Növénytermesztés Növénytermesztéssel kapcsolatos alapfogalmak
A földterület megoszlása a földhasználat szerint Összes földterület 9 303 000 ha. (100 %) Termőterület (83,1 %) Me
zőg mű azdas vel t te ágilag (63 rület %)
Mezőgazdaságilag művelt összes terület (MMÖT) Művelési ágak: azonos hasznosítású, művelésű területek § Szántó művelési ág: rendszeres talajművelés, szántóföldi növények § Rét és legelő: állandó gyeptakaró, kaszáljuk; legeltetjük § Kert: házikert, hajtatás, dísznövény-termesztés § Szőlő: bor és csemege szőlőültetvények § Gyümölcsös: gyümölcsfák (összefüggő/szórvány)
A mezőgazdasági terület művelési ágankénti megoszlása § § § § §
Szántó terület Gyep (rét, legelő) Kert Gyümölcsös, Szőlő
§ Mezőgazdasági terület
Termőterület (TT) § Erdő: fával benőtt beültetett terület, tűzifa, épületfa § Nádas és hasznosítható vízfelület (halastó): nádvágás, öntözés hal és víziszárnyas tenyésztés § TT = MMÖT + Erdő + Nádas és hasznos vízfelület § ÖT = TT + Művelés alól kivett terület
Összterület (ÖT) Egy-egy termelőegységen, tájegységen országon belül található teljes terület Átváltások
§ § § §
1 öl =1,896 m 1 □öl = 3,6 m2 1 kat. hold = 5755 m2 1 ha = 10 000 m2
A VILÁG FÖLDTERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA Szárazföld
13.428 millió hektár
-Szántó és kertészet
1.352 millió hektár
-Gyep
2.358 millió hektár
-Erdő
3.949 millió hektár
-Nem művelt
5.744 millió hektár
FÖLDTERÜLET, MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZÁNTÓTERÜLET (1000 Ha) §
terület § Világ össz: § Európa : § EU 15 :
(2002 FAO)
Összes ter. Mezőgazdasági Szántó 1000ha 1000ha % 1000ha %
13.427.933 5.019.634 37,4 1.404.052 10,5 2.297.647 486.858 21,2 287.233 12,5 324.269 140.987 43,5 74.125 22,9
§ Magyarország:
9.303
5.867
63,1
4.617 49,6
A VILÁG SZÁNTÓTERÜLETÉNEK CSÖKKENÉSE 1996 ÉS 2002 KÖZÖTT 1,52 1,5
1,511
1,497
1,48 1,46 1,44 1,42 1,4 1,38 1,36 1,34
1,404
Milliárd ha.
1996 2000 2002
Vetésszerkezet a szántóterületen § Kördiagrammba: § Összes szántó: 4 510 ezer ha § Ebből: kalászos gabona 1 700 e ha § kukorica 1 150 e ha § napraforgó 500 e ha § hüvelyes növények 160 e ha § szálastakarmányok 250 e ha § egyéb növények 750 e ha
Szántóegység, redukált szántó Különböző művelési ágak összehasonlítására szolgál
Művelési ág 1 ha … szántóegység Szántó/öntözött szántó 1,0/1,6 Rét 0,5 Legelő 0,2 Kert 4,0 Gyümölcsös 4,0 Szőlő 5,0 Erdő, erdősáv 0,1 Nádas 0,05
Aranykorona (AK) A földterület természetes termőképességét és közgazdasági értékét kifejező szám Művelési ág
1 ha átlagos AK értéke
Szántó
20,92
Gyep
8,24
Gyümölcsös
30,05
Szőlő
38,72
Erdő
4,25
Nádas
12,49
Tábla § Állandó területű tervezési és művelési alapegység, természetes vagy mesterséges határokkal körülvett terület. § Nagyságát befolyásolja a birtokméret, a szabdaltság, a domborzati viszonyok, a termesztett növényféleség § Művelési szempontból a téglalap alak és 50-80 ha méret kedvező
Tömb § Két vagy több egymással szomszédos táblán ugyanazt a növényt termesztik, egységes művelés
Táblatörzskönyv Táblaszintű szakmai nyilvántartás, mely időrendi sorrendben tartalmazza: § Termesztett növény faját, fajtáját § Talajmunkák idejét, eszközét § Tápanyagutánpótlás idejét, formáját, a kijuttatott hatóanyag mennyiségét § Növényvédelmi munkák idejét, a felhasznált vegyszert, dózist § Betakarítás ideje, termésmennyiség, minőség § Öntözött területeken öntözés ideje módszere vízmennyisége § Egyéb adatok (elemi ill. vadkár, üzemi kísérletek)
Permetezési napló § A termesztett kultúrákban, raktárakban vegyszeres kezelésekről kötelezően vezetett nyilvántartás mely tartalmazza: § Kultúra megnevezése, tábla jele mérete § Kezelés időpontja § Készítmény neve, hatóanyagtartalma § Kijuttatás dózisa, szer hígítási aránya § MVI és ÉVI § Munkavégzésért felelős személy aláírása
Elővetemény § Minden termesztett növény, amelyet más termesztett növény követ ugyanazon a területen. § Hatása, az ún. előveteményhatás (tarlómaradvány, tápanyagtöblet vagy hiány, növényegészségügyi szempontok)
Vetésforgó § Adott táblákon több évre (3-5 év) előre meghatározott növényi sorrend. § Évek száma megegyezik a termesztett növények számával
Vetésváltás § Adott táblákon az elővetemény hatások figyelembevételével kialakított növényi sorrend
Tájkategória Talajok művelhetősége alapján: § I. sík fekvésű, középkötött talaj (1,00) § II. sík fekvésű laza ill. kötött talaj vagy enyhén dombos, középkötött talaj (1,16) § III. dombos fekvésű laza ill. középkötött talaj (1,38) § IV. erősen lejtős, köves, kavicsos erősen kötött vagy igen laza talaj (1,72)
Talajok kötöttsége § Adott időegység alatt (óra, műszaknap) elvégzett munka mennyisége
Teljesítmény § A talaj agrotechnikai művelő eszközzel szembeni ellenállása
Tonnakilométer (tkm)
§ Gépi munkák összehasonlítása. Egy tonna hasznos teher 1 km-re történő elszállítása
Normálhektár (nha) § Növénytermesztésben végzett gépi munkák összehasonlítására szolgál. Alapegységnek az 1 ha sík középkötött talajon végzett középmély (16-21 cm) szántást tekintjük. Munka Középmély szántás (16-21 cm) Mélyszántás (26-32 cm) Simítózás Tárcsázás Vetés
1 ha nha-ban 1,0 1,8 0,2 0,4 0,3
MŰVELÉSI ÁGAK RÉSZESEDÉSE AZ ORSZÁG ÖSSZTERÜLETÉBŐL (me:%) (összes földterület: 9 303 000 ha. ) Mocsá Mocsá r halast ó
F.A. N.E.T
--
Term ő terü terüle 94,2 t
0,3
--
93,3
6,7
15,8
0,4
--
90,8
9,9
71,2
17,3
0,4
0,3
89,2
10,8
2,5
69,6
18,2
0,4
0,3
88,5
11,5
1,1
1,0
62,9
18,9
0,7
0,3
82,8
17,2
11,4
1,0
2,1
63,0
18,9
0,7
0,4
83,1
16,9
4 510 1 060
97
197
5 864 1 755
62
34
7 734 1 569
Év
Szá Szán -tó
1935
Kert
60,8
Rét legel ő 17,5
1953
60,0
16,8
1970
54,2
1980
Mg.Mg.-i ter. ter.
Erdő Erdő
Nádas
81,9
12,0
0,3
1,4
Sző Szől ő gyü gy 2,2ü m 2,2
80,4
12,6
13,8
3,4
2,5
73,9
50,9
13,9
4,6
1,8
1990
50,7
12,7
3,7
2000
48,4
11,3
2004
48,5
2004 e. ha
1,4
5,8
Növénytermesztés természeti erőforrásai § Napenergia (hő, fény) § Termőtalaj § Víz § Levegő
Napfény § Fotoszintézis folyamata § Növekedés, fejlődés (Generatív szervek differenciálódása)
§ Fotoperiodizmus (válaszreakció a nappalok és
éjszakák relatív hosszára) § Rövidnappalos (-napszakos) növények: 12 h-nál rövidebb megvilágítás; kukorica, cirok, rizs, szója § Hosszúnappalos (-napszakos) növények: minimum 12-14 h megvilágítás; kalászos gabonák, lucerna, burgonya, borsó § Nappalhossz-közömbös (fényközömbös) növények: napraforgó paradicsom, egyes borsófajták
Hő, hőmérséklet § § § § §
Tenyészidő (hőigény, hőösszeg) Légzés Transpiráció (párologtatás) Gyökerek víz és tápanyagfelvétele Talajélet
V íz § Növényi élet alapfeltétele (alkotóelem, oldott tápanyagok szállítása, asszimiláció, változó vízigény a fejlődés során) § Csapadék formája § Csapadék mennyisége, eloszlása § Talaj vízgazdálkodása
Levegő § Ökológiai tényező § Összetétele, legfontosabb elemek § Nitrogén § Oxigén § Szén-dioxid
§ Légnedvesség § Talaj levegőtartalma
Termőtalaj § Talaj: a földkéreg legfelső termékeny rétege, tulajdonsága, hogy megújuló természeti erőforrás § Termőréteg (sekély→mély) § Feltalaj (felső művelt 20-30 cm) § Altalaj
§ Talajtermékenység: emberi tevékenység különböző irányú hatásainak eredménye, a növények differenciált szükségleteinek kielégítésére való alkalmasság
Talajtípusok Hasonló talajképző hatások, azonos fejlődési állapotú, hasonló termékenységű talajok §Mezőségi (csernozjom) talajok §Erdőtalajok §Réti, öntés talajok §Homok talajok §Szikes talajok §Sekély termőrétegű erodált talajok
Legfontosabb termesztett növényeink § § § § § § § § § § §
Őszi búza (Triticum aestivum L.) Őszi és tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) Rozs (Secale cereale L.) Zab (Avena satíva L.) Kukorica (Zea mays L.) Borsó (Pisum sativum L.) Cukorrépa (Beta vulgaris L. convar. altissima Döll.) Napraforgó (Heliantus annus L.) Őszi káposztarepce (Brassica napus oleifera L.) Burgonya (Solanum tuberosum L.) Lucerna (Medicago sativa L.)
Búza
Árpa
Rozs
Zab
Kukorica
Borsó
Cukorrépa
Napraforgó
Repce
Burgonya
Talajművelés
Talajművelés § Célja § A talaj víz- levegő- hő- és tápanyag gazdálkodás javítása § Csapadékmegőrzés § Tarlómaradványok talajba forgatása § Tömődött talaj lazítása § Erózió és defláció elleni védekezés § Növényvédelem
A talajművelés műveleti elemei és eljárásai § Forgatás § Lazítás § § § §
szántás (eke) kultivátorozás (kultivátor, középmély és mélylazítók) Porhanyítás (borona, talajmaró, kombinált eljárások) Keverés tárcsázás (tárcsásborona +!) Tömörítés hengerezés (hengerek, kombinált eljárások) Talajfelszín alakítás simítózás (simítók, kombinált eljárások)
A talaj forgatása, szántás Célja a talajréteg cseréje § Jelentősége § A talajhibákkal nem rendelkező kolloidban és tápanyagban gazdag réteg felszínre hozása § Az időjárás és a gépi taposás hatására leromlott talaj javítása, növény maradványok és trágyák leforgatása § A gyomosodás és az állati kártevők elleni védekezés
§ Hátrányai § § § §
Nagy az energiaigénye Szerkezetességet rombolhat (eketalp betegség) Jelentősen csökkentheti a talaj víztartalmát Száraz talaj esetében szerkezetromboló
A szántás alap esetei
A talaj lazítása és porhanyítása § Lazításkor az egyes talajrészek és talajmorzsák közötti kapcsolat meglazul, de a fellazított talajrészek viszonylag a helyükön maradnak. § Porhanyításkor a felaprózódás nagyobb mértékű § Feltalaj és altalaj lazítás
Kultivátor
KULTIVÁTOR MUNKÁJA
KOMBINÁTOR MUNKÁJA
ALTALAJLAZÍTÓ
A talaj keverése, tárcsázás § Célja: a talajnak, a szár maradványoknak és kijuttatott tápanyagoknak műtrágyák) valamint a (mész,agyag) anyagoknak elkeverése.
és gyökér a talajra (istálló- és talajjavító egyenletes
A talaj tömörítése, hengerezés § Célja: a talajrészecskék egymáshoz közelítése, ezáltal a nem kapilláris hézagok mennyiségének csökkentése és a kapilláris hézagok számának növelése. § Csökkenti a párolgást § Meggyorsítja a csírázást § Csökkenti a talajfelszín egyenetlenségeit.
RÖGTÖRŐ HENGER SZÁLLÍTÁSA ÉS MUNKAKÉSZ ÁLLAPOTBA HELYEZÉSE
TÁRCSA TÖMÖRÍTŐHENGERREL
A talajfelszín egyengetése § A sík felszínű talajon egyenletesebb a vetés és könnyebb a növényápoló és betakarító gépek munkája § A sík felszínű talaj jobban megőrzi a nedvességtartalmát. § A sík felszínű talaj felmelegedése egyenletesebb
BORONATÍPUSOK § a: faág (ókor) § b: egyszerű faborona (római kor) § c: fakeretes borona (16-17.sz) § d: tövis vagy vesszőborona (16-19.sz) § e: fakeretes borona vasfogakkal (18-19.sz.) § f: traktorvontatású nehézborona § g: láncborona
