Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja ( )

Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja (2009 - 2013)

2009.

ALÁÍRÓ-LAP .....................................................................................................................1 BEVEZETÉS ......................................................................................................................2

1.

FELADATELLÁTÁS JOGI ESZKÖZ- ÉS FELTÉTELRENDSZERE ......3

1.1.

ÁLTALÁNOS

KÖRNYEZETVÉDELMI

MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK

1.2.

SZAKTERÜLETENKÉNTI JOGSZABÁLYOK

ÉS

TERMÉSZETVÉDELMI

FELADATOKAT

..............................................................................3

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

.................................................................................................4

1.2.1.

Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................4

1.2.2.

Zaj- és rezgésvédelem ......................................................................................4

1.2.3.

Vízminőség-védelem ........................................................................................4

1.2.4.

Hulladékgazdálkodás ........................................................................................5

1.2.5.

Természet- és tájvédelem .................................................................................5

2.

A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI ....6

3.

A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA ...................................................................8

3.1.

A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE .............................................................8

3.2.

TÖRTÉNELMI KÖRNYEZET, A TELEPÜLÉS KIALAKÍTÁSA .......................................8

3.3.

TERMÉSZETFÖLDRAJZI BEMUTATÁS, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉLŐVILÁG ......10

3.4.

TELEPÜLÉS TERÜLETE, NÉPESSÉGE, FONTOSABB ADATAI ...................................11

4.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS .....................................................14

4.1.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ......................................................................14

4.1.1.

Levegő ...........................................................................................................14

4.1.2.

Víz .................................................................................................................21

4.1.2.1.

Felszíni vizek jellemzése ................................................................................21

4.1.2.2.

Felszín alatti víz jellemzése ............................................................................24

4.1.3.

Talaj ...............................................................................................................27

4.2.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS .........27

4.2.1.

Települési környezet .......................................................................................27

4.2.2.

Meglévő és tervezett infrastruktúrális hálózatok ..............................................28

4.2.3.

Területfelhasználás..........................................................................................28

4.2.3.1.

Beépítésre szánt területek ................................................................................28

4.2.3.1.1.

Lakóterületek ..................................................................................................29

4.2.3.1.2.

Településközpont vegyes terület......................................................................29

4.2.3.1.3.

Gazdasági terület.............................................................................................30

4.2.3.1.4.

Különleges terület ...........................................................................................30

4.2.3.2.

Beépítésre nem szánt területek.........................................................................30

4.2.3.2.1.

Közlekedési és közműterületek........................................................................31

4.2.3.2.2.

Zöldterületek...................................................................................................31

4.2.3.2.3.

Erdőterületek...................................................................................................31

4.2.3.2.4.

Mezőgazdasági területek .................................................................................31

4.2.3.2.5.

Vízgazdálkodási terület ...................................................................................32

4.2.3.3.

Védett és védőterületek ...................................................................................32

4.3.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ................................................................32

4.4.

KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ..............................................................................33

4.5.

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ...............................................................35

4.5.1.

Hulladékgazdálkodás.......................................................................................35

4.5.1.1.

Kommunális szilárd és folyékony hulladék, építési törmelék, csomagolási hulladék ..........................................................................................................35

4.5.1.2. .

Veszélyes hulladék..........................................................................................36

4.5.1.3.

Állati eredetű hulladékok ................................................................................36

4.5.2.

Zaj- és rezgésterhelés ......................................................................................36

4.5.3.

Oktatás, nevelés, képzés ..................................................................................37

4.5.4.

Környezetbiztonság ........................................................................................39

4.5.5.

A lakosok véleménye a szennyvízcsatorna kiépítéséről (lakossági kérdőíves felmérés eredményei) ......................................................................................39

5.

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, FELADATOK ...................................40

5.1.

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN ..42

5.1.1.

Levegőtisztaság-védelem ................................................................................42

5.1.2.

Vízvédelem ....................................................................................................44

5.2.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME .................................................45

5.2.1.

A települési környezet védelme ......................................................................45

5.2.1.1.

Települési környezet tisztasága........................................................................46

5.2.1.2.

Csapadékvíz elvezetés, bel- és árvízvédelem ...................................................46

5.2.1.3.

Ivóvízellátás ...................................................................................................47

5.2.1.4.

Energiagazdálkodás ........................................................................................48

5.2.1.5.

Zöldterület-gazdálkodás ..................................................................................48

5.2.1.6.

Közlekedés......................................................................................................49

5.2.2.

Épített környezet védelme ..............................................................................49

5.3.

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ...........................................................................50

5.3.1.

Természetvédelem ..........................................................................................50

5.3.2.

Tájvédelem .....................................................................................................50

5.4.

EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME ............................................................................51

5.5.

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ...............................................................51

5.5.1.

Hulladékgazdálkodás ......................................................................................51

5.5.2.

Zaj- és rezgés elleni védelem ..........................................................................52

5.5.3.

Oktatás, nevelés, képzés .................................................................................52

5.5.4.

Környezetbiztonság ........................................................................................53

6.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ...............................................................54

6.1.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS ....................................................................................55

6.2.

TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS ........................................................................56

6.3.

SZABÁLYOZÁS ................................................................................................58

6.3.1.

Szabályozással kapcsolatos problémák ...........................................................58

6.3.2.

A mozgástér tágítása ......................................................................................58

6.3.3.

A belső mozgástér jobb kihasználása ..............................................................59

6.3.4.

Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan .............................................59

6.4.

INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE .................................................................60

6.4.1.

Szervezeti felépítés .........................................................................................61

6.4.2.

Szervezeti működés ........................................................................................61

6.4.3.

Együttműködés ...............................................................................................63

6.5.

ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE ................................................................64

6.6.

SZAKMAI PARTNEREK ......................................................................................67

ZÁRSZÓ ............................................................................................................................68 Mellékletek: 1. sz. m.

Megbízás

2. sz. m.

Szómagyarázat

3. sz. m.

Kecskeméti kistérség helyzetkép

4. sz. m.

Nyárlőrinc településsoros adatai

5. sz. m.

Emissziós adatok főbb szennyezőkről

6. sz. m.

Kérdőív kiértékelés

7. sz. m.

Irodalomjegyzék

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

ALÁÍRÓ-LAP Készítette:

”CIKLUS” Környezetvédelmi Betéti Társaság (6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.) Dr. Kozma Huba Istvánné vegyész, korrózió- és környezetvédelmi szakmérnök és szakértő; a dokumentációért felelős tervező/szekértő Engedély száma: K-F-O /03-0089/ Környezetvédelmi felülvizsgáló (teljeskörű, minden szakterületen) K-F-V /03-0089/ Környezetvédelmi felülvizsgáló hulladékok káros hatása elleni védelem szakterületen KT-Sz /03-0089/ Környezetvédelmi és természetvédelmi szakértő VZ-Sz /03-0089/ Vízimérnöki szakértő VB-Sz /03-0089/ Vegyészmérnöki, biomérnöki szakértő Aláírás:

......................................................

Közremüködött: Varga Csaba (Okleveles környezetkutató – ökológus) Aláírás:

......................................................

Répa Anita (Élelmiszeripari vállalkozó – menedzser mérnök) Aláírás: Ellenőrizte:

Nyárlőrinc Község Polgármesteri Hivatala (6032 Nyárlőrinc, Dózsa György utca 34..) Papp Sándor polgármester Aláírás:

………………………………

......................................................

Véleményezte: Alsó – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.) Aláírás: ...................................................... Jóváhagyta:

Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (6032 Nyárlőrinc, Dózsa György utca 34..) Zayzon Jenőné jegyző Aláírás: ......................................................

Kelt: Kiskunmajsa, 2010. január 22.

Ez a dokumentum a CIKLUS Bt. szellemi tulajdona, felhasználásához a társaság írásos engedélye szükséges.

Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 1


BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) a hazai tervezési rendszerek mellett egy új típusú tervezés alapjainak megteremtését irányozza elő és ennek keretében többek között elrendeli az önálló települési környezetvédelmi programok kidolgozását, ami természetesen összhangban kell legyen a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. Jelen települési Környezetvédelmi Program kettős szerepet tölt be: egyfelől olyan tevékenységeket irányoz elő, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másfelől hatékony eszköz az adott település (önkormányzat,

lakosság, gazdálkodók) által

legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére. A Program feladata feltárni Nyárlőrinc Község környezeti problémáit és azok lehetséges megoldásait, figyelembe véve a helyi természeti- és környezeti adottságokat, valamint az önkormányzati, hatósági és a környezeti tudatosság által szabott kereteket. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésén keresztül próbáltuk elérni. Ennek ellenére az elkészült program nem nevezhető helyi fenntartható fejlődés programnak, mert sem a szerkezete, sem a tartalma, sem a készítésének körülményei nem felelnek meg egy ilyen programmal szemben támasztható kritériumoknak. E környezetvédelmi program egyik alapvető célkitűzése, hogy elősegítése Nyárlőrinc fenntartható fejlődés stratégiai koncepciójának mielőbbi kialakítását. A programkészítők lehetőségei több szempontból is behatároltak. Egyrészt meghatározott a környezetvédelmi programok felépítése, tematikája. Másrészt behatároltak a program végrehajtójának, a településnek is a lehetőségei. Behatárolt, mert a környezet állapotát meghatározó feltételeket nem egyedül alakítja, csupán erősebb, gyengébb ráhatása lehet a környezetállapotot alakító szereplők szemléletére és tevékenységére. A program készítői, a mellett, hogy megfeleljenek a formai, tartalmi követelményeinek, igyekeztek figyelembe venni a legújabb megközelítéseket is, amelyek a fenntarthatóság igényéből vezethetők le. Ezen a téren az Európai Bizottság „Városi környezet” tematikus stratégiájának tervezetét vettük alapul. Figyelembe vettük még a 2007-2013 időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program és az AGENDA 21 mellett a környezetvédelmet érintő helyi és megyei programokat. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 2


A környezetvédelmi program elkészítését a település környezeti állapotával kapcsolatos adatok, információk, valamint a hatóságok és környezethasználók tapasztalata, véleménye, elvárásai alapozták meg. Köszönettel tartozunk azoknak a nyárlőrinci polgároknak, képviselőknek, hatóságoknak és vállalatoknak, akik adatszolgáltatással és véleményük megosztásával segítették a program megszületését. Külön köszönjük a Polgármesteri Hivatal munkatársainak segítségét a programkészítést megalapozó vélemények és információk begyűjtésében.

1.

FELADATELLÁTÁS

JOGI

ESZKÖZ

-

ÉS

FELTÉTELRENDSZERE A települési környezetvédelmi program tervezésekor az alábbi pontokban felsorolt, általános, illetve szakterületenkénti előírásokat tartalmazó jogszabályokat kell figyelembe venni:

1.1.

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK

- A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény; - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény; - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény; - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény; - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény; - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény; - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény; - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény; Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 3


1.2.

SZAKTERÜLETENKÉNTI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK

1.2.1.

Levegőtisztaság-védelem

- A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet; - A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet; - A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet; - A 140 kWh és ennél nagyobb, de 50 MWh-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet - A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet módosításáról szóló 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet; - Az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet; - Az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet;

1.2.2.

Zaj- és rezgésvédelem

- A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet; - A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet; - A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet; - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

1.2.3.

Vízminőség-védelem

- A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; - A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 4


- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet; - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet; - A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet; - A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet; - A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; 1.2.4.

Hulladékgazdálkodás

- A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet; - A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet; - A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet; 1.2.5.

Természet- és tájvédelem

- A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet; - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; - A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet; - A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet; - Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöMFVM együttes rendelet; - A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet; - A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; - A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó


Oldalszám: 5


szabályokról szóló 30/2001.(XII. 28.) KöM rendelet; - A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; - A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet; - A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet;

2.

A

KÖRNYEZETVÉDELMI

PROGRAM

STRATÉGIAI

ALAPELVEI A környezetpolitika alapvető prioritásai az alábbiakban foglalhatók össze: - az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme; - a környezeti és gazdasági fejlődés harmonikus rendszerének megvalósítása; - a bioszféra sokszínűségének megőrzése; A korábbi, jellemzően egy-egy települést, üzemet, létesítményt vizsgáló szemlélettel szemben előtérbe kell helyezni a komplex elemzéseket, kistérségen belül együttesen vizsgált hatásmechanizmusokat.

A település környezetvédelmi programja – összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal – az alábbi alapelveken nyugszik:  a fenntartható fejlődés elve, mely szerint az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között, szem előtt tartva a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A fenntartható fejlődés a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét érvényesíti. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrásokat fenntartó


Oldalszám: 6


ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességeinek határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között.  a káros környezeti hatások megelőzésének elve, mely feltételezi a környezetvédelmi jogszabályokban előírt hatásvizsgálatok, a környezeti auditálás bevezetését. A megelőzés elve olyan tevékenységeket igényel, amelyek lényegesen gazdaságosabbak, mint az utólagos, a már kialakult szennyezések felszámolására fordított tevékenységek (pl.: felülvizsgálatok, műszaki beavatkozások, stb.).  az elővigyázatosság elve szerint a kockázati tényezőket csökkenteni kell azokban az esetekben,

amelyek

során

súlyos,

vagy

visszafordíthatatlan

környezeti

károk

keletkezhetnek a jövőbeni emberi tevékenység során.  a környezethasználó és -szennyező fizet elvének alkalmazása a gazdasági folyamatokban. A környezetpolitika regionalizálása  a szubszidiaritás és a partneri viszony elve – a szubszidiaritás elvének megfelelően egyre nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak, illetve társulásaiknak a környezeti problémák megoldásában. A stratégiát és magát a programot elfogadhatóvá kell tenni a lakosság és a gazdasági élet szereplői számára. Stratégia célként tűzi ki az önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek a környezetvédelem érdekében történő cselekvése.  a környezet rehabilitációja és a helyreállítás a már bekövetkezett szennyezések és a sérült területek esetében A program a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 47. §ában előírt követelményeknek megfelelően tartalmazza: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek,


Oldalszám: 7


f)

a helyi közlekedésszervezés,

g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i)

a zöldterület-gazdálkodás,

j)

a

feltételezhető

rendkívüli

környezetveszélyeztetés

elhárításának

és

a

környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. A program tartalmazza: - a környezet állapotának bemutatását; - az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat; - a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat; - a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is; - azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát. Mindezeken túlmenően arra törekszik, hogy megfeleljen azoknak a körülményeknek, amelyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása, a közösségi vívmányok átvételének kötelezettsége, a városi környezet tematikus stratégia, Víz Keretirányelv, illetve az NKP II. jelent.

3.

A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

3.1.

A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Nyárlőrinc Község Bács-Kiskun Megye észak-keleti részén, annak keleti közigazgatási határán helyezkedik el, Budapesttől 103 km, Kecskeméttől 18 km és Kiskunfélegyházától 32 km távolságban. Tájegységileg a kiskunsági löszös háton fekszik a község. A település védett természeti értéke a tölgyes, mely a 44. számú főút mentén, Kecskeméttől 16 kilométerre található. A változatos terepadottságok a viszonylag kis területen nagymértékben differenciálódott élőhelyek kialakulását tették lehetővé.

3.2.

TÖRTÉNELMI KÖRNYEZET, A TELEPÜLÉS KIALAKÍTÁSA

Nyárlőrinc területén a bronz-korban is volt élet. 1984-ben végzett ásatások során a bronzkorból származó koponyarészt és avar-kori leletet is találtak, egy lovas avar vitéz csontvázát.


Oldalszám: 8


Nyárlőrincnek hét évszázadra visszatekintő írásos emlékei vannak. Nyárlőrinc Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomról kapta nevét a XIII. században. Első írásos említése 1354-ből való, I. Lajos király adománylevelében szerepel a Zenthlewryncz név. Mária Királynő 1392-ben kelt levelében a falu birtokosainak pallos jogot adományozott. Egy 1488-ból származó oklevélen olvasható a Szentlőrinci kisnemesek neve. Lázár deák térképén, mely 1528-ban készült, a falu neve fel van tüntetve. A XVI. század második felében török fennhatóság alá kerül a település. Az akkori adóösszeírások szerint 1546 és 1590 között az itt élő családok száma 17 és 45 között változott. A reformáció idején a református hitre áttért lakosság a török megszállás és a török kiűzésével együtt járó hadjáratoknak esett áldozatul. A falu elnéptelenedett, lakói a közeli mezővárosba, Kecskemétre költöztek be. Magukkal vitték a szentlőrinci gyülekezet 1644-ben Tar Illés által készített Úrasztali poharát, mely a Duna-melléki Református Egyházkerület Egyházművészeti Múzeumában található. Ez a templom egyetlen fennmaradt liturgikus tárgya. A XVII. század végén pusztulásnak indult templom falai még évszázadokig álltak. Az 1853ban megjelent Magyarország és Erdély képekben című könyvben még a torony 7 méter magas volt. Szentlőrincet pusztította a török, járványok és a tűzvész. I. Leopold által 1668-ban kiadott védlevél következtében kezd visszatérni az élet a pusztába. I. Rákóczi Ferenc a területet 1676ban részbirtokként zálogba adta Koháry István bárónak. A Koháry nevet a Szentlőrinc névhez kapcsolva a falu új neve Koháry-Szentlőrinc. Gróf Koháry István hadvezér országbíró és költő, 1649-től 1731-ig élt. Az utolsó Koháry Ferenc gróf hercegi címet kapott, leányát német gróf vette feleségül, Szász-Koburg Góthai Ferdinánd, így lett a falu 1907-ig német birtok. 1872-es helység névtárban mint önálló Község szerepel. 1880-ban Alpárhoz csatolják, majd 1892-ben újra önálló település lesz. Az 1896-ban átadott vasútvonal segítségével KohárySzentlőrinc közvetlenül bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. A földterületek nagy bérlők kezébe kerültek, 2000-2500 holdas területekkel. A bérleti rendszer 1913-ban szűnt meg, ekkor a falu lakói Kecskemét polgárai lesznek. A település benépesülése 1920-ban indul el. Kecskemét nyolcvan holdnyi területen a középkori falu helyén 374 négyszögöles telkeket oszt. 1922-ben a letelepülők ingyen házhelyeket kaptak. Megindul a szőlőtelepítés, így a szőlő termesztés hagyománnyá válik a lakosság körében. A község katolikus templomát 1924-ben kezdték el építeni. A plébánia épületét 1942-ben adják át. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 9


Szentlőrinc-puszta első iskoláját Kecskemét város állította 1855-ben, az iskola 1863-ig működött. Az oktatás 1886-ban indult újra, legidősebb Buzás János tanító tevékenységével, aki munkásságával megalapozta a Szentlőrinci népoktatást. A Honfoglalás ezer éves évfordulójára építették az első korszerű iskola épületet a mai napig Buzás iskola néven emlegetett iskolát. 1913-ban kezdődött a népoktatásban a második "Buzás korszak", az ifjabb Buzás János megkezdte tanítói tevékenységét és édesapját is túlszárnyalta, 45 éven keresztül munkálkodott Nyárlőrinc lakosainak érdekében. A lakóházak száma gyors növekedést mutat. 1945-ban 42 ház, 1950-ben 50, 1960-ban 254 ház állt. A teljes önállóságát 1950-ben kapta meg, a falunak ekkor alakult meg önálló képviselőtestülete és kapta új nevét: Nyárlőrinc. A név utal az évszázados névre a Szentlőrincre és a futóhomokot megkötő nyárfaerdőkre. A község területe ma 6636 hektár, lakóházainak száma 995, melyekben 2419 ember él.

3.3.

TERMÉSZETFÖLDRAJZI

BEMUTATÁS,

TERMÉSZETI

ADOTTSÁGOK,

ÉLŐVILÁG

Nyárlőrinc Község a Kiskunsági löszöshát, lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság keleti szélén fekszik. A hordalékkúp felszíne homokkal fedett, melyet szikes laposok és lefolyástalan mélyedések tagolnak. A terület a homok talaj gyenge víztartó képessége miatt vizekben szegény, legjelentősebb vízfolyása az Alpár – Nyárlőrinci főcsatorna. Nyárlőrinc település 17 községgel együtt Kecskemét Kistérség regionális egység része. A kecskeméti kistréség éghajlata meleg és száraz, melyet részben a kontinentális éghajlat, részben a sajátos helyi földrajzi, mezo- és mikroklimatikus viszonyok alakítanak. Az évi középhőmérséklet 10,5 oC. A nyári maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 – 34,4 o

C, a leghidegebb téli minimumok átlaga -16,0 – -16,5 oC. Szélsőséges éghajlati események a

35 oC-ot meghaladó nyári melegek és -25 oC-ot meghaladó téli fagyok azonban gyakoriak. A térség az ország egyik legnapfényesebb területe, az évi napsütéses órák száma elérheti 2100 órát A csapadékösszeg évi átlaga 530-540 mm. A hótakarós napok száma sok év átlagában 30-40 nap között változik. A párolgás átlagos értéke szabad vízfelületen 650-750 mm közötti. A térségben kevés és szeszélyes eloszlású a csapadék. Az uralkodó szélirány észak-nyugat dél-keletirányú, az átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek, így a kitett Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 10


homoktalajok tekintetében a deflációs károk erőteljesek. A történeti korokban a táj erdősültsége jóval nagyobb volt, az eredeti állapotokra az erdős sztyepp volt jellemző. Természeti értékei között még ma is a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) említhető – amelyet napjainkban túlnyomóan akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek. A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk. A község területén több – belterületen egy, külterületen hat – régészeti lelőhely van. Régészeti szempontból mindenekelőtt mély fekvésű, vízállásos laposok vagy egykori erek, vízfolyások melletti magasabb partos helyek, dombok, hátak érdemelnek figyelmet, mivel főleg ezek voltak alkalmasak az emberi megtelepedésre. A kulturális örökségvédelemről szóló, 2001. évi LXIV. törvény 10 §-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

3. 4.

TELEPÜLÉS TERÜLETE, NÉPESSÉGE, FONTOSABB ADATAI

Nyárlőrinc Község Bács-Kiskun Megye észak-keleti részén, annak keleti közigazgatási határán helyezkedik el. Budapesttől 103 km, Kecskeméttől 18 km és Kiskunfélegyházától 32 km távolságban, a Duna-Tisza közi Homokhátság területén található. Nyárlőrinc község adatai: -

Terület:

6636 ha,

-

GPS koordináták: 46,85967, 19,87650

-

EOV koordináták: 713214, 168713

Szomszédos települések: Kecskemét, Szentkirály, Lakitelek, Tiszaalpár. A településnek közlekedési csomópont jellege nincs, Kecskemétről keletre a 44. számú főközlekedési úton, vagy vasúton a Kecskemét-Kunszentmárton vonalon közelíthető meg. Nyárlőrinc a dél-alföldi régió, ezen belül a Kecskeméti Kistérség tagja. Nyárlőrinc regionális

szerepköréről nem

beszélhetünk

Kecskemét

és Tiszakécske

szomszédsága miatt, hiszen ezek a városok betöltik ezt a szerepet. A község intézményrendszere (oktatás, egészségügy, közigazgatás) helyi szintű, térségi szerepkört nem Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 11


lát el. Nyárlőrinc tagja a 2004. június 30-án létre jött Kecskemét és Térsége Többcélú Társulásnak (1996. júniusában létrehozott Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódja) 18 települési önkormányzat (Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug és Városföld) összefogásával.

Kecskemét és Térsége térképe

A többcélú társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei Társulási Megállapodás (TM) keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a Társulási megállapodásban, valamint külön megállapodásokban rögzített feladatellátást, közszolgáltatást, közigazgatási szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 12


A Társulás kiemelt feladatai: a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési, vidékfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, és a fejlesztések megvalósítását

szolgáló

közös

pénzalap

megteremtése,

melyet

az

Aranyhomok

Kistérségfejlesztési Egyesülettel karöltve vált valóra.

Nyárlőrinc térképe

Nyárlőrinc lakónépessége 2419 fő (2007. évi népszámlálási adatai szerint), a halálozások száma (24) meghaladja az élve születések számát (22), a belföldi vándorlási különbözet is negatív tendenciát mutat (-16). A lakosság egy része főfoglalkozásként, más része kiegészítő tevékenységként foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A lakosság 7-14 éves korcsoportba tartozó – általános iskolai oktatással érintett - része 231 fő, túlnyomó többségben van a 26-62 éves korosztály (1296 fő) (A demográfiai adatok a 2007. évi népszámlálás adatai.). Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 13


Mérték-

Megnevezés

egység

2007

Lakosság száma

Fő

2419

Óvodás létszám

Fő

70-80

Általános iskolás létszám

Fő

231

Háziorvosi körzetek száma

db

2

Fogorvosi körzetek száma

db

1

Idősek Otthona bentlakói

Fő

13

Idősek Klubját igénybevevők

Fő

n.a.

Önkormányzat által foglalkoztatottak

Fő

11

Polgármesteri Hivatalnál

Fő

23,9

Óvoda, iskola, művelődés

Fő

30

Bölcsőde, Idősek Otthona

Fő

13,5

Falugondnokság

Fő

43

Egyéb foglalkoztatottak létszáma

Fő

17,6

Ivóvíz hálózat

km

16,9

Ivóvíz vezetékre rákapcsolt lakás

db

727

Összes belterületi út

km

24

kiépített, burkolt

km

21

Vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakás

db

593

Összes lakás

db

1004

Az önkormányzat a község lakosainak szolgálatában 3 intézményt működtet:  Buzás János Általános Iskola  Napközi Otthonos Óvoda  Polgármesteri Hivatal

4.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

4.1.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

4.1.1.

Levegő

Egy terület levegőminőségi helyzetének megítélésénél egyik fő jellemző a légkört terhelő szennyező

anyagok

koncentrációja,

amely

a

különböző

forrásokból

származó

légszennyezőanyag kibocsátások, a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, a


Oldalszám: 14


meteorológiai jellemzők, a domborzati és egyéb tényezők együttes hatásaként alakul ki. A kibocsátások hatása rendkívül változó, lehet lokális, amely csak a forrásokhoz közeli területeket érinti (pl. közlekedés) és lehet nagyobb régiókat érintő is (pl. ipari vagy erőművi magas kémények). A kibocsátások kizárólag antropogén forrásból, azon belül is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok eltüzeléséből származnak, amelyek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális eredetűek, illetőleg a hő- és villamos energia termeléshez kapcsolódnak. A kibocsátó források lehetnek helyhez kötöttek (pont vagy területi források), valamint mozgó források. A kibocsátásokat 150 x 150 km-es hálóelemekre bontva mutatja be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) által évenként kiadott „Adatok Hazánk Környezeti Állapotáról” című állapotjelentés. Az ipari, a mezőgazdasági és a jelentősebb kommunális légszennyező kibocsátásokat a légszennyező források üzemeltetői által a területileg illetékes felügyelőségekhez benyújtott, kötelező, éves bevallások alapján vettük figyelembe. A kisebb kommunális és háztartási források, valamint a mozgó források kibocsátásait statisztikai adatokkal határozta meg, a felhasznált tüzelőanyagok mennyisége és fajlagos kibocsátási tényezők (emisszió faktorok) figyelembevételével, illetve alkalmazásával. A légkörben jelen lévő, közvetlenül emittált szennyező anyagok átalakulásai során az embert és a környezetét súlyosan veszélyeztető vegyületek képződhetnek. A végbemenő reakciók fontos komponensei az illékony szénhidrogének. Az illékony szerves vegyületek kibocsátását nemzetközi egyezmény korlátozza. A légszennyezés, ill. légszennyezettség mértékének megítélése szempontjából nagyon fontos a légszennyező anyagok élettani és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak ismerete.

Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai Kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai (SO2) Vegyjel és leírás

Forrásai

Élettani hatásai

SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett


Oldalszám: 15

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra

Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m3, 24 órás átlaga 125 µg/m3, éves átlag: 50 µg/m3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. Szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai (CO)

Vegyjel és leírás

Forrásai

Élettani hatásai

Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra

CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban 10 000 mg/m3, 8 órás átlag: 5000 µg/m3, éves átlag: 3000 µg/m3 II. fokozottan veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. Nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai (NO2)


Forrásai

NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból.


Oldalszám: 16

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai

Élettani hatásai

Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat

A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétromsavvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m3 1 órás, 85 mg/m3 24 órás és 40 µg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes

A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat Hatása az erősen korrodálja. építményekre A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási Hatása a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. viszonyokra (nyári) füstködnek. Ülepedő por élettani és ökológiai hatásai TSPM - összes lebegő portartalom; PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék; PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék

Hatásai az ökoszisztémára

Rövidítések, jellemzés

Forrásai

Élettani hatásai

Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM10 TSPM

A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.

Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/ m3, 24 órás: 100 µg/ m3, éves átlag: 50 µg/ m3


Oldalszám: 17

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra

III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. Benzol élettani és ökológiai hatásai (C6H6)

Vegyjel és leírás Forrásai

Élettani hatásai

Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat

Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/ m3, éves átlag: 5 mg/ m3 I. különösen veszélyes Ózon élettani és ökológiai hatásai (O3)


Forrásai

Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat

Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m3, I. különösen veszélyes

Hatásai az ökoszisztémára

Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros.

Hatása az épületekre

Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat.

Hatása a látási viszonyokra

Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat.


Oldalszám: 18

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Légszennyező anyagok élettani és ökológiai hatásai Veszélyeztetett területek

Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal.

Nyárlőrincen jelenleg üzemelő termelő, szolgáltató üzemek és fő légszennyező anyag kibocsátásuk a következők: Cég Tevékenységi kör Légszennyező anyagok élelmiszeripar CO, NOx Maspex Olympos Kft. élelmiszeripar CO, NOx Szikrai Borászati Kft. ipar szilárd Szikrai Építő és Faipari Kft. Jelentős mennyiségben emittált tényezők: a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén- monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és a szilárd anyag. A KVVM által kiadott állapotjelentésben közzétett, Nyárlőrinchez legközelebb eső mérőhely Szegedtől északra levő K – pusztai mérőállomás, az itt mért adatokból lehet következtetni a kevésbé terhelt Nyárlőrinc Községet érintő kén – dioxid és nitrogén – oxidok okozta szennyeződésre.

Az SO2 kibocsátásában 1980 óta tartós, folyamatos és jelentős mértékű csökkenés következett be ami a nukleáris villamosenergia-termelés megindulásának, a fosszilis tüzelőanyag szerkezetváltásának, az erőművek korszerűsítésének, a gazdasági szerkezetváltásnak stb. köszönhető. Az NOx esetében mérsékeltebb javulás mutatkozott, amely elsősorban a gépkocsiállomány összetételének megváltozásával és korszerűsítésével függ össze. A csökkenést az utóbbi években a gépjármű állomány növekedése megállította. A szilárd szennyező anyag kibocsátás az erőművekben megvalósított elektrosztatikus porleválasztó


Oldalszám: 19


program, valamint fosszilis tüzelőanyag szerkezetváltás, elsősorban a szén felhasználás mérséklődése miatt, a vizsgálati időszakban eleinte számottevően csökkent, míg az utóbbi években alig változott. A CO megfigyelési idősora rövidebb az előzőeknél, a kibocsátás mértéke az ipar és a közlekedés modernizációja miatt gyengén csökkenő tendenciát mutat. A kibocsátások területi megoszlásának vizsgálatához négyzethálós rendszerű emisszió kataszterek készülnek. Magyarország nemzetközi adatközpontokhoz történő kapcsolódása indokolja az EMEP (European Monitoring and Evaluation Program) 150 x 150 km-es hálóelemekre történő adatfeldolgozását. A térképhálón jól látható, hogy a Kecskeméti kistérség és Nyárlőrinc egyaránt a IV. hálóelem tartományába tartozik. A térség legjelentősebb emittált légszennyező anyagok értékei a 2002. évi adatok szerint:  SO2: 8 kt  NOx: 15 kt  Szilárd: 14 kt  CO: 41 kt  CO2: 4276 kt Országos összesítésben a legjelentősebb emittált légszennyező anyagok értékei a 2002. évi adatok szerint:  SO2: 365 kt  NOx: 186 kt  Szilárd: 119 kt  CO: 563 kt  CO2: 60776 kt


Oldalszám: 20


Magyarország hálóelemekre történő felbontása illetve 2002. évi emissziós adatai a következő ábrán láthatóak:

Az EMEP 150 x 150 km-es hálóelemes feldolgozása alapján megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség és Nyárlőrinc IV. számú területen található, amely alacsony légszennyezettségi zónába tartozik. A térség levegőszennyező anyagainak legnagyobb részét, a területhez tartozó megyeközpont – Kecskemét – ipari parkjának területén fellelhető gyárak és a repülőtér működéséből származik. Nyárlörinc legnagyobb légszennyezőanyag kibocsátó üzemei és a kibocsátott anyagok minősége és mennyisége éves bontásban az Alsó – Tisza – Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATV-KTVF) nyilvántartása szerint az 5. sz. mellékletben tekinthető meg. 4.1.2.

Víz

4.1.2.1. Felszíni vizek jellemzése Magyarországon 109 vízfolyás, illetve 4 állóvíz vízének minőségét vizsgálják rendszeresen a törzs és a regionális-hálózati rendszer keretében. A felszíni vizek minősítésénél figyelembe


Oldalszám: 21


kell venni, hogy  az ország vízkészletének mintegy 96%-a a szomszédos országok területéről érkezik,  a kiemelten nagy vízfolyásoknál (Duna, Dráva és Tisza) – a viszonylag nagy vízmennyiségük miatt – a víz minőségi állapotát elsősorban nem a fizikai és kémiai, hanem a mikrobiológiai jellemzők kedvezőtlen értékei határozzák meg,  a kisebb vízfolyásoknál viszont éppen a kevés vízmennyiség következtében a viszonylag kis szennyezőanyag terhelések is lényeges mértékben befolyásolhatják – a bevezetések alatti szakaszon – a vizek minőségi állapotát  a jelentősebb tavak, tározók vizének minőségét azok sekély mélysége miatt, a mindenkori tápanyag terhelés nagysága mellett, nagymértékben befolyásolhatják a hidrometeorológiai körülmények. A Tisza folyó viszonylag mesze, 15 km-re van Nyárlőrinc belterületétől, vízminősége a „jó víz” (II. osztály) és „tűrhető víz” (III. osztály) minősítés közé helyezhető.

A felszíni vizek minősítése az 1994. január 1.-től érvényes MSZ 12749: 1993 szabvány szerint az alábbi öt fokozatú lehet: I. osztály: II. osztály:

kiváló víz jó víz

III. osztály:

tűrhető víz

IV. osztály:

szennyezett víz

V. osztály:

erősen szennyezett víz

A „tűrhető”, III. osztályú vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index – esetenként az összes szerves széntartalom – határozza meg, míg a tápanyag esetében a vizsgált szakaszon minden paraméter a II. osztálynak felel meg. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, míg mikroszennyezők esetében az oldott alumínium vagy higany, esetenként a kőolaj és származékai paraméter.


Oldalszám: 22


A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A felszíni vizek minőségét nagymértékben meghatározza a bevezetett szennyvizek mennyisége és minősége. A felszíni vizeket közvetlenül terhelő egyedi szennyező források szennyvíz kibocsátási jellemzőit 1997-től gyűjti és gondozza az OKTVF Környezetvédelmi Igazgatósága. Az információkat az országos Környezetvédelmi Felügyelőségek szolgáltatják saját, vagy a kibocsátók vizsgálati eredményeikből számított éves szennyvíz mennyiségek és szennyezőanyag terhelések adatairól.


Oldalszám: 23


Bács – Kiskun megyéből származó, felszíni vízfolyásokba vezetett szennyvizek mennyiségi arányát mutatja be a fenti ábra. Az országos szennyvíz kezelési program során 8 év alatt megvalósított szennyvíztisztítók beüzemelése ezen a helyzeten jelentősen javított. A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről intézkedik. A kijelölt érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületén a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok határozzák meg. Nyárlőrinc község a listán nem szerepel. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről alkotott 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint Nyárlőrinc közigazgatási területe nem nitrát érzékeny terület. 4.1.2.2. Felszín alatti víz jellemzése Országos szinten a felszín alatti víztermelést 1992-től egyenletes csökkenő tendencia jellemezte. Tíz év alatt az összes felszín alatti víztermelés 25%-al csökkent, ami a változó gazdasági környezet és a víztakarékosabb szemlélet eredménye. Ez a trend tovább érvényesült a felszín alatti vizek kezelésére vonatkozó jogi szabályozás szigorításával. Felszín alatti víztípusok:  Karsztvíz


Oldalszám: 24


 Rétegvíz  Talajvíz  Pari szűrésű víz A néhol 2000 m-t is meghaladó vastagságú rétegzett, szemcsés, törmelékes, vízvezető, félig áteresztő, valamint vízzáró üledékekkel kitöltött pleisztocén-felső pannon medencebeli rétegvíztárolók sík- és dombvidéki elterjedési területein a rétegvizek a talajvizektől élesen nem különíthetők el, azokkal általában hidraulikai kapcsolatban vannak. A rétegvizekből történő termelés hatására az 1970-es évektől kezdve a rétegvízszintek tartós csökkenése volt megfigyelhető. A vízkitermelés az 1990-es évek elején történt csökkenésének hatása a vízszint alakulásában is megmutatkozott: a süllyedések mérséklődtek, s egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. Jelenleg a homokhátság területén felismert problémák kezelésére a vízkeret irányelv cselekvési programja lehetőséget teremtett a probléma kezelésére. A talajvíz a 20m-nél kisebb mélységben törmelékes-üledékes víztartókban elhelyezkedő vizet jelenti. A talajvízszintek alakulása elsősorban a csapadékosság függvénye. Az ettől függő beszivárgás hiány vagy többlete éveken át halmozódik. A talajvízháztartást a talajvíz és rétegvíz között már említett hidraulikai kapcsolat is befolyásolja. Az 1980-as években a talajvízszintek süllyedése országosan jelentkezett, néhol különösen nagy volt. Az 1990-es évek második felének csapadékosabb időjárása a talajvízszint süllyedést mérsékelte. A partiszűrésű vízkészletekre telepített vízkivételek túlnyomó részben a vízfolyásokból pótlódó vizet termelik. A partiszűrésű víz kitermelésének lehetőségét alapvetően a folyó vízjárása, a vízadó réteg kifejlődése befolyásolja. A Duna- Tisza köze sajátos felszín alatti vízáramlási dinamikával rendelkezik. A magasabb térszínű területeken beszivárgó vizek a mélyebben fekvő erózió-bázisok, megcsapolási helyek felé áramlanak. A felszín alatti vízáramlások regionális és lokális áramlási rendszereket képezhetnek.


Oldalszám: 25


A karsztos és hasadékos képződmények esetében általában források formájában lép a felszín alatt áramló víz ismét a felszínre, más hegyvidéki területeken a határozott vízkilépést jelentő források mellett nagyobb szerepe van a patakok medrébe történő szivárgásnak, a dombvidéki területeken pedig a felszín alatti vizek inkább a vizenyős völgytalpakon, kisvízfolyásokban jelennek meg. A síkvidékeken a felszín alatti vizek megcsapolását legnagyobb részt a magas talajvízállású területek képezik, ahol a mélyből felszivárgó víz elpárolog, illetve a növényzet elpárologtatja.


Oldalszám: 26


Nyárlőrinc község közigazgatási területe szennyezés-érzékenységi szempontból a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.7.) Korm. rendelet 2/1. melléklete szerint IV. „B”, azaz érzékeny kategóriába került besorolásra. 4.1.3.

Talaj

A térség mai, átlagosan 50 – 60 cm vastag talaj az elmúlt kb. 20 000 évben keletkezett. Nyárlőrinc térsége szerkezeti mofrológiai szempontból fiatal süllyedék-medence folyóvizi futóhomokos, löszös síkság. A térségre a folyóvíz eredetű, illetve szél által létrehozott formák jellemzőek. Domborzatát tekintve az egyenetlen síkságok csoportjában az enyhén hullámos síkság, és az elzárt síkság kategóriái jellemzik. A felszíni formák döntő többsége eolikus eredetű, potamikus kialakulások nem jellemzik. A kilúgozódás, só – felhalmozódás következtében szikes rétek, legelők alakulnak ki. A terület talajtakarója nem túl változatos. A kistájra tápanyagban szegény homokon képződött talajok, főleg a futó és humuszos homoktalajok jellemzőek. A homokhátak közötti laposabb térszín agyagos, szürkeagyagos öntéstalaj helyenként tőzeges képződménnyel. A legmélyebb fekvésű területeken szikes talajok jellemzőek, a magasabb térszíneken a homoktalajok az uralkodóak. Talajvédelem szempontjából Nyárlőrincen a defláció elleni védekezés említhető, a fedetlen homokterületeken fellép a talajpusztulás e formája, mely megnöveli a légszennyezést is. A defláció megelőzése érdekében kerülni kell a csupasz homokfelszínek, parlagok kialakulását, ilyen területeken a visszagyepesítést, erdősítést, mezsgyék fával, cserjével történő beültetését kell előtérbe helyezni.

4.2.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4.2.1.

Települési környezet

Infrastrukturális szempontból a település az 1896-ban megépült vasútvonallal könnyen elérhető (Kecskemét-Lakitelek vonalon), ami jobban bekapcsolja a települést az ország vérkeringésébe.

Autóval,

autóbusszal ugyancsak

jól megközelíthető

a község,

a

megyeszékhelyről a 44-es út a község mellett halad el. Összesen 1004 lakás található Nyárlőrincen. A község településrendezési terv belterületi térképe a 7.1 sz. mellékletben, külterületi térképe a 7.2 sz. mellékletben tekinthető meg.


Oldalszám: 27


A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt ingatlanok száma 727. Villamos energiát 1051 háztartás használ. Vezetékes gázt 593 háztartás fogyaszt. A településen 133 a működő vállalkozások száma. A település legfontosabb cégei:  Olympos, amely 250 alkalmazottal üdítő és gyümölcslé gyártással foglalkozik, a  Borászat, amely 110 embert foglalkoztat üdítő, bor és pezsgő gyártással foglalkozik, és az  Építő és Faipari Kft. 15 alkalmazottal A községben található egy 100 férőhelyes óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, továbbá a községben egy területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos dolgozik. Az önkormányzat a településüzemeltetési feladatok körében igyekszik a lakosság számára a korszerű, XXI. századi szintű életmód kialakításához szükséges feltételeket megteremteni.

4.2.2.

Meglévő és tervezett infrastruktúrális hálózatok

A meglévő közlekedési hálózati elemeken lényegi változtatás nem tervezett. A mai 44. számú Kecskemét-Békéscsaba főforgalmi út, mint elsődleges megközelítési irány távlatban is meghatározó marad. A meglévő észak-déli és kelet-nyugati irányú kapcsolatokon javít a Nagykőrös-Kiskunfélegyháza és a Kecskemét-Csongrád út tervezett korrekciós nyomvonala és burkolattal való ellátása. Az ivóvízellátás estében a kiépített hálózatról a tervezett beépítések ellátottak illetve elláthatók. Település szennyvízcsatornázása térségi (Kecskemét) hálózat fejlesztésével megoldható. A bel és külterület vízrendezésére és csapadékvíz elvezetésére külön terv készítendő és engedélyezendő. Energiaellátás, földgázhálózat, távközlési hálózat fejlesztése a meglévő hálózat fejlesztésével biztosítható. 4.2.3.

Területfelhasználás

4.2.3.1. Beépítésre szánt területek A belterületek - jelenlegi és tervezett bővítések - beépítésre szántak. Építési használatuk szerint a következők:  Lakóterületek Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 28


 Vegyes területek  Gazdasági területek  Különleges területek Valamennyi beépítésre szánt terület az Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) által előírt módon építési övezetekbe sorolt. Az építési övezetek jellemzését a telekméret, beépítési mód, beépítettség mértéke, építménymagasság, közművesítettség, zöldfelületi mérték, környezetterhelési határérték, terepszint alatti építmények és a telek szélességi és mélységi mérete valamint a nyomvonal jellegű építményekre vonatkozó előírások adják. 4.2.3.1.1. Lakóterületek A beépítésre szánt területen belül a lakóterület a legnagyobb kiterjedésű területfelhasználási kategória. Bővítése, területi fejlesztése a belterület dél-keleti részén lévő mezőgazdasági terület beépítésével biztosítható. Meglévő tömbök továbbosztása, a már kialakult beépítés besűrűsítése nem tervezett. A lakóterületek jellemzően nagytelkesek és földszintes beépítésűek, ezért falusias lakóterületbe sorolhatók. A beépítés hagyományos: utcafrontos és előkertes: újabb osztású sajátosságai a lakóterület további -övezeti- tagolásában kifejezhetők. A falusias lakóterület szintterületi sűrűsége: 0,5. A közüzemi közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a kommunális szennyvíz zárt medencés gyűjtése megengedett. 4.2.3.1.2. Településközpont vegyes terület A településközpont vegyes terület a település súlypontjában a meglévő intézmények körül került kijelölésre és a község ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgál. A területen igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-, egyházi-, oktatási, egészségügyi-, szociális-, sport építmények és az azokhoz kapcsolódó szolgálati lakások kaphatnak helyet. A felsoroltak lakóterületen belül is elhelyezhetők, a településközponti besorolás a jelentőségüket emeli ki. A településközpont vegyes terület szintterületi sűrűsége: 2,4, közüzemi közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a zárt medencés gyűjtés megengedett.


Oldalszám: 29


4.2.3.1.3. Gazdasági terület Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek és azok feltáró belső úthálózata sorolt. Az úthálózat meghatározása az egyes tevékenységből következő telek-méret igények változatossága miatt nem rögzíthető. Gazdasági területen belül kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület különíthető el. Kereskedelmi szolgáltató terület a belterületen és annak kiterjesztésével megvalósított helyen van. Kereskedelmi szolgáltató területen a védőterületet nem igénylő gazdasági célú építmények helyezhetők el. A terület szintterületi sűrűsége: 2,0, közművesítettség mértéke: a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a zárt medencés gyűjtés megengedett. Ipari gazdasági területen a védőterületet igénylő és a közművek létesítményei helyezhetők el. A védőövezetet azonban saját telken belül kell biztosítani. Ide tartoznak a külterületi majorok. Az ipari gazdasági terület szintterületi sűrűsége: 1,5, közművesítettség mértéke: szakhatósági állásfoglalások alapján egyedileg határozható meg. 4.2.3.1.4. Különleges terület Nyárlőrinc különleges területei: a temető, a sportterület és a hulladéklerakó. A temető északi irányban bővítésére kerül. A sportterület változatlan területével számol a településszerkezi terv. A szilárd hulladéklerakó megszüntetésre került. Igazgatási területen kívüli regionális szeméttelepre kerül a szilárdhulladék. A hulladéklerakó megszüntetés utáni rekultivációjáról gondoskodni kell, távlati felhasználása beépítésre nem szánt terület, ahol legfeljebb dögkonténer, építési törmeléklerakó vagy komposztáló telep vagy hulladékudvar helyezhető el. 4.2.3.2. Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt területek az alábbi osztályokba sorolhatóak:  Közlekedési-, hírközlési és közműelhelyezési terület  Zöldterület  Erdőterület  Mezőgazdasági terület  Vízgazdálkodási terület Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 30


4.2.3.2.1. Közlekedési és közműterületek Az OTÉK 26.§ szerinti közlekedési területek az alábbiak: Országos közutak:  -44 sz II. rendű közút Kecskemét-Békéscsaba  -4614. jelű burkolattal kiépítendő összekötő út

4.2.3.2.2. Zöldterületek A településközponti park jelentős esztétikai és funkcionális értékkel rendelkező közpark, amellyel a településszerkezeti terv számol. A vasút menti ill. a gazdasági terület menti szabad területek védelmi jellegű zöldterületek. A belterület zöldterületi hálózati elemeinek az utcafásítások tekinthetők. 4.2.3.2.3. Erdőterületek A külterületi terület felhasználás meghatározó része az erdő. A gyengébb minőségű szántóterületek további erdőtelepítések terepe lehet. A mezőgazdasági terület és az erdőterület közötti „átjárás” az Országos Területrendezési Tervből következik. A településszerkezeti terv a hatályos erdészeti-, és földhivatali nyilvántartás szerinti erdőterületeket tartalmazza. 4.2.3.2.4. Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági terület a község külterületének meghatározó része, a beépítésre nem szánt terület jellemzően ide tartozik. Építési lehetőségei az általános szabályoknak megfelelőek. A telek méretek és a kialakult helyzet szerintiek figyelembe vételével van lehetőség gazdasági és/vagy lakóépület (tanya) építésére. Kertes mezőgazdasági területbe a volt zártkertek tartoznak. A volt zártkertek másodlagos pihenési, üdülési szereppel bírnak. Az eredeti rendeltetésnek megfelelően a terület mezőgazdasági területként külterületen marad. Védelmi övezetbe a természetvédelmi adatszolgáltatás szerinti a természetvédelmi törvény erejénél fogva „ex lege” védett és a természeti területek tartoznak. Ott csak a természetvédelmi kezelést és fenntartást szolgáló építmények elhelyezésére van lehetőség.


Oldalszám: 31


4.2.3.2.5. Vízgazdálkodási terület Nyárlőrinc OTÉK szerinti vízgazdálkodási rendeltetésű területe az Alpár-Nyárlőrinci csatorna és partja.

4.2.3.3. Védett és védőterületek A 8005/2001. (MK 156. szám) KöM tájékoztató közzétette a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva, annak 23. § (2) bekezdése alapján védett lápok jegyzékét. Nyárlőrinc közigazgatási területén e jogszabály alapján védett láp nincs. A 8006/2001. (MK 156. szám) KöM tájékoztató közzétette a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva, annak 23. § (2) bekezdése alapján védett szikes tavak jegyzékét. Nyárlőrinc területén a jogszabályhely alapján a 0116 hrsz ingatlan egyes alrészletein lévő szikes tó védett. Területi védettség alatt a természetvédelmi nyilvántartás szerinti gyepterületek állnak. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM – FVM rendelethez mellékelt lista szerint Nyárlőrinc nem tartozik a kiemelten fontos érzékeny természeti területekkel érintett települések közé. A község kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területe a Nyárlőrinci őstölgyes, melyet a 4.3. pontban részletesen bemutatunk. Védőterületet a vonalas létesítmények igényelnek. A vonalas létesítmények, az utak, közműnyomvonalakat kísérő védőterületeinek nagysága a szabványok ill. az egyes üzemeltetők igénye szerint került meghatározásra.

4.3.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

Nyárlőrinc község természeti értékei közül kiemelkedő jelentőségű a régió „fővárosától”, Kecskeméttől, a 44-es számú főúton kelet felé haladva 16km-re található őstölgyes. A község külterületén elhelyezkedő, 15ha területű erdő a Kiskunsági Nemzeti Park felügyeletébe tartozik. A területen alacsonyabb és magasabb térszintű tisztások, cserjések, elegyes és tölgyes erdőfoltok is találhatók, így rendkívül változatos élőhelyet biztosít az ott élő flóra és fauna világ számára egyaránt. Az erdő lombkoronaszintje átlagosan 60-65% záródású, legnagyobb részét kocsányos tölgy alkotja, melyhez helyenként egy-két invazív faj, főleg amerikai kőris társul. Cserjeszintje sűrű, néhol áthatolhatatlan, domináns faja a galagonya, gyepszintje a csekély lombkoronaszint záródás miatt helyenként 100%-os borítottságú, jellemző növénye a salamonpecsét. Az erdő gyepszintjében alföldi viszonylatban igazi Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 32


ritkaságok is élnek, így pl. bársonyos kakukkszegfű, erdei tisztesfű, kétlevelű sarkvirág, tarka sáfrány. Állatvilágának érdekessége, hogy az utóbbi időben újra megjelent a pannon gyík.

4.4.

KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY

Az élőlény – így az ember is – és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. Az utóbbi évek jelentős környezet-egészségügyi problémáját az allergén pollenek – parlagfű és egyéb adventív növények – okozták. Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott működése. A környezeti hatások jelentős szerepet játszanak az allergia kialakulásában. A légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul. A levegőben jelen levő mikrorészecskék károsítják az immunrendszer működését. Az egyes allergén növények virágzási idejéről az alábbi táblázat tájékoztat: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (2002) Virágzás - Pollenszórás

Magyar név

Latin név

bálványfa

Ailantus

*

bodza

Sambucus

**

bükk

Fagus

*

ciprusfélék

Cupressaceae

**

csalánfélék

Urticaceae

**

dió

Juglans

*

éger

Almus

***

eperfa

Morus

*

ernyősök

Umbelliferae

*

fenyőfélék

Pinaceae

*

fészkesek

Compositae

***

füvek

Poaceae

****

fűz

Salix

***

gyertyán

Carpinus

**

Allergenitás febr.

márc

ápr.

máj.

júni.

júli.

aug.

szept

okt.

||||||

||||||

||||||

|||||

|||||| |||

||||||

|

|||||

||||||

||||||

||||||

|||| ||||||

||||||

||||||

||||||

||||

||

|

||||

||||||

||

|

||||||

||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

|||||

||||||

||

|||

||||||

||||||

||||||

|||||

|||||

||||||

||||||

|||||

|||||

|||||

||||||


Oldalszám: 33


ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (2002) Virágzás - Pollenszórás

Magyar név

Latin név

hárs

Tilia

**

juhar

Acer

**

kender

Cannabis

*

kőris

Fraximus

***

libatopfélék

Chenopodiacea

***

lórom, sóska

Rumex

***

mogyoró

Corylus

***

nyár

Populus

nyír

Allergenitás febr.

márc

ápr.

júni.

júli.

aug.

szept

okt.

|

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

||||||

|

||||||

||||||

||

||||

||||||

||||||

|||

||||||

||

||||| ||||||

|||

||||||

||||||

|||

|||||| ||||||

|||

**

||||||

||||||

Betula

***

||

||||||

olajfafélék

Oleaceae

**

ostorfa

Celtis

*

parlagfű

Ambrosia

****

pillangósok

Fabaceae

**

platán

Platanus

***

sások

Cyperaceae

*

gesztenye

Castanea

*

szil

Ulmus

*

tiszafa

Taxus

**

tölgy

Quercus

***

útifű

Plantago

***

üröm

Artemisia

****

vadgesztenye

Aesculus

**

Megjegyzés: *

máj.

||||||

|||||| ||||

||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

|||||

||||

|||| ||||||

|||||

||||||

|

||||||

||||||

||||||

||||

|||||| |||

||||

||||

||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

|||

||||||

- panaszokat nem okoz, illetve allergenitásáról nincsenek adatok

**

- nem gyakori allergén, keveseket betegít meg

***

- gyakori allergén

**** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle


Oldalszám: 34


4.5.

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

4.5.1.


4.5.1.1. Kommunális szilárd és folyékony hulladék, építési törmelék, csomagolási hulladék A tanácsi időkben (1965) engedélyezett régi kommunális szilárd hulladéklerakó a belterülettől ÉK-re, attól mintegy 500 m-re, 0105/2 hrsz-ú területen található. A lerakó üzemeltetője a Polgármesteri hivatal volt. A lerakót műszaki védelemmel, szigeteléssel szivárgó rendszerrel, figyelőkúttal nem látták el, így a környezeti ártalmak, talajvíz szennyezés ellen nem nyújt megfelelő védelmet. A lerakó körülkerített, kapuval zárható, időszakonként a rétegeket földtakarással látták el. A terület befogadóképessége még évekig biztosította volna a település hulladékainak elhelyezését, de a műszaki védelem hiánya miatt 2005 évben a lerakót felszámolták. Jelenleg a terület rekultivációra vár, monitoring rendszer kiépítése szükséges. Nyárlőrinc közigazgatási területén keletkező települési (kommunális) szilárd hulladékok mennyisége átlagosan 611 t/év. A szilárd hulladék elszállításáról a Kecskeméti Városgazdálkodási Kft. gondoskodik. Közszolgáltatói szerződés keretében a hetente egyszer összegyűjtött hulladékot a kecskeméti hulladéklerakóba szállítja. A településen keletkező folyékony hulladék becsült mennyisége 70 021 m3/év. A folyékony hulladék mennyiségéből évente 695 m3/év mennyiséget tengelyen szállítanak el a településről, amit a Mári és Társa Kft. végez. Az elszállított mennyiség a Bácsvíz zRt. kecskeméti szennyvíz fogadó állomására kerül. A Mári és Társa Kft. nem rendelkezik – az Alsó- TiszaVidéki Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartása szerint – érvényes hulladékkezelési engedéllyel. Az építési törmelék teljes mennyisége 25 t/év, amely mennyiség helyben marad, földutak javításánál, feltöltésénél kerül felhasználásra. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése nem megoldott, időszakos gyűjtés keretében évente egyszeri alkalommal iskolai papír- és fémgyűjtést végeznek, mennyiségére vonatkozó adat nem ismert. A községben keletkező és kiszállított nem veszélyes hulladékok éves mennyisége: Hulladék minősége Települési szilárd hulladék

Keletkezett mennyiség 611 (t/év)


Településről kiszállított mennyiség 611 (t/év) Oldalszám: 35


Települési folyékony hulladék 70 021 (m3/év) Építési, bontási hulladék és egyéb inert hulladékok 25 (t/év)

695 (m3/év) 0

4.5.1.2. Veszélyes hulladék A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok, szakszerűtlen kezelés által veszélyessé vált anyagok gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása a településen nem biztosított. Ezek a veszélyes hulladékok minden bizonnyal a háztartási hulladékokkal keveredve, válogatás nélkül a települési hulladéklerakóra kerültek eddig, ami különösen veszélyes a felszín alatti vizek és a környező talaj szennyezését tekintve. A település közigazgatási területén sem veszélyes hulladéklerakó, -kezelő, -ártalmatlanító létesítmény, sem pedig veszélyes hulladékégető nem működik. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a cégek telephelyein belül oldandó meg szakszerű gyűjtőhelyek kialakításával, míg ártalmatlanításra történő átadás az arra jogosult, engedéllyel rendelkező cégnek, vagy magánszemélynek történhet. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkező cégek által átadott veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége ismeretlen.

4.5.1.3.

Állati eredetű hulladékok

A közigazgatási területen dögkút, dögtér nincs, az állati eredetű hulladék eliminálása üzemi szinten történik. A veszélyes hulladéknak minősülő, nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei ártalmatlanításra történő elszállításig való gyűjtésére a telephelyeken létesítenek üzemi gyűjtőhelyet. A tetemek elszállítását megrendelésre, vagy időszakosan az ATEV végzi. Egy ma már magántulajdonban lévő, szennyező forrásként nyilvántartott hely a 0140 hrsz-en levő, dögtér, dögkút műszaki védelme a felvétel szerint megfelelő. Közösségi dögkonténer kijelölésének szükségessége egyenlőre nem merült fel, jelentkező igény esetén a megfelelő paramétereknek megfelelő, alkalmas helyen történhetne.

4.5.2.

Zaj- és rezgésterhelés

Az urbanizálódás a lakosság zajterhelését ugrásszerűen megnövelte. A megyében nagyobb forgalommal, az iparban és a szolgáltatásokban nagyobb teljesítményű és ezért zajosabb gépekkel kell számolni. A zajt, mint környezetet érő káros hatást két megközelítésből szabályozza a jog. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 36


-

immisszió típusú: az adott terület zajszennyezettségét veszi alapul

-

emisszió típusú: az egyes zajforrások megengedett kibocsátható zajszintjére összpontosít.

A zaj a mindennapos úthasználat egyik nyilvánvaló hatása. A zajvédelmi intézkedések költsége magas, ezért már a tervezéskor kell a megfelelő zajvédelemről gondoskodni. A zajterhelés nagyságát befolyásoló tényezők: -

a forgalom nagysága, összetétele, sebessége, valamint a forgalomáramlás változásai

-

az észlelési pont és a zajforrás távolsága, magassági viszonyok, valamint közbenső terepviszonyok, beépítés, zöldsáv,

4.5.3.

-

az út meredeksége, szabályozási szélessége, a burkolat típusa,

-

a talaj, a felszín akusztikai tulajdonságai

-

légköri viszonyok.

Oktatás, nevelés, képzés

Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. Elég csak a rengeteg illegális szemétlerakásra gondolni. Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük. Felnőttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Az ember értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés. Az általános iskola alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van

lehetőség

a

környezet-

és

természetvédelem

kérdéseivel

foglalkozni.

Az

osztálykirándulások, a természetben – pl. erdőben, vízparton – megtartott órák, az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez.


Oldalszám: 37


Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, önálló kiselőadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának – esetleg önkormányzati segítséggel – érdemes iskolakertet kialakítani, melyben különböző növényi társulások bemutatására, tanulmányozására van lehetőség. Tanítási szünetben, de év közben is, az Erdei Iskolai Programban célszerű a diákokat szakszerűen foglalkoztatni, a természet közelében nevelni tanítani. A talajok tápanyag utánpótlását oktatni kell. Ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés is részben megalapozható.) Régóta jól működő tevékenység az iskolák által szervezett papírgyűjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok gyűjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek gyűjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is. Az elemek gyűjtése megfelelő műanyag vagy karton dobozok kihelyezésével kiterjeszthető kereskedelmi egységekre is, így a felnőtt lakosság is bevonható az akcióba. Az allergiás, asztmás megbetegedések számának rohamos emelkedése kapcsán a figyelem középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelő növények, főleg legagresszívebben ható képviselőjük, a parlagfű. Egy szál virágzó parlagfű több milliárd virágpor szemcsét képes a levegőbe juttatni, melyből légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendő allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfű kiirtása az ország területéről csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a kistérségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben is szerepet vállalhatnak az iskolák. Akár osztályok közötti, egyéni verseny is hirdethető, melyben a legtöbb növényt begyűjtők jutalma pl. osztálykirándulás, kerékpár, különböző sporteszközök, stb. lehet. A parlagfű-mentesítési akció kiterjeszthető a felnőtt lakosságra is, a begyűjtött parlagfűért cserébe virágpalántákat, cserjéket esetleg facsemetéket is adhat az önkormányzat. (Ezek származhatnak a környékbeli kertészetek felajánlásaiból is.) Nagyon fontos, hogy a parlagfüvet még a virágzás előtti időszakban, és akkor is lehetőleg kesztyűben gyűjtsék,


Oldalszám: 38


ugyanis a bőrrel való kontaktus kapcsán is kialakulhat túlérzékenység. Évente egy-két alkalommal szemétgyűjtési akció is rendezhető, amikor a települések külterületéről is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba is érdemes bevonni az iskolásokat. Számtalan lehetőség kínálkozik még a felsoroltakon kívül is a környezeti nevelésben, melyek feltárása és kidolgozása az önkormányzat, a pedagógusok és a civil önszerveződő csoportok együttműködése által valósítható meg. 4.5.4.

Környezetbiztonság

Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével. A település számára az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetekre való felkészülés, védekezés jelent megoldást. A közigazgatási területen belül működő, ipari jellegű tevékenységet folytató vállalkozások, üzemek tevékenységükkel nem veszélyeztetik a környezetet. A település vonatkozásában nincs tudomásunk egyéb, potenciális környezetszennyezést, illetve környezetkárosítást okozó tényezőről. Rendkívüli környezetszennyezés, havaria esetén az Önkormányzat azonnal felveszi a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, és azok irányítása mellett aktívan közreműködik a kárelhárításban. 4.5.5.

A lakosok véleménye a szennyvízcsatorna kiépítéséről (lakossági kérdőíves felmérés eredményei)

A felmérés elindítása előtt egy kérdőív segítségével felmérést végeztek a lakosság környezeti attitűdjéről, a szennyvízcsatorna kiépítéséről kialakult véleményekről. A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, személyes megkérdezés technikájával végeztük el Nyárlőrinc területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében. A kérdőívben – a személyes megkérdezés technikájának minden előnyét kihasználva – a


Oldalszám: 39


legtöbb kérdésfajta szerepelt, így volt eldöntendő kérdés, feleletválasztós kérdés, több válasz lehetőségét megadó kérdés, skálás értékeléssel megválaszolható kérdések is, biztosítva ezzel a kutatás érvényességének kritériumait. A kitöltött, beérkezett ívek száma: 384 db A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével készült. A megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy a csatornázásra kijelölt utcákban véletlen kiválasztással szólítottuk meg az ott élőket. A kérdőív eredményeinek (Lásd.: 6. sz. melléklet) alapján kiderült, hogy a lakosság informáltsága elég alacsony, ennek ellenére jelentős többségben szeretnének majd rácsatlakozni a rendszerre, és csak kis mértékben vannak ellene. A jövőben a tájékozottsággal, illetve a véleményvezérek rábeszélésével elérhető, hogy ezen emberek is az igen mellett döntsenek az adott időben. Ehhez kapcsolódik, hogy a közvélemény szerint érzékenyek a környezetvédelem iránt, így ez a tény is segíthet majd azok meggyőzésére, akik még hezitálnak, vagy ellenzik.

5.

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, FELADATOK

A környezetvédelmi program célja a települési környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való átgondolt gazdálkodás, a fenntartható fejlődés biztosítása, a település környezetterhelésének csökkentése. A környezetterhelés csökkentése által hozzájárulás a regionális, illetve a globális környezeti problémák enyhítéséhez és a településlakók életminőségének javításához. Ehhez szükséges a stratégiai feladatok meghatározása, az eszközrendszerek megteremtése. A célkitűzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép-és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani.

A legfőbb, általános célkitűzések a következők: 

A rongálódott környezeti állapot helyreállítása.



A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése. o Különös hangsúlyt kell fektetni a program során, a Nyárlőrincen még meglévő


Oldalszám: 40


táji, természeti és kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére. Ezek átlagos mértékben még rendelkezésre állnak, és ezek az erőforrások képezik az alapját a település jövőbeni fejlődésének. 

Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése. o A program alapvető célkitűzése a település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét biztosítani, azaz életminőségén javítani. Ezt a célt azonban csak az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése, illetve a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti

állapot

megőrzése,

javítása

és

helyreállítása

által

lehet

megvalósítani. 

A természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése.



Megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata.



Lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés. o Ahhoz, hogy a program elfogadottá és megvalósíthatóvá váljon a helyi társadalom és döntéshozók szemléletének a fenntartható fejlődés irányába kell megváltoznia,

amelynek

legfontosabb

eleme

a

teljességre

törekvő

szemléletmód, a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek együttes kezelése. o Az egyes szervezetek által birtokolt ismeretek parciálisak, melyekből nem áll össze a környezeti történéseket átfogó teljes kép. Ennek eredménye, hogy a helyi lakosság és a helyi szintű döntéshozók nem ismerik a helyi és a tágabb környezetük állapotát, természeti erőforrásaikat, azok potenciálját. Az ifjúság nem ismeri a globális történéseket, a helyi környezet állapotát, nincsenek tisztában a gazdasági, társadalmi folyamatok és a környezeti kérdések összefüggéseivel. o Tekintettel arra, hogy mindenki érdeke a megbízható információkon alapuló döntés, ezért átfogó, információs rendszert kell létrehozni, amelyhez szabad hozzáférést kell biztosítani a döntéshozóknak és a publikumnak egyaránt. Ehhez szükséges az infrastruktúra fejlesztése a lehetőségek kihasználásával, a lakosság tájékoztatása, a tájékozottság szinten tartása a döntés képességhez a


Oldalszám: 41


társadalmi részvétel széles körű bevonásának biztosítása. o A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megalapozásához, azaz olyan javaslatokat kell tennie a gazdasági vezetés és a lakosság számára, amelyek a fenntartható erőforrás-használaton keresztül növeli a község teljesítőképességét, a lakosság komfort érzetét a lakóhelyükön, ezáltal elkerülve a környezetkárosítás költségeit, illetve a negatív externáliák megelőzése a kölcsönösen negatív gazdasági hatások elkerülésével. 

Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása.



Közszolgáltatói szerződéssel végzendő tevékenységet csak engedéllyel rendelkező vállalkozókkal lehet végeztetni.

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a program a nyitott tervezés keretében készült, a jövőben az általa nyújtott keretek között változhat, módosulhat.

5.1.

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN

5.1.1.

Levegőtisztaság-védelem

Cél:  A település jó minőségűnek mondható levegőtisztasági-állapotának fenntartása.  A talaj-eredetű porterhelés csökkentése.  A fűtésből származó légszennyezés mérséklése.  A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése.  Az ipari eredetű szennyezőanyag kibocsátások megelőzése, csökkentése.

Feladat:  Fel kell tárni a közlekedési infrastruktúra fejlesztését érintő programok és tervek (közlekedésfejlesztési koncepció, területrendezési terv stb.) várható (közép és hosszú távú) hatásait a közlekedésre és az érintett településrészek levegőjének minőségére. A hatástanulmány eredményei, és tapasztalatai alapján módosítani kell a terveket, hogy azok megvalósulása ne okozza a környezeti levegő minőségének romlását.


Oldalszám: 42


 A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a települési közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani a községben, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez. Emellett meg kell teremteni a kerékpárok tárolásának, őrzésének feltételeit: -

Kerékpártárolók: közterületek, oktatási és közintézmények, parkolók

-

Kerékpár megőrzők: közparkok

 Jelentős

egészségügyi

kockázatot

jelentenek

a

lakosság

által

egyedi

fűtésű

berendezésekben és nyílt téren elégetett műanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.) hulladékokból felszabaduló toxikus és rákkeltő anyagok. Az információhiány és a tájékozatlanság miatt ezek égetése általánosan előfordul. A jelenség visszaszorítása érdekében közérthető tájékoztató anyagokat kell létrehozni a szükséges ismeretekről és helyi rendeletekről. Azokat minden háztatásba el kell juttatni. Az információkat a médiákon keresztül is kell kommunikálni, ill. az interneten keresztül is közzé kell tenni.  A lakossági légszennyezés egyik jelentős része a kerti hulladékok és avar égetéséhez köthető. Ez kiváltható komposztálással, ami a talajerő utánpótlást is elősegíti. Ezért programot, ösztönző rendszert, tanácsadó szolgáltatást kell kidolgozni és megvalósítani a komposztálás elterjesztésére. Ebben a különböző célcsoportok számára megfelelő módszereket kell ajánlani, mivel más szükségletek jelentkeznek a kertes ház övezetben, ahol szinte csak fűnyiradék keletkezik, és a zártkerti övezetben, ahol lényegesen több a szerves hulladék, aminek jelentős része gally. A program sikeres megvalósítása a kommunális hulladék szerves-anyag tartalmát is csökkenti.  Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében: a. Részletesen fel kell térképezni (javasolt a GPS és térinformatikai platform) a település területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. b. Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 43


irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg. c. Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat.  A diffúz szennyezések (pl.: mezőgazdasági tevékenységek által okozott porszennyezés) csökkentése érdekében a jellemző szélirány felőli véderdősávok telepítését meg kell kezdeni, ebbe be kell vonni a gazdasági szereplőket is.  Ahhoz, hogy a település levegőkörnyezeti folyamatai leírhatók, előre jelezhetők legyenek számítógépes modellt kell kidolgozni. Meg kell határozni a modellezéshez szükséges alapadatok körét, ennek alapján létre kell hozni, ill. beszerezni a megfelelő adatbázisokat. Olyan programot kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a klímát, beépítettséget és a domborzatot is, aminek segítségével az emissziós struktúrában, a településszerkezetben bekövetkező

változások

levegőminőségre

gyakorolt

hatásai

megbízhatóan

prognosztizálhatók.  Felmérést kell végezni a jelentős ipari tevékenységet végző vállalkozók, telephely engedéllyel rendelkezők körében a levegő terhelést befolyásoló emissziós adataikról. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek évente készülő bevallásaikról adatszolgáltatást kell kérni (egyedi hulladékgazdálkodási terv része). 5.1.2.

Vízvédelem

A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos célok 

Felszíni víztározó létesítése, vizes élőhelyek helyreállítása



Csurgalékvizek, csapadékvizek gyűjtése és víztározóba történő tározása



Korábbi 2-3 ha-os halas tó meder felszíni víztározónak történő átalakítása

Cél:  Ivóvízbázis-védelem fejlesztése.  A nitrát-terhelés csökkentése.  A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése.  A vízháztartás egyensúlyának kialakítása és megőrzése érdekében a felszín alatti vízkészletek felhasználásának mérséklése.  A sérülékeny vízbázisok területén a védősávok és védőidomok fokozott ellenőrzése, Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 44


védelme.  Meglévő monitoring kutak feltérképezése

Feladat:  Az élővizekbe és a használaton kívüli kutakba a szennyvízbekötéseket fel kell tárni, és meg kell szüntetni.  A szennyvízcsatorna hálózatot teljesen ki kell építeni.  Biológiai szennyvíztisztító telepet megépült, de meg kellene vizsgálni a tisztított szennyvíz élővízbe bocsátásának kiváltását szolgáló technológiai megoldások megvalósíthatóságát is.  A tisztított szennyvíz (120 m3/nap) nyárlőrinci csatornába történő elvezetése illetve helyi víztározón keresztül történő vízkezelés megoldása.  A víztározó adta lehetőséggel a környező öntözőrendszerek visszaállítása gyümölcsösök, ültetvények öntözése vállalkozói kezdeményezések támogatásával.  A szippantott szennyvíz leürítéseket ellenőrizni kell, az illegális leürítéseket fel kell számolni.  A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára. A vízkészletek mennyiségi védelmének leghatékonyabb eszköze a vízfogyasztás racionalizálása. Ez egyrészt történhet víztakarékos berendezések,

szerelvények

alkalmazásával,

másrészt

esővíz

ill.

csapadékvíz

felhasználásával a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő szükségletek ellátására.  A csapadékok lemossák az útburkolatot, a csapadékvízzel jelentős mennyiségű hordalék, olaj, só, szerves- és nehézfém mikroszennyező kerül a felszíni vizekbe. A terhelés csökkentése érdekében mérsékelni kell az utakra kijuttatott só mennyiségét, környezetbarát síkmentesítési technológiákat kell alkalmazni.

5.2.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

5.2.1.

A települési környezet védelme

Cél:  Egészséges, kulturált, biztonságos lakókörnyezet kialakítása.  A község épületei, parkjai, falusias jellegének megőrzése, fenntartása


Oldalszám: 45


Feladat:  Helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeletek elkészítése, ill. felülvizsgálata.  A lakosság, a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába.  Öntevékeny kezdeményező, faluszépítő tevékenységek támogatása (tiszta udvar, rendes ház, legszebb utca).

5.2.1.1. Települési környezet tisztasága Cél:  A település köztisztaságának javítása, a javított állapot folyamatos fenntartása.  A legális engedélyezett vállalkozókkal történő közszolgáltatási szerződések megvalósítása.

Feladat:  Az intézmények hulladék kezelési feladatainak meghatározása.  Kommunális szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása.  Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, folyamatos ellenőrzése, igény szerinti bővítése.  A köztisztasági feladatok ellátásának fejlesztése.  Érintett, kötelezettek által készített egyedi hulladék gazdálkodási tervek bekérése.

5.2.1.2. Csapadékvíz

elvezetés,

bel-

és

árvízvédelem Cél:  Csapadékvíz-elvezetés megoldása, a település védelme az esetleges bel- és árvizektől.  Közterületek, utak minőségének megóvása valamint javítása

Feladat:  Pangó, feliszapolódott árkok rendezése.


Oldalszám: 46


 Vízrendezési terv készítése. (Felújításra kerülő utcák szerint illetve területegységenként a tervet az illetékes vízügyi hatóságnál engedélyeztetni szükséges!)  Csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, a víz folyamatos lefutásának biztosítása az egyes befogadókig.  Meglévő árkok rendezése, kitisztítása, karbantartása. Természetes árkok állapotjavítása, karbantartása, eredeti állapotának megőrzésével (lankás, természetes partfal biztosításával).  Csapadékvíz-befogadók állapotjavítása, szükség szerint újak létesítése.  Ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése.  A csapadékvíz-elvezető árkokba történő illegális szennyvíz bevezetések felmérése és mielőbbi megszüntetése.  Szükség szerint a veszélyeztetett területeken növényzet telepítése.

5.2.1.3. Ivóvízellátás Cél:  Meglévő vízkészletekkel való gazdálkodás, biztonságos vízellátás.  Hálózati vízveszteség csökkentése.  Oltóvíz biztosítása belterületen minden ingatlanhoz.  A meglévő és még üzemelő vízadó kutak minőségének megőrzése, illetve javítása.  Helyi vízmű biztonsági övezetének védelme.

Feladat:  Az ivóvízhálózat-rendszer műszaki felmérése, hibák feltérképezése.  Lakosság ösztönzése a hálózati vízbekötések szerelvényeinek cseréjére.  Időszakos vezetéki rekonstrukciók betervezése, megvalósítása.  Oltóvíz-hálózat fejlesztése (tűzcsapok).  A kutak védőterületének fokozott ellenőrzése, valamint az ott lévő szennyezések megelőzése és megszüntetése. (Elsősorban hatósági munka erősítésével.)

5.2.1.4. Energiagazdálkodás Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 47


Cél:  Gázhálózatra való rácsatlakozások növelése.  Energiafelhasználás csökkentése.  Villamos energia igény felmérése település közvilágítási fejlesztésével párhuzamosan

Feladat:  Beruházásoknál az energiatakarékos technológiák megvalósításának támogatása.  Utólagos hőszigetelések, energia-megtakarítást eredményező beruházások.  Megújuló energiaforrások hasznosításának népszerűsítése, ezek alkalmazása (napkollektor, napelem, geotermikus energia, szélkerék alkalmazásának lehetőségére helyi felmérés elvégzése, stb.).  Energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerűsítése, terjesztése.

5.2.1.5. Zöldterület-gazdálkodás Cél:  Szebb és jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása.  A település zöld felületének felmérése a beépítettségi százalékhoz viszonyított növelése

Feladat:  Zöldterületek mennyiségének megőrzése, növelése, parkosítás.  Utak melletti védőfásítások, zöldsávok megvalósítása. (A talaj defláció elleni védelmét is biztosítják, emellett „ökofolyosót” képezve a zöldhálózat fontos elemei.)  Meglévő zöldfelületek minőségének javítása, a lakossági igényekhez való igazítása.  Virágos területek megnövelése (pl.: iskolai, óvodai program segítségével, lakosság bevonásával)  Játszóterek létesítése, meglévők fejlesztése.  Mezőgazdasági művelés alá vont területek szélein fasorok, védősávok telepítésének ajánlása a tulajdonosok irányába. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 48


5.2.1.6. Közlekedés Cél:  Kül- és belterületi úthálózat fejlesztése.

Feladat:  Forgalomtechnikailag nem megfelelő csomópontok átépítésének kezdeményezése.  Járdaépítés.  Parkolók létesítése.  Közlekedésbiztonság növelése, forgalomcsillapítások bevezetése.  Meglévő utak korszerűsítése, szilárd útburkolat kialakítása.  Új útszakaszok tervezésénél a természeti területek figyelembevétele (ökológiai hálózat).  A kerékpárút-hálózat kistérségi szinten történő megtervezése, pályázat benyújtása. 5.2.2.

Épített környezet védelme

Cél:  Esztétikus, kultúra-és hagyományőrző, a lakosság igényeit kielégítő épített környezet biztosítása.  Meglévő kultúrtörténeti építmények, épületek felmérése, védelme

Feladat:  Településrendezési tervek felülvizsgálata.  Épületek állagának ellenőrzése.  A településrészek, ősi településközpontok, településmagok felújítása, fokozott védelme.  Történelmi, néprajzi, településképi szempontból értékes épületek védelem alá vonása.  Helyi művi értékek megőrzésére folyamatos karbantartására ösztönzés.

5.3.

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

5.3.1.

Természetvédelem


Oldalszám: 49


Cél:  Biodiverzitás fenntartása.  Település környezeti- és természeti értékeinek védelme, fenntartható használata.  Védett területek fokozott védelme, állagmegóvása és fenntartása.  Helyi védettségű területek megőrzése.  A természetvédelem igényeinek, érdekeinek szem előtt tartása a fejlesztések során (potenciális élőhelyek).  Vizes élőhely kialakítása a víztározó megépítésével, ezzel együtt semlyékes terület létesítése a sivatagosodás megakadályozására.

Feladat:  További védendő természeti és egyéb kultúrtörténeti értékek feltárása, nyilvántartása, esetleges károsító tényezők számbavétele.  A védett, illetve védendő-természeti értékek fenntartása, folyamatos értékmegőrzés.  Az önkormányzati tulajdonú vizes élőhelyek kitisztítása, rendbetétele illetve a nem önkormányzati tulajdonban lévők kitisztításának támogatása.  Zöldfelületek értékelése, fejlesztési tervek készítése. Erdő-és fasortelepítés az arra alkalmas helyeken.

5.3.2.

Tájvédelem

Cél:  Természeti táj – mint erőforrás - fenntartható használata.  A település turisztikai vonzerejének növelése a tájvédelemmel egybekötve.  NATURA 2000 kijelölt területek felmérése és fokozott védelme  A természetvédelmi területek, illetve helyi védelemre alkalmas érzékeny természetvédelmi területek felmérése.

Feladat:  A település egyedi tájérték-kataszterének elkészítése, tájterhelhetőségi vizsgálatok elvégzése. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 50


 Fenntartható extenzív rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése.  A tájsebek (gödrök, vízmosások) rekultiválására törekvés.  Mezőgazdaságilag kedvezőtlen területek ökológiai szempontú hasznosítása (gyepesítés, erdősítés).  A fejlesztési-, rendezési tervek készítése, felülvizsgálata során a tájvédelmi szempontok kiemelt figyelembevétele.

5.4.

EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a Növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény, az Állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. Törvény és a Levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001. (11. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell az emberi egészségvédelemről gondoskodni. A

községet

érő

humán

kockázati

körülmények

felmérése.

A

korosztályonkénti

szűrővizsgálatok keretében a lakosság egészségi állapotának folyamatos megfigyelése és szinten tartása.

5.5.

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

5.5.1.


Cél:  Illegális hulladéklerakók (Lásd.: 7.3. sz. melléklet) felszámolása.  Környezetterhelés csökkentése.  A hulladékok keletkezésének megelőzése.  A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése.  A hasznosítási arány növelése.  Korszerű hulladékkezelés és –hasznosítás kialakítása.

Feladat:  Települési – kistérségi – hulladékgazdálkodási tervben szereplő előírások teljesítése. A helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során elemezni kell a kijelölt célprogramok megvalósulását, illetve a végrehajtás hiányosságainak okait. Adott

esetben új

célprogramokat kell kijelölni, illetve tekintettel kell lenni az országos és területi Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 51


hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálatának eredményeire is.  Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges több helyi rendelet módosítása, illetve az újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén (pl. elhagyott hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés). A helyi közszolgáltatásokra vonatkozóan önkormányzati rendelet megalkotása, a meglévők felülvizsgálata. (A rendelet-tervezetet a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre véleményezés céljából be kell nyújtani!)  Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére

5.5.2.

Zaj- és rezgés elleni védelem

Cél: 

A település zajforrásainak felmérése

Feladat: 

Zaj és rezgésvédelmi helyi rendelet kiadása.

5.5.3.

Oktatás, nevelés, képzés

Cél:  A lakosság környezettudatos szemléletének kialakítása.  Regionális iskolai vezetés adta lehetőség keretében az intézmények egészségügyi, környezetvédelmi nevelési programjának keretében az iskola rendszerszerű és tanterven kívüli feladatok meghatározása.  Környezeti, egészségi célprogramjában tananyagon túli környezetvédelmi jeles napos programok szervezése.

Feladat: Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 52


 Lakosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe. (Lakossági fórum, falugyűlés, stb.)  Lakosság folyamatos tájékoztatása a környezet állapotáról. (Helyi sajtó, hirdetmény, stb.)  A környezetvédelmi tudati nevelés beépítése a helyi oktatásba. (Iskola, óvoda)  Lakosság környezettudatos „nevelése”. (Fórumok, klubok, konkrét akciók, előadások, stb.) Egészséges életmóddal kapcsolatos folyamatos kampányok: Egészséges otthon program (tanácsadás, pályázatok), Legegészségesebb konyha, étterem pályázat meghirdetése. Helyi bio-piacok támogatása. Allergén növényekkel kapcsolatos, megelőzésre koncentráló felvilágosítás.  Környezetvédelmi célú rendezvények megvalósítása. (Falunap, közös virágültetés, stb.)  Civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének elősegítése. (Közös programok, fórumok, rendezvények anyagi támogatása, stb.)

5.5.4.

Környezetbiztonság

Cél:  A környezetet és a lakosságot veszélyeztető hatásokra való hatékony felkészülés megvalósulása.  A

lakosság,

település

rendkívüli

környezet

terhelésének,

veszély

helyzetének

csökkentésére elkülönített, regionális szinten létrehozott pénzügyi alap létrehozása, felhasználási feltételeinek meghatározása

Feladat:  Az önkormányzatok és a lakosság felkészítése egy esetlegesen bekövetkező környezeti káresemény esetén végzendő teendőkről.  Potenciális veszélyforrások feltárása.  Kárelhárítási terv készítése települési szinten.  Helyi környezetbiztonsági rendszer kiépítése.  A környezeti káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet felkészítettségének ellenőrzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítő oktatások és gyakorlatok végrehajtása.


Oldalszám: 53


6.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS LEHETŐSÉGEI

Nyárlőrinc község környezetvédelmi programjában előirányzott környezeti elemek védelmét ennek körében a lakosság komfort érzetének megtartása és javítása olyan feladatok megvalósításával érhető el, amelyek a helyi adottságok, értékekre épülve reális megoldásokat támogat. A lakosság egyenletes fogyása e célfeladatoknak ellent mond és a gazdasági adottságok kihasználásának gazdasági korlátozó tényezői pesszimista gondolatokat ébresztenek. A 21. század felfokozott életvitele és normatív rendszere minden szinten óvatosságra int bennünket. Nyárlőrinc geopolitikai helyzete, Kecskemét megyei jogú város elérhető közelsége (15 km) e fejlődő és élhető város lehetőségei reményt keltenek egy olyan peremvárosi helyzet kialakítására, amely kiegészíti és létével pozitív hatást gyakorolhat Kecskemét város fejlődésére. Ez a pozitív hatás kölcsönös fennállása Nyárlőrinc lakosainak optimizmusát erősítheti. Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket. A legfontosabb általános eszközrendszerek a következők:  A fenntartható fejlődés települési szinten történő megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása.  A

korszerű

környezetgazdálkodás

beépítése

az

önkormányzati

intézmények

tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.)  Környezeti állapotrögzítő, megfigyelő rendszerek üzemeltetése, adatbázisok létrehozása szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetőséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat időben meg lehessen tenni.  Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

6.1.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 54


A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi

Programmal

vonatkozásában

sajátos

feladatai

vannak

az

önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik

környezeti

következményeit

és

a

helyes

megoldások

módozatait.

Az

önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői. A Települési Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális

intézményekben

folyó

tevékenységnek.

A

megvalósítás

érdekében

a

megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok, szerveződések. Hasznosnak bizonyulnak a közös ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 55


vehetnének. Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet. A helyi civil szervezetek és intézmények kezdeményezései, alapítványai lehetőséget adnak a lakosság környezettudatos szemléletének kialakítására, építésére és szinten tartására. „Iskoláink Nyárlőrinc egészséges ifjúságáért”, „Nyárlőrinc az idősekért és rászorultakért”, „Alapítvány az ifjúságért és pályakezdőkért” olyan civil szerveződések, melyek lehetőséget adnak a lakosság környezet tudatos, kultúrát szabadidő eltöltésére és egészséges életfeltételeinek megtartására.

6.2.

TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS

A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a megyei és települési önkormányzatok környezetvédelmi program-alkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a települési környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti


Oldalszám: 56


probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését helyi szinten is. Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is.

A korszerű környezetpolitika hosszú távú és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében: - Össze kell hangolni a Nyárlőrincet érintő (helyi, kistérségi, regionális) különböző ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a programban megfogalmazott célokat. - A Program készítésekor figyelembe vettük azokat a nemzeti koncepciókat, programokat és terveket, amelyek meghatározóak a helyi program összeállításánál is. Meglévő tervek, melyekre támaszkodni lehet: az Országos Környezeti Kármentesítési Program, Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Környezetvédelmi Program. - A program készítésénél számos olyan szempont vetődött fel, amelyre az említett programok, tervek nem tartalmaznak megfelelő útmutatást. Ezért a program végrehajtása során törekedni kell a kapcsolattartásra a kistérségi, regionális és nemzeti programok készítőivel, hogy a jövőbeni tervezés során a település szempontjait érvényesíteni lehessen. Ilyen pl. a szabályozás és finanszírozás kérdésköre. - A Programot annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem folyamatos, gördülő tervezést kell megvalósítani. Ennek jellemzője az előbb említett vertikális tervezési gyakorlat kiépítése, amelynek során a programot aktualizálni kell, a nemzeti szintű Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 57


szabályozásnak megfelelően, illetve az előremutató regionális és kistérségi elképzeléseket is érvényesíteni kell a létrejövő nemzeti szabályozásban. - A Program elfogadása után annak szempontjait szükséges érvényre juttatni a 2008-2013 közötti időszakra szóló regionális fejlesztési stratégiában.

6.3.

SZABÁLYOZÁS

6.3.1.

Szabályozással kapcsolatos problémák

Rendkívül kicsi a Program mozgástere a globális szabályozó környezeten belül ahhoz, hogy hatékony helyi szabályozást lehessen létrehozni. Egyrészt nem lehet a nemzeti szabályozást keresztező, másrészt a helyi terheket növelő szabályozást bevezetni. A környezetre nehezedő terhek növekedése azt bizonyítja, hogy ma sehol a világon nincs olyan környezeti szabályozás, amely egyszerre lenne képes megelőzni és kezelni a problémákat. A ma létező, nemzeti szintű szabályozásnak is az a legnagyobb hibája, hogy nem a problémák megelőzésére koncentrál, hanem a „cső végén” próbál eredményeket elérni. A fenntartható fejlődéshez szükséges szabályozás és a környezetvédelmi szabályozás között az a különbség, hogy míg az előbbinek az erőforrások fenntartható használatára kell vonatkoznia, addig az utóbbi az okozatok kezelésére irányul. A sokat hangoztatott „szennyező fizet” elv nem alkalmas alapelvnek, hiszen a termelő minden terhet a fogyasztóra hárít. Ezért mind a közvetlen költségeket, mind pedig a negatív externáliákon keresztül jelentkező közvetett költségeket a társadalom egésze fizeti meg. Összességében a szabályozás negatív oldala van túlsúlyban; kevés az olyan pozitív ösztönző, amely környezetbarát magatartásra sarkallná a termelőt és a fogyasztót.

6.3.2.

A mozgástér tágítása

- meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendeletek és jogszabályok milyen módon keresztezik a környezeti érdekek érvényesítését; - meg kell vizsgálni, hogy a környezet védelmére vonatkozó rendeletekben milyen joghézagok vannak; - fel kell tárni azokat a pontokat, ahol nagyobb helyi mozgástérre lenne szükség; - javaslatokat kell kidolgozni a rendeletek módosítására.


Oldalszám: 58


6.3.3.

A belső mozgástér jobb kihasználása

- a jelenlegi jogszabályi keretekből adódó lehetőségek teljes skálájának kihasználása a helyi jogalkotásban; - a helyi rendeletalkotás új lehetőségeinek feltárása, újabb rendeletminták alkalmazása. 6.3.4.

Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan

A külső mozgástér bővítésének legfontosabb iránya, hogy javaslatokat tegyünk olyan szabályozásra, amely kielégíti a megkívánt szabályozási feltételeket. Ezek: -

a szabályozás a megelőzést szolgálja;

-

a szabályozás az erőforrások fenntartható használatára vonatkozzon;

-

a szabályozás elsősorban azokat a területeket érintse, amelyek finanszírozási igénye alacsony (pl. irányítás, ellenőrzés, felülvizsgálat, döntés, oktatás stb.);

-

a szabályozás bevezethető és érvényesíthető legyen;

-

a szabályozás adjon lehetőséget a fokozatos bevezetésre és alkalmazkodásra;

-

a szabályozás kiszámítható, stabil és tervezhető legyen;

-

a szabályozás pozitív módon ösztönözzön, ne a kijátszásra indítson, hanem a végrehajtót tegye érdekeltté a megvalósításban;

-

biztosítson elegendő forrást a problémák megoldásához.

 A globális szabályozás változtatásának egyik legfőbb iránya, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, helyi szinten biztosítsa a döntés meghozatalát. Ennek értelmében meg kell szerezni a helyi környezetvédelmi problémák megoldására szánt, állami pénzeszközök feletti döntéskompetenciát. Például el kell érni, hogy a Nyárlőrincen képződő ilyen típusú adók és díjak helyben maradjanak, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóság Nyárlőrincet érintő bírságainak bizonyos hányada is az önkormányzat környezetvédelmi feladatait segíti.  A forrásképzés oldalán olyan javaslatokat kell tenni, amelyek a fogyasztási adó növeléséből biztosítanak bevételeket a fenntartható erőforrás-gazdálkodás céljaira, amely intézkedésen keresztül a prevencióra lehet a hangsúlyt fektetni, azaz egy környezetbarát gazdaságon és társadalmon keresztül lehet a környezetvédelmi célokat teljesíteni.  A meglévő forrásokból a lakosság olyan környezetvédelmi beruházásait kell támogatni, Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 59


amelyek egybeesnek a fenntartható fejlődés megvalósulásának irányával, fenntarthatóvá alakítják a termelői és fogyasztói mintázatokat, elősegítik a szociális hátrányok mind egyéni, mind kistérségi kiegyenlítődését.  A

lakossági

környezetvédelmi

beruházások

támogatása

elősegíti

a

vállalati

környezetvédelmi fejlesztéseket is, mert a lakossági fogyasztói igény létrehozza a piacot, és ezzel diktálja a termelői innováció és a termékszerkezet váltás irányát.  A pénzügyi források elosztási elveinek kialakításánál különbséget kell tenni a piaci és nonprofit alapon működő környezeti beruházások és szolgáltatások között. Választható technológiák esetén mindig a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) elvének alapján kell dönteni, s mindig a végleges, az okok kezelésére vonatkozó megoldásokat kell támogatni.  A piaci alapon működő beruházásokat, szolgáltatásokat kölcsönökkel, a hosszú megtérülésű beruházásokat feltöltődő alapokból a kamat mértékéig, a non-profit tevékenységeket pedig vissza nem térítendő juttatásokkal kell támogatni.

6.4.

INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE

A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit figyelembe véve helyi szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végső soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhető és elérhető legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintű megbízható

gyűjtése,

ellenőrzése,

térinformatikai

alapokon

nyugvó

rendszerezése,

feldolgozása és továbbítása. A környezetvédelem terén is szükség van az Internet elérhetőségének biztosítására. A

Program

megvalósítása

szempontjából

alapvető

a

környezetvédelem

intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. Enélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szorosabb együttműködésre kell


Oldalszám: 60


törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel. 6.4.1.

Szervezeti felépítés

A környezetvédelmi feladatok ellátásának mennyiségi és minőségi jellemzőit nagymértékben meghatározza az a szervezeti felépítés, amelyben a környezetvédelmi munka zajlik. Ezért a Környezetvédelmi Program végrehajtásának kulcskérdése, hogy lehet-e a jelenleginél jobb szervezeti felépítést rendelni a környezetvédelmi feladatellátáshoz. Mivel a fenntarthatóság és a környezet mára - az esélyegyenlőség mellett - a fejlesztési stratégiák és operatív programok egyik fő rendező elve lett, javasoljuk, hogy ez helyi szinten, a Polgármesteri Hivatal következő átszervezése során, kellő hangsúlyt kapjon. Ezért a jelenlegi Építéshatósági Osztály mellett egy tisztán környezetvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet (Környezetvédelmi Osztály) kialakítását tartjuk indokoltnak. A falugondnokság és közterület felügyelet környezetvédelmi feladatait is ide lehetne csoportosítani, ezáltal a zöldfelület-gazdálkodás, és a köztisztaság feladatok környezetvédelmi hatásköröket is ellátná. Továbbá javasoljuk egy Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság megalakítását, melyben, egyenlő arányban kapnak helyet a tudomány, a gazdasági és civil szektor környezetvédelmi szakemberei. A Bizottság feladata a képviselő-testület elé kerülő helyi intézkedések, tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata, prognosztizálása, véleményezése. A Bizottság szoros munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezeti egységével. A Bizottság további feladata lenne a Környezetvédelmi Program keretében zajló programok, projektek figyelemmel kísérése a meghatározott indikátorok mentén mérés és értékelés, majd ennek megfelelő kezdeményezés a projektek felülvizsgálatára.

6.4.2.

Szervezeti működés

Az önálló környezetvédelmi szervezeti egység feladatai: Hatósági feladatok - Az önkormányzat illetékességébe tartozó környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. - A Hivatalhoz a lakosság, ill. egyéb szervezet és közület részéről érkező, szóban, írásban, vagy telefonon megtett környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentés, vagy kérés helyszíni kivizsgálása, állásfoglalás, vagy intézkedés megtétele. Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 61


- A környezeti elemeket érő szennyezések kivizsgálása, a szennyezés megszüntetésére intézkedés megtétele. - A Hivatalhoz érkező fakivágási kérelmek helyszíni kivizsgálása, véleményezése a Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság segítségével, engedélyek kiadása.

Tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok - Minden évben elkészíti a Környezetvédelmi Program munkatervét. - Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok végrehajtását. Ennek érdekében együttműködik a Polgármesteri Hivatal összes szervezeti egységével és más, a programban feladatot vállaló szervezetekkel (környezetvédelmi civil szervezetek stb.) - A Program érvényességi ideje alatt elkészíti a kötelező kétévenkénti felülvizsgálatot, ennek eredménye alapján a Program módosítására tesz javaslatot a Testületnek. - Elkészíti, folyamatosan frissíti, nyilvánosságra hozza Nyárlőrinc környezeti állapot adatbázisát. - Évente értékeli a környezet állapotát, és erről tájékoztatja a lakosságot. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés gyakorlati tapasztalatairól évente szóló jelentést készít. Kapcsolatot tart és együttműködik a települési környezetvédelmi szervekkel (társhatóságokkal) és civil szervezetekkel, a lakossággal, a helyi sajtóval, rádióval és televízióval. Kapcsolatot tart és együttműködik az üzemeltető cégekkel. Ennek keretében tevékenysége elsősorban a feladatvégzés közös tervezésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére irányul. - A települési zöldterületekkel kapcsolatos feladatok ellátása. - A Helyi Környezetvédelmi Alap átlátható kezelése. - A Környezetvédelmi Bizottság döntés-előkészítési feladatainak az ellátása, rendeletek felülvizsgálása és módosítása, új rendeletek készítése. - A Képviselő-testület döntés-előkészítési folyamatát segítő belső környezeti hatásvizsgálati rendszerének a működtetése - Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi pályázati lehetőségeket, majd elkészíti ill. elkészítteti az önkormányzat környezetvédelmi pályázatait. - Részt vesz külföldi, országos, vagy helyi szintű környezetvédelemmel kapcsolatos Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 62


kiállításokon, rendezvényeken, és továbbképzéseken, mint kiállító, résztvevő vagy előadó.

6.4.3.

Együttműködés

A környezetvédelmi feladatok megvalósításában nagy szerepe van a társadalmi részvételnek, az együttműködésnek, ennek megfelelően a Kvt. a lehetséges szereplőknek kötelességévé teszi az együttműködést: Kvt. 10. § (1) bekezdése szerint az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei; valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. A 10.§ (2) bekezdése szerint az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ezen túl a Program elfogadását követően meg kell keresni a lehetséges partnereket (társhatóságok, intézmények, civil szervezetek stb.) azzal a kéréssel, hogy a programot áttekintve határozzák meg azokat a területeket, ahol részt tudnak vállalni a feladatok megvalósításában. Ezt követően pontosítani kell az együttműködés részleteit, majd együttműködési megállapodások, valamint feladatátvállalási szerződések megkötésével kell javítani a környezetvédelmi feladatok megvalósítását. A feladatellátás vizsgálata során nagy hangsúlyt kell fektetni az együttműködésben, feladatátvállalási szerződéssel megvalósítható feladatok körére, ezzel tehermentesítve a hivatali apparátust. Nyárlőrinc nem sorolható azon települések körébe, amelyek környezeti szempontból jelentős terheket örököltek a korábbi gazdasági rendszerből, illetve az aktuális társadalmi trendek és a globális folyamatok helyi hatásai is jelen lennének. Mindennek ellenére a javító, a fenntartó, megőrző feladatokhoz javasolt az együttműködés a hazai – kistérségek, régiók – és külföldi partnerekkel, elsősorban a testvérkapcsolatokból származtathatóan. Mindez tovább növeli a tapasztalatcsere lehetőségét. Az együttműködésnek a kölcsönös tájékoztatásban, közös projektek tervezésében és végrehajtásában, közös kutatásokban stb. kell megnyilvánulnia (pl. regionális projektek).


Oldalszám: 63


Az együttműködés (esetlegesen a nemzetközi együttműködés) mind forrás-, mind tudás- és tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, amelyekkel a jövőben tervszerűbben kell élni. Ennek érdekében a következő feladatok végrehajtása ajánlott: - A települési környezetvédelmi programot angol nyelvre kell fordítani. Számba kell venni az ismert és potenciális partnereket, és a programot el kell küldeni számukra. - Testvértelepülés

partnerekkel

(önkormányzati,

tudományos,

civil

és

gazdasági

környezetvédelmi szervezeteivel) meg kell ismertetni a Települési Környezetvédelmi Programot, és fel kell vázolni a környezetvédelmi együttműködés főbb pontjait. - Támogatni kell a társadalmi szervezetek között már kialakult környezetvédelmi együttműködéseket, és törekedni kell más szektorok bekapcsolására is a közös környezetvédelmi feladatok végrehajtása érdekében.

6.5.

ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE

A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerű helyi szinten is folytatni, azaz a települési környezetvédelmi program esetében az éves költségvetés bizonyos hányadát közvetlen környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. A belső környezetvédelmi fejlesztési forrásokat ki lehet egészíteni pályázatok útján megnyert forrásokkal.

A települési környezetvédelmi programban meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani:  A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, állapotfelmérések,

környezeti

és

környezet-egészségügyi

adatok

mérések,

nyilvántartása,

informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni.  A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat. A környezetvédelemre szánt pénzügyi keretek biztosításáról, valamint a környezetvédelmi fejlesztések, feladatok és beruházások ütemezéséről minden évben környezetvédelmi intézkedési terv gondoskodik.


Oldalszám: 64


 Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot kell létrehozni.  Negyedik pénzügyi forrásként

megfontolandó egy környezetvédelmi alapítvány

létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.  Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése (KVVM –„Zöld Forrás”, AVOP, ROP, GVOP, stb.) A pályázati támogatások igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is.

Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők:  Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (LIFE programok; EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések).  Költségvetési beruházások.  Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások.  Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások.  Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások.  Önkormányzatok által finanszírozott beruházások.  Lakosság által finanszírozott beruházások.

EU strukturális alapok: Az európai uniós tagsággal hazánk jogosult az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A források Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó ágazati /regionális Operatív Programokon keresztül érhetők el.  ERDF – Európai Regionális Fejlesztési Alap  ESF – Európai Szociális Alap Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 65


 EAGGF – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Orientációs Szekció

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), régi nevén II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, a 2007-2013 időszakra szólóan öt operatív programot hoztak létre, melyek a következők:  Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)  Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)  Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)  Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP)  Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

LIFE Program: A LIFE Program az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem finanszírozására. A LIFE III szakaszát a LIFE+ program váltotta fel 2007-től.

Állami források:  Ágazati források és célelőirányzatok Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,

Egészségügyi

Minisztérium,

Belügyminisztérium,

Kulturális

Örökségvédelmi

Hivatal,

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Igazgatóságok,

Országos

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Főfelügyelőség, stb. 

Környezetvédelmi Alap Célfeladatok



Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat



Vízügyi Alap Célfeladatok



Vidékfejlesztési Célelőirányzat



Útalap Fejlesztési Célelőirányzat

 Regionális és egyéb önkormányzati források 

regionális területfejlesztési előirányzatok


Oldalszám: 66




megyéhez decentralizált területfejlesztési források



megyei környezetvédelmi keret



kistérségi és önkormányzati források

 Privát források:  lakosság  civil szféra  gazdálkodó

6.6.

SZAKMAI PARTNEREK

A fenntartható fejlődés és a környezetgazdálkodás alapvető feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) széles körű együttműködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzatok környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek:  Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek;  Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok;  Nemzeti Park Igazgatóságok;  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok;  Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok;  Megyei Önkormányzatok;  ÁNTSZ Megyei Intézetei;  Földhivatalok;  VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság;  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal;  Országos Műemlékvédelmi Hivatal;  Magyar Bányászati Hivatal;  Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;  Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 67


 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.  Kecskemét és Térsége Többcélú Társaság  Kecskemét Kisrégió

ZÁRSZÓ Nyárlőrinc Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi Környezetvédelmi Program elfogadásával azt a célt tűzte ki, hogy a környezetállapot-értékelésből kiindulva megteremtse a feltételeit a környezetminőség-romlás megállításának és belátható időn belül történő, érzékelhető javításának. A Program az önkormányzat felelősségi körébe tartozó területeken meghatározta, meghatározza a feladatokat és célokat, az ezek megvalósításához, eléréséhez szükséges eszközöket, forrásokat és az intézkedések ütemezését. A Program alapján az egyes területeken összehangolt rövid távú (éves) intézkedési tervek kidolgozása válik lehetővé, mely az egyes szakterületek szabályozása, fejlesztése során az erőforrások optimális felhasználását biztosítja. A környezetvédelem alakítása csak megfelelő környezet-politika és erre épülő környezetvédelmi stratégia alapján lehetséges. A tervezés a fokozatosság és a kiszámíthatóság gondolatát is magában foglalja, ami a környezethasználók, a társadalom és a környezetvédelem igazgatási feladatait ellátó szervek és Nyárlőrinc lakossága számára egyaránt nélkülözhetetlen.

Kiskunmajsa, 2010. március

MELLÉKLETEK: 1.sz. melléklet – Megbízás 2.sz. melléklet – Szómagyarázat 3.sz. melléklet – Kecskeméti kistérség helyzetkép 4.sz. melléklet – Nyárlőrinc Község településsoros adatai 5.sz. melléklet – Emissziós adatok főbb szennyezőkről 6.sz. melléklet – A kérdőív kiértékelése 7.sz. melléklet – Térképek 8.sz. melléklet – Irodalomjegyzék Készítette: ”CIKLUS” KÖRNYEZETVÉDELMI BT. (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C.) Keltezés: 2010. január

Oldalszám: 68

01. számú melléklet Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja

Megbízás (1 oldal)

MEGBÍZÁS

NYÁRLŐRINC KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA (Székhely: 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 34.) megbízza a ”CIKLUS” Környezetvédelmi Betéti Társaság-ot (Röv. név: CIKLUS Bt; Székhely: 6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.; Cg.: 03-06-100120; Adószám: 20437626-2-03; Számlaszám: 11732143-20019543-00000000) és annak képviselőjét, Dr. Kozma Huba Istvánné Bicskei Évát; (Anyja neve: Csányi Mária, személyigazolvány szám: 144848EA, lakcím: 6120 Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C.), hogy  Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programját készítse el  A feladat ellátásához kapcsolódva a Megbízó nevében és helyében eljárjon az érintett helyi

és

regionális

hatóságoknál,

az

érdekelt

gazdasági

szervezeteknél,

intézményeknél (KTVF, ÁNTSZ, stb)

Kelt: Kiskunmajsa, 2009. december 04.

............................................. Pap Sándor Nyárlőrinc Község Polgármestere


Szómagyarázat (3 oldal)

02. számú melléklet NYÁRLŐRINC KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZÓMAGYARÁZAT Adventív faj: Behurcolt, idegenhonos faj. Allergén hatású anyag: Az élő szervezetek megszokottnál nagyobb mértékű immunrendszeri válaszát – túlérzékenységi reakcióját – kiváltó anyag. (Ilyen például a parlagfű virágpora is, mely a szénanátha okozója.) Biodiverzitás (biológiai sokféleség): Általánosságban az élővilág változatosságát jelenti. Megkülönböztetünk genetikai, faj- és élőhely-diverzitást. Defláció: A szél által végzett talajpusztító munka. Degradáció (ökológiai szempontból): Bizonyos természetes rendszerek (növénytársulás, biocönózis) állapotának valamilyen kritérium szerint leromlása. Erózió: Az esővíz, a szél és a jég pusztító munkája a föld felszínén. Eutrofizáció: A növényi tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) feldúsulása a környezetben, mely algásodáshoz/hínárnövényzet elburjánzásához vezet. Extenzív mezőgazdaság: Olyan mezőgazdasági termelési forma, gazdálkodási rendszer, illetve terület és földhasználat, amelynek csekély a külső terhelése. A termelés alapvetően a természeti erőforrások fenntartható használatán alapszik. Meghatározó a környezet, az emberi készség és a tapasztalat. A növénytermesztésre a kemikáliák hiánya, vagy mérsékelt használata jellemző. A legeltető állattartás esetén a természetes fűhozammal összhangban van a számosállat sűrűsége. Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Génmanipuláció: Az a beavatkozás, melynek során egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával. Gerinctelen makrofauna (makrogerinctelen élőlények): Olyan gerinctelen állatok, melyek szabad szemmel láthatók, élettartalmuk legalább néhány hónap és viszonylag szűk térben mozognak. Közülük a környezeti tényezőkre érzékeny fajok indikátorként használhatók. Intenzív mezőgazdaság: Ha alkalmaznak a művelt területen: hosszú hatású szintetikus anyagot, könnyen oldódó műtrágyát, szennyvíziszapot, kommunális hulladék komposztját, antibiotikumot,

1


SZÓMAGYARÁZAT hormonokat, géntechnológiát. Ha monokultúrát létesítenek, és ha az állatsűrűség 2 számosállat/ha feletti. Inváziós faj (özöngyom): Olyan, nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Karcinogén hatás, karcinogenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes tumor-képződést kiváltani, illetve annak gyakoriságát növelni. Mutagén hatás, mutagenitás: Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutációt kiváltani, illetve annak gyakoriságát a spontán mutációhoz képest növelni. Az élőlények genetikai anyagának (DNS-nek, egyes géneknek, kromoszómáknak, vagy az egész génállománynak) maradandó változását idézi elő. Ökológia: Az élőlények és a környezet (élő és élettelen) viszonyával, a közöttük végbemenő kölcsönhatásokkal, foglalkozó biológiai tudományág. Ökológiai folyosó: A természetes ökorendszer maradványai, komplex önfenntartó rendszer, mely biztosítja a flóra és a fauna terjedését, vándorlását biztosítja a természeti területek között. (Ezzel szemben a zöld folyósokat mesterségesen az ember alakítja ki. Például egy utat kísérő fasor-cserjesor, egy településen folyamatosan meglévő kert-rendszer stb. Az emberi tevékenység által létrehozott akadályok (barrierek) miatt a fajok vándorlásában, a génkicserélődésben, egyéb fajok elterjedésében a zöld folyósoknak is szerep jut. Ökoszisztéma: A természet azon része, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növényés állattársulások kölcsönhatásából az élő és élettelen komponensek között folyamatos anyagcsere jön létre. PET palack: A műanyag palackok fő alapanyaga a hőre lágyuló poliészter vegyületek csoportjához tartozó polietilén-tereftalát (rövidítve PET). A PET a lineáris poliészterek csoportjába tartozik. Csomagolástechnikai szempontból a polietilén-tereftalátból készített fóliák és palackok jelentősek. Populáció: Az egy fajhoz tartozó, egy időben és egy helyen előforduló egyedek összessége. (Például a Kígyós-patak kárász állománya egy populációba tartozik.) Rehabilitáció: Rehabilitáció alatt a sérült, degradálódott, de az eredeti természeti rendszer alapelemeit, vázát még őrző élőhelyek és rendszereik helyreállítását értjük.

2


SZÓMAGYARÁZAT Rekonstrukció: A korábbi, helytelen beavatkozások miatt természeti rendszerétől megfosztott terület (pl. nyílt földfelszín) kedvező (természetközeli) irányba történő fejlesztése (pl. gyep- vagy erdőtelepítés tájhonos fajokkal). Szaprobionta – rendszer: az édesvízi szervezetek beosztása azerint, hogy milyen mértékben tűrik el szennyező (korhadó, rothadó) anyagok jelenlétét, ill. hogy milyen mennyiségben van oldott szervesanyagokra szükségük életük fenntartásához Társulás: A populációk társulásokba szerveződnek. Egy társulás többféle növény- és állatpopulációból áll. Ezek a csoportosulások nem véletlenszerűek. Például egy láprétnek megvannak az ilyen élőhelyre jellemző és egymással kölcsönhatásban álló növény- és állatpopulációi. Vegetáció: Egy terület növénytakarója. Vízkeménység: A víz keménységét általában a német keménységi fokkal (NK°) jellemzik, ami egy mutatószám a szervezetünknek szükséges két fontos ásványi anyag: a kalcium és a magnézium vízben oldható sóinak mennyiségéről tájékoztat. (A magnézium és a kalcium mennyiségétől függően kemény és lágy vízről beszélhetünk.). A keménységet okozó kalcium és magnézium a föld mélyén oldódik az ivóvízbe, természetes, geológiai eredetű.

3


Kecskeméti kistérség helyzetkép (7 oldal)

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye

KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP

A kistérség települései

2006. január

A kistérség elhelyezkedése


# 1 2 3 4 5

Településnév Ágasegyháza Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Helvécia

Fő 1 949 3 005 992 888 4 150

# 6 7 8 9 10

Településnév Jakabszállás Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene

Fő 2 597 108 286 6 129 680 1 708

# 11 12 13 14 15

Településnév Lajosmizse Lakitelek Nyárlőrinc Orgovány Szentkirály

Fő 11 193 4 440 2 407 3 407 1 978

# 16 17 18

Településnév Tiszakécske Tiszaug Városföld

Fő 11 749 912 2 234

Főbb területi folyamatok az ezredfordulón A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak.

Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002-höz képest 2003-ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez nem befolyásolja a korábban is meglévő jelentős területi különbségeket. Akár csak a 1998-2002-es időszakban, 2003-ban is Komárom-Esztergom, illetve Zala megye mutatta a legnagyobb felzárkózást, ahol a működő tőke befektetések is segítették a nagyobb gazdasági teljesítményt. Budapest kiugró növekedése 2003-ban valamelyest megtorpant. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált, a termelés közel kétharmadát a KözépMagyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióiban állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is.

A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a folytatódó népességfogyás eredményeként 2004 elejére a magyarországi lakosok száma 10 millió 116 ezerre csökkent. A természetes fogyást a főváros Pest megyén is túlnyúló agglomerációjában képes ellensúlyozni a bevándorlás annyira, hogy összességében nő a népességszám. Az elvándorlás leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a DélDunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határmenti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak.

2004 végén a regisztrált munkanélküliek száma 48 ezerrel haladta meg a 2003. év végi értéket, arányuk a 15-59 éves korú lakossághoz képest 5,1-ről 5,9 százalékra nőtt. A növekedés a DélDunántúlon volt a legnagyobb, ahol már 1998-2003 között is a legkedvezőtlenebbül alakult a munkanélküliség. A területi különbségek növekedését mutatja, hogy 2004-ben csakúgy, mint 1998 óta eltelt időszakban, Pest és Komárom-Esztergom megyék kistérségeiben csökkent leginkább a munkanélküliség. 2002-höz képest 2004-re kis mértékben csökkent a jövedelemadót fizetők aránya (100 lakosból 42), az egy lakosra jutó jövedelmek 9 százalékkal nőttek. Átlagon felüli növekedés jellemezte az egyébként is kedvező helyzetű térségek közül Komárom-Esztergom és Pest megyéket.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség Ugyanakkor a korábbi évek kis mértékű területi kiegyenlítődése is folytatódott, mivel az alacsony jövedelmű, keleti határmenti megyékben átlagon felüli volt a növekedés. Az alacsony jövedelemszintű kistérségek másik csoportja (Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) ugyanakkor a legkisebb mértékű felzárkózást mutatta. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határmenti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése. 2004-re csupán egy kistérsége maradt az országnak (Bodrogközi), ahol továbbra sincs csatorna egyik településen sem. Mivel az alföldi kistérségek gázellátása a 1990-es évek elején, közepén megoldottá vált, 1998 és 2004 között a háztartási bekötések esetében a legnagyobb arányú fejlesztések a dunántúli kistérségekben (főként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyékben) történtek. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. A települési szilárd hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-re meghaladta a 91%-ot, azaz 1998-hoz képest több mint 10%-kal emelkedett az ellátott lakások aránya, köszönhetően a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedésének és a települési és regionális hulladékgazdálkodás tervekkel is alátámasztott fejlesztésének. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt. Az elmúlt évek hálózatfejlesztései ezt nem voltak képesek oldani, ugyanakkor jelentősen felgyorsult (illetve részben már meg is valósult) a regionális központok bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged).

Impresszum: Kiadja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) Címünk: 1016. Budapest Gellérthegy utca 30-32. Felelős kiadó: Csanádi Ágnes Készült a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) felhasználásával A kiadványban szereplő adatok forrása: KSH, APEH, OMMIK, HFH, MÁK, VÁTI. Az kiadványban szereplő adatokat 2006. januárban zártuk le.


A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal


Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db) 2004

Forrás: KSH TSTAR

Kistérségi alapadatok Terület (km2)

1483

Lakónépesség (fő, 2004. dec. 31.)

168704

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint)

Nem

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség

Nem

Ipari szerkezetátalakítási térség

Nem

Vidékfejlesztési térség

Nem

Hátrányos helyzetű

Nem

Leghátrányosabb helyzetű

Nem

Mérték szerint

Települések száma Jogállás szerint

18 Város

4

Község

14

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint)

5

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település

5

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település

2

Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település

2


Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2005 között megkötött szerződések) Hazai támogatások 2002-2005 évben Cél kategória

Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

1 635

3 326 894

8 449 602

Humán infrastruktúra

113

602 138

1 456 834

Műszaki infrastruktúra

113

364 240

829 900

Emberi erőforrások fejlesztése

29

336 440

1 018 979

Egyéb, nem besorolható

79

306 893

310 878

Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra

16

87 381

181 245

Tervezés

7

19 177

29 135

Települési életminőség

4

17 581

24 843

Kulturális örökség védelme

6

10 972

19 853

2 002

5 071 716

12 321 269

Gazdaságfejlesztés

Összesen

PHARE területfejlesztési célú támogatások 2002-2005 évben Tipus

Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Területfejlesztés

21

837 982

1 688 548

Összesen

21

837 982

1 688 548

Uniós támogatások 2004-2005 évben Operatív program

Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

100

2 236 568

5 649 564

4

1 764 494

1 807 232

51

1 065 784

2 304 918

Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP

1

422 100

422 100

Regionális Fejlesztés OP

4

321 343

352 039

160

5 810 289

10 535 853

Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP

Összesen

PHARE projektek 2002-2005 évben Pályázó neve

Projekt célja (év)

Megvalósítás helye

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

215 750

290 000

Bács-Kiskun Megyei Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány Innovációs központ létrehozása az inkubátorház bővítésével (2003)

Kecskemét

84 000

140 000

POLIOL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság

PET flakon gyártási technológia fejlesztése (2003)

Lakitelek

25 000

120 000

KALFÉM Kft.

Elektrosztatikus porszóró technológia fémipari megvalósítása (2002)

Kerekegyháza

50 000

106 517

MÉ-TA Kereskedelmi Kft.

Ital-logisztikai rendszer fejlesztése (2002)

Tiszakécske

50 000

103 100

Szűcs Tünde

Csusza-Csárda építése Kecskemét Hetényegyházán (2002)

Kecskemét

48 750

97 500

POLIEXT Csövek Kft.

Műanyag újrahasznosító és feldolgozó kapacitások létesítése (2002)

Kecskemét

47 059

94 117

BETRONIX Kft.

Logisztikai és elektromos fizetési központ Bács-Kiskun Megyében (2002) Kecskemét

28 800

90 000

Magistratum?S Studió Bt.

eee (electronic extra education) (2003)

Kecskemét

21 533

86 133

Bende Stáb Építőipari és Szolgáltató Kft.

Építőipari kereskedőház és szerelőműhely létesítése (2002)

Kecskemét

39 000

78 000

NEXUS-ÉP Kft.

Szolgáltató irodakomplexum kialakítása együttműködés keretében (2002)

Kecskemét

35 064

70 640

RADOZA Bt.

Sütőipari technológia - és termékfejlesztés (2003)

Kecskemét

17 550

70 200

AUDITKER Kft.

Minőségi permetezőgép kibocsátás, és gépszerviz megvalósítása (2002)

Kecskemét

30 000

60 000

Árva József, egyéni vállalkozó

Faipari hulladék környezetkímélő feldolgozása (2002)

Ladánybene

22 598

45 196

BOTOND Bt.

Foglalkoztatás- és piacbővítés közös szolgáltatáscsomaggal (2002)

Kecskemét

21 502

44 500

Baranyi Kft.

Sütőipari termékbővítés és piacra juttatás együttműködéssel (2002)

Ladánybene

20 160

40 350

MAGISTRATUM STÚDIÓ Bt.

Új multimédiás rendszerek a turisztika szolgálatában (2002)

Kecskemét

19 200

38 400

Aranykor Idősek Otthona

Termálgyűrű a Dél-alföldön - Ballószög (2002)

Ballószög

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérség SASFORM Kft.

Talajművelő eszközök kifejlesztése, gyártása, forgalmazása (2002)

Kecskemét

18 385

36 769

Tiszaparti TF kemping

Termálgyűrű a Dél-alföldön - Tiszakécske (2002)

Tiszakécske

20 882

32 126

Kecskeméti Alumímium Rt.

Beszállítói kooperációs ütemraktár kiépítése (2002)

Kecskemét

16 000

32 000

KRIOLIT Kft.

Építési ütemraktár létrehozása (2002)

Kecskemét

6 750

13 000

837 983

1 688 548

Összesen

ROP projektek 2004-2005 évben Pályázó neve

Projekt célja (év)

Megvalósítás helye

Költség (eFt)

263 151

293 847

Kecskemét

57 742

57 742

Területfejlesztők Víkendje 2005 (2005)

Lajosmizse

250

250

Területfejlesztők Víkendje (2004)

Lajosmizse

200

200

321 343

352 039

Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

53102 j. út 0+394 - 8+840 km sz. közötti szakasz burkolat megerősítése (2005)

Helvécia

Kecskeméti Főiskola

Szakma, munka, karrier - A Kecskeméti Főiskola és a helyi szereplők együttműködésének erősítése (2005)

Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Összesen

Támogatás (eFt)


Nyárlőrinc településsoros adatai (19 oldal)


Nyárlőrinc településsoros adatai Mezőgazdaság: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)

legfrisebb adat dátum

értek

Magántulajdon

2008.02.18.

6302ha

Állami tulajdon

2007.10.20.

273ha

Magángazdaság

2007.10.20.

196db

Egyéni gazdaság

2007.10.20.

659db

Közös gazdaság (szövetkezet)

2007.10.20.

4db

Állami gazdaság

2007.10.20.

0db

Megvalósult melioráció

2007.10.20.

0ha

Megvalósult és hasznosítható öntözött 2007.10.20. terület

1100ha

Nem hasznosítható öntözött terület

2007.10.20.

850ha

Állattartó telepek

2007.10.20.

12db

Szarvasmarha állatállomány

2007.10.20.

473db

Juh állatállomány

2007.10.20.

1681db

Baromfi állatállomány

2007.10.20.

0db

Tyúk állatállomány

2007.10.20.

9594db

Liba állatállomány

2007.10.20.

14667db

Kacsa állatállomány

2007.10.20.

1297db

Pulyka állatállomány

2007.10.20.

62db

Sertés állatállomány

2007.10.20.

3730db

Ló állatállomány

2007.10.20.

31db

Terménytároló

2007.10.20.

2m3

Hűtőtároló

2007.10.20.

0to

Egyéb tároló

2007.10.20.

0db

Malom

2007.10.20.

0db

Konzervüzem

2007.10.20.

0db

Savanyítóüzem

2007.10.20.

0db

Szárítóüzem

2007.10.20.

1db

Tejüzem

2007.10.20.

0db

Egyéb feldolgozóüzem

2007.10.20.

2db

Gépjavító telep, gépműhely

2007.10.20.

1db

Egyéb üzemek

2007.10.20.

0db

Betakarítógépek

2007.10.20.

7db

Talajelőkészítő gépek

2007.10.20.

120db


Vetőgép

2007.10.20.

37db

Növényvédelmi gépek

2007.10.20.

25db

Öntözőgépek

2007.10.20.

4db

Trágyaszóró gépek

2007.10.20.

34db

Erőgépek

2007.10.20.

90db

Mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma

2007.10.20.

Nincs adatfő

Szarvasmarha tenyésztő gazdaságok száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Sertés tenyésztő gazdaságok száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Ló tenyésztő gazdaságok száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Juh tenyésztő gazdaságok száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Baromfi tenyésztő gazdaságok száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Idegenforgalom: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Vendéglátóhelyek száma összesen

2007.10.20.

6db

Éttermek, cukrászdák száma

2007.10.20.

6db

Bár, borozó száma

2007.10.20.

0db

Munkahelyi vendéglátóhelyek száma

2007.10.20.

0db

Szállodák száma

2007.10.20.

0db

Szállodák férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Panziók száma

2007.10.20.

0db

Panziók férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Turistaszállások száma

2007.10.20.

0db

Turistaszállások férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Ifjúsági szállók száma

2007.10.20.

0db

Ifjúsági szállók férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Üdülőházak száma

2007.10.20.

0db

Üdülőházak férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Kempingek száma

2007.10.20.

0db

Kempingek férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Fizetővendéglátóhelyek száma

2007.10.20.

0db

Fizetővendéglátók férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Falusi turizmus férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Tourinform irodák száma

2007.10.20.

0db

Gyógyszállodák száma

2007.10.20.

0db


Gyógyszállodák férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Magán-szállásadás férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0fő

Falusi szállásadás vendéglátóinak száma

2007.10.20.

0db

Magán szállásadás vendéglátóinak száma

2007.10.20.

0db

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

2007.10.20.

0éj

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban

2007.10.20.

0éj

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

2007.10.20.

0éj

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban

2007.10.20.

0éj

Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban

2007.10.20.

0

Közigazgatás, rendvédelem, közbiztonság: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Önkormányzat képviselőtestületének létszáma

2007.10.20.

9fő

Önkormányzati állandó bizottságok száma

2007.10.20.

3db

Kissebbségi önkormányzat

2007.10.20.

Nincsszöveges leírás

Helyi adók és mértékük

2007.10.20.

nincs adatszöveges leírás

APEH kirendeltség

2007.10.20.

Nincsvan-nincs

Munkaügyi kirendeltség

2007.10.20.

Nincsvan-nincs

Egészségbiztosítási kirendeltség

2007.10.20.

Nincsvan-nincs

Nyugdíjbiztosítási kirendeltség

2007.10.20.

Nincsvan-nincs

Rendőrőrs

2007.10.20.

Nincsvan-nincs

Rendőrségi körzeti megbízott

2007.10.20.

Vanvan-nincs

Legközelebbi tűzoltóság

2007.10.20.

Kecskeméttelepülés

Tűzoltóság

2007.10.20.

0van-nincs

Tűzoltóság járműállománya

2007.10.20.

0db

Hivatásos polgárvédelmi szerv

2007.10.20.

1db

Polgárvédelmi szervezet

2007.10.20.

Vanvan-nincs


Illetékes bíróság helye

2007.10.20.


Illetékes ügyészség helye

2007.10.20.


Illetékes cégbíróság helye

2007.10.20.


Illetékes földhivatal helye

2007.10.20.


Bűnügyi felderítés százalékos megoszlása

2007.10.20.

0%

Ismertté vált bűnügyek száma

2007.10.20.

27db

Egyéni ügyvédek száma

2007.10.20.

0db

Társas irodák száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Sport: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Sportlétesítmények száma

2007.10.20.

2db

Labdarúgó pálya lelátóval

2007.10.20.

0db

Labdarúgó pálya lelátó nélkül

2007.10.20.

1db

Sportterem lelátóval

2007.10.20.

0db

Sportterem lelátó nélkül

2007.10.20.

1db

Nyitott uszoda lelátóval

2007.10.20.

0db

Nyitott uszoda

2007.10.20.

0db

Fedett uszoda lelátóval

2007.10.20.

0db

Fedett uszoda

2007.10.20.

0db

Sportegyesületek száma

2007.10.20.

1db

Diáksport egyesületek száma

2007.10.20.

1db

Iskolai sportkörök száma

2007.10.20.

1db

Kultúra, közművelődés: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Műemlékek megnevezése

2007.10.20.

Árpád-kori romtemplom,romkertszöveges leírás

Közművelődési intézmény megnevezése

2007.10.20.

Nyárlőrinci Művelődési Házszöveges leírás

Könyvtárak száma

2007.10.20.

1db

Könyvtári egységek száma

2007.10.20.

11307db

Múzeumok száma

2007.10.20.

0db

Színházak száma

2007.10.20.

0db

Mozik száma

2007.10.20.

0db


Mozi férőhelyek száma

2007.10.20.

0fő

Kutatóintézetek megnevezése

2007.10.20.

0szöveges leírás

Helyi folyóiratok száma

2007.10.20.

1db

Helyi napilapok száma

2007.10.20.

0db

Helyi hetilapok száma

2007.10.20.

0db

Önkormányzati lap megjelenési gyakorisága

2007.10.20.

havontaszöveges leírás

Templomok száma

2007.10.20.

2db

Lelkipásztorok, papok száma

2007.10.20.

2fő

Oktatás: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Óvodák száma

2007.10.20.

1db

Óvodai férőhelyek száma

2007.10.20.

100fő

Óvodás gyermek

2007.10.20.

70fő

Óvodapedagógusok száma

2007.10.20.

6fő

Dajkák száma

2007.10.20.

3fő

Óvodák fenntartóinak megnevezése

2007.10.20.

Önkormányzatszöveges leírás

Általános iskolák száma

2007.10.20.

1db

Osztálytermek száma

2007.10.20.

12db

Tornaterem, tornaszoba száma

2007.10.20.

1db

Osztályok száma

2007.10.20.

13db

Napközis csoportok száma

2007.10.20.

3db

Tanári képesítésű pedagógusok száma 2007.10.20.

11fő

Tanítói képesítésű pedagógusok száma

2007.10.20.

7fő

Pedagógusok száma

2007.10.20.

21fő

Nem pedagógus végzettségű oktató

2007.10.20.

0fő

Általános iskolai tanulók száma

2007.10.20.

245fő

1-4 évfolyamos tanulók száma

2007.10.20.

90fő

5-8 évfolyamos tanulók száma

2007.10.20.

139fő

Első évfolyamos tanulók száma

2007.10.20.

20fő

Utolsó évfolyamos tanulók száma

2007.10.20.

25fő

Napközisek száma

2007.10.20.

34fő

Szakmunkásképző iskolák száma

2007.10.20.

0db

Szakmunkásképző osztályok száma összesen

2007.10.20.

0db


Osztályok száma

2007.10.20.

0db

Tantermek száma

2007.10.20.

0db

Pedagógusok száma

2007.10.20.

0fő

Tanulók száma

2007.10.20.

0fő

Szakmunkás-tanulók száma szakmai ágazatonként

2007.10.20.

0fő

Szakmunkásvizsgát tettek száma szakmánként

2007.10.20.

0fő

Szakközépiskolák száma

2007.10.20.

0db


2007.10.20.

0db

Pedagógusok száma

2007.10.20.

0 fő

Tanulók száma

2007.10.20.

0fő

Szakközépiskolai tanulók száma képzési formánként

2007.10.20.

0fő

Gimnáziumok száma

2007.10.20.

0db


2007.10.20.

0db

Pedagógusok száma

2007.10.20.

0fő

Tanulók száma

2007.10.20.

0fő

Kollégiumok száma

2007.10.20.

0db

Kollégiumi tanulók száma

2007.10.20.

0fő

Felsőfokú oktatási intézmények száma 2007.10.20.

0db

Felvehető hallgatói létszám/ karonként

2007.10.20.

0fő

Szakirányok száma

2007.10.20.

0db

Szakirányok megnevezése

2007.10.20.

0 szöveges leírás

Másoddiplomás képzések száma

2007.10.20.

0db

Másoddiplomás képzések megnevezése

2007.10.20.

0szöveges leírás

Nappali tagozatos középiskolai tanulók 2007.10.20. száma

0fő

Nappali tagozatos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma

2007.10.20.

0fő

Középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tett tanulók száma az előző tanévben

2007.10.20.

0fő

Egészségügy: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Orvosi körzetek száma

2007.10.20.

2db

Háziorvosok száma

2007.10.20.

2fő


Háziorvosok heti rendelési ideje

2007.10.20.

20óra

Házi gyermekorvosok száma

2007.10.20.

0fő

Házi gyermekorvosok heti rendelési ideje

2007.10.20.

0óra

Körzeti védőnők száma

2007.10.20.

1fő

Szakorvosi ellátások száma

2007.10.20.

1db

Szakorvosi ellátások megnevezése

2007.10.20.

fogászatszöveges leírás

Szakorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma

2007.10.20.

1fő

Magánorvosi rendelők száma

2007.10.20.

1db

Magánorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma

2007.10.20.

1fő

Magánfogorvosi rendelők száma

2007.10.20.

0db

Magánfogorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma

2007.10.20.

0fő

Munkahelyi rendelők száma

2007.10.20.

1db

Munkahelyi rendelőkben dolgozó orvosok száma

2007.10.20.

1db

Iskolaorvosi rendelők száma

2007.10.20.

0db

Iskolaorvosi rendelőkben dolgozó orvosok száma

2007.10.20.

0fő

A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma

2007.10.20.

26377fő

Összes működő kórházi ágyak száma

2007.10.20.

0db

Szociális ellátás: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Veszélyeztetett gyermekek száma

2007.10.20.

15fő

Átmeneti és tartós nevelésbevett gyermekek száma

2007.10.20.

3fő

Közcélúmunkával foglalkoztatottak száma

2007.10.20.

8fő

Önkormányzati segélyben részesülők száma

2007.10.20.

450fő

Bölcsődék száma

2007.10.20.

0db

Bölcsődék férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0db

Bölcsődei gondozók száma

2007.10.20.

0fő

Legközelebbi mentőállomás

2007.10.20.

Kecskemétszöveges leírás

Mentőállomások száma

2007.10.20.

0sb

Mentőállomásokon működő

2007.10.20.

0db


gépjárművek száma Házi szociális gondozónők száma

2007.10.20.

3fő

Idősek napközi otthonainak száma

2007.10.20.

0db

Idősek napközi otthonai férőhelyeinek 2007.10.20. száma

0db

Hajléktalanok szállásainak száma

2007.10.20.

0db

Hajléktalanok szálláshelyei férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0db

Idősek otthonainak száma

2007.10.20.

0db

Idősek otthonai férőhelyeinek száma

2007.10.20.

0db

Családgondozók száma

2007.10.20.

1fő

Családsegítő szolgálatok száma

2007.10.20.

1db

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma

2007.10.20.

31fő

Regisztrált munkanélküliek száma 180 2007.10.20. napon túl, nő

20fő

Regisztrált munkanélküliek száma 180 2007.10.20. napon túl, férfi

22fő

Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma

2007.10.20.

0fő

Gyógyszertárak száma

2007.10.20.

0db

Társadalom: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Állandó népesség

2007.10.20.

2418fő

Lakónépesség

2007.10.20.

2407fő

Belterületi lakónépesség

2007.10.20.

2248fő

Egyéb belterület lakónépesség

2007.10.20.

Nincs adatfö

Külterületi lakónépesség

2007.10.20.

Nincs adatfő

Születések száma

2007.10.20.

23fő

Halálozások száma

2007.10.20.

30fő

Természetes szaporodás

2007.10.20.

133fő

Házasságkötések száma

2007.10.20.

11db

Válások száma

2007.10.20.

4db

Bevándorlás

2007.10.20.

110fő

Elvándorlás

2007.10.20.

92fő

Vándorlási különbözet

2007.10.20.

18fő

0-2 évesek

2007.10.20.

67fő

3-5 évesek

2007.10.20.

68fő


6-13 évesek

2007.10.20.

228fő

14 évesek

2007.10.20.

34fő

15-17 évesek

2007.10.20.

94fő

18-59 évesek

2007.10.20.

1456fő

60-X évesek

2007.10.20.

471fő

Férfi (állandó népesség)

2007.10.20.

1181fő

Nő (állandó népesség)

2007.10.20.

1237fő

Családok száma

2007.10.20.

673db

Egy szülős családok száma

2007.10.20.

94db

0 gyermekes családok

2007.10.20.

Nincs adatdb


2007.10.20.

60db


2007.10.20.

26db

3 vagy több gyerekes családok

2007.10.20.

8db

Etnikai csoportok megnevezése

2007.10.20.

Romaszöveges leírás

Roma etnikai csoportba tartozók száma

2007.10.20.

1fő

Német etnikai csoportba tartozók száma

2007.10.20.

0fő

Szlovák etnikai csoportba tartozók száma

2007.10.20.

0 fő

Etnikai csoportokba tartozók száma összesen

2007.10.20.

3fő

Háztartások száma

2007.10.20.

803db

Eltartottak száma

2007.10.20.

8fő

10-x éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el

2007.10.20.

8fő

15-x éves legalább általános iskola 8 évfolyamát elvégezte

2007.10.20.

1655 fő

18-x éves középiskolát végzett

2007.10.20.

347fő

25-x éves egyetemet vagy főiskolát végzettek száma

2007.10.20.

64fő

Bűnesetek száma

2007.10.20.

27db

Szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozók száma

2007.10.20.

377fő

Mezőgazdasági jellegű ágazatban dolgozók száma

2007.10.20.

124fő

Iparjellegű ágazatban dolgozók száma 2007.10.20.

351fő

Munkanélküliek száma

2007.10.20.

82fő

Munkanélküli férfiak száma

2007.10.20.

40fő

Munkanélküli nők száma

2007.10.20.

42fő

Munkanélküli pályakezdők száma

2007.10.20.

4fő


Tartósan munkanélküliek száma

2007.10.20.

42fő

Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma

2007.10.20.

32fő

Napi beingázók száma

2007.10.20.

148fő

Napi elingázók száma

2007.10.20.

364fő

Kereskedelem: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Helyi piacnapok gyakorisága

2007.09.24.

0nap/hét

Helyi piac alapterülete

2007.09.24.

0m2

Országos vásárnapok száma

2007.09.24.

0db/év

Kiskereskedelmi üzletek száma (jármű- járműalkatrész-üzlet, üzemanyagtöltő nélkül)

2007.09.20.

24db

Gépjármű szaküzletek száma

2007.09.24.

0db

Gépjármű-alkatrész szaküzletek száma

2007.09.24.

0db

Motorkerékpár, -alkatrész üzletek száma

2007.09.24.

0db

Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek

2007.09.20.

5db

Iparcikk jellegű üzletek

2007.09.20.

2db

Zöldség-gyümölcsszaküzlet

2007.09.24.

0db

Hús-, húskészítmény- baromfiszaküzlet

2007.09.24.

0db

Hal- és halkészítmény szaküzlet

2007.09.24.

0db

Kenyér-, pékáru- és édességszaküzlet

2007.09.20.

1db

Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzlete

2007.09.20.

1db

Dohányáruszaküzlet

2007.09.24.

0db

Illatszer-kiskereskedelem

2007.09.24.

0db

Textil szaküzlet

2007.09.24.

0db

Ruházati szaküzlet

2007.09.20.

6db

Cipő-, bőráru szaküzlet

2007.09.24.

0db

Bútor-, lakberendezési szaküzlet

2007.09.24.

0db

Elektromos háztartási gépek és készülékek szaküzlete

2007.09.24.

0db

Vasáru-, festék-, üveg- szaküzlet

2007.09.20.

1db

Könyv, újság- és papíráru-szaküzlet

2007.09.20.

1db


Használtcikk szaküzlet

2007.09.24.

0db

Gazdaság: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

2007.10.20.

117db

Működő társas vállalkozások száma összesen

2007.10.20.

27db

Működő mezőgazdasági szövetkezetek 2007.10.20. száma

2db

Összes adófizető száma

2007.10.20.

1020db

Foglalkoztatottak száma

2007.10.20.

Nincs adatfő

Összes belföldi jövedelem

2007.10.20.

Nincs adatFt

Összes jövedelem főállásból

2007.10.20.

Nincs adatFt

Összes jövedelem társas vállalkozásból

2007.10.20.

Nincs adatFt

Összes jövedelem egyéni vállalkozásból

2007.10.20.

Nincs adatFt

Összes jövedelem mezőgazdasági kistermelésből

2007.10.20.

Nincs adatFt

Munkaviszonyból származó jövedelem 2007.10.20.

Nincs adatFt

Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

2007.10.20.

Nincs adatFt

Személygépkocsik száma az év végén 2007.10.20.

747db

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok száma

2007.10.20.

3db

Természetes személyek tulajdonában lévő ingatlanok száma

2007.10.20.

987db

Egyéb tulajdonban lévő ingatlanok száma

2007.10.20.

3db

Állami tulajdonban lévő földterület

2007.10.20.

273ha

Önkormányzati tulajdonban lévő földterület

2007.10.20.

11ha

Egyházi tulajdonban lévő földterület

2007.10.20.

1ha

Vállalkozások tulajdonában lévő földterület

2007.10.20.

48ha

Magántulajdonban lévő földterület

2007.10.20.

6302ha

Vállalat összesen

2007.10.20.

133db

Jogi személyiségű gazdasági társaság

2007.10.20.

16db

Ebből: korlátolt felelősségű társaság

2007.10.20.

13db

Részvénytársaság

2007.10.20.

0db


Szövetkezet

2007.10.20.

3db

Egyéb jogi személyiségű szervezet

2007.10.20.

8db

Betéti társaság

2007.10.20.

11db

Egyéni vállalkozás

2007.10.20.

106db

0 és ismeretlen főt foglalkoztató gazdasági szervezet

2007.10.20.

32db

1-9 főt foglalkoztató gazdasági szervezet

2007.10.20.

97db


2007.10.20.

2 db


2007.10.20.

0db


2007.10.20.

2db

250 és több főt foglalkoztató gazdasági szervezet

2007.10.20.

0db

Mezőgazdaság, vadgazdaság, erdőgazdálkodás

2007.10.20.

20db

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-,gőz-,vízellátás

2007.10.20.

209db

Építőipar

2007.10.20.

311db

Kereskedelem, javítás

2007.10.20.

33db

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2007.10.20.

0db

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

2007.10.20.

31db

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 2007.10.20.

14db

Mezőgazdaság

2007.10.20.

125db

Szolgáltatás

2007.10.20.

16db

Ipar

2007.10.20.

0db

Lakáshelyzet: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Lakóépületek száma

2007.10.20.

995db

Külterületi lakóingatlanok száma

2007.10.20.

265db

Földszintes épületek száma

2007.10.20.

993db

1 emeletes épületek száma

2007.10.20.

995db

2-3 emeletes épületek száma

2007.10.20.

0 db

4-10 emeletes épületek száma

2007.10.20.

0db

11-x emeletes épületek száma

2007.10.20.

0db

Lakások száma

2007.10.20.

995db


1919-ig épített lakások száma

2007.10.20.

44db

1920-1944 között épített lakások száma

2007.10.20.

134db


2007.10.20.

186db


2007.10.20.

168db


2007.10.20.

284db


2007.10.20.

129db


2007.10.20.

50db

Egyszobás lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Kétszobás lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Háromszobás lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Négy, vagy több szobás lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Lakások átlagos alapterülete

2007.10.20.

80m2

Lakások összes alapterülete

2007.10.20.

79600m2

Természetes személyek tulajdonában lévő lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Egyéb tulajdonban lévő lakások száma

2007.10.20.

3db

Lakatlan lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Hálózati gázzal ellátott lakások száma 2007.10.20.

60 %db

Palackos gázzal ellátott lakások száma 2007.10.20.

Nincs adatdb

Központos fűtéssel ellátott lakások száma

2007.10.20.

Nincs adatdb

Fürdőszobával ellátott lakások száma

2007.10.20.

77 %db

Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások száma

2007.10.20.

69 %db

Közlekedés: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Távolság Kecskeméttől közúton

2007.10.20.

18km

Távolság Budapesttől közúton

2007.10.20.

103km

Távolság Kecskeméttől vasúton

2007.10.20.

26km

Távolság Budapesttől vasúton

2007.10.20.

110km


Kecskemét megközelítésének időtartama közúton

2007.10.20.

20 perc

Budapest megközelítésének időtartama közúton

2007.10.20.

95óra, perc

Kecskemét megközelítésének időtartama vasúton

2007.10.20.

26perc

Budapest megközelítésének időtartama vasúton

2007.10.20.

110óra, perc

Településen áthaladó helyközi buszjáratok száma (munkanapokon)

2007.10.20.

27db

Településen áthaladó vasútjáratok száma (munkanapokon)

2007.10.20.

13db

Távolsági autóbusz megállóhelyek száma

2007.10.20.

4db

Helyi autóbusz-viszonylatok száma

2007.10.20.

0db

Helyi autóbusz-viszonylatok hossza

2007.10.20.

0km

Személyszállító taxik száma

2007.10.20.

0db

Teherszállító taxik száma

2007.10.20.

0db

Taxiállomások száma

2007.10.20.

0db

Infrastruktúra: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Települést érintő közutak száma

2007.10.20.

1db

Települést érintő közutak hossza

2007.10.20.

1,1km

Autópálya, autóút hossza

2007.10.20.

0km

I. rendű utak hossza

2007.10.20.

1,5km

II. rendű utak hossza

2007.10.20.

3,8km

III. rendű utak hossza

2007.10.20.

6,5km

IV. rendű utak hossza

2007.10.20.

0km

Egyéb utak hossza

2007.10.20.

1,1km

Önkormányzati kezelésben lévő utak hossza

2007.10.20.

110,8km

Földutak hossza a belterületen

2007.10.20.

2,6km

Belterületi kerékpárutak hossza

2007.10.20.

0km

Külterületi kerékpárutak hossza

2007.10.20.

0km

Járdák hossza

2007.10.20.

24km

Vasútvonal hossza

2007.10.20.

5km

Keskenyvágányú vasútvonal hossza

2007.10.20.

0km

Iparvágány hossza

2007.10.20.

0,8km


Közüzemi főnyomó és elosztó vízcsőhálózat hossza

2007.10.20.

16,9km

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

2007.10.20.

737db

Közkifolyók száma

2007.10.20.

5db

Szolgáltatott víz

2007.10.20.

3151000m3

Háztartásoknak szolgáltatott víz

2007.10.20.

611000m3

Szennyvízcsatorna hálózat hossza

2007.10.20.

5km

Felszín alatti zárt csapadékcsatorna

2007.10.20.

1km

Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma

2007.10.20.

0db

Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

2007.10.20.

0%

Elvezetett szennyvíz

2007.10.20.

01000m3

Háztartásoktól elvezetett szennyvíz

2007.10.20.

01000m3

Zárt tárolóba vezető házi csatornával rendelkező lakások

2007.10.20.

80db

Szikkasztóba vezető házi csatornával rendelkező lakások

2007.10.20.

620db

Egyéb helyre vezető házi csatornával rendelkező lakások

2007.10.20.

0db

Kisfeszültségű villamosenergia hálózat 2007.10.20. hossza

8km

Kisfeszültségű földkábel hálózatok hossza

2007.10.20.

0km

Transzformátor állomások száma

2007.10.20.

5db

Középfeszültségű hálózatok hossza

2007.10.20.

4km

Ipari áram igénybevételi lehetősége

2007.10.20.

20%

Közvilágítási földkábel hálózatok hossza

2007.10.20.

0km

Közvilágítási lámpatestek száma

2007.10.20.

850db

Áramfogyasztók száma

2007.10.20.

900db

Háztartási áramfogyasztók száma

2007.10.20.

1059db

Szolgáltatott villamosenergia

2007.10.20.

2511Kwh

Háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia

2007.10.20.

2482Kwh

Vezetékes gázcsőhálózat hossza

2007.10.20.

27,6km

Gázfogyasztók szám

2007.10.20.

550db

Háztartási fogyasztók száma

2007.10.20.

604db

Értékesített gáz

2007.10.20.

26881000m3

Háztartásoknak értékesített gáz

2007.10.20.

8941000m3

PB gáz-cseretelepek száma

2007.10.20.

3db


2007.10.20.

0db

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások 2007.10.20. száma

0db

Távfűtő-hálózat hossza

2007.10.20.

0km

Távbeszélő fővonalak száma

2007.10.20.

583db

Lakásfővonal

2007.10.20.

556db

Közületi fővonal

2007.10.20.

24db

Nyilvános telefonállomások száma

2007.10.20.

3db

ISDN vonalak száma

2007.10.20.

26db

Kábeltelevízió előfizetések száma

2007.10.20.

166db

Kábeltelevízióba bekapcsolt lakások száma

2007.10.20.

166db

Helyi rádió megnevezése

2007.10.20.

0szöveges leírás

Helyi rádió hatósugara

2007.10.20.

0km

Helyi rádió heti adásideje

2007.10.20.

0óra

Helyi televízió megnevezése

2007.10.20.

0szöveges leírás

Helyi televízió hatósugara

2007.10.20.

0km

Helyi televízió heti adásideje

2007.10.20.

0óra

Helyi tüzép-telepek száma

2007.10.20.

0db

Helyi üzemanyagtöltő állomások száma

2007.10.20.

0db

Gáz-üzemanyagtöltő állomások száma 2007.10.20.

0db

Rendszeresen tisztított közterület

2007.10.20.

401000m2

Géppel tisztított közterület

2007.10.20.

01000m2

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás

2007.10.20.

824db

Hulladékgyűjtés gyakorisága

2007.10.20.

1alkalom/hét

Hulladékgyűjtés eszköze

2007.10.20.

gyűjtőedényzeteszköz

Elszállított hulladék

2007.10.20.

42t1000m3

Ártalmatlanított hulladék

2007.10.20.

01000m3

Lerakóhely befogadóképessége

2007.10.20.

01000m3

Lerakóhely kihasználtsága

2007.10.20.

0%

Rendszeres lomtalanítás gyakorisága

2007.10.20.

2alkalom/év

Kéményseprés gyakorisága

2007.10.20.

2alkalom/év

Állati dögök kezelésének módja

2007.10.20.

konténeres elszállításszöveges leírás

Postahivatalok száma

2007.10.20.

1db

Posta nyitvatartása

2007.10.20.

8szöveges leírás

Pénzintézetek száma

2007.10.20.

0db

Pénzintézeti fiókok száma

2007.10.20.

1db

Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma


Bankkártya-használati helyek (ATM) száma

2007.10.20.

2db

Bankkártya-elfogadóhelyek (üzletek, stb.) száma

2007.10.20.

0db

Biztosító-intézetek száma

2007.10.20.

0db

Biztosító-intézetek fiókjainak száma

2007.10.20.

0db

Földhasználat:

Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Termőterület

2007.10.20.

4337ha

Termőterület aranykorona értéke

2007.10.20.

17Ak

Erdő

2007.10.20.

795ha

Nádas

2007.10.20.

0ha

Halastó

2007.10.20.

0ha

Mezőgazdasági terület

2007.10.20.

4002ha

Mezőgazdasági terület aranykorona értéke

2007.10.20.

17Ak

Szántó

2007.10.20.

1992ha

Szántó aranykorona értéke

2007.10.20.

19Ak

Kert

2007.10.20.

13ha

Gyümölcsös

2007.10.20.

85ha

Szőlő

2007.10.20.

44ha

Gyep

2007.10.20.

576ha

Öntözőrendszerrel ellátott terület

2007.10.20.

870ha

Rendszeresen öntözött terület

2007.10.20.

30ha

Öntözésre felhasznált víz mennyisége

2007.10.20.

450001000m3/év

Rét, legelő nagysága

2007.10.20.

576ha

Területhasználat, épített környezet: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Külterület

2007.09.26.

6493,1ha

Település területe

2007.09.26.

6636ha

Belterület

2007.09.26.

142,9ha

Művelés alól kivett terület

2007.09.26.

nincs adat ha

Beépített terület

2007.09.26.

220ha


Lakóterület

2007.09.26.

180ha

Ipari, kereskedelmi terület

2007.09.26.

40ha

Zöldterület

2007.09.26.

1,5ha

Temető területe

2007.09.26.

1,5ha

Temető telítettsége

2007.09.26.

80%

Sportterület

2007.09.26.

1ha

Üdülési, idegenforgalmi célú terület

2007.09.26.

0ha

Természetvédelmi terület

2007.09.26.

0ha

Helyi védettségű terület

2007.09.26.

0ha

Földrajz, település-földrajz: Adat típus név (Az adat típus nevére kattintva listázhatja az összes településre az adott értékeket)


értek

Legközelebbi meteorológiai állomás helye

2007.09.25.

Kecskemét település

Napfényes órák száma

2007.09.25.

2092 óra/év

Átlagos csapadékmennyiség

2007.09.25.

535 mm/év

Átlagos középhőmérséklet

2007.09.25.

10,5 C fok

Levegő szennyezettsége

2007.09.25.

nincs adat kg/év

Legjellemzőbb szennyeződés

2007.09.25.

szálló por szöveges leírás

Legerősebb szennyezőforrás

2007.09.25.

homokos talaj szöveges leírás

Átlagos szélsebesség

2007.09.25.

8,7 km/óra

Erdőtalaj

2007.09.25.

5%

Mezőségi talaj

2007.09.25.

0n.a. %

Réti talaj

2007.09.25.

40 n.a. %

Láptalaj

2007.09.25.

0 n.a. %

Szikes talaj

2007.09.25.

5 n.a. %

Homokos talaj

2007.09.25.

50%

Erodált terület

2007.09.25.

0 n.a. %

Deflációs terület

2007.09.25.

0n.a. %

Föld aranykorona értéke

2007.09.25.

17Ak

Felszíni vízfolyások száma

2007.09.25.

0 db

Folyók, patakok megnevezése

2007.09.25.

nincsszöveges leírás

Folyók, patakok hossza

2007.09.25.

0m

Természetes tavak megnevezése

2007.09.25.

nincsszöveges leírás

Természetes tavak területe

2007.09.25.

0m2

Mesterséges tavak megnevezése

2007.09.25.

Záportározó szöveges leírás


Mesterséges tavak területe

2007.09.25.

23000m2

Ivóvíz forrás megnevezése

2007.09.25.

rétegvízforrásszöveges leírás

Ivóvíz forrás hozama

2007.09.25.

11050 l/sec

Talajvízszint magassága

2007.09.25.

0,566m

Iparivíz forrás megnevezése

2007.09.25.

Záportározószöveges leírás

Iparivíz nyerhető mennyisége

2007.09.25.

2 x 1000m3/nap

Víztározó megnevezése

2007.09.25.

10000 hidroglóbuszszöveges leírás

Ivóvíz minősége

2007.09.25.

II.osztálybesorolás

Ivóvíz szennyezettsége

2007.09.25.

Naszöveges leírás

Termálvíz kutak száma

2007.09.25.

2db

Termálvíz kutak készlete

2007.09.25.

lezárvam3

Termálvíz kutak hozama

2007.09.25.

0m3/perc

Termálvíz hőfoka

2007.09.25.

nincsCfok

Termálvíz összetétele

2007.09.25.


Védett állatok megnevezése, állománya

2007.09.25.


Védett növények megnevezése, területe

2007.09.25.


Rombolt területek nagysága

2007.09.25.

0ha

Belvízzel veszélyeztetett terület

2007.09.25.

0ha

Árvízzel veszélyeztetett terület

2007.09.25.

0 ha

Legközelebbi szén-lelőhely

2007.10.20.

Bicsketelepülés

Legközelebbi kőolaj-lelőhely

2007.10.20.

Zsanatelepülés

Legközelebbi földgáz-lelőhely

2007.10.20.

Nincs adattelepülés

Nyárlőrinc honlapjáról adatok: Település neve: Nyárlőrinc Település típusa: Község Település földrajzi elhelyezkedése: Bács-Kiskun megye A település lakosságának száma: 2419 fő A lakosság korcsoport és nemek szerinti megoszlása:

0-3 éves

Férfi

Nő

Összesen

44

52

96


4-6 éves

46

23

69

7-14 éves

112

119

231

15-18 éves

52

76

128

19-25 éves

109

108

217

26-62 éves

672

624

1296

63 év felett

138

244

382

Bel- és külterületi lakóépületek száma: 995 db Belterületi lakóépületek száma: 758 db. Közműves ivóvízellátás: belterületen teljesen kiépített Gázellátás: belterületen teljesen kiépített Telefonos hálózat kiépítése: belterületen teljesen kiépített ISDN vonalak száma: 26 db. Kábeltelevízióhoz csatlakozott lakások száma: 166 db. Egészségügyi intézmények: 2 háziorvosi szolgálat (ebből egy vállalkozó háziorvos), 1 fogorvosi szolgálat (vállalkozó fogorvos), Védőnői szolgálat Iskolák: 1 Óvodák: 1 Művelődési intézmények: 1 Művelődési Ház


Emissziós adatok főbb szennyezőkről (2 oldal)


Emissziós adatok főbb szennyezőkről Maspex Olympos Kft. Nyárlőrinc, Fő u. 1. 2007. év Szennyező anyag azonosító 2 3 2008. év Szennyező anyag azonosító 2 3

Szennyező anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén oxidok (NOx)

Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 193,5229 1060,5016



Szikrai Építő- és Faipari Kft. Nyárlőrinc, II. körzet 37. 2005. év Szennyező anyag azonosító 7 2007. év Szennyező anyag azonosító 7 2008. év Szennyező anyag azonosító 7

Szennyező anyag Szilárd

Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 422,9624





Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc, II. ker. 150. 2003. év Szennyező anyag azonosító 2 3 2004. év Szennyező anyag azonosító 2 3 2005. év Szennyező anyag azonosító 2 3




Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) 465,7632 23660771




2006. év Szennyező anyag azonosító 2 3 2007. év Szennyező anyag azonosító 2 3 2008. év Szennyező anyag azonosító 2 3








A kérdőív kiértékelése (9 oldal)

06. számú melléklet

A kérdőív kiértékelése A településen a megkérdezettek között alig 1,5 % volt az elutasítás aránya, összesen hat fő nem akart választ adni. Mindez azt mutatja, hogy a lakosokat érdekelte a közvélemény kutatás, várják már a szennyvízcsatorna kiépítését.

1 A csatornázással kapcsolatban mi érdekli elsősorban? a b c d

költségek előkertet érintő építési munkálatok munkálatok kezdési időpontja közlekedési korlátozások

214 22 137 11

A csatornázással kapcsolatban mi érdekli elsősorban?

munkálatok kezdési időpontja 36%

közlekedési korlátozások 3% költségek költségek 55%

előkertet érintő építési munkálatok munkálatok kezdési időpontja

előkertet érintő építési munkálatok 6%

közlekedési korlátozások

2 Tudja-e, hogy a beruházás milyen anyagi terhet jelent családja számára? a igen b nem

142 242


Tudja-e, hogy milyen anyagi terhet jelent?

igen 37% nem 63% igen nem

3 Tudja-e, hogy a beruházás legnagyobb mértékben milyen támogatással valósul meg? a Európai Uniós b kormány c önkormányzati

331 17 36

Milyen támogatással valósul meg?

kormány 4%

önkormányzati 9%

Európai Uniós 87%

Európai Uniós kormány önkormányzati

4 Mi jut eszébe az Erópai Unióról? a b c d

támogatások választás semmi beruházó

272 44 40 28


Mi jut eszébe az Európai Unióról? semmi 10%

beruházó 7%

választás 11% támogatások 72%

támogatások választás semmi beruházó

5 Fontos -e az Ön számára a környezetvédelem? Figyel-e rá tudatosan? a igen b nem c estenként

280 25 79

Fontos a környezetvédelem? estenként 21% nem 7% igen 72%

igen nem estenként

6 Milyennek ítéli meg a környezete állapotát? (legrosszabb az 1-e, a legjobb az 5-ös)

a b c d e

Nyárlőrinc 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös

8 28 181 148 19


Nyárlőrinc környezete 5-ös 1-es 2-es 5% 2% 7% 4-es 39%

1-es 2-es

3-as 47%

3-as 4-es 5-ös

a b c d e

Bács-Kiskun Megye 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös

6 55 224 90 9

Bács-Kiskun Megye környezete 5-ös 2%

1-es 2%

4-es 23%

2-es 14% 1-es 2-es

3-as 59%

3-as 4-es 5-ös

a b c d e

Magyarország 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös

31 93 204 45 11


Magyarország környezete 5-ös 3%

4-es 12%

1-es 8% 2-es 24%

1-es 2-es

3-as 53%

3-as 4-es 5-ös

7 Aggódik-e a környezeti problémák miatt? a b c d e

nagyon meglehetősen közepesen kicsit nem

137 109 87 35 16

Aggódik-e a környezeti problémák miatt? kicsit 9%

nem 4%

közepesen 23%

nagyon 36%

nagyon meglehetősen

meglehetősen 28%

közepesen kicsit nem

8 Hallott-e arról, hogy az utcájában kiépítik a szennyvízhálózatot? a igen b nem

155 229


Hallott a szennyvízcsatorna kiépítéséről?

igen 40% nem 60% igen nem

9 Tudja-e mikor kezdődnek a munkálatok? a igen b nem

7 377

Tudja mikor kezdődnek a munkálatok? igen 2% igen nem nem 98%

10

Mennyire elégedett az eddig kapott tájékoztatással? (a legrosszabb az 1-es, a legjobb az 5-ös)

a b c d e

1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös

59 102 166 49 8


Mennyire elégedett a tájékoztatással? 4-es 13%

5-ös 2%

1-es 15% 1-es 2-es 27%

3-as 43%

2-es 3-as 4-es 5-ös

11 Hogyan szeretne értesülni a friss információkról? a b c d

szórólap helyi újság internet lakossági fórum

134 174 18 58

Hogyan szeretne tájékoztatást kapni? lakossági fórum 15% internet 5%

szórólap 35% szórólap

helyi újság 45%

helyi újság internet lakossági fórum

12 Rá kíván csatlakozni a szennyvízcsatorna- hálózatra? a b c d

igen valószínűleg igen nem valószínűleg nem

183 140 28 33


Rá kíván csatlakozni a szennyvíz-hálózatra?

nem 7%

valószínűleg nem 9% igen 48%

valószínűleg igen 36%

igen valószínűleg igen nem valószínűleg nem

Ismeri-e a bekötést követően fizetendő szennyvíz havi díjának 13 összegét? a b

igen nem

55 329

Tudja mennyi lesz a szennyvíz havi díja?

igen 14%

nem 86%

igen nem

14 A várható díj magasabb lesz mint az eddigi? a b c d e

biztosan magasabb valószínűleg magasabb ugyanakkora valószínűleg kevesebb biztosan kevesebb

158 165 44 14 3


A várható díj magasabb lesz?

ugyanakkora 11%

valószínűleg kevesebb 4%

biztosan kevesebb 1% biztosan magasabb 41% biztosan magasabb

valószínűleg magasabb 43%

valószínűleg magasabb ugyanakkora valószínűleg kevesebb biztosan kevesebb

A beruházás miért fontos az ön 15 számára? a b c

kényelmesebbé teszi a mindennapjait csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége hozzájárul környezete megóvásához

125 23 236

A beruházás miért fontos önnek? kényelmesebbé teszi a mindennapjait 33% hozzájárul környezete megóvásához 61%

csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége 6%

kényelmesebbé teszi a mindennapjait csökkenhet a szennyvíre kiadott költsége hozzájárul környezete megóvásához


Térképek (3 oldal) 7.1. sz. melléklet – Településrendezési terv belterületi térkép 7.2. sz. melléklet – Településrendezési terv külterületi térkép 7.3. sz. melléklet – Környezetszennyező források


Irodalomjegyzék


www.nyarlorinc.hu www.foldhivatalok.geod.hu www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/favm02.htm www.bacsportal.hu Nyarlőrinc Község Hulladékgazdálkodási terv Nyárlőrinc község településrendezési terv Szalárdy Orsolya OTDK dolgozat, SZTE TTIK Ökológiai tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Adatok hazánk környezeti állapotáról 2005 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium –Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008

Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja ( )

Recommend Documents