NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Tartalomjegyzék KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS......................................................................................................1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK..........................................................................................4 I. 1. A közalkalmazotti jogviszony szabályai .............................................................................4 I. 2. A KSZ személyi hatálya......................................................................................................4 I. 3. A KSZ megkötése, időtartama ............................................................................................5 I. 4. A KSZ módosítása és felmondása.......................................................................................5 II. ................................................................................................................................................5 A MUNKÁLTATÓ ÉS A SZAKSZERVEZETEK ...................................................................5 KAPCSOLATRENDSZERE .....................................................................................................5 II. 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése.........................................................5 II. 2. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem ......................................................6 II. 3. A tisztségviselők munkaidő-kedvezményei.......................................................................7 II. 4. A szerződő felek titoktartási kötelezettsége.......................................................................7 II. 5. Az egyeztetési eljárás szabályai.........................................................................................7 II. 6. A Közalkalmazotti Tanács.................................................................................................8 II. 7. A sztrájk joga .....................................................................................................................8 III. ...............................................................................................................................................8 A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS .................................................8 MEGSZŰNÉSE..........................................................................................................................8 III. 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai..............................................................................8 III. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozat ..................................9 III. 3. A kinevezés.....................................................................................................................10 III. 4. Pályázat...........................................................................................................................10 III. 5. Próbaidő..........................................................................................................................11 III. 6. Magasabb vezetői és vezetői beosztás............................................................................11 III. 7. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése. A felmentés ..............................................12 III. 8. A nyugdíjazási eljárás rendje..........................................................................................12 III. 9. A végkielégítés ...............................................................................................................13 III. 10. Munkavégzés alóli mentesítés ......................................................................................14 III. 11. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai..........................14 IV. .............................................................................................................................................15 A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI ........................................................................................15 IV. 1. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége..................................................................15 IV. 2. A közalkalmazott munkavégzési kötelezettsége, munkára képes állapota ....................15 IV. 3. A munkáltatói figyelmeztetés.........................................................................................15 IV. 4. Kiküldetés, kirendelés ...................................................................................................16 IV. 5. A helyettesítés ................................................................................................................16 IV. 6. Kitüntetések, kitüntető címek adományozása ................................................................16 IV. 8. A továbbtanuló, továbbképzésben és doktori képzésben résztvevő közalkalmazottak támogatása ................................................................................................................................17 IV. 9. A fegyelmi felelősség.....................................................................................................18 V. ..............................................................................................................................................18 MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ ...............................................................................................18 V. 1. A munkaidő és annak beosztása, a pihenőidő .................................................................18 V. 2. A rendkívüli munkavégzés ..............................................................................................19 V. 3. Rendes szabadság, a szabadság kiadása ..........................................................................20 V. 4. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság ..........................................................................21 V. 5. A munkahelyi jelenlét és távolmaradás nyilvántartása....................................................22 2

VI. .............................................................................................................................................22 ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZER ....................................................................22 VI. 1. Előmeneteli rendszer ......................................................................................................22 VI. 2. A várakozási idő csökkentése ........................................................................................22 VI. 3. Illetménykiegészítés .......................................................................................................23 VI. 4. Kereset-kiegészítés.........................................................................................................23 VI. 5. Kiküldetés, külszolgálat költségtérítése .........................................................................23 VI. 6. Jutalom ...........................................................................................................................24 VI. 7. Prémium ...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. VI. 8. Az illetmény kifizetésének szabályai .............................................................................24 VII. SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK........................................................................24 VIII. AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS .............................................................................25 IX. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ........................................................................................25 IX. 1. A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezése .....................................................25 X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RÉSZEK............................................................................................26 XI. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ..........................................................................................27 1. melléklet ...............................................................................................................................28 A szervezeti egységvezetőkkel egyeztetésre jogosult – munkajogi védelemben részesülő – szakszervezeti tisztségviselők listája ........................................................................................28 2. mellélet .................................................................................................................................29 Magasabb vezetői és vezetői beosztások, valamint pótlékok jegyzéke....................................29 3. melléklet ...............................................................................................................................31 Minősítési lap ...........................................................................................................................31 4. melléklet ...............................................................................................................................35 A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére/engedélyezésére irányuló ...........35 kérelem/bejelentés ....................................................................................................................35 5. melléklet ...............................................................................................................................36 Munkaidőkeret..........................................................................................................................36 Munkarend................................................................................................................................37 6. melléklet ...............................................................................................................................39 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés.............................................................39 7. melléklet ...............................................................................................................................41 Munkaruha-juttatási jegyzék ....................................................................................................41 8. melléklet ...............................................................................................................................43 Szociális szabályzat ..................................................................................................................43

3

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

Kollektív szerződése A Nyíregyházi Főiskola (a továbbiakban: munkáltató) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének a főiskolán működő szervezete (a továbbiakban: szakszervezet) a közalkalmazottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében úgy határoztak, hogy Kollektív szerződést (a továbbiakban: KSZ) kötnek.

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. 1. A közalkalmazotti jogviszony szabályai Mt. 30. §, Kjt. 2. § A KSZ a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó, illetve annak tartalmát érintő jogszabályi rendelkezések és főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek figyelembe vételével készült. Alapvető jogszabályok: a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) c) a felsőoktatásról szóló 2005.évi CXXXIX. tv. (Ftv.) d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. e) a Kjt. felsőoktatásban történő végrehajtásáról szóló 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet f) a Kjt. közoktatásban történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet g) a Kjt. végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet Jogviszonyt érintő alapvető főiskolai szabályzatok: a) a Nyíregyházi Főiskola Szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) b) Munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje a Nyíregyházi Főiskolán

I. 2. A KSZ személyi hatálya Mt. 1-2. §, Kjt. 1. §, 12. §, Mt. 36. § (4) (1) A KSZ személyi hatálya kiterjed: a) a munkáltató valamennyi belső szervezeti egységére, azokban közalkalmazotti jogviszony keretében teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára; b) a munkáltatónál közhasznú munka keretében foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára; c) a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalóra akkor is, ha munkáját külföldön, kiküldetésben végzi. (2) A KSZ személyi hatálya nem terjed ki: a) a munkáltatónál polgári jogi szerződés (óraadói vagy egyéb megbízás, vállalkozási szerződés) alapján munkát végzők jogviszonyára.

4

I. 3. A KSZ megkötése, időtartama Mt. 20. §, Mt. 31-32. §, Mt. 37. § (1-2), Kjt. 8. § (1) A KSZ-t a munkáltató képviseletében – a Szenátus véleményével – a rektor, a közalkalmazottak képviseletében pedig a szakszervezet főiskolai szervezetének képviselője köti meg. (2) A KSZ szövegének aláírás előtti végleges egyeztetése a munkáltatónál működő Érdekegyeztető Tanács jogköre. Az Érdekegyeztető Tanács összetételét és működését az SZMSZ szabályozza. (3) A felek a KSZ-t határozatlan időtartamra kötik meg.

I. 4. A KSZ módosítása és felmondása Mt. 39-40. § (1) A KSZ módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A módosításra tett tárgyalási ajánlatot a KSZ aláírói nem utasíthatják el, feltéve, ha az ajánlatot a KSZ kötésére jogosult fél tette. A KSZ módosítására csak konszenzus esetén kerülhet sor. (2) A KSZ csak a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelensége esetén mondható fel. A felmondási jogot a KSZ megkötésére jogosult bármelyik fél három hónapos határidővel gyakorolhatja. A KSZ a megkötésétől számított hat hónapon belül nem mondható fel. (3) A KSZ módosítására irányuló tárgyalásokra, illetve a felmondásra vonatkozó jognyilatkozatokat írásban kell közölni a másik féllel. Az írásbeli előterjesztést tizenöt napon belül írásban kell megválaszolni. (4) A KSZ módosítására a KSZ elfogadására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. (5) A módosításokról a közalkalmazottakat közzététel útján tájékoztatják.

II. A MUNKÁLTATÓ ÉS A SZAKSZERVEZETEK KAPCSOLATRENDSZERE II. 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése Mt. 15. §, Mt. 21-22. §, Mt. 24. § (1) A munkáltató a vonatkozó szabályok szerint együttműködik a szakszervezettel, támogatja tevékenységét és elősegíti működését. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a szakszervezet a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. (2) A szakszervezet kijelenti, hogy jogait azok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja. (3) A szakszervezet a SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Főiskolán a vezető testületek munkájában – megállapodás és jogszabály alapján – képviselője útján vesz részt. (4) A szakszervezet képviselőjét – a (3) bekezdésben meghatározottakon túl – meg kell hívni valamennyi olyan, a munkáltató által szervezett tanácskozásra, amelynek témája a közalkalmazottakat érintő, az (5) bekezdésben meghatározott kérdés. 5

(5) Együttműködésük során a munkáltató és a szakszervezet folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. A munkáltató a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ezek megváltozásáról tájékoztatni, amelyek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentősek. A munkáltatót különösen a következő információs kötelezettségek terhelik: a) Az illetmények színvonalának alakulása, a illetményarányok változása, a illetményfedezet alakulása, b) a munkaidővel és munkarenddel összefüggő körülményeinek változása, várható alakulása, c) a létszámfejlesztés, a létszámcsökkentés, és

kérdések,

a

munkavégzés

d) minden egyéb olyan kérdés, amely a munkavállalók közösségének közalkalmazotti jogviszonyát, a közalkalmazottak életkörülményeit lényegesen befolyásolja. (6) A munkáltató az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a szakszervezet kérésére 30 napon belül átadja a kért információt. (7) A munkáltató a szakszervezet által írásban előterjesztett észrevételekre, azok kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban válaszol. (8) A tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségek teljesítésére kötelezett, illetve jogosult szervezeti egységvezetők és szakszervezeti tisztségviselők kapcsolatrendszerét az 1. melléklet szabályozza. (9) A munkáltató a szakszervezet folyamatos és zavartalan működéséhez szükséges feltételeket térítésmentesen biztosítja. (10)A szakszervezet részére térítésmentesen biztosítandó adminisztrációs segítség mértékéről és módjáról, az irodatechnikai feltételek és postai szolgáltatás pénzügyi kereteiről a felek évente – a munkáltató költségvetésének készítésekor – a szakszervezeti taglétszám és a munkáltató költségvetési helyzetének ismeretében állapodnak meg.

II. 2. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem Mt. 28. § (1) A szakszervezetek választott tisztségviselőinek munkajogi védelmét illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz, a szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogait társadalmi rendeltetésüknek megfelelően, jóhiszeműen gyakorolja. (2) Munkajogi védelem szempontjából szakszervezeti tisztségviselőnek minősülnek: a) a szakszervezetek országos tisztségviselői, b) az 1. mellékletben megnevezett tisztségviselők. (3) A munkajogi védelem biztosítása érdekében a szakszervezet tisztségviselői adatait (név, munkakör, szervezeti egység, szakszervezeti tisztség) a munkáltatónak megküldi, a változásokról folyamatosan tájékoztatja a munkáltatót. (4) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, továbbá közalkalmazotti jogviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

6

II. 3. A tisztségviselők munkaidő-kedvezményei Mt. 25. § (1) A munkáltató a jogszabályban meghatározott mértékű munkaidő-kedvezményben részesíti a szakszervezet tisztségviselőit, továbbképzés céljából pedig rendkívüli fizetett szabadságot biztosít a szakszervezeti tagok számára. (2) Munkaidő-kedvezmény szempontjából tisztségviselőknek minősülnek: a) a szakszervezet országos tisztségviselői, b) az 1. mellékletben nevesített tisztségviselők, amennyiben az adott szervezeti egységben az illetékes szakszervezetnek tagja, vagy tagjai vannak. (3) A munkaidő-kedvezményeket a következő naptári évre a szakszervezeti taglétszám hivatalos közlés alapján, a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjában kell megállapítani. Erre az Érdekegyeztető Tanácsban a főtitkár tesz javaslatot. A jóváhagyott munkaidőkedvezményt írásba kell foglalni, annak felosztásáról a szakszervezet gondoskodik. A tényleges felosztásról a szakszervezet a rektort 15 napon belül írásban tájékoztatja. (4) A munkaidő-kedvezmény és a rendkívüli szabadság igénybevételét az érintett közalkalmazott közvetlen munkahelyi felettesének kell bejelenteni: a) tisztségviselők távolmaradása esetén huszonnégy órával, b) rendkívüli szabadság igénybevétele esetén harminc nappal előbb. (5) A munkaidő-kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. Ilyen tárgyalásnak kell tekinteni az Érdekegyeztető Tanács, a vezetői testületek és más, a munkáltatónál működő állami testületek ülésén való részvételt, továbbá minden olyan tanácskozást, amelyre a szakszervezeti tisztségviselőt a munkáltató vagy megbízottja érdekképviseleti célból meghívta, illetve a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetővel folytatott egyedi megbeszéléseket. (6) A rendkívüli fizetett szabadság és munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. (7) A szakszervezet a munkaidő-kedvezmények megállapításához szükséges adatokról és változásokról írásban köteles rendszeresen tájékoztatni a rektort, illetve az érintett szervezeti egység vezetőjét. E tájékoztatás hiányában a munkáltató nem köteles biztosítani a munkaidő-kedvezményeket. (8) A szakszervezet választott tisztségviselőit az Mt. 25. §-ban meghatározott munkaidőkedvezmény illeti meg.

II. 4. A szerződő felek titoktartási kötelezettsége (1) A szerződő felek kijelentik, hogy együttműködésük során a másik féltől kapott információkat, adatokat, vagy egyéb módon tudomásukra jutott ismereteket bizalmasan kezelik. Azokat a másik fél kifejezett igénye esetén titkos adatként kezelik. (2) A felek tevékenysége egyébként nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak, vagy egyéb jogos érdekének sérelméhez. II. 5. Az egyeztetési eljárás szabályai (1) Minden olyan esetben, amikor a munkáltató és a szakszervezet között külön egyeztetésnek van helye, az egyeztetést kezdeményező, illetve az egyeztetésre kötelezett egyidejűleg köteles javaslatot tenni az egyeztetés helyére, időpontjára.

7

(2) Az egyeztetésen a munkáltató és a szakszervezet által delegált képviselők vesznek részt. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az egyeztetés helyét, idejét, b) az egyeztetésben részt vevők nevét, jogállását, c) az egyeztetés, illetve a kifogásolt intézkedés tárgyát és a másik fél észrevételét, d) az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatokat, e) a megkötött egyezség pontos szövegét, a vétó visszavonását, f) az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot és g) az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét. (3) A kollektív munkaügyi vita első egyeztetése az Érdekegyeztető Tanácsban történik, ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a felek közvetlen egyeztetésére.

II. 6. A Közalkalmazotti Tanács (1) A munkáltatónál Közalkalmazotti Tanács működik. (2) A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezései szabályozzák. (3) A munkáltató, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet együttes érdekegyeztetésének szabályait a KSZ VIII. fejezetében meghatározottakra figyelemmel az SZMSZ határozza meg.

II. 7. A sztrájk joga 1989. évi VII. tv. (1) A közalkalmazottakat gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében – jogszabályban meghatározott keretek között – megilleti a sztrájk joga. (2) Sztrájk akkor kezdeményezhető, ha az adott ügyben a munkáltatón belüli érdekegyeztetés nem vezetett eredményre, illetve az érdekegyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőknek fel nem róható ok miatt nem jött létre. (3) A sztrájk ideje alatt a felek további egyeztetést kötelesek folytatni a vitás kérdések rendezése érdekében, és kötelesek gondoskodni a személyi és vagyoni védelemről. (4) A sztrájkot megelőző érdekegyeztetésre egyébként a II.5. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE III. 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai Kjt. 20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.

8

(2) A KSZ alkalmazásában munkáltató a Nyíregyházi Főiskola, a munkáltatói jogköröket a rektor gyakorolja jogszabályokban, illetve belső szabályzatokban meghatározott kivételek mellett. (3) A munkáltatói jogok gyakorlásának, átruházásának részletes szabályait és eljárási rendjét „A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Nyíregyházi Főiskolán” című SZMSZ mellékletét képező szabályzat határozza meg.

III. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozat Mt. 78. §, Kjt. 21.§ (3) (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél, illetve módosításánál a törvényben előírt írásbeli munkáltatói nyilatkozatnak – kinevezési, vagy kinevezést módosító okiratnak – tartalmaznia kell a kinevezéssel kapcsolatos alapvető feltételeket, a közalkalmazott munkakörét és beosztását, az alkalmazás időtartamát (határozott vagy határozatlan idő), az alkalmazás kezdetét, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását, Kjt. szerinti besorolását, illetményét, pótlékait, az esetleges egyéb járandóságokat, a munkába lépés idejét, a munkavégzés helyét, a közalkalmazott munkájának irányítóját és a következő fizetési fokozatba lépés idejét. (2) Változó munkahelyet kell megjelölni a kinevezési okmányban minden olyan esetben, amikor a közalkalmazott munkaköri feladatait több telephelyen köteles ellátni, illetve a munkakör jellege azt megkívánja. (3) A kinevezési okmányhoz mellékelni kell a közalkalmazotti jogviszony beszámítását tartalmazó okiratot és a közalkalmazott feladatait részletező munkaköri leírást is. A munkaköri leírást a közalkalmazott közvetlen felettese (egységvezetője) készíti el, és adja ki a munkába lépés napján. Feladat, illetve munkakörváltozás esetén új munkaköri leírást kell kiadni. (4) A közalkalmazott az írásbeli nyilatkozat elfogadását aláírásával igazolja. (5) Határozott idejű alkalmazásnál rögzíteni kell az alkalmazási időn kívül, az alkalmazás célját (kinek a helyettesítésére, vagy milyen feladatra történt az alkalmazás). (6) A közalkalmazotti jogviszony létrejöttével egyidejűleg a közalkalmazottat írásban kell tájékoztatni: a) az irányadó munkarendről; b) az illetményfizetés napjáról; c) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról, és kiadásának, illetve d) a felmentési idő megállapításának szabályairól; e) változó munkahelyben történő megállapodás esetén a közalkalmazott első munkavégzési helyéről, továbbá f) arról, hogy a munkáltató KSZ hatálya alá tartozik. (7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a kinevezési okiratban, a KSZ megfelelő rendelkezésére hivatkozva is megadható. (8) A (6) bekezdésben meghatározottak változásairól a közalkalmazottakat a változás hatályba lépését követő 30 napon belül a munkáltató írásban köteles tájékoztatni. Amennyiben a változás a KSZ módosítását jelenti, az írásbeli tájékoztatást a KSZ megfelelő rendelkezésére hivatkozva kell megadni.

9

III. 3. A kinevezés Kjt. 21. § (1)

A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. (3) Polgári jogi szerződéssel (pl. megbízással) foglalkoztatás csak akkor megengedett, ha: a) az elvégzendő feladat viszonylag rövid idejű (alkalmi jellegű), vagy b) a rendes munkaidőhöz képest csekély kötöttséggel járó feladatok ellátásáról van szó. (4) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70%-át. (5) Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. (6) A közalkalmazottak kinevezése esetén a jogszabályok rendelkezéseivel összhangban a munkáltató SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszerének előírásait kell alkalmazni.

III. 4. Pályázat Kjt. 20/A. §, Kjt. 20/B. § 53/2006.(III.14.) Korm. rendelet I/C. § (1) Közalkalmazotti jogviszony – áthelyezés, a Kjt-ben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kivételekkel – pályázat alapján létesíthető. a) A pályázatot a Kjt-ben meghatározott módon – elsődlegesen a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Központ internetes oldalán, valamint az intézmény honlapján, a helyben szokásos módon – kell közzétenni. b) A pályázat benyújtásának határideje a pályázati felhívásnak a KSZK-án való elsődleges közzétételétől számított 15 napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén 30 napnál – rövidebb nem lehet. c) Nyilvános pályázatot az Oktatási Közlönyben, valamint a Főiskola honlapján elérhetően kell közzétenni. A pályázat benyújtásának határidejét ebben az esetben is a KSZK-án történő közzétételtől kell számítani. (2) Pályázat nélkül tölthetők be a tanársegédi és adjunktusi álláshelyek, olyan esetben, amikor a kinevezés a Főiskola közalkalmazottjának oktatói átsorolásával történik. (3) Nem kötelező pályázat kiírása: a) olyan munkakör betöltése estén, amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább 2 alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás, b) olyan munkakör betöltése estén, amelynek haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, c) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, d) az 53/2006.(III.14) Korm. rendelet 12-15. pontja szerinti egyéb munkakörök létesítéséhez, e) közoktatási intézményben a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 17.§-ban meghatározott munkakörök betöltéséhez. A közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a 10

kinevezés feltételeit (álláshirdetést) az intézmény honlapján és a helyben szokásos módon kell közzétenni. (4) Az oktatói álláshelyeket a munkáltató SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszerében foglaltak szerint, az ott meghatározott eljárással és kivételekkel, pályázattal kell betölteni. (5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. (6) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető a) a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben, továbbá b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.

III. 5. Próbaidő Kjt. 21/A. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 3/A.§ (1) Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezésben megállapított próbaidő mértéke 3 hónap. (2) Nem kötelező próbaidőt megállapítani azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (3) Közoktatási intézményben pedagógus munkakörre létesített jogviszony esetén nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.

III. 6. Magasabb vezetői és vezetői beosztás Kjt. 23. §, 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5. §, 150/1992.(XI.20.) Korm. rendelet 5. § (1)

A főiskolán a következő magasabb vezetői feladatok ellátására szóló beosztásra történő megbízások adhatók ki: a) rektor b) rektorhelyettes c) főigazgató 11

(2)

(3)

(4)

(5) (6)

d) dékán e) gazdasági főigazgató f) főtitkár g) gyakorlóiskolai igazgató, igazgató-helyettes h) főiskolai könyvtárigazgató A főiskolán a következő vezetői feladatok ellátására szóló beosztásra történő megbízások adhatók ki: a) az (1) bekezdésben felsoroltak – az a), b), c) és g) pont kivételével – helyettesei b) szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei. A vezetői, magasabb vezetői beosztás ellátására szóló megbízás létrejöttének, megszűnésének eljárási rendjét a SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszere szabályozza. A magasabb vezetői és a vezetői beosztás ellátására szóló megbízás – ha a Ftv. eltérően nem rendelkezik – a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a magasabb vezetői megbízás időtartama – részben, vagy teljes egészében - a hatvanötödik életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a megbízás a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntésével – legfeljebb a hetvenedik életév betöltéséig terjedő időszakra – adható meg. A főiskolán a magasabb vezetői illetve vezetői feladat ellátása megbízással történik. A magasabb vezetői és vezető beosztások, illetve pótlékok jegyzékét a KSZ 2. melléklete tartalmazza.

III. 7. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése. A felmentés Kjt. 25-30. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteit a Kjt. vonatkozó szakaszai szabályozzák. (2) A felmentési idő azonos a Kjt. 33. §-ában meghatározottakkal. (3) Felmentés esetén a felmentést megelőzően – a nyugdíjazásra, előrehozott nyugdíjazásra tekintettel történő felmentést kivéve – a munkáltató tájékoztatja a közalkalmazottat iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. (4) Felmentésre csak akkor kerülhet sor, ha a közalkalmazott részére nincs megfelelő munkakör, vagy a közalkalmazott nem járul hozzá a másik munkakörbe áthelyezéséhez. (5) Csoportos felmentés (létszámcsökkentés) esetén a felmentések elveiben és ütemében az Érdekegyeztető Tanáccsal előzetesen meg kell állapodni. (6) A felmondási tilalmak és korlátozások fennállása szempontjából a felmondás közlésének az időpontja irányadó.

III. 8. A nyugdíjazási eljárás rendje (1) A Humánpolitikai Iroda minden év december 31-ig írásban közli a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőivel és magasabb vezetőivel az irányítása alatt dolgozó és az azt követő naptári évben öregségi nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottak névsorát az alábbi bontásban, és az alábbiakban részletezésre kerülő felmentési kötelezettségekkel: a) egyetemi és főiskolai tanárok, b) oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak c) oktatói, kutatói munkát segítő, valamint az egyéb munkakörökben foglalkoztatottak 12

d) gyakorlóiskolákban a pedagógus, a nevelő és az oktató munkát közvetlenül segítő, és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak. (2) Az egyetemi tanárnak és a főiskolai tanárnak az öregségi nyugdíjjogosultság elérését követő és maximum a 70. életévükig történő alkalmazására – közalkalmazotti jogviszonyuk érintetlenül hagyásával – a dékán javaslata alapján a rektor döntése után nyílik lehetőség. (3) Az oktatói (a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel), kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő nappal kezdődően közalkalmazotti jogviszonyuk alóli felmentési idejük töltését megkezdik, figyelemmel a III.10. pontban – a munkavégzés alóli mentesítés – foglaltakra. (4) Az oktatói, kutatói munkát segítő, valamint az egyéb munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő nappal kezdődően közalkalmazotti jogviszonyuk alóli felmentési idejük töltését megkezdik, figyelemmel a III.10. pontban – a munkavégzés alóli mentesítés – foglaltakra. (5) A Nyíregyházi Főiskolán vezetői és magasabb vezetői beosztást ellátó közalkalmazottak – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően – a vezetői ill. magasabb vezetői megbízás lejártáig foglalkoztathatók közalkalmazotti kinevezéssel. (6) A gyakorlóiskolákban pedagógus, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak nyugdíjazás címén történő felmentésére a (3)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (7) A felmentés kezdetét a kinevezési jogkör gyakorlója – a feladatok zavartalan ellátása érdekében – eltolhatja. Az így felszabadult álláshelyek fölötti rendelkezési jog a főiskola rektorát illeti meg.

III. 9. A végkielégítés Kjt. 37. § (1) A végkielégítésre való jogosultság feltételeit a Kjt. 37.§(1)-(4) bekezdése szabályozza. (2) A végkielégítésre jogosultság szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni: a) a munkáltatónál, illetve jogelődjeinél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt; b) 1992. július 1-jét követő áthelyezés, vagy áthelyezések szakadatlan láncolata esetén – a Kjt. hatálya alá tartozó – munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt; c) a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének jogszabályban meghatározott esetein túlmenően, a közalkalmazotti jogviszonynak sor- vagy tartalékos, illetve polgári katonai szolgálat teljesítése miatti szünetelése időtartamát is. (3) Az 1992. július 1. előtti áthelyezéssel keletkezett korábbi munkaviszony időtartamát a végkielégítés szempontjából nem lehet közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként figyelembe venni. (4) A végkielégítés összegét a közalkalmazott részére a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. (5) A végkielégítés mértéke tekintetében a KSZ-t kötő felek a törvényben meghatározott mértékű végkielégítést fogadják el.

13

III. 10. Munkavégzés alóli mentesítés Kjt. 33. § (3) (1) A munkáltató a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kérésének megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. (2) A munkavégzés alóli mentesítés (1) bekezdésben megjelölt időtartamának meghosszabbítására a Nyíregyházi Főiskolán kivételesen indokolt esetben van lehetőség, a rektor engedélyével. (3) A gyakorlóiskolai pedagógus-közalkalmazott munkavégzés alóli mentesítése indokolt esetben, elsősorban a nevelő-oktató munka zavartalan szervezése és biztosítása miatt a felmentési idő egész időtartamára is kiterjedhet.

III. 11. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. (2) A közalkalmazott más munkáltatóval munkavégzésre irányuló további jogviszonyt kizárólag: a) előzetes írásbeli engedély (Kjt. 43.§), illetve b) előzetes írásbeli bejelentés (Kjt.44.§) alapján létesíthet. (3) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. (4) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. (5) Ha a közalkalmazott a megtiltás, illetve a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Mt. 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni. (6) Ha az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást a Mt. 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni. (7) A további jogviszony létesítésére irányuló kérelmet, illetve bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megküldeni a jogviszony létesítésének tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal. (8) Ha a közalkalmazottat a főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatja további jogviszony csak a törvényes munkaidő felét meg nem haladó időtartamra engedélyezhető.

14

IV. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI IV. 1. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége (1) A munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása során a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy csak olyan közalkalmazott kinevezésére kerüljön sor, aki egészségügyi szempontból a munkavégzésre alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. (2) Az egészségügyi alkalmasságról a külön jogszabályban meghatározott munkakörökben előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

IV. 2. A közalkalmazott munkavégzési kötelezettsége, munkára képes állapota Mt. 103. § (1) A közalkalmazott köteles a) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni b) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. (2) A munkáltató a közalkalmazott munkavégzésre alkalmas állapotát a munkakezdéskor és a munkavégzés alatt folyamatosan ellenőrizheti, illetve a közalkalmazott köteles a munkára képes állapotát érintő lényeges körülményekről a munkáltatót tájékoztatni. (3) A munkavégzésre alkalmas állapot hiányát jelenti különösen az alkoholos befolyásoltság és a kábítószer hatása miatti bódult állapot. (4) Ha a közalkalmazott nincs munkára képes állapotban nem állítható munkába, illetve a megkezdett munka végzésétől el kell tiltani. (5) A közalkalmazott munkára képes állapotának vizsgálatára közvetlen munkahelyi vezetője kötelezett, illetve jogosult. (6) A munkára képes állapot ellenőrzésének módjáról valamint az orvosi alkalmassági vizsgálat eseteiről a Főiskola Munkavédelmi Szabályzatán túl, külön jogszabály rendelkezik.

IV. 3. A munkáltatói figyelmeztetés (1) A munkáltató utasítási jogából eredően – szóban vagy írásban – bármikor felhívhatja a közalkalmazott figyelmét olyan általa helytelennek tartott magatartásra, ami fegyelmi vétséget meg nem valósító kötelezettségszegésnek minősül. (2) A szóbeli figyelmeztetést is írásba kell foglalni, ha azt a közalkalmazott kéri. (3) A figyelmeztetés jogát a közalkalmazott közvetlen felettese gyakorolja. (4) Az írásbeli figyelmeztetésben indoklással meg kell jelölni a felróható kötelezettségszegésnek minősített magatartást, és a közalkalmazottat a jogorvoslat módjáról és határidejéről tájékoztatni kell.

15

(5) A munkáltatói figyelmeztetés ellen az általános szabályok szerint kezdeményezhető munkaügyi jogvita. IV. 4. Kiküldetés, kirendelés Mt. 105-106. § (1) A szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzésre valamint más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó rendelkezést a munkáltató minden esetben írásban adja ki. (2) Az írásbeli rendelkezésben meg kell jelölni: a) azt a munkáltatót, illetve munkahelyet, ahol a közalkalmazott a munkát végezni köteles, b) az ellátandó munkakört, illetve feladatot, c) a foglalkoztatás várható időtartamát, d) a díjazást és a költségtérítést. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. IV. 5. A helyettesítés Kjt. 24. § (1) Ha a közalkalmazott – oktatói, kutatói, tanári munkakörök kivételével – munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörbe tartozó feladatot is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül, a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Helyettesítés csak indokolt esetben rendelhető el a keresőképtelenség illetve fizetés nélküli szabadság esetén annak 10 napjától.. (2) A helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott illetményének 40%-át nem haladhatja meg. (3) Gyakorló iskolai pedagógusok helyettesítési díjáról a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet rendelkezik. (4) Ha a közalkalmazott vezetői pótlékban részesülő közalkalmazottat helyettesít, részére a helyettesített vezetői pótléka jár helyettesítési díjként. (5) A helyettesítési megbízást, a helyettesítés elrendelését megelőzően – egységvezetői javaslatra – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatára a Humánpolitikai Iroda készíti el.

IV. 6. Kitüntetések, kitüntető címek adományozása (1) A kitüntetések adományozásának rendjéről a SZMSZ mellékletét képező „Kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata” rendelkezik.

16

IV. 7. A közalkalmazottak minősítése

Kjt. 40. §, 53/2006.(III.14.) Korm. rendelet 5.§, 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 8. §

(1) A főiskolai közalkalmazottakat a Kjt. 40.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben minősíteni kell. A közalkalmazottat: a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) ha már a (Kjt. 66.§ (8) bekezdés szerinti) kinevezéskor a garantáltnál magasabb illetmény került megállapításra, a kinevezést követő egy év elteltével, e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve, g) gyakornoki ideje alatt a gyakornoki idő lejártának a hónapjában minősíteni kell. Ezen eseteken túl, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (2) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – a közalkalmazott kérésétől és a munkáltató mérlegelési jogkörében elvégzett minősítéstől eltekintve – ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. (3) Minősítésnél a törvény mellékletét képező minősítési lapot kell alkalmazni, oktatói, kutatói munkakörökben az 53/2006.(III.14.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdése szerinti eltéréssel. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (4) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Az értékelések titkosan kezelendők, nem sérthetik az értékelt személyiségi jogait. Betekintésre az egységvezető, valamint a felügyeletet ellátó magasabb vezető (rektor, rektorhelyettesek, főigazgató, főtitkár, gazdasági főigazgató) és a minősített jogosult, illetve az esetenként erre felhatalmazott személyek (pl. pályázatokat véleményező bizottságok tagjai). (5) A minősítést a KSZ 3. mellékletben foglalt szempontok szerint kell elkészíteni.

IV. 8. A továbbtanuló, továbbképzésben és doktori képzésben résztvevő közalkalmazottak támogatása Mt. 110-116. § (1) A munkáltató szakember utánpótlásának biztosítása és fejlesztése érdekében támogathatja közalkalmazottai továbbtanulását, továbbképzését és átképzését. (2) Saját kezdeményezése alapján iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott részére a munkáltató biztosítja a tanulmányok folytatásához az Mt. 115.§ (1) - (4) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezményt. (3) Saját kezdeményezése alapján nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében munkaidő-kedvezmény csak akkor 17

illeti meg, ha erre a munkáltatói jogkör gyakorlója a képzés megkezdése előtt, írásban engedélyt ad. Az engedély alapján igénybe vett munkaidő-kedvezmény tartamára a közalkalmazottat díjazás nem illeti meg. Írásbeli engedély hiányában a közalkalmazottat a nem iskolai rendszerű oktatásban való részvétel tekintetében munkaidő-kedvezmény nem illeti meg. A tanulmányi munkaidő-kedvezmények csak igazolt munkából való távollétre jogosítanak, a távollét időtartamára távolléti díj folyósítására tanulmányi szerződés rendelkezése esetén van lehetőség. (4) Tanulmányi szerződés akkor köthető, ha a megszerzendő végzettség, képzettség közvetlenül szolgálja a munkáltató jövőbeni érdekeit is. (5) A tanulmányi szerződésben részletesen meg kell határozni: a) munkáltató és a közalkalmazott jogait és kötelezettségeit és b) a támogatás módját és mértékét. (6) A munkáltatói támogatás módja és mértéke a beiratkozással/bejelentkezéssel igazolt tanulmányi félévekre: a) szabadidő a tanulmányok folytatásához előírt mértékben, b) az a) pontban írt távollétek idejére távolléti díj, c) a költségtérítés 100%-os mértékig, d) utazási költségtérítés. (7) A tanulmányi szerződésben meghatározott támogatások csak a Képesítési és Kimeneti Követelményekben meghatározott képzési időtartamra járnak.

IV. 9. A fegyelmi felelősség Kjt. 10. §, Kjt. 45-53. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. (3) A kiszabható fegyelmi büntetésekre, azok mértékére, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Kjt. vonatkozó szakaszai az irányadók. (4) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen, írásban kell értesíteni a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról.

V. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ V. 1. A munkaidő és annak beosztása, a pihenőidő Mt. 117. § (1), Kjt. 55 §, 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 6. §, 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet 12. § (1) A munkáltatónál a heti munkaidő 40 óra. (2) A készenléti jellegű munkakörökben a heti munkaidő hosszabb, de a heti 60 órát nem haladhatja meg. 18

(3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható, azonban a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. (4) A napi munkaidő általában 8 óra, a 12 órát azonban nem haladhatja meg, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát nem haladhatja meg. (5) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (6) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az előbbiekben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. (7) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap legfeljebb havonta összevontan is kiadható. (8) A heti 40 órás munkaidőt az oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakörökben heti öt napra kell beosztani úgy, hogy a heti vasárnapi pihenőnapon felül a dolgozó hetente további egy szabadnapban részesüljön, melynek meghatározása a munkáltatói jogkör gyakorlójának – az adott szervezeti egység ügyrendjében szabályozva – a feladata. (9) Amennyiben a feladatok megkövetelik, a munkáltatói jogkör gyakorlója, az irányítása alá tartozó közalkalmazottak meghatározott csoportjára osztott napi munkaidőt is megállapíthat. (10) A munkaközi szünet naponta 20 perc, amely része a munkaidőnek. (11) A magasabb vezető, vezető beosztású dolgozó munkaidő beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. (12)Az egyes oktatói, tanári munkakörök kötelező óraszámáról, a heti törvényes munkaidő hasznosításának megoszlási arányairól a SZMSZ Foglalkoztatási követelményrendszere rendelkezik. (13) A gyakorlóiskolákban pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak kötelező óraszámáról, a heti törvényes munkaidő hasznosításának megoszlási arányairól a közoktatási intézmény Szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. (14)A munkáltatónál alkalmazott munkarendet a KSZ 5. melléklete határozza meg.

V. 2. A rendkívüli munkavégzés Mt. 126-128. §, Mt. 145-146. §, Mt. 147. § (1)-(5), Mt. 148-149. §, Kjt. 76. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. (2) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, és d) a fiatal munkavállaló. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. 19

(3) Rendkívüli munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, a tejesítést az egységvezető igazolja. (4) A rendkívüli munkavégzést szóban vagy írásban kell elrendelni. (5) A munkahelyi vezető előzetes utasítása nélkül végzett rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem díjazás nem jár. (6) A munkáltató naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el személyenként. (7) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. (8) Rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén a közalkalmazottat alapilletményén felül a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg. (9) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Felek megállapodása előírhatja, hogy pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál, és amelyet a munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. (10)A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a közalkalmazott másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (11)A (9)-(10) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható. (12)Azon közalkalmazottak részére, akik rendszeresen túlóráznak túlóraátalány is megállapítható, melynek mértéke a besorolási alapilletmény 50%-a. (13)Nem fizethető túlmunkadíj, illetve nem adható szabadidő olyan rendkívüli munkaidőben végzett munkáért, amelyért a dolgozó rendszeres, vagy eseti anyagi ellenszolgáltatást kap. (14)Nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

V. 3. Rendes szabadság, a szabadság kiadása Kjt. 56-57 §, 57/B.§, Mt. 130. §, 132. § (1)-(3), 133. §, 134. § (1)-(3), 136. §, 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 10-11. § (1) A szervezeti egységvezetők az irányításuk alá tartozó dolgozók szabadság ütemtervét a tárgyév március 31. napjáig kötelesek megküldeni a Humánpolitikai Irodának. (2) A szabadság kiadására a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők jogosultak. (3) Az alapszabadság egynegyedét az egységvezető a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve. Az erre vonatkozó igényt a közalkalmazott – sürgős esetet kivéve –legkésőbb 15 nappal előbb köteles bejelenteni. (4) A szabadság többi részét a szabadság kiadására jogosult vezető adja ki. A szabadság kiadásának időpontjáról a közalkalmazottat a szabadság kezdete előtt legalább egy hónappal előbb értesíteni kell. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a főiskola működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt. 20

(5)

Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató az oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. (6) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvónő esetében – a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. (7) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik a Kjt. 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.

V. 4. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság Mt. 107. §, Mt. 137-140/A. §, Kjt. 58/A.§, 1993.évi LXXIX. tv.17/A.§ (1) A jogszabályban előírt kötelező eseteken kívül munkáltatói mérlegelési jogkörben a közalkalmazott kérelmére: a) maximum három évig terjedő fizetés nélküli szabadság engedélyezhető, elsősorban a közalkalmazott érdekében álló hazai vagy külföldi képzésre, továbbképzésre, b) egy évig terjedő fizetés nélküli szabadság engedélyezhető, amely egy alkalommal újabb egy évre meghosszabbítható, külföldi munkavállalás céljából. (2) A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére a rektor jogosult. (3) Az egyetemi és a főiskolai docens, valamint az egyetemi és a főiskolai tanár a tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez – a SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint – hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár. (4) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.

21

V. 5. A munkahelyi jelenlét és távolmaradás nyilvántartása Mt. 140/A. § (1) A közalkalmazottak munkaidejével és munkából távolmaradásával kapcsolatos adatokat szervezeti egységenként vezetett jelenléti íven kell nyilvántartani. (2) A jelenléti ívnek tartalmaznia kell: a) a közalkalmazott nevét, b) a munkakezdés és befejezés idejét, az ebédidő időtartamát (óra, perc), c) a munkahelyről távolmaradás okát (szabadság, betegszabadság, táppénz, kiküldetés, stb.) és d) a közalkalmazott, egységvezető aláírását. (3) Nem kell jelenléti ívet vezetni a magasabb vezető beosztásúnak, vezetőnek, oktató-, kutató-, tanári-, valamint pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak. Esetükben az intézménynél alkalmazott havi összesítőn kerül feltüntetésre a ledolgozott munkaidő és távollét.

VI. ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZER VI. 1. Előmeneteli rendszer Kjt. 60-61. §, 79/B. §, 79/D. §, 79/E. § (1) A közalkalmazottak fizetési osztályba és fokozatba sorolása a hivatkozott jogszabályok, valamint a SZMSZ Foglalkoztatási követelményrendszerének rendelkezései alapján történik.

VI. 2. A várakozási idő csökkentése Kjt. 65. §, 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet 14. § (1) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A minősítés részletszabályait a SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszere rögzíti. (2) A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. (3) A gyakorló iskolák dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. (4) A várakozási időt a jogszabályokban meghatározott kötelező eseteken túl csökkenteni kell, ha: a) a munkáltató „Kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata” így rendelkezik.

22

VI. 3. Illetménykiegészítés Kjt. 67. §, 1993. évi LXXIX. tv. 118. § (10) (1) A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét. (2) Az illetménykiegészítésre fordítható keret terhére a munkáltató – a közalkalmazottal kötött külön megállapodás alapján – a közalkalmazottat határozott időtartamra szóló illetménykiegészítésben részesítheti.

VI. 4. Kereset-kiegészítés Kjt. 77. § (1)-(2) (1) A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. (2) A közalkalmazott illetmény-kiegészítéssel egyidejűleg kereset-kiegészítésben is részesülhet. (3) A kereset-kiegészítés juttatási feltételeit, a teljesítésért járó díjazás mértékét a munkáltató esetenként határozza meg.

VI. 5. Kiküldetés, külszolgálat költségtérítése Mt. 153. §, 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet (1) A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő közalkalmazottnak, amennyiben a távollét időtartama a 6 órát eléri teljes napi költségtérítés jár. A napi élelmezési költségtérítés mértéke jogszabályban határozott általány. Ugyancsak meg kell téríteni a kiküldetésen lévő közalkalmazott részére a szállás és utazási költségeket is. (2) Vasúti közlekedés esetén másodosztályú menetjegy/helyjegy értéke kerülhet elszámolásra. (3) A munkáltató a közalkalmazott részére saját gépkocsijának hivatalos célú használatát is engedélyezheti kiküldetés teljesítésére, sőt alkalmazási feltételként is előírhatja ezt. Az igénybevételért a jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni. (4) A saját gépjármű hivatalos célú használatát a gazdálkodási jogkörrel rendelkező vezető engedélyezi, a költségtérítést a munkáltató a hatályos jogszabályok és az APEH által meghatározott üzemanyagnorma figyelembevételével fizeti meg. (5) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a KSZ 6. melléklete rendelkezik.

23

VI. 6. Jutalom Kjt. 77.§ (3) (1) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti. (2) Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

VI. 7. Az illetmény kifizetésének szabályai Kjt. 79/A. § (1) (1) A közalkalmazott részére az illetményt a munkáltató – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig elszámolja és kifizeti. (2) Az illetményt és egyéb járandóságokat a munkáltató a közalkalmazottnak pénzintézetnél vezetett folyószámlájára utalja át. Bankszámla hiányában a közalkalmazott illetményét lakcímére, vagy az általa megadott címre, postai úton küldi meg.

VII. SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK Mt. 165. § (1), Kjt. 79. § (1) Ha a munkavégzés, a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató munkaruhát biztosít. A munkaruha az arra jogosult közalkalmazottat a munkába lépés napjától illeti meg. A munkaruha megőrzése, tisztántartása a dolgozó feladata. A munkaruha juttatás ideje a jogosultság napjával kezdődik. A juttatási időbe a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó szüneteltetése nem számít bele. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, a munkaruhát – a hátralévő juttatási időre jutó értékben – a közalkalmazott köteles megvásárolni, indokolt esetben a munkáltató ettől eltekinthet. A közalkalmazotti jogviszonynak nyugdíjazás miatti megszűnése esetében a munkaruha megváltására a közalkalmazott nem kötelezhető. (2) A munkaruha juttatás részletes szabályairól a KSZ 7. melléklete rendelkezik. Az egyéni védőeszközök biztosítását a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. (3) A munkáltató minden főállású közalkalmazottja részére étkezési hozzájárulást biztosíthat, melynek mértékét a gazdasági főigazgató javaslatára az Érdekegyeztető Tanácsban történt egyeztetés után a rektor évenként állapítja meg. A jogviszonynak teljes hónapban fenn kell állnia, az adott havi juttatáshoz. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottaknak az étkezési hozzájárulás időarányos része jár. Nem jár étkezési hozzájárulás az alábbi esetekben: a) a 30 napon túli keresőképtelenség (betegség) idejére, b) fizetés nélküli szabadság idejére, c) THGY, GYED, GYES idejére (kivéve GYES melletti munkavégzés esetén), d) a felmentési időből a munkavégzés alóli felmentés időtartamára, e) tartalékos katonai szolgálat idejére. 24

(4)

(5) (6)

(7)

(8)

Az étkezési hozzájárulás mértékének és formájának változását a munkáltató körlevélben közli. A munkáltató közalkalmazottai közül azok részére, akik állandó lakhelyükre naponta hazautazni nem tudnak, szükség és lehetőség esetén térítés ellenében szolgálati elhelyezést biztosíthat. A munkáltató közalkalmazottai részére a költségvetés keretei között lakásépítési, vásárlási kamatmentes kölcsönt nyújthat. A munkáltató a közalkalmazott részére – indokolt esetben – illetményelőlegként egy havi alapilletményét kifizetheti, hat hónap alatt történő levonással. A kifizetést a gazdasági főigazgató engedélyezi a gazdasági lehetőségek szerint. A munkáltató saját üdülők fenntartásával is támogatja az általa foglalkoztatott közalkalmazottak üdülését, illetve üdültetésükhöz a rendelkezésre álló pénzügyi források keretei között egyéb kedvezményeket nyújt, üdülési csekket biztosíthat. A (4), (5), (7) bekezdés rendelkezéseit érintő egyedi ügyekben a Szenátus által létrehozott Szociális Bizottság véleményének meghallgatása után a rektor dönt.

VIII. AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS Ftv. 98. § (1) A munkáltató annak érdekében, hogy a közalkalmazottak jogviszonyával, élet és munkakörülményeivel kapcsolatos döntései meghozatalában a közalkalmazottak közösségének és érdekvédelmi szerveinek jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítsa, Érdekegyeztető Tanácsot működtet. (2) Az Érdekegyeztető Tanács jogállásáról, összetételéről, feladatáról, hatásköréről és működéséről a SZMSZ rendelkezik. (3) A KSZ-t megkötő felek – mint az Érdekegyeztető Tanács tagjai – megállapodnak abban, hogy az Érdekegyeztető Tanáccsal előzetesen véleményeztetik: a) a KSZ szövegének aláírás előtti végleges szövegét; b) a rendkívüli fizetett szabadság alapelveinek meghatározását; c) a kollektív munkaügyi vita első egyeztetését; d) a főiskolai költségvetési javaslatnak, illetve a költségvetés felhasználásának a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő tételei meghatározását; e) a szociális alapok felosztási elveinek meghatározását; f) a jóléti intézmények létesítése és megszüntetése ügyében döntést, illetve ez intézmények működtetésének szabályozását.

IX. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Kjt. 81-83. § IX. 1. A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezése (1) A Munkáltató – a leltárhiányért való felelősség kivételével – a kártérítési igényét kártérítési határozat meghozatalával közvetlenül is érvényesítheti a fegyelmi eljárásra vonatkozó eljárási szabályok alkalmazásával, az általános elévülési időn [Mt. 11. §] belül, a következő értékhatárig: 25

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén: 80 ezer forintig, b) vezető beosztású közalkalmazott esetén: 50 ezer forintig, c) egyéb közalkalmazott esetén: 20 ezer forintig. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a kártérítésre kötelezés összegét, b) az esetleges kamat- vagy részletfizetési kedvezmény megjelölését, a részletfizetés kezdő időpontját és a havi törlesztés összegét, c) a jogorvoslati lehetőségre való utalást, d) az indokolásnak röviden tartalmaznia kell a károkozó magatartás leírását és a közalkalmazott védekezésével kapcsolatos megállapításokat.

IX. 2. A munkáltató kártérítési felelőssége (1) A közalkalmazott munkahelyére kizárólag azokat a munkába járáshoz szükséges, szokásos ruházati és személyi tárgyait viheti be, amiket munka közben is magánál tart, vagy használ. (2) Munkába járáshoz szükséges, szokásos ruházati és felszerelési tárgyakon kívül a közalkalmazott más tárgyat – ékszert, betétkönyvet, 100.000,- Ft-nál több pénzt, műszaki cikkeket stb. – a munkahelyre csak saját felelősségére vihet be, vagy tarthat magánál.

X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RÉSZEK (1) A KSZ III.6. , IV.7., V.2., V.3., VI.4., VI.6., valamint a 2. és 6. melléklet II. a) pontok rendelkezései hatályban lépésének időpontja 2011. január 1., ezzel egyidejűleg a VI.7. pont hatályát veszti. (2) A KSZ egyéb rendelkezési 2010. március 1. napjától hatályosak. (3) Szerződő Felek a KSZ módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Nyíregyháza, 2011. január 28.

Dráviczki Sándor s.k. SZB titkár

Prof. Dr. Jánosi Zoltán s.k. rektor

26

XI. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet

A szervezeti egységvezetőkkel egyeztetésre jogosult – munkajogi védelemben részesülő – szakszervezeti tisztségviselők listája Magasabb vezetői és vezetői beosztások, valamint pótlékok jegyzéke Minősítési lap A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére/engedélyezésére irányuló kérelem/bejelentés Munkaidőkeret, munkarend A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés Munkaruha-juttatási jegyzék A Nyíregyházi Főiskola Szociális szabályzata

27

1. melléklet

A szervezeti egységvezetőkkel egyeztetésre jogosult – munkajogi védelemben részesülő – szakszervezeti tisztségviselők listája

1.

A szakszervezetek tisztségviselői közül munkajogi védelemben részesülnek: a.) b.) c.) d.)

2.

a szakszervezetek országos tisztségviselői, a szakszervezeti bizottságok titkárai, és a vezetőségek tagjai, a főbizalmiak, a bizalmiak.

A szervezeti egységvezetők és velük egyeztetésre jogosult szakszervezeti tisztségviselők: Rektor és helyettesei Dékánok és helyetteseik Gazdasági főigazgató és helyettesei Főtitkár Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ vezetője Gyakorló iskolák igazgatói

- SZB titkár - SZB titkár - SZB titkár - SZB titkár - SZB titkár - főbizalmi

Az egyeztetésre abban az esetben kerül sor, ha az adott egységben a szakszervezetnek tagja, vagy tagjai vannak.

28

2. melléklet

Magasabb vezetői és vezetői beosztások, valamint pótlékok jegyzéke

I. Magasabb vezető beosztásúak a) rektorhelyettes b) főigazgató c) dékán d) gazdasági főigazgató e) főtitkár f) gyakorlóiskolai igazgató g) gyakorló iskolai igazgatóhelyettes h) főiskolai könyvtárigazgató

Pótlékalap %-a 500 500 500 500 500 300 200 275

II. Vezető beosztásúak főiskolán a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) az (1) bekezdésben felsoroltak – az a), b), c), f) és g) pont kivételével – helyettesei b) szervezeti egységek vezetői c) szervezeti egységvezetők helyettesei d) dékánhelyettes

200 200 200 250

III.Tanári munkakörben foglalkoztatottak illetménypótléka 1. művésztanár, mestertanár, mérnöktanár, műszaki (gazdasági) tanár egyetemi végzettséggel/mesterfokozattal 75 2. művésztanár, műszaki (gazdasági) oktató, főiskolai végzettséggel/alapfokozattal és szakképzettséggel 50 3. nyelvtanár 75 4. testnevelő tanár főiskolai végzettséggel 50 IV. Közoktatási pótlék Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1. osztályfőnöki pótlék 2. diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék 3. munkaközösség-vezetői pótlék 4. gyakorló iskolai pótlék 5. számítástechnikai pótlék 6. ifjúságvédelmi felelős

29

38 22,5 20 18 36 12

Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1. osztályfőnöki pótlék 2. diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék 3. munkaközösség-vezetői pótlék 4. gyakorló iskolai pótlék 5. számítástechnikai pótlék 6. gyógypedagógiai pótlék

38 12 12 20 36 38

Megjegyzés: Aki vezetői és címpótlékra is jogosult, annak a vezetői pótlék jár. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az illetménypótlék mértéke időarányosan kerül megállapításra.

30

3. melléklet

Minősítési lap (Az oktatói, kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak valamint rektori megbízás kivételével valamennyi közalkalmazott részére, ideértve a magasabb vezetői/vezetői megbízással rendelkezőket is)

1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ....................................................................................................................... Anyja neve: ....................................................................................................................................... Születési hely, idő: ............................................................................................................................ 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................ A közalkalmazott besorolása: ........................................................................................................... A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete: ........................................................................ A minősítés indoka: .......................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 4. Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 31

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ........................................................................................................................................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre ...................................................................................................

tett

észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

32

Minősítési lap (Az oktatói, kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak részére) 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ....................................................................................................................... Anyja neve: ....................................................................................................................................... Születési hely, idő: ............................................................................................................................ 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................ A közalkalmazott besorolása: ........................................................................................................... A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete: ........................................................................ A minősítés indoka: .......................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. a teljesítmény-követelményeknek való megfelelés kiemelkedő (3 pont) - megfelelő(2 pont) – kevéssé megfelelő(1 pont) - nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.2. az oktatási tevékenység ellátásának minősége kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő; Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.3. a tudományos/művészeti tevékenység színvonala kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő; Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.4. a felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő. Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 4. Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése 33

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: .......................................................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ........................................................................................................................................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre ...................................................................................................

tett

észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

34

4. melléklet

A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére/engedélyezésére irányuló kérelem/bejelentés

Alulírott …………………………………… (név) ………………………………. (munkakör) ………………….…………………………….. (szervezeti egység dolgozója bejelentem, hogy munkáltató neve: ……………………………………………………………………………… címe: ……………………………………………………………………………… munkakörben …………………………………………………………………………………… időtartam (tól-ig): ………………………………………………………………………………. munkaidőt érintő – nem érintő, munkavégzésre irányuló további jogviszonyt kívánok létesíteni, havi ………….. órában. Kérem a jogviszony létesítéséhez a hozzájárulás megadását, a bejelentés tudomásul vételét. Nyíregyháza, 201. ……………….. ……………..………….. aláírás A bejelentés elfogadását

javaslom – nem javaslom.

Az elutasítás indoklása: ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Nyíregyháza, 201. ……………….. …………………..………….. munkáltatói jogkör gyakorló aláírás A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez hozzájárulok – nem járulok hozzá.

Az elutasítás indoklása: ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... A döntésem ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet – nem kezdeményezhet. Nyíregyháza, 201. ……………….. ………………..………….. rektor

35

5. melléklet Munkaidőkeret

1. A Nyíregyházi Főiskolán a teljes munkaidő: napi 8 óra (heti 40 óra). 2. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőre jön létre, ezt a körülményt a kinevezésben rögzíteni kell. 3. Az V.1. pontban meghatározott napi munkaidő alapulvételével munkaidőkeret kerül alkalmazásra a következő munkakörökben. 4. A munkaidőkeret mértékét, kezdő és befejező időpontját a közvetlen munkahelyi vezető a helyben szokásos módon közli a közalkalmazottakkal.

Szervezeti egység

Munkakör/beosztás

Munkaidőkeret

Valamennyi szervezeti egység

műszaki szolgáltató/ portás

1 havi

Gyakorlóiskolák

egyéb munkakör/ portás, kisegítő dolgozó

1 havi

Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ

valamennyi munkakör kivéve magasabb vezetői beosztás 1 havi

Bessenyei Hotel

valamennyi munkakör kivéve vezetői beosztás

1 havi

Tangazdaság

valamennyi munkakör kivéve vezetői beosztás

1 havi

Botanikus valamennyi munkakör kivéve vezetői beosztás

1 havi

Tuzson Kert

János

Testnevelés Sporttudományi Intézet

Biológia Intézet

és műszaki szolgáltató/ úszómester, gépész

1 havi

műszaki szolgáltató/ laboráns

1 havi

36

Munkarend

I. A Nyíregyházi Főiskolán a jelen szabályzatban felsorolt kivételekkel a munkarend kötött, egy műszakos, osztatlan. (általános munkarend) hétfő-csütörtök

péntek

Munkavégzés kezdete:

7.30

7.30

Munkavégzés vége:

16.00

13.30

II. Általánostól eltérő munkarend az irányadó a következő munkakörökben: 1. Oktatási szervezeti egységek Az oktatói, kutatói, tanári munkakörökben a kötelező óraszámról, a heti törvényes munkaidő hasznosításának megoszlási arányairól a SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszere rendelkezik. - A gyakorlóiskolákban pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak kötelező óraszámáról, a heti törvényes munkaidő hasznosításának megoszlási arányairól a közoktatási intézmény Szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. 2. Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek Szervezeti egység

Munkakör/beosztás

Testnevelés és Sporttudományi Intézet

műszaki szolgáltató/ úszómester, gépész, portás műszaki szolgáltató/ portás, kerti munkás valamennyi munkakör kivéve vezetői beosztás ügyviteli alkalmazott műszaki szolgáltató/ állatgondozó valamennyi munkakör kivéve vezetői beosztás egyéb munkakör/ portás, kisegítő dolgozó műszaki szolgáltató/ gépkocsivezető

Tuzson János Botanikus Kert Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ Bessenyei Könyvkiadó Tangazdaság Bessenyei Hotel Gyakorlóiskolák Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Rektori Hivatal

Indokolt esetben egyéb szervezeti egységekben is megállapítható az általánostól eltérő munkarend az alábbiak figyelembe vételével:

37

az érintett szervezeti egység vezetője az általánostól eltérő munkaidő-beosztást ( napi munkaidő) a változást megelőzően indokolással ellátva, írásban a Gazdasági Főigazgatónak köteles bejelenteni. Az érintett szervezeti egység vezetőjének bejelentési kötelezettsége a II.1. pontban meghatározott esetben is fennáll. -

III. Műszakpótlékkal foglalkoztatott egységek és munkakörök

Szervezeti egység Bessenyei Hotel

Munkakör/beosztás ügyviteli alkalmazott / recepciós

Munkarend kétműszakos

Központi Könyvtár és ügyviteli alkalmazott / kétműszakos Szakirodalmi Információs könyvtáros, Központ segédkönyvtáros, kisegítő alkalmazott Üzemeltetési és műszaki alkalmazott / kétműszakos Vagyonkezelési Osztály portás

Testnevelés Sporttudományi Intézet

Gyakorlóiskolák

és műszaki alkalmazott / úszómester

kétműszakos

műszaki alkalmazott / portás

kétműszakos

műszaki alkalmazott / gépész

megszakítás nélküli, váltásos többműszakos

műszaki alkalmazott/ portás

kétműszakos

38

6. melléklet

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a költségtérítés rendje a következő:

(1) Munkába járásnak minősül: a) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás továbbá b) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. (2) Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. (3) Hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. (4) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (5)-(6) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c) elővárosi buszon, HÉV-en, d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. (5) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (6) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

(7) A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - a (4)-(6) bekezdésben nem említett - térítés akkor jár, ha 39

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. (8) A munkába járási költségtérítés utólag történik, a leadott bérletek, jegyek (üzemanyagelszámolás) alapján. (9) Külföldi munkavállaló részére munkába járás, és hazautazás céljából a munkáltató költségtérítést nem biztosít. (10)A munkába járást szolgáló bérletet, vagy jegyet a közalkalmazott köteles kiváltani és a lejáratot követő hó 8. napjáig leadni a GMF- ra, az ezzel kapcsolatos munkáltatói térítés átutalással teljesül.

40

7. melléklet

Munkaruha-juttatási jegyzék

Munkahely

Testnevelés Sporttudományi Intézet

Munkakör

és Oktatók, tanárok

A juttatott munkaruha megnevezése

melegítő sportcipő

Szakmai, műszaki szolgáltató munkakörben: munkaköpeny tanszéki szakmunkások munkaköpeny pályamunkás munkacipő vattaöltöny kétrészes m.ruha uszoda gépész vattakabát gumitalpú cipő kétrészes fehér úszómester munkaruha strandpapucs fehér póló munkaköpeny gondnok vattakabát cipő munkaköpeny szertáros cipő munkaköpeny portások munkaköpeny eü. vászoncipő takarítók fejkendő

41

db

Kihordási ideje

1 1 pár

24 hónap 24 hónap

1

18 hónap

1 1 pár 1 1 1 1 pár

18 hónap 24 hónap 36 hónap 18 hónap 36 hónap 18 hónap

1 1 pár 1 1 1 1 pár 1 1 pár 1 1 1 pár 1

12 hónap 18 hónap 12 hónap 18 hónap 36 hónap 24 hónap 18 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap

Munkahely

Munkakör

Gyakorló iskolák

pedagógus munkakörben: testnevelő tanárok

A juttatott munkaruha megnevezése

melegítő sportcipő

db

Kihordási ideje

1 1 pár

24 hónap 24 hónap

1 1 1 1

12 hónap 12 hónap 12 hónap 36 hónap

1 pár 1 1 pár 1

18 hónap 18 hónap 18 hónap 36 hónap

munkaköpeny Központi Könyvtár és könyvtárosok Szakirodalmi Információs Központ műszaki szolgáltató munkakörben: technikai dolgozók munkaköpeny könyvkötők

1

12 hónap

1

18 hónap

Tuzson János valamennyi Botanikus Kert munkakörben kertvezető helyettese

munkaköpeny

1

12 hónap

munkaköpeny

1

24 hónap

1

36 hónap

egyéb munkakörökben: takarítók

munkaköpeny eü. vászoncipő fejkendő kétrészes munkaruha cipő munkaköpeny cipő öltöny

szakmunkások

hivatalsegéd, gondnok gépkocsivezető

és

Oktatási, tudományos műszaki szolgáltató kétrészes kutatási szervezeti munkakör munkaruha egységek

42

Munkahely

Munkakör

Műszaki és tanszéki mérnök Mezőgazdasági Kar Tangazdaság

A juttatott munkaruha megnevezése munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha

műszaki szolgáltató munkakörben: állatgondozó munkaköpeny kétrészes munkaruha vattakabát bakancs gumicsizma esőköpeny védőkesztyű

db

Kihordási ideje 1

12 hónap

1

12 hónap

1 1 1 pár 1 pár 1 1 pár

12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap

Gazdasági és Műszaki gépkocsivezetők Főigazgatóság Rektori Hivatal

munkaköpeny öltöny kesztyű cipő gumicsizma

1 1 1 pár 1 pár 1 pár

12 hónap 24 hónap 36 hónap 24 hónap 12 hónap

Bessenyei Hotel

blúz szoknya

2 db 1db

12 hónap 12 hónap

ügyviteli alkalmazott munkakörben: recepciós

43

8. melléklet Szociális szabályzat A Nyíregyházi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa - a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben a főiskolai közalkalmazottak szociális és jóléti ügyeinek támogatásáról és intézéséről a következőképpen rendelkezik:

I. Általános rendelkezések I.1. A Szabályzat hatálya

(1) A Szociális Ügyek Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Főiskola minden szervezeti egységére és azokban foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottra. (2) A Szabályzat hatálya alá tartozó ügycsoportok: a) b) c) d)

üdülés biztosítása és támogatása, lakáshelyzet-javító támogatások, kegyeleti ügyek intézése, egyéb jóléti és szociális támogatások.

I.2. A Szociális Bizottság (Jóléti Albizottság, Üdülési Albizottság, Kegyeleti Albizottság)

(1) A Főiskolán tizenkét tagú Szociális Bizottság működik, melynek összetétele a következő: a) a Főiskola Rektora által megbízott: elnök b) delegált tagok: ba) a szakszervezet képviselője, bb) a Közalkalmazotti Tanács képviselője, bc) a gazdasági főigazgató által kijelölt pénzügyi-számviteli szakalkalmazott, bd) a főiskola oktatói karai, valamint nem oktatói egységek által delegáltjai. (2) A Szociális Bizottság négy választott tagja egyben az I.1.(2) bekezdésében meghatározott szociális ügyek reszortfelelőseként szervezi, előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyeket és állásfoglalásra a Szociális Bizottság elé terjeszti azokat. (3) A Szociális Bizottság évente legalább két alkalommal (június és december) tanácskozik, de az albizottságok szükség szerint rendkívüli ülés összehívásáról dönthetnek. A Szociális Bizottság működési rendjét maga határozza meg. Javaslatait, döntéseit teljes ülésén alakítja ki, azt írásban terjeszti a főiskolai rektorhoz.

44

(4) A Szociális Bizottság naptári évenként március 1. napjáig a gazdasági főigazgatótól az I.1. (2) bekezdésében meghatározott szociális- és jóléti intézkedések megtételéhez a tárgy évben rendelkezésre álló pénzügyi keretekről tájékoztatást kér. (5) A (4) bekezdésben foglalt pénzügyi kereteket az allokált összegnek megfelelően Főiskolai Érdekegyeztető Tanács határozza meg. (6) A Szociális Bizottság - az I.1.(2) bekezdésében meghatározott - hatáskörébe tartozó ügyekben véleményezési, javaslattételi és döntési jogkört gyakorol. (7) A Szociális Bizottság döntései ellen a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának illetve Kollektív szerződésének rendelkezési szerint lehet jogorvoslattal élni.

II. Üdültetés II.1. Az üdültetéssel kapcsolatos feladatok (1) A Szociális Bizottságnak a főiskolai közalkalmazottak üdültetésével kapcsolatos feladatai: a) b) c) d) e)

üdültetéssel kapcsolatos tájékoztatók kiadása, üdülési igények felmérése, gyűjtése, dolgozói igények alapján döntés a főiskolai üdülőkbe történő beutalók elosztásáról, döntés egyéb üdülési igények támogatásáról, üdülőjegyek vételéről, elosztásáról, kül- és belföldi csereüdülések lehetőségeinek feltárása, ezek szervezése és lebonyolítása, f) kül- és belföldi kirándulások szervezése, lebonyolítása, g) döntés az (e)-(f) pontokban foglalt programokban résztvevőkről. (2) A Főiskola üdülőinek térítési díjait tárgyévenként - március 1. napjáig - a gazdasági főigazgató előterjesztés után, a Főiskola Érdekegyeztető Tanácsa állapítja meg. (3) A Főiskola üdülőinek karbantartásáról, üdülésre alkalmassá tételéről, az eszközök pótlásáról a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság a tárgy év május 30. napjáig gondoskodik. (4) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság bonyolítja a turnusváltásokkal kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a térítési díjak beszedéséről, az üdülési utalványok kiadásáról, az idegenforgalmi adó beszedéséről, az üdülők vendégkönyveinek vezetéséről. (5) Az üdültetésekkel kapcsolatos tájékoztatók kiadását, az igények begyűjtését, az üdültetésekben résztvevők nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a Szociális Bizottság a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság munkatársának közreműködésével végzi. (6)A Gazdasági és Műszaki Főigazgatósággal történt előzetes egyeztetéseket követően a Szociális Bizottság üdülési ügyekért felelős választott tagjával együttműködve, minden év április 25-éig összeállítja és megküldi a szervezeti egységeknek az üdültetési lehetőségeket és feltételeket tartalmazó tájékoztatót. A megszabott határidőre beérkezett pályázatokat az üdülések szervezéséért felelős bizottsági tag : a) összesíti és ellenőrzi az igényjogosultságot, b) azonos turnusra történő több jelentkező esetén -indoklással - javaslatot tesz a rangsorra, majd c) az iratokat a Szociális Bizottság elé terjeszti döntésre. (7) Saját jogon jogosult az intézményi üdülőbe beutalásra - ebben a sorrendben - a Főiskola: 45

a) b) c) d)

közalkalmazottja, nyugdíjasa, gyermekgondozási szabadságon, illetve más ok miatt fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottja.

(8) A beutalt jogán - csak vele együtt - üdültetésben részesíthető a közalkalmazott: a) házastársa (élettársa), b) kiskorú illetve önálló keresettel nem rendelkező gyermeke (2 éves kortól a gyermektartási díj fizetése szempontjából meghatározott korig), c) évente meghatározott többlet-térítési díjért felnőtt családtagja, illetve kiskorú unokája. (9) Az üdülési igények elbírálása során, a rangsor megállapításánál a (7) bekezdésében meghatározottak mellett előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki: a) három vagy több kiskorú eltartásáról gondoskodik, b) vagyoni viszonyai, illetve egészségi állapota miatt érdemel méltányos elbírálást, illetve, c) még nem, vagy másoknál ritkábban vette igénybe korábban az üdülési szolgáltatást. (10) A Szociális Bizottság döntéseiről, a térítési díjak összegéről, befizetésének módjáról és határidejéről a Szociális Bizottság, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság közreműködésével értesíti a beutalásra jogosultakat. (11) Beutalásra azok jogosultak, akik a térítési díjat befizették. II.2. A térítési díj visszafizetése

(1) A beutalt az üdülési jogáról - a térítési díj visszafizetése mellett - üdülése megkezdése előtt legalább 15 nappal mondhat le írásban. (2) Amennyiben a lemondás 15 napon belüli, a térítési díj 50 %-át igényelheti vissza. (3) A térítési díj teljes összege visszaigényelhető, ha a beutalt az üdülés megkezdését megelőző 15 napon belül rajta kívül álló, elháríthatatlan ok miatt nem tudta a beutalót felhasználni. Ilyen okok lehetnek: a) a beutalt, illetve közvetlen hozzátartozójának halála, b) kezelő orvos által igazolt váratlan megbetegedés. (4) A befizetett térítési díj nem fizethető vissza, ha a beutalt legalább 15 napja táppénzes állományban van, s felróható módón nem adta vissza beutalóját. (5) A térítési díj visszafizetéséről a fenti szabályok figyelembevételével a Szociális Bizottság dönt. II.3. Egyéb üdülések támogatása

(1) A kedvezményes állami és egyéb üdültetések támogatásáról - a pénzügyi keretek figyelembevételével - a Szociális Bizottság dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások odaítélésénél a főiskolai üdülőkbe beutalásnál meghatározott szempontokat (méltányosságok, rangsor) kell alkalmazni. (3) A Főiskola a rendelkezésre álló pénzügyi források keretei között üdülési csekket biztosíthat.

III. Lakásügyek 46

III.1. Lakáshelyzetet javító támogatások (1) A Főiskola közalkalmazottai lakáshelyzetének javítása érdekében: a) munkáltatói lakásépítési- és vásárlási kamatmentes kölcsönt, b) szolgálati férőhelyet biztosít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások odaítélésénél, a döntés meghozatalakor hatályos jogszabályok rendelkezései figyelembe vételével kell eljárni.

III.2. A Lakásépítési Alap

(1) A közalkalmazottak lakásépítésének, bővítésének illetve vásárlásának támogatására a Főiskola Lakásépítési Alapot képzett. Az évente felhasználható keret: a) az előző évek pénzmaradványa a lakásépítési alapból, b) a korábban ilyen támogatásban részesültek által fizetett törlesztések összege, c) a támogatásban részesült, de munkahelyet változtatott közalkalmazottak új munkáltatója által megfizetett összeg, illetve d) a banki kamatok. (2) A Lakásépítési Alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntést követően az OTP Rt. területileg illetékes igazgatóságánál vezetett banki számlán kell kezelni. A számlán kezelt összegek után a számlavezető pénzintézet kamatot fizet.

III.3. Kamatmentes munkáltatói kölcsön biztosítása

(1) A Lakásépítési Alapból kamatmentes munkáltatói kölcsön adható a belföldön fekvő: a) lakásépítéshez, illetve lakás vásárlásához, b) lakáscélú emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, c) lakásbővítéshez, ha azzal a lakás legalább 1 lakószobával bővül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban az részesülhet: a) aki még nem rendelkezik önálló lakással, vagy b) van ugyan önálló lakása, de az a jogos lakásigényének felső határát nem éri el. (3) A jogos lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vehető személyekre nézve az elbíráláskor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a jogos lakásigény mértékének mindenkor a felső határt kell alapul venni. (4) A kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtása a személyi jövedelemadó mentességre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembe vételével történik. (5) A Főiskola által a III.3.(1) bekezdésében meghatározott célokra biztosított kamatmentes munkáltatói kölcsön maximális összege 300.000 Ft lehet. (6)A kamatmentes munkáltatói kölcsön után fizetendő pénzintézeti kezelési költség a közalkalmazottat terheli. (7) Kamatmentes munkáltatói kölcsönt az kaphat, aki: a) a Főiskolával főállásban, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban áll, b) ez a jogviszonya legalább 3 éve fennáll, továbbá c) rendelkezik az új lakásvásárlásához (felépítéséhez) szükséges saját anyagi erővel, d) vállalja, hogy a Főiskolánál fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a kölcsönszerződés megkötésétől számított 5 évig saját elhatározásából, illetve számára felróható módon nem szünteti meg. (8) A kamatmentes kölcsön odaítélésével egyidejűleg kell megállapítani - a kölcsön összegétől függően - a törlesztési időt, amelynek felső határa 5 évig terjedhet. 47

(9) A kölcsön összegének odaítélésénél figyelembe kell venni: a) a kérelmező vagyoni helyzetét, b) az önként vállalt visszafizetési határidőt és c) a kérelmező munkahelyi vezetőjének véleményét. (10)A közalkalmazott a munkáltatói kölcsönt - az OTP Rt. területileg illetékes szerve útján kamatmentesen, havi egyenlő részletekben köteles visszafizetni. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A tőketörlesztés és késedelmes fizetés miatti kamat összege a Lakásépítési Alapot illetik meg. (11)A támogatásban részesült közalkalmazotti jogviszonyának - a kölcsön visszafizetése előtt történő - megszűnése esetén, ha a közalkalmazotti jogviszony: a) közös megegyezéssel szűnik meg, a kölcsön visszafizetésének feltételeiről a közös megegyezés során kell rendelkezni, b) felmentéssel, rendkívüli lemondással, a kinevezés lejártával, vagy nyugdíjazás miatt szűnik meg, a kedvezményezett a kölcsön hátralévő részét változatlan feltételek mellett törlesztheti, c) elhalálozás következtében szűnik meg, a kedvezményezett örököse, a kölcsön hátralévő részét változatlan feltételek mellett törlesztheti, d) lemondással, fegyelmi elbocsátással, bírói ítélet alapján szűnik meg, továbbá ha a dolgozó a kölcsönszerződésben foglaltakat nem teljesíti, a még fennálló kölcsön teljes összegét a napi kamattal együtt köteles visszafizetni. (12)Ha a kölcsönben részesült közalkalmazotti jogviszonya a kölcsönszerződésben megjelölt határidőn belül szűnik meg, az új munkáltató a még fennálló kölcsönt a Főiskola Lakásépítési Alapja javára - megállapodás szerint - megtérítheti. (13)A kölcsöntámogatással felépült, illetve vásárolt és a közalkalmazott tulajdonába került lakás (ingatlan), a még ki nem egyenlített kölcsön fedezetéül szolgál. Ezért a tartozás fennállásának idejére az ingatlan nyilvántartásba a Nyíregyházi Főiskola, illetve a rangsorban őt követő OTP Rt. javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. Az ingatlant a tartozás fennállásának ideje alatt csak a Főiskola és az OTP Rt. együttes hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni. Az ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalmat a kölcsönt folyósító OTP Rt. jegyezteti fel. (14) Egy közalkalmazott több alkalommal is részesülhet támogatásban. A kérelem kedvező elbírálásának feltétele a munkáltatói kölcsön címén nyújtott korábbi támogatás időben történő visszafizetése. (15) A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a közalkalmazottat, aki: a) fiatal házas, b) nagy családos, c) gyermekét egyedül neveli, d) a kölcsön visszafizetését rövid határidőre vállalja, illetve e) akinek a házastársa is a főiskola közalkalmazottja. III.4. A kamatmentes kölcsön igénylésének módja

(1) Kamatmentes kölcsönt igénylési adatlapon (1. melléklet) lehet igényelni. A benyújtott kérelemre rá kell vezetni a kérelmező munkahelyi vezetőjének véleményét is. (2) A kérelmet a Gazdasági és Műszaki Főigazgatósághoz kell benyújtani, évente február 28ig, illetve október 31-ig.

48

III.5. Kölcsönkérelmek elbírálása, a támogatás folyósítása

(1) A beérkezett kérelmek elbírálása naptári évenként 2 alkalommal: március 31-ig, illetve november 30-ig történik. (2) A kérelmeket a Szociális Bizottság bírálja el és javaslata alapján a rektor dönt, aki a (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a kölcsönszerződés megkötéséről. (3) A kölcsönszerződés megkötését, valamint a pénzügyi lebonyolítást (amely jelenti a számlevezető pénzintézetnek küldendő rendelkező levél elkészítését és a kölcsönök alakulásának ellenőrizhető nyilvántartását) a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság végzi. A kölcsönszerződés aláírására a gazdasági főigazgató jogosult. (4) A kölcsönszerződés - a kölcsön felhasználását illetően - megkötésétől számított hat hónapig érvényes. (5) A kamatmentes munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos jogviták a bíróság hatáskörébe tartoznak. (6) A kölcsönszerződésben - az (5) bekezdésben meghatározott jogviták esetére - a Nyíregyházi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kell kikötni.

III.6. A Lakásépítési Alap kezelése

(1) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata a Lakásépítési Alap kezelésével kapcsolatban: a) a pénzügyi-gazdálkodási, lebonyolítási, továbbá számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása, b) az OTP Rt. tájékoztatása a kölcsönszerződés teljesítésére kiható körülményekről, kedvezmények megvonásáról, illetve egyéb szükséges intézkedések megtételéről, c) a Szenátus tájékoztatása - évente egy alkalommal a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóval együtt - a Lakásépítési Alap kezeléséről és felhasználásáról.

III.7. Szolgálati férőhely biztosítása

(1) A Főiskola épületeiben lévő vendégszobákban indokolt esetben időlegesen, bérleti díj fizetése ellenében, lakóegységet, szobát biztosíthat főállású közalkalmazottjai (és kivételesen velük együtt élő házastársuk és kiskorú gyermekük) számára.

IV. Kegyeleti ügyek IV.1. A kegyeleti ügyek tárgykörei

(1) A főiskolai kegyeleti ügyek tárgykörébe tartozik, elsősorban: a) Főiskola saját halottai temetésének megszervezése, b) az elhunyt kiemelkedő főiskola személyiségek évfordulóiról történő megemlékezés megszervezése, 49

c) intézményi képviselet a Főiskola közalkalmazottjának temetésén.

IV.2. A főiskola saját halottjának és közalkalmazottjának temetése valamint képviselet biztosítása a szertartáson

(1) A Főiskola saját halottjának tekintheti, aki: a) elhunytakor az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állt, b) közalkalmazotti jogviszonya a Főiskolán folyamatosan legalább 10 évig fennállt, c) a Főiskolán, illetve jogelődjeinél végzett kiemelkedő munkássága az intézményben köztudomású, maradandót alkotott, d) szakmai munkássága, közéleti szereplése az intézményen kívül is ismert. (2) A Főiskola - az elhunyt közvetlen hozzátartozóival történő részletes egyeztetés után megszervezi a saját halottjának illő eltemettetését, viseli annak költségeit. (3) A temetési szertartás megszervezésével kapcsolatos feladatok körébe tartozik: a) a szertartás megtervezése, b) a búcsúztató beszédet mondók kijelölése és felkészítése, c) gyászőrség kijelölése, d) gyászjelentés közzététele, illetve nekrológ megjelentetése, e) a gyászszertartás bonyolítása. (4) A temetés költségei közé tartoznak: a) a sírhely megváltásának költsége, b) a temetéssel kapcsolatban szükségszerűen felmerülő, számlával igazolt és a gazdasági főigazgató által jóváhagyott személyi kifizetések és dologi kiadások, c) gyászjelentés közzételének, nekrológ megjelentetésének és az alkalomhoz illő koszorú költsége. (5) A Főiskola saját halottjának nyilvánításról esetenként kell dönteni. A döntést a főiskola rektora hozza meg. (6) A Főiskoláról nyugállományba vonult olyan volt közalkalmazottak elhalálozása esetén, akik egyébként a IV.2.(1) bekezdésében írt jellemzők alapján kiemelkedő személyiségnek tekintendők, a Főiskola: a) magasabb vezetőkből álló hivatalos képviseletet biztosít a szertartáson, b) a közvetlen hozzátartozókkal egyeztetett módon - igény szerint - a volt munkáltató nevében búcsúztat, és méltatja az elhunyt érdemeit, c) gyászjelentést tesz közzé, és nekrológot jelentet meg, d) koszorút helyez el az intézmény nevében, e) átvállalhatja a számlával igazolt költségek maximum 50 %-át, legfeljebb 100.000.forintot.. (7) A Főiskoláról nyugállományba vonult, a IV.2.(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó volt közalkalmazott elhalálozása esetén - ha a halálesetről a hozzátartozók a Főiskolának értesítést küldenek - a Főiskola: a) képviseletet biztosít - elsősorban az elhunyt volt közvetlen munkatársain keresztül - a temetési szertartáson, b) koszorút helyez el az intézmény nevében, c) átvállalhatja a számlával igazolt temetési költségek maximum 40 %-át, legfeljebb 80.000.- forintot. (8) A Főiskola közalkalmazottjának elhalálozása esetén megfelelő szintű képviseletet biztosít a szertartáson. A hivatalos képviselőket a munkáltatói jog gyakorlója jelöli ki. (9) Az (8) bekezdésben foglalt elhalálozásakor a Főiskola: a) gyászjelentést tesz közé, 50

b) az intézményt képviselők koszorút helyeznek el. (10)A Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak – házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén – temetési segély adható.

V. Egyéb jóléti és szociális támogatások V.1. Szociális segély

(1) A Főiskola – az „ Ösztönzési és érdekeltségi rendszer”c. szabályzatban rögzített szociális alap terhére – azon közalkalmazottai számára és kérelmükre, akiknek az egy főre jutó jövedelmük nem éri el a mindenkori minimálbért, eseti szociális segélyt nyújthat, aminek összege személyenként és alkalmanként a mindenkori pótlékalap 100 %-át nem haladhatja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális segély adható különösen: a) a közalkalmazott, illetve vele egy háztartásban élő házastársa és kiskorú gyermeke elhalálozása esetén, kiskorú gyermeke tartós, súlyos betegsége esetén, ha az állandó felügyeletet igényel, b) kettő, vagy több gyermeket háztartásukban nevelő közalkalmazottak kiskorú gyermekeinek iskoláztatásához. (3) A kérelmeket a Szociális Bizottságnak kell benyújtani. A Szociális Bizottság a segélyezési kérelmeket rangsorolja. A rangsor figyelembe vételével a segély odaítélésében a Rektor hozza meg döntését és a Bizottságon keresztül, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság felé intézkedik a kifizetése ügyében.

V.2. Kapcsolattartás nyugdíjasokkal

(1) A Főiskola - a Szociális Bizottság és a Humánpolitikai Iroda közreműködésével megszervezi a nyugdíjba vonult közalkalmazottaival történő rendszeres kapcsolattartást. Ennek keretében: a) jelentősebb szakmai és tudományos rendezvényeire, b) intézménytörténeti szempontból jelentős eseményekre, c) tanévnyitó és tanévzáró ünnepi szenátusi üléseire rendszeresen meghívja a nyugállományba vonult kiemelkedő személyiségeit, d) évente legalább egy alkalommal találkozóra hívja meg valamennyi nyugdíjasát, ez alkalomra az intézményt, annak életét bemutató tájékoztatót tart, műsort szervez az anyagi lehetőségekhez mérten, vendégül látja őket.

51

1. melléklet

Igénylési lap Munkáltatói lakásépítési és vásárlási kölcsön juttatásához

Név: ____________________________________________________________ Munkahely: Nyíregyházi Főiskola __________________________________ Tanszék Beosztás: _____________________________________ Születési év: _____________ Telefonszám: _______________________ (elérhetőség miatt kérjük pontosan megjelölni) Jövedelem: ______________________________ Ft/hó „III.3.(9) A kölcsön összegének odaítélésénél figyelembe kell venni: a) a kérelmező vagyoni helyzetét,…” Jelenlegi munkahelyére belépés kelte: ______________ év „III.3.(7) Kamatmentes munkáltatói kölcsönt az kaphat, aki: a) a Főiskolával főállásban, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban áll, b) ez a jogviszonya legalább 3 éve fennáll…” Az igénylő házastársának adatai: Név: _________________________________________________________________ Munkahelye: __________________________________________________________ „III.3.(15) A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a közalkalmazottat, aki: e) akinek a házastársa is a főiskola közalkalmazottja.” Beosztása: ____________________________ Jövedelem: __________________Ft/hó Jelenlegi lakáskörülményeinek ismertetése: „III.3.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban az részesülhet: a) aki még nem rendelkezik önálló lakással, vagy b) van ugyan önálló lakása, de az a jogos lakásigényének felső határát nem éri el. III.3.(3) A jogos lakásigény mértékének, a jogos lakásigény megállapításánál figyelembe vehető személyekre nézve az elbíráláskor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogos lakásigény mértékének mindenkor a felső határt kell alapul venni.”

52

Lakás címe: ___________________________________________________________ Szobák száma: ____________ felszereltsége: ________________________________ Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, főbérlő, albérlő, családtag, egyéb A lakásban eltartott gyermekek száma: _________ koruk: ______________________ A lakásban lakó egyéb eltartottak száma rokonsági fok megjelölésével:____ ________ _____________________________________________________________________ A munkáltatói kölcsön igénylésére vonatkozó adatok: Milyen lakás/ház vásárlásához vagy építéséhez kéri a kölcsönt? „III.3.(1) A Lakásépítési Alapból kamatmentes munkáltatói kölcsön adható: a) lakásépítéshez, illetve lakás vásárlásához, b) lakáscélú emelet ráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, c) lakásbővítéshez, ha azzal a lakás legalább 1 lakószobával bővül.”

Szobáinak száma: _________________ Alapterülete:__________________________ Az igény jogosságának megítéléséhez a Lakásügyi Bizottság érvényes építési engedély másolatának becsatolását kéri! Hány fő költözik az új lakásba (rokonsági fok megjelölésével): __________________ _____________________________________________________________________ Az építeni/vásárolni kívánt ház/lakás bekerülési költsége: ____________________ Ft Szociálpolitikai kedvezmény összege: ____________________________________ Ft Pénzintézettől felvenni kívánt kölcsön összege: _____________________________ Ft Saját erő összege: ____________________________________________________ Ft A főiskolai lakásalapból igényelt kölcsön összege: __________________________Ft „III.3.(5) A Főiskola által a III.3.(1) bekezdésében meghatározott célokra biztosított kamatmentes munkáltatói kölcsön maximális összege 300.000 Ft lehet. (6) A kamatmentes munkáltatói kölcsön után fizetendő pénzintézeti kezelési költség a közalkalmazottat terheli. A kért törlesztési idő: ________ év. „III.3.(8) A kamatmentes kölcsön odaítélésével egyidejűleg kell megállapítani – a kölcsön összegétől függően – a törlesztési időt, amelynek felső határa 5 évig terjedhet. (9) A kölcsön összegének odaítélésénél figyelembe kell venni: …….b) az önként vállalt visszafizetési határidőt ….” 53

Egyéb közlendők, melyet a Bizottság tagjaival közölni szükségesnek tart: __________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Nyíregyháza, 201.. ……………………………..

igénylő aláírása

igénylő házastársának aláírása

Javaslatok: „III.3.(9) A kölcsön összegének odaítélésénél figyelembe kell venni : a) a kérelmező vagyoni helyzetét, b) az önként vállalt visszafizetési határidőt és c) a kérelmező munkahelyi vezetőjének véleményét. A javasolt munkáltatói kölcsön összege: __________________ Ft A javaslat indoklása: (kérjük olvashatóan kitölteni szíveskedjenek)

Nyíregyháza, 201… ……………..hó ……nap

Tanszék, egységvezető neve:……………………………………

aláírása: ………………………………

54