NYÍREGYHÁZI FİISKOLA
SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLİSÉGÉNEK ELİSEGÍTÉSÉRE (a Szervezeti és mőködési szabályzat 28. sz. melléklete)
2008.
A Nyíregyházi Fıiskola Szenátusa a fogyatékossággal élı hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl a 2005. évi CXXXIX. tv. a felsıoktatásról és a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések alapján a következı szabályzatot alkotja: Általános rendelkezések 1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Nyíregyházi Fıiskolán tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonnyal rendelkezı mindazon magyar állampolgárságú hallgatókra, akik a hatályos jogszabályok alapján fogyatékossággal élıknek minısülnek. (2) A szabályzatban biztosított lehetıségek, feltételek, kedvezmények – megszorítás és kivétel nélkül – a nem magyar állampolgárságú hallgatókat is megilletik. (3) A szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek, támogatásuknak és fizetési kötelezettségeiknek, fegyelmi és kártérítési ügyeiknek intézésére vonatkozóan az általános szabályzatokban megfogalmazottak az irányadóak, így fellebbezési és jogorvoslati ügyeikkel is a HAJOB-hoz fordulhatnak. 2. § (1) E szabályzat alkalmazásában fogyatékossággal élı hallgató az, aki hallás-, látás- és mozgássérült, beszédfogyatékos, pszichés fejlıdési zavara miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint autista. (2) A 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés értelmében a fogyatékossággal élı hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy idıszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (3) Amennyiben a jelentkezı fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására. A középfokú tanulmányokat folytató, felsıfokú tanulmányok megkezdése elıtt álló tanulóknak rendelkezniük kell a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleményével. (4) Szakértıi: vizsgálat, szakértıi vélemény kiállítása - hallássérültek esetében szakértıi véleményt a hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság állíthat ki. - látássérültek esetében szakértıi véleményt a Látásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság állíthat ki. - mozgássérültek esetében szakértıi véleményt esetében a Mozgásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság állíthat ki. - beszédfogyatékosok esetében szakértıi véleményt a Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság állíthat ki. - pszichés fejlıdési zavar esetében a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság megállapítása a fıvárosi, megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságok feladata. (5) A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követıen keletkezett fogyatékosság igazolása: - amennyiben a fogyatékosságot késıbb (nem a közoktatási tanulmányok alatt) állapították meg, a fogyatékosság megállapítására és igazolására hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfıorvosa, látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelı szakfıorvosa, a beszédfogyatékosság és
pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén kizárólag az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által közzétett, e területen mőködési engedéllyel rendelkezı, a hivatalos szakértıi listán szereplı, igazságügyi szakértık álltal kiadott és bélyegzıvel ellátott igazolás fogadható el. - a beszédfogyatékos,hallássérült, látássérült, mozgássérült utólagosan akkor tekinthetı fogyatékosnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében állt elı a fogyatékossága. - amennyiben fogyatékossággal élı, nem magyar állampolgár jelentkezik magyarországi felsıoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen fogyatékosságot igazoló, Magyarországon kiállított igazolást, szakvéleményt kell beszereznie. A fogyatékossággal élı hallgatók esélyegyenlıségét biztosító testületek és személyek feladata, hatásköre 3. § A Szenátus: - elfogadja, illetve módosítja a fogyatékosokra vonatkozó fıiskolai szabályzatokat, szolgáltatásokat és kedvezményeket. - a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban a képesítési követelményektıl részben eltérı képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményeket határoz meg és fogad el. 4. § A kar: - a szabályzat általános rendelkezései mellett elfogadhat, illetve meghatározhat kari kiegészítı szabályzatot, mely a fogyatékossággal élı hallgatók speciális, kari helyzetébıl adódhat (így pl.: gyakorlati képzés, terepmunka követelményrendszere), - biztosíthat személyi és technikai segítséget, szolgáltatásokat és támogatást, - egy személyt delegál a fıiskola Esélyegyenlıségi és Fogyatékossággal Élı Hallgatókat Segítı Bizottságba, - a Tanulmányi és Felvételi Osztállyal együttmőködve, a beiratkozást követı 30 napon belül a karon hallgatói jogviszonyban lévı fogyatékos hallgatókról statisztikai adatokat juttat el az intézmény fogyatékosokat segítı bizottságának, - részt vesz a fogyatékossággal élık kari, tanszéki, intézeti és oktatói/tanári feladatainak elvégzésében, végrehajtásában és ellenırzésében. 5. § A Hallgatói Önkormányzati Testület: - a szabályzat általános és kari rendelkezéseire javaslatot tesz, - egy tagot delegál az Esélyegyenlıségi és Fogyatékossággal Élı Hallgatókat Segítı Bizottságba, - részt vesz a fogyatékossággal élı hallgatók esélyegyenlıségét biztosító feltételek megvalósításában a hallgatói bizottságok és hallgatók bevonásával. Segíti a hallgatói „személyi segítık” kiválasztását. 6. §
A Diákjóléti Albizottság: - összehangolja a fogyatékossággal élıkre vonatkozó támogatási felhasználásának lehetıségeit, szabályszerőségét intézményi és kari szinten.
rendszer
7. § A rektor: - dönt a fogyatékossággal élıket érintı szabályok megsértése miatti panaszokról, - a fogyatékossággal élı hallgatók segítésére az intézményi koordinátor személyére és a Szenátus felé bizottság kijelölésére javaslatot tesz, - dönt a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az intézmény által biztosított technikai és személyi segítségrıl, szolgáltatások igénybevételérıl és térítésérıl. 8. § Az oktatási rektorhelyettes: - javaslatot tesz a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat fogyatékossággal élı hallgatókat érintı módosításaira, - engedélyezi és biztosítja a fogyatékossággal élık elméleti és gyakorlati vizsgájára vonatkozó speciális követelmények, eszközök megvalósítását, használatát, - segíti az oktatók/tanárok jogszabályokban és szabályzatainkban meghatározott (a fogyatékossággal élı hallgatók számára) kötelezettségeinek végrehajtását. 9. § Esélyegyenlıségi és Fogyatékossággal Élı Hallgatókat Segítı Bizottság (EFSB): - a fogyatékossággal élı hallgatók nem tanulmányi ügyeket érintı kérelmeinek elbírálását és javaslattételét végzi, - meghatározza az intézmény által biztosított anyagi, technikai és személyi segítség formáit, az akadálymentes környezet és az esélyegyenlıség megvalósítását, - javaslatot tesz az intézményi bizottságoknak a hallgatókra vonatkozó, a fogyatékossággal élıket érintı szabályok kialakításához, illetve annak módosításához, - javaslatot tesz a fogyatékossággal élı hallgatók normatív támogatásának felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, - személyes kapcsolatot tart és segíti a fogyatékossággal élı hallgatókat a tanulmányok és vizsgák során elıforduló problémák megoldásában. Karok szintjén – kari koordinátorok bevonásával – konzultációs lehetıségeket biztosít a hallgatók tanulmányi munkájának segítésére, - speciális elıkészítı és felzárkóztató programokat kezdeményezhet – fogyatékossággal élı hallgatók számára – intézményi és kari szinten, - a pályázati lehetıségeket figyelemmel kíséri, pályázatokat készít és koordinál. A fogyatékossággal élı hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetıségek biztosítása, illetve szorgalmi idıszakban a fogyatékossággal élı hallgatók által igényelt konzultációs lehetıségek megszervezése.
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİK esélyegyenlıségét biztosító feltételek – fogyatékossági területenként 10. § Az intézménynek folyamatosan biztosítani kell a fogyatékossággal élı hallgatók teljes akadálymentes környezetének kialakítását (fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés). (1) Az intézménynek mozgás-, hallás- és látássérült hallgatók esetében vizsgák, számonkérések folyamán – a hallgató kérésére – „személyi segítıt” kell biztosítani. A személyi segítség egyik formája a szaktanári konzultációk lehetısége is, melyet a hallgató kérésére az EFSB koordinál. (2) Az esélyegyenlıség megvalósításához a fıiskola mentálhigiénia, pszichológia tanácsadó rendszert, segítı személyeket is mőködtethet az EFSB javaslata alapján. (3) A „személyi segítség” (mely oktató és hallgató is lehet) a következı területeken adhat segítséget: - közvetlenül a tanulmányokhoz kapcsolódóan (írás, kommunikáció, közlekedés terén, egyéni konzultáció), - a mindennapi életvezetésben nyújtott segítség, gondozás, - mentálhigiéniás, pszichológiai feladatok.
Mozgáskorlátozott hallgatók segítése 11. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben elıírt (az akadálymentesítés méretezései követelményei) követelményeket az intézménynek biztosítani kell. (2) Folyamatosan el kell érni a „lakóotthonos” lakhatási forma kialakítását, mely az intézmény kollégiumában került megvalósításra. (3) A Fıiskola területén mőködı önkiszolgáló szolgáltatások (étterem, büfé stb.) használatában a segítségadást, a hozzáférhetıséget el kell érni a mozgáskorlátozott hallgatók számára is. (4) Az intézménynek az Esélyegyenlıségi és Fogyatékossággal Élı Hallgatókat Segítı Bizottság (EFSB) javaslatára biztosítani kell a mozgásfogyatékos hallgatók részére olyan speciális eszközöket, mely az elıadók, tantermek, gyakorlati helyek biztonságát növeli és segíti a tanulmányi munka megvalósítását. Pl.: csúszásgátló lap, dönthetı asztallap, laptartó állvány, kerekesszékkel megközelíthetı asztal, számítógép stb. (5) Az intézmény oktatási rektorhelyettese – az EFSB javaslatára és a hallgató kérésére – engedélyez továbbá olyan technikai segítséget, illetve szolgáltatást, melyet a hallgató használhat tanulmányai folyamán (pl.: diktafon, speciális toll, ceruza stb.).
Hallássérült hallgatók segítése 12. § (1) Az intézménynek vizsgáztatás, ellenırzés alkalmával biztosítani kell a vizuális szemléltetés lehetıségét: értelmezı szótár, kalkulátor, számítógép, vagy más segédeszköz használatát.
(2) Az intézmény oktatási rektorhelyettese – az EFSB javaslatára és a hallgató kérésére – engedélyezhet a szorgalmi idıszakban, elméleti és gyakorlati órákon olyan segédeszközöket, melyek segítik a tananyag jobb megértését. (3) A hallgató kérésére szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetıségét. (4) A súlyosan hallássérült (siket) hallgató a szakértıi bizottság javaslata alapján az idegen nyelvi, nyelvvizsga követelmény alól felmentést kaphat. (5) Aki a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, szakértıi bizottság javaslatára felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga alól. (6) A hallgató kérésére – szóbeli vizsgáztatás esetén – jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani. (7) Vizsgáztatáskor, ellenırzéskor – vagy a hallgató külön kérésére – az érthetıség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejőleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni, biztosítva a vizuális szemléltetést. (8) Szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idınél hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani.
Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgatók segítése 13. § (1) Az írásbeli vizsgák, számonkérések esetén – a látássérülés mértékétıl függıen – az intézménynek biztosítani kell speciális technikai eszközöket: magnetofon, megvilágító és nagyító berendezések, számítógép fejhallgatóval és programmal ellátva. (2) Az intézmény a hallgató eddigi tanulmányai alatt is használt segédeszközök használatát engedélyezze (pontírógép, számítógép Braille-kijelzıvel és különbözı programokkal, fülhallgatóval, beszélı zsebszámoló, latin betős írógép, speciális szemüveg, teleszkóp, speciális füzet, írólap). (3) A hallgató kérésére az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetıségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell. (4) Súlyos látásfogyatékosság, vakság esetén nehézséget okozó tantárgy helyett – a hallgató kérésére – egy másik tantárgy választhatóságát is biztosítani kell az „A” típusú tárgyak esetében is. (5) Aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. (6) A fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól a hallgató kérelmére felmentés adható, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése más feladatok teljesítésével helyettesíthetı. Az ügyben a hallgató kérésére – szakvéleménnyel igazolva, az EFSB javaslata alapján – a Fıiskola Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottsága hozza meg döntését. (7) A hallgató mentesíthetı a geometriai, szerkesztési feladatok és laborgyakorlatok alól, de szóban a szabályok, illetve a gyakorlati anyag elméleti ismerete nekik is tanulmányi kötelezettséget jelent. (8) Vizsgáztatás, ellenırzés folyamán a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történı hozzáférhetıségét, megfelelı világítást, személyi segítıt biztosítani kell. Szükség esetén a nem fogyatékossággal élı hallgatók esetében megállapított felkészülési idınél hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani.
Más fogyatékosok segítése 14. § (1) Súlyos beszédhibás hallgató esetén – egyéni kérésre az EFSB javaslata alapján – az intézmény engedélyezi speciális eszközök használatát írásbeli vizsgákon, ellenırzéseken (pl.: számítógép, kalkulátor). (2) Diszlexiás, diszgráfiás hallgató számára szóbeli és írásbeli vizsgák esetén biztosítani kell speciális, a számonkérést segítı eszközök (pl.: írógép, számítógép, helyesírási szótár és program, értelmezı szótár, szinoníma szótár) használatát. Az intézmény oktatási rektorhelyettese engedélyezi a hallgató tanulmányai során eddig használt segédeszközöket (pl.: mechanikus manipulatív eszközök, táblák, kockák). (3) Súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetıséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élı hallgatók esetében megállapított felkészülési idınél hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani. Szükség esetén beszédlassító készüléket is használhat. (4) A diszlexiás-diszgráfiás hallgató: a) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet, b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) részére írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élı hallgatók esetében megállapított felkészülési idınél hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani, e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl.: írógép, helyesírási szótár, értelmezı szótár, szinoníma szótár), g) ha fogyatékossága miatt nem nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. (5) A diszkalkuliás hallgató számítási feladatok alól felmentést kaphat. A vizsgák alkalmával engedélyezhetó mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázato, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idıt lehet számára biztosítani. (6) A diszlexiás hallgató szóbeli vizsgáján összefüggı, átfogó kérdések helyett konkrét, rövidebb kérdéseket használjon a vizsgáztató tanár. (7) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a 11-14. §-okban meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (8) A 11-14. §-okban a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idı a nem fogyatékossággal élı hallgatók esetében megállapított idıtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg.
Záró rendelkezések 15. § Jelen szabályzatot a Nyíregyházi Fıiskola Szenátusa az I/2-2/83/2008. (június 24.) számú határozatával, 2008. július 1-jei hatállyal elfogadta. Ezzel egyidejőleg a Fıiskolai Tanács I/2-2/53-4/2003. (február 25.) sz. határozatával elfogadott Szabályzat hatályát veszti. Nyíregyháza, 2008. június 24. A Szenátus nevében:
Dr. Jánosi Zoltán rektor
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Ki minısül fogyatékossággal élı hallgatónak?
A hallássérültek A hallásfogyatékosság állapot jellegő, organikus, illetve funkcionális elváltozás. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van és ezt audiológiai állomás igazolta. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezık nem minısülnek sajátos nevelési igényőnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettıl eltekintve ép hallók, nem minısülnek érzékszervi fogyatékosnak. A nagyothallók - hallókészülékkel vagy anélkül - képesek hallás után kommunikálni. Minél súlyosabb a hallássérülés, annál kevésbé tudja összevetni a környezet beszédét és a saját hangmegnyilvánulásait. A hallássérültek támaszkodnak a szájról olvasásra, vagyis követik a beszélı szájmozgását. A siketség élettani szempontból a hangérzékelés teljes hiányát jelenti. Kialakulnak a beszédhibák, jellemzı a furcsa, rekedtes hang és a beszőkült szókincs. Nehézséget jelent a beszéd megértése is. A súlyosan halláskárosult hallgatók a "siketek" általában nem képesek a nyelvi kommunikációra, számukra a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítése igen nehéz feladat. Nem hallják az elıadó által elmondottakat, jeltolmács segítségére szorulnak. A könyvekre, jegyzetekre szorítkozva tudnak felkészülni a vizsgákra. Azok a hallgatók, akiknek enyhébb a halláskárosodásuk, "nagyothallók", fogyatékosságuk mellett is képesek az érthetı beszéd megtanulására, a kommunikációra, és a választott szakterületük képesítési követelményeinek teljesítésére. A látássérültek
Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülés legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek. A látásveszteség kialakulhat már csecsemıkorban, vagy a késıbbi életszakaszokban, de gyakori a balesetben elvesztett látássérülés is. Vakoknak nevezzük azokat, akiknek látásteljesítménye nulla, még a fényt sem érzékelik. Szembetőnı a bizonytalan, lassú járás, a közlekedésben segítségükre van a fehér bot vagy a vakvezetõ kutya. Aliglátóknak nevezzük azokat, akik látásteljesítménye 0,01-0,1 között van (ép látás: 1) Aliglátók (fényérzékenyek, ujjolvasók,), akiknek szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-ig terjed és a Csapody VII. olvasópróba eredménytelen, valamint, akiknek a látásteljesítménye több 0,1-nél, de látóterük 20°-nál szőkebb, szembetegségük súlyos fokú. Akik nagy tárgyak foltjait tudják csak érzékelni és lokalizálni, gyakorlatilag vakoknak tekinthetık. Számukra a tapintó (Braille) olvasás és írás lehet a tanulás és a mővelıdés eszköze.
Gyengénlátóknak nevezzük azokat, akik látnak ugyan, de nagyon rosszul, esetenként homályosan. A gyengénlátóknak szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-0,33 közötti, vagy több (0,4-0,5), de látóterük 20°-°nál szőkebb, valamint akiknek 0,1 alatt van a látásélességük, de optikai segédeszközök segítségével a Csapody VII. olvasópróbának megfelelnek. A mozgássérültek
A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a késıbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzıje a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek. A mozgássérültek - a sérülés fokának megfelelıen - mankót, botot, járókeretet, vagy kerekesszéket használnak. A mozgássérültek nagy része egyáltalán nem tud egyedül közlekedni, csak segítséggel. A tanulmányok végzése szempontjából lényeges, hogy a tananyag elsajátítása terén nincs leküzdhetetlen akadály. A beszédfogyatékosság
A beszédakadályozottság egyik legjellemzıbb jele, ha hiányzik, vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentısen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogást. Késıbb ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elı, mint diszlexia, diszgráfia. A korábban diagnosztizált ún. maradványtünet nem minısíthetı fogyatékosságnak. A pszichés fejlıdési zavarai miatt a tanulási folyamatban akadályozott jelentkezık
Az értelmi fogyatékosság megállapítása, az autizmus -gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerısített - megállapítása, a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság megállapítása a fıvárosi, megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságok feladata. Többletpontra az enyhén, a közepesen és súlyosan értelmi fogyatékos tanulók nem jogosultak. A pszichés fejlıdés zavarai: − − − − − − − −
Meghatározott olvasási zavar ( diszlexia) Az írás zavara ( diszgráfia ) Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) Az iskolai készségek kevert zavara Gyermekkori autizmus Atipusos autizmus Asperger-syndroma Nem-meghatározott pervazív (átható) fejlıdési zavar
A viselkedés és az érzelmi hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülıkorban jelentkezı zavarai : − Az aktivitás és figyelem zavarai − Hyperkineticus magatartászavar
2. számú melléklet
ADATLAP (A BEIRATKOZOTT HALLGATÓK ESÉLYEGYENLİSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ) FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ HALLGATÓKNAK ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK, MENTESSÉGEK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Név: ………………………………………………………………… Anyja neve: ………………………………………………………… Születési hely, idı: …………………………………………………. Levelezési címe: …………………………………………………… Telefonszáma: ……………………………………………………… E-mail címe: ……………………………………………………….. Kar, szak, évfolyam: ……………………………………………….. Tagozat: nappali, levelezı: ………………………………………… Kérjük, hogy válaszait a sorok elıtti négyzet beikszelésével adja meg, s mellékelje jogosultságát igazoló orvosi szakvéleményt/véleményeket. (a kitöltött nyomtatványt és az orvosi papírokat kérjük Hallgatói Esélyegyenlıségi Irodába leadni) Hallássérült Jellege és mértéke: Igénybe vehetı kedvezmények: szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga lehetısége, nyelvvizsga alól felmentés (csak súlyosan hallássérült esetében), felmentés az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga alól, szóbeli vizsga esetén jelnyelvi tolmács biztosítása, vizsgakérdések, tanulmányi feladatok közlése szóban és írásban is, segédeszközök biztosítása (sorolja fel mire lenne szüksége): a szokásos felkészülési idınél hosszabb felkészülési idı biztosítása, Látássérült Jellege és mértéke: Igénybe vehetı kedvezmények: írásbeli vizsgák helyett szóbeli vizsga, illetve írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök biztosítása (sorolja fel mire lenne szüksége): felmentés a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga alól, gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve a gyakorlat teljesítése más módon, mentesség geometriai, szerkesztési, felismerési, stb. feladatok alól, illetve ezek teljesítése szóban, kérdések, tételek, vizsgakérdések, tananyagok biztosítása hanghordozókon, elektronikus adathordozókon, megfelelı világítás, személyi segítı biztosítása,
segédeszközök biztosítása (sorolja fel mire lenne szüksége): a szokásos felkészülési idınél hosszabb felkészülési idı biztosítása. Mozgássérült Jellege és mértéke: Igénybe vehetı kedvezmények: akadálymentes környezet, gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve a gyakorlat teljesítése más módon, számonkérési feladatok teljesítése tetszılegesen szóban vagy írásban, mentesség geometriai, szerkesztési, feladatok alól, illetve ezek teljesítése szóban, írásbeli feladatok megoldásánál speciális kellékek, eszközök biztosítása (sorolja fel mire lenne szüksége): a szokásos felkészülési idınél hosszabb felkészülési idı biztosítása. Beszédfogyatékos Jellege és mértéke: Igénybe vehetı kedvezmények: szóbeli számonkérési feladatok teljesítése írásban, felmentés az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga alól, szükség szerint jelnyelvi tolmács biztosítása, vizsgakérdések, tanulmányi feladatok közlése írásban is, a szokásos felkészülési idınél hosszabb felkészülési idı biztosítása. Tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Jellege és mértéke: Igénybe vehetı kedvezmények: írásbeli vizsgák helyett szóbeli vizsga, részleges felmentés a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga alól, írásbeli feladatokhoz számítógép használata, számonkérésekhez speciális eszközök biztosítása (sorolja fel mire lenne szüksége): felmentés számítási feladatok alól -diszkalkuliás hallgató-, illetve mindazon segédeszközök használata amelyekkel tanulmányai során már dolgozott (például: számológép, táblázatok, konfigurációk, mechanikus és manipulatív eszközök), a szokásos felkészülési idınél hosszabb felkészülési idı biztosítása.
.............................................. hallgató Nyíregyháza, 2008. .............
