Nyelvtani összefoglaló a hallásértés-gyakorló leckékhez

Le français, c’est facile!

Claire La Grammaire vous explique tout!

Nyelvtani összefoglaló a hallásértés-gyakorló leckékhez

www.nyelvikorrep.hu Online hallásértés-gyakorló tananyag

A passé composé Ez az igeidő befejezett, konkrét időben illetve konkrét időtartam alatt történt cselekvések, történések kifejezésére szolgál.

Összetett szerkezet, hiszen egy segédigéből (être vagy avoir) és egy múlt idejű melléknévi igenévből (a participe passé-ból) áll. Az être ige a tárgyatlan (általában mozgást kifejező) igékkel, és a visszaható igékkel használatos. Ilyenek: aller (menni), venir (jönni), partir (elindulni), arriver (érkezni), rentrer (visszamenni), devenir (valamivé válni), rester (maradni), naître (születni), mourir (meghalni), se lever (felkelni), s’habiller (felöltözni), se dépêcher (sietni) stb.

Az avoir ige lesz a segédige a többi igénél, azaz az esetek túlnyomó többségében.

A participe passét a főigéből képezzük, bizonyos szabályok szerint:

1. Az –er végződés helyébe –é kerül: Pl. parler – parlé

2. Az –ir végződés helyére –i kerül. Pl. finir – fini

3. Az –re végű igék esetében két eset fordulhat elő: -ha az –re végződést leválasztva a tő mássalhangzóra végződik, akkor a participe passét egy u betű hozzáadásával képezzük: Pl. attendre – attendu

-ha az –re végződést leválasztva a tő magánhangzóra végződik, akkor a participe passét egy –t betű hozzáadásával képezzük: Pl. écrire – écrit

Ezen szabályok ismeretében tehát már tudjuk képezni az igék participe passé-ját. www.nyelvikorrep.hu Online hallásértés-gyakorló tananyag

2

Van azonban néhány rendhagyó képzésű participe passé is: être – été

avoir – eu

savoir – su

pouvoir – pu

vouloir – voulu

voir – vu

boire – bu

devoir – dû

plaire – plu

pleuvoir – plu

prendre – pris

mettre – mis

ouvrir – ouvert

croire – cru

venir – venu

tenir – tenu

naître – né

mourir – mort

Egy passé composé –ben ragozott ige tehát így néz ki: manger – enni j’ai mangé

nous avons mangé

tu as mangé

vous avez mangé

il a mangé

ils ont mangé

aller – menni je suis allé(e)

nous sommes allé(e)s

tu es allé(e)

vous êtes allé(e)s

il est allé

ils sont allés

elle est allée

elles sont allées

se laver – mosakodni je me suis lavé(e)

nous nous sommes lavé(e)s

tu t’es lavé(e)

vous vous êtes lavé(e)s

il s’est lavé

ils se sont lavés

elle s’est lavée

elles se sont lavées

Ha az être ige a segédige, akkor az alanyhoz egyeztetni kell a participe passét, tehát nőnemű alany esetén –e betűt, többes számú alany esetén –s betűt teszünk a végére.


3

A participe passé és a megelőző tárgy

Az avoir-ral képzett passé composéban is egyeztetni kell a participe passét abban az esetben, ha a tárgy (akár főnév, akár tárgyi névmás formájában) megelőzi az igét:

La pomme, je l’ai mangée. - Az almát, azt megettem. Sophie? Oui, je l’ai rencontrée. – Sophie-val? Igen, találkoztam vele. Mes disques, où tu les as posés? – A lemezeimet hová tetted? Tes amies, tu les as toutes invitées? – A barátnőidet mind meghívtad?

Felszólító mód (impératif)

Felszólítani csak E/2., T/1. és T/2. személyben tudunk. A személyes névmást elhagyjuk az ige elől, az –er végű igék esetében pedig az E/2. személyben elhagyjuk a –s betűt a ragból: Parle. – Beszélj. Parlons. – Beszéljünk. Parlez. – Beszéljetek. / Beszéljen (ön). / Beszéljenek (önök).

Az –s betű azonban mégis megmarad, ha a felszólító módú igét y vagy en névmás követi: Va. – Menj.

Vas-y. – Menj oda. / Láss hozzá.

Mange. – Egyél.

Manges-en. – Egyél abból.

Az avoir és az être igék felszólító módja ettől eltér, ugyanis a subjonctif igemódot használjuk (– lásd lentebb!).

Visszaható igék felszólító módja esetén a visszaható névmás az igét követi, kötőjellel, hangsúlyos személyes névmásként: Lave-toi. – Mosakodj meg. Lavons-nous. – Mosakodjunk meg. Lavez-vous. – Mosakodjatok meg.

A magyar használattól eltérően a franciában többnyire pontot használnak a felszólító módú mondat végén. www.nyelvikorrep.hu Online hallásértés-gyakorló tananyag

4

A közeljövő (futur proche)

Ezt a szerkezetet az aller ige jelen idejű alakjából és a főige főnévi igenevéből képezhetjük: Je vais téléphoner. – Telefonálni fogok. Tu vas venir. – Jönni fogsz.

Itt is érvényes ugyanaz, ami a többi módbeli segédigénél: a tagadószavak közrefogják a segédigét, jelen esetünkben az aller ragozott alakját. Il ne va pas nager. – Nem fog úszni. Nous n’allons pas venir. – Nem fogunk jönni.

Az egyszerű jövő idő (futur simple)

A jövő idejű alakokat az ige főnévi igenevéből képezzük, ez lesz a tő, amelyhez a ragokat illesztjük (az –re végűek esetében elhagyjuk az –e betűt). A ragok a következők: -ai -as -a -ons -ez -ont Amint látjuk, van egybeesés az avoir ige jelen idejű alakjaival (lásd: j’ai, tu as, il a, ils ont).

Példák: Parler Je parlerai Tu parleras Il parlera Nous parlerons Vous parlerez Ils parleront


5

Prendre Je prendrai Tu prendras Il prendra Nous prendrons Vous prendrez Ils prendront

Finir Je finirai Tu finiras Il finira Nous finirons Vous finirez Ils finiront

Néhány rendhagyó jövő idejű igető: être – SER-

je serai – leszek

avoir – AUR-

j’aurai – nekem lesz

savoir – SAUR-

je saurai – tudni fogom

pouvoir – POURR-

je pourrai – tudni fogok

vouloir – VOUDR-

je voudrai – akarni fogok

devoir – DEVR-

je devrai – nekem kell majd

faire – FER-

je ferai – csinálni fogok

venir – VIENDR-

je viendrai – jönni fogok

tenir – TIENDR-

je tiendrai – tartani fogok

aller – IR-

j’irai – menni fogok

Azoknál az igéknél, ahol a jelen idejű ragozásban ékezet-változás történik, a futur simplealakokban szintén érvényesek ezek a változások: Pl. acheter – j’achète – j’achèterai


6

A módbeli segédigék A leggyakoribb módbeli segédigék: pouvoir (tud, képes), savoir (tud), vouloir (akar), devoir (kell neki), falloir (kell - csak az il névmással ragozható!). Azért nevezzük őket módbeli segédigéknek, mert némiképp módosítják a főige jelentését. je parle – beszélek

je peux parler – tudok beszélni

Csak a módbeli segédigét ragozzuk a megfelelő igeidőben, a főigénk ragozatlanul, főnévi igenévi formájában marad. Je peux danser – táncolhatok Tu sais nager – tudsz úszni Il veut manger – enni akar Nous devons travailler – dolgoznunk kell Il faut étudier – tanulni kell Stb. Tagadáskor a tagadószavak közrefogják a módbeli segédigét: Je ne peux pas travailler – nem tudok dolgozni Vous ne voulez pas venir – nem akartok jönni Elles ne savent pas lire – nem tudnak olvasni

(A devoir, falloir, pouvoir és savoir igékkel foglalkoztunk az 1. – bemutató – leckében. Ezzel a témával bővebben a 25. lecke foglalkozik.)

A tout mint határozó A tout névmás határozóként is viselkedhet egy melléknév előtt. Ilyenkor a jelentése: egészen. A szabály szerint mindig a tout (hímnemű) alakot használjuk, kivéve, ha nőnemű, mássalhangzóval kezdődő melléknévről van szó: tout aimable – egészen kedves (hímnem vagy nőnem) tout bleu – egészen kék (hímnem)

toute bleue – egészen kék (nőnem)

tout petit - egészen kicsi (hímnem)

toute petite – egész kicsi (nőnem)


7

Tous les, toutes les…

Jelentése: minden…, összes… Hímnemű főnevek esetén a tous, nőneműek esetén a toutes szerepel a szerkezetben, melyet a névelő, majd a többes számú főnév követ.

A les helyett használhatjuk a ces mutató névelővel, vagy a többes számú birtokos névelőkkel is. tous mes jouets – az összes játékom toutes ces filles – ez az összes lány tous nos devoirs – az összes feladatunk

A visszaható igék A visszaható igék cselekvése visszahat a cselekvőre, vagyis a mondat alanyára. Ezt egy visszaható névmással tudjuk kifejezni: me te se nous vous se

A visszaható névmás az ige előtt áll, kivétel ez alól a felszólító mód (lásd ott!). Se souvenir - emlékezni je me souviens tu te souviens il se souvient nous nous souvenons vous vous souvenez ils se souviennent


8

A visszaható névmások nem változtatják alakjukat. Magánhangzóval kezdődő ige esetén a névmás –e betűje kiesik: je m’habille, tu t’habilles, il s’habille, ils s’habillent.

Conditionnel présent (jelen idejű feltételes mód)

A condititonnelt a futur tőből (lásd ott!) képezzük, az imparfait ragok felhasználásával: -ais -ais -ait -ions -iez -aient

Dire – mondani je dirais tu dirais il dirait nous dirions vous diriez ils diraient

La Pyramide du Louvre


9

Celui-ci, celui-là A celui, celle, ceux, celles mutató névmásokhoz illesztve a –ci és –là szócskákat, közelre illetve távolra mutathatunk:

celui-ci – emez (hímnemű dologra utalva) celle-ci – emez (nőnemű dologra utalva) celui-là – amaz (hímnemű dologra utalva) celle-là – amaz (nőnemű dologra utalva)

ceux-ci – emezek (hímnemű dologra utalva) celles-ci – emezek (nőnemű dologra utalva) ceux-là – amazok (hímnemű dologra utalva) celles-là – amazok (nőnemű dologra utalva)

Pl. a poireau (póré) főnévre utalva: Celui-ci est plus vert que celui-là. – Ez zöldebb, mint az.

Személytelen szerkezetek

A személytelen szerkezetek alanya mindig az il névmás, melyet nem kell lefordítani. Legtöbbször a falloir ige ragozásakor, az idő vagy az időjárás kifejezésekor, illetve egyes szerkezetekben találkozunk vele:

Il faut partir. – Indulni kell. (Az il faut után főnévi igenév áll!) Il est deux heures. – Két óra van. Il pleut. – Esik. Il reste deux oeufs. – Két tojás maradt.

Az il névmás lesz az alanya az ilyesféle, melléknévvel képzett szerkezeteknek is:

Il est difficile de répondre. – Nehéz válaszolni. Il n’est pas facile de casser les oeufs. – Nem könnyű feltörni a tojásokat.


10

Tehát: Il est (Vagy: Il n’est pas) facile/difficile/utile/important/intéressant (/ stb.) de + főnévi igenév.

A beszélt nyelvben többnyire lerövidül a mondat eleje, elhagyják az il n’est szavakat, mint ebben a példában is: Pas facile de casser des oeufs!

Imparfait

A múlt idejű imparfait igeidőt folyamatos vagy ismétlődő múlt idejű cselekvések, történések leírására használjuk. Képzése: a jelen idő többes szám 1. személyű alak tövéhez illesztjük az imparfait ragokat:

-ais -ais -ait -ions -iez -aient

Pl. faire – nous fais/ons je faisais tu faisais il faisait nous faisions vous faisiez ils faisaient

Feltételes módú mondatokban, a si (=ha) szóval kezdődő tagmondatban conditionnel helyett imparfait-t kell használni, mint ebben a példában is: … comme s’il en pleuvait. - … mintha esne az eső.


11

A ne … que korlátozó szerkezet

A ne .. que jelentése: csak. Csupán alakilag tűnik tagadásnak a ne jelenléte miatt, de nem tagadó mondatként fordítjuk. A ne a ragozott ige előtt, a que pedig az előtt áll, amire vonatkozik a „csak”: Il ne reste que deux oeufs. – Csak két tojás maradt.

Anyagnévelő

Úgynevezett anyagnévelő áll a meg nem számlálható főnevek előtt, ha azok nem határozottak a mondatban. Ide tartozik minden folyékony, vagy apró szemcsés, sok kis darabból álló „anyag”, valamint az elvont fogalmak is:

C’est du sucre. – Ez cukor. Il y a de la farine? – Van liszt?

alakjai: du de la illetve magánhangzóval kezdődő főnév előtt: de l’

Többes számban értelemszerűen (mivel nem számlálható a főnév) nem létezik.

Le Pont du Gard


12

A műveltető szerkezet (le factitif)

Így nevezzük azokat a szerkezetek, amelyekben mással végeztetünk egy cselekvést. A magyarban ennek a –tat, -tet képző felel meg. Ilyen szerkezetekben a faire félsegédigét használjuk, melyet a főige követ főnévi igenévként: Je le fais parler. – Beszéltetem őt. Il fait remplir les fiches aux enfants. – Kitölteti a gyerekekkel a lapokat. Ils te font rire. – Megnevettetnek téged.

Amint látjuk, a vonzat tekintetében két eset lehetséges (a magyar fordítás segítséget jelent nekünk): -ha a magyarban tárgyként szerepel a cselekvés végzője, akkor a franciában is tárgyeset áll: Il fait nager les canots. – Úsztatja a csónakokat. -ha a magyarban részes névmásként szerepel a cselekvés végzője, akkor a franciában à (vagy néha par) elöljárót, illetve részes névmásokat használunk: Tu fais préparer une tarte à Maman? – Süttetsz anyuval egy sütit? Je lui ai fait écrire les exercices. – Leírattam vele a gyakorlatokat.

Le Pont du Gard


13

A passé simple Az irodalmi nyelvben a passé composé helyett a passé simple igeidő használatos. Képzése: az imparfait tövéhez illesztjük a passé simple ragokat. A tő számos ige esetében rendhagyó, a ragok pedig háromfélék lehetnek. Az -er végű igék esetén a ragok: -ai -as -a -âmes -âtes -èrent Pl. décider – il décida, se marier – ils se marièrent A többi ige esetében pedig: -is -is -it -îmes -îtes -irent Ide tartoznak: faire, prendre, mettre, voir, partir, finir stb.

-us -us -út -ûmes -ûtes -urent Ide tartoznak: pouvoir, savoir, vouloir, devoir, falloir, lire, connaître, boire stb.

Az elbeszélő jellegből adódóan a passé simple leginkább harmadik személyű alakokban fordul elő. www.nyelvikorrep.hu Online hallásértés-gyakorló tananyag

14

Rendhagyó ragozású igék a passé simple-ben: avoir: il eut, ils eurent être: il fut, ils furent venir: il vint, ils vinrent tenir: il tint, ils tinrent

Összetett múlt idejű melléknévi igenév Az avoir vagy az être igéből képzett ayant illetve étant jelen idejű melléknévi igenévből és a főige participe passéjából áll. Előidejűséget fejez ki, magyarra mellékmondattal fordítjuk: … ayant trouvé un vieux bateau, les Barbabambins jouent au corsaire. – Miután találtak egy régi hajót, a Barba-gyerekek kalózosat játszanak.

Subjonctif (kötőmód)

A subjonctif alakokat a jelen idejű többes szám 3. személyű igetőből képezzük, a következő ragokkal: -e -es -e -ions -iez -ent Bizonyos igék subjonctif töve rendhagyó, ilyen az avoir, être stb. avoir: que j’aie, tu aies, il ait, nous ayons, vous ayez, ils aient être: que je sois, tu sois, il soit, nous soyons, vous soyez, ils soient A subjonctifot legtöbbször akkor használjuk a que-vel bevezetett mellékmondatban, ha a főmondatban érzelmet kifejező ige szerepel: Ça m’étonnerait qu’il ne nous ait rien dit. – Meglepne, hogy semmit sem szólt nekünk.


15

A subjonctif mint felszólító módú igealak Az avoir és être igék felszólító módú alakját a subjonctif (kötőmód) igemód segítségével tudjuk kifejezni: être: sois, soyons, soyez avoir: aie, ayons, ayez Pl.

Sois sage. – Jó legyél. Ne soyez pas paresseux. – Ne legyetek lusták. N’aie pas peur. – Ne félj. N’ayez pas sommeil. – Ne legyetek álmosak.

A subjonctifnak természetesen jóval szélesebb alkalmazási köre is van, és minden ige ragozható subjonctifban (némelyek rendhagyó módon).

A felkiáltás A felkiáltó mondatok erősebb érzelmet fejeznek ki. A következő szerkezetek fejeznek ki felkiáltást: Que … ! Quel / Quelle / Quels / Quelles … ! Qu’est-ce que … ! Ce que … ! Comme ... ! Pl. Quel joli tour de magie! – Milyen szép bűvésztrükk! Que c’est beau! – Milyen szép! Comme ils sont bruyants! – Milyen zajosak!

A quel/quelle stb. után melléknév áll, a többi szerkezet után egy teljes mondat.


16

Nyelvtani összefoglaló a hallásértés-gyakorló leckékhez

Recommend Documents