NYÍRTELEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK ÉVI MÓDOSÍTÁSA II. ÜTEM

NYÍRSÉGTERV KFT. Cím: Iroda: Tel/fax: E-mail: Web:

Tervszám: 4/2012.

4431. Nyíregyháza, Mackó u. 6. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. 42/421-303 [email protected] www.nyirsegterv.hu

NYÍRTELEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2012. ÉVI MÓDOSÍTÁSA II. ÜTEM

- ÉTV. 9.§ (3) BEK. SZERINTI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ -

Nyírtelek Város – településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása II. ütem - 2012.

NYÍRTELEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2012. ÉVI MÓDOSÍTÁSA II. ÜTEM

- ALÁÍRÓLAP -

Vezető településrendező tervező: ................................................ Marosán Andrea okl. településmérnök TT/1 09-0596

Közlekedés:

................................................ Kulcsár Gusztáv okl. közlekedésmérnök K1-d1/15-0300

Tervező munkatárs:

................................................ Fazekasné Jánócsik Zsuzsa építőmérnök Nyírtelek, 2012. március hó

2

Nyírségterv Kft. Cím: 4431. Nyíregyháza, Nyíregyháza, Mackó u. 6. ; Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel/fax:42/421Tel/fax:42/421-303; 303; E-mail:: mail:: nyirsegterv@nyir [email protected] nyirsegterv.tsegterv.t-online.hu


NYÍRTELEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2012. ÉVI MÓDOSÍTÁSA II. ÜTEM - TARTALOMJEGYZÉK -

BEVEZETÉS I.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv leírása

II.

SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

III.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA – tervezet

IV.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1. A 2012. évi módosítás felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása 4.2. Biológiai aktivitás szinten tartásának igazolása 4.3. Alátámasztó munkarészek

TERVMELLÉKLET

3

- Tervezési terület alaptérkép

M=1:4.000

T-1

- Tervezési érvényes szabályozási terv - Tervezési terület módosított szabályozási terv

M=1:2.000 M=1:2.000

T-3.a T-3.b

- Tervezési terület csomópont - Tervezett mintakeresztszelvény

M=1:2.000 M=1:100

T-cs T-m



BEVEZETÉS

Előzmények Lakossági kérelmezők keresték meg az Önkormányzatot azzal a kéréssel, hogy a vállalkozási tevékenységük bővítéséhez, újabb beruházások megvalósításához a hatályos Helyi Építési Szabályzatot és a szabályozási tervet módosítsa. Az Önkormányzat több alkalommal tárgyalta a kérelmeket, és úgy döntött, hogy támogatja e szabályok településrendezési tervbe történő beillesztését. Nyírtelek Város Önkormányzata 105/2011. (XI.09.) KT. sz., illetve a 8/2012. (I.16.) határozataival döntött településrendezési terv módosításáról, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló szintén többször módosított 253/1998. (XII. 20.) Korm. számú kormányrendelet (OTÉK) vonatkozó előírásainak figyelembevételével. A tervezett módosítás a Helyi Építési Szabályzatot érinti, a szabályozási tervet, csak a Nyírtelek Tokaji u. – Ady E. u. – 0349/7 hrsz-ú utak által határolt tömbben a tervezett kelet-nyugat irányú tömbfeltáró út, és a 0349/18 hrsz-ú út nyomvonalának vonatkozásában (b. jelű módosítás). A településen jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: • 20/2011. (III. 28.) KT. számú határozat Nyírtelek Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról • 8/2011. (III.29.) KT.sz. rendelet, Nyírtelek Város Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról, melyet a Régió Városépítészeti és Műemlék készítette.

A településrendezési terv módosítását az alábbiak tették szükségessé A tervezett módosítások célja, a beépítési lehetőségek kiszélesítése által, a helyi vállalkozók által kezdeményezett gazdasági célú beruházások segítése. A tervezett változtatások révén újabb helyi munkaerő bevonása révén, a munkaképes lakosság helyben történő foglalkoztatása valósul meg. a) A gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek esetében az építménymagasság növelése 4,5 m-ről 6,0 m-re: A gazdasági kereskedelmi szolgáltató területen a település teljes közigazgatási területére vonatkoztatva az építménymagasság megemelése 4,5 m-ről, 6,0 m-re. A tervezett építménymagasság értékkel már 2 teljes értékű szint is elhelyezhetővé válik, ugyanakkor nagy belmagasságú üzlettér is kialakítható lesz. b) A Nyírtelek Tokaji u. – Ady E. u. – 0349/7 hrsz-ú utak által határolt tömbben a tervezett kelet-nyugat irányú tömbfeltáró út, és a 0349/18 hrsz-ú út nyomvonalának korrekciója: A Nyírtelek Tokaji u. – Ady E. u. – 0349/7 hrsz-ú utak által határolt tömbben a tervezett kelet-nyugat irányú tömbfeltáró út, és a 0349/18 hrsz-ú út nyomvonalának korrekciója a hatályos településrendezési terv hiányosságait hivatott kijavítani. A szabályozási terven szerepeltetett feltáró utak meglevő épületeket, illetve a tulajdonos által tervezett vállalkozásbővítés helyét érintik. A szükséges korrekciók által a tömb feltárására irányuló önkormányzati szándék, és a tulajdonos-vállalkozó érdekei is egyaránt érvényesülnek. c) A hatályos Helyi Építési Szabályzat 23. § 3.d.) pontjának hatályon kívül helyezése. „23.§ 3.d.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, max. 100 m2 bruttó alapterületű – nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló – gazdasági épület” A település falusias lakóterületén 100 m2 bruttó alapterülettől nagyobb gazdasági célú épületet a nem lehet elhelyezni, mely a terület alapvető funkciójával, karakterével teljesen ellentétes. Falusias lakóterületen a lakófunkció mellett legalább olyan fontos a gazdálkodás, mely szerszám- és géptároló-, vagy éppen állattartó építményeket jelent, mindezt lényegesen nagyobb területen, mint a többi lakóterület esetén. Mindezek alapján teljesen indokolatlan a hivatkozott rész rendeletben történő hagyása. d) A hatályos Helyi Építési Szabályzat 23. §-ban felsoroltakat kiegészíteni a kézműipari építmény elhelyezhetőségével. A hatályos Helyi Építési Szabályzat 23. §-ban felsoroltakat kiegészíteni a kézműipari építmény elhelyezhetőségével. A falusias lakóterület karakteréhez szorosan kapcsolódik a kiegészítő tevékenységek, kézműipari lehetősége. A Képviselőtestület ezen a téren nem kíván szigorúbb szabályozást alkalmazni, mint amit az OTÉK is lehetővé tesz. A településfejlesztési koncepcióban is megfogalmazott cél, a kézműipari vállalkozások eszközfejlesztése, termékfejlesztés, a piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése, bemutató üzemek, és kézműves műhelyek kialakítása.

4



A jóváhagyott településfejlesztési koncepciónak a módosítás megfelel, ezért annak átdolgozása, jelen tervnek történő megfeleltetése nem válik szükségessé. Mivel a tervezett módosítás nemcsak az övezeti besorolást, hanem a terület-felhasználást is érinti, ezért a településszerkezeti terv módosítása is szükséges. A településrendezési terv módosítása – annak szükségessége esetén – az alábbiak szerint épül fel: A I. fejezet a szabályozási terv módosítását tartalmazza, természetesen a jelenleg érvényes szabályozási tervlappal együtt. A II. fejezet a helyi építési szabályzat módosítását tartalmazza rendelet-tervezet formájában. A III. fejezet az alátámasztó munkarészeket.

A módosítással érintett tervezési terület lehatárolása (b. módosítás) A tervezéssel érintett tömb Nyírtelek Város belterületének középső, külterülettel határos részen található. A tömböt északról mezőgazdasági területek, délről és keletről lakóterületek határolják.

Átnézeti térkép I. (forrás: www.maps.google.com)

Átnézeti térkép II. (forrás: www.maps.google.com) Melléklet: TT-1 5



2. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MÓDOSÍTÁS TÁRGYA A város földrajzi adottságai, az országos-, valamint térszerkezeti pozíciója igen kedvező, ennek jelentőségét az V. sz. Páneurópai Korridor környezete, az ahhoz való csatlakozás adja. A személy-, és teherforgalom érinti a települést, megállító kiszolgáló szerepkörrel bír, Nyírtelek Város térségi szerepe jelentős. Az M3-as autópálya városközeli szakaszai kiépültek. A tervezett nyugati elkerülőút a várost érinti. Közvetlen lecsatlakozás révén a területek felértékelődésével lehet számolni. További kapcsolatokat jelentenek a 38. sz. fkl. út, és a 3636. sz., és a közeli Felsősóskúttal a 38146 kl. út. a) A gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek esetében az építménymagasság növelése 4,5 m-ről 6,0 m-re: A tervezett paraméter megfelel az OTÉK gazdasági területre vonatkozó javasolt értékének. Nyírtelek Város önkormányzatának képviselőtestülete a 2011. november 9.-i május 25-i ülésén úgy döntött, hogy a település 2011. március hónapban elkészült településrendezési tervét a gazdasági területek vonatkozásában módosítani kívánja, tehát a tervezett módosítást a képviselőtestület támogatja. A gazdasági terület estében a tervezett építménymagasság növelése nem jár káros hatással a településre, mert a gazdasági területek a szélükön létesített beültetési kötelezettséggel, jól elkülönülnek a szomszédos lakóterületektől, illetve mezőgazdasági területektől. A tervezett módosítás nem ellentétes a hatályos rendezési tervvel és a város érdekeivel, terület-felhasználási mód változással nem jár. Szakmailag teljesen indokolt az építménymagasság tervezett növelése, ezáltal jobban kihasználhatóak a gazdasági területek. A javasolt településrendezési terv módosítás hatására, annak eredményeképpen a gazdasági tömbök területe a település szerkezete racionális és rendezett marad. A Hosszútávú településfejlesztési koncepcióban elhatározottak megvalósulása esetén a gazdasági tevékenység jelentősége tovább nő a településrészen, ugyanakkor a lakóterületek a gazdasági területi zavarásoktól mentesülnek a háromszintű zöldterület kialakításával. Az igazgatási területen e módosítások, a természeti értékek, a védett területek és a védettségre tervezett területekben változást nem jelentenek. A tervezett módosítás településszerkezeti tervet és annak leírását nem érinti. b) A Nyírtelek Tokaji u. – Ady E. u. – 0349/7 hrsz-ú utak által határolt tömbben a tervezett kelet-nyugat irányú tömbfeltáró út, és a 0349/18 hrsz-ú út nyomvonalának korrekciója: A Nyírtelek Tokaji u. – Ady E. u. – 0349/7 hrsz-ú utak által határolt tömbben a tervezett kelet-nyugat irányú tömbfeltáró út, és a 0349/18 hrsz-ú út nyomvonalának korrekciója a hatályos településrendezési terv hiányosságait javítja ki, illetve hozzáigazítja a környező ingatlantulajdonosok igényeihez. A szabályozási terven szerepeltetett feltáró utak meglevő épületeket, illetve a tulajdonos által tervezett vállalkozásbővítés helyét érintik. A szükséges korrekciók által a tömb feltárására irányuló önkormányzati szándék, és a tulajdonos-vállalkozó érdekei is egyaránt érvényesülnek. A lakóút szabályozási szélessége nem fog változni. A módosítás abban áll, hogy a 720 hrsz-0349/20 hrsz-ú ingatlanokon átmenő lakóút nyomvonalát kismértékben északi irányba elhúzzuk, úgy hogy az a 0349/18 hrsz-ú ingatlan területét is érinti. A tervezett módosítás magánérdeket nem sért, mivel mindkét ingatlan tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. A módosítás 2. része a Tokaji u. 757/1-744 hrsz-ú tervezett út nyomvonalának lerövidítése a 744 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában. A nyugatra húzódó gyűjtőútra nem épül ki a közúti kapcsolat, zsákutca marad, így átmenő forgalom a tömbbelsőben nem alakul ki. A tervezett módosítás a Településfejlesztési koncepciónak megfelel, illetve a tervezett módosítás a településszerkezeti tervet, és annak leírását nem érinti. A tervezett módosítás a módosított szabályozási tervlapon jelenik meg. c) A Helyi Építési Szabályzat 23. § 3.d.) pontjának hatályon kívül helyezése: „23.§ 3.d.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, max. 100 m2 bruttó alapterületű – nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló – gazdasági épület” A település falusias lakóterületén 100 m2 bruttó alapterülettől nagyobb gazdasági célú épületet a nem lehet elhelyezni, mely a terület alapvető funkciójával, karakterével teljesen ellentétes. 6



Falusias lakóterületen a lakófunkció mellett legalább olyan fontos a gazdálkodás, mely szerszám- és géptároló-, vagy éppen állattartó építményeket jelent, mindezt lényegesen nagyobb területen, mint a többi lakóterület esetén. Mindezek alapján teljesen indokolatlan a hivatkozott rész rendeletben történő hagyása. A város belterületének jelentős részére és a külterület lakott helyek jelentős részére jellemző karakter. Ezekre a területekre, az organikus utcavezetésű részét leszámítva, az észak-déli tengelyű utcahálózat és az erre felfűzött nagyméretű telkek jellemzőek. Az utcák egymástól való viszonylagosan nagyobb távolsága a telekbelsők mélyebb fekvésével magyarázható. A beépítés előkertes, oldalhatáron álló, helyenként szabadonálló. A régi – sok helyen sátortetős – épületek földszintesek, az újabbak földszint + tetőtér-beépítésesek. A főépület folytatásaként, általában alacsonyabb gerinccel melléképületek sora áll, melyek megjelenése falusias. Jelen szabályozással nagyobb rendezettségű, falusias megjelenés, és karakter erősítése a cél. d) A hatályos Helyi Építési Szabályzat 23. §-ban felsoroltakat kiegészíteni a kézműipari építmény elhelyezési lehetőségével: A falusias lakóterület karakteréhez szorosan kapcsolódik a kiegészítő tevékenységek, kézműipari lehetősége. A Képviselőtestület ezen a téren nem kíván szigorúbb szabályozást alkalmazni, mint amit az OTÉK is lehetővé tesz. A településfejlesztési koncepcióban is megfogalmazott cél, a kézműipari vállalkozások eszközfejlesztése, termékfejlesztés, a piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése, bemutató üzemek, és kézműves műhelyek kialakítása. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható. A gyakorlatban ez a funkció olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építményt jelent, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. ÖSSZEGZÉS: A Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv módosítására vállalkozásbarát módon, a lakófunkció elsődleges szempontjainak figyelembevételével kerül sor. A tervezett gazdasági területeken a lehetőségek bővülésével lehet számolni. A település egyedi arculatát továbbra is meg tudja őrizni, egyedibb lesz, települési kötődéshez, gazdasági célból is szükséges építmények a falusias lakóterületen, a környezetüket nem zavaró módon valósulhatnak meg. A beruházó lakosok, ingatlantulajdonosok ütemezetten, a költségek optimalizálása érdekében hajtják végre a tervezett fejlesztéseket. Jelenlegi módosítás célja a falusias lakóterületen folytatott gazdasági célú tevékenység kereteinek véglegesítése, a tervezett gazdasági tevékenység építészeti feltételeinek biztosítása. A falusias lakóterületen élők, az ingatlanokon a funkciónak megfelelő tevékenységet tovább folytathatják, illetve a vállalkozó lakosok által tervezett munkahely-teremtő fejlesztések megvalósíthatóak. A falusias lakóterületen a vállalkozási funkció erősítése a piac valós igényét elégíti ki, ezzel a város egyéb terveiben is szereplő olyan helyi infrastruktúra megvalósítása kezdődhet meg, amely a város népességmegtartó erejét is növeli, új munkahelyeket teremt.

Melléklet: Melléklet: TT-3.a, 3.a, TT-3.b 7



3. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő Testülete …/2012.(…. ….) számú r e n d e l e t e A Helyi Építési Szabályzatának és szabályozási terv módosításának II. üteme

Nyírtelek Város Képviselő-testülete Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek, a 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró önkormányzatok, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a környezet védelméért felelős szervek, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró elsőfokú építésügyi hatóság, valamint véleményezési joggal megkeresett szervek1, és Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló többször módosított 7/1995. (V.29.) számú rendelet 2.sz. mellékelet „m” pontja által biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1.§ . Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 8/2011.(III.29.) számú rendelete 3.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A területek felhasználása (1) belterület Szabályozási Tervét az 1/1. sz. melléklet, a külterület Szabályozási Tervét az 1/2. sz. melléklet és az 1/3 sz. melléklet tartalmazza. 1.

1. A tervlap módosítása önkormányzati döntés alapján. 1A

véleményezési joggal rendelkező megkeresett szervek (megkereséskori elnevezéssel): Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal; FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség; Nemzeti Közlekedési Hatóság Másodfokú Hatósági Főosztály; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal; Kulturális Örökségvédelmi Iroda; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatal; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság; Miskolci Bányakapitányság; Honvédelmi Minisztérium Honvéd Hadműveleti Csoportfőnökség; Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság; Debreceni Igazgatóság; Légügyi Hivatal; Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat ; Nyírtelek Város Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság; Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata; Buj Község Önkormányzata; Kótaj Község Önkormányzata; Nagycserkesz Község Önkormányzata; Tiszaeszlár Község Önkormányzata; Tiszanagyfalu Község Önkormányzata, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 8 Nyírségterv Kft. Cím: 4431. Nyíregyháza, Nyíregyháza, Mackó u. 6. ; Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel/fax:42/421Tel/fax:42/421-303; 303; E-mail:: mail:: nyirsegterv@nyir [email protected] nyirsegterv.tsegterv.t-online.hu


2.§ . Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 8/2011.(II.29.) számú rendelete 23.§. (3) bekezdés d. pontja az alábbiak szerint módosul: Falusias lakóterületek (L) (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,00 m‐es épületmagasságot meg nem haladó lakó‐épületek elhelyezésére szolgál. (2) szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza. (3) Falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) lakóépületben legfeljebb két önálló lakó funkciójú rendeltetési egység helyezhető el; b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, max. 100 m2 bruttó alapterületű – nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló ‐ gazdasági épület; 2. e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény; g) termelő kertészeti építmények. i) kézműipari építmény 3. (4) A lakótelek lakóépület elhelyezésére szolgáló része az építési helyen belül a teleknek az utca felől számított legfeljebb 40 m-es telekrésze. (5) Állattartó épületek védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének a lakóépület elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani (6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő állomás

2,3. A tervlap módosítása önkormányzati döntés alapján. 9



3.§ . Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 8/2011.(II.29.) számú rendelete 2.sz. melléklete – Szabályozási jelek összefoglaló táblázata – az alábbiak szerint módosul: Sajátos használat szerint

Kertvárosias

Falusias

Település-központ vegyes terület

Kereskedelmi Szolg. terület

Ipari terület

Egyéb ipari terület Szabadidő központ Sport terület Temető Szennyvíztisztító Honvédelmi terület

Alkalmazható Építési övezet jele

Lke O 30/4,50 600 Lke O 30/6,00 600 Lke O 30/6,00 800 Lke SZ 30/4,50 1000 Lke SZ 30/6,00 1000 Lke Z 30/6,00 500 Lke Z 30/6,00 600 Lf O 30/4,50 600 Lf O 30/4,50 800 Lf O 30/4,50 900 Lf O 30/4,50 1000 Lf O 30/6,00 1000 Lf O 30/K K Lf SZ 30/4,50 1000 Vt O 50/7,50 800 Vt SZ 30/7,50 1500 Vt SZ 40/6,00 600 Vt SZ 30/6,00/700 Vt SZ 50/7,50 700 Vt SZ 50/12,0 1000 Vt SZ 50/7,50 1500 Vt Z 40/6,50 360 Vt IKR 30/6,00 700 Vt K 25/6,00 K Gksz SZ 50/4,50 6,00 1000 Gksz SZ 50/4,50 6,00 2000 Gip-1 SZ 50/6,00 1000 Gip-1 SZ 50/7,50 1000 Gip-1 SZ 50/15,00 5000 Gip-1 SZ 30/6,00 K Gip-1 SZ 25/K K Gip-2 SZ 50/7,50 2000 Kszk SZ 5/7,50 K Ksp SZ 5/4,50 5000 Kte SZ 5/3,50 K Kszvt SZ 10/4,50 K Kho SZ 10/7,50 2000

Beép. mód

Min. telek‐ terület

Min. utcai homlok‐ vonal

Telekre vonatkoztatott Min.zöld‐ Max. építmény felület magas.

Max. Beépítés

Közművesítés

m2

m

%

m

%

O O O SZ SZ Z Z O O O O O O SZ O SZ SZ SZ SZ SZ SZ Z IKR K SZ

600 600 800 1000 1000 500 600 600 800 900 1000 1000 K 1000 800 1500 600 700 700 1000 1500 360 700 K 1000

14,00 14,00 14,00 16,00 16,00 12,00 12,00 14,00 14,00 16,00 16,00 16,00 K 16,00 16,00 20,00 14,00 16,00 16,00 18,00 20,00 9,00 16,00 K -

50 50 50 50 50 50 50 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 30 40 40 20

4,50 6,00 6,00 4,50 6,00 6,00 6,00 4,50 4,50 4,50 4,50 6,00 K 4,50 7,50 7,50 6,00 6,00 7,50 12,00 7,50 6,50 6,00 6,00 4,50 6,00

30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 50 50 50 50 50 50 50 50 50 K 50

T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T

SZ

2000

-

20

4,50 6,00

50

T

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

1000 2000 5000 K K 2000 K 5000 K K 2000

-

40 40 40 40 40 25 40 40 70 40 40

6,00 7,50 15,00 6,00 K 7,50 7,50 4,50 3,50 4,50 7,50

50 50 50 50 50 50 5 5 5 10 10

R R R R R R H H H T

Beépítési mód: SZ – szabadonálló, O – oldalhatáron álló; Z – zártsorú; IKR – ikres; K – kialakult Közművesítés: T – teljes (vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna rákötés, elektromos energia ellátás, vezetékes gáz); R – részleges (vezetékes ivóvíz, elektromos ellátás, zárt szennyvíztárolás); H – hiányos (fúrt kút, zárt szennyvíztárolás, elektromos ellátás) 4.

4. A tervlap módosítása önkormányzati döntés alapján. 10



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a rendelet 2012………………..hó ……..-án lép hatályba. E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni. Nyírtelek, 2012. év…………………hó……..nap

P.H. --------------------------------Polgármester

-------------------------------Jegyző

Kihirdetési záradék: Ez a rendelet 2012………………………..kihirdetve. -------------------------------Jegyző

11



4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1.

A 2012. évi módosítás felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása

A 2003. évi XVI. tv. által jóváhagyott Országos Területrendezési terv Nyírtelek Város közigazgatási területét a 2008. évi L. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XVI. törvény szerint az alábbi térségi terület-felhasználási kategóriák érintik: • Mezőgazdasági térség • Települési térség (500-1000 ha között) • Vízgazdálkodási térség • Erdőgazdálkodási térség

Ország Szerkezeti Terve

A települést táji adottságai és jellemző tájhasználata alapján az ország szerkezeti tervében meghatározott térszerkezeti elemek közül az alábbiak érintik: Erdőgazdálkodási térség – a település külterületének észak-nyugati része került ebbe a kategóriába. A lehatárolt erdőgazdasági területek az ökológiai hálózatot is hivatottak erősíteni. Vegyes használatú terület – a Nyíregyházához közeli mozaikos tájhasználatú területek övezete. A természetközeli erdő és gyepterületek, valamint az egyéb extenzíven, illetve intenzíven kezelt mezőgazdasági területek. Mezőgazdasági térség – a település közigazgatási területének jelentős része a mezőgazdasági térségbe tartozik. Elsősorban gyepterületek, valamint az egyéb extenzíven, illetve intenzíven kezelt mezőgazdasági területek. Települési térség – országos területrendezési tervben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. Hálózati elemek: − A 38.sz. fkl. út a térséget érinti. − A Nyíregyházát nyugatról elkerülő út a települést érinti. − A területen halad át a Nyíregyháza – Miskolc vasútvonal. − A területet több országos jelentőségű közművezeték érinti. 12



A közigazgatási területet az országos ökológiai hálózat övezete részben érinti. (3.01)

A közigazgatási területet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete részben érinti. (3.02)

A közigazgatási területet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete részben érinti. (3.03)

A közigazgatási területet az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete nem érinti. (3.04)

A közigazgatási területet az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti. (3.05)

A közigazgatási területet a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete nem érinti. (3.06)

13



A közigazgatási területet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete nem érinti. (3.07)

A közigazgatási területet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete részben érinti. (3.08)

A tervezési területet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területének övezete nem érinti. (3.09)

A tervezési területet az együtt tervezhető térségek övezete nem érinti. (3.10)

A tervezési területet a kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület övezetét nem érinti. (3.11) 14



Sz.-Sz.-B. Megye Területrendezési Terve 19/2011. (XII.1.) Önkormányzat rendelet A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének érvényes területrendezési tervét a közgyűlés 19/2011. (XII.1.) Önk. rendelettel elfogadta, ennek a tervezett módosításokkal való egyezőségét csak a 2011. december 7.-e után indult településrendezési ügyekben kell alkalmazni. Tárgyi módosítás az elfogadást megelőzően indult, ettől függetlenül a Városnak OTrT-vel és MTrT való összhangját is vizsgáljuk.

Térségi Szerkezeti Terv 15



2. melléklet a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez: országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények térbeli rendje szempontjából meghatározó települések A) A megyét érintő országos jelentőségű elemek B) A megyét érintő térségi jelentőségű elemek Főutak Térségi mellékutak - 38. sz. főút: (Bodrogkeresztúr (37. sz. fõút)) – Nyíregyháza - (Sárospatak (új főút)) – Balsa – Nyírtelek [Varjúlapos] (36. sz. fõút) térsége (38. sz. főút) Meglévő főutak tervezett településelkerülő szakaszai Vasúti mellékvonalak - 38. sz. fõút: Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza - Nyírtelek – Tiszalök – (Ohat-Pusztakócs) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként Térségi kerékpárút-hálózat elemei működő országos törzshálózati vasútvonalak - (Mezőzombor) – Nyíregyháza - Rakamaz – Nyírtelek – Nagycserkesz- Nyíregyháza 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek - Sajószöged – országhatár – (Ukrajna) - (Ukrajna)-Beregdaróc-Nyíregyháza-Tiszadob Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek - (Ukrajna) – országhatár – Fényeslitke – (Tiszaújváros – Százhalombatta) - (Ukrajna) – országhatár –Vásárosnamény – (Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta) 3. melléklet a 19/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelethez – országos térségi övezetek

A közigazgatási területet az országos ökológiai hálózat övezete részben érinti. (3.1)

A közigazgatási területet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete részben érinti. (3.2)

A közigazgatási területet a kiváló termőhelyi erdőtelepítésre alkalmas terület övezete részben érinti. (3.3)

A közigazgatási területet a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete nem érinti. (3.4)

16



A közigazgatási területet a tájképvédelmi terület övezete érinti. (3.5)

A közigazgatási területet a történeti települési terület övezete érinti. (3.6)

A közigazgatási területet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete részben érinti. (3.7)

A közigazgatási területet az ásványi nyersanyaggazdálkodási területek övezete nem érinti. (3.8)

A közigazgatási területet az együtt tervezhető térségek területének övezete érinti. (3.9)

A közigazgatási területet a rendszeresen belvízjárta terület övezete nem érinti. (3.10)

17



A közigazgatási területet a nagyvizi meder övezetének területe A közigazgatási területet a földtani veszélyforrás területének nem érinti (3.11) övezete nem érinti (3.12)

A közigazgatási területet a vízeróziónak kitett terület övezete nem érinti. (3.13)

A közigazgatási területet a széleróziónak kitett terület övezete övezete nem érinti. (3.14)

A közigazgatási területet a honvédelmi terület övezete nem érinti. (3.15) 18



Összegzés: Országos és megyei övezetek általi érintettség (3. sz. melléklet ) Országos Területrendezési Terv

Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv

Országos ökológiai hálózat övezete

Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kulturális örökség szempontjából kiemelten terület kezelendő terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

x x x x x x

x Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Történeti települési terület övezete

x

x

x Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területe által érintett települések területe által érintett települések övezete Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete Honvédelmi terület

x

147/2011. (XI.30.) Önkormányzati határozat 2. melléklet a 147/2011. (XI.30.) Önkormányzati határozathoz

A közigazgatási területet gazdaságfejlesztési térség és térségi központjai érintik. (2.1)

19

A közigazgatási területet a turizmusfejlesztés és térségi jelentőségű központjai nem érintik. (2.2)



A közigazgatási területet az érzékeny települési térségek érintik. (2.3)

A közigazgatási területet a Natura 2000 – Természetmegőrzési területek nem érintik. (2.4)

A közigazgatási területet a Natura 2000 terület – Különleges madárvédelmi terület nem érinti. (2.5)

A közigazgatási területet a magas természeti értékű területek nem érintik. (2.6)

A közigazgatási területet a Naturparki komplex tájgazdálkodás A közigazgatási területet a nitrátérzékeny terület részben érinti. térsége nem érinti. (2.7) (2.8)

20



A közigazgatási területet a térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdaság területe részben érinti. (2.9)

A közigazgatási terület az országos gyümölcstermőhelykataszter által érintett település. (2.10)

A közigazgatási területet a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vont területek részben érintik. (2.11)

x

Nyírtelek

x

x

21


x

Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá

Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település

Térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság területe

Nitrátérzékeny területek

Komplex tájgazdálkodás térségei

Magas természeti értékű területek

NATURA 2000 természetmegőrzési területek

x

NATURA 2000 madárvédelmi területek

Környezet- és természeti erőforrásgazdálkodás sajátos megyei térségei

Érzékeny települési térségek

Természet- és tájvédelem sajátos megyei térségei

Turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű

Településrendszer sajátos megyei térségei Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű

Település

3. melléklet a 147/2011. (XI.30.) Önkormányzati határozathoz: települések 2. melléklet szerinti sajátos megyei térségek általi érintettsége

x


3. sz. melléklet Országos és megyei övezetek általi érintettség Országos Területrendezési Terv Országos ökológiai hálózat övezete

Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kulturális örökség szempontjából kiemelten terület kezelendő terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Történeti települési terület övezete

x x x x x x

x

x

x Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területe által érintett települések területe által érintett települések övezete Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete Honvédelmi terület

x

Területrendezési terv és településrendezési terv összhangjának igazolása OTRT – 2003. évi XXVI. Törvény 6.§ (2). A kiemelt térségi es megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület terület-felhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legálabb 85%‐ban mezőgazdasági terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület es vegyes terület terület‐felhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes terület-felhasználási térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület es vegyes terület terület-felhasználási egység kivételével bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%‐ban vízgazdálkodási terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési terület-felhasználási egységbe kell sorolni. Tftv. – 1996. évi XXI. törvény 23/A §. (2) A településrendezési tervek készítése során a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni; b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/‐5%‐kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal‐változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt; 22



c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/‐5%‐kal változhat; OTRT – 2003. évi XXVI. törvény Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e a magterület, a magterület es az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalvezetést is ‐ kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok es építmények megőrzését es ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalvezetést is ‐ kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhető ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan terület‐felhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok es a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében csak olyan építési övezet es övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalvezetést is ‐ kell elhelyezni.

23



(5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben es a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép‐védelmi terület határát, amely a tájképi érteket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos es a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetet, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. OTrT területfelhasználási térségei

Területnagyság (ha)

OTrT területfelhasználási előírás

Erdőgazdálkodási térség

132,6585

Mezőgazdasági térség

4861,8144

Vegyes területfelhasználási térség

718,6815

Települési térség

1079,0757

Vízgazdálkodási térség

0

Legalább 75 % erdőgazdálkodási térség Legalább 75 % mezőgazdasági térség Legalább 75 %-ban mezőgazdasági, vagy erdőgazdálkodási térség Legalább 75 %-ban városias térség Legalább 90 % vízgazdálkodási térség

Összesen:

6792,2301

Terület-felhasználás kategória Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség Települési térség Vízgazdálkodási térség Összesen

Jelenlegi településszerkezeti terv szerinti térségek nagysága (ha) 252,1983 4579,6428 672,8125 1287,5765 0 6792,2301

Kiemelt térségi és területrendezési tervek előírásai (megyei TRT) Legalább 85 %-ban erdőterület

Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha)-(%) 112,7597 (85%)

Legalább 85 % mezőgazdasági terület

4132,54 (85%)

Legalább 85 % mezőgazdasági vagy erdő terület

610,8792 (85%)

Legalább 90 % vízgazdálkodási terület

Terület-felhasználás változás (ha) ------

809,3067 (75%) 0

Tervezett településszerkezeti terv szerinti térségek nagysága (ha) 252,1983 4579,6428 672,8125 1287,5765 0 6792,2301

Az egyes terület-felhasználási kategóriák megfelelőségét az alábbi összegzés tartalmazza: Erdőgazdálkodási térség: OTrT szerinti területnagyság: 132,6585 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 252,1983 ha → nem változik! Mezőgazdasági térség: OTrT szerinti területnagyság: 4861,8144 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 4579,6428 ha → nem változik! Vegyes terület-felhasználású térség: OTrT szerinti területnagyság: 718,6815 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 672,8125 ha → nem változik! Települési térség: OTrT szerinti területnagyság: 1079,0757 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 1287,5765 ha → nem változik! Vízgazdálkodási térség: OTrT szerinti területnagyság: 0 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 0 ha → nem változik! Infrastruktúrahálózat tekintetében: Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/‐5%‐kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal‐változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt:: ha → eltérés nem lesz! 24



4.3.

Alátámasztó munkarészek

Környezetvédelem, tájrendezés javaslat A vizsgált terület értéke, érzékenysége • A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII.25.)KvVM r. 1. sz. melléklete szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. • A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A területen a környezeti levegő megfelelő terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik! • A területre érvényesek a 3.1. fejezetben megadott országos besorolások, minőségi értékek. • Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM e.r., illetve az MSZ- 13-111 , valamint a valamint a 284/2007.(X.29.)Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott. • A fejlesztési területek elláthatók infrastruktúrával, bekapcsolhatók a települési gyűjtőjárattal lefedett hulladékgyűjtési rendszerbe. • A szabályozási tervben megadottakkal összhangban az övezetek konkrét kialakítása, telekalakítása és engedélyezése során el kell végezni a beépítéssel közvetlenül érintett terület örökségvédelmi felmérését, feltárását, a beépíthető területek lehatárolását. • A terv elhatározásait a szabályozási terv is rögzíti. Levegőtisztaság-védelem A város területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A vizsgált területek levegőkörnyezeti állapota a módosítás előtt érvényes (a korábbi településrendezési tervben megadott) minőségű és minősítésű. A levegőminőségi állapotot alapvetően a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. Zaj- és rezgésvédelem A tervmódosítással érintett területek zajvédelmi besorolásai az eltelt időszakban nem változtak. A zajvédelmi szabályozásban bekövetkezett módosítások alapján a környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tartalmazza, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó. A város bel-, és külterületi környezetének alapzaj-helyzetét a településen áthaladó számozott utak 38-os főút, valamint az országos mellékutak: 3636. sz. közlekedési út, 3635. sz. közlekedési út, 36127. sz. közlekedési út, 36121. sz. közlekedési út, 36132. sz. közlekedési út, 38132. sz. közlekedési út, 38133. sz. közlekedési út, 38146. sz. közlekedési utak határozzák meg. Legnagyobb terhelése a 38-as számú főútnak van. A Magyar Közút forgalomszámlálási adatai 2009. évi statisztika alapján 11. 848 db jármű átlagosan naponta, ebből 4720 db személygépkocsi, 1239 db kamion. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a főút környezetében a levegő a közlekedési forgalom általi kibocsátásokkal (CO2; NOx; CO; S) terhelt. Talajtani állapot A tervezési területek geológiai adottságai, a meglévő és kialakult talajállapotok, a talajhasználat a terv időszakában, érdemben nem változtak. A módosítások a talajösszetételt, annak mechanikáját természetesen nem érintik. A talajhasználat és a talaj-igénybevétel a módosítás jellegéből adódóan szintén nem változik. Az, hogy a módosítás kapcsán fejlődő terület ne okozzon talajterhelést, degradációt, részben az infrastruktúrafejlesztés (az új beépítésre szánt területek közművesítése, hulladékgazdálkodás), másrészt a terület felhasználási jellegnek megfelelő rendeltetésszerű és kímélő használat a feltétele. - 25 -



Jelenleg a város területén a kismértékű közműhiány (a szikkasztott kommunális szennyvizek mértéke miatt), az állattartás (a hígtrágyakezelés és elhelyezés miatt) a korábbi ipari tevékenység potenciális talajszennyezők. A módosítások ezeknek a problémáknak a megoldását is célozzák a területeken megvalósítandó korszerűbb szennyvízelhelyezés, rendezett hulladékgazdálkodás, a talaj-, és vízvédelem révén. A módosítás az anyagnyerő helyeket nem érint. Vízvédelem A terület a 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A területen felszínközeli rossz talajadottság, valamint a talaj és talajvíz szennyezés fokozott kockázata miatt továbbra is elsőrendű feladat a szennyvízgyűjtés települést lefedő hálózatának a kiépítése, a hálózati szennyvizek kezelés utáni elhelyezése. A város területén a rendezési terv távlatában az alapállapotok nem változtak. Ivóvízellátás A város a módosítással érintett területek ivóvízzel történő ellátását biztosítani tudja. Lakott területen kívül lévő mezőgazdasági telepek vízellátása egyedileg megoldott, vagy megoldható. A településszerkezeti terv módosítása a vízellátási javaslatot nem érinti. Szennyvízelhelyezés A városban a kiépített közüzemi csatornahálózat nem fed le minden területet. A tervmódosítás azzal számol, hogy a teljes közművesítésig az előírásoknak megfelelő közműpótlók használatát engedélyezi. A módosított terület szennyvízelvezetése jelenleg nem megoldott. Az utcában sem található kiépített hálózat. Ezért zárt szennyvíztárolóban helyezhető el a keletkezett szennyvize. Csapadékvizek A város területén csapadékvizek elhelyezése nem változott. A csapadékvíz-elvezető rendszert nyílt és zárt medrű hálózat alkotja. A hálózat állapota az érintett övezetek vízmentesítését nem mindig tudja biztosítani. A belterületi csapadékvizek elvezetése szempontjából kulcsfontosságú a település mellet K-i irányban érintő É-D-i irányú IX. sz. főfolyás. A településen a Dózsa György utcán és az Iskola utcán összesen 1620 m zárt szelvényű, a többi utcán nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető- szikkasztó található. Természetvédelem A jelen módosítás külterületi változás természetvédelmi területet azonban nem érinti. A tervezett módosítások nem változtatják a település-szintű biológiai aktivitásérték mutatót. Összegzés Belterületi övezetben illetve annak közvetlen környezetében távlatban nem kaphat engedélyt az OTÉK, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(II.14.) Korm. r., a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján előírt környezetvédelmi követelményeknek megfelelni nem tudó tevékenységek, területhasználatok, különösen a határértékekkel kevésbé szabályozott szagos, bűzös tevékenységek. A talajvédelem kérdésében legfontosabb feladat a talajhasználat, környezethasználat során a termőtalajnak, valamint a hidrogeológiai értelemben vett földtani közegnek a szennyezési kockázatokat kizáró védelme, vagyis a talajba juttatott különféle szennyezőanyagok mértékének, koncentrációjának (alapvetően abszolút mennyiségének) a csökkentése, mérséklése. A közműellátottság és infrastruktúra fejlesztésével, a környezetkímélő talajhasználat és hulladékgazdálkodás révén, fenntartható fejlődés érhető el. A talajhasználatban résztvevő gazdasági tevékenységektől ugyancsak a talajkímélő gazdálkodást, a talajra a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentő technológiák, műszaki megoldások alkalmazását kell megkövetelni. Tovább kell növelni a káros anyag és por megkötésében, feldolgozásában résztvevő aktív, összefüggő rendszert alkotó zöldfelületet, lombfelületet, ezért 3 szintű növényállomány telepítése indokolt.

- 26 -



Közlekedésfejlesztés javaslata A rendezési terv módosítás érinti a közlekedésfejlesztést, mivel tervezett útcsatlakozás helye, a szabályozási tervnek megfelelően módosulni fog. Egyéb paramétereiben, szabályozási szélességében változás nem lesz. A szabályozási területen kialakított közlekedési létesítmények műszaki paramétereit a tervezéskor érvényben levő Útügyi Műszaki Előírások és hatályos törvények, jogszabályok előírásainak megfelelően kell megvalósítani. A közlekedési utak az UT 2-1.201:2008 Közutak tervezése (KTSZ) útügyi műszaki előírás alapján kerültek tervezési osztályba sorolásra, a környezeti körülmény és tervezési sebesség az adott fejlesztés megvalósításakor határozandó meg. A tömbfeltáró lakóutcák szabvány követelményei: Az UT 2-1.201 sz. szabvány szerint mellékút (kiszolgálóút), mely a tervezett módosítást követően is megfelel. Tervezési osztály jele: B.V. Hálózati funkció: c Környezeti körülmény: „C” jelű környezet Tervezési sebesség: 40 km/h Csapadékvíz elvezetés A rendezési terv módosítás nem érinti a csapadékvíz-elvezetés kérdését. Vízellátás – szennyvíz-elhelyezés A rendezési terv módosítás nem érinti a vezetékes ivóvíz-ellátást, a szennyvíz-elhelyezést, a korábbi alátámasztó munkarész előírásai maradnak érvényben. Villamos-energia ellátás A rendezési terv módosítás nem érinti a villamosenergia-ellátást, a korábbi alátámasztó munkarész előírásai maradnak érvényben. Hírközlési javaslat A rendezési terv módosítás nem érinti a hírközlési hálózatot, a korábbi alátámasztó munkarész előírásai maradnak érvényben. Tűzvédelmi javaslat A rendezési terv módosítás nem érinti a tűzvédelem kérdését, a korábbi alátámasztó munkarész előírásai maradnak érvényben. Környezetalakítási javaslat Örökségvédelem A település bármely területe potenciális lelőhelyként kezelendő. A tervi időszakban e téren nem volt változás. A módosítások kis területekre vonatkozóan földmunkákat is feltételeznek. Ebben az esetben nem zárható ki régészeti, örökségvédelmi értékek, leletek előfordulása. Erre vonatkozóan a beépítések során a törvényi előírások szerint kell eljárni. Ez minimálisan régészeti felügyelet igényét jelenti. A rendezési terv módosítása a kulturális örökségvédelem által jegyzett régészeti területeket, és az építészeti örökség részét képező épületeket, építményeket nem érinti. A módosítás nem érint védett településképet, védett településszerkezet. Építészeti karakter Az útkorrekcióval és a HÉSZ módosítással érintett területeken, belterületen, illetve az érintett külterületi részeken a külső kertségi építészeti karakter a jellemző, melyhez jellemzően falusias lakóterületet tartozik. A tervezett módosítások kedvezően befolyásolják a terület illeszkedését a területre jellemző karakterhez. A változtatás a beépítés intenzitását bizonyos építménytípusok esetében növeli, viszont összességében változás nem lesz tapasztalható.

- 27 -



Településvédelmi javaslat • A területfejlesztés elhatározásai a szerkezeti és szabályozási terv alapján biztosítható. • A környezetvédelmi követelmények teljesülése érdekében a szerkezeti és szabályozási terv előírásait be kell tartani, illetve a beépítés es környezethasználatot az elvárható legjobb technika alapján kell megvalósítani. • A terület csak teljes közművesítettséggel, a beépítési szintek kialakításával és a belső közlekedési rendszer megvalósításával építhető be. • A terület beépítése során törekedni kell a felszín morfológiai sajátosságainak maximális megőrzésére, a 18/2010. (V. 13.) NFGM rendeletben előirt biológiai aktivitásértek megtartására, illetve a tájértékek szinten tartására. • A kijelölt építési övezetben a 3 ha-t meghaladó területeken a beépítés és használat engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. rendelet 3. sz. melléklet (131., 140., 84 pontjai), illetve a 84., 85. pontok szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. • Az övezet területen gazdasági tevékenységek csak a környezetvédelmi előírások betartásával működhetnek, környezetzavaró telekhasználat, illetve tevékenység nem engedélyezhető. A felmerülő környezetvédelmi igényeket, követelményeket az övezeten, vagy az ingatlanon belül kell biztosítani. • Az ingatlanok, utak es parkolók fásítását a biológiai aktivitásértek biztosítása szemszögéből kell megvalósítani. A területen csak szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatok el, vagy táplálhatok befogadóba. Zöldfelületi rendszerek Nyírtelek – a város szerkezetéből adódóan – a települési területben elszórtan, szigetszerűen helyezkednek el. Rendszerré szerveződésüket, kapcsolódásaikat utcák zöldfelületei (hangsúlyos utcafásítások) mellett jelentős zöldfelülettel rendelkező magánterületek, intézmények kertjei jelenleg is jelentős részben biztosítják. A terv szerinti háromszintű növényállománnyal, fejlesztésekkel, utcafásításokkal rendszerük kiegészül, melyek a belterületi zöldfelületi rendszer fő elemei. Elsősorban rekreáló és pszichikai hatásuk, városképformáló, városesztétikai jelentőségük nagy. Kondicionáló hatásuk-növényállományuk függvénye. Biológiai aktivitásérték A településrendezési terv módosítás során, a terület-felhasználás nem változik, ezért a biológiai aktivitásérték sem fog változni, azaz szinten tartása megoldott.

- 28 -



A város rendezési terve módosítása a fenntartható-fejlődés szempontjai szerint A fenntartható fejlődés biztosítása „A fenntartható fejlődés mai értelmezése az ENSZ „Környezet és Fejlődés Bizottságának”, az úgynevezett Brudtland Bizottságnak az 1987-ben közzétett „Közös jövőnk” című jelentése már nem a „nulla növekedésről”, hanem a fejlődés harmonikusságáról beszél. Megfogalmazása szerint: „A harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségeitől.” Ehhez olyan technológiákat kell bevezetni, melyek kímélik a környezetet és a nem pótolható energiakészletek felhasználásában a jelen igényei mellett figyelembe kell venni a jövő igényeinek kielégíthetőségét is.” „A fenntarthatóság egyszerre követeli meg a városok környezetszennyező hatásainak jelentős csökkentését, a városi hagyományos értékek, a városi örökség védelmét (az épített környezet, közterek, zöldterületek, a városok körüli kultúrtáj védelmét) és igényli a modernizációt, a jelentős fejlesztéseket.” A káros környezeti hatások eltérő térségi nagyságrendekben értelmezhetők: • globális szint • regionális szint • helyi, települési szint I. Nyírtelek Város esetében a globális szintet az OTrT alapján, a városnak az azzal való egyezőségével lehet biztosítani. A regionális szintet ma már a – Kistérségi koncepció hiánya mellett – Megyei Területrendezési tervvel lehet értelmezni. A Megyei Hosszútávú Koncepciónak a térséggel együtt Településrendezési terv is eleget tesz. Ezek szerint a város elsősorban lakóterület, a Nyíregyházi Kistérség tagja, fontos települése. II. A kialakult településszerkezet megtartása és óvatos továbbfejlesztése a meglévő települési épített értékek védelme, a terep adta adottságok, a kultúra megőrzése mellett terepet ad a terv a mai kor adta új technológiák kiépítésének (pl. környezethasználat előtérbe kerülése a szabadidő aktív figyelembe vétele mellett, a motorizáció fejlődéséből eredő káros jelenségeinek csökkentése, a kerékpárutak kiépítése, a teljes közművesítés biztosítása). Mindezt a települési-térségi összefogás segítségével kell megoldani. III. A meglévő közterek megújult és humanizált használatával, a közterek felértékelése valósul meg. IV. A város kialakult terepviszonyai megtartásával a mélyebb területek egy részén a felszíni víz megtartásával jóléti többes hasznosítás valósul meg. A közeli erdősült területek meglévő kiránduló-turisztikai használata megmarad, az erdős területek növekednek. „A fenntarthatóság a településtervezés vonatkozásában a települési környezeti állapotok kérdésköre, a területek terhelhetősége kapcsán merül fel a leggyakrabban. A légszennyezés, a zaj egy adott területen még megengedhetőnek tartott határértékei pontosan számszerűsíthetők, és egyre kifinomultabb technikák állnak a tervezés rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő szabályozással ezek között a keretek között legyen tartható a környezet szennyezettsége. Más azonban a helyzet a beépítés intenzitásával, sűrűségével, mely nem rendelkezik az előbbiekhez hasonló számszerűsített, pontos és számon kérhető normatív értékekkel. „ 2 Nyírtelek Város területén a terv az átmenő országos főutaknak a települési terület súlypontjában való szükséges kivezetéssel, az autópályára csatlakozás lehetőségével, közlekedési csomópontok kiépítésével számol. Ezzel a várostesten ma áthaladó gépjárművek területileg szétosztva, illetve a lakóterületek zavarása nélkül tudnak Nyírtelken áthaladni az M3-as autópálya felé. A kialakult területhasználatok megmaradnak, a területek intenzív kihasználását a szintterületi mutatók csökkentésével lehet biztosítani. „A fejlődés fenntarthatósága szempontjából a környezetvédelem fogalomköre a fentiek megtartása mellett folyamatosan bővült, jelentősen meghaladva a környezetvédelmi ágazati megközelítéseket. A 80-as évek közepétől egyre gyakrabban jelent meg a környezet minőségének a társadalmi harmóniával való összekapcsolása. Ha ugyanis a társadalmat jelentős érdekkülönbségek tagolják, etnikai konfliktusok, vagy átjárhatatlan műveltségi különbségek osztják meg, nagyfokú szegénység sújtja, az egyes csoportok egymással szögesen ellentétes környezeti igényei nem teszik lehetővé a környezet fenntarthatóságával való foglalkozást. Sőt a kirobbanó társadalmi konfliktusok jelentős környezet rombolással is járhatnak. Ugyanígy fontos az életminőség szempontjából a gazdaság teljesítőképessége, a gazdasági fejlődés biztosítása. A környezet ügye így szorosan kötődik a települési társadalom és a gazdaság állapotához.” Gömöry János–Hübner Mátyás–Tóth Zoltán: A településfejlesztés és rendezés tervezése - 29 Nyírségterv Kft. Cím: 4431. Nyíregyháza, Nyíregyháza, Mackó u. 6. ; Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. 2

Tel/fax:42/421Tel/fax:42/421-303; 303; E-mail:: mail:: nyirsegterv@nyir [email protected] nyirsegterv.tsegterv.t-online.hu


Nyírtelken sem a vizsgálatok, sem a megtartott lakossági fórum nem tártak fel jelentősebb társadalmi érdeksérelmet, és az egyeztetések során ilyen nem vetődött fel. A város szerkezete a terv távlatában is megtartja a történelem során kialakult többutcás jellegét. A központ is a települési főút mentén lévő tengelyre szerveződik. A lakóterületek a centrumból kifelé haladva intenzitásukat tekintve csökkenő mértékűek. Az átlagos termőföld a nem uralkodó mértékű mezőgazdasági ágazatnak a továbbiakban már nem ad olyan mértékű prioritást, mint a története során korábban volt. A rosszabb minőségű földeken gazdasági használatot, erdősítést, így az erdőgazdálkodást és a vadászatot pl. teszi lehetővé. „Településeink épített környezeti világának fenntarthatósága egyszerre jelenti a hagyományos értékek megőrzését és a modernizációs elemek megjelenítését. A fejlődés fenntarthatóságának feltétele a két oldal egyensúlyi helyzetének biztosítása, amelynek során egyszerre kell érvényesíteni a gazdasági, a szociális és a környezet esztétikai minőségéhez kötődő érdekeket. A települési épített környezet fenntartható fejlesztése csak ezt a hármas követelmény rendszert egyszerre kiteljesítő folyamatos, környezettudatos településtervezéssel biztosítható. „ A város fejlesztése során a régészeti területek további védelmét előnybe részesítettük. A területnek a biológiai aktivitási értéke nem változik. „A mai hazai településtervezésnek azonban egyszerre több, a tervezést érintő kihívással kell szembenéznie, melyek értelemszerűen a település fejlődésének fenntarthatóságát is érintik….Meg kell birkózzon a rövid távú gazdasági érdekek és a komplex hosszú távú, a fenntartható fejlődést biztosító érdekek konfliktusával, miközben a döntési pozícióban lévő önkormányzatok is rövid távú gazdasági kényszerhelyzetben vannak. Egyensúlyi helyzetet kell teremtenie a szabályozandó és a fejlesztők szabad döntési kompetenciájában hagyott kérdések között, miközben a gyakorlat a szélsőségek között ingadozik. A lokális érdekek érvényesítése mellett érvényesítenie kell a települést érintő külső érdekeket…” A települések fenntartható fejlődése a társadalmi problémák kezelésén túl, az urbanisztikai szakterületet érintően a hazai gyakorlatban is megköveteli a településszerkezet és a terület-felhasználások fejlesztésének a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő fejlesztését és a különböző meglévő értékek védelmét, kedvező állapotba hozásukat. Ez utóbbi körben célszerű kiemelni • kulturális örökség, az épített környezet értékeinek védelmét, • természeti értékek védelmét és • környezet védelmét. Összegzés A város környezetstruktúrája egyenlőtlen fejlődést mutat mind az infrastruktúra, mind a gazdasági szféra környezetvédelme tekintetében, viszont a környezetvédelem kérdése minden tekintetben az első szempontok között szerepel. Új felületi terhelő tényezőként jelentek meg a nagyobb gazdasági célú épületek, üzemek, melyeknek a környezeti állapotot befolyásoló helyzete az elkövetkező években stabilizálódik. A közlekedés dominánsan az első számú légszennyezővé lépett elő a tervezési területen is. Az új terület-felhasználás eredményeként a forgalom intenzitása alapvetően nem változik – legfeljebb összetétele – a korábban tervezetthez képest, tehát környezetvédelmi szempontból is támogatható a módosítás. A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határértéket meghaladó terhelése az adott környezetben az elviselhető határon belül növekszik. A védett területek terhelése elkerülendő. Az egyes szabályozási területek környezetvédelmi igényeit, követelményeit az adott területre vonatkozó előírások betartása révén kell biztosítani. Az egyes területek, tevékenységek esetlegesen szükséges monitoring igényét az engedélyes tervekben kell megadni. A levegőminőség megőrzése érdekében az építés területen a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és légszennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. A levegőminőség megőrzése/javítása érdekében biztosítani kell a tervben javasolt zöldterületi arányt, az övezeti (és ingatlan) határok védőfásítását. A területen csak a törvényben előírt légszennyezési határértékeknek megfelelő emissziójú tevékenységek és területhasználatok engedélyezhetők. Melléklet: Melléklet: TT-cs, TT-m - 30 -


NYÍRTELEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK ÉVI MÓDOSÍTÁSA II. ÜTEM

Recommend Documents