Občasník obce Ondrejovce V. Ročník December 2011 číslo 1

Ondrejovčan Občasník obce Ondrejovce www.obecondrejovce.sk

V. Ročník

December 2011

číslo 1

Na úvod mi dovoľte, aby som sa Vám prostredníctvom obecných novín poďakoval za vysokú účasť na posledných komunálnych voľbách. Nakoľko odvtedy vychádza Ondrejovčan aţ teraz dovoľte mi, aby som poďakoval všetkým tým voličom, ktorí mi dali dôveru a verte mi, bol som príjemne prekvapený počtom hlasov. Samozrejme ďakujem aj tým, ktorý mi nedali dôveru a budem sa snaţiť, aby som aspoň väčšinu z nich v nasledujúcom období skutkami presvedčil. Blíţia sa sviatočné dni a teraz je to obdobie, kedy sú ľudia akosi k sebe citlivejší a moţno srdečnejší, keď nastal čas pozrieť sa naspäť. Môţeme teda trochu bilancovať, čo sa nám podarilo a čo by sme mohli moţno lepšie urobiť. Tento rok bol rokom, keď sa nám mali vrátiť všetky finančné prostriedky z fondov EÚ. Vrátili sa, okrem dani z pridanej hodnoty, ktoré očakávame na jar budúceho roku a to v sume 33 000 €. V tomto roku sme mali naplánovanú rekonštrukciu domu smútku na cintoríne vo Veľkých Ondrejovciach spolu s ozvučením čo sa aj udialo . Preto aj touto cestou vyslovujem poďakovanie pracovníkom obecného úradu a pracovníkom na verejnoprospešných prácach. Plánujeme ešte nákup lavičiek pred dom smútku. Čo sa týka plánov na budúci rok, chystáme postupné vybudovanie vchodov do dvorov zámkovou dlaţbou aj vo vedľajších uliciach, ako sme to sľúbili ešte pred voľbami. Chceme to robiť s našimi zamestnancami a pracovníkmi na verejnoprospešných prácach. Určite to nepôjde tak rýchlo, ako to išlo na hlavnej ceste, nakoľko to boli peniaze z eurofondov a robila to firma a kde boli dané prísne termíny. Teraz to budeme robiť z vlastných zdrojov a s vlastnými ľuďmi, čo pôjde určite pomalšie, ale v konečnom dôsledku to bude menšia investícia, ako keby to robila firma. Čo sa týka finančnej situácii v našej obci, nemáme ţiadny úver a finančná situácia je stabilná. Naša obec nemusí pristupovať k zvyšovaniu daní a ani poplatkov, ako to vidieť v správach v TV alebo počujeme v rádiu. Na budúci rok sme mohli vyčleniť v rozpočte len na rekonštrukciu vchodov do dvorov na vedľajších cestách vyše 90 000 € a to všetko z vlastných zdrojov. Takýmito investíciami z vlastných zdrojov sa môţe pochváliť v tomto krízovom období veľmi málo obcí, nakoľko väčšina je odkázaná zvyšovať dane a poplatky, vypínať verejného osvetlenie, alebo škrtať iné výdavky, ktoré by sa bytostne týkali jej obyvateľov. Na záver mi dovoľte, aby som Vám všetkým zaţelal veľa zdravia, šťastia a krásne preţitie vianočných sviatkov v kruhu najbliţších. Jozef Bielokostolský starosta obce

2

Ond re jov čan

Dňa 27. novembra 2010 sa uskutočnili voľby do miestnej samosprávy. V Ondrejovciach volebná komisia pracovala v zloţení: Alexander Trnavský (SMK-MKP) – predseda a nakoľko ďalšie strany nemali svojich zástupcov, ných členov komisie vymenoval starosta obce: Veronika Gazsóová, Mária Jelenová, Rozália Potocká a Pavol Miťko. sovateľkou bola Alţbeta Lovašová. Počet zapísaných voličov bolo 372, volieb sa zúčastnilo 287 občanov, čo predstavuje 77,15 %-nú účasť. Na post starostu obce voliči odovzdali 282 platných hlasov, na poslancov volebná komisia narátala 276 platných hlasov. Na post starostu obce sa prihlásili dvaja kandidáti. Staronovým starostom obce sa stal Jozef Bielokostolský (nezávislý

kandidát - NEKA), ktorý získal 224 hlasov. Jeho protikandidát Rozália Horváthová (NEKA) získala 58 hlasov. Kandidáti na poslanca do obecného zastupiteľstva získali nasledovný počet hlasov: Bandzi Ladislav (NEKA) 79, Cigáň František (NEKA) 141, Hamran Ľudovít (NEKA) 59, Hamranová Ruţena (NEKA) 120, Lazanová Anna (NEKA) 153, Lőrinc Bohumír (NEKA) 95, Luky János (SMK-MKP) 95, Makáň Zoltán (SMK-MKP) 102, Szabó Ján (NEKA) 91, Vereš František (NEKA) 82. Poslancami OZ sa stali: Lazanová Anna, Cigáň František, Hamranová Ruţena, Makáň Zoltán a Luky János. Pri rovnosti hlasov medzi p. Lőrincom a p. Lukym sa ţrebovalo, ţrebovanie vyhral p. Luky v pomere 3:2.

Luky János

o výške príspevku za pobyt dieťaťa v materskej škole, o výške príspevku na čiastočnú úhradu nákladov a podmienky úhrady v školskej jedálni § 1 Úvodné ustanovenie: OZ v Ondrejovciach podľa § 6 ods. 1 zákona SNR číslo 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov a v nadväznosti na § 28 ods. 5 zákona NR SR č. 245/2008 Z.z. o výchove a vzdelávaní (ďalej zákon) zriaďovateľ škôl a školských zariadení určí všeobecne záväzným nariadením výšku príspevku za pobyt dieťaťa v materskej škole, podľa § 140 ods. 9 výšku príspevku na čiastočnú úhradu nákladov a podmienky úhrady v školskej jedálni nasledovne: § 2 Podmienky a výška príspevkov 1)Výška príspevku v materskej škole: - Podľa § 28 ods. 5 zákona OZ v Ondrejovciach určuje výšku príspevku v materskej škole mesačne 3,50 €. - Tento príspevok sa uhrádza vopred do 25. dňa v kalendárnom mesiaci. - Príspevok v materskej škole sa neuhrádza za dieťa, tak ako je uvedené v § 28 ods. 7 a ods. 8 v zákone. 2) Výška príspevku v školskej jedálni: - Podľa § 140 ods. 10 zákona, Obecné zastupiteľstvo v Ondrejovciach určuje výšku príspevku na krytie nákladov

na nákup potravín v nadväznosti na odporúčané výţivové dávky nasledovne: Materská škola za jednu desiatu: 0,28 € Materská škola za jeden obed: 0,68 € Materská škola za jeden olovrant: 0,23 € Spolu .......................................... 1,19 € Materská škola za jedno odobraté jedlo (obed) pre dospelé osoby, zamestnanci: 1,19 €. Tento príspevok sa uhrádza vopred do 25. dňa príslušného kalendárneho mesiaca. § 3 Záverečné ustanovenia 1) Návrh Všeobecne záväzného nariadenia bol vyvesený na úradnej tabuli od 1.09.2011 do 15.09.2011 2) Všeobecne záväzné nariadenie bolo schválené Obecným zastupiteľstvom v Ondrejovciach dňa 16.09.2011 3)Na úradnej tabuli bolo VZN vyvesené dňa 16.09.2011 a účinnosť nadobúda od 1.10.2011 Týmto sa ruší VZN 10/2008 platné od 1.1.2009. Jozef Bielokostolský starosta obce

ZÁUJEM INVESTORA V máji 2011 po rokovaní so starostom obce prejavil taliansky podnikateľ Mauro Piccinini za spoločnosť Immobiliare Karlův Most so sídlom v Prahe záujem o podnikanie v našej obci. Podnikateľ uviedol, ţe vlastnia pozemky v našom katastrálnom území. Jednu časť má záujem začleniť ako rezidenčnú zónu a na druhej by chcel prilákať investorov najmä z odvetvia ľahkej mechaniky, elektroniky, alebo spracovania poľnohospodárskych produktov. Starosta obce oboznámil p. Maura Piccininiho, ţe k uvedenému je potrebné vypracovať územný plán obce a toto je moţné len so súhlasom poslancov obecného zastupiteľstva. Preto sa dňa 10.júna 2011 konalo stretnutie s poslancami OZ, kde ich podrobnejšie informoval o svojich záujmoch. Došlo k dohode, ţe obec súhlasí s územným plánom v tom prípade, ak finančné náklady spojené s vypracovaním územného plánu uhradí záujemca, čo bolo aj písomne prisľúbené. Je to len na úplnom začiatku, celé to môţe potrvať niekoľko rokov. Ale v prípade, ţe by sa podarilo pritiahnuť investorov, vzniklo by veľa pracovných miest a prospelo by to rozvoju celej našej obci.

Andrea Bielokostolská

www.obecondrejovce.sk

3

2010. november 27-én voltak az önkormányzati választások. Községünkben a választási bizottság a következő összetételben működött: Elnök Trnavszky Sándor, tagjai: Veronika Gazsóová, Mária Jelenová, Rozália Potocká és Pavol Miťko. A jegyzőköny vezetője Alţbeta Lovašová volt. A 372 választópolgárból 287 adta le szavazatát, vagyis 77,15 %-os volt a részvétel. A polgármesterre 282, a képviselőkre 276 érvényes szavazatot számoltak össze. Polgármesternek ketten jelentkeztek. A polgármester Jozef Bielokostolský (független) lett, akire 224 polgár adta le szavazatát. A másik jelölt, Rozália Horváthová (független) 58 szavazatot kapott.

A képviselőjelöltek között így oszlottak meg a szavazatok: Bandzi Ladislav (független) 79, Cigáň František (független) 141, Hamran Ľudovít (független) 59, Hamranová Ruţena (független) 120, Lazanová Anna (független) 153, Lőrinc Bohumír (független) 95, Luky János (SMK – MKP) 95, Makáň Zoltán (SMK – MKP) 102, Szabó Ján (független) 91, Vereš František (független) 82. Képviselők lettek tehát: Lazanová Anna, Cigáň František, Hamranová Ruţena, Makáň Zoltán és Luky János. Mivel az ötödik helyen szavazategyenlőség volt Lőrinc és Luky között, sorsoltak, s a sorsolást Luky, nyerte 3:2 arányban. nyerte 3:2 arányban. Luky János

Dňa 22.12.2010 sa konalo ustanovujúce zasadnutie OZ. Predseda volebnej komisie, pán Alexander Trnavský, informoval o výsledkoch komunálnych volieb v našej obci. Zvolení poslanci OZ a starosta obce zloţili zákonom predpísaný sľub. Zriadili sa komisie: Finančná komisia: predseda – Anna Lazanová, členovia: František Cigáň, János Luky, Zoltán Makáň. Komisia na ochranu verejného poriadku: predseda – Mgr. Ruţena Hamranová, členovia: János Luky, Anna Lazanová, František Cigáň. Starosta obce poveril za svojho zástupcu pána Františka Cigáňa. Dňa 27.12.2010 sa konalo 1. mimoriadne zasadnutie OZ, kde poslanci OZ schválili mimoriadnu návratnú finančnú výpomoc p. Ľudovítovi Lukymu s rodinou vo výške 150 € z dôvodu čiastočného zrútenia rodinného domu p. Lukyho. Finančné prostriedky bol p. Luky zaviazaný vrátiť – čo sa uţ udialo.

2.mimoriadne zasadnutie OZ sa konalo dňa 20.1.2011, kde OZ prijalo uznesenie, ktoré zaväzuje občanov, aby dodrţiavali VZN č.8/2008 o chove a drţaní psov. 2. riadne zasadnutie OZ sa konalo dňa 08.04.2011, kde OZ schválilo: poplatok za prenájom pôdy v katastrálnom území Ondrejovce vo výške 0,007 € za m2; ďalej schválili vybudovať mostík ku chodníku oproti autobusovej zastávke v Malých Ondrejovciach. 3. zasadnutie sa konalo dňa 24.06.2011, kde OZ schválilo spolufinancovanie Szuperbuli Lajcsival . Na 4. zasadnutí OZ zobralo na vedomie pripojenie obecného úradu na internet od T-Comu v programe Turbo 3 a správu hlavnej kontrolórky obce ohľadne priebeţného čerpania financií z fondov EÚ. Na 3. mimoriadnom zasadnutí OZ, ktoré sa konalo dňa 12.10.2011 obecné zastupiteľstvo schválilo zaradenie obce do územia verejno – súkromného partnerstva „ MAS.“ Jozef Bielokostolský starosta obce

OPRAVA A SPRESNENIE V kniţnej publikácii Ondrejovce-Barsendréd 1260-2010 na strane 29 jednu udalosť som chybne citoval. Od 4. riadku text má byť nasledovný: V roku 1956 odstúpil z funkcie predseda MNV Ján Báró a jeho nástupcom sa stal Ján Ţibrun. Ján Báró sa vyjadril v zápisnici: ďalej nie je schopný túto funkciu zastávať, keďţe celá obec je proti nemu zaujatá a tým stratil dôveru ľudí. Dotknutým osobám sa ospravedlňujem.

HELYREIGAZÍTÁS Az Ondrejovce-Barsendréd 1260-2010 című kiadványban a könyv 118. oldalán egy esemény elírása történt. A szöveg a 8. sortól helyesen így hangzik: 1956 tavaszán lemondott funkciójáról Báró János, a HNB elnöke és helyét Ján Ţibrun vette át. Mint a jegyzőkönyvben kifejtette: nem képes a funkcióját tovább folytatni, mert az egész falu ellene fordult, s ezzel elvesztette a lakosság bizalmát. Az érintettektől elnézést kérek.

Luky János

4

Ond re jov čan KOLAUDÁCIA CHODNÍKOV.

Dňa 18.01.2011 sa konala v našej obci kolaudácia dopravnej stavby „ Rekonštrukcia chodníkov Ondrejovce.“ Táto stavba obsahuje rekonštrukciu jestvujúcich miestnych chodníkov pozdĺţ regionálnej cesty č. III/5804 Dolný Pial – Ondrejovce a vjazdov na parcely nehnuteľností. Stavebný úrad na základe návrhu Obce Ondrejovce v zastúpení starostom obce Jozefom Bielokostolským zo dňa 20.12.2010 na základe ústneho pojednávania spojeného s miestnym zisťovaním konaného dňa 18.01.2011 zistil, ţe dopravná stavba bola uskutočnená podľa stavebného povolenia a dokumentácie overenej v stavebnom konaní a boli splnené podmienky určené v stavebnom povolení. Pri miestnom zisťovaní v kolaudačnom konaní neboli na stavbe zistené také nedostatky, ktoré by bránili jej uţívaniu. Drobné odchýlky od overenej dokumentácie nevyţadujú samostatné konanie. Uţívanie stavby neohrozuje zdravie a ţivoty osôb, ani ţivotné prostredie. Vzhľadom k týmto skutočnostiam stavebný úrad rozhodol tak, ţe stavba je uţívaniaschopná. Kolaudačné rozhodnutie nadobudlo právoplatnosť dňa 26.01.2011.


POTRAVINOVÁ POMOC

REKONŠTRUKCIA DOMU SMÚTKU Rekonštrukcia Domu smútku sa začala koncom leta 2011. Táto rekonštrukcia prebieha v interiéry a aj v exteriéry. Na dome smútku sa vymenili všetky okná a vnútorné dvere. Urobil sa veľký presklený vchod do DS. Výmenu okien a dverí uskutočnila firma Plasted z Nových Zámkov. Pracovníci obce a pracovníci na verejnoprospešných prácach vykonávali ostatné práce a to: poloţenie dlaţby vo vnútri a pred DS, obloţenie stien umelým kameňom, maľovanie stien, stierkovanie fasády. Rekonštrukcia sa plánuje ukončiť do konca tohto roka.


Slovenská republika sa prvýkrát zapojila do európskeho programu potravinovej pomoci. Táto pomoc sa poskytuje vo forme bezplatného dodania 20 kg pšeničnej hladkej múky a 20 kg bezvaječných cestovín pre domácnosť v ktorej ţije: -nepracujúci dôchodca- poberateľ starobného, predčasného alebo invalidného dôchodku, ktorého výška nepresahuje 305 €, alebo -poberateľ dávky v hmotnej núdzi, alebo -osoba na hranici ţivotného minima, alebo Andrea Bielokostolská -dieťa v náhradnej rodinnej starostlivosti. Naša obec po vyhotovení zoznamu občanov, ktorí poţiadali a splnili podmienky pomoci uţ uvedené potraviny zabezpečila. Nakoľko v centrálnych výdajných skladoch sú veľké problémy s dopravou, obecný úrad zabezpečil na svoje vlastné náklady dopravu potravín do obce. Výdaj cestovín a múky sa uskutočnil v kultúrnom dome.



5

Čo nebolo v monografii Moţno viacerí z našich čitateľov si všimli, ţe v monografii obce v odseku histórie školstva roky po Viedenskej arbitráţi do skončenia druhej svetovej vojny som opisoval len v krátkosti. Dôvod je jednoduchý: nemal som hodnoverný materiál. Nakoľko som naďalej skúmal toto obdobie, podarilo sa mi získať ďalšie informácie, ktoré vám teraz priblíţim. V roku 1938 rezignoval richtár Oszkár Weisz. Miesto neho na post richtára nastúpil zástupca svetského predsedu školskej stolice. Podľa zápisnice Školskej stolice rímsko-katolíckej školy v Ondrejovciach zo dňa 28. novembra 1938, učitelia slovenskej školy, František Petrovič so svojou manţelkou opustili školu a pod ochranou ţandárov odniesli so sebou celé vybavenie slovenskej školy. Slovenská škola ostala prázdna a deti uţ vyše mesiaca nechodili do školy. Školská stolica sa rozhodla, ţe je potrebné týchto ţiakov zaškoliť a preto navrhla predsedovi šk. stolice, Dr. Bargárovi, aby prijali novú učiteľku. Navrhli Ilonu Dubekovú, ktorá síce nemala potrebné vzdelanie, ale dva roky uţ učila. O pár týţdňov neskoršie ale uţ našli kvalifikovanú učiteľku, Irén Juhászovú z Kleňan. V lete 1939 zvolili nové Zastupiteľstvo rímskokatolíckej cirkevnej obce Ondrejovce - Bajka. Vedenie zastupiteľstva cirkevnej obce bolo nasledovné: Dr. György Bargár cirkevný predseda, János Lehoczky svetský predseda, füssi István Varga kurátor a Imre Beluch zapisovateľ. Cirkevná rada bola zloţená z vedenia zastupiteľstva cirkevnej obce a okrem toho mala štyroch riadnych a dvoch náhradných členov zastupiteľstva. Riadny členovia boli: András Juhász, Vilmos Nehéz, Sándor Dóka, András Varga, náhradní členovia: Béla Németh a András Maczák. V zastupiteľstve ešte ako riadny členovia boli zvolení: Vilmos Valézy, András Harmadi, István Hornyík a András Hamran. Za náhradných členov zastupiteľstva boli zvolení: János Trnavszky, József Gápel ml., József Hornyák, Rudolf Mácsay, Sándor Maczák a András Bednár.

V školskom roku 1939/40 sa do školy prihlásilo 142 ţiakov. Ako tretia, pomocná učiteľka bola prijatá Emma Labanc Pálinkásová, ktorá v budove slovenskej školy dostala jednu triedu a byt. Ako v predchádzajúcom školskom roku Juhászová, aj ona v Ondrejovciach učila len jeden rok. V školskom roku 1940/41 škola mala 130 ţiakov. Pred začatím školského roka Imre Beluch obdrţal ďakovný list od kardinála-prímasa Jusztiniána Serédiho, ktorý sa mu poďakoval za jeho 40-ročné učiteľské pôsobenie – z toho 36 rokov učil v Ondrejovciach. V lete 1940 ţiaci školy boli na zájazde v obci Katymár, ktorá leţí v blízkosti srbských hraníc. Na zájazd prispievali viacerí: Ţupa Bars a Hont dala 100, obec Katymár 200 pengő, Ernő Berger 20, SZMKE 10, Zsigmond Beck a synovia 10, vdova Bertalana Horna 15, súrodenci Ringwaldovci 10, obec Ondrejovce 20, súrodenci Gaálovci 10, János Lehoczky 10, István Gaál 5, Kálmán Bakó 5, Oszkár Weisz 5, György Bargár 10 + 10 pengő z pokladne kostola, ďalej 27 ţiakov zaplatilo po 4 pengő (spolu od ţiakov teda 108 pengő). Spolu vyzbierali 553 pengő, celý zájazd stál 551,04 pengő. V roku 1940 namiesto füssi Istvána Vargu za kurátora zvolili Andrása Juhásza. 1. septembra 1941 Imre Beluch odchádzal do dôchodku, zastupiteľstvo ţiadalo vyšší cirkevný úrad, aby Imre Beluch bol vymenovaný za doţivotného člena školskej stolice. Na uvolnené miesto učiteľa bol vymenovaný jeho syn, Gyula Beluch. V školskom roku 1942/43 školu navštevovalo 140 ţiakov. Imre Beluch bol pasovaný za „vitéz“-a, vtedy prijal meno svojej rodnej obce: Besey. 5. októbra 1942 Gyula Beluch-Besey nastúpil na vojenskú sluţbu a jeho matka, Gizella Stróbentz Beseyová odišla do dôchodku. Celý ţivot (35 rokov) učila v Ondrejovciach. Namiesto nich bolo treba prijať hneď dvoch učiteľov. Jedna z nich bola Gizella Szalayová a na post druhého poţiadali Imre Belucha, aby zastupoval svojho syna Gyulu. Školská stolica postupne

vymieňala v zastupiteľstve svojich členov (skončil sa im mandát), a tak v júli 1942 medzi členmi nájdeme mená: Béla Király, Kálmán Gachal, Lajos Nagy a Ödön Novotny. Zapisovateľom sa stal Gyula Besey, ale keď v októbri narukoval, na jeho miesto prijali Gizellu Szalayovú. V školskom roku 1943/44 opäť poţiadali Imre Beseyho, aby naďalej ostal ako učiteľ v miestnej škole. Niektorým členom zastupiteľstva skončil šesťročný mandát, preto školská stolica zvolila šesť riadnych a šesť náhradných členov. 21. mája 1944 za riadnymi členmi zastupiteľstva boli zvolení: Vilmos Valézy, András Varga, Béla Németh, Kálmán Gachal, János Trnavszky a András Hamran. Náhradníci: János Hamran, István Sebo, Lajos Nagy, Sándor Maczák, Mihály Jakubovics a Piusz Bob. 18. júna 1944 za svetského predsedu bol opäť zvolený János Lehoczky, kurátor András Juhász a zapisovateľka Gizella Szalayová. Do školskej rady boli zvolení: Kálmán Gachal, Sándor Hamran, Vilmos Valézy a Sándor Dóka, náhradníci János Trnavszky a András Hamran. Školský rok 1944/45 poznačili vojnové udalosti. Z obce odchádzali učitelia, výučba bola problematická. Do zastupiteľstva cirkevnej obce bolo treba zvoliť nových členov. Imre Besey a Ödön Novotny odišli z obce, János Trnavszky a Gizella Szalayová odstúpili. Namiesto Trnavszkého zvolili náhradníka Lajosa Nagya a miesto Szalayovej za zapisovateľa zvolili Kálmána Gachala. 12. augusta 1945 zloţili sľub poslanca: Jozef Máčaj, Ján Hajdu, Štefan Šebo a Ján Hamran. Posledné zastupiteľstvo školskej stolice rímskokatolíckej cirkevnej obce v Ondrejovciach pred zoštátnením školy vyzeralo takto: cirkevný predseda Dr. Juraj Bargár, svetský predseda Ján Lehoczky, kurátor Ondrej Juhász, ďalej Vojtech Németh, Štefan Hornyík, Ján Hamran, Štefan Šebo, Jozef Máčaj, Ondrej Hamran, Alexander Dóka, Viliam Valézy, Ján Hajdu, Alexander Hamran a zapisovateľ Koloman Gachal. Luky János

6

Ond re jov čan

Tak, ako po minulé roky, sa aj minulý rok ulicami Ondrejoviec niesol zvuk roľničiek. Do obce zavítal Mikuláš. Na svojej dlhej ceste zo Severného pólu si pribral na pomoc aj čerta a dvoch anjelov. Mikuláš musel ale pre nedostatok snehovej nádielky nechať svoje sane doma a namiesto nich si vzal koč s konským záprahom. Jeho záprah prešiel v smere od obecného úradu celou dedinou aţ ku kultúrnemu domu. Tam uţ čakalo mnoho detí v sprievode svojich rodičov. Mikuláš našu obec neobišiel ani tento rok. Svojim koňom a záprahu však dal dovolenku a v rámci udrţiavania kondície sa rozhodol prejsť dedinou po vlastných. Samozrejme, nebol sám, spoločnosť mu opäť robil čert a dvaja krásni anjeli. Kaţdého okoloidúceho v pondelok, 5.12.2011, odmenil sladkosťou. Pred svojimi domami Mikuláša očakávali deti do 15 rokov, ktoré s nádejou a tieţ aj s obavami rozmýšľali, či ich celoročné snaţenia postačili nato, aby ich mal svätý Mikuláš na zozname a priniesol im sladký balíček plný dobrôt. Pár dní po návšteve Mikuláša uţ bolo v Ondrejovciach cítiť „vôňu“ Vianoc. K vianočnej atmosfére prispeli aj koledníci, ktorých spev sa niesol dedinou deň pred štedrým večerom, 23.decembra 2010, vo večerných hodinách. Občania deti odmenili sladkosťami a všakovakými dobrotami. Na koledníkov sa môţete tešiť aj tento rok. Vianočný sprievod tvorili (Na foto zľava): Karin Bielokostolská, Mirka Ganobčíková, Veronika Lukyová, Friderika Makáňová, Kristína Lukyová, Andrea Makáňová, Helena Virágová, Boris Drábik, Ruţena Hamranová, Csaba Kósa a Veronika Gazsóová, ktorá na fotografii chýba. Posledný deň roku 2010 a prvý deň roku 2011, sme oslávili vo veľkom štýle. Na Silvestra sa v parku pri altánku stretlo mnoţstvo ľudí, aby sa v kruhu svojich priateľov a známych rozlúčili so starým rokom a privítali ten nový dúfajúc, ţe bude aspoň taký, ako predchádzajúci. Po veľkolepom ohňostroji, ktorý signalizoval, ţe sme opäť o rok starší, si ľudia popriali všetko dobré, ochutnali novoročnú kapustnicu či varené víno a tancovali pri hudbe do skorých ranných hodín.

Mama je tým človekom, ktorý nám daroval to najcennejšie, čo vôbec môţe človek človeku darovať – ľudský ţivot, mama je prvým človekom, ktorý nás s láskou objal pri príchode na svet, ktorý nám ponúkol prvú potravu pre telo aj pre dušu. Mama je slovo, ktoré sme vyslovili ako prvé. Druhá májová nedeľa je kaţdoročne ako Deň matiek celosvetovou príleţitosťou pripomenúť si to, a pretoţe deň matiek je o láske a poďakovaní, kytičku poďakovania svojim mamám si pripravili deti z kultúrneho zoskupenia Star Kids a deti z Materskej školy v Ondrejovciach 14.mája 2011. Skôr, ako sa účinkujúci predviedli na pódiu svojimi piesňami, scénkami, tančekmi a básničkami, moderátor podujatia, Boris Drábik, privítal na pódiu starostu obce, Jozefa Bielokostolského a predsedu miestnej organizácie SMK, Jánosa Lukyho, a poţiadal ich o slávnostný príhovor. Po pestrom kultúrnom programe sa deti s publikom rozlúčili slovami „K Vášmu nádhernému sviatku Vám prajeme len to najlepšie čo môţu synovia a dcéry priať,

aby ste sa kaţdý deň mohli šťastne smiať, aby Vaše oči videli len vzorné deti, aby ste mali pocit, ţe niečko vţdy pre Vás svieti a zaspievali pieseň „Mama“. Veľkým prekvapením bolo poďakovanie a torta od detí so slovami Star Kids Forever, na ktorej sme si po vystúpení všetci nali. Ďakujem všetkým, ktorí svojou účasťou prispeli k oslave tohto krásneho sviatku. Vystúpenia sa zúčastnili: Marianko Bob, Margitka Domeová, Dominik Ďuriš, Dodko Karvai, Vladko Kudry, Matúško Luky, Tiborko Madarász, Erika darászová, Jakubko Mihálka, Barborka Mónová, Tomáško Nagy, Sebastiánko Póč, Branko Sádovský, Adamko Záleţák, Patrícia Cigáňová, Boris Drábik, Kristína Drábiková, Laura Eliášová, Veronika Gazsóová, Ruţena Hamranová, Tímea Karvaiová, Claudia Kováčová, Vanesa Lorincová, Kristína Lukyová, Veronika Lukyová, Peter Luky, Andrea Makáňová, Friderika Makáňová, Viktória Potocká, pani učiteľky z MŠ: Miroslava Ivanová a Anna Tóthová.


7

Veru tak, bol raz jeden karneval a ten zavítal do Kultúrneho domu v Ondrejovciach. A predstavte si, trval celé popoludnie. V tento deň mohli byť chlapci šašovia, kovboji, zvieratká, duchovia, rytieri, vojaci, spidermani. Dievčatá zas čertice, upírky, princezné, rockerky, mačičky Hallo Kitty. O dobrú atmosféru sa celý čas starali naši traja moderátori (na foto zľava): Andrea Makáňová, Veronika Gazsóová, Boris Drábik. Na karnevale nechýbali tradičné karnevalové súťaţe, ani tombola a pre deti bolo pripravené aj občerstvenie. Zaţili sme popoludnie plné zábavy, tanca, piesní, hluku i smiechu, ale najlepšie bolo, ţe sme sa mohli blázniť v maskách. V sobotu, 4.júna 2011, sme uţ tradične pripravili pre naše deti športové popoludnie pri príleţitosti Medzinárodného dňa detí, ktorý sa oslavuje na celom svete. Na futbalovom ihrisku boli pripravené rôzne stanovištia, na ktorých si deti mohli zmerať sily v zaujímavých disciplínach. Za kaţdú disciplínu boli odmenené cukríkmi. Tento rok opäť súťaţili rozdelení do 5 kategórií podľa veku. Kaţdá kategória mala vedúceho, ktorý sa o svoju skupinu detí staral počas celého športového popoludnia. Všetky zúčastnené deti, ktoré prišli svoj sviatok osláviť spolu s ostatnými, boli obdarené sladkosťami a malým darčekom podľa vlastného výberu, nechýbalo občerstvenie, ani diplomy pre tých najšikovnejších. Do príprav a priebehu dňa detí sa zapojili: poslanci obecného zastupiteľstva, starosta obce, pani učiteľky z materskej školy, Andrea Bielokostolská, Andrea Makáňová, Veronika Gazsóová a niektorí rodičia. Dvojstránku pripravila Ružena Hamranová Uţ v predchádzajúcich číslach obecných novín sme spomínali, ţe hodové slávnosti v našej obci sa oslavujú cez víkend, ktorý je najbliţší k dátumu 2.júl. V roku 2011 tento deň padol na sobotu. Oslavy Ondrejovských hodov sa uţ niekoľko rokov oslavujú vo veľkom štýle. Tradične sme začínali hodovou zábavou v piatok večer. Do tanca hrala skupina M&M Trio, ktorá svojimi skladbami roztancovala všetkých prítomných. Na tancovačke nechýbala bohatá tombola a zábava do skorých ranných hodín. Sobota patrila športu, konkrétne futbalu. Nehral sa však futbal medzi ţenatými a slobodnými ondrejovčanmi tak, ako po minulé roky, ale minifutbalový turnaj, do ktorého sa prihlásili nasledujúce tímy: Muţstvo Starostu, Janda Team, Hamran Team, All Stars Team, A muţstvo, Divoké mačky, Susedia a Tekovský Hrádok – hostia. Nálada bola vynikajúca, kaţdý tím sa snaţil umiestniť čo najvyššie, no na tomto turnaji víťazstvo dôleţité nebolo. Zápasy sa hrali systémom kaţdý s kaţdým a medzi jednotlivými hrami boli pre divákov pripravené súťaţe. Organizátori mysleli aj na prívod energie pre hráčov i silne povzbudzujúcich fanúšikov a tak zabezpečili tri kotle gulášu, bez ktorého si ondrejovské hody ani nedokáţeme predstaviť. Ţiaľ, počasie sa nám neprispôsobilo, a tak hra občas pripomínala skôr brodenie sa v bahne, keďţe v druhej polovici popoludnia neustále pršalo. Takéto pochmúrne poveternostné podmienky pokračovali aj v nedeľu, a tak sa všetky vystúpenia museli preniesť do kultúrneho domu. Oslavy v nedeľu pokračovali Svätou omšou v kostolíku v Malých Ondrejovciach. O 15.00 uţ divákov v preplnenej sále zabávala skupina City Boys z Trnavy svojim hodinovým programom. Po nich sa na pódiu objavil dlho očakávaný harmonikár „Mário“ z Maďarska, ktorý niektorých divákov roztancoval aj napriek tomu, ţe priestory boli naozaj stiesnené. Svojím vystúpením prispeli aj deti z kultúrneho zoskupenia Star Kids, ktoré vystriedali Bratia Rikkoňovci. Zábava pokračovala aţ do rána. Samozrejme, účastníci mali k dispozícií stánok s občerstvením, kolotoče i strelnice, ktoré však kvôli nepriaznivému počasiu neboli v prevádzke. Ďakujeme všetkým, ktorí svojou činnosťou prispeli k organizácií Ondrejovských hodov.

8

Ond rej ov ča n

Viem o tebe, že máš veľmi zaujímavú prácu – v dedine ťa vídať často s kočíkmi, staráš sa o cudzie deti. Priblíž trochu našim čitateľom, o čo sa jedná. Som profesionálna matka, vychovávam deti z detského domova, ktoré si časom niekto buď osvojí (adoptuje), alebo si zoberie do pestúnskej starostlivosti. Ako si sa dostala k myšlienke vychovávať a opatrovať opustené deti? Ako to celé začalo? S manţelom sme hneď vedeli, ţe chceme mať veľa detí, obaja sme rodinne zaloţení. Keďţe naše prvé dve deti sú dievčatá a aj tretie sa narodilo dievčatko, rozhodli sme sa, ţe si syna adoptujeme. Navštívili sme Okresný úrad v Leviciach, obaja sme absolvovali povinnú psychologickú prípravu v rozsahu 40 hodín. Po získaní certifikátu sme kontaktovali Krajský úrad v Nitre, keďţe oni mali v správe detské domovy s deťmi do troch rokov, a vybrali sme si namiesto chlapca dievčatko – milé rómske stvorenie, a namiesto adopcie sme sa rozhodli pre pestúnsku starostlivosť. Uţ vtedy sme vedeli, ţe okrem adopcie a pestúnstva existuje aj tretia forma starostlivosti - profesionálne rodičovstvo. Keď som sa po materskej opäť nastúpila do práce, doma sme mali štyri deti, manţel tieţ pracoval, bez pomoci starých rodičov to nešlo. Po čase som sa manţela opýtala, prečo nerobíme profesionálnych rodičov? On sa tej myšlienky okamţite chopil a začal veci vybavovať. Zase sme museli absolvovať psychologický výcvik, tentoraz v dĺţke 60 hodín. Podmienkou bola maturita. Obaja sme získali certifikát, ktorý nás oprávňuje vykonávať prácu profesionálneho rodiča. Môţem povedať, ţe v Levickom okrese sme boli prví. Uţ len bolo treba nájsť si voľné miesto v niektorom detskom domove. Trochu to zhrňme. Máte jedno dieťa v pestúnstve a deti ako profesionálni rodičia? Áno, Margitku máme v pestúnstve, to znamená, ţe bude u nás do jej 18. roku ţivota. Potom sa ona rozhodne, ako ďalej,

či ostane, alebo odíde. Poprípade pred jej osemnástkou dovtedy ostane u nás, kým sa jej rodičia – ktorí vedia kde je a čo je s ňou – nerozhodnú, ţe si ju zoberú, keď sa im napravia bytové a finančné podmienky. O tom ale musí rozhodnúť súd. Naproti tomu deti, ktoré mám v profesionálnej starostlivosti, sú chovanci detského domova, nemôţem si ich vyberať, sú mi pridelené dovtedy, kým sa pre ne nenájde adoptívna alebo pestúnska rodina. Môţe to trvať týţdne ale aj roky. Profesionálne rodičovstvo je vlastne zamestnanie, som v pracovnom pomere s detským domovom, dostávam riadny plat. Na stravu, oblečenie a ostatné potreby detí mi prispieva detský domov, pritom všetky výdavky okrem stravy musím mesačne vydokladovať. Okrem beţnej starostlivosti o ne sa musím riadiť aj pokynmi špeciálneho pedagóga, fyzioterapeuta a detského psychológa, musím dodrţať denný reţim detského domova. Naraz sa zvyčajne starám o dve deti. Zaujíma ma aj tvoje citové viazanie k deťom, ktoré sa k tebe dostanú. Ako prežívaš ich odchody? Celkom prvé dieťa bolo u nás päť a pol mesiaca. Jej odchod som znášala veľmi ťaţko aj preto, ţe od nás nešlo do rodiny, ale do iného detského domova. Jej odchod bola prvá veľká skúška mojej profesionality, citovo som sa k nej pripútala silno, o to ťaţšia bola rozlúčka. U ostatných uţ to bolo miernejšie. Asi som musela prejsť prvou skúškou. Aj tak nie je jednoduché odovzdať dieťa ďalej. Samozrejme je to ťaţké. Ale je to aj radosť, ţe opustené dieťa dostane rodičov. Sú to prevaţne ľudia, ktorí nemôţu mať deti, a to malé stvorenie im robí radosť. Sú šťastní a sú vďační aj mne, ţe som sa o to dieťa, teraz uţ ich dieťa, starala. Je to bonus navyše, keď im vidím v očiach tú radosť. Ako prijímajú tieto deti tvoje vlastné? Veľmi dobre. Hneď si kaţdé jedno dieťa obľúbili. Spolu s manţelom mi s nimi veľmi pomáhajú. A keď moje deti menujú svojich súrodencov, vţdy vymenujú aj tých, ktorí sa u nás práve nachádzajú. Podľa toho aj tvoje deti ťažko znášajú odchody detí. Za tou prvou tieţ veľmi smútili, teraz to uţ berú normálne. Chodia s nami aj do domova, úplne rozumejú okolnostiam. Nie je to ľahká práca. Mala si už pocit, že z toho máš dosť? No, stáva sa. Vtedy si vezmem dovolenku, potrebujem vypnúť. Deti zoberieme do detského domova a ja si trochu oddýchnem. Doma ostanú len naše štyri deti. Oddychom je pre nás však aj práca okolo domu, v záhrade, staráme sa aj o zvieratá, s manţelom chodíme behať na striedačku. Beh je výborný na prečistenie hlavy. Čo by si povedala na záver? Táto robota sa nedá robiť len pre peniaze. Pracovný čas je 24 hodín denne, sedem dní v týţdni. Bez vzťahu k deťom to nemá zmysel robiť. Ja som sa v tých deťoch našla, rada to robím. Ten pocit, ţe vo svete behá zopár detí, na ktorých výchove som sa aj ja podieľala, je fantastický. Kaţdé jedno dieťa si zaslúţi rodinu, my sme taká medzistanica medzi detským domovom a novou rodinou Poznámka redaktora: Tento rozhovor bol uskutočnený koncom minulého roka. Chceli sme to dať do nášho predchádzajúceho čísla, ale z technických dôvodov sme to mohli zverejniť len v tomto čísle. Nakoľko som nechcel zmeniť pôvodný rozhovor, musím sem napísať jednu poznámku: od tej doby p. Lukyová odišla na materskú dovolenku a porodila ďalšie milé stvorenie. Nemusím ani povedať, ţe opäť to bolo dievčatko... Matke a novorodencovi prajeme dobré zdravie.

Luky János


9

Nevezetes családok – a Rudnyánszky család endrédi ága A Rudnyánszky (dezseri) család a Divék nemzetsé gből és a Rudna y családdal közös törzsből származik. Már 500 éve élnek ezen a vidé ken. A család 1745-ben telepedett le Bars megyében. Barsendréden a 18. század végé n már birtokaik vannak Rudnyánszky Antal és felesége, Szokoly A. Mária gyer mekeir ől van szó: Lázár (1786 – 1815), József (1788 – 1832), Péter (1789 – 1872), János (*1790) és Flórián (1793 – 1880). Az öt gyer mekből kettőnek az életútját ismertetem, akik a család endrédi ágának legjelentősebb képviselői voltak. Rudnyá nszky Péter /1789-1872/ jogász volt, 1816-tól az ügyvé di pályán dolgoz ott, 1830-ban az esztergomi főká ptalan ügyei igazgatójává, Bars, Nyitra, Esztergom és Zólyom vár megyék táblabírájáva nevezték ki. Kétszer nősült, első feleségétől Lipovniczky Antóniától 6 gyer meke született: Kálmán (*1821), Nepomuczena (*1823), Tibor ( *1823), Géza és Antónia /*1831/, aki 2000 kor onás alapítvá nyt tett a szegény sorsú iskolás gyer mekek ja vára „Dezseri Rudnyánszky Antónia felruházási alap“ címen. Az alap ka mataiból minden é vben karácsony előtt r uhaneműket vásároltak az endrédi szegénysorsú gyer mekek javára. Az alapítvány feltételeit 1909. május 23-án fogadta el az iskolaszék. Ennek a pénznek a gyer mekek csa k 1921-ig örültek, mert Csehszlovákia megalakulása után az alapítvány megszűnt. Második feleségétől, Ocska y Judittól született 1836.

október 2-án Titusz, aki 1880-1885 között Bars vár megye alispánja volt. Titusz ügyvé d volt. Titusz és Konkoly Thege Jolán /1847.1.3 -1935/ házasságot kötött a na gyendrédi templomba n 1867. december 19-én. Ebből a házasságából született (Titusz 1870. május 26.- 1930), Jolán (1871 -

Florián – Svätý Kríž (Nová Dedina) Pusztaszentkerszti temető

1878), Olga (*1873), Agátha (1876 – 1877), Margit (+1875) és Aladár (1885 – 1912). Közülük a legismer tebb Titusz, aki Aranyosmaróton volt főszolgabíró és az 1. világháború alatt Bars vármegye (utolsó) alispánja volt. Csehszlovákia megalakulása után, 1918-tól a lévai megyei népbankban dolgoz ott. Az idősebb Titusz 1912-ben, a fiatalabb 1930-ban halt meg. Mindketten a lé vai temetőben vannak eltemetve. Velük együtt va n eltemetve az idősebb Titusz felesé ge, Konkoly Thege Jolá n és fiuk, Ala dár. Rudnyánszky Péter 1872. május 17-én halt meg 83 éves korában és a kisendrédi temetőben van eltemetve. Rudnyá nszky Flórián 1793. június 30-án született. Bars vár megye aljegyzője, később főszolgabírója lett, aztán másod, s végül a szabadságharc alatt Bars vár megye első alispánjá vá választották. Harcolt a forradalom esz méiért, ez ért 1849. április 29-én Windischgrätz császári hadvezér nyomására lemondott állásáról. 1865-ben és 1867-ben Újbányát képviselte a magyar országgyűlésben. 1878-ban jelöltette ma gát Bars vármegye alispáni posztjára, de vereséget szenvedett. 1845 és 1865 között mindent megtett, hogy Kisendréden új iskolát építsenek, de ebben az igyekezetében nem ka pta meg a többi köznemes tá mogatását. Az új iskolát vé gül 1870-ben Nagyendréden nyitottá k meg. Kitartását és kemé ny harcát mi sem bizonyítja jobban, minthogy 81 évesen mé g levelezett a miniszterrel is az endrédi iskolaügy problé máiról, sőt élete utolsó évében, 1879. július 18-án – mivel már nem tudott személyesen részt venni a közgyűlésen – levélben írta meg vélemé nyét a többi köznemesnek az endrédi iskola további működéséről. Házasságot kötött öttömösi Szirányi Amáliával (1822 – 1883. 5. 22.), akitől egyetlen leánya, Ilona született (1849. 12. 18. – 1942. 5. 16.). Rudnyánszky Ilona 1867. május 8án az endrédi templomba n házasságot kötött Benkovich Ernővel (1839 – 1901. 8. 17.). Amikor Ilona Újfaluban örökölt, férjével oda költözött. Rudnyá nszky Flórián 1880. 2. 14-én halt meg. Haláláról mé g abban az évben mege mlékezett Bars vármegye közgyűlése. Feleségével, leányá val és vejével a Pusztaszentkereszt-i ( ma Garamújfalu – Nová Dedina r észe) temetőben va n eltemetve. Luky János

10

Ond re jov čan

V sobotu dňa 18. júna 2011 sa v miestnom kultúrnom dome od 9.30 hod. začal 3. ročník stolnotenisového turnaja o pohár starostu obce. Medzi súťaţiacich sa zaregistrovali: Jozef Lőrinc, Bohumír Lőrinc, Jozef Gaţo, Pavol Miťko, Tibor Mikulec, Karin Bielokostolská, Viliam Kosztolányi ml. ,Gabriel Sabo, Peter Lovaš, Alex Tamáš, Norbert Tamáš a Jozef Bielokostolský. Občerstvenie a baraní guláš pre súťaţiacich zabezpečil obecný úrad. Chutný guláš pripravil p. Luboš Szabó.

Pre víťazov boli pripravené vecné ceny, diplomy a pohár pre celkového víťaza. Víťazom sa stal Peter Lovaš. Druhé miesto obsadil Jozef Bielokostolský, na treťom sa umiestnil Gabriel Sabo a štvrté miesto obsadil Bohumír Lőrinc. Medzi súťaţiacimi vládla dobrá atmosféra. Podľa ich slov strávili príjemný športový deň a cítili sa veľmi dobre.


LETNÁ ZÁBAVA NA ROZLÚČKU S PRÁZDNINAMI Pre záujem viacerých občanov sa rozhodol obecný úrad zorganizovať dňa 27.augusta 2011 letnú tanečnú zábavu v novom parku. Išlo o spestrenie, o niečo nové, lebo zábava pod holým nebom sa predtým nezvykla usporadúvať. Do tanca hrala hudobná skupina – Bratia Rikkoňovci. Na zábave sa zúčastnili všetky vekové kategórie a nielen z našej obce. Účastníci zábavy sa dobre cítili i napriek tomu, ţe počasie predtým dlhodobo teplé, sa počas zábavy v priebehu pár hodín prudko zmenilo a výrazne sa ochladilo. No ani nie počasie, ale jeden anonym skoro prekazil túto letnú zábavu. Pred začiatkom zábavy inšpektor zo SOZA /Slovenský ochranný zväz autorov/ vyhľadal starostu obce. Na základe anonymného podania vykonal kontrolu kultúrneho podujatia. Andrea Bielokostolská

www.obecondrejovce.sk DEŇ ÚCTY K STARŠÍM Október je mesiac, ktorý je určený práve k tomu, aby sme vzdali hold našim starším spoluobčanom, ktorí uţ majú za sebou veľa ţivotných skúseností. Pri tejto príleţitosti Obecný úrad Ondrejovce zorganizoval dňa 30. októbra 2011 ,,Deň úcty k starším“. Program bol venovaný pre všetkých obyvateľov obce, no pozvaným občanom nad 60 rokov obec venovala nákupnú poukáţku v hodnote 17 €. Okrem toho sa podpísali do pamätnej knihy obce. Po úvodných slovách Mirky Ivanovej prišli na javisko deti z miestnej materskej školy. Svojimi básničkami, pesničkami a tancom všetkým prítomným ukázali svoju šikovnosť. Celá sála ich odmenila veľkým potleskom. Od obce dostali sladkú odmenu. Po vystúpení detí nasledoval príhovor starostu obce Jozefa Bielokostolského a poslanca p. Jánosa Lukyho. Potom uţ javisko patrilo zabávačovi, spevákovi a imitátorovi Stanovi Vitálošovi a jeho hosťovi a to speváčke Miriam Klimentovej. Pripravený mali program plný spevu, zábavy a humoru, čo prítomní v sále kultúrneho domu často odmenili veľkým potleskom. Po programe nám Miriam Klimentová prezradila, ţe sa im so Stanom Vitálošom veľmi dobre vystupovalo, nakoľko mali veľmi príjemné publikum.


.

Prvé sväté prijímanie Prvé sväté prijímanie je výnimočný deň v katolíckej rodine, je to veľká rodinná oslava. Na prvé prijímanie môţu ísť deti, ktoré uţ správne pochopili náuku viery, poznajú princípy náboţenstva. Prvý raz prijímajú Eucharistiu, čiţe premenené telo Jeţiša Krista. Tak, ako v minulom roku, aj tento rok išli na prvé prijímanie traja. Rozdiel bol v tom, ţe kým vlani tri dievčence, tento rok vedľa dievčatka aj dvaja chlapci mohli prvý raz prijať Jeţiša Krista prítomného v Eucharistii. Prvoprijímajúce deti v tomto roku boli: Dorota Lukyová, Peter Luky a Alexander Nagy. Nech ich dobrotivý Boh ţehná a nech vedie ich kroky ţivotom.

Luky János

11

12

O nd r ejov čan

Ami a monográfiából kimaradt Olvasóink közül talán többen észrevették, hogy a község monográfiájából az iskola történetének feldolgozásánál a bécsi döntéstől a második világháború végéig tartó időszakról csak pár mondatban emlékeztem meg. Az ok egyszerű: az akkori évekről nem voltak hiteles adataim. Mivel kutatásaim tovább folytattam, sikerült az akkori háborús időszakról is megtudnom további információkat. Most ezeket az éveket hozom közelebb olvasóinkhoz. 1938-ban lemondott Weisz Oszkár községi bíró. Helyette Lehoczky János, az iskolaszék helyettes világi elnöke lett megválasztva. A Barsendrédi Római Katolikus Iskolaszék 1938. november 28-án megtartott közgyűlésének jegyzőkönyve szerint a szlovák iskola két tanítója, Petrovič František és felesége itt hagyták állásukat és csendőri felügyelet mellett magukkal vitték iskolájuk minden felszerelését – üresen állt a szlovák állami népiskola. Tanulói már több, mint egy hónapja nem jártak iskolába. Az iskolaszék szükségesnek vélte ezen tanulók beiskolázását és ezért úgy határozott, hogy felvesz egy harmadik, kisegítő munkaerőt. Dr. Bargár György iskolaszéki elnöknek javasolták, hogy amíg nem talál okleveles tanítónőt, addig Dubek Ilonát alkalmazza, aki két évig tanítóként már dolgozott, de nincs képesítése. Nem sokkal később Juhász Irén kelenyei tanítónőt nevezték ki ideiglenes tanerőnek, akinek havi járándóságát 100 pengőben határozták meg. 1939 nyarán megválasztották Barsendréd – Bajka egyházközség új képviselőtestületét. Az egyházi képviselőtestület vezetősége: egyházi elnök Dr. Bargár György, világi elnök Lehoczky János, gondnok füssi Varga István, jegyző Beluch Imre. Az egyházi községi tanács tagjai: a vezetőségen kívül a képviselőtestület négy rendes és két póttagja. Rendes tagok: Juhász András, Nehéz Vilmos, Dóka Sándor, Varga András, póttagok: Németh Béla és Maczák András. A képviselőtestület további megválasztott rendes tagjai: Valézy Vilmos, Harmadi András, Hornyík István és Hamran András. A képviselőtestület megválasztott póttagjai: Trnavszky János, ifj. Gápel József, Hornyák József, Mácsay Rudolf, Maczák Sándor és Bednár András. Az 1939/40-es tanévben 142 tanköteles íratkozott be az iskolába. Harmadik, kisegítő tanítóként Pálinkás Labanc Emma tanítónőt alkalmazták, aki egy tantermet és egy tanítói lakást kapott a volt szlovák iskola épületében. Ő is csak egy tanítási évet tanított Barsendréden. Az 1940/41-es tanévben 130 tanulója volt az iskolának. 1940 nyarán Serédi Jusztinián bíboros – hercegprímás, esztergomi érsek levélben köszönte meg Beluch Imrének 40 éves tanítói működését – ebből 36 évet Barsendréden tanított. Ezen a nyáron az iskola tanulói Katymár községben voltak kiránduláson. Ez a község a szerb határ közelében fekszik. A kirándulásra sokan adakoztak, úgy mint: Bars és Hont vármegye 100 pengőt, Katymár község 200 pengőt, Berger Ernő 20, SZMKE 10, Beck Zsigmond és fiai 15, Horn Bertalanné 15, Ringwald testvérek 10, Barsendréd község 20, Gaál testvérek 10, Lehoczky János 10, Gaál István 5, Bakó Kálmán 5, Weisz Oszkár 5, Bargár György 10 + 10 a templom pénztárából, 27 iskolás személyenként 4, összesen tehát 108 pengőt. Mind együtt 553 pengő jött össze. Az összkiadás 551,04 pengő volt. 1940-ben füssi Varga István helyére Juhász Andrást választották gondnoknak. 1941. szeptember 1-jén Beluch Imre nyugalomba volnult. A képviselőtestület kérte az Egyházi Főhatóságot, hogy Beluch Imrét az egyházközség képviselőtestületének örökös tagjává

válasszák. Beluch Imre helyére fiát, Beluch Gyulát választották meg a megüresedett kántortanítói állásra. Az 1942/43-as tanévben 140 tanulója volt az iskolának. Beluch Imrét vitézzé avatták és felvette a Besey nevet. 1942;. október 5-én Beluch Besey Gyula hadköteles lett, közben édesanyja Beseyné Stróbentz Gizella is befejezte a tanítóságot, 35 évi szolgálat után nyugdíjba vonult. Egész életében csak Barsendréden tanított. Helyükre két új tanerőt kellett felvenni. Az egyik Szalay Gizella lett, a másik helyére pedig felkérték Besey Imrét, hogy helyettesítse fiát, Gyulát. Az iskolaszék az egyházközség képviselői helyére is újakat választott (némelyiküknek lejárt a mandátuma), így 1942 júliusában a póttagok között megtaláljuk Király Bélát, Gachal Kálmánt, Nagy Lajost, majd Novotny Ödönt. Jegyzőkönyvvezető Besey Gyula lett, de mivel ő októberben bevonult, helyette Szalay Gizella lett a jegyzőkönyv vezetője. Az 1943/44-es tanévben újra felkérik Besey Imrét, hogy továbbra is tanítson az iskolában. Némelyik 6 évre megválasztott tanácstag mandátuma lejárt, ezért az egyházi képviselőtestületbe új tagokat kellett megválasztani. 1944 május 21-én hat új tanácstagot és hat új póttagot választottak. A rendes tagok: Valézy Vilmos, Varga András, Németh Béla, Gachal Kálmán, Trnavszky János és Hamran Sándor, a póttagok: Hamran János, Sebo István, Nagy Lajos, Maczák Sándor, Jakubovics Mihály és Bob Piusz. 1944. június 18-án világi elnöknek Lehoczky Jánost, gondnoknak Juhász Andrást választják meg. Jegyző: Szalay Gizella. A községi tanács rendes tagjai lettek: Gachal Kálmán, Hamran Sándor, Valézy Vilmos és Dóka Sándor, póttagok: Trnavszky János és Hamran András. Az 1944/45-ös tanévre rátette bélyegét a háború. A tanítás eléggé szakadozott volt, a tanítók elmentek a községből. Az egyházközség képviselőtestületébe új tagokat kellett választani. Besey Imre és Novotny Ödön elköltöztek a faluból, Trnavszky János és Szalay Gizella lemondott. Trnavszky János helyére Nagy Lajos póttagot hívták meg, Szalay Gizella helyére pedig közfelkiáltással Gachal Kálmán került. A képviselőtestület új tagjai 1945 augusztus 12-én letették a hivatali esküt: Mácsay József, Hajdu János, Sebo István és Hamran János. Az iskola államosítása előtti utolsó egyházi képviselőtestület felállása a következő volt: egyházi elnök Dr. Bargár György, világi elnök Lehoczky János, gondnok Juhász András, továbbá Németh Béla, Hornyík István, Hamran János, Sebo István, Mácsay József, Hamran András, Dóka Sándor, Valézy Vilmos, Hajdu János, Hamran Sándor, jegyzőkönyvvezető Gachal Kálmán. Luky János


13

Významné rody a osobnosti z minulosti Rodina pochádza z rodu Divék spolu s rodinou Rudnay. Táto rodina uţ 500 rokov ţije na tomto území. V Tekovskej ţupe sa usadili v roku 1745. V Ondrejovciach ich nájdeme koncom 18. storočia. Ide o deti Antala Rudnyánszkeho (manţelka Mária Anna Szokolyová): Lázára (1786 – 1815), Józsefa (1788 – 1832), Pétera (1789 – 1872), Jánosa (*1790) a Flóriána (1793 – 1880). Z piatych detí krátko priblíţim ţivotnú dráhu Pétera a Flóriána, ktorí boli najvýznamnejšími rodákmi Ondrejovskej vetvy tejto rodiny. Péter Rudnyánszky bol právnikom, od roku 1816 pracoval na prokuratúre, v roku 1830 bol vymenovaný za riaditeľa sekcie, ktorá vybavovala záleţitosti Ostrihomskej kapituly, zároveň bol vymenovaný za tabulárneho sudcu ţúp Tekov, Nitra, Ostrihom a Zvolen. Dvakrát bol ţenatý, jeho prvá manţelka Antónia Lipoveczká mu porodila šesť detí: Kálmána (*1821), Nepomuczenu (*1823), Tibora (*1823), Bélu (*1826), Gézu a Antóniu. Antónia, ktorá sa narodila v r. 1831, zaloţila nadáciu pre chudobné deti z Ondrejoviec pod názvom „Nadácia Antónii Rudnyánszkej na ošatenie detí“ v sume 2 000.- korún. Z úrokov nadácie kaţdý rok pred Vianocami kupovali šaty pre chudobné deti. Podmienky nadácie boli prijaté školskou stolicou 23. mája 1909. Z úrokov tejto nadácie sa tešili deti len do roku 1921, lebo po vzniku Československa nadácia bola zruLevický cintorín šená. Péterova druhá manţelka, Judit Ocskayová (+18. 9. 1893) 2. októbra 1836 v Ondrejovciach porodila Titusza. Titusz bol advokátom Lévai temető a angaţoval sa aj v stoličnej sluţbe. V rokoch 1880 – 1885 bol podţupanom Tekovskej stolice a hodno spomenúť, ţe 8. júna 1867 pri korunovaní Jozefa II. v slávnostnom pochode s dvoma ďalšími ľuďmi so zástavou stolice zastupoval Tekovskú stolicu. Z manţelstva Titusza Rudnyánszkého a Jolany Thege Konkolyovej (1847 - 1935), ktoré uzatvorili 19. decembra 1867 v Ondrejovciach, sa narodilo šesť detí: Titusz (1870 – 1930), Jolán (1871 – 1878), Olga (*1873), AgátPéter – M. Ondrejovce ha (1876 – 1877), Margit (+1875) a Aladár (1885 - 1912). Najznámejší Titusz mladší sa narodil 26. mája 1870, bol slúţnym v Zlatých Kisendrédi temető Moravciach a počas prvej svetovej vojny bol posledným podţupanom Tekovskej stolice. Po vzniku Československa, od roku 1918, pracoval v ţupnej ľudovej banke v Leviciach. Starší Titusz zomrel v roku 1912, mladší v roku 1930, obaja sú pochovaní na Levickom cintoríne. Péter Rudnyánszky zomrel 17. mája 1872 vo veku 83 rokov a je pochovaný na cintoríne v Malých Ondrejovciach. Flórián Rudnyánszky sa narodil 30. júna 1793. Bol podnotárom, neskoršie hlavným slúţnym v Tekovskej stolici, potom bol menovaný za druhého, napokon v revolučných rokoch 1848/49 za prvého podţupana. Bojoval za idey revolúcie. Podţupanom Tekovskej stolice bol do 29. apríla 1849, keď na nátlak Windischgrätza odstúpil. V roku 1865 a v roku 1867 bol poslancom uhorského snemu za Novú Baňu. V roku 1878 bol kandidátom na post podţupana Tekovskej stolice, ale súboj prehral. V Ondrejovciach v rokoch 1845 – 1865 tvrdo bojoval o výstavbu školy v Malých Ondrejovciach ale nemal podporu ostatných zemanov. Napokon novú školu otvorili v roku 1870 vo Veľkých Ondrejovciach. O jeho húţevnatosti ohľadom školy svedčí aj fakt, ţe ako 81-ročný si dopisoval aj s ministrom, a o školských problémoch ešte 18. júla 1879 – teda posledný rok svojho ţivota, keď sa uţ nemohol osobne zúčastniť schôdze – napísal dopis aj miestnym zemanom. Zosobášil sa s Amáliou Szirányiovou de Öttömös (1822 – 22. 5. 1883), s ktorou mali jedinú dcéru Ilonu (18. 12. 1849. – 16. 5. 1942). Ilona Rudnyánszka sa 8. mája 1867 v miestnom kostole zosobášila s Ernőm Benkovichom (1839 – 17. 8. 1901). Keď Ilona zdedila majetok v Novej Dedine, presťahovala sa tam s manţelom. Florián Rudnyánszky zomrel 14. 2. 1880, zasadnutie Tekovskej stolice si ešte v tom roku uctilo pamiatku jeho smrti. Je pochovaný na cintoríne vo Svätom Kríţi pri Novej Dedine spolu so svojou manţelkou, dcérou a zaťom.

Luky János

14

Ond re jov čan

Tudom, hogy egy igen szép és érdekes munkád van – a községben gyakran látnak gyermekocsikkal, idegen gyermekekről gondoskodsz. Áruld el olvasóinknak, miről is van szó. Hivatásos anyaként dolgozom, olyan gyermekeket gondozok, akik gyermekotthonban éltek. Tőlem aztán nevelőszülőkhöz kerülnek, esetleg örökbe fogadják őket. Hogyan jutottál a gondolathoz, hogy idegen gyermekek nevelését és gondozását vállalod el? Mivel férjemmel eléggé családcentrikusak vagyunk, már a házasságkötésünk elején megegyeztünk, hogy sok gyermeket szeretnénk. Az első két gyermekünk kislány lett és amikor a harmadik is kislányként született, elhatároztuk, hogy egy fiúcskát örökbe fogadunk. Érdeklődtünk az akkori lévai járási hivatalban, majd mindketten elvégeztünk egy 40 órás pszichológiai előkészítőt. Kaptunk egy igazolást az elvégzett kurzusról, ezzel jelentkeztünk a nyitrai kerületi hivatal egyik osztályán, akiknek a fennhatósága alá tartoztak a három éven aluli gyermekeket gondozó gyermekotthonok. Elmentünk a gyermekotthonba, de egy kissé megváltoztak a terveink. Először is nem adoptáltuk, hanem nevelőszülői gondozásba vettünk egy gyermeket, másodszor pedig nem is fiút választottunk, hanem egy aranyos roma kislányt hoztunk haza. Akkor már tudtuk, hogy a nevelőszülői gondozáson kívül létezik a gondozás egy más formája – hivatásos szülőként gondoskodni az elhagyott gyermekekről. Amikor az anyasági szabadságom után újra dolgozni kezdtem, otthon négy gyermekről kellett gondoskodnunk. Mivel a férjem is dolgozott, gyakran a nagyszülőket kellett megkérni, hogy besegítsenek. Egy idő után a férjemtől megkérdeztem, mi lenne, ha hivatásos szülőként dolgoznánk. Ő azonnal intézkedni kezdett és újabb – ezúttal 60 órás - pszichológiai tanfolyamon vettünk részt. Feltétel volt az érettségi. Mindketten megszereztük a bizonyítványt, ami feljogosított minket arra, hogy profi szülőkként gyermekeket vállaljunk az otthonból. A Lévai járásban mi voltunk az első hivatásos szülők. Azután már csak keresnünk kellett olyan gyermekotthont, ahol alkalmaztak volna. Foglaljuk össze az egészet. Tehát van egy gyermeketek, akivel nevelőszülőként foglalkoztok és vannak gyermekek, akikről mint hivatásos szülők gondoskodtok. Pontosan így van. Margitkát neveljük, ez azt jelenti, hogy 18 éves koráig nálunk lesz. Utána eldönti, hogy továbbra is velünk marad-e vagy elmegy tőlünk. Létezik még egy alternatíva: Margitka szülei tudják, hogy gyermekük hol van és mi van vele. Ha nekik az anyagi- vagy lakásproblémájuk megoldódik, bármikor elvihetik őt magukhoz még a 18. év betöltése előtt. Erről azonban akkor a bíróságnak kell döntenie. Azok a gyermekek azonban, akikről mint profi-anya gondoskodok, a gyermekotthonból vannak nálam, nem én döntöm

el, ki kerül hozzám. Addig vannak nálam, amíg nem találnak számukra olyan családot, akik nevelőszülői gondozásba vagy örökbe fogadják őket. Tehát az az időszak, amíg a gyermekek nálam vannak, lehet pár hét vagy pár hónap. Hivatásos szülőnek lenni lényegében foglalkozás, én az egyik gyermekotthon alkalmazásában dolgozom, rendes fizetést kapok. Az élelmezésüket, illetve a ruházatuk vagy egyéb szükségleteik kielégítését a gyermekotthon finanszírozza. Ami a gyermekeket illeti, az élelmezésükön kívül minden más kiadásról havonta kell elszámolnom. A rendes gondozáson kívül a speciális pedagógus, a gyógytornász és a gyermekpszichológus utasításait valamint a gyermekotthon napirendjét is be kell tartanom. Általában az otthonból egyszerre két gyermekről gondoskodom. Érdekelne az érzelmi kötődésed azon gyermekekhez, akik nálad vannak. Mit érzel, ha elviszik őket tőled? Az első gyermek öt és fél hónapig volt nálam. Nagyon nehezen viseltem el, amikor elvitték tőlem, de ez talán azért volt, mert nem szülőkhöz, hanem egy másik gyermekotthonba vitték. Az ő távozása volt a hivatásosságom első igazi megmérettetése. Érzelmileg nagyon közel kerültem hozzá, nagyon nehéz volt elbúcsúzni tőle. A többieknél az elválás már mérsékeltebb volt. Az első gyermek távozása volt az első igazi megmérettetés, amit át kellett élnem. Ezek szerint nem is olyan egyszerű, ha egy gyermeket, aki az elején teljesen idegen a számodra, tovább kell adnod. Természetesen ez nagyon nehéz. Azonban számomra egyfajta öröm is, mivel az elhagyott gyermek így új szülőket kap. Az új szülők általában olyan emberek, akiknek nem lehet gyermekük és az új jövevény örömöt hoz az életükbe. Boldogok és nekem is hálásak, mert addig én gondoskodtam a gyermekről, aki ezentúl az övéké lesz. Nagyon boldog vagyok, amikor látom szemükben az öröm csillogását.

www.obecondrejovce.sk A saját gyermekeid hogyan fogadják az új jövevényeket? Nagyon jól. Minden gyermeket azonnal megszerettek. Férjem és gyermekeim rengeteget segítenek nekem. S ha a gyermekeim felsorolják testvéreiket, mindig megnevezik azokat is, akik akkor éppen az otthonból nálunk vannak. Talán a gyermekeid is nehezen viselik, ha valamelyik gondozottad új szülőkhöz kerül? A már említett első gyermek távozását ők is nehezen viselték, de most már tudják, hogy ezek a gyermekek csak rövid ideig vannak nálunk. Most már mindent értenek, annál is inkább, mivel járnak velünk a gyermekotthonba is, tehát ismerik a körülményeket. Ez bizony nem könnyű munka. Volt már olyan érzésed, hogy elég és nem csinálod tovább? Előfordult már az is. Ilyenkor kiveszek egy kis szabadságot, hogy egy időre kikapcsoljak. A gyermekeket elviszem az otthonba és kipihenem magam. Otthon csak a négy gyermekem marad. Kikapcsolódás számunkra a kert és a ház körüli munka is. Elég sok állatról gondoskodunk és kikapcsolódunk a futásban is. Férjemmel felváltva futunk. A futás nagyon jót tesz szervezetünk frissítésének.

15

Mit mondanál végszó gyanánt? Ezt a munkát nem lehet csak pénzért csinálni. Számunkra a munkaidő napi 24 óra heti hét napon keresztül. Ha nincs meg a megfelelő kötődés a gyermekekhez, akkor nincs értelme ennek a munkának. Én megtaláltam a szépet a gyermeknevelésben, örömmel végzem a dolgom. A tény, hogy szerte a világban élnek gyermekek, akiknek a neveléséhez egy picit én is hozzájárultam, egy fantasztikus érzés. Minden gyermeknek joga van igazi családi élethez. Én és a hozzám hasonló hivatásos szülők egy közbeeső állomás vagyunk a gyermekotthon és az új szülők között. A családi nevelés a gyermek számára semmivel sem helyettesíthető. A szerző megjegyzése: Ez a beszélgetés a múlt év végén készült, eredetileg a helyi újságunk előző számában jelent volna meg, de technikai okok miatt csak most közöljük. Mivel nem akartam változtatni az eredeti beszélgetésen, ide kívánkozik egy újabb fejlemény: beszélgető partnerem közben anyasági szabadságra ment és azóta egy új teremtménynek adott életet. Talán mondanom sem kell, hogy újabb kislány lett az új családtag... Az anyukának és az újszülöttnek nagyon jó egészséget kívánunk.

Luky János

Bude rok 2012 našim posledným? Pri surfovaní a hľadaní informácií na internete často natrafíte na zaujímavé témy. Jedna z takých tém je aj to, či bude rok 2012 našim posledným, alebo sa dočkáme ešte pár svetelných rokov?! Toto je jedna z otázok, ktoré si kladú svetoznámi vedci; čo bude, keď príde deň 21. 12. 2012? Bude to koniec? Alebo začiatok niečoho nového? Je to moţné, ţe by ľudstvu zostával len jeden rok? Všetko sa to začalo mayským kalendárom, ktorý končí presne dňa 21. 12. 2012. Bolo uţ mnoho proroctiev, ale tentoraz by to malo byť isté, ubezpečuje väčšina vedcov a veštíc. Hlavným dôkazom má byť teda to, ţe 21. 12. 2012 sa končí vyše päťtisícročný cyklus mayského kalendára. Mayovia boli vynikajúci astronómovia, ktorých kalendár býval najpresnejší na svete. Veriac v to, ţe Zem sa v tomto roku začne točiť v opačnom smere a navštívi ju tajomná planéta. Ďalšou otázkou je, ako zanikne Zem a ako zanikne mnoho ľudských ţivotov, čo sa vlastne stane? Devastujúce zemetrasenia, cunami, hurikány 5. kategórie, vyhrotenie globálnej teploty, svetová vojna... Toto sú predpoklady, ako by mala zaniknúť Zem a záverečnou šupou bude zrútenie asteroidu Nibiru na Zem. A je tu pre vás pár informácií, čo to Nibira vlastne je a čo zapríčinila pred mnohými rokmi. Je to vlastne planéta, ktorá obieha proti smeru hodinových ručičiek a je päťkrát

väčšia ako Zem, čo z nej robí dobre viditeľný objekt. - v roku 12388 p.n.l. - zapríčinila svetovú potopu (Noemova archa) - rok 8788 p.n.l. – začiatok doby kamennej - rok 5188 p.n.l. – svetová katastrofa po ktorej zanikla Sumerská civilizácia - rok 1588 p.n.l. – legenda o temnom dni - rok 2012 – je stále otázkou Aj veštica Vanga - ktorá zomrela v roku 1996, ale jej proroctvá sa našli aţ teraz – tieţ predpovedala koniec sveta na deň 21. 12. 2012. Je tu aj zopár proroctiev, ktoré jej vyšli: - dátum Stalinovej smrti (1953) - prestrelka v Rusku (1987) - rozpad Sovietskeho zväzu (1991) - potopenie ruskej ponorky (2000) - smrť princeznej Diany (1997) - teroristický útok 11. septembra (2001) Na rok 2012, čo má byť koniec nášho sveta, bolo natočených aj zopár filmov, taktieţ na internete kolujú rôzne videá, ako má zaniknúť naša Zem a tieţ aj klip

Britney Spears k piesni Till the World Ends. Ale je tu zopár protikladov. Pár vedcov napísalo, ţe sa nemáme čoho báť, ešte sa doţijeme ďalších svetelných rokov. A čo nám tie roky prinesú? - od roku 2012 má byť III. svetová vojna a končiť má v marci 2014. Vo vojne sa budú poţívať jadrové a chemické zbrane - 2012 – na severnej pologuli kvôli jadrovým zbraniam zahynú zvieratá a rastliny. Moslimovia zaútočia na Európu jadrovými zbraňami - 2014 – väčšina ľudí trpí rakovinou koţe - 2016 – Európa bude takmer prázdna - 2018 – Nová Čína sa stáva svetovou mocou - 2023 – menšia zmena v zemskej obeţnej dráhe - 2028 – vytvorenie novej energie - 2046 – všetky orgány môţu byť vyrobené. Výmena časti orgánov sa stáva najlepšou liečbou - 2066 – bude vyrobená nová zbraň – klima. Okamţitý mráz. - 2111 – ľudia sa stávajú ţivými robotmi - 3805 – vojna medzi ľuďmi, kvôli zdrojom. Viac, neţ polovica ľudstva zomiera - 4304 – ľudia našli spôsob, ako vyhrať nad kaţdou chorobou - 4599 – ľudia dosiahli nesmrteľnosť - 5079 – koniec sveta Tieto informácie som čerpala z internetu. Dúfam, ţe vás môj článok zaujal a ţe ako dopadnú ďalšie roky, nech si kaţdý usúdi sám.

Andrea Makáňová

16

Ond re jov čan

Ha egy község vagy város történelmét boncolgatjuk, az elsők között említik az illető település nagy szülöttjeit. Itt elsősorban a politikusokat, a tanítókat, a papokat, a költőket és az írókat emlegetik. Ebből a felsorolásból községünk nagy szülöttjei között mindegyik megtalálható. Közéjük tartozott Gyula bácsi is, aki lényegében alig több, mint egy évet tanított a helyi iskolánkban, de az idősebb generáció még most is nagy szeretettel emlegeti. Ki is volt ez a nagyszerű ember? Beluch Gyula 1921. március 12-én született Barsendréden. Édesapja a híres Beluch Imre kántortanító volt, aki közel 40 évig tanított községünkben és irányította a kultúrális életet Barsendréden. Amikor Beluch Imre 1941-ben nyugdíjba vonult, Gyula fia, a fiatal tanító lépett a helyére. Sajnos, csak egy évig tanított, mert 1942 őszén be kellett vonulnia katonának. Szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947 októberében került haza. Akkor már szülei és testvérei – apja közben felvette a Besey nevet – a háborús viharok következtében szétszóródtak a világban. Többségük Magyarországon telepedett le. Mivel Barsendréden a magyar iskolát bezárták, ő is a szülei után ment Magyarországra és az Esztergom melletti Táton kezdett tanítani. Földrajz-biológia szakon szaktanári képesítést szerzett és 30 éven át az esztergomi és a dorogi járás általános iskoláinak szakfelügyelője volt. 1981-ben nyugdíjba vonult. Gyula bácsival én 2000 októberében találkoztam először. Megkapott humora, egyszerűsége és az a szeretet, melyet szülőfaluja iránt érzett. Hatalmas lexikális tudással rendelkezett, beszéd közben rendszeresen latin idézetekkel tarkította mondanivalóját. Az elmúlt 11 év alatt – a korkülönbség ellenére – igazi barátság alakult ki közöttünk. Rendszeresen látogattam őt esztergomi otthonában, ahol felesé-

vel, a drága Évi nénivel, mindig szívesen fogadott úgy engem, mint családom tagjait. Olyankor mindig kért, hogy egy kis beszámolót tartsak faluja életéről és a ségben maradt seiről. Ő pedig sokat mesélt a háború előtti évekről, gyermekkori életéről és ifjúkori tairól, akiket soha nem felejtett el és akikről mindig szívesen beszélt. 2007-ben a helyi iskolánk felépítése 100. évfordulóján szülőfaluja elismerő oklevél formájában köszönte meg neki tanítói működését. Amikor a polgármesterrel együtt elvittük neki az ünnepi meghívót, könnyekig meghatódott - nagyon jól esett neki, hogy szülőfaluja nem felejtette el. Sajnos, egészségi állapota nem engedte, hogy személyesen találkozzon volt barátaival és tanítványaival. Az ünnepségen László fia képviselte őt. Akkor egy levélben köszönte meg a község vezetőségének és lakóinak a megtisztelő kitüntetést. Ebből idézek: „Új hazában kellett folytatnom és befejeznem pedagógus munkámat, de szülőföldem és szülőfalum szép emlékei örökre élnek szívemben. Ezért azoknak küldöm üdvözletemet, akik gyermekkori játszótársaim, tanítványaim, illetve falumbéli ismerőseim voltak, akikkel összeköt a múlt közös emléke.“ Besey Gyula 2011. október 14-én átadta lelkét Teremtőjének. Hamvait november 9-én helyezték örök nyugalomra az esztergomi belvárosi temetőben. Kedves Gyula bácsi, barátom. Gyermekkori pajtásaid, ismerőseid, volt tanítványaid, magam és családtagjaim nevében fájó szívvel búcsúzom tőled. Hiányozni fogsz mindnyájunknak. Nyugodjál békében!

Luky János


17

Nem is olyan régen, négy évvel ezelőtt ünnepeltük iskolánk, a mai óvoda épületének 100 éves évfordulóját. Ebben az évben egy újabb századik jubileumot ünnepelhetünk. 1911-ben épült községünkben a Szent András apostol templomának tornya. A torony építésről – az első vasbeton torony volt ezen a vidéken - már részletesen beszámoltam a monográfiában, most csak egy-két érdekességre hívom fel a figyelmet. Elsősorban felemlíteném Dombay Vilmosné született Balogh Erzsébetet, aki gyűjtést szervezett a templomtorony építéséhez. Szorgos gyűjtése sokat segített, de másfél évvel a torony megépítése előtt, 1910. április 20-án elhunyt, így a torony felépítését már nem élhette meg. Emlékét egy márványtábla őrzi a torony falában és neve felkerült a toronyban lévő legnagyobb harangra, az András-harangra is. A tornyot három hónap alatt építették fel. Az építkezést Hübschl Kálmán váci építészmérnök vezette. Seltenhofer Frigyes és fiai soproni harang és ércöntőde harangokat és három harang számára harangállványt készített. A harangokat 1911. november 30-án felszentelték, de sajnos a háború alatt a harangokat katonai célokra be kellett szolgáltatni, csak egy harangot hagytak meg. A toronyban hosszú ideig csak egy harang volt, végül 1923-ban új harangokat rendelnek a brünni R. Manuošek cégnél, melyeket 1923. november 30-án szenteltek fel. Mindenképpen említést érdemel Dombay Vilmos Bars megye nyugalmazott alispánja, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy adományai folytán megrendelhették az új harangokat. Felesége, aki a torony építéséhez gyűjtött adományokat, 1911-ban nem élhette meg a templomtorony Pohľadnica z roku 1916 felépítését, ő pedig nem élhette meg az új harangok felszentelését, mert egy hónappal a felszentelés előtt, 1923. október 20-án elhunyt. Most, amikor a torony felépítésének százéves évfordulóját ünnepeljük, emlékezzünk Dombay Vilmosra és feleségére, akik bár nem láthatták tevékenységük eredményét de sokat tettek azért, hogy községünk templomának ilyen szép tornya van.

Luky János

A község lakói még emlékeznek abból az egy darab fából kifaragott Krisztus-testre, amelyik a nagyendrédi templomkertben lévő kereszten volt. Sajnos, a keresztről lelopták a testet és a kereszt éveken keresztül állt test nélkül. Végül Lőrinc Sára saját költségén vásárolt egy Krisztustestet, amelyik aztán a keresztre került. 2003. május 9-én egy hatalmas vihar ledöntötte a kisendrédi temető központi kőkeresztjét, amelyet Dombay Teréz állíttatott 1908-ban Berta lánya emlékére. A kereszt kettétört, s a javítás után kb. 30 cm-rel rövidebb lett. A keresztre így aztán már nem lehetett feltenni az eredetileg rajta lévő Krisztus-testet. Mivel a templomkertben lévő test kisebb volt, mint a temetői kereszten lévő test, Lőrincz Sárával megbeszéltük, hogy a kisendrédi nagyobb Krisztus-testet a templomkerti fakeresztre, a nagyendrédi testet pedig a kisendrédi temető kőkeresztjére tehetjük. Ezekben a műveletekben a község alkalmazottai segítettek, nevezetesen Hamran Imrének a templomkertben Maros Szabó, a kisendrédi temetőben pedig Pavel Janoštiak segített a testek felhelyezésénél.

Luky János

18

O nd r ejov čan

ZASTUPUJÚCA RIADITEĽKA V MATERSKEJ ŠKOLE Nakoľko p. riaditeľka Bc. Zuzana Eliášová nastúpila na materskú dovo-

lenku, riadením MŠ bola poverená p. Anna Tóthová. Druhou učiteľkou je naďalej Bc. Miroslava Ivanová. Zastupujúcu riaditeľku MŠ p. Annu Tóthovú sme poprosili, aby nám o sebe povedala zopár viet, ktoré Vám prinášame: „Moja pracovná profesia sa rozbehla v roku 1977 priamo v meste na Dunaji, v Bratislave. Zotrvala som tam 12 rokov, na ktoré ešte aj dnes veľmi rada spomínam. Vzhľadom na vynikajúci kolektív som si rýchlo zvykla na prácu v škôlke a ţivot vo veľkomeste. Tam som sa naučila mať rada svoje povolanie, poznať svoje moţnosti a schopnosti, ale i popracovať na svojich nedostatkoch. Snaţila som sa o osobný a odborný rast. Vzdelávala som sa a rozširovala svoj rozhľad tak na pedagogickej, ako aj manaţérskej pôde. Tieto vedomosti sa mi zišli a prišli vhod, keď som nastúpila do obce Farná, kde som pôsobila 13 rokov, z toho 5 rokov vo funkcii riaditeľky. Dnes túto funkciu zastupujem v MŠ Ondrejovce, kde som nastúpila 10. januára 2011. Zatiaľ sa tu cítim dobre, spoluprácu s rodičmi a starostom obce si len pochvaľujem.“

MALÁ OLYMPIÁDA DETÍ MATERSKÝCH ŠKÔL

15. júla 2011 od 10.00 hod. sa v Tekovskom Hrádku v areáli tenisového kurtu a športového ihriska konala detská olympiáda škôlkarov. Súťaţ pozostávala z asi 20 disciplín, ktoré rozvíjajú osobnosť detí v rôznych oblastiach. Našu MŠ v doprovode riaditeľky p. Anny Tóthovej reprezentovalo 5 detí: Mariánko Bob, Margitka Dӧmeová, Tomáško Nagy, Sebastián Póč a Alexko Sabo. Súťaţili s deťmi z MŠ Tekovský Hrádok a MŠ Plavé Vozokany. Deti z našej MŠ sa umiestnili na 2. mieste. Z olympiády si odniesli sladkosti a odráţadlo.

KONCOROČNÝ VÝLET

Obecný úrad Ondrejovce zabezpečil autobus a riaditeľka MŠ zorganizovala 30. júla 2011 jednodňový výlet do Ostrihomu v Maďarsku. Navštívili tu termálne a záţitkové kúpele Aquasziget - Esztergom. Deti sa mohli do sýtosti vyšantiť v rôznych bazénoch s mnohými atrakciami, či na toboganoch. Domov sa vrátili unavení a pekne opálení.

ROZLÚČKA DETÍ V MŠ 2011 30. júl 2011 bol ten slávnostný deň , keď sa Marianko Bob, Gitka Dӧmeová, Vladko Kudry, Erika Madarásová, Sebi Póč a Branko Sádovský lúčili so svojimi kamarátmi a pani učiteľkami zo škôlky. V slávnostnom sprievode prišli na obecný úrad. Tu ich slávnostne privítal starosta obce a odovzdal im sladkosti a kniţky, ktoré im budú pripomínať škôlku. Potom si deti vyloţili svoje tablo pred obecný úrad a presunuli sa späť do škôlky. Pokračovali programom, ktorý si pripravili s pani učiteľkami. Pripravené mali občerstvenie a krásnu tortu. Na záver dostali od pani učiteliek osvedčenie, ţe sú pripravený stať sa prvákmi. V školských laviciach im všetkým prajeme veľa úspechov.


19

NAŠI NOVÍ ŠKÔLKARI

Medzi ţiakov našej MŠ Dominika Ďuriša, Dodka Karvaia, Matúška Lukyho, Tiborka Madarásza, Jakubka Mihálku, Barborku Mónovú, Tomáška Nagya, Adamka Záleţáka od tohto školského roka patrí uţ aj Anikó Hlinková, Paťko Mihálka a Filipko Záležák.

Zľava: Jakubko Mihálka, Dominik Ďuriš, Matúško Luky, Dodko Karvai, Tiborko Madarász, Tomáško Nagy, Paťko Mihálka, Anikó Hlinková, Barborka Mónová, Filipko Záleţák a Adamko Záleţák.

VYREZÁVANIE TEKVIČIEK

27. októbra popoludní to na dvore materskej školy poriadne oţilo. Rodičia priniesli tekvice. Spolu s deťmi sa pustili do vyrezávania a zdobenia. Tekvicami skrášlili záhradku pred materskou školou a zapálili do nich sviečky. Deti mali radosť. Večer, keď uţ bola úplná tma, niektoré sa prišli na svetielkujúce tekvice pozrieť.

ŠARKANIÁDA

Ako uţ tradične aj tohto roku sa deti so svojimi rodičmi a pani učiteľkami vybrali na lúku za dedinou púšťať šarkany. Deti mali ale ťaţkú úlohu, nakoľko 10. novembra vôbec nefúkal vietor. No niektorým šarkan aj napriek bezvetriu vzlietol a to vďaka tomu, ţe si poriadne zabehali. Andrea Bielokostolská

V roku 1980 sa prvýkrát otvorili brány na novej budove Základnej školy v Dolnom Piali. Za 30 rokov opustilo školu 935 absolventov. A keďţe väčšina detí z našej obce navštevuje práve Základnú školu Dolný Pial, prinášame Vám o nej zmienku. 19. novembra 2010 zorganizovalo riaditeľstvo školy oslavy venované tomuto jubileu. Začali sa o 15:00 hod. prehliadkou školy. Nasledovala slávnostná akadémia v Kultúrnom dome v Dolnom Piali. Vystupovali deti zo ZŠ Dolný Pial a niektoré deti zo STAR KIDS Ondre-

jovce /Claudia Kováčová, Patrícia Cigáňová, Friderika Makáňová, Andrea Makáňová, Veronika Gazsóová, Ruţena Hamranová, Kristína Drábiková, Veronika Lukyová, Kristína Lukyová/. Oslavy pokračovali ďalej v školskej jedálni recepciou pozvaných hostí, ktorými boli súčasní i bývalí pedagógovia školy a starostovia spádových obcí /Bardoňovo, Beša, Horný Pial, Dolný Pial, Iňa, Ondrejovce/. Nedávno prešla škola rekonštrukciou. Najväčšiu pozornosť púta pestrá fasáda budov školy a nové ihrisko vedľa telo-

cvične. Osadili nové okná a vynovili triedy. Škola vlastní 44 počítačov, 2 interaktívne tabule, 7 dataprojektorov a niekoľko notebookov. Škola má chemické laboratórium, interaktívnu učebňu, počítačovú učebňu, jazykovú učebňu a školskú kniţnicu. Vyučuje dva cudzie jazyky - Anglický jazyk a Nemecký jazyk. Výučba začína uţ v prvom ročníku formou voliteľného predmetu, od piateho ročníka uţ ako povinné predmety.


20

Ond re jov čan

Obyvatelia Ondrejoviec sa určite pamätajú na Kristovo telo, ktoré bolo vyrezané z jedného kusu dreva a ktoré bolo na drevenom kríţi v kostolnej záhrade vo V. Ondrejovciach. Telo ukradli a kríţ dlhé roky stál bez Kristovho tela. Nakoniec Šára Lőrinczová kúpila nový corpus, ktorý dosadili na prázdny kríţ. 9. mája 2003 bol veľký vietor, ktorý zdemoloval kamenný kríţ na cintoríne v M. Ondrejovciach, ktorý dala postaviť Teréz Dombayová ešte v roku 1908. Zlomený kamenný kríţ bolo treba opraviť, ale po oprave bol o cca. 30 cm kratší a na opravený kríţ sa pôvodné Kristovo telo nedalo dosadiť. Nakoľko Kristovo telo, ktoré bolo dosadené v kostolnej záhrade bol menší, ako telo z cintorína, so súhlasom p. Lőrinczovej telá boli vymenené. Teda väčšie Kristovo telo z cintorína sme dali do kostolnej záhrady a menšie, ktoré kúpila p. Lőrinczová, sme dosadili na kamenný kríţ v cintoríne. V týchto prácach boli nápomocní zamestnanci obce, menovite Imrich Hamran, ktorému pri tejto činnosti v kostolnej záhrade pomáhal Maroš Szabó a na cintoríne Pavel Janoštiak.

Luky János

Nie tak dávno, pred štyrmi rokmi sme si pripomenuli 100. výročie výstavby školy, dnešnej Materskej školy. V tomto roku slávime ďalšie jubileum: 100. výročie výstavby veţe nášho kostola. Veţa kostola Sv. Ondreja apoštola bola postavená v roku 1911. O tejto stavbe – bola to prvá ţelezobetónová veţa v širokom okolí – som podrobne písal v monografii, teraz by som chcel priblíţiť niektoré zaujímavosti. V prvom rade musím spomenúť manţelku Vilmosa Dombayho – Erzsébet, rodenú Baloghovú, ktorá organizovala zbierku na výstavbu veţe. Ţiaľ, výstavby sa uţ nedoţila, lebo poldruha roka pred ukončením stavby, 20. apríla 1910 zomrela. Nezabudli na ňu, lebo jej činnosť je podchytená na mramorovej tabuli pod veţou. Veţa pod vedením stavebného inţiniera Kálmána Hübschla z Vácu postavili za tri mesiace. Firma Seltenhofer Frigyes a synovia zo Sopronu vyrobila zvony a podstavec na tri zvony. Zvony boli koncom novembra 1911 vysvätené, ale počas 1. svetovej vojny ich štát odobral na vojenské účely. Vo veţi dlhé roky bol len jeden zvon, aţ v roku 1923 objednali nové zvony od firmy R. Manoušek z Brna, ktoré boli 30. novembra 1923 vysvätené. Tu zas musím spomenúť podţupana Tekovskej stolice Vilmosa Dombayho. S jeho darmi a pričinením mohli objednať nové zvony, ale vysvätenia zvonov sa uţ nedoţil. Zomrel 20. októbra 1923 – mesiac pred vysvätením. Teraz, keď slávime 100. výročie výstavby veţe, spomeňme si na tých dvoch ľudí, na Vilmosa Dombayho a na jeho manţelku, ktorí nevideli výsledok svojej práce, ale veľa spravili preto, ţe sa náš kostol môţe pýšiť takou peknou veţou.

Luky János

www.obecondrejovce.sk Občania, ktorí oslávili JUBILEUM v čase od 20.10.2010 do 1.12.2011

21

Spoločenská rubrika Počet obyvateľov v našej obci ku dňu 1. 12. 2011 je 455

Bilajová Viera Chrenko Ondrej Hraško Dušan Karvai Jozef Kóšová Helena Majtán Jozef Póč Ladislav Ivanová Margita Kováč Alexander Lőrinc Jozef Szabóová Serena Trnavský Alexander

Ondrejovce č. 150 Ondrejovce č. 118

Narodili sa

Ondrejovce č. 92 Ondrejovce č. 174 Ondrejovce č. 37 Ondrejovce č. 108 Ondrejovce č. 104

Ondrejovce č. 16 Ondrejovce č. 19 Ondrejovce č. 184 Ondrejovce č. 21 Ondrejovce č. 157

Bárová Valéria Potocká Rozália Sabó Július

Ondrejovce č. 124

Dóka Alexander Dóková Helena Drapák Štefan Lazan Michal Lőrincová Zuzana Mesiarová Margita Záležáková Elena

Ondrejovce č. 121

Chrenková Margita Solčanský Jozef Valkovič Ladislav

Ondrejovce č. 118


Ondrejovce č. 160 Ondrejovce č. 109 Ondrejovce č. 194 Ondrejovce č. 41 Ondrejovce č. 32 Ondrejovce č. 47


Všetkým srdečne gratulujeme a prajeme veľa zdravia a šťastia.

Šajbenová Simona Sabó Marko Adamková Patrícia Got Richard Lukyová Dalma Hunorka Virág Adrián

3. 12. 2010 Ondrejovce č. 92 11. 1. 2011 Ondrejovce č. 115 20 .1. 2011 Ondrejovce č. 34 6. 4. 2011 Ondrejovce 10 . 8. 2011 Ondrejovce č. 13 30. 8. 2011 Ondrejovce č. 8

SRDEČNE GRATULUJEME

Opustili

nás

Szabó Ladislav 18.11.2010 vo veku 83 rokov Šurányi Ján 8.12.2010 vo veku 78 rokov Martinkovič Miroslav 20.1.2011 vo veku 56 rokov Kardošová Dáša 27.2. 2011 vo veku 44 rokov Birčáková Elena 3.6.2011 vo veku 43 rokov Potocký Róbert 18.6.2011 vo veku 73 rokov Lőrincová Margita 21.9.2011 vo veku 86 rokov Madarász Gabriel 19.11.2011 vo veku 45 rokov Bujnová Margita 23.11.2011 vo veku 90 rokov Pozostalým vyslovujeme úprimnú sústrasť

22

Ond re jov čan

Je tu čas, keď naše domy rozvoniavajú škoricou, medom, vanilkou a inými typicky vianočnými vôňami. Pečenie v tomto čase nám pripadá iné, také slávnostnejšie ako po iné dni. Moţno Vám práve niečo z nasledujúcich riadkov príde vhod. Drobné pečivo zostane dlho chrumkavé, keď ho uschováte v plechovej nádobe, do ktorej na spodok dáte alobal. Keď pridávate do cesta hrozienka, kandizované ovocie, posekané figy a podobne, najprv ich obaľte v múke. Nezlepia sa a zostanú v ceste rovnomerne rozloţené.

Vymastenú formu pred pečením vloţte na chvíľu do chladničky, tak sa tuk nezmieša s cestom a upečený koláč sa z formy ľahko uvoľní. Zvyšky lístkového cesta nepremieste dohromady, lebo sa cesto pri pečení nezdvihne. Kúsky poukladajte na seba a rozvaľkajte. Poleva rýchlejšie stuhne, keď múčnik pred polievaním dáte na štvrť hodiny do chladničky. Poleva na studenom korpuse rýchlo stuhne a nepremáča ho. Cukrová poleva sa na koláči nepoláme, keď vrch koláča natriete natenko marmeládou, necháte zaschnúť a aţ potom natierate polevou. Zdá sa Vám povrch torty s polevou veľmi matný? Bude sa les-

Ondrejovčan regionálny občasník o živote obce a občanov Ondrejoviec

Barsendréd és a község lakóinak élete

knúť ak štetcom nanesiete na stuhnutú polevu koňak. Šupka čerstvého ananásu obsahuje kyselinu, ktorá Vás môţe štípať na perách, či podráţdiť ústa. Vyhnete sa tomu, ak ananás ošúpete jedným a pokrájate iným, alebo aspoň umytým noţom. Nakrájané banány nesčernejú, ak ich pokvapkáte citrónovou, alebo ananásovou šťavou. Slané pečivo nepodávajte ani neodkladajte na strieborný podnos. Soľ sa zaţerie do striebra a vytvorí na ňom fľaky. Nemáte čím uzavrieť načatú fľašu šampanského ? Zabaľte hrdlo fľaše do alobalu. Tak uhličitan neunikne a sekt je chutný aj na druhý deň. Andrea Bielokostolská

Vydáva: Obec Ondrejovce – Obecný úrad v Ondrejovciach.

Vychádza ako občasník. A barsendrédi Községi hivatal időszakos kiadványa Zodpovedný redaktor - Felelős szerkesztő Jozef Bielokostolský Šéfredaktor a grafická úprava - Főszerkesztő és grafika Mgr. Ružena Hamranová Redakčná rada - Szerkesztőbizottság Luky János, Andrea Bielokostolská Adresa redakcie – A szerkesztőség címe Obecný úrad, 935 51 Ondrejovce 28 E-mail: [email protected] Web: www.obecondrejovce.sk

Občasník obce Ondrejovce V. Ročník December 2011 číslo 1

Recommend Documents