prijímateľa a úhradou týchto oprávnených výdavkov na jeho účet zo strany platobnej jednotky a poradenstvo. [71] OTP Banka Slovensko, a.s. – „Komunálny investičný úver“ Komunálny investičný úver je určený na financovanie investičných potrieb samospráv. Podmienky a parametre produktu: • úver poskytne banka na základe žiadosti klienta, po posúdení jeho úverovej spôsobilosti, • lehota splatnosti úveru stredno až dlhodobý úver so splatnosťou od jedného roka až do tridsať rokov, s možnosťou odkladu splátok až troch rokov, • produkt je určený na financovanie kapitálových výdavkov a rozvojvých projektov samospráv. Výhody produktu: • 1)získanie strednodobých prípadne dlhodobých zdrojov na financovanie investičných potrieb, • 2)banka neúčtuje poplatok za žiadosť o úver, • 3)individuálny prístup pri stanovení poplatku za poskytnutie a správu úveru, ako aj úrokovej sadzby z úveru,

44


5. V RIEŠENOM ÚZEMÍ PROSTREDNÍCTVOM NÁRODNÝCH A MEDZINÁRODNÝCH ZDROJOV • 4)flexibilný splátkový kalendár podľa dohody s klientom, • 5)banka účtuje úroky len zo skutočne čerpanej časti úveru • 6)bez potreby ručenia nehnuteľným majetkom. [72] Slovenská záručná a rozvojová banka, a.s. Slovenská záručná a rozvojová banka poskytuje úvery, vkladové produkty a bankové záruky samosprávnym, podnikateľským a iným subjektom (napr. Spoločenstvo vlastníkov bytov). V rámci alternatívneho financovania OZE slúžia dva úverové produkty: Úver Rozvoj III – OBCE a Úver environmentálnych a iných projektov, „Úver Rozvoj III – OBCE“ Slovenská záručná a rozvojová banka, a.s. poskytuje Úver Rozvoj III - OBCE ako formu priameho úveru na realizáciu podnikateľských zámerov na území Slovenskej republiky. Cieľom je: • poskytovať dlhodobé finančné prostriedky na zvýšenie objemu financovania projektov, ktoré vyžadujú finančné prostriedky na dlhodobej báze, • umožniť obciam / spoločnostiam dodávajúcim komunálne služby predkladať žiadosti o úver, ktoré preukážu uskutočniteľnosť a dobrý finančný stav plánovaných investícií do infraštruktúry pri využití technickej pomoc (príprava žiadosti o úver, technická a finančná analýza projektov), • posilniť a prehĺbiť trh komunálnych úverov. Príjemcovia úveru • obce, verejné a súkromné subjekty sídliace v Slovenskej republike, ktoré dodávajú komunálne služby a sú priamo zodpovedné za implementáciu investícií. Účel úveru Financovanie dlhodobých investícií do fixných aktív (investičné náklady). Investície sa musia týkať výstavby, skvalitnenia alebo renovovania malej komunálnej infraštruktúry, napr. oprava miestnych komunikácií, rekonštrukcia domu smútku, kultúrneho domu, detského ihriska, verejného osvetlenia a pod. Výška a splatnosť úveru Minimálna výška úveru je 6 500,- EUR. SZRB môže poskytnúť úver do výšky 100% nákladov týkajúcich sa priamo investície, t.j. oprávnených nákladov. Oprávnené náklady sú náklady na: • nákup pozemkov, ak sú potrebné pre investíciu, • nákup alebo výstavbu budov, vrátane príslušenstva vybavenia, ako napr. informačné technológie, • nákup strojov, • nákup dopravných prostriedkov (nie osobných vozidiel),

SK

• nehmotné aktíva, v prípade, že sa môžu účtovať ako aktívum, • plánovanie týkajúce sa projektu, • rekonštrukcie budov, komunálnej infraštruktúry. Úver je poskytnutý v EUR a je ho možné kombinovať s inými zdrojmi financovania. Maximálna doba splatnosti Úveru Rozvoj III - OBCE je do 30. 9. 2015 odo dňa podpisu úverovej zmluvy s klientom, vrátane možnej doby odkladu splátok na 2 roky odo dňa podpisu úverovej zmluvy s klientom. [73] „Úver environmentálnych a iných projektov“ Úver je financovaný z prostriedkov úverovej linky Nordickej investičnej banky. Slovenská záručná a rozvojová banka, a. s. poskytuje tento priamy úver na realizáciu podnikateľských zámerov na území Slovenskej republiky. Cieľom je zlepšiť kvalitu života obyvateľov Slovenskej republiky. Príjemca úveru • podnikatelia, ktorí vykonávajú podnikateľskú činnosť v zmysle § 2 ods. 2 zákona č.513/1991 Zb. Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov, t. j.: • osoby zapísané v obchodnom registri (právnické a fyzické osoby podnikatelia), • osoby, ktoré podnikajú na základe živnostenského oprávnenia a nie sú zapísané v obchodnom registri (fyzické osoby – podnikatelia), • osoby, ktoré podnikajú na základe iného než živnostenského oprávnenia podľa osobitných predpisov, • fyzické osoby, ktoré sa zaoberajú poľnohospodárskou výrobou a sú zapísané do evidencie podľa osobitného predpisu, • mestá a obce (zák. č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov, zák. č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave, v znení neskorších predpisov, zák. č. 401/1990 Zb. o meste Košice, v znení neskorších predpisov), • podniky s majetkovou účasťou obcí, • podnikatelia, ktorí sú príjemcovia finančných prostriedkov zo štrukturálnych fondov a kohézneho fondu. Účel úveru • nákup hmotného investičného majetku, vrátane strojov a zariadení, • zlepšenie infraštruktúry, energetického zásobovania, zásobovania vodou, odkanalizovanie, výstavbu čističiek odpadových vôd, • podporu investícií podnikov severských krajín. Forma úveru, výška úveru a doba splatnosti úveru SZRB poskytuje klientom peňažné prostriedky v Eur. Úver sa čerpá v súlade s požiadavkami konečného dlžníka. Minimálna výška úveru je spravidla 200 000,- Eur, pričom Nordická investičná banka môže odsúhlasiť aj úver nižší. Maximálna doba splatnosti priameho úveru je 12 rokov, vrátane 3 rokov odkladu splátok istiny odo dňa prvého čerpania úveru.

6. ZÁVER, ODPORÚČANIA Obnoviteľné zdroje energie efektívne využívajú existujúce prírodné zdroje na čistý spôsob produkcie energie. Ich potenciál spočíva v ich obnoviteľnosti, využívaní domácich zdrojov, nezaťažovaní životného prostredia, znižovaní závislosti na dovoze energie, resp. surovín potrebných na výrobu energie a sekundárne pôsobia i na vytváranie pracovných miest. Vybrané okresy v rámci prihraničnej oblasti (Komárno, Nové Zámky, Šaľa) disponujú obnoviteľnými zdrojmi, ktoré v doterajšom procese a štruktúre výroby energie neboli zvlášť zastúpené. Do popredia v rámci vytypovaného územia vystupuje najmä potenciál geotermálnej, veternej a slnečnej energie a v nie menšej miere i potenciál biomasy. Dotazníkový prieskum poukázal na disparity vo využívaní OZE medzi obcami a preferenciu využívania neobnoviteľných zdrojov pri zásobovaní obyvateľstva energiou. Táto skutočnosť sa odráža i v prijatých strategických a plánovacích dokumentoch. Jednotlivé obce si uvedomujú potenciál, ktorý sa nachádza na ich území, avšak v dôsledku nedostatku finančných zdrojov na realizáciu samostatných projektov, reflektujú iba na ponuky podnikateľských subjektov. Týmto spôsobom vzniká disparita medzi prínosom, ktorý môžu mať jednotlivé samosprávy z realizácie vlastných projektov zameraných na OZE a prínosom pokiaľ budú OZE využívané súkromným podnikateľským subjektom na území konkrétnej obce. Ďalším dôležitým aspektom v rámci využívania OZE sú samotní obyvatelia riešeného územia. Ich vedomostná úroveň v oblasti využitia OZE na zníženie energetickej závislosti od neobnoviteľných zdrojov energie (napr. zemný plyn, ropa) je na dobrej úrovni, avšak samotné využívanie OZE je viac ako podpriemerné. Využívanie slnečnej ener-

gie na prípravu teplej úžitkovej vody prostredníctvom slnečných kolektorov a vykurovanie domácností prostredníctvom kotlov na biomasu je realizované len minimálnym percentom obyvateľov vytýčeného územia. Za hlavných činiteľov nízkeho využívania OZE možno považovať nedostatok relevantných informácií potrebných k rozhodovaciemu procesu, nedostupnosť realizovaných investícií s možnosťou overenia si skúseností, absencia plánovania stredno a dlhodobých investícií a v neposlednom rade absencia koncepčného finančného rámca pre financovanie investícií zameraných na OZE pre samosprávy. Preto v rámci napĺňania politiky trvalej udržateľnosti je dopad využívania OZE minimálny. Vzhľadom na tieto skutočnosti na strane jednej vo vymedzenom území a existuje potenciál OZE, a na strane druhej je preto najdôležitejším prvkom vykonávanie osvety, t.j. propagácie OZE medzi obyvateľmi, samosprávnymi predstaviteľmi a ďalšími subjektmi. Jej úlohou má byť popularizácia OZE a poukázanie na ich prínos v rámci zabezpečenia energetickej sebestačnosti a šetrenia finančnými prostriedkami. Druhým aspektom je vytvorenie finančného rámca na podporu budovania zariadení využívajúcich OZE. Štúdia preto poskytuje komplexný prehľad o možnostiach financovania investícií zameraných na OZE. Obnoviteľné zdroje energie majú významný spoločensko-hospodársky prínos pre samosprávy i pre samotných obyvateľov a preto sa v budúcnosti predpokladá ich masovejšie využívanie a znižovanie energetickej závislosti na neobnoviteľných zdrojoch.

45

A jövő energiája A megújuló energiaforrások (MEF) potenciáljának analízise, a felhasználásukra irányuló befektetések előkészítési stratégiája a Komáromi, Érsekújvári és Vágsellyei járásban

1. BEVEZETÉS AZ ANALÍZISBE

HU

A projekt alapgondolatát, melynek keretében az analízis és azt követően a stratégia kidolgozásra kerül, a megrendelő oly módon határozta meg, mint a MEF problémakörének, nemzetek feletti és nemzeti stratégiáinak helyi szintre való kivetítésének alapvető szükségességét. A projekt lényeges eleme továbbá a megvalósítás folyamatának stratégia általi előmozdítása, mely magában foglalja az elméleti képzést, tájékoztatást, népszerűsítést és a befektetői tevékenységek megvalósítását. Azon tény ellenére, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeret az adott szegmensen belül műveleti programok által implementálja az EU támogatási keretét, a konkrét tevékenységek szétszórtan valósulnak meg, nincs multiplicitás (a tevékenységek egymásra épülése), az egyes résztvevők számára hiányzik a tájékozódási alap – információs, komparatív (megvalósult befektetések összehasonlítása), a MEF problematikája a projektelőkészítés szempontjából a legnehezebbek közé tartozik, ami gyakran elriasztja a problematika iránt valóban érdeklődő feleket, lehetséges befektetőket is. Globális problémák kerülnek előtérbe, melyek okozói a folyamatban lévő ipari forradalom, a nagyfokú iparosítás és főleg a fejlődő országokban a lakosság számának nagyarányú növekedése. Mindezek következménye az egyre nagyobb energiaigény, melynek bebiztosítása elsősorban fosszilis energiaforrásokból történik, amelyeknek már az előteremtésekor is tartós károkat szenved a természet. Az energiatermelés technológiai folyamata ennél is károsabb hatású. A fosszilis fűtőanyagok égetésével – ami alapvető technológiai eljárás - óriási mennyiségű széndioxid kerül a légtérbe, ami bizonyíthatóan globális felmelegedést okoz, melynek következményei a gyakori katasztrofális meteorológiai jelenségek, amik magát a földi életet is veszélyeztető hatalmas gazdasági károkkal járnak. Az emberi tevékenység egy másik kísérőjelensége a szeméttermelés. A szemétnek csak elenyésző mennyisége kerül újrahasznosításra, ezáltal a környezet szennyeződik. Csak Szlovákiában évente kb. 10%-kal nő a keletkező szemét mennyisége. Ez a problemakör úgyszintén közvetlenül érinti az önkormányzatok tevékenységét, melyek kompetensek az adott területen. A MEF megoldásának rendszerébe bele kell foglalni ezt a szegmenst is, mivel a keletkező hulladék nagy része osztályozható, biológiailag elbomlik és alternatív energiaforrásként is felhasználható, ezáltal szociális -és gazdasági problémák megoldásában is segít. A szóban forgó probléma megoldásának aspektusából meghatározásra került a projekt földrajzi dimenziója is, és a felhívás kritériumainak értelmében a határon átnyúló együttműködés mértéke. A határ szlovák oldalán a földrajzi dimenzió keretében három határmenti

járás lett definiálva, mégpedig a Komáromi, Érsekújvári és a Vágsellyei járások a Nyitrai kerületen belül. Ez a lokalizáció célszerűen lett meghatározva. Egy 2 802,7 km2 összterületű, 308 174 népességű területről van szó. Annak ellenére, hogy túlnyomórészt vidéki jellegű régióról van szó, az átlagos népsűrűség 110 lakos / km2 , miáltal Szlovákia legsűrűbben lakott régiói közé tartozik. Ez a sajátosság megsokszorozza a természetvédelem terén szükséges intézkedések sürgősségét, a hulladékgazdálkodás fontosságát, de azon gazdasági ágazatok támogatását is, melyek szorosan összefüggnek a természeti környezet minőségével és az idegenforgalommmal. A projektek sikerességének egyik alapvető előfeltétele a célcsoportok elkötelezettsége – jelen projekt esetében elsősorban az önkormányzatokról van szó. A szóban forgó régióban nagyon sok olyan szervezet van, melyek küldetése az önkormányzatok közös fellépésének előmozdítóasa, közös fejlesztési koncepciók előkészítése. Az adott régióban a következő mikroregionális csoportosulások tevékenykednek: - a Cergát – Vág Mikrorégió, a Thermál Mikrorégió, Udvard és Környéke Mikrorégió, Alsó Garammente Mikrorégió, a Csángó Mikrorégió, a Via Romanum Mikrorégió, az Alsó-csallóközi Mikrorégió és bekapcsolódik a Zoboralji Községek Mikrorégiója is. A sikeres projektmegvalósítás és az eredmények hosszútávú fenntarthatóságának bebiztosítása szemszögéből ez a szervezeti hálózat nagyon fontos, mert ezek a szervezetek érdekeltek a MEF problematikájának megoldásában is. A bevezetés az analízisbe elsősorban a vázolt probléma megoldásának fontosságára mutat rá. Kijelenti továbbá, hogy a projekt megvalósítása megalapozott és hogy létezik az az intézményi háttér, mely képes a projekttevékenységek megvalósítását hathatósan támogatni. Maga a tanulmány csupán egy a projekt tevékenységei közül, szlovákiai részről azonban döntő fontosságú. A komplex jelleg biztosítása érdekében a projekttevékenységeket tanulmányi -és továbbképzési modulok egészítik ki, melyek már a konkrét projektszándékokra fognak irányulni. Az egyes MEF-ok neves magyarországi és szlovákiai szakemberek által kerülnek részletes bemutatásra. A projektmegvalósítás egész folyamatának globális célja a MEF felhasználásának támogatása, támogatni a kézzelfogható és mérhető tevékenységeket (ismeretterjesztés, befektetési tevékenységek propagációja), úgyszintén a fenntarthatóság aspektusában a jövő számára intézményi platformot hozni létre – az adott régióban MEF klasztert kialakítani, ezáltal globális hatást kifejtő projektet prezentálni a környezetvédelem területén.

46

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE

2. A SZK ÉS AZ EU STRATÉGIÁIBAN

HU

2.1 A megújuló energiaforrások legiszlatív háttere Szlovákiában

A fenntartható fejlődés Nemzeti Stratégiájának stratégiai céljai Szlovákiában

Az EU valamennyi tagállamára vonatkozó irányelvek és dokumentumok mellett több olyan, Szlovákia egészét érintő koncepció is kidolgozásra került, mely teljes mértékben tekintetbe veszi a MEF felhasználásának perspektíváját és lehetőségeit szlovákiai körülmények között. A megújuló energiaforrások támogatása nemzeti szinten az alapvető stratégiai dokumentumokban került lefektetésre, melyek Szlovákia elkövetkező időszakban történő fejlődését érintik. A MEF-kat tárgyaló koncepciók közé tartoznak a következő dokumentumok:

Ez a stratégia közvetlenül a belföldi energiaforrások felhasználására hív fel, melyek közül épp a megújulóaknak van a hasznosítás terén a legnagyobb potenciáljuk. A SzK fenntartható fejlődése (FF) számára a következő stratégiai célokat határozza meg, a fent említett hosszútávú prioritások eléréséhez vezető úton: • csökkenteni a nem megújuló természetes források felhasználását a MEF racionális felhasználása mellett, • a természetes források felhasználásakor a természetközeli eljárások előnyben részesítése a természetidegen, technokratikus és tömegtermelési gazdálkodásmódok helyett, • a természetes források környezetbarát és hosszútávon fenntartható felhasználásának biztosítása (elérni a természetes források megőrzését, ill. megújulását, regenerációját), • összehangolni a nem megújuló energiaforrások nyersanyagainak felhasználását Szlovákia természeti adottságaival és potenciáljával, szélesebb nemzetközi összefüggések mentén – a SzK új nyersanyagpolitikájának megvalósítása, • a nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználásának fokozatos visszaszorítása, csökkenteni a nyersanyag- és energiabevitelt, ill. –veszteségeket, az összes energiafajta racionális értékesítése, felhasználása, • az atomenergetikai fejlesztések perspektivikus befejezése, az azt helyettesítő energiatermelés kiépítése, • bebiztosítani a MEF felhasználásának jelentős mértékű növekedését – elsősorban ami a geotermális- és a napenergiát illeti, • a vízenergia-potenciál összetételének javítása kisebb kapacitású /1 MW-ig/ helyi jellegű vízierőművek arányának növelésével , • hatékony jogi előírások bevezetése és a MEF-ból származó energiatermelés számára kedvező gazdasági környezet megteremtése, a járulékos technológiák fejlesztése, • a vízgazdálkodás forrásainak és vízszabályozásoknak környezetbarát felhasználása, megvalósítása – a vízgyűjtő területek mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással összehangolt menedzsmentje, a források racionális, természetvédelem érdekeivel nem ellentétes felhasználása . [21]

A kormány programnyilatkozata Alapvető elvi dokumentum ezen a téren a SzK kormányának Programnyilatkozata, melyben lefektetésre kerültek Szlovákia alapvető hazai és nemzetközi kötelezettségei, beleértve a MEF felhasználása terén szükséges fejlesztéseket. A kormány ezen nyilatkozatával kifejezi az EU országaival közösen viselt felelősségét a légszennyezéssel és a levegő állapotával kapcsolatos globális problémák megoldása, a Földet körülvevő ózonréteg és az éghajlatváltozás terén, és kijelenti, hogy támogatja a MEF felhasználása arányának növelését és a technológiák ellenőrzését. A kiotói egyezmény üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedései keretén belül részt vesz az emisszió-kereskedelemben és a fejlett országokkal együtt az elfogadott kötelezettségek teljesítésében.

2.1.1 A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája Szlovákiában (2001) A fenntartható fejlődés koncepciója a gazdasági növekedés olymódú növekedéséről beszél, mely fedezi a jóléti társadalom igényeit rövid-, közép- de leginkább hosszú távon. Az EU ezzel a céllal fogadta el a hosszútávon fenntartható fejlődés stratégiáját. A koncepció azon a feltevésen alapszik , hogy a fejlődésnek oly módon kell a mai elvárásokat teljesítenie, hogy ne veszélyeztesse a növekedés folytatásának lehetőségét a jövő generációk számára ( pl. a nem megújuló energiaforrások anélküli kimerítésével, hogy alternatívát találnának, a földi élet számára nélkülözhetetlen ökológiai rendszerek tönkretételével, a természetes környezet változásainak olymértékű elindításával, mely az embernek mint biológiai fajnak a túlélését nehezítené stb.). 2001 májusában elfogadták az EU fenntartható fejlődést érintő Stratégiáját. Ezen dokumentum 2002–ben nyert újabb dimenziót, amikor a Komisszió elfogadta a fenntartható fejlődés globális partnerségének elvét. Az ezen belüli kötelezettségeket a fenntartható fejlődésről szóló, világ összes országát érintő johannesburgi csúcstalálkozó (2002 augusztus- szeptemberében) alkalmával is megerősítette. A stratégia célja a környezetvédelem, a szociális kohézió és igazságosság, gazdasági fejlődés és a fenntartható fejlődés aktív egyetemes támogatásának magas szintű biztosítása. Ezen kulcsfontosságú területek között számos összefüggés, átfedés létezik - a MEF felhasználása és az éghajlatváltozás, éghajlatváltozás és szegénység, szegénység és a környezetbarát technológiák és eljárások felhasználása. A 2004 novemberében, J.M. Barroso vezetésével felálló Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiájának átértékelésére határozta el magát, mely által a 2001 után beálló változásokat akarta visszatükrözni. Az Európai Tanács 2006 júniusában elfogadta a fenntartható fejlődés 2005-2010-es időszakra vonatkozó új stratégiáját, mely számos területen változtatásokat tartalmaz. A fenntartható fejlődést veszélyeztető tendenciák visszaszorítása érdekében a stratégia, a társadalom mint olyan több területen megvalósítandó megváltoztatásáról beszél – felelősségteljesebb fogyasztás, a gazdasági növekedés erősítésének új és fenntarthatóbb módjainak feltárása, a szén-neutralitásra való áttérés meggyorsítása (az atmoszférában előforduló széndioxid mennyiségének szintentartása), új, alternatív energiaforrások, természetes források ésszerűbb felhasználása, hatékonyabb közlekedés és áruszállítás, inkluzívabb globális társadalom. Az átértékelt stratégiában hét fő felhívás szerepel: • klimatikus változások és tiszta energia • fenntartható közlekedés • fenntartható termelés és fogyasztás • közegészségügyi veszélyeztetettség • természetes források jobb menedzselése • szociális érzékenység, demográfiai változások és migráció • globális szegénység elleni küzdelem [21]

A fenntartható fejlődés elképzelései Szlovákiában A SzK FF elképzeléseinek központi motívuma Szlovákia olyan országgá való fejlődése, melynek léte a FF alapelvein és kritériumain alapszik, ill. irányítása ezen elvek szerint történik, ahol ezeket az elveket a gyakorlatban tudatosan és széleskörűen alkalmazzák. A FF víziója a társadalom teljes átalakulását, a gazdaság működési elveinek átalakítását és főleg az ezirányú, demokratikus úton elfogadott szabályok tudatos betartását feltételezi. A vízió elérésének alapfeltétele, hogy a fenntartható fejlődésre mint komplex, mindent átfogó problematikára tekintsenek, mely a társadalom valamennyi fő összetevőjének aktív, tudatos részvételén alapszik. A változásban kulcsfontosságú lesz az ember és a társadalom általános, szociális és kulturális fejlődése a természetes környezettel való harmonikus viszony megtartása mellett. A SzK FF-e elképzeléseinek elérése a siker érdekében alapvető társadalmi változást igényel. A társadalomnak, alapvető csoportjainak, de az egyes embereknek is meg kell változtatniuk eddigi viselkedésüket, nézeteiket, értékrendjüket, az egyes problémák megoldásának módját és céljaik elérésében tanúsított viselkedésüket oly módon, hogy mindezek összhangban legyenek a FF alapelveivel és kritériumaival. A változások olyan célirányos, komplex folyamatára van szükség, melyek megvalósításával az élet minőségének lehető legmagasabb és fenntartható színvonala érhető el. Ezen alapvető változások megvalósítása érdekében előfeltételként el kell érni, hogy a társadalom következő jellemzők irányában alakuljon át Szlovákiában: • fejlett polgári társadalom • tudásalapú társadalom (művelődő társadalom) • információs (informálódó) társadalom • környezettudatú társadalom A megújuló energiaforrások felhasználása terén végbemenő fejlődés pozitívan nyilvánul meg Szlovákia nemzetgazdasága több dimenziójában is: • A belföldi energiaforrások értékesítési szintjének emelkedése; • A külföldről származó energiaszállítástól való függőség csökkenése. Ezek a szállítások jelenleg az elsődleges energiaforrás-szükséglet mintegy 90%-át fedezik; • A kereskedelmi mérleg jelentős javulása, mivel az elsődleges ener-

47



HU

giaforrások behozatala az összes behozatal majdnem 20%-át teszi ki; • Az energiaszolgáltatás biztonságának és megbízhatóságának emelkedése; • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése, ami az energiaforrások szerkezetének változtatása révén érhető el, mindez pozitív hatással van a természeti környezetre; • A gazdasági tevékenységek gyarapodása, az új termelői programok kialakítása, új munkalehetőségek kínálata közvetlen hatással van a nemzeti össztermékre és hozzájárul az egyének és az egész társadalom életminőségének javulásához. [49]

2.1.2 A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosításának stratégiája a SzK-ban A SzK fenntartható fejlődésének nemzeti stratégiája a következő alapelveket és célokat határozza meg a megújuló energiaforrások MEF felhasználásával összefüggésben. [22]

2.1.3 A SzK energatikai biztonságának stratégiája (2008) Ennek célja versenyképes energetika létrehozása, mely az energia valamennyi formájának biztonságos, megbízható és hatékony szolgáltatását biztosítja be elfogadható áron, a fogyasztóvédelem, természetvédelem, fenntartható fejlődés, az ellátás biztonsága és a technikai biztonság elveit tekintetbe véve. Elemzi a jelenlegi és a javasolt megoldásokat a szénbányászat, kőolajkitermelés és annak szállítása és feldolgozása, a gázellátás, hőszolgáltatás, MEF felhasználása, áramellátás és energetikai hatékonyság területén. A stratégiai dokumentumok összegzéséből kiindulva, melyek nemzeti szinten kerültek elfogadásra, pozitívan értékelhető a tény, hogy a MEF felhasználásának fejlesztése az államigazgatás több ágazatának közös prioritása. Név szerint a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, építésügyi és vidékfejlesztési, közlekedési, posta- és telekommunikációs és a gazdasági minisztériumokról van szó, tehát magának a SzK kormányának egyik prioritásáról is. Egyúttal meg kell említenünk, hogy a fejlesztési dokumentumok céljai az esetek többségében általános tézisekként kerültek megfogalmazásra, mindemellett ezek a tézisek, bár több stratégiai dokumentum számára is közösek, nem rendelkeznek megfelelő támogatással az implementációs eszközök, ebből következően az implementációs kapacitások terén sem (személyzeti, technikai, pénzügyi kapacitások). Ugyanígy megállapítható, hogy az egyes ágazatok stratégiai dokumentumai egymástól függetlenek és elszigeteltek, emellett mindegyik ágazat saját információs forrásokat használ és szükség esetén saját implementációs kapacitásokat hoz létre, melyek az adott problémakörhöz elszigetelten állnak hozzá. [23]

2.1.4 A megújuló energiaforrások felhasználásának koncepciója (2003) Az alapdokumentum, melyhez az energiaforrások politikája Szlovákiában igazodik, a 2003-ban elfogadott MEF felhasználásával foglalkozó Koncepció, mely az adott potenciál felhasználásának legnagyobb lehetőségei alapján a MEF sorrendjét a következők szerint határozza meg: a felhasználás lehetőségének legnagyobb potenciáljával a biomassza rendelkezik (az összes MEF 44%-a), ezt követik a nagy vízierőművek (17,5%), geotermális energia (16,6%), napenergia (13,7%), hulladékgazdálkodás (9,3%), bio-üzemanyagok (6,6%), kisméretű vízierőművek (2,7%) és a szélenergia (1,6%). [24]

2.1.5 A biomassza felhasználásának akciótervezete a 2008 – 2013-as évekre (2007) Az akciótervezet kidolgozására az Európa Tanács 2007-es ülése nagy hangsúlyt helyezett. A tagállamok miniszterelnökei és köztársasági elnökei politikai megegyezésre jutottak az energetika és a klímavédelem területén, mindenekelőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó (1990-hez képest 20 % csökkenés 2020-ig) kötelező érvényű középtávú célok kijelölésében (az EU mint egység számára), az energiemegtakarítás terén (a 2020-ra tervezett fogyasztás 20 %-a), a MEF részarányának növelésében az összes energiafogyasztást tekintve (2020-ig 20%) és a bioüzemanyagok közlekedésben felhasznált arányának növelésében az összes benzin- és gázolajfogyasztás terén (2020-ig minimum 10%).

A bioüzemanyagok felhasználására megállapított célok kötelező érvényűek az EU összes tagállama számára. A publikáció célja világosan és egyértelműen rámutatni a biomassza jelentőségére, hozzáférhetőségére és felhasználásának reális szlovákiai lehetőségeire, a biomassza gyakorlati felhasználásának problémáira, valamint a Szlovákia esetében megállapított, MEF felhasználására vonatkozó kötelezettség teljesítésére. A publikáció tartalmazza továbbá a támogatási rendszereket is, melyeket a megújuló energiaforrások piaci felhasználásának növelésében az egyes gazdasági területek jelenleg felhasználnak. A biomassza fából, hulladékból és mezőgazdasági terményekből származik. Az EU jelenleg a teljes energiafogyasztás kb. 4%-át fedezi biomassza felhasználásával, az egyes tagállamok között azonban nagyok az eltérések. Az EU célja volt ezt az arányt 2010-ig megkétszerezni. A 2005 decemberében benyújtott biomasszára vonatkozó akciótervezet feltételezte a biomassza felhasználásának 2010-re megvalósuló megkétszereződését. [25] A biomassza felhasználásának előnyei: • A fosszilis fűtőanyagok részesedése 80%-ról 75%-ra csökken az EU összesített energiafelhasználásban, ami a nyers kőolaj behozatalának 8%-os csökkenését jelenti. Ez összességében pozitív hatással lehet a kőolaj és az üzemanyagok árára. • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 209 millió tonna CO2 ekvivalenssel csökken évente, ami az EU számára elősegíti a kiótói egyezményben lefektetett kötelezettségeket. • A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás ágazatában 250-300 000 új munkahely jön létre. [50] Három tagállamnak már van saját biomassza-akciótervezete, ill. most készítik azt elő (Hollandia, Németország, Nagy Britannia). Felhasználásában Svédország jutott legmesszebb – már ma nagymértékben használja a biomaszszát épületek fűtésére, a bioüzemanyag felhasználásának megerősítésével pedig teljesen megszabadulni a kőolaj-behozataltól való függőségtől. A tervezet 31 rendelkezést vázol fel a biomassza felhasználásának támogatása céljából a fűtés, hűtőrendszerek, elektromos energia-termelés és a közlekedés (bioüzemanyag) területén. A legfontosabb javasolt rendelkezések: [50] • Az EU új törvényhozás létrehozása a MEF felhasználását illetőleg, beleértve a fűtésre és hűtésre használt biomasszát; • A bioüzemanyagokat érintő irányelvek átgondolásának lehetősége, mely meghatározza a bioüzemanyag részesedését az összes üzemanyagfogyasztás mennyiségéhez viszonyítva és kötelezi az ellátókat a bioüzemanyag használatára; • Nemzeti akciótervezetek a biomasszát illetőleg valamennyi tagállamban; • „a bioüzemanyagok technológiai platformjának“ elindításával együttesen • Gépjárművek üzemanyagául szolgáló második generációs bioüzemanyagok felkutatása(biomassza –folyadékra átalakítva, biomass –to -liquid – BTL) Az Európa Tanács a tervezet közvetlen kiadásait évi mintegy 9 milliárd euróra becsüli, amely a benzin literenkénti árának kb. 1,5 centtel való emelkedését jelenti, egy kWh elektromos áram esetében pedig 0,1 cent emelkedést. Az összkép azonban nem egészen rózsás. Több forrás arra figyelmeztet, hogy a biomassza felhasználásának növekedése több kihívást és jelentős akadályokat hoz magával: Gazdasági téren: A biomasszából származó energia általában drágább, mint a fosszilis energiahordozók, még a kőolaj hordónkénti 70 dolláros ára mellett is. További technológiai kutatásokra és fejlesztésekre van szükség az energetikai output maximalizálása és a biomassza feldolgozás technológiájának hatékonysága érdekében. Amint azt az EB jelentése sejteti, a fő energia- és üzemanyagellátók, ugyanúgy az autógyártók vagy a fűtőberendezések gyártói, nemigen hajlandóak a biomassza-felhasználásra átállni. A biomasszaként felhasznált termények növekvő előállítása a konkurrencia növekedését hozhatja magával a termőtalajokon, csökkenhet az élelmiszerek előállításának volumene. A MEF egyes kritikusai szerint ez további éhínséget idézhet elő a fejlődő országokban. A környezetvédelem terén: Bár tudományos tanulmányok azt bizonyítják, hogy a biomassza felhasználása nem növeli az atmoszférában jelenlevő szén-oxidok mennyiségét. Ezen állítással nem minden tudós ért egyet. Egyesek azt bizonyítják, hogy a természetes ökoszisztémák energetikai ültetvényekké való átalakítása a talajban keletkező oxidok emissziójához vezethet, amit a szerves anyagok gyorsabb bomlása okoz. A bioenergia megnövekedett előállítása negatív hatással lehet a biodiverzitásra, a talajra és a lakossági víztartalékokra is.

48



Az energianövények nagymértékű termesztése intenzívebb talajművelést jelent, mely a trópusi esőerdők további tönkretételéhez vezethet a jövőbeli valószínű energianövény-termelő országokban, mint pl. Brazília. A nyilvánosság hozzáállása A fogyasztók nem változtatják kellő gyorsasággal szokásaikat és az új technológiákat gyakran szkeptikusan fogadják, főleg ha azok áremelkedéssel is járnak. A bio-üzemanyag felhasználásának fejlődésével Szlovákia is számol saját energetikai koncepciójában. A közlekedési szektorban felhasználásának mértéke 5,75% energiatartalomra kell, hogy 2010-re emelkedjen. Az EU mezőgazdasági miniszterei 2006 február 20-án folytattak megbeszéléseket a biomassza akciótervezetéről és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos stratégiák lehetőségeiről. Mindkét kezdeményezést kedvezően fogadták, kifejezték azonban aggodalmukat is a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban. Némely országok korlátozni szeretnék a bioüzemanyagok importját (főleg a bioetanolét) bizonyos országokból, mint pl. Brazília, és inkább a belföldi gyártókat szeretnék támogatni (például a bio-gázolaj gyártóit, amelyben az EU globális viszonylatban az élen áll). Az EU némelyik új tagállama kitart amellett az álláspont mellett, hogy besorolást nyerjenek az energianövények jelenlegi termelői rendszerébe, mely szerint a termelők az energianövények termesztésére kijelölt terület hektáronkénti 45 euró támogatására jogosultak (gabonafélék, cukorrépa). Ezt a rendszert a közös mezőgazdasági politika legutóbbi, 2003-as reformjakor vezették be, viszont alkalmazása csupán az EU eredeti 15 tagállamában van folyamatban. Az EU ezt a struktúrát 2006 vége előtt értékelte át. Az előzőleg deklarált célokkal ellentétben az EU képviselői a 2006 júniusában megtartott csúcstalálkozón arról biztosították az OPEC képviselőit, hogy az EU energetikai tervei nem fognak a kőolajkereslet csökkenéséhez vezetni. Bartenstein miniszterelnök úr, az osztrák elnökség képviselője kijelentette: „A megújuló energiával, energiahatékonysággal és az éghajlatváltozás elleni harccal kapcsolatos kötelezettségek, melyek az ún. Zöld könyvben lettek lefektetve, a kőolaj iránti igény növekedésének lassulását jelenti, nem az összesített kőolajkereslet csökkenését.“ Josef Auer, a Deutsche Bank Research analitikusa a bioenergiát „sokoldalú játékosnak nevezte a megújuló energiaforrások között, mivel csupán a biomassza alkalmas egyaránt elektromos energia, hőenergia és üzemanyag előállítására is“. A bioenergia lehetőségei különösen a hőellátás piacán rendkívül kecsegtetőek, ahol már ma 90%-át teszik ki a fűtésre felhasznált MEF mennyiségének Németországban. A különböző környezetvédelmi szervezetek: WWF, Greenpeace, BirdLife és a EEB figyelmeztették a Tanácsot, hogy biztosítsa be azt, hogy a biomaszszát érintő akciótervezet „tartalmazzon megfelelő környezetvédelmi és szociális biztosítékokat is.“ „Amennyiben fenntartható módon kerül irányításra, a bioenergia jelentős mértékben segíthet csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és úgyszintén megújítani a sok helyütt tönkretett termőtalajt“, állítja Ariel Brunner úr, aki a BirdLife egyesületen belül mezőgazdaságpolitikával foglalkozik. „A rosszul irányított termesztés azonban nem járul hozzá a kibocsátás csökkentéséhez és romboló hatással lehet a környezetre is.“

2.2 A megújuló források felhasználásának jelentősége az EU stratégiáiban Számos tudományos értekezés, így a Szlovákia területén elvégzett geotermikus energiával foglalkozó, a Környezetvédelmi minisztérium által végrehajtott kutatás is azt bizonyítja, hogy a globális felmelegedés okozója az erősödő üvegházhatás, amelyet a földi atmoszférában megjelenő széndioxidkibocsátás eredményez. A széndioxid a legnagyobb mennyiségben előforduló üvegházhatást okozó gáz, legnagyobb mértékben a fosszilis (szilárd) tüzelőanyagok égetése során keletkezik. Ezen tanulmányok eredményeiből egyértelműen következik a más, alternatív energiaforrások felhasználásának szükségessége, hogy megelőzzük bolygónk túlmelegedését. A MEF potenciáljának megfelelő lokalizációja és hatékony kihasználása a jövőben kulcsfontosságú szerepet kaphat a regiók fejlődésében, hozzájárulhat az ország jobb szociális és gazdasági kohéziójához. A MEF nagy előnye az a tény, hogy felhasználásukat célzó projekteknek lényegesen széleskörűbb az elfogadottságuk, mint a hagyományos, szilárd tüzelőanyagos megoldásoké. A megújuló energiaforrások legiszlatív támogatottsága az EU-ban A megújuló energiaforrások törvényi hátterét több irányelv és dokumentum bizosítja, melyek betartása miden tagállam számára kötelező érvényű. Az EU Zöld Könyve a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban

HU

A Zöld Könyv a megújuló energiaforráősok felhasználásának alapvető filozófiáját tartalmazza. Része az EU energetikai stratégiájának EÚ és három fő célt jelöl meg: • 1. fenntartható fejlődés; • 2. versenyképesség; • 3. az energiaszállítás biztonsága A stratégia Fehér Könyve és az Unió akciótervezete Az európai szintű konkrét célokat Az Európa Tanács „A jövő energiája: megújuló energiaforrások – az Unió stratégiájának és akciótervezeténrek Fehér Könyve” elnevezésű nyilatkozata tartalmazza. A Fehér Könyv 2010re a MEF 12%-os részesedését irányozza elő az EU-n belüli bruttó energiafogyasztás összességéből, tehát az 1995-ös szint megközelítőleg kétszeres mennyiségét. Az Európa Tanács fő eszközei ennek az ambiciózus célnak az elérésében az energatika terén megvalósult többéves program, az Intelligens energia –Európa, az EU keretprogramjai a tudomány és kutatások terén és a nálunk is hozzáférhető, az EU strukturális politikáján belüli strukturális alapok. Az Európa Parlament és Tanács 2001/77/ES sz. szabályozása az elektromos áram támogatásáról Nemzeti irányadó célokat állapít meg, melyek alapján az Európa parlament a MEF-ból származó elektromos energia használatának növelésére ösztönzi a tagállamokat , emellett ötévenként kötelesek egy iránymutató célokat tartalmazó jelentést nyilvánosságra hozni a jövőbeli elektromos energia-felhasználásról. A tagállamok úgyszintén kötelesek az ezen célok teljesítésekor elért eredményeket analizáló jelentésüket is nyilvánosságra hozni. [51] A 2003/30/ES sz. szabályozás a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok támogatásáról a közlekedésben Ez a szabályozás a a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok, mint a benzin és gázolaj alternatívája felhasználásának hatékony támogatására irányul minden tagállamban, mellyel hozzájárul a klimatikus változásokkal kapcsolatos célok eléréséhez és kötelezettségek teljesítéséhez, az üzemanyagellátás ökológiailag kedvező biztonságához és a MEF felhasználásának támogatásához. 2004/8/ES sz. szabályozás a belső energiapiacon felhasználható hő iránti keresleten alapuló kogeneráció támogatásáról Ezen szabályozás célja az energetikai hatékonyság növelése és az ellátás biztonságának javítása egy olyan keret létrehozásával, mely támogatja és fejleszti a hatékony, kombinált hő- és áramtermelést, mely a felhasználható hő iránti keresleten és az elsődleges energiaforrások belső energiapiacon való megtakarításán alapszik, és figyelembe veszi a nemzeti jellegzetességeket, leginkább az éghajlati és gazdasági feltételeket.. [51] 2002/91/ES sz. szabályozás az épületek energetikai gazdaságosságáról Ezen szabályozás célja támogatni a közösségi épületek jobb energetikai gazdaságosságát, figyelembe véve a külső éghajlati és a helyi feltételeket, úgyszintén a belső környezet hőmérsékletére és a gazdaságosságra vonatkozó követelményeket. Ezen szabályozás követelményeket állapít meg a következő vonatkozásokban: • (a) az épületek integrált energetikai gazdaságossága kiszámításának metodikájához szükséges általános keret , • (b) az új épületek energetikai gazdaságosságával szemben támasztott minimális igények érvényesítése, • (c) a nagyméretű, már meglévő, jelentősebb átalakításra kerülő épületek energetikai gazdaságosságával szemben támasztott minimális igények érvényesítése , • (d) energetikai bizonyítvány kiállítása, • (e) az épületekben lévő kazánok és klimatizációs berendezések rendszeres ellenőrzése, ezen felül azon fűtőrendszerek vizsgálata, melyekben 15 évesnél régebbiek a kazánok. [52] A 21-es agenda A 21-es agenda az emberiség és a Föld összes élő organizmusa harmonikus egyensúlyban megvalósuló létének további kilátásait, annak egységes filozófiáját tartalmazza, mely során nem kerül sor a rendszer működéséhez szükséges alapvető mechanizmusok visszafordíthatatlan megbontására, a gazdasági fejlődés állandóan változó körülményei közepette. Egyúttal tevékenységi területek és tennivalók komplex együttesét is jelenti, melyeket globális mértékben kell érvényre juttatni, figyelembe véve az egyes országok eltérő regionális és helyi fejlettségi szintjét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamainak együttműködése keretében, az emberi tevé-

49



kenység összes területét, illetve azok környezeti hatásait tekintve. A dokumentum kifejezi az ENSZ tagállamainak legmagasabb szinten létrejött megegyezését a globális felelősségvállalásról és az együttműködésről a környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések terén. A 21-es agenda egy összefoglaló dokumentum, melyet több mint 178 ország kormánya fogadott el Az ENSZ környezetvédelemről és fejlődésről megtartott konferenciáján (UNCED), mely Rio de Janeiróban folyt 1992 június 3. - 14. között, és tartalmazza a: • Természetes környezetről és fejlődésről szóló nyilatkozatot • A fenntartható erdőgazdálkodás elvét [53] A Kiótói Egyezmény A Kiótói Egyezmény az ENSZ klímaváltozásról szóló keretegyezményének kiegészítése, egy nemzetközi egyezmény a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A protokollt aláíró országok kötelezték magukat a széndioxid és további 5 üvegházhatást előidéző gáz kibocsátásának csökkentésére, ill.kötelezték magukat az ún. emissziókereskedelemre abban az esetben, ha kibocsátásukat szinten tartják vagy emelik. Ezidáig a világ 141 országa írta alá ezt az egyezményt. Jelentős kivételek az USA és Ausztrália. Az egyezmény kulcsfontosságú, a kibocsájtáscsökkentő célok elérését szolgáló és az országok specifikus feltételeit tekintetbe vevő mechanizmusai és eszközei közé tartoznak: (a) kötelezettségek közös teljesítése (6.cikk.), (b) tiszta fejlődés mechanizmusa (12.cikk.) és (c) fennmaradó kibocsájtási kvótákkal való kereskedelem (17.cikk.). Az egyezmény hivatalos elnevezése „Az ENSZ klímaváltozásról szóló keretegyezményének Kiótói protokollja.” Az Egyezmény 1997 decemberében a Japán Kiótó városában lett elfogadva. 1998 március 16.-tól 1999 március 15.-ig írhatták alá az egyes országok. 2004 november 18.-án Oroszország is csatlakozott hozzá. Az Egyezmény 2005 február 16.-án lépett érvénybe. A legfőbb stratégiai dokumentumok és eszközök felvázolt összegzéséből is kitűnik, hogy az EU főleg a hazai MEF felhasználásának támogatásával igyekszik megoldani saját elsődleges energiaforrás-behozataltól való függését és valóban nagy hangasúlyt fektet erre a prioritásra. Azonban a MEF felhasználásával, legyen az fűtés vagy elektromos áram előállítása, egész sor probléma merül fel, melyeket az egyes tagországoknak kezelniük kell annak érdekében, hogy az EU ezirányú ambiciózus céljai legalább részben teljesüljenek. [54]

3.

HU A MEF felhasználása az EU-ban Az Európai Unió energiabehozataltól való függése már most 50% és az elkövetkező években ennek további növekedése várható, hacsak nem történnek jelentős lépések, és 2020-ra eléri a 70%-ot. Ez különösen igaz a kőolajat és földgázt illetőleg, melyekből egyre nagyobb mennyiség érkezik az Uniótól nagyon távoli helyekről, ami gyakran jelentős geopolitikai kockázattal jár. Egyre nagyobb figyelem irányul ezért az energiaszállítás biztonságára. A megújuló energiaforrások mint önmegújító energiaforrások fontos szerepet kell, hogy játsszanak majd az energiabehozatal csökkentésében, melynek pozitív következményei lesznek a piac egyensúlyára és a szállítás biztonságára is. A megújuló energiaforrások egyelőre elfogadhatatlanul apró részét képezik csak az Unió energetikai mérlegének, ha egybevetjük azt a hozzáférhető technikai potenciállal. Azonban jelei mutatkoznak annak, hogy ez a helyzet, ha lassan is, de változik. Javul a források potenciáljának felfogása, folyamatosan javulnak a technológiák, változik az emberek MEF felhasználásával kapcsolatos hozzáállása és fejlődnek a MEF gyártói és szolgáltatói is. Azonban a megújuló energiaforrásoknak még mindig nagy gondjuk van a kezdetek kezdetén, a marketingfelfogásban. Tény azonban az is, hogy számos technológia esetében csak kevés hiányzik ahhoz, hogy versenyképessé váljon. Mi több, a biomassza, beleértve az energianövényeket, szél- és napenergiát, tetemes kihasználatlan technikai potenciált kínál. A megújuló energiaforásokat érintő további dokumentumok • 1.Jelentés a bioüzemanyagok terén elért fejlődésről (2007) • 2.Jelentés az elektromos energia MEF területén elért fejlődésről (2007) • 3.Útitérkép a megújuló energia számára. Megújuló energia a 21. században: a fenntartható jövő építése (2007) • 4.Energetikai politika Európa számára (2007) • 5.Energetikai-éghajlati csomag (2008)

A MEF EGYES SZEGMENSEINEK JELLEMZÉSE , ALAPVETŐ KAPACITÁSAIK ÉS FEHASZNÁLÁSUK ELŐFELTÉTELEI SZLOVÁKIÁBAN ÉS A NYITRAI KERÜLETBEN

A megújuló energiaforrások, még ha mai igényeinket tekintve nem is életbevágóan fontosak, de a jövőben az emberiség energiaigénye kielégítésének egyedüli és hosszútávú megoldását jelentik, annál inkább, mert a természeti környezet jelenlegi állapota kétségbeejtő és tovább romlik. Ezen okokból kifolyólag az idő teltével egyre gyakrabban mérlegelik a MEF felhasználását, melyek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, tisztábbak és kevésbé ártalmasak a természetre, mint a hagyományos energiaforrások. Melyek a MEF felhasználásának lehetőségei? fűtés és hűtés • a víz napenergiával történő melegítése, épületek hűtése ill.fűtése, biomassza égetéséből származó hő, • geotermikus melegítés, geotermikus szivattyúk elektromos áram • szélenergiából, vízi erőművekből és biomassza égetéséből. • rohamos fejlődés valósult meg a fotovoltaikus technológiák és a napelemek gyártása területén • megfelelő forrás esetén a geotermikus energia is felhasználható elektromos energia előállítására. A jövőben a tenger energiájának intenzívebb felhasználásával is számolnak. üzemanyagok • a faiparból és mezőgazdaságból származó biomassza üzemanyagelőállításra való nagyobb mértékű felhasználása (jelenleg a bioetanol és a biogázolaj a legelterjedtebb). Az érintettek várják az EU közös mezőgazdaság- és adópolitikájának területén meghozandó politikai és gazdasági döntéseket. vegyi anyagok • a biomasszából előállított termékek képesek helyettesíteni a kőolajt és földgázt számos termékben. Jelenleg megújuló energiaforrásokból, beleértve a vízienergia-potenciál kihasználását is, mintegy 5,2 TWh mennyiségű áramot termelünk, ami kb.

16 %-át teszi ki a hazai szükségletnek. A MEF különböző fajtáinak együttes felhasználható potenciálja lehetőséget nyújt jelentősen megemelni részesedésüket a teljes elektromos energia-termelésben, mégpedig 2010-ben 19%-ra, 2030-ban 24%-ra. A hő előállításának legígéretesebb megújuló forrása a biomassza, melynek éves össz-potenciálja jelentős forrást tesz ki eletromos energia előállításában is A felvázoltak ellenére továbbra is a vízienergia-potenciál felhasználása marad a leginkább hasznosított MEF. Ami a további megújuló forrásokat illeti (szélenergia, geotermális energia, napenergia), ezek felhasználása biztonsági okokból és az áram- és hőszolgáltatás megbízhatósága szempontjából csak kiegészítő jellegű lesz, miközben a MEF-ból előállított elektromos áram és a hő ára továbbra is fontos tényező marad. 1 sz.grafikon A MEF technikai potenciálja Szlovákiában A MEF-ok technikai potenciálja 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Biomassza

Forrás: SzK GM

50

Napenergia

Vízenergia

Geotermikus energia

Szélenergia

3.


HU

1. táblázat A MEF-ból előállított elektromos áram becsült mértéke Szlovákiában 2020-ban

Energiatermelésre felhasználható potenciál

Becsült termelés 2010-ben

Becsült termelés 2015-ben

Becsült termelés 2020-ban

GWh

GWh

GWh

GWh

Nagy vízierőművek

5 600

4 950

5 200

5 300

Kis vízierőművek

1 000

350

450

600

Biomassza

1 300

480

650

1 300

Szélerőművek

600

200

750

550

Geotermikus energia

60

30

70

40

Biogáz

500

180

370

500

1 540

0

10

40

10 600

5 900 = 21,24 PJ

7 500 = 27,00 PJ

8 300 = 29,89 PJ

Forrás

Napernegia Összesen

Forrás:A SzK energiapolitikája,a MEF intenzívebb felhasználásának stratégiája a SzK-ban, saját feldolgozás

2. táblázat A MEF-ból előállított hő- és bioüzemanyag becsült mennyiségei Szlovákiában, 2020-ban

Felhasználható potenciál

Előállított hő becsült értéke 2010-ben

Előállított hő becsült értéke 2015-ben

Előállított hő becsült értéke 2020-ban

TJ

TJ

TJ

TJ

Biomassza

75 600

25 000

37 000

44 000

Ebből: Dendromassza

47 000

20 000

30 000

34 000

Mezőgazdasági biomassza

28 600

5 000

7 000

10 000

Biogáz

6 900

2 000

4 000

5 000

Geotermikus energia

22 700

200 (1000)*

1 000

3 000

Napenergia

34 000

300

1 000

3 000

-

5 000

7 000

15 000

139 200

32 000

50 000

70 000

Forrás

Bioüzemanyagok ÖSSZESEN

Forrás: A Nyirai kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási biomassza felhasználását illetöleg (saját feldolgozás) * geotermikus energiával történő fűtés Kassán

51

3.


Az elektromos áram és hő előállítására, valamint a közlekedésben felhasznált megújuló energia fent említett becsléseit összevetve a 2010-ben számolt végeredmény szerint 53,7 PJ energia állítható elő. Ez azt jelenti, hogy az idei évben a részesedésük 6,7% - ot tesz ki a becsült bruttó hazai energiafogyasztás 800 PJ-ból. 2020-ban a MEF felhasználását 100 PJ-ra becslik, ami 12% részesedést fog jelenteni a bruttó belföldi energiafogyasztásból.[22] Az optimista forgatókönyv szerint a biomassza, nap- és geotermális energia fent említett felhasználási aránya valósul meg. Ez a forgatókönyv a kőolaj árának 100%-os növekedésével számol 2015-ben, összehasonlítva

HU

a 2007-es évvel és az üvegházhatást okozó gázok ára pedig CO2 tonnánként 25 EUR lesz. Az energia árának ilymértékű növekedése mellett a MEF konkurrenciaelőnybe kerülnek, mivel felhasználásuk költségei megközelítik a 0-t. A fosszilis energiaforrások árának kisebb mértékű növekedése mellett is, energiabiztonsági szempontból a MEF nagyobb támogatást nyerhetnek a technológiák fejlődése által, és 2020-ban elérhető a 14%-os részesedésük. [22]

3. táblázat A MEF felhasználásának optimista forgatókönyve

2010

2015

2020

2025

2025

TJ

TJ

TJ

TJ

TJ

Biomassza

31 000

50 000

74 000

90 000

120 000

Napenergia

300

3 000

12 000

22 000

37 000

Geotermális energia

200

2 000

7 000

10 000

14 000

Vízenergia

18 000

20 000

22 000

23 000

24 000

Szélenergia

300

-

-

-

-

Energetikai hulladék

200

-

-

-

-

50 000

78 000

120 000

150 000

200 000

6,4

9,5

14,0

18,0

24,0

Forrás

Összesen MEF aránya [%] Forrás : SzK GM, saját feldolgozás

A 12%-os , ill.legkedvezőbb esetben 14%-os cél teljesítése az összes energiafelhasználáshoz viszonyítva feltételezni engedi, hogy a klimatikus-energetikai csomagból következő, bruttó energiaigényhez viszonyított 14%-os MEF felhasználás célja teljesítve lesz. [22] A MEF felhasználható potenciálja az idő horizontjában, a 2007, 2014, és 2020-as években a Nyitrai kerületben 4. táblázat A MEF feltételezett felhasználható potenciálja a Nyitrai kerületben

Év 2007 (TJ)

Év 2014 (TJ)

Év 2020 (TJ)

Biomassza: ebből dendromassza

418

740

1020

Mezőgazdasági biomassza

380

620

954

Biogáz

150

300

350

Geotermikus energia

220

20 000

22 000

Napenergia

300

360

480

Kis vízierőművek

20

100

180

50 000

150

250

1253

2360

3345

Megújuló energiaforrások

Szélenergia Összesen

Forrás: A Nyirai kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási biomassza felhasználását illetöleg (saját feldolgozás)

52

3.


3.1 A napenergia felhasználásának alapvető sajátosságai és potenciálja A földi élet a nap energiájának függvénye. A napsugárzást pótolhatatlan és egyúttal kimeríthetetlen energiaforrásnak tekinthetjük. A napenergia feltételezett felhasználásának további időtartama újabb kb.5 milliárd év. A napból származó energia mértéke 180 000 TW, emellett az emberiség összes energiaszükséglete kb.13 TW értéket tesz ki. Az energia átvitele a Napból kiinduló elektromágneses hullámzás révén történik. A Földre érkező napenergia megközelítőleg 14 000-szer nagyobb az emberiség által jelenleg felhasznált összes energiánál. A földi atmoszféra határára merőleges napsugarak esetében négyzetméterenként kb. 1 360 W energia érkezik. Ezt az adatot „napkonstansnak” szoktuk nevezni. Energetikai szempontból tehát az energia előállításának rendkívül érdekes lehetőségéről van szó. Korlátozott felhasználását technológiai és gazdasági problémák okozzák. ([27], saját feldolgozás) A napenergia a földfelszín elérése után az energia más formáivá alakul át: • hőenergiává – a földfelszín melegítése - talaj, víz, levegő • mechanikus energiává - légáramlatok • kémiai energiává - fotoszintézis – az energia fotoszintézis útján történő megkötése a növényekben és más organizmusokban [28] A napenergiából történő hőtermelés napkollektorok segítségével történik, melyek a napenergiát hőenergiává alakítják át. A napkollektor egy olyan felület, mely felfogja a napsugárzást és hőenergiává alakítja azt át. A kollektor alapja az abszorber (sugárzás-elnyelő), melyben maga az átalakulás zajlik. A hő egy hőátvivő közegre vivődik át, mely az abszorber csövein folyik át, ezt követően átvivődik a víztartályba (bojlerbe). Főleg víz-, épületek és medencék melegítésére használatos.

A kollektorokat alakjuk szerint sík- és csöves kollektorokra osztjuk. Főleg vízmelegítésre és a fűtés kiegészítésére használatosak. Ezen berendezések segítségével a napsugárzás szinte teljes egészében hővé alakul át. ([27], saját feldolgozás) A napenergiából előállított elektromos energia a fotovoltaikus elemek egyenáramával készül, melyek fotovoltaikus panelbe vannak összekapcsolva. Fotovoltaikus elemeket használunk a mindennapi életben is, pl. számológépekben, karórákban, kerti megvilágításban stb.([27], saját feldolgozás) A napelemeket külföldön nagyobb mértékben használják. Országunkban a magas költségek és kis hatékonyság miatt felhasználásuk mértéke nem jelentős. A napenergia-erőművek a gyűjtőkollektorok elvén működnek, amelyek tükrök segítségével egy pontba fókuszálják a napsugarakat, mely által jelentős hőfokot érnek el. Leginkább az iparban és a fejlődő országokban alkalmazzák őket. Hátrányuk, hogy csupán derült, napos időjárásban hatékonyak, és folyamatosan a nap felé kell őket irányítani. ([27], saját feldolgozás)

HU

A napenergia potenciálja a Szlovák Köztársaság körülményei között Szlovákiának aránylag nagy kihasználatlan napenergia-potenciálja van. Leginkább a technikai potenciál és a jelenleg a Szlovák Köztársaság területére eső napenergia felhasználásának mértéke közti különbség riasztó. A földre, vízszintes felületre eső napsugárzás évi átlagos mértéke 1100 kWh/m2. A Szlovákia területére hulló napenergia mennyisége durván 200 szorosa a Szlovákiában jelenleg felhasznált összes elsődleges energiaforrás menynyiségének. A Szlovákia egész területére eső összes napenergia-potenciál 54 000 TWh. Az optimális dőlésszögű (cca 36 fok) déli fekvésű területekre beeső napsugárzás energiája Szlovákia területén évi 1275 kWh/m2 (ennek kb. 50%-a a május-augusztus közötti időszakra esik). A legtöbb napsugárzás júliusra, a legkevesebb decemberre tehető. Az egész évet tekintve a legtöbb napsugárzás Dél-Szlovákiára, a legkevesebb Orava(Árva) és Kysuce () vidékére esik. ([34], saját feldolgozás) A napkollektorok kapacitásának feltételezett 60 %-os kihasználtsága mellett a napsugárzásból hasznosított összes energia elérné az évi 633 kWh/ m2-t. Jelenlegi tapasztalataink alapján ez az adat megközelíti a 500 kWh/m2 értéket. A fotocellák paneljeinek technikai fejlesztései 11-14%-kal javították meg azok energiaátalakító hatékonyságát. A napkollektorok reális alternatíváit mérlegelve a napenergia technikai potenciálja évi 9450 GWh (34 000TJ)-ban lett megállapítva. [34] A napenergia hőenergia előállítására való felhasználása A napenergia felhasználásának szintje 2005-ben megközelítőleg 100 TJ volt (több mint 50000 m2 napkollektor), évente kb. 5 ezer m2 napkollektor kerül felszerelésre. Az ilyen mértékű és ütemű felszereléssel Szlovákia lényegesen elmarad Ausztriával vagy Németországgal összevetve, ami az 1000 lakosra jutó napkollektorok mennyiségét illeti. Az egyetlen aktív napenergia-szisztémák a nap- (vagy szoláris) kollektorok. Napkollektorokat nemcsak háztetőkre szerelhetünk, hanem a megfelelően orientált lakóépületek oromzatára is, vagy az épületek közelében elterülő kihasználatlan területeken. A napenergia felhasználása nem is a rendelkezésre álló alkalmas területek hiánya által korlátolt, hanem elsősorban a nyári időszakban az alacsony kapacitású hő iránti kereslet hiányával. A napenergia nyári nagy többlettermelése idején csökken a napenergiahasznosító rendszer kihasználtságának foka, ezáltal romlanak gazdaságossági mutatóik is. A családi házakban (CSH) gazdaságilag átgondolt módon napenergiával lehetséges a vízmelegítésre szükséges energia 60 %-át, a fűtésre szükséges energiának pedig 20 - 30 %-át megtakarítani abban az esetben, hogy a CSH alacsony teljesítményű kispotenciájú fűtőrendszerrel van ellátva és jó a hőszigetelése. [34] A napenergia fő potenciálját a családi házak és a soklakásos házak jelentik, ahol a meglévő fűtőrendszerek élettartama végéhez közeledik és elengedhetetlen az új rendszerbe való befektetés. A háztartásban szükséges melegvíz előállítására a napkollektorokat adaptálni lehet minden épülettípusra: családi házak esetén a kollektoroknak nem kell okvetlenül csak a tető déli oldalán elhelyezkednie, a bérházak többsége pedig lapos tetejű és területük általában elegendő napkollektorok elhelyezésére. A fűtés azonban alaposabb tájékozódást igényel, ezért a napenergia felhasználásának szándékát már az épület tervezésénél figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy a napenergia fűtésre lehessen felhasználva, az épület teljes energiaigénye kevesebb kell hogy legyen évi 50kWh/m2-nél. Az optimális energiaigény évi 30 kWh/m2 körüli. Ez azt jelenti, hogy az építménynek egyúttal jó hőszigetelésűnek kell lennie. Szlovákiában csak kevés épület felel meg ezen követelménynek, ahol az épület külső homlokzata megfelelő hőszigeteltségű. A napkollektoros rendszer fűtésre való felhasználása ezért csak új vagy felújított épületeknél jöhet szóba.[34] A mérhető befektetési költségek szempontjából nézve nagyon érdekesek a központi hőellátós rendszerek, melyek hőátvitele állandó, és ahol a napenergia-rendszer kis vagy semmilyen hőt nem állít elő. A társas lakóházak, nagy hotelek és kórházak esetében a napkollektorokat gyakran csak úgy dimenzionálják, hogy nyári időszakban részlegesen előmelegítsék a lakossági melegvizet. Bár ebben az esetben az energiaigénynek aránylag kis fokát biztosítja a napenergia, azonban ez a rendszer egységnyi területre átszámítva magas mérhető energianyereséggel működik, tehát alacsony a mérhető befektetés is. [34] A napkollektorokat középületek esetében főleg melegvízelőállításra használják, leginkább iskolákban, egészségügyi intézetekben, hotelekben és sportlétesítményekben, ahol meleg vízre egész évben szükség van. A napenergia jelentős potenciállal van jelen passzív napenergia-rendszerekben, ahol az épületek hőszigetelésének javításával minimalizálhatók a veszteségek és növelhetők a napenergia-forrás felhasználásának lehetőségei (speciális üvegezés, üvegfelületek tájolásának optimalizációja). Ezek az intézkedé-

53

3.


sek csak új lakóházakban és a terciáris szektor épületeiben oldhatók meg. [34] A napenergia elektromos energia előállítására való felhasználása Az elektromos áram előállítására felhasználható potenciál 1 540 GWhtesz ki (a SzK Energetikai politikája szerint), azonban a jelenlegi felhasználtság mértéke mindössze 0,1 GWh. A fotovoltaikus elv legfőbb előnye az energiaellátás decentralizációja. Hátránya viszont a magas befektetési költségek. • A fotovoltaikus technológia két eltérő rendszerkonfigurációból állít elő elektromos áramot: az izolált üzemmódban (off-grid) működő FV rendszerek alkotórésze az elem,mely az energia tárolására szolgál. Ezek a rendszerek aránylag kisméretűek (többnyire nem lépik túl a néhány kWp kapacitást) és elszigetelt térségek energiaellátására használatosak, pl.hegyi turistaházak, telekommunikációs vagy egyéb technika energiaellátására. • a FV rendszerek az EU országaiban sokkal gyakrabban használatosak az elektromos hálozatra kapcsolva (on-grid), ezek az előállított elektromos energiát közvetlenül az ellátóhálózatba vezetik.Az EU országaiban ezeknek a rendszereknek domináns részesedése van a FV generátorok összes installált kapacitásában (több mint 80%). A családi házak tetőin felszerelt rendszerek jellemző kapacitása 1-5 kWp, az elmúlt években befektetői szempontból nagyon vonzó a kiterjedt naperőművek építése 1-5 MW teljesítménnyel. A tipikus 1 kWp fotovoltaikus (FV) együttes a legelterjedtebb technológiával – kristályos szilíciummal – 9 m2 összterületű FV modult tartalmaz. Optimális dőlésszög és a rendszer 75%-os hatékonysága esetén, egy ilyen egység éves átlagban 960 kWh elektromos áramot álllít elő. Az elmondottakból következik, hogy 300 MWp beépített FV kapacitás Szlovákia egész évi áramfogyasztásának 1%-át fedezi. Ez a kapacitás egy lakosra kivetítve 0,6 m2 területű fotovoltaikus modulnak felel meg. A hagyományos energetikai berendezésektől eltérően a FV hatékonysága nem függ a rendszer nagyságától, így tehát a FV beszerelés nagysága változhat a kis házi méretű rendszertől a terjedelmes központi elektromos erő-

HU

művekig. [34] Tanulmányok rámutatnak, hogy a néhány %-os arányú decentralizált FV rendszerekben folyó áramtermelés nem veszélyezteti a jelenlegi áramszolgáltató hálózatból származó ellátás biztonságát, ellenkezőleg, segít fedezni a nappali órák megnövekedett áramigényét. A FV részarányának említett szint fölé emelkedése a jövőben igényelni fogja a hálozatok bővítését, többi forrással való jobb összehangolását és az energia- tárolókapacitások megerősítését. Szlovákiában kb. 14 000 nyilvános telefonautomata működik, és mindössze 40 közülük van ellátva fotocellákkal. Ezek a telefonautomaták mintegy 50 W teljesítményt igényelnek. Az ebben a szférában lehetséges fotocella-felhasználás összes potemciálja 0,7 MW. [34] Napenergia a Nyitrai kerület körülményei közt A 2006-ban kidolgozott “Megújuló energiaforrások intenzívebb felhasználásának stratégiája Szlovákiában“ dokumentum a napenergia felhasználásának következő gátjait sorolja fel: • S bár a Nap óriási energiatöbbletet nyújt számunkra, ezt hígított formában és egyenetlenül teszi (tél - nyár, éjjel - nappal, időjárás). Derült ég és a napsugarak merőleges beesése esetén az 1 m2-re jutó teljesítmény maximális értéke kb. 1000 W. Ezért a napenergia befogása, átalakítása és tárolása (akkumulációja) nagyobb befektetést igényel, mint a szilárd tüzelőanyagok elégetése. A befektetés mértéke gyakran azáltal is nő, hogy nem veszik számításba a környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb károk kiküszöbölését, amelyek a napenergia-felhasználását kísérik. • a napenergia átalakításának hatékonysága a jelenlegi fotovoltaikus (FV) elemek esetében 4-11 % (vékonylemezes technológia ) -tól 15-18 %-ig (kristályos szilícium) terjed. A fotovoltaika üzleti felhasználása aránylag új és az egyéb MEF-technológiákkal szemben lényegesen nagyobb beruházást igényel. A más országokban megvalósuló támogatásoknak köszönhetően azonban gyorsan nő (40 % évközi növekedés 2000-től) és egyúttal jelentős újításokon megy keresztül, ami csökkenti az előállítási költségeket.

5. tábl. A vízszinte felületre éső napsugárzásból származó energia a Nyitrai kerület egyes járási székhelyein (Wh.m2/nap)

Komárom

Léva

Nyitra

Érsekújvár

Vágsellye

Nagytapolcsány

AranyosMarót

Január

938

922

896

920

903

887

906

Február

1 646

1 623

1 591

1 626

1 603

1 564

1 597

Március

2 787

2 741

2 717

2 768

2 743

2 684

2 712

Április

4 266

4 153

4 170

4 236

4 221

4 076

4 107

Május

5 265

5 138

5 144

5 231

5 197

5 056

5 092

Június

5 768

5 561

5 585

5 718

5 637

5 423

5 518

Július

5 968

5 735

5 690

5 864

5 760

5 585

5 652

Augusztus

4 932

4 740

4 733

4 865

4 805

4 606

4 669

Szeptember

3 650

6 509

3 472

6 584

3 551

3 365

3 446

Október

2 264

2 214

2 191

2 234

2 223

2 143

2 194

November

1 139

1 074

1 035

1 099

1 052

1 012

1 046

December

718

696

665

700

670

654

679

Összesen

3 287

3 184

3 166

3 246

3 206

3 096

3 143

Hónap

Forrás: A Nyitrai kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdészeti biomassza felhasználásáról, 2006

54

3.


A besugárzott, délnek irányított síkfelület optimális konstans dőlésszögét, mely a Nyitrai kerületben a maximális éves napenergia-befogadást biztosítaná, 35°-ban állapították meg. Alapjában véve érvényes, hogy a napenergia felhasználásához nyáron a kisebb dőlésszögű (kb. 30°-ig) felületek (pl. kollektorok), télen a nagyobb dőlésszögűek (60° feletti) alkalmasak. A napenergia felhasználásának akadályai: • magas beruházási költségek, • hiányos ismeretek a FV technológiák felhasználásával kapcsolatban, • a napenergia elektromos árammá alakításának kis hatékonysága A napenergia hőtermelésre való felhasználásának akadályai: • a hőtárolás csekély lehetőségei, • napkollektorok felszerelését támogató igényes programok hiánya, • nagyobb befektetési költségek [26]

3.2 A geotermikus energia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja A Föld jelentős energiapotenciáljáról van szó. Tulajdonképpen a Föld belső tartalékáról beszélhetünk, mely a nagy felezési idejű rádioaktív anyagok bomláshőjéből keletkezik. A geotermikus energia a felső és a mélyebb zónák közti hőmérsékletkülönbség következtében , sugárzás, áramlás és hővezetés útján a földfelszín irányában mozog. [29] A geotermikus energia forrásait az ásványokból történő hőenergia-átvitelük szerint általában akövetkezőképpen oszthatjuk fel: • hidrogeotermikus források, melyek esetében a geotermikus víz a fontos – föld alatti víz, mely gyűjtőközegként és hőszállításra szolgál, a föld hőjének ásványi közegből való felhasználására. Ide tartozik a geotermikus gőz is. A geotermikus energia ezen forrásainak régi hagyományai és hatékony technológiái vannak • a száraz ásványok hőenergiája, annak mélyből a felszínre történő felhozatalát egy technológiai folyadék művileg előállított réses hőcserélőn keresztüli recirkulációja oldja meg két mélyfúrás között. Ezen geo-

HU

termikus forrás felhasználása jelenleg gyakorlatilag tudományos projektek szintjén történik. [26] Jelenleg csak a hidrogeotermikus forrásoknak van jelentősége gyakorlati felhasználás terén, melyek esetében a leggyakrabban használatos osztályozási szempont a hőmérséklet. Ennek alapján alacsony-, közepes- és magas hőmérsékletűekre osztjuk őket. Az ezen kategóriák közötti határok azonban nem egységesek és különböző szerzők a források felhasználási szándéka szerint különböző értékeket használnak. Szlovákiában a geotermikus források következő osztályozása a megszokott (Franko a kol., 1995): • alacsony hőfokú 20 – 100 °C • közepes hőfokú 100 – 150 °C • magas hőfokú 150 °C felett Szlovákiában mindezidáig 116 geotermikus furatot tartanak nyilván, melyek vízhozama kb. 1787 l/s-1 és hőmérséklete 18 - 129 0C között változik.A termálvizeket 92 - 3616 m mély furatokkal érték el. A furatok nyílásánál megjelenő szabad átfolyás néhány tized l/s-től 100l/s között változik.Ásványi anyag-tartalmukat illetőleg főleg Na-HCO3, CA-Mg-HCO3 és Na-Cl típusú vizekről van szó, az ásványkoncentráció 0,4 – 90,0 g/l. A vizek hőteljesítménye 15°C refernciaérték mellett 306,8 MWt, mely 5,5 %-a a SzK teljes geotermikus potenciáljának, melyet geológiai kutatásokkal 5 538 MWt-ra becsültek. Geotermikus energiát jelenleg Szlovákiában 35 helyszínen használnak fel, ennek hőtermelésre felhasználható kapacitása kb. 131 MWt, de aránylag alacsony, 30 %. a hatékonyságuk A környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint 25 MW hőenergia geotermikus forrásból való előállítása mellett körülményeink között 200 nap fűtés esetén 42 600 tonna barnaszén, ill. 16 millió m2 földgáz takarítható meg. Ezen fosszilis források geotermikus energiával történő helyettesítése révén jelentős kibocsátás-csökkentés érhető el - a barnaszént tekintve: szilárd szennyezőanyagok(SZSZA) 208 t, SO2 790 t-val, NOx 125 t-val, CO2 42 t-val; a földgázt tekintve: (SZSZA) 1,5 t-val, SO2 0,3 t-val, NOx 59 t-val és a CO2 –t tekintve 4,32 t évente. [26]

1. kép A geotermikus vizek és perspektivikus területek felosztása Szlovákiában

Magyarázat: 1 perspektivikus terület száma / geotermális furatok száma 2 hegyvonulatok övezete 3 geotermális furattal ellenőrzött termálvízzel rendelkező perspektivikus területek 4 geológiailag kiértékelt perspektivikus területek termálvíz felkutatásának céljával 5 geomorfológiai ismeretek alapján perspektív területek termálvíz előfordulási valószínűséggel

55

3.


Üvegházak fűtésére 12 körzetben használnak termálvizet, zöldség és virágtermesztés céljából egyaránt. A geotermikus energia így a következő helyeken kerül hasznosításra: Bešeňová, Podhájska, Čiližská Radvaň, Topoľníkz, Tvrdošovce, Horná Potôň, Dunajská Streda, Vlčany, Veľký Meder, Topolovce, Dunajský Klatov és Králová pri Senci. [26] Irodaépületek és üzemhelyiségek fűtésére a geotermikus energia Galanta, Topoľníky, Komárno, Bešeňová, Liptovský Trnovec és Poprad helységekben kerül hasznosításra. Hotelhelyiségeket Bešeňová, Veľký Meder, Podhájska és Štúrovo helységekben fűtenek. Galántán lakásokat, kórházat, nyugdíjas ott-

HU

hont és a Galandia élményfürdőt, Nováky – Košiban a bányászok öltözőit és a barnaszénbánya szellőzését is termálvízzel fűtik. 32 helyen a termálvizet üdülési célokra használják, főleg medencék felengedésére (Poprad, Vrbov, Liptovský Trnovec, Bešeňová, Oravice, Podhájska, Senec, Kráľová pri Senci, Dunajská Streda, Galanta, Veľký Meder, Lehnice, Diakovce, Topoľníky, Tvrdošovce, Nové Zámky, Šaľa, Poľný Kesov, Gabčíkovo, Štúrovo, Komárno, Patince, Bánovce nad Bebravou, Malé Bielice, Partizánske, Chalmová, Koplotovce, Kremnica, Sklené Teplice, Rajec, Dolná Strehová, Tornaľa).

6. táblázat Szlovákia hasznosított termálvizeinek kerületek szerinti felosztása

Felhasználó helyek száma

Összes hőteljesítmény (MWt)

Felhasznált hőteljesítmény (MWt)

Részarány (%)

Pozsonyi

0

4,42

0

0

Nagyszombati

11

72,27

44,47

34,03

Nyitrai

9

57,57

40,13

30,71

Trencséni

3

4,54

4,49

3,44

Žolnai

5

35,25

25,26

19,33

Besztercebányai

5

9,39

5,15

3,94

Eperjesi

2

26,87

11,16

8,54

Kassai

1

33,54

0,01

0,01

Összesen

36

243,85

130,67

100,0

Kerület

Forrás: A Nyitrai kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdészeti biomassza felhasználásáról, 2006 A fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a létező termálvízforrások második legnagyobb felhasználható teljesítménye a Nyitrai kerülethez kötődik, a legfontosabb helyszínek pedig Podhájska, Tvrdošovce, Diakovce és Štúrovo. A Dunamenti síkság központi elevációja A Dunamenti síkság központi elevációja - Galánta térsége szerkezeti-geológiai szempontból a galántai mélyedést jelenti, geotermál-forrásokkal, ill. furatok felhasználásával. Priemerná hodnota teploty v hĺbke 1000 m mélységben az átlaghőmérséklet 50,3°C, 1500 m mélységben 69,6°C, 2000 m mélyen 88,5°C és 2500 m mélységben eléri a 106,0°C-t. A hőátfolyás sűrűsége 71,4 – 81,6 mW/m2 s között változik, átlagértéke 76,8 mW/m2. Ezen a területen petrogén termálvizek fordulnak elő, a Na-HCO3 típusúak ásványi anyagtartalma 1g/l-ig, Na-Cl tÍpusú vizek Al jelenlétében 30 mval% felett és a Na-HCO3 tÍpusú ásványi anyagtartalma 1 – 5 g/l és erőteljes Na-Cl tipus 5 – 10 g/l ásványtartalommal. A termálvizforrások összesített természetes mennyisége 176,0 l/s értékű,ami megfelel a geotermál energia összesített természetes mennyiségének, 39,7 MWt. Komáromi magastábla/kéreg Komárňanskú vysokú kryhu obmedzuje izobata 700 – 800 m kriedového karbonátového podložia, ill. ezen izobaták közelében futó tektonikus vonalak. A termálvizek triasové dolomitokra és mészkőre kötődnek. Teplotné pole komárňanskej vysokej kryhy je v hlavnej miere formované konvektívnym prenosom tepla a charakterizujú ho anomálne nízke hodnoty teplôt. Ich priemerná hodnota v hĺbke 1 000 m je 24°C, v hĺbke 2 000 m 34°C a v hĺbke 3 000 m 44°C. Hustota tepelného toku je okolo 60 mW/m2. Chemické zloženie geotermálnych vôd je tu reprezentované Ca-Mg-HCO3 typom s mineralizáciou okolo 0,7 g/l.

56

Komáromi magas kőzettömb A komáromi magas kőzettömböt a 700-800 m mélységben húzódó krétakarbonátos aljzat határolja be, ill. az itt taéálható mélységvonalak (izobaták) közelében húzódó tektonikus vonalak. A geotermikus vizek itt harmadkori dolomitokhoz és mészkőhöz kötöttek. A komáromi kőzettömb hőmérsékleti mezeje legfőképpen konvektív hőátviel által alakult ki, és anomáliásan alacsony hőmérsékletek jellemzik.Ezek átlagos értéke 1 000 m mélységben 24°C, 2 000 m mélységben 34 °C 3 000 m mélyen pedig 44°C. A hőátfolyás sűrűsége kb. 60 mW/m2. A termálvizek vegyi összetétele Ca-Mg-HCO3 típusú, 0,7 g/l körüli ásványianyag-tartalommal. A természetben fellelhető geotermális energiaforrások összmennyisége 133 l/s értékű, ami 9,7 MWt geotermikus energiának felel meg [27] A Felsőnyitra - medence A Felsőnyitra-medence termálvizei a krízsnani és a chocsi karbonátos vetődéshez kötöttek, ebből következik vegyi összetételük is. A karbonátos chocsi vetődés vizei Ca(Mg)-HCO3 típusúak, összesített ásványtartalmuk 1 g/l-ig terjed, a krízsnani vetődés vizei Ca(Mg)-HCO3 -SO4 típusúak, összesített ásványtartalmuk 2,1 g/l A felszín alatt 500 m mélységben előforduló hőmérsékletek 22,5 – 32,5°C között változnak, 1000 m mélységben 35 – 50°C, 1500 m mélységben 50 – 65°C, 2000 m mélységben 60 – 80°C, 2500 m mélységben 70 – 90°C és 3000 m-rel a felszín alatt elérik a 80 – 100°C közti értékeket is. A hőátfolyás sűrűsége 70,2 – 84,4 mW/m2 intervallumban változik, statisztikai átlaga 79,2 ± 4,6 mW/m2. A termálvízforrások természetes összmennyisége 140 l/s, ami az összesített természetes geotermikus energiaforrások 29,1 MWt-nek felel meg. A SzK aktualizált Energetikai koncepciója alapján várható, hogy 2010-ben a geotermikus források hitelesített potenciálja 1200 MWt tesz ki, amelyből az elvárható felhasznált hőteljesítmény 360 MWt lesz. [26] A Nyitrai Kerületben Galántán használják fel nagymértékben a geotermikus energiát, ahol geotermikus állomást helyeztek üzembe, amely két fúrás-

3.


ból fogadja a termálvizet és kb 1300 lakás,valamint a közelben lévő kórház és egészségügyi központ hőellátását biztosítja. Szlovákiában egyedülálló projektről van szó, melyben a geotermikus hő a lakosságot szolgálja. A kb. 77°C hőmérsékletű termálvíz két, 2100 m mély furatból jön elő. A furatok vízbősége 15,7 l/s és 18,0 l/s, ez összesen 33,7 l/s-ot tesz ki. Az elért hőmennyiség kb. 7 MW és a hőigényeket 0°C külső hőmérsékletig képes fedezni. Ha a külső hőmérséklet 0°C alá esik, automatikusan bekapcsolódnak a gázkazánok, melyek csúcsteljesítményű hőforrásként szolgálnak. A galántai geotermikus állomás fő előnyei közé tartozik a környezetbarát hőelőállítás, mely során csak nagyon kevés égéstermék keletkezik, és nem utolsósorban a hő nagyon kedvező ára. Az üzemelés tíz éve során nem történt egyetlen komolyabb technikai probléma sem és a geotermikus állomás megbízhatóan látta és látja el hővel minden fogyasztóját. Nemrégiben fejezték be Galántán a termálfürdő építését,amely fő forrásként az energiacentrumból kiengedett, már egyszer felhasznált termálvizet használja. Hőszivattyúkat is beszereltek, melyek az alacsony hőfokú termálvíz felhasználását biztosítják. A termálfürdő a geotermikus energia felhasználásának magasabb fokát jelenti és egyben jelentős hozadékkal is jár, az idegenforgalom fejlesztése terén Galántán. [31] Podhájska község a Dunamenti alföld (Kisalföld) területén fekszik. Geológiai szempontból a Dunamenti alföldet Lévai kryhának nevezik, mely egyike Szlovákia perspektivikus hidro-geotermális területi egységeinek. 1973-ban Podhájskán kimélyítették a Po-1 fúrást, mely jelentős Na-Cl típusú termálvízkészletre bukkant, 19 g/l ásványianyag-tartalommal. 1973-tól a vizet üvegházak fűtésére és a termálfürdő igényeinek kielégítésére használták. A termálvízforrás maximális vízbősége 45 l/s, de átlagosan csak 20 l/s-ot hasznosítanak. A víz hőmérséklete 82°C és a furat felhasználható energetikai potenciálja 12,6 MWt. Az elhasznált termálvizet egy patakba engedték bele,

HU

ami negatív hatással volt a környezetre. Emellett a furat nyomásának mértéke fokozatosan csökkent. Ezen negatív jelenségek kiküszöbölése végett 1986-ban a Po-1 furattól 2 km-re északkeleti irányban kimélyítették a visszasajtoló GRP-1 furatot. Elvégezték a komplex visszasajtoló vizsgálatokat, nagyon pozitív eredményekkel. 1996-tól a termálvíz egész átvett mennyisége kb. 45°C-ra való lehűlés után a GRP-1 furat segítségével visszakerül a földkéreg belsejébe. Szlovákiában ez az egyetlen ilyen megvalósult projekt, melynél a felhasznált termálvízet visszajuttatják a földbe. [32] Jelenleg Vágsellyén valósítanak meg egy 1800m mélységű geotermikus fúrást. Sellye városa a furatot háztartások termálvízzel történő fűtésére tervezi felhasználni, ill. üdülési céllal a termálfürdő ellátására. A víz hőmérséklete a fúrás szájánál 65 – 73 °C közötti kellene, hogy legyen, a vízbőség pedig szivatásátömlesztéssel 15 l/s, az ásványianyag-tartalom 3,5 - 5 g/l. A víz felhasználható energetikai potenciálja 10 °C-ra történő lehűtés esetén 3,957 MW. A geotermikus energia a hőszivattyúkkal kombinálva cca 73 %-át biztosítják be az éves hőenergia-előállításnak (63 510 GJ), a többit kogenerációs egységben (15% - 12 717 GJ) és gázkazánokban (12% - 10 715 GJ) termelt hő fogja befedni. A jelenlegi állapottal összehasonlított földgáz-megtakarítás cca 1,4 mil. m3 évente, amely a CO2 kibocsátás éves cca 2 900 tonna csökkentésének felel meg. A geotermikus energie termálvízfürdő céljaira történő felhasználását Dvory nad Žitavou (Udvard) községben is tervezik, ahol egy régi fúrást szeretnének felújítani. A 2,5 km mély furatból, amely 280 m-re délnyugatra fekszik az Udvardról Érsekújvárba vezető úttól, 60 C hőmérsékletű termálvíz tör fel. (forrás: saját feldolgozás) A felsorolt geotermikus furatokon kívül Zemné (Szímő) község közelében hasonló kutatások folytak, melynek eredményei a 7.sz.táblázatban tekinthetők át.

7. táblázat A Zemné község környékén végzett fúrások adatai

Furat mélysége

A réteg keletkezése

Furat vízbősége (l/s)

Víz hőfoka (°C)

Hő-teljesítmény (MW)

Víz vegyi öszszetétele, típusa

FGV-1 Vágfarkasd

2 500

pont homok

10

68

2,22

Na-HCO3

GNZ-1 Érsekújvár

1 506

pont homok

4,5

59

0,83

Na-HCO4Cl

FGTv-1 Tardoskedd

2 406

pont homok

20

70

4,6

Na-HCO3

Furat Helyszín

Forrás: saját feldolgozás

3.3 A szélenergia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja A szél energiája a nap tevékenységéből ered, a földfelszín egyenetlen felmelegedése által keletkezik. A levegő felmelegedése és azt követő magasba emelkedése révén létrejön a légtömeg Föld körüli áramlása. A szélenergia tiszta, megújuló és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrást jelent, mely nem rontja természetes környezetünk állapotát, mivel felhasználásakor nem keletkezik veszélyes hulladék és széndioxid sem, ami a környezet felmelegedését és kiszáradását okozná. A szélenergia kihasználásának és szélerőmű-parkok létrehozásának nagy jelentősége van a fenntarthatóság szemszögéből nézve – a szél fújni fog a Föld szén-, kőolaj- és uránkészleteinek kiapadása után is. Egyúttal, a szélerőmű-parkok biztonságosak, építésük nem igényes, a szélturbinák környezetét működésük során ugyanúgy teljes mértékűen ki lehet használni, mint megépítésük előtt. Ezen pozitív állítások ellenére a szélenergia-termelés nem garantálható, mivel a szél intenzitását ill. irányát nem tudjuk befolyásolni és túl erős ill. túl gyenge intenzitás esetén a szélturbinákat ki kell kapcsolni. Úgyszintén, szélerőműparkok nem létesíthetők bárhol, olyan helyszínek felelnek meg e célnak, ahol nyitott térségen elégséges intenzitású szél van jelen. (forrás: saját elemzés) A szélenergia felhasználásának olyan térségek felelnek meg, ahol a szél sebességének átlagértéke eléri a 60 m magasságban mért minimális 6,0 m/sot. Ennél kisebb átlagos szélsebességgel rendelkező területek nem megfelelőek, mivel nem jön létre elégséges energia-termelési teljesítmény. Szélerőművek létesítésére alkalmas területek hegyvidéken ill. a síkságokon találhatók. Szélturbinák létesítése kizárt a nemzeti parkok területén, ezáltal az össz-potenciál lényegesen lecsökken. Bár a fennmaradó potenciál hatékony felhasználására csak némely terület alkalmas, mely Szlovákia területének csupán kis részét teszi ki, megállapítható, hogy szélerőmű-parkok létesítésére aránylag sok megfelelő térség létezik országunkban. A megfelelő időjárási viszonyok mellett azonban meg kell említenünk egy másik döntő tényezőt, t.i. az elektromos szolgáltatói halózatra-kapcsolás lehetőségét, továbbá a védett természetvédelmi területek érintethetetlenségét ill. az adott

területek településszerkezeti eloszlását. Ezek a tényezők számos, szélintenzitásukat tekintve megfelelő lokalitást zárnak ki. [35] A SzK szélenergia-potenciálja csekély, mintegy 605 GWh/év. 2006-ban a teljes potenciál durván 2%-át jelentette az összes elektromos energia termelésből (31 417 GWh). Szlovákiában ez abból adódik, hogy az időjárási körülményeket és a többi tényezőt is egybevetve kevés a megfelelő terület ill. konkrét lokalitás. Általánosságban, a szélenergia felhasználására azok a területek alkalmasak, melyeken a szél erejének éves átlaga meghaladja a 6,5 m.s-1-ot. Az ennél alacsonyabb értéket felmutató területek energetikailag kevésbé alkalmasak. A szlovákiai helyzet legutóbbi feltérképezése alapján elmondható, hogy a > 5,5 m.s-1 értékkel rendelkező, szélturbinák hatékony felhasználására alkalmas terület mértéke nagyon alacsony. (cca 191 km2, ami mindössze 0,39 % Szlovákia egész területének). A SzK területének döntő része a szélenergia-felhasználást illetőleg a nagyon gyenge feltételekkel rendelkező kategóriába tartozik. (Szlovákia területének 16,4 %-án a szél átlagsebessége > 3,5 m.s-1, 2,369 %-án pedig > 4,5 m.s-1). E helyeken kisméretű individuális berendezések használata lehetséges, ám ezek az országos szélenergia-számvetésbe nem számolhatók bele. [20] Szakmai becslések szerint a helyi szélviszonyok mérései alapján és a szigorú környezetvédelmi előírások betartása mellett Szlovákiának az elkövetkező években több mint 600 MW kapacitású szélerőmű építésére van potenciálja, ami megközelítőleg 1 200 GWh elektromos áram előállításának felel meg. A szélenergia felhasználásának aránya így 4%-a lehetne az összes eneergiatermelésnek, ami már nem elhanyagolható mennyiség különösen arra való tekintettel hogy belföldi megújuló forrásról van szó. [35] A szélenergia-potenciál alapos felmérése Szlovákiában mindezidáig nem történt meg, az eddig elvégzett mérések csupán helyi jellegűek voltak. A fejlődés gátjai: • az éghajlati- és szélviszonyok elégtelen ismerete (a szél intenzitása és időbeli, földrajzi megoszlása), • éghajlati- és szélviszonyoktól való nagyfokú függőség, • a energiatermelés nagyarányú (cca 5% feletti) fluktuációs hatása az át-

57

3.

A MEF EGYES SZEGMENSEINEK JELLEMZÉSE , ALAPVETŐ KAPACITÁSAIK ÉS FEHASZNÁLÁSUK ELŐFELTÉTELEI SZLOVÁKIÁBAN ÉS A NYITRAI KERÜLETBEN viteli és áramszolgáltató rendszerre, ennek hatásával kapcsolatos ismeretek hiánya, • az áramellátó rendszer stabilitására vonatkozó kedvezőtlen hatás[36]

A szélerőművek helyének megválasztása A szélenergia hasznosítására azok a területek felelnek meg, melyek 60 m magasságban mért átlagos éves szélerőssége minimum 6,0 m/s. Ennél kisebb átlagos szélsebességgel rendelkező területek nem tartoznak a megfelelő lokalitások közé, mivel nem érhető el elégséges teljesítmény. [26] A szél iránya és sebessége két olyan paraméter, melyeknek megfigyelése és kiértékelése elengedhetetlen épp egy konkrét helyszínen megvalósítandó szélerőmű gazdaságosságának megítélésében. Logikusan következik tehát, hogy ezen mérések irányadóak a létesítmény pénzügyi oldalát és a befektetés megtérülését tekintve is. Egy újabb tényező, mely egy adott helyszín szélerőmű építésére való alkalmasságát nagymértékben befolyásolja, a széláramlás sebességeloszlása– valójában nem függ össze közvetlenül a meteorológiai jellemzőkkel, de nagyon nagy mértékben meghatározza a létesítmény elhelyezését és konstrukcióját – tehát az építmény technikai oldalát. Ez a tényező a széláram földfelszín feletti bizonyos magasságokban való eloszlását fejezi ki, (különböző szintmagasságokban mért különböző sebességek) – a szél természetesen eltérően viselkedik sík terepen, hegygerincen , a völgyekben , illetve önmagában álló terepakadályba való ütközésnél. [37] Terepegyenetlenségek A földfelszín (terep) és a rajta lévő növényzet ill építmények a szél erejét jelentősen befolyásoló tényező. A terepen meglévő akadályok összességét gyakran mint a terep egyenetlenségét emlegetjük. A földfelszín feletti magasság emelkedésével az egyenetlenség mértéke csökken és a légáramlás laminárissá válik, ami egyúttal nagyobb szélsebességet is jelent. Magasan a föld felett (kb. 1 kilométer magaságban) a szél sebességét a terep gyakorlatilag nem befolyásolja, ezzel szemben kisebb magasságokban ez a befolyás nagyon erős. A szélenergia felhasználását illetőleg alapvető fontosságú a tény, hogy minél nagyobb a terep egyenetlensége, annál jobban lassítja az a légáramlást. A szél áramlását leginkább az erdők és nagyvárosok lassítják, ezzel szemben sík terepen vagy vízfelszín felett a szélsebesség gyakorlatilag nincs befolyásolva. Az épületek, erdők és más akadályok nemcsak lassítják a szelet, hanem annak turbulenciáját is okozzák, amely rossz hatással van a turbinák működésére is. A terep jellegének meghatározása során annak egyenetlenségét gyakran különböző osztályokba soroljuk. Minél magasabb az egyenetlenség kategóriája, annál nagyobb anak egyenetlensége és annál nagyobb mértékű a széláram lassulása. A tenger felszíne a kiindulópont, melynek egyenetlenségi osztálya/kategóriája 0. Szélerőművek létesítésére alkalmas területek hegyvidéken és síkságokon találhatók. Szélturbinák létesítése kizárt a nemzeti parkok területén, ezáltal az össz-potenciál lényegesen lecsökken. Bár a fennmaradó potenciál hatékony felhasználására csak némely terület alkalmas, mely Szlovákia területének csupán kis részét teszi ki, megállapítható, hogy szélerőmű-parkok létesítésére aránylag sok megfelelő térség létezik országunkban. A megfelelő időjárási viszonyok mellett azonban meg kell említenünk egy másik döntő tényezőt, t.i. az elektromos szolgáltatói halózatra-kapcsolás lehetőségét, továbbá a védett természetvédelmi területek érintethetetlenségét ill. az adott területek településszerkezeti eloszlását. Ezek a tényezők számos, szélintenzitásukat tekintve megfelelő lokalitást zárnak ki. [26] A szélenergia felhasználásának környezeti hatásai A világ számos helyén a szélerőművekre mint az elektormos áramtermelés problémájának ökologikus megoldására tekintenek. A kis turbinák semmilyen negatív hatással sincsenek környezetükre. Nagyobb turbinák esetében problémaként jelenhet meg a zajszint emelkedése, a vizuális hatás ill. az elektromágneses tér zavarása. Zajszint A szélturbinák által okozott zaj a levegő turbulenciájának következménye, amely akkor keletkezik, amikor a rotor lapjának teteje elhalad a turbina oszlopa mellett, ill. az áttételszekrény működése közben. Az alacsony frekvenciájú zaj a kis hatékonyságra utal- a környéken lakók számára is elviselhetetlen, ezért a gyártók intenzíven foglalkoznak ezzel a problematikával, melynek eredményeként a modern turbinák zajszintje lényegesen csökkent. Kritikus zajszintnek a 40 dBA-t tartják, mely mellett az ember aludni képes. Ez a zajszint általában, nagy szélturbinák esetében 250 méteres távolságon belül jelentkezik. Az elfogadható zajszint mértéke azonban egyénenként nagymértékben eltérhet. Vizuális hatás, a táj esztétikai összképe A szélturbinák nagy távolságból láthatók, a lakosság egyes csoportjai

HU

a domborzat zavaró elemeiként tekintenek rájuk. Az igazság az, hogy a táj nagyon gyakran be van építve más magas objektumokkal, mint pl. amilyenek az elektromos vezeték póznái, melyek ellen nincs kritikai ellenvetés. A környező táj vizuális összhatásának negatív befolyásolása mellett időnként biztonsági tényezőként is tekintenek rájuk, mivel kockázatot jelenthetnek az alacsonyan közlekedő kisrepülőgépek számára. Számukra a turbinák magas tartóoszlopai időnként veszélyt jelenthetnek. Az elektromágneses tér zavarása A televíziós, rádió- és radarhullámokat (elektromágneses sugárzást) gyakorta zavarják az elektromos vezetékek. Ezért a működésben lévő turbinák minden fémalkatrésze bizonyos kockázatot jelenthet. Manapság azonban a rotorok lemezei kizárólag műanyagból és fából készülnek, melyek nem befolyásolják az elektromágneses hullámokat. A repülőterek közelében felállított turbináknak sincs kimutatható hatása a radarállomások működését illetőleg.[4] Madarak A szélerőművekkel kapcsolatosan nálunk is legvitatottabb kockázati tényezőt a madarak az erőmű egyes részeivel való közvetlen összeütközése jelenti (Štekl, 2002, Barrios & Rodriguez 2004, Blaškovič, 2004, Fischer, 2005 és mások). A madarak megsérülhetnek és elpusztulhatnak az álló részekbe, struktúrákba való ütközéskor (tartóoszlopok), a rotorok álló- vagy forgó részeibe ütközéskor, vagy elérhetik és megsebesíthetik őket a forgó lapátok által létrehozott légörvények (Fox et al. 2006). A madarak ütközésének fő oka, hogy nem képesek időben észlelni a szélerőművek egyes szerkezeti elemeit. A kedvezőtlen látási feltételek mellett (csökkent látási viszonyok, sötét, zavaró ellenfény) két feltevéssel is magyarázható ez a jelenség: (1) a túl gyorsan mozgó objektumok észlelhetőségének csökkenése, mint pl. a régebbi típusú szélturbinák rotorlapjai, melyeket a madarak sem képesek saját látásukkal észlelni (Hodos et al. 2001), ill. (2) a madarak, elsősorban a vadászó ragadozók képtelensége egyszerre figyelni a zsákmányra és a turbinák általi veszélyeztetésre is. Mint ahogy az több dániai tanulmányból kitűnik, a madarak ritkán ütköznek a szélturbinákkal. Az egyik ilyen tanulmány 2 MW-os, 60 m átmérőjű rotor hatását vizsgálta Tjaereborgban. A radaros megfigyelések eredményei azt mutatták, hogy a madarak nappal és éjjel is biztonsággal ki tudtak térni a turbina elől, 100-200 méter távolságban előtte biztonságos távolságban kerülték azt meg. Sőt, Dániában léteznek olyan turbinák, melyek oszlopain bizonyos madárfajok fészket raknak. Az egyik ismert hely, ahol madarak turbinákkal ütköztek a kaliforniai Altamont Pass. Ebben a térségben néhányszáz turbina gyakorlatilag “szélfalat” alkotott és szó szerint elzárták az átjárót, miáltal nagymértékben korlátozva lett a madarak biztonságos mozgása. [4] Denevérek A szélerőművek denevérekre kifejtett hatása 2 fő csoportra osztható – az építés során és az üzemelés során előfordulóakra. Az építkezés a vadászterület, az élő- és búvóhelyek csökkenésével jár. Az építkezés során meglévő hatás kismértékű a denevérek állományát illetőleg, mivel többnyire kis területet felölelő építkezésekről van szó (Bach & Rahmel, 2006). Abban az esetben azonban, amikor szükséges a növényzet eltávolítása ill. a favegetáció részleges kitermelése, a hatások jelentős mértékben nőnek- mindez negatív hatással jár a búvóhelyeket és a vadászterületet illetően is. A szélerőművek építése az esetek többségében vegetáció nélküli területen valósul meg, mivel a felszín magasabb fokú egyenetlensége csökkenti azok teljesítményét. Az üzemeltetés során előforduló hatások a következőképpen oszthatók fel (Bach & Rahmel, 2004, Bach & Rahmel, 2006, EUROBATS 2006): o ütközés o vadászterület elvesztése o mozgás akadályoztatás o ultrahang-kibocsátás Szlovákiában a denevérek problematikájával több publikáció is foglalkozik. (Ceľuch, Kaňuch, 2005, Ceľuch, Danko, Kaňuch, 2006). A szélenergia felhasználásának jelene és kilátásai szlovákiai körülmények között, a Nyitrai Kerületben Jelenleg Szlovákiában 3 kisebb szélerőmű-park létezik, 5,1 MW teljesítménnyel. Az első szélerőmű Cerová (Korlátkő) településen az Erdőháton (Záhorie) lett üzembe helyezve 2003 októberében. Ezen szélerőmű felszerelését és technológiáját egy dán vállalat nyújtotta, az építési munkálatokat a község végezte el. Az erőmű a község tulajdonában van, a Green Energy Slovakia nevű magánvállalat üzemelteti. A szélerőmű egy mészkő-sziklán létesült, a község Cerová – Rozbehy(Korlátfalva) részén. A szélerőmű összteljesítménye 4 x 660 kW, 2,64 MW, az aggregátorok száma 4.

58

3.


HU

2. kép: A Rozbehy-i Mészkősziklán épült szélerőmű látképe

A második szélerőmű Myjava – Ostrý vrch térségében 2004 júliusában lett üzembe helyezve, teljesítménye 500 kW egy aggregátorral. A legújabb projekt a Skalité (Sziklaszoros) (Kysuce-Kiszuca) szélerőműpark megépítése volt 4 x 500 kW kapacitással. Az 1.szakasz 2005 szeptemberében lett üzembe helyezve. A felszerelés költsége mintegy 45 mil. Sk.MW-1 volt. A négy szélturbina becsült éves össztermelése 3 200 MW/h, ami 1 200 háztartás áramszükségletét fedezi. [15] A szélerőműpark üzemeltetése teljes mértékben automatizált, számítógéppel vezérelt és a Green Energy Slovakia kft.diszpecsingjéből ellenőrzik. A jövőben további 6 turbina felszerelését tervezik, ezáltal a teljes felszerelt teljesítmény eléri az 5 MW-ot. A szélturbinák típusa: VESTAS V39-500 kW. [37]

1

Szlovákiában ma 5600MW beépített teljesítmény halózatra kapcsolását kérvényezik, ez az érték azonban irreális. Ez a mennyiség magában foglalja a duplicit és fiktív igényeket is, tekintetbe véve, hogy Szlovákia reálisan megbecsült felhasználható potenciálja 600-1000 MW installált teljesítményre tehető. A Green Energy Slovakia kft. a Nyitrai járásban három szélerőműparkot tervez megépíteni. A parkokat a Zbehy - Alekšince, Cab és Lehota - Veľké Zálužie térségben tervezik. A 16 szélerőmű összköltsége mintegy 49 millió eurót, azaz 1,85 milliárd koronát ér majd el. A parkok évente 45 millió kWh elektromos energiát állítanak majd elő. A Nyitra menti dombvidéken a társaság a megfelelő méréseket 2004 szeptembere és 2005 októbere között végezte el. Vágsellye járásban 2 új szélerőműpark létesülhet 23 erőműteleppel, melyek beépített összteljesítménye 60 és 63 MW között lesz. Az egyik építését a SWP kft. Zsigárd község kataszterében tervezi. A Vágsellyei járás másik szélerőműparkja Močenok (Mocsonak) község térségében épül majd. A szélerőművek évente 98 - 119 gigawattóra elektromos áramot termelnek majd annak függvényében, hogy a befektető milyen variáns mellett dönt. A SzK Környezetvédelmi Minisztériuma nyilvánosságra hozta a projekttel kapcsolatos végső álláspontját, melyben annak megvalósítását több, mint 30 feltétel teljesülése mellett javasolja. A befektetők, akik a Szlovák Szélenergia Társaság tagjai, mintegy 290 szélerőmű építését tervezik Szlovákiában, ezek tervezett beépített összteljesítménye 670 megawatt körüli értékű lesz. Azonban ennek a társaságnak nem tagja minden olyan vállalat, mely szélturbinákat tervez építeni, így végső soron a szélerőműpark építése iránti érdeklődés még nagyobb mértékű lehet.

forrás: www.obeccerova.sk [44] 3. kép A Myjava – Ostrý vrch szélerőműpark

2 Forrás: Vozár, Ján 2009. Szélenergia Szlovákiában és a világban [17] 4. kép Skalité (Sziklaszoros) – Poľana (Kysuce)

3 5. kép Szélerőmű-parkok Szlovákiában Forrás: www.skalite.sk [46]

Forrás:www.zmz.sk/doc/6_Rusnak_Jozef.ppt [45]

A Nyitrai közigazgatási terület szélerőmű-építésre alkalmas helyszínei Az új szélerőművek telepítésére szánt területek alkalmasságát a Green Energy Slovakia Kft. által előkészített építkezés tervezetének kidolgozása alapján ítélhetjük meg. A Nyitrai közigazgatási területen tervezett szélerőműparképítésekről van szó, konkrétan a következő helyszíneken: Čab (Csabb) – 1 új szélerőmű VESTAS V 90 (vagy V 80) /100,0 – 2,0 MW (ez egy 2,0 MW beépített teljesítményű szélerőmű 90,0 m vagy 80,0m átmérőjű rotorral ahol a turbina tengelymagassága 102,0 m), Lehota – Veľké Zálužie (Abaszállás-Nyitraújlak)– 6 új szélerőmű VESTAS V

100 / 100,0 – (ezek 2,75 MW beépített teljesítményű szélerőművek 100,0m rotorátmérővel, a turbina magassága 102,0 m), Zbehy (Üzbég) – 9 új szélerőmű VESTAS V 100 / 100,0 – 2,75 MW (ezek 2,75 MW beépített teljesítményű szélerőművek 100,0m rotorátmérővel, a turbina magassága 102,0 m), Ezen helyszínek szél – energetikai potenciálja már kiértékelésre került, amit a szél erősségének és irányának egyenesen a helyszínen mért értékeivel dokumentáltak. A helyszínek szélerőmű hatékony üzemeltetésének feltételeit teljesítik, így környezetileg tiszta elektromos energia termelésére alkalmasnak lettek értékelve..

59

3.


3.4 A biomassza és a biogáz előallításának alapvető jellemzői és potenciálja A biomassza legnagyobb technikai potenciálja és jövője a központifűtéses rendszerek számára szükséges hőenergia előállításában rejlik, kisebb mértékben a háztartások hőenergia-ellátásában pelett, brikett, faapríték vagy fűtési szalma formájában. A biomassza intenzívebb felhasználását tekintve aránylag gyors megoldás a hőerőművekben fosszilis fűtőanyaggal kever-

HU

ve történt égetés, elektromos áram és hőenergia kombinált előállítása során. Nagyobb méretű létesítmények esetében az egyik legfontosabb tényező a logisztikai költségek optimalizálása. A biomassza előnye, hogy egyrészt változatos bemeneti nyersanyagokkal szolgál, másrészt széleskörűen felhasználható az energetika különböző területein. A biomassza energetikai potenciálja jelentős, elméletileg a Szlovák Köztársaság éves energiaszükségletének –amely 800 PJ- mintegy 15 %-át teszi ki. Ezen potenciál kihasználása esetén jelentősen növelhető lenne a megújuló forrásokból előállított energia részaránya Szlovákiában. Tekintetbe véve a biomassza jelentős potenciálját, felhasználásának mértéke nem elégséges – kevesebb mint 12%. A biomassza felhasználásának mértéke a bruttó energiafogyasztást tekintve 2005-ben 17 PJ volt, ami mindössze 2 %-ot tesz ki, eközben az EÚ átlaga több mint 4%. Szűkebb értelemben véve, biomasszának tekinthető minden növényi eredetű szerves anyag, mely a napenergia fotoszintézis által történt átalakítása során jött létre (fitomassza). A mi szempontunkból pontosabb a biomaszszának az a definíciója, mely mint mindenféle biológiai eredetű anyagról beszél, s ami magában foglalja a talajműveléses, hidropóniás eljárással vagy vízben termesztett növényi biomasszát, az állati eredetű biomasszát, különböző emberi tevékenységek szerves melléktermékeit és a szerves hulladékot is. Az energetikai célokra felhasznált biomassza lehet termesztéssel, célirányosan előállított biomassza, vagy a mezőgazdasági-, erdőgazdasági- és ipari tevékenységek, közszolgáltatások és természetvédelmi eljárások során keletkező szerves hulladék mint biomassza hasznosítása. A biomassza energetikai célokra történő hasznosításának módja nagymértékben függ a felhasznált biomassza fizikai és kémiai tulajdonságaitól. [26]

8. táblázat A biomassza energetikai célokra történő felhasználásának módjai

A biomassza átalakításának típusa

Termokémiai konverzió (száraz folyamatok)

Biokémiai konverzió (nedves folyamatok

Fizikai – kémiai

A biomassza átalakításának módja

Energetikai hasznosítás

Hulladékanyag vagy másodlagos nyersanyag

Égetés

hordozóhoz kötött hő

hamutermékek

Gázelőállítás

generátorgáz

kátrányolaj széntartalmú fűtőanyag

Pirolízis

generátorgáz

kátrányolaj, szilárd éghető melléktermékek

Anaerob fermentáció

biogáz

fermentált szubsztrátum

Anaerob fermentáció

hordozóhoz kötött hő

fermentált szubsztrátum

Alkoholos fermentáció

Etanol metanol

erjedt szubsztrátum

Bioolajok eszterifikációja

metileszter bioolajok

glicerin

Forrás: A Nyitrai Kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdészeti biomassza felhasználását illetőleg, 2006 6. sz. kép A biomassza energetikai felhasználása Szlovákiában biomassza felhasználását illetőleg, 2006

Ezen technológiai folyamatok alapján leegyszerűsítve a biomassza két csoportba osztható: 1. égetésre és gázelőállításra alkalmas biomassza : eredetét tekintve, a fafeldolgozó iparból (fűrészpor, gyaluforgács, vagdalék stb.), mezőgazdasági növénytermesztésből (szalma, gabonafélék, zöldség- és gyümölcsfajták termesztése és feldolgozása során keletkező hulladék stb.), erdőgazdálkodásból (faanyag, kéreg), energetikai fafajták és növények termesztéséből származó biomassza.. 2. anaerob fermentációra alkalmas biomassza: lakossági (kommunális) és ipari szilárd hulladék (pl. a fa mechanikus és vegyi feldolgozása révén vagy az élelmiszeriparban keletkező hulladék stb.), szennyvíztisztítókból származó kommunális és ipari hulladék, mezőgazdasági termelésből származó (haszonállatok ürüléke, bioüzemanyag előállítására termesztett növények stb.).

Fütőanyag fajtája Biogáz Szennyvíztisztítókból Fahulladék (fahasíték, pelett, fűrészpor) Mezőgazdasági ürülék Szalma

Forrás: A Nyitrai Kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdészeti biomassza felhasználását illetőleg, 2006

60

3.


Az EU 15 tagállamával összehasonítva Szlovákia lényeges hátrányban van a biomasszának mint megújuló energiaforrásnak felhasználását tekintve és úgyszintén a biomassza potenciálja által nyújtott lehetőségek kihasználását tekintve is. Különböző források szerint, Szlovákia éves felhasználható biomassza-potenciálja 35 – 40 PJ, amely mintegy 42 %-a az összes, technológiailag felhasználható megújuló energiaforrásnak. A biomassza felhasználható potenciáljának mintegy 39 %-a a fafeldolgozás során keletkezik, 33 %-a pedig erdei biomassza. Emellett, a Szlovákiában jelenleg rendelkezésre álló biomassza- potenciálnak mindössze 34%-a kerül felhasználásra. Jelenleg a biomassza 1-1,5 %-át teszi ki az elsődleges energiaforrás –igénynek Szlovákiában, azonban a technológiailag felhasználható biomassza arányát 4,5%-ra becsülik. Különböző becslések rámutatnak arra, hogy a Szlovákiában fennálló éghajlati feltételek mellett a biomassza felhasználását tekintve az összes energiaigénynek 6 - 12 %-os részaránya lenne reális, elsősorban regionális vagy helyi szinten megvalósítva. Hulladékból származó biomasszát hőelőállításra elsősorban és legnagyobb mértékben a fafeldolgozó ipar használ fel, de az energiaellátást tekintve a biomassza itt is csak kis részarányban van jelen. A mezőgazdaságban keletkező biomassza - a kis mértékű bioüzemanyag-előállítástól és egy kísérleti biogáz-állomástól eltekintve (a szennyvíztisztítókban előállított biogázt kivéve), országunkban gyakorlatilag nem kerül felhasználásra - annak ellenére, hogy

HU

a bioüzemanyag –fa, biogáz és biogázolaj- felhasználásának több sikeres példája valósult meg Szlovákiában. Ezeknek száma és az általuk előállított energia mennyisége azonban távolról sem felel meg a meglévő lehetőségek volumenének, a szalma és a gyorsnövésű energetikai növények felhasználása pedig teljesen kihasználatlan. [15] A rendelkezésre álló adatok alapján Szlovákiában 16 brikett- és 6 pelettgyártó működik. 2005-ben kb. 40 tonna brikettet és 28 tonna pelettet gyártottak hazánkban, ezzel szemben a létező gyártó-kapacitás lényegesen nagyobb. Az előállított szilárd bioüzemanyag mennyisége és végső ára a gyártási technológia megbízhatóságától és a feldolgozott nyersanyag minőségétől és mennyiségétől függ. Biomassza égetésére berendezett üzemek a következő településeken léteznek: Liptovský Ondrej (Liptószentandrás)-i TSZ, Prašice (Nyitraperjés)-i TSZ, Turňa nad Bodvou (Torna) (kommunális szféra), Tlmače (Garamtolmács)-i SES kazánház (cca 22 000 t hasíték évente) és a BIOMASA Társuláshoz tartozó mintegy 40 kazánház, Kysucký Lieskovecen (Újhelymogyoródon). [16] A mezőgazdasági és erdőgazdálkosdási biomassza energetikai célokra történő felhasználásának koncepciójában az áll, hogy előzetes becslések szerint a fakitermelés mértéke 2010-ben enyhén emelkedni fog 6,7 millió m3-re, és ez 2020-ban elérheti a 7,0 mil.m3-t. Ez a becslés a 2000 – 2003 évek fakitermelése mutatóinak kiértékelésén alapszik.

9. táblázat A biomassza teljes energetikai potenciálja

A biomassza fajtája

Mennyiség

Energetikai potenciál PJ-ban

Égetésre szánt mezőgazdasági biomassza

2 031 ezer t.

28,6

Erdei dendromassza

1 810 ezer t.

16,9

Fafeldolgozó ipar

1 410 ezer t.

18,1

Bioüzemanyag gyártására felhasznált biomassza

200 ezer t.

7,0

Bioüzemanyag gyártásakor keletkező préselt és kiégetett melléktermékek

400 ezer t.

8,4

13 700 ezer t.

9,3

300 ezer t.

32,0

Haszonállatok ürüléke Célirányosan,energiaelőállításra termesztett biomassza Összesen

120,3

Forrás: A Nyitrai Kerület regionális energetikai koncepciója a mezőgazdasági és erdészeti biomassza felhasználását illetőleg, 2006 Az energetikai célokra felhasználható erdei dendromassza termelésének együttes, éves potenciálja Szlovákiában 2010-re eléri a mintegy 1 810 ezer tonnát. 2010 után a rendelkezésre álló erdei dendromassza mértéke reálisan növekedhet az energetikai ültetvények termelésével. Ezen ültetvények az energetikai erdők telepítésére alkalmas területek körzetesítése alapján jön-

nek létre, 45 400 ha területen, 440 ezer tonna kapacitással, túlnyomórészt gyorsnövésű nyár- és fűzfaültetvényeken, melyek vágási ciklusa 3 – 5 év. [26] A Nyitrai Kerületben meglévő mezőgazdasági biomassza energetikai potenciálja összehasonlítva egész Szlovákiával a 8.sz.táblázatban látható.

10. táblázat A mezőgazdasági biomassza energetikai potenciálja kerületek szerint

Növényi biomassza

Állati eredetű biomassza

Energetikai potenciál

Energetikai potenciál

Biomassza, együttesen Energetikai potenciál

TJ

Termelés ezer tonnában

TJ

1 564

GWh

TJ

846

3 044

344,6

71,8

258,5

917,8

3 302,5

916,8

3 565

12 835

2 051,5

427,4

1 538,6

3 992,4

14 373,6

276,8

1 071

3 857

1 154,7

240,6

866,1

1 311,6

4 723,1

1 640,6

6 380

22 968

2 083,1

433,9

1 562,3

6 813,9

24 530,3

Zsolnai/ Žilinský

190,4

741

2 666

1 322,9

275,6

992,2

1 016,6

3 658,2

Besztercebányai/ Banskobystrický

617,2

2 400

8 640

1 640,0

341,2

1 230,0

2 741,2

9 870,0

Eperjesi/ Prešovský

392,7

1 527

5 498

1 651,2

344,0

1 238,4

1 871,0

6 736,4

Kassai / Košický

738,1

2 870

10 333

1 109,6

231,2

832,2

3 101,2

11 165,2

Termelés ezer tonnában

GWh

Pozsonyi/ Bratislavský

217,4

Nagyszombati/ Trnavský Trencséni/ Trenčiansky

Kerület/ Kraj

Nyitrai/ Nitriansky

Forrás: [39]

61

3.


Biomassza- erőmű Ezen villamos erőművek fűtőanyaga a biomassza, ill. a bioüzemanyag. Az elektromos áram előállításának módja itt hasonló a fosszilis fűtőanyagot (szén, földgáz) felhasználó hőerőművekéhez, azonban lényegesen kisebb mértékű CO2 kibocsátás mellett. A felhasznált bioüzemanyag fajtája és a bioenergiát elektromos energiává átalakító berendezés alapján, az áramtermelésnek több alapvető koncepciója létezik. Ezek elsősorban: gőzkazán (rácsos, fluid, stb.) szilárd, ill. gázhalmazállapotú bioüzemanyag felhasználásával, gőzturbinával és elektromos generátorral égési turbina elektromos generátorral, állati ürülékből származó biogáz, ill. gázosított fa-fából előállított gáz felhasználásával dugattyús gázmotor, biogáz- vagy fagázmeghajtású generátorral biogázolajjal vagy etanollal meghajtott dugattyús motor generátorral, biogázzal ill. folyékony biofűtőanyaggal meghajtott elektrokémiai üzemanyag-cella. Az üzemanyagban meglévő energia maximális kihasználása érdekében a felsorolt energiaforrásokat többnyire kombinált, hő- és elektromos energia együttes előállítására használják fel – kogenerációs egységek. [39]

HU

rog és Hernád folyókon, ezeket duzzasztógátas, terelőcsatornás és áteresztős erőművekre oszthatjuk. A vízenergia technikai potenciáljából a nagy vízierőművekben 5 600 GWh használhatunk fel, jelenleg ez a potenciál 75 %-ban van kihasználva. [26] A Dunán tervezett Wolfsthal nagy vízierőmű építése, 74 MW teljesítménnyel és 450 GWh áramtermeléssel az osztrák kormány negatív álláspontja miatt nem valósulhat meg. Kedvező helyszín egy szivattyústározós vízierőmű építésére az Ipoly folyón található. [26]

Biogáz A biogáz természetes biológiai fermentáció eredményeként jön létre, mely anaerob feltételek melett, azaz levegő és fény kizárásával történik. Mikroorganizmusok, specifikus baktériumfajták segítségével zajlik, melyek az összetett szénhidrátokat gázokra és más egyszerűbb vegyületekre bontják le. Ennek folytán a biogáz természetes termék – gázok keveréke, melynek menynyisége és összetétele a belépő nyersanyagoktól és a fermentációt kísérő feltételektől függ. A biogáz összetétele: Metán (CH4) – 50-70% Széndioxid (CO2) – 30-40% Hidrogén (H2) – 5-10% Kénhidrogén (H2S) – kevesebb mint 1 % A biogáz széles körben felhasználható elektromos áram előállítására, olcsó hőenergia, bioüzemanyagok, 2.generációs bioüzemanyagok – SNG (Synthetic natural gas), szintetikus benzin , szintetikus gázolaj, műanyagok gyártására. A megújuló energiaforrások terén megvalósuló fejlődés a poligeneráció elve felé irányul, azaz a nyersanyagok komplex transzformációjára (átalakítására), az eddig ismeretes összes energiaforma létrehozására. Ebből a szemszögből nézve a biogáz mint univerzális energiahordozó jelenleg a gazdaságilag leghatékonyabb és legprogresszívebb médiumok közé tartozik! [43]

3.5 A vízenergia felhasználásának alapvető jellemzői és potenciálja A vízenergia Szlovákiában a legelterjedtebb, áramtermelés céljából hasznosított MEF. A vízenergián alapuló elektromos áramelőállítás technikai potenciálja 6 600 GWh (24 PJ)-t tesz ki, és hasznosításának foka meghaladja az 55%-ot. Ez a felhasználtsági fok főleg a nagy folyami vízierőművek megépítésének köszönhető, melyek összesített beépített teljesítménye 1531 MW. A kis erőművekre alkalmas potenciál azonban csak 25%-ban van kihasználva. Tekintettel arra, hogy minden típusú vízierőmű beköthető az elektromos ellátó rendszerbe, a technikai potenciál maximkális kihasználtságának céljából szükséges előnyben részesíteni ezek megépítését. Nagy vízierőművek esetében érdemes megvizsgálni az állam részvételét a megépítésük során, vagy kötelezni a befektetőt az erőmű bizonyos idő utáni átadására. [22] A kisméretű vízierőművek feltételezett elektromos energia-gyártása 2010ben 350 GWh szint körüli, a 2005-ös szinttel összevetve ez 100 GWh (40 %) növekedést jelent. 2015-ben újabb 100 GWh növekedés tételezhető fel a kis vízierőművek termeléséből, összevetve 2010-zel eléri a 450 GWh-t. (forrás: saját feldolgozás) Nagy vízierőművek Szlovákiában 25 nagy vízierőmű van megépítve, melyek installált teljesítménye 2446 MW. A legnagyobb vízierőmű a VD Gabčíkovo/Bős, 720 MW installált teljesítménnyel, mely a vízierőművekben előállított elektromos energia felét gyártja. Ezen kívül van 4 szivattyús tározó 917 MW összesített beépített teljesítménnyel 917 MW (Čierny Váh 735 MW, Liptovská Mara 98 MW, Ružín 60 MW és Dobšiná 24 MW), melyek az energiahálózat csúcsterhelési időszakának lefedése mellett vízszabályozó és készenléti tartalék-funkciót is betöltenek. Tövábbi vízierőművek találhatók a Vág, Duna, Garam, Bod-

A Nyitrai kerület Jelenleg egy duzzasztógátas erőmű építésének megvalósítása van előkészületben Szered városánál , melynek installált teljesítménye 64 MW, tervezett éves termelése 150 GWh. Egy szivattyús tározó vízierőmű megépítésére kedvező helyszín az Ipoly folyón található, melynek teljesítménye a választott alternatívától függően elérheti a 400 MW-ot is. A vázolt két befektetés mindegyike jelentős anyagi ráfordítást és hosszútávú tervezést igényel. Kis vízierőművek A vízenergia 6 600 GWh összesített technikai potenciáljából a kis vízierőművekben 1 000 GWh termelhető meg, ami a potenciál 15%-a. A KVE technikai potenciáljából jelenleg nem egész 25 % a kihasznált. 2002 végéig Szlovákiában 201 kis vízierőmű volt használatban 70 MW installált teljesítménnyel. A fennmaradó technikai potenciál 750 GWh. Ebből a potenciálból, leginkább természetvédelmi szempontok figyelembevétele után évi 400-450 GWh lehetne még felhasználni, ami 100 MW beépített teljesítménynek felel meg.. [33] Jelenleg Szered térségében egy duzzasztógátas vízierőmű megépítése van előkészületben 51,4 MW installált teljesítménnyel, feltételezett áramtermelése évi 183 GWh. A Nezbudská Lúčka-i vízierőmű 22,5 MW installált teljesítménnyel évente 72 GWh áramot termelhetne. Ezen erőművek megépítésével a nagy vízierőművek termelése 255 GWh-val nőhetne. Az Ipolyi szivattyús tározó 600 MW installált teljesítménnyel másodlagos hidro-energetikai potenciál felhasználását tenné lehetővé elektromos áram akkumulációja révén. Ezen szivattyús erőmű szabályozási képességét felhasználva jelentős pozitív hatást érünk el, nagy mennyiségű fosszilis energiaforrás hőerőművekben történő megtakarításával, a MEF intenzívebb felhasználásával. Tekintettel a Wolfsthal dunai vízierőmű projektjének előrehaladott előkészítési fokára és az erőmű lehetséges pozitív hozadékaira 2015-ig célszerű a MEF stratégián belül számításba venni ennek a nagy vízierőműnek a megépítését, melynek tervezett teljesítménye 74 MW és áramtermelése 450 GWh. Mivelhogy ezen vízierőmű megépítése jelentős módon hozzájárulna a víz potenciáljának kihasználása növeléséhez, szükségszerű tárgyalásokat kezdeni az osztrák kormánnyal. [21]

62

3.


HU

11. táblázat Nagy VEk építésének ütemterve, termelési kapacitásuk

Év

2005

2008

2010

2013

2015

2020

VE Szered VD Gabčíkovo - Čunovo, PVE Ipoly Nagy vízierőművek és szivattyús tározós erőművek építése

A Vág energetikai hasznosítása a VE Žilina és a VE Lipovec közötti szakaszon Növelni a PVE Čierny Váh teljesítményét Wolfsthal VE - Pozsony*

Áramtermelés (TWh)

4,6

4,6

4,6

4,8

5,0

5,4

Energiaszolgáltatás részaránya (%)

15,3

15,2

15,0

15,0

15,2

15,6

A SzK energiabiztonsági stratégiája a 2020 évre optimista megközelítésében a MEF felhasználásán belül a vízi energiát illetőleg a következő adatokkal számol: - 2010-ben 18 000 TJ szintjén (36 %-os részarány a 2010. évi teljes MEF hasznosításból) - 2015-ben 20 000 TJ szintjén (25,97 %-os részarány a 2015. évi teljes MEF hasznosításból) - 2020-ban 22 000 TJ szintjén (18,33 %-os részarány a 2020. évi teljes MEF hasznosításból) - 2025-ben 23 000 TJ szintjén (15,33 %-os részarány a 2025. évi teljes MEF hasznosításból) - 2030-ban 24 000 TJ szintjén (12 %-os részarány a 2030. évi teljes MEF hasznosításból)

A vízenergia 2010 – 2030 közötti csökkenő százalékos részesedését a biomaszsza mint megújuló energiaforrás növekvő hasznosítása okozza. A MEF fokozottabb felhasználásának 2007-es stratégiája a vízenergia hasznosításának következő akadályait adja meg Szlovákiában a vízenergia áramtermelésre legintenzívebben felhasznált MEF, sokéves hagyományokkal és tapasztalattal. Ezen energiaforrás több évtizedes felhasználása során a technológiai eljárások olymértékű tökéletesítése valósult meg, hogy jelenleg az elektromos energia ilymódú előállítása versenyképes a kis vízierőművek esetében is.

A fejlődés akadályai: · magasabb befektetési költségek, melyek összefüggenek az erőművek hoszszú élettartamával (50–60év), · az invesztíció hosszú megtérülési ideje, · egyes érdekcsoportok aránytalan ellen-tevékenységei, · korlátozások a védett területeken ill.azon folyószakaszokon, melyek védett fajok élőhelyéül szolgálnak.

63

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN 4.1 A MEF potenciál vizsgálatának módszertani fázisai a célrégióban A tanulmány analitikus részének feldolgozása során a kutatási módszerként elsődleges, ill. másodlagos kutatást alkalmaztak, t.i. már meglévő adatok feldolgozását, ill. elsődleges módszerként kérdőíves felmérések megvalósítását, kiértékelését közvetlenül az érintett helyszíneken.A kérdőíves felmérést az eredmények szavahihetősége és pontossága érdekében közvetlen interjúk egészítették ki, ami azt jelenti, hogy a kérdőíves felmérést végző személy az egész folyamatot közvetlenül kommunikálta, az egyes kérdésekhez magyarázatot fűzött, hogy a válaszadó átfogóan értékelhesse az adott problémát és a lehető legrelevánsabb választ adja.A direkt interjú mint módszer a realizált projekt népszerűsítése szemszögéből is hatékonynak bizonyult, mivel a megvalósítás kezdeti fázisában alkalmazták, így lényegesen megerősítette a projekt elsődleges célcsoportjának –az önkormányzatoknak- a projekt-tevékenységekbe való a bekapcsolódását is. Maga a kérdőíves felmérés több fázisban lett megvalósítva. Az első fázis a kérdőív elkészítése volt. Ebben a szakaszban a projektmenedzser (a projekt szerzője) és a tanulmány megvalósítója intenzíven kommunikált egymással. A projektmenedzser ismertette a projekt kiindulási pontjait, céljait, és megkonzultálta az adott problémakör koncepcióját. A kérdőíves felmérés elsődleges célcsoportja az érsekújvári, komáromi és vágsellyei önkormányzatok voltak. A felmérésre 2010 januárjában került sor. A felmérés célja a MEF hasznosítása lehetőségeinek és potenciáljának feltérképezése az érsekújvári (Nové Zámky), komáromi (Komárno) és vágsellyei (Šaľa) járásban, és közvetlenül az önkormányzatokat célozta meg. A kérdőív tartalmazott közvetett kérdéseket is, t.i. egyéb szubjektumokra vonatkozó információkra vonatkozólag (vállalkozói szektor, iskolaügy, érdek- és nonprofit szervezetek), az adott önkormányzat területi hatáskörén belül. Az így megszerzett információs anyag a stratégia kidolgozásának alapjául szolgált, mely viszont a tanulmány alapvető eleme. A kérdőíves felmérés kidolgozásánál betartották a következő alapelveket: a kérdőív céljának meghatározása, a kérdések logikai összefüggése és sorrendje, egyszerűség és érthetőség. Tartalmaztak eldöntendő és kiegészítendő kérdéseket is, melyek esetében a válaszadó önmaga fogalmazhatta meg a választ. A felmérés módszertani lépései három elsődleges kérdéskör vizsgálatán alapultak: megújuló források hozzáférhetősége és felhasználásuk potenciálja, gazdasági-fejlesztési potenciál a jövőbeni befektetési szándékok aspektusából, (MEF felhasználása fejlesztésének stratégiája) és az információs potenciál hozzáférhetősége (törvényhozás, finanszírozás, érdekszervezetekben való tagság stb.). Az ezeken az elveken megalkotott kérdőív komplex módon vizsgálja MEF felhasználásának hozzáférhetőségét, gazdasági-fejlesztési és az információs potenciálját, közvetve vagy közvetlenül tekintetbe véve a célcsoportok prioritásait.

4.2 VA kérdőíves felmérés kiértékelése A kérdőív által 117 válaszadót szólítottunk meg. A megszólítottak között voltak a Komáromi, Érsekújvári és Vágsellyei járások önkormányzatai (községek és városok). A kérdőív kérdései négy alapvető csoportba tartoztak a szóban forgó projekt szemszögéből, éspedig: I. Azonosító adatok II. Megújuló energiaforrások hozzáférhetősége és potenciálja III. Megújuló források gazdasági-fejlesztési potenciálja IV. Megújuló források hasznosításának információs potenciálja I. Azonosító adatok

HU

A kérdőív első része azonosítja a válaszadót (önkormányzat hivatalos megnevezése, címe, lakosság lélekszáma), miáltal kiegészíti az önkormányzatok kialakított adatbázisát. A válaszadó beazonosításával pontosítva lettek a másodlagos kutatással (statisztikákból) megszerzett tényszerű adatok. Ezek az adatok a megrendelő számára a későbbiekben egyéb analízisek kiindulópontjaként is szolgálhatnak majd. (Releváns adat-lakosság pontos száma a vizsgált időszakban). A kérdőív első részének eredménye az Érsekújvári, Komáromi és Vágsellyei járásbeli önkormányzatok elérhetőségeinek adatbázisa. A válaszadók nagyságbeli struktúrájának megfigyelése alapvető kiindulási feltétel a MEF hasznosítása potenciáljának, a tágabb és szűkebb összefüggések komplex megértésének aspektusában. A megkérdezett önkormányzatok nagyságbeli összetételét a 3.sz. grafikon ábrázolja.

ll. Megújuló energiaforrások hozzáférhetősége és potenciálja (A MEF hasznosításának természetes potenciálja) A kérdőíves felmérés ezen része a hozzáférhetőséget vizsgálta– a MEF természetes potenciálját a kérdéses földrajzi térségben. Minden egyes forrásnál vizsgálják a hozzáférhetőséget, a forrás már meglévő vagy tervezett hasznosítását. A meglévő MEF folyamatban lévő hasznosítása esetén a közelebbi jellemzőket is vizsgáltuk (pl. meglévő létesítmények, melyek hasznosítják a megújuló energiaforrást). 1.sz.kérdés „Található az Önök önkormányzati kataszterében geotermális energiaforrás? (településen belül, -kívül)?“ figyelemmel kíséri a meglévő geotermikus energiaforrást és hasznosítását is, ha folyamatban van. Az 1.sz. kérdéssel a geotermikus forrás hasznosításának tervéről is tudakozódtunk, ha az önkormányzatnak van ilyen, de hasznosítását még csak tervezik. A tervezési szándékot stratégiai és befektetési szempontból a kérdőív 3.része vizsgálta a MEF hasznosításának gazdasági-fejlesztési potenciálja cím alatt. A felhasználás szándékának kérdőíves felmérés alapján történő kiértékelése a következő adatokat erősítette meg: • az első kérdésre a válaszadók 100 % válaszolt (117 válaszadó), • a válaszadók 23,16 %-a feltüntette geotermális forrás jelenlétét (pl. Diakovce, Šaľa, Dvory nad Žitavou, Zemné, Patince, Kráľová nad Váhom, Vlčany, Tvrdošovce, Nesvady, Podhájska), • a válaszadók által feltüntetett felhasználási célokat a 12.sz.táblázat tünteti fel, • a tervezett hasznosításra irányuló kérdésre a válaszadók 8,55 %-a adott igenlő választ

12. táblázat: A geotermikus energia felhasználási területei

Felhasználás célja

Önkormányzat

Járás

Patince

Komárno

Dvory nad Žitavou

Nové Zámky

Štúrovo

Nové Zámky

Termálfürdő

Podhájska

Nové Zámky

Szezonális (nyári) fürdő üzemeltetése

Tvrdošovce

Nové Zámky

Zemné

Nové Zámky

Šaľa

Šaľa

Termálfürdő, Wellness centrum, hőszivattyúk Fürdő fűtése VADAŠ Termálfürdő

Geotermikus furat, ZELSTAR, Kft. üvegházak Geotermális furat 1 800 m mélységig a termálvíz felhasználása központi fűtéses rendszerben MeT Šaľa, Kft.s.r.o. Forrás: saját feldolgozás

64

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN A kérdésre nagy pontossággal válaszoltak- tekintettel arra a tényre is, hogy mindezen források állami tulajdonú ásványkincsnek tekintendők, és az állam ezeket kölcsönbe adja vagy egyéb módon értékesíti és szinte 100%-ban az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. 2.sz.kérdés „Szelektálják Önök a szilárd kommunális hulladékot SzKH?“ – ez a kérdés valamennyi önkormányzat létkérdésére irányult, hogy hogyan kezelik a SzKH-ot. A kérdés arra irányult, hogy az önkormányzatok milyen módon csökkentik a szelektálatlan SzKH arányát, melyet a régiókban tárolással oldanak meg ( gazdasági, hosszan tartó környezeti terhelés). A kérdésben a hangsúly főleg a biodegradábilis hulladék (BDH) szelektálására esett, ill. annak későbbi értékesítésére irányult (komposztálás, fermentáció), mivel a BDH megújuló energiaforrásként kategorizálható. A BDH mennyisége a SzKH-kal együtt évente nő (Szlovákiában ez közel 10%), de csak elenyésző mennyiségben hasznosítják. A kérdőív kimutatta, hogy: • az önkormányzatok 91,45 %-a szelektálja a SzKH-ot, • az egyes szelektált hulladékfajták aránya eltérő volt, mennyiségeik a 2.grafikon szerinti elosztásban láthatók, • a biodegradábilis hulladék 20,51 %-át értékesítik, • a biodegradábilis hulladék hasznosítását az önkormányzatok 58,12 %-a tervezi.

HU

4. Grafikon A hulladékszelektálás összetevői

A hulladékszelektálás összetevői

Papír Üveg Vastartalmú fémhulladék Egyéb fémhulladék Veszélyes hulladék Műanyag Biodegradábilis hulladék


13. táblázat A biodegradábilis hulladék értékesítésének módjai

Értékesítés módja

Önkormányzat

Járás

Komposztálás

Bodzianske Lúky

Komárno

Komposztálás

Iža

Komárno

zúzás és mez. talajba történő bedolgozás

Pribeta

Komárno

na 7 mm vastagságra zúzó gép

Hájske

Šaľa

Horná Kráľová

Šaľa

Neded

Šaľa

Šaľa

Šaľa

Palárikovo

Nové Zámky

gyűjtés az ENVI geos magáncég értékesítési céljaira, 15 tonna zúzógép (használatban 2 szer évente) Komposztálás Zúzás, silóárokba töltés Forrás: saját feldolgozás A 3.sz kérdésre „Nyernek energiát a SzKH elégetéséből ( hőgazdálkodás)?“ a válaszadók 100%-a nemleges választ adott (t.i. nincs), bár a régióban van egy veszélyes hulladék-égető, de nem Vágsellye város tulajdonában, hanem magánkézben van. (3.táblázat). A kérdés a SzKH hasznosítását mint elsődleges energiaforrást vizsgálja. Szlovákia területén jelenleg 17 szemétégető működik, ezek közül egy a Vágsellyei járásban (14.táblázat). A jelenleg szemétégetésre használatos modern technológiák kevésbé ártalmasak a környezetre, mint a hasonló teljesítményű hő- és elektromos energia gyártási technológiái, főleg a szénégetésen alapulók. Emiatt az adat, mely szerint az önkormányzatok 23,08%-a jelezte, hogy energiagazdálkodásában SzKH égetését tervezi alkalmazni, irányadó kiinduló-pontul szolgál az önkormányzatok energia-ellátásának koncepcionális megoldásában- régiók feletti projekteken keresztül, melyek több résztvevő szubjektum helyzetét oldják meg egyidejűleg. A SzKH-égetők mellett szól az a tény is, hogy csökkentik a tárolókban elhelyezett és így nem hasznosított SzKH összmennyiségét, ami tartós környezeti terhelést is jelent. A SzKH elégetésével csökkenthető a szilárd tüzelőanyagok energetikában felhasznált mennyisége is, melyek már kitermelésük során tartós környezeti károkat okoznak. Példaként említhető, hogy Bécs városa a SzKH 80%-át elégeti, mely által előállítja a város hőgazdálkodásához szükséges energiamennyiséget. 4.sz.kérdés „Felhasználnak-e a közszolgáltatások és lakóházak, lakóegységek energiaigényének ellátása céljából biomasszát a hőtermelésben (fahasíték, szalma, pelett)?“ A kérdés a hulladék-dendromassza primér- (hasíték) vagy feldolgozott formában (pelett) való hasznosításának, illetve a mezőgazdasági hulladékból származó biomassza energetikai célokra történő hasznosításának mértékét hivatott megállapítani. A biomassza alkalmas közeg a közellátó intézmények különálló fűtésére is. Különösen a hasíték vagy a szalma felhasználásával nyert hőenergia ára versenyképes a fosszilis tüzelőanyagból nyert energia árával. A vizsgált régióban a szalma nagy mértékben hozzáférhető nyersanyag, részben az állattenyésztés jelentős visszaesése miatt. A kérdőíves felmérés kimutatta, hogy a biomassza közellátó intézmények és lakótömbök energiaellátására való felhasználásának mértéke elégtelen (nem egész 3 %), de egyben rámutatott az önkormányzatok ilyen formájú hőenergia-ellátás iránti nagyfokú érdeklődésére is (23,93 %). 5.sz.kérdés „Felhasználnak-e a hatáskörükben lévő közszolgáltatási in-

tézmények energia-igényének ellátása céljából napenergiát (napkollektorokat, fotovoltaikus elemeket) ”? A napenergia vizsgált régióban megvalósuló felhasználásának mértéke leginkább a válaszadók besorolásától függ. A közvetlen válaszadók önkormányzatok voltak, amelyek nem használnak napenergiát az energiaellátásban, de tudomásuk van a napenergia felhasználásáról a körzetükben működő magánszemélyek ill. –társaságok részéről. Pl. Semerovo (Komáromszemere) községben (érsekújvári járás) egy magántársaság használ napkollektorokat. Az önkormányzatok jelentős érdeklődést mutattak a napenergia irányában (pl. óvodák napkollektorokat alkalmaznának), magánbefektetőkkel való együttműködés formájában. A MEF aspektusából a napenergiának van a legnagyobb potenciálja. A gyors ütemű fejlesztések révén a napenergia felhasználásának technológiái gazdasági szempontból is (anyagilag) hozzáférhetővé válnak a lehetséges felhasználók különféle csoportjai számára. Az adott régióban ezen technológiák hatékonyan felhasználhatók épületek energiaigényének önóll biztosítására. A technológiák élettartama olyan hosszú, hogy az elsődleges befektetések megtérülte után az általuk előállított energia ára gyakorlatilag nulla lesz. 6.sz.kérdés „Tervezik-e részvételüket anomenergia (szélerőmű-parkok az önkormányzat külterületén) felhasználására irányuló befektetésekben)?“ A kérdés az önkormányzatok szélenergia felhasználására irányuló (szélerőmű-parkok) befektetésekben való részvételi szándékát vizsgálja. Az adott régiókban jelenleg még nincs szélenergia-felhasználás, a feldolgozás stádiumában van viszont több projekt, és folyamatban van az ezirányú befektetések környezeti hatásvizsgálatok előkészítése is. (EIA). A kérdőívben az anomenergia felhasználására irányuló projektbefektetésekben való tervezett részvétel irányában az önkormányzatok 16,24%-a adott igenlő választ. Ezen önkormányzatok közé tartoznak pl. Radava (Rendve) és Podhájska (Szencsebelleg) (mindkettő az érsekújvári járásban), melyek szélerőműpark létrehozását szándékozzák (1.sz.kép) Podhájska községtől északnyugatra. A projekt indítványozója a Wind Energy Kft., a projekt kidolgozója az ENVIGEO r.t. vállalat. A projektnyilatkozat 22 szélturbina két lépcsőben való megépítését terjeszti elő. A kérdéses projekt teljesíti a Környezetvédelmi Minisztérium 2007. március 30.-án kiadott nyilatkozata szerinti, ökológiailag tiszta energia-előállításának kritériumait.

65

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN

HU

14. táblázat Szilárd kommuniális hulladék-égetők

Az égető üzemeltetője

Önkormányzat

Égetőberendezés típusa

Égéstermékek tisztítási módja

Üzembehelyezés éve

Kapacitás

Duslo, a.s.

Šaľa/Vágsellye

Rotaciós fluid kazán

Savas mosás

1982

5t/óra

Forrás: saját feldolgozás 6. kép A Podhájska szélerőműpark tervrajza

Forrás: Szakértők és szakhatóságok véleményezése, B melléklet a Podhájska Szélerőműpark c jelentéshez, J. Blaho, 2006 júniusa, 62old.. 7. kép A Zsigárd-Királyrév (Žihárec – Kráľov Brod) szélerőmű szituációs térképe A felvázolt projekt mellett Žihárec (Zsigárd) és Kráľov Brod (Királyrév) községek is rendelkeznek kidolgozott projekttel „Zsigárd-Királyrév szélerőművek“ elnevezés alatt („Veterné elektrárne ŽIHÁREC - KRÁĽOV BROD“), mely célja elektromos áram előállítása szélerőművekben és annak hálózati rendszerbe való továbbítása (2. kép). A projekt megvalósítója és haszonélvezője a pozsonyi SWP Kft. magánvállalat. A projektnek két megoldási variánsa van: 1.sz. variáns -23 szélerőmű 63,25 MW maximális összesített beépített teljesítménnyel 2.sz. variáns -22 szélerőmű 60,5 MW maximális összesített beépített teljesítménnyel Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium, Végső álláspontja (2434/2008-3.4ak), Bratislava 2009.10.12 8. kép A szélerőmű szituációs térképe Egy újabb község, mely érdeklődést tanúsít anemoenergie hasznosítása iránt, Horná Kráľová (vágsellyei járás). A projekt kezdeményezője a pozsonyi Lentivent Kft., a projekttervezet megalkotója a brünni EKOAUDIT Kft. A projekt célja szélerőműpark építése 14, ill. 12 erőművel., (8. kép)

Forrás: Végső álláspont (3124/2008-3.4/ak), Környezetvédelmi Minisztérium, 2009.4.17

66


HU

9. kép A Šaľa – Močenok (Vágsellye-Mocsonak)szélerőműpark tervezett elhelyezkedése Vágsellye (Šaľa) járási székhely is érdekelt szélerőműpark építésében. A projekt indítványozója a CE Energy Šaľa – Močenok, Kft. Ezen projekt szintén két variánssal rendelkezik, melyek a 9. képen láthatók.

Forrás: Šaľa – Močenok szélerőműpark, Projektszándék a SzK NT 24/2006 sz. törvénye alapján, P. Socháň, 2007májusa, str.9 10. kép Perbetei szélerőműpark elhelyezkedése, 1.variáns Perbete(Pribeta) község (komáromi járás) szintén projektszándékkal rendelkezik szélerőműpark megépítésére, kidolgozója a pozsonyi SWP Kft. Itt is két variáns jöhet szóba. Az 1. variáns az 10.képen látható. Az említett községeken kívül Szőgyén (Svodín, érsekújvári járás)község is rendelkezik kidolgozott projektszándékkal.

Forrás: Perbete szélerőműpark, Szándék a. 24/2006sz. törvényalapján R.Blaho,2007 december,melléklet

67

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN III. A MEF hasznosításának gazdasági-fejlesztési potenciálja A kérdések ezen köre elsősorban a válaszadók-önkormányzatok felkészültségi állapotát hivatott felmérni a befektetések megvalósításához szükséges stratégiai előkészítés szemszögéből. Az önkormányzatok tervdokumentumainak minden típusát vizsgálják: szociális –gazdasági fejlődés programja, területfejlesztési tervdokumentáció, egyéb közép- és hosszútávú fejlesztési koncepciók az energetika és MEF körében. A stratégiai előkészítés jelentős előfeltételt biztosít a befektetések jövőbeli megvalósításához, mivel eredménye az előkészítés különböző szintjein megfogalmazott terv, a prioritások megfogalmazásától kezdve egészen a már elkészített projektdokumentáció meglétéig, beleértve a kiadott engedélyeket, melyek a befektetés realizálásához szükségesek. A MEF-ra irányuló befektetések gazdasági szempontból is nagyon költségesek. Tudomásul kell venni a tényt, hogy stratégiai-fejlesztési szempontból az előkészítendő stratégiákban tárgyalt fejlesztési szándékokat legalább középtávon kell meghatározni. Elsődlegesen ez a szociális és gazdasági fejlődés programjában meghatározott célok elsajátítását, a befektetés megvalósításához szükséges előkészületek – jövőbeli helymeghatározás a területrendezési koncepció szerint, a tervezet terv- és költségvetési részének előkészítése, építési engedélyek beszerzése (EIA) vagy megvalósíthatósági tanulmányok. Az így benyújtott projektszándék elegendő alapfeltéte-

HU

le a finanszírozási lehetőségek keresésének. A fejlesztési stratégiák és a MEF hasznosításával kapcsolatos energetikai és környezetvédelmi koncepciók aktuális feldolgozottsági állapotát a kérdőív 3. részében vizsgáltuk. Az 1.sz.kérdésben („Rendelkezik az Önök igazgatási egységekidolgozott fejlesztési stratégiával, energetikai és környezetvédelmi koncepcióval, és más, már meglévő tervdokumentációval a MEF-ok hasznosításával kapcsolatban?“). A kérdés a stratégiai tervdokumentációk állapotának megállapítására irányul, ill. hogy az önkormányzat a stratégiai dokumentumokba a MEF-okat mint prioritást foglalta-e bele. Az adott válaszok alapján egyértelmű, hogy 17,09 % a stratégiai tervezésben számol a MEF potenciáljával, 74,36 % egyelőre nem foglalja bele a MEF területét a saját stratégiai-fejlesztési dokumentumjaiba és az önkormányzatok 8,55 %-ának vannak a MEF-kal kapcsolatos kidolgozott dokumentumjai (leginkább projektelőkészítés, ill. tanulmányok.) a saját kataszteri területét illetőleg, ill. kistérségi vonatkozásban. A fejlesztési dokumentumok struktúrájának és kidolgozottsági fokának analízise előfeltétele volt egy áttekintő táblázat kidolgozásának, mely részletesen vizsgálja a programkidolgozás egész folyamatát a programdokumentumtól kiindulva egész a megvalósítás szintjéig, a befektetési dokumentáció meglétéig.

Mátrix: A megújuló energiaforrások hasznosításának gazdasági-fejlesztési potenciálja (stratégiai-tervezési bázis),

Fejlesztési dokumentum / stratégia

Gazdasági és szociális fejlődés programja

Fejlesztési tervdokumentáció Stratégiai – tervezési dokumentáció egyéb típusai MEF felhasználását célzó befektetések kidolgozott tervdokumentációja MEF-ra irányuló megvalósult projektek

Kidolgozott projektszándék biomassza

szélenergia

napenergia

• Neded község, • Hájske község • Horná Kráľová • Radava község, (óvoda község (az ENVI Geos magánvál• Semerovo község, tetőszerkezete), • Trnovec nad lalat szándéka), • Dvory nad Žitavou Váhom község (a GREENEL, Kft. község (biogázképviselőjének állomás 2x1 MW), • Zemné község szándéka fotovoltaikus erőmű (komposztáló) • Dedina Mládeže község, • Nesvady község (BDH komposztálása), • Veľké Kosihy

SzKH, BDH

Geotermikus energia

• Kráľová nad • Tvrdošovce Váhom község község (integrált berendezés (a szelektált hulladékgyűjtés kiépítése), • Zemné község szintjének javítása), (geotermális • Zemné község fúrás), (SzKH EKOUDVAR • Nesvady község kiépítése), (Üdülő-és fürdőlétesítmény • Dedina Mládeže község (Szelektív kiépítése) hulladékgyűjtés komplex rendszerének bevezetése, beleértve a biodegradábilis lakossági hulladékot),

egyéb • Čechy község, szennyvíztisztító állomás, • Nesvady község (Csatornázás, SzTÁ)

• Dvory nad Žitavou • Horná Kráľová • Palárikovo község község (biogázközség, (magánbefektető) állomás 2x1 MW), • Neded község • Branovo község, • Semerovo község szélerőműpark(Naperőmű- parku tanulmány, tanulmánya RAB • Semerovo Semerovo), község, szélerőműparktanulmány • Tešedíkovo község • minden felso(biomasszarolt projekt a komposztáló, II.részben (Podmegvalósítás hájska, Žihárec, 199ezer EUR) Kráľov Brod, Horná Kráľová, Šaľa...) • Tvrdošovce község (az iskolaépületben)

Forrás: saját feldolgozás A 4. kérdéshez közvetlenül kapcsolódó és azt kiegészíti az 5.kérdés, melynél a válaszadók megjelölték azokat a problémákat, melyekkel a MEF felhasználására irányuló tervezés és a befektetések megvalósítása során találkoztak. Ez a kérdés nagyon lényeges az egész tanulmány aspektusában is. Szükségszerű elvégezni az összes olyan probléma alapos monitoringját (törvényhozás, finanszírozás), melyek fékezik a MEF hasznosítására irányuló befektetések megvalósításának folyamatát. A leggyakrabban megjelölt gond a MEF-at érintő projektek költségessége volt, ezen kívül a környezeti hatások felmérése és az idevágó engedélyek beszerzése.(EIA).

68

• Tvrdošovce • Kolárovo község (termálvizes fürdő)

Az önkormányzatok által meghatározott további problémák: • a projektelőkészítés folyamatának igényessége, • legiszlatív akadályok és a megvalósíłtáshoz szükséges döntések, engedélyek kiadásának bürokratikus módja, • az önkormányzatok nagyságának struktúrája (a kis községeknek csekélyek a lehetőségeik és a befektetők számára nem érdekesek), • a befektetések társfinanszírozási gondjai, • regionális, nemzeti és nemzetközi szinten való együttműködés elégtelen volta.

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN IV. A MEF felhasználásának információs potenciálja (tájékoztatás, népszerűsítés) A negyedik rész a MEF hasznosításának információs potenciáljáról igyekezett adatokat gyűjteni, a marketingeszközök és propagáció használatáról az érsekújvári, komáromi és vágsellyei járásokban. Nyolc kérdés (a IV.részben) információk szerzésére irányult, a közvetetten kérdezett csoportokkal kapcsolatban is – a polgárokról, vállalkozói szféráról, nonprofit szervezetekről és a határon átnyúló együttműködésben részes önkormányzatok terveiről , tapasztalatszerzésről a már megvalósult MEF projektekkel kapcsolatban. Egy további jelentős adat volt a régiók feletti érdekeltség megállapítása – a MEF hasznosításának terén működő szakmai csoportokban, régiókat átfogó szervezetekben és kistérségi csoportosulásokban való tagság. Az önkormányzatok lakosságának MEF hasznosításával kapcsolatos tájékoztatottságát az 1.kérdés állapította meg. A kérdés azt vizsgálta, hány háztartásban hasznosítanak MEF-t saját energiaszükségletük előállítására. Jelenleg a napenergia (napkollektorok) és a biomassza-hasznosítására (különböző típusú kazánok) alkalmas technológiák elérhetőek a lakosság számára is. A kérdésre kapott válaszok arról tanúskodtak, hogy az önkormányzatoknak nincs elég releváns információja a lakossági MEF hasznosításról. Az okot abban kereshetjük, hogy az önkormányzatoknak nincs kompetenciája a MEF lakossági felhasználását követni. A MEF lakossági felhasználásának problematikája

HU

általánosságban ösztönzőleg hat a kérdés jövőbeli, hosszútávú szemszögből való feldolgozására. Hasonló eredményre jutotunk a 2.kérdés esetében is, mellyel arról kérdeztük az önkormányzatokat, hogy területi hatáskörükben találhatók-e szubjektumok, melyek MEF hasznosításához szükséges technológiákat gyártanak vagy azokat forgalmazzák. Ezen kérdés által egyrészt vizsgáltuk a MEF-ból energiát előállító szubjektumok meglétét, ill. technológiák gyártóinak vagy forgalmazóinak meglétét is a vizsgált földrajzi területen belül. A MEF hasznosítását szolgáló technológiák gyártásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalatokkal kapcsolatos információk nem voltak kimerítőek (a válaszadók 3 esetben jelölték meg ilyen vállalatok meglétét saját területükön), ezzel szemben mi több vállalkozói szubjektumot adunk meg. Vágsellye városában van a MENERT – Biotech, Kft. székhelye, mely a biomaszsza mint MEF energetikai célokra való hasznosításával és biodegradábilis anyagok feldolgozásával, biogáz-gyártással foglalkozik. Érsekújvár városában található a HAMRAN vállalat, mely a napenergia-hasznosító rendszerek területén tevékenykedik (napkollektorok és tartozékaik, hőszivattyúk). Napkollektorokkal foglalkozó vállalat Komáromban is székel (az Imka Kft.). A napenergia hasznosításának potenciálja kitűnő feltétel a napenergiával foglalkozó vállalkozói közeg tevékenysége számára. A beérkező napsugárzás mennyiségét az 1. térkép ábrázolja.[43]

1.térkép Szlovákia naptérképe, a területre beérkező napsugárzás mennyisége

1175 - 1225 kW m2 / év 1225 - 1275 kW m2 / év 1275 - 1325 kW m2 / év 1325 - 1375 kW m2 / év 1375 - 1425 kW m2 / év 1425 - 1475 kW m2 / év 1475 - 1525 kW m2 / év Forrás: http://www.e-filip.sk/, online hozzáférés [14.01.2010] ti hatáskörébe tartoznak. A válaszok másodlagosan egészítik ki a MEF népszerűsítéséről szerzett információkat az oktató-nevelői tevékenységek szemszögéből, melyeket a fenntartó önkormányzat szubjektumai végeznek (iskolák, óvodák, kultúrális intézmények ), úgyszintén az e téren megvalósuló szabadidőtevékenységek aspektusából is (érdekkörök). A környezeti nevelés az oktató-nevelői folyamat fontos részévé válik. A felnőtteknél fontos a MEF felhasználását irányzó stratégiák bevezetésének megértése céljából. Ez a tevékenység jelentősen növeli a problémakör iránti társadalmi érzékenység fokát, hozzájárul a lakosság közvetlen életkörnyezetét jelentő természet és táj állapotának megőrzéséhez, ill.javításához. Tapintható eredményeket közöl a 15. sz- táblázat .

69

5.Grafikon Információs csatornák a MEF népszerűsítésére és a környezetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban

A MEF-ok népszerűsítő csatornái Semmilyen

Információs csatorna

A MEF hasznosításának lehetőségeit népszerűsítő információs csatornák komplex áttekintését a 3.kérdés nyújtja, mely így szólt „ Milyen információs csatornát használnak a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek és a természetvédelmet szolgáló tevékenységek népszerűsítésére“ Ez a kérdés a népszerűsítés és a MEFkal kapcsolatos információnyújtás módját érinti. Megfigyelésre kerülnek a felhasznált információs csatornák abból a célból, hogy a leghatékonyabb kommunikációs csatorna szolgáljaa a népszerűsítő tevékenységeket. Az eredmények az 5.grafikonban tekinthetők át. A 4..kérdés tárgya a környezetvédelmi nevelés és MEF-at célzó tevékenységek megvalósítása volt (érdekköri, szabadidős tevékenységek is) különböző szubjektumok részéről (iskolák, óvodák, klubok, kultúrközpontok), melyek az önkormányzatok szerveze-

Informatív találkozók

Elektronikus médiumok, helyi hangszóró Sajtótermékek

Internet

Válaszadók jelöléseinek száma



HU

15. táblázat Környezetvédelmi nevelés, MEF ismeretterjesztése

Tevékenység típusa

Önkormányzat

Járás

Kližská Nemá

Komárno

A Föld Napja alkalmából környezetvédelmi tevékenységek az óvodában és ált.isk.-ban

Tôň

Komárno

Gyermekek környezeti nevelése

Bíňa

Nové Zámky

Érdekkörök az iskola keretén belül

Maňa

Nové Zámky

Ált.isk.tanulók környezeti nevelése

Mužla

Nové Zámky

Speciális oktatás “A Föld barátai” iskolában

Palárikovo

Nové Zámky

Előadások az iskolákban

Tvrdošovce

Nové Zámky

Hájske

Nové Zámky

Kráľová nad Váhom

Šaľa

Močenok

Šaľa

Neded

Šaľa

Šaľa

Šaľa

Vlčany

Šaľa

Lakosság előadásokkal egybekötött nyilvános találkozói

Ált.isk.szakkör a környezeti nevelés terén Enviro szakkör az óvodában Ált.Isk. oktatói folyamat Enviro szakkör az általános iskolában Szelektált hulladék-projektek az iskolákban Előadások a hulladékosztályozás és –újrafelhasználás szükségességéről Forrás:saját feldolgozás

2.térkép Kistérségek a nyitrai kerületben 5. kérdés „Találhatók-e az Önök igazgatási egységében nonprofit szervezetek, melyek a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások problematikájával foglalkoznak?“ A kérdés rámutat az adott területen tevékenységet folytató nonprofit szervezetek meglétére és aktivitásaira. Úgy mint 2.kérdés esetében, ahol a MEF területén működő vállalkozói szubjektumokra kérdeztünk, a válaszadók ennél a kérdésnél sem adtak meg válaszukban számszerű adatokat. A kérdezettek 60,68%-a nem tudott válaszolni (ill. nem volt tudomása létező nonprofit szervezetekről), 3 önkormányzatnak volt tudomása létező nonprofit szervezetekről (Regionális energetikai ügynökség, Vágsellye, Palárikovói ökológiai társaság és a Campanula szervezet Radova községben), a fennmaradó 36,76 % azt tüntette fel, hogy nincs tudomásuk semmilyen körzetükben létező nonprofit szervezetről. A nonprofit szervezetek lényeges felügyelő közeg, olyan tevékenységet folytatnak, mely kívül esik az állami és a közszolgálati szektor tevékenységein, véleményezik az egyes stratégiákat, eljárásokat, ismeretterjesztést folytatnak és népszerűsítenek az adott témakörben. A kistérségi szinten működő együttműködési kapcsolatok megteremtésének fontosságát emeltük ki a 6.kérdésben, ahol azt kérdeztük: „Tagja-e az Önök önkormányzata olyan kistérségi csoportosulásnak, mely stratégiai prioritásai között szerepel a környezetvédelem és a MEF hasznosítása ?“ A nyitrai kerület kistérségi társulásait, ahová a komáromi, érskújvári és vágsellyei járások is tartoznak, a 2 [44] térkép mutatja, a kistérségeket, melyek a komáromi, érskújvári és vágsellyei járások területén találhatók, a 16. táblázat tartalmazza. Forrás: http://www.sazp.sk/mikroregiony/parent/nr.htm [2010.01.25.]

70


HU

16. táblázat Kistérségek a komáromi, érsekújvári és vágsellyei járásban

Kistérségek megnevezése

Kistérségi társulás rövidített neve

Községek száma

Lakosság lélekszáma

Terület km2-ben

Alsó Garammente és Dunamente déli része Kistérség / Mikroregión Dolné Pohronie a južná časť Podunajska

Dolné Pohronie

147

16 318

311,75

Alsó Ipolymente Kistérség

Dolné Poiplie

5

2 990

65,79

Cserhát-Vág Mikrorégió Községi Társulás / Spoločenstvo obcí mikroregiónu Cergát - Váh

Cergát - Váh

7

15 545

195,54

Vekočem

Vekočem

6

14 094

103,41

Združenie obcí – Thermál- Községek társulása

Thermál

12

14 548

206,1

Dolný Žitný ostrov

19

31 339

452,33

Most priateľstva

13

19 703

311,3

Alsó Csallóköz Községeinek Társulása /Združenie obcí dolného Žitného ostrova Združenie obcí Most priateľstva - Hídverő Társulás Forrás:saját feldolgozás

A kistérségi társulások aránylag sikeresen működnek az adott régióban, azonban közülük kevés foglalkozik a környezetvédelem kérdésével és prioritásaival. Többnyire a közös kultúrával vagy az idegenforgalom népszerűsítésével foglalkoznak. Léteznek azonban a hulladékgazdálkodás problematikájával foglalkozó kistérségi társaságok (Nyitramenti községek társulása a szelektált hulladékgyűjtés és –gazdálkodás támogatására, Községek társulása a fenntartható lakossági hulladék-gazdálkodásért), és létezik a mikrorégió, mely elsődlegesen a geotermikus energiaforrásokat felhasználó térség fejlesztését célozza meg (termálvíz Podhájska községben, mely alapító tagja a TERMÁL Mikrorégiónak). A kistérségi társaságok „önkormányzatok érdekszövetségét“ alkotják, melyek programjaikon keresztül aktívan oldják meg a vidékfejlesztés problémáját saját tevékenységi körükön belül. A kistérségi projektek nagyobb hatósugarúak, mint az egyes önkormányzatok önálló projektjei, a kistérségek érdelkeltsége

lényegesen hatékonyabbá teszi a régió fejlődését. Az utolsó két kérdés a határmenti térséget, ill. a Magyarország és Szlovákia közti együttműködés potenciáljának értékelését olyan projektek megvalósítása során, melyek elősegítik a multiplikáló hatás érvényesülését mindkét résztvevőnél. A 7. kérdésben a határon átnyúló eddigi együttműködés tapasztalatait vizsgáltuk, a 8.kérdésben a MEF hasznosítása és az energiahatékonyság területén való határon átnyúló együttműködés iránti érdeklődést. A válaszadók 54,70 %-a tanúsított ezirányú érdeklődést, és 23,08 % már rendelkezik tapasztalatokkal a határon átnyúló együttműködés terén. (az együttműködéseket, nemcsak a MEF tematikájában, a 17.táblázat mutatja). Fontos azonban a tény ismerete, hogy a régió számos határmenti községe rendelkezik szilárd, jól működő határon átnyúló partnerséggel, ami előfeltétele lehet a MEF témakörében megvalósuló együttműködés kiépítésének is.

17. táblázat A kérdezett önkormányzatok határon átnyúló együttműködései

Önkormányzat (járás)

Tapasztalatok CBC együttműködés terén, kialakított kapcsolatok

Horná Kráľová (Šaľa)

Búč (SK), Kesztölc (HU)

Močenok (Šaľa)

Padina (Szerbia)

Neded (Šaľa)

Partnertelepülés Magyarországon

Šaľa (Šaľa)

Visegrad Fund partnervárosok: Lengyelo.: Końskie, Magyaro.: Oroszlány, Cseh Közt.: Telč.

Tešedíkovo (Šaľa)

Táb község (HU)

Vlčany (Šaľa)

CBC együttműködés községekkel (HU, AU, ROM)

Dubník (Nové Zámky)

Partnerközség Leányvár (HU)

Malé Kosihy (Nové Zámky)

Partnerközség Ipolytölgyes (HU)

Mužla (Nové Zámky)

Partnerközségek Pilisszentlászló, Mogyorósbánya (HU)

Nová Vieska (Nové Zámky)

Interreg Projekt Budaörs községgel (HU)

Kližská Nemá (Komárno)

Partnerközségek Gönyű és Vének (HU)

Moča (Komárno)

Partnerközség Süttő (HU)

Pribeta (Komárno)

Partnerközség Szárazd (HU)

Tôn (Komárno)

Partnerközség Ászár (HU)

Együttműködés típusa kultúra, sport

kultúra

Forrás:saját feldolgozás

71

községek testvérkapcsolata

CBC együttműködés


HU

4.3 A MEF felhasználásának SWOT analízise

Erősségek

Lehetőségek

MEF hozzáférhetősége és hasznosításuk potenciálja (erős mezőgazdasági bázis a biomassza révén, elegendő napsugárzás a napenergia hasznosításához, geotermikus bázis a geoterm. Energia felhasználásához),

projekteredmények népszerűsítése az elsődleges célcsoportok bekapcsolása érdekében (117 önkormányzat),

MK és SzK földrajzi közelsége,

az összes résztvevő önkormányzat helyi fejlesztési szereplője közti intenzív kommunikáció (vállalkozói szektor, iskolaügy, érdekkörök, nonprofit szervezetek),

Önkormányzatok gazdasági-fejlesztési potenciálja a belső endogén és külső exogén fejlesztési források alapján ,

az információs potenciál széles vonzáskörű –nemcsak MEFkal kapcsolatos- adatbázis létrehozására ,

a kialakított szelektált hulladékgyűjtés magas részaránya a kérdezett önkormányzatoknál (az önkormányzatok 91,45 %-a szelektálja a SzKH-ot),

geotermikus energiaforrások tervezett felhasználása (önkormányzatok által megerősítve a kérdőíves felmérésben),

az üzemeltetés legszigorúbb kritériumainak megfelelő hozzáférhető technológiák alkalmazása .

saját KNOW-HOW megalkotása a régió energiapolitikájának megoldásában,

-

„zöld technológiák“ alkalmazási lehetősége egyszerű emberek számára (háztartások számára is hozzáférhető ökotechnológiák, pl. napelemek, - panelek),

-

Hosszútávú tervezés lehetősége.

Gyengeségek

Veszélyek

a települések nagyságából (túl kicsi községek) adódóan korlátozódnak a befektetői szándékok ,

nemzeti kormányok politikai döntései a környezetpolitika és MEF területén,

a közszféra és a magánszféra szubjektumainak elégtelen együttműködése, ebből következően gyenge horizontális és vertikális kapcsolatok,

büntetések, szankciók a környezetvédelmi politika SzK által elfogadott és számos egyezményben és határozatban ratifikált feltételeinek nem teljesítése esetén, nemzeti törvényhozás segítségével (állat-és növényvilág védelme = NATURA 2000 területek, ratifikált Kiótói Egyezmény = levegő védelme...),

koncepciótlan stratégiai-területi dokumentáció (hiányzanak az átkötések a nemzeti, regionális és helyi stratégiai-területi dokumentumok között),

környezeti terhelés a fenntarthatóság aspektusában (ill. a MEF-at felhasználó létesítmények által megbontott ökoszisztémák lassú revitalizációja),

a lakosság csekély környezeti tudatossága (pl.illegális szemétlerakóhelyek, kevés nyomásgyakorlás a politikai képviselőkre, a környezeti kockázatokra való rámutatás hiánya, érdektelenség azok megoldása iránt),

projektek magas invesztíciós kiadásai (önkormányzatok jelentős pénzügyi terhelése).

környezeti kockázatok (főleg a hőgazdálkodás terén, madarak elhullása szélturbinák közelében, felhasznált termálvíz visszaengedése az ökociklusba),

-

Szlovákia csekély önállósága az energetika terén,

-

a lakossági hőellátórendszer rossz állapota és koncepciótlan megoldásai (régi kazánházak),

-

engedélyek beszerzésének hosszadalmas folyamata (pl. a környezetvédelmi engedélyeztetés beszerzése (EIA).

-


72

4. A MEF FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE A NYITRAI KERÜLETBEN 4.4 A MEF felhasználásának stratégiai és megvalósítási kerete A megújuló energiaforrások jövőképe a vidék, táj megőrzött minősége biztosításának szemszögéből az önkormányzatok, mint helyi szintű fejlődés gesztorainak küldetése. A Nyitrai kerület járásai rendelkeznek a megújuló energiaforrások megfelelő természetes potenciáljával, fejleszteni fogják azok felhasználását azzal a céllal, hogy csökkentsék a fosszilis energiahordozók részarányát a tiszta természetes környezet megőrzése végett, népszerűsíteni és támogatni fogják az ezirányú tevékenységeket, természetes örökségünk védelmezői lesznek, gondolva a jövő generációira. Stratégiai cél Az önkormányzati szubjektumok, nonprofit szervezetek és vállalkozói szektor egységes hozzáállása a megújuló energiaforrások felhasználásában, mely az európai törvényhozás rendelkezéseivel összhangban lévő energetikai megoldások keresésén, építésén és bővítésén alapszik, továbbbá környezetvédelmi, azon belül MEF-okkal kapcsolatos művelődés, ismeretterjesztés, tevékenységek népszerűsítése. Figyelembe véve a SWOT analízis eredeményeit a stratégiai cél teljesítése érdekében a következő alapvető fejlesztési területek és prioritások kerültek megállapításra: 1. Javítani a MEF felhasználása területén történő fejlesztések helyi és határon túli tényezőinek, szervezeteinek együttműködését, annak hosszútávú tervezése aspektusában. Rendelkezések: 1.1 Támogatni a helyi önkormányzatok és társulások intenzív kommunikációját a MEF felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban Tevékenységek: 1.1.1 Helyi önkormányzatok és kistérségi szervezetek találkozóinak, konferenciáinak szervezése Szlovákiában 1.1.2 Közös munkacsoportok megalakításának támogatása a MEF-ok felhasználásával kapcsolatos közös projektszándékok megvalósítása céljából 1.2 Önkormányzatoknak a magánszektor szubjektumaival és a nonprofit szervezetekkel megvalósuló együttműködésének kialakítása a MEF felhasználása területén Tevékenységek: 1.2.1 Intézményi csoportosulások-klaszterek, szakmai társulások kialakítása egy szakmai platform létrehozása végett, mely stratégiák elkészítésére, véleményezésére, ellenvetések kommunikációjára hivatott helyi, térségi vagy régiók feletti szinten. 1.3 A határon átnyúló együttműködés támogatása önkormányzati és érdekszervezeti szinten a MEF felhasználása és a természetvédelem területén, tapasztalatok cseréje, a „best practises“ prezentációja Tevékenységek: 1.3.1. A folyamatos határon átnyúló kommunikációs bázis kialakítása 1.3.2. Határon átnyúló projektek előkészítése a MEF felhasználásának terén, közös szervezett fellépés a természet- és tájvédelemben a határmenti területeken 1.3.3. Megvalósított projektek bemutatása konferenciák és szemináriumok keretén belül, szlovákiai és magyarországi előadók és vendégek jelenlétében

HU

giai hozzáférhetőségéről, a lakosság környezettudatosságának növelése. Tevékenységek: 2.2.1. Állami hozzájárulás megszerzési lehetőségeinek prezentálása napkollektorok általi melegvíz-előállításra, ill. biomassza-tüzelésű kazánok hőelőállításra 2.2.2. CBC együttműködési programok kihasználása – MEF felhasználására irányuló befektetések a környezetvédelem aspektusában 2.3 Környezettudatosság, környezeti nevelés fejlesztése, ismeretterjesztés a MEF-kal kapcsolatban különböző intézmények számára (iskolák, klubok, kultúrintézmények) Tevékenységek: 2.3.1. Oktató-nevelő tevékenységek támogatása óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók számára a környezeti nevelés keretén belül, a MEF területén 2.3.2 Felnőttoktatás támogatása a környezeti nevelés területén, az önkormányzatok kulturális intézményei bevonásával 2.3.3. Megfelelő feltételek megteremtése nonprofit szervezetek számára a környezetvédelem és MEF problémakörében 3.Energiahatékonyság növelése – energetikai technológiák felhasználásának megoldásai, MEF felhasználó létesítmények építése a környezetvédelem és a régiók nem megújuló energiától való függésének csökkentése érdekében Rendelkezések: 3.1 A MEF felhasználó technológiák és berendezések bevezetését célzó koncepciók, befektetési szándékok és tanulmányok kialakításának támogatása Tevékenységek: 1.1.1. „Upgrade“ stratégiai tervdokumentumok megvalósítása a környezetvédelem koncepciójának és MEF felhasználásának az önkormányzatok szociális és gazdaságfejlesztési programjaiba és a területfejlesztési tervezetekbe történő bevonásával 1.1.2. MEF energiatermelésre való felhasználásához szükséges regionális stratégiák előkészítése 1.1.3. Önkormányzatok koncepcióinak véleményezése (helyi, magasabb területi egységi koncepciók a MEF-ra irányuló tevékenységek támogatásának szemszögéből) 3.2 Középületek energiaigényének csökkentésére irányuló befektetések megvalósítása megújuló energiaforrásokat felhasználó technológiák alkalmazása által. Tevékenységek: 3.2.1. Energetikai auditok és befektetési célokat szolgáló technikai dokumentációk előkészítése. 3.2.2. MEF-at hő- és elektromos áramtermelésben hasznosító technológiák bevezetését szolgáló befektetések megvalósítása.

2.A népszerűsítés fokozása az állampolgárok és háztartások számára is hozzáférhető MEF technológiák, alkalmazási lehetőségek intenzívebb ismertetése Rendelkezések: 2.1 Közszolgálati információs kampány az egyes energiaforrások lehetőségeiről, feltételeiről, technológiai hozzáférhetőségéről, a lakosság környezettudatosságának növelése Tevékenységek: 2.1.1. A háztartásokat célzó propagációs és marketingkampány megvalósítása a kérdéses határmenti térségben 2.2 Európai uniós támogatási alapok és más pénzügyi források felhasználásának lehetőségei a MEF-at felhasználó technológiák bevezetésére (polgárok pénzügyi támogatásának lehetőségei) Közszolgálati információs kampány az egyes energiaforrások lehetőségeiről, feltételeiről, technoló-

73


HU

4.4 A MEF felhasználásának akció- és pénzügyi tervezete a Nyitrai kerületben

Rendelkezés

1.1 Helyi önkormányzatok és társulások intenzív kommunikációjának támogatása a megújuló energia-források felhasználásának lehetőségeiről

Tevékenység

1.1.1 Helyi önkormányzatok és kistérségi szervezetek találkozóinak és konferenciáinak szervezése Szlovákiában

Megvalósítás ideje -tól - ig

2010 szeptembere – folyamatosan

Felelős szervezetek

Komáromi, Érsekújvári és Vágsellyei járások önkormányzatai

Partnerek

Kistérségi csoportosulások

Finanszírozás

önkormányzatok, projekt általi támogatás

Monitoring és értékelés

Konferenciák és találkozók száma Résztvevők – önkormányzati képviselők száma Résztvevők – kistérségek képviselőinek száma Résztvevők- szakmai csoportok és közigazgatás képviselőinek száma

Rendelkezés

1.1 Helyi önkormányzatok és társulások intenzív kommunikációjának támogatása a megújuló energia-források felhasználásának lehetőségeiről

Tevékenység

1.1.2 Közös munkacsoportok megalakításának támogatása MEF felhasználásával kapcsolatos közös projektcélok megvalósítása céljából




járások önkormányzatai

Partnerek

nonprofit szervezetek, vállalkozói szektor

Finanszírozás



Kialakított munkacsoportok száma Előkészített projektcélok száma

Rendelkezés

1.2 Helyi önkormányzatok és a magán-, valamint nonprofit szektor szubjektumai közti együttműködés kialakítása a MEF felhasználása területén

Tevékenység

1.2.1 Intézményi csoportosulások – klaszterek, szakmai társulások kialakítás szakmai platform létrehozása céljából, stratégiák elkészítése, irányelvek véleményezése helyi, regionális és régiók feletti szinten




Önkormányzatok

Partnerek

nonprofit szervezetek, vállalkozói szektor

Finanszírozás



Kialakított csoportosulások száma Véleményezett dokumentumok és stratégiák száma

74


HU


Rendelkezés

1.3 Határon átnyúló együttműködés támogatása önkormányzatok és érdekegyesületek szintjén a MEF és a környezetvédelem területén, tapasztalatcsere, „best practises“ prezentációja

Tevékenység

1.3.1 A CBC együttműködés állandó kommunikációs bázisának kialakítása


2010 szeptembere – 2010 decembere


szlovákiai önkormányzatok

Partnerek

magyarországi önkormányzatok

Finanszírozás



Kommunikációs bázis tagjainak száma SzK, MK Kommunikációs eszközök száma (internet, stb.)

Rendelkezés

1.3 Határon átnyúló együttműködés támogatása önkormányzatok és érdekegyesületek szintjén a MEF és a környezetvédelem területén, tapasztalatcsere, „best practises“ prezentációja

Tevékenység

1.3.2 CBC projektek előkészítése a MEF felhasználása terén, közös fellépés a határmenti területek természet- és tájvédelmi folyamataiban


2010 júliusa - folyamatosan


önkormányzatok, vállalkozói szektor, nonprofit szervezetek SzK, MK

Partnerek

önkormányzatok, vállalkozói szektor, nonprofit szervezetek SzK, MK

Finanszírozás

HUSK CBC Programme 2007-2013


Előkészített projektek száma Benyújtott projektek száma Sikeres projektek száma

Rendelkezés

1.3 Határon átnyúló együttműködés támogatása önkormányzatok és érdekegyesületek szintjén a MEF és a környezetvédelem területén, tapasztalatcsere, „best practises“ prezentációja“

Tevékenység

1.3.3 Megvalósított projektek prezentációja szakmai konferenciák, szemináriumok keretében, magyarországi és szlovákiai előadók és vendégek részvételével


2010 január –2010 szeptember



Partnerek

önkormányzatok, vállalkozói szektor,nonprofit szervezetek

Finanszírozás



Workshopok és szemináriumok száma Előadók száma Találkozók résztvevőinek száma

75


HU


Rendelkezés

2.1 Közszolgálati információs kampány az egyes energiaforrások lehetőségeiről, feltételeiről, technológiai hozzáférhetőségéről, a lakosság környezettudatosságának növelése

Tevékenység

2.1.1 Népszerűsítő és marketingkampány realizációja háztartások számára, a kérdéses határmenti területen


2010 január –2010 szeptember



Partnerek


Finanszírozás



Megszólított célcsoportok száma Felhasznált kommunikációs eszközök száma (internet, stb.)

Rendelkezés

2.2 Európai fejlesztési alapok és más pénzügyi források felhasználási lehetőségei MEF-okat hasznosító technológiák bevezetésének finanszírozására (pénzügyi támogatási lehetőségek állampolgárok számára)

Tevékenység

2.2.1 Állami hozzájárulások megszerzési lehetőségeinek prezentálása napelemek melegíz-előállításra, ill biomassza-tüzelésű kazánok hőtermelésre való alkalmazásához


2010 május


Szlovák fejlesztési és energetikai ügynökség

Partnerek

vállalkozói szektor, önkormányzatok,nonprofit szervezetek

Finanszírozás

Biomassza és napenergia felhasználása növelésének programja


Prezentációk száma Prezentációkon résztvevőinek száma

Rendelkezés

2.2 Európai fejlesztési alapok és más pénzügyi források felhasználási lehetőségei MEF-okat hasznosító technológiák bevezetésének finanszírozására (pénzügyi támogatási lehetőségek állampolgárok számára


2.2.2 CBC együttműködési programok felhasználása – MEF hasznosítására irányuló befektetések a környezetvédelem aspektusában


2010 márciusa – 2010 májusa

Zodpovedný


Partnerek


Finanszírozás



Megvalósult konferenciák száma Konferenciák résztvevőinek száma – önkormányzatok Konferenciák résztvevőinek száma-vállalkozói szféra Konferenciák résztvevőinek száma- nonprofit szektor

76


HU


Rendelkezés

2.3 A környezettudatosság és környezetvédelmi nevelés fejlesztése és MEF népszerűsítése különböző szubjektumok számára (iskolák, klubok, kultúr-intézmények)

Tevékenység

2.3.1 Környezetvédelem és a MEF témakörét érintő oktató-ismeretterjesztő tevékenységek támogatása óvodáskorú gyermekek és általános iskolás tanulók számára


2010 szeptembere– 2011 júniusa


Önkormányzatok, óvodák, általános iskolák

Partnerek

Nonprofit szervezetek, Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, Zöld Iskola Program

Finanszírozás

önkormányzatok, Zöld Iskola Program


Kiadott népszerűsítő anyagok száma Nevelői előadésok száma óvodás és általános iskolai gyermekek számára Létrehozott iskolai környezetvédelmi programok száma Környezeti nevelésben érintett pedagógusok száma

Rendelkezés

2.3 A környezettudatosság, környezetvédelmi nevelés fejlesztése és MEF népszerűsítése különböző szubjektumok számára (iskolák, klubok, kultúr-intézmények)

Tevékenység

2.3.2 A környezetvédelem területén megvalósuló felnőttoktatás támogatása az önkormányzatok kulturális intézményei bevonásával


2010 szeptember – 2011 júniusa


önkormányzatok kultúrintézményei

Partnerek

nonprofit szervezetek, Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség

Finanszírozás

Önkormányzatok


Megvalósult rendezvények száma Megvalósult rendezvények résztvevőinek száma

Rendelkezés

2.3 A környezettudatosság, környezetvédelmi nevelés fejlesztése és MEF népszerűsítése különböző szubjektumok számára (iskolák, klubok, kultúr-intézmények)

Tevékenység

2.3.3 Feltételek megteremtése közszolgálati- és nonprofit szervezetek környezetvédelmi és MEF-kal kapcsolatos tevékenységéhez


2010 szeptembere – 2011 júniusa


Környezetvédelmi Minisztérium, kerületi és járási környezetvédelmi hivatalok

Partnerek

Nonprofit- és közszolgálati szervezetek

Finanszírozás

Közfinanszírozási források, magánszektor forrásai


Újonnan létrejött nonprofit szervezetek száma Fenntarott nonprofit szervezetek száma

77


HU

4.4 A MEF felhasználásának akció- és pénzügyi tervezete a Nyitrai kerületben Rendelkezés

3.1 MEF felhasználó technológiák és berendezések bevezetésére irányuló koncepciók, befektetési célok és tanulmányok előkészítésének támogatása

Tevékenység

3.1.1 Upgrade stratégiai tervdokumentumok realizációja a környezetvédelem és a MEF felhasználásának a szociális és gazdaségi fejlesztési programokba való bekapcsolásának aspektusában – fejlesztési tervezetek


2010 júniusa – 2011 júniusa


helyi önkormányzatok

Partnerek

megyei önkormányzatok, vállalkozói szféra

Finanszírozás

önkormányzatok


Önkormányzatok aktualizált startégiai- és tervdokumentációinak száma

Rendelkezés


Tevékenység

3.1.2 MEF energiatermelésre való felhasználását célzó regionális stratégiák előkészítése


2011 júniusa –2011 szeptembere


megyei önkormányzatok, kistérségi társulások, helyi önkormányzatok

Partnerek

nonprofit szektor, vállalkozói szféra

Finanszírozás

megyei önkormányzatok, kistérségi társulások, önkormányzatok


MEF felhasználását célzó kidolgozott regionális stratégiák száma

Rendelkezés


Tevékenység

3.1.3 Önkormányzatok (helyi, felsőbb területi egységek) koncepcióinak véleményezése a MEF ra irányuló tevékenységek aspektusában


2011 októbere


Önkormányzatok

Partnerek

lakosok, nonprofit szervezetek, vállalkozói szféra

Finanszírozás

-


Önkormányzatok véleményezett koncepcióinak száma

Rendelkezés

3.2 Középületek energiaszükségletének csökkentésére irányuló befektetések realizációja MEF felhasználására irányuló technológiák felhasználása segítségével

Tevékenység

3.2.1 Befektetési célokat szolgáló technikai dokumentácók és energetikai tanúsítások elkészítése


2011 november – 2012 marec


Önkormányzatok

Partnerek

építőmérnökök, építészeti-tervezőirodák, nergetikai auditorok

Finanszírozás

Önkormányzatok


Kidolgozott befektetési célokat szolgáló technikai dokumentációk száma Középületek kidolgozott energetikai tanúsításainak száma

78


HU


Rendelkezés

3.2 Középületek energiaszükségletének csökkentésére irányuló befektetések realizációja MEF felhasználására irányuló technológiák felhasználása segítségével

Tevékenység

3.2.2 MEF értékesítését szolgáló technológiákat alkalmazó befektetések realizációja hőenergia és elektromos áram előállítására


2012 áprilisa – 2013 júniusa


Önkormányzatok

Partnerek

vállalkozói szféra, nonprofit szektor

Finanszírozás

Önkormányzatok, projekttámogatás (HUSK CBC Programme 2007 -2013, KOP, KésGN OP, VFP 2007-2013), nemzetközi források (EIB, közösségi programok), vállalkozói szféra, bankszektor, PPP


Megvalósított, MEF-at hasznosító/alkalmazó befektetések száma Megvalósított, hőenergiát előállító befektetések száma Megvalósított, elektromos energiát előállító befektetések száma

A MEF FELHASZNÁLÁSÁRA IRÁNYULÓ BEFEKTETÉSEK NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI FORRÁSOKBÓL

5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN 5.1 A MEF felhasználására irányuló befektetések finanszírozása A megújuló energiaforrások intenzívebb felhasználását célzó projektek és befektetések támogatása az elkövetkező időszakban nemzeti és nemzetközi programok, valamint struktúrális alapok alakalmazására fog irányulni a környezetvédelem, energiahatékonyság növelése és a környezetet veszélyeztető nem megújuló energiaforrások felhasználásának csökkentése területén. Az említett pénzügyi források mellett a megújuló energiaforrások felhasználását célzó befektetések finanszírozására magántőke bevonásával is számolni lehet. A felsorolt megújuló energiaforrások felhasználását érintő finanszírozási lehetőségek alkalmazhatók egyrészt Szlovákia területén, ahol előfordulnak megújuló energiaforrások, másrészt a Nyitrai kerület területén, melynek a legnagyobb MEF potenciálja van. A MEF egyes forrásait tekintve a biomassza felhasználásának van Szlovákiában a legnagyobb potenciálja. A Nyitrai kerületben megvalósuló megújuló energiaforrás-felhasználás helyzetének analízise rámutat a tényre, hogy a Nyitrai kerület rendelkezik a legnagyobb biomassza potenciállal és hozzáférhetőséggel, (mezőgazdasági termelés erős bázisa), ezen kívül elegendő napsütéssel a napenergiafelhasználás céljából, geotermikus forrásokkal a geotermikus energia felhasználásának céljából.

5.2 A MEF felhasználásának nemzeti és nemzetközi pénzügyi forrásai A megújuló enrgiaforrások felhasználását finanszírozó nemzeti programok keretén belül Szlovákiában a következő nemzeti programok kerülnek felhasználásra: Biomassza és napenergia háztartásokban történő széleskörűbb felhasználásának programja SLOVSELF II – fenntartható energia-projektek kerete Biomassza és napenergia háztartásokban történő széleskörűbb felhasználásának programja Ezen program háztartások részére szolgál megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezések támogatására (biomassza-fűtőanyagú kazán, napkollektorok). A megújuló energiaforrások széleskörűbb felhasználási Stratégiája céljainak teljesítését szolgálja Szlovákiában, a biomassza és a napenergia energiaelőállításra való felhasználásának területén. A támogatás nyújtója a SzK Gazdasági Minisztériuma, a program adminisztrátora a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség.

Napkollektorok támogatásának általános követelményei: • kérvényező: családi ház tulajdonosa vagy társtulajdonosa, társasház gondnoka • hozzájárulás családi házak számára: 200 Eur/m2 abszorpciós kollektorfelületre (8 m2 felett a hozzájárulás 50 Eur/m2 re csökken) • hozzájárulás társasházak számára: 100 Eur/m2 a kollektorok abszorpciós területe szerint (max. 300 Eur háztartásonként) • napkollektorok technikai feltételei: • akkreditált európai vizsgálóintézet által kiállított Solar Keymark bizonyítvány, az adott típus szerint Biomassza-tüzelésű kazánok támogatásának általános követelményei: • kérvényező: családi ház tulajdonosa vagy társtulajdonosa • támogatás: a felszerelt biomassza-tüzelésű kazán vételárának 30 %-a, a legmagasabb támogatási összeg 1 000 € Biomassza-tüzelésű kazánok technikai feltételei: • a kazán közvetlen módszerrel és akkreditált európai vizsgálóintézet által megállapított, az adott típusra igazolt hatékonysága minimálisan 84 %, • akkreditált európai vizsgálóintézet által igazolt, normálkörülményekre átszámított (nyomás: 101,325 kPa, hőmérséklet 0°C, száraz gáz) emissziós értékei és 10 % vonatkozó oxigén -értékre a szénmonoxid (CO) menynyiség nem lépi túl a: 1 500 mg/m3 értéket, szilárd részecskékre vonatkozóan a: 100 mg/m3 értéket. [55] SLOVSELF II – Slovak Energy Efficiency Financing Framework (extension) –A Fenntartható Energia-projektek Támogatási Kerete a Szlovák Köztársaságban • EBRD hitelvonal(Európai Innovációs és Fejlesztési Bank) a SzK Gazdasági Minisztériumával együttműködésben • szlovák bankok által nyújtott hitelkeret magántársaságok és a lakásszektor részére • ingyenes technikai segítség egyszerűsített energetikai auditok, racionális energiahasznosítási terv és a kérvény beadásakor igényelhető tanácsadás formájában, a projekt konzultánsai részéről A jogosult projektek köre: • energiahatékonyság az ipari termelésben, • megújuló energiaforrások (napelemek hő- és elektromos áram-termelésre...) • energiahatékonyság a lakásszektorban (alternatív energiaforrások felhasználása épületekben ...) [55]

79


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN A nemzetközi finanszírozási források közül, melyekkel a MEF felhasználását Szlovákiában és úgyszintén a Nyitrai kerületben pénzügyileg támogatni lehet, a következők sorolhatók fel: • Az Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa és a Norvég Pénzügyi Mechanizmus Két különálló pénzügyi mechanizmusról van szó, melyek célja enyhíteni az európai gazdasági térségben előforduló gazdasági és társadalmi különbségeket befektetési és fejlesztési projektek pénzügyi alapok általi támogatásával, a következő prioritások szerint: • környezetvédelem, • fenntartható fejlődés támogatása, • az európai kulturális örökség megőrzése, • humán erőforrások fejlesztése, • egészség, gyermekekkel való törődés, • kutatás, • a schengeni acquis bevezetése, igazságszolgáltatás megerősítése, • régiópolitika, határon átnyúló tevékenységek, • az acquis communautaire megvalósításával kapcsolatos technikai segítség A FM EHP és a NFM megvalósításának nemzeti koordinációs pontja Szlovákiában a SzK kormányhivatala, miközben az adminisztratív koordinációért és a pénzeszközök felhasználásáért való felelősséggel az Előcsatlakozási és Bilaterális Együttműködés Főosztálya lett megbízva. Ezen mechanizmusok kifizetési szervezete a Pénzügyminisztérium- Nemzeti alapítványok osztálya. Az EGT pénzügyi mechanizmusának irányításáért az Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Bizottsága felel. A Norvég pénzügyi mechanizmus igazgatásáért a Norvég Királyság Külügyminisztériuma felel. Ezek az intézmények hagyják jóvá egyúttal egyéni projektek esetében a végső kedvezményezettnek nyújtandó pénzügyi támogatást, csoportos szubvenciók esetében pedig a csoportos segély közvetítőit. A Pénzügyi Mechanizmus Hivatala (PMH) az EGT pénzügyi mechanizmusának és a Norvég Pénzügyi Mechanizmusnak a mindennapi realizációjáért felel, egyúttal koordinációs pontként szolgál a fogadóországok számára. [59] Intelligens Energia – Európa II (Intelligent Energy – Europe II Programme (IEE)) Az Intelligens Energia Program – Európa II (IEE II) az európai társadalmak közösségi programja az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások számára. A programot 2006 októberében fogadták el a 2007 és 2013 közti időszakra a versenyképesség és innováció programjának keretén belül (CIP) mint annak autonóm alprogramját, az adott időszakra vonatkozóan cca. 717 mil. Eur össz-költségvetéssel (éves lebontásban ez 2007-ben cca. 52 mil. Eur, 2013-ben egész cca. 160 mil. Eur támogatást jelent). Folytatása a megelőző közösségi programoknak, mint amilyenek az IEE (2003 – 2006) és az azt megelőző SAVE, ALTENER (1994-1998); SAVE II (1999-2002), ALTENER II (1999-2002); THERMIE; CARNOT; SURE;, SYNERGY voltak. A brüsszeli székhe-

HU

lyű Intelligent Energy Executive Agency (IEEA) igazgatja. [56] Ez a program az EU energiapolitikájának támogatását szolgálja (intelligens energetikai és klímavédelmi csomag), beleértve az energiahatékonyság európai akciótervét, és a megújuló energia utazótérképét, és a lisszaboni szerződés megvalósításának támogatását. Az IEE II program célja leküzdeni a piaci akadályokat és elérni az informáltság szintjének növelését az európai energiapolitikáról, az energiaszállítók és –forgalmazók, energetikai tanácsadók, előadók, ügynökségek, irányelvek megalkotói és a felhasználók közti legiszlatív szabályozásokról azzal a törekvéssel, hogy teljesüljenek az optimális elvárások és lehetőségek az energiaszállítás biztonsága, a versenyképesség és a környezetvédelem általános céljait illetően. [56] Az Európai Befektetési Bank (EIB) egy nonprofit, politikailag irányított bank. Nem kezel személyi számlákat, nem vesz részt tőzsdén kívüli ügyletekben, nem kínál befektetési tanácsadási szolgáltatásokat. Az EIB hosszú futamidejű kölcsönöket nyújt tőkebefektetési projektek céljára (többnyire állandó pénzügyi aktívumokba), de nem nyújt adományokat. Az EIB az Európai Unió tagállamainak tulajdonában van. Ezen országok közösen járulnak hozzá a bank tőkéjéhez, miközben az egyes országok hozzájárulásának nagysága visszatükrözi azok Unión belüli gazdasági súlyát. Az EIB az EU költségvetéséből nem használ fel pénzügyi eszközöket. Ehelyett a bank önfinanaszírozó, pénzügyi piacokon kölcsönöz pénzeszközöket. A bank beruházási projektjeit a következő kritériumok alapos elbírálása alapján választják ki: segíteniük kell az EU céljainak elérésében , • gazdasági, pénzügyi, technikai szempontból és a környezetvédelem szempontjaiból is alkalmasnak és kivitelezhetőnek kell lenniük, • ösztönzőeknek kellene lenniük egyéb pénzügyi források aktivizálása céljából is. [57]

5.3 A strukturális alapokból történő finanszírozás támogatási rendszere Az (európai) strukturális alapok kiegészítik a nemzeti pénzügyi alapokat, melyeket az állam, helyi hivatalok vagy egyéb szervezetek különféle projektek támogatására használnak fel.. Európai alapok: 1. Strukturális alapok: • Európai Vidékfejlesztési Alap (ERDF) • Európai Szociális Alap (ESF) 2. Kohéziós alap Az EU prioritásai a környezetvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás elvei köré csoportosulnak, melyeket az európai alapok 3 célterületen belül támogatnak a következő táblázat szerint: 18sz. táblázat Az EU céljainak áttekintése a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások területén.

18. táblázat Az EU céljainak áttekintése a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások területén

Konvergenciós cél Programok, eszközök

Nemzeti és regionális programok

Jogosultság

Környezetvédelmi és energetikai prioritások

Jelenlegi NUTS II lakosra jutó GHDP < 75%a az EU 25 tagállamának átlagából

ERDF: • energiaellátás biztonságának javítása, • természetvédelmi követelmények integrációja , • közösségi- és magánpartnerségek fejlesztése, • az éghajlatváltozás mérséklése, • tiszta közlekedés, • energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fejlesztése ESF: • tapasztalatcsere és a „best practises“ terjesztése, • a hatékony működést elősegítő politikák és mechanizmusok, • tárcaközi koordináció, releváns magán- és közösségi szervezetek közti párbeszéd támogatása , • tudáskapacitás építése az irányelvek és programok terjesztése céljából

´Statisztikai hatás´: régió 1főre jutó GDP-je < 75 %-a az EU-15 és > 75% -a az EU 25 átlagának

Tagállamok 1főre jutó GNI-je < 90% az EU 25 átlagának Kohéziós alap

´Statisztikai hatás´: Tagállamok 1főre jutó GNI –je > 90% az EU-25 átlagának- támogatás ütemeztéses juttatása

Kohéziós alap: • transz-európai közlekedési hálózat, • környezetvédelem, • fenntartható fejlődés pozitív környezeti hatásokkal járó területei – energia-hatékonyság, megújuló energia, tiszta tömegközlekedés

Forrás: The Community Strategic Guidelines on Cohesion 2007-2013 (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/index_ec.htm) = Az Unió stratégiájának kézikönyve, Kohézió 2007-2013

80


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN

HU

18. táblázat: Az EU céljainak áttekintése a természetvédelem és a MEF területén

Cél: Régiók versenyképessége, foglalkoztatottság Programok, eszközök

Jogosultság


A tagállamok javasolják azon régiók jegyzékét (NUTS I vagy NUTS II), melyek nem szerepelnek a Konvergenciós célban Környezetvédelmi és energetikai prioritások

az 1. célban szereplő régiók „ütemezése“ 2000-2006 között és a Konvergenciacélban nem szereplők esetében az elért gazdasági fejlődés miatt

• ERDF: • energiahatékonyság és megújuló energiák felhasználásának ösztönzése , • energiahatékonyság irányítórendszereinek fejlesztése, • tiszta és fenntartható közlekedés támogatása városi környezetben, • Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terveinek fejlesztése (pl. árvizek, tűzvészek) ESF: • a prioritások ugyanazok mint a Konvergencia célban

Cél: Európai területi együttműködés Programok, eszközök

Határon átnyúló és multinacionális programok és hálózatok (ERDF)

Jogosultság


CBC együttműködés: • NUTS III régiók a belső területi határok mentén • Bizonyos NUTS III régiók a külső határok mentén • NUTS III régiók elkülönített tegeri határok mentén, max. 150 km-nél Nemzetközi együttműködés: • Európai Bizottság által jóváhagyott bizonyos régiók • Térségek közti együttműködés, együttműködés hálózatok létesítése során, tapasztalatcsere • Az EU közösség egész területe

ERDF:

Forrás: The Community Strategic Guidelines on Cohesion 2007-2013 (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/index_ec.htm) = Az Unió stratégiájának kézikönyve, Kohézió 2007-2013 A jelenlegi, 2007 – 2013-as programidőszak a Szlovák Köztársaság számára az első programidőszak, melyben lehetősége lesz támogatásokat felhasználni az EUs alapokból az egész időszak folyamán, éspedig a SzK Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007-2013 c. dokumentum alapján. Az Európai Unió céljainak keretén belül (konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatottság, európai területi együttműködés), a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret rendelkezéseivel két cél van összhangban: Konvergencia célja Regionáis versenyképesség és foglalkoztatottság célja A jelenlegi programidőszak során, 2007–2013 között Szlovákiában, a megújuló energia-források felhasználásának finanszírozására, fenntartható energetikai projektek megvalósítását támogató Operatív programok kerülnek felhasználásra.

szennyezőanyagok kibocsátásával együtt a hőenergia-előállítás területén, beleértve a fűtő- és üzemanyagok bázisának a megújuló energiaforrások javára történő megváltoztatását, • az üvegházhatású gázok megfigyelési szintjének javítása, üvegházhatású gázok inventarizációja és projekciója , klimatikus változások hatástanulmányai a természetes környezet egyes összetevőinek állapotát illetően, beleértve a gazdasági többletköltségek analízisét; az éghajlatváltozás területével kapcsolatos közgondolkodás és ismeretek szintjének növelése, a horizontális együttműködést támogató eszközök analízise az éghajlatváltozás területén, a tevékenységek eredményeinek népszerűsítése Jogosult pályázók köre: • közszféra (önkormányzatok) • szervezetek, melyekben a magánszektor részvételi aránya kisebb mint 50 % [60]

„KÖRNYEZETVÉDELEM“ OPERATÍV PROGRAM A Környezetvédelem műveleti program globális célja javítani a források ésszerű felhasználását, növelni az életkörnyezet infrastruktúrájának minőségi szintjét az EU és a SzK előírásainak értelmébenn és megerősíteni a környezetvédelem fenntartható fejlődést érintő szempontjait. • Pénzügyi keret (ERDF + nemzeti társfinanszírozás): 211 764 706 EUR • Irányító szerv: a SzK Környezetvédelmi Minisztériuma • Végrehajtó szerv – Környezetvédelmi Minisztériuma Implementációs Főosztálya 3.sz. Prioritás: a levegő és az ózonréteg védelme, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak minimalizációja A 3. priopritási tengely specifikus célja: az alapvető és egyéb szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak minimalizációja, beleértve a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását az EU és a SzK törvényi rendelkezéseivel összhangban. 3.2 Operatív cél: A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak minimalizációja és a megújuló energiaforrások támogatása. Támogatott területek: (a Kohéziós alap társfinanszírozása: 85 %) • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az alapvető

VERSENYKÉPESSÉG ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM A Versenyképesség és gazdasági növekedés műveleti program globális célja a fenntartható gazdasági fejlődés és a foglalkoztatottság növekedésének bebiztosítása. • Irányító szerv: a SzK Gazdasági Minisztériuma • Végrehajtó szerv : Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség 2. Prioritási tengely 2: Energetika A 2. priopritási tengely specifikus célja: energiahatékonyság növelése az energia előállítása, szállítása és fogyasztása során, az ipari termelés energiaigényének, az elsődleges energiaforrások fogyasztásának csökkentése, a MEF felhasználásának növelése. A 2.prioritási tengely vállalkozói tevékenységek támogatására irányul, melyek által elérhető az ipari termelés egy egységre eső energiaigényének csökkentése, bebiztosítható a vállalkozói szektor energiához való hozzáférése, úgyszintén a MEF felhasználásának mértéke. 2.1 Rendelkezés Energiahatékonyság növekedése úgy a termelési, mint a fogyasztási oldalon, innovációs technológiák bevezetése az energetikában

81


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN • Előjelzett pénzügyi keret: 11 612 113 EUR Indokolt tevékenységek: • energiatakarékosság az ipar és a szolgáltatások minden ágazatában, beleértve épületek hőszigetelését azok hőtechnikai paramétereinek javítása céljából, • elektromos- és hőenergia nagy hatékonyságú kombinált előállítása, • megújuló energiaforrások felhasználása – ún. építés, korszerűsítés vagy átépítés : kis vízierőműveké, biogáz- és biomasszafelhasználó berendezéseké, bioüzemanyag- és biogázelőállító berendezéseké, napenergiát hasznosító berendezéseké, geotermikus energiát hasznosító berendezéseké, • meglévő, fosszilis tüzelőanyag-bázisú energiaforrások rekonstrukciója és modernizációja a berendezések hatékonyságának növelése érdekében vagy megújuló energiaforrások felhasználása céljából, • meglévő hőfejlesztő és -szállító berendezések rekonstrukciója (pl. hőfejlesztő csővezetékek szigetelésének javítása, hőveszteséget jelző rendszerek bevezetése, hőátadó állomások rekonstrukciója stb.), • további hasonló indokolt tevékenységek, melyek elősegítik a rendelkezés céljainak teljesítését, • Állami támogatás feltételezett formája: • állami támogatási keret az energiahatékonyság növelésére a termelés és a fogyasztás oldalán, progresszív technológiák bevezetése az energetikában – a segítség közvetlen formája • pénzügyi keret a fenntartható fejlődés támogatására (de-minimis támogatási séma), • pénzügyi szaktanácsadás (mindenekelőtt garanciavállalás formájában ) Állami támogatás feltételezett formája: • állami támogatási keret az energiahatékonyság növelésére a termelés és a fogyasztás oldalán, progresszív technológiák bevezetése az energetikában – a segítség közvetlen formája • pénzügyi keret a fenntartható fejlődés támogatására (de-minimis támogatási séma), • pénzügyi szaktanácsadás (mindenekelőtt garanciavállalás formájában ) Támogatásra jogosultak: • magánszektor – az Üzleti Törvénytár vagy az Iparűzési törvény alapján vállalkozói tevékenységre jogosult, Szlovákia területén bejegyzett fizikai és jogi személyek, akik és amelyek a SzK gazdaságának szektoraiban működnek és az egyes indokolt projektek valamelyikét megvalósítani tervezik. 2. Prioritási tengely: Energetika 2.2. Rendelkezés Közvilágítás építése és modernizációja városok és községek számára és energetikai tanácsadás • A felhívás bejelentésének feltételezett időpontja: 2010 márciusa • Előjelzett pénzügyi keret EUR-ban: 17 634 856 Indokolt tevékenységek: • községek és városok közvilágításának kiépítésével és modernizációjával kapcsolatos tevékenységek (közigazgatási szektor), • SIEA által nyújtott tanácsadás az energia hatékony felhasználása és a megújuló energiaforrások hasznosítása keretén belül, beleértve a nyilvánosság tájékoztatásának fokozását A támogatás feltételezett formája: • támogatás közvetlen módja vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás formájában, • SIEA egyéni projektje a hatékony energiafelhasználás keretén belüli tanácsadásra Támogatásra jogosultak: • közvilágítás kiépítése és modernizációja esetén: a Törvénytár 369/1990 sz. Önkormányzati törvényének értelmében alapított község és város • városok a Törvénytár önkörmányzatokról szóló, 369/1990 sz. törvénye alapján • a hatékony energiafelhasználás és megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás területén a támogatás jogosultja a : - Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség – SIEA [61]

A SzK VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007 - 2013 Irányító szerv: Mezőgazdasági Kifizetési Hatóság 1. tengely: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektor versenyképességének növelése

HU

Prioritás: A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti szektor modernizációjának, innovációjának és hatékonyságának támogatása Rendelkezés: FARMOK MODERNIZÁCIÓJA A rendelkezés célja : a mezőgazdasági szubjektumok versenyképességének növelése a termelési tényezők jobb kihasználásával és az új technológiák, innovációk érvényesítésével. Ezen cél elsősorban a következők által teljesíthető: • termelési költségek csökkentése és jobb munkakörülmények kialakítása a mezőgazdasági vállalatoknál, • modern épületekkel, új technológiákkal és energiatakarékos technikai felszereltséggel rendelkező farmok számának növelése, • információs és kommunikációs technológiák bevezetése és bővítése • mezőgazdasági termelés objektumainak, beleértve a raktárhelyiségeket is, építése, rekonstrukciója és modernizációja, • termelés minőségének javítása, veszteségek minimalizálása Terjedelem és tevékenységek: • Indokolt minden tevékenység, mely növeli a vállalat összesített teljesítőkészségét és összhangban van a rendelkezés céljaival és az EU megfelelő jogi előírásaival, pl.: Oprávnené výdavky: • állóeszközökbe történő befektetések, • befektetések forgóeszközökbe, • saját munkavégzés Támogatás fajtája: vissza nem térítendő pénzügyi támogatás Finanszírozás módja: részfinanszírozás Befektetés típusa: forprofit Jogosult pályázók: Mezőgazdasági őstermelésben vállalkozó fizikai és jogi személyek. Támogatás összege: Az összesített indokolt kiadás támogatásának maximális nagysága: 1. a Konvergenciacél területének esetében: • 60 % (45 % EU, 15 % SzK) fiatal mezőgazdászok számára hátrányos területeken, miközben minimum 40% az önrész, • 50 % (37,5 % EU, 12,5 SzK) a többi mezőgazdász számára a hátrányos területeken, miközben minimum 50% az önrész , • 50 % (37,5 % EU, 12,5 % SzK) fiatal mezőgazdászok számára egyéb területeken, miközben minimum 50% az önrész, • 40 % (30 % EÚ, 10 % SR) a többi mezőgazdász számára, miközben minimum 60% az önrész 2. a többi terület esetében: • 60 % (30 % EU, 30 % SzK) fiatal mezőgazdászok számára hátrányos területeken, miközben minimum 40% az önrész, • 50 % (25 % EÚ, 25 % SR) a többi mezőgazdász számára a hátrányos területeken, miközben minimum 50% az önrész, • 50 % (25 % EÚ, 25 % SR) fiatal mezőgazdászok számára egyéb területeken, miközben minimum 50% az önrész, • 40 % (20 % EÚ, 20 % SR) a többi mezőgazdász számára, miközben minimum 60% az önrész A rendelkezés célja: javítani a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek elsődleges feldolgozását és eladhatóságát a hatékonyság, a megújuló energiaforrások feldolgozásának, valamint az új technológiák támogatásával, új felvevőpiacok keresésével. Ezen cél elsősorban a következők által teljesíthető: • új termékek gyártásának, új technika/technológia bevezetésével, • a termékek minőségének, marketingjének és új piacokon történő értékesítésének javításával , • információs és kommunikációs technológiák bevezetésével és bővítésével • megújuló energiagforrások felhasználásával Az elsődleges feldolgozó szektorok támogatott tevékenységei: Indokolt minden tevékenység, mely növeli a vállalat összesített teljesítőkészségét és összhangban van a rendelkezés céljaival és az EU megfelelő jogi előírásaival, pl.: • A. higiéniai és egészségügyi rendszerek kiépítése, rekonstrukciója és modernizációja, pl.: laboratóriumok, mosakodó- és öltözőhelyiségek alkalmazottak és látogatók számára; • B. környezetvédelmet szolgáló technológiák kiépítése, rekonstrukciója és modernizációja (hulladékfeldolgozás, szennyvíztisztítás stb.); • C. védett származási hely jelölésével, védett földrajzi megjelöléssel rendelkező élelmiszerek és egyedi, előírás által garantált (az EU Tanácsának 509/2006 és 510/2006 sz. rendelete), hagyományos minőségű különlegességek előállítására szolgáló berendezések és technológiák építése, beszerzése és rekonstrukciója; • D.termékek prezentációjának és elkészítésének javítása, jobb felhasz-

82


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN nálás támogatása vagy melléktermékek és hulladék keletkezésének kiküszöbölése; • E.számítástechnikai beszerzések (hardver), programbeszerzés (softver) és egyéb elektronikus felszereltség (nyomtatók, szkenerek stb.), internetcsatlakozási berendezések beszerzése az értékhozzáadó tevékenységek hatékonyabbá tétele, a jobb eladhatóságot szolgáló tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében. • F.gyártó üzemegységek, értékesítési központok (pl.átrakodóhelyek), raktárak és hozzájuk vezető utak építése, rekonstrukciója és modernizációja, berendezések, gépek, műszerek, technológiák, feldolgozó és gyártókapacitások beszerzése, rekonstrukciója és modernizációja beleértve gabonasilókat, malomipari- és takarmánykeverék-termékek silóit, úgyszintén a különféle feldolgozott termékek raktárait, a megújuló energiaforrások feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatos befektetésekkel együtt (kivéve a vízi, szél- és napenergiát); • G.gyártó üzemegységek és odavezető utak építése, rekonstrukciója és modernizációja; nyersfa elsődleges feldolgozását, t.i. ipari feldolgozást megelőző tevékenységeket végző gépek és technológiák beszerzése, rekonstrukciója és modernizációja, (hozzárendelt elsődleges fafeldolgozás), berendezések nem fa jellegű erdei termékek feldolgozásához (pl. erdei gyógynövényféléket szárító berendezések, erdei gyümölcsök begyűjtés utáni feldolgozását végző berendezések stb.) és a a megújuló energiaforrások feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatos befektetésekkel együtt (kivéve a vízi, szél- és napenergiát), biomassza-gyártó gépek és berendezések (támogatott ágazatok: erdőgazdálkodás). Indokolt kiadások: • állóeszközökbe történő befektetések, • forgóeszközökbe történő befektetések, • saját munkavégzés A támogatott vállalatok típusa és nagysága Jogosult kérvényező mezőgazdasági termékek feldolgozása esetén: • Fizikai és jogi személyek (mikro-, kis- és közepes nagyságú vállalatok az Európai Bizottság 2003/361/ES számú ajánlásának értelmében), melyek a mezőgazdasági őstermelés termékeinek feldolgozása területén működnek (haltermékeket kivéve). • Azon vállalatok számára, melyek nem szerepelnek az említett ajánlás 1.bekezdésének 2.cikkelyében és kevesebb mint 750 alkalmazottal működnek vagy éves forgalmuk kevesebb mint 200 millió EUR, a maximális támogatás összege a felére csökken. A jogosult kérvényező erdőgazdálkodási termékek feldolgozása esetén : • a.) fizikai és jogi személyek (mikrovállalatok az EB 2003/361/ES sz. ajánlása értelmében), melyek tulajdonukban lévő erdőkben gazdálkodnak: • magántulajdonosok és azok társulásai, • községek és azok társulásai, • egyházak, melyek tulajdona a SzK jogrendje szerint magántulajdonnak tekinthető, amennyiben ezek igazgatásáról és fenntartásáról van szó. A tulajdonos jogait és kötelességeit a gazdasági törvénykönyv rögzíti. • b.) fizikai és jogi személyek (mikrovállalatok az EB 2003/361/ES sz. ajánlása értelmében), melyek az erdőgazdálkodás és fakitermelés területén nyújtanak szolgáltatásokat azon feltétel mellett, hogy ezeket a szolgáltatásokat csak az a) pontban feltüntetett szubjektumoknak nyújtják. A támogatás fajtája: vissza nem térítendő pénzügyi támogatás Finanszírozás módja: részfinanszírozás Befektetés típusa: forprofit A támogatás összege A támogatás maximális nagysága a mikro-, kis- és közepes vállalatokra korlátozódik az EB 2003/361/ES sz. ajánlásának értelmében. Erdőgazdálkodás esetében a támogatás mikrovállalatokra korlátozódik. Az összesített indokolt kiadások maximális támogatási aránya: • 50 % (37,5 %EU, 12,5 SzK) a Konvergenciacél területei számára, miközben az önrész min. 50 % ; • 40 % (20 % EU, 12,5 % SzKR) a többi terület számára, miközben az önrész min. 60 % Azon vállalatok esetében, melyek nem szerepelnek az EB 2003/361/ES ajánlása 1.bek. 2.cikkelyében, és alkalmazottaik száma kevesebb mint 750 vagy éves forgalmuk nem éri el a 200 mil. EUR-t, a támogatás maximális összege a felével csökken. Rendelkezés: AZ ERDŐK GAZDASÁGI ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE A rendelkezés célja: • magán- és közösségi tulajdonú erdők gazdasági értékének növelése,

HU

a termelés diverzifikációjának növelése és a piaci lehetőségek megerősítése . Ezen cél elsősorban a következő tényezők segítségével teljesül: • erdészeti technika, berendezések és technológiák vásárlásába való befektetések fejlesztése ezek tökéletesítésének céljával, ill. hogy természetes élőhelyekre kifejtett esetleges negatív hatásuk minimalizálódjon, az erdő fenntartásának és védelmének , fakitermelésnek és –szállításnak, fával való manipulációnak és a többi erdészeti termékek begyűjtésének ésszerűsítése; • az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló létesítmények építésével és rekonstrukciójával kapcsolatos befektetések fejlesztése beleértve az erdei utakat (magas és közepes tűzvédelmi fokozatú területeken kívüli helyeken); • erdészeti információs rendszerek fejlesztése korszerű számítástechnikai- és programfelszereltség bevezetésével, beleértve az internetes kapcsolatot biztosító berendezéseket, az erdészeti üzemgazdálkodás különböző szinten megvalósuló tevékenységei ésszerűsítése végett. Indokolt tevékenységek: Indokolt minden olyan tevékenység, mely az üzem összteljesítményét fokozza és összhangban van a rendelkezés céljaival és az EU idevágó jogi előírásaival, pl.: • erdő megújítását, fiatal erdei növényzet nevelését és kezelését, fakitermelést, -összegyűjtését, fával való manipulációt és annak elszállítását, nem fa jellegű erdészeti termékek begyűjtését, az erdő védelmét –beleértve annak tűzvédelmét is- szolgáló gépek és berendezések beszerzése, a speciális berendezéskre vonatkozó korlátozások mellett; • erdei utak javításához szükséges speciális gépek beszerzése (úti marógép, marógépek árkok tisztítására, nemkívánatos növényzet eltávolítására szolgáló markológépek); • az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló további létesítmények építése és rekonstrukciója (pl. erdei szaporítóanyagok raktárai, manipulációs-szállítói raktárok és ezekhez tartozó épületek és berendezések) beleértve az erdei utakat (magas és közepes tűzvédelmi fokozatú területeken kívüli helyeken); • számítástechnikai eszközök (hardver), programfelszereltség (szoftver) és egyéb elektronikus berendezések beszerzése az erdőgazdálkodással és annak termékeinek marketingjével kapcsolatos tevékenységek hatékonyságának növelése céljából). Indokolt kiadások: • állóeszközökbe történő befektetések, • befektetések forgóeszközökbe, • saját munkavégzés A támogatás jogosultjai : • fizikai és jogi személyek, melyek tulajdonukban lévő erdőkben gazdálkodnak: • magántulajdonosok és azok társulásai, • községek és azok társulásai, • egyházak, melyek tulajdona a SzK jogrendje szerint magántulajdonnak tekinthető, amennyiben ezek igazgatásáról és fenntartásáról van szó . A tulajdonos jogait és kötelességeit a gazdasági törvénykönyv rögzíti. A támogatás fajtája: vissza nem térítendő pénzügyi támogatás A finanszírozás módja: részfinanszírozás A befektetés típusa: forprofit A támogatás nagysága: Az összes indokolt kiadás támogatásának maximális aránya: • 50 % (37,5 EU, 12,5 SzK) a Konvergenciacél területeire, miközben a min. önrész 50 %, • 50 % (25 % EU, 25 % SzK) a többi terület számára, miközben az önrész min 50 %. [62] 3. Tengely A vidék életminősége, vidéki gazdálkodás diverzifikációja Rendelkezés: nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikáció A rendelkezés célja: Nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikáció, nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése (inputokat és outputokat nem tartalmazza az EK Alapítási szerződésének 1.sz.melléklete), vidéki foglalkoztatottság növelése. Ezen cél elsősorban a következőkben felsoroltak által érhető el: • Alternatív bevételi források körének szélesítése nem mezőgazdasági jellegű termékek bevezetésével; • A meglévő munkahelyek megőrzése, újak létrehozása A tevékenység hatásköre: Indokolt minden olyan tevékenység,mely összhangban van a rendelkezés

83


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN céljával és a megfelelő EUs jogi előírásokkal, pl.: • 11-40 férőhelyes üdülő- és szállásadó helyek építése, rekonstrukciója és modernizációj– építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást; • Meglévő mezőgazdasági objektumok (melyek elveszítették eredeti rendeltetésüket) 11-40 férőhelyes, agroturizmus objektumaivá történő rekonstrukciója– építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást; • Termelő és árusító objektumok építése, rekonstrukciója és modernizációja (rekonstrukció és modernizáció esetén technológiákat beszámítólag), gépek, technológiák és berendezések vásárlása a: • kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű termelés számára beleértve a MEF felhasználását, továbbá geotermikus furat elrendelése és későbbi hasznosítása, beleértve a csővezetékeket, kivéve a szél-, vízi és napenergiát azon feltétel mellett, hogy a megtermelt energia döntő részét az előállító nem használja fel saját vállalkozásában – építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást, • hagyományos alapanyagok és termékek gyártása és támogatása (pl. lenvászonszövés, azt követően népviseleti cikkek készítése stb.) – építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást. • agroturisztikai létesítmények építése, rekonstrukciója és modernizációja , beleértve a higiéniai, ökológiai és rekondicionáló objektumokat, az idegenforgalmi tevékenységek támogatása céljából (pl. fedett medencék, fitnesszcentrumok, masszázs- és szoláriumhelységek, mosdóés illemhelyek, szennyvíztisztítók stb.) – építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást; • üdülő- és relaxációs tevékenységek feltételeit biztosító létesítmények és objektumok építése, rekonstrukciója és modernizációja (turistaösvények, lovaglás, horgászat, vadászat, evezősportok, kerékpárturizmus, vízisportok, téli sportok, szauna, medence, gyermekjátszóterek stb.) – építési beruházások, belső berendezési invesztíciók, berendezések és technológiák beleértve az internetes csatlakozást. A támogatás jogosult pályázói • Mezőgazdaság területén vállalkozó jogi és fizikai személyek, amelyek és akik mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele/jövedelme az összes bevétel/jövedelem legalább 30 %-át teszi ki. A támogatás fajtája: vissza nem térítendő pénzügyi támogatás A finanszírozás módja: részfinanszírozás A befektetés típusa: forprofit A támogatás nagysága: Az összes indokolt kiadás támogatásának maximális aránya: • 50 % (37,5 % EU, 12,5 % SzK) a Konvergenciacél területeire, miközben a min. önrész 50 %, • 20 % (10 % EU, 10 % SzK) a többi terület számára, miközben az önrész min 80 %. [62] Rendelkezés: községek, polgári infrastruktúra és szolgáltatások felújítása és fejlesztése, A rendelkezés célja: alapvető szolgáltatások javítása és befektetések kibontakoztatása, ebből adódóan a vidéki területek vonzóbbá tétele, a vidék életminőségének javítása. Ezen cél elsősorban a következőkben felsoroltak által érhető el: • vidéki térségek biztonságosabb és jobb elérhetősége, • víz- és csatornázási vezetékek/rendszerek állapotának javítása, • színvonalasabb közszolgáltatások feltételeinek megteremtése (jobb helyiségek közösségi tevékenységek számára, internettel kapcsolatos munka és tevékenység, művelődés stb.), • a vidéki lakosság életkörülményeinek javításával kapcsolatos további tevékenységek megvalósítása (üdülőövezetek, kertmozik, piacterek, auóbuszmegállók, kerékpárutak stb.). Rendelkezés: Vidéki lakosság alapvető szolgáltatásai A támogatás a hiányzó lakossági felszereltség és szolgáltatások pótlásának támogatására fog irányulni (üdülőövezetek, játszóterek, kertmozik, piacterek, auóbuszmegállók, stb). A községi épületek és objektumok rekonstrukciójával megszületnek a közösségi tevékenység, internetes munka, művelődés stb.számára szükséges feltételek. A tevékenység hatásköre: Indokolt minden tevékenység, mely összhangban van a rendelkezés céljával és a megfelelő EUs jogi előírásokkal, pl.:

HU

• üdülőövezetek rekonstrukciója és modernizációja, • gyermek- és sportjátszóterek, piacterek, buszmegállók stb. építése, rekonstrukciója és modernizációja., • községi épületek rekonstrukciója és modernizációja (pl. községi hivatal, művelődési ház), és a közösségi jelentőségű objektumoké (pl. kertmozik) beleértve azok környékét (kivéve a SzK KM műemlékvédelmi hivatalában regisztrált műemlékeket és műemlék jellegű építményeket, ill. az UNESCO által jegyzett helyszineket), és az internetes hozzáférhetőséget. Támogatott tevékenységek típusa: • helyi infrastruktúra rekonstrukciója és modernizációja, • közösségi jelentőségű épületek, objektumok rekonstrukciója és modernizációja , • szabadidőtevékenységeket szolgállú objektumok létesítését, azok állagának javítását célző befektetések. Indokolt kiadások: • 1. állóeszközökbe történő befektetések, • 2. forgóeszközökbe történő befektetések, • 3. közbeszerzéssel kapcsolatos kiadások a közbeszerzési törvény szerint, • 4. az építési eljárás keretén belüli szükséges tervdokumentáció kidolgozásának költségei, • 5. saját munkavégzés A 3. és 4. pontban feltüntetett kiadások összege nem haladhatja meg az öszszes indokolt kiadások 5 % -át. A támogatás végső fogadója (jogosult pályázó ) • A növekedési pólusba nem besorolt községek, a megegyezett számú, romatelepüléseket is magukba foglaló községeket kivéve, melyek rendezését a Regionális Operátív Alap biztosítja. Támogatás fajtája: vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás Finanszírozás módja: teljeskörű finanszírozás Befektetés típusa: nonprofit Támogatási terület: a Konvergenciacél területei A támogatás nagysága: Az összes indokolt kiadás támogatásának maximális aránya: • 100 % (75 % EU, 25 % SzK). [62]

5.4 Nemzeti és nemzetközi támogatások A megújuló energiaforrások felhasználásának finanszírozását támogató nemzeti alap a Szlovák Köztársaságban a Környezetvédelmi Alap. Ezen alap pénzeszközei nyújthatók: 1. dotáció formájában: a.) fizikai személyek számára, akik nem vállalkoznak a következő területeken: • környezetpolitika céljainak elérésére irányuló tevékenységek, különösen a levegő és az ózonréteg védelmének, a vizek védelmének és hasznosításának, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének és a táj- és környezetvédelemnek a területén, • a környezet állapotának megfigyelése, kutatása és annak javítására irányuló fejlesztések, kutatások területén, • környezeti nevelés, művelődés, népszerűsítés területén, • természet állapotát rendkívüli módon veszélyeztető szituációk megoldása területén b.) jogi ill. fizikai személyek számára, akik a következő területek támogatásán belül vállalkoznak: • természetes környezet állapotának vizsgálata, kutatása, annak javítására irányuló kutatások, • - környezeti nevelés, művelődés, népszerűsítésc.) c.) vállalkozási tevékenységet nem folytató, közhasznú tevékenységet nyújtó, környezetvédelmi irányultságú jogi személyek számára: községek, önkormányzati kerületek, nonprofit szervezetek, polgári társulások, jogi személyek érdekközösségei,alapítványok, bejegyzett egyházközösségek és hitéleti társulások számára a következők támogatására: • állami környezeti politika céljainak elérésére irányuló tevékenységek, különösen az atmoszféra és az ózonréteg védelme, természetes vizek védelme és hasznosítása, hulladékgazdálkodás fejlesztése, természetés tájvédelem, • természetes környezet állapotának vizsgálata, kutatása, annak javítására irányuló kutatások , • környezeti nevelés, művelődés, népszerűsítés • természet állapotát rendkívüli módon veszélyeztető szituáció megoldása. d.) hulladékgazdálkodás állami felügyeletének és a Szlovák Természetvédel-

84


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN mi Ellenőrző hivatal szervezetének természetes vizek katasztrófái vagy állapotuk rendkívüli romlása következményeinek elhárítására, melyek veszélyeztetik vagy károsítják a természetet. A dotáció formájú támogatás abban az esetben nyújtható, ha a kérvényező, a hulladékgazdálkodás állami felügyeletét és a Szlovák Természetvédelmi Ellenőrző hivatalt kivéve, felmutatja hogy a rendelkezik a támogatandó cél finanszírozási összegének legalább 5%-val, egyéb forrásokból. [63] 2. hitel formájában: a.) vállalkozó tevékenységeinek támogatására: • állami környezetvédelmi stratégia céljainak eléréséhez, különösen: • atmoszféra és az ózonréteg védelme, természetes vizek védelme és hasznosítása, hulladékgazdálkodás fejlesztése, természet- és tájvédelem, • természetes környezet állapotának vizsgálata, kutatása, annak javítására irányuló kutatások , • környezeti nevelés, művelődés, népszerűsítés • rendkívül veszélyes környezeti baleset következményeinek elhárítása b.) vállalkozói tevékenységet nem folytató, közhasznú tevékenységet nyújtó, környezetvédelmi irányultságú jogi személyek számára: községek, önkormányzati kerületek, nonprofit szervezetek, polgári társulások, jogi személyek érdekközösségei,alapítványok, bejegyzett egyházközösségek és hitéleti társulások számára a következők támogatására: • állami környezetvédelmi stratégia céljainak eléréséhez, különösen: • atmoszféra és az ózonréteg védelme, természetes vizek védelme és hasznosítása, hulladékgazdálkodás fejlesztése, természet- és tájvédelem , • rendkívül veszélyes környezeti baleset következményeinek elhárítása. A hitel formájú támogatás az annak megtérültét biztosító zálogszerződés megkötése után nyújtható, amely a hitelszerződés elengedhetetlen része, és a Környezetvédelmi Alap által jóváhagyott törlesztőrészletek és hitelkamatok törlesztésének bebiztosítása után . [63] A megújuló energiaforrások felhasználásának finanszírozására irányuló nemzetközi alapok keretén belül Szlovákiában a MEF felhasználása lehetséges a Program malých grantov GEF SGP (Global Environmental Facility Small Gants Programme) forrásainak felhasználása is, melynek alapítási éve 1992. A GEF SGP kis és közepes méretű természetvédelmi programokat támogat. Helyi jelentőségű csoportos aktivitásokra összpontosít, melyek jelentősen hozzájárulnak globális környezeti megoldások eléréséhez a GEF 5 súlyponti területén: • biodiverzitás védelme, • éghajlatváltozás mérséklése, • nemzetközi vizek védelme, • a vidék/táj degradációjának megelőzése (erdőirtás, elsivatagosodás) • POP szennyezőanyagok kiküszöbölése (Persistent Organic Pollutants) A program megvalósítását az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP – United Nations Development Programme) és az ENSZ Szolgáltatási Programja (UNOPS – United Nations Office for Project Services) biztosítja. A GEF SGP program Szlovákiában a következő nemzeti stratégiai célokat fogja támogatni: • a „klimatikai-energetikai csomag“ rendelkezéseivel való összhang elérése“ (üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-kal való csökkentése 2020-ig, és az előállított össz-energiamennyiség 2 %-os MEF részesedésének, a közlekedésben felhasznált enegiamennyiségnek pedig 10%-os MEF arányának elérése 2020-ig), • az előállított elektromos össz-energiamennyiség megújuló energiaforrás részesedésének fokozatos, 2010-ben 19 %-ra, 2020-ban 24 %-ra, 2030-ban pedig 27 %-ra való növelése, • a hőtermelésben növelni a biomassza és a biogáz részesedését, • az épületek, a gazdaság mint olyan, a közszféra, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés energiahatékonyságának növelése és tartós energiamegtakarítások elérése, • a közlekedésnek a környezetre kifejtett negatív hatásainak mérséklése, tömegközlekedés fejlesztése, • energiaszolgáltatás biztonságának növelése A GEF SGP-nek hozzá kell járulnia a kulturális, intézményi, technikai és gazdasági akadályok eltávolításához annak érdekében, hogy elősegítse a klimatikus változások környezetünkre kifejtett hatását mérséklő eljárások, viselkedés és technológiák megvalósítását és alkalmazását. A támogatott tevékenységek körébe fognak tartozni a helyi kapacitások megerősítése, a lakosság klímavédelmi és energiatakarékossági öntudatának és ismereteinek növelése, takarékos eljárások és technológiák felhasználása, beleértve azok kifejlesztésének és alkalmazott kutatásának támogatását.[64]

HU

A támogatott tevékenységek típusai, melyek a GEF SGP program forrásaiból meríthetnek majd, GEF (SGP) Klimatikus változásokat érintő operációs programjaiból indulnak ki, konkrétan: • 5. sz. operációs program: Energiatakarékosságot és energiahatékonyságot gátló akadályok leküzdése, • 6. sz. operációs program: Akadályok elhárítása és költségek csökkentése által támogatni a megújuló energiaforrások felhasználását, beleértve a talaj tönkretételével járó klimatikus változásokat, • 11. sz. operációs program: a közlekedés környezeti szempontból fenntartható formáinak támogatása A GEF SGP a negyedik operatív időszakának pénzügyi beosztásának javaslata (2010 június 30-ig és az utána következő időszakban) Szlovákia számára Feltételezhető, hogy a teljes 1 080 000 arányú tőkekihelyezés min. 50 %-a demonstratív és befektetési tevékenységekre lesz kiutalva, amilyenek az energiahatékonysági és MEF-on alapuló kis kibocsátású technológiák projektjei. További pénzeszközök az alábbi rendelkezések finanszírozására kerülnek majd kiutalásra: • kapacitások építését, környezettudatosság növelését, klimatikus változásokkal kapcsolatos ismeretterjesztést, energiahatékonyság és a MEF felhasználásának növelését célzó önálló projektek, • energiahatékonyság megoldásainak támogatása (energetikai auditok), • fenntartható közlekedési formák támogatása, • fenntartható talaj- és erdőgazdálkodáa formái (biomassza, esetleg bioüzemanyag előállítására szolgáló növények termesztésével kombinálva). [64]

5.5 A PPP lehetőségei (Public Private Partnership – Közés magánpartnerségek) A PPP projekteknek néhány közös vonásuk van. Elsősorban közösségi infrastruktúra és közszolgáltatások bebiztosításáról van szó magánvállalatok segítségével, azok saját forrásait, képességeit és tapasztalatát felhasználva, miközbne a mágánvállalat közpénzek állandó beáramlására tesz szert. Tehát a közszféra és a magánszektor partnerségének projektjeiről beszélhetünk. A PPP projektek vonatkozásában jellemző, hogy a projektfinanszírozás elvén működnek, ahol a bevételek két alapvető formában biztosíthatók be: • a.) magántársaság megépíti a közösségi infrastruktúrát és hosszútávon felelős annak működtetéséért és fenntartásáért, emellet a közigazgatási szektor éves illeték fizetésére kötelezi magát a nyújtott szolgáltatás minőségének függvényében, • b.) magántársaság megépíti és hosszútávon működteti a közösségi infrastruktúrát és költségeit úgy finanszírozza, hogy egyenesen a felhasználóktól szed be illetményt.. A PPP előnye, hogy egy magáncég általában jobb minőségű és hatékonyabb szolgáltatásokat, infrastruktúra-kiépítést és működtetést képes nyújtani és bebiztosítani egy állami céggel összehasonlítva. A PPP projektek képesek állami garanciavállalás nélküli befektetési eszközöket biztosítani, a törlesztés hosszú időszakra tevődik szét , tőkét termelnek és segítenek infrastruktúrát kiépíteni, esetleg már létező infrastruktúrát megújítani, ami előzőleg pénzeszközök hiánya miatt nem valósulhatott meg. Másrészt a PPP projektek választási időszakokon is átnyúlnak. Rejtett adósságról van szó, a PPP emeli a jövőbeli mandátumi kiadásokat.Az ilyen projektek azt a látszatot keltik, hogy közszféra nem adósodik el, de olyan szerződést köt, mely alapján a jövőbeli hozamokat magánpartnernek adja el, ami valójában nem eladósodás. A PPP projektek igényesek az átláthatóság biztosításának terén, a magánpartner kiválasztását illetőlen. Az összetett, hosszadalmas PPP szerződések azzal a kockázattal járnak, hogy előnytelenül kötött szerződések esetén nehézségek merülhetnek fel az egyes partnerek között, ami gyakran járulékos jogi- és perköltségekkel is járhat. A közigazgatási szektornak többnyire nincs elegendő tapasztalata a PPP projektekkel (pl. a szerződések nem taglalják elégségesen a kockázatvállalást vagy a kritikus szituációkat) és a magánpartner igyekszik magának tárgyalással jobb feltételekt elérni. A SzK Pénzügyminisztériuma kiadott egy Szlovákiára érvényes PPP Politikai Javaslatot, melyet a 2005 november 23.-i kormányhatározat fogadott el. Szlovákiában vannak projektek, melyekben a PPP struktúra használatos. Ezek infrastruktúrát érintő projektek – közlekedés, közvilágítás, hulladék- és vízgazdálkodás. A megújuló energiaforrások felhasználása finanszírozásának területén Szlovákia minimális tapasztalattal rendelkezik. [65]

85



• megvilágítás építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • városi tömegközlekedési infrastruktúra építésének és rekonstrukciójának finanszírozása

5.6 A MEF finanszírozásának alternatív lehetőségei Szlovákiában A megújuló energiaforrások felhasználásának allternatív lehetőségei a pénzpiac elérhető lehetőségeiből indulnak ki, a kereskedelmi bankok termékeinek keretén belül. Többnyire a hitelfinanszírozás bizonyos formáiról van szó, melyek esetében elbírálásra kerül a projekt kliensének bonitása. Dexia banka Slovensko, a.s. – „Projektfinanszírozás“ A „Projektfinanszírozás“ egy termék, mely elsődlegesen önkormányzatok befektetési projektjeinek finanszírozására irányul. A projektfinanszírozás leginkább a projekt kliensének bonitás-megítélésén alapul. A projekt jelenlegi tiszta értékmeghatározásának metódusa szerint vizsgálják a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök visszatérülését, és ennek alapján nyújtanak hitelt annak megvalósítására. A finanszírozás struktúrája a projekt megvalósításához igazodik. A finanszírozás formája az ügyfél igényeitől és a bank lehetőségeitől függ, a hitelkiadások optimalizációja mellett. A projektfinanszírozás a klasszikus hitellel szemben nem vizsgálja a szubjektum gazdasági múltját, hanem a jövőbeli projekt nyereségességét, megtérülésének időtartamát és biztosítékát veszi alapul.

HU

Lakásépítés • társasházak építésének komplex finanszírozása, • családi ház-együttesek építésének komplex finanszírozása, • lakások és házak végső felhasználó részére történő jelzáloghiteles finanszírozása • már folyamatban lévő építkezés finanszírozása Többfunkciós épületek, logisztikai centrumok, adminisztratív objektumok, ingatlanok támogatása • többfunkciós objektumok építésének támogatása • logisztikai központok építésének támogatása • adminisztratív épületek építésének támogatása • ingatlanvásárlás finanszírozása (akvizíciós finanszírozás)

A projektfinanszírozás szubjektumai • Községek, városok, önkormányzati kerületek, az állam, üzleti társaságok

Ingatlanok visszalízingelése • likviditási eszközök megszerzése saját ingatlan lízingtársaságnak történő eladásával • ingatlanhasználat a lízing futamideje alatt • a lízingszerződés lejárta után a szubjektum újra tulajdonába veszi az ingatlant

A projektfinanszírozás feltételei • befektetési szándék/terv benyújtása • a költségek nagyságának és struktúrájának, a projekt megtérülési időtartamának, biztosíték formájának meghatározása • projektbonitás

Hulladékgazdálkodás • SzKH lerakók építésének finanszírozása A finanszírozás futamideje a konkrét projekttől függ. Általánosságban a bank maximkálisan 20 év időtartamra finanszíroz projekteket. [66]

A hitel nagysága főleg az alábbiaktól függ • befektetési kiadások nagysága • finanszírozás struktúrája • saját források nagysága • a projekt szubjektumának bonitása • biztosítékok

Tatra banka, a.s. – „Projekfinanszírozás“ A Tatra banka domináns pozícióval rendelkezik projektfinanszírozási hitelek nyújtása terén Szlovákiában. A projektfinanszírozás hitelei különböző típusú projektek támogatására irányulnak, elsősorban az ingatlan- és az energetikai szegmensben, miközben a projekteknek képeseknek kell lenniük saját bevételeikből teljesíteni a hitelkötelezettség kiadásait. A Tatra banka felkínálja MEF felhasználásával kapcsolatos építkezések és üzemeltetés finanszírozását, mint elektromos áram- és hőtermelés kombinált lehetőségének forrását, főleg a vállalkozói szektor számára.

A projektfinanszírozás a következő területekre irányul Energetika • konvencionális energiaforrások építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • kis vízierőművek építésének finanszírozása, • szélerőműparkok építésének finanszírozása • egyéb megújuló energiaforrásokat felhasználó objektumok finanszírozása Hőenergetika • hőellátó rendszerek komplex építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • kogenerációs egységek építésének finanszírozása • megújuló energiaforrások építésének finanszírozása (biomassza) Vízgazdálkodás • ivóvízvezetékek komplex építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • csatornázás komplex építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • szennyvíztisztító állomások komplex építésének és rekonstrukciójának finanszírozása

Támogatott projektek típusai • Kis vízierőművek • Biomassza feldolgozására és égetésére szolgáló berendezések • Biogáz gyártására és égetésére szolgáló berendezések • Fotovoltaikus parkok • Szélerőműparkok • Gőz- és gázciklus • Belsőégésű motorok A finanszírozás struktúrája Az egyes projektek finanszírozásának struktúrája a típustól és az igényességtől függően lehet: • saját források a projektbelépés idején a projekt paraméterei és típusától függően • EUs alapokkal kombinálva – lehetséges NFP előfinanszírozás • A hozzáadottértékadó előfinanszírozása az építés ideje alatt • saját források részleges refinanszírozási lehetősége a projekt elindítása után [67]

Közlekedési infrastruktúra • utak és autópályák építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • hidak építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • repülőterek építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • vasúti infrastruktúra és közlekedési hálózat építésének és rekonstrukciójának finanszírozása • alagutak építésének és rekonstrukciójának finanszírozása

Slovenská sporiteľňa, a.s. – „Projektfinanszírozás“ A Slovenská sporiteľňa termékek széles skáláját nyújtja az államigazgatás, városok, közigazgatási egységek és nyilvános társaságok, azaz a közigazgatási szektor klienseinek részére a banki átutalások, finanszírozás, befektetés, tanácsadás, banki garancianyújtás és más pénzügyi szolgáltatások területén. Saját portfólióján belül az önkormányzatok számára is nyújt egy terméket – a Befektetésfinanszírozást, amely befektetési igények finanszírozására irányul. Befektetési igények finanszírozására a bank a hitelek következő fajtáit kínálja:

Önkormányzati infrastruktúra (községek, városok, önkormányzati kerületek) • iskolák, diákszállók építésének és rekonstrukciójának finanszírozása, • kórházak, szociális és nyugdíjas otthonok építésének és rekonstrukciójának finanszírozása

Befektetési hitel: • a hitel nagysága: 10 000 € -tól, • a hitelkeretből finanszírozható: épületek rekonstrukciója és modernizációja, befektetési építkezések, bővítés, építmények fenntartása, re-

86


5. TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK FELTÉTELEI A NYITRAI KERÜLETBEN konstrukciós munkálatok. • a hitel futamideje: általában 10 év a finanszírozás céljától függően, • a hitel törlesztése a megegyezett fizetésrend szerint történik. Projektfinanszírozás A finanszírozás speciális formája,mely a bank részéről egyéni bánásmódot , úgymond „méretre szabást“ igényel, úgyszintén individuális feltételek megegyezését. A projektfinanszírozás keretén belül a bank szolgáltat: • a)létrejövő vagy már meglévő társaságok projektjeinek finanszírozása (leginkább új gyártási programok bevezetésére), akviziciós finanszírozás (cégrészesedés- vásárlás) • b)ingatlanok finanszírozása eladás vagy bérbeadás céljából (rezidens projektek, adminisztratív épületek stb.) PPP projektek A PPP projektek olyan projektek finanszírozására használhatók, mint helyi közutak, közvilágítás, tömegközlekedés, ivóvízellátás, hulladékgazdálkodás és közszolgáltatások területe, idősek otthona és szociális otthonok stb. A Slovenská sporiteľňa főleg a közigazgatási ügyfelek számára kínál szolgáltatásokat a projektmeghatározás, projektek finanszírozásának pénzügyitechnikai-jogi tanácsadása terén, ill. megfelelő befektető megtalálásához is. [68] Všeobecná úverová banka, r.t. – „ÖNKORMÁNYZAT-befektetési hitel“ Az ÖNKORMÁNYZAT befektetési hitel városok és községek befektetési igényeinek finanszírozására szolgál. Álló- vagy forgóeszközökbe történő beszerzések támogatásáról van szó (ingatlan, gép, gépek együttese), illetve azok modernizációja, rekonstrukciója, karbantartása, know-how vásárlása,világítás és fűtéstechnika javításának támogatásáról stb. A hitel mint standard célirányos hitel nyújtható, a hitelkeret egyszeri vagy fokozatos felvétele formájában a befizetési határidőn belül benyújtott számlák alapján, a szállítók számlaszámára kiállítva prospech účtu dodávateľov, ill. a már megtérített számlák visszatéríitésének lehetősége 3 hónappal a hitelszerződés aláírása előtt.

HU

szírozási ígéreteket), áthidaló hitelek a projekt indokolt kiadásainak végső felvevő által történő kifizetési ideje és ezen indokolt kiadások végső felvevő számlájára történő átutalása közötti periódus áthidalására, valamint tanácsadást [71] OTP Banka Slovensko, a.s. – „Komunálny investičný úver“ A Közösségi befektetési hitel önkormányzatok befektetési szükségleteit hivatott szolgálni. A termék feltételei és jellemzői: • a hitelt a bank a kliens kérvénye alapján, annak hitelképessége megítélése után nyújtja, • a hitel futamideje közép- és hosszútávú lehet, 1 évtől 30 évig terjerdő visszafizetési határidővel, miközben a részletfizetés egészen 3 éves halasztása lehetséges, • a termék az önkormányzatok tőkekiadásainak és fejlesztési projektjeinek finanszírozását szolgálja. A termék előnyei: • 1)közép-, esetenként hosszútávú pénzügyi források megszerzése befektetési projektek finanszírozásához, • 2)a hitelkérelem benyújtásáért a bank nem számít fel költségeket, • 3)egyéni bánásmód a hitelnyújtás és a számlakezelés összegének, valamint a hitelkamat megállapításakor , • 4)rugalmas törlesztési naptár az ügyféllel való megegyezés szerint, • 5)a bank a hitelnek csak a valóban igénybe vett hányadáért számláz kamatot • 6)nem feltétel az ingatlanbiztosíték. [72] Slovenská záručná a rozvojová banka, r.t. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank önkormányzati, vállalkozói és egyéb szubjektumoknak (pl. lakástulajdonosok egyesülete) nyújt hitel- és betéti szolgáltatásokat és banki garanciát. A MEF alternatív finanszírozási lehetőségeinek keretén belül két hitelkonstrukciót említhetünk meg: a Fejlesztés III – KÖZSÉGEK hitel és a Környezetvédelmi- és egyéb projektek hitele.

A hitel nagysága és pénzneme: A hitel folyósítása euróban történik, minimális értéke 3300 EUR. A hitelből finanszírozott befektetés típusától függően a bank az ügyféltől bizonyos önrész meglétét kérheti.

„Fejlesztés III – KÖZSÉGEK hitel“ A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank r.t. a Fejlesztés III – KÖZSÉGEK hitelt mint vállalkozói célok megvalósításának közvetlen hiteltámogatását nyújtja a Szlovák Köztársaság területén belül.

A hitel futamideje: A befektetési hitel maximális futamideje 20 év, a projekt típusától és a község/város költségvetésétől függően.

A hitel célja: • hosszútávú pénzeszközöket biztosítani a olyan projektek finanszírozásához, melyek hosszútávú pénzügyi biztosítékot igényelnek • lehetőséget nyújtani az olyan községek / közszolgáltatásokat végző társulásoknak hitelkérelem benyújtásához, amelyek felmutatják az infrastruktúrák fejlesztésére tervezett befektetések megvalósíthatóságát és megfelelő pénzügyi állapotát. A hitelkérelem benyújtásakor technikai segítség igénybe vehető (hitelkérelem előkészítése, projektek technikai és pénzügyi analízise), • a közösségi hitelpiac megerősítése és elmélyítése.

Československá obchodná banka, r.t. – „Projektfinanszírozás“ A projektfinanszírozás produktuma önálló szubjektum finanszírozását érinti (ún. SPC – „special purpose company“), mely speciálisan a projektmegvalósítás céljából jött létre, melynek a cash-flowja és bevételei a projekt mrgvalósítására nyújtott hitel törlesztési forrását képezik. A kérdéses hitel biztosítékaként az adott projekttel összefüggő aktívák szolgálnak. Ezen önkormányzatok igényeit szolgáló termék keretén belül a bank végzi: • infrastrukturális projektek finanszírozását – útépítés - autópályák, vízés csatornázási művek, hőszolgáltatók, telekommunikáció stb. • Projekt- és társasági strukturált finanszírozás • Energetikai projektek finanszírozása • PPP projektekben való részvétel (közigazgatás-magánszektor) • EUs alapokból finanszírozott projektek támogatása [70] UniCredit Bank Slovakia a.s. „Projektfinanszírozás“ A bank projektek finanszírozásában mint egyedüli hitelnyújtó vagy mint más pénzintézetekkel együtt, szindikátusban szereplő hitelnyújtó vesz részt. A projektfinanszírozásra jellemző, hogy a projektbe fektetett eszközök a projekt által generált hozamokból térülnek meg. A projektvagyon és a generált cash flow elsődlegesen képezik a hitel biztosítékát. A Bank a projekt finanszírozásában való részvételéről a projekt- és a hitelkockázat elbírálása alapján dönt. A projektkockázat megítéléséhez a projekt technikai paramétereinek független szakértő általi elbírálása szükséges. A finanszírozás mindegyik lehetősége egyedi elbírálásban részesül az egyes projektek speciális igényeinek függvényében. A projektfinanszírozás keretén belül a bank projektek közép- és hosszútávú finanszírozására össpontosít az építőipar, általában az ipar, a szolgáltatások vagy a közigazgatási szektor területén. A projektfinanszírozás portfóliójának keretén belül a bank hiteleket kínál azon ügyfelek számára, akik EUs forrásokból finanszírozott projekttel rendelkeznek. Ez leginkább projektek társfinanszírozását jelenti (beleértve finan-

Hitelfelvevők • községek, szlovákiai székhelyű közintézmények és magánszubjektumok, melyek közszolgáltatásokat nyújtanak és közvetlenül felelősek a befektetések megvalósításáért. A hitel célja Hosszútávú, állóeszközállományba történő befektetések finanszírozása. A befektetések építkezéseket, kis közösségi infrastruktúra építését, minőségének javítását vagy felújítását , pl. helyi közutak, művelődési központ, gyermekjátszótér, közvilágítás halottasház stb. rekonstrukcióját, építését kell, hogy célozzák. A hitel nagysága és futamideje A hitel minmális összege6 500,- EUR. A SZRB a közvetlenül a befektetéssel kapcsolatos költségek, tehát az indokolt kiadások 100%-át fedező hitelt nyújthat. Indokolt költségek a következő kiadások: • földterület vásárlása, amennyiben az a befektetés számára szükséges, • épületek vétele vagy építése, beleértve felszerelésüket, és tartozékaikat, pl. információs technológiák, • gépek vásárlása, • közlekedési eszközök vásárlása (nem magánjárműveké), • forgóeszközök, amennyiben aktívumként számolhatók el, • projekttervezés, • épületek és közösségi infrastruktúra rekonstrukciója.

87



• Városok, községek (a Törvénytár 369/1990 sz., önkormányzati törvénye, a Törvénytár 377/1990 sz., Szlovákia fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye, a Törvénytár 401/1990 sz., Kassa városáról szóló törvénye), • községi tulajdonnal rendelkező vállalkozások, • a strukturális alapokból és a kohéziós alapból pénzeszközökkel támogatott vállalkozók és vállalkozások.

A hitel EUR-ban nyújtható és más pénzügyi forrásokkal kombinálható. A Fejlesztés III – KÖZSÉGEK hitel maximális futamideje a hitelszerződés aláírásának napjától 2015.09.30-ig tartó időszak, a törlesztések 2 éves halasztási lehetőségével. [73] „Környezetvédelmi- és egyéb projektek hitele“ A hitel finanszírozása az Északi Befektetési Bank hitelvonalának eszközeiből történik. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank r.t. ezen közvetlen hitelt a Szlovákia területén megvalósuló vállalkozói célok megvalósítására nyújtja. A cél Szlovákia lakossága életminőségének javítása. A hitel fogadója • vállalkozók, akik az Üzleti Törvénykönyv 513/1991 sz. törvénye 2.bekezdése 2.§-a szerint végeznek vállalkozói tevékenységet, t. i.: • a Vállalkozók Jegyzékében regisztrált személyek (jogi- és fizikai személyek, vállalkozók), • iparengedély alapján tevékenykedő személyek, akik nem szerepelnek a Vállalkozók Jegyzékében (fizikai személyek – vállalkozók), • nem iparengedély alapján, külön előírások szerint működő vállalkozók, • mezőgazdasági termeléssel foglalkozó fizikai személyek, akik külön előírás szerinti nyilvántartásban szerepelnek,

HU

A hitel célja • állóeszközök vásárlása, gépeket és berendezéseket beleértve, • infrastruktúra, energia- és vízellátás javítása, csatornahálózat kiépítése, víztisztító állomások építése, • az északi álamok vállalati befektetéseinek támogatása. A hitel formája, nagysága és futamideje A SZRB EUR-ban nyújt pénzeszközöket ügyfeleinek. A hitel merítése a végső hitelfelvevő igényeivel összhangban történik. A hitel minimális összege általában 200 000,- Eur, miközben az Északi Befektetési Bank kisebb mértékű hitelt is jóváhagyhat. A közvetlen hitel maximális futamideje 12 év a hitelmerítés dátumának első napjától számítva, beleértve a tőke visszafizetésének 3 éves halasztásának lehetőségét.

6. ZÁRSZÓ, AJÁNLÁSOK A megújuló energiaforrások hatékonyan hasznosítják a természetben létező forrásokat energia úgymond tiszta előállítására. Potenciáljuk megújulási képességeikben, belföldi források felhasználásának lehetőségében rejlik, továbbá abban, hogy nem terhelik a természeti környezetet, csökkentik az energia-, ill. az energiatermeléshez szükséges nyersanyag-behozataltól való függőséget, továbbá felhasználásuk pozitívan hat a munkahelyekteremtés területén is. A tanulmány célterületét képező három határmenti járás (a komáromi, érsekújvári és vágsellyei) olyan megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, melyek az energiatermelés eddigi folyamatában ill. struktúrájában kihasználatlanok voltak. A szóban forgó területen belül elsősorban a geotermikus-, szél- és napenergia, nemkülönben a biomassza potenciálja kerül előtérbe. A kérdőíves felmérés rámutatott az egyes községek közötti egyenlőtlenségekre a MEF felhasználása terén, ill. hogy a lakosság energiaellátásában előnyben részesítik a nem megújuló forrásokat. Ezek a tények visszatükröződnek az elfogadott stratégiai tervdokumentumokban is. Az egyes községek tudomásul veszik a területükön meglévő potenciált, azonban az egyes projektek megvalósításához szükséges pénzeszközök hiánya miatt csak a vállalkozói szubjektumok kínálatára reagálnak. Ilymódon azonban aránytalanság jön létre a saját MEF-ra irányuló projektjeiket megvalósító önkormányzatok hozadéka és a konkrét község területén működő, MEF-at hasznosító magánvállalkozói szektor hozadéka között. A MEF felhasználása keretén belül egy másik fontos szempont és tényező maga a régióban élő lakosság. A lakosság tudásszintje a MEF felhasználása és a nem megújuló forrásoktól (pl. kőolaj, földgáz) való függőség csökkentésével kapcsolatban jó színvona-

lú, azonban magának a MEF felhasználásának felhasználása, ill. annak mértéke átlagon alulinak mondható. A kijelölt terület lakosságának csak minimális százaléka használ napenergiát melegvízelőállításra vagy biomassza-tüzelésű kazánokat a háztartás v fűtésére. A MEF felhasználásának alacsony mértéke több tényezővel indokolható: a döntéshozatal számára fontos elégséges releváns információ hiánya, a megvalósult befektetések nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek a tapasztalatszerzés céljából, a közép- és hosszútávú tervezés hiánya és nem utolsó sorban a MEF-ok felhasználását célzó önkormányzati projektek finanszírozását elősegítő átgondolt pénzügyi keret hiánya. Mindezekből következően a fenntarthatóság stratégiájának teljesítése során a MEF felhasználásának hatása minimális. Tekintetbe véve egyrészt a felsorolt gátló tényezőket, másrészt az adott terület MEF potenciálját, a legfontosabb teendő a felvilágosítás, t.i. a MEF népszerűsítése a lakosság, az önkormányzati képviselők és egyéb szubjektumok körében. Az ismeretterjesztés feladata rámutatni a MEF hasznosításának hozadékára az energia-önellátás és a pénzeszközökkel való takarékosság terén is. A másik szemszög a MEF-at felhasználó berendezések építését támogató pénzügyi keret kialakítása. A tanulmány ezért komplex áttekintést nyújt a MEF-kal kapcsolatos befektetések finanszírozásának lehetőségeire. A MEF-ok jelentős társadalmi- gazdasági hozadéka van az önkormányzatok és a lakosok számára is, ezért a jövőben tömegesebb felhasznásuk, ill. a hagyományos energiaforrásoktól való függés csökkenése várható.

88

Résumé Analysis of the potential and preparation strategy of the investments aimed at the use of RES (Renewable Energy Sources)

1. RÉSUMÉ

EN

The basic idea and objective of this project, in which the analysis and the following strategy processed were predicted by issues with renewable energy; transnational and national policies at a local level are to strengthen the implementation of the strategy.

Graph 1: Technical Renewable Energy Potential in Slovakia Technical potential of RES 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Currently, including the hydropower usage potential of large hydropower plants that produced about 5.2 TWh of electricity, renewable energy represents approximately 16% of domestic electricity consumption. The total exploitable potential of renewable energy provides opportunities to increase their share up to 19% in 2010 and 24% in 2030 in the electricity production total. The most promising renewable source for heat production is biomass, where the total annual potential is sufficient as an energy production source. Nevertheless, the best use of resources continues to be the use of hydroelectric power potential. With regards to other renewable resources, such as wind power, geothermal, and solar power, these will only be used as additional resources to ensure the safety and reliability of energy and supply, since the important factor of the price of renewable electricity and heat remains.

Biomass

Solar Power

Hydropower

Geothermal energy

Wind power

Source: MH

Table 1: Renewable Energy Power Production Estimates until 2020 in Slovakia

Useable Power Production Potential

Estimated Production in 2010



GWh

GWh

GWh

GWh

Large Hydropower Plant

5 600

4 950

5 200

5 300

Small Hydropower Plant

1 000

350

450

600

Biomass

1 300

480

650

1 300

Wind power

600

200

750

550

Geothermal Power

60

30

70

40

Biogas

500

180

370

500

1 540

0

10

40

10 600

5 900 = 21,24 PJ

7 500 = 27,00 PJ

8 300 = 29,89 PJ

Source

Solar Power Total

Source: Power policy of the Slovak Republic, Strategy of Greater Renewable Power Use in the Slovak Republic, Own Production

Table 2: Heat and Bio fuel Production from Renewable Sources Estimates until 2020 in Slovakia

Useable Potential

Heat Production Estimate in 2010



TJ

TJ

TJ

TJ

Biomass

75 600

25 000

37 000

44 000

From which: Dendromass

47 000

20 000

30 000

34 000

Agricultural biomass

28 600

5 000

7 000

10 000

Biogas

6 900

2 000

4 000

5 000

Thermal Power

22 700

200 (1000)

1 000

3 000

Solar Power

34 000

300

1 000

3 000

-

5 000

7 000

15 000

139 200

32 000

50 000

70 000

Source

Bio fuel Total

Source: Regional Power Concept of the Use of Agricultural and Forestry Biomasses, Nitra Region (2006), Own Production * Implementation of geothermal heat energy in Kosice.

89

1. RÉSUMÉ

EN

In the estimates shown for the use of renewable energy sources in the production of electricity, heat and in transportation in 2010 shows, that it is possible to achieve 53.7 PJ of energy from these sources. This means that this year, their share was estimated at 6.7% of gross domestic energy consumption of 800 PJ. In 2020, the estimated us of renewable sources of 100 PJ, which will represent 12% of gross domestic energy consumption. [22] An optimistic scenario projects greater use of biomass, solar power and geothermal power. This scenario assumes a 100% increase in oil prices in 2015, as compared to 2007, as well as the cost of greenhouses gases of 25 Euro for every tonne of CO2. With the surge in energy prices, renewables will have a competitive advantage, due to the fact that it is virtually cost-free to run. Also, with the low growth of fossil fuel prices, from the perspective of energy security, renewables will receive greater support through research technology and for 2020, 14% can be achieved [22]

Table 3: Optimistic Scenario for the Use of Renewable Energy

2010

2015

2020

2025

2025

TJ

TJ

TJ

TJ

TJ

31 000

50 000

74 000

90 000

120 000

Solar Power

300

3 000

12 000

22 000

37 000


200

2 000

7 000

10 000

14 000

Hydropower

18 000

20 000

22 000

23 000

24 000

Wind power

300

-

-

-

-

Energy Waste

200

-

-

-

-

50 000

78 000

120 000

150 000

200 000

6,4

9,5

14,0

18,0

24,0

Source

Biomass

Total Renewables Share [%] Source : MH SR, Own Production

Achieving the 12% goal, respectively 14% in the optimistic scenario, related to the gross energy consumption, makes the assumption that the target of 14% renewables in the final energy consumption resulting from the climate-energy package will be met. [22]

Basic Characteristics and Potential Use of Solar Power Life on Earth depends on energy from the sun. Sources of solar radiation can be regarded as indispensable, but also as an inexhaustible source of energy. The estimated period of solar energy is for another 5 billion years. Energy derived from the sun provides a source of 180,000 TW of energy, and the total energy needs of humanity are only about 13 TW. The sun emits energy through electromagnetic waves. The amount of incidental solar power on Earth is about 14,000 times greater than the entire energy consumption of humanity today. At the boundary of the Earth’s atmosphere at normal levels of sunlight, approximately 1,360 watts of energy per square meter is generated. This figure is what we usually refer to as the „solar constant“.

Potential Solar Power in Slovakia The Slovak Republic has a relatively high, unused potential of solar power. The difference between the technical potential and the current use of solar power in the Slovak Republic is especially alarming. The average annual solar power on a horizontal surface is 1100 kWh/m2. The amount of incidental solar power in the Slovak Republic is approximately 200 times greater than the current consumption from all energy sources in the country. The total solar power potential for the entire country of Slovakia is at the 54 000 TWh level. Solar energy on a south-facing surface, tilted at its optimal le-

vel (approx. 36 degrees) in Slovakia, is 1275 kWh/m2 annually (of which approx. 50% is during the months of May-August). The most solar energy is in July, and the least is in December. The most solar radiation is recorded during the year in the southern area of Slovakia, and the least is in the regions of Orava and Kysuce. ([34], own production) Assuming that solar thermal collectors are used to 60% utilization, the total energy of the radiation reaches 633 kWh/m2 per year. Based on current experience, however, this figure is closer to 500 kWh/m2. The technical development of photovoltaic panels to allow for increased efficiency of energy conversion in the range of 11-14%. After considering reasonable alternatives, installing solar collectors has the technical potential of solar energy set at 9,450 GWh (34 000TJ) per year. [34]

Solar Power in the Region of Nitra The Strategy of Greater Use of Renewable Sources of Energy in the Slovak Republic, as processed in 2006, introduces the following barriers to using solar power: • the Sun emits a great surplus of energy, but in a diluted and uneven form (winter - summer, day-night, weather). On a clear sky and at a normal incidence of sunlight, the maximum value of 1 m2 can absorb 1000W. Thus the capture, conversion and storage (accumulation) of solar energy investment are more difficult than the burning of fossil fuels. The relative intensity of investment is often increased by the fact that it does not take into account the elimination of environmental, health and other damages resulting from their use.

90

1. RÉSUMÉ

EN

• Conversion efficiency of photovoltaic energy in the current (PV) cells is in the range of 4 +11% (thin film technology) to 15-18% (crystalline silica). Commercial use of PV is relatively new in comparison with other renewable energy technology investment is difficult. Rapid growth

(40% annual increase since 2000) and also undertaking of significant innovation processes, which is helping to reduce production costs is all due to the support of other countries.

Table 5: Solar Radiation Power on a Horizontal Surface in the Self-governing Region of Nitra(Wh.m2/day)

Komárno

Levice

Nitra

Nové Zámky

Šaľa

Topoľčany

Zlaté Moravce

January

938

922

896

920

903

887

906

February

1 646

1 623

1 591

1 626

1 603

1 564

1 597

March

2 787

2 741

2 717

2 768

2 743

2 684

2 712

April

4 266

4 153

4 170

4 236

4 221

4 076

4 107

May

5 265

5 138

5 144

5 231

5 197

5 056

5 092

June

5 768

5 561

5 585

5 718

5 637

5 423

5 518

July

5 968

5 735

5 690

5 864

5 760

5 585

5 652

August

4 932

4 740

4 733

4 865

4 805

4 606

4 669

September

3 650

6 509

3 472

6 584

3 551

3 365

3 446

October

2 264

2 214

2 191

2 234

2 223

2 143

2 194

November

1 139

1 074

1 035

1 099

1 052

1 012

1 046

December

718

696

665

700

670

654

679

Month

Source: Regional Power Concept of the Use of Agricultural and Forestry Biomasses, Nitra Region, Own Production

Basic Characteristics and Potential Use of Geothermal Power This represents a wealth of energy on Earth. It is basically the Earth’s inside supply, which is produced from the heat decay of radioactive substances with long half-life decay. Geothermal energy is due to the temperature difference between upper and deeper zones, travels to the Earth‘s surface through radiation, convection and conduction. [29] Sources of geothermal energy, in relation to the transfer of heat energy from rocks can be generally divided into these categories: • Hydro-geothermal resources: geothermal water is important in this category, this would be the ground water serving as a medium for the storage, transport and exploitation of the earth’s heat from the ground and geothermal steam. The use of geothermal energy has a long tradition of effective technological processes. • Dry Rock thermal energy, its transfer to the surface of rocks, which are deeply deposited, provides technological fluid, which is recirculated through a heat exchanger artificial crevice between two deep boreholes. The use of this source of geothermal energy is currently only used in scientific projects. [26] Currently only hydro-geothermal resources are available for practical use, the most frequently used classification criterion is temperature. According to this, we can divide them into low, mid-range and high temperature. The divisions between these categories are made according to various authors, and the purpose of using these resources has different values. In Slovakia, geothermal resources are grouped according to the following breakdown : (Franko and kol., 1995): • Low temperature 20 – 100 °C • Mid temperature 100 – 150 °C • High temperature more than 150 °C Up until now, Slovakia has recorded 116 geothermal wells, which were verified at around

1 7871.s-1 with a temperature at the mouth of 18 - 129°C. Geothermal water has been obtained by borings 92 to 3616m deep. The substance of the free overflow of wells ranged from one-tenth litre 1001.s-1. Mostly Na-HCO3, Ca-Mg-HCO3 and Na-Cl type waters with mineralization from 0.4 to 90.0 g / l. Thermal water performance using the reference temperature of 15 ° C is 306.8 MWt, which represents 5.5% of the total geothermal energy potential of the SR, which was evaluated by geological research on the above 5,538 MWt. Currently in Slovakia, geothermal energy is used in 35 locations with useable heat output of about 131 MWt, but with the relatively low efficiency of around 30%. Geothermal water is used to heat greenhouses in 12 locations in the fast production of vegetables and flowers. Geothermal energy is used thus in Bešeňova, Podhájska, Čiližská Radvaň, Topoľníky, Tvrdošovce, Horná Potôň, Dunajská Streda, Vlčany, Veľký Meder, Topolovce, Dunajský Klatov and Kráľová pri Senci. [26] Geothermal energy is used in the heating of offices and technical space in: Galanta, Topoľníky, Komárno, Bešeňova, Liptovský Trnovec and Poprad. Hotel rooms are so heated in Bešeňova, Veľký Meder, Podhájska and Štúrovo. Geothermal water is used in Galanta to heat housing, hospitals, retirement homes and the Galandia Thermal Center. Nováky-Koši uses geothermal water for heating the miner’s changing rooms and for the heating of ventilation air for the lignite mines. Geothermal water is used in 32 loations for recreational purposes, mainly for the filling of pools (Poprad, Vrbov, Liptovský Trnovec, Bešeňová, Oravice, Podhájska, Senec, Kráľová pri Senci, Dunajská Streda, Galanta, Veľký Meder, Lehnice, Diakovce, Topoľníky, Tvrdošovce, Nové Zámky, Šaľa, Poľný Kesov, Gabčíkovo, Štúrovo, Komárno, Patince, Bánovce nad Bebravou, Malé Bielice, Partizánske, Chalmová, Koplotovce, Kremnica, Sklené Teplice, Rajec, Dolná Strehová, Tornaľa).

91

1. RÉSUMÉ

EN

Table 6: Division of Useable Geothermal Water Resources in Slovakia, by Region

Number of Locations Used

Total Heat Production (MWt)

Thermal Power Use (MWt)

Share (%)

Bratislavský

0

4,42

0

0

Trnavský

11

72,27

44,47

34,03

Nitriansky

9

57,57

40,13

30,71

Trenčiansky

3

4,54

4,49

3,44

Žilinský

5

35,25

25,26

19,33

Banskobystrický

5

9,39

5,15

3,94

Prešovský

2

26,87

11,16

8,54

Košický

1

33,54

0,01

0,01

Total

36

243,85

130,67

100,0

Region

(Source: Regional Power Concept of the Use of Agricultural and Forestry Biomasses in the Nitra Region, 2006) From the previous table it is clear that the second highest available performance of existing geothermal resources is linked to the Region of Nitra, of which the most important sites are Podhájska, Tvrdošovce, Diakovce and Štúrovo. In the Region of Nitra, geothermal energy is used significantly in Galanta, where a geothermal station was put into operation, which draws water from two geothermal wells and supplies heat to approximately 1,300 flats and to the adjacent Hospital and Clinic. It is the only project of its kind in Slovakia, where geothermal heat is supplied to the city’s inhabitants. Geothermal water with the temperature of approximately 77°C is drawn from two geothermal wells 2,100m deep. The well substance is 15.7 l/s and 18,0 l/s, whose total is 33,7 l/s. Thermal power derived from geothermal water is approximately 7 MW and is sufficient to meet the heat needs up to an outside temperature of 0°C. If the outside temperature is below 0°C, boilers are automatically run which are an excellent source of heat. Among the main advantages of the geothermal station in Galanta, is its highly ecological heat production, which produces only a minimal amount of exhaust and, in last place, is it very affordable price. During the ten years of operation, there have been no major complications or technical problems and the geothermal station has reliably provided heat to its customers. In the recent past, Galanta opened a thermal swimming pool, whose main source of heat was the geothermal water from the Energy-Centre. Heat pumps were installed to ensure the utilization of low temperature, geothermal water. The swimming pool means an increase in the use of geothermal energy, as well as a significant contribution to the tourism development in the city of Galanta. [31] The Podhájska community is located in the Danube basin, which, in geological terms, is called the Levická iceberg and is one of the most promising geothermal hydro-structures in Slovakia. In 1973, the excavation in Podhajska Po-1 had significant bearing on the type of geothermal water with Na-Cl mineralization 19 g/l. Since 1973, the water was used for the heating of the greenhouse industry and the needs of swimming pools. The maximum yield of geothermal water is 45 l/s, but the average taken is approximately 20 l/s. The geothermal water temperature is 82°C and the exploitable energy potential of the geothermal well is 12.6 MWt. Used geothermal water was discharged into the river, which had a negative impact on the environment. Moreover, the borehole pressure was decreasing. To eliminate these negative influences, in 1986, 2 km northeast of the borehole Po-1 after a re-injection hole-GRP-1 was excavated. A comprehensive re-injection test was performed with very positive results. Since 1996, the entire amount of geothermal water drawn, after cooling to about 45°C, is re-injected through a hole in the GRP-1 crust. This is the only implemented project in Slovakia, which forces the used geothermal water back into the ground. [32]

Presently, the town of Šaľa made a geothermal borehole to a depth of 1800 m. Šaľa expected to use a geothermal well for domestic heating, as well as for a recreational swimming pool. The water temperature at the mouth of the borehole should be 65-73°C, whose substance yield pumps 15 l/s, with a mineralization of 3.5 to 5 g/l. The potential energy available when it has been cooled to 10°C is 3.957 MW. Geothermal energy, in combination with heat pumps, provides approximately 73% of the annual production of thermal energy (63,510 GJ); the rest will be covered by thermal energy generated in cogeneration units (15% - 12 717 GJ) and gas boilers (12% - 10 715 GJ). Gas savings, as compared to its current state, is about 1.4 million m3 per year, which is equivalent to reducing CO2 emissions by approximately 2,900 tonnes per year. The use of geothermal energy for the operation of thermal swimming pools is also planned in the village of Dvory nad Žitavou, which is looking to revitalize its old borehole. The 2.5 km deep borehole has thermal springs with a water temperature of 60 degrees, located 280m southwest of the state road out of Dvory nad Žitavou to Nové Zámky. (Source: own production) In addition to the geothermal wells in the vicinity of the village, a similar survey was conducted, whose results are clearly indicated in Table 7.

Basic characterization of potential use of wind power The power of wind flows from the Sun‘s activity, and evolves because of the irregular warmth of the Earth‘s surface. The warmed air goes up and causes air-flow around the Earth. The wind power is a clear, renewable, practical and unfailing resource of energy, which does not destroy the environment, because it does not produce dangerous refuse, carbon-dioxide which warms and desiccates the environment. The use of wind power and build of wind power stations has its importance from the aspect of subsistence- the wind is going to blow until the run out of coal, oil and uranium. Besides the wind power stations are safe, their building is not demanding, around the windmills is possible to use energy maximally during their operation in the same way, when they were started to operate. Despite of positive states, the produce of wind energy is not always guaranteed, because we are not able to influence the course and intensity of wind, and during the strong or weak wind blowing is necessary to turn off the wind turbines. Also to build wind power stations is not possible in every location, it is appropriate at opened locations, with enough intensity of wind power. (source: own workout). Efficiency of wind power in the Slovak Republic is low, with its 605 GWh/year is 2% of the whole produce of electric energy in the year 2006 (31 417 GWh). It is because of the few areas and particular locations in Slovakia, where the condition of wind power is appropriate. It is generally given, that appropriate conditions for the use of wind energy is where the speed of wind blowing is more than 6,5 m/s. The location with less speed is considered to be weak.

92

1. RÉSUMÉ

EN Picture 2. Sight of wind power station on Vápenková rock in the part of Rozbehy

According to last measurement, the situation in Slovakia is: the effective surface for realization of wind turbines with average speed of wind is 5,5 m/s is very low ( cca 191 km2, which is only 0,39 % of the whole Slovakia‘s area). The basic part of Slovakia is a category of very weak condition for use of wind energy (on the 16,4% of area of Slovakia the average speed of wind is 3,5 m/s and on the 2,369% of area is 4,5 m/s). This resource would be possible to use just for individual purposes, it does not matter for wind energy balance. According to the assessment of experts, based on more local measurements, Slovakia has to keep strict ecological standards and in the nearest years to build 600 MW wind power stations, which produces approximately 1 200 Gwh electric energy. The wind power‘s fraction of producing energy in this way could be 4%, which is not irrelevant, if we consider the fact, that it is a domestic renewable resource. Actuality and perspective of the use of wind power in conditions of Slovakia and in the area of Nitra‘s regional commune

1 source:www.obeccerova.sk [44] Picture 3. Wind power station Myjava-Ostrý peak

Currently in Slovakia 3 small wind power stations exist with the efficiency of 5,1 MW. The first wind power station in the village Cerová in Záhorie has been operating since October in 2003. The installations and technology for the power station were given by a Danish company, the building work was realized by the village. The power station is owned by the village, and operated by a private company Green Energy Slovakia. The wind energy station is situated on Vápenková rock, in local part of village Cerová called Rozbehy. The total efficiency of the station is 4 x 660 kW, 2,64 MW, the number of aggregates is 4. The second wind power station Myjava- Ostrý peak was set up in July, in 2004, the efficiency of the station is 500kW with one aggregate.

2

The newest project is a construction of a wind power station in Skalité (Kysuce) with a capacity of 4 x 500 kW. 1. phase was set up to operate in September, in 2005. The expenditure of installation was around 45 million Sk. MW-1. The presumed production of energy of the four wind turbine yearly is 3200 MW/h, which ensures 1200 households‘ needs of electrical energy. The operation of a wind power station is totally automatic, led by a computer and controlled from a dispatcher of a company Green Energy Slovakia Ltd. In the future it is planned to instal other 6 turbines. Then the total installed efficiency increases to 5 MW. Types of wind turbine: VESTAS V39-500 kW. [37]

Source: Vozár Ján 2009. Wind power station in Slovak republic and in the world [17] Picture 4 Skalité – Poľana (Kysuce)

Today in Slovakia there are registered applications for connecting 5600 MW installed efficiency, which is impossible. This number comprises the double and fictive applications, because the shrewdly used capacity of Slovakia is still around 600-1000 MW installed efficiency.

3 Source: www.skalite.sk [46]

Picture 5. Wind power station

93

1. RÉSUMÉ

EN

Company Green Energy Slovakia Ltd. is planning to establish in the district of Nitra three wind power stations. The stations must be set up in the location of Zbehy - Alekšince, Cab and Lehota - Veľké Zálužie. The total expenditure of the construction, the 16 wind power stations reach nearly 49 million EUR, 1, 85 milliard SK. The stations must produce 45 million kWh electrical energy yearly. The gauging on the hilly area of Nitra was completed by the company during the period of September, 2004- October, 2005. In the district of Šaľa 2 new parks should be established with 23 power station with a total efficiency of 60-63 MW, which is planned by a company SWP in the cadaster of a village Žihárec. The second wind power park in the district of Šaľa is going to be next to the village Močenok. The wind power station should produce 98-119 GWh electrical energy, it depends on which variant will be chosen by the investor. The ministry of ŽP SR published for the plan in the conclusion its standpoint, in which suggests its realization with more than 30 assumptions. Investors, who are members of the Community of wind power of Slovakia, are planning to establish approximately 290 wind power stations in Slovakia, the total installed efficiency of these wind power stations should be 670 MW. Not all companies are members of the Community, which intend to establish wind turbines in Slovakia, after all they can have greater interest towards the establishment of wind power stations.

producers of wood-shavings. In 2005 in our country was produced approximately 40 000 tons of coal and 28 000 tons of wood-shaving. Besides the capacity of the installed links is higher. A great amount of the produced solid bio fuels and their final price depends on the sureness of technology and quality and amount of used raw materials. Equipments for burning biomass are in PD Liptovský Ondrej, PD Prašice, Turňa nad Bodvou (communal sphere), stoker is in SES Tlmače (approx. 22 000 t boughs yearly) and approximately 40 stokers belong to the Community BIOMASA, Kysucký Lieskovec. [16] From the aspect of utilization of agricultural and sylvan biomass for energetic purposes the prognosis shows, that the production of wood is going to increase over 6,7 million m3 in the year 2010, and possibly will reach 7,0 million m3 in 2020. This prognosis was made according to the wood production in 2000-2003. In Slovakia the annual potential of suitable producing of sylvan dendromass for energetic utilization reaches until the year 2010 approximately 1 810 000 tons. After the year 2010 the provided sylvan dendromass will be able to increase the potential of energy production, which is based on the rearranging of areas to be suitable for growing energetic woods on 45 400 ha with producing 440 000 tons, mostly fast growing trees such as poplar and sallow within a short period of 3-5 years.

Basic characterization and potential of production of biomass and biogas

Basic characterization and potential of utilization of water power

Biomass has the greatest technical potential and great perspective for producing heat mostly in the central heating systems, less in households, in the form of wood-shavings, coal, bough and straw. A relatively fast solution for the usage of biomass is to burn also with fossil fuels in thermal power stations, through combined production of electricity and heat. In the case of greater machinery a very important factor is to optimize the logistical expenditure. The advantage of biomass is that it provides not only distinct inlet of raw materials but also universal use in energetics.

In the Slovak Republic water power is the most used renewable energy resource for producing electricity. The technical potential for producing electricity based on water energy provides 6 600 Gwh (24 PJ) and more than 55 % is used of it. This utilization is mostly the merit of the great water stations, whose total efficiency is 1531 MW. However the potential is suitable for a small water power station only 25 % of it is used. To link all the water stations to the electrical system is preferred to set them up, in order to use the maximal technical potential. In the case of great water stations it is necessary to think about the participant of the state belonging to their establishment or the investor may give the station to the state after a specific time. Presumed production of electric from the water power station‘s resource in 2010 is 350 Gwh, contrary to the status of electric energy producing, from this resource in 2005 the increase of producing is 100 Gwh (40 %). In the year 2015 is presumed another growth of electric energy producing from resources of small water power stations with around 100 Gwh, compared with the year 2010 , when it was 450 Gwh. (source: own work)

Energetic potential, Usage

Great water power stations

The energetic potential of biomass is significantly high and theoretically gives yearly 15% of needs of energy in Slovakia, which is 800 PJ. The utilization of this potential could increase the fraction of producing renewable energy in the Slovak Republic. The utilization of biomass from the aspect of its technical potential is scanty and less than 12%. The utilization of biomass in relation to gross needs of energy in 2005 was 17 PJ, which means only 2 %, besides the average in EU reached over 4 %. Comparison with the 15 states of the EU, Slovakia remains below the level of utilization of biomass as a renewable resource of energy, with the potential which the biomass provides. The use of annual potential of biomass in Slovakia according to different sources is 35-40 PJ, which means 42 % technically used potential of the whole renewable resources of energy. The potential of biomass is provided by the refuse of conversion of timber, which is approximately 39 % and 33 % by the sylvan biomass. Besides, from the potential, which the biomass provides in Slovakia, we use only around 34 %. Now the biomass insures 1-1,5 % energy-needs from the primary energy resources in Slovakia, besides the new assessments about the technically used potential of biomass show 4,5 %. The prognosis points out, that in this climatic conditions in Slovakia the utilization of biomass covers the 6-12 % of the whole energy-needs, and mostly on regional and local level. In Slovakia currently according to the reachable information are16 producers of coal, and 6

In Slovakia are set up 25 great water power stations, their installed efficiency is 2446 MW. The greatest water power station is Vd Gabčíkovo with installed efficiency 720 MW, which produces the half of total energy of water power stations. Further there are 4 water power stations with pumps (PVE) with a total installed efficiency 917 MW (Čierny Váh 735 MW, Liptovská Mara 98 MW, Ružín 60 MW and Dobšiná 24 MW), which have maximal producing of ES, their function remains as a regular resource and emergency reserve. Further water power stations are separated for accumulation, canal and swallowing, these are set up on the Váh, Danube, Hron, Bodrog and Hornád. Regarding the technical potential of water power it is possible to use in great water power stations 5 600 Gwh, besides currently 75 % of this potential is used . [26] The planned establishment of a great water power station Wolfsthal on the river Danube with 74 MW of planned efficiency and 450 Gwh producing is not possible to be realized because of the negative official standpoint of the Austrian government. A suitable location for the establishment of a water power station with a pump is on the river Ipeľ. [26] VÚC Nitra Currently the realization of the establishment of a water power station Sereď is being prepared with an accumulator with the installed efficiency of 64 MW and presumed producing of 150 Gwh yearly. A suitable location for the establishment of a water power station with a pump is on the river Ipeľ, where the efficiency can be changed up to 400 MW. Small water power stations From the total technical potential of water power 6 600 Gwh is possible in small water power stations to use 1 000 Gwh, which is 15 % of the potential. From the technical potential for MVE currenly is used less than 25 %. By the end of the year 2002 in Slovakia were used 201 small water power stations with an installed efficiency of 70 MW.

94

1. RÉSUMÉ

The remained technical potential is 750 Gwh. From this potential it is possible from the aspect of environment to use 400-450 Gwh yearly, which suits 100 MW of installed efficiency. [33] Currently the realization of the establishment of a water power station Sereď is being prepared with an accumulator with the installed efficiency of 51,4 MW and presumed producing of 183 Gwh yearly. The water power station Nezbudská Lúčka with an installed efficiency of 22, 5 MW, could produce 72 Gwh yearly. By establishing these power stations the producing in great water power station would grow by 255 Gwh. The water power station Ipeľ with an installed efficiency of 600 MW would allow to use secondary hydro energy potential for electric energy accumulation. With utilization of regular capabilities of this power station with an accumulator reaches a remarkable effect and saves fossil resources in thermal power stations and higher use of OZE is possible. Considering that the project of the establishment of a water power station Wolfsthal on the river Danube is worked out and its contribution is aimed to realize until 2015 the strategy of planned establishment of this great water power station with the efficiency of 74 MW and producing of 450 GW. If the establishment of this water power station with a remarkable method increased the use of water potential, it would be necessary to start discussing with an Austrian government.[21] The strategy of energetic security SR provides an optimistic standpoint towards the use of OZE in 2020, according to which the utilization of water power is presumed> • in 2010 on the level of 18 000 TJ ( 36 % fraction of the total use of OZE in 2010) • in 2015 on the level of 20 000 TJ ( 29,97% fraction of the total use of OZE in 2015) • in 2020 on the level of 22 000 TJ ( 18,33 % fraction of the total use of OZE in 2020) • in 2025 on the level of 23 000 TJ ( 15,33 % fraction of the total use of OZE in 2025) • in 2030 on the level of 23 000 TJ ( 12% fraction of the total use of OZE in 2030) The decrease of fraction of water energy utilization in the period of 20102030 is going to increase the fraction of biomass use as a renewable resource of energy. Evaluation of survey‘s questionnaire The utilization of renewable energy resources was analyzed by the survey‘s questionnaire. There were 117 answerers asked by the questionnaires. There were asked the communes‘ districts of Komárno, Nové Zámky, and Šaľa (villages and towns ). The questionnaire was divided into four basic groups of questions from the aspects of project solution: • I.Identifier datas • II.Availability and potential of utilization of renewable resources

EN • III.Economically-developed potential of utilization of renewable resources • IV. Informative potential of utilization of renewable resources With this method the final growth is: more than 23 % of the communes provide geothermal energy resources and the remarkable majority uses 8, 55 % of them is planning to use this resource for recreation. The 91, 45 % of 117 surveyed communes are separated to TKO, the communal bio refuse is 20, 51 % of the producing of TKO, and 58, 12 % of communes are planning to utilize the bio refuse. According to the questionnaire, none of the communes gets energy by burning TKO, even if there is one furnace for dangerous wastage, which is not owned by Šaľa, but it is private. In the area of the Slovak republic are currently 17 furnaces of TKO, one of them is in the district of Šaľa. Currently the modern technology of burning wastage works more safely for the environment than the technology which produces heat and electric energy, mostly by burning coal. Therefore the plan of solution for energetic economy by burning TKO, where 23,08 % of the communes expressed their interests, there is presumed the way how to solve the providing of energy in communes, through beyond the regions‘ importance and also with the rise of more participants. The survey with questionnaire points out the insufficient utilization of biomass to provide the inhabitants‘ needs and the populated areas (nearly 3 %), and points out the strong interest of communes towards this kind of solution of thermal economy (23, 93 %). The current use of solar energy on the surveyed area is subordinated by mostly the categorization of respondents. The direct responses were from the communes, that do not use solar energy for energetic purposes, but for their municipal utilization and for private purpose. For example in the village Semerovo (district of Nové Zámky) a private company uses solar collectors. Communes expresses interest towards solar energy (for example: nursery schools in the form of solar collectors) and cooperation with private investors. Currently on the surveyed areas the wind power is not used, of course there are plans of projects in the state of workout and in the process of evaluation of its effect of investment on the environment. In the questionnaire 16, 24 % of communes have their own interest towards investing into the project of use of anemo energy. From these are e.g. the village Radava and Podhájska (both are in the district of Nové Zámky), their aim is to establish a wind park (picture 1) at the North-West part of the village Podhájska. The sponsor of the project is a firm Wind Energy Ltd., the project was worked out by a firm ENVIGEO joint-stock company. The project‘s purpose needs establishment of 22 pieces of wind turbines in two phases. The evaluated project keeps the criterion of producing energy by clear air, which was accepted by the Ministry of Environment on 30th of March 2007. Besides the mentioned project there is the village Žihárec and Kráľov Brod, which has a worked out plan under the name “Wind power station ŽIHÁREC - KRÁĽOV BROD“, its aim is to produce electric energy and transport it to the electrical system. Another village which is interested in the use of anemo energy is Horná Kráľová (district of Šaľa). The sponsor of the project is a firm Lentivent Ltd. from Bratislava and the processor firm is EKOAUDIT Ltd. from Brno. The project‘s purpose is the establishment of a wind power park with 14 power stations, or maybe 12. Also the distric of Šaľa is interested in the establishment of a wind power park. The sponsor of the project is a firm CE Energy Šaľa – Močenok Ltd. The project has also two variant of solution. The village Pribeta (district of Komárno) is also interested in the plan of establishing a Wind power park with a firm SWP Ltd. from Bratislava. The plan has also two variants of implementation. Besides the mentioned villages Svodín (district of NZ) also has worked out a plan. In the scope of questionnaire the economically developed potential of utilization of renewable resources there is the question: Does it have a worked out developing strategy, energetic and environmental concept and other concrete planned documents about utilization of renewable energy resource? It is obvious that 17,09 % think within the strategy plan for potential of renewable energy resources, 74,36 % has no field of OZE integrated to own strategic developing documents, and 8,55 % of communes have worked out documents (mostly project preparation, or study) of OZE in own cadaster area, or in micro regional draft. The most important questions for respondents were, where they named the problems belonging to plan and realization of invest of renewable energy resource‘s utilization. The most frequently named problem was the project‘s financial demand of OZE, another problem is to receive permission for evaluating the effect upon the environment (EIA). V IV. Parts of the questionnaire: Informative potential of renewable resources‘ utilization (activity of informativeness and publicity were questions aimed to know the state of renewable resources‘ utilization in households and producing energy for households‘ needs. Currently there are reachable technologies for using solar energy (collectors) and biomass (different types of furnaces) for people too.

95

1. RÉSUMÉ

EN

The questions pointed to the insufficient ability of communes belonging to OZE‘s utilization by people. The reason can be characterized as a field in which the communes have no competence to deal with monitoring of OZE‘s utilization by people. The problem of OZE‘s utilization by people motivates to work out plans for long-term. There is a similar problem in question no. 2, where the communes were asked if they had on their area enterprise which deals with producing or selling technology, which is aimed to use renewable resources. With this question we started monitoring the occurrence of subjects for producing energy from renewable resources like producing and selling technology on a surveyed geographical area. Information of firms, which deal with producing or selling technology for use of OZE, were not extensive (respondents signed occurrence of enterprises‘ subject on their area 3 times), despite of that we provide some subjects of enterprises. The complex vision of informative channels for advertising the possibility of renewable resource‘s utilization contains question no. 3. in which we asked: “Which informative channel do you use for advertising the possibility of renewable resource‘s utilization and what environmental advertising activity?” This question concerns the method of advertisement and providing information of OZE. The used informative channel is being monitored in order to assure for the advertising activity the most effective communication channel. The realization of activity is aimed to an environmental education and OZE (and interesting free time activity) different subjects (schools, nursery schools, clubs, cultural world meetings), the methods of communes‘ control is the topic of question no. 4. The answers secondarily fulfill the information of OZE‘s advertisement from the aspect of educative activity, effectiveness of control (school, nursery school, cultural programs) like free time activities on this field (profit programmes). Environmental education is becoming an important part of educational process. For adults is important to understand the implementation of politics belonging to OZE‘s utilization. This activity remarkably increases the social sensitiveness towards this problem, it contributes for remaining of nature‘s and countryside‘s unchanged quality and of direct environment of people. Question no. 5 “ Are there in the scope of your populated area nonprofit organizations, which deal with the problems of environment and with the problems of renewable resources?” refers to the occurrence and activity of nonprofit organizations and cumulative activities on developing field. The questionnaire of survey, just like in question 2, where we asked about the subjects of enterprises on the field of OZE, neither in this question the respondents provided quantitative data. 60,68 % of respondents could not answer (resp. they did not have information of the existent nonprofit organizations), 3 communes had information of the existent nonprofit organizations (The regional energetic agency Šaľa, Palárikovo ecological company, and Campanula from village Radova) and the rest of 36,76 % of them stated, that they had no information of the existent nonprofit organizations at all. The necessity of cooperative relationships on micro regional level is discussed in question no. 6, where we asked: “Is your commune part of a micro regional union, which has its own strategical priority of the environmental protection and utilization of OZE?”. Micro regional communities exist in the surveyed geographical area and they are sufficiently successful, but only few of them deal with the question of priority of environmental protection. Most of them deal with communal culture or with an advertisement of travelling. In question no. 7 we were interested in the experience of cooperation across the borders, and in question no. 8 we got to know the interest of cooperation across the borders on the field of use of OZE and increase of energetic effectiveness. The interest of cooperation has 54,70 % of respondents and the experiences of cooperation across the borders have 23,08 % of respondents. Important information remains the fact, that a lot of the mentioned villages over the borders have a strong partnership, which could be the basis of building cooperation belonging to the problems of OZE.

Possibilities • 2.advertisement of a projects for connecting primary targeted groups (117 communes) • 3.intensive communication between groups and all developing local communes ( sector of enterprise, education, profit and nonprofit organizations) • 4.informative potential for creating extensive database with data not only about OZE, • 5.planned utilization of geothermal energy resources • 6.creation of an own KNOW-HOW solution for energetic politics of the region • 7.utilization of “green technology” for average people (available ecological technology also for households, e.g. solar panels), • 8.possibility for long-term planning Weaknesses • limitation of investing purposes depending on the size of the locality (small villages), • insufficient cooperation of communal and private sphere, in consequence of that there are weak horizontal and vertical connections, • not conceptual documentary of territorial strategy (absence in connection between national, regional and local territorial strategic documents) • low environmental responsibility of the population ( e.g. illegal stores, low press on politicians by pointing at the ecological risk and disinterest towards their solution), • low energetic independence of the Slovak Republic, • bad state and insufficiently connected system for providing people with heat (old stokers), • long process of receiving permission (e.g. process of receiving permission is evaluated according to effect on the environment) (EIA).

Analysis SWOT use of OZE Strengths • Availability and potential of utilization of renewable energy resources ( strong hinterland of agricultural production, as the basis for biomass, solar radiance is sufficient for using solar energy, geothermal depot for using geothermal energy), • close geographical area, Hungary and Slovakia, • economically developed potential of communes on the basis of endogen and exogen developing resources of the area • great fraction of the opened system of separated refuse collection in the surveyed area (91,45 % communes separates TKO) • utilization of reachable technology and keeping the strictest criteria of operation

Threat • political decision of the national government on the field of environmental politics and renewable energy resources, • penalties and punishments for not keeping the rules on the field of environmental politics accepted by the Slovak republic and ratified after discussing, rules and implements by contribution of the national legislative (protection of fauna and flora- land of NATURA 2000, ratified Kjót protocol- protection of air...), • environmental strain from the aspect of long maintenance ( resp. slow renewing of strained ecosystem by using established installations • high demand of the investment of projects ( high financial strain for the communes). Source: own work out

96

1. RÉSUMÉ Strategical and implement framework of OZE‘s utilization The vision of utilization of renewable resources from the aspect of providing long-lasting maintenance of unchanging quality of the country, to strengthen the communes as the engines of regional developing. The districts of Nitra provide suitable natural potential of renewable energy resources, their utilization is going to be developed in order to decrease the fraction of use of fossil fuels as energy resources, to maintain the clear environment, this activity will be advertised and supported, it will become the protector of nature‘s heritage for the future generation. Strategical aim The common contribution of the subjects of communes, nonprofit organizations and enterprises‘ sector for using renewable energy resources, to search, built and extend energetic solution in order to keep European legislative, education and to advertise activities of environmental protection particularly with OZE. In order to realize the strategical aim is necessary to consider the results of SWOT analysis, there were basic priory developing fields stated: 1.To improve the level of local and foreign cooperation on the field of use of renewable energy resources from the aspect of long-term cooperation. Notice: 1.1Supporting the intensive communication of local communes and providing the possibility of using renewable energy resources. Activity: • 1.1.1 Organizing meetings and conferences of local communes and micro regional communities in Slovakia. • 1.1.2 Supporting the establishing of common work groups in order to realize common projects for using OZE. 1.2.Establishment of cooperation of the local governments with the subjects of the private sector and the non-profit sector within the field of the use of renewable energy sources Activities: • 1.2.1 The establishment of institutional groups – clusters, professional associations with the aim of establishing a professional platform for the preparation of strategies, comments and opposing of politics on the local, regional and supra-regional level 1.3Supporting the cross-border cooperation on the level of local selfgovernments and interest groups in the filed of using the renewable energy sources and environmental protection, experience exchanging, the presentation of the „best practises“ Activities: 1.3.1. The establishment of a constant communication basis for the crossborder cooperation • 1.3.2. The preparation of a cross-border projects in the field of using the renewable energy sources, common procedures in the process of environmental protection and the country protection in the border areas • 1.3.3. The presentation of the implemented project at the conferences and seminars involving lecturers and guests from the Slovak Republic and Hungary. 1. The increasing of publicity and the possibility of introducing new technologies for using the renewable energy sources available to residents and households

EN Activities: • 2.2.1. The presentation of the possibility of acquiring a state grant for solar collectors for hot water and biomass boilers for heat • 2.2.2. The use of cross border cooperation (CBC) programs - Investments to the use of renewable resources in the aspect of environment protection 2.3 Developing environmental awareness, environmental education and renewable energy sources for different entities (schools, clubs, cultural facilities) Activities: • 2.3.1. Supporting the instructive - educational activities for children in kindergarten and pupils in primary schools in the area of environmental education and renewable energy sources • 2.3.2. Support for the environmental education of adults through cultural - educational institutions of the self-governments • 2.3.3. Creating conditions for the activities of non-governmental and non-profit organizations in the field of environment and renewable energy sources Increasing energy efficiency - solutions for the application of energy technology, construction of facilities for the use of renewable energy in order to protect the environment and reducing regional dependence on non-renewable energy sources Measures: 3.1 Support for policy making, investment plans and studies aimed at the implementation of technologies and facilities using the renewable energy sources Activities: • 3.1.1. Implementation of upgrade strategic planning documents in the aspect of including the concept of environmental protection and the use of renewable energy sources in the social and economic development of self-governments and territorial - planning development plans • 3.1.2. The preparation of regional strategies for the use of renewable energy sources for power generation • 3.1.3. Commenting the concepts of self-governments (local, higher territorial units in the aspect of the supporting the activities focused on the renewable energy sources) 3.2 The realization of investments aimed at the reduction of the public buildings´ energy consumption through the implementation of technologies aimed at the use of renewable energy sources Activities: • 3.2.1. The preparation of energy audits and technical documentation for investment projects • 3.2.2. The implementation of investments of technology implementation for the evaluation of renewable energy sources for the production of heat and electric energy

Measures: 2.1 The public information campaign on the possibilities and conditions of the spatial, technological availability of the use of individual sources of energy, increasing of the resident´s environmental awareness Activities: • 2.1.1. The realization of a promotional and marketing campaign for the households in the given border area 2.2 The possibility of using European funds and other financial resources for the implementation of technologies using the renewable energy sources (the possibility of financial support to citizens)

97

1. RÉSUMÉ

EN

Action and financial plan for the use of renewable energy sources in the Nitra region Measure

1.1 Support for the intensive communication between the local self-governments and associations about the possibilities of using renewable energy sources

Activity

1.1.1 Organizing meetings and conferences of local self-governments and microregional associations in Slovakia

Period of implementation from - to

September 2010 continuously

Responsible body

Self-governments of the districts of Komárno, Nové Zámky and Šaľa

Partners

Micro regional groupings

Financing

Self-governments, project support

Monitoring and evaluation

The number of conferences and meeting The number of participants – government representatives The number of participants – representatives of micro regions The number of participants – professional groups and representatives of government

Measure

1.1 Support for the intensive communication between the local self-governments and associations about the possibilities of using renewable energy sources

Activity

1.1.2 Supporting the establishment of joint working teams aimed at the implementation of joint project plans for the use of renewable energy sources



Responsible body

Self-governments of the districts

Partners

Non-profit organization, entrepreneurial sector

Financovanie



The number of established working teams The number of prepared project plans

Measure

1.2 Establishing the cooperation of local self-governments with the subjects of the private and non-profit sector in the filed of the use of renewable energy sources

Activity

1.2.1 The establishment of institutional groups – clusters, professional associations with the aim of establishing a professional platform for the preparation of strategies, comments and opposing of politics on the local, regional and supra-regional level



Responsible body

Self-governments

Partners

Non-profit organization, entrepreneurial sector

Financovanie



The number of established working teams The number of commented documents and strategies

98

1. RÉSUMÉ

EN

Action and financial plan for the use of renewable energy sources in the Nitra region

Measure

1.3 Supporting the cross-border cooperation on the level of local self-governments and interest groups in the field of using the renewable energy sources and environmental protection, experience exchanging, the presentation of the „best practises“

Activity

1.3.1 The establishment of a constant communication basis for the cross-border cooperation


September 2010 – December 2010

Responsible body

Self-governments of the Slovak Republic

Partners

Self-governments of Hungary

Financing



The number of the members of the communication basis of the Slovak Republic and Hungary

Measure


Activity

1.3.2 The preparation of cross-border projects in the field of using the renewable energy sources, common procedures in the process of environmental protection and the country protection in the border areas


July 2010 - continuously

Responsible body

Self-governments, entrepreneurial sector, non-profit organizations of Hungary and the Slovak Republic

Partners

Self-governments, entrepreneurial sector, non-profit organizations of Hungary and the Slovak Republic

Financing

HUSK CBC Program 2007-2013


The number of the prepared projects The number of the submitted projects The number of the successful projects

Measure


Activity

1.3.3 The presentation of the implemented project at the conferences and seminars involving lecturers and guests from the Slovak Republic and Hungary


January 2010 – September 2010

Responsible body


Partners

Self-governments, entrepreneurial sector, non-profit organizations

Financing

HUSK CBC Program 2007 -2013


The number of workshops and seminars The number of lecturers The number of participants at the meetings

99

1. RÉSUMÉ

EN


Measure

2.1 The public information campaign on the possibilities and conditions of the spatial, technological availability of the use of individual sources of energy, increasing of the resident´s environmental awareness

Activity

2.1.1 The realization of a promotional and marketing campaign for the households in the given border area


January 2010 – September 2010

Responsible body


Partners


Financing



The number of addressed target groups The number of communication tools used

Measure

2.2 The possibility of using European funds and other financial resources for the implementation of technologies using the renewable energy sources (the possibility of financial support to citizens)

Activity

2.2.1 The presentation of the possibility of acquiring a state grant for solar collectors for the production of hot water and biomass boilers for heat


May 2010

Responsible body

Slovak Innovation and Energy Agency

Partners

Entrepreneurial sectors, self-governments and non-profit organizations

Financing

The program of the higher biomass and solar energy utilization in households


The number of presentations The number of participants at the presentations

Measure

2.2 The possibility of using European funds and other financial resources for the implementation of technologies using the renewable energy sources (the possibility of financial support to citizens)

Activity

2.2.2 The use of cross border cooperation (CBC) programs - Investments to the use of renewable resources in the aspect of environment protection


March 2010 - May 2010

Responsible body


Partners


Financing



The number of organized conferences The number of participants at the conferences – self-government The number of participants at the conferences – entrepreneurial sector The number of participants at the conferences – non-profit organizations

100

1. RÉSUMÉ

EN

Action and financial plan for the use of renewable energy sources in the Nitra region Measure

2.3 Developing environmental awareness, environmental education and the renewable energy sources for different entities (schools, clubs, cultural facilities)

Activity

2.3.1 Supporting the instructive - educational activities for children in kindergarten and pupils in primary schools in the area of environmental education and renewable energy sources


September 2010 – June 2011

Responsible body

Self-governments, kindergartens, primary schools

Partners

Non-profit organizations, Slovak Environmental Agency, The Green School Program

Financing

Self-governments, The Green School Program


The number of issued promotional material The number of educational lectures for the pupils of primary schools and the children in the kindergartens The number of educational programs created for schools The number of teachers who joined in the environmental education

Measure


Activity

2.3.2 Support for the environmental education of adults through cultural - educational institutions of the self-governments



Responsible body

educational institutions of the self-governments

Partners

Non-profit organizations, Slovak Environmental Agency

Financing

Self-governments


The number of organized events The number of participants at the events

Measure


Activity

2.3.3 Creating conditions for the activities of non-governmental and non-profit organizations in the field of environment and renewable energy sources



Responsible body

The Ministry of Environment, District and County Environmental Offices

Partners

Non-profit and non-governmental organizations

Financing

Funds from the public budgets, funds from the private sector


The number of newly-founded non-profit organizations The number of maintained non-profit organizations

101

1. RÉSUMÉ

EN


Measure

3.1 Support for policy making, creating of investment plans and studies aimed at the implementation of technologies and facilities using the renewable energy sources

Activity

3.1.1 Implementation of upgrade strategic planning documents in the aspect of including the concept of environmental protection and the use of renewable energy sources in the social and economic development of self-governments and territorial - planning development plans

Period of implementation from - to realizácie od - do

June 2010 – June 2011

Responsible body

Higher territorial units, entrepreneurial sector

Partners

Self-governments

Financing

samosprávy


The number of updated strategic and planning documents of the self-governments

Measure


Activity

3.1.2 The preparation of regional strategies for the use of renewable energy sources for power generation


June 2011 – September 2011

Responsible body

Higher territorial units, micro regional associations, local self-governments

Partners

Non-profit sector, entrepreneurial sector

Financing

Higher territorial units, micro regional associations, self-governments


The number of developed regional strategies aimed at the renewable energy use

Measure


Activity

3.1.3 Commenting the concepts of self-governments (local, higher territorial units in the aspect of supporting the activities focused on the renewable energy sources)


October 2011

Responsible body

Self-governments

Partners

Residents, non-profit organizations, entrepreneurial sector

Financing

-


The number of commented concepts

102

1. RÉSUMÉ

EN


Measure

3.2 The realization of investments aimed at the reduction of the public buildings´ energy consumption through the implementation of technologies aimed at the use of renewable energy sources

Activity

3.2.1 The preparation of energy audits and technical documentation for investment projects


November 2011 – March 2012

Responsible body

Self-governments, kindergartens, primary schools

Partners

Construction engineers, architectonic offices, energy auditors

Financing

Self-governments


The number of developed technical documentation for the investment projects The number of developed energy auditions of the public buildings

Measure

3.2 The realization of investments aimed at the reduction of the public buildings´ energy consumption through the implementation of technologies aimed at the use of renewable energy sources

Activity

3.2.2 The implementation of investments of technology application for the evaluation of renewable energy sources for the production of heat and electric energy


April 2012 – June 2013

Responsible body

Self-government

Partners

Entrepreneurial sector, non-profit sector

Financing

Self-governments, project supports , (HUSK CBC Program 2007 -2013, OPŽP(Operational Program of the Environment), OP KaHR (Operational Program of Competitiveness and Economic Growth), PRV 2007-2013), international funds (EIB, community programs), entrepreneurial sector, bank sector, PPP (Public Private Partnership)


The number of investments made using/applying the renewable energy sources The number of investments made aimed at the production of heat The number of investments made aimed at the production of electricity

Conclusion and Recommendations The renewable energy sources effectively use the existing natural sources for the clean energy production method. Their potential lies in their renewability, in the use of domestic resources, in not loading the environment, in reducing the dependence on energy imports, respectively raw materials needed for the energy production and they also influence the creation of workplaces. The selected districts (Komárno, Nové Zámky, Šaľa) have renewable energy resources which in the current process and structure of energy production have not been represented separately. In the scope of the selected areas, the potential of the geothermal, wind and solar energy comes to the fore and not to a lesser extent the potential of the biomass. The main factors responsible for the low usage of renewable energy sources are the lack of relevant information needed for the decision-making process, the unavailability of the investment with the possibility of verification of experiences, the lack of planning of medium and long term investments, and last but not least the lack of a conceptual framework for financing the investments focused on renewable energy sources for self-governments.

For this reason, in the framework of the implementation of sustainability policy there is only minimal impact on the renewable energy sources. With these facts on one hand, and the potential for renewable energy in a specific area on the other hand, a key element is the implementation of education, i.e. promotion of renewable energy sources among residents, representatives of self-governments and other entities. Its role is to promote renewable energy sources and highlight their contribution in ensuring the energy independence and in saving funds. The second aspect is the creation of a financial framework for building installations using renewable energy sources. The study therefore provides a comprehensive overview of the possibilities of funding the investments aimed at the renewable energy sources. Renewable energy sources have significant socio-economic benefits for self-governments and the inhabitants themselves and are therefore their use and the reduction of dependence on non-renewable energy sources is expected in the future.

103

POUŽITÁ LITERATÚRA / FELHASZNÁLT IRODALOM •

•

•

• • • • •

•

•

•

•

•

• • •

•

1. BACH, L.- RAHMEL, U. 2004. Überblick zu Auswirkungen von Windkraftanlagen auf Fledermäuse – eine Konfliktabschätzung. Bremer: Beiträge für Naturkunde und Naturschutz, 7 s. 245–252. 2. BACH, L.- RAHMEL, U. 2006. Fledermäuse und Windenergie – ein realer Konflikt? Inform. d. Naturschutz Niedersachs., Hannover, 26(1): s. 47–52. 3. BARRIOS, L. - RODRIGUEZ, A. 2004. Behavioural and environmental correlates of soaring-bird mortality at onshore wind turbines. Journal of Applied Ecology, 2004, 72–81 ISSN 0021-8901. 4. BÉDI, E. 2001. Obnoviteľné zdroje energie. Fond pre alternatívne energie – Bratislava, 2001. 5. BLAHO, J. 2006, Posudky od inštitúcií a špecialistov, Príloha B ku správe Veterný park Podhájska, jún 2006, 62 str. 6. BLAHO, J. 2007, Veterné elektrárne Pribeta, Zámer podľa zákona č. 24/2006 Z.z., december 2007, prílohy. 7. BLAŠKOVIČ, T. 2004. Fakty o vtákoch a veterných parkoch. Vtáčie správy, 10: s10–11. 8. CEĽUCH, M. - KAŇUCH, P. 2005. Winter activity and roosts of the noctule (Nyctalus noctula) in an urban area (Central Slovakia). Praha: Lynx, 45 s. ISSN 0024–7774. 9. CEĽUCH, M. - DANKO, Š. - KAŇUCH, P. 2006. On urbanisation of Nyctalus noctula and Pipistrellus pygmaeus in Slovakia. Vespertilio 9–10: s 219–221. ISSN 1213-6123. 10. EUROBATS 2006. Resolution 5.6. Wind Turbines and Bat Populations. Minutes of the 5th Session of the Meeting of EUROBATS Parties. 5th Session of the Meeting of Parties, Ljubljana, 21 pp. 11. FISCHER, G. 2005. Aspekty potencionálneho vplyvu veterných elektrární na avifaunu. In Acta Montanistica Slovaca, 2005, roč. 10, č. 3, s. 327-330 ISSN 1335-1788. 12. FOX, A. D. - DESHOLM, M. - KAHLER, J. - CHRISTENSEN, T. K. - PETERSEN, B. K. 2006. Information needs to support environmental impact assessment of the effects of European marine offshore wind farms on birds. Ibis, 148: s 129–144. 13. HODOS, W. - POTOCKI, A. - STORM, T. - GAFFNEY, M. 2001. Reduction of motion smears to reduce avian collisions eith wind turbines. National Avian Wind Power Planning Meeting IV, Proceedings Prepared by resolve, Inc. Washington DC, s 88–105. 14. SOCHÁŇ, P. 2007, Veterný park Šaľa – Močenok, Zámer podľa zákona NR SR č. 24/2006 Z.z., máj 2007, str. 9. 15. ŠTEKL, J. 2002. Vliv velkých větrných elektráren na chování ptáků ve vnitrozemí. Větrná energie, 2 (17): 2 – 7. 16. ŽIDEK, R.-BOHUNICKÁ, D. 2005. Biomasa - dôležitý zdroj energie. In Enviromagazín, 2005. č. 4. s. 10 -11 ISSN 1335-1877. 17. Vozár, Ján. 2009. Veterná energetika v Slovenskej republike a vo svete: bakalárska práca. Košice.: TU, 2009, 34s.

• •

18. Ministerstvo životného prostredia, Záverečné stanovisko (2434/2008-3.4ak), Bratislava 12.10.2009. 19. Ministerstvo životného prostredia, Záverečné stanovisko (3124/2008-3.4/ak), 17.4.2009, 15 str.

Časopisy / Folyóiratok •

20. AT&P journal 3/2005, Potenciál obnoviteľných zdrojov energie na Slovensku z hľadiska výroby elektrickej energie, Peter Tauš, Radim Rybár, Dušan Kudelas, Štefan Kuzevič, Dušan Domaracký.

Webové stránky / Weboldalak •

•

•

•

•

•

•

•

•

•

21. www.vlada.gov.sk, Národná stratégia trvaloudržteľného rozvoja, 2001 [online], [cit. 15. 01. 2010], Dostupné na internete: http://tur.vlada.gov.sk/data/files/950.pdf. 22. www.economy.gov.sk, 2007, Stratégia vyššieho využitia obnoviteľných zdrojov energie v SR, 2007, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: www.economy.gov. sk/stra tegia-vyššieho-využitia-oze-6320/128005s. 23. www.economy.gov.sk, 2008, Stratégia energetickej bezpečnosti SR, 2008, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.rokovania.sk/appl/material. nsf/0/FB1 1425C0A0BFE5FC12574DD0042B8ADOpenDocument. 24. www.economy.gov.sk, 2003, Koncepcia využívania obnoviteľných zdrojov energie, 2003 [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.economy.gov. sk/dolezite-dokumenty-5714/127399s. 25. www.land.gov.sk, 2008, Akčný plán využívania biomasy na roky 2008 – 2010, [online] [cit. 07.01. 2010], Dostupné na internete: http://www.land.gov.sk/sk/index. php?navID=2 &navID2=2&sID=26&id=1214. 26.www.ecnonomy.gov.sk, 2006, Energetická politika SR, 2006, [online] [cit. 15. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.economy.gov.sk/energeticka-politikasr-5925/127 610s. 27. www.unsk.sk, 2006, Regionálna a energetická koncepcia využívania poľnohospodárskej a lesníckej biomasy Nitrianskeho kraja, 2006, [online] [cit. 14. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.unsk.sk/showdoc.do?docid=1151. 28. www.greenprojekt.sk, Slnečná energia [online] [cit. 07. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.greenprojekt.sk/slnecnaenergia.html. 29. www.greenprojekt.sk, Geotermálna energia [online] [cit. 07.01. 2010], Dostupné na internete: http://www. greenprojekt.sk/geotermalnaenergia.html. 30. www.slnecnaenergia.sk, Slnečná energia [online] [cit. 07. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.slnecnaenergia.sk/energia.html.

POUŽITÁ LITERATÚRA / FELHASZNÁLT IRODALOM •

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

31. www.slovgeoterm.sk, Projekty, Galanta [online] [cit. 19. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.slovgeoterm.sk/index.cfm?s=galanta. 32. www.slovgeoterm.sk, Projekty, Podhájska [online] [cit. 19. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.slovgeoterm.sk/index.cfm?s=podhajska. 33. www.windpower.sk, Potenciál vodnej energie v SR [online] [cit. 19. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.windpower.sk/?a=article&id=353. 34. www.windpower.sk, Potenciál slnečnej energie v SR [online] [cit. 20. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.windpower.sk/?a=article&id=356. 35. www.windpower.sk, Potenciál veternej energie v SR, [online] [cit. 18. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.windpower.sk/?a=article&id=354. 36. www.windpower.sk, Bariéry pre využívanie veternej energie v SR, [online] [cit. 18. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.windpower.sk/?a=article&id=397. 37. www.ata-sac.org, Energetická bezpečnosť a alternatívne zdroje energie, [online] [cit. 18. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.ata-sac.org/article-123-162-Energeticka-bezpecnost-a-alternativne-zdroje-energie. 38. www.e-learning-centrope.sk, Veterná energia, [online] [cit. 12. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.e-learning-centrope.sk/data/files/57.doc. 39. www.polnohospodarskabiomasa.sk, 5.3.2. podľa krajov, [online] [cit. 08. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.polnohospodarskabiomasa.sk/index.php?c=5.3.2ň. 40. www.splevice.sk, Obnoviteľné zdroje energie . biomasa, [online] [cit. 05. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.spslevice.sk/socucebsiz2007/Elektronicka%20ucebn ica%20SIZ/Mato/Obnovitelne%20zdroje%20energie%20-%20biomasa.html. 41. www.argebiogasanlagen.at, Slovensko – potenciál veternej energie SR, [online] [cit. 05.01. 2010], Dostupné na internete: http://www.argebiogasanlagen.at/index.php?cm d=clanky&lang=svk&kateg=39&k_id=93&id=5&PHPSESSID=d30570e79e3b8f3257f2872b355c0631. 42. www.skalite.sk, Fotogaléria výstavby veterného mlyna, [online] [13. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.skalite.sk/informacie-o-obci/fotogaleria/obec-skalite/veterne.mlyny/veterne-mlyny-vystavba 43. www.clenergy.eu.bioplyn, Bioplyn, [online] [cit. 14. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.clenergy. eu/bioplyn. 44. www.obeccerova.sk, Panoráma veternej elektrárne na Vápenkovej skale v časti Rozbehy, [online] [cit. 14. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.obeccerova. sk. 45. www.zmz.sk, Rusnák Jozef, Vplyv prevádzky veterných elektrární na elektrizačnú sústavu, [online] [cit. 14.

•

• • •

•

•

•

• •

•

•

•

•

01. 2010], Prezentácia dostupná na internete: www.zmz. sk/doc/6_Rusnak_Jozef.ppt. 46. www.skalite.sk, Veterné mlyny výstavba, [online] [cit. 14. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.skalite. sk/informacie-o-obci/fotogaleria/obec-skalite/veternemlyny /veterne-mlyny-vystavba. 47. http://www.e-filip.sk/, dostupné online [14.01.2010]. 48.http://www.sazp.sk/mikroregiony/parent/nr.htm, dostupné online [25.01.2010]. 49. www.atpjournal.sk, AT&P journal 03/2003, Podpora a rozvoj využívania obnoviteľných zdrojov energie v SR, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.atpjournal.sk/casopisy/atp_03/pdf/atp-2003-3-26. pdf 50. www.euractive.sk, Prednosti využívania biomasy, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http:// www.euractiv.sk/ekonomika-a-euro/zoznam_liniek/akcny-plan-pre-biomasu 51. www.economy.sk, Smernica č. 2004/8/ES o podpore kogenerácie založenej na dopyte po využiteľnom teple na vnútornom trhu s energiou [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete:http://www.sea.gov.sk/energeticke_aktivity/legislativa_predpisy_eu/32004L0008.pdf 52. www.sea.gov.sk, Smernica č. 2002/91/ES o energetickej hospodárnosti budov, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: www.economy.gov.sk/smernica...2002-91-es...energetickej-hospodarnosti-budov/129455s 53. www.tur.sk, Agenda 21, [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: www.tur.sk/a21_clanok.stm 54. www.asb.sk, Súčasnosť a perspektívy využívania obnoviteľných zdrojov energie na Slovensku [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.asb. sk/?article_print=3330 55. www.zep,sk, Podpora projektov zameraných na obnoviteľné zdroje energie – financované z programov v fondov, Dr. Ing. Kvetoslava Šoltésová, CSc. [online] [cit. 11. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.zep.skget_document.phpdocid=1415 56. www.economy.gov.sk, Predstavenie programu Inteligentná Európa – Európa II Intelligent Energy – Europe II Programme (IEE) [online] [cit. 12. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.economy.gov.sk/komunitarny-program-eu---inteligenta-energia---europa-5892/127577s 57. www.europa.eu, Európska investičná banka [online] [cit. 12. 01. 2010] dostupné na internete: http://europa. eu/institutions/financial/eib/index_sk.htm 58. www.siea.gov.sk, Financovanie projektov trvalej udržateľnosti pomocou Štrukturálnych fondov a Kohézneho fondu v rokoch 2007 až 2013, [online] [cit. 12. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.siea.gov.sk/medzi-

POUŽITÁ LITERATÚRA / FELHASZNÁLT IRODALOM

•

•

•

•

•

•

•

•

•

narodne_projekty/programy/súbory/ruse/financovanie_projektov.pdf 59. www.europrojekty.sk, Finančný mechanizmus EHP a Nórsky finančný mechanizmus, [online] [cit. 12. 01. 2010], Dostupné na internete: http://www.europrojekty. sk/operacne-programy/financny-mechanizmus-ehp-anorsky-financny-mechanizmus/ 60. www.opzp.sk, Operačný program Životné prostredie, [online] [cit. 03. 02. 2010], Dostupné na internete: http:// www.opzp.sk/downloadfile/new10/03aOPZP.pdf 61. www.opkahr.sk, Operačný program konkurencieschopnosť a hospodársky rast, [online] [cit. 03. 02. 2010], Dostupné na internete: http://www.opkahr.sk/files/articles/OP_KaHR_ SK_maj_2009.pdf. 62. www.apa.sk, Program rozvoja vidieka SR 2007 – 2013, [online] [cit. 04. 02. 2010], Dostupné na internete: http:// www.apa.sk/index.php?navID=132 63. www.envirofond.sk, Zákon o environmentálnom fonde č. 587/2004, [online] [cit. 05. 02. 2010], Dostupné na internete: http://www.envirofond.sk/sk/legislativa.html 64. http://sgp.undp.sk, Program malých grantov GEF SGP v Slovenskej republike N8rodná stratégia, [online] [cit. 05. 02. 2010], Dostupné na internete: http://sgp.undp.sk/sk/ show/6CF11D97-F203-1EE9-BCB287D8C74145E0 65. http://dz-ew.vucke.sk, Možnosti finančného zabezpečenia rozvoja regionálneho energetického systému, [online] [cit. 05. 03. 2010], Dostupné na internete: http://dz-ew. vucke.sk/Dokumenty/2007/15-2007/dokument708%20 zast15bod11main8.pdf 66. www.dexia.sk, Projektové financovanie, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.dexia.sk/ www/home.nsf/s/1099 67. www.tatrabanka.sk, Projektové financovanie, [online] [cit.05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.tatra-

•

•

•

•

•

•

•

banka.sk/cms/page/sk/velki_podnikatelia/uverove_produkty /projektove_financovanie.html 68. www.slsp.sk, Produkty pre mestá a obce, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.slsp.sk/ verejny_sektor.html 69. www.vub.sk, Možnosti financovania miest a obcí – Investičný úver SAMOSPRÁVA, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.vub.sk/pre-firmy/mestaobce/moznosti-financovania/standardne-uvery/investicny-uver-samosprava/ 70. www.csob.sk, Projektové financovanie, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.csob.sk/ municipality-projektove-financovanie 71. www.unicreditbank.sk, Projektové financovanie, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www. unicreditbank.sk/index.php?www=Projektove_financovanie_1&navigation_id=881 72. www.otpbank.sk, Komunálny investičný úver, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.otpbank.sk/sk/samospravy/uvery/komunalnky-investicny-uver/ 73. www.szrb.sk, Úver Rozvoj III – OBCE, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.szrb.sk/ Documents/produktove%20informacie%20od%202411-2008/priame%20uvery%2024-11-2008/Priame%20 úvery%20-%20Euro/Úver%20Rozvoj %20III_OBCE_Informácia%20o%20produkte_01022009.doc 74. www.szrb.sk, Úver environmentálnych a iných projektov, [online] [cit. 05.03.2010], Dostupné na internete: http://www.szrb.sk/Documents/produktove%20informacie %20od %2024-11-2008/priame%20uvery%202411-2008/Priame%20úvery%20-%20Euro/Uver %20enviro_NIB.doc

POZNÁMKY / JEGYZETEK





OBSAH - TARTALOM

Recommend Documents