„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”
IX. ÉVF. 5.
A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA
2000. OKTÓBER
NON RECURSEM LABOREM! (Nem vonakodom a munkától!) Az 1956. Október 23-ról, nemzeti felkelésünk és szabadság harcunk napjáról, megemlékező szónoknak, napjainkban egyre nagyobb a felelőssége, felhívni a figyelmet az események jövőnket formáló célkitűzéseire. Olyan hősöket és mártírokat kell méltatni, akiknek tettei, szelleme nélkül, ma nem ünnepelhetnénk. A megálmodott vágyakat, a megharcolt csatákat a megvalósult célokat dicsfénnyel vonja be a kegyelet, a rohanó idő, az emlékezet. Negyvennégy év telt el azóta, majdnem egy fél évszázad. A harcokban sokan elestek, sokakat meghurcoltak. Azzal, hogy ők meghaltak arról tettek tanúbizonyságot, hogy ha valaki felismeri, hogy egy korban hol a helye, mit vár tőle az őt hordozó közösség, a nép amelynek ő a tagja, akkor hűségesen megáll akár haláláig. Hogyan lehet felismerni az adott időpillanatban, hogy mi a teendőm, hol a helyem? Három dolog kell hozzá: szeretetet, józanság és erő. Szeretet: a közösség, a nemzet vagy csak egyszerűen a másik ember iránt. Józanság: a körülmények helyes felismerése, mi a nemzet, a közösség és a magam érdeke, vagyis fölé tudok emelkedni az önön érdekem fölé. Az erő: hogy elhatározásomat végig tudjam vinni – akár mindhalálig. Mit üzen hát ma nekünk a mártír miniszterelnök és a többi vértanú? Mert nemzeti ünnepeinken mindig azt keressük, hogy mit üzen a történelem a mának! Azt üzeni: ismerd fel helyedet, ahol a másik ember, a közösség, a nemzet javát szolgálhatod és maradj meg abban mindaddig, amíg ott feladatod van- akár mindhalálig.
A forradalmat leverték, az idegen hatalom és hazai csatlósai kegyetlen gyilkolással, meghurcoltatással válaszoltak. Az események történetét, tartalmát meghamisították és az emlékezetes - forradalom alatti - rádiós nyilatkozat szerinti hazugságaikat tovább folytatták. Voltak akik megtörettek, megalkudtak, de sokan voltak, akik nem, sohasem engedtek a „ 48-ból” , pontosabban az „56ból”. A forradalomból „ellenforradalmat” sulykoltak a nem felejtő nép emlékezetébe. Eredménytelenül. A nép nem felejtett és az igazságot a jövő gyermekei elé tárta, a meghamisított történelem tanítás ellenére. A „gulyás kommunizmus” hazugságai, kiüresedett szólamai, hosszú, elnyújtott hallgatásokra, a néma ellenállás hátborzongató csendjére hullottak. A nép emlékezett a második világháború borzalmaira, a béke kezdeti reményeire, a népidemokrácia kiépítésére. Saját bőrén érezte az egypártrendszer kialakítását, a magántulajdon és a család szétverését, az egyházak üldözését, a szovjet csatlóssá válást, az idegen érdekek kiszolgálásának következményeit. Ezeket a terheket akarta lerázni magáról a nép, amikor ’56 októberében széttörte rabláncait. Hol vannak a Katonák (ki ne emlékezne „Szatyingra” ), a Kékesiék, Kaputák, Bodák,… vannak akik meghaltak, mások külföldre menekültek, emlékezzünk reájuk. Hála Istennek maradtak hírmondók s a tetteik el nem halványulnak, akkor sem, ha nem az első sorban ülnek. Akadtak, akik fegyverrel, gumibotokkal, kínzásokkal akarták kikényszeríteni a „Szabadság” elárulását, eredménytelenül. Sokan, a félrevezettek közül, felismerték tévedéseiket, mások tartózkodot-
2
IX. évf. 5.
tabbá váltak, nem kevesen az erős testvér hatalmas erejében bízva, azt gondolták megalkusznak, kiszolgálják a rendszert saját „előnyükre” (Van jó fegyverünk, van mit védenünk ), de sokan kitartottak, bíztak a Jóistenben, a közjó erejében. A magyar emberből a szabadság vágyat kiirtani nem lehet. Hiába próbálták tőlünk elvenni az Istent, a Hazát, mi őriztük Őket, mint a kagyló a gyöngyszemeket. A költő tudta: az álmok nem hazudnak. Milyen némaságra ítélten bujdosott Mécs László is övéivel -mint hallottuk a „ Badacsonyi nyárfa alatt.” c. versében, mégis halála előtt írott versében (Őszi alkony. 1978.) is bízott, így írt: Nyugodtan’ megy. Lent a földben Tavasz - álmot hagyott hátra: Gumót, hagymát, fent a fákra Rügyet csókolt és reményt Immár szabadok vagyunk, a magunk urai. Minden tettünkért saját magunk felelünk Körülöttünk minden változik, s a változások új gondokat is hoznak a felszínre, amelyekről gondoskodnunk kell. Helyre kell állítanunk hazánk becsületét, erejét. Szent István királyunk intelmei, hazánk dicső értékei, elődeink tanú bizonysága - példát mutatnak, erőt adnak hazánk felvirágoztatásához. A hit megvallása, a munka és a belőle fakadó magán tulajdon becsülete, az erények gyakorlása a járható út. Egyszerűbb szavakkal vallásunk gyakorlása, a nyilvánosság, a kellő tájékoztatás, a párbeszéd, a közösség véleményének, -érdekének a szolgálata, a hiteles alázatosság, a megvesztegethetetlenség,… -és a felsorolás nem teljes - nehéz, rögös útját kell megjárnunk.
KERESZTFELÚJÍTÁS Örömmel tudatjuk, hogy gondozóik ismét felújítottak két keresztet. Az erdő utcai feszület beton szerkezete valamint a rajta lévő korpusz és Mária szobor javításra, átfestésre került. Az ún. jegyzőkereszten nem csak átfestést végeztek, hanem a korpusz törött jobb csuklóját is pótolták. A munkák kivitelezője, az ukrajnai Artyomoszk városából származó, Alexandre Kolesny cnenko restaurátor volt. Reméljük a jó példa követőkre talál és mielőbb beszámolhatunk további műemlék felújításról is.
Mohács óta szinte egyfolytában csak veszítettünk. Már elfelejtettük, hogy hogyan kell győzni? Elbizonytalanodtunk. Nem merjük elhinni, hogy most sikerre vihetjük álmainkat? TISZTELT ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG, nekünk magyaroknak hinni, akarni, tenni kell az elmondottak szerint jövőnk -, az októberi forradalmunk értékei megvalósítása érdekében. Felelősséggel tartozunk elődeinknek, magunknak és az utánunk jövő nemzedékeknek egyaránt, mert 1956 üzenete: „Örök magyar cél: a független Magyarország !” A független Magyarországnak történelmi hivatása volt Európa Közepén ezer éven át és ezt a történelmi hivatást a jövőben sem tudja helyette más nép betölteni… A magyarság számára a független nemzeti élet természeti szükségszerűség, közösségi életének a levegője, amely nélkül számára elviselhetetlen az élet.” Vállaljuk Márton Áron püspök úr jel mondatát: Non recursem laborem ! (Nem vonakodom a munkától !) -szent hazánkért. Vállaljuk a fiatal Jókai és barátai fogadalmát: „ mi minden tehetségünkkel, egész életünkkel a szegény, önfiaitól is elhagyott nemzet újra felélesztésének munkájába kezdjünk. „ Azok az ifjak, akik ezt elfogadták, mind megindultak már a göröngyös utat törni, olyan utakat, ahol előttük kevesen jártak, s akik jártak, azoknak a jeltelen sírjai nem buzdítják továbbhaladásra az utánuk jövőket… És mégis mindig jönnek utánunk.
BAG SZÜLŐFALUMÉRT ALAPÍTVÁNY kuratóriuma Dr. BALÁZS JÓZSEF emlékére, két témakörben, pályázatot ír ki: 1. A pályázat célja: kiemelkedő tanulmányi eredmények elérése. A pályázók köre: VII. osztályt végzett tanulók, középiskolai tanulók, főiskolai-, egyetemi hallgatók. A pályázathoz csatolni kell a tárgyévi bizonyítvány másolatát, községünkért való tenni akarása leírását. 2. Olyan tevékenységek, amelyekkel a pályázók, Bag társadalmában, maguknak megbecsülést, máshol pedig községünknek jó hírnevet szereztek. A pályázók köre kötetlen. Beadási határidő: 2000. dec. 27. Díjátadás: 2001. jan. 19
Dr. PM
PEST MEGYE A MILLENNIUM ÉVÉBEN. A napokban jelent meg a TIT TLIE fenti című könyve, amelyet olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. Bemutatja a megyét annak művészeti értékeit, emlékeit és ismerteti a településeket kistérségenként. Szerkesztője Dr. Szabó Imre - a néhai Szabó tanító úr fia - aki , ezúton is jó hírnevet szerzett szülőfalujának, Társulatunknak.
2000.október
3
AZ ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK Avagy megújulnak a jeles magyar nemzetnek régi sebei Történelmünk - különösen a romantikus, a hagyományos szemlélet szerint - szabadságharcok sorozatából tevődik össze. Ezek a dicsőséges, bár többnyire levert felkelések mind igazságosak voltak, hiszen az idegen uralkodóházakból származó királyaink, idegen hódító hatalmak, birodalmak megsértették, korlátozták, elvonták az igen nemes magyar nemzet jogait. Történelmünkben, tankönyveinkben a szabadságharcok, mint hegycsúcsok, hegygerincek merednek az ég felé, a közöttük lévő idő völgyeit pedig a hegyek árnyéka borítja be, miközben a csúcsok, sziklaszirtek fénylenek. Úgy tudjuk magunkról, hogy szabadságszerető nép vagyunk. Egykor ott álltam Tbiliszi fölött a hegyen, Sztálin anyjának sírjánál. Grúz költő barátom mentegetőzve mondta azon a helyen, hogy ő nem sokat tud a magyarokról, de azt tudja, hogy nagyon szeretik a szabadságot. Ilyen megállapításokhoz különösen jó hely annak a sírja, aki világra szülte a legnagyobb és legpusztítóbb diktátort. A magyar nemzet szabadságszeretete már kodifikált állapotában is majdnem 800 éves, gyökerei természetesen ettől is mélyebbre nyúlnak, egészen az ázsiai nomád világképbe. 1. Az ellenállási záradék A XIII. század elejére hazánkban felgyülemlettek a bajok, hatalmas belső rendezésre volt szükség, mely arányosan végbe is ment, bizonyos vonatkozásaiban mindmáig ható érvénnyel. Aranybullának nevezzük ezt a II. András királyunk által kiadott okmányt, melyet arany pecséttel zártak le, hitelesítettek és amelyik ilyen módon a magyar nemzet alkotmányfejlődésének az alapja lett. A most minket érdeklő passzus 1222-ből a következő: "Azt is elrendeltük hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva, mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak." Ugyanez az ellenállási záradék az Aranybulla 1231. évi megújításában így szól: "Saját akaratunkból hozzájárulván, hogy ha akár mi, akár a mi fiaink és a mi utódaink. ezt az általunk engedélyezett szabadságot meg akarnák sérteni, az esztergomi érseknek jogában álljon, hogy szabályszerű előzetes megintés után, minket és őket a kiközösítés kötelékével fenyítsen meg." Mindkét részlet lényege, ha az uralkodó, az államfő letér a törvényes útról, ha Magyarországnak, a
magyar nemzetnek nem jó gazdája, ha nemcsak. hogy nem gyarapítja, hanem fogyasztja, szegényíti, gondját nem viseli, akkor jogos az ellenállás, akár a fegyveres is és az nem eshet a hűtlenség vádja alá, mert az államfő megsértette a magyar nemzet ősi jogait és szabadságát. Nemzeten értve kezdetben a főurakat, majd az egész nemességet, a reformkortól pedig magát az egész népet is a nem magyar ajkúakkal együtt. A világtörténelem alkotmányfejlődésében ehhez hasonló csak 1215-ben következett be Angliában az úgynevezett Magna Chartában. Az Aranybulla ellenállási záradékának megfelelő részben ez az angol dokumentum felsorolja tételesen azokat az utakat és módokat, melyek segítségével Földnélküli János (1199-1216), mint legfőbb hűbérúr, áthágta jogait és magában foglalja azt a követelést, hogy ez a törvénytelen gyakorlat szűnjék meg. A Magna Charta (1215) és az Aranybulla (1222) között időben csupán. hét év különbség van, mindkettő saját társadalmi talaján szervesen fejlődött és egymástól függetlenül. Nincs tehát arról szó, hogy a Magna Charta szöveg szerint hatott volna az Aranybullára. Az angol és a magyar társadalmi fejlődés, jogfelfogás, hűbéri alkotmányozás megtermette az ellenállási záradékot a világtörténelemben egyedül álló módon és közel egyidőben. Évszázadok során szerepelt az ellenállási jog, az ellenállási záradék, a magyar királykoronázásokkor a koronázási esküben, Werbőczy István Hármaskönyvébe is ekként vette fel. A török kiűzését követő Habsburg-hódítás, eltörölte az ellenállási záradékot, ezt a páratlan alkotmányos alaptételt, a Magyar Királyságban az 1687-es országgyűlésen, az Erdélyi Fejedelemségben 1691-ben. Lehet-e legitimnek tekinteni egy leigázott országban az államéletbe való ilyetén beavatkozását a hódítónak? 2. Megújulnak a jeles magyar nemzetnek régi sebei A Thököly-féle kuruc felkelés jogi alapját szintén az ellenállási jogban jelölte meg és sűrűn hivatkozott II. András Aranybullájára nemzetközi szinten, így Franciaországban is. Thököly visszautasította a "rebellis" megjelölést is, mert az ellenállási záradék alapján a régi kiváltságokért és a vallásszabadságért szólította fegyverbe az ország népét. A német nemzet elviselhetetlen és törvénytelen igáját jelöli meg a brezáni pátens, melyet II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós bocsátott ki 1703. május 6-án és 12-én és ezek a szavak alighanem Esze Tamásnak Rákóczihoz intézett beszédéből kerültek bele a brezáni dokumentumba. Végső, kodifikális megfogalmazására azután 1704. február 8-án került sor a Recrudescunt címen elhíresedett kiáltványban, mely így kezdődött: Megújulnak a jeles magyar nemzetnek régi sebei. Ennek a magyar nyelvű kiadása (1704) címlapján olvashatjuk: A méltóságos fejedelem felsővadászi Rákóczi Ferenc, kegyelmes urunk által nemzetünknek s édes hazánk-
4 nak a német nemzet kegyetlen uralkodása alatt lett, hallatlan megnyomoríttatásárul, maga méltóságos személyének nagy méltatlan szenvedésérül, és az ausztriai-ház erőszakoskodása alól való felszabadulásért fogott magyar fegyvernek ártatlanságárul az egész keresztény világnak eleibe adott manifesztum. A lényeg az ellenállási záradék szellemében "a magyar fegyvernek ártatlansága", azaz nem törvénytelen lázadás ez a törvényes uralkodó ellen, hanem jogos önvédelmi harc, mert az uralkodó nem istápja az országnak, a nemzetnek. Igen fontos volt ez az európai diplomáciában, a szövetséges uralkodók megnyerésében, hiszen ha nem lett volna jogos a magyar küzdelem, uralkodók, államok támogatására eleve nem számíthatott volna. Végül is diplomáciai elszigetelődése a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcnak nem a jogi alap hiányában, hanem egyéb tényezők következtében ment végbe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is mindvégig az ellenállási záradéknak eddigre már a néptömegek sorában is gyökeret vert elméletének alapjára helyezkedett, néhány kisebb csoportot, például a köztársaság pártiakat nem tekintve. Amikor az úgynevezett függetlenségi nyilatkozat "hitszegőnek" bélyegezte a Habsburg-Lotharingiai házat, akkor tulajdonképpen azt szögezte le, hogy ebből a házból való magyar királyok sora hűtlenül, a koronázási esküben foglaltak meg nem tartásával irányította az ország és a nemzet sorsát. A Habsburgok trónfosztása természetesen fenntartotta a Magyar Királyság intézményét a Szent Korona államjogát az ország és az összes tartományok és részek felett. 3. Posztumusz zsarnokölés 1956-ban A XIX-XX. századra előállt az a helyzet, hogy az ellenállási záradékot és jogot kiiktatta az abszolutista hatalom, mely Magyarországgal rendelkezett, de a magyar nemzet millióinak természetes, elidegeníthetetlen jogává vált a történelmi hagyományokon az ellenállás joga. Itt említenénk meg, hogy az 1789-ben kezdődött francia forradalom során a jakobinus alkotmány nemcsak jogként, hanem kötelességként is tételezte a zsarnokkal szembeni ellenállást. Ez a "kötelesség" azonban ott sem kodifikálódott. A szovjet hódítás illetéktelenül és jogosulatlanul beleavatkozott azután Magyarország államformájába, amikor 1946. február 1-én eltöröltette az országgyűléssel a királyság intézményét. A hódító hadsereg, bármekkora is, nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amelynek birtokában államformákat változtathat meg. Az idegen fegyverek árnyékában, súlya alatt elkövetett államforma változtatások illegitimek. Az 1949. aug. 19-én az országgyűlésben elfogadott úgynevezett alkotmány ugyanabban a hiányosságban szenvedett, mint a köztársasági államforma, azaz illegitim volt. Egyébként is a Szovjetunió tagköztársaságainak az ún. alkotmányaira ment viszsza, sok esetben szöveg szerint is. Ez a sztálini alkotmány természetesen nem tartalmazott ellenállási záradékot arra az esetre, ha az államfő a kollektív államfőség; az állampárt netán letérne a törvényesség útjáról, nem jó gazdája lenne az országnak, a nemzetnek,
IX. évf. 5. nem gyarapítaná, hanem fogyasztaná stb, (Gondoljanak csak az 1957-1990-ig végrehajtott kb. 7 millió nyilvántartott művi abortuszra!) A kizárólagos kommunista uralom Magyarországon 1948-tól számítva néhány év alatt háborúba keveredett a néppel. (1919-ben ehhez csak néhány hétre volt szükségük az elvtársaknak). A kommunista rémuralom, a szovjet diktatúra a szenvedő nép türelme 1956-ig tartott. Sztálinnak Budapesten, a Dózsa György úton magasodó szobra. a kommunista elnyomás és nemzetgyalázás szimbólumává vált. Az 1956. október 23án kitört forradalom és szabadságharc legelső demonstratív tette volt a zsarnok szobrának a ledöntése a magyar nép lelkesült tömegeinek részvételével. Olyan volt ez, mint a Bastille lerombolása Párizsban 1789. július 14-én. A Sztálin nevű népek zsarnoka ekkor már három éve halott volt. A magyar nemzet, annak ifjúsága posztumusz zsarnokölést hajtott végre, amikor szobrának nyakába drótkötelet vetett és ledöntötte azt. Jogos a diktátor és diktatúrája ellen fordulni akkor is, ha maga a diktátor már halott, de népelnyomó rendszere "tanítványai" kezén továbbél. A XX. századi világ legnagyobb zsarnokán a magyar nép hajtotta végre az ítéletet, mely az ellenállási záradék szerint jogosan halál volt. Ezt a világtörténelmi jelentőségű tettet nem valamely nagyhatalom vitte végbe, hanem a magyar nemzet legjobbjai. Jogos volt elpusztítani a szovjet páncélosokat Budapest utcáin és szerte Magyarországon, mert megsemmisítették a magyar nép szabadságát, jogát az élethez, jogát Európához, jogát kultúrájához és méltóságához. Az 1956-os forradalom és szabadságharc katonai leverése után visszaállították a sztálinista alkotmányt, mely természetesen megint nem tartalmazott ellenállási záradékot, végső soron a kritikát, az ellentmondást egyszerűen adminisztratív, rendőrségi, elhárítási üggyé fokozta le. Az ellenállási jog hiányában egyszerűen ellenforradalomnak lehetett nevezni nemzeti felkelésünket, résztvevőit pedig csőcseléknek, huligánnak. Az úgynevezett (egyébként elsikkasztott) rendszerváltás után ennek a sztálini típusú, Rákosi-féle, Kádár-féle alkotmánynak a szövegvariánsain dolgozgatnak. Mivel az eredeti szöveg bölcsője és születésének a körülményei nemzetellenesek, ezért nem valószínű, hogy ennek a szövegnek a sűrű átdolgozásával a szó valódi értelmében magyar alkotmányt valaha is létre lehet hozni. A történelmi népek szervesen fejlődött, több évszázados alkotmányai egyébként is mindig felülhaladták a különböző diktátorok által íróasztalnál kiagyalt, doktriner alkotmányszövegeket. A Szent Koronával együtt a szervesen fejlődött magyar alkotmányt, az ellenállási záradékkal együtt is vissza kell állítanunk a helyére a magyar államéletben! HORVÁTH LAJOS
2000.október
5
ÉLŐKET HÍVOM, HOLTAKAT SIRATOM, VILLÁMOK EREJÉT MEGTÖRÖM 3.rész MIT ÜZEN A BAGI HARANG A harangok ősidők óta üzenetet hordoznak; istentiszteletre hívnak, elhunytakat siratnak, tekintélyükkel riasztanak. A katolikus templomokban a harangok, azok számától és méretétől függően, ugyan, de többé-kevésbé azonos rendben szólalnak meg. Az esti harangszó a XIII század óta szól, míg a reggeli a XIV század óta van szokásban. A déli harangszót 1456. június 29-én írta elő III. Calixtus pápa, hogy a szintén elrendelt déli ima elmondására hívja a keresztényeket a Magyarország felé tartó török sereg megállításáért. Mint tudjuk, a nándorfehérvári győztes csata után, egy ideig fellélegezhetett a muzulmánoktól tartó keresztény Európa. A déli harangszó ezt is hirdeti, gondoljunk rá, amikor pontban 12 órakor megkondulnak a harangok. Templomunk által használt fontosabb jelzéseket az alábbiakban foglaltuk össze : MA HASZNÁLT HARANGJELEK
Templomtornyunk három harangja
fotó:tsinom
nagyharang-szó (kb 3 perc ) ezt követően a halottakért a lélekharanggal 1 vers (Az Úr angyala idejéig)
Szentmisére hívás előtte fél órával nagy harang előtte negyedórával kisharang a mise kezdetén mind 3 harang együtt (kb 3-3 perc) Hajnali harangszó minden reggel 5 órakor nagy harang (kb 3 perc ) Déli harangszó mindennap délben nagyharang-szó
(kb 3 perc )
Esti harangszó mindennap este 8 órakor ( télen 7 órakor)
Férfi halálhíre 1 vers a lélek haranggal (Üdvözlégy… idejéig) 3 vers a nagyharanggal (1-1 Miatyánk…idejéig) 1 vers a nagy- és kisharanggal együtt (kb. 3-4 perc) Nő halálhíre 1 vers a lélekharanggal (Üdvözlégy… idejéig) 2 vers a nagyharanggal (1-1 Miatyánk…idejéig) 1 vers a nagy- és kisharanggal együtt
6
IX. évf. 5. (kb. 3-4 perc)
Temetés A pap és a kántor elindulását, a templomból, a nagy harang jelzi. Ezt követően, a temetési szertartás közepette, a nagy- és kisharang együttes hangja kíséri az elhunytat az utolsó útjára. Toronyóra Minden negyedórában a toronyóra szerkezete, a negyedek számának megfelelően üt a közepes harangra. Egész órakor - ezt követően - még a nagy harang is megkondul éppen annyiszor ahány óra van. Különleges alkalmak Püspök vagy más magas rangú személy érkezésekor, a tisztelet jeléül, mindhárom harang megszólal.
RÉGEBBEN HASZNÁLT HARANGJELEK
A nagyharang
fotó:tsinom
Gyermek halálhíre 1 vers a lélekharanggal (Üdvözlégy… idejéig) 1 vers a nagyharanggal ( Miatyánk…idejéig) 1 vers a nagy- és kisharanggal együtt (kb. 3-4 perc) Csend Nagycsütörtök esti mise Glóriájától, a Nagyszombati feltámadási miséig némák a harangok, a bánat és fájdalom kifejezéséül, semmilyen hangot sem adnak.
Vasárnapi nagymisén és ünnepnapi szentmisén, Úrfelmutatáskor kétszeri nagy harangszó, a liturgiának megfelelő időtartammal Tűz- vagy egyéb veszély esetén félreverték a nagy harangot (a harangnak csak az egyik oldalára ütött a nyelv) A Nagypénteki és Nagyszombati harangozás helyett fakereplővel jeleztek Búcsúba induláskor, amíg a toronyból látták a zarándokokat, illetve azok megérkezésekor, valamint körmenet alkalmával, szintén megkondították a harangokat. Régebbi időkben szokásban volt még a harangok meghúzásával is fohászkodni a vihar elűzéséért és a jégeső szétkergetéséért. - kp -
A nagyharang felirata: JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE TISZTELETÉRE KÖZADAKOZÁSBÓL ÚJJÁÖNTETTÉK A BAGI HÍVEK DR MOLNÁR BÉLA PLÉBÁNOSSÁGA ALATT 1952-BEN ÖNTÖTTE SZLEZÁK RÁFAEL HARANGÖNTŐ ÁLLAMOSÍTOTT VÁLLALAT RÁKOSPALOTÁN
TÁJÉKOZTATÓ megjelenik kéthavonta, kéziratként ● kiadja a Helytörténeti Baráti Társulat ● 2191 Bag, Dózsa György u. 50. Tel./fax: 06-28/ 409-492● Mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-2-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000 honlap: http://hbtbag.ini.hu ● e-mail:
[email protected] ● elnök: id. Balázs Gusztáv ● tördelés: Katona Pál
