NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA az SzMSz 13. sz. melléklete

NYÍREGYHÁZA, 2012. június 26.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 3 ELSŐ RÉSZ Gazdálkodás a főiskolán............................................................................................................. 4 Általános rendelkezések ............................................................................................................. 4 MÁSODIK RÉSZ A gazdálkodás általános szabályai ........................................................................................... 12 HARMADIK RÉSZ A gazdálkodás rendje ............................................................................................................... 17 NEGYEDIK RÉSZ A gazdálkodás főbb területei.................................................................................................... 28 Pénzügyi és számviteli nyilvántartás, beszámolás ................................................................... 28 Személyi juttatások .................................................................................................................. 30 Munkaadókat terhelő járulékok................................................................................................ 32 Működés – fenntartás ............................................................................................................... 33 Felhalmozás.............................................................................................................................. 35 Vám-, illeték- és költségmentesség .......................................................................................... 36 Pénzforgalom ........................................................................................................................... 37 Fizetési módok ......................................................................................................................... 37 Gazdálkodás az állami vagyonnal ............................................................................................ 41 Belső szolgáltatások ................................................................................................................. 44 Ellenőrzés ................................................................................................................................. 44 ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések................................................................................................................... 45 FÜGGELÉKEK ....................................................................................................................... 46

2

BEVEZETŐ A Nyíregyházi Főiskola Gazdálkodási Szabályzata (a továbbiakban: GSz) szabályozza a főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) rögzített alaptevékenységével kapcsolatos: - gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás), üzemeltetési feladatokat, kötelezettségeket; - az e feladatok ellátása keretében nyújtott szolgáltatásokat; - a tervezésről, az előirányzat felhasználásról, a pénzgazdálkodásról, a beszámolásról (a továbbiakban: gazdálkodás) szóló rendelkezéseket. A fentieken túl segítséget kíván nyújtani a gazdálkodási feladatok ellátásához. A GSz a benne foglalt eljárási rendet a költségvetési szervekre, ezek körében a felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások (a továbbiakban: jogszabály) maradéktalan figyelembevételével rögzíti, betartása alapvető feltétele annak, hogy a Főiskola eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt tervezési, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségének, az állami és a saját vagyon védelmének, a hatékony gazdálkodás követelményének. A jogszabályok felsorolását a Függelék (1) tartalmazza. A gazdálkodás egyes területeiről, feladatairól - ha azok nem a GSz-ban vannak kellő részletezettséggel rögzítve - részletesebb szabályzatok, utasítások, tájékoztatók, intézkedések (a továbbiakban: speciális gazdálkodási szabályzatok) készülnek. A Főiskola által elkészítendő fontosabb dokumentumok felsorolását a Függelék (2) tartalmazza.

3

ELSŐ RÉSZ GAZDÁLKODÁS A FŐISKOLÁN A gazdálkodás jelenti: - a feladatok ellátásához biztosított állami támogatás, és a Főiskola saját bevételei ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését, megszervezését, lebonyolítását; - a feladatok ellátásához rendelkezésre álló javak - helyiségek, eszközök, infrastruktúra, valamint humánerőforrás stb. - feladatarányos elosztását, a feladatváltozásokból következő, illetve a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását; - a jóváhagyott intézményfejlesztési terv támogatását, anyagi, tárgyi feltételeinek kialakítását; - a ráfordítások szükségességének, az erőforrások hatékony felhasználásának ellenőrzését, minősítését, a ráfordítás - eredmény és a kiadás – haszonvizsgálatát, az állami és a saját mindenekelőtt az oktatást, kutatást szolgáló - vagyon megőrzését, gyarapítását. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Főiskola - mint állami felsőoktatási intézmény - önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Állami vagyona van és saját vagyona lehet, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból és más forrásokból származó bevételeivel gazdálkodik. A Főiskola a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait. A feladatainak ellátására, működésére, fejlesztésére szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított intézményi költségvetésben kell előirányozni. A Főiskola saját tulajdonra az általa létrehozott, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettől kapott osztalék, a költségtérítéses képzésből származó bevételének eredménye, a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére, továbbá ingó és ingatlan vagyon adományozása, valamint öröklés révén tehet szert. A Főiskola saját vagyonra - az adományozás és öröklés kivételével - akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. Az Főiskola azonosító adatai: · PIR törzsszám: 329859 · AHT azonosítószám: 230319 · Intézményi azonosító: FI74250 · adóigazgatási szám: 15329853-2-15 · közösségi adószám: HU 15329853 · egységes statisztikai számjel: 15329853854231215 · szakágazati besorolás: 854200 · székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. · felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

4

(2) A Főiskola feladatait alaptevékenységként látja el. Alaptevékenység a feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel - nem haszonszerzés céljából - végzett, az Főiskola Alapító Okiratában rögzített és az SzMSz-ben részletezett tevékenység. A főiskola a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladatai ellátására használja. Az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosítja. (3) A Főiskola kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. (4) A Főiskola alaptevékenységét a jogszabályokban, a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek között végzi. Támogatást meghaladó kiadásai csak saját bevételéből lehetnek. A támogatási előirányzatot meghaladó összegre, illetve a még nem teljesült bevétel terhére kötelezettséget vállalni tilos. (5) Megalapozatlan gazdálkodás, a jogszabályban meghatározott összeget meghaladó tartozásállomány felhalmozása esetén az Államháztartásért felelős miniszter a Főiskolához kincstári biztost rendel ki. A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. A kincstári biztos a Főiskola szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. A Főiskola vagyonkezelő, amellyel állami vagyon vagyonkezelésére az MNV Zrt. vagy annak jogelődje szerződést kötött, továbbá törvény alapján vagyonkezelőnek minősül. A Főiskola a kezelt vagyont rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondása esetén a felmondási idő a felmondás kézhezvételétől számított legalább hat hónap. A felmondás csak tanév végére szólhat. A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a) a Főiskola a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget, b) a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a Főiskolának felróható okból lényeges csökkenés következik be, c) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte, d) amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel a törvényben meghatározott kizáró körülmény.

5

(6) A Főiskola bármely dolog tulajdonjogát vagy gazdálkodó szervezeti részesedését a Magyar Állam javára szerzi meg, kivéve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 123.§ (1) bekezdésében foglalt eseteket. Az állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az MNV Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az MNV Zrt. – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek megbízást adhat. Állami vagyon értékesítésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. döntése alapján kerülhet sor. Az értékesítésre a Főiskola is javaslatot tehet, mint az adott vagyontárgy vagyonkezelője, haszonélvezője vagy használója. A javaslatról az MNV Zrt. hatvan napon belül dönt. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása és annak teljesítése között eltelt idő. Az értékesítéshez a Főiskola és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése szükséges, amennyiben a Főiskola javaslattételére nem került sor. A Főiskola a működéséhez már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére – az ingatlanok kivételével - önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. A Főiskola vagyonkezelésében lévő állami vagyon elidegenítéséhez való hozzájárulás nem tagadható meg, ha az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítják. A Főiskola kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a Főiskola alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is - célra használható fel. A Főiskola kincstári körbe nem tartozó befektetővel végzett közös beruházás esetén jogosult a vagyonkezelésében lévő ingatlant - versenyeztetés nélkül - a befektető használatába adni, vagy arra vonatkozóan földhasználati jogot biztosítani számára. A használati, földhasználati jog átengedése a befektetővel kötött megállapodásban foglalt feltételek szerint, akár ellenérték nélkül is történhet, időtartama azonban a húsz évet nem haladhatja meg. (7) A Főiskola a saját bevételéből az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) hálózatában értékesített állampapírba fektetheti. (8) A Főiskola jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. Az Ftv. rendelkezései alapján a fenti rendelkezés alól kivételt képez az 1/A.§-ban foglalt intézményi társaság, valamint hasznosító vállalkozás alapítása.

6

(9) A Főiskola költségvetéséből támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható valamint kifizetés nem teljesíthető. (10) A Főiskola saját foglalkoztatottai jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének támogatást nyújthat. (11) A Főiskola a Stabilitási tv. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, b) pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és c) garanciát és kezességet nem vállalhat. (12) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve gazdasági társaságban e célból tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez a Kormány engedélyének beszerzése nem szükséges. A hasznosító vállalkozás 3 évnél rövidebb időre nem hozható létre, a Főiskola felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget a Főiskola számára. A Főiskola a jogosultsági körébe tartozó szellemi alkotásokat nem pénzbeli hozzájárulásként könyvvizsgáló által meghatározott értéken adhatja gazdasági társaság tulajdonába. (13) A Főiskola gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, a térítményezés tilos. Bevételt nem lehet sem kiadáscsökkentő tételként, sem korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni. (14) A Főiskola közalkalmazottai, illetve az alkalmazottak vállalkozásai a nem főiskolai feladatokkal összefüggésben igénybe vett intézményi erőforrások (helyiség, eszköz, telekommunikáció, stb.) ellenértékét, illetve szolgáltatások (pl. másolás) díját kötelesek megtéríteni a felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. (15) A Főiskola vállalkozások, egyesületek, alapítványok telephelyéül bejelenteni csak a gazdasági főigazgató javaslatára - hallgatói szervezet esetén a HÖT egyetértésével – a Főiskola rektorának (a továbbiakban: rektor) engedélyével lehet. A GSz hatályba lépése előtt történt bejelentéshez az engedélyt 30 napon belül meg kell kérni. (16) A Főiskola - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot – továbbiakban intézményi társaság - alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része az állami vagyon. Az ilyen társaságok működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó – külön törvényben meghatározott - szabályokat kell alkalmazni.

7

A Főiskola olyan intézményi társaságot hozhat létre, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - a befolyása (részesedése) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. A Főiskola csak olyan intézményi társaságot alapíthat, illetve olyan intézményi társaságban vehet részt, amely nem sérti a Főiskola érdekeit. Nem hozható létre az Ftv 11.§ (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (17) A tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át. (18) Ha a Főiskola szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) gazdasági társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. (19) A Főiskola részvételével gazdálkodó szervezet létrehozása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, a döntéshozatalt követő végrehajtása a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, az előkészítés gazdasági- gazdálkodási kérdéseinek kidolgozása a gazdasági főigazgató feladatát képezi. 2. § (1) A GSz hatálya kiterjed a.) Szervezetileg: - a Főiskola valamennyi szervezeti egységére, szervezetére. b.) A gazdálkodási feladatok szerint: - a decentralizált keretekkel, a Szenátus által jóváhagyott támogatással, illetve/vagy saját bevétellel gazdálkodókra; - centralizált (központilag kezelt) keretekkel gazdálkodókra. A decentralizált, a centralizált kereteket a 6.§ tartalmazza. c.) A személyi kört tekintve: - A főiskolával közalkalmazotti, hallgatói, tanulói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra; - meghatározott esetekben a főiskolával közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre (pl. szerzői jog).

8

3. § (1) A Főiskola, mint gazdálkodó szervezet az alábbi egységekre tagozódik: a) Szervezeti egységek: • Oktatási szervezeti egység (tanszék, intézet) • Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény • Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szolgáltató szervezeti egységek: • Gazdasági Műszaki Főigazgatóság osztályai • Bessenyei Könyvkiadó • Bessenyei Hotel • Campus Kollégium • Integrált Tudáscentrum • Képzési és Továbbképzési Intézet • Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ • Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály • Rektori Hivatal • Belső Ellenőrzési Iroda • Nemzetközi Kapcsolatok Iroda • HÖT • Tuzson János Botanikus kert • Esélyegyenlőségi Iroda • Informatikai Szolgáltató Központ • Virtuális Campus b) A szervezeti egységek meghatározott körét magába foglaló átfogó szervezetek: • Bölcsészettudományi és Művészeti Kar • Gazdasági és Társadalomtudományi Kar • Műszaki és Mezőgazdasági Kar • Pedagógusképző Kar • Természettudományi és Informatikai Kar • Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (2) A szervezeti egység gazdálkodási jogosítványai szerint lehet: a) Gazdálkodási jogkörrel rendelkező gazdasági egység: A 3. § 1/b. pontjában felsorolt átfogó szervezetek és az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt egységek az oktatási szervezeti egység (tanszék, intézet) kivételével. b) Gazdálkodási jogkörrel nem - illetve csak a gazdasági egység vezetője által átruházott ügyekben - rendelkező szervezeti egység a 3 § 1/a. pontjában jelzett oktatási szervezeti egység (tanszék, intézet).

9

4. § (1) A rektor felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a Főiskola számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. (2) A Főiskola az alaptevékenységének ellátásához szükséges gazdálkodási tevékenységét saját gazdasági szervezete - a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság - útján látja el. (3) A Főiskola gazdasági szervezete a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság. A GMF ellátja: a.) a Főiskola előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat, b.) a Főiskola működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat.

a

vagyon

A gazdálkodási döntési jogosítványokkal felruházott egységek vezetőit /ld.3.§.(1)/ a döntések előkészítésében, a vállalt kötelezettségek nyilvántartásában támogatja/ják részben vagy teljes munkaidőben ezzel foglalkozó saját beosztottja/i. A gazdálkodási egységek vezetői felelősek az egység rendelkezésére bocsátott vagyontárgyak célszerű, hatékony használata, megőrzése biztosításáért, az osztott keret, a saját bevétel szervezeti egység által felhasználható része, a személyi juttatásokra fordítható rész és az egyéb keretek szabályszerű, célszerű és hatékony felhasználásáért. A GMF feladatait, szervezeti felépítését a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a GMF és szervezeti egységei, valamint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek, a vezetők és más dolgozók feladat és hatáskörét a GMF ügyrendje tartalmazza. (4) A GMF vezetője a gazdasági főigazgató. (5) A gazdasági főigazgató a Főiskola működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki, üzemeltetési feladatok tekintetében a rektor helyettese. Ebben a feladatkörében általános utasítási és ellenőrzési jogköre van. Feladatait a Főiskola vezetőjének közvetlen irányításával látja el. (6) A gazdasági főigazgató kötelezettségei és jogai: a.) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b.) felelős a gazdasági szervezet által a (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáért,

10

Ezen feladatkörében: a) a Szenátus határozatai alapján a költségvetés és egyéb pénzügyi és anyagi források tervezése, jogszabályban és belső utasításban meghatározott módon való teljesítése, a gazdálkodási egységek gazdálkodásának funkcionális (működésbeli) ellenőrzése; ennek keretében javaslatot készít a következő évi költségvetés elkészítéséhez szükséges irányelvekről, amelyet jóváhagyás céljából a Szenátus elé terjeszt jóváhagyásra, b) elkészíti az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, c) megfelelő szabályozással és felügyelettel az anyagi-pénzügyi eszközök rendeltetésszerű, gazdaságos és célszerű felhasználásának biztosítása, gondoskodás a főiskolai vagyon megőrzéséről, kezelésében lévő épületek, eszközök hasznosításáról, d) a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtása, betartása, illetve az arra vonatkozó intézkedések megtétele, végrehajtásuk ellenőrzése, e) az egész Főiskolára vonatkozóan a bérgazdálkodás rendjének szabályozása, pénzügyi lebonyolításáról való gondoskodás, kinevezési dokumentum ellenjegyzésének szabályozása, f) a Főiskola gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése, követeléseinek érvényesítése, g) a tervezés, a gazdálkodás, a számvitel, az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszer, az ezzel kapcsolatos ügyvitel megszervezése és ellenőrzése, a kötelezettségvállalás rendjének kialakítása, h) a Főiskola és a külön rájuk bízott keretekkel gazdálkodó egységek naprakész pénzügyi nyilvántartásának megszervezése, kérésre az illetékes vezető tájékoztatása, i) gondoskodás a főiskolai beruházások szakszerű megszervezéséről és lebonyolításáról, továbbá a Főiskola épületeinek állagmegóvásáról, szakszerű karbantartásáról, j) minden egyéb olyan gazdasági, műszaki, szolgáltatási és szervezési jellegű feladat ellátása, amivel a rektor megbízza, k) a pénzügyi év lezárása után a Szenátus ülésén beszámol Főiskola előző évi gazdálkodásáról, l) a rektor által meghatározott átruházott hatáskörben kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol, gondoskodik a kiadási kötelezettségvállalási bejelentési kötelezettségről a Kincstár felé, m)a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat értelmében operatívan irányítja a Főiskola munka- és tűzvédelmét, n) irányítja a vagyonvédelmi és a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat, o) irányítja és felügyeli a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét, működését, gondoskodik a FEUVE rendszer időszakos felülvizsgálatáról, p) ellátja a hatáskörébe utalt szabályzatok tekintetében a rendszergazdai feladatokat, gondoskodik azok rendszeres felülvizsgálatáról, a jogszabályból eredő változások átvezetéséről, illetve a Főiskola főtitkára útján a Szenátus elé terjesztéséről jóváhagyás végett. (7) A gazdasági főigazgató feladatainak ellátása során együttműködik az illetékes szervezetekkel és vezetőkkel. (8) A gazdasági főigazgató felelőssége nem érinti a rektor, illetve az egyes ügyekért felelős vezetők, közalkalmazottak felelősségét.

11

MÁSODIK RÉSZ A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 5.§ (1) A Főiskola gazdálkodásának alapja, az EMMI által jóváhagyott „Főiskolai elemi költségvetés”. A Főiskola elemi költségvetésének előirányzati keretszámait az EMMImint felügyeleti szerv - a Magyarország éves költségvetésében elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagyja. Az elemi költségvetés magába foglalja: a) a Főiskola azonosító adatait és feladatait, valamint a költségvetési évre vonatkozó ún. költségvetési alapokmányt, b) a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, c) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti, szakfeladatonkénti (az azonos szakmai tevékenységgel összefüggő előirányzatok) részletezését, d) a személyi juttatásokat és a létszámösszetételt, e) a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat. (2) A kiemelt előirányzatok (a költségvetési törvény szerinti részletezésben) KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK (előirányzati főösszeg) 1. Működési kiadások: 1.1. személyi juttatások 1.2. munkaadókat terhelő járulékok 1.3. dologi kiadások 1.4. ellátottak pénzbeli juttatásai 1.5. támogatás értékű működési kiadások 1.6. egyéb működési célú pénzeszközátadások, kiadások 2. Felhalmozási kiadások: 2.1. Intézményi beruházási kiadások 2.2. Felújítási kiadások 2.3. Támogatás értékű felhalmozási kiadások 2.4. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3. Kölcsönök BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK (előirányzati főösszeg) 1. Működési bevételek: 1.1. költségvetési támogatás 1.2. működési bevételek 1.3. kamatbevételek 1.4. támogatásértékű működési bevételek 1.5. egyéb működési célú pénzeszköz átvétel 1.6. előirányzat maradvány 2. Felhalmozási bevételek: 2.1.Támogatásértékű felhalmozási bevételek 2.2. Egyéb felhalmozási bevétel és pénzeszköz átvétel 3. Kölcsönök visszatérülése 12

(3) A funkcionális előirányzatok: a. Hallgatókkal kapcsolatos előirányzat A felsőoktatási törvényben meghatározott hallgatói juttatások fedezete a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag finanszírozott képzésben részt vevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám megállapításának rendjét, valamint a felhasználás jogcímeit a Kormány határozza meg. b. Képzési és fenntartási előirányzat részei: • • •

képzési támogatás, tudományos célú támogatás, fenntartási támogatás.

A képzési támogatás a külön kormányrendeletben részletezett, a felsőoktatási intézmények szakjaihoz, szakcsoportjaihoz tartozó államilag finanszírozott számított hallgatói létszám és oktatási normatívák szorzatával megállapított támogatás összege. A tudományos célú támogatás a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, valamint a kutatók számított létszáma és a külön kormányrendeletben szereplő tudományos normatívák szorzatával megállapított támogatás összege. Az oktatók, kutatók létszáma az államilag támogatott intézményi számított hallgatói létszámának arányában vehető figyelembe. A fenntartási támogatás a felügyeleti szerv által meghatározott összegben áll rendelkezésre. c. Közoktatási normatív támogatás előirányzata d. Speciális programok támogatása: • fogyatékossággal élők támogatása, • „kis szakok” kieg. támogatása, • arborétumok, botanikus kertek támogatása, • szülőföldi képzés támogatása, • anyanyelvi lektorok támogatása, • tűz- és vagyonvédelem támogatása, • nemzetiségi képzés támogatása. (4) A Főiskola minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része. Az elemi költségvetést funkcionális és szakfeladatonkénti bontásban is - a támogatást, támogatásértékű bevételeket és a saját (átvett) bevételeket elkülönítve - el kell készíteni. 13

(5) A költségvetési támogatási előirányzat csak az alaptevékenységre és az azzal összefüggő igazgatási, működési, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásokra (közvetett-, általános költségek), illetve felhalmozásra, vagy jogszabályban meghatározott célfeladatra használható fel. 6.§ (1) A Főiskola gazdálkodása - ha a hatékonyság, a gazdaságosság másként nem indokolja részben decentralizált, részben centralizált keretekben folyik. A decentralizált gazdálkodás keretében a gazdasági egység vezetője az egység számára jóváhagyott decentralizált források (személyi juttatás, járulék-, dologi, felhalmozási keret, tárgyi eszköz, készlet, engedélyezett létszám), valamint az egység saját bevételei felhasználásáról a jogszabályok és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatok betartásával jogosult dönteni. A decentralizált forrás lehet: Típusa szerint: • költségvetési támogatás, • saját bevétel, • ingatlanhasználat, • tárgyi eszköz, készlet. Mértéke szerint: • nettó - amely az intézményi - kari közvetett költségek levonása után áll rendelkezésre. Időbeni hatálya szerint: • egyszeri, egy meghatározott feladathoz kötődő, • éven belül meghatározott (pl. havi, negyedéves) ütemezésű, • maradványként éven túlra átvihető, • tartósan rendelkezésre bocsátott források, eszközök. (2) A decentralizált gazdálkodási keretek: • a normatív képzési támogatás, • a nemzetközi kapcsolatok kiadásai, • az átfogó szervezeti egységek (rektori hivatal, GMF, stb.) működési keretei. (3) Részben decentralizált keretek: • a kutatástámogatás (pályázati), • egyéb K+F bevétel, • a hallgatók normatív támogatása, • a jegyzettámogatás, sport- és kulturális célok támogatása, • a kiadványok támogatása, • a térítéses képzés • egyéb pályázati, alapítványi támogatások, átvett pénzeszközök, (4) A központilag kezelt keretek: • postaköltség, • közüzemi díjak, 14

• • • • • • •

felújítás, beruházási kiadások, karbantartási kiadások, biztosítások költségei, bankköltség, egyéb intézmény-fenntartás (gondnokság, parkgondozás, rendészet, tűzvédelem, munkavédelem, polgárvédelem, takarítás, szemétszállítás, őrzés-védelem, stb.), bérleti díjak bevételei, PPP kiadások.

A központi kereteket a rektor, a gazdasági főigazgató, a főtitkár kezeli a Kötelezettségvállalási Szabályzatban foglaltak szerint. (5) A Szenátus a gyakorlóiskolákat önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. A szenátus az éves intézményi költségvetés elfogadásának keretében a fentebb részletezett kereteken túl, a főiskola stratégiai céljainak teljesülése érdekében más központilag kezelt keretet állapíthat meg a cél, a hozzárendelt forrás, valamint a kötelezettségvállaló személyének egyidejű megjelölése mellett. 7.§ (1) A főiskola költségvetési támogatásának, illetve saját bevételeinek a felosztásánál a következő alapelvek érvényesítésére kell törekedni: a) A képzési és fenntartási normatív támogatásnak a Szenátus által az allokációs mechanizmus szerint meghatározott összege a kar kerete. Ebből a keretből kell finanszírozni a képzés közvetlen kiadásait, valamint a karok tudományos tevékenységének kiadásait. b) A másik rész a közvetett kiadások, az általános költségek, a központilag ellátott feladatok, az összfőiskolai célt szolgáló kiadások fedezete, illetve a főiskolai fejlesztések forrása. c) A közoktatási normatíva a gyakorlóiskolákat illeti meg, melyből évenként meghatározásra kerül a központi kiadásokhoz való hozzájárulás összege. (2) A bevételes tevékenységeknél szabályzatban történik.

alkalmazandó

rezsitérítés

meghatározása

külön

8.§ (1) A Főiskola bevételi és kiadási előirányzatai évközben a fenntartó által, illetve saját hatáskörben módosíthatók. a) A fenntartó: • egyszeri vagy tartós jelleggel pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet; • a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el; • a jóváhagyott előirányzatok felhasználását indokolt esetben évközben időszakosan korlátozhatja, vagy saját rendelkezésébe vonhatja.

15

b) A Főiskola saját hatáskörben: • a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat, a fenntartó és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett megemelheti: - pénzügyileg teljesült bevételi többletforrásból, - előirányzat-maradványból. 9.§ (1) A Főiskola bevételeinek fogadása, kiadásainak teljesítése - beleértve a készpénz felvételt is - a Kincstárnál vezetett számláin keresztül történik. (2) A Főiskola számláit a 24 pozíciós pénzforgalmi jelzőszám, a műveleteket és a kiemelt előirányzatokat a kincstári tranzakciós kódok (KTK) azonosítják. (3) A Főiskola számlái: • Az előirányzat-felhasználási keretszámla. Ezen a számlán írja jóvá a Kincstár az EMMI egyetértésével megnyitott havi előirányzat-felhasználási kereteket, a főiskolát megillető és előző napon jóváírt bevételeket, illetve teljesíti a kiadásokat, átutalásokat; • Európai Uniós program célelszámolási forintszámla. a nemzetgazdasági miniszter engedélyével nyitható az EU-tól kapott támogatások elkülönített kezelésére. • A központi beruházások előirányzat - felhasználási keretszámla a központi beruházásokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. • Kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál. Az NGM engedélyével több kártyafedezeti számla is nyitható. • A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a saját bevételéből származó pénzforgalmát a kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelheti. Az előzőeken túl • A munkáltatói lakásépítés, lakásvásárlás támogatásával összefüggő pénzügyi műveleteket hitelintézetnél vezetett, "Lakásépítés-, és vásárlás munkáltatói támogatása" elnevezésű számlán kell lebonyolítani. • A külföldről devizában érkező bevételeket, ha azok szerződés szerinti felhasználása is devizában történik, valamint a segélyt, adományt, ajándékot - ha az adományozó feltételként szabta - devizaszámlán kell kezelni. Devizaszámlát a Kincstárnál vagy belföldön működő hitelintézetnél lehet nyitni, illetve vezettetni a bankszámlaszerződésben rögzített feltételek szerint. (4) A Főiskolának, illetve szervezeteinek a (3) bekezdésben megjelölteken kívül más számlái nem lehetnek. A Főiskola bármilyen forrásból származó bevételét, pénzeszközeit, - amikortól azok az intézményt megilletik - valamint minden kiadását kizárólag ezeken a számlákon szabad kezelni.

16

HARMADIK RÉSZ A GAZDÁLKODÁS RENDJE 10.§ (1) A főiskolai gazdálkodás megszervezése során - a jogszabályok maradéktalan betartása mellett - biztosítani kell: • a Főiskola rendelkezésére álló erőforrások hatékony, gazdaságos működtetését; • a szolgáltatások, az ügyintézés olyan módon történő biztosítását, hogy a gazdálkodással, a működéssel, az adminisztrációval kapcsolatos teendők, az oktatók, a kutatók, más közalkalmazottak, a hallgatók lehető legkevesebb idejét, energiáját vegyék igénybe; • a Főiskola partnereivel (államigazgatás, hazai és nemzetközi alapok, alapítványok, szponzorok, piaci szereplők stb.) a zavartalan kapcsolat, illetve kapcsolatépítés feltételeit. (2) A gazdálkodási folyamat egységét: • a controlling szemlélet érvényesítése, • az elemi költségvetés gazdasági/szervezeti egységekre történő lebontása, • a gazdasági folyamatok pénzügyi és számviteli egységes rendszerű nyilvántartása, • az előirányzatok teljesítésének értékelése, eltérések esetén a vezetői szintű beavatkozás kezdeményezése, • valamint a fenti feladatoknak megfelelő ügyviteli, informatikai rendszer és szervezeti felépítés biztosítja. A gazdasági szervezet osztályainak közreműködésével valósul meg a gazdasági folyamatok követése, nyilvántartása és az arról való tájékoztatás. A gazdálkodási folyamat zárt rendszerét, teljes körűségét az ügyviteli folyamat leírása, valamint az alkalmazott pénzügyi-számviteli szoftverek biztosítják. 11.§ (1) A gazdálkodási jogosítványok a)

Aláírási és kiadmányozási jog - a jogosult illetékességi körén belül: az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés, szabályozás) illetve, a dokumentum kiadásának és az ügyirat irattárba helyezésének a joga. A rektor intézkedési és kiadmányozási joga teljes körű. E jogát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a decentralizált gazdálkodás keretében a GSz-ban rögzített módon, illetve egyedi ügyekben részben vagy egészben megosztja, más vezetőkre átruházza. A gazdasági főigazgatónak gazdasági és gazdasági jellegű ügyekben - a rektor által átruházott hatáskörben - a Főiskola egészére vonatkozó aláírási és kiadmányozási joga van. Azoknak a gazdasági ügyiratoknak, amelyeknek címzettje az EMMI vagy más minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv (Nemzetgazdasági Minisztérium, NAV,

17

stb.) egyszemélyi aláírója a főigazgató, távollétében a főigazgató helyettese, illetve a főigazgató által meghatározott vezető. b) Kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összege / a felhasználás időpontjáig, idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszköz / terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló –, szabályszerűen megtett nyilatkozat. Nem írásban vállalt kötelezettségvállalások (bruttó 100 000 Ft-ot el nem érő) dokumentuma: számla Nem kötelező előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések esetén, amely • értéke a százezer forintot nem éri el, • pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy • jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül. Kötelezettséget vállalni a csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat. A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a érintett évek szabad kiadási előirányzatai módosításáról. c)

Pénzügyi ellenjegyzés: A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy • a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, • a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és • a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyző a feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv - a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv - vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől 18

számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A Főiskolán a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági főigazgató vagy az általa írásban kijelölt, a Főiskola alkalmazásában álló személy jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. d) Érvényesítés: A kiadás teljesítésének, és a bevétel beszedésének elrendelése előtt a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrizni, érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, és azt, hogy a jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e. Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére a pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. e)

Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. Utalványozni csak az érvényesített okmányt lehet. A kiadás utalványozásánál meg kell jelölni, hogy azt milyen bevételi forrásból kívánja az utalványozó teljesíteni. A kiadás forráskódját a gazdálkodási adatok rögzítése során alkalmazott kerettípus kód 3. számjegye határozza meg. Az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére a kötelezettség vállalásra jogosult személyére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni - az „utalvány” szót, - a költségvetési évet, - a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét, - a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, - a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését, - a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, - az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és - az érvényesítést.

19

Nem kell utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, • a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat, • az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését. •

A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni. f)

Kötelezettségvállalásra, illetve utalványozásra, jogszabályi felhatalmazás alapján a rektor, a kötelezettségvállalás, illetve az utalványozás ellenjegyzésére a gazdasági főigazgató jogosult. A rektor írásban felhatalmazhat a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt a rendelkezésére bocsátott aktuális keret terhére kötelezettségvállalási, utalványozási joggal. A kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzésére jogosult/ak a gazdasági főigazgató, vagy az általa írásban kijelölt, a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló személy/ek. A rektor és a főigazgató aláírásának valódiságát a "Banki aláírás bejelentő karton"-on lévő sajátkezű aláírás alapján kell vizsgálni. A gazdálkodási egység vezetője és más kötelezettségvállalási, utalványozási joggal rendelkező közalkalmazott aláírás mintáját, illetve a szervezeti egység közalkalmazottainak pénzgazdálkodási jogosultságát a GMF-nek történő bejelentés alapján kell vizsgálni. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott pénzügyi - számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell: - az „érvényesítve” megjelölést, a megállapított összeget, a főkönyvi számlaszámot. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése során a gazdasági főigazgató, vagy az általa írásban kijelölt közalkalmazott azt igazolja, hogy a megkötendő szerződés, megállapodás, vagy más ügylet nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és fedezete rendelkezésre áll. A rektor a Főiskola nevében kötelezettségvállalásra a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével jogosult. Az utalványozás ellenjegyzése annak igazolása, hogy a fedezet rendelkezésre áll, a szakmai teljesítés igazolása, és az érvényesítés megtörtént, ezen feladatot a Bér- és Munkaügyi Osztály, a Pénzügyi és Számviteli Osztály a gazdasági főigazgató által kijelölt dolgozói látják el. A kötelezettségvállalás, az utalvány szabályszerűségéért az ellenjegyzőt a kötelezettségvállalóval, az utalványozóval együttes felelősség terheli. Ha az ellenjegyző nem ért egyet a kötelezettségvállalással, illetve az utalványozással, akkor az okmányt "a kötelezettségvállalás, illetve utalványozás ellenjegyzése utasításra 20

történt" záradékkal kell ellátni és erről – ha a kötelezettségvállalás átruházott hatáskörbe történt – a rektort, ha nem akkor a felügyeleti szervet 8 napon belül köteles értesíteni. (A rektor, illetve a felügyeleti szerv 15 napon belül köteles a bejelentést megvizsgálni és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.) g) Teljesítés igazolás: A kiadás teljesítésének, a bevételbeszedés elrendelésének jogosságát a gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkező vezető vagy az általa meghatalmazott személy köteles ellenőrizni. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának feltüntetésével és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. h) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A Főiskola kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást vezet. (2) A decentralizált keretgazdálkodásra jogosult vezető, illetve a központilag kezelt keretek felett rendelkező vezető számára kinevezése időtartamára a rektor - átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört biztosít. (3) A kötelezettségvállalási és az utalványozási jogot a vezető, illetve a közalkalmazott a rendelkezésére álló aktuális gazdálkodási keret összegéig gyakorolhatja. Olyan kötelezettséget, amelynek a pénzügyi kihatása a rendelkezésére álló keretet meghaladja, nem vállalhat. A jogszerűtlenül kötelezettséget vállaló, a GSz-ot megsértő vezető kötelezettségvállalási jogát a főigazgató, a rektor egyidejű tájékoztatása mellett köteles felfüggeszteni és felelősségre vonására a rektornak javaslatot tenni. (4) Az évközben szerződés, visszavonhatatlan ígérvény alapján várhatóan beérkező bevétel, illetve a következő költségvetési évi támogatás megelőlegezésére a főigazgató engedélyt adhat. Ilyen engedély birtokában a megelőlegezett keretre is lehet kötelezettséget vállalni. (5) A pályázati pénzeszközök dologi kiadásai tekintetében a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel a nyertes pályázat témavezetője rendelkezik. Aláírás mintáját a GMF-nek kell megküldeni a pályázati szerződéssel (megállapodással) egyidejűleg.

21

(6) A gazdasági főigazgató engedélye alapján a kötelezettségvállalás és az érvényesített bizonylatok utalványozásának ellenjegyzését minden forrás tekintetében a GMF írásban felhatalmazott dolgozói végzik. (7) Kiadás teljesítését, a bevétel beszedését (utalványozás) csak az érvényesített utalványra való rávezetéssel vagy az utalványozó lap (utalványrendelet) felhasználásával lehet elrendelni. (8) A gazdálkodási egységek vezetői az éves, illetve évközi gazdálkodási kereteket az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek között feloszthatják. A felosztásról értesíteni kell a GMF-et. A felosztás a szervezeti egységkód(ok), a témaszám, a kiemelt gazdálkodási keret és a forráskód(ok) GMF által írásban történt visszaigazolása után hatályos. 12.§ (1) A Főiskola számlái feletti rendelkezési joggal az intézmény által bejelentett közalkalmazottak rendelkeznek. A rendelkezéshez a bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Kincstár, illetve a hitelintézetek irányában összegszerűen nem korlátozható. (2) A számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására felhatalmazott közalkalmazottak neve, beosztása, aláírása a használni kívánt cégbélyegző - az erre a célra szolgáló „Aláírásbejelentő karton”-on - a rektor, a devizaszámla és a lakásépítés-, és- vásárlás munkáltatói támogatása számla esetében a gazdasági főigazgató hitelesítő aláírásával rögzítendő. (3) A rektor vezetői megbízását, valamint aláírását az EMMI igazolja. (4) A bejelentett aláírások a számla megszűnéséig, vagy új aláírások bejelentéséig érvényesek. 13.§ (1) A Főiskola éves költségvetésében az alaptevékenység, gazdálkodási keretei, - ezeken belül a bevételek és az azok terhére teljesíthető kiadások kiemelt gazdálkodási keretenként - külön-külön kerülnek jóváhagyásra. (2) A Bevételek (Kiemelt bevételi gazdálkodási keretek) a. Tevékenységenkénti részletezésben • alaptevékenység. b. Forráskód szerinti részletezésben: • központi költségvetésből kapott támogatás • saját bevétel • tárgyévet megelőző évek maradványa.

22

(3) Kiadások (Kiemelt kiadási gazdálkodási keretek) • személyi juttatások, • munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, • dologi kiadások, • ellátottak pénzbeli juttatásai, • egyéb működési célú támogatások kiadások, • intézményi beruházások, • felújítások, • egyéb felhalmozási kiadások, • egyéb központi beruházások. 14.§ (1) A jóváhagyott gazdálkodási keretekről a gazdálkodási egység vezetőjét, valamint a decentralizált, illetve a központi keretek kezelőjét a gazdasági főigazgató írásban értesíti. (2) A költségvetési támogatás éves előirányzatából havonta a jogszabályokban meghatározott rész, a Főiskolai költségvetési előirányzat felhasználási kerete és a megelőző hónap(ok)ban megtakarított összeg használható fel. (3) A nem költségvetési támogatásból származó bevételek az előirányzat-felhasználási keretszámlára való beérkezése után, az engedélyezett kiemelt gazdálkodási keretek mértéke szerint használhatók fel. (4) A Szenátus által jóváhagyott eredeti gazdálkodási keretet növeli az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvány, az évközi költségvetési pótelőirányzat (pótkeret), és a gazdálkodó egységek saját forrása, bevétele; csökkenti a költségvetési támogatási keret zárolása, az előző évi kerettúllépés. (5) A gazdálkodó egység bevételi és kiadási előirányzatát a nem tervezett alaptevékenységi bevételek, az év folyamán realizált bevételi többletek, valamint az átvett pénzeszközök összegével, - jogszabály, illetve az EMMI előírásai szerint, a Kincstár tájékoztatása mellett - a GMF felemeli. (6) Átvett pénzeszköz alapítványi-, pályázati támogatás (beleértve a külföldi pályázatokat, segélyeket is) az adományozó által a szerződésben, a megállapodásban megjelölt mértékben és jogcímekre használható fel. (7) A Kincstárhoz jogcím (azonosító) megjelölés nélkül érkező bevételek esetén a GMF-től kapott bevételi értesítő alapján a kedvezményezett szervezeti egység, a 5.§ figyelembevételével határozza meg a kiemelt jogcímeket. (8) A gazdálkodási keretek kiemelt jogcímei között átcsoportosítani - a jogszabályi keretek között - kizárólag a főigazgató írásos engedélye alapján lehet. (9) A mindenkori módosításokkal korrigált keret az aktuális gazdálkodási keret. (10) A GMF a kiadások teljesítése előtt vizsgálja a megjelölt gazdálkodási keret ütemezett előirányzatának és a teljesített bevételeknek a szabad keretét. Ha nincs fedezet a kifizetést a GMF megtagadja. 23

15.§

(1) Az oktatási, tudományos szervezeti egységek, valamint a nem oktatási szervezeti egységek bevételének tervezési és elszámolási rendjét a főigazgató szabályozza úgy, hogy gazdálkodásuk hatékony legyen, bevételeik növekedjenek, és ezáltal a lehető legjelentősebb mértékben járuljanak hozzá az összintézményi költségek finanszírozásához. (2) A szabad kapacitásból származó bevételek, illetve a szolgáltatások árkalkulációjába az adott tevékenységgel kapcsolatban felmerülő összes közvetlen költség mellett be kell építeni az intézményi, a kari általános (rezsi) költségeket. A Főiskola Alapító Okiratában megfogalmazottak szerint ilyen tevékenységek: •

• • • • • •

a hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képzési és kimeneti követelmények, a szakmai és vizsgakövetelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez; továbbképzés; felnőttképzési tevékenység; az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatása; a képzéshez kapcsolódó tudományterületeken, művészeti ágban, kultúraművelés és fejlesztés, művészeti, szaktanácsadói és egyéb tevékenység; az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (sportlétesítmények és oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshelyek bérbeadása, stb.); nyelvvizsgáztatási tevékenység.

A bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes kiadáson túl a közvetett kiadásokat is. (3) A Főiskola közalkalmazottai, illetve a külső személyek, vagy szervezetek által igénybevett szolgáltatások díjáról a gazdasági főigazgató utasításban rendelkezik. (4) Azok a vállalkozások, egyesületek, alapítványok, amelyek telephelyként a Főiskolát jelölték meg, illetve tervezik megjelölni, kötelesek a Főiskolával kötött megállapodásban rögzített díjat fizetni és minden felmerülő költséget megtéríteni. 16.§ TÖRÖLVE

24

17. § (1) A kötelezettségvállalást és a követelések nyilvántartását, valamint a tényleges bevételek és kiadások adatait a keretek betartása érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Főiskola összesített kötelezettségvállalásának és követeléseinek (bevétel előírásának) nyilvántartását a GMF végzi. (2) A gazdálkodó/szervezeti egységek kiemelt gazdálkodási kereteinek és az azok javára, terhére teljesített bevételek, kiadások pénzügyi, számviteli nyilvántartása az egységes TÜSZ gazdálkodási rendszerben történik. 18.§ (1) Az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartása, a bevételek, az átutalással, készpénz kifizetéssel kiegyenlített kiadások különböző szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása a TÜSZ gazdálkodási információs rendszerben történik. (2) A TÜSZ rendszer magába foglalja a teljes gazdálkodás (a személyi juttatás, járulékok, a működési kiadások, bevételek, a készletek, a befektetett eszközök) nyilvántartását. A hallgatói befizetések fogadásával, az ösztöndíj-kifizetésekkel kapcsolódik a hallgatói rendszerhez. Feladást fogad a NEXON bérprogramból a havi személyi juttatások és járulékok költségeire vonatkozóan. (3) A rendszer úgy került kialakításra, hogy a feldolgozott adatok alapján biztosítja: • a felsőbb szervek, a hatóságok részére készítendő beszámolókhoz, bevallásokhoz, jelentésekhez szükséges adatokat; • a vezetői információkat az intézményvezetés, a gazdasági vezetés, a gazdálkodó és a szervezeti egységek vezetése, az intézményi testületek számára. (4) A korszerű, naprakész adatfeldolgozás, illetve adatszolgáltatás lehetőségét a költséghelyek kódszámai és a témaszámok vagy más a szervezetek, illetve a feladatok, a tevékenységek, a projektek egyértelmű megkülönböztetését szolgáló azonosítók (témaszám) biztosítják. Kódszámot az intézményi SzMSz-ben felsorolt szervezeti egységeknek automatikusan, egyéb egységeknek a főigazgató engedélye alapján ad a GMF. (5) A gazdasági/szervezeti egységek különböző tevékenységével (alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés, kutatás, pályázat stb.) kapcsolatos pénzeszközeinek elkülönített kezelését a témaszámok teszik lehetővé. A témaszámot, a szerződés/megállapodás másolatának megküldésével, ennek hiányában indoklással és a költségterv megadásával lehet a GMF-től igényelni. (6) A gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkezők kiadásaikról, bevételeikről, aktuális kereteikről, keretmaradványaikról - jogosultsági szintjüknek megfelelően - a TÜSZ gazdálkodási információs rendszerből a számítógépes hálózaton keresztül a GMF feldolgozását tükröző adataiból tájékozódhatnak.

25

19.§ (1) A Főiskola gazdálkodásáról a jogszabályban előírt tartalommal negyedévenként mérlegjelentést, féléves és éves beszámolót, a Kincstár részére nem pénzforgalmi adatszolgáltatást (tartozásállomány, kötelezettségvállalás bejelentés) köteles készíteni. (2) Az éves beszámolóban a gazdálkodásról részletes számszaki és szöveges indoklással, értékeléssel is számot kell adni. a) A számszaki beszámolót az előírt nyomtatványokon, a számviteli, pénzügyi adatokra alapozva kell elkészíteni. A szöveges indoklás - a szakmai feladatok, illetve a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményeit az EMMI határozza meg. b) A számszaki és a szöveges jelentést a GMF állítja össze. A szakmai feladatok teljesítéséről szóló jelentés az érintett szakmai vezetők (rektorhelyettes, dékán, gyakorló iskolaigazgató, tanulmányi és felvételi osztályvezető, tangazdaság vezetője, képzési intézet vezetője, könyvtár igazgatója stb.) által a főigazgató kérésére készített írásos értékelésen alapul. A gazdálkodási jogosultsággal rendelkező szervezeti egységek a beszámolók, adatszolgáltatások elkészítéséhez szükséges adatokat a főigazgató által előírt módon szolgáltatják. Az EMMI írásban értesíti a Főiskolát éves beszámolójának és működésének elbírálásáról, pénz-, illetve előirányzat maradványának jóváhagyásáról. (3) A beszámolójelentésben kimutatott előirányzat maradvány: • a pénzmaradvány: az alaptevékenység ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete; • az előirányzat maradvány: a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete; (4) A személyi juttatásokra jóváhagyott előirányzat-maradvány nem növelhető. A személyi juttatásokra jóváhagyott hányad más kiemelt előirányzatokba tartozó kifizetésre is felhasználható. 20.§ (1) A kiegyensúlyozott, tervszerű gazdálkodás érdekében a következő év gazdálkodási feladatait folyamatosan, de legkésőbb az előző év végén célszerű meghatározni. A végleges elemi költségvetés – EMMI általi jóváhagyásáig - a gazdálkodás megalapozását a Szenátus által jóváhagyott gazdálkodási irányelvek, az ideiglenes költségvetési keretek szolgálják. (2) Az EMMI-től kapott tervezési irányelvek és keretszámok alapján a GMF - az előző évi eredeti előirányzatot, a szerkezeti változásokat, a szintre hozást, illetve a normatív támogatást, valamint a fejlesztéseket - kiemelt kiadási és bevételi előirányzati bontásban, javaslat szinten gazdálkodási egységekre bontja.

26

A gazdálkodási egységenként, feladatonként részletezett tervjavaslatot a főigazgató terjeszti a Szenátus elé jóváhagyásra. (3) A jóváhagyott elemi költségvetés alapján, a Szenátus által korábban elfogadott irányelvek figyelembevételével készíti el a GMF a főiskolai „Költségvetés” - a gazdálkodási keretek felosztása - és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámoló tervezetét. (4) A főiskolai szintű költségvetési dokumentációt a megadott időpontban a főiskolai rektor és a főigazgató aláírásával kell az EMMI részére benyújtani. (5) Az éves költségvetési gazdálkodás végrehajtásának alapjául szolgáló jóváhagyott keretek a főiskolai elemi költségvetéstől - ennek fő számaival való egyezőség biztosítása és fenntartása mellett – részletezettségében eltérhet.

27

NEGYEDIK RÉSZ A GAZDÁLKODÁS FŐBB TERÜLETEI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, BESZÁMOLÁS 21.§ (1) A Főiskola köteles a kezelésében lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. (2) A könyvviteli nyilvántartás feladatai: • késedelem nélkül feljegyzi a gazdasági műveletek értékadatait a könyvviteli számláin; • gondoskodik a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza, biztosítsa az intézményi vagyon védelmét; • a gazdasági döntésekhez szükséges adatok szolgáltatása; • a gazdálkodás ellenőrizhetőségének a megalapozása, a gazdasági számítások, elemzések készítése feltételeinek megteremtése; • a főhatóságok által előírt kötelező, illetve a főigazgató által elrendelt adatszolgáltatás. (3) A könyvviteli nyilvántartásban az adatok rögzítésének módja: • az előirányzati főkönyvi számlákon: bevételi előirányzatokat - forrásonként, kiadási előirányzatokat - kiemelt gazdálkodási keretenként, • a pénzforgalmi főkönyvi számlákon: gazdálkodó és szervezeti egységenként, feladatonként, ezen belül témaszámonként, A közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti nyilvántartás kiterjed mind az előirányzati, mind a teljesítési számlákon. (4) A könyvviteli nyilvántartásokba adatokat csak olyan eredeti, illetve belső bizonylat kivételesen a kibocsátó által igazolt másolat - alapján szabad bejegyezni, amely megfelel „A számvitelről” szóló törvényben meghatározottaknak. (5) A gazdálkodási szabályzat mellékletei: 1. Számviteli politika 2. Eszközök és források értékelési szabályzata 3. Leltározási és leltárkészítési szabályzat 4. Önköltségszámítási szabályzat 5. Pénz- és értékkezelési szabályzat 6. Közbeszerzési szabályzat 7. Kötelezettségvállalási szabályzat 8. Számlarend 9. Bizonylati szabályzat

28

10. A főiskola felesleges vagyontárgyai feltárásának, hasznosításának és selejtezésének szabályzata (6) A számviteli politikára alapozva számlarendet kell készíteni. A számlarendben rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartások vezetésének, tagolásának, a számviteli szabályok intézményi végrehajtásának rendjét. (7) A számviteli rendért az arra vonatkozó előírások megtartásáért, a „Főiskolai beszámolóban” szolgáltatott adatok valódiságáért a rektor és a főigazgató együttesen felel.

29

SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 22.§ (1) A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: - a rendszeres személyi juttatásokat - a nem rendszeres személyi juttatásokat - a külső személyi juttatásokat A rendszeres személyi juttatások a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak csoportjára vonatkozóan törvényekben s más jogszabályokban meghatározott alapilletmények, kötelező pótlékok, azok az egyéb juttatások melyek havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A nem rendszeres személyi juttatások az egyes foglalkoztatással összefüggő törvényekben, azok végrehajtására kiadott kormányrendeletekben, egyéb jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelezőek vagy nem kötelezőek, de lehetőség van kifizetésükre és/vagy eseti, egyedi alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. Külső személyi juttatások, amelyek az adott intézménnyel alkalmazotti viszonyban nem állók részére kifizetendő juttatások, a saját munkavállalónak munkakörén kívül a munkáltatónak végzett tevékenységért fizetett juttatás (megbízási díj), valamint a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás. (2) A létszám-előirányzat magába foglalja a személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható, a feladatok ellátásához a költségvetés tervezésekor meghatározott főiskola részére engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet). A létszám a feladatok ellátását szolgáló álláshelyek száma, teljes munkaidejű foglalkoztatottra átszámítva. Teljes munkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott (munkavállaló), - beleértve a nyugdíjast is – akiknek a kötelező munkaideje azonos a törvényben meghatározott munkaidővel, napi 8 óra, heti 40 óra, havi átlagosan 174 óra. Részmunkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott, akinek kinevezése az általánosan jellemző teljes munkaidőnél rövidebb, részmunkaidőt ír elő. (3) A főiskola illetve a decentralizált gazdálkodásra feljogosított gazdálkodási egység a személyi juttatások és a létszám előirányzatával önállóan gazdálkodik. (4) A közalkalmazott részére az illetményt a munkáltató havonta utólag a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elszámolja és kifizeti. Az illetményt és egyéb járandóságot a munkáltató központi kincstári számlájáról a közalkalmazott által megadott pénzintézetnél vezetett folyószámlájára utalja át. Bankszámla hiányában lakcímére vagy az általa megadott címre postai úton küldi meg. 30

Hóközi kifizetéssel történhet a megbízási díjak, kereset-kiegészítések, közlekedési költségtérítések, egyéb juttatások utalása, különösen a határidős pénzügyi elszámolással terhelt nem rendszeres juttatások, külső személyi juttatások. A hatályos Kollektív Szerződés alapján a közalkalmazottak munkaidejével és munkából távolmaradásával kapcsolatos adatokat jelenléti íven kell vezetni. A jelenléti ív tartalmára és vezetésére vonatkozó előírásokat a Kollektív szerződés tartalmazza. A jelenléti íveket és összesítőket havonta kell leadni a Bér- és Munkaügyi Osztályra. A távollétekre, hiányzásokra vonatkozó okiratokat – szabadságengedélyeket, orvosi igazolásokat, táppénzes okiratokat – tárgyhó 25-ig kell eljuttatni a Bér- és Munkaügyi Osztályra. A keresőképtelenségre vonatkozó hiányzást orvosi igazolással kell alátámasztani. Megbízási díj kifizetésére a főiskola és a megbízott között létrejött írásba foglalt szerződés és teljesítésigazolás alapján történhet. A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha a.) azt jogszabály nem zárja ki b.) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és c.) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díj fizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

(5) A főiskola, mint munkáltató feladatait és kötelezettségeit illetve a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő jogszabályok, és a Kollektív Szerződés tartalmazza. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje a főiskolai SZMSZ vonatkozó mellékletében kerül szabályozásra. A gazdálkodási jogkörök rendjét a Gazdálkodási Szabályzat mellékletét képező Kötelezettségvállalási szabályzat tartalmazza.

31

MUNKAADÓKAT TERHELŐ ADÓK, JÁRULÉKOK 23. §. A szociális hozzájárulási adó megállapítása a jogszabály szerint adóköteles juttatások figyelembevételével történik. A táppénz hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kell megállapítani és megfizetni.

törvényekben,

Az adók, járulékok megállapítását, bevallását a Bér-és Munkaügyi Osztály intézi a nettó finanszírozás szabályai szerint.

32

MŰKÖDÉS – FENNTARTÁS 24.§ (1) A működési-fenntartási gazdálkodási keretek összevontan tartalmazzák mindazoknak a kiadásoknak a fedezetét ÁFÁ-val együtt, amelyek a dologi kiadások körébe tartoznak. Mint például: • készletbeszerzés, • szolgáltatási kiadások, • karbantartási kiadások, • egyéb dologi kiadások • különféle költségvetési befizetések, adók, • kommunikációs szolgáltatások. (2) A decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag-, áru-, kisértékű (100 ezer forint egyedi érték alatti, egy éven túl elhasználódó) tárgyi eszköz, szellemi termék és egyéb beszerzéseket, a különféle szolgáltatások megrendelését - ha nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá - a gazdálkodó/szervezeti egység, gazdálkodási keretei terhére, saját hatáskörben intézheti. (A közbeszerzési törvény hatályát illetően az Intézmény összesített adatai a mérvadóak.) (3) A közbeszerzés főiskolai rendjét a gazdasági főigazgató szabályozza. (4) Az ÁFA-elszámolás részletes rendjét a főigazgató határozza meg. A tételesen visszaigényelhető ÁFA az adott gazdálkodási egység keretét növeli. (5) A hallgatói pénzbeli juttatások, illetve a hallgatók által fizetendő díjak körét és mértékét, valamint a hallgatók kártérítési kötelezettségét a Szenátus által jóváhagyott szabályzatok tartalmazzák. A hallgatói pénzbeli juttatások kerete terhére a kifizetést a GMF, az arra jogosított egység rendelkezése alapján teljesít. A hallgatói pénzbeli juttatások keret terhére havonta esedékes ösztöndíjak kifizetésének időpontját a vonatkozó szabályzatban a Szenátus hagyja jóvá. (6) Reprezentációs keret forrása kizárólag saját bevétel lehet. A reprezentációs célú felhasználásokat - a személyes (vezetői) reprezentációs kerettel rendelkezők körét és a keret mértékét - a rektor utasításban szabályozza. A nem bevételes (pl. jubileumi) rendezvényeken felmerülő reprezentációs kiadások elszámolásához a rektor előzetes egyedi engedélyét kell kérni. A reprezentációs kiadást terhelő adó és járulék az egységet, illetve adott témaszámot terheli.

33

(7) Mobiltelefon használatát bármilyen intézményi rendelkezésű forrás terhére a rektor írásbeli kérelem alapján engedélyezi. (8) A főiskolai közalkalmazottak lakásépítési, lakásvásárlási támogatásának rendjét a Kollektív Szerződés szabályozza.

34

FELHALMOZÁS 25.§ (1) A felhalmozás: a. A beruházási kiadás. Az immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. b. A felújítási kiadás. A hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő - a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó - állagmegóvási tevékenység költsége. (2) A beruházási, illetve a felújítási keret: A beruházások (intézményi és központi), EMMI által jóváhagyott kiemelt előirányzata a költségvetési támogatás, valamint az Intézmény erre a célra elkülönített, átvett, saját, erre a célra biztosított források együttes összege. (3) A saját többletbevétel/forrás terhére történő beruházások, felújítások fedezetét a kezdeményező gazdasági egységnek a munkák megkezdése előtt a beruházási, illetve felújítási keretre át kell csoportosítania. (4) A Főiskola épületeiben létesítményeiben műszaki (felújítás, beruházás) munkákat kizárólag a GMF Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztálya előzetes jóváhagyásával lehet végezni. Bármilyen forrásból származó gép, műszer telepítéséhez a GMF egyetértése szükséges. (5) A gép-műszerberuházás/beszerzés utalványrendeletéhez csatolni kell az eszköz üzembe helyezési okmányát, mely alapján kerül az eszköz állományba vételre. (6) A beruházás (a decentralizált gazdálkodási jogkör alapján beszerezhető gép, műszer, stb. kivételével) és a felújítási igényeket évenként a GMF Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztályának felhívása alapján kell bejelenteni. (7) A központi beruházásokat az EMMI előírásai alapján kell végezni. (8) A költségvetési támogatás felújítási kerete terhére megvalósítandó felújításokat az EMMI, az agrár feladatok esetében a forrást biztosító minisztérium hagyja jóvá. (9) A felújítás eredményeként létrejött értéknövekedéssel a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában szereplő értéket növelni kell. (10) A beruházás, a felújítás elvégzésekor figyelembevételével kell eljárni.

35

a

közbeszerzés

főiskolai

rendjének

VÁM-, ILLETÉK- ÉS KÖLTSÉGMENTESSÉG 26.§ (1) A Főiskolát a Lake-Success-i Megállapodás hatálya alá tartozó tudományos és kulturális tárgyak importja esetén vám- és illetékmentesség illeti meg. Ez a jog át nem ruházható. (2) Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1950. november 22-én kelt LakeSucess-i Megállapodás A.,C.,D. mellékletében felsorolt könyvek, kiadványok, dokumentumok, oktatási, tudományos és kulturális jellegű vizuális vagy auditív anyagok, tudományos műszerek és készülékek és azok tartozékai csak akkor vámmentesek, ha azokat kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára hozzák be, illetőleg használják fel; valamint ha a származási ország csatlakozott a Lake Success-i Megállapodáshoz. A kedvezmények nem vonatkoznak - származási országtól függetlenül - a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, alkatrészek importjára. (3) A Főiskola számára, oktatási és kutatási célra ajándékként érkezett tárgyak vámmentességét a NAV akkor ismeri el, ha az ajándékozás - térítés, illetve ellenszolgáltatás nélküli adományozás - tényét az Intézmény nevére szóló Ajándékozó levél és/vagy pro-forma számla igazolja. (4) A vámmentesen vámkezelt áru a vámkezeléstől számított öt éven belül vámmentességre nem jogosult intézmény, szervezet részére csak a vám, az illeték és az ÁFA megfizetése után értékesíthető vagy adható át. (5) A vámmentesen vámkezelt áru bevételt eredményező árutermelésre, vállalkozási tevékenység végzésére nem használható fel. (6) A Lake-Success-i Megállapodás hatálya alá tartozó, illetve az ajándékként vámmentességet élvező áruk vámkezeléséhez szükséges nyilatkozat a GMF-tól kell kérni. A kiadott nyilatkozatokról a GMF sorszámozott nyilvántartást vezet. 27.§ (1) A Főiskolát az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c.) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetén teljes személyes illetékmentesség (pl.: közigazgatási eljárás, bírósági eljárás), továbbá az 1996. évi LXXXV. törvény 30.§ alapján teljes személyes díjmentesség (tulajdoni lap másolatának kiállítása) illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozottak alapján az Intézmény az adott évben csak abban az esetben élvez illetékmentességet, ha a megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. Az illetékmentességi jogosultságot a költségvetési év zárását követően minden évben vizsgálni kell. Ennek alapján az illetékmentességi Nyilatkozat aktualizálásáról, illetve kiadásának megtagadásáról a GMF-nak intézkednie kell. (3) Az import beszerzésekhez, illetve az ajándékként érkezett források és tárgyak vámkezeléséhez, hatósági eljárásokhoz, közokiratok beszerzéséhez stb. szükséges illetékmentességi nyilatkozatot a GMF adja ki. 36

PÉNZFORGALOM 28.§ (1) A Főiskola a pénzforgalmát a 9.§-ban ismertetett számlákon köteles bonyolítani. (2) A számlák feletti rendelkezési jogosultság szabályait a 13.§ tartalmazza. FIZETÉSI MÓDOK 29.§ (1) A „szállítói” számlák kiegyenlítésének módja - kivételes esetektől eltekintve - az átutalási megbízás. Az átutalási megbízás keretében az intézmény megbízza a Kincstárt, illetve a hitelintézetet, hogy kincstári számlája terhére az áruvásárlás, a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként meghatározott összeget számolja el - utalja át - a kedvezményezett bankszámla javára. Átutalási megbízást csak a Kincstárnál, illetve a hitelintézeteknél (az un. aláíró kartonokon) bejelentett, rendelkezési joggal megbízott közalkalmazott írhat alá. (2) A csoportos átutalási megbízásokat a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani. (3) A kincstári körbe tartozó átutalási megbízások teljesítése előtt a Kincstár - a 7.§-ban ismertetett - likviditási és fedezetvizsgálatot végez. A kifizetést csak akkor teljesíti, ha a fedezet rendelkezésre áll. 30.§ (1) A Főiskola számlája elleni határidős beszedési megbízás esetén - ha a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett - a Kincstárfiókhoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. (2) A kincstári körön belüli elszámolásoknál az intézményi követelések behajtására - kivéve a jogerős bírósági határozatot - azonnali beszedési megbízást (azonnali inkasszó) nem lehet alkalmazni. (3) A kincstári körön kívül, a követelések behajtására azonnali inkasszó - jogerős végzés vagy ilyen irányú magállapodás alapján - nyújtható be. (4) Kincstári körön kívüli számlatulajdonos jogerős bírósági határozatban megítélt, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló követelésének beszedésére - a pályázat finanszírozója az intézménytől kapott előzetes felhatalmazás alapján - azonnali inkasszót nyújthat be az Intézmény számlája ellen.

37

31.§ (1) A szállítói számlák kiegyenlítését a GMF - a szabályosan utalványozott és igazolt számla alapján - akkor kezdeményezheti, ha a szervezeti egység által megjelölt témaszámon a keret, valamint az Intézmény számláján - az előirányzati oldalról is rendezett - forrás rendelkezésre áll. (2) Ha a számla összege több szervezet, feladat, témaszám, vagy több forrás között (vagy ezek kombinációjaként) oszlik meg, azt az utalványozó lapon vagy a számlán különkülön kell feltüntetni. (3) A Kincstári elszámolási rend átfutási idejét figyelembe véve, az igazolt és utalványozott számlák határidőre való kifizetésének feltétele, hogy azok a számlákon feltüntetett fizetési határidő előtt 3 munkanappal a GMF-re beérkezzenek. (4) A pontatlanul kitöltött, rosszul utalványozott vagy fedezethiányos számlát a GMF az érintett gazdasági/szervezeti egységnek visszaküldi. A számla késedelmes kifizetéséből származó esetleges késedelmi kamat a gazdasági/szervezeti egységet terheli. Késedelmi kamat, bírság a költségvetési támogatás terhére nem számolható el. A késedelmes fizetés okait a munkahelyi vezetőnek minden esetben ki kell vizsgálnia. Az okozott kár önkéntes megtérítését nem vállaló vétkes közalkalmazottal szemben a megfelelő felelősségre vonást, (fegyelmi, vagy kártérítési eljárást) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a munkahelyi vezetőnek kezdeményeznie kell. 32.§ (1) Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, értékesítéseket számlázni kell. A számlák kiállítása a GMF feladata. Fontos a számlák pontos kiállítása annak érdekében, hogy a bevételek minél előbb beérkezzenek, mert a felhasználásról csak a beérkezés után lehet rendelkezni. A számlák sorszámozását és a vevőhöz, illetve megrendelőhöz történő továbbításáról a GMF intézkedik, a másolatok irattározását, az Intézményi bevétel előírás nyilvántartását a GMF végzi. (2) A Főiskola számlájára befolyt azonosított bevételekről a GMF a gazdasági/szervezeti egység vezetőjét értesíti, és a visszaigazolt kereteket nyilvántartásba veszi. (3) A Főiskola által nyújtott szolgáltatásról és termékértékesítésről csak akkor nem kell számlát vagy egyszerűsített számlát kiállítani, ha az Intézmény magánszemélynek nyújtja, és a magánszemély nem kér számlát. Ilyen esetben a pénztárgép-számla vagy nyugta ellenében a szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének befizetése készpénzben vagy postai készpénzátutalási megbízással (sárga csekken) történhet. (4) A Főiskola szervezeti egységei az egymás számára végzett szolgáltatásokért - tekintettel arra, hogy nem önálló adóalanyok - számlát nem állítanak ki. Az ilyen jellegű követelések keretátcsoportosítás formájában kerülnek jóváírásra/terhelésre az egységek között.

38

33.§ (1) Készpénzes fizetést csak kivételesen indokolt esetben lehet teljesíteni. A házipénztárba befizetett bevételeket a kiadások teljesítésére nem lehet felhasználni, ezeket naponta be kell fizetni az előirányzat - felhasználási keretszámlára. A napi befizetéstől akkor lehet eltekinteni, ha nem éri el a jogszabályban rögzített összeget (1999.I.1-től 50.000 Ft), és ezen összeg készpénzben történő tartására a Pénzkezelési Szabályzat lehetőséget ad. (2) A házipénztári pénzkezelést a gazdasági főigazgató szabályozza. 34.§ (1) A Főiskola a készpénzkímélő fizetés céljára a kincstári kártya két típusát veheti igénybe - beszerzésére, a nem rendszeres, kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz. - A VIP aranykártyát, amely a vezető beosztású, valamint a rektor által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományosan is elfogadható fizetési eszköz. A kincstári kártyával végzett műveletek összegét a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet egyenlíti ki az elfogadóhelyek számára. (2) Az üzemanyag kártya – a gépkocsivezető által igényelt üzemanyag ellátást névre szóló üzemanyag kártyával kell biztosítani. 35.§ (1) A gazdasági/szervezeti egységek kisebb kiadásaik fedezésére tartós készpénzellátmányt (un. kiskasszát) vehetnek fel. (2) Készpénz felvételére szóló felhatalmazást a szervezeti egység vezetője adhat. (3) A készpénz felvételével, illetve kezelésével megbízott dolgozó a felvett összegért teljes anyagi felelősséggel tartozik. (4) Az ellátmány terhére történt kifizetésekről folyamatosan, de havonta legalább egyszer a hónap utolsó munkanapján el kell számolni. (5) A készpénzellátmányból illetmény, illetménypótlék, megbízási díj, valamint a jövedelemadó szempontjából összevonás alá kerülő jövedelem, továbbá jövedelemadó köteles vállalkozói díj nem fizethető. (6) A teljes ellátmány elszámolása évente egyszer a főigazgató által megjelölt időpontban, bruttó módon, az ellátmány teljes visszafizetésével történik. Az elszámolás után januárban új ellátmány igényelhető.

39

(7) A készpénzellátmány legmagasabb összegének, a készpénz őrzésének, elszámolásának részletes rendjét a főigazgató önállóan vagy a Házipénztárról és a pénzkezelésről szóló szabályzatban határozza meg. 36.§ (1) Kiküldetési költségekre, külföldi vendégek ellátásával kapcsolatos kiadásokra a jóváhagyott program és költségvetés csatolásával, illetve kisebb beszerzésekre elszámolási előleg igényelhető. (2) Egyéb célra elszámolási előleget - az állandó ellátmányon túl - kivételesen indokolt esetben, elszámolási kötelezettséggel, a biztonságos őrzés feltételeit is vállalva és biztosítva névre szólóan lehet a GMF-től igényelni. Az elszámolási előleg igénylésén fel kell tüntetni a szervezeti egység kódját, vállalását, az összeg rendeltetését, az elszámolás keretét, témaszámát, forrását. (3) Az elszámolási előleg felvételekor az elszámolás vagy visszafizetés határidejét meg kell határozni. A határidő betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozik ez elszámolásra kötelezett személy. Elszámolási határidők: • Kiküldetési költségekhez felvett előleg elszámolási határideje külföldi kiküldetésnél a kiküldetés befejezését követő nyolcadik munkanap. • Külföldi vendégek fogadásával kapcsolatos kiadásokra felvett előleggel legkésőbb a vendég elutazását követő nyolcadik munkanapon kell elszámolni. (4) Új elszámolási előleg felvételekor a korábban bármilyen jogcímen felvett előleggel el kell számolni, tekintet nélkül arra, hogy az elszámolási határidő letelt-e.

40

GAZDÁLKODÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL 37.§ (1) Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az állami vagyon vagyonkezelésére, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését. A vagyonkezelői jogokat a Főiskola nevében a rektor gyakorolja. Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az MNV Zrt.-nek. (2) A Kincstári vagyon a Főiskola részére - az alapító okiratban szereplő feladatai ellátásához biztosított ingatlan, berendezés, felszerelés, jármű, valamint az egyéb anyagi és immateriális javak, a vagyoni értékű jog, a társaságokban szerzett tulajdon. Illetve mindazon vagyon, amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, más forrásokból származó pénzeszközök felhasználásával vagy átvétellel került vagy kerül a Főiskola vagyonkezelésébe. (3) Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. és a Főiskola vagyonkezelési szerződést is köthet. A vagyonkezelési szerződés alapján a Főiskola jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A Főiskola köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni. Amennyiben a Főiskola a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel. A Főiskola köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A Főiskola felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható. A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel - kivételesen törvény alapján - jön létre.

41

(4) A Főiskola vagyongazdálkodásáról Vagyongazdálkodási Tervet és Vagyongazdálkodási Beszámolót köteles készíteni, melyet a vonatkozó Kormányrendelet szerint az MNV Zrt. részére meg kell küldeni. (5) A Főiskola vagyonkezelésében lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) használatának elveit (normatíváját) a gazdasági főigazgató javaslatára a Szenátus hagyja jóvá. A konkrét igények alapján az egyes ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) használatáról - a Szenátus által meghatározott elvek figyelembevétele mellett - a gazdasági főigazgató - hatékonysági elemzésre alapozott - javaslata alapján a rektor dönt. A helyiséggazdálkodás operatív intézése a gazdasági főigazgató feladata. Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az MNV Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az MNV Zrt. – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek megbízást adhat. Állami vagyon értékesítésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. döntése alapján kerülhet sor. Az értékesítésre a Főiskola is javaslatot tehet, mint az adott vagyontárgy vagyonkezelője haszonélvezője, vagy más jogcímen használója. A javaslatról az MNV Zrt. hatvan napon belül dönt. Az értékesítéshez a Főiskola és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése szükséges, amennyiben a Főiskola javaslattételére nem került sor. A Főiskola a működéséhez már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére – az ingatlanok kivételével - önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. (6) Állami vagyont ingyenesen átruházni vagy követeléseiről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. Az államháztartás alrendszereiben az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül, a jogszabályban (a költségvetési törvényben) megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelések behajtásáról intézkedni nem kell. (7) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási, szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. Mellőzhető a versenyeztetés, ha: • a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet, • jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, 42

• •

a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg. társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatában döntött a versenyeztetés mellőzéséről. Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartó, a Magyar Állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb - hasznosítása. Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(8) Az állami vagyon ingyenes átruházására vagy értékesítésére, illetve hasznosítására vonatkozó kérelmet - a Szenátus és a Gazdasági Tanács jóváhagyását követően - a gazdasági főigazgató terjeszti fel az MNV Zrt.-hez. A kérelemnek tartalmaznia kell a bevétel tervezett felhasználásának jogcímét is. (9) A Főiskola vagyonkezelésében lévő ingatlan (6) bekezdés szerinti értékesítéséből származó ellenértékből ki kell egyenlíteni a Főiskola esetleges köztartozását és az értékesítés költségeit. A fennmaradó részt a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerint lehet felhasználni.

38. § (1) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként a Főiskolát jelölik meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. a Főiskolával köt rá nem visszterhes vagyonkezelési szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a Főiskolát, mint kedvezményezett illeti meg. (2) A saját vagyon tekintetében a Főiskola nem minősül állami vagyonkezelőnek, erre a körre az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A saját vagyon részét képező ingatlan elidegenítésére csak a Szenátus minősített többségű határozata alapján kerülhet sor. A Szenátus számára készült javaslatban, illetve a Szenátus határozatában dokumentálni kell, hogy a Főiskola számára a legelőnyösebb ajánlatot fogadták el. A határozatnak tartalmaznia kell azt a konkrét intézményfejlesztési, illetve átalakítási jogcímet, amire az értékesítésből származó bevétel fordítható.

43

BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK 39.§ (1) A Főiskola szolgáltató szervezetei, illetve más szervezeti egységei nyújthatnak olyan belső szolgáltatásokat, amelyeket térítés mellett lehet igénybe venni. Ezek például: • a gépjárművek igénybevétele, szállítás; • telefon és más telekommunikációs szolgáltatások; • központi raktárból történő kivételezések; • épületek, létesítmények bérbeadása (2) A központi raktárból kivételezett anyagok átlagáron számított - ÁFÁ-val növelt - értékét kell megtéríteni. Az egyéb térítési díjak aktuális árképzési szabályait az Önköltség Számítási Szabályzat vagy konkrét összegét a főigazgató határozza meg. (3) A szolgáltató szervezeti egységek feladásai alapján a GMF a felhasználó gazdálkodó/szervezeti egység dologi keretéből a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató egység dologi kerete javára átcsoportosítja. ELLENŐRZÉS 40.§ (1) A rektor közvetlen irányítása alatt álló függetlenített belső ellenőr feladatait, hatáskörét, eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. (2) A belső ellenőr a rektor által jóváhagyott éves munkaterv és vizsgálati program alapján végzi a vizsgálatokat. 41.§ A gazdasági/szervezeti egységek, illetve az intézmény bármely közalkalmazottja névvel ellátott, írásos indoklás alapján célvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a rektornál. 42.§ A vezetők kötelezettsége az irányításuk alá tartozó egységeknél a vezetői, illetve a folyamatba épített ellenőrzés rendszeres gyakorlása és ennek dokumentálása. 43.§ Az egyes feladatok, tevékenységek ellenőrzésére feljogosított szervek - megbízó-levelüket felmutató - ellenőreinek munkáját minden közalkalmazott köteles segíteni.

44

ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. § o

A GSz az SzMSz 13. számú melléklete.

o

A GSz folyamatos aktualizálásáért a főigazgató a felelős.

o

A gazdasági tanács részére véleményezésre meg kell küldeni: az intézmény költségvetését, beszámolóját, számviteli rendjét.

A Gazdálkodási Szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az I/2-2/12/2007.(február 20.) sz. határozatával elfogadta. A szabályzat visszamenőlegesen, 2007. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2001. április 25-től érvényben lévő, a Főiskolai Tanács 4/115/2001.(április 24.) sz. határozatával elfogadott GSz – módosításaival együtt – hatályát veszti. Jogszabályi változások a Szenátus 2008. december 16-i határozata alapján átvezetésre kerültek a gazdasági és műszaki főigazgató hatáskörében.

Nyíregyháza, 2012. június 26.

Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor

45

FÜGGELÉKEK

1.

A gazdálkodási szabályzatot érintő főbb jogszabályok jegyzéke: • a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény • az államháztartás szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

2.

Fontosabb dokumentumok felsorolása: • Számviteli politika - Számlarend, számlatükör • Leltározási és leltárkészítési szabályzat • Pénz- és értékkezelési szabályzat • A Főiskola felesleges vagyontárgyainak feltárásának, selejtezésének szabályzat • Önköltség számítási szabályzat • Eszközök és források értékelési szabályzata • Kötelezettségvállalási szabályzat • Bizonylati szabályzat, bizonylati album • Közbeszerzési szabályzat • Gépjárművek üzemeltetésének és használatának szabályzata

46

hasznosításának

és