Nyári Tibor
A JÖVEDELMI VISZONYOK ÖNIGAZGATÁSI ÚTON VALÓ RENDEZÉSE A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI STABILIZÁLÁS FUNKCIÓJAKÉNT Az eddigi tapasztalatok és az új megoldások a jövedelmi viszonyok rendezésének közös alapjairól szóló vajdasági társadalmi megállapodás tervezetében
A stabilizációs politika megvalósítása az élet és a m u n k a m i n d e n te rületén v a l a m e n n y i társadalmi tényező elsőrendű feladatává vált. A gazdálkodás terén jelentkező súlyos problémák olyan intézkedések foga natosítását sürgették, melyek célja az, hogy a fogyasztás, a külgazdasági kapcsolatok és a társadalmi eszközök felhasználása a szükséges keretek k ö z ö t t alakuljon. Ezek az intézkedések többségűikben megszigorító jel legűek voltak. E megszigorítások bizonyos mértékben a jövedelem,, a tiszta jövedelem és a személyi jövedelmek elosztási viszonyaira is h a t á s sal voltak. Ezek alkalmazásakor azonban szelektálni kellett, kerülve a megszigorításokat minden olyan esetben, amikor a kifizetett személyi jövedelem m ö g ö t t új érték létrehozása állt. Ez az anyagi termelésre v o natkozik. Ilyen helyzetben,. amikor a reális személyi jövedelmek szintje m á r második éve csökkenő, k o m o l y a n meg kell fontolni, meddig foly t a t h a t ó még ez az elosztási politika anélkül, h o g y veszélybe sodorná a dolgozók motiváltságát a termelés növelése és az ügyviteli eredmények javítása iránt. N e m kétséges, h o g y a stabilizációs politikának a szemé lyes fogyasztás terén is érvényesülnie kell, hogy itt is m é r t é k t a r t ó n a k kell lenni. A dolgozók készek is erre, aminek a tiszta jövedelem elosztá sakor a m ú l t évben is, idén is tanújelét a d t á k . Most azonban ösztönzőbb intézkedések alkalmazására v a n szükség, melyek a dolgozókat n a g y o b b és h a t é k o n y a b b termelésre serkentik. Számtalanszor elmondtuk, hogy kihasználatlan lehetőségeink jelentősek. A mi rendszerünk a dolgozók alkotóereje felszabadításának óriási lehetőségeit h o r d o z z a m a g á b a n , mivel minden egyént és minden közösséget a r r a ösztönöz, hogy minél jobb eredmények elérésére törekedjék. A serkentés legjelentősebb — ha nem is egyedüli — eszköze az a n y a gi ösztönzés. A h h o z , hogy a m u n k a szerinti elosztás szocialista elvei érvényesülhessenek, rendkívüli jelentősége v a n a jövedelmi viszonyok önigazgatású rendszerének. Az önigazgatási viszonyok, társadalmi meg állapodások és önigazgatási megegyezések útján való rendezésének V a j -
daságban tízéves múltja és nagy eredményei v a n n a k . Most d ö n t ő pilla nathoz é r k e z t ü n k : n y i l v á n v a l ó , hogy t o v á b b kell h a l a d n u n k az önigaz gatási viszonyok fejlesztésében ezen a területen. A jelenleg h a t á l y b a n levő társadalmi megállapodások* és önigazgatási megegyezések ötéves g y a k o r l a t a arról t a n ú s k o d i k , h o g y eredményesen rendezhetők a viszonyok ezen a kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági te rületen társadalmi megállapodással és önigazgatási megegyezéssel. A h h o z , hogy ezeket a t a p a s z t a l a t o k a t összefüggésbe h o z z u k azokkal a megoldá sokkal, melyeket a jövedelmi viszonyok közös alapjairól szóló vajdasági társadalmi megállapodás .tervezete t a r t a l m a z , át kell tekintenünk a t á r sadalmi, megállapodások és önigazgatási megegyezések jelenlegi rend szerét, felmérni az eredményeket és a hiányosságokat, mivel mindezek közrejátszottak. abban, hogy új társadalmi megállapodást k e z d e m é n y e z t ü n k . K i i n d u l ó p o n t u l azok a társadalmi megállapodások és önigazgatási megegyezések megvalósítását taglaló elemzések szolgáltak, melyeket a Szákszervezeti Tanács az elmúlt ö t év alatt évente kidolgozott, v a l a mint az egész időszakot átfogó elemzés. E z t júniusban v i t a t t a meg a Vajdasági Szakszervezeti Tanács, amikor új társadalmi megállapodás előkészítését és az ezzel kapcsolatos konkrét tevékenység megkezdését javasolta. A jelenlegi társadalmi megállapodás 1975-ben, tehát a társult murikáról szóló t ö r v é n y meghozatala előtt lépett h a t á l y b a . A társult m u n k á r ó l szóló t ö r v é n y elfogadása u t á n egybehangolták ezzel, 1979ben újabb k r i t é r i u m o k k a l és mércékkel egészítették k i : ezek a jövede lem azon részének elkülönítését szabályozták, mély kivételesen kedvező körülmények k ö z ö t t jött létre. A társadalmi megállapodásban lefektetett elveket a jövedelemszerzés és -elosztás alapjairól, a tiszta jövedelem cél irányos felhasználásáról, v a l a m i n t a személyi jövedelem és a közös fo gyasztás eszközeinek elosztásáról szóló önigazgatási megegyezés k o n k r e tizálja; ezeket a társultmunka-alapszervezetek tevékenységi k ö r ö n k é n t í r t á k alá, az agráripari komplexumon belül pedig az önigazgatási meg egyezés a társultmunka-szervezetek újratermelési egymásrautaltságán alapszik". A megegyezés t a r t o m á n y i szinten történt, 42 önigazgatási megegyezés aláírásával. Ezék az úgynevezett tevékenységi körök önigaz gatási megegyezései. A társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezések nem rész letezik a jövedelemszerzési viszonyokat, h a n e m jobbára a társult m u n káról szóló t ö r v é n y és más törvények i r á n y a d ó elveit veszik át, jóllehet ezt a területet részletesebben kellett volna feldolgozni, különösen a köl csönösen egymásra u t a l t társultmunka-alapszervezetek és az összetett társültmunka-szervezetek, illetve az újratermelési láncok tekintetében. A g y a k o r l a t tanúsága szerint a n n a k ellenére, hogy a jövedelemszerzési vi szonyok konkretizálását ambiciózusan kezdték meg, a társultmunka szervezetek egy részében az eredmények n a g y o n szerények. Egyes m u n kaszervezetek és összetett munkaszervezetek jóval messzebb j u t o t t a k a * Vajdaság SZAT társadalmi megállapodása a jövedelemszerzésről és felosztásról, valamint a személyi jövedelmek elosztásáról.
jövedelemszerzési viszonyok rendezésének jelenlegi szintjénél, konkrétan a szabadkai A G R O S húsfeldolgozási újratermelési láncán, a zrenjanini Szervo Mihály I M K b a n , az újvidéki N o v k a b e l b a n és még n é h á n y b a n . Ezek tapasztalatai szolgáltak alapul néhány olyan megoldáshoz, melye ket a tervezet t a r t a l m a z . M i n d a z o k b a n a beszélgetésekben, melyek célja azon okok feltárása volt, melyek h á t r á l t a t t á k a m u n k a - és az eszköz társítást, az olyan viszonyok teremtését, amelyekben a közös bevétel, közös jövedelem elve érvényesül, kifejezésre jutott, hogy az á r a k és más gazdálkodási feltételek tekintetében még mindig erős az adminiszt r a t í v befolyás és hatástalanok azok az intézkedések, melyeket a társa dalom egészében foganatosítunk a piac ösztönös h a t á s á n a k megfékezé sére. Mindez fokozza az egyébként is megnyilvánuló csoportérdek-fel fogást és -viselkedést, v a l a m i n t a társultmunka-alapszervezetek autarkiájának erősödését. A szabad munkacserén alapuló jövedelemszerzési viszonyokkal k a p csolatban, melyek jórészt a jövedelemelosztás viszonyait és magukban foglalják, a társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezések úgyszintén csak elvi rendelkezéseket t a r t a l m a z n a k . E viszonyok szabá lyozásában sokkal nagyobb szerepe v a n az általános és közös fogyasz tás alakulásáról szóló t a r t o m á n y i szintű társadalmi megállapodásnak, mely minden évben a t a r t o m á n y k ö z é p t á v ú fejlesztési terve megvalósí tásáról szóló h a t á r o z a t meghozatala u t á n k e r ü l elfogadásra. A z o k az önigazgatási megegyezések, melyek alapján a dolgozók közös szükség leteinek kielégítésére szánt eszközök társítása történik az önigazgatási érdekközösségek szintjén, gyakorlatilag a jövedelem azon részének az elosztása (disztribúciója) történik, melynek rendeltetése a társadalmi megállapodás értelmében a dolgozók közös szükségleteinek kielégítése. A problémák onnan erednek, hogy az általános társadalmi és közös fogyasz tás mind nagyobb h á n y a d a kerül k í v ü l a t á r s a d a l m i megállapodás ke retein. Az úgynevezett területi társadalmi megállapodások, melyek k ö z ségi vagy községközi szinten v o l n á n a k h i v a t o t t a k ezeket a viszonyokat rendezni; úgyszólván sehol sem léptek életbe, ezáltal a jelenlegi viszo nyok gátolják m i n d a közvetlen, mind a szabad munkacserének az ön igazgatási érdekszerveződés útján való kibontakozását. A z eszközök biztosítása fiskális v a g y parafiskális módszerekkel megy végbe, amiben az eltartó és az eltartott viszonya nyilvánul meg, ahelyett, hogy ez a viszony a társadalmi tevékenységek dolgozóinak hozzájárulását t ü k r ö z né az anyagi termelés jövedelmének megvalósításában. A z új társadalmi megállapodás tervezete a szabad munkacserével kapcsolatos h a t á r o z a t ból indul k i és az önigazgatási megegyezés alapján kialakuló m u n k a cserének olyan formáira irányul, melyek a társadalmi tevékenységek dolgozói m u n k á j á n a k öbjektivált érték-kritériumait és k i m u t a t h a t ó hoz zájárulását t ü k r ö z i k azon társultmunka-szervezetek megvalósított jö vedelme viszonylatában, melyekkél a munkacsere létrejött. A z utóbbi két évben, mint említettük, a társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezések kiegészültek a tiszta jövedelem azon része J
elkülönítéséneik k r i t é r i u m a i v a l , mely kivételesen k e d v e z ő körülmények hatása folytán valósult meg. Előzőleg is t ö r t é n t e k olyan irányú kísérle tek, h o g y az önigazgatási megegyezésekben foglalt kritériumok útján kötelezzék a társultmunka-alapszervezeteket a jövedelem azon részének elkülönítésére, mely a társadalmi megállapodásban meghatározott ár szint túllépésének áz eredménye. Ilyen példa a növénytermesztési tár sultmunka-alapszervezetek esetében a k u k o r i c a , majd a b ú z a magas ára. Ezek a kritériumok azonban csak ideiglenesek voltak. Beépítésük a t á r sadalmi megállapodásba és az összes önigazgatási megegyezésbe azért vált elkerülhetetlenné, m e r t mind nyilvánvalóbbá vált a gazdálkodási feltételeik eltérése az egyes á g a z a t o k és csoportosulások k ö z ö t t , mely jelentősen befolyásolta a jövedelem, a tiszta jövedelem, a személyi jöve delmek és a közös fogyasztás dolgozónkénti szintjét, h a b á r nem a m u n k a és az ügyvitel eredményeiből eredt. E kritériumok h a t á l y b a lépése megteremtette a k ü l ö n b ö z ő területek dolgozói számára a személyi jöve delem kiegyensúlyozottabb alakulásának feltételeit/ " Ennek jelentőségéről az az a d a t tanúskodik, mely .szerint a m ú l t évben a t a r t o m á n y gazdasá ga ezen a címen felhalmozásának 24 százalékát különítette el. Idén ezek a különbségek még nagyobbak, ami elsősorban az á r a k ösztönös alakulá sának k ö v e t k e z m é n y e . A január—szeptemberi i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó kilenc h a v i mérleg a d a t a i alapján az ilyen alapon elkülönített eszközök az előző év azonos időszakához viszonyítva k é t és félszeresére nőttek. A z eddigi kritériumóktól eltérően, ami a t a r t o m á n y gazdasága tiszta jövedelmének dolgozónkénti átlagát veszi alapul, és a dolgozónkénti átlag kétszeresét m e g h a l a d ó tiszta jövedelmet tekinti kivételesen kedvező körülmények hatása folytán megvalósított jövedelemnek, a tervezet részletesebben dolgozza fel a kivételesen kedvező k ö r ü l m é n y é t hatása folytán m e g v a lósított jövedelem azonosításának és megállapításának metodológiáját. A z előterjesztett metodológia — l á t s z a t r a k o m p l i k á l t , valójában egy szerű, mivel a társultmunka-alapszervezetek ügyviteli eredményei egyes m u t a t ó s z á m a i n a k összehasonlításában • csak a négy számtani alapművelet alkalmazását igényli — minden tekintetben figyelmet érdemel. A k i v é telesen kedvező k ö r ü l m é n y e k h a t á s a folytán megvalósuló jövedelmek egyes forrásainak esetében ösztönözni kellene ezek növelését. I t t a ter mészeti feltételekre, továbbá a kivitel és a rendelkezésre álló eszközök h a t é k o n y a b b felhasználásából eredő pozitív árfolyamkülönbségekre gon dolok. A z ilyen alapon megvalósuló jövedelemszerzést ösztönözni kelle ne, megkülönböztetve attól, mely nem áll összhangban a társadalmi és gazdasági stabilizáció érdekeivel, illetve eltér a gazdaságilag ésszerű és társadalmilag elfogadott viselkedési n o r m á k t ó l . Ez utóbbi felhasználását t o v á b b kell szigorítani, az ilyen m ó d o n megvalósított jövedelem előze tes elkülönítése és a társult m u n k a anyagi alapjainak erősítését célzó rendeltetés kötelezővé tételével. A dolgozókat a személyi jövedelem ú t ján is motiválni kell erre. 1
* v. ö. a 4. táblázattal
A kivételesen kedvező k ö r ü l m é n y e k h a t á s a foiytán megvalósított jö vedelem azonosításának és megállapításának javasolt metodológiája tö kéletesítésre szorul az új társadalmi megállapodás, alkalmazása során, de k i v á l t k é p p az átmeneti időszakban, a társultmunka-alapszervezetek ön igazgatási aktusaiba való beépítése a l k a l m á v a l . A jelenleg érvényes társadalmi megállapodás és tevékenysági k ö r ö k önigazgatási megegyezései legkoríkrétabban a tiszta jövedelem célirányos elosztásának kritériumait és mércéit dolgozták fel: a személyi jövedel m e k , a közös fogyasztás és a társultmunka-alapszervezet tevékenysége anyagi alapjának bővítésére fordított felhalmozás szintjén. A tiszta jö vedelem elosztásában tervezett globális viszonyokat a t a r t o m á n y i szin ten tervezett akkumulációból eredő kötelezettségek megfelelő disztributív mechanizmusa útján vitték át a konkrét tevékenységi körökre, a csoport és ágazati önigazgatási megegyezéseket aláírt t á r s u l t m u n k a - a l a p szervezetekre. A társultmunka-alapszervezeteknek az akkumuláció el különítésével kapcsolatos kötelezettsége elsősorban a megvalósított tisz t a jövedelem és a tiszta jövedelem t a r t o m á n y i szintű tervezett átlaga közötti aránytól függött. A z alapszervezetek többsége ezzel az önigaz gatási megegyezéssel p á r h u z a m o s a n általános önigazgatási aktusában és a tiszta jövedelem felosztásának közös alapjairól szóló önigazgatási m e g egyezésekben, melyeket a* munkaszervezet v a g y az összetett társultmun ka-szervezet többi alapszervezetável írt alá, létrehozta a tiszta jövede lem felosztásának olyan viszonyait is, melyekben a saját és a közös fej lesztési tervekből eredő kötelezettségek érvényesültek. Az elemzések ar ról tanúslkodnak, jelentősek az eltérések azon kritériumok és -mércék k ö zött, melyeket „felülről", a társadalmi megállapodás és a körök önigaz gatási megegyezései állapítottak meg, és azok között, melyeket az a l a p szervezetek h o z t a k , saját és közös terveik és szükségleteik figyelembe vételével. Más szóval: az alapszervezetek általános önigazgatási a k t u sai, vagyis a saját mércéik alapján jóval magasabb szintű elkülönítést h a t á r o z t a k meg, mint amire a t a r t o m á n y i globális terv alapján kötele sek lettek volna. A társultmunka-alapszervezetek többsége mégis a tár sadalmi megállapodásban és a körök önigazgatási megegyezéseiben fog lalt k r i t é r i u m o k a t és mércéket alkalmazta, mellőzve saját fejlesztési ter veit és szükségleteit. Ezáltal gyengült a tervezés, a fejlesztés, a jövede lem és elosztásának önigazgatási megalapozottsága, ezzel együtt a tár sult m u n k a keretén belül h o z o t t tervek megvalósításának realitása és anyagi alapja is. A kritériumok és mércék k ö z ö t t i eltérések fokozato san csökkennek, mivel sok társültmunka-alapszervezetiben mechanikusan átszámolják a- kötelezettségeket a t a r t o m á n y i globális fejlesztési terven a l a p u l ó társadalmi megállapodásból és a k ö r ö k önigazgatási megegye zéseiből eredő kötelezettségekre. Mindez oda vezetett, hogy egyre t á v o labb k e r ü l t ü n k azoktól a megoldásoktól, melyeket a társult m u n k a tör vénye és az önigazgatási tervezés rendszeréről szóló törvény h a t á r o z o t t meg. Tekintet nélkül a n y i l v á n v a l ó hiányosságokra (melyek egyik kö vetkezménye mindenekelőtt az, h o g y a társult m u n k a önigazgatási ter-
vezési rendszere a jövedelemmel való rendelkezés önigazgatási viszonyai terén l e m a r a d á s b a n v a n ) , jelentős eredmények születtek, és ez k o n k r é t hozzájárulást jelent a társadalmi és gazdasági stabilizációhoz. E z t bizo nyítja az az a d a t is, miszerint a megvalósított jövedelemből az a k k u mulációra az egész ötéves periódus alatt, így az idén is, a tervezettnél magasabb összegeket különítettek el, s h o g y a társult m u n k a anyagi alapjának bővítésében m i n d n a g y o b b a . jövedelem k ü l ö n v á l a s z t o t t ré szének a r á n y a . Ez az arány 1978-ban 1 3 , 2 1 % volt, 1979-ben 1 4 , 5 2 % , 1980-ban 1 9 , 4 1 % , 1981 első h a t h ó n a p j á b a n pedig 2 3 , 4 9 % . A tiszta jövedelem ilyen felosztási politikája elsősorban a dolgozók személyi jö vedelem és közös fogyasztása terhére valósulhatott csak meg. Így a jö vedelemnek a fogyasztásra k ü l ö n v á l a s z t o t t része, ami 1978-ban a felosz t o t t jövedelem 42,22 százalékának szintjén volt, 1981 első félévére 38,9 százalékra csokiként. Még kifejezettebb a személyi jövedelmek a r á n y á n a k csökkenése a felosztott jövedelemben, ami állandó tendenciaként je lentkezik: 39,76 százalékról 34,23 százalékra csökkent. Ezzel egyidejű leg az általános és közös fogyasztásra elkülönített eszközök nagyjából m e g m a r a d t a k a felosztott jövedelmen belül a korábbi a r á n y o k szintjén/ ' Minden pozitív eredményt, de mindenekelőtt a társadalmi és g a z d a sági stabilizációhoz való hozzájárulást, ami á társadalmi megállapodás és a k ö r ö k önigazgatási megegyezéseinek megvalósításából következik, s z á n d é k u n k b a n áll megőrizni, ezért beépítettük őket a tervezetbe. Egy idejűleg el akarjuk h á r í t a n i a m e g m u t a t k o z ó hiányosságokat, az önigaz gatási tervezés rendszerére és a tiszta-jövedelem felosztása területén ér vényesülő önigazgatási v i s z o n y o k r a kifejtett n e g a t í v hatásokat. A tisz ta jövedelem felosztásának új megoldásai az eddigi kiindulópont (a t a r t o m á n y i globális fejlesztési terv) helyett a társultmunka-szervezetek k o n k r é t fejlesztési tervét és az ennek megvalósításához szükséges a k k u mulációt veszik alapul. G y a k o r l a t i l a g az önigazgatási megegyezések körei nem az ágazatok és csoportosulások és Vajdaság S Z A T megegye zési szintjén lesznek. Megegyezési körnek a kölcsönösen egymásra u t a l t és társult alapszervezetek fejlesztési terveinek alapjairól szóló önigaz gatási megegyezésnek kell lennie. Ez egyidejűleg azt is jelenti; hogy az önigazgatási megegyezés szintjének a munkaszervezeteknek és az össze tett társultmunka-szervezeteknek kell lennie. A tiszta jövedelem elosz tásának viszonyait — személyi jövedelmekre, közös fogyasztásra és ak kumulációra — a terv alapjairól szóló önigazgatási megegyezés, illetve a megegyezés megvalósításához szükséges eszközök szintje befolyásolja. Erről a megegyezési szintről kell megközelíteni a község és a t a r t o m á n y fejlesztési tervét, ami az önigazgatási általános aktusok meghozatala folyamatában szükségszerűvé teszi a társultmunka-alapszervezetekben, a munkaszervezetekben, az összetett társultmunka-szervezetdkben, a köz ségek és a t a r t o m á n y o k szintjén is a fejlesztési tervek újraértékelését. E z t el kell végezni. Elvégre ezt Vajdaság S Z A T Képviselőháza is elő1
* v. ö. az 1., 2. és 3. táblázattal.
irányozta augusztus 20-i h a t á r o z a t a i b a n , azzal a céllal, hogy a jövede lem és a jövedelemelosztás, illetve a fogyasztás minden formájának ter vezését reálisabb a l a p o k r a helyezzük. A személyi jövedelmek elosztásában az eddigi társadalmi megállapo dás és az önigazgatási megegyezések jobbára a társult m u n k a törvényé ből átvett általános megoldásokat t a r t a l m a z t á k . Bizonyos fokú általáno sításra szükség is v a n , mert csak így lehet teret biztosítani m i n d a z o n sa játosságok önigazgatási rendezésének, melyek a személyi jövedelmek el osztásában a tevékenységi ágakon és egy-egy k o n k r é t t á r s ü l t m u n k a - a l a p szervezeten belül jelentkeznek. A z új t á r s a d a l m i megállapodás tervezete egy lépéssel t o v á b b megy ennél, mert külön meghatározza a jövedelem nek a személyi jövedelmekre eső része elsajátításának alapjait, a m u n k a és a feladatok értékelési kritériumai megállapításának módját és a dol gozónak a m u n k á h o z való hozzájárulása értékelési mércéi megállapítá sának módját. A Szakszervezeti Szövetség ezen a téren külön kötelezett séget vállalt m a g á r a . Megvalósítására korikrét operatív tervet dolgoztak ki az ágazati szakszervezetek t a r t o m á n y i bizottságai, mely szerint az azonos társultmunka-alapszervezetek a csoportosuláson belül állapítják meg a m u n k a f e l a d a t o k a t , a munkafeltételektől, a felszerelés körülmé nyeitől és az adott tevékenység egyéb sajátosságaitól függően. A z a l a p szervezetek önigazgatási általános aktusai m á r most is t a r t a l m a z z á k a személyi jövedelmek elosztásának alapjait, kritériumait és mércéit. Lényeges különbségek v a n n a k azonban a mércék alkalmazását ille tően az anyagi termelés dolgozói és azon dolgozók k ö z ö t t , akiknél a m u n k a értéke és a munkahelyen töltött idő, vagyis n e m a k o n k r é t a n el végzett, hanem a feltételezett m u n k a szolgál az értékelés alapjául. A társultmunka-alapszervezetek és a munkaközösségek g y a k o r l a t á b a n m á r a személyi jövedelmek elosztásának alapjairól, kritériumairól és mércé iről szóló önigazgatási megegyezésekben és szabályzatokban számos szer vezetben alacsonyabbra értékelik az anyagi termelés dolgozóinak m u n kafeladatait azon dolgozókéinál, akik m u n k á j á t nem mérik. Ez az egyenlősdi egy formája, melynek súlyos következményei v a n n a k a tár sult m u n k a helyzetére. Elsősorban csökken a termelőmunkások érdekelt sége a magasabb munkaeredmények elérése iránt, mivel az így megva lósított jövedelmet automatikusan megosztják azokkal, akik részt vesz nek az elosztásban, s u g y a n a k k o r az ő személyi jövedelmükre csak k i sebb mértékben v a n hatással. A z o k a dolgozók pedig, akik nem is já rultak hozzá arányosan a jobb eredményhez, úgyszólván a termelőmun kással azonos a r á n y b a n vesznek részt az elosztásban. Ez nemcsak a t á r sultmunka-alapszervezetek „rezsidolgozóira" vonatkozik, hanem a m u n kaközösségekre; az önigazgatási érdekközösségekre, a társadalmi tevékeny ségekre és azon eszközök igénybe vevőire is, melyeket az általános tár sadalmi szükségletek kielégítésére különítenek el. A Szakszervezeti Szö vetség egyes elemzéseiből kiderül, hogy a társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezések h a t á l y a idején v o l t a k olyan időszakok, ami kor a másodlagos elosztás során a termelésnövekedésből létrejött jöve-
delemtöbblet 8 5 % - á t elidegenítették a társultmunka-alapszervezettől a munkaközösségek, az általános társadalmi és közös szükségletek céljaira. E l g o n d o l k o d t a t ó , milyen mértékben ösztönzi a fennmaradt 1 5 % a dol gozókat a termelés fokozására. Különösen negatív hatása van az ilyen személyijövedelem-elosztási rendszernek az anyagi termelésen kívüli m u n k a ésszerűségére. I t t a társultmunka-alapszervezetek, a m u n k a k ö z ö s ségek, a közös szolgálatok nem termelő dolgozóira gondolok és mind azokra, akiknek a munkáját nem mérik. A h a r m a d i k és legkomolyabb veszély, melynek következményei sokáig éreztetik hatásukat, h o g y a ter melőmunka ilyetén v a l ó értékelése negatívan befolyásolja a fiatalok p á lyairányultságát. A személyi jövedelemelosztás jelenlegi rendszerének kedvezett a tiszta jövedelem elosztási rendszere is, mivel nem vette fi gyelembe a társultmunka-alapszervezetek jövedelmének k o n k r é t forrá sait, h a n e m az ágazat v a g y csoport, illetve Vajdaság gazdaságának átla gos eredményeiből indult k i . A m i k o r a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség a társadalmi-gazdasági viszonyoknak ezt a rendkívül jelentős területét mérte fel, t u d a t á b a n volt annak, hogy nagymértékben ettől függ a dolgozók motiváltsága a több és jobb termelésre való törekvés iránt, ami a stabilizáció tartós feltétele. Megállapítást nyert, hogy k o n k r e t i z á l n i kell a I I I . önigazgatási kong resszus egyébként is világos h a t á r o z a t á t , miszerint a termelőmunkát ma gasabbra kell értékelni. Így k e r ü l t be a tervezet 26. szakaszába, hogy a termelőmunkát legalább 30 .százalékkal magasabbra kell értékelni a nem termelő m u n k á n á l . Ez a megfogalmazás természetesen pontosabb körül írást igényel, a termelőmunka meghatározását, mint az anyagi termelés funkciójaként végzett olyan m u n k á t , mely a munkateljesítmény mércéi nek alkalmazása által hitelesíthető és új érték létrehozásában materiali zálódik. A termelőmunka relatív viszonyának magasabbra értékelésében az a felismerés játszott közre, h o g y a társadalmi álláspont k o n k r e t i z á lása nélkül aligha lehetne v á l t o z t a t n i a jelenlegi állapotokon. M i n d e n esetre a javasolt szint a k ö z v i t a során alapos vizsgálat t á r g y á t képezte. E z az álláspont nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatottak egy részének személyi jövedelme -most automatikusan emelkedni fog; erre d i n a m i k u san kell tekinteni, az önigazgatási a k t u s o k n a k az új társadalmi megálla podással való egybehangolása folyamatában. Ezzel egyidejűleg változ tatni kell a munkafeltételek egyes alapjainak és mércéinek ércékelésén is, mivel a g y a k o r l a t a z t bizonyítja, h o g y indokolatlanul alábecsülik a munkavégzés föltételeit és a munkafeladat elvégzése által igényelt erőki fejtést (ezek a m u n k a értékének 5—10 százalékát teszik ki), u g y a n a k k o r az összetettség és felelősség k r i t é r i u m a túlméretezett ( 5 0 — 7 0 % ) . A m u n kafeladatok átértékelése során felül kell még vizsgálni a m u n k á h o z való hozzájárulás mércéit is, azt minden m u n k a f e l a d a t r a meghatározni, hogy a személyi jövedelem a konkrét m u n k á t ó l függjön. A tervezet további rendelkezései a személyi jövedelmi térítmények, az anyagi költségeket terhelő személyi kiadások, a közös fogyasztás felhasz nálásának egyes kérdéseire v o n a t k o z n a k . Ebben a részben k a p t a k helyet
azok a társadalmilag elfogadott elvek is, melyek a társadalmi-gazdasági stabilizáció politikájának szemszögéből a társadalmi eszközökkel és a jö vedelemmel v a l ó rendelkezés területére v o n a t k o z n a k . összegezve az e l m o n d o t t a k a t , az alábbi tények megállapítása látszik szükségesnek: 1. A r r a a területre, melyet a társadalmi megállapodás érint, a társult m u n k á n belüli viszonyok önigazgatású rendezése egységes politikájának kifejezéseként, Vajdaság S Z A T területén több törvényes előírás van ha tással (az á r a k alakulásáról, a társadalmi tervezésről, a jövedelem ala kulásáról stb.), ezök rendelkezései ritkán valósulnak meg következetesen és teljességükben. Egyes területek k í v ü l esnek ezeknek az előírásoknak a h a t á l y á n (a bővített újratermelés, a holt m u n k a irányítása). A k ö z v i t a során elhangzott igények egy része, melyek a jövedelemszerzés és -elosz tás területére v o n a t k o z n a k , a társadalmi megállapodás és az ennek a l a p ján h o z o t t önigazgatási megegyezések útján, a törvényes előírásokkal összhangban megvalósítható lesz. 2. A z eddigi társadalmi megállapodások és önigazgatási megegyezések megvalósításában pozitív eredményeket értünk el, ami elsősorban abban nyilvánul meg, h o g y az elmúlt 5 éves időszak alatt a társult m u n k a anyagi alapjának erősítésére különválasztott eszközök a tervezett szint felett realizálódtak. A kivételesen k e d v e z ő feltételek hatása folytán meg valósult jövedelem különválasztásában közvetlenül a m u n k a eredményei szerinti elosztás elve érvényesül; csökkentek az indokolatlan különbsé gek, melyek a jövedelemszerzés eltérő feltételeiből erednek. A társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezés tudatosította a jövedelem és elosztás társadalmi jellegét és minden társultmurika-szervezetben be vezette a tervezést ezen a területen is. 3. A jelenlegi rendszer gyengeségei abban n y i l v á n u l t a k meg, hogy a jövedelem tervezése és elosztása a társult m u n k á n k í v ü l , t a r t o m á n y i szintről történt a társultmunka-szervezetek felé, ami gyengítette a dolgo zók önigazgatási kezdeményezését és tevékenységét a nagyobb jövedele mért, tiszta jövedelemért és személyi jövedelmekért. A dolgozók a t á r sult m u n k a anyagi alapjának erősítésére irányuló elkülönítést úgy értel mezték, m i n t mások iránti kötelezettséget, mivel úgy tűnhetett, hogy ma gasabb szintről irányítják, nem pedig hogy ez saját társultmunka-szer vezetük fejlődésének biztosítéka. A z eddigi rendszer nem hozta közös nevezőre a jövedelemszerzés és elosztás, v a l a m i n t a tiszta jövedelem cél irányos elosztásának alapjait a személyi jövedelem elosztásának viszo nyaival. Ezek egysége nélkül pedig olyan törekvések v á l h a t n a k megha tározóvá, melyek azt a benyomást keltik — és a gyakorlatban ez meg is figyelhető — , hogy a leglényegesebb a jövedelemnövelés, függetlenül az ügyviteli eredményektől. A z ilyen felfogás az önigazgatók tevékeny ségét nagyon g y a k r a n a jövedelemszerzés feltételeire, az á r a k növelésére szűkítette, ami látszólag a jövedelem meghatározója, d e csak egy adott pillanatban, ám az általános árnövekedés csakhamar devalválja. Ü g y szólván azonos h a t á s a v a n a személyi jövedelmekre is. A z új társadalmi
megállapodás a mun'ka ökonómiájának tedhnó-ökonómiai szabványaiból és minőségi kritériumaiból indul ki, melyek egységes egésszé fogják össze a parciális viszonyok mindén területét. Lehetséges, hogy maga a tervezet szövege nem fogalmazza meg ilyen tömören és összefüggően mindezt. Ez a m i a t t v a n , hogy elkerülhető le gyen a törvényes előírások által létrehozott viszonyok ismétlése. T o vábbi m u n k á t igényel az egyes részletek megvilágítása és érthetőbbé té tele. A közvita elfogadható megjegyzéseinek és szuggesztióinalk beépíté sével m i n d e n bizonnyal sikerülni fog ezeket az igényeket is kielégíteni. Ezt követően a szubjektív erők, az önigazgatási szervek és a társult m u n k a minden önigazgatójának legfontosabb feladata az lesz, hogy a társultmunka-szervezetek önigazgatási általános aktusaiban még köze lebbről és még k o n k r é t a b b a n d o l g o z z á k ki a jövedelmi önigazgatási v i szonyokat.
1. táblázat AZ ÜGYVITEL PÉNZÜGYI MUTATÓI (millió dinárban) 1978.
1979.
1980.
1981.
I—VI.
SS 8
D összjövedelem 280 131 Felhasznált eszközök 212 663 Jövedelem 67 490 62 883 Felosztott jövedelem A jövedelemnek a tmasz-on kívüli rész vevőkre eső része 24 878 A jövedelemnek a közös szükségle tekre eső része 12 723 A jövedelemnek az általános társadalmi szükségletekre eső része 3 015 A jövedelem egyéb rendeltetésű része 9 139 A jövedelemnek a tmasz-ra eső része 38 005 Tiszta szem. jövede lem és közös fogyasztás 29 697 Akkumuláció 6 854 Tartalékok 1 453
-
O
g
Ű
< N
N
122,6 120,7 120,6 119,8
100 75,9 24,1 22,4
122,3 119,8
356 271 85 79
8
-
-X?
tí
Ű
U N
N
Й
V
788 780 127 733
127,1 127,4 126,4 127,2
100 76,2 23,8 22,3
8,8
30 161
126,4
4,5
14 723
9 -o c
516 399 117 110
&> N J
N
O
Я
í
635 795 020 952
145,9 148,5 139,1 140,0
100 77,4 22,6 21,5
8,4
40 620
135,6
124,6
4,1
19 178
327 261 67 65
-o
Í5
Д
N
509 033 633 445
160,8 164,8 148,5 150,2
100 79,7 20,3 19,9
7,8
24 605
154,8
7,5
130,2
3,7
12179
161,6
3,7
128,9
1,1
3 661
125,4
1,0
5 204
147,8
1,0
2 865
144,0
0,8
123,6
3,3
11 775
129,0
3,3
16 239
138,8
3,1
9 560
150,2
2,9
117,7
13,6
49 572
127,6
13,9
70 332
142,7
13,6
40 840
147,5
12,5
118,2 109,6 160,9
10,6 2,4 0,5
37 986 9 655 1 930
127,9 140,6 133,6
10,6 2,7 0,5
48 787 18 757 2 787
131,0 194,8 143,0
9,4 3;6 0,5
25 463 13 964 1 412
134,2 180,0 148,2
7,8 4,2 0,4
A JÖVEDELEM FELOSZTÁSA
RENDELTETÉS SZERINT
(millió dinárban) 1978. összeg
Felosztott jövedelem I. Egyéb részvevőkre eső rész — közös szükségletekre — általános társadalmi szükségletekre — egyéb rendeltetésekre II. A tmasz-ra eső rész Személyi jövedelmek és (közös fogyasztás — személyi jövedelmek — közös fogyasztás III. A munka anyagi alapjának bővítésére és fejlesztésére eső rész és tartalékok
1979.
Szerkezet
62 883 24 878 12 723 3 015 9 139 38 005 29 697 25 006 4 691
100,00 39,56 20,23 4,79 14,53 60,44 42,22 39,76 7,45
8 307
13,21
összeg
79 30 14 3 11 49 37 30 7
1980.
Szerkezet
733 161 723 661 775 572 986 605 381
100,00 37,82 18,46 4,59 14,76 62,18 47,64 38,38 9,25
11 585
14,52
összeg
1981.
Szerkezet
összeg
I—VI.
Szerkezet
952 620 178 204 239 332 787 141 646
100,00 36,61 17,28 4,69 14,63 63,39 43,97 35,27 8,69
65 445 24 605 12 179 2 865 9 560 40 840 25 463 22 408 3 055
100,00 37,59 18,60 4,37 14,60 62,40 38,90 34,23 4,66
21 544
19,41
15 376
23,49
110 40 19 5 16 70 48 39 9
A TISZTA JÖVEDELEM FELOSZTÁSA RENDELTETÉS SZERINT (millió
dinárban)
1978.
N
D
Felosztott tiszta jövedelem 50 261 Ebből: 1. Személyes és közös fo gyasztás 42 446 1.1 Személyi jövedelmek 37 755 — tiszta személyi jöve delem 25 006 — személyi jöved. járulé kok és adók 12 749 1.2 Közös fogyasztás 4 691 2. A munka anyagi alapjá nak bővítésére eső rész és tartalékok ' 7 815 2.1 A munka anyagi alapjá nak bővítésére eső rész 6 362 2.2 Tartalékok 1 453
1979.
N О
1980.
-a
D
с
СЛ -id
1981.
V N СЛ
N 0> . 2
I—VI.
D
118,3
100,0
60 584
126,5
100,0
88 666
140,3
100,0
51 624
147,2
100,0
119,5 117,0
84,5 75,2
52 381 45 000
123,7 122,3
82,4 70,8
67 719 58 073
130,2 129,5
76,4 65,5
36 550 33 494
137,6 144,1
70,8 64,9
114,3
49,8
30 605
122,6
48,2
39 141
129,0
44,1
22 408
143,3
43,4
122,4 144,0
25,4 9,3
14 395 7 381
121,6 132,9
22,6 11,6
18 932 9 646
132,6 130,7
21,4 10,9
11 086 3 055
145,9 177,3
21,5 5,9
112,7
15,5
11 202
143,3
17,6
20 947
187,0
23,6
15 075
177,5
29,2
108,6 160,8
12,6 2,9
9 272 1 930
143,6 133,6
14,6 3,0
18 151 2 788
196,2 143,0
20,5 3,1
18 663 1 412
181,3 148,2
26,5 2,7
MUNKÁSONKÉNT! ÁTLAGOS SZEMÉLYI JÖVEDELEM TEVÉKENYSÉGI ÁGAK SZERINT
Tevékenységek
Munkásonként! tiszta szem. jöv. 1978.
1.
2.
1979.
1980.
3.
4.
5.
7.163 6.946
8.845 8.754
1981. I —VI.
GAZDASÁG, IPAR ÉS BÁNYÁSZAT
4.859 4.651
5.828 5.579
Villanygazdaság Kőolaj- és földgázkitermelés Kőolajszármazékok termelése Vaskohászat Színesfémkohászat Nemfém termelés Nemfém feldolgozás Fémfeldolgozás Gépgyártás Gépjármű gyártás Hajóépítés Villamosgépgyártás Vegyipari termékek gyártása Vegyipari termékek feldolg. Kő- és homokkitermelés Építőanyaggyártás Fűrészáru és lemezgyártás Faipari végtermékgyártás Papírgyártás és -feldolgozás Fonal és szövetgyártás Textilipari végtermékgyártás Bőr- és szőrmegyártás Lábbeli- és bőrdíszműgyártás Kaucsukfeldolgozás Élelmiszergyártás Italgyártás Takarmánygyártás Dohány feldolgozás Nyomdaipar Egyéb cikkek gyártása Mezőgazdaság és halászat
7.039 8.420 7.671 4.790 5.141 4.632 4.614 4.629 5.084 4.793 5.320 4.573 6.159 4.499 5.013 4.449 3.686 4.146 4.230 3.625 3.411 5.289 3.694 4.020 4.635 4.511 5.030 3.939 5.062 4.621 4.838
8.186 10.172 9.564 6.066 6.347 5.623 5.533 5.612 5.687 5.777 6.625 5.330 7.117 5.250 6.421 5.337 4.497 4.957 5.011 4.231 4.164 6.129 4.544 5.188 .5.260 5.080 5.532 4.490 6.099 5.620 5.590
Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági szolgáltatások Halászat Erdőgazdaság
4.821 5.049 4.284 4.899
5.568 5.836 5.247 5.906
7.180 7.366 5.989 7.445
9.152 9.442 7.645 9.218
Vízgazdálkodás
5.740
7.051
8.244
Építőipar
4.945
5.786
Magasépítés Mélyépítés és vízépítés
4.510 5.907
5.285 6.909
Mutatószámok 1979. 1978.
1980. 1979.
1981. 1980. I —VI. I —VI.
6.
7.
8.
118 118
122 123
140 140
116 9.658 11.596 12.094 . 13.519 121 126 11.172 11.414 7.242 8.976 127 8.718 10.196 ' 123 7.382 9.404 121 120 7.415 9.622 6.780 8.656 121 7.134 8.990 112 6.883 8.680 121 7.483 9.340 125 6.461 8.387 117 9.011 11.832 116 6.718 8.653 117 9.243 128 7.412 120 6.628 8.201 6.125 . 7.843 122 5.925 7.142 120 6.224 7.980 118 5.536 7.788 117 5.405 7.282 122 7.758 10.387 116 5.977 7.647 123 6.304 8.268 129 6.432 113 8.230 6.199 7.992 113 6.807 9.266 110 6.262 8.424 114 7.044 8.979 120 7.105 8.253 122 7.185 9.167 116
118 119 116 119 137 131 134 121 125 119 113 121 1-27 128 115 124 136 120 124 131 130 127 132 122 122 122 123 139 115 126 129
129 120 106 129 134 135 141 139 137 134 138 141 138 143 134 133 143 134 141 156 148 152 150 139 142 142 154 155 138 133 149
115 116 122 121
129 126 114 126
149 148 133 141
10.027
123
117
136
6.695
8.087
117
116
132
6.144 7.788
7.331 9.586
117 117
116 113
129 137
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Épületszerelés Közlekedés és távközlés
4.981 5.215
5.738 6.331
6.898 7.484
8.294 9.266
115 121
120 118
132 135
Vasúti forgalom Folyam- és tavi hajózás Légiforgalom Közúti forgalom Városi forgalom Vezetékes szállítás Árurakodás Postaforgalom Kereskedelem
4.363 5.100 6.298 5.551 6.173 9.282 5.531 5.157 4.722
5.437 6.742 7.869 6.654 7.584 11.464 6.849 5.998 5.685
6.518 7.294 9.354 7.920 9.228 13.741 8.087 6.961 6.831
8.164 8.917
9.616 11.063 15.286 9.781 9.203 8.623
125 132 125 120 123 123 124 116 119
120 108 119 119 122 120 118 116 120
133 126 — 135 127 124 133 142 139
Kiskereskedelem Nagykereskedelem Külkereskedelem Vendéglátóipar és idegenforg.
4.495 5.149 7.258 3.873
5.268 6.266 8.730 4.661
6.280 7.646 9.758 5.531
7.847 9.760 13.184 6.846
117 122 120 120
119 122 112 119
138 140 150 136
Vendéglátóipar Idegenforgalmi közvetítés Kisipar
3.854 5.270 5.337
4.649 5.530 6.427
5.517 6.318 7.635
6.825 7.902 9.834
121 105 120
114 114 119
143 142 143
Kisipari szolgáltatások Személyi szolgáltatások Lakásügyi és közm. tevék.
5.337 3.850 4.779
6.427 4.702 5.810
7.635 5.401 6.643
9.834 6.700 8.324
120 122 122
119 115 114
143 135 134
Településrendezés Lakásügyi tevékenység Közművesítés Pénzügyi és egyéb szolg.
4.812 4.793 4.773 6.730
6.157 5.408 5.778 7.795
7.204 5.941 6.585 9.015
8.539 6.948 8.389 11.127
128 113 121 116
117 110 114 116
125 126 136 134
Bankügyek Vagyon- és személybiztosítás Pénzforgalmi szolgáltatások Tervezés és hasonló szolg. Geológiai kutatások Kutatási-fejlesztési munka Ügyviteli szolgáltatások
6.016 6.176 5.539 8.045 8.222 8.468 7.271
6.952 7.300 6.273 9.393 9.860 8.897 8.045
8.320 8.501 7.543 10.240 11.015 10.406 9.818
10.166 11.013 9.460 11.822 15.285 13.490 11.732
116 118 113 117 120 105 111
120 116 120 109 112 117 122
132 141 138 125 149 144 131
GAZDASÁGON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK
5.645
6.623
8.023
9.454
117
119
128
Oktatás és művelődés Oktatás és nevelés
5.579 5.485
6.684 6.581
7.925 7.740
9.703 9.394
120 120
119 118
130 128
Általános oktatás Egységes,és szakirányú közép fokú oktatás Felsőfokú szakirányú oktatás Egyetemi szintű szakirányú oktatás Egyéb oktatási tevékenység Tudományos kutatómunka
5.043
5.967
7.022
8.410
118
118
127
5.986 7.629
7.292 9.681
8.599 10.961
10.691 12.903
122 127
118 113
132 126
6.998 7.151 6.573
8.304 8.178 8.186
9.669 9.319 9.845
11.483 12.055 14.268
120 114 125
115 114 120
124 138 146
Művelődés, művészet és tájékoztatás
5.698
6.726
8.109
9.924
118
121
133
Testnevelés és sport
5.718
6.652
8.556
8.968
116
129
101
—
-
1. Egészség- és szociális védelem Egészségvédelem Szociális védelem Társadalmi-politikai szerv, és közösségek Társadalmi-politikai közösségek szervei Képviselő-testületek és végrehajtó szervek Tartományi Képviselőház és tartományi szervek Községi képviselő testületek és községi szervek Helyi közösségek szerved Közigazgatási szervek
3.
2.
4.
5.
6.
7.
8.
5.415
6.339
7.585
9.334
117
120
130
5.621 4.304
6.599 5.029
7.876 6.060
9.710 7.350
117 117
119 120
130 129
6.014
6.887
8.165
9.720
115
119
125
5.922
6.794
8.084
9.566
115
119
124
6.366
7.820
9.465
11.043
123
119
121
10.284
12.003
14.841
17.358
117
122
121
8.381
9.544
11.210
12.504
114
117
115
3.992 5.652
4.729 6.381
5.571 7.532
7.356 9.338
118 113
118 118
139 130
Tartományi közigazgatási szervek Községi közigazgatási szervek
7.093 5.148
8.100 5.895
10.015 6.791
11.601 8.625
114 115
125 115
120 133
Igazságszolgáltatás
6.297
7.310
8.678
10.640
116
119
129
Társadalmi Könyvviteli Szolgálat
6.339
7.238
8.698
10.892
114
116
128
önigazgatási érdekközösségek
8.802
10.096
11.896
14.299
115
118
126
Társadalmi-poLitikai szervezetek
6.463
7.456
8.965
10.898
115
120
128
Rezime
S a m o u p r a v n o uređivanje odnosa u oblasti d o h o t k a u funkciji društveno-ekonomske stabilizacije Dosadašnja iskustva i nova rešenja sadržana u Nacrtu društvenog dogovora о zajedničkim osnovama za samoupravno uređivanje odnosa u oblasti dohotka u SAPV
Samoupravno uređivanje odnosa u oblasti sticanja i raspodele dohotka u Vojvodini ima iza sebe desetogodišnje iskustvo. Sprovođenje dosadašnjeg društvenog dogovora i samoupravnih sporazuma donetih na njegovim osno vama dalo je pozitivne rezultate, koji se ogledaju pre svega u obezbeđenju jačanja materijalne osnove udruženog rada iznad planiranog nivoa. Izdvaja njem dohotka koji se stiče pod posebno povoljnim uslovima u znatnoj meri
je doprinelo smanjenju neopravdanih razlika u uslovima sticanja ličnog dohot ka radnika različitih delatnosti. Društveno dogovaranje i samoupravno sporazumevanje u oblasti dohotka afirmisalo je društveni karakter dohotka i nje gove raspodele. Slabosti postojećeg sistema su se manifestovale u planiranju dohotka i nje gove raspodele van udruženog rada, sa nivoa pokrajine prema organizacijama udruženog rada, što je slabilo samoupravnu inicijativu i akciju radnika u borbi za veći dohodak, čist dohodak i lične dohotke. To je akciju samouprav ljača vrlo često okretalo prema uslovima sticanja dohotka i povećanju cena, od čega prividno zavisi veličina dohotka u određenom trenutku. Nacrt novog društvenog dogovora polazi od tehno-ekonomskih standarda i kriterija kvaliteta ekonomije rada, koji k a o merilo predstavlja nit povezivanja svih parcijalnih oblasti odnosa u jedinstvenu celinu.
Resummee Die selbstverwalterische Schlichtung der Einkommensverhältnisse in der F u n k t i o n der gesellschaftlich-ökonomischen Stabilisation Bisherige Erfahrungen und neue Lösungen im Entwurf der gesellschaftlichen Vereinbarung über die gemeinschaftliche Schlichtung der Verhältnisse im Gebiet des Einkommens Die selbstverwalterische Ordnung der Einkommensverhältnisse in der Voj vodina hat zehnjährige Erfahrungen hinter sich gebracht. Die Durchführung der bisherigen gesellschaftlichen Vereinbarungen und der Selbstverwaltungsbestimmungen, die auf Grund derselben gebracht worden sind, haben positive Resul tate gebracht die zunächst an der Stärkung der materiellen Grundlage der vereinigten Arbeit, oberhalb des planierten N i v o s ersichtlich sind. Das Aus scheiden des — auf Grund von besonderen Vorteilen erzielten — Einkom mens hat viel zum Ausgleich der unberechtigten Verschiedenheit in den Bedin gungen der Erreichung der persönlichen Einkommen der Arbeiter in verschie denen Wirtschaftszweigen, beigetragen. Die gesellschaftliche Vereinbarungen und selbstverwalterische Besprechungen, im Gebiet des Einkommens, haben den gesellschaftlichen Charakter des Einkommens und dessen Verteilung afirmiert. Die Schwächen des jetzigen Systems, haben sich in der ausserhalb der ve reinigten Wirtschaft planierten Einkommen gemeldet, vom Gebietsnivo ent gegen der Organisationen der vereinigten Arbeit, dass die selbstverwalterische Initiative und Aktion der Arbeiter um das grössere Einkommen, reines Ein kommen und persönliches Einkommen vermindert hat. Das hat die Aktion der Selbstverwalter in die Richtung der Einkommenserhöhung, durch Preiser höhungen geleitet. Der Entwurf der neuen gesellschaftlichen Vereinbarung geht von dem techno-ökonomischen Standard und den Kriterien des Qualität der Arbeits ökonomie ab, die als Masseinheit die Verbindung aller partiellen Gebietsver hältnisse in eine Einheitliche Gemeinschaft erzielt.
