VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Nyitott forráskódú szoftverek alkalmazása. A vállalatvezetők szempontjai Egy szoftver forráskódja azokat az utasításokat tartalmazza, amelyek alapvetően meghatározzák egy program működését. A kereskedelmi forgalomba kerülő szoftverek készítőinek többsége értékes szellemi tulajdonnak tekinti ezt a kódot és nem bocsátja a felhasználók és a nyilvánosság rendelkezésére. Az USA törvényei lehetővé teszik, hogy a szoftverkészítők 95 évig titkosítsák a szerzői joggal védett szoftverek forráskódját. A nyitott forráskódú programok (open source software = OSS) viszont bármely érdeklődő számára biztosítják a hozzáférést. Tárgyszavak: információtechnológia; szoftver; Linux; Windows; vállalati információs rendszer.
Lendületben a Linux Az OSS programok ma már széles körben elterjedtek. Különösen érvényes ez a Linuxra és a BSD-re, de az Open Office, a Star Office és a KDE Office is versenyez a Microsoft Office programcsomaggal a szoftverpiacon. Több nyitott kódú böngészőprogram is létezik, a legismertebb a Mozilla és a Nautilus. Az Internet infrastruktúrája is számos OSS programot működtet. Ilyen például a Sendmail, mely a legtöbb e-mailt továbbítja a neten, az Apache, a webszerverek szoftvere, a BIND, ami a domain neveket IP-címekre fordítja. A 2002 elején indult sourceforge.net OSS könyvtár 40 ezer programot tartalmaz és 400 ezer használót fogadott az indulás óta. A nyitott forráskódú szoftvereket nem szabad összekeverni a nyilvános domain szoftverekkel, melyekhez minden feltétel nélkül hozzá lehet férni és nem védik őket szerzői jogok. Az ingyenes szoftverek más formái, mint a shareware programok, a böngészők segédprogramjai és a médialejátszó programok esetében a kódok vagy rendelkezésre állnak, vagy nem és más korlátozásokat is tartalmazhatnak. A protokollok és bizonyos szabványok is különböznek az OSS programoktól, hiszen az
előbbiek cégek közötti megállapodáson alapuló formátumok adatok továbbítására. Az OSS egyre komolyabb eredményeket ér el. A Microsoft belső jelentése szerint a Linux a sebességet és a megbízhatóságot tekintve eredményesebb, mint sok Microsoft termék és komoly üzleti versenytársat jelent hosszú távon. 1997-ben az Infoworld magazin a Linuxnak ítélte a „Legjobban működő operációs rendszer” címet. Sok ismert vállalat használja a nyitott forráskódú szoftvereket, pl. a Disney, a Merril Lynch, a US Postal Service, a Siemens és a Mercedes Benz. Az IBM és a Sun Microsystems hatalmas összegeket kíván beruházni OSS termékekbe. A Linux sikere az alábbi tényezőknek köszönhető: 1. Internet. A sokféle funkció és ezek koordinálása nem lenne megvalósítható a világhálóval való kapcsolat nélkül. 2. Modulfelépítés. A modulszerkezet lehetővé teszi, hogy az egyéni felhasználók önállóan dolgozzanak. 3. Erős fejlesztői tevékenység. Linus Torvalds, a program feltalálója rendszeres támogatást kapott a fejlesztésben részt vevőktől. 4. A párhuzamos változatok rendszere. A páros számú változatok alaposan kidolgozottak, stabilak voltak, míg a páratlanok a legújabb fejlesztéseket tükrözték. Ennek hatására több felhasználói csoport szívesen vásárolt nagy mennyiségben a programcsomagból. 5. Következetes támogatás a gyakorlati felhasználóktól. A fejlesztők hittek a Linuxban és ez a bizalom átterjedt a felhasználókra is (1. táblázat). 1. táblázat Linux-körkép: felhasználócsoportok száma országonként (2003), az élmezőny Ország USA
Csoportok száma 143
Németország
46
India
30
Kanada
25
Nagy-Britannia
23
Olaszország
22
Spanyolország
19
Az OSS termékek rendkívül sikeresek. Ilyen az Apache webszerveralkalmazás is (httpd.apache.org/docs/misc/FAQ.HTML). Az Apache széles körben használt webszerverszoftver, mintegy 70%-os piaci részesedéssel (1. ábra). Ez eléggé meggyőző, hiszen a fő versenytárs, a Microsoft a legnagyobb szoftvergyártó a világon. Az Apache a rendszergazda szerepét betöltő cégeknél és az internetszolgáltatóknál népszerű, amelyek költségtakarékosság szempontjából minél több site-ot szeretnének egyetlen számítógépen futtatni. A végfelhasználók többsége azonban még mindig a Microsoft operációs rendszereit használja. 70%
Apache
35% Microsoft
egyéb SunONE
NCSA 0% 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
1. ábra A Netcraft webszerver adatai. A nagyobb webszolgáltatók az Apache, a végfelhasználók és a kisebb webfejlesztők az MS Windows mellett döntenek A nyitott forráskodú szoftverek egyre jobban terjednek az egész világon. A Linux-használók csoportjához tartozók száma még azokban az országokban is növekszik, amelyekben kevés a PC és kismértékű az internet használata. Ezek a csoportok informális támogatást nyújtanak a Linux-használóknak és egyben a legfrissebb információk terjesztésének fórumai is.
A nyitott kódú szoftverek összehasonlítása más típusú szoftverekkel A nyitott kódú és a szériagyártású szoftverek között számos különbség adódik (2. ábra). A szoftverek világában a nyitott kód az innováció előfeltétele. Ha azonban a kódot szigorúan őrzik, akkor a felhasználók csak javaslatot tehetnek a változtatásra, a végrehajtásra csak a készítőnek van módja. A készítő és a felhasználó között szigorú „demarkációs vonal” húzódik.
a szériagyártású szoftverek modellje: szigorú elkülönültség az előállító és a felhasználó között
az OSS fejlesztési modellje: együttműködés a készítő és felhasználó, illetve felhasználó és felhasználó között, nagyobb közösség
2. ábra Az OSS és más szoftverek közötti legfontosabb különbségek A kód elérése esetén a felhasználó felhatalmazást kap arra, hogy segítsen a szoftver fejlesztésében. A termékfejlesztők és a felhasználók közötti határ elmosódik. A készítők segítséget kérnek bizonyos modulok-
kal kapcsolatban, a felhasználók pedig megadják azt. A felhasználók a „színfalak mögé nézhetnek”, hogy kipróbáljanak egy megoldást, ahelyett, hogy csak külső forrásra támaszkodnának. Az érdekelt felhasználók új szoftvereket is létrehozhatnak a forráskód ismeretében. Az OSS termékek ily módon interaktív kapcsolatot jelentenek a felhasználóval. A legtöbb vállalattal ellentétben a Linux készítői nem féltik a fejlesztőket a piac, a felhasználók visszajelzéseitől, sőt éppen azt szeretnék megtudni, hogy mit szeretnének és mit nem. A felhasználók egymásnak is tehetnek fel kérdéseket és a válaszokat is megadhatják. Így válhatnak az OSS termékek közösségi alapon szerveződő mozgalommá, ahelyett, hogy egy szervezet válaszolna a piaci erők kérdéseire.
A termékek ára A legtöbb ember úgy gondolja, hogy minden nyitott kódú szoftver ingyenes. Ez a legtöbb termékre igaz is, de azért nem mindegyikre érvényes. A nyitott kód és az árazás két külön döntés kérdése. Mivel a legtöbb OSS termék szabadon letölthető, ezekkel a termékekkel kapcsolatban nem lehet szó kalózkodásról, hiszen a terjesztés teljesen jogszerű. Mindazonáltal a forráskód használata és módosítása korlátozott, az eredeti alkotók tulajdonjogainak, valamint a módosított termékek maximális elérhetősége érdekében. A kereskedelmi termékek közül is több tartalmazza a kódot, amit a licenc esetleg nyitottá tesz. Az IBM WebSphere programcsomagja például tartalmazza az Apache kódját. Ha rendelkezésre áll a forráskód, ez a vállalat szempontjából csökkenti a kommersz program kifejlesztésének költségét. Nem kell újra felfedezni a kereket. Valójában a különböző fejlesztők aszerint ítélhetik meg sikerességüket, hogy hány vállalat fogadja el az általuk készített forráskódot. A Microsoft is nyilvánosságra hozza forrásprogramját, de ez 10 ezer USD-be kerül és csak korlátozott használata lehetséges. Fejlesztést csak a Microsoft hajthat végre és a kód nem osztható meg másokkal.
Licencválasztás Az állami domainek szoftvereitől eltérően a nyitott kódú szoftvereket szerzői jogok védik, melyek tulajdonosa a program eredeti szerzője. A szerzői jogok védelmének egyik formája a licenc, melyről fontos megjegyezni, hogy nem létezik egyetlen általános, standard formája. A szerzők szabadon írhatják elő azokat a feltételeket, amelyeket a programot letöl-
tő felhasználóknak be kell tartaniuk. A szerzők maguk is írhatnak új licenceket, de ezt ritkán teszik, inkább választanak azokból, amelyeket az Open Source Institut jóváhagyott (www.opensource.org). A licencek négy dologban különböznek egymástól: 1. megengedik-e, hogy az OSS programokat nem ingyenes szoftverekkel együtt használják; 2. lehet-e egyénileg módosítani a programokat és jelenteni kell-e ezeket a szerzőnek; 3. érvényesíthet-e bárki új licencet a programra; 4. tartalmaz-e a program speciális kikötéseket a szerzői jog eredeti tulajdonosa részéről (2. táblázat). 2. táblázat A nyitott forráskódú licencek összehasonlítása Összekapcsolható nem ingyenes szoftverrel
Módosítások egyénileg is végezhetők és azokat nem kell tudatni a készítővel
Bárki újraengedélyeztetheti
Az eredeti szerzői jog tulajdonosa speciális előnyöket élvez a felhasználók módosításain kívül
General Public License (GPL)
nem
nem
nem
nem
GNU Library General Purpose License
igen
nem
nem
nem
Berkeley System Distribution
igen
igen
nem
nem
Netscape Public License
igen
igen
nem
igen
Mozilla Public License
igen
igen
nem
nem
Public Domain
igen
igen
igen
nem
Licenc
A General Purpose License (GPL), amelynek a Linux is része, a legismertebb, és a legszélesebb körben használt a vezető licencek között. Gyakran bírálják amiatt, hogy bármilyen forráskódot igénylő munka esetén kérni kell annak rendelkezésre bocsátását. Ezt azonban csak akkor kell betartani, ha a létrejövő terméket el akarják adni. Ha tehát egy válla-
laton belül akarják csak használni a módosított programot, akkor nincs szükség a forráskódra. Ha egy GPL alá eső program egy másik programmal együtt működik, az utóbbira nem feltétlenül vonatkoznak a GPL előírásai. A licenc kiválasztása döntő hatást gyakorol a szoftvertermék kilátásaira. A GPL-nél például sok fejlesztőt elriasztott, hogy külön kell kérni a forráskódot minden munkához. Ezen a nehézségen igyekezett segíteni az új licenccel a Lesser General Purpose License, amely megtartja az eredeti összes jellemzőjét, kivéve azt, hogy az elkészült fejlesztést a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani. Az tehát, hogy egy OSS program fejlesztett változata eladható-e, a számára választott licenctől függ. Bizonyos esetekben a szoftverek készítői elégedettek a vállalattal, amelynek előnye származik a kód ismeretéből.
Melyek ezek az előnyök? Számos nagyvállalat használ nyitott kódú szoftvereket. A Google például összes keresési műveletéhez Linuxot használ. Vajon miért olyan vonzóak az OSS termékek a nagyvállalatok számára? Ennek több oka is van: – Ingyenesség. Sok OSS termék ingyenes, ezért igen gyorsan terjed a felhasználók között, akárcsak egy vírus okozta betegség, hamar megtalálja célközönségét. – Nagy fejlesztői és tesztelői bázis. A vállalatok általában bérmunkában foglalkoztatnak bizonyos számú fejlesztőt, majd egy csoport tesztelő dolgozik a termékkel, hogy minél kevesebb hiba maradjon benne. A szoftvert csak ezután bocsátják piacra. Sokan azt vallják azonban, hogy a legfontosabb a jól kiválasztott projekt, témakör, ami eléggé vonzó a fejlesztők számára (3. táblázat). – Az összehasonlító vizsgálat biztosítja a megbízhatóságot. Az öszszehasonlító vizsgálat (peer review) sok szakember szerint életbevágóan fontos az új szoftverek számára, és ez csak nyitott kód esetén lehetséges (4. táblázat). A Perl, a Sendmail és az Apache rendkívüli megbízhatóságát is az teszi lehetővé, hogy nyitott kódjuk miatt széles körű tesztelésnek vetik alá őket. Ha viszont egy vállalat nem teszi nyitottá szoftvere kódját, akkor tetemes költséggel saját fejlesztőket és tesztelőket kell alkalmaznia. A megbízhatóság viszont még így sem lesz tökéletes, hiszen vállalaton belül
biztosan nem tudnak minden feltételt szimulálni, ami a szoftver működése közben előfordulhat. – Az összehasonlító vizsgálat összefér a szoftver biztonságával is: minél jobb az összehasonlító vizsgálat rendszere, annál jobb a biztonság. Ha sok ember fér hozzá egy program kódjához, ez elvileg károkat is okozhat. Mivel azonban a szoftver irányítói alaposan megvizsgálnak minden változtatást, ez gyakorlatilag nem fordulhat elő. Az OSS termékeknél eddig még semmilyen komolyabb probléma nem merült fel, ellentétben néhány szériagyártású szoftverrel. – A használat rugalmassága. A szokásos szoftverek egyik legnagyobb baja az, hogy csak akkor illeszkednek egymáshoz a különböző szoftverek, ha azokat egy vállalat állította elő. Az OSS termékek használata során tehát fontos fogalom a választás. A Linux működtetésére használhatunk pl. Gnome-t, vagy KDE-t, az internet böngészésére is választhatunk pl. a Nautilus és a Mozilla között. A Microsoft Officenak is több versenytársa van, mint pl. az Open Office, vagy a KOffice. – A felhasználókat egy közösség támogatja. Ha egy felhasználónak valamilyen problémája van egy tradicionális programmal, akkor azzal a szoftverfejlesztő cég technikai támogatást nyújtó részlegéhez fordul. Sok esetben azonban a cégek csökkentik a vevőszolgálatra fordított költségeket. Az OSS termékek esetében a felhasználó egy egész közösséghez fordulhat, melynek tagjai szívesen válaszolnak a kérdéseire. 3. táblázat A Linux-kernel változatainak áttekintése (2003). Egy felmérés eredménye 3665 felhasználó megkérdezése alapján Kernel
Gépek száma
A változatot használók aránya (%)
2.0
31
0,8
2.2
453
12,4
2.4
3154
86,1
2.4.18
733
20,0
2.4.19
300
8,2
2.4.20
1226
33,5
2.4.21
475
13,0
26
0,7
3.5
Kedvezőtlen jellemzők Számos előnyük mellett el kell ismerni a nyitott forráskódú szoftverek néhány hátrányát is. A változatok túl gyors szaporodása. A Linuxnak pl. 65 változata fut a felhasználók gépein. A problémát növeli a „kódelágazás” jelensége, ami azt jelenti, hogy a különböző OSS termékek változatai különböző fejlődési utakon haladva keletkeznek. A menedzsereknek pedig választaniuk kell a két út között, ami magában foglalja a szoftverek működésképtelenségének kockázatát is. A számítástechnikailag képzett felhasználóknak szól. Az egyik kritika, amit a nyitott kódú szoftverekkel szemben megfogalmaznak, az, hogy főként az informatikusoknak, a rendszereket működtető szerveroldalnak, a back office-nak szólnak, a „nagyközönség” kevéssé használhatja őket. A magasan képzett felhasználóknak igen fontos a megbízhatóság, akik pedig az egyszerű használatot részesítik előnyben, azokat nem érdekli, hogy hozzáférhetnek-e a program forráskódjához. Mostanában kezdik a Linux esetében is kifejleszteni a Windows-hoz hasonló felhasználói interfészeket.
Az OSS termékek marketingje Mivel az OSS termékekkel foglalkozó közösségnek hiányoznak a forrásai ahhoz, hogy a szoftvereket a hagyományos médián keresztül reklámozzák, ezért ezek a termékek főleg „szájhagyomány” útján terjednek, főként a fejlesztők és más szakemberek körében. Ezt a helyzetet igyekszik megváltoztatni pl. a Red Hat, amely természetesen annál sikeresebb lesz, minél több forrást tud biztosítani az OSS termékek marketingjére.
Nyitott forráskódú termékek az üzleti életben Ma már sokféle vállalat működik OSS környezetben. Hogyan hatnak a nyitott forráskódok a szoftverek előállításával és kereskedelmével foglalkozó vállalatok működésére?
Szoftver-előállítók Az OSS termékeket előállító vállalatokat gyakran éri támadás az ingyenes nyitott forráskódú szoftverek részéről, amelyek komoly verseny-
A főbb Linux-disztribúciók
Mandrake
Red Hat
Debian
Gentoo
8.2 Download
7.3 Standard
3.0r0 Debian
1.2 Linux
A kibocsátás dátuma 2002-ben
3/8
5/6
7/19
6/5
Ár (USD-ben)
25
60
Ingyenes
Ingyenes
Származási ország
Franciaország
USA
Globális
USA
Támogatás
30 napos web alapú telepítési támogatás
30 napos web alapú telepítési támogatás
Levelezőlisták
Levelezőlisták, fórumok
Telepítési útmutató
Telepítési és RHN referencia útmutatók
On-line
On-line
3
7
7
1
Igen
Igen
Igen
Igen
2.4.18
2.4.18
2.2.20
2.4.19
Grafikus
Grafikus
Szöveges üzemmód
Szöveges üzemmód
KDE
Gnome
–
–
KOffice
KOffice, StarOffice
KOffice
KOffice, OpenOffice
Csomag
Dokumentáció
CD-k száma Ingyenes letöltés Linux-kernel (2.4.19) Telepítés Alapértelmezett grafikus felület Irodai programcsomagok
4. táblázat összehasonlítása S
SuSe
Stackware
Lyoris
Beehive
Turbolinux
Caldera
8 Personal
8.1 Linux
Amethyst2 Desktop/LX
0.5.0 Linux
8 Workstation
3.1.1 Workstation
4/22
6/182
7/28
4/17
5/31
1/30
40
40
20
Ingyenes
124
99
Németország
USA
USA
USA
Japán
USA
60 napos telepítési támogatás
Telepítési támogatás és korlátozott műszaki támogatás
60 napos e-mail támogatás
Levelezőlisták
Korlátlan telepítési támogatás
60 napos telepítési támogatás
Alapés alkalmazási útmutatók
On-line
Telepítési útmutató
On-line
Telepítési támogatás, gyorsítóeszközök, útmutatók
On-line
3
4
3
1
7
6
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
2.4.18
2.4.18
2.4.18
2.4.18
2.4.18
2.4.13
Grafikus
Szöveges üzemmód
Grafikus
Szöveges üzemmód
Grafikus
Grafikus
KDE
KDE
KDE
KDE
KDE
KDE
KOffice, StarOffice
KOffice
KOffice
KOffice
KOffice, StarSuite
KOffice, StarOffice
társat jelentnek számukra. A Microsoft is elismerte, hogy a Linux lesz a fő versenytársa az elkövetkező években. A hatékony verseny érdekében a vállalatok két stratégiai elvet fogadtak el: a tulajdon teljes költségét és a kódmegosztást. Az előbbi azt jelenti, hogy a vállalatok az általuk előállított termékek teljes költségére koncentrálnak, amelybe az előállítás költségén kívül beleszámítanak olyan költségtényezők is, mint a foglalkoztatottak továbbképzése, a műszaki segítségnyújtás, pótlólagos szoftverek beszerzése, a korábbi rendszerekkel való integrálás és a telepítés költsége. A szoftvergyártók sok esetben nem látják be, hogy mennyire szükséges az eladás utáni költségek csökkentése. Pedig ez a szemlélet hozzásegítené őket, hogy termékeik árképzése során mérlegeljék: vajon az előállítási költségeket vagy a pótlólagos, eladás utáni költségeket kell és lehet-e csökkenteni. Ez természetesen a szoftverek vásárlóit is az alternatívák közötti választásra sarkallná. A kódmegosztás történhet a vásárló magánvállalatok csoportjának tagjai között, vagy nyilvánosan, bármilyen vásárlóval. A nyilvános kódmegosztás fontos stratégiai lépés lehet akkor, ha a vállalat a szükséges létszámú fejlesztői gárda kiépítésére törekszik. A kódmegosztásnak akkor van leginkább értelme, ha a vállalat kisméretű és részesedése jóval a piacvezető cég után következik.
OSS kereskedők/közvetítők Az OSS termékek disztribútorainak bevételi modellje két forráson alapul: az elosztási költségeken és az eladás utáni szolgáltatásokon. Bár terjesztési költség a legtöbb esetben nem is létezik, az „ingyenesség” mást jelent az egyes vállalatoknál. Ha pl. egy szoftver szabadon letölthető a netről, lehet, hogy a kényelmesebb felhasználók inkább megveszik CD-n a szoftvert, és természetesen ezért már fizetni kell. Több esetben ugyanakkor a CD is ingyenes. Az OSS kereskedők abból szereznek bevételt, hogy naprakésszé teszik a felhasználók programjait. Az eladás utáni szolgáltatások is jelentős bevételhez juttatják az OSS termékekkel kereskedő vállalatokat. Ha nem működik jól egy program, a felhasználók általában nem akarnak várni az OSS közösség segítségére, inkább igénybe veszik a kereskedő cégek szolgáltatásait és ezért hajlandók fizetni is. A szolgáltatások között szerepel a programok telepítése, a vevőszolgálat és a különböző számítógépes rendszerek integrálása.
A kereskedő vállalatoknak nagy szerepük van a sokasodó nyitott forráskódú programok hitelesítésében. A vásárlók helyett a cégek választják ki a nekik legjobban tetsző változatot. A vevő megbízik a vállalat ítéletében és abban is, hogy az adott termékre megfelelő vevőszolgálatot fog kapni. Ugyancsak fontos bevételi forrása a kereskedő vállalatoknak a fejlesztők vizsgáztatása, képzése, oktatása. A Red Hat pl. 850 USD-t kér egy fejlesztő képesítésének kiadásáért. Az O’Really kiadó jó gazdasági eredményeket ért el a Linuxról szóló szakkönyvek kiadásával. Ugyancsak bevételt jelent, ha egy korábban ingyenes termék fejlesztett változatát már pénzért árulják. A vállalati belső együttműködést elősegítő Sourceforge.net pl. ingyenes, de a Sourceforge Premium már fizetős szolgáltatás.
Más együttműködési formák A vállalatok más módon is együttműködhetnek a nyitott forráskódú programokkal foglalkozó informatikusokkal. Ilyen pl. az új nyitott forráskódú szoftverek létrehozásának támogatása. Erre nagy szükség is van, hiszen az OSS termékek fejlesztése önkéntes alapon történik. A Red Hat gyakran nyújt támogatást az új kezdeményezéseknek. A nagy számítástechnikai cégek úgy is támogathatják a szoftverfejlesztőket, hogy a nyitott forráskódú programokat befogadják termékeik közé. Az IBM pl. WebSphare sorozatába bevette az Apache szervert és ezzel igen nagyszámú programfejlesztőt támogatott, a maga számára pedig tetemes termelési költséget takarított meg. Sok vállalat akar vezető helyre kerülni a nyitott kódú programokról szóló információk terjesztésében. A vezető Linux-oldalak tartalmazzák a CNET-et, a Newsforge-ot és a Screaming Penguin-t. Egyes vállalatok a cégen belül is támogatják az OSS-t, pl. kódmegosztással.
Verseny és együttműködés Az OSS termékek világa érdekes példákat nyújt a versenyre és az együttműködésre. Mindkettő bekövetkezhet vállalat és OSS közösség, közösség és közösség, illetve vállalat és vállalat között. Ezek tárgyalása előtt vegyük szemügyre, hogy néz ki egy OSS fejlesztő közösség. Nyitott forráskódú terméket létrehozhat egy fejlesztő egyedül, egy fejlesztőcsoport, nonprofit szervezet, profitérdekeltségű vállalat, vagy egy egyetem. Mindazonáltal igen gyakran találunk olyan OSS
termékeket, amelyek egyének, csoportok és nonprofit cégek együttműködésének eredményei. Az OSS közösség tehát egyszerűen olyan fejlesztők csoportja, akik megosztják egymással ismereteiket és „szenvedélyüket” egy termék érdekében és nem érdekük profit létrehozása. A csoportot általában egy vagy több projektvezető vezeti, de előfordul a „bizottsági vezetés” is, amikor a bizottság tagjai a megvalósítandó projekt egy-egy részéért felelősek. A vezető(k) dönt(enek) a kódról és meghatározza/-ák a fejlesztendő termék legfontosabb tulajdonságait. A legtöbb OSS közösség bárkit szívesen fogad tagjai közé, de a szigorú hierarchia miatt hónapok telhetnek el, míg valaki valójában bekapcsolódhat egy szoftver fejlesztésébe.
A vállalatok és a fejlesztői közösségek kapcsolatai Más vállalatokhoz hasonlóan az OSS kereskedők is hosszú távú versenyelőnyt kívánnak elérni. A Linux fejlesztése során pl. a Red Hat projektvezető volt az USA piacán, ahol sok szoftver és több vállalat volt jelen, amelyek megpróbálták saját verziójukat eladni. A vásárlók nem tudták megállapítani, melyik a legjobb. Ebben a helyzetben néhány kisvállalat összefogott, és létrehoztak egy megfelelő változatot a Red Hat számára. A Sun Microsystems most igyekszik piaci részesedést szerezni a Star Office-szal a Microsoft Office-szal szemben. A Microsoft jó példa arra, hogy egy vállalat egyszerre versenyezhet és együttműködhet az OSS termékekhez kapcsolódó szereplőkkel. Kemény küzdelmet folytat a Linux ellen. Az értékesítéssel foglalkozó munkatársait arra kéri, hogy intézzenek támadást a Linux új elárusítóhelyei ellen. A szellemi tulajdonjogok miatt igyekezett semmissé tenni és aktívan támadja a GPL-t. Az OSS termékek hirdetői szerint a Microsoft félelmet, bizonytalanságot és kétségeket kelt a piacon és elriasztja a vásárlókat egy közösség által kifejlesztett szoftvertől. Ugyanakkor a vállalat kapcsolatba lépett egy közösséggel (Ximian) internetplatformjának Linux alapú kiépítésére. Az OSS közösség az együttműködésben lehetőséget lát egy rendkívül korszerű termék kifejlesztésére, és nem jelent problémát számára a profitérdekelt vállalat támogatása. A nyitott forráskódú termékeket fejlesztő közösségek is versenyben állnak egymással. A Linux például most próbálja kiszorítani a BSD-t az operációs rendszerek piacán. Sok esetben egy közösség két, egymással
versengő elképzeléssel áll elő. Ha nem sikerül feloldani a közöttük levő ellentéteket, a közösség két részre válik és a külön-külön létrehozott termékek egymás versenytársai lesznek. Összeállította: Dévai Péter
Irodalom: [1] Krishnamurty, S:: A managerial overview of open source software. = Business Horizons 46. k. 5. sz. 2003. szept.–okt. p. 47–56. [2] Krogh, G.; Spaeth, S.; Lakhani, K.: Community, joining, and specialization in open source software innovation: a case study. = Research Policy, 32. k. 7. sz. 2003. p. 1217–1241. [3] Lakhani, K.; von Hippel, E.: How open source software works: „free” user-to-user assistance. = Research Policy, 32. k. 6. sz. 2003. p. 923–943. [4] Achtenhagen, L.; Müller-Lietzkow, J.; Knyphausen-Aufseß, D.: Das Open SourceDilemma: Open Source-Software zwischen freier Verfügbarkeit und Kommerzialisierung. = Zeitschrift für Betriebswirtschaft, 55. k. 5. sz. 2003. aug. p. 455–481.
