Növényrendszertan. 5. előadás. Dr. Bartha Dénes február 12

Növényrendszertan 5. előadás

Dr. Bartha Dénes 2009. február 12.

6. t: Bazídiumosgombák - Basidiomycota

• a hifavégeken végződő bazídiumokon 4 bazidiospóra fűződik le

• a termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt micéliumból áll • sejtmagpáros hifákon csatképződés figyelhető meg

Csatképződés

A A. a csat kialakulása; B. örvöscsat

B

• a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki, ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros, másodlagos hifák keletkeznek; ezekből évről-évre termőtest fejlődik, melyeket harmadlagos hifák építenek fel

Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)

• a termőtestek (bazidiokarpium) rendkívül változatosak, az egyes rokonsági csoportokra jellemzők

• a bazídium alakja, a spóra alakja, felszíni mintázata és színe is változatos, az egyes taxonokra jellemző

• a bazídiumok rendszerint himéniumot alkotnak

• ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak • néhány faj rizomorfát fejleszthet (pl. Armillariella, Serpula lacrymans) • 22.000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2.000 él

Gyűrűs tuskógomba – Armillariella mellea

1. o: Rozsdagombák – Teliomycetes

• termőtestük nem szerveződik • a micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe

• a bazídium harántfalakkal osztott • a csúcsi sejtmagpáros sejtből a kariogámia után teliospóra (teleutospóra) képződik → kedvező körülmények között kihajt → meiotikus osztódás → fragmobazídium (4 sejtből áll) • patogén szervezetek, elsősorban obligát paraziták

• spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid

• többgazdás fajok is vannak • a Melampsora ill. Cronartium fajok fás növényeket károsítanak • a Puccinia fajok (pl. P. graminis) főleg a gabonaféléket károsítják

Melampsora sp.

Cronartium ribicola

Gabonarozsda – Puccinia graminis

Gabonarozsda – Puccinia graminis

ecidospórák

uredospórák Gabonarozsda – Puccinia graminis

teliospórák

2. o: Üszöggombák - Ustomycetes • • • • •

nem obligát paraziták spóratípusaik: 1. teliospórák (üszögspórák), 2. bazidiospórák általában csíranövényeket, magházakat, portokot, levelet, szárat fertőznek szervspecifikus fajok tipikus képviselőjük a kukoricaüszög (Ustilago maydis)

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

3. o: Valódi bazídiumos gombák - Basidiomycetes • termőtest (bazidiokarpium) és termőréteg (himenium) szerveződik, mely általában termőrétegtartón (himenoforum) található

r: Kocsonyagomba-alkatúak - Tremellales • bazídiumok válaszfallal hosszában osztott (fragmobazídium) • faanyagokon élő szaprobionta gombák • a termőtest fehér vagy élénk színű (narancssárga), kocsonyás, elterülő • lombos fák lehullott, elhalt ágain jellemző a Tremella mesenterica

r: Fülgomba-alkatúak - Auriculariales • bazídiumok válaszfallal keresztben osztott (fragmobazídium) • szaprobionta vagy parazita fajok • a termőtest fül alakú, kocsonyás-porcos • lombos fajok (pl. fekete bodza) elhalt ágain gyakori az Auricularia auricula-judae

• a Tremellales és Auriculariales osztott bazídium-típusai (fragmobazídium)

Fragmobazídium-típusok A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces; D. Tulasnella

További gombacsoportok általános jellemzői • a bazídium tagolatlan (holobazidium = homobazidium) • a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik

• a termőtest lehet nyitott, félig nyitott vagy zárt

gymnocarp (nyitott) termőtest

hemiangiocarp (félig nyitott) termőtest

• szaprobionták, szimbionták vagy (hemi-)paraziták • a szimbionták ektotróf vagy endotróf mikorrhizát képezhetnek

r: Kéreggomba-alkatúak - Thelephorales • a termőtest vékony, rendszerint az aljzatra kerül, kéregszerű • himeniumuk többnyire a termőtest felső felületén szerveződik • a fajok nagy része farontó faj (pl. Stereum hirsutum)

r: Palánkagomba-alkatúak - Clavariales • a termőtest fölfelé álló, bunkó alakú (palánkagombák - Clavaria spp.) vagy korallszerűen elágazó (korallgombák - Ramaria spp.) • a himenium a termőtest egész felületét vagy csak az ágacskák csúcstájait borítja • erdei talajon élő szaprobionták, a korallgombák szimbionták

r: Gerebengomba-alkatúak - Hydnales • a termőtest szétterülő vagy tönkre és kalapra különülő • a himenium tüskeszerű képleteken keletkezik • szaprobionta fajok (pl. Hydnum repandum)

r: Tapló-alkatúak - Poriales • termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők • a termőtest húsa fás vagy bőrszerű • a himeniumot a termőtest alján fejlődő - többnyire - csöves termőrétegtartók viselik

r: Rókagomba-alkatúak - Cantharellales • tölcséres termőtestük, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval • mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus)

Kalaposgombák

• a termőtest rendszerint kalapra és tönkre tagolódik • a termőrétegtartó (himenofórum) csöves vagy lemezes • termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp) vagy kezdetben zárt, de spóraéréskor már nyitott (hemiangiocarp)

• a hemiangiokarpikus gombáknál burkot találunk - részleges burok (csak a termőrétegtartót borítja) - teljes burok (az egész termőtestet borítja) • a részleges burokból gallér, fátyol vagy gyűrű marad vissza • a teljes burok maradványa a bocskor, ill. a kalap foltjai

• a spóra színe alapján felállítható csoportok: - fehér spórások (Leucosporae) - rózsaszín spórások (Rhodosporae) - sárgásbarna, rozsdaszínű spórások (Ochrosporae) - sötétbarna, fekete spórások (Melanosporae)

r: Tinórúgomba-alkatúak - Boletales • a termőrétegtartó többnyire csöves, mely a kalapról könnyen lefejthető • mikorrhizás erdei fajok

r: Csiperke-alkatúak - Agaricales • a termőrétegtartó lemezes • fontos elkülönítő bélyegük a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe • többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták

r: Galambgomba-alkatúak - Russulales • a termőrétegtartó lemezes, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek • tönkjük tömör, nem rostos • a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók

• tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp.) vagy van (tejelőgombák Lactarius spp.) • mikorrhizás erdei fajok

Pöfeteggombák

• bazídiumuk nem tagolt • termőtestük zárt (angicarp), a bazidiospórák szétesésük után szabadulnak ki • a termőtest fejlődhet a talajban (hipogei) vagy a talajon (epigei) • a bazidiokarpium külső burokból (peridium) és húsos rétegből (gleba) áll

angiocarp termőtest

• a termőtest bocskorból, tönkből és süvegszerű glebából áll (szömörcsögfélék Phallaceae) • a termőtest ± gömbös, szabálytalanul vagy szabályosan nyílik (pöfetegfélék Lycoperdaceae) • a termőtest perídiuma csillagszerűen nyílik (csillaggombafélék - Geastraceae) • a termőtest ± gömbös, a gleba fekete, márványozott (áltriflafélék Sclerodermataceae)

A bazídiumosgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint NEM KALAPOS GOMBÁK Nyitott termőtestű bazídiumosgombák

Taplók: fatörzsön növő, féloldalas, csöves termőrétegű

Korallgombák: bokrosan elágazó termőtestű

Palánkagombák: egyszerű, bunkó alakú termőtestű

NEM KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Zárt termőtestű bazídiumosgombák Pöfeteggombák: az egyrétegű, gömbölyded termőtest éretten kilyukad vagy felrepedezik

Csillaggombák: a két vagy három rétegű termőtest külső rétegei csillagszerűen lerepednek, a belső lyukkal nyílik

Szömörcsöggombák: a kucsmagombához hasonló, de a süvegrész nyálkás és rossz szagú

KALAPOS GOMBÁK Csapos termőréteg

Gerebengombák

Eres termőréteg

Rókagombák

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg Vargánya, tinóru nemzetség (Boletus): Kalap: vastag húsú, csupasz, sima Termőréteg: vastag, a tönk körül attól távol álló Tönk: hasas, hálózatosan recés vagy szemcsés Xerocomus-nemzetség: Kalap: vékony húsú, molyhos, száraz, repedező Termőréteg: tág pórusú Tönk: karcsú Suillus-nemzetség: Kalap: közepesen vastag húsú, ragadós, szárazon fényes Termőréteg: a tönkhöz nőtt, apró pórusú Tönk: karcsú, nem hálózatosan recés, gyakran galléros

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg (folytatás) Tylopylus-nemzetség: Kalap: matt Termőréteg: rózsaszín, felkanyarodó Tönk: nagy szemű, hálózatos Epeízű tinóru Leccinum-nemzetség: Kalap: vastag húsú, igen domború, száraz, sima Termőréteg: feltűnően vastag, a tönktől elálló, felkanyarodó Tönk: megnyúlt, durván érdes, pikkelyes; húsa szürkül

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Lemezes termőréteg Spóra Alak

Sötétbarna, fekete

Rózsaszín

Sárgásbarna, rozsdaszínű

Fehér Lemez Szabályos

Galócák

Bocskorosgombák: a kalap nem bordázott

Selyemgombák: a kalap bordázott

Ritka

Lemezes termőréteg (folytatás) Spóra Alak


Rózsaszín



Csiperkék Harmatgombák

Őzlábgombák: a gallér mozgatható, a tönk csuklósan Tőkegombák kifordítható; Rétgombák Tuskógombák: a gallér nem mozgatható, a tönk nem fordítható ki

Kénvirággombák

Pókhálósgombák

Ritka



Rózsaszín

Csengettyűgombák: a tönk a kalapból csuklószerűen kifordítható; Döggombák: a tönk a kalapból nem fordítható ki



Pereszkék: húsa rugalmas, tönkben rostosszálas Fakógombák Galambgombák: húsuk merev, pattanva törő, morzsalékony

Ritka



Porhanyósgombák

Rózsaszín


Szemétgombák


Fülőkék

Ritka

Szegfűgombák



Tintagombák

Rózsaszín


Susulykák


Kígyógombák Nedűgombák

Ritka



Nyálkásgombák

Rózsaszín

Kajszagombák


Cölöpgombák


Ritka

Tejelőgombák: tejnedv van; Tölcsérgombák: tejnedv nincs, vékony húsú, szabályos tölcséres kalapú; Laskagombák: tejnedv nincs, szívós, rostos húsú, szabálytalan, kajla kalapú

Csigagombák Nyirokgombák

7. t: Konídiumosgombák - Deuteromycota (Fungi imperfecti) • csak ivartalan szaporítósejtekkel szaporodó soksejtű gombafajok • aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg • 15-20.000 fajt sorolnak ide (is), ezek 1/3 részénél még ismeretlen az ivaros szaporodási forma, az ismertek 95 %-a Ascomycota • perfekt alak ↔ imperfekt alak • felosztásuk a konidiumok szerveződése alapján történhet

A gombák ökológiai jelentősége • fontos szerepük van a korhadékbontásnál (szaprobionta fajok) → mineralizálás • fejlettebb növényekkel mikorrhizát alkothatnak (szimbionta fajok) • növény- és állatfajok kórokozói lehetnek (parazita fajok) • dekomponáló tevékenységet a gombák inkább a hidegebb talajokon, savanyú közegben végzik - (míg a baktériumok a melegebb talajokon, semleges vagy lúgos közegben) [komplementer csoportok] • élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre

A gombák ökológiai jelentősége (folytatás) • az ehető gombák fontos emberi táplálékok • néhány fajuk termeszthető is (pl. kétspórás csiperke, laskagomba, shii-take, óriás harmatgomba) • az élesztőgombák több iparágban nélkülözhetetlenek (sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek) • antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi → gibberellin) • szerepük lehet a biológiai védekezésben is (pl. rovarpatogén gombák) • indikátor szervezetek

Fontosabb termesztett gombafajok • Kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) • Shii-take gomba (Lentinus edodes) • Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) • Óriás harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata)

„Az ember elvesztette képességét, hogy a jövőbe tekintsen és arról gondoskodjon. Végül is majd elpusztítja a Földet.” Albert Schweitzer

Növényrendszertan. 5. előadás. Dr. Bartha Dénes február 12

Recommend Documents