Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló A legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület, jóléti kiadásokban Salgótarján, vállalkozások számában az V. és az I. kerület, újépítésű lakásokban szintén a XIII. kerület vezeti az önkormányzatok versenyét. Előbbi csak pár példa a Progresszív Intézet által vizsgált szempontból, mellyel az önkormányzatok teljesítményét értékelte. Az önkormányzati választások előtt időszerű, hogy különböző szempontok szerint értékeljük a helyi politikai erők négy éves tevékenységét, annak érdekében, hogy a választópolgárok mind tisztább képet kapjanak teljesítményükről. A Progresszív Intézet ezért a 23 budapesti kerület és a 23 megyei jogú város önkormányzatát vette górcső alá, három fő terület mentén: az önkormányzatok gazdálkodása, az intézményi-infrasturkturális fejlesztések köre és a humán területen való tevékenykedés. Az összesen tizenkét indikátorra épülő kutatásból az derült ki, hogy minden szempontot egybevetve a fővárosi kerületek megelőzik a vidéki nagyvárosokat. Ennek oka elsősorban az, hogy eladósodottság mértékében a megyei jogú városok sokkal rosszabbul állnak, mint a fővárosi kerületek. A XIII. kerület a legtöbb mutató tekintetében veri a mezőnyt: eladósodottságát tekintve a legkedvezőbb helyzetben van, fejlődő közfoglalkoztatási programmal bír, és magas összegűek a jóléti kiadások, valamint sporttámogatásra is nagy összeget költ. Hódmezővásárhely viszont az egy főre jutó eladósodottság miatt a lista legvégén szerepel, de nyilván az sem javította a város mutatóit tanulmányunkban, hogy a kért adatoknak mindössze 7,27%-hoz jutottunk hozzá. A puszta számok összevetésén túl tehát az is célunk volt a vizsgálattal, hogy kiderüljön, az önkormányzatok mennyire tekintik feladatuknak, hogy transzparensen működtessék hivatalukat, annak érdekében, hogy az állampolgárok élhessenek alapvető jogaikkal és nyomon követhessék, a helyi közhatalom miként bánik a rá bízott adóforintokkal és felelősséggel. Azt vizsgáltuk tehát, hogy elérhetőek-e az egyébként nyilvános adatok, illetve, hogy az egyes önkormányzatok mennyire készségesek ezen információk átadásában. Az eredmény igencsak szélsőséges képet mutat: vagy elérhető minden adat vagy minimális az ezekhez való hozzáférés. A három „legjobb tanuló” Békéscsaba (Fidesz-KDNP-VP), Szeged (MSZP-SZDSZ) és a XIII. kerület (MSZP), amelyek maradéktalanul teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. Rajtuk kívül még nyolc olyan önkormányzat volt, amely pozitív attitűdöt mutatott és 80% feletti arányban tette hozzáférhetővé a tevékenységét jellemző mérőszámokat. Ezek sorrendben: 10. kerület (MSZP), Szolnok (FideszKDNP), Debrecen (Fidesz-KDNP), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa (Fidesz-KDNP), Veszprém (Fidesz-KDNP), Győr (Fidesz-KDNP) és Budapest 11. kerülete (MSZP-SZDSZ). A többi önkormányzat viszont csak csekély mértékben (bőven 40% alatt) mutatott hajlandóságot arra, hogy saját magáról infomációkat közöljön; az utolsó három helyen Eger (ELE), Érd (Fidesz-KDNP) és Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP) állnak.
Összességében a transzparencia területén a szocialista vezetésű városok közepes osztályzatot kaptak, míg a legnagyobb kormánypárt által vezetett önkormányzatok erős kettesre vizsgáztak, amelynek egyik oka valószínűleg abban keresendő, hogy az utóbbi négy évben kormánypártként elsősorban az MSZP politikusai érezhették úgy, hogy el kell számolniuk tevékenységükkel, szemben az ellenzéki Fidesszel. További érdekesség, hogy a megyei jogú városok egy jeggyel jobb eredményt kaptak, mint a fővárosi kerületek, azaz előbbiek nyitottabban és készségesebben állnak adatszolgáltatási kötelezettségükhöz.
Az önkormányzatok gazdálkodásának egyik fontos (ha nem a legfontosabb) mutatója az eladósodottság mértéke. A teljes adósságállományt megvizsgálva a legnagyobbal Pécs (Fidesz-KDNP) „büszkélkedhet”, amely ugyan a tavalyi évhez képest csökkentette tartozásait, de még így is 30 milliárd forint felett van. Szolnok (Fidesz-KDNP), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Debrecen (Fidesz) és Szeged (MSZP-SZDSZ) is 20 milliárd körüli adósságálománnyal küzd.
Módosul valamelyest a kép, ha egy főre jutó adósságállományt veszünk alapul: e megközelítésben Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP), az V. kerület (Fidesz-KDNP) és Kaposvár (Fidesz-KDNP) a három legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat. E tekintetében a XIII. kerület van a legjobb szituációban, itt a legalacsonyabb az egy főre jutó adósság, ezt követi a XIX. kerület. Egyáltalán nem meglepő módon tehát elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas adóssággal, ami mögött már jó ideje kirajzolódni látszik az a fajta gazdaságpolitika és érvelés, amely a 2006 óta tartó megszorítások és a válság nyomán nem a közkiadások lefaragásával reagált, hanem egyre nagyobb mértékű kötvénykibocsátással. (Utóbbi negatív hatásai ráadásul még csak a következő években fognak érződni, mikor a kibocsátott kötvényeket törleszteni kell.)
Szembetűnő jelenség, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatok az utóbbi négy évben jelentősen növelték adósságállományukat. Kivétel tehát a XIII. kerület, melynek 2006-os 1,2 milliárd forintos adósságállományát 2010-re 191 millió forintra sikerült csökkenteni. De ugyanígy megemlíthető Győr (Fidesz-KDNP) is, amely a négy évvel ezelőtti több mint 6 milliárd forintos adósságát 400 millió közelébe csökkentette 2010-re. Az eladósodás ritmusát tekintve egyébként érdekes jelenségre bukkantunk: míg Debrecen adóssága 2006 óta folyamatosan és meredeken ívelt felfelé, addig például Békéscsaba és Szolnok 2008 óta stabilizálta adósságszintjét. Ez tehát azt mutatja, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában a külső körülmények (országos kormányzat gazdaságpolitikája, világgazdasági válság) nem azonos mértékben jelennek meg, illetve kimondható, hogy a külső körülményektől függetlenül alakul az egyes önkormányzatok gazdálkodása.
Egy dologban mindenképpen felfedezhető némi szabályszerűség: a válság, de vélhetően különösen az államháztartás stabilizálása céljából a 2010-es költségvetésben végrehajtott forráselvonás az önkormányzati szférában a jóléti ráfordítások csökkenését vonta maga után. Van persze kivétel: több olyan önkormányzatot is találhatunk (ilyen például Békéscsaba és Salgótarján, illetve a fővárosban a X. kerület) ahol a szociális juttatások nominálértéke 2010-ben is növekedett. Sőt a 2009. évben, amikor pedig a válság hatásait már Magyarországon is jócskán érezni lehetett, az elérhető adatok alapján nem volt olyan önkormányzat, amely kiadásainak ezen részét csökkentette volna. A jóléti juttatások terén a megyei jogú városok listáját magasan Salgótarján (Fidesz-KDNP) vezeti, ezt követi Debrecen (Fidesz) és Kaposvár (Fidesz-KDNP). A sort egyébként szintén a Fidesz által vezetett önkormányzatok folytatják. 35 30 25 2006
20
2007 15
2008
10
2009 2010
5 0 1. Salgótarján (Fidesz)
2. Debrecen (Fidesz)
3. Kaposvár 4. Nagykanizsa (Fidesz) (Fidesz)
5. Szolnok (Fidesz)
A fővárosban ezzel szemben a szocialista kerületek állnak jól: a sort ismét a „jótanuló” XIII. kerület vezeti, azt a XI., majd a X. kerület követi.
* Tervezett érték
Ha ezer főre vetítjük a jóléti kiadások mértékét, Salgótarján még mindig aranyérmes, azonban a második helyet akkor már az V. kerület foglalja el (itt azonban meg kell jegyezni, hogy a Belváros önkormányzatánál csak 2007-ig lelhetőek fel az adatok, így nem bizonyos, hogy még a mai napon is álle a dobogós hely). A fejlesztések tekintetében az egyik legbeszédesebb adat a vállalkozások száma, hiszen az egyes kerületek, illetve a megyei jogú városok vonzóságát és innovativitási szintjét jól mutatja, hogy hogyan alakul a területén megtelepedő és működő cégek száma. A fővárosban ebben a mérkőzésben magasan az V. kerület (Fidesz-KDNP vezet), ami nyilván már csak elhelyezkedése okán is vonzza a befektetéseket és vállalkozásokat. Beépítettsége okán a Belváros viszont kifejezetten hátrányos pozícióba került: a hosszú éve listavezető XIII. kerület továbbra is őrzi első helyét az új lakások tekintetében, vagyis ebből a szempontból még mindig rendkívül népszerű kerületnek számít. Az elmúlt ciklusban nagy átrendeződésről nem beszélhetünk, hiszen a korábban kedvelt városrészek még mindig vonzzák a befektetőket. A XIII. kerületet a XIV. kerület, majd Szeged követi, s végül az a XI. kerület jön, amelyik az utóbbi években ebben a területen sokat fejlődött.
