2014.03.04.
Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK
A terület kutatása • 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről. Országos regionális elemzés. Kutatási zárótanulmány, NFI Budapest. (Felnőttképzési kutatási füzetek 21.) • 2009 - Borsi árpád (szerk.), A felnőttképző intézmények hatékonyságának vizsgálata, Felnőttképzők szövetsége, Budapest. • 2012 – Benkei Kovács Balázs, Helyzetkép az előzetes tudás felméréséről az akkreditált felnőttképző intézmények körében • 2013 - Farkas Éva, Az akkreditált felnőttképzési intézmények működésének jellemzői, in. Tények és tendenciák a felnőttképzés 25 évéről.
Gondolattérkép
1
2014.03.04.
Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:
Audi Hungaria Zrt. Magyar Posta Zrt. Számos főiskola és egyetem…. Interaktív Televíziós Műsorkészítő Kft.
Metro Kereskedelmi Kft.
Atalanta Oktatási Kft. Katedra Nyelviskola Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.
Számos tréner cég… (Agykontroll Kft.) Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az akkreditált intézmények legutóbbi átfogó vizsgálata (2010.) Primer adatgyűjtés- strukturált kérdőíves lekérdezés NSZFI adatbázisában szereplő érvényesen akkr. intézmények száma: 1488 Postai úton és e-mailen Visszaérkezett 297 feldolgozható kérdőív alapján (20 % -os részesedés) 60 kérdésből álló kérdőív – 6 témakörben 2011. június- 2012 február tisztított minta 1407 – 58 intézmény megszűnt, stb… OSAP – 1389 intézmény szolgáltatott adatot 2010-ben 9920 szerepelt a FAT nyilvántartásában Forrás: Farkas Éva, 2013, 153-182.
A kérdőív tematikus blokkjainak feldolgozása
2
2014.03.04.
A kérdőív felépítése I. II.
III.
IV. V. VI.
Az intézmények általános adatai (megalakulás, akkreditáció éve, jogi forma, stb.) Az intézmény működési adatai (személyi és tárgyi feltételek, finanszírozás, pályázatok, fejlesztések) Az intézmény képzési adatai 2010-re vonatkozóan (képzési kínálat, képzések száma, résztvevők száma, célcsoportok, stb.) Felnőttképzési szolgáltatások (a szolgáltatások típusai, díjai, módszerek) Esélyegyenlőség biztosítása (egyenlő hozzáférés, fogyatékkal élők képzése) Jogi szabályozás (az akkreditáció előnyei, hátrányai, minőségirányítási rendszer)
Az akkreditált intézmények régió szerinti eloszlása (FAT 2011 alapján) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
41,1
13,2 8,4
6,3
8,3
7,3
8,3
7,1
Forrás: Farkas, 2013, 157.
A vizsgálatban résztvevők felnőttképzésgyakorlásának időbeli megoszlása 35 30
30,3
25 19,9
20
17,2
18,9
15
11,4
10 5
2,4
0 0-5 év
6-10 év
11-15 év
16-20 év
20 évnél nem régebb óta válaszolt Forrás: Farkas, 2013, 158.
3
2014.03.04.
A vizsgált intézmények megoszlása jogi forma szerint
Gazdasági társaság
4,1 22,2
Nonprofit szervezet 51,5
Költségvetési intézmény
22,2 Egyéb
Forrás: Farkas, 2013, 158.
A vizsgált felnőttképző intézmények bevételi forrásai 17%
Egyéb források
5% 27%
18%
A résztvevők által fizetett részvételi díjak A munkáltató által fizetett részvételi díjak Európai Uniós források Állami források
33%
Forrás: Farkas, 2013, 159.
Az intézményi háttér további jellemzői A felnőttképzésért felelős vezetők között alacsony számban vannak andragógiai (39 eset -15 %) és pedagógiai (178 eset) végzettségű munkatársai Az intézmények 46 % szerepelt sikerrel a felmérést megelőző két évben európai uniós pályázaton, elsősorban képzések szervezésére(98 eset)illetve szervezet-fejlesztésre kaptak támogatást Alacsony az intézmények 70%-a esetében az főfoglalkozású alkalmazotti létszám (1-10 fő között)adminisztrációs és vezetői pozíciók 40 %-uk bérli a képzési helyszínt, további 40%-uk saját tulajdonú képzőhellyel rendelkezik (De 6 %-uk nem rendelkezik állandó helyszínnel
4
2014.03.04.
Az intézmények képzési adatai Az intézmények 40% csak szakmai képzésekkel foglalkozik Az intézmények fele 1-20 képzést indított el 2010ben
(a gazdasági társaságok aktívabbak) A célcsoport: - 158 intézmény- az érettségizettek részére - 118 intézmény az alapfokú iskolai végzettségűek részére - 119 intézmény a diplomával rendelkezők részére
(! A hátrányos helyzetűekre – kisebb fókusz!) A képzések területileg aránytalanul oszlanak el: egy-egy
régióban a 21 szakmacsoport felében sem indítanak képzéseket A legfontosabb: a megbízó vállalatok igényei Képzéseiket legtöbben csupán a honlapjaikon és szórólapokon hirdetik
Képzések száma 2010-ben
A kutatásban szereplő intézmények
Az OSAPban szereplő intézmények (1389)
Arány
Általános képzések
2258
4797
47%
OKJs szakmai képzések
2111
6749
31%
Nem OKJs szakmai képzések
6263
22710
28%
Nyelvi képzések
2446
22686
11%
Összesen
13078
56942
23%
A képzések résztvevői
Résztvevő /fő
OSAP résztvevő / fő
Arány
Általános képzés
38038
84375
45%
OKJs szakmai képzés
27081
106.553
25%
103.557
364.668
28%
Nem OKJs szakmai képzés Nyelvi képzés Összesen
14552
96634
15%
183.228
652.590
28%
A felnőttképzési szolgáltatások megvalósítása Felnőttképzési szolgáltatás
Előzetesen megszerzett tudás mérése, értékelése
Ingyenes/ képzésben részt vevőnek ingyenes/ díjazás ellenében
Összesen
167/104/10
281
Képzési szükséglet felmérése (61 %)
123/49/11
183
Álláskeresési tanácsadás (36 %)
49/51/6
106
Pályaorientációs tanácsadás
55/36/4
70
Szimptómák: - látszólag eltérő a kereslet (egyes képzéseknél 100%-os igénybevétel (31%), az intézmények más részénél (28%) 10 %-ot sem éri el. - „ingyenesség” - az előzetes tudásszint mérés eszközeinek megjelölése (felmérő teszt, szóbeli „feladatsor”, „gyakorlati alkalmazás”
5
2014.03.04.
Az esélyegyenlőség biztosítása A felmérés vizsgálja, hogy önbevallás alapján az intézmények mennyire és milyen típusú fogyatékossággal élők számára akadálymentesített (mozgássérült, látássérült, hallássérült, tanulásban akadályozott)
16 %a az intézményeknek nem tudja biztosítani a hozzáférést, de kifejezetten fogyatékossággal élők számára mindössze 37 intézmény hirdet képzést Milyen intézkedésekkel járulnak hozzá az akadálymentesítéshez:
Fizikai akadálymentesítés (48 %) Díjkedvezmény, részletfizetés (31 %) Speciális tananyagok biztosítása (18 %) Pályázatokon való részvétel (22 %)
• Fogyatékos személy az intézmények 43 %-nak képzésén vett már részt
Jogi és minőségügyi szabályozás Az intézmények közel 60%-nak gondot okoz a jogszabályok értelmezése, az állandó változások nyomonkövetése Az intézmények több mint 1/3 része külső felnőttképzési szakértők segítségét is igénybe veszi Az akkreditált intézmények zöme a FAT minőségirányítási rendszerét működteti, emellett egy részük ISO-rendszerrel rendelkezik, kisebb hányaduk TQM és EFQM minőségbiztosítási rendszert működtet A felnőttképzési akkreditáció minimális feltételek teljesülését szabályozza – az intézmények egyötöde számára ez a rendszer túlszabályozott, bonyolult, nem megfelelő
Az intézményakkreditáció célja és hátrányai Az intézményakkreditáció céljai (%): Versenyelőny biztosítása
20,9
Szakképzési hozzájáruláshoz való hozzájutás
24,2
Minőségi működés megvalósítása
41,1
Megrendelői bizalom erősítése
20,2
Állami és EU-s támogatásokhoz való hozzáférés
39,1
Egyéb
2,4 0
20
Említett hátrányok:
40
60
Forrás: Farkas, 2013, 171.
• Túl sok adminisztrációs teherrel jár • Bürokratikus, túlzott dokumentációt igényel • Nem differenciál
6
2014.03.04.
A programakkreditáció előnyei és hátrányai A program-akkreditáció előnyei: • Hozzáférés az állami és európai forrásokhoz • Hozzáférés a szakképzési hozzájáruláshoz • A képzések áfa-mentessége
A program-akkreditáció legnagyobb hátrányai (%) Nem rugalmas, nem változtatható a program
45,5
Hosszú időt vesz igénybe az eljárás
18,2
Költséges
16,2
Bonyolult, bürokratikus
42,4
Egyéb
4 0
Forrás: Farkas, 2013, 171.
20
40
60
Tájékozódási források a jogszabályok követéséhez 11
Szakmai szervezetetk, egyesületek…
12
Szakmai fórumok, tájékoztatók 4
Szakkönyvek, kiadványok
76
Szakértők segítsége 7
Konferencián való részvétel
25
Intézményen belüli kollégák segítsége 13
Internetes tájékozódás
10
Felügyeleti szervek segítsége
21
Egyéb 0
10
20 30 40 50 60 70 80 Forrás: Farkas, 2013, 171.
A kutatás eredményeinek összegzése, következtetések (2012) A statisztikai adatszolgáltatást tovább kell csiszolni A pályakövetés és a képzések hasznosulásának nyomonkövetését ki kellene dolgozni Az általános képzés szerepét növelni kellene a felnőttképzés rendszeren belül A felnőttképzési szolgáltatásokat módszertanilag fejleszteni kellene Az andragógia végzettség meglétét a törvényi előírásba be kell építeni A rendszer különféle intézményeihez differenciált intézmény- és programakkreditáció lenn hatékonyabb
7
