Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09.
A mezőgazdasági célú vízhasználat főbb jellemzői • Az uniós tagországokkal összevetve hazánk jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten öntözi mezőgazdasági területeit. • A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek nem növekedtek, a vízjogilag öntözhető terület nagysága nem változott. o Az öntözésre berendezett összes terület 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya az elmúlt években – az éves csapadékmennyiségtől függően – 30-55% között alakult, ez a mezőgazdasági terület mindössze 1-2%-át (az engedély nélküli vízkivétellel együtt 2-3%-át) fedi le. • Az öntözés döntően (90% feletti arányban) szántóterületen zajlik, és csak 10% oszlik meg a gyümölcs, szőlő- és gyepterületek között.
Vízjogilag engedélyezett és megöntözött területek nagysága (ha) 250 000
201 376 200 000
194 007
195 071
150 000
100 000
104 370
99 692 79 436
50 000
0 2011
Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Forrás: AKI, FM szerkesztés
2012
2013
Megöntözött terület
Jelenleg hol folytatnak öntözéses gazdálkodást?
A talajadottságok alapján hol van lehetőség öntözéses gazdálkodás folytatására?
Mely területeken térül meg az öntözési beruházás?
Gazdálkodók jövőbeli öntözési igénye
A zöldítés vízgazdálkodási vonatkozása • Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a (a zöldítés is átalánytámogatás, értéke minden termelőnél egyforma!!). • Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók) minden gazdálkodó számára, évenkénti és nem szerződéses formájú. • A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat. • Az ökológiai gazdálkodásba vont terület és az átállás alatt lévő területek automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra. Feltételei:
- tárgyévben termesztett növények diverzifikálása; - állandó gyepek fenntartása; - ökológiai célterület fenntartása;
8
Vízgazdálkodást érintő EFA-elemek Az ökológiai jelentőségű területek között elszámolható a vizesárok, illetve a kis kiterjedésű tó. Vizesárok: • Definíció: Öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló mesterséges létesítmény és a hozzá tartozó legfeljebb két méter széles part menti földterület, amelynek együttes szélessége legfeljebb hat méter, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal ellátott csatornákat, műtárgyakat. • Súlyozási tényező: 2 • MePAR-ban történő lehatárolás: 2016. év • A vizesárok beleesik a rendelkezésre álló EFA-elemek körébe.
Vízgazdálkodást érintő EFA-elemek Kis kiterjedésű tó: • Definíció: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, legalább 0,01 ha és legfeljebb 0,5 ha területű, szántóval körülvett, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 méter széles part menti vegetációval szegélyezett terület. • Súlyozási tényező: 1,5 • MePAR-ban történő lehatárolás megtörtént 2015. évben • A kis kiterjedésű tó HMKÁ tájelem, tehát támogatható területnek számít. Vízvédelmi sáv: • Definíció: a vizek partvonalától mért meghatározott vízminőségi célokat szolgáló területsáv. A felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 m, tavak mentén pedig 20 m puffersáv került lehatárolásra. • Súlyozási tényező (folyóvíz mellett): 1,5 (tó mellett): 1,5 • MePAR-ban lehatárolt, HMKÁ tájelem, az előírások betartási a kötelező.
A zöldítés és a VP kapcsolata Vízvédelmi beruházások – az agrár-környezetvédelemmel, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések teljesítéséhez kapcsolódó nem termelő beruházások: A) Területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, fejlesztése a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – vizesárok kialakítása elszámolható EFA elemként B) Erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése C) Partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése – pufferzóna kialakítása elszámolható EFA elemként D) Vizes élőhelyek létrehozása - ebből létrehozott kis kiterjedésű tó EFA elemként elszámolható
Az FM szerepe az vízgazdálkodásban Az FM elsősorban a mezőgazdasági termelők igényein keresztül szakmai támogató szerepet tölt be a BM és a ME felé. • A Kormány 1121/2014. (III. 6.) Korm. Határozata a 2014– 2020 közötti források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintő előzetes feltételek teljesítéséről. Felelősök: BM, NGM, FM, • Vidékfejlesztési Program tervezése: ME, FM (Vízhasznosítási Munkacsoportot) • Mezőgazdasági öntözési igények felmérése: NAK, FM, BM • Öntözési lehatárolás elkészítése: AKI, FM
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
13
