Nyersfordítás! Dominique Strauss-Kahn úr vezérigazgató
Budapest, 2009. szeptember 16.
Nemzetközi Valutaalap Washington, DC, 20431 U.S.A.
Tisztelt Strauss-Kahn úr! 1. A magyar gazdaság súlyos recessziót él át, melynek alapját részben a globális pénzügyi válság és az abból származó gazdasági visszaesés képezi. A gazdasági tevékenység 7,5%-kal csökkent 2009 második negyedévében az előző év hasonló időszakával összehasonlítva, míg a munkanélküliség a május-júliusi időszakban megközelítette a 10%-ot. Ugyanakkor, a jelenlegi mutatók a gazdasági visszaesés ütemének lassulására utalnak. A konjunktúra fordulata várhatóan 2010 első negyedében következik be. A külső finanszírozási feszültségek jelentős mértékben enyhültek, ami júliusban 5 éves futamidejű 1 milliárd euró értékű eurókötvény kibocsátását tette lehetővé a kormány számára. 2. A nehéz, kedvezőtlen gazdasági környezetben is tartjuk magunkat a készenléti hitelmegállapodás alapján vállalt kötelezettségeinkhez (lásd 1. és 2. táblázat).
•
A 2009. június végi állapot szerint az összes mennyiségi követelményt teljesítettük. Ezenkívül, az infláció a programban egyeztetett belső sávon belül maradt június végén. Mindazonáltal, az államadósságra vonatkozó indikatív célkitűzés (amely az EU-tól származó programfinanszírozást nem foglalja magában) nem valósult meg, mivel a kormányzat piaci hitelfelvétele átmenetileg megemelkedett, tekintettel arra, hogy az EU által a fizetésimérleg-pozíció javításához nyújtott (eredetileg június végére tervezett) hitel harmadik részlete csak július 6-án folyt be.
•
A változatlanul fennálló strukturális követelményekkel összhangban, a Pénzügyi Stabilitási Albizottság – amely az állami tőke- vagy refinanszírozási támogatásban részesült bankok pénzügyi egyensúlyát és stresszel szembeni ellenálló képességét kíséri figyelemmel – folytatja tevékenységét és konzultál munkaprogramjáról a Valutaalap szakértőivel (19. szakasz).
3. E teljesítmény alapján kérjük a készenléti hitelmegállapodás szerinti harmadik felülvizsgálat lezárását. Tekintettel a globális pénzügyi helyzet, valamint a kilátások még mindig jelentős bizonytalanságára, kérjük a készenléti hitelmegállapodás hat hónappal történő meghosszabbítását is 2010. október 5-éig. A meghosszabbított program felöleli az országgyűlési választási időszakot és az új kormány hivatalba lépését. A meghosszabbított
2 időszakban folytatandó gazdaságpolitika a jelenlegi program célkitűzéseivel összhangban halad tovább. Mivel – részben az SDR-allokációnak köszönhetően1 – az ország devizatartalékai megnövekedtek, a harmadik felülvizsgálat lezárását követően 50 millió SDR folyósítását kérjük. Kérjük továbbá a készenléti hitelmegállapodás fennmaradó összegének (2,901 milliárd SDR) átütemezését és négy egyenlő részletben történő folyósítását a meghosszabbított program hátralévő időszakában. 4. Kérjük a nettó devizatartalékra vonatkozó teljesítménykritérium módosítását oly módon, hogy a 2009. szeptember végi állapot szerinti devizatartalék-növekedést megőrizzük. A kvantitatív teljesítménykritériumokat 2009. december végéig a 2. táblázat és a Technikai Megállapodás tartalmazza, melyeket csatolunk a Szándéklevélhez. A strukturális követelményeket a 3. táblázat tartalmazza. A program negyedik felülvizsgálatára 2009. november 15-e után, az ötödik felülvizsgálatra pedig 2010. február 15-e után kerül sor. 5. Véleményünk szerint a 2008. november 4-én és 2009. március 12-én kelt Szándéklevelekben, valamint a 2009. június 11-én kelt és a jelenlegi Szándéklevélben megállapított elvek és követelmények megfelelően segítik gazdasági programunk célkitűzéseinek megvalósítását, ugyanakkor a Kormány készen áll további intézkedések megtételére is, amennyiben azt az említett célok elérése szükségessé teszi. Az IMFmegállapodások esetében szokásos módon egyeztetni fogunk az IMF-fel, mielőtt változtatnánk az itt felsorolt intézkedéseken, vagy új, a programcéloktól esetleg eltérő intézkedéseket fogadnánk el, és ellátjuk az IMF-et a program ellenőrzéséhez, illetve figyelemmel kíséréséhez szükséges információkkal. A 2009. és 2010. évi makrogazdasági keretek 6. A gazdaság lényegében a második felülvizsgálat során előre jelzett módon fejlődött. A reál-GDP második negyedévi 7,5%-os zsugorodása (év/év) megfelelt a várakozásoknak. Az “Út a Munkához” program – a hosszabb ideje munkanélküliek számára munkalehetőséget teremtő rendszer – időlegesen lelassította a munkanélküliség növekedését, de a különösen a gépjárműeladások visszaesésének köszönhető gyenge kiskereskedelmi forgalom a lakossági reálfogyasztás valamivel nagyobb mértékű visszaesését valószínűsíti. A belföldi hitelezési feltételek továbbra is szigorúak, mivel az alacsonyabb hitelkamatokat ellensúlyozza a restriktívebb hitelezési politika. Az export valószínűleg nőni fog a közeljövőben, de a belföldi kereslet várhatóan csak a következő év második felében élénkül meg újra. Összegezve, a reál-GDP várhatóan 6,7%-kal csökken ebben az évben és további 0,9%-kal 2010-ben. Ezek az előrejelzések nem változtak a második felülvizsgálat óta. 1
Magyarország 2009. augusztus 28-án 770 millió SDR összegű allokációban részesült, és további 221 millió SDR összegű allokációban 2009. szeptember 9-én. Ezek az allokációk az IMF 250 milliárd dolláros általános allokációjához kapcsolódnak, melyet egy speciális egyszeri -21,5 milliárd SDR összegű –allokáció egészít ki az IMF-alapokmány negyedik módosítása alapján.
3 7. A fogyasztói árak 2009-ben előreláthatólag 4,5%-kal emelkednek (ugyancsak változatlan előrejelzés a második felülvizsgálathoz képest). A júliusi áfaemelés inflációra gyakorolt kezdeti hatása gyengébbnek bizonyult a vártnál, és a forintárfolyam is erősödött valamelyest. Mindazonáltal, ezeket a hatásokat némileg ellensúlyozzák a kissé magasabb alapanyagárak és a szűkebb kibocsátási rés, ami a potenciális növekedés lefelé módosítására vezethető vissza. 2010-ben az átlagos infláció az előrejelzések szerint 4,1% lesz, figyelembe véve a 2009. május közepén jóváhagyott és 2010. január 1-jén hatályba lépő jövedékiadóemelést is. 8. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan a 2008. évi 8,4%-ról a GDP 2,9%-ára csökken 2009-ben, azaz a második felülvizsgálat idején előre jelzettnél némileg nagyobb mértékben, illetve a belföldi kereslet visszaesésének a vártat kissé meghaladó mértékének köszönhetően. 2010-ben a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan szerény növekedést mutat. Noha az export volumene valószínűleg nőni fog a főbb kereskedelmi partnereink megnövekedő kereslete következtében, és előreláthatólag az import volumene is csak kisebb mértékben nő, e tényezők együttes hatását semlegesíthetik a magasabb olajárak és az 2009 első feléhez képest felértékelődő reálárfolyam következtében romló cserearányok. 9. A külső finanszírozás feltételei a kedvező globális fejleményekkel összhangban javultak, s ez lehetővé tette, hogy a kormányzat 1 milliárd euró értékben 5 éves futamidővel eurókötvényt bocsásson ki júliusban. Ezenkívül, az elmúlt néhány hónapban a külföldi kézben lévő magyar állampapír-állomány is növekedett. A deviza-swap piacon tapasztalható feszültségek enyhültek, a nemzeti valuta árfolyama 270 forintra erősödött az euróval szemben, a pénzügyi piaci feszültségek márciusi tetőpontján mért 317 forintos árfolyamhoz képest. Az árfolyam volatilitása is jelentősen csökkent. A bankok nettó negatív pénzügyi kiáramlást éltek meg 2009 második negyedévében, részben azért, mert a magyarországi leánybankok anyavállalatai a 2008 negyedik negyedévében nyújtott rendkívüli likviditási támogatás bizonyos részét hazautalták. Előretekintve, az alacsonyabb folyó fizetésimérleghiány várhatóan csökkenteni fogja Magyarország külső finanszírozási igényét. A devizatartalékok vártnál magasabb szintre bővülése jelentős védelmet jelent a külső finanszírozás sokkszerű változásaival szemben, s ez lehetővé teszi, hogy a Készenléti Hitelmegállapodásból még esedékes részleteket egy meghosszabbított – 2010. októberéig terjedő – időszakra ütemezzük át. Költségvetési politika és strukturális államháztartási reformok 10. A program központi célkitűzése az, hogy megerősítse vállalt kötelezettségünket az állam rövid távú finanszírozási szükségleteinek megfékezésére, illetve azok hiteles módon történő csökkentésére középtávon. Ennek érdekében júniusban elfogadtuk és megkezdtük a jogosultságok, közszolgáltatások és adók átfogó reformcsomagjának végrehajtását (lásd június Szándéklevél 11. és 12. szakasz), amely a közkiadások tartós csökkentésére és a potenciális növekedés ösztönzésére irányul. A piaci várakozások jobb rögzítésével és azzal, hogy alkalom nyílt a kamatlábak óvatos csökkentésére, ezen intézkedések lehetővé tették
4 Magyarország számára, hogy teljes egészében kihasználja a globális pénzügyi feltételek folytatódó stabilizálódását. Középtávon a magasabb növekedés, alacsonyabb kamatlábak és erősebb strukturális költségvetési egyenleg együttesen fogják radikális csökkenő pályára állítani a GDP arányos adósságmutatót, s egyúttal fokozatosan teremtenek lehetőséget a túlzott adóteher csökkentésére. 11. 2009 első felében a központi kormányzati rendszer elsődleges egyenlege a programban meghatározott küszöbszint felett volt (teljesítménykritérium), mivel a központi költségvetési intézmények túlköltekezését és a vártnál magasabb kiadásokat a kötelező feladatokkal kapcsolatban időlegesen ellensúlyozták a vártnál alacsonyabb kiadások az EU által finanszírozott beruházások területén. Az EU-finanszírozás az év második felében automatikusan igazodik a várható kiadásokhoz, ezért a stabilitási tartalékból 50 milliárd forintot, az általános tartalékból pedig 13 milliárd forintot elkülönítettünk a fent említett kiadástúllépés fedezetéül. A bevételi oldalon, a beszedett adó tükrözte a gazdasági tevékenység visszaesését, a vártnál nagyobb mértékű jövedelemkieséssel a társasági adóban és a regisztrációs adóban. Ennek hatására a stabilitási tartalék fennmaradó 28 milliárd forintját befagyasztottuk. 12. Előre tekintve elkötelezettek vagyunk abban, hogy az államháztartás hiányát nem engedjük a GDP 3,9%-a fölé emelkedni (maastrichti definíció) 2009-ben. Noha az elsődleges egyenleg szeptember végi tervezett küszöbszintje valószínűleg teljesül (mennyiségi teljesítménykritérium), a december végére kitűzött célt e téren lefelé fogjuk módosítani, hogy figyelembe vegyük a vártnál alacsonyabb kamatkiadásokat. A 2009. év végi költségvetési célok továbbra is makrogazdasági és végrehajtási kockázatokkal terheltek, ezért háromlépcsős kockázatkezelési tervet dolgoztunk ki. Először, a további túlköltekezés elkerülése érdekében megerősítettük a szabályozókat: maradványtartási kötelezettség került bevezetésre; egy augusztus 26-án elfogadott új kormányrendelet értelmében a miniszterelnök kincstári biztosokat nevezett ki a költségvetési intézményekhez. A biztosok a pénzügyminiszter felhatalmazásával járnak el, beszámolnak azokról a kiadási kötelezettségvállalásokról, amelyek nem időszerűek vagy nincsenek összhangban az intézmény feladataival, s ennek eredményeként az ilyen kötelezettségvállalások halasztást szenvednek vagy törölni fogják azokat. A védelem második vonalát az eddig fel nem használt tartalékforrások alkotják, így a központi kormányzati tartalékok és meghatározott rendkívüli intézkedések, melyek mintegy 50 milliárd forintot tesznek ki. Harmadrészt, készen állunk további lépésekre is, amennyiben a program céljai veszélybe kerülnének. 13. Benyújtottuk az Országgyűlésnek a 2010. évi költségvetés tervezetét, melyben tükröződnek a júniusi Szándéklevélben (11. és 12. szakasz) bejelentett strukturális reformok. Összhangban a költségvetési felelősségvállalásról szóló törvénnyel, valamint az EU túlzott deficit eljárásának keretében tett saját kötelezettségvállalásunkkal, a költségvetési tervezet az államháztartás hiányának szerény mértékű – a GDP 3,9%-áról 3,8%-ára (maastrichti értelemben) – csökkenését írja elő. E cél elérése érdekében és ahogyan azt a második felülvizsgálat során előirányoztuk, konkrét intézkedéseket határoztunk meg az
5 önkormányzati feladatok csökkentésére és hatékonyságjavulás realizálására. Ezzel összefüggésben, nettó 80 milliárd forintos megtakarítást kívánunk elérni a teljes államháztartás szintjén. További mintegy 40 milliárd forintos megtakarítás származik a demográfiai változásokból eredő alacsonyabb oktatási kiadásokból, bizonyos díjak emeléséből és egyes támogatások módosításából. A költségvetési tervezet 40 milliárd forintos megtakarítást tartalmaz az állami vasúti közlekedés rendszerében is. E téren a párhuzamosságok kiküszöbölése (a vasútvonalak és távolsági buszjáratok között), a MÁV átalakítása, a célzottabb ártámogatások, a beszerzési eljárások, és a tulajdonosi ellenőrzés javítása nyújt lehetőséget a megtakarításra. Ezek az intézkedések középtávon jelentős megtakarítást fognak generálni. A költségvetési tervezet nem számol a nemzeti mezőgazdasági támogatás (júniusi Szándéklevél, 11. szakasz) tervezett csökkentésével, amely jelenleg alkotmánybírósági eljárás alatt áll. A bevételi oldalon a Országgyűlés által megszavazott új, értékalapú ingatlanadót a második felülvizsgálat során előirányzottnál nagyobb mértékben szűkítettük. Az ebből származó bevételkiesést a magasabb jövedéki adók ellensúlyozzák. A költségvetési tervezet konzervatív adóbevételi előrejelzésekre épül és magasabb nem adó jellegű bevételekre, melyek főbb forrásai: az új szélessávú engedély értékesítése, a magasabb kamatbevételek és az állami vállalatok további osztalékai. 14. A 2010. évi deficitcéllal kapcsolatos kockázatokat illetően a költségvetési tervezet megfelelő tartalékokat tartalmaz. A makrogazdasági kilátásokhoz kapcsolódó kockázatokon kívül a strukturális természetű intézkedések esetében a pénzügyi hatások pontos felmérése nehézségekbe ütközik, továbbá időszerű végrehajtásukat váratlan akadályok nehezíthetik. Ezenkívül a 2010 októberében esedékes helyhatósági választások potenciálisan jelentős kiadási feszültségeket kelthetnek, szándékainktól függetlenül is. E kockázatok mérséklésére a központi költségvetés tervezete számol azzal, hogy kénytelenek leszünk az önkormányzati szférában keletkező hiány ellentételezésére (mintegy a GDP 0,5 százalékáig), illetve a központi költségvetés megfelelő tartalékokat (a GDP 0,75 százalékát) tartalmaz a makrogazdasági és végrehajtási kockázatok fedezésére. 15. Újra megerősítjük szándékunkat, hogy a 2011. évi államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkentjük, amint azt az EU túlzott deficit eljárása előírja. További tartós kiadáscsökkentő lépések megtételét mérlegeljük az adott évben esedékes szja-sáv szélesítésből származó bevételkiesés ellensúlyozására. 16. Programunk lényeges részét képezi a költségvetési fegyelem megszilárdulását elősegítő intézményeknek a létrehozása.. A Költségvetési Tanács jelenleg toborozza magasan képzett szakemberekből közgazdasági részlegeibe a megfelelő személyzetet, és várakozásunk szerint a Tanács év végére teljes mértékben működőképes lesz (június végi Szándéklevél, 16. szakasz). A Tanács már kiadott egy értékelést a költségvetési kockázatokról és várhatóan közrebocsátja a 2010. évi költségvetés elemzését is, beleértve az annak alapjául szolgáló makrogazdasági előrejelzések vizsgálatát. Egyértelmű és transzparens eljárásokat fogunk kialakítani a Tanács és a kormányzat közötti információcserére és politikai párbeszédre vonatkozóan. A munka már megkezdődött a Költségvetési Tanáccsal és az Országgyűlés
6 Költségvetési Bizottságával a költségvetési felelősségvállalásról szóló törvény és a jelenlegi költségvetési eljárások között fennálló esetleges összhanghiány megállapítására, beleértve a költségvetés-készítés középtávra fókuszáló módszereinek megerősítését. A vizsgálat eredményeit október végéig fogjuk közzétenni. A pénzügyi szektor helyzete 17. A bankrendszer jövedelmezősége és finanszírozása megfelelő maradt 2009 első felében. A saját tőkére vetített megtérülés 15,3% volt szemben a 2008 első felében mért 17,1%-kal, mivel a magas kamatmarzs és a működési költségek csökkentése nagyrészt kompenzálta a meredeken megnövekedett értékvesztés miatti céltartalékolásnak a profitra gyakorolt negatív hatását. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 2009. június végén 12,3%-ra emelkedett a március végi 10,3%-ról. A bankrendszer finanszírozási helyzete is javult. A belföldi, elsősorban a vállalati betétek emelkedtek, ellensúlyozva az anyabanki finanszírozás legutóbbi hónapokban bekövetkezett csökkenését (9. szakasz). A gazdaság, különösen a vállalkozások hitelezése, csökkent, noha viszonylag szerény mértékben (2,7%kal 2008 vége és 2009 júliusa között), ami részben a kereslet hiányát mutatja. A nem teljesítő hitelek aránya (beleértve az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű hiteleket) 4,8% volt június végén a 2008. végi 3%-kal szemben. 18. A bankrendszer jelentős, de kezelhető kihívások előtt áll. A jövedelmezőség előreláthatólag meredeken csökken az év hátralévő részében, mivel a bankok tovább növelik az értékvesztés-képzést és a kamatmarzsok szűkülnek. A nemteljesítő hitelek 10% körüli szinten érhetik el tetőpontjukat 2010 első felében. A jegybank által az IMF koordinációjában kialakított regionális kezdeményezéssel összhangban elvégzett stressz-tesztek arra engednek következtetni, hogy az alappálya makrogazdasági forgatókönyve szerint a bankrendszer tőkeellátottsága egészében véve megfelelő marad, de kisebb mértékű feltőkésítés egyes bankoknál szükségessé válhat 2010-ben. 19.
Hogy ezekre a kihívásokra felkészüljünk, a következő lépéseket tesszük:
a. Az állami tőkejuttatás lehetőségét a pénzügyi stabilitási törvény alapján meg fogjuk hosszabbítani 2010 végéig és ehhez az Európai Bizottság jóváhagyását kérjük. A rendelkezésre álló összeg – 270 milliárd forint – változatlan marad. Jogszabály módosítási javaslatot nyújtunk be a Országgyűlésnek 2009. október végéig. b. Konkrétabb megállapodásra törekszünk a legnagyobb magyar leánybankok anyabankjaival a május 20-án Brüsszelben tett általános kötelezettségvállalás nyomán, amelynek értelmében fenntartják leánybankjaik megfelelő finanszírozását és megőrzik jó pénzügyi pozíciójukat. c. A Pénzügyi Stabilitási Bizottság egyik albizottsága, amely a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénzügyminisztérium képviselőiből áll, továbbra is szorosan nyomon követi a 2009 áprilisában kormányzati devizahitelben
7 részesült bankok likviditási és fizetőképességi helyzetének alakulását. Az albizottság rendszeresen ülésezik, és munkaprogramját egyezteti az IMF szakértőivel (folyamatos strukturális követelmény). d. Tovább erősítjük a jogorvoslati lehetőségek törvényi feltételrendszerét, valamint a bankok szanálásának jogi hátterét. A Pénzügyi Stabilitási Bizottság egyik albizottsága javaslatokat dolgozott ki, hogy a tulajdonosi jogok átmenetileg korlátozhatók legyenek a nehéz helyzetbe került bankokban, megkönnyítse a betétek átruházását és a bankrendszerben jelentős szerepet játszó problematikus bankok leválasztását, közvetítő bankot hozzon létre, továbbá, hogy megkönnyítse a PSZÁF megelőző jellegű beavatkozását. E javaslatok alapján a Pénzügyminisztérium mérlegeli a megfelelő jogszabály kialakításának lehetőségeit az IMF szakmai támogatásával és az EU jogszabályi kereteivel összhangban. Egy ilyen jogszabály országgyűlési elfogadása strukturális követelményt jelent 2009. december végére. e. Rendszereket dolgozunk ki a lakossági és vállalati szektor stressztűrő képességének erősítésére a gazdasági feltételekben várhatóan bekövetkező további romlással szemben. 2009 júniusában az Országgyűlés a részleges lakossági adósságszolgálati garancia rendszer kiterjesztését iktatta törvénybe, melyet az Európai Bizottság július 13-án jóváhagyott. A háztartások átütemezett jelzálogtartozásaival kapcsolatban, amennyiben azok adósságszolgálat-jövedelem mutatójának emelkedése meghaladja a 25%-os minimum szintet, a kormány a hitel átütemezett részére 80%-ban garanciát nyújt. A rendszer biztosítékokat tartalmaz a hitelgazdálkodási fegyelem megőrzésére és az államháztartás potenciális terheinek korlátozására, beleértve az eredeti adósság és a hitel nagyságára megállapított korlátozásokat. Ugyancsak júniusban a vállalati csődszabályozás reformját is törvénybe iktatták, amely eszközöket és ösztönzőket kínál a csődbe ment vállalatok tartozásainak átütemezésére, a felszámolás elindítása helyett. Ezenkívül a kormányzat elősegíti olyan rendszerek kialakítását, amelyek ösztönzik a bankok hitelezési tevékenységét a kis- és középvállalatok ügyfélkörében, beleértve az ilyen hitelek bedőlési biztosítására vállalt részleges garanciákat is. 20. E kezdeményezésekkel párhuzamosan a PSZÁF erősíti a bankok belföldi tevékenységének helyszíni ellenőrzését (összhangban a 2009. májusi cselekvési tervvel). Ezzel összefüggésben kezdeményezték a külföldi leánybankok ellenőrzését, és kibővítették az eredeti akciótervet. a. Az öt nagy bank – a legnagyobb bank és a külföldi anyabankok négy leánybankja – széles körű helyszíni ellenőrzése lezárult. Az ellenőrzési jelentések elkészítése és egyeztetése az érintett bankokkal folyamatban van. Két további nagybank ellenőrzésére október végéig fog sor kerülni. A tőkemegfelelést érintő koncentrált utóellenőrzések 2009 őszére esnek. 2010 elején a PSZÁF tematikus ellenőrzéseket fog tartani, amelyek középpontjában a hitelkockázat és a hitelportfolió minősége áll majd a kiválasztott nagybankok esetében. E tematikus vizsgálatok jelentéseinek legalább három bank
8 esetében – amelyeket rendszerkockázati alapon választottak ki – 2010. március végéig kell elkészülniük (strukturális követelmény). b. A PSZÁF munkatervet dolgozott ki a magyar bankok külföldi leánycégeinek értékelésére, kezdve a legnagyobb bankkal, amely a régió 8 országában aktív. A három, EU tagállamban működő leánybank esetében az anyaországok felügyeletei végzik el a vizsgálatokat a PSZÁF-fal együttműködve. A nem EU-tagállamban működő 5 leánybank esetében a PSZÁF külső könyvvizsgáló cégek szolgáltatásait rendeli meg, amelyek elvégzik az értékeléseket. Mindezen vizsgálatok megállapításai várhatóan 2010 márciusára állnak majd a PSZÁF rendelkezésére. c. A kibővített PSZÁF cselekvési terv – a kiterjesztett vizsgálati ütemterv és az adatpontosság nagyobb hangsúlyozása mellett – széles körű, nagyobb volumenű és a szakértői szaktudás erősítése érdekében célzottabb képzési programot is tartalmaz, a szakmai fejlődési pályák meghatározásával, a területi megbízások váltogatásával és gyakorlattal rendelkező szakemberek által vezetett tanfolyamokkal. A PSZÁF-nak szándékában áll gyors ütemben megszerezni a magas szintű szakismereteket olyan területeken, ahol a PSZÁF kompetenciái jelenleg még nem elégségesek, beleértve az IFRS-szabványoknak megfelelő számviteli ismereteket is. d. A PSZÁF képességeinek erősítését célzó további tevékenységek között szerepel a vizsgáló team által korrigált pénzügyi beszámoló elkészítésére irányított fokozott figyelem. A hitelportfolió vizsgálatainak mintavételi módszereit szintén fejleszteni fogják. A magyar bankok külföldi leánycégeinek értékeléseit össze fogják hangolni és a PSZÁF szakembereinek feladata lesz a konszolidált felügyelet, s ily módon képesek lesznek ellenőrizni és véleményt alkotni a nagyobb bankcsoportok általános helyzetével kapcsolatban is. 21. Kezdeményeztük a pénzügyi felügyelet és szabályozás jogi és szervezeti feltételeinek nagyszabású átalakítását, összhangban az IMF technikai segítségnyújtási missziójának 2009. júliusi ajánlásaival. Bizonyos változások alkotmánymódosítást igényelnek, amelyekhez kétharmados többségre van szükség a Országgyűlésben. Amennyiben az alkotmánymódosítás sikertelen, mérlegelni fogjuk a pénzügyi szektor felügyeletének az MNB feladatkörébe utalását. a. A PSZÁF önálló szervezetté válik, amely képes ún. rendelkezést kibocsátani, így megszűnik félig önálló jogi státusza („kormányhivatal”), a Pénzügyminisztériumnak történő beszámolással. A PSZÁF szervezeti felépítése úgy alakul át, hogy megszűnjenek a homályos és esetenként egymást átfedő feladatkörök és beszámolási vonalak. Konkrétabban: megszűnik a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa, továbbá a PSZÁF elnöke működési és stratégiai irányítási felhatalmazást kap és felelősséget visel a PSZÁF minden tevékenységére vonatkozóan. A Magyar Köztársaság elnöke nevezi ki a PSZÁF elnökét, aki évente egyszer beszámol a törvényhozásnak.
9 b. Az MNB felhatalmazást kap ideiglenes rendeletek kiadására a rendszerszinten jelentős makroprudenciális kérdéseket illetően. Az MNB elnöke szabályozási javaslatot tehet a kormánynak vagy a PSZÁF-nak, az adott ügyben fennálló szabályozói felelősségtől függően, amelyet a szabályozónak meg kell valósítania vagy érdemi indokot kell adnia a meg nem valósításra („comply or explain”). c. A háromoldalú Pénzügyi Stabilitási Bizottság helyébe a Pénzügyi Stabilitási Tanács lép. A tanács a PSZÁF elnökéből, az MNB elnökéből, és a pénzügyminiszterből, valamint további három, a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke és a pénzügyminiszter által kinevezett tagból áll. A tanács feladatai között szerepel a pénzügyi rendszer különböző elemeinek stabilitási értékelése a PSZÁF és az MNB által elvégzett elemzések alapján, illetve a PSZÁF szabálykövetést ellenőrző tevékenységének nyomon követése a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ezenkívül a Tanács szabályozási javaslatot tehet a PSZÁF-nak vagy a kormánynak, amelyet a szabályozónak meg kell valósítania vagy érdemi indokot kell adnia a meg nem valósításra („comply or explain”). Strukturális követelmény, hogy 2009. október 15-ig az Országgyűlés elé kerüljön a jogszabály, ami 1) autonóm államigazgatási szerv jogállást biztosít a PSZÁF-nak, 2) felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy ideiglenesen rendeleteket bocsásson ki a rendszerszinten jelentős makroprudenciális ügyekben és 3) létrehozza a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot. Monetáris és árfolyampolitika 22. Az MNB továbbra is elkötelezett a 3%-os középtávú inflációs célkitűzés elérése mellett, miközben szükség esetén fellép a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében. Július 28-a óta az MNB az alapkamatot összesen 150 bázisponttal 8%-ra csökkentette, tekintettel az erősödő befektetői bizalomra és ezzel összefüggésben az enyhülő külső finanszírozási feltételekre. A kamatcsökkentések egy hathónapos időszakot követően kezdődtek, melynek során az MNB viszonylag magas szinten tartotta az alapkamatot, tekintettel az ingatag piaci környezet miatti aggodalmakra. Mivel a fogyasztói árak inflációja előreláthatólag az MNB 3%-os célja alá kerül, amint a legutóbbi áfa- és jövedékiadó-emelések átmeneti hatása megszűnik, további lehetőség nyílik a kamatcsökkentésre, amennyiben a piaci hangulatjavulás tartósnak bizonyul. 23. Az infláció figyelemmel kísérése szempontjából – az inflációs egyeztetési mechanizmus keretében – az általános infláció mutatóját a legutóbbi áfa- és jövedékiadóemelések becsült technikai hatásával módosítjuk (2. táblázat) 2009 szeptemberétől kezdődően. Az inflációs egyeztetési mechanizmus középpontjában továbbra is a jegybank célkitűzése szerinti 3%-os inflációs ráta áll és az inflációs egyeztetési mechanizmus mindkét sávja is változatlan marad. 24. A kormány gazdasági programjának fő célkitűzése a devizatartalékok megfelelő szintjének fenntartása. A devizatartalékokra vonatkozó célt a program alapján úgy alakítottuk
10 ki, hogy megfeleljen a kormányzat által támasztott követelményeknek, miközben lehetőség nyílik a piac stabilizálására törékeny külső környezetben. A kormányzat tartózkodni fog a rövid lejáratú adósságkibocsátástól a program devizatartalékokra vonatkozó célkitűzésének teljesítése érdekében.
Oszkó Péter pénzügyminiszter
Simor András az MNB elnöke
Nyersfordítás! 1. táblázat. Magyarország: a Program ellenőrzése Intézkedés Kvantitatív teljesítménykritériumok 1 2
Jun-09
A közp. Korm. rendszer pénzforgalmi elsődleges egyenlegének küszöbszintje Teljesítve Nettó devizatartalék küszöbszintje Teljesítve
Folyamatos teljesítménykritériumok Külső adósság halmozódásának elkerülése
Teljesítve
Inflációs egyeztetési záradék Belső sáv Külső sáv
Teljesítve Teljesítve
Indikatív cél Közp. Korm. rendszer összes adósságának felső határa
Nem teljesült
Strukturális követelmény Az új albizottság (18. szakasz) működése 2009. márciusi Teljesítve Szándéklevél, amennyiben állami tőkejuttatást vagy finanszírozási támogatást kapnak a bankok és az albizottság egyeztet az IMF-szakértőkkel munkaprogramjáról )
Nyersfordítás! 2. táblázat Magyarország: A kvantitatív programcélok 2008 Szept. vége Tény
2009
Dec. vége Prog.
Márc. vége
Eredmény
Prog.
2010
Jún. vége
Eredmény
Prog.
Eredmény
Szept. vége Prog.
Dec. vége
Márc. vége Jún. vége Proj.
I. Kvantitatív teljesítménykritériumok 1. A központi kormányzati rendszer elsődleges pénforgalmi egyenlegének küszöbszintje (Milliard forintban) 1/
2)
2. Kumulatív változás a nettó devizatartalékban (millió euró)
130
215
226
-280
-248
-155
-123
-160
220
-205
-110
17,096
-6,465
+1,398
-4,451
+1,464
-4,629
-1,195
-3,540
-5,581
-6,207
-6,009
…
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
II. Folya matos teljesítménykritérium 3. Külső adóssághátralék halmozódásának elkerülése III. Inflációs egyeztetés 4. 12 havi inflációs ráta, fogy. árak 3/ Külső sáv (felső határ)
...
7.1
...
5.0
...
5.0
5.0
5.0
5.0
5.0
Belső sáv (felső határ) Középső pont Belső sáv (alsó határ)
... 5.7 ...
6.1 5.1 4.1
... 3.5 ...
4.0 3.0 2.0
... 2.9 ...
4.0 3.0 2.0
4.0 3.0 2.0
4.0 3.0 2.0
4.0 3.0 2.0
4.0 3.0 2.0
Külső sáv (alsó határ)
...
3.1
...
1.0
...
1.0
1.0
1.0
1.0
1.0
15,973
16,230
15,925
16,281
15,936
15,100
15,070
15,170
15,340
15,590
3.7
III. Indikatív cél 5. A közp. Korm. rendszer adósságállományának plafonja (milliard forint) 5/
15,162
1/ Kumulatív folyamatok a naptári év kezdetétől 2/ A 2008. szeptember-végi devizatartlék állományi adat. A nettó devizatartalék változása 2008. szeptembetről decemberre. A kumulatív változások 2009-re 2008 decemberétől. 3/ A belső sáv ±1 százalékpont a középső pont körül, míg a külső sáv ±2 százalékpont a középső pont körül. A fogyasztói árakinflációját 3,7% százalékponttal, ill. 4,1 százalékponttal módosítva módosítva ellenőrizzük 2009-ben, ill 2010-ben, hogy számításba vegyük az áfa- és jövedékiadó-emelések technikai hatását. 4/ Devizaadósság a program árfolyamai alapján. 5/ Ezek indikatív cél plafonjai, EU-transzferekkel módosítva (más tételek a TMU-ban). 2008. December végére vonatkoztatva, e plafon szintje 16.320 milliárd forintot tettek ki, módosítás előtt., 2009. március végén: 15.872 milliárd forint és június végén: 15.074 m illiárd forint.
Nyersfordítás! 3. táblázat Magyarország: Strukturális feltételek Intézkedés Strukturális követelmények 1
A háromoldalú Pénzügyi Stabilitási Bizottság működése, amennyiben A bankok kapnak állami tőkét vagy refinansz. Támogatást, valamint az albizottság konzultál a Valutaalap szakértőivel munkaprogramjáról
Folyamatos
2
Előterjesztés benyújtása az Országgyűlásnek, amely (i) magasabb jogállást biztosít a PSZÁF-nak (önálló szervezet), (ii) felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy ideiglenesen rendeleteket bocsásson ki a rendszerszinten jelentős makroprudenciális ügyekben és (iii) létrehozza a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot A PSzÁF jogorvoslati hatásköreinek megerősítése, országgyűlési jóváhagyása, Bankfelszámolási rendszer – a 2009. márciusi Szándéklevél 20. szakaszában részletezett módon Tematikus vizsgálatokról szóló beszámolók elkészítése, Hitelkockázatokra és portfolióminőségre fókuszálva legalább 3 banknál.rendszerkockázati alapon kiválasztva
2009. október 15-ig
3
4
2009. december végéig 2010. március végéig
