A tanulószerződések számának alakulása 2005-2015 között SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján
2015. július
1
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés ......................................................................................................................................... 3
2.
Módszertan ...................................................................................................................................... 4
3.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete – vállalkozási környezet ............................... 7
4.
A tanulószerződés.......................................................................................................................... 10 4.1. A tanulószerződések számát befolyásoló tényezők .................................................................... 11
5.
A kamarai garanciavállalás............................................................................................................ 14
6.
A tanulószerződések számának alakulása ..................................................................................... 15 6.1 Országos adatok áttekintése ........................................................................................................ 15 6.2. A tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ........................ 16 6.3. A tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében . 17 6.4. A tanulószerződéssel érintett szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ... 21 6.5. A tanulószerződéssel érintett érettségire épülő szakképesítések helyzete Szabolcs-SzatmárBereg megyében ................................................................................................................................ 27 6.6. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj hatása a tanulószerződések számának alakulására SzabolcsSzatmár-Bereg megyében.................................................................................................................. 29
7. Tanulószerződéses gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében .............................................................................................................................................. 32 8.
Összefoglalás ................................................................................................................................. 38
9.
Mellékletek .................................................................................................................................... 41
2
1. Bevezetés A hazai szakképzés területén jelentős változások zajlottak le az elmúlt években, melyek jelenleg is éreztetik hatásukat a szakképzésben résztvevők mindennapjaiban. A kormányzat egyik legfontosabb célja a duális szakképzési modell bevezetése, majd általánossá tétele volt. Ennek keretében 2012-ben hazánkban is bevezetésre került a duális szakképzési rendszer, mely akkor közel 40 ezer diákot érintett. A duális szakképzés lényege, hogy a tanulók iskolában folyó elméleti oktatása és a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzése párhuzamosan történik. Ez természetesen nem új keletű a szakképzésben, de a döntéshozók szándéka szerint még tovább kell erősíteni a gyakorlat szerepét, azon belül is a vállalatoknál folyó gyakorlati képzését. Ennek egyik kiváló eszköze a tanulószerződés, illetve a tanulószerződések elsődlegességét szorgalmazó 2015-ben bevezetésre kerülő kamarai garanciavállalás rendszere. A tanulószerződés intézményrendszere korántsem ismeretlen fogalom a hazai szakképzésben, hiszen már a ’90-es évek végén megjelentek az első tanulószerződések, melyek száma a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett tanácsadói hálózatnak köszönhetően az évek során jelentősen emelkedett. A tanulószerződéseknek köszönhetően egyre több tanuló sajátítja el szakmájának fortélyait valós munkahelyi körülmények között, miközben hasznos tapasztalatokat is szerez a munka világáról. A kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara célja is egyértelműen az, hogy a tanulószerződések száma tovább növekedjen, ami a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tevékenységét is érinti, hiszen a bizottságok szakmaszerkezeti javaslataik révén sokat tehetnek azért, hogy a gyakorlatigényes szakmák támogatásával lehetőséget biztosítsanak a tanulóknak tanulószerződés megkötésére. Ehhez a bizottságnak megfelelő információkkal kell rendelkeznie arról, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt időszakban hogyan alakultak a tanulószerződés kötési szokások. Jelen tanulmány célja, hogy segítse a bizottság munkáját azzal, hogy a tanulószerződésekkel kapcsolatos kamarai tapasztalatokat elemezve átfogó képet mutasson az MFKB számára. A bizottságok ugyanis szakmaszerkezeti javaslataikkal, a képzési irányok és beiskolázási arányok, valamint a tanulmányi ösztöndíjjal támogatható szakképesítések körére vonatkozó javaslataikkal jelentős mértékben befolyásolhatják a tanulószerződések számának alakulását.
3
2. Módszertan Mivel a tanulószerződések nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat kizárólag a gazdasági kamarák végzik, így a tanulmányban felhasznált és elemzett adatok is kizárólag kamarai adatbázisokon alapulnak. A megyében megkötésre kerülő tanulószerződések jelentős része a kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe tartozik - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága az elmúlt években átlagosan csupán a megkötött tanulószerződések 2%-át regisztrálta -, ennek megfelelően a tanulmányban csak a kereskedelmi és iparkamara által szolgáltatott adatok kerültek feldolgozásra. Ennek ellenére bizonyos években mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában is kötött tanulószerződést a kereskedelmi és iparkamara, melyek megjelennek az adott év adatsorában. A tanulmány a kamarai adatok vonatkozásában a 2005-2015 közötti időszakra fókuszál, méghozzá úgy, hogy minden év esetében a február 01-jei állapotot veszi figyelembe. A tanulószerződések száma folyamatosan változik, szerződések szűnnek meg, illetve új szerződések kerülnek megkötésre, így az éves adatok összehasonlíthatósága miatt szükség volt az év egy adott napjának kijelölésére. A vizsgált időszakban több alkalommal is módosult az Országos Képzési Jegyzék (röviden: OKJ), így az elemzések elkészítésénél szükség volt a különböző OKJ-ban szereplő szakképesítések megfeleltetésére. A tanulmány a készítéskor hatályos, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben meghatározottak szerint tartalmazza a szakképesítéseket, hiszen az MFKB-nak is a jelenleg hatályos OKJ szerint kell javaslatait megtennie. A szakképesítések megfeleltetése nem teljes körű, mivel néhány, főként a vizsgált időszak első éveiben még létező szakképesítést a jogszabályok alapján sem lehetett megfeleltetni a jelenleg hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítéseknek. Ezek a szakképesítések megfeleltetés nélkül, eredeti nevükön szerepelnek/szerepelhetnek a tanulmányban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2000-es évek elején kifejlesztett egy on-line rendszert, mely a kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatait támogatja. Az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR) a kamara minden szakképzéshez kapcsolódó
tevékenységét
tartalmazza,
köztük
4
természetesen
a
tanulószerződések
nyilvántartását is. Az ISZIIR a tanulószerződésekkel összefüggésben a következő információkat rendszerezi:
tanulói adatok,
gazdálkodó szervezet adatai,
gyakorlati képzésre vonatkozó adatok,
Az ISZIIR a www.isziir.hu honlapon bárki számára elérhető, és bizonyos részei nyilvános lekérdezésekre is lehetőséget adnak az érdeklődőknek. A tanulmányban alkalmazott számszerű adatok az ISZIIR-ből származnak. Az ISZIIR adatai mellett a tanulmány készítése során felhasználásra kerültek a tanulószerződésekkel, gyakorlati képzéssel kapcsolatos kamarai tapasztalatok is, melyek az évente megjelenő a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzéseinek tapasztalatait tartalmazó kiadványokban jelentek meg írott formában.
1. ábra: Az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR) kezdőlapja
Forrás: internet
5
A megye gazdasági helyzetét bemutató rész összeállításához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai kerültek felhasználásra.
6
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete – vállalkozási környezet A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő számú és a gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő gyakorlati képzőhely álljon a tanulók rendelkezésére. A kamara tanácsadói hálózatának egyik fő feladata, hogy a gazdálkodó szervezeteket tájékoztassák a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségéről, és ösztönözzék a vállalkozásokat, hogy részt is vegyenek a tanulók képzésében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete nem mutat kedvező képet, szinte minden gazdasági mutató tekintetében az elmaradott megyék között szerepel, habár az elmúlt időszakban gazdasági mutatói kis mértékben ugyan, de növekedéssel jellemezhetőek. Összességében azonban kijelenthető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági teljesítménye
alapján
az
egyik
leggyengébb
megye,
kifejezetten
kedvezőtlen
versenyhelyzetben van a megyék többségével szemben, ami erősen befolyásolja a megyében működő vállalkozások számát. A témához kapcsolódóan elsősorban a megye vállalkozói környezetének bemutatása fontos, ezért a tanulmány is erre szorítkozik. A KSH adatai szerint 2014-ben 116 363 volt az összes vállalkozás száma Szabolcs-SzatmárBereg megyében, melyből 16 215 volt társas vállalkozás. Ezzel a megyék közötti rangsor közepén helyezkedik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A társas vállalkozások számát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos társas vállalkozások közel 3%-át adja, a Budapest nélküli adatokat figyelembe véve pedig 5%-át. Az önálló vállalkozók száma 100 145 volt 2014-ben, ami a harmadik legtöbbnek számít Pest megye és Budapest után, ami azt jelenti, hogy az önálló vállalkozók közel 10%-a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében található. A KSH adatok alapján jól látható, hogy az önálló vállalkozások száma jelentős mértékben meghaladja a többi megye hasonló értékét. Ezeknek a mutatóknak az ismerete azért lehet fontos, mert mint az a későbbiekben is látható lesz, a tanulószerződést kötő vállalkozások gazdasági forma szerinti összetételében jelentős átalakulások következtek be az elmúlt években. Mivel a középtávú célkitűzésekben az szerepel, hogy a tanulószerződéssel foglalkozó vállalkozások számát növelni kell, célszerű
7
megismerni, hogy a megye milyen kapacitásokkal rendelkezik a társas és az önálló vállalkozásokat illetően.
1. táblázat: A főbb nemzetgazdasági ágazatokban működő vállalkozások száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) A megyében működő vállalkozások Nemzetgazdasági ág
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
aránya 2012-ben az ország azonos gazdasági ágán belül (%)
Mezőgazdaság,
1 609
1 661
1 779
1 811
1 824
8%
Ipar
2 284
2 105
2 070
2 075
1 970
4%
Építőipar
2 717
2 595
2 545
2 488
2 230
4%
7 340
7 024
6 912
6 857
6 610
5%
erdőgazdálkodás, halászat
Kereskedelem, gépjárműjavítás Forrás: KSH
A kamara által nyilvántartott tanulószerződések nem minden gazdasági ágat érintenek, a főbb nemzetgazdasági ágak közül az 1. táblázatban szereplő ágazatokhoz tartozó vállalkozások adják a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezetek zömét. A mezőgazdaságban a korábbi években nem volt elterjedt a tanulószerződés, azonban az elmúlt időszakban a megkötött szerződések száma növekedett, de arányuk még mindig alacsony. A főbb nemzetgazdasági ágakat elemezve látható, hogy az ipar, az építőipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén is folyamatos csökkenés jellemzi a vállalkozások számát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében jelentős a mezőgazdaság szerepe, amit az is mutat, hogy ebben az ágazatban évről-évre növekszik a gazdálkodó szervezetek száma.
8
Hasznos információkkal szolgálhat annak ismerete, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek által érintett főbb nemzetgazdasági ágakon belül működő vállalkozások milyen arányban vannak jelen az összes működő vállalkozáson belül. A 2. táblázat adatai mutatják, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek az összes megyei vállalkozás negyedét teszik ki, míg az ipari vállalkozások 7-8%-ot, az építőipari cégek 8-9%-ot adnak. A KSH adatai alapján látható, hogy a vizsgált időszakban az építőipari vállalkozások száma folyamatosan csökkent, míg az ipar ágazat mutatói stagnáltak. A kereskedelmi vállalkozások aránya ugyan növekedésre utal, ez azonban annak eredménye, hogy a megyében működő vállalkozások száma csökkent. Önmagában a kereskedelmi ágazatba tartozó vállalkozások száma is évről-évre kevesebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
2. táblázat: A főbb nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya SzabolcsSzatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Forrás: KSH
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
5,6%
6,0%
6,3%
6,6%
7,0%
8,0% 7,6% 7,4% 7,5% 7,6% 9,5% 9,3% 9,1% 9,0% 8,6% 26,0% 25,2% 24,6% 24,8% 25,5%
Ezen adatok elemzése hasznos lehet az MFKB számára, hiszen látható, hogy a tanulószerződéssel érintett főbb ágazatokban hogyan alakul a működő vállalkozások száma, így tervezhető, hogy mely ágazatok terén van lehetőség a gyakorlati képzést végző vállalkozások számának bővítésére.
9
4. A tanulószerződés
A megyei tanulószerződéses statisztikák elemzése előtt röviden célszerű megismerkedni a tanulószerződés
intézményrendszerével.
A
tanulószerződéssel
kapcsolatos
részletes
beszámoló jelen tanulmány keretei között nem indokolt, így a következőkben az csak általánosságban kerül bemutatásra. Bővebb információkkal a kereskedelmi és iparkamara szakképzési munkatársai, illetve a kamara honlapja (www.szabkam.hu) szolgálnak. Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között, gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyhat. A tanulószerződés megkötéséhez tehát szükség van egy gyakorlati képzőhelyet biztosító gazdálkodó szervezetre, valamint legalább egy szakképzési évfolyamon tanuló diákra. A tanulószerződés megkötésével mind a tanuló, mind a gazdálkodó szervezet jogokat szerez, ugyanakkor kötelezettségeket is vállal. A gazdálkodó szervezet elsődleges feladata, hogy a tanulókat a szakmai záróvizsgára felkészítse. Tanulószerződés kizárólag a képzés szakmai vizsgáig tartó időtartamára köthető. A gazdálkodó szervezeteknek egyrészt gazdasági szempontból is érdemes a tanulók gyakorlati képzésével foglalkozniuk, másrészt nem elhanyagolható tényező az sem, hogy saját maguk képezhetik ki jövőbeni munkatársaikat. A tanulószerződéses gyakorlati idő a tanuló szolgálati idejébe beleszámít, a szerződés megkötésével társadalombiztosítási jogviszonyba kerül. Azok a tanulók, akikkel a gazdálkodó szervezetek elégedettek, a végzés után, akár már azonnal munkaviszonyba is kerülhetnek. Ez mindkét fél számára számos előnnyel jár, hiszen a tanuló munkalehetőséghez jut, ráadásul ismerős környezetben kell tovább dolgoznia, a gazdálkodó szervezetnek pedig nem kell egy új munkatárs „kiképzésével” foglalkoznia, amivel rengeteg időt, energiát és nem utolsósorban pénzt tud megtakarítani. A
tanulószerződéssel
kapcsolatos
feladatok
elvégzésében
(szerződések
megkötése,
módosítása, megszüntetése stb.) a kereskedelmi és iparkamara szakképzési tanácsadó munkatársai vesznek részt. Az ő feladatuk a tanulószerződéses gyakorlati képzés népszerűsítése, a gazdálkodók, a tanulók és szüleik tájékoztatása erről a képzési formáról. A kamarai tanácsadói tevékenység mellett a kormányzat is igyekszik többnyire gazdasági ösztönzőkkel arra sarkallni a vállalkozásokat, hogy vegyenek részt a tanulószerződéses 10
gyakorlati képzésben ezen keresztül pedig a duális rendszerű szakképzésben. A kamara szakértők bevonásával vizsgálja meg az egyes gyakorlati képzőhelyeket, hogy azok a jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelnek-e, valamint a képzés megkezdése után folyamatosan nyomon követik a feltételek folyamatos teljesülését. A tanulószerződéssel rendelkező tanulókat minden hónapban úgynevezett tanulói juttatás illeti meg, melynek mértékét minden sikeresen teljesített félév után emelni kell. Azt, hogy egy-egy tanulót milyen összeg illett meg havonta, elsődlegesen az határozza meg, hogy milyen szakmában tanul, azon a szakmán belül milyen az elméleti és gyakorlati képzés aránya. A pénzbeli juttatás félévenkénti emelésének szempontrendszerét a gazdálkodó szervezet határozza meg, melynek során elsősorban a tanulmányi eredményeket, a gyakorlat során nyújtott teljesítményt veszik figyelembe. A tanulókat a pénzbeli juttatás mellett munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz és kedvezményes étkeztetési lehetőség is megilleti.
4.1. A tanulószerződések számát befolyásoló tényezők
Mielőtt a tanulószerződésekre vonatkozó számszerű adatok elemzésére sor kerülne, mindenképpen szükséges azoknak a kamarai tapasztalatoknak a megismerése, összegzése, melyek jelentős mértékben befolyásolják a megköthető tanulószerződések számát. A kamarai munkatársak mind a képzőintézmények, mind a gazdálkodó szervezetek részéről számos információval rendelkeznek a tanulóképzéssel kapcsolatban. A tanulószerződések megkötésének két legfontosabb feltétele, hogy elegendő számú tanuló kerüljön a szakiskolai képzésbe, valamint álljon rendelkezésre megfelelő számú gazdálkodó szervezet, aki vállalja a tanulók gyakorlati képzését. Nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, hanem Magyarországra is jellemző az a demográfiai tendencia, miszerint a népesség csökken. A demográfiai és elvándorlási hatások következtében évről-évre csökken az általános iskolát megkezdő gyerekek száma, ami közvetlenül hatással van a középfokú oktatásban résztvevő tanulók számának alakulására is. Amellett, hogy összességében egyre kevesebb tanuló van a középfokú oktatásban, a középiskolában tanulók közül a szakiskolába járók aránya mindössze 20-25% között mozgott az elmúlt években, ami igen alacsonynak mondható.
11
Az iskolák és a gazdálkodó szervezetek is évek óta hangoztatják azt a véleményüket, hogy a szakiskolába a maradék-elv alapján kerülnek be a tanulók, akiknek jelentős része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolás korba kerülő jó, illetve közepes képességű tanulókat a gimnáziumok és a szakközépiskolák szívják el a szakképzéstől, így előre meghatározva annak alacsony színvonalát. A szakiskolai képzésben résztvevő tanulók képességbeli hiányai, magatartási és tanulási problémái sok gazdálkodó szervezet esetében csökkenti a tanulóképzési hajlandóságot. A korábbi évek tapasztalatai alapján a szakképző intézmények sem minden esetben partnerek a tanulószerződéses gyakorlati képzés erősítésében. Az intézmények elsősorban saját tanműhelyeik feltöltésében érdekeltek és azokat is a jobb képességű tanulókkal töltik fel hangsúlyozva, hogy ebben az esetben a szakképzésben tanulókon belül jobb képességű tanulókról van szó. Ha a gazdálkodó szervezeteknek ezek után egyáltalán jut még tanuló, akkor az esetek többségében azok a gyengébb képességű tanulók közül kerülnek ki, akikkel sok esetben a vállalkozások sem tudnak vagy akarnak foglalkozni. A duális képzési modell, illetve a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése a tanulószerződéses gyakorlati képzés kiterjesztését célozza, alapja, hogy minél több tanuló kerüljön gazdálkodó szervezetekhez gyakorlati képzése során. Így bizonyos esetektől eltekintve a jövőben az intézmények sem akadályozhatják meg, hogy a tanulók tanulószerződést kössenek, ha van rá lehetőségük. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alacsony azoknak a vállalkozásoknak az aránya, melyek a tanulók gyakorlati képzésével foglalkoznak. A gyakorlati képzést végző vállalkozások számát növelni szükséges, azonban ehhez olyan ösztönző rendszer kialakítására van szükség, mely érdekeltté teszi a gazdálkodó szervezeteket. Ez a folyamat már korábban elkezdődött az adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve a felmerülő költségek elszámolásának kedvezőbbé tételével, azonban a vállalkozások jelzései alapján további, többek között jogszabályi változásokra lenne szükség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye igen heterogén képet mutat a gyakorlati képzést figyelembe véve. Nyíregyházán és vonzáskörzetében elfogadható a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások és a rendelkezésre álló tanulók száma, ám a megye nagyobb részéről ez nem mondható el. Vannak olyan térségei a megyének, ahol szinte nem is lehet a gyakorlati képzés megvalósulásáról beszélni, amit elsősorban a vállalkozások hiánya okoz. Ezekben a
12
térségekben nagyon alacsony a tanulószerződések száma. Emellett gondot okoz, hogy számos képző intézmény képzési kínálata nem találkozik a vonzáskörzetében működő vállalkozások szakember igényével. A gazdálkodó szervezetek részéről felmerülő probléma, hogy a tanulók gyakran változtatják gyakorlati képzőhelyüket, vándorolnak egyik képzőhelyről a másikra. Ez többnyire a tanulók által túl szigorúnak tartott munkafegyelemre, munkaidőre vonatkozó szabályok miatt következik be. Emellett nagyon magas a tanulói hiányzások aránya is, ami sokszor a gazdálkodó szervezetek már nem tudnak kezelni. A túlzott mértékű fluktuáció és hiányzás a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzési hajlandóságát csökkentik. Emellett a tanulók mobilitása is igen alacsonynak mondható, általában csak az iskolájuk vagy a lakhelyük szerinti településen hajlandóak gyakorlatra járni. Általánosságban elmondható, hogy a következő tényezők befolyásolják negatívan a tanulószerződések számának alakulását:
szakiskolai tanulók alacsony száma,
magas a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos tanulók aránya,
alacsony a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek, képzőhelyek száma,
képző intézmények elsősorban saját tanműhelyeiket látják el tanulókkal,
tanulók alacsony mobilitása,
tanulók alulmotiváltsága, magatartása, munkafegyelme,
a megye bizonyos térségeiben nincs megfelelő vállalkozói háttér,
az adott térség szakképző intézményeinek képzési kínálata nincs összhangban a térség gazdasági igényeivel.
13
5. A kamarai garanciavállalás A duális képzési rendszer kiterjesztésével és a tanulószerződések számának növelésével kapcsolatban fontos megemlíteni a kamarai garanciavállalás intézményrendszerét. Az erre vonatkozó jogszabályok 2015. július 1-jétől hatályosak. A kamarai garanciavállalás lényege, hogy amennyiben a kamara biztosítani tud olyan gyakorlati képzőhelyet, amely megfelel a jogszabályi feltételeknek és a tanulószerződés megköthető, a tanulók gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződéses jogviszony keretében valósulhat meg. Azon tanulók számára, akiknek a kamara nem tud megfelelő képzőhelyet biztosítani, a kamara igazolást állít ki, mellyel a tanuló gyakorlati képzésére iskolai tanműhelyben is sor kerülhet. A kamarai garanciavállalás a gyakorlati képzés, azon belül is a gazdálkodó szervezeteknél megszervezésre kerülő gyakorlati képzés elsődlegességét hivatott megerősíteni. Célja, hogy a szakiskolai tanulók minél hamarabb vállalati körülmények között sajátítsák el szakmájukat. A kamarai
garanciavállalás
intézményrendszerének
bevezetése
egyértelműen
a
duális
szakképzés megerősítését eredményezheti rövid, illetve középtávon. A kamarai garanciavállalás elősegíti, hogy a tanulószerződések száma tovább növekedjen.
14
6. A tanulószerződések számának alakulása A tanulmány célja, hogy az MFKB számára képet adjon, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt esztendőkben hogyan alakultak a tanulószerződések. Az elemzés az ISZIIR rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozik és minden esetben a 2005-2015. közötti időszakot vizsgálja. Az elemzés szakképesítésenkénti és szakmacsoportonkénti bontásban tartalmazza az adatokat, melyek minden év vonatkozásában a február 01-jei állapotra vonatkoznak.
6.1. Országos adatok áttekintése Mielőtt a megyei adatok elemzésére sor kerül, érdemes kitekinteni, hogy hogyan alakultak a tanulószerződéssel kapcsolatos számok országosan. Az 1. grafikonon látható, hogyan alakult a megkötött tanulószerződések száma 2005 és 2015 között Magyarországon. A grafikonon is jól kirajzolódik, hogy a tanulószerződések száma folyamatos növekedést mutat, egyetlen kivételtől eltekintve, amikor is 2013-ban több mint három és fél ezerrel kevesebb szerződést regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ebben főként a negatív demográfiai hatások, a gazdasági válság, a szakiskolai tanulók kedvezőtlen aránya, valamint jogszabályi változásokból adódó hatások játszottak szerepet. Többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott intézkedési terv mentén a kormányzattal együttműködve sikerült orvosolni a problémákat és 2014-ben ismét emelkedésnek indult a tanulószerződések száma. A 2005-ös adatokat alapul véve elmondható, hogy 2015-re több mint két és félszeresére emelkedett a tanulószerződések száma országosan. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkötött tanulószerződések a vizsgált időszakban átlagosan közel 5%-át tették ki az országosan megkötött tanulószerződéseknek, mellyel a megyék közötti rangsorban általában a nyolcadik, kilencedik helyet foglalta el SzabolcsSzatmár-Bereg megye. 2014-ben és 2015-ben a megyei szerződések aránya meghaladta az 5%-ot, ami egyben azt is jelentette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kötötték meg a hatodik, illetve ötödik legtöbb tanulószerződést ezekben az években. 2015-re háromszorosára emelkedett a tanulószerződések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2005. évi állapothoz viszonyítva, ami az országos növekedésen is túlmutat.
15
1. grafikon: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (db) 60000
51050
47987
50000 42271
45689
48402
50146 47509
48923
40000 35955 30000
30338
20000 19309 10000 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Forrás: ISZIIR
6.2. A tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2015. február 01-jén 2695 hatályos tanulószerződés volt, ami minden idők legmagasabb megyei értéke. A 3. számú táblázat számai alapján a vizsgált időszakban folyamatosan növekvő tendenciáról beszélhetünk a szerződések számát illetően. A korábban említett, tanulószerződések számát csökkentő országos folyamatok SzabolcsSzatmár-Bereg megyében is éreztették hatásukat, hiszen 2013-ban közel háromszáz szerződéssel kevesebbet kötöttek a megyében, mint egy évvel korábban. Összességében elmondható, hogy a tanulószerződések száma növekszik, és a jogszabályi környezet változásainak köszönhetően várhatóan a következő években is emelkedni fog.
16
3. táblázat: A tanulószerződések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Tanulószerződések 899 száma (db)
1433 1659 1982 2216 2323 2324 2319 2032 2544 2695
A megyei tanulószerződések aránya az összes tanulószerződésen belül (%)
4,72
4,65
4,61
4,69
4,85
4,84
4,80
4,54
4,28
5,20
5,38
Forrás: ISZIIR
6.3. A tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok helyzete Szabolcs-SzatmárBereg megyében A tanulószerződések számának emelkedése a tanulószerződésekkel érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának növekedésére is hatással volt. Általánosságban elmondható, hogy az érintett szakképesítések és szakmacsoportok száma növekedett a vizsgált időszakban, azonban az OKJ módosításai következtében előfordult, hogy egymást követő években csökkenés tapasztalható a tanulószerződéssel érintett szakképesítések tekintetében, ami azonban a tanulószerződések számában nem okozott érdemi csökkenést. 4. táblázat: Tanulószerződésekkel érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Az adott évben tanulószerződéssel érintett szakképesítések száma a 2015. évi hatályos OKJ alapján (db) Az adott évben tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok száma a 2015. évi hatályos OKJ alapján (db)
37
40
43
39
39
41
41
42
44
63
60
14
14
14
14
11
12
13
13
13
16
15
Forrás: ISZIIR
17
A 4. számú táblázat alapján látható, hogy a tanulószerződéses szakképesítések száma közel a duplájára emelkedett 2005 és 2015 között, míg az érintett szakmacsoportok száma közel azonos szinten mozgott. A szakmacsoportokat vizsgálva látható, hogy 11 olyan szakmacsoport van, amely a vizsgált évek mindegyikében produkált tanulószerződést. Ezek a szakmacsoportok a következők:
Egészségügy,
Gépészet,
Elektrotechnika-elektronika,
Építészet,
Könnyűipar,
Faipar,
Közlekedés,
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,
Vendéglátás-turisztika,
Egyéb szolgáltatások,
Élelmiszeripar.
5. táblázat: A jelentősebb, a vizsgált időszak minden évében tanulószerződéssel érintett szakmacsoportok szerződéseinek alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Szakmacsoport Gépészet Építészet Közlekedés Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika Egyéb szolgáltatások Élelmiszeripar
2005. 68 171 104
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 95 109 151 154 194 231 254 234 440 512 233 401 477 424 419 426 456 287 326 324 149 195 205 230 244 238 222 212 190 163
134
339
372
426
495
507
471
408
444
460
505
116
201
149
178
350
399
424
467
440
586
780
124
164
197
215
219
203
163
129
65
89
60
19
40
43
87
105
130
141
164
200
215
76
Forrás: ISZIIR
18
Az 5. számú táblázat alapján elmondható, hogy a „legnépszerűbb” szakmacsoportok a gépészet, az építészet, a közlekedés, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika. Míg 2005-ben ezek a szakmacsoportok az összes tanulószerződés 66%-át, 2010-ben 76%-át adták, addig 2015-re arányuk már 85% volt. 2010-ig jelentős mutatókkal rendelkezett az egyéb szolgáltatások szakmacsoport is, azonban többek között a szakmaszerkezeti javaslatoknak, döntéseknek köszönhetően az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekben megkötött tanulószerződések száma jelentős mértékben csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdasági válság által legkomolyabban érintett ágazat az építőipar volt, ami a tanulószerződések számának alakulásában is megmutatkozik, hiszen az építészet szakmacsoport mutatói 2012-ig folyamatosan emelkedtek, azóta viszont erőteljes visszaesés tapasztalható.
2. grafikon: A legtöbb tanulószerződéssel rendelkező szakmacsoportokban megkötött tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) 1000 800 600 400 200 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Gépészet Építészet Közlekedés Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-turisztika Egyéb szolgáltatások Forrás: ISZIIR 19
Az elmúlt két év vonatkozásában a közlekedés szakmacsoport is csökkenő tendenciát mutat, az élelmiszeripar szakmacsoport pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörébe került át, az ISZIIR-ben már csak a „kifutó” szerződések jelennek meg. Folyamatos növekedés jellemzi a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás-turisztika szakmacsoportokat. Különösen utóbbi szakmacsoport mutat dinamikus fejlődést a megkötött tanulószerződések számát illetően, hiszen míg 2005-ben az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekben 116 szerződést kötöttek, addig 2015-ben már 780 tanulószerződést regisztrált a kamara. Hasonló emelkedést mutat a gépészet szakmacsoport, amelyben a 2005-ös 68 szerződésről tíz év alatt 512-re nőtt a szerződések száma és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport is jelentősen bővült, itt 134-ről 505-re nőtt a tanulószerződések száma. A tanulmány által vizsgált időszak minden évében érintett szakmacsoportok között szerepel még az egészségügy, az elektrotechnika-elektronika, a könnyűipar és a faipar is. Ezekben a szakmacsoportokban egy-két szakképesítés esetén jellemző a tanulószerződéses gyakorlati képzés, és az esetek többségében viszonylag alacsony a megkötött tanulószerződések száma. Látható, hogy az egészségügy (fogtechnikus, fogászati asszisztens) alacsony mutatókkal rendelkezik és az elektrotechnika-elektronika (főként villanyszerelő) és a könnyűipar (zömében női szabó, férfiszabó) szakmacsoportok egyik vizsgált évben sem érték el a száz darab tanulószerződést. A faipar szakmacsoportban (túlnyomórészt asztalos) megkötött tanulószerződések száma 2008 és 2011 között meghaladta a százat, de azóta meg sem közelítette azt. Az asztalos szakképesítés esetében 2010-ben kötötték meg a legtöbb, 132 tanulószerződést, ami 2015-re 35%-kal csökkent. A 6. táblázat adatai alapján kirajzolódik, hogy a vegyipar és a szociális szolgáltatások és a közgazdaság szakmacsoportokban az elmúlt években kezdődött meg a tanulószerződés megkötése, de azok száma továbbra sem jelentős.
20
6. táblázat: A kevés tanulószerződéssel rendelkező szakmacsoportok helyzete SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (db) Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Informatika Vegyipar Nyomdaipar Közgazdaság Ügyvitel Mezőgazdaság
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 0
0
0
0
0
0
0
0
0
20
44
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15 0 0 0 0 26
1 0 0 0 0 29
0 0 0 0 0 1
0 0 0 0 0 19
0 0 0 0 0 0
0 0 1 0 0 0
0 10 3 0 0 0
0 12 3 0 0 0
0 9 1 0 0 0
0 10 1 6 6 0
0 10 1 21 0 0
Forrás: ISZIIR
6.4. A tanulószerződéssel érintett szakképesítések helyzete Szabolcs-SzatmárBereg megyében A szakmacsoportokhoz hasonlóan az ISZIIR adatai alapján elemezhető, hogy a vizsgált időszakban milyen szakképesítésekben kötöttek tanulószerződéseket és azok száma hogyan alakult. A 3. számú táblázatban szerepelt, hogy az egyes években hány szakképesítés vonatkozásában kerültek tanulószerződések megkötésre. A jelenleg hatályos OKJ szerint 2015-ben már 60 szakképesítésben volt érvényes tanulószerződés, ami már igen jelentős számnak mondható. A 2005 és 2015 közötti időszakot elemezve kiderül, hogy 20 olyan szakképesítés van, amelyben minden évben volt legalább egy érvényes tanulószerződés. Ezek a szakképesítések a következők:
asztalos,
autóelektronikai műszerész,
autószerelő,
cipőkészítő,
cukrász,
eladó,
festő, mázoló, tapétázó,
fodrász, 21
fogtechnikus,
hegesztő,
húsipari termékgyártó,
járműfényező,
karosszérialakatos,
központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő,
kőműves és hidegburkoló,
pék,
pincér,
szakács,
villanyszerelő,
víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő.
Általánosságban elmondható, hogy ezen szakképesítések köre az, amelyben a jövőben is biztosan lesz majd tanulószerződés, néhány újabb szakképesítéssel kiegészülve. A megyei sajátosságokat figyelembe véve, az iskolákban oktatott szakképesítéseket ismerve ezek azok a szakképesítések, melyekben a vállalkozások is keresik a tanulókat. Ezek közül a legtöbb szakképesítés a közlekedés szakmacsoportból kerül ki (4 szakképesítés), a gépészet és a vendéglátás-turisztika szakmacsoport 3-3, az építészet és az élelmiszeripar pedig 2-2 szakképesítést ad. További hat szakmacsoport szerepel 1-1 szakképesítéssel ezen a listán. A vizsgált időszak minden évében legalább egy érvényes tanulószerződéssel rendelkező szakképesítések szerződéseinek a számát vizsgálva látható, hogy 2005-ben ebben a 20 szakképesítésben 717 tanulószerződés volt megkötve, ami az összes megyei tanulószerződés 79,7%-át tette ki. 2010-ben ez a szám 1980 volt, ami 85,3%-nak felelt meg, 2015-ben pedig 1937 tanulószerződés volt ezekben a szakképesítésekben, ami 71,9%-os arányt jelent. A 7. számú táblázatban kerültek felsorolásra azok a szakképesítések, melyek a legjelentősebb mutatókkal rendelkeznek ezek közül.
22
7. táblázat: A vizsgált időszak minden évében legalább egy érvényes tanulószerződéssel rendelkező jelentősebb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Szakképesítés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 40 60 70 125 123 132 104 98 78 Asztalos (11) 134 339 352 406 474 487 451 374 408 Eladó (17) Festő, mázoló, 89 146 194 200 160 109 117 125 81 tapétázó (9) 103 115 126 167 172 156 119 95 42 Fodrász (19) Kőműves és hidegburkoló 77 87 183 244 231 255 236 281 155 (9) 1 16 20 67 73 93 98 105 127 Pék (21) 49 82 58 76 144 165 164 175 134 Pincér (18) 24 87 65 74 150 182 201 227 189 Szakács (18) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható)
2014. 2015. 72 86 402 399 91
97
58
37
190
190
133 141 310
64 180 455
Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a szakképesítések, melyek a 2005 és 2015 közötti időszakban, ha nem is folyamatos, de jelentős növekedést produkáltak. Hét olyan szakképesítés van, amelyről ez elmondható. Az ezekben a szakképesítésekben megkötött tanulószerződések számának alakulását a 3. grafikon szemlélteti. 2012 és 2013 között majd mindegyik szakképesítésben visszaesett a megkötött szerződések száma, azonban a következő évtől ismét növekedésnek indultak a szakmák (lásd 6.1. fejezet). Az eladó szakképesítés 2013 után sem mutatott növekedést, azonban 2005-höz viszonyítva így is kimagasló számokkal rendelkezik, közel háromszorosára nőtt az ebben a szakképesítésben megkötött szerződések száma. Legnagyobb mértékben a szakács szakképesítésben megkötött tanulószerződések száma növekedett, hiszen míg 2005-ben 24, 2010-ben 182, 2015-ben már 455 szerződést tartott nyilván a kamara, ami 2005-höz képest közel húszszoros emelkedést mutat. Kifejezetten jól alakult a pincér szakmában regisztrált tanulószerződések száma, a 2005-ös 49 szerződésről 2015-re 180-ra nőtt a számuk. Emellett ki kell emelni néhány gépészeti szakmát, a hegesztőt, az ipari gépészt és az épület- és szerkezetlakatos szakképesítéseket, melyek közel azonos növekedési pályán mozogtak, hiszen amíg 2005-ben gyakorlatilag nem volt tanulószerződés ezekben a szakmákban, addig 2015ben már 92 ipari gépész, 97 hegesztő és 111 épület- és szerkezetlakatos szerződést hitelesített a kamara. Megemlíthető még a cukrász szakképesítés is, amelyben közel hatszorosára emelkedett a szerződések száma a vizsgált időszak alatt. 23
Folyamatosan növekvő tendenciát - az előbbiekben említett gépészeti szakmákhoz hasonló mutat a pék szakképesítés is, azonban az élelmiszeripari szakképesítések Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához való átkerülése után az ISZIIR rendszerben már csak a kifutó szerződések szerepelnek. Ezzel magyarázható, hogy 2015-re csökkent az ISZIIR-ben nyilvántartott szerződések száma, azonban a ténylegesen megkötött szerződések száma a 2014. évihez hasonló lehet. Az MFKB javaslatának szempontjából azonban mindenképpen a növekvő tanulószerződés-számmal jellemezhető szakképesítések között kell megemlíteni. Az is megállapítható a 3. grafikon adatai alapján, hogy a legjelentősebb növekedést a vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó szakképesítések érték el (cukrász, pincér, szakács), de a gépészet szakmacsoport felfutása is erőteljesnek mondható Szabolcs-SzatmárBereg megyében (hegesztő, ipari gépész, épület- és szerkezetlakatos, szerszámkészítő).
3. grafikon: A legjelentősebb növekedést mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) 600 500 400 300 200 100 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Cukrász (18) Eladó (17) Épület- és szerkezetlakatos (5) Hegesztő (5) Ipari gépész (5) Pincér (18) Szakács (18) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható)
24
Természetesen olyan szakképesítések is vannak, melyek vonatkozásában a tanulószerződések száma csökkenő tendenciát mutat. A 4. grafikon szemlélteti, hogy melyek azok a szakképesítések, melyek tekintetében visszaesés tapasztalható a vizsgált időszakban. Legnagyobb arányban a fodrász szakképesítést érintő tanulószerződések száma esett vissza, 2005-ben 103, 2015-ben viszont már csak 37 tanulószerződést regisztrált a kamara. A legtöbb tanulószerződés 2009-ben volt ebben a szakképesítésben, abban az esztendőben 172 tanulószerződés volt érvényben, ami azt jelenti, hogy napjainkra az akkori adathoz viszonyítva, közel ötödére csökkent a hatályos szerződések száma. A kozmetikus szakképesítés tekintetében ugyan nem beszélhetünk olyan magas számokról, mint a fodrásznál, de látható, hogy 2015-ben egyetlen egy érvényes tanulószerződés sem volt ebben a szakmában. Csökkent még a víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, a vendéglátó eladó és néhány könnyűipari szakma tanulószerződés-száma is.
4. grafikon: Csökkenést mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) 200 150 100
50 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Bőrtárgy készítő (10) Cipőkészítő (10) Fodrász (19) Kozmetikus (19) Vendéglátó eladó (18) Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (5) Forrás: ISZIIR (zárójelben a szakképesítés szakmacsoportjának száma látható)
25
Ismét meg kell említeni az építőipart sújtó gazdasági válságot, ami az építészet szakmacsoportba tartozó festő, mázoló, tapétázó és kőműves és hidegburkoló szakképesítések tanulószerződéseinek számát is negatívan befolyásolta. Ezek a szakképesítések a kezdetektől fogva meghatározók voltak a tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A vizsgált időszakban a kőműves és hidegburkoló szakképesítés folyamatos növekedést mutatott 2012-ig. 2013-ra azonban 45%-kal csökkent a megkötött tanulószerződések száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. 2014-től ismét növekedésnek indult a tanulószerződések száma, de az meg sem közelíti a 2012 előtti mutatókat. A festő, mázoló, tapétázó szakképesítésben már 2008-tól elindult a szerződések számának csökkenése, ami azóta is változó képet mutat, de összességében elmondható, hogy kevesebb lett ebben a szakképesítésben a tanulószerződések száma. A visszaesés elsősorban az egyéb szolgáltatások és a könnyűipar szakmacsoportok vonatkozásában tapasztalható, azonban a fodrász és kozmetikus szakképesítések esetében meg kell említeni, hogy az új OKJ-ban a gyakorló fodrász és a gyakorló kozmetikus szakképesítéseket érinti majd a tanulószerződés-kötés, de a szerződések számának csökkenését a szakmaszerkezeti döntések is erőteljesen befolyásolták. A húsipari termékgyártó szakképesítés vonatkozásában megkötött tanulószerződések száma 2014-ig növekedett, 2015-ben azonban kevés szerződés szerepelt a kamara nyilvántartásában. A szakképesítés a pék szakképesítéshez hasonlóan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához került át, így a jelenleg érvényes szerződésekről a kereskedelmi és iparkamarának már nincsenek adatai. A vendéglátó eladó szakképesítés tekintetében 2010 óta nem kötöttek tanulószerződést, de 2016-tól
kezdődően
várhatóan
újra
megjelennek
majd
a
szerződések
ebben
a
szakképesítésben is. Számos olyan szakképesítés található még a tanulószerződéssel érintett szakképesítések között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyek esetében növekedés és csökkenés is megfigyelhető, de általánosságban elmondható, hogy a tanulószerződések száma nem változott jelentős mértékben. Ezen szakképesítések között említhető meg az autószerelő, a járműfényező, a karosszérialakatos, a húsipari termékgyártó, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, a férfiszabó és a női szabó szakképesítés is. Ezek, szakképesítéstől függően többnyire 20 és 80 közötti tanulószerződés-számokkal rendelkeznek.
26
Az optikai üvegcsiszoló szakképesítés nem jellemezhető magas értékekkel, de az országban kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében oktatják ezt a szakmát, így tanulószerződést is csak ebben a megyében regisztráltak. Vannak olyan szakképesítések, melyekben az elmúlt két-három évben kezdődött meg a tanulószerződések megkötése, ami főként a szakmaszerkezeti javaslatok, döntések hatásának köszönhető. Ilyen szakképesítések a gépi forgácsoló, amelyben 2014-ben 18, 2015-ben 29 tanulószerződést regisztráltak, a kereskedő (16 és 32), a gépgyártástechnológiai technikus (17 és 15), illetve a mechatronikai technikus (35, illetve 31). Ezekben a szakképesítésekben várhatóan a következő években is növekedni fog a tanulószerződések száma. Az OKJ változás miatt növekedés jellemezheti a következő években a turisztikai szervező, értékesítő szakképesítést, mely először 2015-ben jelent meg a tanulószerződéses szakmák körében.
6.5. A tanulószerződéssel érintett érettségire épülő szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgálható, hogy az érettségire épülő szakképesítések szakképesítéseken
milyen belül.
arányban A
vannak
vizsgált
jelen
időszakban
a
tanulószerződésekkel
összesen
40
érettségire
érintett épülő
szakképesítésben kötöttek tanulószerződést, a legkevesebb tanulószerződéssel érintett szakképesítést, 8-at 2008-ban, a legtöbbet, 26-ot pedig 2014-ben regisztráltak. Azon érettségire épülő szakképesítések köre, melyekben regisztráltak tanulószerződést évről-évre bővült, 2005-ben 10, 2010-ben 12, 2015-ben pedig már 24 érettségire épülő szakképesítés esetében volt legalább egy érvényes tanulószerződés. Ugyanez a növekvő tendencia érvényesül a szakmacsoportok esetében is, hiszen 2005-ben és 2010-ben 6, 2015-ben már 12 szakmacsoport volt érintett. Fontos adat, hogy az érettségire épülő szakképesítésekben megkötött tanulószerződések aránya hogyan alakult a megyében megkötött összes tanulószerződéseken belül. Ez a mutató 2005 és 2015 között 12-20% között mozgott, legmagasabb 2005-ben volt (20%), legalacsonyabb pedig 2012-ben (12%). 2007-től 2012-ig fokozatosan csökkent arányuk az összes szerződésen belül, majd a 2013. és 2014. évi emelkedést követően (15% és 17%) 201527
re 14%-ra csökkent ezeknek a szakképesítéseknek az aránya. A legtöbb tanulószerződést 2014-ben regisztrálták az érettségire épülő szakképesítések esetében, amikor is 430 tanuló kötött szerződést valamelyik érettségire épülő szakképesítés vonatkozásában. 2013-ig a legjelentősebb mutatókkal rendelkező szakmacsoportok az egyéb szolgáltatások és a közlekedés szakmacsoportok voltak. 2005-ben ez a két szakmacsoport adta az érettségire épülő szakképesítésekben megkötött tanulószerződések 85%-át, 2010-ben ez az arány 90% volt, 2013-ban viszont már csak 52%, míg 2014-ben 34%-ot, 2015-ben pedig már csak 22%ot tett ki ennek a két szakmacsoportnak az aránya. A csökkenés egyik oka, hogy évről-évre bővült az érintett szakmacsoportok száma, a másik, hogy három szakmacsoport, a gépészet, a kereskedelem-marketing,
üzleti
adminisztráció
és
a
vendéglátás-turisztika
szakmacsoportokban növekedett meg a tanulószerződések száma, 2014-ben 51%, 2015-ben már közel 59% volt a részesedésük.
5. grafikon: Az érettségire épülő szakképesítésekben regisztrált tanulószerződések, illetve az azokkal érintett szakképesítések és szakmacsoportok számának alakulása Szabolcs-SzatmárBereg megyében (db) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50
0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
Tanulószerződések száma
Érintett szakképesítések száma
Érintett szakmacsoportok száma Forrás: ISZIIR
28
Az egyéb szolgáltatások szakmacsoport visszaesésének további oka, hogy annak a két szakképesítésnek a létszáma, amely korábban jelentős mértékben meghatározta a szakmacsoport helyzetét (fodrász, kozmetikus), folyamatosan csökkent. Az érettségire épülő szakképesítések között három olyan szakképesítés található, mely 2005 és 2015 között minden évben rendelkezett legalább egy hatályos tanulószerződéssel, ezek az autószerelő, a fodrász és a fogtechnikus. Az
érettségire
épülő
szakképesítések
közül
2012-ig
minden
évben
kiemelkedő
tanulószerződés-számmal rendelkezett a fodrász szakképesítés. Mellette meghatározó volt az autószerelő, a kozmetikus, a postai üzleti ügyintéző és a vasútforgalmi szolgálattevő szakképesítés. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kereskedő, a mechatronikai technikus
és
a
vendéglátásszervező-vendéglős
szakképesítésekben
regisztrált
tanulószerződések száma. Ezek további növekedése várható.
6.6. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj hatása a tanulószerződések számának alakulására Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződések számának alakulását nagy mértékben befolyásolja, hogy egy-egy szakképesítés mennyire ismert a tanulók és szüleik körében. A megfelelő pályaorientáció mellett egyéb eszközökkel is motiválhatóak a szülők és a tanulók, hogy bizonyos szakképesítéseket válasszanak. Az egyik ilyen jelentős eszköz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj, mely arra ösztönzi a tanulókat, hogy a gazdasági szereplők által igényelt szakmákat válasszák, melyek tanulásáért az állam ösztöndíjat fizet számukra. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi eredménytől függően 10-30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződést kötő tanulót megillető tanulói juttatással kiegészítve vonzó lehet a szakmaválasztás előtt álló fiatalok számára. A 2011/2012-es tanévtől a 2014/2015-ös tanévig megvizsgálva a tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körét (2 számú melléklet) látható, hogy 6 olyan szakképesítés van, amely mind a négy tanévben szerepelt az ösztöndíjas szakmák között Szabolcs-SzatmárBereg megyében:
ács,
épület- és szerkezetlakatos, 29
gépi forgácsoló,
hegesztő,
pék,
szociális gondozó és ápoló.
Az ösztöndíjas szakmák szempontjából a tanulmány alapját képező február 01-jei tanulószerződés-számok közül a 2012, a 2013, a 2014 és a 2015. évi adatok a relevánsak, hiszen a 2011. szeptember 01-től induló tanév kapcsán először a 2012. februári állapot a mérvadó. Az ezekben a szakképesítésekben megkötött tanulószerződések számát elemezve látható, hogy az ács szakképesítés kivételével a többi szakképesítés esetében évről-évre emelkedett a tanulószerződések száma. Az ács szakképesítés esetén az ösztöndíjas támogatottság ellenére is visszaesés tapasztalható a tanulószerződésekben, hiszen míg 2012-ben 36 tanulószerződés volt regisztrálva a megyében, addig 2015-ben már csak 12. Ennek egyik fő oka az építőipar megtorpanása. A gépészet szakmacsoportba tartozó gépi forgácsoló, hegesztő és épület- és szerkezetlakatos szakképesítésekben viszont jelentős növekedés figyelhető meg. A hegesztő szakképesítésben 2012-ben 21 szerződést tartott nyilván a kamara, míg 2015-ben már 97-et, az épület- és szerkezetlakatos szakmában is több mint kétszeresére nőtt a szerződések száma 2015-re (52) 2012-höz viszonyítva (111) és a gépi forgácsoló szakképesítésben regisztrált szerződések száma is növekedésnek indult, hiszen az elmúlt két évben már 18, illetve 29 érvényes tanulószerződés volt. A pék szakképesítésben a kereskedelmi és iparkamara nyilvántartása alapján 2012-ben 105, 2013-ban 127, 2014-ben pedig 133 tanulószerződés volt, ami egyértelmű növekedést mutat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához átkerülő szakképesítésben vélhetően 2015-ben sem kötöttek kevesebb tanulószerződést. A szociális gondozó és ápoló szakképesítés a gépi forgácsolóhoz hasonlóan az utóbbi két évben jelent meg a tanulószerződéssel érintett szakképesítések között, előbb 15, majd 38 érvényes tanulószerződéssel.
30
Valószínűleg az ösztöndíj hatására indult emelkedésnek az ipari gépész tanulószerződések száma is, amely a 2012/2013-as tanévtől kezdődően szerepel az ösztöndíjas szakmák között. A 2013. évi 50-ről, 2014-re 74-re, 2015-re pedig 92-re nőtt a számuk. A húsipari termékgyártó és a villanyszerelő tanulószerződések száma nem változott jelentős mértékben, a 2014/2015-ös tanévben már nem is szerepeltek az ösztöndíjas szakképesítések között. Látható, hogy a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések jelentős részénél érzékelhető a tanulószerződések számának növekedése, ami az mfkb-k számára jelzésértékű a megfelelő ösztöndíjban részesülő szakképesítések kiválasztásánál.
31
7. Tanulószerződéses gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulószerződések megkötésének egyik alapfeltétele, hogy legyen megfelelő számú tanuló, akivel sor kerülhet a tanulószerződés megkötésére. Emellett a másik elengedhetetlen feltétel, hogy legyenek olyan gazdálkodó szervezetek, melyek gyakorlati képzőhelyeket biztosítanak a tanulók számára. Magyarországon a ’90-es évekig a nagyüzemi vállalatok végezték az ipari tanulók képzését, azonban ezek a nagyüzemek a rendszerváltás után nagyrészt megszűntek. A ’90-es évek közepétől egyre több mikro-, kis és középvállalkozás alakult meg, melyek nem tudták pótolni a kieső vállalati képzőhelyeket, ahol viszonylag nagy létszámokkal voltak jelen a tanulók. A kisebb vállalkozások, ha hajlandóak voltak is foglalkozni tanulóképzéssel, általában 1-2 fő gyakorlati képzésének megszervezését vállalták csak fel. Ennek következtében kevés volt azoknak a tanulóknak a száma, akik valós vállalati körülmények között sajátíthatták el szakmájukat. A tanulószerződés bevezetésével elindult egy folyamat, melynek célja, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a tanulóképzésben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján jelenleg hazánkban a vállalkozások körülbelül 12%-a foglalkozik a tanulók gyakorlati képzésével, ami nagyon alacsonynak mondható. Ebben a fejezetben bemutatásra kerül, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hogyan alakult a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, továbbá az is, hogy a megyében működő vállalkozásokon belül milyen arányban vannak jelen ezek a vállalkozások. A megyei működő vállalkozásokra vonatkozó adatok a KSH adatbázisából álltak rendelkezésre. A legfrissebb adat 2012-es volt, így a kamarai és a KSH adatok összehasonlítása csak a 2005-2012 közötti időszak vonatkozásában releváns. A kamarai adatok ettől függetlenül a 2005-2015 közötti időszak vonatkozásában kerülnek feltüntetésre. A 8. számú táblázat tartalmazza, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hogyan alakult az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások (kft., rt., zrt., bt.) száma, valamint azt, hogy ezen gazdálkodási formák valamelyikében működő vállalkozások száma országosan és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében milyen módon alakult. Látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyéni vállalkozások száma jóval meghaladja a többi vizsgált gazdálkodási formában működő vállalkozások számát. A korlátolt felelősségű társaságok száma 2005 és 2012 között folyamatosan növekedett, míg a betéti társaságok száma évről-évre csökkent. A
32
részvénytársaságok száma is növekedett, azonban értelemszerűen a részvénytársaságok esetében nem beszélhetünk olyan nagyságrendekről, mint a kft-k vagy a bt-k vonatkozásában.
8. táblázat: A működő vállalkozások száma a főbb gazdálkodási formák szerint SzabolcsSzatmár-Bereg megyében és Magyarországon 2005-2012 között (db) Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás SzabolcsSzatmár-Bereg megye összesen Magyarország összesen Forrás: KSH
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
4739
5001
5322
5918
6390
6814
7352
7600
63 4758
68 4691
66 4204
69 4183
72 3909
74 3624
68 3362
73 3120
19374
18642
17553
17997
17133
17219
16519
14857
28934
28402
27145
28167
27504
27731
27301
25650
536425 517145 497306 488916 461230 451610 429641 376039
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő egyéni vállalkozások 2005 és 2012 között az országban hasonló gazdálkodási formában működő vállalkozások 5-6%-át, a betéti társaságok 2-3%-át, a részvénytársaságok 1-2%-át, a korlátolt felelősségű társaságok pedig minden évben közel 3%-át adták. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tanulószerződéses gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlását a 8. számú táblázat mutatja be. Látható, hogy a négy fő gazdasági forma mellett elszórtan egyéb gazdasági szervezetek (szövetkezet, kkt stb.) is részt vettek, illetve vesznek a tanulók gyakorlati képzésében, de ezek száma nem számottevő. A négy fő gazdálkodási formát megvizsgálva látható, hogy az egyéni vállalkozások és a korlátolt felelősségű társaságok közül kerül ki a képzéssel foglalkozó vállalkozások nagy része, ami a vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megyei és országos eloszlását is tükrözi. A tanulószerződést kötő egyéni vállalkozások száma 2005-től 2009-ig növekedett,
33
majd 2010-től kezdődően folyamatosan csökkent. A legtöbb egyéni vállalkozást 2010-ben regisztrálta a kamara, ebben az évben 282 egyéni vállalkozás rendelkezett legalább egy érvényes tanulószerződéssel. A tanulószerződéssel rendelkező korlátolt felelősségű társaságok száma 2011-ig emelkedett, ekkor volt a rendszerben a legtöbb ilyen jellegű cég, 226 vállalkozás. 2012-től évről-évre kevesebb a képzésben résztvevő kft-k száma, de számuk még így is a legmagasabb a tanulószerződéssel képző vállalkozásokon belül. A betéti társaságok számát elemezve is elmondható, hogy 2009-ig folyamatosan növekedett az ilyen jellegű vállalkozások száma, azóta viszont csökkenő tendenciát mutatnak. A gyakorlati képzésben résztvevő részvénytársaságok száma a legkiegyensúlyozottabb, számuk 2014 óta mutat némi visszaesést.
9. táblázat: Tanulószerződéssel képző gazdálkodó szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság Egyéni vállalkozó Részvénytársaság (zrt., rt.) Betéti társaság Egyéb
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 83
121
125
156
190
216
226
218
213
210
205
177
211
239
279
282
252
213
180
116
101
92
7
18
18
16
19
19
18
19
22
19
15
22 6
38 12
41 7
45 4
46 2
40 2
39 4
36 5
21 4
28 4
21 4
Forrás: ISZIIR
A 9. táblázat százalékosan mutatja, hogy a különböző gazdálkodási formák milyen arányban vettek részt a gyakorlati képzésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ebből is kiderül, hogy az egyéni vállalkozások és a kft-k aránya 2011-től kezdődően megfordult, hiszen 2010ben még magasabb volt az egyéni vállalkozások aránya, mint egy évvel később. A részvénytársaságok aránya 3-6% között mozgott, míg a betéti társaságok a vizsgált időszakban 5-9% közötti értékekkel jellemezhetőek. Az egyéni vállalkozások szerepe a tanulószerződéses gyakorlati képzésben a 2005-ös 60%ról, 2015-re 27%-ra csökkent, míg a kft-k ezzel épp fordított utat jártak be, hiszen a 2005-ös 28%-ról napjainkra 61%-ra nőtt arányuk. Ahogyan az a vállalkozások számából is kiderült, a
34
betéti társaságok és a részvénytársaságok aránya jóval szűkebb értékhatárok között változott. Ez utóbbi két gazdálkodási formába tartozó cégek arány a vizsgált időszak egyik évében sem érte el a 10%-ot.
6. grafikon: Tanulószerződéssel képző gazdálkodó szervezetek aránya gazdálkodási forma szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (zrt., rt.) Egyéb
Egyéni vállalkozó Betéti társaság
Forrás: ISZIIR
Célszerű áttekinteni, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzést végző vállalkozások milyen arányban vannak jelen a megyében működő vállalkozásokon belül. Itt érdemes megjegyezni ismét, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint Magyarországon a vállalkozásoknak mindössze 1-2%-a foglalkozik a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésével. Ez a megállapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában is megállja a helyét, hiszen 2005-ben a gyakorlati képzést folytató kft-k, betéti társaságok, részvénytársaságok és egyéni vállalkozások a megyében működő összes vállalkozás 1%-át, 2009-ben 1,95%-át, míg 2012ben 1,77%-át tették ki. A 2005 és 2012 közötti időszakot elemezve látható, hogy a 2005-ös érték volt a legalacsonyabb, a 2009-es pedig a legmagasabb.
35
Az egyes gazdálkodási formákat külön-külön elemezve megállapítható, hogy az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok esetében is igaz, hogy a megyében működő összes ilyen jellegű vállalkozásokon belül 1-2%-ot tesz ki a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások száma. A betéti társaságok esetében 2005 és 2007 között még az 1%-ot sem érte el ez az arány. A részvénytársaságok esetében a többi gazdálkodási formához viszonyítva magas arányban vannak olyan cégek, melyek gyakorlati képzéssel foglalkoznak, ennek egyik legfőbb oka, hogy eleve alacsony a megyében a részvénytársaságok száma. A tanulószerződéssel rendelkező részvénytársaságok aránya a vizsgált időszakban 11 és 27% között mozgott, legalacsonyabb 2005-ben (11%), legmagasabb pedig 2007-ben (27%) volt. A 2005-ös évet leszámítva a többi évben 25-27% volt a részvénytársaságok aránya. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a 2005 kivételével a többi évben 2% felett volt azon kft-k aránya, melyek legalább egy érvényes tanulószerződéssel rendelkeztek, míg, 2010ben és 2011-ben 3% feletti volt arányuk. A gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások esetében megvizsgálható, hogy a megkötött tanulószerződések milyen arányban oszlanak meg közöttük. Itt az ISZIIR adatai kerülnek elemzésre, tehát a 2005-2015 közötti időszak. 10. táblázat: Tanulószerződések száma gazdálkodási formák szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (db) Gazdálkodási 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. forma Korlátolt felelősségű 442 678 751 839 998 1083 1196 1310 1251 1674 1740 társaság 709 595 535 338 356 420 Egyéni vállalkozó 335 419 503 647 714 Részvénytársaság 42 169 221 307 303 334 352 326 336 295 283 (zrt., rt.) 41 85 119 132 153 151 135 119 88 183 199 Betéti társaság 39 82 65 57 48 46 46 29 19 36 53 Egyéb
Forrás: ISZIIR
A 10. számú táblázat alapján kijelenthető, hogy a korlátolt felelősségű társaságok, az egyéni vállalkozások és a részvénytársaságok rendelkeznek a tanulószerződések nagy részével. A kftk és az egyéni vállalkozások dominanciája nem meglepő, hiszen a tanulószerződéses 36
gyakorlati képzést folytató vállalkozások jelentős része (2015-ben 88%) közülük kerül ki. A kft-k tekintetében jól látható tendencia, hogy nőtt a tanulószerződések száma (korábban már említett kivétel a 2013-as év), 2015-re közel négyszeresére emelkedett számuk. Az egyéni vállalkozások esetében 2009-ig növekedés, ettől kezdve pedig fokozatos csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozások tanulószerződés-számai évről-évre egyre inkább elmaradtak a kft-k mutatóitól, amiben szerepet játszik, hogy az egyéni vállalkozások körében népszerűbb az egyéni képzési forma, valamint a gyakorlati képzésben érintett egyéni vállalkozások száma is csökkent összességében. Az egyéni vállalkozások által megkötött tanulószerződések aránya a vizsgált időszakban 37%-ról 15%-ra csökkent. A kft-k esetén a szerződések számának emelkedését segítette, hogy képzési hajlandóságuk is emelkedett, illetve az ilyen jellegű vállalkozásoknál nagyobb a lehetőség a csoportos képzésre. A kezdeti 49%-ról 2015-re 65%-ra nőtt az általuk megkötött tanulószerződések aránya. A részvénytársaságok esetén a vizsgált időszakban közel hétszeres, a betéti társaságok vonatkozásában közel ötszörös emelkedés következett be. A 7. számú grafikon szemlélteti százalékosan, hogy az egyes gazdálkodási formák esetében hogy alakult a tanulószerződések aránya. 7. grafikon: Tanulószerződések aránya gazdálkodási formák szerint Szabolcs-SzatmárBereg megyében (%)
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (zrt., rt.) Egyéb
Egyéni vállalkozó Betéti társaság
Forrás: ISZIIR
37
8. Összefoglalás A tanulmány segítségével megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005 és 2015 között mely szakképesítések tekintetében volt jellemző a tanulószerződések kötése, ezek alapján pedig nagy bizonyossággal meghatározható, hogy mely szakképesítések esetében várható a tanulószerződések számának további növekedése, csökkenése esetleg stagnálása. A 2005-2015 közötti időszak adatait elemezve megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos adatokhoz viszonyítva átlagosnak mondható a vállalkozások gyakorlati képzésben való részvételi hajlandósága. Főként az utóbbi években, a megyében megkötött tanulószerződések száma alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a megyék első harmadába sorolható. A kamarai garanciavállalás intézményrendszerének bevezetésével pedig tovább nőhet a tanulószerződések száma. A kereskedelmi és iparkamara tanácsadói hálózatának köszönhetően várhatóan a következő időszakban is nőni fog a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, illetve a gyakorlati képzőhelyek száma. Ezek az új vállalkozások elsősorban a korlátolt felelősségű társaságok közül kerülhetnek ki. A 2005-2015 közötti időszak adatai alapján felvázolt szakmacsoportonkénti, de főleg szakképesítésenkénti tendenciák alapján a bizottság képet kap arról, hogy a megye tekintetében mely szakképesítések jelennek, jelenhetnek meg erőteljesebben a duális szakképzési rendszerben és melyek kevésbé. Ezek ismeretében az mfkb szakmaszerkezeti javaslatai még megalapozottabbá válhatnak a következő években. A szakmacsoportok helyzetét elemezve elmondható, hogy a következő években is meghatározó szerepe lehet a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportoknak, míg az egyéb szolgáltatások, a faipar és a könnyűipar szakmacsoportok esetében nem várható jelentős javulás. Az építészet szakmacsoport sorsa pedig erősen függ attól, hogy az építőipar helyzete mikorra és hogyan rendeződik. A vendéglátás-turisztika szakmacsoport támogatása elfogadható, azonban a szakmacsoporton belüli szakképesítések arányának újragondolása célszerű. Elsősorban a szakács szakképesítés erőteljes növekedése vetheti fel a kérdést, hogy a tanulószerződéssel rendelkező tanulókra ilyen számban a végzés után is szüksége van-e a megye munkaerőpiacának.
38
Az élelmiszeripar szakmacsoport növekedése is megkérdőjelezhetetlen, várhatóan a következő időszakban sem fog csökkeni a tanulószerződések száma. A közlekedés szakmacsoport az utóbbi 4-5 évben csökkenő tendenciát mutat, további csökkenés azonban nem várható.
11. táblázat: Szakmacsoportok és szakképesítések helyzete A vizsgált időszakban növekedéssel
A vizsgált időszakban csökkenéssel
jellemezhető szakképesítések és
jellemezhető szakképesítések és
szakmacsoportok
szakmacsoportok Szakképesítések
Cukrász
Autószerelő
Épület- és szerkezetlakatos
Festő, mázoló, tapétázó
Hegesztő
Fodrász
Pék
Kozmetikus Víz-, csatorna- és közmű-
Pincér
rendszerszerelő Központifűtés- és gázhálózat
Szakács
rendszerszerelő Szakmacsoportok
Kereskedelem-marketing, üzleti
Egyéb szolgáltatások
adminisztráció Vendéglátás-turisztika
Építészet
Gépészet
Könnyűipar
Élelmiszeripar
Közlekedés
Forrás: az ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés
A szakképesítéseket külön-külön megvizsgálva látható, hogy a szakács, a pincér és az eladó szakképesítések a továbbiakban is jelentős arányban lesznek jelen a tanulószerződések között, míg a hegesztő, az ipari gépész, az épület- és szerkezetlakatos és a szerszámkészítő szakképesítések is egyre nagyobb részt képviselhetnek majd. Kérdéses a festő, mázoló,
39
tapétázó és a kőműves és hidegburkoló szakképesítések helyzete a jövőben, hiszen az építőipari vállalkozások még jelenleg is megérzik a gazdasági válság hatásait. A vizsgált időszak alapján várhatóan egyre kevesebb fodrász (gyakorló fodrász), kozmetikus (gyakorló kozmetikus), ács, autószerelő tanulószerződés kerülhet majd megkötésre, de egyértelmű visszaesés jellemzi a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő és a víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő szakképesítéseket is. A szakképesítések jövőbeni helyzetét jelentős mértékben befolyásolhatja a tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések köre, hiszen látható, hogy az ösztöndíjas szakképesítések többségénél hatással volt a szerződések számának növekedésére. Így az mfkb-nak az ösztöndíjas szakmákra vonatkozó javaslata is befolyásolja a tanulószerződések számának alakulását.
40
9. Mellékletek 1. számú melléklet Szakmacsoportok a 150/2012 (VII.6.) kormányrendelet alapján 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Közszolgálat
41
2. számú melléklet A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések a 150/2012. (VII.6.) kormányrendeletben szereplő szakképesítéseknek megfeleltetve
A 2011/2012-es tanévre vonatkozó, az 58/2010. (IX.21.) számú ÉA-RFKB Határozatban szereplő szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések Ács Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Hegesztő
34 582 01 34 582 03 34 521 03 34 521 06
Húsipari termékgyártó Kőműves és hidegburkoló Gazda Pék Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő
34 541 03 34 521 04 34 621 01 34 541 05 34 762 01 34 522 04
A 2012/2013-as tanévre vonatkozó, a 18/2011. (IX.20.) számú ÉA-RFKB Határozatban szereplő szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések Ács Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Hegesztő
34 582 01 34 582 03 34 521 03 34 521 06
Húsipari termékgyártó Ipari gépész Gazda Pék Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő
34 541 03 34 521 04 34 621 01 34 541 05 34 762 01 34 522 04
42
A 2013/2014-es tanévre vonatkozó, a 331/2012. (XI.28.) korm. rendeletben szereplő szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések Ács Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Hegesztő
34 582 01 34 582 03 34 521 03 34 521 06
Húsipari termékgyártó Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Pék Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő
34 541 03 34 521 04 34 521 08 34 541 05 34 762 01 34 522 04
A 2014/2015-ös tanévre vonatkozó, a 562/2013. korm. rendeletben szereplő szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések Ács Épület- és szerkezetlakatos Gazda Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Pék Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló
43
34 582 01 34 582 03 34 621 01 34 521 03 34 521 06 34 521 04 34 521 08 34 541 05 34 521 10 34 762 01
3. számú melléklet Szakmacsoportonként regisztrált tanulószerződések számának alakulása SzabolcsSzatmár-Bereg megyében
Jelmagyarázat: nem volt tanulószerződés az adott évben; illetve kiinduló év (2005) emelkedés az előző évhez viszonyítva csökkenés az előző évhez viszonyítva ugyanannyi, mint az előző évben
Szakmacsoport 1. Egészségügy Szociális 2. szolgáltatások Művészet, 4. közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet Elektrotechnika6. elektronika 7. Informatika
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 3
7
8
9
6
6
5
3
3
21
12
0
0
0
0
0
0
0
0
0
20
44
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
68
95
109
151
154
194
231
254
234
440
512
26
48
41
20
53
52
67
68
32
50
57
15
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
10
12
9
10
10
171
233
401
477
424
419
426
456
287
326
324
10. Könnyűipar 11. Faipar
46
60
71
69
57
36
41
35
27
52
42
46
66
72
126
123
132
104
98
78
72
88
12. Nyomdaipar 13. Közlekedés
0
0
0
0
0
1
3
3
1
1
1
104
149
195
205
230
244
238
222
212
190
163
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
21
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
134
339
372
426
495
507
471
408
444
460
505
116
201
149
178
350
399
424
467
440
586
780
124
164
197
215
219
203
163
129
65
89
60
26
29
1
19
0
0
0
0
0
0
0
21. Élelmiszeripar
19
40
43
87
105
130
141
164
200
215
76
Összesen:
899
1433
1659
1982
2216
2323
2324
2319
2032
2544
2695
8. Vegyipar 9. Építészet
15. Közgazdaság 16. Ügyvitel Kereskedelem17. marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás18. turisztika Egyéb 19. szolgáltatások 20. Mezőgazdaság
44
4. számú melléklet Szakképesítésenként regisztrált tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyében
Jelmagyarázat: nem volt tanulószerződés az adott évben; illetve kiinduló év (2005) emelkedés az előző évhez viszonyítva csökkenés az előző évhez viszonyítva ugyanannyi, mint az előző évben
Szakképesítés 1. Ács (9) 2. Asztalos (11) Autóelektronikai 3. műszerész (13) Automatikai technikus 4. (6) 5. Autószerelő (13) 6. Autótechnikus (13) 7. Bádogos (9) 8. Bőrdíszműves (10) 9. Bőrtárgy készítő (10)
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 5
0
6
10
26
28
46
36
29
21
12
40
60
70
125
123
132
104
98
78
72
86
1
11
26
21
14
10
10
8
2
10
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12
25
20
31
33
33
52
52
47
53
37
26
0
0
0
0
9
6
4
17
9
7
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8
10
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
0
26
26
22
20
0
0
0
0
0
6
3
10. Cipőkészítő (10) 11. CNC-gépkezelő (5)
9
25
17
8
26
10
9
15
13
9
5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
7
12. Cukrász (18) 13. Dekoratőr
14
16
10
16
33
48
58
65
33
44
82
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
14. Eladó (17) Elektromos gép- és 15. készülékszerelő (6) Élelmiszeripari 16. analitikus technikus (21) Élelmiszeripari 17. szakmunkás (21) Élelmiszeripari 18. technikus (21) Élelmiszer-, vegyiáru és 19. gyógynövény eladó (17) Épület- és 20. szerkezetlakatos (5) Épületgépész technikus 21. (5) Épületgépészeti 22. csőhálózat- és berendezés-szerelő (5) 23. Fényképész (19)
134
339
352
406
474
487
451
374
408
402
399
0
0
0
0
1
6
0
13
0
6
3
0
0
0
0
0
0
0
14
16
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
20
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12
8
0
0
0
0
0
0
0
0
0
7
18
0
9
10
10
8
36
55
52
48
85
111
0
0
0
0
0
0
0
0
0
25
19
0
0
0
0
4
9
2
0
0
0
0
1
4
3
0
0
0
0
0
0
0
0
45
Szakképesítés 24. Férfiszabó (10) Festő, mázoló, tapétázó 25. (9) Finommechanikai 26. műszerész (5) 27. Fodrász (19)
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 0
9
19
18
20
16
21
15
7
13
14
89
146
194
200
160
109
117
125
81
91
97
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
1
103
115
126
167
172
156
119
95
42
58
37
28. Fogászati asszisztens (1) 29. Fogtechnikus (1) Fogtechnikus gyakornok 30. (1) Gépgyártástechnológiai 31. technikus (5) 32. Gépi forgácsoló (5)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
3
7
8
9
6
6
5
3
3
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
3
0
0
0
0
0
0
0
1
0
17
15
0
2
2
0
0
0
0
0
0
18
29
33. Gyakorló fodrász (19) Gyakorló kozmetikus 34. (19) Gyógy- és sportmasszőr 35. (1) Gyorséttermi ételeladó 36. (18) Háztartás-elektronikai 37. műszerész (6) 38. Hegesztő (5) Húsipari termékgyártó 39. (21) Hűtő- és légtechnikai 40. rendszerszerelő (5) 41. Informatikus (7) Ipari- és 42. kereskedelmihűtőgépszerelő (5) 43. Ipari gépész (5)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
7
11
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
3
0
0
0
0
0
0
0
0
2
8
8
9
9
4
4
21
21
65
97
5
18
17
17
21
26
28
25
32
41
4
0
4
4
3
15
22
39
34
8
8
4
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
9
0
0
0
0
0
0
0
4
0
28
4
20
42
41
36
50
74
92
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
20
19
23
26
25
19
28
30
21
30
35
46. Karosszérialakatos (13) 47. Kárpitos (11)
58
77
89
76
106
100
80
75
73
80
87
6
6
2
1
0
0
0
0
0
0
2
48. Kereskedő (17) Kisgyermek-gondozó, 49. nevelő (2) 50. Kozmetikus (19) Központifűtés- és 51. gázhálózat rendszerszerelő (5) Kőműves és 52. hidegburkoló (9) Látszerész és fotócikk53. kereskedő (19) Logisztikai ügyintéző 54. (17) 55. Magasépítő technikus (9) Mechatronikai 56. műszerész (6)
0
0
0
0
0
0
0
0
16
32
32
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
6
20
44
54
46
30
23
20
12
4
10
0
27
40
32
47
44
56
63
61
49
52
31
77
87
183
244
231
255
236
281
155
190
190
0
1
1
2
2
1
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
17
0
0
0
0
0
0
4
0
0
0
0
21
10
0
0
0
0
0
0
0
0
0
44. Irodai asszisztens (16) 45. Járműfényező (13)
46
Szakképesítés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Mechatronikai technikus 57. 0 0 0 0 0 0 0 0 6 35 31 (5) Mezőgazdasági 58. gazdaasszony, falusi 26 28 0 19 0 0 0 0 0 0 0 vendéglátó (20) Motorkerékpár-szerelő 59. 0 0 0 0 0 11 10 1 2 4 0 (13) 60. Műanyag-feldolgozó (8) 0 0 0 0 0 0 10 12 9 0 0 Műanyagfeldolgozó 61. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 10 technikus 62. Női szabó (10) 11 0 13 23 11 10 11 5 7 13 18 63. Nyomdai gépmester (12) Optikai üvegcsiszoló 64. (19) 65. Parkgondozó (20)
0
0
0
0
0
1
3
3
1
1
1
0
0
13
0
15
23
24
22
19
19
18
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
66. Pék (21) Pénzügyi-számviteli 67. ügyintéző (15) 68. Pincér (18) Postai üzleti ügyintéző 69. (17) Sütő- és cukrászipari 70. szaktechnikus (21) Sütőipari és 71. gyorspékségi munkás (21) 72. Szakács (18) Számítástechnikai 73. műszerész (7) Számítógép-kezelő (74. használó) (7) 75. Szárazépítő (9)
1
16
20
67
73
93
98
105
127
133
64
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
49
82
58
76
144
165
164
175
134
141
180
0
0
20
20
21
20
20
34
20
19
39
0
0
0
0
0
0
0
1
3
1
0
0
5
5
3
11
11
15
19
22
5
0
24
87
65
74
150
182
201
227
189
310
455
1
1
0
0
0
27
0
0
0
0
0
13
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
7
0
0
0
0
0
0
0
11
21
41
58
0
0
0
5
7
0
23
14
13
10
8
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15
38
13
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
9
6
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
11
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
21
0
0
18
18
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4
3
0
0
0
0
0
22
26
49
43
42
26
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
25
44
52
22
11
76. Szerszámkészítő (5) 77. Szobafestő (5) Szociális gondozó és 78. ápoló (2) Tartósítóipari 79. szakmunkás (21) 80. Tetőfedő (9) Textiltermék-összeállító 81. (10) Turisztikai szervező, 82. értékesítő (18) Vám-, jövedéki- és 83. termékdíj ügyintéző (15) Vasbeton- és 84. műkőkészítő (9) Vasúti árufuvarozási 85. pénztáros (13) Vasútüzemvitel ellátó 86. (13) 87.
Vasútforgalmi szolgálattevő (13)
47
Szakképesítés Vendéglátásszervező88. vendéglős (18) 89. Vendéglátó eladó (18) Villamosgép- és 90. készülékszerelő (6) 91. Villanyszerelő (6) Víz-, csatorna- és 92. közmű- rendszerszerelő (5) Összesen:
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 0
0
2
0
2
4
1
0
84
91
52
18
16
14
12
21
0
0
0
0
0
0
4
14
18
1
14
1
0
0
0
0
0
1
22
20
19
38
45
67
55
32
44
42
35
32
25
69
54
25
27
37
30
20
17
899
1433
1659
1982
2216
2323
2324
2319
2032
2544
2695
48
5. számú melléklet Az érettségire épülő szakképesítésekben megkötött tanulószerződések számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Jelmagyarázat: nem volt tanulószerződés az adott évben; illetve kiinduló év (2005) emelkedés az előző évhez viszonyítva csökkenés az előző évhez viszonyítva ugyanannyi, mint az előző évben Szakképesítés Autóelektronikai műszerész (13)
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 1
11
26
21
14
10
10
8
2
10
1
Automatikai technikus (6)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12
Autószerelő (13)
25
20
31
33
33
52
52
47
53
37
26
Autótechnikus (13)
0
0
0
0
9
6
4
17
9
7
3
Dekoratőr Élelmiszeripari analitikus technikus (21)
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
14
16
3
0
Élelmiszeripari technikus (21)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12
8
Épületgépész technikus (5)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
25
19
Fényképész (19)
1
4
3
0
0
0
0
0
0
0
0
103
115
126
167
172
156
119
95
42
58
37
Fogászati asszisztens (1)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
Fogtechnikus (1)
3
7
8
9
6
6
5
3
3
2
2
Fogtechnikus gyakornok (1) Gépgyártástechnológiai technikus (5)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
3
0
0
0
0
0
0
0
1
0
17
15
Gyakorló fodrász (19)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4
Gyakorló kozmetikus (19)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
Gyógy- és sportmasszőr (1) Háztartás-elektronikai műszerész (6)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
7
0
2
3
0
0
0
0
0
0
0
0
Irodai asszisztens (16)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
Informatikus (7)
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Kereskedő (17) Kisgyermek-gondozó, nevelő (2)
0
0
0
0
0
0
0
0
16
32
32
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
6
Kozmetikus (19) Látszerész és fotócikkkereskedő (19)
20
44
54
46
30
23
20
12
4
10
0
0
1
1
2
2
1
0
0
0
1
0
Logisztikai ügyintéző (17)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
17
Magasépítő technikus (9)
0
0
0
0
0
0
4
0
0
0
0
Mechatronikai műszerész (6)
21
10
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mechatronikai technikus (5)
0
0
0
0
0
0
0
0
6
35
31
Fodrász (19)
49
Szakképesítés Műanyagfeldolgozó technikus (8)
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 0
0
0
0
0
0
0
0
0
10
10
Nyomdai gépmester (12) Pénzügyi-számviteli ügyintéző (15)
0
0
0
0
0
1
3
3
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
Postai üzleti ügyintéző (17) Sütő- és cukrászipari szaktechnikus (21) Számítástechnikai műszerész (7) Turisztikai szervező, értékesítő (18) Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (15) Vasúti árufuvarozási pénztáros (13) Vasútforgalmi szolgálattevő (13)
0
0
20
20
21
20
20
34
20
19
39
0
0
0
0
0
0
0
1
3
1
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
11
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
21
0
0
0
0
0
4
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
25
44
52
22
11
0
22
26
49
43
42
26
0
0
0
0
0
0
2
0
2
4
1
0
84
91
52
177
238
300
347
332
325
292
279
311
430
369
Vasútüzemvitel ellátó (13) Vendéglátásszervezővendéglős (18) Összesen:
50
6. számú melléklet Tanulószerződés formanyomtatványa
51
52
53
54
