Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program PM10 szennyezettségre
Nyíregyháza, 2008. szeptember
Készítette: Rozinka Zsolt Illés
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 I. Előzmények ........................................................................................................................... 3 II. Zóna bemutatása ................................................................................................................. 4 1. A szennyezés helye .............................................................................................................. 4 2. A zóna általános információi ............................................................................................. 5 3. Az intézkedési program megvalósulásáért felelős hatóság ................................................ 7 4. A szennyezés jellege és vizsgálata ...................................................................................... 7 5. A szennyezés eredete .......................................................................................................... 9 6. A helyzet elemzése ............................................................................................................ 11 7. További, a levegőminőség javítását célzó tervezett intézkedések .................................... 17 8. Az intézkedések hatásainak a mérése ............................................................................... 20 III. Összefoglalás .................................................................................................................... 20 Felhasznált irodalom, dokumentumok, adatok jegyzéke: .................................................. 21
2
I. Előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, többszörösen módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletben szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 11. pontja szerint Nyíregyháza város teljes közigazgatási területét légszennyezettségi zónába sorolta. Kén-dioxid F
Nitrogéndioxid D
Szennyező anyagok Szén-monoxid Szilárd (PM10)
Benzol
E
D
E
PM10 Arzén (As)
PM10 Kadmium (Cd)
PM10 Nikkel (Ni)
PM10 Ólom (Pb)
F
F
F
F
Talajközeli ózon O-I PM10 benz(a)pirén (BaP) D
A zónába sorolás oka volt, hogy a város közigazgatási területén 11 db RIV mérőhely és az egy db monitoring állomás mérési adatai szerint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többszörösen módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálybalépése óta fűtési és nem fűtési időszak átlagait, illetve éves átlagokat figyelembe véve, Nyíregyháza város területén több komponens tekintetében határérték túllépés fordult elő. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2004-ben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet, a Jósa András Kórház és a Nyíregyházi Erőmű Kft. bevonásával intézkedési programot készített a város közigazgatási területére. Az intézkedési programban bemutatásra kerültek a légszennyezés okai, lehatárolásra kerültek a szennyezett területek, illetve megfogalmazásra kerültek a rövid és hosszú távú intézkedések. A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló Tanács 1999/30/EK irányelvében meghatározott határértékek PM10-re vonatkozóan 2005. január 1-ét követően sem teljesültek. 2005-ben több mint 35 napon (54 nap) meghaladták a mért koncentrációk az 50 µg/m3-es napi PM10-határértéket. Jelen intézkedési terv a porra (PM10) vonatkozó határértékeknek való megfelelés alóli mentesség alátámasztására készült, illetve bemutatja, hogy milyen intézkedésekkel kívánjuk legkésőbb 2011. június 11-ig teljesíteni a vonatkozó határértékeket. Bázisévnek a 2005. évet vettük, annak koncentrációit, illetve mérési adatait.
3
II. Zóna bemutatása 1. A szennyezés helye A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 11. pontjában kijelölt zóna az Észak-alföldi Régióban helyezkedik el, magába foglalja Nyíregyháza Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területét (1. számú térkép). A zóna a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozik.
1. számú térkép A zóna kijelölése a Nyíregyháza, Széna téren lévő automata immissziós monitorállomás adatai alapján történtek, melyet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség üzemeltet. A mérőállomás a közlekedési utaktól 30-50 méterre található. A nagykörút részét képező Északi körút mellett, a forgalmas Északi körút – Mező utca – Rákóczi utca (Tokaji út 38. sz. főút) kereszteződés közelében helyezkedik el. Azt a mérőállomás környezetében lévő, már felhígult szennyezőanyag koncentrációt méri, mely általánosan terheli a környéken élő lakosságot (2. számú térkép).
4
2. számú térkép A mérőállomást 1996-ban telepítették, működésének megkezdésekor nitrogén-dioxid és szénmonoxid mérő monitorok üzemeltek, a mért szennyezőanyagok körét bővítették 1997. májusában ózon és szálló por monitorokkal, majd kén-dioxid monitorral. A mérőállomáson kezdettől fogva mérik a meteorológiai paramétereket is (hőmérséklet, szélsebesség, szélirány, relatív páratartalom, légnyomás, napsugárzás). Az állomás földrajzi EOV koordinátái: X: 294.170 Y: 848.483 Z: 107,9 m 2. A zóna általános információi A zóna városi-közlekedési típusú zóna, ahol a szennyezés jellege miatt (közlekedési eredetű) szennyezett terület lehatárolását nem lehetett elvégezni, ezért az intézkedési tervben Nyíregyháza város teljes közigazgatási területét, illetve teljes lakosságát vettük alapul. KSH 2008. január 1-ei adatai alapján: Nyíregyháza város területe:
27451 ha ( 27,451 km2)
lakossága: 116874 fő
5
Éghajlati adatok: A város éghajlata meleg, mérsékelten száraz nyarú és hideg telű. Az éghajlat alakításában a napsugárzás mellett a kontinentális, az atlanti-óceáni és a földközi-tengeri légtömegek hatása érvényesül, jelentős időjárás-formáló – közelsége miatt – az északkeleti Kárpátok is. A napsütéses óraszám átlagosan 1800-2000 óra. A fagyos napok átlagos utolsó határnapja április 20. és 25. között van. Az évi középhőmérséklet 9,7 oC, amely az országos átlaghoz képest alacsonyabb, ami a téli hónapok alacsonyabb átlagainak köszönhető. A sokéves csapadékátlag 560 mm. A csapadék évi menetére a júniusi, az ún. kora nyári csapadékmaximum és a téli – januári, februári – minimum jellemző. Nyíregyháza talaj közeli légrétegében a leggyakoribb szélirány az ÉK-i (21%), DNy-i (18%), valamint az É-i (15%). Az évszakok közül szélgyakoriságával, szélerősségével különösen kiemelkedik a tavasz (március, április), szélcsendes időszaknak a kora ősz tekinthető. Topográfiai adatok: Nyíregyháza a Nyírség középső részén helyezkedik el. Legmagasabb pontja a város ÉNy-i részén található 130 m tszf-i magasságú Őrhalom. A legalacsonyabb és a legmagasabb pont között 26-36 m a magasságkülönbség, ami alföldi viszonylatban jelentősnek számit, a Nyírség felszabdaltságának köszönhető. A felszín alakításában, formálásában a Nyírség süllyedő időszakában az „őstisza” és mellékfolyói (Tapoly, Ondava, Latorca, Szamos) játszották a főszerepet. A Kárpátok homokkövét mállasztó csapadék, a málladékot tovahordó folyók e süllyedő medencébe érve elvesztették sebességüket és 100-300 méter vastag homokréteget halmoztak fel. A feltöltési folyamat később megszakadt, mivel a korábban süllyedő táj emelkedni kezdett, a Nyírség elvesztette élővizeit, a homokkal, folyami üledékekkel feltöltődött tájat az „őstisza” északi irányba kerülte meg. A felsőpleniglaciális időszakban a hidegebb, szárazabb éghajlat erős északias szelei hatására megkezdődött a táj eolikus átformálódása, a homokot löszös-agyagos rétegekig kifújva parabolabuckák keletkeztek. Erőteljes homokmozgás ment végbe, jellegzetes formákkal, szélbarázdákkal, garmadákkal, maradékgerincekkel. A terület talajviszonyainak alakulásában jelentős szerepe volt a növényzetnek is. Ekkor még uralkodó volt az erdő, s a lehullott lombtakaró, s annak elbomló, savas kémhatású vegyületei kihatással voltak a felszín talajrétegében lévő vas-alumínium vegyületek elbomlására és lemosódására. Ezek az anyagok az alsórétegekben halmozódtak fel, s erdőtalajok kialakulásához vezettek. Az ismertetett tényezők hatására különböző talajtípusok alakultak ki, de a homoknak, mint anyakőzetnek uralkodó szerepe van, meghatározza a talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok irányát és intenzitását. A város területén két fő talajtípus alakult ki: kovárványos barna erdőtalaj, csernozjom-jellegű talaj, illetve erodált barna erdőtalaj. Ezen kívül megtalálható a futóhomok, mezőségi (csernozjom) talaj, réti talaj, szikes és kotus talajok.
6
Az eredeti növénytakaró jelentősen átalakult. A legnagyobb terjedelmű és jelentőségű összefüggő növénytakaró a Sóstói erdő. Az erdőt alkotó fafajok közül több mint a felét a kocsányos tölgy teszi ki, ezt követi az akác. A hajdani homokpusztai gyepből, rétekből csak a legeltetett változatok maradtak meg a város határában. A homoki legelő gyomosodott maradványai több helyen, főleg a város nyugati részein fordulnak elő. A Nyírségre egykor jellemző buckaközi vízgyűjtő medencékben megbúvó pangóvizek, szikes tavak közül mára kevés maradt. A város határában ezek közül említésre méltó a Sóstó és a simai Szelkó-tó. A tavak növényzete a hínár, a nád, a káka és a zsióka. Védendő objektumok, célcsoportok: A védendő objektumok közé elsősorban a város közigazgatási területén található egészségügyi, szociális és oktatási intézmények sorolhatóak – ahol a légszennyezésre fokozottabban érzékenyebb társadalmi csoportok is találhatóak, – illetve a nagyforgalmú utak közvetlen közelében lévő lakóterületek. A védendő objektumok felsorolása ezen keretek között – nagy számukra való tekintettel - nem lehetséges, különlegesen védendő objektum nem emelhető ki. 3. Az intézkedési program megvalósulásáért felelős hatóság Az intézkedési programban mind rövid, mind hosszútávon tervezett intézkedések koordinálásért, az intézkedések hatásainak folyamatos elemzéséért a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.), a Felügyelőségen belül a koordinációért Rozinka Zsolt Illés műszaki igazgatóhelyettes a felelős. Az ellenőrző mérések elvégzéséért a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a felelős. A rövid és hosszú távú programok, intézkedések a város közlekedésfejlesztési koncepciójára, környezetvédelmi programjára, településrendezési tervére, országos, regionális programokra épülnek. A projektek megvalósulása nagyban függ az országosan meghatározott céloktól, tervektől, kormányzati szándékoktól, pályázati lehetőségektől, ezért az egyes intézkedésekkel kapcsolatban felelősök meghatározása nem lehetséges. 4. A szennyezés jellege és vizsgálata A szennyezés vizsgálatánál a bázisévnek 2005-öt vettük alapul. Az azóta eltelt időszakban a széna téri monitoring állomáson mért, illetve a Felügyelőségre beküldött LM lapok alapján számított PM10, illetve szilárd anyag adatokat, azok elemzését az alábbiakban mutatjuk be részletesen: Széna téri monitoring állomás adatai: Szálló por PM10 frakció 1 órás átlagok statisztikai paraméterei Mérés éve
2005 2006 2007
Éves átlag (µg/m3) 34.1 35.1 24.8
Maximum (µg/m3) 313.7 343.5 233.2
50% percentilis (µg/m3) 25.5 28.6 21.3
75% percentilis (µg/m3) 42.1 43.6 31.9
7
98% percentilis (µg/m3) 134.6 122.6 73.3
99.9% percentilis (µg/m3) 286 229.8 133.2
Adat szám (db) 8186 8197 8121
Adatrendelkezés (%) 93.4 93.6 92.7
Szálló por PM10 24 órás átlagok statisztikai paraméterei Mérés éve
2005 2006 2007
Éves átlag
50% 75% 98% percentilis percentilis percentilis
Maximum
(µg/m3) 34.2 35.1 24.8
(µg/m3) 170.9 162.0 80.2
(µg/m3) 27.5 28.7 22.2
(µg/m3) 40.2 39.9 30.2
99.9% percentilis
(µg/m3) 118 118.9 56.3
(µg/m3) 170.9 158.7 79.8
A fenti adatok alapján a zóna levegőminősége az alábbiak szerint alakult: Határérték
Határérték túllépés
Év
2005 2006 2007
(db) 54 55 12
Minősítés
24 h éves
(µg/m3) 50 40 megfelelő 50 40 megfelelő 50 40 jó
% 16.12 16.18 3.83
A határérték túllépések száma a fűtési/nem fűtési félévekben:
Fűtési félév Nem Fűtési félév
2005 44
2006 53
2007 11
10
2
1
PM10 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma 60 40 db
20 0
2005
2006
2007
év nem fűtési félév
fűtési félév
1. számú diagramm
8
Adat szám
Adatrendelkezés
(db)
(%) 335 340 339
91.8 93.2 92.9
A Felügyelőség nyilvántartása szerint Nyíregyháza város közigazgatási területén 64 telephelyen, 161 jelentésköteles légszennyező pontforrás van, mely szilárd anyagot bocsát ki. A pontforrások üzemeltetőinek minden év március 31-ig kell un. Légszennyezés Mértéke (LM) lapokon adatokat szolgáltatni a pontforrásaik kibocsátásairól. Az elmúlt három évben a kibocsátott szilárd anyagok mennyisége enyhén csökkent, de inkább stagnálást mutat:
Szilárd anyag kibocsátás LM lapok adatai alapján 36000, 31000, 26000, mg
21000, 16000, 11000, 6000, 1000,
2005
2006
2007
év
5. A szennyezés eredete A 4. számú fejezetben bemutatott adatok alapján nem mutatható ki összefüggés a Felügyelőségre benyújtott LM lapok adatai és a túllépések között, így megállapítható, hogy elsősorban nem az ipari és mezőgazdasági termelés technológiai kibocsátásai idézik elő a város levegőjének mérsékelt szennyezettségét. 2005-ben Nyíregyháza nem rendelkezett elkerülő utakkal, illetve a fő közlekedési utak áteresztő képessége is korlátozott volt. A város forgalmi adatai alapján – figyelembe véve Nyíregyháza, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gépjárműveinek összetételét, korát és állapotát – tekintettel a szintén magas NO2 értékekre a szennyezés elsődleges forrásaként a közlekedés jelölhető meg. A szennyezésért felelős főbb kibocsátási forrásoknak ezért a főbb közlekedési utak jelölhetőek meg: Nagykörút, a Pazonyi u., Orosi u., Kállói u., Debreceni u., Tiszavasvári u., Tokaji u. és kivezető szakaszaik. (3. számú térkép)
9
u
t ú
E573
K ó ta ji
To ka ji
4 út V a sv á r t. i Pá l
i ó st ó S
krt . di ya n Pozsonyi Hu u Lás zl ó utér y G
út R ák ócz i
36
u õ z e M Beth len Gábo r V a sg yá r
u. u
i heny Széc u
P e tõ fi u H u sz á r
a s z ó D u. Kossuth Bocs u kai tér Sze y d u. nt I é r stv án cz so n Luther I u tér S z a D r v e a b s er ec rt e n i K
sor t ú
Fő közlekedési útvonalak Ferenc
u
M Váci u.
u.
Orosi
út
41 u.
4
u z Zs. Móruic.
ai m i S
3. számú térkép A gépjárműforgalom becsléséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepciójában felhasznált modellezések eredményeit vettük figyelembe. A közlekedésfejlesztési koncepció készítése során a közlekedési rendszerben tervezett változtatások vizsgálata közlekedési modellekkel kerültek elvégzésre. A számítógépes programrendszer futásának eredményeként a hálózat szakaszain folyó forgalom nagysága és egyéb jellemzői is megállapításra kerültek. A hálózati modellben közúti szakaszok hossza, a csomópontok helye, a tömegközlekedési hálózat viszonylatai és megállóinak geometriai elhelyezkedése térképről, digitalizálással történt. A város és környezete egyes területeit lehatárolták, a forgalmat forgalomfelvételek adatai alapján állapították meg. A város fejlődése, a gazdasági növekedés és a társadalmi változások következtében változó forgalom nagysága, jellege, összetétele a forgalom-előrebecslési eljárások segítségével lett prognosztizálva. A gépjármű-ellátottság szintje statisztikai adatok és a nyilvántartott gépjárművek adatai alapján lettek figyelembe véve. A város átlagos gépjármű-ellátottsága a hasonló városokhoz képest alacsony, de a motorizáció mértéke egyes területeken lényegesen magasabb a városi átlagnál. A fejlődés jellemzően a kertvárosi területeken gyorsabb, a lakótelepi és a városi körzetekben kevésbé intenzív. A területi fejlesztésekből származó többlet-forgalmat a területfelhasználás módjától függően vették figyelembe.
10
A közúthálózaton közlekedő járművek elfogyasztott üzemanyag mennyisége nagymértékben függ a forgalom körülményeitől, a megállások gyakoriságától, a menetsebességtől, a várakozások hosszától, stb. Ezeknek a tényezőknek egy része - például a várakozási idő, a menetsebesség - megjelenik a járművek utazási sebességében, míg más tényezők - pl. a gyorsítások száma - csak részletes mérések alapján határozhatók meg. A közúti járművek üzemanyag-fogyasztását ezért empirikusan, városi körülmények között végzett fogyasztásmérések eredményeinek felhasználásával lehet meghatározni. A szakaszokon a forgalom által kibocsátott szennyezőanyag mennyisége a forgalom nagyságból, a menetjellemzőkből és a komponensekre érvényes fajlagos értékből számítható.
Nagykörúton belül
Csúcsórai hálózati jellemzők
Jelenlegi közúthálózat
Összes futásteljesítmény
Jármű - km
27.047
Összes utazási idő
perc
52.036
Összfogyasztás
liter
1.590
CO2 kibocsátás
kg
7.151
CO kibocsátás
kg
584
6. A helyzet elemzése A túllépésért felelős tényezők Az előző fejezetekben bemutatásra kerültek az ipari és a közlekedési eredetű kibocsátások, a határérték túllépések száma. A jelentésköteles légszennyező pontforrások szilárd anyag kibocsátási adatai alapján elmondható, hogy az ipar és a mezőgazdaság nem befolyásolja a határérték túllépések számát, míg az előbbi stagnálást mutat, az utóbbi jelentősen lecsökkent. A kibocsátások közlekedési eredetre vezethetőek vissza, viszont jelentős szerep jut a természetes eredetű porszennyezésnek is. Ahogy a 2. fejezetben bemutatásra került, Nyíregyháza a Nyírség közepén helyezkedik el. A Nyírségi homokvidék az ország legnagyobb összefüggő homokterülete. A középső részére szinte teljes egészében az összefüggő homokterületek jellemzőek, de a löszös homokon kialakult átmeneti talajok, és a mélyebb részeken sós-szikesek is találhatók. A feltalaj tipikus futóhomok, mélyre ásva azonban eltemetett talajszint található 30-40 cm rétegvastagságban. A késő őszi, téli időszakokban, amikor a felszín növényzettel kevésbé, vagy egyáltalán nem borított a szél hatására jelentős por kerülhet a levegőbe, jellemzően durvább portartalom (80320 µm).
11
A határérték túllépésének okaihoz célszerű megvizsgálni a határérték túllépések időbeli eloszlását és a meteorológiai adatokat. Hónap/év 2005 2006 2007
1
2 1 22 1
3
4
10 13 2
6 5 1
5 1 1 0
6 0 0 0
7 0 0 0
8 1 1 1
9 0 0 0
10 8 0 0
11 12 5 16 6 0 9 4 3 2 2
PM 10 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma 30 25
db
20 15 10 5 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12
hónap 2005
2006
2007
2. számú diagramm A diagrammokból megállapítható, hogy 2007. évre jelentős mértékben csökkent a határérték túllépések száma. Emellett szembetűnő, hogy a túllépések túlnyomó többségben a téli hónapokban jelentkeznek. A túllépések 83 %-ban (2005), illetve 87 %-ban (2006) több egymást követő nap voltak. Általában 3-4 egymást követő nap, de voltak kiugró eredmények is: 2005-ben 19, míg 2006-ban 35 egymást követő napon mértek határérték túllépést. 2007ben a határérték túllépések száma jelentősen lecsökkent, itt a fenti összefüggések nem jellemzőek. A meteorológiai adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a túllépések esetén a szélsebesség 24 órás átlagértéke az esetek 89 %-ában 1,5 m/s alatt volt (sokszor a 0,5 m/s-ot sem haladta meg), ami a téli időszakban legnagyobbrészt a Kárpát-medence időjárását gyakran meghatározó speciális légköri folyamatoknak köszönhető. Az ezzel együtt járó légköri inverziós réteg kialakulása a kibocsátott légszennyező anyagok feldúsulását okozza az alacsonyabb légrétegekben.
12
A túllépések általában magas páratartalomhoz társultak, az esetek döntő részében 100%-ot is elérték. A levegőminőség javítását célzó intézkedések A határérték túllépésekért döntő részt a közlekedés a felelős, így a levegőminőség javítását célzó intézkedések döntő része is a közlekedéssel kapcsolatos beruházások, közlekedésszervezési intézkedések. A 2004-ben tervezett, közlekedéssel kapcsolatos intézkedések elmaradása/megvalósulása esetén az alábbi értékekkel számoltunk:
Nagykörúton belül
Csúcsórai hálózati jellemzők
Jelenlegi közúthálózat
Fejlesztések Fejlesztések elmaradása megvalósulása
Összes futásteljesítmény Jármű - km
27.047
32.262
23.527
Összes utazási idő
perc
52.036
57.996
35.563
Összfogyasztás
liter
1.590
1.897
1.357
CO2 kibocsátás
kg
7.151
7.975
5.539
CO kibocsátás
kg
584
640
414
Az alábbiakban a 2004-ben programszinten tervezett és a 2004-2007. évben megvalósult intézkedéseket mutatjuk be, melyek között nem csak a közlekedéssel, hanem az iparral, szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések is vannak. A 2004. évben megvalósult intézkedések bemutatására azért került sor, mert hatásai először a 2005. évben jelentkeztek. ¾ 41. számú főút 2+190-5+350 km Nyíregyháza-Oros közötti szakasz négynyomúsítása: Az építési munkák keretén belül az elsőrendű főút bevezető szakasza 2x2 forgalmi sávra bővítésével egyidőben hat jelzőlámpás, egy körforgalmi csomópont kerül kialakításra 2004ben. A korszerűsítés során megvalósul a közművek kiváltása, védelembe helyezése, környezetvédelmi létesítmények építése. ¾ 4. sz. főút 276,5-277,3 km Pazonyi út négynyomúsítása: Az építési munkák keretén belül az elsőrendű főút bevezető szakasza 2x2 forgalmi sávra bővítése 2005-ben valósult meg. A korszerűsítés során sor került a közművek kiváltására, védelembe helyezésére. ¾ Kiskörút tervezése A belvárosi magot körülölelő Kiskörút I. szakasza a Szegfű u. – Bujtos u. – Bocskai u. nyomvonalon elkészült. 13
¾ Környezetbarát közlekedési projekt Célja a városi közlekedés környezetszennyezésének (levegő, zaj, rezgés, hulladék) csökkentése. A projekt elemei elsősorban a kerékpáros közlekedés elősegítését, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés korszerűsítését tartalmazzák, továbbá a tömegközlekedés előnyben részesítését az egyéni gépjárműhasználattal szemben. 2007-ben bevezetésre került a rugalmas közlekedési rendszer, amely olyan igényfüggő tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak közlekedési igényét előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat útján, változó útvonalon és időrendben kínál utazási lehetőséget. ¾ Zöldfelület projekt Célja a város zöldfelületeire vonatkozó nagy pontosságú adatok biztosítása, a zöldfelületek méretének növelése, valamint a meglévő zöldfelületek minőségének javítása és az arra alkalmas városi területek zöldítése. A problémás területek feltérképezése érdekében a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egy a keleti országrész 5 legnagyobb városára (Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Szeged) kiterjedő levegő biomonitoring rendszert hozott létre 2002-ben. A program finanszírozásának érdekében a TIKÖFE és partnerei, közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt LIFE Environment program felé. A projekt teljes költsége 886 720 Euro, melyhez az Európai Bizottság, mint partner 431610 Euróval járul hozzá. A pályázat sikeres elbírálását követően 2002. tavaszán indult meg a hálózat kiépítése. A városok levegőjének porszennyezettségét, annak összetételét a város fáinak leveleire kiülepedő por kémiai analízisével követik nyomon. Városonként 50 helyszínről vett minták alapján végezik, mintánként 22 komponenst vizsgálva. A mérések alapján készített térinformatikai térképek egyértelműen jelzik a városok neuralgikus pontjait program felé. A hálózat alacsony költségek mellett nagy lefedettséget biztosít, és lehetőséget teremt a lakosság és a döntéshozók számára ahhoz, hogy kellő információ birtokában maga is alakítsa környezetének minőségét. Nyíregyháza esetén már a településrendezési terv készítésénél, illetve Jósaváros közterületeinek, zöldfelületeinek 2006-2007. évi felújításakor a program eredményei figyelembe lettek véve. ¾ Kompakt városszerkezet projekt Célja a város gyűrűirányú kapcsolatainak bővítése. A közlekedési igény csökkenésén keresztül egy tisztább és egészségesebb városi környezet kialakítása. A városi körgyűrűből 2006 év elején megvalósult a 403. számú főút (Keleti elkerülő), amely az M3 autópályát köti össze a 4. számú főúttal. Átadásra került 2006. év végén az M3 autópálya Nyíregyháza Déli elkerülő szakasza, amely a 403. számú főutat köti össze a 4. számú főúttal. 2007-ben a várost elérte az M3 autópálya (Görbeháza-Nyíregyháza).
14
¾ M3 autópálya Nyíregyháza Déli elkerülő szakaszának építése a 4. számú főút és a 403. számú főút (Keleti elkerülő) között A 4. sz. főút Nyíregyháza átkelési szakaszának kiváltására a ’70-es években új nyomvonal épült. Az új nyomvonal melletti területek az eltelt évek során beépültek, a városi körút forgalmi gyűjtő-elosztó funkcióját már nem tölti be. Az autópálya nyomvonala Nyíregyháza lakott területének elkerülését nem oldja meg, a Záhony, Beregsurány, Csengersima felől irányuló forgalom Nyíregyháza belterületét terhelve tud csak az autópályára eljutni. A tehermentesítő út a 4. sz. főút Nyírtura települését elkerülve a 41. sz. főúti csomóponton keresztül a 4911. sz. összekötőútig az M3 autópálya „K”-i csomópontjáig épült ki 16,5 km hosszban. A 2006-ban átadott keleti elkerülő út funkciójának betöltéséhez szükséges volt az M3 autópálya építésének megkezdése Nyíregyháza város felől is. Ez az autópálya szakasz az M3 autópálya Nyíregyházáig történő kiépüléséig is már szolgálta a teherforgalom egy részének a városon kívüli elvezetését. ¾ Jósa András Kórház egészségügyi veszélyes hulladékégetője A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház (Nyíregyháza, Szent István u. 68.) Nyíregyháza, Szent István u. 68. sz. alatti telephelyén a gyógyítás technológiából keletkező éghető, szilárd egészségügyi veszélyes hulladékok ártalmatlanítására egy PIROSTATIC-6 típusú hulladékégető berendezést üzemeltetett, amely 2005. június 30-ig rendelkezett levegőtisztaság védelmi engedéllyel. A költséghaszon elemzés szerint mivel az égető berendezés átalakítása nagyobb költséggel jár, mint a bérártalmatlanítás, az engedély lejárta után a berendezés megszüntetésre került. ¾ Nyíregyházi Erőmű Kft. hő és villamos-energia termelésének korszerűsítése A Nyíregyházi Erőmű Kft. (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92.) Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92. sz. alatti telephelyén – 2002. évre vonatkozóan többek között a szilárd anyag tekintetében határérték túllépés volt. Az Erőmű – a kibocsátások csökkentését célzó – rövid és hosszú távú elképzeléseket fogalmazott meg. Az elmúlt években az alábbi intézkedések valósultak meg: A Nyíregyházi Erőmű 2005-ben egy kombinált ciklusú Erőmű létesítését határozta el a távhőszolgáltatás korszerűsítése, a távhőszolgáltatás biztonságának megteremtése céljából, a villamos energia mennyiségének növelése mellett. 2004-ben tovább folytatódott a GIB típusú gőzkazánok korszerűsítése: 10. GIB kazán égőcseréje ELCO-KLÖCKNER gyártmányú égőkre. 2005-ben a P2, P3 (1. és 4. GO kazán), a P4 (8 HO kazán) és a P7 pontforráshoz tartozó 12. számú PTVM forróvízkazán leselejtezésre került. A 2005-ben a 9. számú GIB kazán, 2006-ban a 15. számú GIB kazán forgó rendszerű Ljunström típusú léghevítőjének ecomiserre történő cseréje történt meg. A hőkiadás biztosítása érdekében a kombinált ciklusú erőmű telepítését megelőzően 2006-ban 1 db 15 MW teljesítményű gőzkazán létesült, amely a kombinált ciklusú erőmű építése során kiesett hőtermelő kapacitásokat pótolta, ezt követően tartalékként szolgál, illetve csúcs hőigények ellátásának kielégítésében vesz részt. Az új tüzelőberendezés égői ELCO-
15
KLÖCKNER gyártmányú, alacsony szennyezőanyag kibocsátású égők. A fejlesztéssel a kibocsátási határértékek betartását nem utólagos leválasztással biztosítják, hanem a légszennyező anyagok keletkezésének megakadályozásával, a technika megfelel az elérhető legjobb technika feltételeinek. A jelenlegi beépített összhőteljesítmény 222,2 MWth. Az erőműben lévő kazánok típusai: 9. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47,5 MWth, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 10. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47,5 MWth, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 15. sz. GIB gőzkazán (teljesítménye 47,5 MWth, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 11. sz. PTVM forró víz kazán (teljesítménye 58 MWth, tüzelőanyaga földgáz/fűtőolaj), 7. sz. HO gőzkazán (teljesítménye 6,7 MWth, tüzelőanyaga földgáz), 16. sz. UDH gőzkazán (teljesítménye 15 MWth, tüzelőanyaga földgáz). A 11. sz. PTVM forró víz kazán csúcskazánként üzemel. A 7. sz. HO gőzkazán tartalék kazán. A NYKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 92.) a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 92. szám alatti telephelyen 2007-ben egy kombinált ciklusú erőművet létesített: - összlétesítmény névleges tüzelési hőteljesítménye 135 MWth - H 25 HITACHI földgáz tüzelésű gázturbina, névleges teljesítménye 30 MW - hőhasznosító kazán, névleges teljesítménye 0-33 MW (hőigény függvényében) - gőzturbina, névleges teljesítménye 15 MW A Nyíregyházi Erőmű korszerűsítésére választott technológia a gáztüzelésű erőművek esetén a gázturbina kombinált ciklusú alkalmazása és kapcsolt hő- és villamos energia termelése jelenleg a műszakilag leghatékonyabb megoldás az energiahatékonyság növelésére. A speciális kialakítású, ún. „Dry Low NOx” égőkamrákba diffúziós és premix égőket építettek, amelyek megfelelnek a BAT követelményeinek. Összességében elmondható, hogy a fejlesztésekkel az erőmű által okozott szálló por kibocsátás a 2004. évihez képest közel 70%-kal csökkent. A hatásterület szálló por esetén 1600 méterre csökkent. ¾ Vasútállomás előtti tér rendezése Nyíregyházán az új vasútállomás épületének átadását követően az állomás előtti tér rendezésére 2007-ben sor került, ahová két darab forgalomirányító berendezés is telepítésre került. ¾ Sétáló övezet bővítése A Korzó üzletház megépülésével 2007-től a gépkocsi forgalom elől lezárásra került a Dózsa György út Kossuth tér – Jókai tér közötti szakasza. 2008. tavaszán az útszakasz átadásra került a gyalogosforgalom számára.
16
A 2004-ben készült levegőtisztaság-védelmi intézkedési program rövid távon tervezett feladatai nagyobb részt megvalósultak. Az intézkedések főbb elemei az átmenő forgalom városon kívülre történő áthelyezését, a város kivezető szakaszainak áteresztő képességének növelését és a tömegközlekedés népszerűsítését szolgálták. Az intézkedések megvalósulásának hatására a határérték túllépések száma jelentősen 54-55-ről 12-re, közel ötödére csökkent. 7. További, a levegőminőség javítását célzó tervezett intézkedések Az alábbiakban részletezett intézkedések részben a 2004-ben tervezett, de azóta meg nem valósult programok, illetve további olyan tervezett intézkedések, melyek biztosítják, hogy PM10 tekintetében legkésőbb 2011. június 11-ig biztosítják a határértékek betarthatóságát. ¾ Nyugati elkerülő út A Nyíregyházát Nyugatról tehermentesítő út tervezési, engedélyezési munkái lezárultak. Az elképzelt tanulmánytervi változatok több lépcsős egyeztetése után alakult ki a végleges nyomvonal, mely az M3 autópálya „Ny”-i csomópontjából indul és kapcsolja be a 36 sz. Polgár-Nyíregyháza, illetve a 38 sz. Bodrogkeresztúr-Nyíregyháza főutakat és a 38134 sz. Nyíregyháza-Nyírszőlős összekötő utat. Ezen megépülő útszakasz elsősorban a város északi része irányából érkező tranzitforgalmat viszi majd el, illetve a Kertvárosban, Nyírszőlősön, illetve a Nyíregyházától északra fekvő településeknek könnyíti majd meg a feljutást az autópályára, ezzel is tehermentesítve nyíregyháza belvárosi útjait. A nyugati elkerülő út teljes hossza 14,712 km. A tervezett út 2*1 sávos kialakítással rendelkezik majd, hasonlóan a Keleti elkerülő úthoz. Tervek szerint a beruházó az első ütemben a nyugati elkerülő utat a Kálmánházi útig építené meg, majd a Bokréta utcán (teljes kiépítése után) vezetné be a városba, tehermentesítve ezzel a Debreceni utat és a Nagykörút egy részét. Erre vonatkozóan a tervek elkészültek, várható kivitelezés 2010-ben. ¾ Autópálya Folyamatban van az M3 autópálya továbbfolytatása, első ütemben Nyíregyházától Vásárosnaményig. Az érintett szakasz építési engedélyezési eljárása lezárult. Megvalósulása 2009-2011 között várható.
17
38311 10
5
Timár 3821
10
25
30
Belegrád 5
36123
3634
15
3636 5
35
35
35126
E
36135
35
35123
4
10
35124
Butyka 49146
10
HAJDÚDOROG
3502 15
25
20
5
10
3504
5 49121
5
5
35303
30 20 35101
10 4901
4917
Kisléta
Hodász
Geszteréd
65 15 60
Máriapócs
4911
4929
4105
40
55 49326
35
Nyírcsászári
NYÍRBÁTOR
49144 49126
Biri
4929
4915
Nyírvasvári
4906
5
49145
4913 5
Nyírmihálydi
49318
49319 35
10
Nyírpilis
49134
49129
49127
35
49150
5
50 45
5
4102
49328
49327
49128
Nyírbogát Nyíregyháza tehermentesítő főutak M3 autópálya “E” nyomvonal Balkány Nyírgelse Szakoly Nyíregyháza Ipari park
250
10
Nyírgyulaj
4927
25
49
Kántorjánosi
Ófehértó
30
15
255
3318 25
5
Kállósemjén
4102
10
Jármi 5
35
4928 15
25
25
Őr
5
40
4912 25
49313
49154
Újfehértó 3317
49147
Érpatak
260
15
4912
5
5
4927
20
4911
4106
Nyírderzs
Pócspetri
15 20
15
4925
265
5
3503
49312
5
Vaja
49156 30
M3
10
Nagykálló
Déli csomópont
4116
41311
49153
4926
4102
4911
25
49323
Magy
Keleti csomópont
10 35313
41101 35
Baktalórántháza
Besenyőd
5
49158 35130
5
Kálmánháza 40
15
50
4106
30
4105
Apagy
15
40
25
49154
270
5
Pusztadobos
Nyírparasznya
Nyírjákó
49124
10
41
5 NYÍREGYHÁZA Napkor
3317
3317 Nyugati csomópont
3317
4102
15
4107
20
Levelek
20 Keleti tehermentesítő út 15 10
5
Felsősima
45
Nyírtét
Nyírpazony
280 4101
Oros
41143 45
41314
Rohod
4105
Nyírkércs
10
10
10
10
Nyíribrony
Sényő
Petneháza
41105
4104
5
38147
4107
4106
15
Laskod
41102 5
4103
285
38144
38134
5
Nyírbogdány
3829
36136
3502 10
290
Petőfitanya
Nyírmada
Ramocsaháza
295
Sóstóhegy
5
35128
M3
5
3503
3827
Nyírtura
4
36124 45
Nagycserkesz
30 3823
38151
5
Nyugati tehermentesítő út 5 35127
35302
4108
Ilk
Nyírkarász
300
5
Székely
38314
36121
36129
40
35125
Nyírszőlős
36132
36126
30
25
10
41103
Berkesz
38316
3834
38146
3833
41118
15
5
305
3831
10
Kemecse
36127
40
3825
10
38133
3635
5
Kisfástanya
20
4108
Gyulaháza 4105
10
20
Nyírtelek 38
36316 3633
Kótaj 15
36128
Tiszaeszlár Bashalom
30
10
Nyírtass
5
38148
38131 36318
5
38319
10
Vasmegyer
15
3823 20
36
Gemzse 5
15
3827
Kék
5
38136
Ibrány
38149
36122
5
3612
5
38313
10
3633
Tiszalök
3826
Tiszarád 3834
Buj
3621
10
38031
310
4
15
5 Deme38138 cser
3824
38321
38135
M3 autópálya és Nyíregyháza tehermentesítő főutak
Tiszanagyfalu
5
5
20
5
Rakamaz
Gégény
Beszterec
Paszab
3823
3821
38150
Nagyhalász
38312
Sza- Balsa 15 bolcs Gávavencsellő
Piricse 49131
10
4. számú térkép ¾ Nagykörút A nagykörút építési engedélyezési eljárása a vasútállomástól a Debreceni útig folyamatban van. A szükséges tervek elkészültek. A körút egy szakasza nem a meglévő nyomvonalon haladna, hanem egy kedvezőbb nyomvonalon, a kisvasúti telephelyet keresztezve érni el a Móricz Zsigmond utcát 2*2 sávval, jelzőlámpás csomópontokkal. ¾ Kiskörút 2006. júliusában átadták a forgalomnak a városmag védelmét is szolgáló kiskörút Szegfű utca,-Bujtos utca közötti szakaszát. A megépítésnél természetesen figyelembe lettek véve a várható forgalomfejlődések is illetve az, hogy a Dózsa Gy. utca lezárásra került. A második ütemben továbbépítésre kerül sor a Szent István utcáig, melynek várható megvalósulása 2010. ¾ Egyéb útépítések Megtervezésre került, és folynak a kisajátítások a Törzs utca 4. számú főút összekötésére, melyen keresztül a 41. számú főútról a Törzs utca érintésével, a 4. számú főúton keresztül elérhetővé válik a Józsaváros, illetve Sóstó és Sóstóhegy. Mindez jelentős javulást okoz majd a jelenleg zsúfolt Család utcán.
18
Felújítási munkálatok kezdődnek a 4., 41. számú utakat összekötő Orost érintő Vezér utca, Magyar utca és folytatásában, mely során felélénkül az összekötő út jellege ezen útszakasznak. Megtervezésre került, és építési engedéllyel rendelkezik a Sóstóhegy 4. számú főút közötti összekötő szakasz, mely elsősorban a Korányi Frigyes, és a Dózsa György utcát fogja tehermentesíteni. ¾ Környezetbarát közlekedési projekt Célja a városi közlekedés környezetszennyezésének (levegő, zaj, rezgés, hulladék) csökkentése. A projekt elemei elsősorban a kerékpáros közlekedés elősegítését, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés korszerűsítését tartalmazzák, továbbá a tömegközlekedés előnyben részesítését az egyéni gépjárműhasználattal szemben. A már megvalósult intézkedések mellett a projekt a kerékpáros közlekedés elősegítését tervezi az elkövetkezendő években: Tervezési szinten elkészült Nyíregyháza város közlekedését segítő összefüggő kerékpárút hálózat nyomvonala: Elsődleges szempont a főbb utak mentén a környező településekkel történő összeköttetés megteremtése. Tervezés alatt van: 36. számú főút Nagycserkesz, 38. számú főút Nyírtelek, 4. számú főút Nyírpazony, 41. számú főút Napkor, 3317. számú összekötő út Kálmánháza Pályázati szakaszban van a 4911. számú összekötő út Nyírbátor szakasz, illetve megtörtént a pályázati előkészítés a 38134. számú út Nyírszőlős szakaszra. A környező településekkel történő összeköttetés megteremtése mellett fontos az egységes városi hálózat kiépítése is. Az elmúlt években megvalósult a László úti szakasz, tervezés alatt van a Váci M. u. – Kert u. – Inczédy sor szakasz. Egyéb, a város települési környezetvédelmi programjában megfogalmazott hosszú távú intézkedések: ¾ Levegőminőség monitoring projekt Célja a levegőminőség mérő monitoring rendszer továbbfejlesztése, melyben jelentős szerepet vállalna a város, illetve civil szervezetek. ¾ Környezettudatos vállalat irányítás projekt Célja a város termelő és szolgáltató vállalatok körében elterjeszteni a környezettudatos vállalatirányítás szemléletet és az azt megvalósító eszközrendszert. ¾ Mezőgazdasági tevékenység légszennyező hatásainak csökkentése projekt Célja a mezőgazdasági eredetű légszennyezés visszaszorítása és ennek következtében a szálló por és egyéb légszennyező anyagok csökkentése.
19
8. Az intézkedések hatásainak a mérése A monitoring állomás egy nem túl sűrűn beépített, de forgalmas közlekedési utak közelében lévő terület légszennyezettségéről ad információt. Természetesen egy monitorállomás mérési adatai nem jellemezhetik teljes mértékben Nyíregyháza város egészének levegőminőségét, ezért szükséges a már megvalósult intézkedések, illetve a 2011ig tervezett intézkedések hatásainak a teljesebb körű felmérésére. 2009-ben és 2011 I. félévében a szálló por PM10 frakciójának a monitoringozása szükséges a város közlekedési szempontból frekventált pontjain. III. Összefoglalás A 2004-ben megfogalmazott intézkedések megvalósulása még 2005-2006-ban nem eredményezhette Nyíregyháza levegőminőségének gyors javulását PM10 tekintetében. Az azóta eltelt időszakban megvalósult, főleg közlekedéssel kapcsolatos intézkedések hatására a határérték túllépések száma jelentősen, a bázisévhez képest közel ötödére csökkent. A kedvező eredmények nagyban köszönhetőek a megvalósult M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó Keleti elkerülő út megvalósulásának. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az autópálya szakasz és a keleti elkerülő út jól betöltötte a szerepét. A Debrecen irányából a 4-es számú főúton érkező tranzitforgalom (Nagykálló, Vásárosnamény, és Záhony irányába tartó) „felfedezte” és használja ezt az útszakaszt, hiszen ezen keresztül jóval gyorsabban tudnak közlekedni, tehermentesítve ezzel Nyíregyháza nagykörúti szakaszait is. Természetesen az igazi áttörést az autópálya Görbeháza-Nyíregyháza szakaszának átadása jelentette, amikor is szinte a teljes tranzit kamion és nehéztehergépjármű forgalom már elkerüli a várost, jobb közlekedési viszonyokat, illetve tisztább levegőt nyújtva a városlakóknak. A 2007-ben kialakult kedvezőbb állapot fenntartását szolgálják a tervezett intézkedések, melyek segítségével ez a kedvező állapot fenntarthatóvá válik, illetve további javulást fognak eredményezni. A további intézkedések megvalósulása azért is fontos, mert a magasabb természetes porterhelést figyelembe véve, a gyakori kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett a szennyező anyagok feldúsulására továbbra is lehet számítani. Ennek ellenére várhatóan az EU-s irányelvekben PM10-re megfogalmazott feltételek 2011. január 11-éig is teljesülni fognak. Nyíregyháza, 2008. szeptember 29.
20
Felhasznált irodalom, dokumentumok, adatok jegyzéke: ¾ Borsy Z: A Nyírség természetföldrajza – Budapest: Akadémiai Kiadó 1961. ¾ Göőz Lajos: A természeti erőforrásokról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai - Nyíregyháza, 1999. ¾ Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Hosszú távú fejlesztési stratégiát megalapozó társadalmi-gazdasági helyzetelemzés – Nyíregyháza, 2000. ¾ Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Hosszú távú településfejlesztési koncepció – Nyíregyháza, 2000. ¾ Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Nyíregyháza közlekedésfejlesztési koncepciója – Nyíregyháza, 2001. ¾ Nyíregyháza Megyei Jogú Város: Nyíregyháza környezetvédelmi programja – Nyíregyháza, 2001. ¾ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat: Sz-Sz-B. megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008. – Nyíregyháza 2002 ¾ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat: Sz-Sz-B. megye Környezeti Állapota – Nyíregyháza 2002 ¾ Közlekedéstudományi Intézet Rt. Levegőtisztasági és Monitortechnikai Tagozat: A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emissziókataszterének meghatározása a 2000-es évre vonatkozóan – Budapest, 2002. ¾ Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program – Nyíregyháza, 2004 ¾ Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: 2005-2007. évi beszámoló jelentései – Nyíregyháza, 2006-2008. ¾ www.ksh.hu
Köszönet továbbá Dankó Andrásnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetőjének, Geczóné Czibere Mariannak és Zolnai Gábornak, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal munkatársainak, akik az intézkedési program készítését adatokkal, szakmai együttműködésükkel segítették.
21
