Nyilas Pincészet – Új piacokat célozva – Egy mátrai családi borászat kihívásai –
Copyright © 2013 Hungarian Business Case Society. Az esetet Ábrahám Zsolt készítette elemzés céljára, nem pedig bizonyos vezetői helyzetek hatékony vagy nem hatékony kezelésének bemutatására. Minden jog fenntartva. Az anyag egészben vagy részletekben történő sokszorosítása, elektronikus eszközök segítségével való tárolása vagy bármilyen formában és eszközzel való átvitele csak a Hungarian Business Case Society engedélyével lehetséges.
BEVEZETŐ Egy hűvös késő augusztusi délután Nyilas Ilona, a Nyilas Pincészet ügyvezetője berni pásztor kutyájával a gyöngyössolymosi Kis hegy déli lejtőjén sétált hazafelé és az éppen zajló szüretre gondolt. Vajon sikerül az összes szőlőt időben leszüretelni és lepalackozni? Beválik az új nőies termék vonal és sikerül a palackos szegmens súlyát növelni a Nyilas Pincészet értékesítésében? Milyen úton haladjon tovább a családi pincészet? A mátrai borvidéken nem alakult ki az a fajta együttműködés a helyi pincészetek között, mint amilyenek más konkurens régiókban. Tudta, hogy ha sikeresen szeretné felvenni a versenyt a minőségi palackozott borok közt egy országosan ismert erős márkát kell felépíteni. De mégis hogyan? A pincészet az elmúlt években számos innovatív ötlettel állt elő, hosszú idő után először megjelent egy új borcsaláddal, a horoszkópos borokkal és rendre képviselteti magát a legnagyobb hazai borfesztiválokon. Komoly áttörést azonban egyik ötlet sem hozott. Mit tehet a családi vállalkozás egy ilyen helyzetben? Ezek a kérdések a szüret közeledtével mindig aktuálisak, hiszen hamarosan dönteni kell a jövő évi szőlőtelepítésekről, valamint arról, hogy szőlőt szánják palackos és melyiket folyóbornak. Az eddigi főleg az export által vezérelt folyóborok helyett lehetséges-e egy önálló, mátrai bormárka kialakítása? A tél közeledtével időszerű lesz az új szőlőfajták telepítése is. A megfelelő fajtájú szőlőtőkék telepítésének kérdése több évre meghatározhatja a borászat jövedelmezőségét, hiszen ha sikerül megtalálni azt a szőlőt, amely 2-3 év múlva trendivé válik a piacon, jelentősen lehet az értékesítés számait növelni.
A MAGYARORSZÁGI BORÁSZAT HELYZETE Hazánk jelenleg mintegy 70.000 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amely jelenleg 22 borvidékbe sorolható. Az ország méreteihez képest, ez viszonylag nagy számnak tűnik, pld a Balaton körül 6 különböző borvidék húzódik. Sokan azt gondolják, túlzottan elaprózott a dolog, hiszen néhány száz hektáros is van köztük, pld. Mór, Somló, Pannonhalma, de a legnagyobb Kunsági már 20.000 hektár fölötti. Mindenesetre a borvidékek szétválasztása, lehatárolása, több évszázad alatt fejlődött ki, a közös hagyományok, piaci viszonyok, a szőlőfajták, művelési hagyományok és persze a közös földrajzi adottságok mentén.1 A hazai borvidéke nagy száma jól szemlélteti, hogy Magyarország borföldrajzi és bortörténeti szempontból rendkívül sokszínű és változatos, néha 10-20 km-es körön belül, sőt még egy hegyoldalon belül is homlok egyenesen eltérő adottságokat, talajadottságokat lelhetünk. Vannak azonban általánosságban elfogadott jellemzők, amelyeket azért rá lehet húzni az egyes borvidékekre. Ilyen pld, hogy Villány, Szekszárd, Sopron, Eger vörösboráról nevezetes, mivel ezeken a helyeken a kékszőlő több, mint a fehér. A Kunságira mondhatjuk, hogy homoki, a Somlóira, Badacsonyira jellemző a vulkanikus aljkőzet miatt az ásványos, karakteres íz. A világhírű Tokaj pedig az aszúkészítés
1
Bor-neked.hu (2013a)
2
legfontosabb helye, különleges talajának és éghajlatának köszönhetően. Egyszóval mindegyiknek van saját karaktere, jellemző bora, esetleg jellegzetes hagyománya, technológiája.2 Évente megközelítőleg 3,5 millió hl bort termelnek hazánkban, melynek 70 százaléka a belföldi piacra kerül. Az exportált mennyiség az 1990-es évek közepe óta folyamatosan csökken, ezen a tendencián az Európai Unióhoz való csatlakozás nem segített. A termelés birtokszerkezete elaprózott, megközelítőleg 130 000 termelő van az ágazatban, ebből 12 000 gazdálkodó szervezet, az átlagos birtokméret 0,3 hektár. A 20 000 hektoliteres termelt mennyiség fölött csak néhány vállalat található, akik gyengébb minőségű borokat állítanak elő, ám ők adják a teljes mennyiség 75 százalékát. A megtermelt bor közel fele tartozik a minőségi kategóriába, ennek jelentős részét 10 és 200 hektár közötti területtel rendelkező közepes borászatok termelik. 3 Az iparági versenyt tekintve több irányból érik kihívások a kis családi vállalkozásokat. Egyrészt számos régióban nem alakult ki a régió hírnevét erősítő együttműködés, a kis helyi borászatok egymás kárára, vívnak élet-halál küzdelmet. A külföldi, elsősorban az Újvilágból (Kaliforniából, Chiléből) érkező borok jelentős kihívást jelentenek a magasabb előállítási költségű hazai szereplőket. Míg az ár tekintetében az amerikai, a minőség irányából az európai borok (francia, spanyol, olasz) mozgatják a hazai piacot.
MÁTRAI BORVIDÉK A Mátrai borvidék Észak-Magyarországon Heves megyében a Mátravidék agroökológiai körzetben alakult ki. A mátrai borvidék a maga 6857 hektárjával Magyarország legnagyobb hegyvidéki kiterjedésű bortermelő területe. A szőlőültetvények a kelet-nyugati irányban húzódó, 1000 méter magasságig felnyúló Mátra-hegység lábánál, annak hegyelőtéri lejtőin, szelíd lankáin, s részben az azok előtti sík területeken helyezkednek el. A talaj és az éghajlat különleges adottságai kedvező klímát nyújtanak a szőlőműveléshez. A borvidék peremtájon, két nagy tájegység, az Északi-középhegység és az Alföld határán fekszik. Nem véletlen a szlogen sem, „ahol a hegy és a Nap találkozik” A szőlészetnek és borászatnak évszázados hagyománya van a Mátra lábánál. A borászattal foglalkozó településeinek a száma 22 (Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta). A borvidék megközelíthető az M3-as autópályán, a 3-as, a 30-as és a 24-es főutakon. A térségben jelentős a szőlészeti és borászati képzés is melynek jelenleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola ad otthon. A borvidék elsősorban fehér boraival (Rizlingszilváni, Ottonel Muskotály, Chardonnay, Olaszrizling, Szürkebarát stb.) vált ismertté. Ezen a borvidéken a szőlőfajták jellegzetes illat-, íz-, aromaanyagai jól érvényesülnek a borban, nem nyomja el, nem uralja a tájjelleg. A borvidék fő fajtájának, az Olaszrizlingnek jól érvényesül finom rezedára emlékeztető illata. A kedvezőbb fekvésű dűlőkben az illat mellett a kesernyés íz, a teltség, a savak harmóniája igazán kellemes italt adó fajtává teszik az Olasz rizlinget. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint kiváló minőségű borokat terem a borvidéken a Szürkebarát. Ez a fajta lehet a jövőben a borvidék másik "zászlós" fajtája. A vörösborok inkább friss gyümölcsillatukkal és zamatukkal tűnnek fel, a vastag, nehéz vörösborok ritkán teremnek. 2 3
Bor-neked.hu (2013a) Balogh-Lapinskas (2010)
3
A borvidék a Mátrai Hegyközséghez tartozik, melynek elnöke a Nyilas Pincészet alapítója és szakmai vezetője Dr. Nyilas János. A hatályos előírások alapján a tőkehelyek száma nem lehet kevesebb, hektáronként 3500 tőkénél. Ugyancsak az előírásoknak köszönhetően a szerkezetátalakítások során kialakítható sortávolságnak 1 és 3.2 méter közöttinek kell lennie. A borvidék fejlődését jól mutatja, hogy az elmúlt években az összterület mintegy 3%-a, 160-180 hektár újult meg. Az új telepítések során főleg a fehér, illatosabb szőlőfajtákat helyezik előtérbe a gazdálkodók.
SZŐLŐTŐKÉTŐL A POHÁR BORIG A borászat ellátási lánca négy, jól elkülöníthető részből áll: szőlőtermelés és feldolgozás (1), bor tárolása és érlelése (2), bor palackozása (3), valamint a már megérlelt bor értékesítése (4). 1. A borkészítés folyamata a szőlőtermelésnél kezdődik és magába foglalja a szőlőállomány gondozását, öntözését, metszését, permetezését, valamint szüretelését. A leszüretelt szőlőt feldolgozzák, először lepréselik, azaz a levét elkülönítik a szőlő többi részétől, a törkölytől. Az így keletkezett must elkezd alkohollá erjedni. Ez, az úgynevezett újbor még igencsak zavaros, üledékes, csak idővel tisztul ki és ekkor alakul ki a bor végleges íze, zamata. A szőlő, valamint eljárás típusától függően különböző borfajták (rosé, cuvée stb.) alakulnak ki. 2. A bor készítés második lépése a bor tárolásához köthető. Az iparág jellegzetessége a készletek magas aránya, hiszen a termék gyakran csak több évekkel a szüretelés után nyeri el végleges zamatát. Ez alatt az idő alatt a bort hűvös, pincékben – általában – tölgyfahordókban kerül sor. 3. A hordókban tárolt bort az értékesítés előtt palackozzák. Ekkor látják el az értékesítéshez szükséges címkékkel a palackokat. A palackozás kapcsán fontos, hogy a palackok légmentesen zárjanak, megtartva a palackba zárt bor magas minőségét. A legjobb minőségű dugók parafából készülnek. Ezek jóval drágábbak a fémzáras vagy műanyag dugós megoldásoknál. 4. A borászat ellátási láncának negyedik és egyben utolsó lépését az értékesítés jelenti. Az értékesítés történhet borászati nagykereskedőkön, kiskereskedelmi egységeken keresztül, valamint közvetlenül a pincészetben is.
NYILAS PINCÉSZET A Nyilas Oincészetet 1995-ben alapította meg Nyilas Ilona és édesapja Nyilas János. A pincészetet megtestesítő Solybor Kft jelenleg 230 hektáron gazdálkodik Gyöngyössolymos térségében. A családban főleg a szőlőtermesztésnek van hagyománya, de mindig volt egy kevés bor a nagyapák pincéjében is. Nyilas Ilona édesapjával, dr. Nyilas Jánossal - aki főleg a szőlészet és a műszaki munkák irányítója-, közösen hoz meg minden, a cég életében fontos döntést. Párja, Salga Zoltán a vállalkozás kereskedelmi, hivatali ügyeinek koordinálója. A vállalkozás borásza Babiczki László, aki fiatal pályakezdőként is tökéletesen oldja meg egy ilyen közepesnél nagyobb borászati üzem irányítását. A boraik minősége nagyon sokat javult munkájának köszönhetően. A térség legmeghatározóbb borászatává válva szeretnék szakmailag, technikailag is a legjobbat megvalósítani.
4
Ezt a célt a Nyilas Pincészet eredetileg a családtagok vezetésével szerette volna elérni. Közel két évtizedes működése során a Pincészet végig családi kézben maradt, és a vezetési-szervezési feladatokat is a Nyilas család tagjai végezték. Különböző feladatokat természetesen a családon kívüli szakemberekre bíztak, ilyen például Szendei Gergő, aki korábban a Tokaj Kereskedőháznál, valamint a Lidl-nél szerzett jelentős tapasztalatokat és jelenleg a kereskedelemmel foglalkozik. Az elmúlt időszakban azonban már voltak rövidebb periódusok, amikor a felgyülemlett munka álmatlan éjszakákat hozott Nyilas családnak. Ez a probléma egyébként a családi kupaktanácsokon is felmerült, és mindenkinek megvan a saját elképzelése a vállalkozás jövőbeli működéséről, illetve a vezetőségi kérdésekről. Van, aki szerint a további terjeszkedés egyik akadálya éppen az, hogy a menedzsment túlterhelt, és kevés ideje van a stratégiai kérdésekkel foglalkozni. A Nyilas Pincészetnél jelenleg 35 fő dolgozik egész évben. A szüret és más idénymunka idején tovább 30-35 alkalmi munkavállalóval, napszámossal bővül a vállalat. Az alkalmazottakhoz kapcsolódó adminisztratív kérdésekkel (mint például a bérezés) a nagymama, Nyilas Jánosné foglalkozik. Az alkalmazottak száma dinamikusan növekedett az elmúlt közel húsz évben. Nyilasék szerint azonban a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása közel sem egyszerű feladat. A cégnél állandó alkalmazásban álló 35 dolgozó közül 10-15 főről elmondható, hogy már régóta a Kft-nél dolgoznak, és emiatt teljesen elkötelezettek a cég sikerének irányában. Ezek az alkalmazottak már több mint egy évtizede lojálisak a családi borászathoz. A vállalat számára jelentős kihívás ezen alkalmazottak informatikai és üzleti viteli továbbképzése. Az informatikai ismeretek hiányából fakadóan például a mai napig a borászat működéséhez köthető számos fontos adat kockás lapon rögzül, mely hátráltatja a munkatársak közti gyors és egyértelmű kommunikációt. A cég a jövőben tervezi egy középvezetői szint bevezetését, melynek tagjai főleg ebből a lojális körből kerülhetnek ki. Komolyabb problémát jelent azonban az alkalmi munkaerő kérdése. Az idénymunkák idején a dolgozók száma esetenként akár a duplájára is megnőhet. Ez természetesen befolyásolja a cég mindennapi működését, és a szervezési feladatok megnövekedése komoly kihívás elé állítja Nyilasékat. A helyzetet némileg enyhíti, hogy a napszámosok között vannak visszatérő emberek, akik már sok éve megbízhatóan támogatják a Kft-t a szüretek alatt, és ők be tudnak segíteni a többi alkalmi munkás koordinásában. Sok napszámos nem mindig ilyen tapasztalt, és előfordul, hogy relatíve kevés ismeretük van az elvégzendő munkákkal kapcsolatban. Ilyenkor tapasztaltabb társaik on-the-job képzik őket, ám ez a megoldás közel sem optimális. A Nyilas család megbeszélésein több ötlet is felmerült a helyzet kezelésére. Ilyen volt például egy napszámos közösség kialakítása, melynek tagjai egész évben a Solybor Kft alkalmazásában állnának. Azokban az időszakokban, amikor épp nincs szükség a munkájukra, a Kft a napszámosokat más cégekhez közvetítené ki. A munkaerő-közvetítésben való tapasztalatlanság illetve a vélhetően magas jogi-, adminisztrációs és munkaerőköltségek miatt pincészet vezetői egyelőre elvetették ezt az ötletet, de a napszámosok ügyének rendezése a jövőben még fontos lehet. A vállalat árbevétele 2012-ben 361 millió, adózott eredménye pedig 64 millió forint volt. Az elmúlt évekre vonatkozó eredménykimutatás a mellékletben található.
5
400 000 361 368 350 000
331 798 277 420
300 000
265 427
250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 2009
2010
2011
2012
1. ábra: Árbevétel alakulása Forrás: e-beszamolo.hu (2013)
A pincészet a borászat ellátási láncát tekintve hagyományosan a szőlészet és borfeldolgozás területén erős, de napjainkra már mind a négy területen jelen van a szőlészettől a már elkészített bor értékesítéséig.
Szőlészet A pincészet jelenleg 230 hektáron rendelkezik szőlőtőkével. Ez a szám minden évben 15-20 hektárral bővül a folyamatos megújulás és növekedés jegyében. A pincészet, Bodor László vezetésével műveli szőlő területét. A területek kezelése, talajmunkája növényvédelme és szüretelése egész évben leköti a vállalat erőforrásait. A saját tulajdonban lévő földek mellett a vállalat mintegy 100 hektár integrált területen folytat bérművelést. A pincészet tervei között szerepel, hogy a 2016-ig terjedő időszakban az ültetvények 90%-át megújítja, újratelepítik. A telepítések során, inkább a borvidéki adottságoknak és a szőlő igényeinek megfelelően, valamint a piaci igények és trendekkel párhuzamosan jelennének meg az új szőlőfajták. A család így főként illatos (Irsai Olivér, muskotályos fajták), valamint hagyományos mátrai (szürkebarát, olaszrizling) szőlőfajtákat telepít. A pincészet központja a korábbi gyöngyössolymosi TSZ terül el. A több épületből álló telepen különkülön helyezkednek el a bor tárolására szolgáló acéltartályok, a palackozó gépsor, valamint a palack raktár. Az üzem területén lehetőség van látogatóközpont kialakítására is. A szüret során a szőlőt kézzel és géppel szedik, melynek aránya 60-40% a gép szüret javára. A későbbiekben a pincészet ezt az arányt tovább szeretnék növelni, hiszen céljuk a szüret teljes gépesítése. A pincészet a borkészítés során az úgynevezett reduktív technológiát alkalmazza. A reduktív technológia lényege, hogy a bort a levegőtől elzártan, oxigénmentesen acéltartályokban érlelve dolgozza fel.
6
Termékek A pincészet az elkészített borokat jelenleg folyóbor (lédig bor) és palackos bor formájában értékesíti. A volument tekintve két szegmens egymáshoz viszonyított arány 95 és 5 százalék a folyóborok javára. A pincészet 2012-ben 10 387 hektoliter bort értékesített és ebből csupán 389 hektoliter volt a palackos bor (2. ábra).
Év
Összes borkészlet (hl)
Palackozott készlet (hl)
2008
12739,56
355,25
2009
12466,00
419,10
2010
11224,61
383,26
2011
10254,55
403,81
2012
10387,50
389,25
2013 (első félév)
12200,85
172,57
2. ábra: Palackozott borkészlet aránya Forrás: Nyilas Pincészet (2013)
Folyóbor A folyó bor, vagy ahogy a vendéglátósok nevezik, a mindennapok bora a legdominánsabb terméke a pincészetnek. A folyó, vagy lédig bor önköltségét tekintve csupán anyagköltséget (100-150 Ft), a technológia, valamint munka költségét tartalmazza (55 Ft). Mindez egy liter esetében megközelítőleg 400 Ft-ot tesz ki. Az értékesítés során kiajánlott ár fajtafüggő, 65 euro cent és 1.1 euró között van az egyes fajták esetében. A vállalat az euró forint árfolyamot mindig a szerződéskötés napi MNB árfolyamon számolja. Az exportra termelt bort általában speciális, erre a célra kialakított tartályokban viszik el a pincészettől és azt külföldön, a külföldi pincészet márkája alatt palackozzák. Ennek a palackozásnak két alapesete lehetséges: 1. ugyanazt a Magyarországon feldolgozott bort palackozzák és értékesítik; 2. a magyar borok speciális íz világát kihasználva, más borokkal összekeverik és cuvée-ként tovább értékesítik. Ez esetben a hazai bor mint minőség javító elem jelenik meg a bor újrafeldolgozásakor. A célpiacok tekintetében a Nyilas Pincészet által előállított folyóbor jelentős hányada külföldre kerül. A folyóbor teljes értékesítésének 60%-a Európai Uniós tagországba, 10%-a pedig a tengerentúlra, elsősorban az USA-ba kerül. A folyóbor-értékesítés nagyobb része tehát, mintegy 70%-a export. Kanada, Olaszország, Németország, Csehország, Szlovákia), USA, valamint Kína számít a vállalat legjelentősebb export piacának.
7
Palackozott bor A termékportfolió kisebbik részét a palackozott bor alkotja. Egy palack bor előállításának a költségét az 3. ábra mutatja. 700 600 80 500
Palack
30 8 10 50
400
Dugó Kapszula Címke
300
Technológia, munkaerő 200
Bor
400
100 0 3. ábra: Egy palackra jutó költségek Forrás: Nyilas Pincészet (2013)
Amennyiben egy palack bor önköltségét tekintjük, a legjelentősebb költségtételt a bor (400 Ft) adja. A második legjelentősebb költség a palack költsége (80Ft). A dugó, kapszula valamint a címke költsége 48 Ft-ot tesz ki, míg a technológia és a munkaerő költsége csupán 50 Ft egy palack esetében. Az elmúlt 18 évben a Nyilas család a palackos bor előállításába is belekóstolt. Eddigi működése során három borcsaláddal jött ki a piacra.
Szász Endre borsor: A pincészet első saját borcsaládja 11 féle (olasz rizling, chardonnay, szürkebarát, savignon blanc, muscat ottonel, tramini, cabernet rose, cabernet savignon, cabernet franc, kékfrankos és cuvée) borból állt. A palackok címkéjét a világhírű tervezőművész Szász Endre készítette el. A sorban megjelenített 11 különböző palack a pincészet által készített borok változatosságát jól reprezentálta. A palackok ára fajtánként különböző, 800 és 1000 Ft között mozog. Horoszkópos borsor: Ezt a borcsaládot egy spontán ötlet ihlette, miszerint a borok és a csillagjegyek több ponton is hasonlítanak. A pincészet által palackozott 12 féle borhoz egy-egy csillagjegy tartozott. A borászat a horoszkópos borok palackját 1000 Ft-os áron értékesíti a partnerei számára. Nőies borok: A pincészet legújabb borcsaládját a nőies borok alkotják. A borok célcsoportját olyan közepes- és magas jövedelmű nők alkotják, akik tudatos borfogyasztók. A bor várható értékesítési ára 1200 Ft körül lesz.
8
A Leányka maga a visszafogott kaland. Tökéletes társ a hangulatos vidéki hétvégékhez és kiadós nevetésekhez az esti kártya partikon. Az Irsai Olivér a szeszélyes szabadszellem. Húszévesen a hátizsákjába pakolja a világot, negyvenesen új ajtókat nyitogat, hatvan évesen mezítláb táncol a homokban. A Muscat Ottonel nem lép ki az utcára, amíg nem tökéletes a külseje. Ő még a szandálzoknit is sikkesen viseli. Le az előítéletekkel: a csinos nők okosak is! A Cabernet Sauvignon komolyan veszi az életet és az élet is őt. Fél kezében a gyerek, másikban az okostelefon, hiszen még egy karrier sem épült fel magától. A Kékfrankos a végtelen ártatlanság maga: kezdő bájába belehabarodik minden fiú és lány. Fiatalság, bolondság és még több szempilla rebesgető útkeresés.
Értékesítési csatornák Az értékesítési csatornák tekintetében közvetett és közvetlen csatornákat különböztethetünk meg. Az értékesített legnagyobb hányada nagykereskedőkön keresztül történik mind a lédig, mind a palackos szegmensben. A pincészet kereskedelmi pozíciói elsősorban heves megyére terjednek ki. Az arányokat tekintve az értékesítés 50%-a helyi vendéglátóhelyeken, 30%-a ital nagykereskedéseken, 20% pedig kiskereskedelmi egységekben történik.
Helyi kereskedők: A Solybor jelen van a gyöngyösi, káli, farkasmályi, markazi, gyöngyöstarjáni nagykereskedőknél. A helyi nagykereskedők palettáján a Nyilas Pincészet nagy kiszerelésű pet palackokkal és minőségi palackozott borokkal egyaránt jelen van. Éttermek: Az elmúlt időszakban a pincészet számos megkeresést kapott helyi éttermektől. Az éttermek irányába történő értékesítés jelenleg ad hoc jellegű, főleg a személyes kapcsolatok mentén alakul, fejlődik. Több pesti étterem egy-egy borászati kiállításon szerzett tapasztalatai alapján vette fel a kapcsolatot a pincészettel Országos nagykereskedők: A Nyilas borok értékesítésében az igazi áttörést az országos nagykereskedők kínálatában történő megjelenés. A borászat vezetői és az országos nagykereskedők (pl. Bortársaság, In vino veritas, Raiker) már zajlanak az egyeztetések. A fenti nagykereskedők szigorú feltételeket szabnak, a borászatoknak meg kell felelniük egy zárt kóstoláson, valamint üzembejáráson. A társaság kínálatába történő bekerülés nagy lendületet adna a vállalat prémium értékesítésének és egyfajta kapcsolatot jelentene a prémium éttermek irányába. Kiskereskedők: A gyöngyösi kiskereskedelmi egységeken kívül, a borászat borai jelen vannak Budapesten az éjjel-nappal működő Manna és a Roni ABC hálózatában. A kiskereskedőkkel kapcsolatos ártárgyaláson a fenti üzletek tulajdonosa jelentős alkuerővel rendelkezik. Saját borozó: A család Gyöngyös belvárosában, közvetlenül a piac mellett Salga Zoltán vezetésével egy borozót üzemeltet Solybor borozó néven. A hagyományos kis kocsma az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson, bővítésen ment keresztül. A család középtávú tervei között szerepel a borozó fiatalosítása, átpozícionálása is. A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítést erősíteni annak a látogatóközpontnak a terve, melyet a cég gyöngyössolymosi üzemében alakítana ki a pincészet. Itt a látogatók pincészet megtekintésén túl, a helyszínen kóstolhatnák végig a borászat palettáját.
9
HOGYAN TOVÁBB? Ilona Solymosi hegyről hazafelé tartó úton elhatározta, hogy a következő családi kupaktanácson felveti a kérdéseket, amely foglalkoztatják, hiszen tudja útelágazáshoz érkezett a pincészet. A legfontosabb kérdés, hogy a szüret végeztével mennyi bor kerüljön a palackba és mennyi menjen külföldre. Maradjon-e az alacsonyabb kategóriájú, elsődlegesen külföldön eladott folyóborok dominanciája, vagy váltson a pincészet a nagyobb hozzáadott értékű, gondosan feldolgozott és érlelt palackos borokra. Mindkét iránynak meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Előbbi egy nagy volumenű, de alacsonyabb margin-t jelentő szegmens, ahol a mátrai szőlő más neve alatt jelenik meg. Amennyiben a palackos borok kapnak nagyobb hangsúlyt meg kell határozni, hogy kinek, hol, mennyiért és hogyan lehet a mátrai családi pincészet borait értékesíteni. Az eddigi növekedés során a családi vállalkozás jól állta a sarat, de az országos hírnév még messze van. Ehhez a szervezeti működés hatékonyságát is racionalizálni kell. Hiszen hiába minden jó ötlet, ha a szervezet nem képes véghezvinni a változásokat. A pincészet versenyképességének záloga nem csak a szervezeti kérdések megoldásában rejlik. Egy mátrai családi vállalkozás még kevés ahhoz, hogy a mátrai borvidék márkáját kialakítsa és beemelje a legismertebbek közé. Nehéz feladatok, súlyos kérdések, de Ilona egy erős jövőképpel rendelkező, határozott vezető. Ekkor egy mély levegőt vett és tovább sétált hazafelé.
10
MELLÉKLETEK
11
Családtagok Nyilas Ilona: Agrárközgazdász, szőlész, borász, anyuka. Empátiája, ösztönös női megérzései kiegészítik szakértelmét, amellyel vezeti a borászatot és a cég pénzügyeit. Dr. Nyilas János: A pincészet alapítója, nagypapa. Több évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkező borász szakember, a Mátrai Hegyközség elnöke. Elsődlegesen a birtokokhoz köthető szőlészeti munkát irányítja, a borászat szakmaiságának egyik meghatározó alakja. Dr. Nyilas Jánosné: A személyzeti és bérezési kérdésekkel foglalkozó nagymama. Állandó jelenlétével összetartja a családot, nincs ebédidő az ő főztje nélkül. Salga Zoltán: Kereskedelmi vezető és koordinátor, a pincészet tulajdonában lévő borozó vezetője. A jövedéki és szabályozási kérdések szakértője. Bodor László: a szőlőművelést és az egyéb gépi munkákat végző műszaki ágazat vezetője. Rendkívüli szervező képességével az évek során számos ponton optimalizálta már a munkavégzést. Bodor Nóra: Fiatalos lendületével, máris szerepet tölt be a borok ízlés világának megválasztásában. A közgáz nemzetközi gazdálkodási szak után, marketing mesterszakot hallgat, mellette szőlész-borász kurzust is végez. Jövőjét a borok, pezsgők világában képzeli el. Babiczki László: ifjú borászként ő vezényli le az évi 2000 t szőlőtermés feldolgozását, a borászati munkák végrehajtását. Szakmai célja, hogy magas minőségű szőlőből a kor innovatív borászati lehetőségeivel élve harmonikus borokat készítsen.
Export és belföldi volumen megoszlása 2008-2011 (hl) Év Összes volumen (hl) 2008 12 740 2009 12 466 2010 11 225 2011 10 255 2012 10 388
Belföldre (hl) 11 019 9 093 6 917 8 234 8 666
12
Külföldre (hl) 1 721 3 373 4 308 2 020 1 721
Eredménykimutatás (2011-2012) Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevétel Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI EREDMÉNY Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Borcsaládok
13
-
2012 361 368 31 048 50 815 255 618 68 255 21 556 17 436 80 366 15 009 65 357 66 812 64 680 24 680
2011 277 420 123 739 37 843 303 025 64 833 26 866 19 191 25 087 23 643 1 444 1 444 1 334 1 333
Mátrai borvidék elhelyezkedése
Mátrai borvidék hegyközségei
14
Legnagyobb területű szőlőfajták a mátrai borvidéken Fehérborszőlő-fajták 1.
Rizlingszilváni
856 ha
2.
Ottonel Muskotály
455 ha
3.
Chardonnay
432 ha
4.
Olaszrizling
385 ha
5.
Szürkebarát
365 ha
6.
Leányka
251 ha
7.
Tramini
240 ha
8.
Sárga Muskotály
52 ha
9.
Sauvignon
49 ha
Vörösborszőlő-fajták 1.
Kékfrankos
421 ha
2.
Zweigelt
401ha
3.
Cabernet Sauvignon
156 ha
4.
Cabernet Franc
65 ha
15
Szüreti átlagok (2006-2012) ÉV
Megnevezés Szőlőterület (ha) Termés (t) Termésátlag (t/ha)
2006
2007
2008
2009
2010
7 956
7 854
7 025
7 015
7 015
55 692
58 905
71 655
57 523
7,0
7,5
10,2
8,2
34 374 4,9
2011 6 857 52 113 7,6
2012 6 857 48 685 7,1
Felvásárlási árak Mátraalján Fajta Chardonnay Cserszegi Fűszeres Irsay Olivér Ottonel Muskotály Olasz rizling Rizlingszilváni Szürkebarát Zenit Fehér átlag Zweigelt Kékfrankos Caberner Sauvignon Kék átlag
1998 48-52 31-35 40-46 42-50 31-36 28-34 40-48 34-40 28-52 48-55 50-56 67-75 48-75
2005 48-50 40-47 43-47 44-50 36-40 30-40 60-70 34-42 30-70 42-45 45-50 55-60 42-60
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 50-66 75-85 50-66 35-55 75-85 95-110 110-130 55-60 80-90 50-70 40-50 80-85 85-100 100-120 50-62 70-80 65-75 45-60 100-115 130-150 140-160 52-62 80-85 55-75 35-55 80-90 85-115 110-130 42-48 65-70 44-50 30-45 70-80 85-95 100-110 40-46 65-70 44-50 30-45 65-75 80-90 100-110 70-90 85-100 75-86 40-71 85-100 100-130 120-130 45-52 70-80 65-80 34-50 75-85 85-90 100-110 40-90 65-100 44-86 30-60 75-115 85-150 100-160 45-52 55-60 45-52 30-45 75-85 75-85 90-100 50-60 65-72 42-60 32-45 80-85 80-90 100-110 55-70 65-75 44-60 35-48 85-100 85-110 110-120 45-70 55-75 42-60 30-48 75-100 75-110 90-120
Árbevétel megoszlása 2008-2012 (eFt) Év 2012 2011 2010 2009 2008
Összes árbevétel 361 368 277 420 265 427 331 798 367 899
Belföldről
Külföldről
301 484 222 766 163 560 242 012 318 181
59 884 54 654 101 867 89 786 49 718
16
Export értékesítés aránya 16,6% 19,7% 38,4% 27,1% 13,5%
