o
o
Az állam tudatosan veszi kezébe a közművelődés és a felnőttképzés szervezését. Ekkor alakultak ki a közművelés első intézményei, ekkor jelentek meg olyan emberek, akiknek már közművelődés szervezése a foglalkozásuk.
o
o
o
o
Working Men' s College (1854) University Extension
Arthur Toynbee munkássága Worker's Educational Association
o
o
o
o
o
o
o
Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet (FMKE) 1882, Nyitra Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE), 1885, Kolozsvár Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság (1891) Országos Központi Katholikus Kör 1892, Budapest (Baross Gábor) A parasztság szakoktatása gazdasági vándortanítók Szabad Lyceum,1894, Brezeviczy Albert Budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyam (1903)
o
Megalakulás: 1885 – Kolozsvár
o
Kun Kocsárd és az alapító tagok adományai – anyagi alap
o
Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és nemesség.
o
Alapvető céljai: – a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése,
Kun Kocsárd
– kulturális intézmények létesítése, - felnőttek analfabéta tanfolyamai – ötszáz községben tízezer férfit és nőt tanítottak meg
írni-olvasni. o
Óvodák, iskolák létesítése
o
Könyvtárak, kórusok alapítása, könyvkiadás
o
A magyar közösségek gazdasági
felemelkedésének a segítése.
A székház
o
Megalakulás: 1891
o
Baross Gábor kezdeményezése
o
Felolvasások, hangversenyek, színielőadások, közös múzeumlátogatások vasárnaponként Baross Gábor Közmunka és Kereskedelemügyi miniszter
o
Darányi Ignác -1895
o
Cél: „a szükséges mezőgazdasági szakismereteknek a nép között való elterjesztése”
o
Előadók = gazdasági vándortanítók -> gazdatisztek, lelkészek, tanítók, állatorvosok
o
5-10 előadásból álló sorozat egy helyen
o
Később: 2-4 hónapos tanfolyamok
Darányi Ignác
o
Megalakulás: 1893.
o
Berzeviczy Albert – elnök
o
Cél: az ismeretek valamennyi ágát felölelő oktatás a bármely társadalmi osztályhoz tartozó felnőttek körében, akik
a formális oktatásból kimaradtak. (Pl. nők, munkások,) o
Minta: az angol University Extension
o
A társaság székhelye Budapest.
o
Előadók: egyetemi - és középiskolai tanárok, orvosok, ügyvédek, kereskedők.
o
Előadások Budapesten és vidéken
o
Könyvkiadás
o
Megalakulás: 1902
o
Minta: Peoples Palace, London
o
Székház, Budapest Szentkirályi utca
o
Politikai és felekezeti célok nélkül a közműveltség terjesztésére és
törekedett o
Népszerű tudományos előadásokat, rendszeres gyakorlati tanfolyamokat (gép-és gyorsírás, könyvelés, nyelek)
és szórakoztató irodalmi estéket rendezett. o
Kirándulások, hangversenyek
A székház
o
Megalakulás:
o
Vezetői: Bárczy István, Wildner Ödön
o
Előadások,
o
Tanfolyamok
o
Fővárosi Könyvtár
o
Népművelés c. művelődéspolitikai folyóirat Bárczy István
o
Megalakulás -1907
o
Alapítók: Apáthy István, Gaal Jenő és Jancsó Benedek.
o
Cél: a társadalomtudományok művelése
o
Felolvasások, előadások, vitaestek
o
Társadalomtudományi szabadiskolát tart fenn
o
Budapesten, Kolozsvárott és az ország egyéb városaiban
o
Magyar Társadalomtudományi Szemle címen folyóiratot ad ki
o
o
o
o
Az „Uránia-mozgalom” elsőként a német és osztrák területeken indult virágzásnak. A bécsi Uránia 1887-ben alakult meg, kezdetben, mint közhasznú szindikátus, majd 1901-től egyesület, a későbbiekben pedig, mint népfőiskola működött. Berlinben 1888-ban hozták létre az Urániát – részvénytársaság formájában –, mely később egy csillagvizsgálóval is kiegészült A bécsi, ill. berlini minta több európai városban is követőkre talált, hasonló céllal alakultak társaságok és egyesületek Magdeburgban, Jénában, Zürichben, Boroszlóban, Stockholmban, Grazban, Innsbruckban, Prágában és Budapesten is.
o
Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület 1897-ben alakult meg.
o
Az MTA kezdeményezésére és támogatásával
o
Kaposi Molnár Viktor ( művelődéspolitikus, a
kultuszminisztérium vezető munkatársa) alapította o
Célja: ismeretterjesztő tevékenységével a hazai közművelődés színvonalát emelni.
o
Kaposi Molnár Viktor
„Az iskolán kívüli szabad tanulás csak akkor lehet hasznos és eredményes, ha az országosan és szervezett formában történik”
o
Székhelye a Kerepesi – ma Rákóczi – út 21.
o
1899-től itt kapott helyet az egyesület társintézménye az Uránia Tudományos Színház is.
Matelkovics Sándor
o o o
1900-ban alakuló közgyűlés Az lapszabályok elfogadása Az egyesület ügyeit a közgyűlés, a tisztikar, a szakosztályok, az igazgatótanács és a végrehajtó
bizottság intézte. o
Az egyesület elnöke Matlekovits Sándor akadémikus, ügyvezető elnöke Molnár
Eötvös Loránd
Viktor vallás- és közoktatásügyi
államtitkár o
Tiszteletbeli elnökök voltak báró Eötvös Loránd és gróf Szögyény Marich László.
Szőgyény- Marich László
1800 1600 1400 1200 1000 R endes tagok
800
Alapító tagok
600 400 200 1919
1918
1917
1916
1915
1914
1913
1912
1911
1910
1909
1908
1907
1906
1905
1904
1903
1902
1901
0
Az Uránia M. T. Egyesület alapító és rendes tagjainak számának alakulása
•fizikai és matematikai, •természetrajzi, •földrajz – földtan –
•néprajzi, •orvostudományi, •irodalomtörténeti – nyelv- és széptudományi,
•történelem – bölcsészet – jog- és társadalomtudományi, •művészeti, technikai
o
Népszerű tudományos előadások a fővárosban (történeti, földrajzi, orvostudományi, jogi, közgazdasági témák)
2500 2000 E lőadás ok s z áma 1500 1000
1917
1916
1915
1914. els ő félév
1913
1912
1911
1910
1909
1908
1907
1906
0
1905
nyomtatott füzetek + diaképek
500
1904
A „vidéki akció” - előadások +
1903
o
A vidéki akció előadásainak alakulása
o
Helyszín: Józsefvárosi Munkásotthon, Práter utcai Polgári Iskola
o
Kezdet: 1906
o
Tanfolyami oktatás az iparos ifjúság számára
o
Az intézmények és a hallgatók száma: 1908 végén 30 intézmény, 1910: 50, ebből 9 Budapesten és 41 vidéken működött.
o
A jelentkezők száma ekkor elérte az 5.000 főt
o
A tanévet a hallgatók fele nem fejezte be
o
800 fő tette le a vizsgát.
o
1901 – tudományos ismeretterjesztő művek kiadása a széles tömegek számára
o
1901-1905 között öt kötet jelent
meg o
Ár: kötetenként 50 fillér
o
Cél: a művészeti törekvések támogatása, festmények és műtárgyak kiállítása.
o
Szoborállítási tervek: Trefort és Rudolf trónörökös szobra
o
Előadások, hangversenyek, adománygyűjtés
o
Elkészült: Ligeti Miklós szobra Rudolf
trónörökösről. Leleplezés: 1908. október 12. Városliget. o
Uránia Műkereskedés Részvénytársaság :1906. január 10.
o
Az épület: Rimanóczy palota1893-ban épült,
Oroszi Antal mulatójaként funkcionált o
1899. április 4-én nyit meg az 570 férőhelyes színház berlini és bécsi mintára
Az előadások témái: o
természettudományok,
o
művelődéstörténet,
o
néprajz,
o
művészet,
o
ipar, technika
Előadók: o
a kor neves tudósai, írói, közéleti személyiségei
A színház épülete
o
Az első előadás: „Küzdelem az éjszaki pólusért”
o
1899. november 9.
o
3 felvonás, 15 kép
o
Téma: három északi-sarki expedíció
o
A szöveget írta: Cholnoky Jenő,
o
Felolvasta: Dajka Balázs
Az előadás plakátja
o
1899. nov.10. : „A potsdami porosz királyi
csillagdáról „ o
Előadó: Konkoly-Thege Miklós, az
Konkoly-Thege Miklós
ógyallai csillagda alapító igazgatója
o
1899. nov. 11. „Mikor a levegő folyóssá lesz „
(Kísérleti bemutatókkal kiegészítve) o
o
Előadó: Klupathy Jenő
Klupathy Jenő
1899. nov. 13. „A novemberi hullócsillagokról „ o
o
Előadó: Kövesligethy Radó
1899. nov. 15. „A dobsinai jégbarlangról” o
Előadó: Cholnoky Jenő
Kövesligethy Radó
o
„A táncz „című első magyar mozgófilm (némafilm) bemutatója - 1901. április 30.
o
Szöveg: Pekár Gyula
o
Mozgóképek: Zitovszky Béla
Az előadás plakátja
o
A tenger
o
A levegő meghódítása
o
Az orosz–japán háború
o
Dalmácia
o
Páris 1900-ban
o
A 19. század
o
Amerika
o
Mesés India
o
Az orosz Riviéra és a Kaukázus
o
„1848”, a szabadságharc története
200000 180000 160000 140000
A munkáselőadások látogatói
120000 100000 80000 60000 40000
Az iskolai előadások látogatói A délutáni és esti előadások látogatói
20000
18 99 /1 90 0 19 00 /1 90 1 19 01 /1 90 2 19 02 /1 90 3 19 03 /1 90 4 19 04 /1 90 5 19 05 /1 90 6 19 06 /1 90 7 19 07 /1 90 8 19 08 /1 90 9
0
Az Uránia Magyar Tudományos Színház előadásainak látogatói aránya
o
Megindul: 1900. május 1.
Cél:
o
Uránia egyesület adta ki elsősorban a
“A tudományos és művészeti törekvéseket
szélesebb körű tudománynépszerűsítés
megismertetni azok történeti fejlődésében.
céljából, de emellett a lap ellátta az
A tudásvágyat s a hazafias érzelmet emelni
egyesület közlönyének szerepét is.
... Szoros összeköttetésben az Uránia
o
Havi közlöny
o
Szerkesztő: Szász Károly
o
Munkatársak: o
Móricz Zsigmond
o
Lyka Károly
o
Ráth-Végh István
o
Beöthy Zsolt
o
Cholnoky Jenő
Tudományos Színházzal.”
2500
2000
1500
E lőfiz etők R endes tagok Alapító tagok
1000
500
1919
1918
1917
1916
1915
1914
1913
1912
1911
1910
1909
1908
1907
1906
1905
1904
1903
1902
1901
0
Az Uránia Népszerű Tudományos Folyóirat olvasóinak megoszlása
o
Tudománynépszerűsítő írások a természettudományok és a humán tudományok köréből
o
Krónika
o
Hasznos tudnivalók
o
Könyvszemle
o
Az egyesület hírei
Szerzők: jeles tudósok, írók, művészek o az Ázsia-utazó Cholnoky Jenő, o
a csillagász Kövesligethy Radó,
o
az író Móricz Zsigmond,
o
a művészettörténész Lyka Károly,
o
a történettudós Marczali Henrik,
o
a nyelvtudós Gombocz Zoltán,
o
a matematikus Dienes Pál,
o
a mérnök Kármán Tódor,
o
a filozófus Dienes Valéria
o
Minta: a berlini Freie Bühne
o
Tagok: Bánóczi László, Lukács György, Benedek Marcell,Balázs
Béla, Kodály Zoltán, Ábrányi Emil
o
Rendező: Hevesi Sándor
o
Díszlet, jelmezek –saját tervezés
o
Színészek – amatőrök
o
Helyszín – változó
o
Első
előadás:
1904.
Hevesi Sándor rendező, kritikus.
november
25-én
a
Fővárosi
Lövölde
(Rottenbiller utca 37) díszterme – Goethe: Testvérek
o
A Társaság mutatta be Magyarországon először Strindberg: Az apa c. drámáját.
o
Játékrendjén leggyakrabban: Molière, Musset, Ibsen, Hauptmann művei szerepeltek
