ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAI országosan reprezentatív felmérés a magyarországi önkormányzati hivatalok körében

2009. május

GKIeNET Kft. Postacím: 1641 Budapest, Pf. 232. www.gkienet.hu Székhely: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. Tel: 373-0779; Fax: 373-0780 E-mail: [email protected]

Szerző: Majoros Szilvia Tóth Attila

Közreműködött: Gál András Lőrincz Vilmos Nagy Dávid Timár Szabolcs

Copyright: GKIeNET Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők

3

– (M)Értéket Teremtünk!

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETÉS

3

II.

A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

6

III.

AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI

IV.

INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, HÁLÓZATOK HASZNÁLATA 21

IV.1. IV.2. IV.3. IV.4. IV.5. IV.6. IV.7. IV.8. IV.9. IV.10. V. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. VI. VI.1. VI.2. VI.3. VI.4. VI.5. VI.6. VII. VII.1. VII.2. VIII. VIII.1. VIII.2. VIII.3. IX.

16

Számítógép-használat, PC állomány Az önkormányzati alkalmazottak számítógép-használata Szerver-használat, szerverállomány Nyomtatóhasználat, nyomtatóállomány Számítógépes hálózatok használata Kommunikációs technológiákkal való ellátottság Informatikai stratégia Informatikai pályázatok Beszerzések, közbeszerzések Elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer

21 31 32 38 42 47 49 52 53 54

NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ÉS MUNKASZERVEZÉST TÁMOGATÓ MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA

56

Nyílt forráskódú szoftverek használata Munkaszervezést támogató megoldások Felhasználók száma A rendszerek fejlesztésének fontossága Fejlesztési és üzemeltetési kiadások

56 58 59 61 62

SZAKRENDSZEREK HASZNÁLATA

64

Szakfeladatok IT támogatottsága 64 Gazdasági funkciók IT támogatottsága 74 Felhasználók száma 77 A rendszerek fejlesztésének fontossága 83 Fejlesztési és üzemeltetési kiadások 87 Térinformatikai rendszerek, integrált megoldások és akkreditált iktatórendszerek használata 89 RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE

92

Üzemeltetési megoldások Üzemeltetéssel kapcsolatos problémák

92 95

ASP

98

A fogalom ismertsége ASP-szolgáltatások igénybevétele a workflow, csoportmunka és tudásmenedzsment területen ASP-szolgáltatások igénybevétele az önkormányzati szak- és gazdasági területeken

98

100

INTERNET-ELLÁTOTTSÁG

106

1

99

– (M)Értéket Teremtünk! IX.1. IX.2. IX.3. IX.4. X. X.1. X.2. X.3. X.4. X.5. X.6. XI. XI.1. XI.2. XII. XII.1. XII.2. XIII. XIII.1. XIII.2. XIII.3. XIII.4. XIII.5. XIV. XIV.1. XIV.2. XV. XV.1. XV.2. XV.3. XV.4. XV.5. XV.6. XV.7. XV.8. XVI. XVI.1. XVI.2.

Internet-ellátottság, az internet-kapcsolatok típusai Különböző típusú internet-hozzáférések sávszélessége Internet hozzáféréssel ellátott PC-k aránya Az önkormányzati alkalmazottak internet-használata

106 110 113 117

ÖNKORMÁNYZATI HONLAPOK

120

A weboldal jellemzői A honlappal kapcsolatos költések Elektronikus ügyintézés szintjei Online szolgáltatások a lakosság és a vállalatok számára KET-nek való megfelelés Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kiadások

120 126 127 132 135 136

INFORMATIKAI BIZTONSÁG

138

Alkalmazott biztonsági megoldások, módszerek Informatikai biztonsági problémák

138 141

ICT BERUHÁZÁSOK, KÖLTÉSEK, PÁLYÁZATOK, FEJLESZTÉSEK 144 Informatikai költések Telekommunikációs költések

144 152

ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓK INFORMATIKAI ISMERETEI, KÉPZETTSÉGE

156

A dolgozók informatikai továbbképzése ECDL vizsgával rendelkező alkalmazottak Informatikai területtel foglalkozó alkalmazottak Szakképzési, informatikai képzési költések Távoktatás, távmunka

156 158 159 161 163

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ IT FEJLESZTÉSI TERVEK

164

Tervezett informatikai fejlesztési költések Az informatikai fejlesztések célterületei

166 168

KISTÉRSÉGEK FEJLESZTENDŐ IT TERÜLETEI

173

A kistérségi társulások szervezeti struktúrája IT infrastruktúra Informatikai fejlesztések kistérségi összefogása Informatikai fejlesztési területek Informatikai költések Telekommunikációs költések Oktatási intézmények társulási szintű fenntartása Informatikai pályázatok

174 177 180 182 186 187 188 189

MELLÉKLET

191

Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke

191 195

2


I.

B EVEZETÉS A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2009 márciusáprilisában kérdőíves felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében, összesen 1857 hivatal bevonásával. Jelen kutatás túlnyomó részben a 2008-as kutatásokat folytatja, de néhány területen új kérdéseket is vizsgál.

A felmérés célja

A vizsgálat legfőbb célja a magyarországi települési önkormányzatok • informatikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottságának, • ügymeneteinek informatikai erőforrásokkal való támogatottságának, • az alkalmazásszolgáltatások igénybevételének, • internet-kapcsolattal való ellátottságának a felmérése, • az önkormányzati dolgozók számítógép- és internet használatának, • az interneten elhelyezett tartalom és az elektronikus közszolgáltatások, • az informatikai biztonság kérdésének vizsgálata, valamint • az informatikai és telekommunikációs költések, beruházások nagyságának meghatározása volt.

Válaszadók

A kutatás az önkormányzati hivatal informatikai (számítástechnikai) beszerzésekért és működésért felelős vezetőjével, ennek hiányában a jegyző, illetve helyettese vagy a polgármester megkeresésével, standard kérdőívek segítségével zajlott. A kutatásba bevont 1857 önkormányzat településtípus szerinti összetételét és regionális elhelyezkedését tekintve megbízhatóan reprezentálja a hazai önkormányzati hivatalok összességét. Az elemzést négy változó szerinti bontásban végezzük el: a regionális elhelyezkedése, a foglalkoztatottak létszáma, a költségvetési főösszeg nagysága, valamint a településtípus szerint. A régiók és a településtípus szerint 7 kategóriát használunk, az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg szerint pedig 5 kategóriát1. Az elemzéshez használt kategóriák közül a településtípussal kapcsolatban teszünk néhány rövid megjegyzést. A községeket a tavalyi felméréshez hasonlóan három kategóriára osztottuk: önállóan gazdálkodó községek, körjegyzőségi székhelyek és körjegyzőségi tagtelepülések.

1

Egyes esetekben a mélyebb elemezhetőség érdekében részletesebb felbontást használtunk.

3


Az utóbbi két csoport létrehozását az indokolta, hogy az összes község több mint fele körjegyzőségi rendszerben működik, így ez a felosztás lehetővé teszi a különböző formában gazdálkodó községek közötti eltérések feltárását. A településtípusoknál az elemzés során a községi és nagyközségi önkormányzatokat külön kezeljük, jóllehet közigazgatási szempontból státuszuk sok tekintetben hasonló. A községek és a nagyközségek elkülönítésének célja annak vizsgálata, hogy a nagyközségek képeznek-e valamilyen átmenetet az informatikai eszközök és technológiák használatában a községek és a városok között. Az elemzésben külön kategóriaként kezeljük a városokat, valamint együttesen a megyei jogú városokat, a kerületeket és a fővárost. A megyei jogú városok, kerületek önkormányzatai összevonásának oka, hogy a kutatás során vizsgált mennyiségi ismérvek szerint ezek az önkormányzatok más nagyságrendet jelentenek, mint a városi hivatalok. A felmérés egyik célja az volt, hogy a lehető legnagyobb pontossággal megismerjük és bemutassuk az önkormányzatok informatikával kapcsolatos mennyiségi paramétereit. Mivel a mennyiségi ismérvek esetében a nagyobb önkormányzatoknál nagy szórást feltételeztünk, ezért a városok és a nagyobb önkormányzatok esetében a teljességre törekedtünk. A 266 városi önkormányzat közül 192 válaszolt kérdéseinkre, ami több mint 70%-os válaszadási arányt jelent, a Magyarországon működő 46 kerületi és megyeszékhelyi önkormányzat közül pedig 31-től kaptunk választ, tehát közel 70%-ukat sikerült megkérdeznünk, ezenkívül a fővárosi önkormányzat is reagált megkeresésünkre.

4

– (M)Értéket Teremtünk! 1. TÁBLÁZAT A SOKASÁG ÉS A MINTA ÖSSZETÉTELE* Sokaság Minta súlyozatlanul N % N % Az önkormányzati hivatal regionális elhelyezkedése szerint Közép-Magyarország 211 7 117 6 Közép-Dunántúl 401 13 260 14 Nyugat-Dunántúl 655 21 401 22 Dél-Dunántúl 655 21 361 19 Észak-Magyarország 610 19 324 17 Észak-Alföld 389 12 228 12 Dél-Alföld 254 8 166 9 Településtípus (az önkormányzat székhelye) szerint Körjegyzőségi tagtelepülés 1252 39 618 33 Körjegyzőségi székhely 663 21 353 19 Önálló község 792 25 553 30 Nagyközség 155 5 109 6 Város 266 8 192 10 Megyei jogú város, kerület, főváros 47 1 32 2 Az önkormányzatban dolgozó főállású alkalmazottak létszáma szerint Nincs, nem tudja 251 8 126 7 1-5 fő 1194 38 635 34 6-10 fő 960 30 574 31 11-20 fő 403 13 268 14 20 fő felett 367 12 254 14 Az önkormányzat 2008. évi költségvetési főösszege szerint 100 millió Ft alatt 1286 40 667 36 101-200 millió Ft 490 15 281 15 201-500 millió Ft 763 24 474 26 501-1000 millió Ft 294 9 199 11 1 milliárd Ft felett 343 11 237 13

Minta súlyozva N %

Összesen

3175

100

*A százalékos adatok összege a kerekítések miatt eltérhet a 100-tól

5

1857

100

123 235 383 383 357 228 149

7 13 21 21 19 12 8

732 388 463 91 156 27

39 21 25 5 8 1

148 698 561 236 215

8 38 30 13 12

752 287 446 172 200

40 15 24 9 11

1857

100


II.

A

FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

Számítógép használata

A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel, 96%-ánál használnak asztali és 48%-ánál hordozható PC-t, a kézi számítógépek elterjedtsége marginális. 1. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008

(SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése

Önálló község

2005

Számítógépállomány

2006

Város

Országosan

2007

2008

Az önkormányzatok átlagosan 15,4 asztali és 2,2 hordozható számítógépet üzemeltetnek, összesen mintegy 47,1 ezer darab desktop és 6,8 ezer darab laptop géppel rendelkeznek.

2. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK

HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK

50000

7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2005

2006

2007

2008

2005

2006

2007

2008

Körjegyzőség tagtelepülése

Körjegyzőség székhelye



Önálló község

Nagyközség

Önálló község

Nagyközség

Város

Megyei jogú város, kerület

Város


6

– (M)Értéket Teremtünk! Szerver-használat

A számítógépet használó önkormányzati hivatalok 35%-a rendelkezik szervergéppel. 2007-2008-ban egy kissé lelassult a szerverek használatának terjedése, jelenleg összesen mintegy 1060 önkormányzati hivatalban üzemeltetnek szervert. Az önkormányzatok 27%-a használ szerverként üzemelő PC-t, 10%a különálló szerverházban (toronyban) működő szervert és 3%-a rack-szekrényben működő szervert.

3. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ SZERVERTÍPUSOK HASZNÁLATA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Körjegyzőségi tagtelepülés

Körjegyzőségi székhely

PC-szerver

Önálló község

Nagyközség

Torony

Város


Országosan

Rack

Szerver-állomány

Az önkormányzatok összesen mintegy 1300 darab PC-t működtetnek szerverként, 720 darab különálló szerverházban működő szerverrel és körülbelül 500 darab rack-szekrényben üzemelő szerverrel rendelkeznek. A szerverként üzemelő PC-k több mint fele a községekhez és nagyközségekhez tartozik, a torony-szervereknek már csak az egyötöde, míg a rackszervereknek már csak töredéke található ezeknél a településtípusoknál.

LAN

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 57%-ának van belső számítógépes hálózata (LAN), 1%-a jelezte azt, hogy egy éven belül kialakítja a LAN hálózatát, valamint további 2%-a mondta, hogy leghamarabb 2010-ben kerít sort ilyen fejlesztésre. A tervezők arányának csökkenése ugyanakkor a LAN terjedési ütemének lassulását vetíti előre. A felmérés alapján 2009 végére a számítógépet használó önkormányzatok 58%-ánál működik majd LAN hálózat.

WLAN

A vezeték nélküli lokális hálózat elterjedtsége már jóval alacsonyabb, mint a LAN hálózaté, a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 22%-a használ WLAN hálózatot. A bővülésnek továbbra is a hordozható számítógépek terjedése adhat lendületet, ugyanakkor a bővülés előre láthatóan egyre lassulni 7

– (M)Értéket Teremtünk! fog, ahogy az már 2008-ban is látható volt. Ezt a fejlesztési tervek is alátámasztják: az önkormányzatok 2%-a tervezi WLAN hálózat kialakítását a következő 1 évben, és további 2%-a szándékozik WLAN-t létrehozni két éven belül. 4. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


2005


Önálló község

N agyközség

2006

Város

2007


Országosan

2008

Nyílt forrású szoftverek és munkaszervezést támogató megoldások használata

A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, jelenleg a PC-t használó önkormányzatok 40%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket, és további 4%-a tervezi ezek alkalmazását a közeljövőben (1200, illetve 100 önkormányzat. A magyarországi önkormányzatok körében még nagyon csekély az elterjedtsége a csoportmunka szoftvereknek, a workflow, illetve a tudás- és tartalommenedzsment megoldásoknak. Az előbbit a hivatalok 3-4%-a, utóbbiakat 2%-a használja, a bevezetést tervezők aránya pedig 3-4%.

Elektronikus bankszámlakezelő rendszer

A PC-vel rendelkező önkormányzatok kétharmada használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert (terminált), valamint további 2%-a tervezi alkalmazását 2 éven belül. A költségvetési főösszeg növekedésével párhuzamosan az e-banking rendszerek alkalmazása is gyakoribbá válik, amíg az 50 millió forintnál kevesebből gazdálkodók 39%-a használ ilyen megoldást, addig az 500 millió forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező önkormányzatok esetében 80% körüli ez az arány.

Szakfeladatok IT támogatottsága

Az önkormányzati szakterületek közül összesen 20 feladatkör esetében vizsgálatuk meg azok informatizáltságát, és az eredmények alapján az önkormányzatok működési területeit három csoportba osztottuk az informatikai támogatottság szerint. Az első csoportot az informatika által gyakran, a másodikat az informatika által kevésbé támogatottnak, a

8

– (M)Értéket Teremtünk! harmadikat pedig informatikai támogatást ritkán élvező területeknek nevezhetjük. A gazdasági ügyeken belül külön megvizsgáltuk a 4 legfontosabb funkciót. 2. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ALÁBBI TERÜLETEKET? (%-OS ARÁNY ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A PC-T HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Használ informatikai támogatást % Adóügyek Iktatás Gazdasági ügyek Vagyonnyilvántartás Személyzeti ügyek Szociális igazgatás

69 69 66 63 47 43

Testületi és bizottsági munka Igazgatási és hatósági ügyek Oktatási ügyek Építéshatóság

15 14 10 7

Szabálysértés Ipari és kereskedelmi igazgatás Egészségügyi igazgatás Lakásügyek Beruházás, közbeszerzés Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Környezetvédelem Közlekedés

5 3 3 3 3 2 2 1 1

Intézményi számvitel Munkaerő-gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment

53 16 7 2

Tervezi a terület informatikai támogatását

darab % Informatikával gyakran támogatott területek 2119 1 2114 5 2025 1 1926 1 1448 1 1317 5 Informatikával kevésbé támogatott területek 451 3 437 3 300 1 214 3 Informatikával nem támogatott területek 167 3 105 2 83 1 78 1 78 1 62 1 59 1 43 1 31 1 Gazdasági ügyek 1624 1 482 0 218 0 52 1

darab 15 167 29 32 21 156 81 87 28 81 86 54 24 23 41 22 24 27 18 17 15 15 21

Használt szakszoftverek

Összességében elmondható, hogy rendkívül széles szoftverskálát alkalmaznak az önkormányzatok. Tekintettel az egyre nagyobb fokú integráltsági követelményekre, ez nem tekinthető kedvezőnek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a MÁK szoftvereinek alkalmazása elég elterjedt, ami egy egységes önkormányzati igazgatási platform alapját képezheti.

ASP szolgáltatás igénybe vétele

Az önkormányzatok ASP-vel kapcsolatos tájékozottsága még igen alacsonynak mondható, mindössze 10%-a ismeri pontosan az ASP modell működését, 28%-a hallotta már ezt a kifejezést, 62%-a viszont még egyáltalán nem találkozott ezzel a fogalommal vagy nem tudott válaszolni. 9

– (M)Értéket Teremtünk! Az alkalmazásszolgáltatások használata mind a munkaszervezést támogató megoldások, mind a szakhatósági szoftverek esetében még nagyon ritka, és bár jelentős potenciál rejtőzik az érintett körben, a jelenlegi bázis nagyon kicsi. A workflow, a csoportmunka és a tudásmenedzsment területén az érintett hivatalok 7-14%-a alkalmaz ASP-t (10-30 önkormányzat), míg a szakhatósági szoftvereket illetően 1-6% az ASP-t igénybe vevők aránya (legfeljebb 100 hivatal). Internet-penetráció

Az önkormányzati hivatalok 93%-a rendelkezett 2009 elején valamilyen internet-hozzáféréssel, a számítógépet használó önkormányzatok esetében ez az arány 96%-os. A penetráció nem változott szignifikánsan 2006-2007-hez képest.

Az internetkapcsolatok típusai

2005-ben az internet-hozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minőségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése. A technológia jellegét illetően ez a trend 2006-ban erősen lelassult, 2007-ben azonban ismét dinamikus bővülés történt a fejlettebb technológiák terén. 2008ban nem történt számottevő változás, az elavultabb megoldások azonban fokozatosan szorulnak vissza. 2009 elején (ahogyan már 2006-ban is) a DSL-csatlakozás volt a legelterjedtebb kapcsolati forma, az internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok 57%-a használ DSL-kapcsolatot.

5. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ INTERNETKAPCSOLATOK ELTERJEDTSÉGE (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

100 % 90 %

77

74

80 %

66

70 % 60 %

83

59 45

46

50 % 31

40 %

22

30 % 14

20 %

9

16

10

12 9 10

10 % 0%

Keskenysávú

2003

A szélessávú kapcsolat elterjedtsége

2004

Szélessávú

2005

2006

9

8

Nincs internet, nem tudja, válaszhiány

2007

2008

Az önkormányzati hivatalok 83%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. Szélessávúnak tekintettük a DSL, a kábel TV-s, a bérelt vonali, az optikai, a műholdas és a mikrohullámú kapcsolatot. 2007-2008-ban dinamikusan bővült a szélessávú hozzáférések részaránya, miközben a keskenysáv egyre jobban visszaszorul.

10

– (M)Értéket Teremtünk! Közháló-köznet

Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok egynegyede bevallása szerint (27%-a) közháló-köznet program keretében fér hozzá a világhálóhoz, ez közel 800 hivatalt jelent (2007-ben még 900 ilyen önkormányzat volt). Amíg a legkisebb községek több mint egyharmada veszi igénybe a közháló-köznet programot, addig a városoknál 5% a megfelelő érték. A megyei jogú városok, kerületek esetében mindössze 1 hivatal jelezte, hogy ilyen módon jut internet-hozzáféréshez.

Honlap-penetráció

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 74%-a rendelkezik saját honlappal, ami összesen mintegy 2300 önkormányzati weboldalt jelent. A honlap-penetráció igen jelentősen nőtt a számítógépet használó önkormányzatok körében a 2004-ben mért 40%-hoz képest. A saját honlappal rendelkezőknek mindössze 5%-a készítette el weboldalát 2000 előtt. 2002-től kezdve folyamatosan nőtt a honlapot létrehozó önkormányzatok száma, a jelenleg működő önkormányzati weboldalak mintegy négyötöde 2002-ben vagy azt követően készült el.

Elektronikus szolgáltatások

A honlappal rendelkező önkormányzatok 27%-ának weboldalán (mintegy 600 honlapon) találkozhatunk az ügymenetekről szóló információkkal, ügymenetleírásokkal. Ez jelentős előrelépés a 2005-ös 12%-hoz képest, ugyanakkor kevesebb, mint a 2007-es 35%, aminek az az oka, hogy a honlapok egy jelentős részénél az ügymenetleírásokat felváltották a letölthető űrlapok. A honlapok 33%-áról tölthetők le nyomtatványok, űrlapok, ami azt jelenti, hogy összesen 750 ilyen lehetőséget biztosító önkormányzati weboldal van Magyarországon. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél a weboldalról letöltött űrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 5%.

3. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)

Nyújt szolgáltatást 2006

2007

2008

Szolgáltatás fejlettsége Információ 2006

2007

Kétoldalú interakció vagy tranzakció

Interakció 2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

Község 35 29 31 27 28 19 18 14 23 2 1 4 Nagyközség 53 53 67 40 47 42 32 36 56 3 8 Város 77 84 89 58 69 64 63 67 76 8 7 13 Megyei jogú város, kerület 93 94 100 62 60 69 84 74 82 11 38 42 Országosan 44 39 41 34 35 27 28 24 33 3 3 6 * Az információ, interakció, illetve kétoldalú interakció, tranzakció oszlopok összege nem egyenlő a „nyújt elektronikus szolgáltatást” oszlop értékekeivel, mivel egy önkormányzat különböző szintű szolgáltatást nyújthat eltérő területeken.

11

– (M)Értéket Teremtünk! IT biztonsági Az informatikai biztonsági megoldások közül továbbra is a eszközök használata víruskereső, vírusirtó szoftvereket preferálják az

önkormányzatok, a számítógéppel rendelkező hivatalok 87%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami megegyezik a 2006-ban és 2007ben mért értékkel. A második legelterjedtebb biztonsági megoldás a tűzfal, amelyet az önkormányzatok 77%-a használ, míg az adatokról biztonsági mentést készítők aránya szintén kis mértékben nőtt 2007-hez képest (42%). A kémprogramkereső és -irtó szoftvereknél minimális emelkedés tapasztalható 2008ban. Biztonságos szervert a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 13%-a üzemeltet, a biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés pedig 17%-ukra jellemző. 6. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁLNAK? (%-OS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0% biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés

2003

Informatikai beruházások

Folyó informatikai kiadások

biztonságos („secure”) szerver

2004

kémprogramkereső és -írtó szoftver

2005

külső adatmentés

2006

tűzfal

2007

vírusirtó, víruskereső szoftver

2008

Az önkormányzati szektor 2007-ben mintegy 6,5 milliárd forintot, 2008-ban pedig 7,2 milliárd forintot fordított az informatikai terület fejlesztésére és üzemeltetésére (az IT személyzet bérköltsége nélkül). Az informatikai költéseken belül a hardver kategória volumene volt a legnagyobb, erre 2007-ben és 2008-ban is mintegy 3,3 milliárd forintot (egyszeri és folyó költések) fordítottak az önkormányzatok. A teljes hardver fejlesztés mintegy 90%-át mindkét évben az alap hardver infrastruktúra bővítése adta. A szoftverfejlesztéseket illetően 2008-ban emelkedést tapasztalhattunk mind az alap-, mind a célszoftverek kapcsán, számítógépes programokra fordított kiadások aránya kissé eltolódott a célszoftverek irányába. Az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai több mint 20%-kal emelkedtek 2008-ban a 2007-es értékhez képest. A folyó

12

– (M)Értéket Teremtünk! informatikai kiadásokon belül a kiegészítő hardver vásárlások, a szoftver támogatási díjak és az informatikai szolgáltatások hasonló részarányokat képviseltek, mindhárom területre nagyjából 1 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. 7. ÁBRA AZ EGYSZERI ÉS A FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Weboldal fejlesztése

IT személyzet bérköltsége

IT szolgáltatás

Weboldal üzemeltetése

Szoftver

IT szolgáltatás

Hardver

Szoftver Hardver

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület

Telekommunikációs kiadások


Az egyszeri telekommunikációs kiadások összege 2008-ban 450 millió forint körül alakult országos szinten. Az összes telekommunikációs beruházás több mint felét végezték el a városok és a megyei jogú városok, kerületek, egytizedét a nagyközségek, egyharmadát pedig a községek. A 2007-es évhez képest jelentős változást nem tapasztalhatunk sem a költések összegében, sem a szerkezetében. A 2009-es év egyértelműen eltérést mutat a tendenciától, az önkormányzatok tervei alapján a teljes beruházás értéke 320 millió forintra csökkenhet, ami a városok és a legnagyobb önkormányzatok kiadás-visszafogási terveinek köszönhető. A folyó telekommunikációs kiadások 2008-ban mintegy 4,3 milliárd forintot tettek ki, ennek közel kétharmada a vezetékes, egyharmada pedig a mobiltelefonnal kapcsolatos költség volt. A kiadások szerkezetét tekintve azt láthatjuk, hogy az előfizetési díj és a forgalmi díj a vezetékes telefon esetében 30-70%-ban, a mobiltelefon kapcsán pedig 25-75%-ban részesedik a teljes költségből. A településméret növekedésével fokozatosan csökken az előfizetési díj aránya, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik a forgalmi díj hányada a költésen belül.

13


IT képzések

A számítógépet használó önkormányzatok 5%-ánál vett részt legalább egy vezető beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben 2008-ban, ami összesen 160 önkormányzatot jelent. 2009-ben az érintett hivatalok 2%-ánál, mintegy 70 önkormányzatnál kerülhet sor a vezetők IT-képzésére. Az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére 2008-ban összesen 380 önkormányzatnál volt példa, míg 2009-ben a jelenlegi tervek alapján 130 hivatalnál várható ilyen jellegű oktatás.

Informatikai alkalmazottak

A számítógépet használó önkormányzatok 16%-ánál foglalkoztatnak informatikai szakembert, ez mintegy 500 önkormányzatot jelent. A magyarországi önkormányzatok becslésünk alapján összesen mintegy 900 informatikust foglalkoztatnak, 2007-hez képest ez jelentős visszaesést jelent, ami főként a községekben tapasztalható létszámcsökkentésnek köszönhető. Az informatikusok között többségben vannak a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ők a teljes létszám felét teszik ki, 140-ra tehető a középfokú végzettségűek, 220-re az OKJ-s képesítéssel rendelkezők és 90-re az egyéb képesítéssel bírók száma.

Szakképzési kiadások

Az önkormányzatok átlagosan 180 ezer forintot költöttek szakképzésre 2008-ban és várhatóan hasonló összeget fordítanak e célra 2009-ben. Ennek alapján a teljes önkormányzati szektor összes szakképzési kiadását 2008-ban 560 millió forintra, 2009-ben pedig 550 millió forintra becsüljük. Az informatikai képzéssel kapcsolatos költéseket illetően a 2007es tendencia folytatódni látszik, miszerint jelentősen csökken a korábbi évekhez viszonyítva az IT képzésekre fordított összegek nagysága. Az egy önkormányzatra jutó átlagos informatikai képzési kiadás 11 ezer forint volt 2008-ban és e körül várható 2009-ben is. Összességében az önkormányzatok 2008-ban és 2009-ben is 35 millió forint körüli értékben áldoznak munkavállalóik informatikai jellegű képzésére.

Oktatási intézmények fejlesztésére tervezett informatikai kiadások

Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok által az oktatási intézmények fejlesztésére fordított informatikai kiadások összege 2008-ban 1,8 milliárd forint körül alakult, míg a 2009-es érték ennél kevesebb, 1,5 milliárd forint körül várható, aminek már az IT költéseknél is említett 2 éves időtáv okozta bizonytalanság az oka. A kiadások szerkezetét illetően mindkét évben a nem tantermi alap hardver infrastruktúra és a tantermek informatikai ellátottságának fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt (30-32%, illetve 27-30%). Ezt követi az alap szoftverek beszerzése és az oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek bevezetése egyaránt körülbelül 10%-os részaránnyal. Az számítógépes hálózati infrastruktúra bővítése és az IT biztonsági megoldások bevezetése 5-8%-os részesedéssel bír mindkét 14

– (M)Értéket Teremtünk! évben, a telefon infrastruktúra fejlesztése 4%, a honlap megújítása 2-3%, az elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás kialakítása és a távoli elérést biztosító rendszer kiépítése pedig ennél is kisebb hányadát teszik ki az oktatási intézmények informatikai fejlesztési kiadásainak. Kistérségi társulások jellemzői

A kistérségi társulások nagyjából egynegyede-egynegyede 1-9, 10-15, 16-20, illetve 20-nál több települést foglalnak magában. A társulásokat alkotó települések számának különbsége a régiók településszerkezetére vezethetők vissza, amíg az Alföldön a nagyfalvas struktúra a jellemző, addig a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön a kis települések vannak túlsúlyban. A kistérségi feladatokat ellátó munkaszervezet méretét illetően az 5-6 fős irodák vannak többségben (38%), a többi kategória szinte azonos arányban képviselteti magát.

4. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) 19%

20%

25%

30%

22% 23%

1-4 fő

23%

38% 5-6 fő

7-10 fő

1-9 település 16-20 település

10 fő felett

10-15 település 20 település felett

Kistérségi társulások jellemzői

A kistérségek ügyeiknek a résztvevő települések önkormányzataitól független megvalósítását preferálják, a társulások majd négyötöde (79%) önkormányzatoktól különálló társulásban szervezi meg feladatait. A társulás munkáját a kistérségek legtöbbször a gesztor önkormányzat székhelyén, de az önkormányzattól eltérő irodában (52%) végzik. A kistérségek többsége (62%) kizárólag saját rendszerében követi nyomon a társulás folyamatait.

Kistérségi társulások tervezett informatikai kiadásai

A kistérségi társulások 2008-ban mintegy 90 millió forintot költöttek az informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére, 2009ben pedig közel 80 millió forintot terveznek erre a célra fordítani. A folyó informatikai költségek nagysága a fejlesztési kiadásokéval nagyjából megegyezik, 2008-ban közel 80 millió forintot, 2009ben pedig várhatóan mintegy 90 millió forintot visznek majd el a folyó költések.

15


III.

AZ

ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI

A magyarországi települések túlnyomó többsége (86%) község státuszú, részletesebben vizsgálva elmondható, hogy 39% a körjegyzőségi tagtelepülések, 21% a körjegyzőségi székhelyek, 25% pedig az önállóan gazdálkodó községek hányada. Az önkormányzati hivatalok 5%-a nagyközségekben, 8%-a városokban, 1%-a pedig megyei jogú városokban, illetve a fővárosi kerületekben működik. A Magyarországon működő 3174 települési önkormányzat közül tehát 2707 községi önkormányzat, 155 található nagyközségekben, 266 városokban és 46 megyei jogú városi, illetve kerületi önkormányzatként funkcionál. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok száma átlagosan mintegy 3200 fő. A teljes lakosság 27%-a a községekben, 35%-a a nagyközségekben és a városokban, 38%a pedig a megyei jogú városokban és a kerületekben él. Az önkormányzati hivatalok átlagosan 15,3 főt foglalkoztattak 2008-ban, ami azt jelenti, hogy az átlagos alkalmazotti létszám gyakorlatilag nem változott 2007-hez képest. Az önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva elmondhatjuk, hogy a munkatársak túlnyomó többségét természetesen a nem vezető beosztásúak teszik ki. A hivatalok átlagosan 13,1 fő egyéb beosztású alkalmazottról tettek említést, míg a vezetők átlaglétszáma 2,2 fő volt. Az előző évben készített felmérésünkhöz képest a vezetők és az egyéb alkalmazottak átlaglétszáma nem változott. 5. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT2

Önkormányzatok száma (db)

Önkormányzatok megoszlása (%)

Átlagos lakosságszám (fő)

Teljes lakosságszám (ezer fő)

Átlagos költségvetési főösszeg (millió Ft)

Teljes költségvetési főösszeg (milliárd Ft)

Átlagos alkalmazotti létszám (fő)

Teljes alkalmazotti létszám (fő)

(ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)


1 252 663 792 155 266 46

39 21 25 5 8 1

388 1 108 1 930 4 100 10 654 83 954

485 735 1 529 636 2 834 3 862

67 253 355 894 3 301 26 222

83 168 281 139 878 1 206

3,0 8,5 9,3 17,3 53,8 298,5

3 698 5 605 7 328 2 680 14 307 13 732

Összesen

3 174

100

3 281

10 081

868

2 755

14,9

47 350

2

A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek az egyes jellemzők összevethetősége érdekében.

16

– (M)Értéket Teremtünk! Az önkormányzatok több mint 40%-a legfeljebb 5 dolgozóval végzi munkáját, 30%-a 6-10 főt foglalkoztat, míg egynegyede ennél magasabb létszámmal működik. A hivatalok 8%-ánál nincsen főállású alkalmazott, 18%-ánál 1-2 fő, 19%-ánál 3-5 fő látja el a teendőket. A hasonlónak tartott önálló község és a nagyközség kategóriák közötti különbség már a hivatal létszámát vizsgálva is tetten érhető, amíg az önálló községekben működő önkormányzatok egyötödénél az alkalmazottak száma legfeljebb 5 fő, addig a nagyközségi önkormányzati hivatalok 86%-ában 10-nél többen dolgoznak. 6. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMÁNAK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉS TÍPUSÁVAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület, főváros Országosan

0 fő

1-2 fő

3-5 fő

20

44 1 2

26 23 15

0

6-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 10 57 52 13 1

13 25 62 6

2 2 24 50

51-100 fő

100 fő Nem tudja, felett válaszhiány

1 0 32

10

4 3 1 1

100 8

18

19

30

13

6

3

2

2

Az önkormányzati hivatalok 2008-ban összesen mintegy 48,6 ezer főt foglalkoztattak, köztük 6,9 ezer főt vezető beosztásban, 41,7 ezer főt pedig egyéb alkalmazottként. Az összes foglalkoztatott 35%-a dolgozott a községi, 6%-a a nagyközségi, 29%-a a városi, 31%-a pedig a megyei jogú városi, a kerületi hivataloknál és a fővárosi önkormányzatnál. 2007-hez képest a legjelentősebb változást az jelenti, hogy bővült a körjegyzőségi formában működő önkormányzatok száma, ezzel együtt pedig az ott dolgozó alkalmazottak részaránya is emelkedett. 7. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Vezető beosztásúak

Egyéb beosztásúak

Összes alkalmazott

2007

2008

2007

2008

2007

2008

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület, főváros

815 794 1 710 427 1 819 1 309

943 988 1 470 400 1 707 1 372

2 063 3 779 7 067 2 524 13 041 12 996

2 762 4 618 5 858 2 280 12 599 13 569

2 878 4 573 8 776 2 952 14 860 14 306

3 698 5 605 7 328 2 680 14 307 14 941

Összesen

6 874

6 880

41 471

41 686

48 3443

48 560

3

A 2. táblázatban szereplő értéktől való eltérést a fővárosi adat szerepeltetése okozza.

17

– (M)Értéket Teremtünk! Az önálló községek számában csökkenés figyelhető meg, mivel 2008-ban tovább bővült a körjegyzőségi rendszerben működő települések köre, az önálló községek felső rétegéből körjegyzőségi székhelyek, a kisebb településekből pedig körjegyzőségi tagtelepülések váltak. Ennek a folyamatnak a hátterében több tényező is állhat: egyrészt a finanszírozási nehézségek, mivel sok kis község nem képes önállóan ellátni feladatait a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból. Másrészt egyes támogatásokhoz (pl. ÖNHIKI) való hozzájutás feltétele a körjegyzőségbe való tartozás, harmadrészt valószínűleg sokan felismerték, hogy egyszerűen hatékonyabb ez a fajta működési forma. Az önkormányzatok 54%-ánál legfeljebb egy vezető beosztású munkavállaló van, sőt 16%-ánál egy sincs. Ezeken a helyeken nyilvánvalóan a polgármester sem főállásban látja el megbízatását. További 30%-nál két vezető beosztású dolgozóról tettek említést, 7% 3-5 főt, 5% 6-10 főt, míg 2% 10 főnél több vezetőt foglalkoztat. Az érdemi választ nem adók aránya számottevően javult az előző felméréshez képest. Az egyéb beosztású alkalmazottak létszámát tekintve az önkormányzatok 55%-a legfeljebb 5 főt alkalmaz főállásban, ebből 11% senkit sem. A 6-10 ügyintézővel dolgozók aránya 2008-ban 23% volt, és 20% tett említést 10-nél több munkatársról. Az átlaglétszám enyhe csökkenését részben magyarázza, hogy a körjegyzőségek számának növekedésével emelkedett a legfeljebb 2 fő egyéb beosztású alkalmazottal működő hivatalok aránya. 8. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK/EGYÉB BEOSZTÁSÚAK SZÁMA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2005

Vezető beosztásúak 2006 2007

2008

2005

Egyéb beosztásúak 2006 2007

2008

Nincs ilyen 1 fő 2 fő 3-5 fő 6-10 fő 10-nél több Nincs válasz

10 37 37 6 5 3 2

9 31 30 7 5 2 17

11 40 28 6 4 2 8

16 38 30 7 5 2 2

8 12 10 28 23 17 2

2 8 7 23 23 20 17

8 10 9 24 24 19 7

11 12 9 23 23 20 3

Átlagosan (fő)

2,3

2,0

2,2

2,2

11,9

12,8

13,1

13,1

Az önkormányzatok 2008-ban átlagosan mintegy 870 millió forintból gazdálkodtak, de a kötelező és az önkéntes vállalások függvényében – értelemszerűen – igen nagy a szóródás a települések közigazgatási státusza szerint. Míg egy községi önkormányzat 200 millió forintot költhetett 2008-ban, addig egy nagyközségi hivatal büdzséje 890 millió forintot tett ki. A több kötelező feladat, a nagyobb helyi adóbevételek és normatív 18

– (M)Értéket Teremtünk! támogatások érződnek a városi települések költségvetési főösszegében, ami átlagosan közel 3,3 milliárd forintot ért el 2008 folyamán. A megyei jogú városi, valamint a kerületi önkormányzatok átlagosan több mint 26 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly. Az önkormányzatok 2007-ben mintegy 2750 milliárd forintból gazdálkodtak, amiből 532 milliárd forintot költöttek el a községek, 139 milliárd forintot a nagyközségek, 878 milliárd forintot a városok és 1206 milliárd forintot a megyei jogú városok, kerületek. 2007-hez képest a városok esetében érezhető leginkább a kiadások visszafogása, a többi településtípusnál nem történt érdemi változás. A legkisebb községek több mint 80%-a 100 millió forintnál kisebb összegből gazdálkodott 2008-ban, míg a körjegyzőségi székhelyeknél 23%, az önálló községek esetében pedig 9% ez az arány. A nagyközségek körében csak az önkormányzatok 20%-a rendelkezett 500 millió forintnál kisebb összeg felett, míg a városok gyakorlatilag teljes köre legalább 500 millió forintos költségvetésből gazdálkodott. Az önkormányzatok 23%-ának 50 millió forintnál kevesebb forrás jutott, 18%-a 51-100 millió forintból gazdálkodott, 15%-ának mérlegfőösszege 101-200 millió forint között, 24%-ának pedig 201-500 millió forint között mozgott. 501 millió forintnál nagyobb költségvetéssel az önkormányzatok 20%a rendelkezett. 9. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGÉNEK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSTÍPUSSAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi Körjegyzőségi tagtelepülés székhely

Önálló község

Nagyközség

Város

50 millió Ft alatt 51-100 millió Ft 101-200 millió Ft 201-500 millió Ft 501-1000 millió Ft 1001-2000 millió Ft 2000 millió Ft felett

53 32 11 4

8 15 27 42 6 2

2 7 21 51 16 2 1

1 19 55 17 7

1 16 29 55

Összesen

100

100

100

100

100

Megyei jogú város, Országosan kerület, főváros 23 18 15 24 9 4 100 7 100

100

A fejezeten belül fentebb megtalálható településtípus foglalkoztatott létszámmal, illetve költségvetési főösszeggel való összefüggéseit azért ajánljuk az olvasó figyelmébe, mert az elemzés során ezen kategóriák szerint fogjuk jellemezni, hogy egy adott technológia az önkormányzatok mely csoportjára jellemző az átlagosnál nagyobb mértékben. Az elemzés gördülékenysége (olvashatósága) miatt nem lehetséges minden esetben részletesen leírni, hogy egy adott létszám-, vagy költségvetési főösszeg kategória milyen 19

– (M)Értéket Teremtünk! településeket tömörít, ezért érdemes megjegyezni néhány szinte egy-egy értelmű hozzárendelést. Biztosan állítható például, hogy a főállásban 0 főt foglalkoztató, illetve az 50 millió forintnál kisebb költségvetési főösszeggel rendelkező önkormányzatok gyakorlatilag azonosak a körjegyzőségi tagtelepülésekkel. A 20 főnél többet foglalkoztató önkormányzatok nagy valószínűséggel nagyközségek vagy városok. A 2 milliárd forint feletti költségvetésű önkormányzatok szinte kizárólag legalább városi rangú településekkel, vagy kerületekkel azonosíthatóak.

20


IV.

I NFOKOMMUNIKÁCIÓS

ESZKÖZÖK , HÁLÓZATOK HASZNÁLATA

IV.1. Számítógép-használat, PC állomány Számítógép használata

A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel. A városok, valamint a megyei jogú városok és a kerületek mindegyike használ PC-t, csak az 5 főnél kisebb létszámmal és a kis költségvetéssel működő önkormányzatok körében kaptunk nemleges választ a számítógép meglétére vonatkozó kérdésre. Összességében a 3174 magyarországi önkormányzat közül több mint 3000-nél használnak személyi számítógépeket. Magyarországon mintegy 100 olyan községi önkormányzat található, amely jelenleg nem rendelkezik számítógéppel, ebből 80 hivatal a későbbiekben sem szándékozik PC-t használni.

10. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉP-ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2005 Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Összesen

89% 98% 100% 99% 100% 100% 96%

2006 827 686 1 004 145 261 46 2 969

83% 99% 99% 99% 100% 100% 94%

2007 952 546 1 012 149 265 46 2 970

91% 98% 99% 99% 100% 100% 96%

2008 992 567 1 023 154 265 47 3 047

92% 100% 99% 100% 100% 100% 97%

1152 663 787 155 266 47 3 070

A számítógépek használatánál azt is tudnunk kell, hogy a legkisebb települések közül mintegy 100 olyan község van, ahol nem dolgozik főállású alkalmazott, mégis rendelkeznek számítógéppel, összesen közel 500 darab PC-vel. Ezeknek a gépeknek a kétharmada 3 évesnél idősebb, közel egynegyede pedig 5 évesnél is öregebb. Ennek a hátterében az állhat, hogy ezek a kis települések valamilyen program vagy pályázat keretében kaptak néhány számítógépet, amelyek azóta is a helyükön állnak, viszont napi munkavégzésre nem használják őket.4 Hordozható számítógépek

A hordozható számítógépek (notebook, laptop) esetében már alacsonyabb a penetráció, az önkormányzatok 48%-a rendelkezik hordozható számítógéppel, ami országos szinten mintegy 3 százalékpontos javulás jelent 2007-hez képest. A laptop penetrációja folyamatosan növekedett az elmúlt néhány évben, aminek egyik mozgatórugója a hordozható gépek árának fokozatos csökkenése, és ezáltal az asztali PC-kéhez való

4

A penetrációs érték 2006-os csökkenését az magyarázza, hogy az akkori mintában nagyobb volt a legkisebb települések súlya, mint a másik két felmérés esetében.

21

– (M)Értéket Teremtünk! közeledése volt. Megfigyelhető, hogy a körjegyzőségi székhelyeken elterjedtebb a notebook használata, mint az önálló községeknél, amit magyarázhat, hogy itt a tagtelepülésekkel való kapcsolattartáshoz nagyobb mobilitásra van szükség. A tendencia alapján ezeknél a településeknél további bővülésre lehet számítani, középtávon az ellátottság meghaladhatja a 70%-ot. A hordozható gépek használata többnyire még mindig a vezetőkre, illetve a képviselőtestület tagjaira jellemző, akik ezáltal egyes feladatokat akár otthonról vagy útközben is el tudnak végezni, ez újabb motivációt jelent a laptopok használatát illetően. Az átlagnál lényegesen alacsonyabb penetrációs érték jellemző a körjegyzőségi tagtelepülésekre (26%), míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél 100% a hordozható PC-t is használók aránya 11. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI ÉS A HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Összesen

Van asztali gép % darab 89 1119 100 663 99 784 100 155 100 266 100 47 96 3035

Van hordozható gép % darab 26 323 59 389 51 401 78 121 86 228 100 47 48 1509

Van kézi számítógép % darab 0 4 1 6 2 14 5 8 9 25 18 9 2 66

8. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008 (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése

2005


Önálló község

Nagyközség

2006

Város

2007

22


Országosan

2008

– (M)Értéket Teremtünk! Kézi számítógépek

A kézi számítógépet használók aránya országos viszonylatban rendkívül alacsony (2%), egyáltalán nem jellemző a kisebb önkormányzatok esetében, a városok 9%-a, a megyei jogú városok és a kerületek 18% rendelkezik ilyen eszközzel.

Számítógépek száma

Az önkormányzatok átlagosan 15,4 darab asztali, 2,2 darab hordozható és 0,1 kézi számítógéppel rendelkeznek. Amíg körjegyzőségi tagtelepülések csak 3,3, addig a megyei jogú városok és kerületek átlagosan 375 számítógéppel rendelkeznek. A hordozható számítógépek számát csak az ilyen típusú géppel bíró önkormányzatok körében vizsgálva 4,5 darabos átlagértékről beszélhetünk. A laptopot használók körében magasabb az átlagos PC-szám, országosan 25 asztali géppel és összesen mintegy 30 számítógéppel rendelkeznek az ilyen hivatalok. A 2007-es eredményekkel összevetve azt láthatjuk, hogy összességében nem történt számottevő változás, az önálló községek és a legnagyobb települések esetében növekedett némelyest az átlagos PC-állomány, ez egyrészt a hordozható gépek száma emelkedésének, illetve előbbi csoport esetében az önkormányzati struktúra átrendeződésének köszönhető.

12. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Számítógépállomány

Asztali gép 2007 2008 3,2 3,0 7,8 8,3 8,3 9,1 17,7 16,8 49,0 48,3 311,4 324,3 14,8 15,2

Hordozható gép 2007 2008 0,3 0,3 0,9 1,0 0,9 1,1 2,2 2,5 7,5 8,0 44,8 49,7 2,0 2,2

Kézi számítógép 2007 2008 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0,5 0,1 1,2 0,6 0,1 0,1

Összesen 2007 2008 3,6 3,3 8,7 9,2 9,1 10,2 20,0 19,4 57,0 56,4 357,4 374,6 17,0 17,5

Az önkormányzatok összesen mintegy 47,1 ezer darab asztali számítógéppel és 6,8 ezer darab hordozható számítógéppel rendelkeznek. Az asztali PC-k esetében a községi önkormányzatok, a nagyközségi és a városi önkormányzatok, illetve a megyei jogú városok, kerületek részesedése egyaránt körülbelül egyharmad. Ezek az arányok nagyon jól összecsengenek az alkalmazottak számának megoszlásával, ami annak köszönhető, hogy jó közelítéssel minden dolgozóra jut egy desktop gép. Ezzel szemben a hordozható számítógépek 29%-a a községi önkormányzatoknál, 37%-a a nagyközségeknél és a városoknál, 34%-a pedig a megyei jogú városoknál, kerületeknél üzemel, ami szintén jól mutatja, hogy a laptopok használata még érezhetően gyakoribb a nagyobb erőforrással rendelkező hivatalok körében.

23


9. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK KÖZÖTT ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK


100% 90% 80%

31

29

31

32

29

28

28

27

40

36

34

34

28

31

33

31

8

4

6

6

10

15

14

10

8 5

2007

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

7

5

6

6

18

18

18

15

10

9

10

12

5

8 6

2005

2006

6

7

7

8

2005

2006

2007

2008

Körjegyzőség tagtelepülése Nagyközség

Körjegyzőség székhelye Város

13 9 7

2008

Önálló község Megyei jogú város, kerület

Az előző évhez képest sem az asztali, sem a hordozható számítógépek esetében nem változott számottevően az egyes településkategóriák részesedése. Mindez azt is jelezheti, hogy a kisebb települések az informatizálási folyamatok tekintetében (de legalábbis a számítógépes infrastruktúra kapcsán) igyekeznek tartani a lépést a nagyobb önkormányzatokkal. A számítógépállomány esetében azt láthatjuk, hogy tartósan évente mintegy 2-4%-kal nő az önkormányzatoknál üzemeltetett PCk száma. A trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog, bár egyre lassuló ütemben, így 2-3 éven belül az önkormányzatoknál működő gépek száma elérheti a 60 ezer darabot. 13. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL LÉVŐ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMA (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

Asztali gép 2007 2008 2 966 3 754 4 331 5 477 8 361 7 205 2 728 2 607 12 823 12 857 14 324 15 243 45 533 47 142

Hordozható gép 2007 2008 295 432 494 643 867 868 339 384 1 959 2 117 2 060 2 336 6 014 6 781

24

Kézi számítógép 2007 2008 6 11 30 9 15 24 12 11 121 39 58 28 242 121

Összesen 2007 2008 3 267 4 190 4 856 6 129 9 243 8 100 3 078 3 002 14 903 15 014 16 443 17 606 51 789 54 041


10. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (2005-2008) ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK


7000

50000

6500

45000

6000

40000

5500 5000

35000

4500

30000

4000

25000

3500 3000

20000

2500

15000

2000

10000

1500 1000

5000 0

500 2005

2006

2007

0

2008

2005

2006

2007

2008





Önálló község

Nagyközség

Önálló község

Nagyközség

Város


Város


Számítógépek kora

Az önkormányzatoknál átlagosan használt 17,5 darab számítógépből átlagosan 2,4 darab egy évesnél fiatalabb, 4,7 darab 1-3 éves és 5,8 darab 3-5 éves, míg 5 évesnél idősebb gép átlagosan 4,6 darab van. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál összesen mintegy 7,6 ezer (az összes gép 14%-a) 1 évesnél fiatalabb, 14,4 ezer (az összes gép 26%-a) 1-3 éves és 17,8 ezer 3-5 éves, illetve 14,2 ezer 5 évesnél idősebb számítógépet használnak. A 3 évesnél idősebb gépek aránya 59%, tehát a számítógép állomány relatíve fiatalnak tekinthető, de évek óta egyre inkább az avulás jeleit mutatja.

14. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK ÁTLAGOS SZÁMA A GÉPEK ÉLETKORA SZERINT (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

1 évesnél fiatalabb

1-3 éves

3 évesnél idősebb

Összes

5,2 5,4 5,8 7,3 9,4 10,4

13,4 13,7 14,3 16,4 17,0 17,5

darab 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2,9 2,4 2,5 2,6 2,1 2,4

5,3 5,9 6,0 6,5 5,6 4,7

25


11. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT

2008 2007

14

27

33

33

12

26 22

33

2006

16

2005

17

42

41

2004

17

43

40

0%

10%

40

20%

1 évesnél fiatalabb gépek

30%

44

40%

1-3 éves gépek

50%

60%

70%

3 évesnél idősebb gépek

80%

90%

100%

5 évesnél idősebb gépek

Az átlagos gépszámoknál jobban mutatja a gépállomány öregedését, hogy a különböző életkorú gépekből hány darab található az önkormányzatoknál. 2004 óta az adott évben PC-t vásárló önkormányzatok aránya 50-60% között mozog és ez az arány 2008-ban sem változott számottevően. Ezzel párhuzamosan 2005 óta folyamatosan csökkent azon hivatalok aránya, ahol minden számítógép 3 évesnél fiatalabb, ugyanakkor 2008-ban egy kissé javult e tekintetben a helyzet. Tekintetbe véve, hogy jelenleg egy 3 éves számítógép alkalmasnak tekinthető a legtöbb irodai feladat ellátására, a kérdés inkább az, hogy az 5 évesnél idősebb PC-k aránya miként alakult, ugyanis az ilyen korú gépek már sok esetben nem képesek eleget tenni a hardverkövetelményeknek. A tavalyi évhez képest kissé nőtt az 5 évesnél idősebb számítógépek hányada a teljes állományon belül, ugyanakkor az 1 évesnél fiatalabb PC-k részesedése is emelkedett. Mindez arra utal, hogy az önkormányzatok felismerték, miszerint a 3-4 éves gépek még alkalmasak a munkavégzésre és ez némi haladékot ad számukra a cserében. Ennek megfelelően a PC-k cseréjét inkább 5 év környékére teszik, ugyanakkor az is látszik, hogy nem képesek a megújítással követni az állomány avulását. A trend alapján azt láthatjuk, hogy 2003-2005 között csökkent a PC-beszerzések aránya a teljes állományhoz viszonyítva, majd 2006-2007-ben egy lassú megújítási folyamat kezdődött. A jelenségnek két összetevője lehet, az első időszakban egy általános bővülés történt, ezzel együtt emelkedett a számítógéppenetráció. A második szakaszban az önkormányzatok már inkább a gépek kihasználását tekintették elsődlegesnek, az állomány frissítése viszont nem tudta követni az avulás mértékét.

26


12. ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNYÁNAK ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 1 ÉVESNÉL FIATALABB SZÁMÍTÓGÉPEK

1-3 ÉVES SZÁMÍTÓGÉPEK

3 ÉVESNÉL IDŐSEBB SZÁMÍTÓGÉPEK

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2003 2004 2005 2006 2007 2008

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Nincs ilyen gépe

1 db ilyen gépe van

2 db ilyen gépe van

3-4 db ilyen gépe van

5 db, vagy annál több ilyen gépe van

Nem tudja

A számítógép-állomány életkora összefüggést mutat az alkalmazottak számával. A nagyobb létszám-kategóriák felé haladva az 1 évesnél fiatalabb gépek aránya nem változik, viszont nő az 1-3 éves és ezzel párhuzamosan csökken a 3-5 éves, illetve az 5 évnél idősebb PC-k hányada. Míg az 1-2 fős hivataloknál a 3 évesnél öregebb gépek aránya több mint 70%, addig az 50 főnél többet foglalkoztató önkormányzatok esetében kevesebb mint 50%. A legrosszabb állapotban a 3-5 fős és a 6-10 fős önkormányzatok gépparkja van, ezeknél a gépek egyharmada 3-5 éves, egyharmada pedig 5 évesnél idősebb. Az 50 fő feletti létszámcsoportoknál érezhetően kisebb az elavultabb PC-k aránya, ezek az önkormányzatok az elmúlt 3 év valamelyikében lecserélték gépeik több mint 40%-át, náluk a 3 évesnél fiatalabb gépek aránya 43-44%. Az országos átlag leginkább a 11-20 fős önkormányzatok megoszlásához hasonlít, amit az magyaráz, hogy ez a kategória képezi a választóvonalat a legnagyobb létszámú községi, illetve a városi hivatalok között.

27


13. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM SZERINT (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Nincs 1-2 fő 3-5 fő 6-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 51-100 fő 100 fő felett Országosan 0%

10%

20%

1 évesnél fiatalabb gépek

30%

40%

50%

1-3 éves gépek

60%

70%

3-5 éves

80%

90%

100%


A településtípus szerinti bontás hasonló tendenciát mutat, a legelavultabb számítógép-állománya a körjegyzőségben működő településeknek és az önálló községeknek van. A nagyközségek és a városok egy újabb lépcsőfokot jelentenek, míg a legnagyobb önkormányzatok egyértelműen kiemelkednek a mezőnyből a PCk átlagos életkorát tekintve. 14. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0% 1 évesnél fiatalabb gépek

10% 20% 30% 40% 50% 1-3 éves gépek

28

60% 70% 80% 90% 100%

3-5 éves


– (M)Értéket Teremtünk! Egy alkalmazottra jutó számítógépek száma

Az egy alkalmazottra jutó gépek átlagos száma 2003 és 2005 között folyamatosan növekedett, majd ez a tendencia 2006-ban és 2007-ben lelassult, míg 2008-ban részben a hordozható számítógépek folyamatos terjedésének, részben az asztali PC-k száma növekedésének köszönhetően ismét némi emelkedés történt az egy főre eső PC-szám tekintetében. A növekedés mindegyik költségvetési kategória esetében megfigyelhető, a legjelentősebb változás az 51-100 millió forint közötti önkormányzatoknál zajlott, ahol 1,2 közelébe emelkedett az egy alkalmazottra jutó számítógépszám.5 A számokat tekintve szépen kirajzolódik az a trend, miszerint a költségvetési főösszeg növekedésével párhuzamosan csökken az egy alkalmazottra jutó számítógépek száma, majd nagyjából 200 millió forint felett már elég stabillá válik. Az 50 millió forint alatti összegből gazdálkodóknál ismét látszik az, amit a fejezet elején vázoltunk, miszerint a legkisebb települések egy számottevő részénél olyan számítógépek is vannak, amelyet effektíve senki sem használ.

15. ÁBRA AZ EGY ALKALMAZOTTRA JUTÓ GÉPEK SZÁMA (AZ ÖSSZES ALKALMAZOTTRA VETÍTVE) (AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGE SZERINTI MEGBONTÁSBAN, A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

500 millió Ft felett

201-500 millió Ft

101-200 millió Ft

50-100 millió Ft

50 millió Ft alatt

Országos átlag

0 2003

0,2 2004

0,4

0,6

2005

0,8 2006

1 2007

1,2

1,4 darab 2008

A településtípusok és a számítógépek száma közötti kapcsolatot szemlélteti az alábbi ábra is. Jól látható, hogy a néhány fővel dolgozó körjegyzőségi tagtelepülések döntő hányadánál legfeljebb 5 PC-t használnak, míg a többi község esetében már inkább a 6-10 gép üzemeltetése a jellemző, sőt az önálló 5

Az 500 millió forint feletti kategóriánál szerepet játszhat az, hogy tavaly óta szerepel a felmérésben a fővárosi önkormányzat, ami egymaga 0,1-del növeli a kategóriaátlagot.

29

– (M)Értéket Teremtünk! községek közel 40%-ánál 10-nél több PC-t alkalmaznak. A nagyközségek egyharmada legalább 21 számítógépet működtet, a városok 40%-a 50-nél több, a megyei jogú városok, kerületek mindegyike pedig már 100-nál is több PC-vel rendelkezik. 16. ÁBRA A TELEPÜLÉSTÍPUS ÉS A PC-K SZÁMÁNAK KAPCSOLATA (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi szék hely Önálló közs ég Nagyközs ég Város Megyei jogú város, k erület O rs zágos an

0% 1-2 PC 11-20 PC 100 PC felett

Hálózat-típusok

10%

20%

30%

40%

50%

60%

3-5 PC 21-50 PC Nincs, nem tudja, válaszhiány

70%

80%

90%

100%

6-10 PC 51-100 PC

Az önkormányzatok által átlagosan használt 17,6 számítógépből 13,2 csatlakozik LAN-hoz, 6,7 darab intranethez, 8,1 belső levelező rendszerhez és 14,1 az Internethez. Mindez azt jelenti, hogy az országosan összesen meglévő 54,0 ezer számítógép 75%-a kapcsolódik helyi hálózathoz, 38%-a intranethez, 46%a belső levelező rendszerhez és 80%-a az internethez. A településtípusok között jelentős eltérés van a hálózatokhoz való csatlakozás szempontjából. Amíg a falvakban csak a gépek 610%-a csatlakozik intranethez (bár ezeken a helyeken kevésbé is van szükség belső portálra), addig a legnagyobb településeken és a kerületekben 80%-os ez az arány. Hasonló a helyzet a belső levelező rendszer, illetve a LAN esetében is, utóbbinál a legkisebb településeken a gépek egyharmada kapcsolódik helyi hálózathoz, míg a városokban már legalább a PC-k négyötöde LAN-ban működik. Az internet kapcsán viszont már nem találunk ekkora különbségeket: a világhálóhoz a gépek legalább háromnegyede kapcsolódik az összes településtípusnál. A LAN kapcsán azt láthatjuk, hogy nagyjából 5 számítógép alatt igazából nincs relevanciája a számítógépek hálózatba kötésének, ezt alátámasztja, hogy a körjegyzőségi tagtelepülések 70%-a legfeljebb 5 PC-vel rendelkezik és több mint 60%-a (tehát az 5 nél kevesebb PC-vel rendelkezők 85%-a) nem használ LAN-t. A belső levelező rendszer esetében mintegy 15, az intranetnél pedig körülbelül 20 számítógépre tehető az a határ, ami alatt nem érdemes az adott hálózatot kialakítani.

30


17. ÁBRA AZ EGYES HÁLÓZATTÍPUSOKHOZ CSATLAKOZÓ SZÁMÍTÓGÉPEK ARÁNYA AZ ÖSSZES SZÁMÍTÓGÉP SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA (TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT, A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

0%

Intranet

Belső levelező rendszer

Internet

IV.2. Az önkormányzati használata Az alkalmazottak számítógéphasználata

Körj. tagtelep.

MJV, kerület LAN

Intranet

Belső levelező rendszer

alkalmazottak

LAN

Országosan

50%

MJV, kerület

50%

Város

60%

Nagyközség

60%

Országosan

70%

Város

70%

Nagyközség

80%

Önálló község

80%

Körj. székhely

90%

Körj. tagtelep.

90%

2008

Önálló község

2007

Körj. székhely

100%

Internet

számítógép-

A számítógépet használó önkormányzatoknál átlagosan 15,5 főt foglalkoztatnak, közülük 2,2 főt vezető beosztásban, 13,3 főt pedig egyéb beosztásban. Az önkormányzatoknál átlagosan 14,1 fő használja munkájához legalább heti egy alkalommal a számítógépet, a vezetők közül ez átlagosan 2,1 főre, az egyéb alkalmazottak közül pedig 12,0 főre jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a vezetők átlagosan 93%-a, az alkalmazottak pedig 90%a használja legalább heti egy alkalommal a komputert. A megfigyelt arányok nem változtak számottevően az előző felmérések óta.

31


15. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK ÁTLAGOS SZÁMA ÉS ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT Körjegyzőségi székhely

Önálló község

Nagyközség

Város


Országosan

Vezető átlagos száma (fő) PC-t használó vezetők (fő) Arány (%) Egyéb beosztottak (fő) PC-t használó beosztottak (fő) Arány (%) Alkalmazottak (fő) PC-t használó alkalmazottak (fő) Arány (%)


(ÁTLAGÉRTÉKEK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1796)

0,8 0,7 91% 2,3 1,7 73% 3,1 2,4 77%

1,5 1,4 92% 7,0 6,0 86% 8,5 7,4 87%

1,9 1,7 90% 7,4 6,7 90% 9,3 8,3 90%

2,6 2,2 87% 14,7 14,0 95% 17,3 16,2 94%

6,4 6,0 94% 47,4 41,7 88% 53,8 47,7 89%

29,2 28,9 99% 288,7 273,5 95% 317,9 302,4 95%

2,2 2,1 93% 13,3 12,0 90% 15,5 14,0 91%

A legalább heti egyszer PC-t használó alkalmazottak aránya az egyes településtípusoknál eltér az országos átlagtól. A legkisebb községi önkormányzatok foglalkoztatottainak csak 77%-a használ legalább heti egy alkalommal számítógépet, míg a legnagyobb önkormányzatoknál már 95% ez az arány. A vezetők PChasználatát illetően nincsenek számottevő különbségek az egyes kategóriák között. A körjegyzőségi tagtelepüléseknél az egyéb beosztású alkalmazottak 73%-a használja minimum heti egy alkalommal a PC-t, míg a többi kategória esetében már 90% körüli ez az érték.

IV.3. Szerver-használat, szerverállomány Szerver-használat

A számítógépet használó önkormányzati hivatalok 35%-a rendelkezik szervergéppel. 2007-2008-ban egy kissé lelassult a szerverek használatának terjedése, ugyanis amíg 2005-ről 2006ra 6 százalékponttal nőtt a penetráció (26%-ról 32%-ra), addig ez az arány az elmúlt két évben nem változott jelentősen. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon összesen mintegy 1060 önkormányzati hivatalban üzemeltetnek szervert. A szerverek használata szoros kapcsolatban áll az önkormányzati folyamatok informatikai támogatottságának erősödésével, hiszen a használt szoftverek igényelik a szerver alkalmazását. A szerver használata lényegesen átlag alatti gyakorisággal fordul elő a legkisebb községeknél (9%), míg az átlagosnál jóval gyakoribb a nagyközségekben (66%) és a városokban (91%). A megyei jogú városok és a kerületek önkormányzatainak mindegyike használ szervert. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy bizonyos alkalmazotti létszám és alkalmazástömeg alatt felesleges a szervergépek használata. 32

– (M)Értéket Teremtünk! 16. TÁBLÁZAT A SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGE SZERINT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2007 100 millió Ft alatt 101-200 millió Ft 201-500 millió Ft 501-1000 millió Ft 1 milliárd Ft felett Országosan

% 13 25 33 63 91 34

2008 darab 144 132 274 180 299 1029

% 13 27 37 61 92 35

darab 157 130 282 180 314 1062

A szerverek használata 8-10 számítógép megléte esetén válik szükségessé, és a szerverek száma a számítógépszám növekedésével párhuzamosan emelkedik. A legfeljebb 5 gépet működtető önkormányzatok több mint négyötöde nem rendelkezik szerverrel, a 6-15 gépet használó önkormányzatoknál ez az arány 67%, a 16-30 számítógépet üzemeltető hivataloknál 31%, a 30-50 PC-t alkalmazóknál pedig már csak 7%. A legalább 51 személyi számítógépet működtető önkormányzatok gyakorlatilag mindegyike rendelkezik szerverrel is. 18. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVERGÉPPEL? (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN TELEPÜLÉSTÍPUS, AZON BELÜL SZÁMÍTÓGÉPPARK NAGYSÁG SZERINT, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőségi tagtelepülés 1-5 PC

Körjegyzőségi székhely 6-15 PC

Önálló község

16-30 PC

33

Nagyközség

31-50 PC

Város

Megyei jogú város, kerület 50-nél több PC

– (M)Értéket Teremtünk! A szerverek száma 30 személyi számítógép felett kezd el „szaporodni”. A 16-30 PC-vel rendelkező, szervert használó önkormányzatok legnagyobb része (74%), egyetlen szervert használ, 18%-ának van 2 darab szervere és mindössze 8%-ának van 3 vagy annál több szervere. A 31-50 gépet üzemeltető, szervert használó hivataloknak már 26%-a rendelkezik 2 darab és 38%-a 3 vagy annál több szerverrel. Az 51 vagy ennél több gépet működtető önkormányzatoknál már 87% a legalább 3 szervert használók aránya, illetve közel 50% a legalább 7 db szervert alkalmazók hányada. 19. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPPARK NAGYSÁGÁNAK ÉS A SZERVEREK SZÁMÁNAK KAPCSOLATA (A SZERVERREL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=621)

Országosan 50-nél több PC 31-50 PC 16-30 PC 6-15 PC 1-5 PC

0% 1 db szerver

A szerverek száma

10%

20%

2 db szerver

30%

40%

50%

3 db szerver

60%

70%

4-6 db szerver

80%

90%

100%

6-nál több szerver

Az önkormányzatok átlagosan 0,83 darab szervert üzemeltetnek, amennyiben az összes PC-használó önkormányzatot figyelembe vesszük, a szervert használó önkormányzatok körében pedig 2,6 darab a működtetett szerverek átlagos száma. A szerverek átlagos számának növekedése párhuzamban van a penetráció növekedésének lassulásával, és vele együtt azt jelenti, hogy a kevés új belépő mellett az önkormányzatok átlagosan több szervert üzemeltetnek, ennek hátterében az áll, hogy az önkormányzatoknál is folyamatosan növekszik a használt alkalmazások száma. Az önkormányzatok összesen mintegy 2500 darab szerverrel rendelkeznek. Az önkormányzatok szerverparkjában növekedett a 3 évesnél idősebb szerverek átlagos száma, miközben az 1-3 éveseké kissé csökkent. Ez szintén lehet annak a következménye, hogy a szervert használók száma időközben nem változott számottevően, valamint az új szerverek vásárlása mellet a régi szervereket is tovább üzemeltetik, erre utalhat az átlagos szerverszám növekedése is. Az 1 évnél fiatalabb szerverek átlagos száma az 5 főnél

34

– (M)Értéket Teremtünk! kevesebbet alkalmazó önkormányzatoknál és a 6-10 fővel dolgozó hivataloknál nem változott, míg a 10 főnél nagyobbaknál csekély mértékben csökkent. A szerverek életkora

A szerverek között a 3 évesnél idősebb gépek vannak többségben, arányuk 53%, az egy évnél fiatalabb eszközök részesedése 13%, míg az 1-3 éves gépek hányada 34%. A körjegyzőségi tagtelepüléseken és a székhelyeken a legerősebb a 3 évesnél idősebb szerverek dominanciája (69% és 57%), és csak a megyei jogú városokban és a kerületekben vannak többségben az 1-3 éves szerverek (47%). A kisebb településeken némileg magasabb az 5 évesnél is öregebb gépek aránya, mint a városoknál és a megyei jogú városoknál, kerületeknél. Az egyes településtípusok között nincs számottevő különbség az 1 évesnél fiatalabb szerverek arányában.

17. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT SZERVEREK SZÁMA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TELEPÜLÉSEK ÖNKORMÁNYZATAINÁL (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A SZERVERREL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=621)

1 évesnél fiatalabb Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

1-3 éves

3-5 éves


Országosan

átlag

összes

átlag

összes

átlag

összes

átlag

összes

átlag

összes

0,1 0,2 0,2 0,3 0,5 1,7 0,4

11 43 59 29 121 82 345

0,2 0,3 0,3 0,5 1,0 7,7 0,9

22 66 103 52 246 360 848

0,4 0,3 0,3 0,5 1,2 6,2 0,9

43 74 108 55 299 289 868

0,3 0,3 0,3 0,3 0,6 2,3 0,5

32 69 85 28 157 106 478

1,0 1,1 1,1 1,6 3,4 17,8 2,6

108 252 354 164 823 838 2539

20. ÁBRA A SZERVEREK ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÖNKORMÁNYZATAINÁL (A SZERVERREL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=621) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

0%

1 évesnél fiatalabb

10%

20%

30%

40%

1-3 éves

50%

60%

3-5 éves

35

70%

80%

90%

100%



A szerverek típusa

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 27%-a használ szerverként üzemelő PC-t, 10%-a különálló szerverházban (toronyban) működő szervert és 3%-a rack-szekrényben működő szervert. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 840 önkormányzat használ szerverként üzemelő PC-t, 300 toronyszervert és körülbelül 100 hivatalban működik rack típusú szerver. A szerverként üzemelő PC már a községek számottevő hányadánál megjelenik, míg a torony-szerver inkább a nagyközségektől, városoktól, a rack típus pedig a megyei jogú városoknál, kerületeknél fordul elő jelentős arányban. Jól látható, hogy egyre gyakoribb a konszolidáció, a nagyobb önkormányzatok fokozatosan térnek át a torony és rack típusú szerverek használatára.

18. TÁBLÁZAT A SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Önkormányzatok %-os megoszlása Szerver-PC Torony Rack 2007 2008 2007 2008 2007 2008 9 9 1 1 0 0 24 29 5 5 1 2 29 34 6 7 1 2 44 50 21 21 6 6 67 63 52 49 9 12 77 67 66 75 52 62 27 27 10 10 2 3

Önkormányzatok száma Szerver-PC Torony Rack 2007 2008 2007 2008 2007 2008 92 100 6 8 0 0 139 191 26 35 6 13 277 267 51 53 6 14 68 78 32 32 9 9 177 167 137 129 24 32 36 31 31 35 25 29 790 835 283 292 70 97

A szervert üzemeltető önkormányzatok összesen mintegy 1300 darab PC-t működtetnek szerverként, 720 darab különálló szerverházban működő szerverrel és körülbelül 500 darab rack-szekrényben üzemelő szerverrel rendelkeznek. A szerverként üzemelő PC-k több mint fele a községekhez és nagyközségekhez tartozik, a torony-szervereknek már csak az egyötöde, míg a rack-szervereknek már csak töredéke található ezeknél a településtípusoknál. A községeknél egyértelműen a PC-szervereket preferálják, a nagyközségeknél viszont már jelentős a torony-szerverek részaránya is. A városokban a szerverként üzemelő PC és a torony a domináns típus, a megyei jogú városoknál és a kerületeknél viszont már inkább a rackszervereket favorizálják.

36

– (M)Értéket Teremtünk! 19. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT SZERVEREK SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS ORSZÁGOSAN BECSÜLT DARABSZÁMOK A SZERVERREL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=569)


Szerver-PC Átlag Összes 1,0 108 0,8 201 0,9 285 1,0 102 1,6 383 4,8 225 1,3 1304

Torony-szerver Átlag Összes 0,0 0 0,2 37 0,2 54 0,5 51 1,5 352 4,9 230 0,8 724

Rack-szerver Átlag Összes 0,0 0 0,1 14 0,0 15 0,1 11 0,4 88 8,1 382 0,6 510

Összesen Átlag Összes 1,0 108 1,1 252 1,1 354 1,6 164 3,4 823 17,8 838 2,6 2539

Amennyiben a szerverek száma szerint vizsgáljuk a szerverek típusait, azt láthatjuk, hogy a szerverként üzemelő PC alkalmazása kategóriától függetlenül mindegyik szervert működtető önkormányzatra jellemző. A torony-szerver használata a legalább 2 darab szerverrel rendelkezőknél válik jellemzővé, míg a rack típusú szerverek üzemeltetése a legalább 7 szervert működtetők csoportjához köthető. 21. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A SZERVEREK SZÁMA SZERINT (A SZERVERREL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=621)

1 db szerver 2 db szerver 3 db szerver 4-6 db szerver 6-nál több szerver Országosan 0% Rack-szerver

10%

20%

30%

40%

Torony-szerver

37

50%

60%

70%

80%

Szerverként üzemelő PC

90%


IV.4. Nyomtatóhasználat, nyomtatóállomány Nyomtató-használat

A PC-vel rendelkező önkormányzatok gyakorlatilag mindegyike használ nyomtatót, tehát összesen mintegy 3000 önkormányzati hivatalban üzemeltetnek printert. A nyomtatók közül a lézerprintereket preferálják (87%), ugyanakkor magas a tintasugaras nyomtatót használók aránya (68%), illetve még mindig sok helyen működtetnek mátrix nyomtatókat (65%). Ez utóbbiak alkalmazásának hátterében az húzódik meg, hogy sok olyan formátumú nyomtatványt (leporellót) használnak az önkormányzatok, amelyeket csak ilyen típusú printeren lehet kinyomtatni. A különböző típusok használata szoros összefüggést mutat a település-kategóriákkal, a nagyobb településtípusok felé haladva fokozatosan emelkedik a printert üzemeltetők hányada.

22. ÁBRA A NYOMTATÓK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


Mátrix


Önálló község

Nagyközség

Tintasugaras

Város


Országosan

Lézer

A mátrix nyomtatók használata a legkisebb településeken a legkevésbé jellemző (28%), ez az arány a körjegyzőségi székhelyeknél már négyötöd, míg a többi településtípusnál már 90% körül alakul. Tintasugaras printereket a körjegyzőségi tagtelepülések felénél találhatunk, a másik két községtípusnál háromnegyed körüli ez a hányad, míg a nagyobb településeknél már 90% feletti. A lézernyomatók esetében a legkisebb települések kivételével mindenhol 90% feletti ellátottságról beszélhetünk. A körjegyzőségi települések között akad néhány olyan hivatal (mintegy 80 darab), ahol rendelkeznek ugyan számítógéppel, de nincs nyomtatójuk. E mögött a korábban már említett jelenség állhat, miszerint ezek az önkormányzatok korábban hozzájutottak néhány darab PC-hez, de ezeket igazából senki sem használja. 38

– (M)Értéket Teremtünk! 20. TÁBLÁZAT A NYOMTATÓK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Önkormányzatok %-os megoszlása Mátrix Tintasugaras Lézer 2007 2008 2007 2008 2007 2008 36 28 62 50 75 72 80 83 78 75 93 95 90 88 80 76 94 95 95 96 91 89 96 95 97 96 89 90 100 99 97 95 97 95 100 98 72 65 75 68 88 87


A jelenlegi eredményeket a korábbi évekkel összevetve a trend abba az irányba mutat, hogy az önkormányzatok igyekeznek racionalizálni a printerek használatát, egyre inkább a lézer típusú nyomtatókat alkalmazzák, miközben a mátrix és a tintasugaras fajták aránya csökkenőben van. Nyomtatók száma

A PC-vel rendelkező önkormányzatok átlagosan 10,4 darab nyomtatót üzemeltetnek. A legkisebb településeken átlagosan 2-3 darab nyomtatót használnak, a körjegyzőségi székhelyeken és az önálló községekben már 7-8 darab, a nagyközségeknél 1213 darab, a városoknál 30 darab, a megyei jogú városoknál és a kerületeknél pedig több mint 160 darab nyomtatót üzemeltetnek átlagosan. Az önkormányzatok összesen mintegy 31700 darab nyomtatóval rendelkeznek, ebből 5700 darab mátrix, 6600 darab tintasugaras és 19400 darab lézer típusú. A mátrix nyomtatók több mint fele a községeknél található (ez is mutatja, hogy ezeket az eszközöket csak bizonyos feladatok ellátására tartják), a tintasugaras printereknél 60% körüli a községek részesedése, a lézer nyomtatóknál azonban a nagyobb települések már közel kétharmadát birtokolják az állománynak.

21. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT NYOMTATÓK ÁTLAGOS SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (ÁTLAGÉRTÉKEK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Mátrix Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

2007

2008

Tintasugaras 2007 2008

2007

2008

Összesen 2007 2008

0,5 1,6 1,8 2,9 5,2 23,0 2,0

0,5 1,8 1,8 2,9 4,7 17,4 1,9

1,0 1,9 2,1 3,9 5,8 21,0 2,4

1,3 3,3 3,5 6,4 20,4 122,4 6,3

1,4 3,9 4,2 6,2 19,3 124,6 6,4

2,9 6,9 7,4 13,2 31,5 166,4 10,7

39

0,8 1,8 2,0 3,5 5,1 20,1 2,1

Lézer

2,7 7,5 8,0 12,5 29,2 162,2 10,4

– (M)Értéket Teremtünk! A 2007-es évhez képest kis mértékben csökkent az önkormányzatoknál lévő nyomtatók száma, ami egyrészt a már említett racionalizálási törekvéseknek, másrészt egyfajta strukturális átrendeződésnek köszönhető. A mátrix típusú printerek esetében a használók aránya és a gépek átlagos száma egyaránt csökkent a városoknál és a megyei jogú városoknál, míg a több településtípusnál nem történt számottevő változás egyik tekintetben sem. A tintasugaras nyomtatókat egyértelműen kezdik kiszorítani a lézer printerek: a tintasugaras nyomtatóknál minden kategóriában mind az ellátottságban, mind a nyomtatók számában csökkenés mutatkozik, míg a lézer printereknél stagnált vagy nőtt az átlagos nyomtatószám. A nagyközségek, a városok és a megyei jogú városok esetében érhető tetten leginkább a költségracionalizálás, ezeknél az önkormányzatoknál mind a penetráció, mind az átlagos gépszám esetében stagnálást vagy mérséklődést tapasztalhatunk. 22. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT NYOMTATÓK ÖSSZES SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Mátrix 2007 2008 503 541 922 1 184 1 818 1 442 437 444 1 376 1 255 1 079 819 6 136 5 685

Tintasugaras 2007 2008 976 915 1 083 1 206 2 112 1 599 588 537 1 526 1 368 983 946 7 268 6 571

Lézer 2007 2008 1 309 1 617 1 871 2 569 3 625 3 278 968 963 5 365 5 142 5 755 5 856 18 892 19 426

Összesen 2007 2008 2 788 3 070 3 876 4 959 7 556 6 322 1 993 1 944 8 267 7 766 7 817 7 622 32 297 31 683

A nyomtatótípusok település-kategóriák közötti megoszlása szerint a községek és nagyközségek esetében 50% körüli a lézer printerek aránya a teljes állományon belül, illetve egynegyedegynegyed közeli a mátrix és a tintasugaras nyomtatók részesedése. A városoktól kezdődően fokozatosan eltolódik az arány a lézer printerek felé, míg a másik két típus ezeknél a kategóriáknál is körülbelül egyforma részesedéssel bír. A kisebb településeken a mátrix és a tintasugaras típus nagyobb aránya annak is lehet a következménye, hogy ezeknél az önkormányzatoknál már valószínűleg cseréltek egyszer nyomtatót, ugyanakkor a régit is használják még. A nagyobb hivataloknál felismerték a nyomtatás költségvonzatát, a községekben viszont nincs elegendő forrás új lézernyomtatók vásárlására. A jelenlegi tendenciát figyelembe véve a mátrix és a tintasugaras típusú printerek száma 5-6 éven belül megfeleződhet, ugyanakkor a teljes „kipusztulás” még 10 éven belül sem valószínű. Ennek oka egyrészt a lézer nyomtatókhoz képest az olcsóbb üzemeltetés, másrészt vannak olyan nyomtatványok, amelyek ezekkel a típusokkal költséghatékonyabban készíthetők el (pl. leporelló). 40


23. ÁBRA A NYOMTATÓK TÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSKATEGÓRIÁNKÉNT (A NYOMTATÓVAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1738)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0%

Mátrix

Hálózati nyomtatók

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Tintasugaras

80%

90% 100%

Lézer

Az önkormányzatoknál lévő nyomtatóknak körülbelül egyharmada érhető el hálózatról, ez mintegy 11000 darab gépet jelent. Az arány a nagyobb településméret felé haladva fokozatosan növekszik (ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy nagyobb településeken a hálózatok használata is indokoltabb). Amíg a körjegyzőségi székhelyeknél és az önálló községeknél a nyomtatók mintegy egyharmada használható hálózaton keresztül is, addig a nagyközségeknél, a városoknál és a megyei jogú városoknál, kerületeknél a printerek mintegy 40%-a érhető el hálózatról is. Az összes hálózati nyomtató 60%-a a nagyobb önkormányzatoknál található, az arány csökkent 2007hez képest, ami főként a városoknál tapasztalható racionalizálásnak köszönhető.

23. TÁBLÁZAT A HÁLÓZATRÓL ELÉRHETÓ NYOMTATÓK SZÁMA ÉS ARÁNYA A TELJES ÁLLOMÁNYON BELÜL (ÁTLAGÉRTÉKEK, ORSZÁGOSAN BECSÜLT DARABSZÁMOK ÉS SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A NYOMTATÓVAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1738)


Átlagosan (db) 2007 2008 0,8 0,7 2,0 2,2 2,2 3,0 4,5 5,1 14,1 11,6 65,3 64,4 3,9 3,7

41

Összesen (db) 2007 2008 713 807 1 110 1 433 2 148 2 353 684 790 3 714 3 091 3 067 3 025 11 437 11 498

Arány (%) 2007 2008 26 26 29 29 28 37 34 41 45 40 39 40 35 36


IV.5.

Számítógépes hálózatok használata

LAN

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 57%-ának van belső számítógépes hálózata (LAN), 1%-a jelezte azt, hogy egy éven belül kialakítja a LAN hálózatát, valamint további 2%-a mondta, hogy leghamarabb 2010-ben kerít sort ilyen fejlesztésre. A 2007-ben mért 54%-os LAN penetrációhoz képest 3 százalékpontos növekedés valósult meg 2008-ban. Mindez egy kissé még meg is haladja a 2007-es felmérés előrejelzéseit, amely során az önkormányzatok 2%-a állította, hogy egy éven belül LAN-hálózatot épít ki. A tervezők arányának csökkenése ugyanakkor a LAN terjedési ütemének lassulását vetíti előre. A felmérés alapján 2009 végére a számítógépet használó önkormányzatok 58%-ánál működik majd LAN hálózat. A legkisebb önkormányzatok esetében csak 30%-ra tehető a LAN-nal rendelkezők aránya, a körjegyzőségi székhelyeknél 61%, az önálló községeknél 71%, a nagyközségeknél pedig már 90% a helyi hálózatot használók hányada. A városoknál 97%, míg a megyei jogú városoknál és a kerületeknél 100% a LAN elterjedtsége. A régiók közül kiemelkedik Közép-Magyarország és Dél-Alföld, melyekben az átlagosnál jóval nagyobb, 70% feletti LAN-használati arányról beszélhetünk. A LAN gyakorisága az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régiók önkormányzataira jellemző a legkevésbé, amit magyarázhat, hogy ezekben a régiókban magas a kis települések aránya.

24. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BELSŐ SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATTAL (LAN-NAL)? (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1796)

Országosan 50-nél több PC 31-50 PC 16-30 PC 6-15 PC 1-5 PC 0%

10%

20%

30%

40%

2007

50%

60%

70%

80%

2008

42

90%

100%

– (M)Értéket Teremtünk! A belső számítógépes hálózat megléte – hasonlóan a szervergéphez – az átlagosnál jóval gyakoribb a több számítógépet használók esetében. A maximum 5 számítógéppel rendelkező önkormányzatok esetében a LAN-t használók aránya 31%, a 6-15 gépet működtetők esetében ez az arány már 65%. A 16-30 gépet használó önkormányzatok 88%-ánál, a 31-50 darab PC-vel dolgozók 98%-ánál építették ki a helyi hálózatot, míg az 50 darabnál több gépet használó önkormányzatok gyakorlatilag mindegyikénél van helyi hálózat. 24. TÁBLÁZAT A LAN HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Rendelkezik LAN-nal % Darab 2007 2008 2007 2008 28 30 279 348 56 61 320 405 62 71 630 558 84 90 128 139 94 97 250 258 100 100 45 47 54 57 1 653 1 755

Tervezi LAN kiépítését % Darab 2007 2008 2007 2008 4 5 39 62 4 2 23 13 5 3 46 20 4 0 6 0 2 0 4 0 0 0 0 0 4 3 118 95

Az önkormányzatoknál használt összes számítógép 75%-a csatlakozik lokális belső hálózathoz (LAN), ami a hálózatba kötött számítógépek arányának stagnálását mutatja 2007-hez képest (75%). A LAN-t használó önkormányzatoknál az összes számítógép 85%-a kapcsolódik a helyi hálózatokhoz (2007-ben 85%). A LAN-t használó önkormányzatok összesen 43,9 ezer számítógéppel rendelkeznek, mely gépek közül 37,5 ezer kapcsolódik a kiépített LAN-hálózatokhoz. Ezek a számok is azt mutatják, hogy az előző felmérés időszakához képest a kisebb településeken megnőtt a PC-penetráció és nőtt az önkormányzatok teljes számítógép-állománya, ugyanakkor a számítógépszám emelkedését nem követte a helyi hálózatok ugyanilyen mértékű bővítése. A nagyobb IT-infrastruktúra nem csak a LAN-használat valószínűségével áll pozitív kapcsolatban, hanem növeli a helyi hálózat kiterjedtségét is. Az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató önkormányzatoknál a személyi számítógépek 37%-a csatlakozik a lokális belső hálózathoz (2006-ban 36%), míg a 6-10 fős önkormányzatoknál 50% (2006-ban 51%), az ennél magasabb alkalmazotti létszámmal dolgozó önkormányzatoknál pedig 85% (2006-ban 88%) ez az arány.

43


25. TÁBLÁZAT A LAN HÁLÓZATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS ÉS ÖSSZES SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT LAN-hoz kapcsolt PC-k száma átlagosan összesen 3,5 1 208 7,4 3 017 8,3 4 614 16,2 2 259 48,5 12 521 341,7 15 377 22,2 38 995

Számítógépek száma Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan WLAN

átlagosan 5,2 10,3 10,8 20,0 56,9 368,6 26,2

összesen 1 813 4 175 6 033 2 778 14 679 16 585 46 063

LAN-hoz kapcsolt PC-k aránya (%) 2008 2007 67 67 70 72 75 76 81 81 85 85 94 93 85 85

A vezeték nélküli lokális hálózat elterjedtsége már jóval alacsonyabb az önkormányzatok körében, mint a LAN hálózaté. A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 22%-a használ WLAN hálózatot, ami a korábbi évekhez képest jóval kisebb, mindössze 1 százalékpontos növekedést jelent 2008-ban (szemben a 2005-2007 közötti 5-6 százalékpontos emelkedésekkel). A bővülésnek továbbra is a hordozható számítógépek terjedése adhat lendületet, ugyanakkor a bővülés előre láthatóan egyre lassulni fog, ahogy az már 2008-ban is látható volt. A terjedés lassulásának hátterében az húzódik meg, hogy ahol szükség volt rá, ott már létrehozták, mert nem igényel sok erőforrást. Ezt a fejlesztési tervek is alátámasztják: az önkormányzatok 2%-a tervezi WLAN hálózat kialakítását a következő 12 hónap folyamán, és további 2%-a szándékozik WLAN-t létrehozni két éven belül, szemben a 2007-es 4-4%-os értékekkel. A WLAN használata az átlagosnál jóval gyakoribb a közép-magyarországi régióban (39%). 25. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA 2005-2008

(SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


2005


Önálló község

Nagyközség

2006

Város

2007

44


Országosan

2008

– (M)Értéket Teremtünk! Összesen mintegy 690 önkormányzat használ WLAN hálózatot, a megyei jogú városok, valamint a kerületek önkormányzatai közül 43 rendelkezik WLAN-nal. 2010 végéig tovább 130 önkormányzatnál szándékoznak WLAN hálózatot létesíteni, az ellátottság így két éven belül elérheti a 26%-ot. A 2007-es fejlesztési tervek közül sok nem valósult meg, illetve a bevezetést későbbre halasztották az önkormányzatok. 26. TÁBLÁZAT A WLAN HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Rendelkezik WLAN-nal % Darab 2007 2008 2007 2008 11 13 112 151 18 19 101 126 22 24 228 186 32 26 49 40 48 54 126 144 89 91 40 43 22 22 657 690

Tervezi WLAN kiépítését % Darab 2007 2008 2007 2008 5 3 51 35 6 4 33 25 9 6 91 46 10 6 15 9 12 7 32 18 2 0 1 0 7 4 223 133

A WLAN-t használó önkormányzatoknál találhatjuk a hordozható számítógépek közel felét. A vezeték nélküli belső hálózatot (bár egyre inkább terjed a kisebb településeken is) általában a városi, megyei jogú városi és kerületi önkormányzatok használják, az ilyen hivataloknál az átlagos laptopszám 10, illetve 50 körül mozog. Intranet

A számítógéppel rendelkező önkormányzati hivatalok 12%ában működik intranet, szemben a 2007-ben jellemző 11%-os értékkel, így elmondhatjuk, hogy összességében némileg növekedett az intranetet üzemeltető önkormányzatok száma. A belső számítógépes hálózattal rendelkező hivatalok 18%-a hozott létre intranetet. Az intranet elterjedtsége a LAN-nal rendelkezők körében 3 százalékponttal nőtt 2008-ban, amellett hogy a helyi hálózattal rendelkezők bázisa is emelkedett. Az intranet hálózatok használata az átlagosnál gyakoribb a közép-magyarországi régió önkormányzatainál (25%), a városi önkormányzatoknál (33%), a megyei jogú városi és a kerületi hivataloknál (85%). Az átlagosnál szintén gyakrabban használnak intranetet a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hivatalokban (35%), továbbá az 1000 millió forintnál nagyobb összegből gazdálkodó önkormányzatoknál (36%). A számítógépet használó önkormányzatok 3%-a, a LAN hálózattal rendelkező önkormányzatok 5%-a tervezi intranet hálózat kiépítését. Az előző felmérésben szereplő tervekhez képest a helyi hálózat létrehozását szándékozó hivatalok jelentős része valószínűleg elhalasztotta a az intranet bevezetését.

45

– (M)Értéket Teremtünk! 26. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL INTRANETTEL? (MEGOSZLÁS A BELSŐ SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATTAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1026)

2008 2007

18 15

2005

13

2004

13

72

7

19

2006

0%

5

76 8

2

65

7

8

77

3

10%

5

3

83 20%

30%

40%

50%

Rendelkezik Intranettel Nem tervezi a bevezetését

1

60%

70%

80%

90%

100%

Tervezi az Intranet bevezetését Nem tudja, válaszhiány

Az intranet rendszerek fejlesztése iránti lelkesedés kissé megcsappant 2008-ban, leginkább a városok önkormányzatainak áll szándékában, 10%-uk tervezi létrehozását néhány éven belül. A megyei jogú városok és a kerületek önkormányzatai körében 8% az intranet kialakítását tervezők aránya. Összesen mintegy 370 önkormányzatnak van intranet hálózata, és további 100 önkormányzat tervezi az Intranet kiépítését. Az intranet esetében is elmondható az, amit a WLAN kapcsán említettünk: ahol volt rá igény, ott már megcsinálták, ahol viszont nincs rá szükség, ott nem is igazán várható a használata. 27. TÁBLÁZAT AZ INTRANET HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Rendelkezik Intranettel % darab 2007 2008 2007 2008 83 5 7 51 60 9 9 50 76 9 10 88 27 15 17 23 87 30 33 79 40 78 85 36 373 11 12 327

Tervezi az Intranet kiépítését % darab 2007 2008 2007 2008 2 2 24 19 4 3 24 18 4 3 46 28 6 4 9 6 17 10 45 27 13 8 6 4 5 3 154 102

Az intranettel rendelkező önkormányzatok átlagosan 61, (összesen 22,7 ezer) számítógéppel rendelkeznek, melyek közül 54 (összesen 20,0 ezer) csatlakozik az intranethez. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg az összes önkormányzatnál használt számítógép 37%-a csatlakozik Intranet hálózathoz. A községek esetében ez az arány mindössze 7-8%, a nagyközségeknél 19%, a városoknál 28%, míg a megyei jogú városok és a kerületeknél már 79%.

46


IV.6. Hívásközpont

Kommunikációs ellátottság

technológiákkal

való

Az önkormányzatok 24%-a rendelkezik hívásközponttal, és további 4%-a tervezi ennek kialakítását. Ezek az adatok nem mutatnak jelentős változást a korábbi felmérésben mért értékekhez képest, összességében inkább enyhe csökkenés mutatkozik, ami valószínűleg költségcsökkentési törekvések következménye. A körjegyzőségi tagtelepüléseknél 9%, a másik két községtípusnál egynegyed körüli, a nagyközségeknél 41%, a városoknál kétharmad, a legnagyobb hivataloknál pedig 90% körüli a hívásközpontot működtetők aránya. A hívásközpontot használó önkormányzatok száma lassan ugyan, de csökkent az utóbbi két év folyamán, ami mögött az rejtőzhet, hogy szép lassan bővül a VoIP típusú kommunikációt alkalmazó önkormányzatok aránya.

28. TÁBLÁZAT A HÍVÁSKÖZPONT HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Automata ügyfélirányító rendszer és callcenter

Rendelkezik hívásközponttal % Darab 2007 2008 2007 2008 7 9 71 117 23 24 132 156 28 26 295 205 46 41 71 64 64 64 171 170 89 89 42 42 25 24 783 754

Tervezi hívásközpont kiépítését % Darab 2007 2008 2007 2008 2 2 24 30 5 4 31 27 6 4 58 35 8 3 12 4 6 6 15 15 0 2 0 1 4 4 140 112

A számítógépet használó önkormányzatoknak csak meglehetősen kis része, mindössze 9%-a rendelkezik automata ügyfélirányító rendszerrel, illetve call-centerrel. Az elterjedtség 1 százalékponttal nőtt 2007-hez képest, különösen a városok esetében tapasztalhatunk jelentős növekedést (5 százalékpont). A településtípus szerinti bontás itt is lényeges különbségeket tár fel, a legkisebb községeknek csak 1%-a, a körjegyzőségi székhelyek és önálló községek 8-10%-a, a nagyközségek 24%-a, a városok és a megyei jogú városoknak, kerületeknek pedig egyharmada üzemeltet ilyen rendszert. A foglalkoztatottak létszáma és a mérlegfőösszeg szerinti felosztás is azt mutatja, hogy a kisebb méretű önkormányzatok nem alkalmaznak automata ügyfélirányítást, ennek kézenfekvő oka egyrészt az, hogy nincs rá szükségük, másrészt nem is lenne számukra gazdaságos egy ilyen rendszer bevezetése. A megyei jogú városok, kerületek esetében még ez az egyharmados arány is alacsonynak tűnik, figyelembe véve az ügyfélkör nagyságát és a szolgáltatások széles körét, tehát ezen a területen is szükség 47

– (M)Értéket Teremtünk! van még fejlesztésekre. Ennek megfelelően biztató, hogy a nagyobb településeken a bevezetését tervezők hányada is magasabb, ami azt jelenti, hogy 2010 végére a nagyközségek egyharmada, a városok, illetve a megyei jogú városok, kerületek fele rendelkezhet automata ügyfélirányító rendszerrel vagy callcenterrel. 27. ÁBRA RENDELKEZNEK-E AUTOMATA ÜGYFÉLIRÁNYÍTÓ RENDSZERREL / CALL CENTERREL? (A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Nagy önkormányzatok Országosan

0%

10%

20%

30%

40%

50%

Használja

2009-től tervezi a használatát

Nem tervezi a használatát

N em tudja, válaszhiány

Elektronikus bankszámlakezelő rendszer

60%

70%

80%

90%

100%

2010-től tervezi a használatát

A PC-vel rendelkező önkormányzatok kétharmada használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert (terminált), valamint további 2%-a tervezi alkalmazását 2 éven belül. A költségvetési főösszeg növekedésével párhuzamosan az e-banking rendszerek alkalmazása is gyakoribbá válik, amíg az 50 millió forintnál kevesebből gazdálkodók 39%-a használ ilyen megoldást, addig az 500 millió forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező önkormányzatok esetében 80% körüli ez az arány. Az 51-100 millió forint között kategóriánál ugrásszerű emelkedés tapasztalható, itt közel másfélszeresére nő az ellátottság. A 2007es állapothoz képest a legjelentősebb változás az 500 millió forint feletti költségvetési kategóriákban történt, ahol néhány százalékponttal csökkent a használók hányada.

48


28. ÁBRA ELEKTRONIKUS BANKSZÁMLAKEZELŐ RENDSZER HASZNÁLATA (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1796) 2008 Országosan 2000 millió Ft felett 1001-2000 millió Ft 501-1000 millió Ft 201-500 millió Ft 101-200 millió Ft 51-100 millió Ft 50 millió Ft alatt 2007 Országosan 2001 M Ft felett 1001-2000 M Ft 501-1000 M Ft 201-500 M Ft 101-200 M Ft 51-100 M Ft 50 M Ft alatt

0%

10%

20%

30%

40%

Használja Egy év múlva tervezi a használatát Nem tudja, válaszhiány

IV.7.

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Egy éven belül tervezi a használatát Nem tervezi a használatát

Informatikai stratégia

Informatikai stratégia Az

önkormányzatok egyre gyakrabban foglalják írásba az informatikai rendszerük fejlesztésével kapcsolatos terveiket, amit az informatikai stratégiával rendelkezők arányának lassú, de folyamatos növekedése mutat. Az összes önkormányzat 12%-a rendelkezik informatikai stratégiával, ami 2003 óta 5 százalékpontos, a 2005-2007-es stagnálás után 2007-hez képest pedig 2 százalékpontos növekedést jelent. A településtípusok közül a községek és a városok körében történt a legnagyobb bővülés, ezeknél az önkormányzatoknál több mint egynegyedével nőtt az írott informatikai stratégiával bírók hányada. 2008 végéig mintegy 130 község, 36 nagyközség, 192 város és 37 megyei jogú város, kerület, azaz összesen 395 önkormányzat készítette el informatikai stratégiáját.

49


29. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Község

Nagyközség

2003

2004

Városok, megyei jogú városok, kerületek

2005

2006

Országosan

2007

2008

A településmérettel párhuzamosan fokozatosan emelkedik az írott informatikai stratégiával rendelkező, illetve annak megalkotását tervező önkormányzatok aránya. A legkisebb községek mintegy egyhatoda szeretne a közeljövőben IT-stratégiát felállítani, a körjegyzőségi székhelyek és az önálló községek körében 29% és 38%, a nagyközségeknél 39%, a városoknál pedig 21% ez az érték. A megyei jogú városok és kerületek négyötöde már rendelkezik informatikai stratégiával, ez a szám az elkövetkező években felkúszhat 95%-ra. Az önkormányzatok szándékai alapján a konkrét informatikai elképzelésekkel bíró hivatalok aránya néhány éven belül elérheti az egyharmadot. 30. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL? (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, N=1857) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

0% Igen

10%

Nem, de tervezi

20%

30%

40%

50%

60%

Nem, és nem is tervezi

50

70%

80%

90% 100%

Nem tudja, válaszhiány

– (M)Értéket Teremtünk! 29. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Rendelkezik IT stratégiával

Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Az informatikai stratégia időtávja

Tervezi IT stratégia létrehozását

2007

2008

2007

2008

2007

2008

2007

2008

%

%

darab

darab

%

%

darab

darab

4 19 55 85 10

5 23 72 81 10

99 29 147 40 315

130 36 192 37 395

27 44 35 11 28

25 39 21 15 25

735 69 93 5 902

687 60 55 7 809

Az IT stratégia időhorizontja összefüggésben áll az önkormányzat méretével, illetve ezen keresztül az informatikai ellátottsággal: a nagyobb hivatalok az informatikai folyamatokat illetően jellemzően hosszabb távra terveznek. Amíg a községek, nagyközségek esetében átlagosan 3,4-3,5 évre vonatkozik az informatikai stratégia, addig a városok és a megyei jogú városok, kerületek körében már 4 éves időtávról beszélhetünk. Utóbbi kategória abban is elválik a többitől, hogy a legnagyobb önkormányzatok több mint 90%-ánál az IT stratégia legalább 3 évre szól, míg a többi településtípusnál a stratégiák 15-20%-a legfeljebb 2 évre vonatkozik.

31. ÁBRA MILYEN IDŐTÁVRA VONATKOZIK AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA? (AZ ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=231)

Község

3,4

Nagyközség

3,5

Város

3,9


4,0

Összesen

3,8

0% 1 évre

2 évre

10%

3 évre

20%

4-5 évre

30%

40%

50%

Több mint 5 évre

51

60%

70%

80%


90% 100% Átlagosan (év)


IV.8.

Informatikai pályázatok

Pályázatíró céggel való kapcsolat

Az önkormányzatok 30%-a a pályázatok elkészítéséhez igénybe veszi pályázatírásra specializálódott vállalkozások szolgáltatásait6, 68%-a saját alkalmazottakkal csináltatja a pályázatokat, 1%-a azt állította, hogy nem szokott pályázatokon indulni, 1%-a pedig nem tudott érdemi választ adni a kérdésre. Az előző felmérésben kapott eredményekhez képest nem történt érdemi változás, ugyanakkor 2006-ban még csak az önkormányzatok 12%-a rendelkezett keret-megállapodással és több mint 40%-a egyáltalán nem foglalkozott a pályázati lehetőségekkel. Az eltelt időszakban megszaporodó európai uniós, illetve központi pályázati kiírások az önkormányzatok számára jó forrásbevonási megoldást kínáltak, amivel a hivatalok szűkös költségvetésük kiegészítése reményében igyekeztek élni. A nagyobb településtípusok felé haladva fokozatosan növekszik azon hivatalok hányada, akik pályázatíró cégeket alkalmaznak, ezzel párhuzamosan pedig csökken a pályázatokat saját alkalmazottakkal készíttetők aránya. A városok egy kicsit kilógnak a sorból, egyharmaduknak van keret-megállapodása pályázatíró vállalkozással, kétharmaduk pedig saját dolgozókkal csináltatja a pályázatokat. Amíg a legkisebb községeknek 19%-a írat pályázatot külső céggel, addig a nagyközségeknél és a megyei jogú városoknál, kerületeknél 50% feletti ez az arány (a fővárosnál saját alkalmazottak készítik a pályázati anyagokat).

32. ÁBRA VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK PÁLYÁZATÍRÓ CÉGGEL KERETMEGÁLLAPODÁSA PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE? (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0%

10%

20%

30%

40%

Igen Nincs, mert nem szoktunk pályázatokon indulni

6

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nincs, mert saját alkalmazottakkal csináltatjuk a pályázatokat Nem tudja, válaszhiány

Az eseti megbízásokat is beleértve.

52


IV.9.

Beszerzések, közbeszerzések

Beszerzések, közbeszerzések

Az önkormányzatok évente átlagosan 1,2 egyszerű közbeszerzést, illetve 6,7 közbeszerzési értékhatár alatti bonyolítanak le. A nemzeti és a nemzetközi értékhatárt meghaladó közbeszerzések már leginkább csak a városokra és a megyei jogú városokra, kerületekre jellemzőek. Az összes egyszerű közbeszerzés több mint felét is a városok és a megyei jogú városok, kerületek hajtják végre, a nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzéseknél ez az arány már négyötöd, míg nemzetközi értékhatárt meghaladó közbeszerzéseket gyakorlatilag csak az ebbe a két kategóriába tartozó hivatalok végeznek. A közbeszerzési értékhatár alá eső beszerzések több mint egyharmadát a községek, nagyközségek, egynegyedét a városok, illetve több mint egyharmadát a legnagyobb önkormányzatok bonyolítják le.

30. TÁBLÁZAT ÉVENTE ÁTLAGOSAN HÁNY BESZERZÉST BONYOLÍT LE AZ ÖNKORMÁNYZAT? (ÁTLAG ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Elektronikus közbeszerzési rendszer

Egyszerű közbeszerzés

Nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzés

Nemzetközi értékhatárt meghaladó közbeszerzés

Beszerzések (közbeszerzési értékhatár alatt)

Egyszerű közbeszerzés

Nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzés

Nemzetközi értékhatárt meghaladó közbeszerzés


Összesen (darab)

Beszerzések (közbeszerzési értékhatár alatt)

Átlagosan (darab)

1,2 3,1 4,3 11,1 19,6 156,9 6,7

0,3 0,9 0,8 1,8 5,4 21,1 1,4

0,0 0,0 0,1 0,3 1,5 7,5 0,3

0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 6,3 0,1

1 502 2 077 3 380 1 717 5 209 7 376 21 261

376 599 653 281 1 443 990 4 341

0 31 61 44 404 351 892

0 7 10 2 100 296 415

Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok bevallása alapján mindössze 1%-uk használ elektronikus közbeszerzési rendszert. Mindez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 20 önkormányzat rendelkezik ilyen megoldással. Az elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazása egyértelműen a városok és a megyei jogú városok, kerületek körében jellemző, előbbiek 4%-a, utóbbiak 10%-a rendelkezik elektronikus közbeszerzési rendszerrel. A rendszer bevezetését is főként ezekben a kategóriákban tervezik (21% és 40%), de a nagyközségek is érdeklődnek a megoldás iránt (13%). A községek túlnyomó többségénél még fel sem merült a rendszer alkalmazásának a gondolata, ezen önkormányzatok több mint 90%-a jelenleg nem is tervezi ilyen rendszer bevezetését. Ennek nyilvánvaló oka ezeknél 53

– (M)Értéket Teremtünk! az önkormányzatoknál a közbeszerzések alacsonyabb száma és kisebb volumene, továbbá, hogy a kis költségvetésű hivatalok számára túlságosan drága egy ilyen megoldás. 33. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉSI RENDSZERREL? (AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község N agyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0% Igen

10%

N em, de tervezi

20%

30%

40%

50%

60%


70%

80%

90%

100%


IV.10. Elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer Elektronikus közbeszerzési rendszer

Az internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok bevallása alapján mindössze 4%-a használ elektronikus közműnyilvántartási rendszert. Mindez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 150 önkormányzat rendelkezik ilyen megoldással. Az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer alkalmazása leginkább a nagyközségek, a városok és a megyei jogú városok, kerületek sajátja, előbbiek 11%-a, a városok 15%-a, a legnagyobb önkormányzatoknak pedig 28%-a rendelkezik ilyen rendszerrel. Az elektronikus közműnyilvántartás bevezetését is főként ezekben a kategóriákban tervezik (17%, 36% és 30%), de az önálló községek körében is jelentős a fejlesztést szándékozók aránya (14%). A körjegyzőségi települések túlnyomó részénél még fel sem bukkant a rendszer alkalmazásának a gondolata, ezen önkormányzatok mintegy 90%-a jelenleg nem is tervezi ilyen megoldás bevezetését. Utóbbiaknál az elektronikus közbeszerzési rendszernél elmondottak érvényesek: a kis településeknél egyszerűen nincs forrás egy ilyen költséges rendszer fenntartására. A hivatalok tervei alapján néhány éven belül a városok, illetve a megyei jogú városok, kerületek több mint fele már elektronikus formában fogja nyilvántartani közműveit.

54


34. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK ELEKTRONIKUS KÖZMŰNYILVÁNTARTÁSI RENDSZERREL? (AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község N agyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0% Igen

10%

N em, de tervezi

20%

30%

40%

50%

60%


55

70%

80%

90%

100%



V.

NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ÉS MUNKASZERVEZÉST TÁMOGATÓ MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA

V.1.

Nyílt forráskódú szoftverek használata

Nyílt forráskódú szoftverek

A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, jelenleg a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 40%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket (pl. Linux, Open Office), és további 4%-a tervezi ezek alkalmazását a közeljövőben. Nyílt forráskódú szoftvereket összesen több mint 1200 önkormányzat használ Magyarországon és további 100 hivatal tervezi ilyen szoftverek bevezetését. Az alacsonyabb létszámú, illetve kisebb költségvetésű önkormányzatok körében 2007-ben majdnem megduplázódott a használók száma, ami arra utal, hogy egyre inkább igyekeznek kihasználni az ilyen szoftverek ingyenes hozzáférhetőségét. A további széleskörű terjedésnek ugyanakkor gátja lehet, hogy ezek a programok nem teljes mértékben kompatibilisek az általánosan használt, szerzői jogi védelem alatt álló megoldásokkal, ez a 2008-as eredményeken már meg is látszik, tavaly már jelentősen lelassult az open source szoftverek terjedése.

31. TÁBLÁZAT A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFVEREK HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Használ nyílt forráskódú szoftvereket % Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

2006 21 34 55 73 26

2007 35 47 60 67 38

Tervezi nyílt forráskódú szoftverek használatát

darab 2008 38 45 60 73 40

2006 463 52 144 33 692

2007 904 73 160 31 1168

% 2008 966 71 161 34 1232

2006 4 3 9 9 4

2007 2 1 3 11 2

darab 2008 3 6 4 4 4

2006 88 5 23 4 120

2007 60 2 9 5 76

2008 80 10 11 2 103

A nyílt forráskódú szoftverek használatánál a nagyobb mérlegfőösszeg felé haladva az ilyen programokat alkalmazók egyre magasabb arányával találkozunk. Az 50 millió forintnál kevesebből gazdálkodóknak csak egyharmada, míg a 2 milliárd feletti költségvetésű önkormányzatoknak mintegy kétharmada használ nyílt forráskódú szoftvereket.

56

– (M)Értéket Teremtünk! 35. ÁBRA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK HASZNÁLATA (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1796) Országosan 2000 millió Ft felett 1001-2000 millió Ft

2008

501-1000 millió Ft 201-500 millió Ft 101-200 millió Ft 51-100 millió Ft 50 millió Ft alatt Országosan

2000 millió Ft felett

2007

1001-2000 millió Ft 501-1000 millió Ft 201-500 millió Ft 101-200 millió Ft 51-100 millió Ft 50 millió Ft alatt

Használja, de nem tervezi a fejlesztést 0% 10% 20% 30% 40% Nem használja, de 2008-ban tervezi a bevezetését Nem használja, és nem is tervezi a bevezetését

Használja, és tervezi a fejlesztést 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem használja, de 2009-ben tervezi a bevezetését Nem tudja, válaszhiány

A nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása és a számítógéppark mérete között is pozitív kapcsolat fedezhető fel, az 1-3 PC-vel rendelkező önkormányzatok 33%-a, a 4-5 számítógépet működtető hivataloknak 37%-a, 6-10 géppel dolgozóknak 39%-a, míg a 10-nél több PC-t üzemeltető önkormányzatoknak 49%-a használ nyílt forráskódú programokat. A legfeljebb 5 számítógépet használók körében is jól látható a községek körében végbement bővülés. 36. ÁBRA A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK HASZNÁLATA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPARK NAGYSÁGA SZERINT A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Összesen 10-nél több számítógép

6-10 db számítógép 4-5 db számítógép

1-3 db számítógép 0%

2003

5%

2004

10 %

15 % 20 %

2005

25 %

30 %

2006

57

35 %

40 %

2007

45 %

50 %

55 %

2008


V.2.

Munkaszervezést támogató megoldások A nyílt forráskódú szoftverek mellett a munkaszervezés támogatását megvalósítani hivatott szoftverek közül az intranetet, a workflow, a tudás- és tartalommenedzsment, illetve a csoportmunka megoldásokat vettük górcső alá. (Az intranettel kapcsolatban a korábbiakban már tettünk néhány megállapítást, de ebben a fejezetben további szempontok szerint végzünk részletes elemzést.)

37. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI MEGODÁSOKAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2008

2007

50 % 45 % 40 % 35 % 30 % 25 % 20 % 15 % 10 %

Használja

Csoportmunka szoftverek (groupware), workflow, tudás- és tartalommenedzsment

7

Egy éven belül tervezi a használatát

Tudásmenedzsment

Workflow

Csoportmunka szoftverek

Intranet, belső portál


Tudásmenedzsment

Workflow

Csoportmunka szoftverek


0%


5%

Egy év múlva tervezi a használatát

A magyarországi önkormányzatok körében még nagyon csekély az elterjedtsége a csoportmunka szoftvereknek, a workflow7, illetve a tudás- és tartalommenedzsment megoldásoknak. Az előbbit a hivatalok 3-4%-a, utóbbiakat 2%-a használja, a bevezetést tervezők aránya pedig 3-4%. Alkalmazotti létszám és mérlegfőösszeg összevetésben sem tapasztalhatunk markáns eltéréseket, a legfelső kategóriában is legfeljebb 10-15%-os értékeket találhatunk. A településtípusok között fedezhetjük fel a legjelentősebb különbségeket, míg a községeknek mindössze 23%-a, illetve 1%-a alkalmaz ilyen rendszereket, addig a megyei jogú városoknál, kerületeknél egynegyed körüli a megfelelő arány (a workflow kissé kivételt képez, ilyen megoldásokat a legnagyobb önkormányzatok közel fele alkalmaz). Ezen a három területen még jelentős előrelépésre van szüksége a hazai

. A workflow rendszerek kapcsán 2006-ban a jelenleginél magasabb penetrációs értéket mértünk, de abban a felmérésben elektronikus dokumentumkezelésként is említettük ezt a kategóriát, míg a 2007-es és a jelen felmérésben csak workflow-ként szerepeltettük a kérdésben az adott területet, s ez utóbbi megnevezés valószínűleg nehezebben beazonosítható a válaszadók körében.

58

– (M)Értéket Teremtünk! önkormányzatoknak, ráadásul a csoportmunka és a tudásmenedzsment esetében nem hogy bővülésről, inkább némi csökkenésről beszélhetünk, ráadásul a korábbi tervekhez képest 2007-ben és 2008-ban is mérséklődött az ilyen jellegű megoldások iránt érdeklődő hivatalok aránya. 32. TÁBLÁZAT A WORKFLOW, A CSOPORTMUNKA, VALAMINT A TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Workflow Használja Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

V.3. Felhasználók

2007 3 6 11 4 20 23 67

2008 4 2 16 6 22 22 72

Tervezi 2007 9 10 26 7 35 7 94

Tudás- és tartalommenedzsment

Csoportmunka

2008 13 20 32 9 45 12 132

Használja 2007 13 19 28 20 43 15 138

2008 5 6 18 21 41 11 102

Tervezi 2007 15 20 42 19 33 13 142

2008 9 16 31 15 43 16 130

Használja 2007 6 8 8 4 12 14 52

2008 4 9 12 4 10 10 49

Tervezi 2007 11 22 55 18 28 5 142

2008 6 13 31 12 35 9 106

Felhasználók száma A nyílt forráskódú szoftvereket összesen mintegy 17 ezer önkormányzati alkalmazott használja, használhatja, ez az összes foglalkoztatott több mint egyharmadát jelenti. Ennek egyharmadát a községek, nagyközségek, egynegyedét a városok, közel felét pedig a megyei jogú városok, kerületek adják. Ezek a számok is mutatják, hogy a nyílt forráskódú programok elterjedtsége rohamosan növekszik a kisebb hivatalok körében is. Intranetet több mint 18 ezer hivatali dolgozó tud igénybe venni munkája során, ez a teljes alkalmazotti létszám több mint egyharmada. A belső portált használók háromnegyede a megyei jogú városok, kerületek önkormányzatainál található, egyhatoda a városoknál, kevesebb mint egytizede pedig a többi településen. Az intranet felhasználóinak megoszlásából is látható, hogy ezeket a megoldásokat javarészt a nagyobb hivatalokban használják, a kis önkormányzatoknál igazából nincs szükségük ilyen megoldásokra. A workflow rendszerek felhasználóinak gyakorlatilag teljes köre a városi és a megyei jogú városi, kerületi önkormányzatoknál dolgozik. Ugyanez igaz a csoportmunka és a tudásmenedzsment szoftverek esetében is. Ennek legfőbb oka, hogy ezek a megoldások egyrészt a kis hivatalok számára drágák, gazdaságtalanok, másrészt a mindennapi működési folyamatok során nincs rá igazán szükségük.

59

– (M)Értéket Teremtünk! 33. TÁBLÁZAT AZ EGYES INFORMATIKAI RENDSZEREK FELHASZNÁLÓINAK SZÁMA


Workflow

Csoportmunka



Intranet (belső portál)

Workflow

Csoportmunka


Összesen (fő)


Átlagosan (fő)

Körjegyzőségi tagtelepülés 3,4 Körjegyzőségi székhely 6,5 Önálló község 6,2 Nagyközség 9,0 Város 24,1 Megyei jogú város, kerület 222,6

2,5 6,7 7,6 11,8 40,9 338,7

n.a. 3,0 7,2 9,8 25,6 275,1

n.a. 5,5 4,4 9,5 37,0 173,5

n.a. n.a. n.a. n.a. 24,0 57,3

1395 1596 1820 636 3874 7570

183 302 580 319 3152 13550

n.a. 6 116 59 564 6052

n.a. 33 79 199 1518 1908

n.a. n.a. n.a. n.a. 240 573

Országosan

53,5

99,0

38,5

29,2

16889

18085

6797

3737

813

Várható új felhasználók

13,7

Az egyes rendszerek bevezetését szándékozók körében megvizsgáltuk a tervezett felhasználók számát is. A nyílt forráskódú szoftverek esetében a kapott eredmények is igazolják, hogy ezen programok terjedésében megtorpanás várható a közeljövőben. Az intranet alkalmazása tovább bővül, de ez szinte kizárólag a városokra és a megyei jogú városokra, kerületekre korlátozódik. A workflow megoldásokat is javarészt a nagyobb önkormányzatoknál fogják bevezetni, de várhatóan egyre több nagyközségben fognak megjelenni, a községekben ugyanakkor továbbra sem jelezhető előre széleskörű terjedése. A csoportmunka és a tudásmenedzsment szoftverek szintén inkább a városok, megyei jogú városok, kerületek hivatalaiban kerülnek használatba, bár a nagyközségek és a nagyobb községek is mutatnak irántuk érdeklődést.

34. TÁBLÁZAT AZ EGYES INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ÚJ FELHASZNÁLÓINAK VÁRHATÓ SZÁMA

60

n.a. 2,0 8,8 6,8 58,2 188,4 41,1

n.a. 106 213 28 117 40 504


n.a. 2,9 5,1 13,2 31,5 213,7 42,8

Csoportmunka

n.a. 6,9 6,3 19,5 36,8 186,6 37,4

Workflow

Csoportmunka

n.a. 7,2 8,7 3,6 61,5 206,1 45,3

Intranet (belső portál)

Workflow

n.a. 5,9 6,9 2,8 10,6 20,0 7,0

Tudás- és tartalommenedzsment Nyílt forráskódú szoftverek



Összesen (fő)


Átlagosan (fő)

n.a. 179 304 25 2274 2473 5255

n.a. 137 203 176 1658 2240 4413

n.a. 47 158 199 1355 3419 5178

n.a. 26 272 81 2038 1696 4112


V.4.

A rendszerek fejlesztésének fontossága A számítógéppel rendelkező önkormányzatokat megkértük, hogy osztályozzák a vizsgált megoldások fejlesztésének fontosságát. A kapott eredményeket egy -100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán értékeltük, amelyen a -100 jelentése egyáltalán nem fontos, a +100 értelmezése pedig kiemelten fontos. A hivatalok a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését tartották egyértelműen a leglényegesebbnek, bár az országos átlag ennél a területnél is 0 alatt maradt (-20). A többi rendszer kapcsán egyáltalán nem ítélik fontosnak azok megújítását, bővítését, ugyanakkor az egyes településtípusok között jelentős eltérések vannak. A megyei jogú városok, kerületek mindegyik területnél magasan kiemelkednek a mezőnyből, ez különösen az intranet kapcsán szembetűnő. A városok mindegyik területen, illetve a nagyközségek a csoportmunka szoftvereknél az átlagosnál fontosabbnak ítélik a fejlesztéseket. A községi kategóriák között nem tapasztalható számottevő különbség, ezek a települések a nyílt forráskódú szoftvereket leszámítva nem érzik szükségét az egyes megoldások implementálásának. A 2007-es eredményekhez képest egyik rendszer esetében sem történt jelentős változás.

38. ÁBRA AZ EGYES INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA (EGYENLEG ÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Intranet

Csoportmunka

Workflow


-100 -90 -80 -70 -60 -50 -40 -30 -20 -10 0 Körjegyzőségi tagtelepülés Nagyközség

Körjegyzőségi székhely Város

61

10 20 30 40 50 60



V.5. Nyílt forráskódú szoftverek

Fejlesztési és üzemeltetési kiadások A nyílt forráskódú szoftvereket használó vagy alkalmazását tervező önkormányzatok átlagosan mintegy 37 ezer forintot szántak a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére, bevezetésére 2008-ban, ez némileg meghaladja a tavalyi terveket, 2009-ben is hasonló összeget szándékoznak erre a célra fordítani. A szoftverek üzemeltetésére mindkét évben átlagosan 31-32 ezer forintot költenek az érintett hivatalok. Mindez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 44 millió forintot terveznek a fejlesztésre, bevezetésre, illetve mintegy 39 millió forintot szándékoznak az üzemeltetésre fordítani 2008-ban, míg 2009-ben várhatóan némileg emelkedni fog ez a kiadás. Az átlagosnál magasabbak a fejlesztési költések a nagyközségeknél és a megyei jogú városok, kerületek esetében (mintegy 100 ezer, illetve 200 ezer forint), az üzemeltetési költségek kapcsán szintén ez a két csoport emelkedik ki a mezőnyből. Az összes fejlesztés több mint felét, illetve a teljes üzemeltetési kiadások kétharmadát a községek adják, ebből is látható, hogy a nyílt forráskódú szoftverek használata ebben a körben terjed legintenzívebben.

35. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv Körjegyzőségi tagtelepülés 19 18 19 17 16 17 Körjegyzőségi székhely 58 34 25 27 28 27 Önálló község 48 44 27 31 36 42 Nagyközség 99 98 108 30 50 59 Város 28 55 37 20 33 32 Megyei jogú város, kerület 106 0 219 26 168 177 Országosan 45 37 36 25 31 32 Intranet, belső portál

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv 1,9 7,4 8,3 5,4 6,5 7,5 4,2 8,4 6,6 5,3 6,8 7,2 8,4 12,9 8,7 11,7 10,7 13,6 2,5 7,0 8,7 1,9 3,6 4,8 2,0 8,8 6,4 2,8 5,3 5,5 1,7 0,0 7,9 0,5 5,7 6,4 20,7 44,4 46,6 27,7 38,6 44,9

Az intranetet, belső portált működtető vagy alkalmazását tervező önkormányzatok átlagosan mintegy 50 ezer forintot költöttek 2008-ban az intranet fejlesztésére, bevezetésére és 80 ezer forintot szándékoznak erre fordítani 2009-ben. A rendszerek üzemeltetésére mindkét évben átlagosan 50 ezer forintot szánnak az érintett hivatalok. Mindez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 15, illetve 36 millió forintot költenek a fejlesztésre, bevezetésre 2008-ban, illetve 2009-ben, illetve 17 és 20 millió forintot fordítanak az üzemeltetésre. A 2009-es fejlesztések magasabb összegét a városok és a megyei jogú városok, kerületek nagyobb kereslete okozza. Az összes fejlesztési kiadás több mint kétharmadát, illetve a teljes üzemeltetési költség több mint felét a városok és a megyei jogú városok, kerületek adják, ebből is jól érzékelhető, hogy az intranet, belső portál használata ebben a körben a legelterjedtebb. 62

– (M)Értéket Teremtünk! 36. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INTRANET, BELSŐ PORTÁL Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv Körjegyzőségi tagtelepülés 13 13 16 13 15 18 Körjegyzőségi székhely 36 30 17 15 27 23 Önálló község 23 22 26 21 32 38 Nagyközség 100 0 25 24 8 7 Város 251 6 82 79 30 21 Megyei jogú város, kerület 1397 314 578 248 282 264

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv 0,8 0,9 1,4 1,0 1,1 1,6 2,0 1,8 1,2 1,0 1,6 1,6 2,4 1,9 2,7 2,9 2,8 3,9 1,6 0,0 1,0 0,5 0,3 0,3 12,2 0,4 7,1 4,7 2,1 1,9 34,2 9,7 22,5 5,4 8,7 10,3

Országosan

53,2

Workflow, csoportmunka, tudás- és tartalommenedzsment

172

41

85

41

46

46

14,8

35,9

15,5

16,7

19,5

A workflow, csoportmunka, illetve a tudásés tartalommenedzsment megoldások esetében az érdemi válaszok alacsony száma miatt nem végezhető részletes elemzés. A workflow kapcsán az érintett önkormányzatok átlagosan közel félmillió forintot szántak a rendszer fejlesztésére 2008-ban és hasonló összeget terveznek 2009-ben. A városok és a megyei jogú városok, kerületek esetében ez az összeg több milliós nagyságrendet jelent, míg a kisebb településeknél jellemzően 100 ezer forint alatt marad. A csoportmunka szoftvereknél 130 ezer forint és 320 ezer forint, a tudásmenedzsment megoldásoknál pedig több százezer forint az átlagos tervezett fejlesztési költés a következő két évben, a városoknál és a legnagyobb településeken ez akár néhány millió forintos összeget is jelenthet. A workflow esetében az összes fejlesztési és üzemeltetési kiadás több mint 90%-át a városok és a megyei jogú városok, kerületek adják, a csoportmunka szoftverek és a tudásmenedzsment rendszerek kapcsán ez az arány körülbelül 80%, ami szintén alátámasztja, hogy az említett megoldások használata szinte csak a nagy önkormányzatok körében jellemző.

37. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT KIADÁSAI 2008-2009, WORKFLOW, CSOPORTMUNKA SZOFTVEREK, TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv Workflow 638 463 523 123 316 333 Csoportmunka szoftverek 203 126 321 91 258 327 Tudás- és 157 612 291 19 20 21 tartalommenedzsment

63

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 terv tény terv terv tény terv 126 33 66 21 23 42 45 13 54 19 26 55 31

30

29

3

1

2


VI.

S ZAKRENDSZEREK VI.1.

HASZNÁLATA

Szakfeladatok IT támogatottsága Az önkormányzatokat megkérdeztük, hogy milyen területeken használnak informatikai alkalmazásokat, szoftvereket. Összesen 20 (az egyéb kategóriával együtt) önkormányzati feladatkör esetében végeztük el a vizsgálatot, és az eredmények alapján az önkormányzatok működési területeit három csoportba osztottuk az informatikai támogatottság szerint. Az első csoportot az informatika által gyakran, a másodikat az informatika által kevésbé támogatottnak, a harmadikat pedig informatikai támogatást ritkán élvező területeknek nevezhetjük. A gazdasági ügyeken belül külön megvizsgáltuk a 4 legfontosabb funkciót. Az informatika által gyakran támogatott területek közé sorolhatók az adóügyek, a vagyonnyilvántartás, az iktatás, a személyzeti ügyek, a szociális igazgatás és a gazdasági ügyek.

39. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Adóügyek

2008

Iktatás Gazdasági ügyek

Vagyonnyilvántartás Személyzeti ügyek Szociális igazgatás

Adóügyek Iktatás

2007

Gazdasági ügyek Vagyonnyilvántartás Személyzeti ügyek Szociális igazgatás

Használja 0% 10 % 20 % 30 % Egy év múlva tervezi a használatát Nem tudja, válaszhiány

40 %

50 % Egy60éven % belül 70 %tervezi 80 a%használatát 90 % 100 %

Nem tervezi a használatát

64

– (M)Értéket Teremtünk! Az informatika által gyakran támogatott területek

Az informatika által gyakran támogatott területek közül a szociális igazgatás és a személyzeti ügyek kivételével mindegyik esetében a számítógéppel rendelkező önkormányzatok legalább 60%-ánál használnak valamilyen szoftvert, míg a szociális igazgatásnál és a személyzeti ügyeknél ez az arány 40% körüli. A vagyonnyilvántartás, a gazdasági ügyek és az adóügyek kapcsán minimális azon önkormányzatok száma, amelyek még nem használnak informatikai megoldást ezeken a területeken, de a későbbiekben tervezik a bevezetését. A 2007-es állapothoz képest a legjelentősebb előrelépés a szociális igazgatás és az iktatás területén történt, itt több mint 5 százalékpontos emelkedést tapasztalhatunk. A többi feladatot illetően egy-két százalékponttal javult az ellátottság, a legjelentősebb bővülés továbbra is az iktatás és a szociális igazgatás esetében várható, ahol további 5 százalékpontos javulás következhet be 2010 végéig.

Az informatika által gyakran támogatott területek az adott feladattal rendelkező önkormányzatok körében

Az adott feladattal rendelkező hivatalok körében a gazdasági ügyek és az adóügyek esetében 90% feletti, a vagyonnyilvántartás és az iktatás kapcsán 80% feletti a szoftvert használók aránya, a személyzeti ügyeknél pedig háromnegyed körüli ez az érték. A szociális igazgatás és az iktatás kapcsán számottevő bővülés várható a következő években. Az informatikai támogatást alkalmazó önkormányzatok mintegy ötöde-hatoda tervezi a rendszerek fejlesztését, az iktatásnál a legmagasabb ez az arány, közel egyharmad.

40. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Adóügyek Gazdasági ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Személyzeti ügyek Szociális igazgatás 0%

10%

20%

30%

40%

Használja, de nem tervezi a fejlesztést 2008-ban tervezi a bevezetését Nem tervezi a bevezetését

50%

60%

70%

80%

90%

Használja, és tervezi a fejlesztést 2009-ben tervezi a bevezetését Nem tudja, válaszhiány

65

100%

– (M)Értéket Teremtünk! Az informatikai szempontból kiemelt területek mindegyikén növekedett az informatikai támogatást használó hivatalok száma, ez legerősebben az iktatás, a személyzeti ügyek és a szociális igazgatás esetében érződik. Az alkalmazók tábora bővülésével párhuzamosan a vizsgált szakfeladatok informatizálását a későbbiekben tervező önkormányzatok száma csökkent. 38. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ADÓÜGYEKET, A VAGYONNYILVÁNTARTÁST, AZ IKTATÁST, A SZEMÉLYZETI ÜGYEKET, A SZOCIÁLIS ÜGYEKET ÉS A GAZDASÁGI ÜGYEKET? (SZÁZALÉKOS ARÁNY ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Használ informatikai támogatást %


darab

%

darab

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

Adóügyek Iktatás Gazdasági ügyek

65 46 40

66 62 65

69 69 66

1 987 1 257 1 091

2 025 1 886 1 969

2 119 2 114 2 025

1 18 3

0 9 1

1 5 1

38 486 71

13 279 16

15 167 29

Vagyonnyilvántartás Személyzeti ügyek

63 38

63 44

63 47

1 826 1 018

1 887 1 345

1 926 1 448

3 2

1 1

1 1

84 48

34 23

32 21

Szociális igazgatás

36

37

43

970

1 127

1 317

7

4

5

199

130

156

A településméret növekedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik az egyes szakterületekhez informatikai támogatást használó önkormányzatok aránya. Amíg a legkisebb községekben a szoftvert alkalmazók hányada szinte egyik rendszer esetében sem éri el a 40%-ot, addig a megyei jogú városoknál, kerületeknél ez az érték minden területet illetően meghaladja a 90%-ot. A szakterületi programokkal rendelkezők körében a rendszert fejleszteni szándékozók részaránya is növekszik a nagyobb település-kategóriák felé haladva. A körjegyzőségi tagtelepüléseknél a fejlesztést tervezők mindössze néhány százalékot tesznek ki, míg a megye jogú városoknál, kerületeknél ez az arány egyes esetekben eléri a 40%-ot. A községek és a nagyközségek esetében jelentős azok hányada, akik iktatási, illetve szociális igazgatási szoftver bevezetését tervezik. A következő két ábrán részletesen bemutatjuk, hogy a különböző típusú települések önkormányzatai milyen arányban tervezik a kategóriába tartozó területek fejlesztését.

66


41. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK



(SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek

Önálló község

Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek

Nagyközség

Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek

Város

Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás


Gazdasági ügyek Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek

Használja,0 de % nem 10 tervezi % 20 a%fejlesztést 30 % 40 % 2009-ben tervezi a bevezetését

67

és % tervezi 50 %Használja, 60 % 70 80 a %fejlesztést 90 % 100 % 2010-ben tervezi a bevezetését


42. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK


(SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) Szociális igazgatás Személyzeti ügyek


Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek

Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek Adóügyek

Önálló község

Szociális igazgatás Személyzeti ügyek

Vagyonnyilvántartás Iktatás Gazdasági ügyek

Nagyközség

Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek


Város

Szociális igazgatás Személyzeti ügyek

Vagyonnyilvántartás Iktatás


Gazdasági ügyek Adóügyek Szociális igazgatás Személyzeti ügyek


Használja, de nem tervezi a fejlesztést 0% 10 % 20 % 30 % 40 % 2009-ben tervezi a bevezetését

68

50 %Használja, 60 % és 70 tervezi % 80a%fejlesztést 90 % 100 %

2010-ben tervezi a bevezetését

– (M)Értéket Teremtünk! Használt szoftverek

Az alábbi táblázat az informatikailag leggyakrabban támogatott területeken használt szoftvereket mutatja be, a szoftvert alkalmazó önkormányzatok által való említések gyakoriságának sorrendjében, az 1% alatti részesedésű programok nélkül.

39. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Iktatás Vagyonnyilvántartás Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Adóügyek Gazdasági ügyek Az informatika által kevésbé támogatott területek

1. hely Kontroller 40% Katawin 78%

2. hely E-Iktat 15% Vagyonkataszter 3%

WinSzoc

Winiop

41% IMI 90% Önkadó 92% Tatigazd 64%

11% Szemiramisz 2% Dokk 9%

3. hely WIKT 6.0 6% MÁK 2% Közszolgálati Szoftverház 8% Wintiszt 1% Számadó 7%

4. hely Winiktat 4% TS Kataszter 1%

5. hely Coriolis 3% Befesz 1%

WinMankó

Winiksz

8% Qualisoft1% IMI 2%

6% KIR 1% Gordius 1%

Az informatika által kevésbé támogatott területek közé kerültek az igazgatási és hatósági ügyek, az oktatási ügyek, a testületi és bizottsági munka és az építéshatóság. A testületi és bizottsági munkát az önkormányzatok 15%-ánál, az igazgatási és hatósági ügyeket 14%-ánál, a, az oktatási ügyeket 10%-ánál, az építéshatósági ügyeket pedig 7%-ánál támogatják informatikai megoldásokkal.

43. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Testületi és bizottsági munka Igazgatási és hatósági ügyek

2008

Oktatási ügyek Építéshatóság

Testületi és bizottsági munka Igazgatási és hatósági ügyek

2007

Oktatási ügyek Építéshatóság

Használja 0% 10 % 20 % Egy év múlva tervezi a használatát Nem tudja, válaszhiány

30 %

40 %

69

használatát 50 Egy % éven 60 %belül 70tervezi % 80a% 90 % 100 % Nem tervezi a használatát


Az informatika által kevésbé támogatott területeken – az oktatási ügyek kivételével – nem változott számottevően sem a szoftvert használók, sem a bevezetést tervezők aránya 2007-hez képest. Az oktatási ügyeknél tovább mérséklődött az informatikai támogatást alkalmazók hányada. Az ennek kapcsán megfigyelhető visszaesést magyarázhatja az iskolabezárások és –összevonások folyamata is, 2006-hoz képest egynegyedével csökkent az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok száma. 40. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI ÜGYEKET, A TESTÜLETI ÉS BIZOTTSÁGI MUNKÁT, AZ OKTATÁSI ÜGYEKET, ILLETVE AZ ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ÜGYEKET? (SZÁZALÉKOS ARÁNY ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Használ informatikai támogatást % Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka Oktatási ügyek Építéshatóság

darab

%

darab

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007 2008

16 13 15 9

14 14 11 7

14 15 10 7

429 341 404 234

427 406 328 204

437 451 300 214

7 6 2 4

3 3 1 3

3 3 1 3

198 151 66 117

82 100 72 84

81 87 28 81

Az adott feladattal rendelkező önkormányzatok körében már magasabb az informatikai támogatást alkalmazók aránya: mind a 4 területen 20-30% között mozog. A rendszert fejleszteni szándékozók, illetve a bevezetést tervezők aránya egyik feladat esetében sem éri el a 10%-ot, ráadásul a 2007-es eredményekhez képest csökken az arányuk. 44. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Oktatási ügyek

Testületi és bizottsági munka

Igazgatási és hatósági ügyek

Építéshatóság 0%

10%

20%

30%

40%

Használja, de nem tervezi a fejlesztést Egy éven belül tervezi a bevezetését Nem tervezi a bevezetését

50%

60%

70%

80%

90%

Használja, és tervezi a fejlesztést Egy év múlva tervezi a bevezetését Nem tudja, válaszhiány

70

100%

– (M)Értéket Teremtünk! A szakterületi programokkal rendelkezők körében a rendszert fejleszteni szándékozók részaránya is növekszik a nagyobb település-kategóriák felé haladva. A körjegyzőségi tagtelepüléseknél a fejlesztést tervezők mindössze néhány százalékot tesznek ki, míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél ez az arány egyes esetekben túllépi az 30%-ot. A következő ábrán részletesen bemutatjuk, hogy a különböző típusú települések önkormányzatai milyen arányban tervezik a kategóriába tartozó területek fejlesztését. 45. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK

Körj. székhely

Körj. tagtelepülés

(SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka

Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka

Nagyközség

Önálló község



Város

Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Megyei jogú város, kerület



Használja, de nem tervezi a fejlesztést Használja, és tervezi a fejlesztést 0 % 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % 2009-ben tervezi a bevezetését 2010-ben tervezi a bevezetését

71

– (M)Értéket Teremtünk! Használt szoftverek

Az alábbi táblázat az informatikailag kevésbé támogatott területeken használt szoftvereket mutatja be, a szoftvert alkalmazó önkormányzatok által való említések gyakoriságának sorrendjében, az 1% alatti részesedésű programok nélkül.

41. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK (AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka Informatikai támogatást nem élvező területek

1. hely Tégla 17% Taninform 23% ASZA 21% Terka 56%

2. hely Kommunáldata 9% KIR 12% Vizuál Regiszter 16% Mikrovoks 10%

3. hely Takarnet 9% Magiszter 9% MS Office 9% Microsoft Office 5%

4. hely Kolibri 7% Aromo 8% MÁK 4% Tárki 3%

5. hely Katawin 6% eSkola 2% BM 3% Saját fejlesztés 2%

A 20 vizsgált önkormányzati működési terület közül 9-nél csak az önkormányzatok minimális hányadánál beszélhetünk informatikai támogatottságról. Az szabálysértések kezeléséhez a számítógépet használó önkormányzatok 5%-ánál, az ipari és kereskedelmi igazgatáshoz 4%-ánál, az egészségügyi igazgatáshoz, a lakásügyek, valamint a beruházások, közbeszerzések kezeléséhez 3%-ánál használnak valamilyen informatikai megoldást, szoftvert. A művelődési, oktatási, sport és ifjúsági területek, a közterület-felügyelet, a környezetvédelemi és a közlekedési ügyek még ennél is ritkábban támogatottak, mindössze a számítógépet használó önkormányzatok 1-2%-a használ szoftvereket ezek ellátásához. Az adott feladattal rendelkező hivatalok körében némileg magasabb a speciális szoftvert alkalmazók aránya, de az egészségügyi igazgatás és a szabálysértés kivételével egyik terület esetében sem haladja meg a 10%-ot. Az ipari és kereskedelmi igazgatás, a lakásügyek, a közterület-felügyelet és a művelődés, oktatás, sport, ifjúságpolitika esetében 7-8% körüli az informatikai támogatást használók hányada, míg a többi szakfeladatnál még ennél is alacsonyabb.

Használt szoftverek

Összességében elmondható, hogy rendkívül széles szoftverskálát alkalmaznak az önkormányzatok. Tekintettel az egyre nagyobb fokú integráltsági követelményekre (például kistérségi szintű együttműködés), ez nem tekinthető kedvezőnek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a MÁK szoftverek alkalmazása elég elterjedt, ami egy egységes önkormányzati igazgatási platform alapját képezheti.

72

– (M)Értéket Teremtünk! 46. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK


Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés


Város

Nagyközség

Önálló község

Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés


(SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés Közlekedés Környezetvédelem Művelődés, oktatás, sport Közterület-felügyelet Beruházás, közbeszerzés Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Ipari és kereskedelmi Szabálysértés

Használja, de nem tervezi a fejlesztést 0 % 10 % 20 % 30 % 2009-ben tervezi a bevezetését

40 %

73

Használja, és tervezi a fejlesztést 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % 2010-ben tervezi a bevezetését

50 %


VI.2.

Gazdasági funkciók IT támogatottsága

Gazdasági funkciók informatikai támogatottsága

Az önkormányzatok négy főbb gazdálkodási funkcióját különítettük el, és megvizsgáltuk, hogy az adott funkció feladatainak ellátásához használnak-e valamilyen informatikai rendszert. Az általunk elemzett, informatikai rendszerekkel támogatott négy gazdálkodási funkció az intézményi számvitel (81%), az intézményi kontrolling (11%), a munkaerőgazdálkodás (24%) és a projektmenedzsment (3%). A zárójelben szereplő értékek azt jelzik, hogy a gazdálkodási szoftverrel rendelkező önkormányzatok mekkora hányada használ az adott funkció támogatásához informatikai rendszert. A tavalyi évhez képest nem történt számottevő változás, amellett hogy a gazdálkodási szoftvert alkalmazó hivatalok száma kissé nőtt.

47. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? (MEGOSZLÁS A GAZDÁLKODÁSI SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1184) 2008

Intézményi számvitel

Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment

2007 Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment

Használja 0% 10% 20% 30% Egy év múlva tervezi a használatát Nem tudja, válaszhiány

40%

50%

Egy éven belül tervezi a használatát 60% 70% 80% 90% 100% Nem tervezi a használatát

Az adott feladattal rendelkező önkormányzatok körében vizsgálva a hivatalok 84%-a használ speciális programot az intézményi számvitel, 51%-a a munkaerő-gazdálkodás, 36%-a az intézményi kontrolling és 18%-a a projektmenedzsment feladatokhoz. A rendszert fejleszteni szándékozók hányada egyik területnél sem haladja meg a 20%-ot, míg a bevezetést tervezők aránya a projektmenedzsment esetében számottevő (8%). A 2007-es évhez képest mindegyik gazdasági területen emelkedett kissé a célszoftvereket alkalmazó hivatalok hányada.

74

– (M)Értéket Teremtünk! 48. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? (MEGOSZLÁS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) 2008 Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment

2007 Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment

0% 10% 20% 30% Használja, de nem tervezi a fejlesztést 2008-ban tervezi a bevezetését Nem tervezi a bevezetését

40%

A négy kiemelt gazdálkodási terület:

50% 60% 70% 80% 90% Használja, és tervezi a fejlesztést 2009-ben tervezi a bevezetését Nem tudja, válaszhiány

100%

A számviteli terület minden településtípusnál hasonlóan kiemelt fontosságú, az érintett hivatalok legalább 80%-ánál használnak ilyen jellegű szoftvert. intézményi számvitel, A másik három gazdálkodási ügyet illetően megállapíthatjuk, hogy intézményi az informatikai támogatást alkalmazó önkormányzatok aránya kontrolling, munkaerőfokozatosan emelkedik a településmérettel párhuzamosan. Amíg gazdálkodás, a legkisebb községek körében a projektmenedzsment projektmenedzsment rendszerek bevezetése még csak a tervekben létezik, addig a nagyközségek és a városok kapcsán 10-20% közötti, a megyei jogú városok, kerületek esetében pedig már 70% feletti arányról beszélhetünk. Az intézményi kontrollingot és a munkaerőgazdálkodást illetően hasonló tendenciát láthatunk, bár ezeknél a területeknél kisebb a különbség a két szélső kategória között. Azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes rendszereket használók körében a fejleszteni szándékozók hányada is fokozatosan növekszik a nagyobb településtípusok felé haladva. A projektmenedzsment kapcsán szinte mindegyik kategóriában jelentős a bevezetést tervezők aránya, különösen a nagyközségek (7%) és a városok (13%) esetében beszélhetünk komoly fejlesztési tervekről, továbbá ebben a két csoportban számottevő a kontrolling rendszerek iránti érdeklődés is.

75

– (M)Értéket Teremtünk! 49. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? (MEGOSZLÁS TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)


Projektmenedzsment Intézményi kontrolling

Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel




Önálló község



Nagyközség

Projektmenedzsment

Intézményi kontrolling


Város

Projektmenedzsment


Munkaerő gazdálkodás



Projektmenedzsment



Használja, de nem tervezi a fejlesztést 0% 10 % 20 % 30 % 2009-ben tervezi a bevezetését

Használt szoftverek

40 %

Használja, és tervezi a fejlesztést 60 % 70 % 80 % 90 % 2010-ben tervezi a bevezetését

50 %

100 %

Az alábbi táblázat az gazdasági ügyek területén használt szoftvereket mutatja be, a szoftvert alkalmazó önkormányzatok által való említések gyakoriságának sorrendjében, az 1% alatti részesedésű programok nélkül.

76

– (M)Értéket Teremtünk! 42. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, GAZDASÁGI ÜGYEK (AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Intézményi számvitel Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Munkaerő-gazdálkodás

VI.3. Szakfeladattal foglalkozó munkatársak és felhasználók

1. hely Tatigazd 62% Tatigazd 41% Tatigazd 16% IMI 83%

2. hely DOKK 10% K11 9% ANAL 4% Tatigazd 4%

3. hely Számadó 8% DOKK 3% Korend 4% DOKK 1%

4. hely K11 2% Corso 3% Polisz 3% KIR 1%

5. hely Polisz 2% Számadó 3% K11 3% -

Felhasználók száma Megvizsgáltuk az adott szakfeladattal foglalkozó munkatársak (továbbiakban munkatársak), illetve az adott területen szoftvert használó munkatársak (továbbiakban felhasználók) számát is. Az önkormányzatoknál összesen mintegy 50 ezer alkalmazott foglalkozik az általunk megnevezett szakfeladatokkal, illetőleg közel 33 ezer felhasználóval rendelkeznek a szakhatósági rendszerek. A községeknél egy munkatárs jellemzően több feladattal is foglalkozik, ez a községeknél átlagosan 1,6-1,7 területet jelent, míg a nagyközségeknél egy munkatárs átlagosan 1,2 feladatot lát el. A városoknál már csak 0,77, a megyei jogú városoknál és kerületeknél pedig 0,55 a megfelelő arány, ami arra utal, hogy a nagyobb önkormányzatoknál a munkatársak már szakosodnak egy-egy területre, valamint ezeken a településeken magasabb az egyéb (nem irodai) munkatársak hányada is. A felhasználók számát viszonyítva az alkalmazottakéhoz azt tapasztaljuk, hogy a legkisebb községektől a városokig fokozatosan 80% környékéről 50%-ra csökken az arány. Ennek ismét az áll a hátterében, hogy a kis településeken egy-egy dolgozó több szakfeladattal is foglalkozik, így felhasználóként is több területen jelenik meg. A megyei jogú városok, kerületek esetében már ismét háromnegyed körüli értéket kapunk, aminek az az oka, hogy ezeknél az önkormányzatoknál jóval gyakoribb az integrált rendszerek használata, így egy-egy felhasználó egyszerre több rendszerhez is rendelkezhet jogosultsággal. Amennyiben a felhasználók számát vetjük össze a munkatársak létszámával, akkor egyfajta szoftverhasználati gyakoriságot kapunk, ami a vártnak megfelelően növekszik a nagyobb önkormányzatok felé haladva. A megyei jogú városok, kerületek kapcsán ismét kiugró értéket kapunk, aminek hátterében az előbb

77

– (M)Értéket Teremtünk! már említett integrált használata húzódik meg.

rendszerek

lényegesen

gyakoribb

43. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETEKKEL FOGLALKOZÓ MUNKATÁRSAK ÉS A SZAKHATÓSÁGI INFORMATIKAI RENDSZEREK FELHASZNÁLÓINAK SZÁMA (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ, ILLETVE AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Informatikával leggyakrabban támogatott területek

Összes alkalmazott 3698 5605 7328 2680 14307 14941 48560

Összes munkatárs 6056 9230 12080 3212 10952 8208 49738

Munkatárs / Alkalmazott 164% 165% 165% 120% 77% 55% 102%

Összes felhasználó 2785 4267 5609 1753 7160 11081 32574

Felhasználó Felhasználó / Alkalmazott / Munkatárs 75% 46% 76% 46% 77% 46% 65% 55% 50% 65% 74% 135% 67% 65%

Az informatikailag leggyakrabban támogatott területeken találhatjuk az összes felhasználó közel kétharmadát, ha ehhez még a gazdasági ügyeket is hozzászámoljuk, akkor a teljes szoftverhasználói létszám négyötöde ezekhez a szakfeladatokhoz tartozik. Az IT-intenzív területeken jól láthatóan mindenütt magas a felhasználók aránya a munkatársakhoz képest, de ezek közül is az iktató rendszer és az adóügyi rendszer esetében a legmagasabb ez a viszonyszám. A városoknál és a megyei jogú városoknál már szinte mindegyik szakfeladat esetében megközelíti az arány a 100%-ot vagy meg is haladja azt, ami jól mutatja ezen önkormányzatoknál a kiemelt területek magas fokú informatizáltságát. Az iktatás kapcsán tapasztalható magas értékek oka, hogy ez az a feladat, amelynél a leginkább szükséges a többi területtel való összekapcsolás, így a hozzáféréssel rendelkezők száma is magasabb.

44. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT SZAKTERÜLETEKEN (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZAKHATÓSÁGI SZOFVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Vagyonnyilván tartás


Személyzeti ügyek

Adóügyek

Iktatás

Vagyonnyilván tartás


Személyzeti ügyek

Adóügyek


Felhasználók / munkatársak aránya

Iktatás

Összesen (fő)

442 833 1046 269 1548 4961 9098

645 521 552 149 382 191 2440

350 325 525 217 952 848 3217

243 447 542 151 317 115 1814

416 660 821 262 950 1007 4116

63% 101% 110% 111% 139% 675% 199%

87% 85% 79% 84% 98% 71% 84%

55% 48% 59% 77% 90% 95% 72%

62% 81% 78% 90% 88% 87% 79%

85% 92% 93% 97% 97% 101% 95%

78

– (M)Értéket Teremtünk! Informatikával kevésbé támogatott területek

Az informatikailag kevésbé támogatott területeken már érezhetően kisebb a felhasználók aránya a szakfeladattal foglalkozó munkatársakon belül. Ez a négy szakfeladat már csak a teljes felhasználószám egyhetedét jelenti. A kategóriához tartozó szakterületek közül a testületi és bizottsági munka esetében férnek hozzá a szoftverekhez a legtöbben, itt országosan még 50% körüli számot kapunk. Az építéshatóságnál a szakterülettel kapcsolatban lévők szintén közel 50%-a, az oktatási ügyek, valamint az igazgatási és hatósági ügyek kapcsán 40%-a, illetve egyharmada használja az adott szakhatósági rendszert. Itt már a városoknál sem igen közelíti meg a mutató a 100%-ot, egyedül a megyei jogú városok és a kerületek esetében tapasztalhatunk még mindig nagyon magas fokú informatizáltságot.

45. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL KEVÉSÉBÉ TÁMOGATOTT SZAKTERÜLETEKEN (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZAKHATÓSÁGI SZOFVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Informatikával nem támogatott területek

Oktatási ügyek



Építéshatóság

Oktatási ügyek





Építéshatóság

Összesen (fő)

5 13 64 43 399 546 1070

30 78 172 41 122 198 560

60 164 267 64 262 538 1354

37 128 235 81 670 459 1610

8% 7% 17% 33% 51% 78% 47%

20% 26% 47% 51% 49% 80% 40%

14% 23% 25% 25% 26% 70% 32%

10% 24% 28% 31% 86% 106% 50%

Az informatikával nem támogatott területeken a megyei jogú városok, kerületek kivételével már jellemzően nem találunk 30% feletti felhasználói arányszámot. Bár jóval több szakfeladatot soroltunk ebbe a csoportba, mint az előzőekbe, ezek a területek mégis csak az összes felhasználószámnak az egynyolcadát foglalják magukban. Országosan itt már egyik ügytípusnál sem láthatunk 100% feletti értéket, a legnagyobb településkategória esetében azonban még mindig komoly informatizáltsági mértékről tanúskodnak a számok.

79

– (M)Értéket Teremtünk! 46. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEKEN (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZAKHATÓSÁGI SZOFVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Lakásügyek

Egészségügyi igazgatás

Szabálysértés

Közterületfelügyelet

Művelődés, oktatás, sport

Beruházás, közbeszerzés

Környezetvédelem

Közlekedés


Ipari és kereskedelmi igazgatás

Összesen (fő)

4 5 18 6 76 141 250

3 2 20 9 54 78 166

11 18 21 6 41 149 246

12 23 46 22 75 185 364

3 2 6 8 68 330 418

13 10 22 9 10 115 180

9 10 25 13 26 220 304

3 4 11 4 8 54 84

3 14 2 3 0 93 115

47. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK MUNKATÁRSAKON BELÜLI ARÁNYA AZ INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEKEN (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZAKHATÓSÁGI SZOFVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Gazdasági ügyek

Lakásügyek


Szabálysértés




Környezetvédelem

Közlekedés




2% 2% 4% 7% 33% 47% 17%

3% 1% 5% 10% 22% 44% 13%

9% 6% 6% 8% 21% 70% 20%

4% 6% 8% 17% 26% 91% 19%

5% 2% 3% 10% 18% 63% 29%

8% 4% 6% 13% 4% 61% 14%

4% 3% 5% 11% 6% 99% 16%

3% 2% 4% 6% 5% 65% 9%

4% 8% 1% 5% 0% 65% 14%

A gazdálkodási ügyeken belül elkülönített négy terület az összes felhasználói létszám mintegy egyhetedét jelenti. Az egyes kategóriák között a számvitel kivételével számottevő eltérések tapasztalhatóak, míg az intézményi számvitel, mint azt korábban is láthattuk, településtípustól függetlenül mindegyik önkormányzat számára kiemelt fontosságú. A megyei jogú városok és a kerületek a gazdasági ügyeknél is élesen elválnak a többi kategóriától, ami arra utal, hogy az informatikailag leginkább támogatott feladatok közül a gazdasági területen használt rendszerek körében a legmagasabb az integrált megoldásokat alkalmazó hivatalok aránya. 80

– (M)Értéket Teremtünk! 48. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETTEL FOGLALKOZÓ FELHASZNÁLÓK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Tervezett felhasználók száma


Projektmen edzsment

Munkaerő gazdálkodá s



Projektmen edzsment

Munkaerő gazdálkodá s




Összesen (fő)

439 798 848 261 928 419 3694

11 50 89 37 119 197 503

0 2 20 24 18 54 119

46 148 237 70 110 42 653

94% 88% 88% 83% 92% 118% 92%

12% 22% 27% 48% 38% 89% 40%

0% 1% 8% 32% 10% 72% 15%

30% 52% 53% 67% 58% 97% 54%

A szoftver használatát tervező önkormányzatok körében rákérdeztünk a jövőbeli felhasználók tervezett számára is. A szakhatósági rendszert tervezők alacsony bázisa, valamint az érdemi válaszok alacsony száma miatt csak nagyvonalú becslést tudtunk készíteni a tervezett felhasználószámra, az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázat bemutatja azt is, hogy az egyes területeken az előző évhez képest milyen arányban várható a teljes felhasználói létszám bővülése.

81

– (M)Értéket Teremtünk! 49. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETTEL FOGLALKOZÓ FELHASZNÁLÓK TERVEZETT SZÁMA (FŐ) (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZAKHATÓSÁGI SZOFVER HASZNÁLATÁT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Iktatás Vagyonnyilvántartás Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Adóügyek Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka Ipari és kereskedelmi igazgatás Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Szabálysértés Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Beruházás, közbeszerzés Környezetvédelem Közlekedés Intézményi számvitel Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Munkaerő gazdálkodás

Tervezett felhasználószám Bővülés az előző évhez képest 2009 2010 2009 2010 Informatikailag leggyakrabban támogatott területek 95 85 1% 1% 16 16 1% 1% 124 98 4% 3% 11 10 1% 1% 7 14 0% 0% Informatikailag kevésbé támogatott területek 145 99 14% 8% 14 16 2% 2% 64 120 5% 8% 83 78 5% 5% Informatikailag nem támogatott területek 23 34 9% 12% 12 15 7% 8% 3 25 1% 10% 47 58 13% 14% 4 20 1% 5% 12 18 6% 9% 22 49 7% 15% 19 25 22% 24% 10 10 9% 8% Gazdasági ügyek 12 20 0% 1% 18 9 4% 2% 10 21 9% 16% 8 7 1% 1%

82


VI.4.

A rendszerek fejlesztésének fontossága

Informatikailag leggyakrabban támogatott területek

A szakhatósági feladatokkal rendelkező önkormányzatokat megkértük, hogy osztályozzák az egyes területek informatikai fejlesztésének fontosságát. A kapott eredményeket egy -100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán értékeltük, amelyen a -100 jelentése egyáltalán nem fontos, a +100 értelmezése pedig kiemelten fontos. Az informatikailag leggyakrabban támogatott területek közül az adóügyek és az iktatás településtípustól függetlenül minden hivatal számára lényeges (60 feletti átlagpontszám). A személyzeti ügyek és a vagyonnyilvántartás még a lényeges kategóriába tartozik (40 körüli egyenlegértékek), ugyanakkor itt már elkezdődik az a tendencia, miszerint a nagyobb települések fontosabbnak értékelik egy-egy terület esetében az informatizálás szükségességét. A gazdasági ügyek és a szociális igazgatás kapcsán már jóval nagyobb szóródás tapasztalható az egyes szakfeladatok között. A gazdasági ügyeket illetően a községek már lényegesen elmaradnak a többi településtípustól: amíg a kisebb hivataloknál 20-30 közötti értékeket kaptunk, addig a városoknál 50, a megyei jogú városok, kerületek esetében pedig 70 közeli a megfelelő szám.

50. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Adóügyek

Iktatás

Személyzeti ügyek

Vagyonnyilvántartás

Gazdasági ügyek


-10

0

Körjegyzőségi tagtelepülés Nagyközség

10

20

30


83

40

50

60

70

80


– (M)Értéket Teremtünk! Informatikailag kevésbé támogatott területek

Az informatikailag kevésbé támogatott területek közül a testületi és bizottsági munka, illetve az igazgatási és hatósági ügyek fejlesztése összességében még viszonylag fontos az adott szakfeladattal rendelkező önkormányzatok számára (3 és 0 átlagpontszám), a megyei jogú városok, kerületek és a testületi és bizottsági munka esetében a városok kivételével nincs jelentős különbség az egyes településtípusok között. Az építéshatóság és az oktatási ügyek kapcsán már jóval nagyobb szóródás tapasztalható a megyei jogú városok, kerületek, illetve a többi településtípus viszonylatában. Előbbieknél még egyértelműen lényeges ennek a két területnek az informatizálása, míg a kisebb önkormányzatok, valószínűleg méretük és az adott feladat kisebb jelentősége folytán nem tartják mindenáron szükségesnek az informatikai fejlesztéseket.

51. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)



Építéshatóság

Oktatási ügyek

-60

-50


Informatikailag nem támogatott területek

-40

-30

-20

-10


0

10

20

30

40

50


Az informatikailag nem támogatott területek informatikai fejlesztését jelenleg nem tartják fontosnak az önkormányzatok (42 és -26 közötti országos átlagértékek). A megyei jogú városok és kerületek kivételt képeznek, ezeknél az önkormányzatoknál mindenhol pozitív vagy legalábbis 0 körüli értékeket tapasztalhatunk. Egyes szakfeladatok esetében (szabálysértés, beruházás, közbeszerzés, ipari és kereskedelmi igazgatás) a városok is az átlagosnál fontosabbnak ítélték ezen területeken az informatizálás szükségességét, ennek nyilvánvalóan köze van az adott szakfeladat jellegéhez is. 84

– (M)Értéket Teremtünk! 52. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Szabálysértés


Környezetvédelem




Közterület-felügyelet

Közlekedés

Lakásügyek

-70

-60


Gazdasági ügyek

-50

-40

-30

-20


-10

0

10

20

30

40


A gazdálkodási ügyek közül az intézményi számvitel, mint azt korábban is megállapíthattuk, mérettől függetlenül egyformán lényeges az önkormányzatok számára, így van ez az informatikai fejlesztések fontossága tekintetében is (50 feletti átlagérték). A munkaerő-gazdálkodás még közepesen fontos fejlesztési területnek számít, míg az intézményi kontrolling és a projektmenedzsment esetében már jelentős különbségek tapasztalhatók a településtípusok között. A megyei jogú városok, kerületek mindhárom utóbbi feladatot illetően kiemelkednek a mezőnyből.

85


53. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, GAZDASÁGI ÜGYEK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)


Munkaerő-gazdálkodás


Projektmenedzsment

-60 -50 -40 -30 -20 -10 Körjegyzőségi tagtelepülés Nagyközség

Összegzés

0


10

20

30

40

50

60

70


Az egyes szakhatósági területek informatikai fejlesztésének fontosságával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az informatikával egyébként is gyakrabban támogatott területek esetében az önkormányzatok a fejlesztéseket is lényegesebbnek tartják, míg az informatikailag nem segített feladatoknál a bővítés nem számít prioritásnak. Az informatikailag kevésbé támogatott területek átmenetet képeznek az előbb említett csoportok között a fejlesztések tekintetében is. A megyei jogú városok, kerületek szinte minden szakfeladat kapcsán „kilógnak” a mezőnyből, ezeknél a hivataloknál érződik legerősebben a szakhatósági és a gazdasági folyamatok informatizálása iránti igény.

86


VI.5. Informatikával leggyakrabban támogatott területek

Fejlesztési és üzemeltetési kiadások A szakhatósági informatikai rendszerek bevezetésére, fejlesztésére az önkormányzatok mintegy 750 millió forintot szántak 2008-ban és 360 millió forintot terveznek 2009-ben, utóbbi összeg a tervezés bizonytalansága miatt ennél valószínűsíthetően magasabb lesz. A szakfeladatok informatikai támogatásának üzemeltetése mintegy 550 millió forintot tett ki 2008-ban és 740 millió forint körül várható 2009-ben. A kapott értékekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az informatikailag kevésbé vagy nem támogatott területek esetében a vártnál alacsonyabb volt az érdemi válaszok száma, ez pedig rontja a becslésünk pontosságát. A fejlesztési kiadások kétharmadát az informatikailag leggyakrabban támogatott területek viszik el, ezek közül is kiemelkedik a gazdasági ügyek és az iktatás. Jelentősnek mondható a szociális igazgatásra költendő összeg is, míg a vagyonnyilvántartás, a személyzeti ügyek és az adóügyek megújítására szánt keret marginális. Az üzemeltetésnél hasonló képet láthatunk, a költségek közel 80%-át ezek a kiemelt területek jelentik. A működtetési kiadások közel 60%-át az iktatási és a gazdasági ügyekkel kapcsolatos rendszerek adják, a személyzeti ügyeknél és az adóügyeknél használt programok (nagy többségben államkincstári szoftverek) elhanyagolható részét képezik csak a költéseknek.

50. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK

Iktatás Vagyonnyilvántartás Szociális igazgatás Gazdasági ügyek Személyzeti ügyek Adóügyek Összesen

Informatikával kevésbé támogatott területek

Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2009 2008 2009 2008

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009

232 18 136 540 3 25

223 7 52 247 1 9 539

124 25 65 353 9 22

68 27 73 60 5 7

100 26 67 92 10 6

72 8 20 145 2 8 255

138 43 82 106 6 15 390

221 50 94 187 14 13 579

Az informatikailag kevésbé támogatott területek a fejlesztési költéseknek mintegy egytizedét teszik ki. Ezek közül az építéshatóság, illetve a testületi és bizottsági munka adja a kiadások döntő többségét, az igazgatási és hatósági ügyek egynyolcad részt jelentenek, míg az oktatási ügyek (bár fejlesztését fontosnak tartják a megkérdezettek) csak elhanyagolható aránnyal bírnak. A szoftverek üzemeltetése

87

– (M)Értéket Teremtünk! kapcsán az építéshatóság egyharmadát teszi ki a költségeknek, míg a másik három rendszer nagyjából egyforma részesedéssel rendelkezik. 51. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 Építéshatóság Oktatási ügyek Igazgatási és hatósági ügyek Testületi és bizottsági munka

160 18 49 122

232 14 38 99

85 65 21 24

106 50 25 36

Összesen Informatikával nem támogatott területek

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 34 2 12 32

22 1 4 12

27 14 11 13

27 16 12 18

80

39

65

73

Az informatikailag nem támogatott területek a fejlesztési költéseknek mintegy 5-6%-át adják. Ezek közül a jelentősebbek az ipari és kereskedelmi igazgatás, az egészségügyi igazgatás és a szabálysértés, ezek adják a csoport összes bővítési kiadásainak 80-90%-át. Az üzemeltetési költségekből ez a három terület, valamint a közterület-felügyelet és a beruházás, közbeszerzés együttesen mintegy 90%-kal részesedik. A vizsgált rendszerek esetében elképzelhető ugyan egy-egy nagyobb összegű fejlesztési szándék, ám ezek megvalósulása elég bizonytalan.

52. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 Ipari és kereskedelmi igazgatás Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Szabálysértés Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Beruházás, közbeszerzés Környezetvédelem Közlekedés Összesen Gazdasági ügyek

52 7 41 27 8 2 5 3 7

51 10 28 31 14 12 31 13 9

20 12 50 32 92 10 30 4 2

31 11 42 26 95 7 46 12 5

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 7,2 0,8 4,7 4,9 0,2 0,2 0,7 0,3 0,7 19,4

6,4 0,8 2,4 6,3 0,3 0,3 1,3 0,4 0,3 18,5

4,2 2,0 9,9 9,1 11,8 1,7 5,1 0,5 0,2 44,5

3,9 1,0 3,6 5,2 6,3 0,5 4,2 0,7 0,2 25,6

A gazdálkodási ügyek esetében a teljes fejlesztési összeg nem egyezik a fent a gazdasági ügyeknél bemutatott értékkel, aminek hátterében az áll, hogy sok esetben az önkormányzatok egységes (integrált) gazdasági informatikai rendszert kívánnak bevezetni, s ennek fejlesztési összegét nem lehet megbontani az itt szereplő területekre. A fent szereplő kiadás magában foglalja

88

– (M)Értéket Teremtünk! az itt külön megjelenített értékeket. A négy alrendszer teljes fejlesztési költéseinek több mint 90%-át az intézményi számvitel és a kontrolling teszi ki, a projektmenedzsment és a munkaerőgazdálkodás jelentősége ebből a szempontból minimális. Az üzemeltetési költségek négyötödéért a számviteli terület a felelős, a kontrolling pedig közel 10%-kal részesedik. 53. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, GAZDASÁGI ÜGYEK

Intézményi számvitel Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Munkaerő gazdálkodás Összesen

VI.6.

Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 75 97 25 33 180 270 20 24 3 7 10 5 3 5 4 4

Összesen (millió forint) Fejlesztés Üzemeltetés 2008 2009 2008 2009 28,9 32,6 37,3 53,5 22,6 19,2 4,9 5,4 0,3 0,2 1,2 0,3 0,5 0,5 1,9 1,8 52,2 52,5 45,3 61,0

Térinformatikai rendszerek, integrált megoldások és akkreditált iktatórendszerek használata

Integrált rendszerek

A speciális szakhatósági szoftvert használó önkormányzatok 6%-a használ térinformatikai megoldást. A nagyközségekig bezárólag kevesebb, mint 10% az ilyen megoldást alkalmazók aránya, a városoknál 17%, a megyei jogú városok, kerületek esetében már közel 50% ez az érték. Az érintett hivatalok 7%-a rendelkezik olyan szoftverrel, amely integrált a gazdasági ügyeket kezelő rendszerrel, 14%-ának van lehetősége elérni az iktató programot más alkalmazásból, összességében pedig 17%-a használ valamilyen integrált megoldást. A körjegyzőségi tagtelepüléseknek csak 6%-a rendelkezik integrált rendszerrel, a községek és a nagyközségek 15-25%-a, a városi önkormányzatok egyharmada, míg a megyei jogú városok, kerületek hivatalainak közel háromnegyede alkalmaz integrált szoftvert. Ezek a számok is mutatják, hogy a nagyobb méretű városi és megyei jogú városi, kerületi önkormányzatok körében jóval gyakoribb az integrált rendszerek használata, amiben nyilván szerepet játszik a szerteágazóbb tevékenységi kör miatti egységesítésre, illetve a belső folyamatok gyorsítására való törekvés. A 2007-es évhez képest kis mértékben növekedett mind a térinformatikai, mind a különböző integrált rendszerek elterjedtsége, ugyanakkor a bővülés alacsony bázisról történt és meglehetősen lassú a növekedési folyamat. Mindez azt mutatja, hogy ezen a téren is komoly előrelépésre van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok valóban korszerű és hatékony rendszereket tudjanak használni.

89

– (M)Értéket Teremtünk! 54. TÁBLÁZAT A TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS AZ INTEGRÁLT RENDSZERK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (%-OS ARÁNYOK A SZAKHATÓSÁGI SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1671)


Térinformatikai rendszer 2007 2008 1 2 3 3 6 7 8 9 16 17 45 49 6 6

Integrált a gazdasági rendszerrel 2007 2008 2 2 5 5 8 10 11 12 13 14 34 42 7 7

Integrált az iktató rendszerrel 2007 2008 4 4 10 11 15 18 15 19 28 30 62 68 13 14

Integrált rendszert használ 2007 2008 5 6 14 15 19 22 21 25 33 35 68 72 16 17

55. TÁBLÁZAT A TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS AZ INTEGRÁLT RENDSZERK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (SOKASÁGI BECSLÉS A SZAKHATÓSÁGI SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1671)


Térinformatikai rendszer

Térinformatikai rendszer 2007 2008 12 15 15 19 58 55 13 14 41 46 21 23 160 172

Integrált a gazdasági rendszerrel 2007 2008 19 21 29 34 78 77 17 19 35 37 16 20 194 208

Integrált az iktató rendszerrel 2007 2008 31 42 57 67 150 141 24 29 74 79 29 32 365 390

Integrált rendszert használ 2007 2008 47 59 74 92 183 166 33 38 88 91 32 34 457 480

A térinformatikai rendszer bevezetését tervező önkormányzatok átlagosan mintegy 1100 ezer forintot terveznek 2009-ben és 570 ezer forintot 2010-ben a térinformatikai megoldások kialakítására költeni. Mindez azt jelenti, hogy összesen közel 110 millió forint összegben szándékoznak 2009-ben és több mint 60 millió forint értékben 2010-ben ilyen jellegű alkalmazásokat bevezetni. Az érdemi válaszok alacsony száma miatt az eredmények mélyebb elemzésre nem alkalmasak, de az megállapítható, hogy a tervezett kiadások 80-90%-a a városokhoz és a megyei jogú városokhoz, kerületekhez kötődik. Az is jól látszik, hogy a legnagyobb önkormányzatok inkább 2009-ben szeretnék megvalósítani elképzeléseiket, míg a többi településtípus esetében a tervek többségében 2010-re vonatkoznak. Egyes települések esetében igen nagy összegek szerepelnek a tervekben, ám ezek megvalósulása bizonytalan, sokszor pályázatokon való sikeres szerepléstől függ, így ezeket nem vettük bele a számításokba.

90

– (M)Értéket Teremtünk! 56. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT KIADÁSAI 2008-2009, TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK


Akkreditált iktató rendszerek

Átlagosan (e Ft) 2009 2010 77 85 150 175 162 221 198 210 715 1058 3823 4987 1115 570

Összesen (M Ft) 2009 2010 0,7 0,9 1,2 1,2 3,6 8,8 1,4 2,5 22,2 38,1 80,3 10,0 109,3 61,6

A speciális iktató rendszert használó önkormányzatok négyötöde már teljes körű minősítéssel rendelkező akkreditált szoftvert alkalmaz, 4%-a szűkített minősítésű, 5%-a nem akkreditált megoldással rendelkezik, míg 11%-a nem adott érdemi választ. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 1700 hivatalnál találhatunk teljes körű minősítéssel bíró akkreditált iktató rendszert, a maradék 400 hivatalnál ugyanakkor még nem álltak át a törvényileg kötelezett típusra. A településtípus és az egyéb szegmentációs változók szerint sincsenek érdemi eltérések az önkormányzatok között, minden vizsgált kategóriában 80% körül mozog a teljes körű minősítésű szoftverek használata. 57. TÁBLÁZAT AZ IKTATÓ RENDSZEREK HASZNÁLATA

(ORSZÁGOS BECSLÉS AZ IKTATÓ RENDSZERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1237)

Teljes körű minősítés Szűkített minősítés Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Összesen

314 458 560 134 205 32 1703

31 8 28 8 8 2 85

91

Nem akkreditált 29 28 18 0 19 3 97

Nem tudja, válaszhiány 68 70 57 5 23 7 230


VII. R ENDSZEREK

ÜZEMELTETÉSE

VII.1. Üzemeltetési megoldások Az informatikai rendszer működtetése

A felmérésben 5 különböző informatikai területre vonatkozóan (alap- és hálózati hardver infrastruktúra, alapszoftverek, célszoftverek, IT biztonság, weboldal) vizsgáltuk meg, hogy ki végzi a rendszerek üzemeltetését. A magyarországi önkormányzatok informatikai rendszereinek működtetését több mint 50%-ban külső cégek végzik, mely arány nagyjából megegyezik mindegyik vizsgált terület esetében. A 2007-es eredményekhez képest csekély mértékű növekedést tapasztalhatunk a kiszervezést megvalósítók arányában, az emelkedés azonban elmarad a korábbi tervektől. A saját alkalmazottak a hivatalok 29-37%-ánál látják el a működtetési a feladatokat, 8-11%-ban kombinált megoldást alkalmaznak, a maradék 3-8% pedig nem tudta megmondani, hogy miként történik a rendszerek működtetése. A weboldal kapcsán kissé mások az arányok, 48% a külső cég, 28% a saját alkalmazottak, 11% a vegyes megoldás és 14% az érdemi választ nem adók részesedése.

54. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA (A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ, ILLETEVE A HONLAPPAL RENDELKEZŐ VAGY AZT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796, 1555)

2008 Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Weboldal

2007 Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Weboldal

0% Teljes egészében külső cég

10%

20%

30%

Saját alkalmazottak

92

40%

50%

60%

Vegyes megoldás

70%

80%

90% 100%


– (M)Értéket Teremtünk! A településtípusokat tekintve lényeges eltéréseket tapasztalunk, a községektől a megyei jogú városok, kerületek felé haladva egyre kevésbé gyakori, hogy teljes mértékben külső vállalkozó üzemeltesse a rendszert, és ennek megfelelően egyre magasabb a saját, illetve a kombinált megoldások használata. Ennek oka nyilvánvalóan a kisebb önkormányzatoknál a szakértelem hiánya, ami a nagyobb települések esetében már nem jelent problémát. A községek és a nagyközségek mintegy fele veszi igénybe külső cégek szolgáltatásait, ez az érték a városoknál egyharmad, a megyei jogú városoknál, kerületeknél 10-20%. A saját alkalmazottakkal való feladatvégzés aránya a kis településeknél 30% körüli, a városoknál, megyei jogú városoknál és kerületeknél egyes területeken akár kétharmad is lehet, míg a kombinált megoldások aránya 6-10%-tól fokozatosan 20-30% fölé növekszik. Utóbbi üzemeltetési forma egyértelműen a nagy önkormányzatok sajátja. 55. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ, ILLETEVE A HONLAPPAL RENDELKEZŐ VAGY AZT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796, 1555) Megyei jogú város, kerület Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Weboldal Város Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Nagyközség

Weboldal

Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Weboldal Község Alap- és hálózati hardver infrastruktúra Alapszoftverek Célszoftverk IT biztonság Weboldal

0%

Teljes egészében külső cég

10%

20%

30%


93

40%

50%

60%

Vegyes megoldás

70%

80%

90% 100%


– (M)Értéket Teremtünk! Az IT rendszerek üzemeltetését illetően vegyes megoldást alkalmazó önkormányzatoknál körülbelül egyforma a külső és belső működtetés aránya mindegyik terület esetében. A településtípusok közül a városok és a megyei jogú városok, kerületek kapcsán átlag alatti értékekről beszélhetünk, ezeknél az önkormányzatoknál a belső megoldás részesedése már meghaladja a külső cég igénybevételének mértékét. A megyei jogú városok és kerületek kapcsán az érdemi válaszok alacsony száma miatt az eredmények nem megbízhatóak. 56. ÁBRA A VEGYES ÜZEMELTETÉSŰ INFORMATIKAI RENDSZEREKNÉL A KÜLSŐ MEGOLDÁS ARÁNYA (INFORMATIKAI RENDSZEREIT VEGYES MEGOLDÁSBAN ÜZEMELTETŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Község

Nagyközség

Város


Országosan

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Külső megoldás aránya (célszoftverek)

Külső megoldás aránya (alap- és hálózati infrastruktúra)

Külső megoldás aránya (alapszoftverek)

Külső megoldás aránya (IT biztonság)

Külső megoldás aránya (weboldal)

Az informatikai rendszer üzemeltetését saját alkalmazottakkal vagy vegyes megoldásban működtető önkormányzatok 5%-a tervezi az informatikai rendszer karbantartási feladatainak kiszervezését, illetve kiszélesíteni a kiszervezett tevékenységek körét. Ez enyhe csökkenést jelent a 2007-es 8%-os arányhoz képest, ugyanakkor időközben az üzemeltetést külső cég segítségével végző hivatalok hányada is némileg emelkedett. A településtípusok közül egyedül a megyei jogú városok, kerületek emelkednek ki a maguk 14%-ával. A kiszervezést tervezők többsége (66-80%-a) teljes egészében külső vállalkozásra bízná az IT rendszer karbantartását, míg a vegyes megoldásban gondolkodók nagyjából fele-fele arányban osztanák meg a feladatokat a belső és külső munkatársak között. Az egyetlen kivételt a weboldal jelenti, ahol a hivatalok több mint 94

– (M)Értéket Teremtünk! fele vegyes üzemeletetésben gondolkodik, amelyből nagyobb részt kapnának a külső cégek. Az outsourcinggal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bár a kutatás külön nem vizsgálta, de akadt néhány olyan önkormányzat is, ahol már nem a kiszervezés, hanem az insourcing igénye merült fel, amely jelenség szintén alátámasztja az outsourcing terjedésének fokozatos lassulását. 57. ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK KISZERVEZÉSI SZÁNDÉKA AZ INFORMATIKAI RENDSZER KARBANTARTÁSÁT ILLETŐEN (A KISZERVEZÉST TERVEZŐK KÖRÉBEN, N=81) Alapszoftverek Alap- és hálózati infrastruktúra IT biztonság

Célszoftverek

Weboldal

0%

10%


VII.2.

20%

30%

40%

50%

Vegyes megoldásból külső cég

60%

70%

80%

90%

100%

Vegyes megoldásból saját alkalmazottak

Üzemeltetéssel kapcsolatos problémák A számítógépet használó önkormányzatok körében megvizsgáltuk, hogy a különböző problémák mekkora nehézséget jelentenek számukra a szoftverek üzemeltetése terén. A legtöbben a meghibásodás esetén való lassú hibajavítást jelölték meg, ugyanakkor hasonló arányban kapott szavazatot a házon belüli megfelelő szakértelmű munkaerő hiánya. Némileg kevesebben osztályozták jelentős vagy nagyon jelentős problémaként a megfelelő mennyiségű munkaerő hiányát, illetve az adatvesztések előfordulását. A legkisebb gondot egyértelműen a rendszerhibák okozzák, ezt már csak a hivatalok 14%-a jelölte meg jelentős vagy nagyon jelentős problémaként. A 2007-es eredményekkel összevetve nem tapasztalható jelentős változás, minimális mértékben csökkent a jelentős problémával küszködők hányada.

95

– (M)Értéket Teremtünk! 58. ÁBRA MEKKORA PROBLÉMÁT JELENTENEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK? (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2008 Meghibásodás esetén lassú a hiba kijavítása Házon belül nincs megfelelő szakértelmű munkaerő Házon belül nincs megfelelő mennyiségű munkaerő Előfordul adatvesztés Gyakori a rendszerhiba

2007 Meghibásodás esetén lassú a hiba kijavítása Házon belül nincs megfelelő szakértelmű munkaerő Házon belül nincs megfelelő mennyiségű munkaerő Előfordul adatvesztés Gyakori a rendszerhiba

Nem probléma

Kis probléma

0 % 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %

Jelentős probléma

Nagyon jelentős probléma


Az eredmények szemléletesebb elemzéséhez átkódoltuk a válaszokat egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, amelyen a 0 jelentése egyáltalán nem probléma, a 100 értelmezése pedig nagyon jelentős problémát okoz. A nagyobb településméret felé haladva fokozatosan csökken az egyes problémák jelentősége, amíg a körjegyzőségi székhelyeken legalább 30-as pontszámot kapott mindegyik tényező, addig a megyei jogú városok, kerületek esetében a 30 a legmagasabb érték. A legkisebb községek kivételt képeznek a tendencia alól, aminek a legfőbb oka az lehet, hogy körükben a szoftverek használata is ritkább, mint a több kategória esetében, így a problémák felmerülése is ritkábban fordul elő. A megyei jogú városoknál, kerületeknél a vártnál nagyobb problémát jelent a megfelelő mennyiségű munkaerő hiánya, ami az előző évi felméréshez képest is jóval komolyabb nehézségként jelenik meg.

96


59. ÁBRA MEKKORA PROBLÉMÁT JELENTENEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK? (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, N=1796)

2007

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0


25

Város

30

Nagyközség

30

Önálló község

35


35


40

Város

40

Nagyközség

45

Önálló község

45


50


50


2008

Meghibásodás esetén lassú a hiba kijavítása Házon belül nincs megfelelő szakértelmű munkaerő Házon belül nincs megfelelő mennyiségű munkaerő Előfordul adatvesztés Gyakori a rendszerhiba

Meghibásodás esetén lassú a hiba kijavítása Házon belül nincs megfelelő szakértelmű munkaerő Házon belül nincs megfelelő mennyiségű munkaerő Előfordul adatvesztés Gyakori a rendszerhiba

97


VIII. ASP VIII.1.

A fogalom ismertsége

Az ASP fogalma

Az önkormányzatok 10%-a pontosan ismeri az ASP modell működését, 28%-a hallotta már ezt a kifejezést, 56%-a viszont még egyáltalán nem találkozott ezzel a fogalommal, 6%-a pedig nem tudott érdemben nyilatkozni. A nagyobb településméret felé haladva fokozatosan növekszik a modell működésével tisztában lévők, valamint a kifejezést ismerők aránya. A megfigyelt tendencia lehet annak is következménye, hogy a nagyobb önkormányzatoknál jóval gyakoribb volt az informatikus válaszadók aránya, mint a kisebb településeknél, ahol sok helyütt egyáltalán nem dolgozik informatikai szakember. Összességében mintegy 1200 hivatalnál találkoztak már az ASP fogalmával, ebből 330 önkormányzatnál pontosan ismerik a modell működését is. A 2007-es eredményekhez képest mindegyik településtípusnál javult az ASP ismertsége, ez különösen a nagyközségektől felfelé szembetűnő. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a községek és nagyközségek esetében mindenképpen szükséges lenne valamilyen tájékoztatás az ASP működéséről, ugyanakkor a városok körében sem ártana némi ismeretbővítést végezni az illetékesek számára. 60. ÁBRA HALLOTTA-E MÁR AZ ASP KIFEJEZÉST? (MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2008

2007

100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 %

Igen, pontosan ismerem a modell működését Nem, nem találkoztam még ezzel a kifejezéssel

Igen, hallottam már ezt a kifejezést Nem tudja, válaszhiány

98



Önálló község

Nagyközség

Város


Országosan



Önálló község

Nagyközség

Város


0%

Országosan

10 %


VIII.2.

ASP-szolgáltatások igénybevétele a workflow, csoportmunka és tudásmenedzsment területen A workflow, a csoportmunka és a tudásmenedzsment esetében megvizsgáltuk, hogy az adott rendszert használó vagy tervező önkormányzatok körében mennyire elterjedt az ASPszolgáltatások igénybevétele. Megállapíthatjuk, hogy az alkalmazásszolgáltatások használata még nagyon ritka, és bár jelentős potenciál rejtőzik az érintett körben, a jelenlegi bázis nagyon kicsi. A workflow és a csoportmunka területén az érintett hivatalok 12-14%-a alkalmaz ASP-t (31-31 darab önkormányzat), ezek több mint felének van szolgáltatási szintre vonatkozó szerződése, a bevezetést tervezők aránya pedig 3040% (90 és 70 hivatal, ebből 80% legkorábban 2010-ben). A tudás- és tartalommenedzsment rendszert illetően az érintett hivatalok 7%-a vesz igénybe alkalmazásszolgáltatást (körülbelül 10 önkormányzat), ezek többsége nem rendelkezik szolgáltatási szint szerződéssel, ugyanakkor az önkormányzatok mintegy 40%a tervezi a megoldás bevezetését (70 hivatal, ennek 80%-a legkorábban 2010-ben).

61. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? WORKFLOW, CSOPORTMUNKA, TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT (MEGOSZLÁS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ VAGY ANNAK BEVEZETÉSÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Workflow

2007

Csoportmunka Tudás- és tartalommenedzsment

Workflow

2008

Csoportmunka Tudás- és tartalommenedzsment

0 % 5 % 10 % 15 % 20 % 25 % 30 % 35 % 40 % 45 % 50 % 55 % 60 % Igénybe vesz és van szolgáltatási szint szerződés Igénybe vesz, de nincs szolgáltatási szint szerződés 1 éven belül tervezi a bevezetését

Licencek száma

1 év múlva tervezi a bevezetését

Az ASP-szolgáltatást tervezők körében arról is érdeklődtünk, hogy mennyi licencet kívánnak vásárolni a rendszerhez kapcsolódóan. Sajnos meglehetősen kevés érdemi választ kaptunk ezzel kapcsolatban, így a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzésre nem alkalmasak. Annyi elmondható, hogy a licencek száma leginkább a tervezett felhasználók számához igazodik, ez a városok esetében néhány száz főt, a kisebb településeken néhány tíz főt vagy ennél kevesebbet jelent.

99


Szolgáltatással való elégedettség

Az alkalmazás-szolgáltatást használókat megkértük, hogy osztályozzák, mennyire elégedettek az ASP-szolgáltatással. Az eredmények értékeléséhez egy -100-tól +100-ig terjedő skálát alkalmaztunk, amelyen a -100 jelentése egyáltalán nem elégedett, a +100 értelmezése pedig teljes mértékben elégedett. Az érdemi válaszok száma alacsony, így az eredményeket megfelelő fenntartással kell kezelni. Mindhárom vizsgált rendszer esetében 30-40 körüli átlagpontszámot adtak a megkérdezettek. A kapott értékeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy az önkormányzatok mind a három terület kapcsán - bár nem maradéktalanul -, de elégedettek az ASP-szolgáltatással.

VIII.3. ASP-szolgáltatások igénybevétele az önkormányzati szak- és gazdasági területeken Informatikával leggyakrabban támogatott területek

Az egyes szakterületeken speciális szoftvert használó vagy annak bevezetését tervező önkormányzatok körében megkérdeztük, hogy vesznek-e igénybe alkalmazás-szolgáltatást, illetve a későbbiekben terveznek-e ilyen megoldást. Az informatikailag leggyakrabban támogatott területeken az iktatás kivételével az érintett önkormányzatok 1-2%-a jelezte, hogy ASP keretében használják a szoftvereiket, míg az iktatásnál ez az arány 5% körüli. Az alkalmazás-szolgáltatást igénybe vevők többsége rendelkezik szolgáltatási szint szerződéssel. Az ASP-t bevezetni szándékozók többsége 2009-re időzíti a rendszer indítását, számottevő a tervezők aránya az iktatás (4%) és a szociális igazgatás esetében (5%). A vagyonnyilvántartás, a személyzeti ügyek és az adóügyek kapcsán nem várható áttörés a következő években, a gazdasági ügyeket pedig külön vizsgáljuk.

62. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST? INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ VAGY ANNAK BEVEZETÉSÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Iktatás Vagyonnyilvántartás Szociális igazgatás Személyzeti ügyek Adóügyek

0%

2%

4%

6%

8%

10 %

12 %

14 %

16 %

Igen igénybe vesz, és van szolgáltatási szint szerződés

Igen igénybe vesz, de nincs szolgáltatási szint szerződés



100

– (M)Értéket Teremtünk! Az alábbi táblázat tartalmazza településtípusonként és területenként a szakhatósági szoftvert ASP keretében használó önkormányzatok számát. 58. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Iktatás Van 14 8 40 4 30 2 98

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Informatikával kevésbé támogatott területek

Tervez 9 25 28 2 9 4 77

Vagyonnyilvántartás Van Tervez 0 2 2 8 6 12 0 2 5 3 0 1 13 28

Szociális igazgatás Van Tervez 3 4 2 16 13 25 2 3 5 5 0 1 25 54

Személyzeti ügyek Van Tervez 0 1 0 6 4 8 4 0 5 2 0 1 13 18

Adóügyek Van 5 2 9 2 5 1 24

Tervez 6 10 17 0 5 1 39

Az informatikailag kevésbé támogatott területek esetében az oktatási ügyeket (6%) kivéve 2% körül alakul az ASP-t alkalmazók aránya. Az alkalmazás-szolgáltatást igénybe vevők túlnyomó többsége rendelkezik szolgáltatási szint szerződéssel, egyedül az oktatási ügyeknél magasabb azon hivatalok hányada, amelyeknél nincs ilyen szerződés. Az ASP-t bevezetni szándékozók többsége ezeken a területeken inkább 2010-re időzíti a rendszer indítását, számottevő a tervezők aránya az építéshatóság (8%), valamint az igazgatási és hatósági ügyek esetében (6%). A testületi és bizottsági munka, illetve az oktatási ügyek kapcsán ennél lassabb bővülés várható a következő két évben.

63. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ VAGY ANNAK BEVEZETÉSÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)


0%

2%

4%

6%

8%

10 %

12 %

14 %

16 %





101

– (M)Értéket Teremtünk! 59. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Informatikával nem támogatott területek

Építéshatóság

Oktatási ügyek

Van 0 0 4 0 3 0 7

Van 0 0 3 0 0 4 7

Tervez 1 2 10 0 10 1 24

Igazgatási és hatósági ügyek Van Tervez 0 1 0 4 7 10 0 5 3 5 0 1 10 26

Tervez 0 0 2 3 2 2 9

Testületi és bizottsági munka Van Tervez 0 1 2 2 3 9 0 2 2 6 0 1 7 21

Az informatikai támogatást nem élvező szakterületeknél jóval vegyesebb a kép az előzőekhez viszonyítva. Az érintett hivatalok az ipari és kereskedelmi igazgatás, a lakásügyek, a szabálysértés, a közterület-felügyelet és a beruházás, közbeszerzés kapcsán vesznek igénybe ASP-t, jellemzően 2-3%os arányban. Az ASP-t használók mindegyikének van a szolgáltatási szintre vonatkozó szerződése. Az ASP-t bevezetni szándékozók többsége ezeknél a feladatoknál is 2010-ben szeretné elindítani a rendszert. Az alkalmazás szolgáltatás igénybe vételét tervezők aránya mindegyik területen meghaladja a 7%-ot, általában 8-10% körül alakul ez az érték. A legjelentősebb fejlődés (az önkormányzatok jelenlegi elképzelései alapján) a környezetvédelem és a közlekedés esetében várható (15-15%), míg a leglassabb bővülésre a művelődés, oktatás, sport és az egészségügyi igazgatás kapcsán lehet számítani.

64. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ VAGY ANNAK BEVEZETÉSÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Ipari és kereskedelmi igazgatás Lakásügyek Egészségügyi igazgatás Szabálysértés Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Beruházás, közbeszerzés Környezetvédelem Közlekedés

0%

2%

4%

6%

8%

10 %

12 %

14 %

16 %





102

– (M)Értéket Teremtünk! 60. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK Lakásügyek


Szabálysértés




Környezetvédelem

Közlekedés



(SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

0 0 0 0 2 0 2

0 0 0 0 2 0 2

0 0 0 0 0 0 0

0 2 5 0 2 0 9

0 0 0 0 2 0 2

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 1

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

61. TÁBLÁZAT ASP-SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK

Gazdasági ügyek

Lakásügyek


Szabálysértés




Környezetvédelem

Közlekedés



(SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

0 0 9 0 6 1 16

0 0 2 0 4 1 7

0 2 2 0 3 1 8

0 8 5 3 6 4 26

0 0 0 3 3 1 7

0 0 0 3 1 1 5

0 0 2 3 3 1 9

0 0 2 3 5 1 11

0 0 0 3 3 1 7

A gazdálkodási területek közül az intézményi számvitel és a munkaerő-gazdálkodás esetében 1-2% körüli az alkalmazásszolgáltatást igénybe vevő hivatalok aránya, ezek döntő része rendelkezik szolgáltatási szintre vonatkozó kontraktussal. Az intézményi kontrolling és a projektmenedzsment területén ennél magasabb az ASP-t használók hányada (5-5%), ezen önkormányzatok mindegyikének van szolgáltatási szint szerződése. Utóbbiaknál számottevő a bevezetést tervezők aránya (5% és 9%), míg az előbbieknél az érintett hivatalok mintegy 2%-a szeretne ilyen szolgáltatást igénybe venni a közeljövőben. Az ASP-t bevezetni szándékozók többsége a gazdálkodási feladatoknál 2010-től szeretné használni ezt a megoldást.

103

– (M)Értéket Teremtünk! 65. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? GAZDASÁGI ÜGYEK (MEGOSZLÁS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ VAGY ANNAK BEVEZETÉSÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Intézményi számvitel Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Munkaerő gazdálkodás 0%

2%

4%

6%

8%

10 %

12 %

14 %

16 %



2008-ban tervezi a bevezetését


62. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, GAZDASÁGI ÜGYEK (SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

Intézményi számvitel Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

Van 0 2 3 3 24 3 35

Tervez 0 7 12 0 3 1 23

Intézményi kontrolling Van Tervez 0 0 3 2 0 4 4 0 3 4 0 1 10 11

Projektmenedzsment Van Tervez 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 3 1 3 6

Munkaerőgazdálkodás Van Tervez 0 0 0 2 2 2 0 0 3 3 0 1 5 8

A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az ASP jellegű alkalmazás-szolgáltatások igénybevétele az önkormányzatok körében még rendkívül ritka, a tavalyi évhez képest nem történt számottevő változás, továbbá a jelenlegi szándékok ismeretében nem várható komoly bővülés a közeljövőben. Meg kell azonban jegyezni, hogy az önkormányzatokkal történt beszélgetések folyamán többen is arról számoltak be, miszerint ha lenne valamilyen központi ASPszolgáltatás vagy esetleg pályázat útján hozzá lehetne jutni az alkalmazás-szolgáltatáshoz, akkor szívesen igénybe vennék ezeket a lehetőségeket. Mivel azonban egyelőre nem tudnak ilyen megoldásokról, ezért nem is gondolkodnak az ASP bevezetésén. Egyes megyei jogú városoknál arról is történt említés, hogy az önkormányzati hivatal nyújt alkalmazás-szolgáltatást az intézményei, illetve a kistérségi iroda részére.

104

– (M)Értéket Teremtünk! Szolgáltatási díj

Az ASP-szolgáltatást igénybe vevők körében arról is érdeklődtünk, hogy milyen összeget fizetnek felhasználónként a szolgáltatójuknak. Sajnos meglehetősen kevés (szakterületenként átlagosan 2-3 darab) érdemi választ kaptunk ezzel kapcsolatban, így a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzésre nem alkalmasak. Annyi elmondható, hogy a fejenként néhány ezer forintos összegtől egészen az egy felhasználóra jutó több tízezer forintig mozognak a licencdíjak. A felhasználószám növekedésével az egy főre eső díjak általában csökkennek, illetve a rendszer egyedisége is befolyásolhatja a fizetendő összeget.

Szolgáltatással való elégedettség

Az alkalmazás-szolgáltatást használókat megkértük, hogy osztályozzák, mennyire elégedettek az ASP-szolgáltatással. Az eredmények értékeléséhez egy -100-tól +100-ig terjedő skálát alkalmaztunk, amelyen a -100 jelentése egyáltalán nem elégedett, a +100 értelmezése pedig teljes mértékben elégedett. Az érdemi válaszok száma alacsony, így az alábbiakban szereplő eredményeket indikatívnak kell tekinteni. A kapott értékeket a szokásos csoportosításban vizsgálva azt láthatjuk, hogy az informatika által leggyakrabban támogatott területeken és a gazdasági ügyek kapcsán az önkormányzatok általában elégedettek a szolgáltatással. A szociális igazgatás lóg egy kicsit ki a sorból, de még itt is bőven pozitív pontszámot kaptunk (18). Az informatikával kevésbé vagy nem támogatott feladatok esetében nem született elegendő értékelhető válasz. Ezeknél a szakterületeknél valószínűleg még nem elég kiforrott az ASP-szolgáltatás, illetve nem elég speciálisak az alkalmazott szoftverek.

66. ÁBRA MENNYIRE ELÉGEDETTEK AZ ASP-SZOLGÁLTATÁSSAL? (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ ADOTT TERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) 80 70 60 50 40 30 20 10

105

Munkaerőgazdálkodás



Adóügyek

Személyzeti ügyek

Gazdasági ügyek


Vagyonnyilvántartás

-10

Iktatás

0


IX.

I NTERNET - ELLÁTOTTSÁG IX.1. Internet-ellátottság, típusai

Internet penetráció

az

internet-kapcsolatok

Az önkormányzati hivatalok 93%-a rendelkezett 2009 elején valamilyen internet-hozzáféréssel, a számítógépet használó önkormányzatok esetében ez az arány 96%-os. Az összes, illetve a számítógéppel rendelkező önkormányzatok esetében a penetráció nem változott szignifikánsan a korábbi évekhez képest. A válaszok alapján a következő egy év alatt az internetpenetráció maximum egy-két százalékponttal növekedhet az összes önkormányzat körében, a számítógépet használó hivatalok esetében viszont csak minimális bővülés várható, mivel az ellátottság igen közel van a 100%-hoz.

67. ÁBRA RENDELKEZIK-E ÖNKORMÁNYZATUK INTERNET-KAPCSOLATTAL? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN N=1857 ÉS N=1796) 100%

92

95%

90

92

93

93

89 90%

95

95

95

96

87

85

85% 80% 75% 70%

Az összes önkormányzat körében

2003

2004

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok körében

2005

2006

2007

2008

A regionális bontás alapján megállapítható, hogy az internettel való ellátottság az átlagosnál alacsonyabb ÉszakMagyarországon és a Dél-Dunántúlon (89% és 90%). A regionális különbségek nyilvánvalóan összefüggésben vannak egy-egy régió településszerkezetével is, hiszen míg a nagyközségekben és a városokban működő önkormányzatok gyakorlatilag mindegyikében van internet-hozzáférés, addig a legkisebb településeknek csak 85%-ában van lehetőség az önkormányzati hivatalban internetezésre. Az internethez való hozzáférést az önkormányzat anyagi lehetőségei is befolyásolják: a legfeljebb évi 50 millió Ft-tal gazdálkodó önkormányzatok 79%-a, az 51-100 millió forintos költségvetésűek 92%-a, a 100 millió Ft-nál nagyobb mérlegfőösszegűeknek pedig legalább 98%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel.

106

– (M)Értéket Teremtünk! Az internetkapcsolatok típusai

2005-ben az internet-hozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minőségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése. A technológia jellegét illetően ez a trend 2006-ban erősen lelassult, 2007-ben azonban ismét dinamikus bővülés történt a fejlettebb technológiák terén. 2008ban nem történt számottevő változás, az elavultabb megoldások fokozatosan szorulnak vissza. (A sávszélességre vonatkozó fejlődést a későbbiekben elemezzük.) Míg 2005-ben az internetkapcsolattal rendelkező önkormányzatok 29%-a használt ISDN vonalat, és 18%-ának volt analóg modemes kapcsolata, addig 2008-ra az ISDN hozzáférések aránya 10% alá, az analóg modemes kapcsolatoké pedig 5% alá csökkent. 2009 elején (ahogyan már 2006-ban is) a DSL-csatlakozás volt a legelterjedtebb kapcsolati forma, az internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok 57%-a használ DSL-kapcsolatot. Ez utóbbi esetében a 2006-os kis mértékű csökkenés okaként a nagyobb mintát és az abban szereplő községek nagyobb súlyát nevezhetjük meg, 2008-ban pedig a kábeltelevíziós internet szorított ki néhány DSL-használót.

68. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZIK ÖNKORMÁNYZATUK? (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)*

70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0% Optikai kábeles

2003

Mobiltelefonos Műholdas

2004

Bérelt vonali Mikrohullámú Kábel TV alapú

2005

2006

Analóg modemes

2007

ISDN alapú ADSL, BDSL

2008

*Több válasz is lehetséges volt **2006-ra, 2007-re és 2008-ra vonatkozóan a műholdas, a mobiltelefonos és az optikai kábeles kapcsolatok az egyéb kategóriába kerültek, ami mindhárom évben 2-3%-os arányt képvisel.

107

– (M)Értéket Teremtünk! A mikrohullámú és a kábel TV alapú kapcsolatok, mint alternatív internet-hozzáférési formák, folyamatosan tért hódítottak 2003 óta és terjedésükben meghatározó szerepet játszottak a szélessáv terjedését segíteni hivatott programok is. A mikrohullámú kapcsolattal rendelkezők aránya 2%-ról 16%-ra nőtt, a kábel TV alapú kapcsolat az önkormányzatok 17%-át jellemzi. 2007-ben mindkét hozzáférési forma aránya dinamikusan emelkedett, ez a növekedés 2008-ban szinte megállt. Az analóg modemes, illetve ISDN-csatlakozást használók fele elégségesnek tartja ezt a hozzáférési típust, 23%-ának nincs pénze drágábbra, egyötöde pedig bevallása szerint nem tud más kapcsolatra előfizetni. Különbségek az internetkapcsolat típusában

Az internet-kapcsolat típusa összefüggést mutat az önkormányzat földrajzi elhelyezkedésével és nagyságával. A modemes és az ISDN kapcsolat leginkább a községi, kisebb létszámmal dolgozó, alacsonyabb költségvetésű önkormányzatokat jellemzi. A DSL kapcsolatok elterjedtsége átlag feletti a nagyközségek és a városok körében. A kábel TV-s hozzáférés átlag feletti arányban található meg a nagyközségeknél és a városoknál, míg a mikrohullámú kapcsolat a megyei jogú városok és a kerületek esetében jellemző átlagosnál nagyobb mértékben, bár ezek többnyire a belső jeltovábbításban játszanak szerepet. A bérelt vonal, illetve az optikai kapcsolat használata leginkább csak a városok, valamint a megyei jogú városok és kerületek önkormányzatainál fordul elő.

69. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ ÉS A KESKENYSÁVÚ INTERNETKAPCSOLAT ELTERJEDTSÉGE (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

100 % 90 %

74

80 %

77 66

70 % 60 %

83

59 45

46

50 % 31

40 %

22

30 % 14

20 % 10 % 0%

9

Keskenysávú

2003

A szélessávú kapcsolat elterjedtsége

2004

16

10

Szélessávú

2005

2006

12 9 10

9

8

Nincs internet, nem tudja, válaszhiány

2007

2008

Megvizsgáltuk, hogy mennyire elterjedt az önkormányzatok körében a szélessávú kapcsolat. Szélessávúnak tekintettük a DSL, a kábel TV-s, a bérelt vonali, az optikai, a műholdas és a mikrohullámú internet-hozzáférést. A 2005-ben az internetkapcsolatok minőségében tapasztalt fejlődés 2006-ban némileg 108

– (M)Értéket Teremtünk! lassult, de 2007-ben és 2008-ban ismét dinamikusan bővült a szélessávú hozzáférések részaránya, miközben a keskenysáv egyre jobban visszaszorul. Az önkormányzati hivatalok mintegy 83%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, ami több mint másfélszerese a 2005-ös értéknek. Internet-kapcsolatok száma

Azt is megnéztük, hogy az érintett önkormányzatok hányféle típusú internet-kapcsolattal rendelkeznek. Országosan az egy típusú kapcsolat dominál, az érintett hivatalok 92%-ának (2006-ban 82%) csak egyféle hozzáférése van. A községektől a megyei jogú városok, kerületek felé haladva fokozatosan növekszik a két vagy több típusú kapcsolatot használók aránya, a legkisebb községeknél 3%, míg a megyei jogú városoknál és kerületeknél 45% ez az érték. Három vagy annál többféle hozzáférés már csak a hivatalok 1%-ánál található, négy és öt típusú kapcsolattal pedig elenyésző számú önkormányzat rendelkezik, ilyen főként a városok esetében fordul elő. A 2007-es eredményekkel összevetve a mostaniakat ismét azt tapasztalhatjuk, hogy letisztulás megy végbe az internetkapcsolatok tekintetében, az önkormányzatok átlagosan egyre kevesebb típusú, de egyre jobb minőségű hozzáférést használnak. Amennyiben összesítjük az egyes kapcsolattípusokra adott válaszok arányát, 2003-ban még 121%-ot kapunk, ez 2004-ben 115%-ra, 2005-ben 113%-ra csökkent, 2006-2007-ben nem változott, 2008-ban pedig tovább süllyedt 106%-ra.

70. ÁBRA HÁNYFÉLE TÍPUSÚ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL RENDELKEZIK AZ ÖNKORMÁNYZAT? (MEGOSZLÁS AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község

2007

Nagyközség Város

Megyei jogú város, kerület Országosan

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község

2008

Nagyközség Város

Nagy önkormányzatok Országosan

0%

Egyféle

10%

20%

30%

40%

Kétféle

50%

60%

70%

80%

90%

Három- vagy többféle

109

100%


IX.2.

Különböző sávszélessége

típusú

internet-hozzáférések

Analóg modem és ISDN-kapcsolat

Az analóg modemes és az ISDN módokhoz tartozó sávszélességek túlnyomó többségben 56 és 128 kbit/s-ot jelentenek.

DSL kapcsolat

A DSL kapcsolatot használó önkormányzatok (országosan 1684 darab) mindössze 1%-a használ 512 kbit/s-nél kisebb sávszélességű kapcsolatot. Ezzel szemben 34%-a 4096 kbit/s vagy ennél nagyobb sávszélességgel rendelkezik, utóbbiak több mint fele legalább 8 Mbit/s-os kapcsolattal bír. Az előző felméréshez képest tovább emelkedett a 4 Mbps vagy ennél gyorsabb kapcsolatok aránya.

63. TÁBLÁZAT MEKKORA A DSL-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE?8 (%-OS ARÁNYOK, N=985)

512 kbit/s alatt 512-1024 kbit/s 1024-2048 kbit/s 2048-4096 kbit/s 4096 kbit/s felett Nem tudja, válaszhiány

2004 31 35 3 31

2005 5 17 17 11 1 49

2006 4 45 32 18 2 -

2007 3 9 32 9 25 24

2008 1 6 31 20 34 8

Kábel TV-s, vagy kábelnet kapcsolat

A kábel TV típusú internet-csatlakozással rendelkező önkormányzatoktól (országosan 504 darab) kapott információink alapján elmondható, hogy többsége (29%-a) már 4 Mbit/s vagy a feletti sávszélességű kapcsolatot használ. A sávszélesség erőteljes növekedése itt is megfigyelhető, 2006-ban a kábel TV-s kapcsolattal rendelkezők fele még legfeljebb 1024 kbit/s sávszélességű eléréssel rendelkezett, ez jelenleg már csak 11%.

Bérelt vonali kapcsolat

A bérelt vonali internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok (országosan 65 darab) fele már 4 Mbit/s feletti sávszélességű kapcsolattal rendelkezik, míg 1024 kbit/s sávszélességet már csak elvétve vesznek igénybe az adott típusból. Ezen típusú internet-kapcsolat sávszélessége esetében is lényeges előrelépés történt a korábbi évhez képest.

Mikrohullámú kapcsolat

A mikrohullám segítségével internetező önkormányzatok (országosan 452 darab) legnagyobb része 1024-2048 kbit/s sávszélességű hozzáféréssel rendelkezik, 512 kbit/s-nál „lassabb” csatlakozása csak 7%-ának van, míg 4 Mbit/s-nál gyorsabb kapcsolattal az érintett hivatalok 11%-a dicsekedhet. Az átlagos sávszélesség növekedése itt is jól megfigyelhető.

8

Az 512-1024 kbit/s kategóriába soroltuk az 512 kbit/s és a 768 kbit/s említéseket, az 1024-2048 kbit/s kategóriába az 1024, 1536 és 1920 kbit/s sávszélességek, a 2048-4096 kbit/s kategóriába pedig a 2048, 2560, 3072, 3584 kbit/s sebességek tartoznak.

110


64. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE? (%-OS ARÁNYOK, N=295, 38, 264)

512 kbit/s alatt 512-1024 kbit/s 1024-2048 kbit/s 2048-4096 kbit/s 4096 kbit/s felett Nem tudja, válaszhiány

Kábel TV, kábelnet 2006 2007 2008 7 2 6 43 7 5 29 22 23 17 14 28 4 18 29 1 37 9

Bérelt vonal 2006 2007 2008 9 26 2 17 13 9 24 16 11 23 32 50 39 28

Mikrohullám 2006 2007 2008 16 5 7 43 22 13 28 31 40 8 7 20 4 7 11 0 28 9

Egyéb internetes kapcsolatok

Az egyéb kategórián belül a megkérdezett önkormányzatok (országosan 88 darab) leginkább a műholdas, optikai kábeles, mobiltelefonos megoldásokat említették. Az érintettek egyhatoda nem tudta megmondani a sávszélesség értékét, 30% rendelkezik 1 Mbit/s alatti, 33% 1-2 Mbit/s sebességű kapcsolattal, az ennél gyorsabb hozzáférést használók aránya pedig 22%.

Egyéb internetes kapcsolatok

A sávszélesség általános növekedésében nagy szerepet játszott az internet-szolgáltatók számának emelkedése, az egyre olcsóbbá váló szolgáltatások, valamint a szolgáltatók által általánosan végrehajtott sebességnövelések.

Átlagos sávszélesség

Megvizsgáltuk a négy legelterjedtebb hozzáférési típus kapcsán az átlagos és az összesített sávszélesség értékét is. Amint az várható is volt, a bérelt vonallal rendelkezők internetezhetnek átlagosan a leggyorsabban, ezt követi a DSL, a kábel TV és a mikrohullám, bár a DSL és a kábel TV között országos átlagban csak kis eltéréseket tapasztalhatunk, 2007-hez képest mindegyik típusnál emelkedés történt. A településtípusok között viszont már jelentősebb különbségek láthatóak, az átlagos sávszélesség fokozatosan növekszik a nagyobb településméret felé haladva. A DSL sebessége 2,0 Mbps a legkisebb községekben, 3 Mbps közeli a körjegyzőségi székhelyeken és az önálló községeknél, 4,6 Mbps a nagyközségek esetében, a városoknál, illetve a megyei jogú városok és kerületek önkormányzatainál pedig már több mint 6 Mbps. A kábel TV kapcsán hasonló a tendencia, kategóriánként némileg alacsonyabb átlagértékekkel (kivéve a legfelső osztályt). A mikrohullámú kapcsolatot illetően az előzőekhez képest annyi a különbség, hogy itt kevésbé élesen válnak el a városok és a kisebb települések közötti értékek. A bérelt vonal egy-két kivételtől eltekintve csak a városokra és a megyei jogú városokra, kerületekre jellemző, ebből kifolyólag az átlagos sávszélesség országos értéke jóval meghaladja az előbbi három típusét.

111

– (M)Értéket Teremtünk! 65. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE? (ÁTLAGOS ÉRTÉKEK TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, KBIT/S, N=985, 295, 38, 264)

2007

2008

DSL

Kábel TV


1 489 2 082 2 462 4 484 6 297 8 058

1 291 2 056 2 230 3 372 5 103 8 533

Bérelt vonal 1 267 4 293 13 955

Országosan

2 824

2 692

9 025

Összesített sávszélesség

Mikrohullám 861 1 276 1 285 1 607 3 230 7 450

DSL

Kábel TV 2 047 2 752 3 001 2 804 5 461 7 077

Bérelt vonal 14 241 20 646

Mikrohullám 1 189 1 504 2 163 1 610 2 469 7 254

2 039 2 906 2 933 4 557 6 201 6 145

1 574

3 163

2 966

17 968

1 736

Az összesített sávszélesség döntő hányadát a DSL-jellegű kapcsolatok adják (5,3 Gbit/s), ezt követi a kábel TV alapú hozzáférés közel 1,5 Gbit/s-mal, míg a bérelt vonal és a mikrohullámú kapcsolat mintegy 900, illetve 800 Mbit/s-os értéket képvisel. A teljes sávszélesség több mint egyharmadát a nagyközségek, városok és megyei jogú városok, kerületek veszik igénybe.

66. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE? (ORSZÁGOS BECSLÉS TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, MBIT/S, N=985, 295, 38, 264)

2007

2008 Mikrohullám 75 62 169 30 108 74

DSL

Kábel TV

48 138 233 54 244 26

Bérelt vonal 4 80 417

1 061 1 145 1 380 480 1 088 114

744

501

519

5 268

DSL

Kábel TV


530 494 1 205 427 1 056 136

Országosan

3 847

315 319 428 91 302 31

Bérelt vonal 328 565

Mikrohullám 242 134 222 27 63 99

1 486

893

789

1 internet-használóra Érdekességképpen kiszámítottuk, hogy az egy internetjutó sávszélesség használóra jutó sávszélesség miként alakul a

településtípusok és a hozzáférési formák szerint. Az analóg modem és az ISDN esetében a legkisebb települések kivételével sehol sem kapunk 25 kbit/s-nál magasabb értéket, ez pedig a munkavégzéshez nem elegendő. A községeknél ezenkívül mindegyik vizsgált kapcsolattípus esetében kedvező értékeket találunk, de a nagyközségek és a városok kapcsán is még kielégítő értékekről beszélhetünk. A megyei jogú városok, kerületek esetében már csak a bérelt vonal átlagos egy internethasználóra jutó sávszélessége kielégítő, a DSL, a kábel TV és a mikrohullám ezen esetekben már elégtelennek bizonyulhat (20-30 kbit/s). A tavalyi évhez képest a hivatalok teljes egy felhasználóra jutó sávszélessége mindegyik településtípusnál nőtt, ugyanakkor a városoktól felfelé még további javulásra van szükség. 112

– (M)Értéket Teremtünk! 67. TÁBLÁZAT AZ EGY INTERNET-HASZNÁLÓRA JUTÓ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSEK SÁVSZÉLESSÉGE (ÁTLAGOS ÉRTÉKEK TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, KBIT/S)

Analóg modem

ISDN

DSL

Kábel TV

Bérelt vonal

Mikrohullám

Összesen

2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008


IX.3.

25 10 11 3 1

23 9 8 3 1

56 21 24 9 5

63 16 18 9 4

8

8

16

21

555 237 299 244 133 30 181

822 395 341 300 143 24 236

146 159 224 114 93 17 108

682 349 381 165 108 22 203

45 39 66 52

225 70 126

276 122 163 79 61 28 78

743 246 276 119 54 28 114

336 172 225 173 96 42 117

676 347 321 253 155 65 211

Internet hozzáféréssel ellátott PC-k aránya Az önkormányzatok 10%-ánál 1 gép, 8%-ánál pedig 2 gép rendelkezik internet-csatlakozással. A 3-4 internethez kapcsolt PC-vel rendelkező önkormányzati hivatalok aránya 17%, 33%uknál 5-10 darab, 25%-uknál pedig 10-nél több számítógépen lehet elérni az internetet. A 2003 óta tartó tendencia 2008-ban tovább erősödött, amíg az 1-2 internethez kapcsolt PC-vel rendelkező hivatalok aránya csökkent, addig az 5-10 és a 10-nél több világhálóhoz csatlakozó számítógépet üzemeltető önkormányzatok aránya jelentősen megemelkedett.

71. ÁBRA A HIVATAL SZÁMÍTÓGÉPEI KÖZÜL HÁNY VAN ELLÁTVA INTERNETCSATLAKOZÁSSAL? (%-OS ARÁNYOK AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731) 50 % 45 % 40 % 35 % 30 % 25 % 20 % 15 % 10 % 5% 0% 1 db

2003

2 db

2004

3-4 db

5-10 db

2005

2006

113

10-nél több

2007

Válaszhiány

2008

– (M)Értéket Teremtünk! Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok összesen több mint 53 ezer darab számítógépet használnak, amelyek közül 43 ezer gép csatlakozik az internethez. Az internetcsatlakozással rendelkező gépek átlagos száma önkormányzatonként 14,5 volt, ami jelentős növekedés a 2005ben mért 10,3 illetve a 2006-ban mért 12,9 darabhoz képest. Összességében 2003 óta az internet hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok körében az internet-csatlakozással rendelkező gépek aránya 47%-ról 81%-ra emelkedett. 68. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS ORSZÁGOS BECSLÉS AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)


Az önkormányzat PC-inek száma Átlagosan Összesen 2008 2008 2007 2007 3,8 3,8 2998 4031 8,8 9,2 4711 6016 9,1 10,3 9036 7932 20,0 19,4 3078 3002 57,1 56,4 14868 15014 357,5 374,6 16443 17606 17,5 18,1 50350 53601

Az internethez csatlakozó PC-k száma Átlagosan Összesen 2008 2008 2007 2007 3,1 3,1 2268 3308 6,9 7,2 3619 4680 7,1 8,4 6923 6494 17,1 16,4 2588 2536 45,3 45,9 11785 12209 309,8 299,3 14051 14068 14,4 14,5 41234 43296

Az internet-elérésre alkalmas gépek aránya egyre inkább kiegyenlítődik a különböző méretű önkormányzat között. Amíg 2007-ben még szignifikánsan jobban álltak ebből a szempontból a nagyközségi és városi önkormányzatok, addig 2008-ban már eltűntek ezek a különbségek. 69. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-CSATLAKOZÁSSAL RENDELKEZŐ PC-K ARÁNYA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ INTERNETTEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)

2003 2004 2005 Az alkalmazottak száma szerint max 5 fő 37 47 54 6-10 fő 33 36 55 10-nél több 53 59 72 A település típusa szerint Község 33 41 55 Nagyközség 30 39 58 Város, megyei jogú város, kerület, főváros 58 63 74 Az önkormányzat költségvetési főösszege szerint Max. 50 millió Ft 33 55 60 51-100 millió Ft 35 45 58 101-200 millió Ft 32 38 51 201-500 millió Ft 34 37 54 500 millió Ft felett 53 63 74 Országosan

47

54

114

68

2006

2007

2008

67 68 79

76 75 84

82 81 80

69 73 83

77 84 85

81 84 81

72 66 66 69 80

80 72 74 78 84

83 77 78 83 80

77

82

81

– (M)Értéket Teremtünk! Közháló-köznet

Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok egynegyede (27%-a) közháló-köznet program keretében fér hozzá a világhálóhoz, ez közel 800 hivatalt jelent.(2007-ben még 900 ilyen önkormányzat volt). Amíg a legkisebb községek több mint egyharmada veszi igénybe a közháló-köznet programot, addig a városoknál már csak 5% a megfelelő érték. A megyei jogú városok, kerületek esetében mindössze 1 hivatal jelezte, hogy közháló/köznet keretében jut internet-hozzáféréshez. A közháló/köznet programban résztvevő önkormányzatok közel fele körjegyzőségi tagtelepülés, illetve a köznet keretében internet-hozzáféréshez jutók kétharmada az aprófalvas településszerkezettel rendelkező nyugat- és dél-dunántúli, valamint észak-magyarországi régióban található.

70. TÁBLÁZAT A KÖZHÁLÓ / KÖZNET KERETÉBEN INTERNETHEZ HOZZÁFÉRŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA (BECSLÉS AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)

Körjegyzőségi Körjegyzőségi tagtelepülés székhely Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országosan

9 20 112 124 85 16 8 374

0 22 36 69 32 28 9 196

Önálló község

Nagyközség

Város

17 22 19 16 52 36 21 183

3 7 4 1 1 5 8 29

2 3 1 2 2 5 0 15

Megyei jogú város, kerület 0 1 0 0 0 0 0 1

Összesen 31 75 172 212 172 90 46 798

72. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZIK ÖNKORMÁNYZATUK? (%-OS ARÁNYOK AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)

DSL Mikrohullám Kábelnet ISDN Analóg modem Bérelt vonal Egyéb 0%

10 %

20 %

30 %

Összes internet-használó

40 %

50 %

60 %

Köznet/közháló program

A közháló/köznet programban résztvevők körében az egyes internet-hozzáférési típusok igénybevétele nem mutat lényegi 115

– (M)Értéket Teremtünk! eltérést az összes eredményekhez képest.

internet-használó

esetében

kapott

Az egyes kapcsolattípusok használatában nincs jelentős eltérés a két csoport között, viszont a különböző hozzáférések átlagos sávszélességének tekintetében – a mikrohullámú csatlakozást kivéve - már lényeges lemaradás tapasztalható a közháló/köznet programban résztvevők körében. Utóbbiaknál szinte mindegyik kategória esetében kisebb átlagos sebességű internet-kapcsolat jellemző. Valószínűleg ez is okozhatja azt, hogy a közháló programban résztvevő önkormányzatok száma fokozatosan csökken az utóbbi években. A köznet népszerűségének javításához mindenképpen szükség lenne további fejlesztésekre, különösen a sebességet illetően. 71. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE? (ÁTLAGOS ÉS ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKEK TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT, KBIT/S)

DSL Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Internet-előfizetési díjak

2 039 2 906 2 933 4 557 6 201 6 145 3 163

Összes internet-használó Bérelt MikroKábel TV vonal hullám 2 047 1 189 2 752 1 504 3 001 2 163 2 804 1 610 5 461 14 241 2 469 7 077 20 646 7 254 2 966 17 968 1 736

Közháló/köznet programban résztvevők Bérelt MikroDSL Kábel TV vonal hullám 1 476 2 076 1 409 2 001 3 146 1 868 2 692 1 854 2 564 3 334 1 341 1 024 4 253 4 724 3 072 18 000 4 000 1 000 2 103 2 406 1 000 1 735

Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok átlagosan 210 ezer forintot fizettek internet-előfizetési díjként 2008-ban és 220 ezer forintot szándékoznak költeni 2009-ben. Mindez azt jelenti, hogy összesen mintegy 630 millió forintot fordítottak internet-előfizetésre 2008-ban és 660 millió forintot terveznek 2009-ben. A nagyobb településméret, létszám és költségvetés felé haladva az átlagos internet előfizetési díj értéke fokozatosan emelkedik. Amíg a legkisebb községek évente átlagosan 60 ezer forint körüli számlát fizetnek, addig a városokban már 570 ezer forint, míg a megyei jogú városok, kerületek és a főváros esetében 3,5-4,0 millió forint környékén mozog az átlagos internet-előfizetési összeg. Az összes internetdíj közel felét a községek és a nagyközségek, egynegyedét a megyei jogú városok, kerületek, közel egynegyedét pedig a városok adják. Az átlagos díj a legnagyobb önkormányzatokat kivéve minden kategóriában enyhén emelkedett 2007-hez képest, a legkisebb településeken történt a legjelentősebb növekedés. Ez utóbbi is arra utal, hogy a kisebb önkormányzatok is igyekeznek lépést tartani az informatikai fejlődéssel, erre az egyik legkönnyebb utat az internet-szolgáltatások árának csökkenésén keresztül a nagyobb sávszélességet nyújtó csomagokra való előfizetés jelenti.

116


72. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-ELŐFIZETÉSI DÍJAK ÖSSZEGE (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS ORSZÁGOS BECSLÉS AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1731)


2006 48 119 152 265 546 4619 222

Átlagosan (ezer forint) 2007 2008 51 64 120 118 160 167 269 291 549 571 5204 3475 235 210

2009 68 121 168 277 587 3887 219

2006 41 62 147 39 140 189 618

Összesen (millió forint) 2007 2008 43 68 63 77 156 129 40 45 142 152 213 163 657 634

2009 73 79 130 43 156 183 664

Azt is megvizsgáltuk, hogy a közháló/köznet keretében internethez jutók, illetve a nem központi program keretén belül világhálóhoz hozzáférők átlagosan mennyit fizetnek az internethozzáférésükért Azt tapasztalhatjuk, hogy a közháló/köznet programban résztvevők átlagosan évente mintegy 90 ezer forintot, míg a nem központi szolgáltatótól internetelőfizetést vásárlók nagyjából 260 ezer forintot fizetnek az internet-használatért. A teljes internet-díjon belül az előbbiek és utóbbiak részaránya körülbelül egytized és kilenctized. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a közháló programban résztvevők között erősen felülreprezentáltak a községek, ugyanakkor a kategóriánkénti összehasonlítás is közel fele akkora költséget jelent a köznetet használók esetében. Mindez biztató lehet a jövőre nézve, hiszen amennyiben a közháló által nyújtott szolgáltatásokat sikerül a piaciakhoz hasonló szintre fejleszteni és emellett az árakat alacsonyabban tartani, akkor jó esély lehet rá, hogy a közháló programot ismét egyre több önkormányzat fogja választani.

IX.4.

Az önkormányzati alkalmazottak internet-használata Az internet kapcsolattal rendelkező önkormányzatoknál átlagosan 15,9 főt foglalkoztatnak, közülük 2,3 főt vezető beosztásban, 13,6 főt pedig egyéb beosztásban. Az önkormányzatoknál átlagosan 13,7 fő használja munkájához legalább heti egy alkalommal az internetet, a vezetők közül ez átlagosan 2,1 főre, az egyéb alkalmazottak közül pedig 11,6 főre jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a vezetőknek átlagosan 92%-a, az alkalmazottaknak pedig 84%-a használja legalább heti egy alkalommal az internetet. 2007-hez képest sem a vezetők, sem az alkalmazottak internet használatában nem történt számottevő változás 2008-ban.

117


73. TÁBLÁZAT AZ INTERNETET HASZNÁLÓK (VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK) ÁTLAGOS SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ INTERNET KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1731)

2003 15,9 7,9 50% 2,8 1,9 68% 13,1 6 46%

Alkalmazottak átlagos száma (fő) Internetet használó alkalmazottak átlagos száma (fő) Arány (%) Vezetők átlagos száma (fő) Internetet használó vezetők átlagos száma (fő) Arány (%) Egyéb beosztásúak átlagos száma (fő) Internetet használó egyéb beosztásúak átlagos száma (fő) Arány (%)

2004 17,4 9,7 56% 2,5 2,0 80% 14,9 7,7 52%

2005 15,8 10,1 64% 2,5 2,0 81% 13,3 8,1 61%

2006 17,9 14,3 80% 2,3 2,1 91% 15,5 12,1 78%

2007 15,9 13,8 87% 2,3 2,1 93% 13,6 11,7 86%

2008 15,9 13,7 86% 2,3 2,1 92% 13,6 11,6 84%

A legalább heti egyszer internetet használó vezetők és alkalmazottak aránya az egyes településtípusoknál kissé eltér az országos átlagtól. A legkisebb községi önkormányzatok vezetőinek „csak” körülbelül 80%-a veszi igénybe legalább heti egy alkalommal internetet, a városoknál 94%, a megyei jogú városoknál, kerületeknél pedig 99% ez az arány. A település mérete az egyéb beosztásúak internet-használatával is hasonló kapcsolatot mutat. A körjegyzőségi tagtelepülések hivatalaiban az egyéb beosztású alkalmazottak kétharmada böngészi minimum heti egy alkalommal a világhálót, míg a többi településtípusnál 80% feletti ez az arány. 74. TÁBLÁZAT AZ INTERNETET HASZNÁLÓ VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK ÁTLAGOS SZÁMA ÉS ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT Körjegyzőségi tagtelepülés

Körjegyzőségi szék-hely

Önálló község

Nagyközség

Város


Országosan

(ÁTLAGÉRTÉKEK AZ INTERNET KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1731)

Vezető átlagos száma (fő) Internetet használó vezetők (fő) Arány (%)

0,8 0,7 81%

1,5 1,3 90%

1,9 1,7 91%

2,6 2,3 88%

6,4 6,0 94%

29,2 28,9 99%

2,3 2,1 92%

Egyéb beosztottak (fő) Internetet használó beosztottak (fő) Arány (%)

2,4 1,6 67%

7,0 5,8 83%

7,4 6,6 89%

14,7 13,0 89%

47,4 38,6 81%

288,7 250,2 87%

13,6 11,6 84%

Alkalmazottak (fő) Internetet használó alkalmazottak (fő) Arány (%)

3,2 2,3 71%

8,5 7,1 84%

9,3 8,3 89%

17,3 15,3 88%

53,8 44,6 83%

317,9 279,1 88%

15,9 13,6 86%

118


73. ÁBRA HÁNY FŐ HASZNÁL INTERNET-CSATLAKOZÁSSAL RENDELKEZŐ PC-T A MUNKÁJÁHOZ LEGALÁBB EGYSZER EGY HÉTEN? (A VÁLASZKATEGÓRIÁK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ INTERNET KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1731) 2008 Internetet legalább heti 2007 egyszer használó egyéb 2006 alkalmazottak száma

2005 2004 2008

Egyéb beosztású 2007 alkalmazottak száma

2006 2005 2004 2008

Internetet legalább heti 2007 egyszer használó vezetők 2006 száma

2005 2004 Vezetők száma 2008

2007 2006 2005 2004

Nincs ilyen

0% 1 fő 10%

220% fő

30% 3-5 fő40%

50% 60% 5-nél több

70% Válaszhiány 80% 90%

100%

Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok 86%-ánál dolgozik legalább egy vezető beosztású alkalmazott, ebből 91%ára igaz, hogy legalább hetente egyszer legalább egy vezető internetet használ a munkavégzés során. Tavaly óta nem változott számottevően azon önkormányzatok aránya, ahol legalább egy vezető minimum heti egyszer igénybe veszi munkájához az internetet. A vizsgált arányok az egyéb beosztásúak tekintetében is igen hasonlóak. Az internet kapcsolattal ellátott önkormányzatok 90%ánál dolgozik legalább egy nem vezető beosztású alkalmazott, ebből 90%-ánál egy héten legalább egyszer legalább egy beosztott internetet használ. Pozitív változás, hogy 2004 óta nőtt azon önkormányzatok aránya, ahol legalább egy nem vezető beosztású alkalmazott minimum heti egyszer igénybe veszi a munkavégzés során a világhálót.

119


X.

Ö NKORMÁNYZATI

HONLAPOK

X.1. A weboldal jellemzői Honlap-penetráció

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 74%-a rendelkezik saját honlappal (az internet-hozzáféréssel ellátott hivatalok 77%a, az összes önkormányzat 72%-a), ami összesen mintegy 2300 önkormányzati weboldalt jelent. A honlap-penetráció igen jelentősen nőtt a számítógépet használó önkormányzatok körében a 2004-ben mért 40%-hoz képest. A honlappal még nem rendelkező önkormányzatok közül mintegy 370 hivatal tervezi weboldal kialakítását, további 360 viszont a belátható jövőben nem is szándékozik honlapot létrehozni, 160 önkormányzat pedig nem tudott érdemi válasszal szolgálni. Az elektronikus ügyintézés szempontjából előremutatónak tekinthető, hogy a honlap megléte gyakorlatilag már a nagyközségek körében is 100%-osnak tekinthető. Az önállóan gazdálkodó községek 84%-ának, a körjegyzőségi székhelyek 76%-ának, a legkisebb községek 53%-ának van valamilyen website-ja. A honlap-penetráció erősödését elsősorban a községek generálták, amelyek közül 2004-ben még csak 32%nak volt weboldala.

75. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL? (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


Igen, van honlapja 2007 2008 480 666 372 502 734 663 147 147 263 266 46 47 2043 2291

Nem, de tervezi 2007 192 109 196 6 1 0 504

2008 234 65 62 6 0 0 367

2007-hez képest a legkisebb mértékű bővülés KözépMagyarországon és a Dél-Dunántúlon történt (1 és 3 százalékpont), a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon 5 százalékponttal, a másik három régióban pedig 8-10 százalékponttal emelkedett a honlappal rendelkező hivatalok aránya. 2004-2008 viszonylatában a leglátványosabb növekedést a dunántúli régiók produkálták, a Közép-Dunántúlon és a NyugatDunántúlon is megduplázódott, előbbinél 37%-ról 87%-ra nőtt, utóbbinál pedig 31%-ról 68%-ra emelkedett a vizsgált érték.

120


74. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Országosan 0% 2004

10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % 2005 2006 2007 2008

WAI honlap

A fogyatékkal élők számára kialakított weblapról összesen a honlappal rendelkezők 5%-a (mintegy 100 önkormányzat) tett említést. A vakok és gyengénlátók számára készített website a megyei jogú városok és kerületek esetében fordul elő átlag feletti gyakorisággal, ezen önkormányzatok egynegyedének van vakbarát weboldala. A 2006-os és 2007-es felméréshez képest előrelépést jelent, hogy akkor még csak 24, illetve 43 önkormányzatnak volt ilyen speciális honlapja.

A honlapok létrehozásának időpontja

A saját honlappal rendelkezőknek mindössze 5%-a készítette el weboldalát 2000 előtt. 2002-től kezdve folyamatosan nőtt a honlapot létrehozó önkormányzatok száma, a jelenleg működő önkormányzati weboldalak mintegy négyötöde 2002-ben vagy azt követően készült el. A 2009 első negyedévi számok alapján a tendencia várhatóan folytatódni fog ebben az évben is. A honlapok „átlagos” létrehozási ideje 2003 végére, illetve 2004 elejére tehető. Az önkormányzat méretének növekedésével a honlap működési ideje fokozatosan emelkedik.

121


75. ÁBRA MIKOR KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJA? (A VÁLASZOK KUMULÁLT ARÁNYA A SAJÁT HONLAPPAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1339)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% NT/VH 2000 2000 2001 előtt Körjegyzőségi tagtelepülés Nagyközség

Honlap típusa

2002

2003 2004 2005


2006

2007 2008

0% 2009

Önálló község Nagy önkormányzatok

A honlapot működtető, illetve annak kialakítását tervező önkormányzatok kilenctizede saját domain névvel, 8%-a ingyenes tárhelyen elhelyezett weboldallal, 3%-a pedig központi közigazgatás által üzemeltetett tárhelyen működtetett honlappal rendelkezik. Ez jelentős előrelépés a tavalyi évhez képest, amikor még csak háromnegyed körüli volt a saját domain névvel bírók hányada. A használt honlap típusa összefüggésben áll az önkormányzat méretével, a nagyobb településtípus, alkalmazotti létszám és költségvetés felé haladva fokozatosan növekszik a saját domain névvel rendelkező hivatalok aránya, ezzel párhuzamosan pedig csökken az ingyenes tárhelyen és a központi közigazgatás által üzemeltetett tárhelyen elhelyezett weboldalt működtetők hányada. Közép-Magyarországon és a DélAlföldön átlag feletti a saját domain név használata, míg az észak-alföldi és az észak-magyarországi térségben az átlagosnál gyakoribb az ingyenes tárhelyen elhelyezett weboldalat üzemeltető önkormányzatok aránya.

122

– (M)Értéket Teremtünk! 76. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ HONLAPPAL RENDELKEZIK AZ ÖNKORMÁNYZAT? (MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)

2007 Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

2008 Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0%

10 %

20 %

30 %

40 %

50 %

60 %

70 %

80 %

Saját domain név Ingyenes tárhelyen elhelyezett oldal Központi közigazgatás által üzemeltetett tárhelyen elhelyezett oldal Nem tudja

90 % 100 %

A honlappal rendelkező önkormányzatok területén hozzávetőlegesen 9,5 millió lakos él. Ebből a saját domain név típusú weboldalt üzemeltető hivatalok site-jait potenciálisan több mint 9,2 millió ember érheti el. Az ingyenes tárhelyen, illetve a központi közigazgatás által működtetett tárhelyen elhelyezett honlapok által lefedett lakosság aránya marginális. A weboldalt üzemeltető körjegyzőségi tagtelepüléseken az ott élők kétharmada, a körjegyzőségi székhelyeken lakók négyötöde, az önálló községekben pedig az ott élők közel 90%-a férhet hozzá az önkormányzatok weboldalaihoz, amennyiben van lakóhelyén internet-kapcsolata. A nagyközségek, városok és megyei jogú városok, kerületek esetében elvileg szinte minden lakos megnézheti lakóhelyéről a hivatalok honlapjait. A 2007-es évhez képest itt is javulást mutatnak az eredmények, 3 százalékponttal növekedett az önkormányzati honlappal „lefedett” lakosok száma.

123

– (M)Értéket Teremtünk! 76. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ÜZEMELTETETT HONLAPOKAT POTENCIÁLISAN ELÉRŐ LAKOSOK SZÁMA A HONLAP ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT (EZER FŐ) (SOKASÁGI BECSLÉS A HONLAPPAL NDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339) Központi közigazgatás A honlapokat Ingyenes Teljes potenciálisan által Saját domain tárhelyen Összesen lakosság üzemeltetett elérő lakosok név elhelyezett tárhelyen száma aránya a teljes oldal elhelyezett népességből oldal


Honlap-látogatottság

262 528 1194 594 2810 3862 9251

37 39 96 16 5 0 194

11 22 34 10 18 0 94

311 588 1324 620 2834 3862 9539

485 735 1529 636 2834 3862 10080

64% 80% 87% 98% 100% 100% 95%

A honlappal rendelkező önkormányzatok kétharmada nem méri a weboldal látogatottságát, 12%-a méri a site megtekintéseinek számát, 9%-a az aloldalak látogatottságát is nyomon követi, 7%-a pedig teljes körű statisztikát vezet a honlapon történt eseményekről. A tavalyi évhez képest nem történt számottevő változás, minimális mértékben nőtt a részletesebb statisztikát vezetők aránya, ugyanakkor emellett jelentősen bővült, főleg a községek körében, a honlappal rendelkezők száma.

77. ÁBRA MEKKORA AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁNAK LÁTOGATOTTSÁGA? (MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0 % 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % Teljes körű statisztikát vezetünk a honlapon történt eseményekről Mérjük az aloldalak látogatottságát Mérjük a site látogatottságát Nem mérjük a látogatottságot Nem tudja válaszhiány

124

– (M)Értéket Teremtünk! A honlap látogatottságát mérő önkormányzatok weboldalait átlagosan 52 ezren nézték meg 2008-ban, a látogatók egyenként átlagosan 7 oldalletöltést hajtottak végre. A településtípusok között jelentős különbségek mutatkoznak: amíg a községek website-jait átlagosan 10-20 ezren böngészték, addig a megyei jogú városok, kerületek honlapjait átlagosan több mint 300 ezren látogatták meg. 77. TÁBLÁZAT MEKKORA VOLT AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁNAK LÁTOGATOTTSÁGA? (ÁTLAGÉRTÉKEK A HONLAP LÁTOGATOTTSÁGÁT MÉRŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=301) Látogatók száma (ezer fő)

Oldalletöltések száma (ezer darab)

n.a. 11 19 61 88 324 52

n.a. 47 130 351 586 1 553 349

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Ügyfél-elégedettség

A honlappal rendelkező önkormányzatok mindössze 6%-a méri az ügyfél-elégedettséget, egynegyede tervezi ennek bevezetését, míg kétharmada egyáltalán nem szándékozik ezzel foglalkozni. A vizsgált kérdés a település méretével erősen összefügg, a községeknél minimális azok aránya, akik mérik az ügyfelek elégedettségét, míg a megyei jogú városok, kerületek közel fele alkalmaz ilyen megoldást. A bevezetést tervezők magas hányada jelentős bővülést vetít előre ezen a területen az elkövetkező években. 78. ÁBRA MÉRIK-E AZ ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉGET?

(MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0% Igen

10 %

Nem, de tervezi

20 %

30 %

40 %

50 %


125

60 %

70 %

80 %

90 % 100 %



X.2. 2008-as költések és 2009-es tervek

A honlappal kapcsolatos költések A honlappal rendelkező önkormányzatok körülbelül 90 millió forintot költöttek 2008-ban és 110 millió forintot terveznek 2009-ben a honlap bevezetésére, fejlesztésére fordítani, a weboldal üzemeltetésére 2008-ban 220 millió forint jutott, 2009-ben mintegy 240 millió forintot szánnak erre a célra. Előzetesen azt mondhatjuk, hogy a honlapokra fordított fejlesztési kiadás valamelyest elmaradt a tervektől, a 2008-ra tervezett érték nagyjából 30%-kal haladja meg a tényleges ráfordításokat. A 2009-es érték már ismét emelkedést mutat, amit a honlapot használók számának bővülése idéz elő. Ugyanakkor a 2009-es értéket csak iránymutatásnak, a biztosan megvalósuló költési szintnek érdemes tekinteni. Az üzemeltetési költések terén 20072008 viszonylatában nem történt számottevő növekedés és az önkormányzatok várakozásai szerint 2009-ben sem fognak jelentős mértékben növekedni a költések. Az összes költés több mint felét a városok és a megyei jogú városok teszik ki a fejlesztés, bevezetés és az üzemeltetés esetében is. Az átlagos bevezetési, fejlesztési költés 2008-ban 38 ezer forint körül alakult, 2009-ben 41 ezer forint környékén várható, míg az átlagos üzemeltetési költség 2008-ban 96 ezer forintot tett ki, 2009-ben pedig 90 ezer forint lehet. Az átlagos fejlesztési kiadások kapcsán a körjegyzőségi formában működő községek kivételével mindegyik kategóriában számottevő növekedés várható. Az üzemeltetési költségek jobban előre jelezhetők, itt minden kategória kapcsán enyhe emelkedésre számíthatunk.

78. TÁBLÁZAT A HONLAPPAL KAPCSOLATOS TERVEZETT KIADÁSOK (A HONLAPPAL RENDELKEZŐ, VAGY AZT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1555)

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület

Országosan

Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés, bevezetés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 (terv) (tény) (terv) (terv) (tény) (terv) 20 11 10 22 25 25 19 16 15 33 29 33 24 16 25 47 51 52 35 18 41 89 85 90 146 92 113 270 184 202 1092 747 778 1738 1989 1999 51 38 41 88 96 90

126

Összesen (millió forint) Fejlesztés, bevezetés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 (terv) (tény) (terv) (terv) (tény) (terv) 12 7 9 14 16 23 8 8 8 14 15 19 21 10 18 40 34 38 5 3 6 12 13 14 35 24 30 64 49 54 37 35 37 60 93 94 118 88 108 205 220 240


X.3. Elektronikus ügyintézés szintjei Ügymenetleírások

A honlappal rendelkező önkormányzatok 27%-ának weboldalán találkozhatunk az ügymenetekről szóló információkkal, ügymenetleírásokkal. Ez jelentős előrelépés a 2005-ös 12%-os arányhoz képest, ugyanakkor kevesebb, mint a 2007-es 35%, aminek az az oka, hogy a honlapok egy jelentős részénél az ügymenetleírásokat felváltották a letölthető űrlapok. A honlappal rendelkező községi önkormányzatok körében csak 19%, a nagyközségekben már az országos átlag feletti (42%), a városi önkormányzatok honlapjainál 64%, míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél 69% ez az érték. Összesen mintegy 610 darab olyan önkormányzati honlap van Magyarországon, amelyeken ügymenetleírások találhatók, ezek közül 340 községi, 60 nagyközségi, 170 városi és 32 megyei jogú városi, illetve kerületi önkormányzat weboldalán szerepelnek ilyen információk.

79. TÁBLÁZAT ELÉRHETŐK-E INFORMÁCIÓK AZ ÜGYMENETEKRŐL AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN? (A HONLAPPAL RENDELKEZŐ (N=1339), VALAMINT AZ ÜGYMENETLEÍRÁST TARTALMAZÓ HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN (N=355))

Község Nagyközség Város MVJ, kerület Országosan

Ügymenetleírást tartalmazó honlapok aránya (%)

Ügymenetleírást tartalmazó honlapok becsült száma

2006 22 38 60 87 31

2006 271 53 151 39 514

2007 28 47 69 60 35

2008 19 42 64 69 27

2007 440 69 182 28 719

2008 343 63 170 32 607

Az elérhető ügymenetleírások átlagos száma 2006 5 6 17 52 12

2007 11 10 18 39 17

2008 9 9 18 32 13

Az ügymenetleírások aránya az összes ügymenethez képest (%) 2006 32 36 40 47 36

2007 48 40 38 27 38

2008 34 32 35 32 34

Az ügymenetleírások Az ügymenetleírásokat is tartalmazó honlapokon átlagosan 13 száma ügymenetről találhatunk információkat. A 2007-es évhez

képest csökkenés történt az elérhető ügymenetleírások átlagos számában, ez egyrészt annak köszönhető, hogy a kisebb települések körében is megemelkedett az ügymenetleírást tartalmazó honlappal rendelkező hivatalok aránya, másrészt a fent említett folyamatnak, miszerint jelentősen nőtt azon weboldalak száma, ahol az egyszerű információkat felváltották a letölthető űrlapok. A megyei jogú városok és a kerületek esetében valamelyest csökkent az elérhető információ mennyisége, ez valószínűleg az érintett önkormányzatok olyan irányú törekvése miatt történt, hogy áttekinthetőbbé tegyék a weboldalaikat, illetve azokon csak a legfontosabb ügymenetek ismertetése szerepeljen. A honlapon közzétett leírások összes ügymenetszámhoz viszonyított aránya nem változott számottevően a korábbi 127

– (M)Értéket Teremtünk! évekhez viszonyítva. Ugyanakkor az egyes településtípusoknál módosulás történt, a legnagyobb településeknél kissé nőtt, a községeknél, a nagyközségeknél és a városoknál valamelyest csökkent a vizsgált hányados. Űrlapok letöltése

Az önkormányzati honlapok 33%-áról tölthetők le nyomtatványok, űrlapok, ami azt jelenti, hogy összesen 750 ilyen lehetőséget biztosító önkormányzati honlap van Magyarországon. A községi önkormányzatok honlapjainak 23%-áról, a nagyközségi weboldalak 56%-áról, a városi önkormányzati honlapok 76%-áról, míg a megyei jogú városi és kerületi honlapok 82%-áról tölthető le valamilyen űrlap. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél weboldalról letöltött űrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 5%. 2007-hez képest fejlődés tapasztalható mindkét területen, ami főként amiatt üdvözítő, hogy a honlapot használók száma is jelentősen nőtt. A 2007-es csökkenésnek két oka is lehetett. Egyrészt a honlappal rendelkezők bázisa megnövekedett, másrészt a korábbi kutatásban főként a kisebb önkormányzatok körében jelentős volt azok száma, akik valószínűleg félreértelmezték az űrlapletöltési, illetve beadási lehetőség fogalmát (valószínűleg a papír alapú megoldást is beleértették), ezeket a felmérésben kiszűrtük. 79. ÁBRA LEHETŐSÉG VAN-E HONLAPJUKON…?

(A VÁLASZOK %-OS ARÁNYA A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)

33

35 % 30 %

28

24

24

22

25 %

17

20 % 15 %

4

10 %

4

3

3

5

2

5% 0% nyomtatványok, űrlapok letöltésére

2003

Letölthető űrlapok száma

2004

nyomtatványok, űrlapok online benyújtására

2005

2006

2007

2008

Az űrlapok letöltésére lehetőséget biztosító önkormányzatok honlapjáról átlagosan 17 darab űrlap tölthető le, ami visszaesést mutat a 2007-ben mért 26 darabos értékhez képest. Ennek oka egyrészt a kisebb települések körében történt penetrációemelkedés állhat, másrészt az a folyamat, hogy a nagyobb önkormányzatok igyekeznek áttekinthetőbbé tenni honlapjaikat, ezért inkább csak a legtöbbet igénybe vett, legszükségesebb nyomtatványokat teszik elérhetővé. A letölthető 128

– (M)Értéket Teremtünk! űrlapok átlagos száma az érintett községi önkormányzatoknál 12 darab, a nagyközségeknél 13 darab, a városoknál 25 darab, míg a megyei jogú városi, kerületi hivatalok esetében 47 darab. Az űrlapok letöltését lehetővé tevő önkormányzatok honlapjain átlagosan az összes ügymenet több mint felét jelentik a letölthető űrlapok. A letölthető űrlapok összes ügymenethez viszonyított aránya 50-60% körül mozog a községek, a nagyközségek és a városok esetében, míg a megyei jogú városok kerületek kapcsán 50% alatti ez az érték. 80. TÁBLÁZAT LETÖLTHETŐK-E ŰRLAPOK AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁRÓL? (A HONLAPPAL RENDELKEZŐ (N=1339), VALAMINT AZ ŰRLAP LETÖLTÉSÉRE LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTÓ HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN (N=437))

A letölthető űrlapok aránya az összes ügymenethez képest (%)

Letölthető űrlapokat tartalmazó honlapok aránya (%)

Letölthető űrlapokat tartalmazó honlapok becsült száma

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

Község Nagyközség Város MJV, kerület

18 32 63 84

százalék 14 36 69 87

23 56 76 82

219 45 158 38

darabszám 226 52 181 41

424 82 202 38

10 12 20 47

darabszám 15 23 22 68

12 13 25 47

36 32 41 68

százalék 43 60 54 60

54 64 59 44

Országosan

28

24

33

460

500

747

17

26

17

39

53

56

A letölthető űrlapok átlagos száma

Űrlapok elektronikus úton történő benyújtása

A honlappal rendelkező önkormányzatok 5%-ánál van lehetőség a letöltött űrlapok elektronikus benyújtására, ami egész Magyarországra vetítve összesen 120 önkormányzatot jelent. Ezen a téren lassabb fejlődés figyelhető meg, mint az űrlapok letöltése kapcsán, az online beküldhető űrlapok tekintetében az igazi áttörés még nem következett be, ugyanakkor 2008-ban komoly előrelépés történt, megduplázódott az ilyen weboldallal bíró hivatalok száma. Az űrlap letöltését lehetővé tévő, honlappal rendelkező hivatalok 11%-ánál (2007ben 7%) van lehetőség az űrlap elektronikus benyújtására. Az online űrlapbenyújtást lehetővé tévő önkormányzatok fele községi, 10 nagyközségi, 30 városi és 20 megyei jogú városi, illetve kerületi hivatal. Átlagosan 18 űrlap, illetve nyomtatvány interneten keresztül történő benyújtására van lehetőség, mely átlagérték 2007-ben 23 darab volt. A csökkenés itt is az elektronikus szolgáltatások községi körben való terjedésének tudható be.

Teljes körű online ügyintézés

A honlappal rendelkező önkormányzatok körében a teljes körű online ügyintézés lehetősége még nagyon ritkának számít, legfeljebb az érintett hivatalok 1%-ánál találkozhatunk ilyen megoldással. A teljes elektronikus tranzakció megvalósítása főként a városok és a megyei jogú városok, kerületek esetében fordul elő, bár egyes községek is jelezték, hogy rendelkeznek 129

– (M)Értéket Teremtünk! ilyen alkalmazással. Utóbbiaknál valószínűleg ismét fogalmi zavarról lehet szó, a kis településeken nincsenek tisztában a 4-es szintű elektronikus szolgáltatás mibenlétével. 81. TÁBLÁZAT BENYÚJTHATÓK-E ŰRLAPOK AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN ONLINE MÓDON? (A HONLAPPAL RENDELKEZŐ (N=1339), VALAMINT AZ ŰRLAP ONLINE BEADÁSÁRA LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTÓ HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN (N=70))

Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

Online beadható űrlapokat tartalmazó honlapok aránya (%) 3 7 12 42 5

Online beadható űrlapokat tartalmazó honlapok becsült száma 59 10 32 20 121

Az online beadható űrlapok átlagos száma 15 5 16 34 18

Az online beadható űrlapok aránya az összes ügymenethez képest (%) 10 1 5 16 9

A különböző településtípusok önkormányzatainál meglehetősen eltérő mértékben jellemző az elektronikus szolgáltatás nyújtása. A honlappal rendelkező önkormányzatok 41%-a nyújt valamilyen internetes szolgáltatást (2007-ben 39%), amely arány a községek esetében csak 31%, a nagyközségek esetében 67%, míg a városok esetében már 89%, a megyei jogú városoknál, kerületeknél pedig 100%. Magyarországon összesen mintegy 950 önkormányzat nyújt valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalatok számára, közülük 560 községi, 100 nagyközségi, 240 városi és 47 pedig kerületi vagy megyei jogú városi hivatal. 82. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT, N=1339)

Szolgáltatás fejlettsége

2008

2007

2008

2007

2006

2006

Kétoldalú interakció vagy tranzakció

Interakció

2008

2007

Információ

2006

2008

2007

2006

Nyújt szolgáltatást

Község 35 29 31 27 28 19 18 14 23 2 1 4 Nagyközség 53 53 67 40 47 42 32 36 56 3 8 Város 77 84 89 58 69 64 63 67 76 8 7 13 Megyei jogú város, kerület 93 94 100 62 60 69 84 74 82 11 38 42 Országosan 44 39 41 34 35 27 28 24 33 3 3 6 * Az információ, interakció, illetve kétoldalú interakció, tranzakció oszlopok összege nem egyenlő a „nyújt elektronikus szolgáltatást” oszlop értékekeivel, mivel egy önkormányzat különböző szintű szolgáltatást nyújthat eltérő területeken.

130


83. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SOKASÁGI BECSLÉS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339)


valamilyen formában megvalósult 2007 2008 455 565 78 99 220 236 44 47 797 948

maximum információ 2007 211 26 21 258

2008 122 14 24 5 165

maximum interakció 2007 226 52 181 26 485

2008 500 88 201 27 816

kétoldalú interakció, vagy tranzakció 2007 2008 18 66 0 11 18 35 18 20 54 132

nem nyújt szolgáltatást 2007 1131 69 43 3 1246

2008 1266 48 30 0 1344

A honlapjukon legalább interakció típusú ügyintézést nyújtó önkormányzatok területén hozzávetőlegesen 7,1 millió lakos él. Ebből a saját domain név típusú weboldalt üzemeltető hivatalok site-jain potenciálisan közel 7,0 millió ember érheti el legalább az űrlapletöltési lehetőséget. Az ingyenes tárhelyen, illetve a központi közigazgatás által működtetett tárhelyen elhelyezett honlapok által lefedett lakosság aránya marginális ebből a szempontból. A legalább interakciót biztosító weboldalt üzemeltető körjegyzőségi tagtelepüléseken az ott élők mindössze 10%-a, a többi községben pedig az ott élők mintegy 30%-a férhet hozzá az önkormányzatok weboldalain kettes szintű elektronikus szolgáltatáshoz. A nagyközségek esetében már 63%, a városoknál és a megyei jogú városok, kerületek esetében nagyjából 90% azon lakosok aránya, akik a településükhöz tartozó önkormányzatok website-ján interakció típusú szolgáltatást érhetnek el az egyes ügyintézésekkel kapcsolatban. 2007-hez képest 8 százalékponttal növekedett azon lakosok száma, akik lakóhelyükön legalább 2-es szintű elektronikus kormányzati szolgáltatást vehetnek igénybe. 84. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK HONLAPJAIN LEGALÁBB INTERAKCIÓ TÍPUSÚ ÜGYMENETET POTENCIÁLISAN ELÉRŐ LAKOSOK SZÁMA A HONLAP ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT (EZER FŐ) (SOKASÁGI BECSLÉS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339) Központi közigazgatás A honlapokat Ingyenes által Teljes potenciálisan tárhelyen Saját domain Összesen lakosság elérő lakosok üzemeltetett elhelyezett száma tárhelyen aránya a teljes oldal elhelyezett népességből oldal


50 191 452 392 2435 3463 6983

0 5 29 10 5 0 49

1 7 23 0 13 0 44

131

51 203 504 403 2453 3463 7076

485 735 1529 636 2834 3862 10080

10% 28% 33% 63% 87% 90% 70%


X.4.

Online szolgáltatások a lakosság és a vállalatok számára

Az önkormányzatok online szolgáltatásai

Összesen 14 terület esetében vizsgáltuk meg, hogy igénybe vehető-e azzal kapcsolatban elektronikus szolgáltatás az önkormányzatoknál. A honlappal rendelkező önkormányzatok 17%-a 1-2 felsorolt területen nyújt valamilyen internetes szolgáltatást, 14%-ánál 3-5 területen, 9%-ánál 6-10 területen, 2%ánál pedig több mint 10 területen van lehetőség ilyen szolgáltatás igénybevételére. Az online kormányzati szolgáltatások területeinek átlagos számában nem történt számottevő változás 2007-hez viszonyítva.

85. TÁBLÁZAT HÁNY TERÜLETEN NYÚJT INTERNETES SZOLGÁLTATÁST AZ ÖNKORMÁNYZAT? (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT, N=1339)


1-2 területen

3-5 területen

2007 10 12 14 21 20 4 13

2007 4 6 12 21 35 9 13

2008 7 18 23 27 21 0 17

2008 5 9 14 29 35 15 14

6-10 területen 2007 6 6 8 9 23 45 10

2008 3 7 6 9 27 66 9

10-nél több területen 2007 1 2 2 1 5 36 3

2008 0 2 1 2 5 19 2

Nyújt valamilyen elektronikus szolgáltatást 2007 2008 21 15 26 36 36 44 52 67 83 89 94 100 39 41

A leggyakrabban az adóügyek esetében létezik valamilyen szintű elektronikus szolgáltatás, erre a honlappal rendelkező önkormányzatok 33%-ánál van példa. Az elektronikus szolgáltatás az adóügyek esetében legtöbbször már többségében letölthető nyomtatványokat jelent (24%), 5%-ban az internet segítségével teljes körű információ szerezhető be az adóügyekkel kapcsolatban, valamint 4%-ban már elektronikus úton űrlapok is beadhatóak az önkormányzathoz. Az elektronikus ügyintézés igénybevétele második leggyakrabban a szociális és egészségügyi igazgatással kapcsolatosan lehetséges. A szolgáltatás elektronizálása a honlappal rendelkező önkormányzatok 20%-ánál érte el az interakciós szintet. Az előző kettőn kívül még az építéshatóság esetében van a honlappal rendelkező önkormányzatok több mint 15%-ánál lehetőség valamilyen szintű elektronikus szolgáltatás igénybevételére. A legnagyobb változás 2007-hez képest, hogy a legtöbb területen túlsúlyba került az interakció az információval szemben, illetve néhány ügyfajta esetében a hivatalok racionalizálták az ügymenetek számát.

132

– (M)Értéket Teremtünk! 80. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339) 2008

2007

Adóügyek Szociális és eü. igazgatás Építéshatóság Ipari és kereskedelmi igazgatás Gyámügy Gépjárművel kapcs. ügyek Okmányirodai ügyek Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Környezetvédelmi ügyek Szabálysértés Statisztikai adatszolgáltatás Közbeszerzés Egyéb

Információ

Interakció interakció vagy tranzakció 0% 5% 10%Kétoldalú 15% 20% 25% 30% 35% 40%

A városi önkormányzatok online szolgáltatásai

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

A városok és a megyei jogú városok, kerületek esetében jóval gyakoribb az elektronikus kormányzati szolgáltatások nyújtása, mint a községeknél és a nagyközségeknél, ezért a városok és a megyei jogú városok, kerületek körében külön is megvizsgáltuk az egyes szolgáltatások elektronizáltságának fokát. A honlappal rendelkező városi önkormányzatok több mint 70%-a nyújt internetes szolgáltatást az adóügyek, illetve közel 60%-a az építéshatóság és a szociális, egészségügyi igazgatás kapcsán. A felsorolt három területen legalább négyötöd-egyötöd az interakció-információ aránya. Ezeken kívül még az okmányirodai teendők, a gépjárművel kapcsolatos ügyintézések, valamint az ipari és kereskedelmi igazgatás esetében is 30% feletti arányokról beszélhetünk. Biztató fejlemény, hogy a tavalyi évhez képest szinte minden területnél emelkedett az interakció részesedése . A fel nem sorolt területeknél jellemzően 20% alatti az elektronikus szolgáltatásokat biztosító weboldalak aránya, itt javarészt még többségben vannak a csak információs szintet nyújtó honlapok. A kétoldalú interakció vagy tranzakció leginkább az adóügyeknél, az okmányirodai ügyeknél (3-3%), az építéshatóságnál, valamint a szociális és egészségügyi igazgatásnál fordul elő (2-2%). 133

– (M)Értéket Teremtünk! 81. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (%-OS MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ VÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=156) 2008

2007

Adóügyek Szociális és eü. igazgatás Építéshatóság Okmányirodai ügyek Gépjárművel kapcs. ügyek Ipari és kereskedelmi igazgatás Gyámügy Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Szabálysértés Környezetvédelmi ügyek Közbeszerzés Statisztikai adatszolgáltatás Egyéb ügyek

Információ

Interakció interakció vagy tranzakció 0% 10% 20%Kétoldalú 30% 40% 50% 60% 70% 80%

A megyei jogú városok, kerületek online szolgáltatásai

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

A megyei jogú városok, kerületek már jóval nagyobb arányban nyújtanak internetes szolgáltatásokat a városoknál, itt már 4 terület esetében legalább négyötödös értékeket találunk. A megyei jogú városok, kerületek által nyújtott szolgáltatások között a fent említett négy ügymenetet illetően az információt és interakciót tekintve az arányok erősen eltolódnak az interakció irányába, sőt egyre jelentősebb a kétoldalú interakció vagy tranzakció hányada is. Ez utóbbiak az adóügyek (34%), az ipari és kereskedelmi igazgatás (27%), az építéshatóság, valamint a szociális és egészségügyi igazgatás (17-17%). A városok és a megyei jogú városok, kerületek által nyújtott internetes szolgáltatások gyakorisága tekintetében a közterület-felügyelet esetében van a legnagyobb különbség. A városoknak csak 18%-a nyújt elektronikus szolgáltatást ezzel kapcsolatban, míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél 50% ez az arány. A legnagyobb önkormányzatoknál – egyelőre még lassan –, de már megfigyelhető a kétoldalú interakció, vagy éppen tranzakció irányába való elmozdulás.

134


82. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZŐ MEGYEI JOGÚ VÁROSOK, KERÜLETEK KÖRÉBEN, N=27) 2008

2007

Adóügyek Szociális és eü. igazgatás Ipari és kereskedelmi igazgatás Építéshatóság Gyámügy Gépjárművel kapcs. ügyek Okmányirodai ügyek Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Környezetvédelmi ügyek Közbeszerzés Szabálysértés Statisztikai adatszolgáltatás Egyéb

Információ

0% 20% 40% 60% 80% 100% Interakció Kétoldalú interakció vagy tranzakció

0%

20%

40%

60%

80%

100%

X.5. KET-nek való megfelelés Az elektronikusan beérkező ügyintézési kezdeményezések kezelése a KET alapján

Megkérdeztük a honlappal rendelkező önkormányzatokat, hogy a 2005. november 1-től életbe lépett KET előírásainak megfelelően képesek-e kezelni az elektronikusan beérkező ügyintézési kezdeményezéseket. Országosan a hivatalok 3%-a állította, hogy teljes mértékben megfelel, 18%-a részlegesen, 71%-a egyáltalán nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, 8%-a pedig nem tudott érdemi választ adni. A különböző településtípusok önkormányzatainál eltérő mértékben jellemző az előírásoknak való megfelelés. A községeknek kevesebb mint 20%-a, a nagyközségeknek egynegyede, a városoknak fele, a megyei jogú városoknak, kerületeknek pedig közel kétharmada képes legalább részlegesen kezelni a beérkező kezdeményezéseket. Magyarországon mintegy 80 önkormányzat képes teljes mértékben, 420 hivatal pedig részlegesen a KET előírásainak megfelelően kezelni az

135

– (M)Értéket Teremtünk! elektronikusan beérkező ügyintézési kezdeményezéseket. A 2007-es évhez képest az ügyintézések részleges kezelése terén történt számottevő javulás, ugyanakkor még mindig nagyon alacsony a KET-nek megfelelni tudó hivatalok aránya. 83. ÁBRA KÉPES-E AZ ÖNKORMÁNYZAT A KET ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐEN KEZELNI AZ ELEKTRONIKUSAN BEÉRKEZŐ ÜGYINTÉZÉSI KEZDEMÉNYEZÉSKET? (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A HONLAPPAL RENDELKEZŐK KÖRÉBEN, N=1339)

2007 Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

2008 Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0%

Teljes mértékben

10%

20%

Részlegesen

30%

40%

50%

60%

Egyáltalán nem

70%

80%

90% 100%


X.6. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kiadások Tervezett kiadások

A honlappal rendelkező önkormányzatok körülbelül 260 millió forintot költöttek 2008-ban és 220 millió forintot terveznek 2009-ben az elektronikus ügyintézés bevezetésére, fejlesztésére fordítani, a rendszer üzemeltetésére 2008-ban 170 millió forintot, 2009-ben pedig mintegy 180 millió forintot szánnak. Az összes költés 80-90%-át a városok és a megyei jogú városok teszik ki a fejlesztés, bevezetés és az üzemeltetés esetében is. Az átlagos bevezetési, fejlesztési költés 2008-ban 110 ezer forint volt, 2009-ben 100 ezer forint körül alakulhat, míg az átlagos üzemeltetési költség 2008-ban 75 ezer forintra tehető, 2009-ben pedig 65 ezer forint környékén várható. Az átlagos fejlesztési kiadások a megyei jogú városok, kerületek esetében visszaesnek 2009-ben a 2008-as értékhez képest, aminek oka egyrészt a tervezés bizonytalansága lehet, másrészt az a tény,

136

– (M)Értéket Teremtünk! hogy ezeknél az önkormányzatoknál már javarészt kiépült a rendszer. A városoknál ugyanakkor számottevő növekedés várható, ami tekintve hogy ezen hivatalok többségénél már működik e-ügyintézési rendszer, valószínűleg a jelenlegi megoldások fejlesztésére fog elmenni. Az üzemeltetési költségek jobban előre jelezhetők, itt a legnagyobb települések kivételével minden kategória kapcsán emelkedést várhatunk. A városok esetében az üzemeltetési költések növekedése fakadhat abból, hogy a nagyobb arányú fejlesztések révén létrejövő megoldások drágább fenntartási költségekkel párosulnak. 86. TÁBLÁZAT AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSSEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK (A HONLAPPAL RENDELKEZŐ, VAGY AZT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1555)


Országosan

Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés, Üzemeltetés bevezetés 2008 2009 2008 2009 2 4 2 5 1 6 2 3 10 9 7 12 9 33 13 23 74 263 40 99 4836 2719 3195 2908 112 97 74 64

137

Összesen (millió forint) Fejlesztés, Üzemeltetés bevezetés 2008 2009 2008 2009 1 4 1 4 1 3 1 2 6 6 5 9 1 5 2 4 20 70 11 26 227 128 150 137 257 216 170 181


XI.

INFORMATIKAI BIZTONSÁG

XI.1. Alkalmazott módszerek

biztonsági

megoldások,

IT biztonsági Az informatikai biztonsági megoldások közül továbbra is a eszközök használata víruskereső, vírusirtó szoftvereket preferálják az

önkormányzatok, a számítógéppel rendelkező hivatalok 87%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami megegyezik a 2006-ban és 2007ben mért értékkel. A második legelterjedtebb biztonsági megoldás a tűzfal, amelyet az önkormányzatok 77%-a használ, míg az adatokról biztonsági mentést készítők aránya szintén kis mértékben nőtt 2007-hez képest (42%), ugyanakkor még mindig elmarad a 2006-os penetrációtól. Ennek hátterében a kis önkormányzatok körében megnövekedett PC-penetráció állhat, mivel ezek a hivatalok jóval kisebb arányban használnak külső adatmentést. A kémprogramkereső és -irtó szoftvereknél minimális emelkedés tapasztalható 2008-ban, a 2007-es ugrást a SPAM-levelek és spyware programok erősen megnövekedett száma magyarázhatja. Biztonságos szervert a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 13%-a üzemeltet, a biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés pedig 17%-ra jellemző. 84. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL? (%-OS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0% elektronikus aláírás, mint azonosítás

2003

titkosítás (pl. biztonsági biztonságos kémprogramegyéb külső SSL) szolgáltatásokra („secure”) kereső és -írtó azonosítási adatmentés való előfizetés szerver szoftver eljárás (pl. PIN kód)

2004

2005

2006

138

2007

tűzfal

vírusirtó, víruskereső szoftver

2008


IT biztonsági A biztonságos szerverek használatában bekövetkezett eszközök használata csökkenést magyarázhatja a szerver-használók táborába belépő

kis települések jelentős száma. Az IT-biztonsági megoldások közül a legnagyobb arányban az adatok biztonsági mentését tervezik az érintett önkormányzatok, (2009-ben 7%, 2010-ben 5%). Vírusirtó szoftvert az elkövetkező másfél évben a PC-használók 6%-a, kémprogramirtó szoftvert 9%-a, tűzfalat 5%-a, biztonságos szervert 10%-a, biztonsági szolgáltatásra való előfizetést pedig a vizsgált önkormányzatok 8%-a szeretne bevezetni 2010 végéig. 87. TÁBLÁZAT MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL?


IT biztonsági eszközök

2007 807 509 892 140 250 43 2642

2008 963 573 694 143 246 45 2664

2007 320 210 384 84 185 30 1213

2008 381 233 336 84 178 30 1242

2007 641 427 782 134 237 43 2265

2008 777 523 637 138 249 45 2369

2007 37 45 108 31 86 21 329

2008 52 82 104 41 84 21 384

2007 227 217 439 98 202 41 1225

2008 289 252 380 99 226 45 1291

Biztonsági szolgáltatásra való előfizetés (behatolás riasztás, vírusvédelem)

Adatokról biztonsági másolat készítése (offsite data backup)

Biztonságos szerver

Tűzfal (szoftver vagy hardver)

Kémprogram kereső és -írtó szoftver

Vírusellenőrző és –irtó szoftver

(SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2007 109 96 151 37 85 15 494

2008 138 108 137 28 78 19 508

A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 8%-a egyetlen biztonsági megoldást sem használ az általunk felsoroltak közül. A felmérésben vizsgált hat biztonsági megoldás közül a számítógépet használó önkormányzatok 10%-a használ egyfélét, 24%-a, illetve 26%-a pedig kettő-, illetve háromfélét. Négynél többféle biztonsági alkalmazást a hivatalok egyharmada vesz igénybe. A 2007-es eredményekhez képest némileg növekedett a legalább négyféle alkalmazást használók aránya, miközben a kétés háromféle megoldással rendelkezők hányada gyakorlatilag nem változott, ugyanakkor csökkent a legfeljebb egyféle alkalmazással rendelkezők részesedése. A háttérben zajló folyamatokat azonban sokkal jobban megvilágítja a településtípusok szerinti vizsgálat, ami rámutat arra, hogy az informatikai biztonság terén is fontos szerepe van a felhasználói tudatosságnak.

139


85. ÁBRA HÁNY BIZTONSÁGI MEGOLDÁST HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZAT? (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Hatot

Ötöt

Négyet

Hármat

Kettőt

Egyet

Egyet sem 0%

5%

2005

10%

15%

2006

20%

2007

25%

30%

2008

Átlagosan az önkormányzatok 2,9 biztonsági megoldással élnek, mely átlagérték a települések túlnyomó többségét jelentő községeket reprezentálja. A 2007-es évhez képest az országos átlag némileg emelkedett, ugyanakkor a településtípusoknál érezhető egyfajta szerkezetbeli változás. A városok és a megyei jogú városok, kerületek körében egyfajta konszolidációs folyamat kezdődött, ami azt jelenti, hogy a külön-külön megvásárolt programok, illetve szolgáltatások helyett az önkormányzatok inkább egy szolgáltatótól vesznek IT biztonsági csomagot, annak tartalmát viszont nem ismerik részletesen. Ez magyarázza az IT biztonsági megoldások átlagos számának ezen kategóriák esetében bekövetkezett csökkenését, illetve stagnálását. A legkisebb településeken egy ezzel ellentétes irányú folyamat indult be, valószínűleg ezek a hivatalok fáziskéséssel követik a korábbi tendenciát, azaz igyekeznek minél több informatikai biztonságot javító eszközt és alkalmazást beszerezni.

140

– (M)Értéket Teremtünk! 88. TÁBLÁZAT AZ ALKALMAZOTT IT BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOK ÁTLAGOS SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2005 1,8 2,5 2,8 3,6 4,3 4,7 2,7


XI.2.

2006 1,7 2,7 2,8 3,5 4,4 5,0 2,8

2007 2,2 2,7 2,7 3,4 4,0 4,3 2,7

2008 2,5 2,8 3,0 3,5 4,0 4,7 2,9

Informatikai biztonsági problémák

IT biztonsági előírások

A számítógépet használó önkormányzati hivatalok 24%-a rendelkezik írott IT biztonsági előírásokkal, ez 2 százalékpontos növekedést jelent 2007-hez képest. Az IT biztonsági szabályzat megléte erősen kötődik az önkormányzatok informatizáltságához, azaz az informatikai infrastruktúra és az informatikai szakembergárda méretéhez. A kisebb településeken ezek a tényezők igazából nem indokolják az IT biztonsági előírások megalkotását. Az informatikusok számának, a településtípusnak és az IT biztonsági szabályzat meglétének kapcsolatát mutatja be a lenti ábra. Ezen jól látszik, hogy a községeknél az IT eszközpark nagysága és az informatikai munkaerő állománya még nem teszi szükségessé az előírások kialakítását.

86. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, TELEPÜLÉSTÍPUS ÉS AZ INFORMATIKUSOK SZÁMA SZERINT, N=1796)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőségi Körjegyzőségi Önálló község tagtelepülés székhely Nincs informatikus

Nagyközség

1 fő

Város

2 fő

141


Országosan

3 vagy több fő


Az önkormányzatok 27%-a állította, hogy a hivatal nem rendelkezik IT biztonsági szabályzattal, de a közeljövőben tervezi annak megalkotását, 45%-a viszont egyáltalán nem is szándékozik ilyen szabályzatot kialakítani. 89. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Rendelkezik IT biztonsági szabályzattal

Tervezi IT biztonsági szabályzat létrehozását

Százalék

darab

2007

2008

2007

2008

2007

2008

2007

2008


7 14 20 40 77 89

10 18 23 37 85 96

69 81 203 61 203 40

112 120 182 58 224 45

24 32 40 41 19 7

21 29 37 41 11 0

242 181 410 62 50 3

239 195 291 63 29 0

Országosan

22

24

658

741

31

27

948

817

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város

A településtípusok közül a nagyközségek és az önállóan gazdálkodó községek tervezik átlag feletti arányban az IT biztonsági szabályzat kialakítását (37% és 41%), míg a városok és a megyei jogú városok, kerületek esetében jóval kisebb ez az érték, lévén többségük már rendelkezik ilyen szabályzattal. A körjegyzőségbe tartozó települések több mint fele nem kíván belátható időn belül IT biztonsági előírásokat bevezetni. Az informatikai biztonsági előírások bevezetését tervezők magas hányada kapcsán kissé szkeptikusnak kell lennünk, nem valószínű, hogy ténylegesen közel 1000 hivatal vezessen be a közeljövőben ilyen szabályzatot, ezt a feltevést egyébként a tavalyi és az idei tervezők száma is igazolja. Ennek legfőbb oka, hogy az önkormányzatok manapság több helyről is hallhatják, mennyire fontos ennek a szabályzatnak a megléte, feltételezhető, miszerint inkább valamilyen ellenőrzéstől való félelmükben reagáltak így a kérdésre.

142

– (M)Értéket Teremtünk! 87. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan 0%

Igen

10%

Nem, de tervezi

Tervezett IT biztonsági kiadások

20%

30%

40%

50%


60%

70%

80%

90%

100%


A PC-használó önkormányzatok átlagosan mintegy 60 ezer forintot szántak 2008-ban és ennyit terveznek 2009-ben is az IT biztonsági megoldások bevezetésére, fejlesztésére fordítani, az üzemeltetés esetében pedig 80 és 90 ezer forint a megfelelő összeg. Mindez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 150 millió forintot terveznek 2008-ban és 160 millió forintot 2009-ben az IT biztonság megteremtésére és fejlesztésére fordítani, az alkalmazások üzemeltetésére 2008-ban 190 millió forintot, 2009-ben pedig mintegy 210 millió forintot szánnak. A tervezett költések nagyjából megfelelnek a tavalyi tervezettnek, a nagyközségek és a városok kapcsán tapasztalható némi elmaradás. Az összes költés több mint kétharmadát a városok és a megyei jogú városok teszik ki a fejlesztést, bevezetést és az üzemeltetést illetően is. Az átlagos informatikai biztonsági kiadások a községeknél tízezer forintos nagyságrendet, a nagyközségeknél közel 100 ezer forintot, a városok esetében néhány százezer forintot, míg a legnagyobb településeknél már néhány millió forintos összegeket képviselnek.

90. TÁBLÁZAT AZ IT BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK (A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Országosan

Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés, bevezetés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 (terv) (tény) (terv) (terv) (tény) (terv) 10 7 11 11 9 11 15 17 13 26 25 27 26 13 14 39 28 33 91 25 25 109 73 67 124 121 140 279 169 191 1774 1813 1885 2420 1677 2014 52 61 58 82 80 94

143

Összesen (millió forint) Fejlesztés, bevezetés Üzemeltetés 2008 2008 2009 2008 2008 2009 (terv) (tény) (terv) (terv) (tény) (terv) 9 8 12 10 11 12 8 12 8 14 17 18 25 10 11 37 22 26 13 4 4 15 11 10 29 32 37 62 45 51 59 85 89 87 79 95 143 150 161 225 185 212


XII. ICT

BERUHÁZÁSOK , KÖLTÉSEK , PÁLYÁZATOK , FEJLESZTÉSEK

XII.1. Informatikai költések Egyszeri informatikai Az önkormányzati szektor 2007-ben mintegy 6,5 milliárd beruházások forintot, 2008-ban pedig 7,2 milliárd forintot fordított az

informatikai terület fejlesztésére és üzemeltetésére (az IT személyzet bérköltsége nélkül). Az informatikai költéseken belül a hardver kategória volumene volt a legnagyobb, erre 2007-ben és 2008-ban is mintegy 3,3 milliárd forintot (egyszeri és folyó költések) fordítottak az önkormányzatok. Az egyszeri hardverberuházásokat tekintve ezek legnagyobb része (közel fele) a megyei jogú városok, kerületek önkormányzataihoz köthető, amelyek 2007-ben 1,2 milliárd forintot, 2008-ban pedig 1,0 milliárd forintot költöttek. A költésekből 2007-ben és 2008-ban is egynegyed részben részesedtek a városok, 4-5%-ban a nagyközségek és közel fele arányban a községek. A szoftverberuházások volumenében a hardver kategóriánál tapasztalható 10%-os csökkenéssel szemben növekedés történt 2008-ban az előző évhez képest. Az egyszeri szoftver kiadások emelkedését a városok és a legnagyobb önkormányzatok erősödő beruházási aktivitása okozta, ez a két csoport adja a teljes kiadás háromnegyedét. Az informatikai szolgáltatások esetében is jelentős növekedés történt, az önkormányzati szektor által egyszeri informatikai szolgáltatásra fordított összeg 480 millió forint körül alakult. Az informatikai szolgáltatások kapcsán a hardvernél és a szoftvernél tapasztalthoz képest még erősebb a megyei jogú városok és kerületek dominanciája, 2008-ban az informatikai szolgáltatásokra fordított kiadások négyötöde ezeknél a hivataloknál történt. A weboldalak kifejlesztésére fordított összeg mintegy 130 millió forint volt 2008-ban, a legnagyobb önkormányzatok részesedése itt is 50% feletti. 91. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSA 20062008 (MILLIÓ FORINT)

2006

2007

2008

2006

2007

2008

Informatikai szolgáltatások 2006 2007 2008

44 118 341 87 591 1007 2 188 119%

92 130 305 85 631 1167 2 410 110%

79 247 252 113 542 961 2 194 91%

18 31 107 36 368 447 1 007 145%

24 66 128 40 254 405 917 91%

20 90 108 34 316 555 1 124 123%

4 6 15 8 40 245 318 96%

Hardver Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen Változás

Szoftver

144

3 11 17 5 37 273 347 109%

3 18 15 6 34 409 484 139%

Weboldal kialakítása, fejlesztése 2006 2007 2008 5 5 9 14 29 39 99 72%

5 4 21 3 28 43 104 105%

4 9 18 4 22 73 130 125%

– (M)Értéket Teremtünk! 88. ÁBRA AZ EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2006-2008 (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2008 2007 2006

Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld

Budapest Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld

89. ÁBRA AZ EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT 2006-2008 (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2008 2007 2006



Önálló község

Nagyközség

Város


145


Egyszeri hardver és A hardver és szoftver beruházások esetében a fejlesztések szoftver beruházások összetételét is megvizsgáltuk. A teljes hardver fejlesztés összetétele

mintegy 90%-át mindkét évben az alap hardver infrastruktúra bővítése adta, aminek értékéből a szerverekre fordított összeg aránya egyik évben sem érte el a 15%-ot. A legnagyobb költségvetésű önkormányzatok élenjárását mutatja, hogy ebben a hardverköltési kategóriában a legkisebb (mintegy 40%) a részesedésük. A hardverkiadások maradék mintegy 10%-át a hálózati infrastruktúra fejlesztésére költötték az önkormányzatok, az összeg kétharmadát a megyei jogú városok, kerületek hivatalainak költései adták. A szoftverfejlesztéseket illetően 2008-ban emelkedést tapasztalhattunk mind az alap-, mind a célszoftverek kapcsán, ami szintén a megyei jogú városok, illetve a célszoftverek esetében a városoknak is köszönhető. A számítógépes programokra fordított kiadások aránya kissé eltolódott a célszoftverek irányába.

92. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI HARDVER ÉS SZOFVER BERUHÁZÁSA 2007-2008 (MILLIÓ FORINT)


2007 89 121 290 81 598 1051

2008 76 235 238 108 514 799

2007 1 4 10 12 34 186

2008 1 14 14 5 62 140

Számítógépes hálózati infrastruktúra 2007 2008 3 3 9 13 15 14 4 5 34 28 117 162

Összesen Változás

2 229 112%

1 969 88%

248 92%

235 95%

181 89%

Alap hardver infrastruktúra

Ebből szerver

225 124%

Alap szoftver

Célszoftver

2007 13 30 51 17 154 167

2008 11 53 47 15 133 216

2007 11 36 77 23 99 238

2008 10 37 61 18 183 339

432 91%

476 110%

485 91%

648 134%

Átlagos hardver és Az átlagos informatikai fejlesztések esetében az összes szoftver beruházások beruházásnál látottakhoz hasonló képet kapunk, a hardver a

legfontosabb tétel, átlagosan 800, illetve 720 ezer Ft körül alakult az értéke 2007-ben és 2008-ban. Ez nem mutat lényegi változást 2006-hoz képest, ami a teljes volumen tekintetében is megjelenik. Az átlagos költés növekedése figyelhető meg a szoftvereknél 2007-2008 között, ez az informatikai szolgáltatásokra és a weboldal kialakítására, fejlesztésére is igaz. A változások legfőbb befolyásolója a legnagyobb településkategória, ez mindegyik vizsgált tényezőre elmondható. A szoftverek kapcsán a városoknál is emelkedés figyelhető meg a tavalyi évhez képest, míg a többi településtípusnál nem történt komolyabb változás.

146

– (M)Értéket Teremtünk! 93. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS INFORMATIKAI BERUHÁZÁSAI 20062008, (EZER FORINT) Hardver Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület

Szoftver

2006 2007 2008 2006 2007 2008 44 90 68 18 23 18 220 242 373 61 126 136 346 310 320 110 132 137 603 574 731 249 278 217 2337 2481 2044 1470 1010 1193 26022 28013 20444 12498 10104 11808

Átlagosan

739

807

715

345

312

366

Informatikai szolgáltatások 2006 2007 2008 4 3 2 12 21 26 16 18 19 53 31 40 160 151 128 7710 7302 8703 109

119

Weboldal kialakítása, fejlesztése 2006 2007 2008 5 5 4 9 7 14 9 22 23 93 20 24 115 111 84 1103 1184 1543

158

34

35

42

Átlagos hardver és Az átlagos IT-beruházás összege az alap hardver infrastruktúrát szoftver beruházások kivéve mindegyik területen nőtt, a községek, nagyközségek, illetve

a városok, megyei jogú városok, kerületek esetében ugyanakkor eltérő tendenciák figyelhetők meg. A legnagyobb önkormányzatok körében a hálózatok fejlesztése és a szoftverek beszerzése nagyobb hangsúlyt kapott 2008-ban a tavalyi évhez képest, a városoknál a szerverek és a célszoftverek iránti igény növekedett, míg a községek, nagyközségek kapcsán az alap hardver eszközök fejlesztése élvezett prioritást. Mindez azt mutathatja, hogy a kisebb települések 1-2 év fáziskéséssel követik a nagyobb önkormányzatokat az informatikai fejlesztések terén. 94. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS HARDVER ÉS SZOFVER BERUHÁZÁSA 2007-2008 (EZER FORINT) Alap hardver infrastruktúra Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Átlagosan Folyó informatikai kiadások

Ebből szerver

2007 87 224 295 548 2346 25190

2008 66 354 302 698 1938 16990

2007 1 9 11 80 131 4363

2008 1 21 17 34 233 2970

746

641

84

77

Számítógépes hálózati infrastruktúra 2007 2008 3 2 17 19 15 18 26 33 135 106 2837 3454 62

73

Alap szoftver

Célszoftver

2007 13 57 53 116 609 4277

2008 9 80 60 99 503 4598

2007 11 69 79 162 401 5843

2008 8 56 77 118 690 7211

147

155

164

211

Az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai több mint 20%-kal emelkedtek 2008-ban a 2007-es értékhez képest. A folyó informatikai kiadásokon belül a kiegészítő hardver vásárlások, a szoftver támogatási díjak és az informatikai szolgáltatások hasonló részarányokat képviseltek, mindhárom területre nagyjából 1 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. A hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos folyó kiadások mintegy felét, az informatikai szolgáltatások esetében pedig közel 40%-át a legnagyobb költségvetésű önkormányzatok adták. A weboldal 147

– (M)Értéket Teremtünk! üzemeltetési és karbantartási kiadások összértéke az előző év szintjén maradt mintegy 200 millió forintot tett ki. A honlapok számának fokozatos emelkedése mellett ez azt mutatja, hogy egyre több önkormányzat saját erőforrásokkal igyekszik megoldani a weboldal működtetését, illetve a szolgáltatás ára fokozatosan csökken. Az IT személyzet bérköltsége egymilliárd forint körül alakult 2007-ben, míg 2008-ban 1,2 milliárd forintot tett ki, az emelkedést a legnagyobb önkormányzatoknál tapasztalható növekedés okozhatta. Az informatikusok összes bérének több mint felét a legnagyobb költségvetésű hivatalok fizették ki. 95. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2006-2008 (MILLIÓ FORINT) Kiegészítő hardver Szoftverek Informatikai Weboldal IT személyzet vásárlás támogatási díja szolgáltatások üzemeltetése bérköltsége 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Körj. tagtelepülés 33 Körj. székhely 57 Önálló község 144 Nagyközség 47 Város 296 MVJ, kerület 156 Összesen 732 Változás 165%

41 65 176 53 317 200 851 116%

29 86 130 58 275 477 1055 124%

9 32 92 40 249 298 721 163%

15 39 103 31 262 323 773 107%

11 55 103 42 271 550 1032 133%

25 59 131 67 235 182 700 139%

29 67 151 102 265 235 849 121%

21 4 5 4 98 7 10 13 179 29 30 29 59 18 20 14 305 48 57 52 378 64 76 88 1040 170 199 198 122% 134% 117% 99%

3 6 36 22 436 348 852

3 7 43 26 475 437 990 115%

2 6 31 31 447 683 1201 121%

Az átlagos folyó informatikai kiadások tekintetében az előzőekkel összhangban azt tapasztaljuk, hogy a kiegészítő hardverrel, a szoftver támogatási díjjal és az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos átlagos költések is emelkedtek 2008-ban. Ezeken a területeken mintegy 20-25%-kal nőtt az átlagos kiadás összege, a növekedés főként a megyei jogú városok, kerületek esetében látványos, de egyes területeken a községeknél is tetten érhető. A weboldal-fejlesztés kapcsán nem történt számottevő változás, a nagyobb hivatalok inkább igyekeznek visszafogni a honlappal kapcsolatos kiadásaikat. Az informatikai személyzet átlagos bérköltségének emelkedése a informatikust alkalmazó községek súlyának csökkenése miatt történhetett. 96. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2006-2008 (EZER FORINT) Kiegészítő hardver vásárlás 2006 2007 2008 Körj. tagtelepülés 33 40 25 Körj. székhely 108 124 130 Önálló község 148 178 165 Nagyközség 320 363 373 Város 1195 1281 1038 MVJ, kerület 6028 7443 10142

Szoftverek támogatási díja 2006 2007 2008 9 15 9 62 76 84 96 107 131 277 210 271 1041 1088 1021 9901 10174 11703

Informatikai szolgáltatások 2006 2007 2008 25 29 18 114 128 148 134 153 227 468 708 382 973 1089 1152 6379 7153 8050

Összesen

250

240

250

289

344

268

336

148

290

339

Weboldal üzemeltetése 2006 2007 2008 4 5 3 13 19 19 30 31 36 118 131 88 196 233 195 1989 2258 1869 58

68

65

IT személyzet bérköltsége 2006 2007 2008 3 3 2 12 14 9 38 45 40 147 172 202 1841 2004 1687 12519 14343 14535 298

346

391


A költésekkel kapcsolatos eredmények összhangban vannak a felmérés azon korábbi eredményeivel, miszerint a megyei jogú városok, kerületek informatikailag más dimenzióba léptek, mint a többi önkormányzat. Számos informatikai szolgáltatást nyújtanak, és elterjedtnek számít a különböző területek informatikai támogatása. Ezen szolgáltatások kiépítésnek és üzemeltetésének jelentős kiadásait az IT költési adatok is tükrözik. Megfigyelhető továbbá, hogy az informatikai szolgáltatásokba való beruházás és a kapcsolódó folyó informatikai költések között erős kapcsolat áll fenn, a weblapfejlesztés kapcsán azonban nem láthatunk ilyen összefüggést. Az informatikai szolgáltatásokba való beruházásra fordított összeg több mint 30%-al nőtt 2007-ről 2008-ra és ezzel párhuzamosan 20%-kal emelkedtek a folyó informatikai szolgáltatási kiadások is. A weblapok üzemeltetésére fordított összeg azért nem emelkedik erősen, mert az újonnan létrehozott honlapok többségében a kisebb községekhez tartoznak, azok karbantartására pedig minimális erőforrást fordítanak a hivatalok. Tervezett informatikai kiadások

Az önkormányzatok által tervezett informatikai kiadások összege 2009-ben várhatóan tovább emelkedik a 2008-as szinthez képest, több mint 8 milliárd forintot irányoztak elő a fejlesztésekre és az üzemeltetésre.

Tervezett egyszeri informatikai kiadások

Az alap hardver infrastruktúrára szánt összeg előreláthatóan nem változik 2009-ben, ugyanakkor a szerverek és a hálózati infrastruktúra bővítése kapcsán növekedést várhatunk, akárcsak az alap szoftverek vásárlása terén. 2009-ben várhatóan 2,0 milliárd forint lesz az alap hardverre fordított kiadás (ebből mintegy 340 millió forint jut a szerverekre), 280 millió forint a számítógépes hálózati infrastruktúrára, illetve mintegy 550 millió forint az alap szoftverek vásárlására fordítódhat.

97. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT EGYSZERI INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (MILLIÓ FORINT)

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

Alap hardver infrastruktúra 2008 2009 76 64 235 109 238 182 108 61 514 471 799 1 079 1 969 1 965

Ebből szerver 2008 1 14 14 5 62 140 235

2009 3 8 10 1 44 276 341

149

Számítógépes hálózati infrastruktúra 2008 2009 3 11 13 9 14 14 5 5 28 47 162 188 225 275

Alap szoftver 2008 11 53 47 15 133 216 476

2009 18 34 45 33 178 238 546


Az átlagos kiadásoknál hasonló tendenciát fedezhetünk fel, mint az összes költésnél: az egy önkormányzat által az alap hardver infrastruktúrára szánt összeg nem változik 2009-ben, ugyanakkor a szerverek és a hálózati infrastruktúra bővítése, valamint az alap szoftverek vásárlása kapcsán növekedést várhatunk. A legnagyobb költségvetésű önkormányzatok kivételt képeznek az országos tendencia alól, esetükben mindegyik területen emelkedhet az átlagos kiadások értéke. 98. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT ÁTLAGOS EGYSZERI INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (EZER FORINT)

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Átlagosan

Alap hardver infrastruktúra 2008 2009 66 55 354 164 302 231 698 395 1938 1776 16990 22951 641

640

Ebből szerver 2008 1 21 17 34 233 2970

2009 2 12 12 7 167 5868

77

111

Számítógépes hálózati infrastruktúra 2008 2009 2 10 19 14 18 18 33 33 106 178 3454 4002 73

90

Alap szoftver 2008 9 80 60 99 503 4598

2009 16 51 57 214 671 5071

155

178

Tervezett folyó A folyó informatikai költésekkel kapcsolatban kisebb a informatikai kiadások tervezés bizonytalansága, ennek oka, hogy ezek a kiadások

sokkal könnyebben előirányozhatóak a korábbi évek adatai alapján, mint egy-egy esetleges fejlesztési összeg. A kiegészítő hardverek beszerzése, a szoftverek támogatási díja és az IT személyzet bérköltsége várhatóan egyaránt emelkedni fog 2009ben, a növekedést jelentős részben a megyei jogú városok, kerületek generálják, de szinte mindegyik településtípusnál és IT területnél kiadásbővülés prognosztizálható. 99. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (MILLIÓ FORINT) Kiegészítő hardver vásárlás Szoftverek támogatási díja 2008 2009 2008 2009 Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

29 86 130 58 275 477 1055

44 96 141 47 280 575 1182

11 55 103 42 271 550 1032

20 67 106 53 338 716 1301

IT személyzet bérköltsége 2008 2009 2 6 31 31 447 683 1201

3 12 49 36 438 791 1329

Az átlagos folyó IT költések kapcsán hasonló képet kapunk, mint az összes kiadás esetében, a kiegészítő hardverek, a szoftverek támogatási díja és az IT-személyzet bérköltsége

150

– (M)Értéket Teremtünk! átlagosan várhatóan emelkedni fog 2008-hoz képest. A növekedés szinte mindegyik településkategóriánál tetten érhető. A kiegészítő hardverek beszerzése átlagosan 380 ezer forint, a szoftverek támogatási díja 420 ezer forint, míg az informatikai dolgozóknak kifizetett bérek egy önkormányzatra vetítve 430 ezer forint körül alakulhatnak. 100. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT ÁTLAGOS FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (EZER FORINT) Kiegészítő hardver vásárlás Szoftverek támogatási díja 2008 2009 2008 2009 Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Átlagosan

25 130 165 373 1038 10142 344

Költségcsökkentő projektek

38 144 179 300 1056 12242 385

9 84 131 271 1021 11703 336

18 101 135 341 1276 15235 424

IT személyzet bérköltsége 2008 2009 2 9 40 202 1687 14535 391

3 18 62 234 1652 16820 433

Az önkormányzatok 7%-a végzett valamilyen költségcsökkentő projektet a folyó informatikai költségekre vonatkozóan 2008 folyamán, 5%-a tervezi ezt 2009-ben és 19%-a ennél később. A kiadásmérséklő projektet végrehajtók aránya fokozatosan növekszik a településmérettel párhuzamosan, amíg a legkisebb községeknek csak 2%-a, addig a megyei jogú városoknak, kerületeknek 42%-a hajtott végre ilyen intézkedést 2008-ban.

90. ÁBRA VÉGZETT-E AZ IT FOLYÓ KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓAN VALAMILYEN KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ PROJEKTET 2008 FOLYAMÁN? (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)


10%

Igen Nem, és nem is tervezzük

20%

30%

40%

50%

Nem, de 2009-ben tervezzük Nem tudja, válaszhiány

151

60%

70%

80%

90%

100%

Nem, de később tervezzük

– (M)Értéket Teremtünk! A nagyobb önkormányzatok felé haladva ugyanakkor fokozatosan csökken azon hivatalok hányada, amelyek egyáltalán nem szándékoznak költségcsökkentő projektet végezni: a községek körében több mint 60% az ilyen önkormányzatok aránya, a megyei jogú városok, kerületek esetében viszont csak 5%. A számok jól összhangban állnak a költési tervekkel is, 2008-hoz képest 2009-ben jóval kevesebb önkormányzat óhajt kiadásmérséklő intézkedéseket foganatosítani, ami az informatikai ráfordítások várható erőteljes növekedésében is megnyilvánul.

XII.2. Telekommunikációs költések Egyszeri telekommunikációs kiadások

Az egyszeri telekommunikációs kiadások összege 2008-ban 450 millió forint körül alakult országos szinten. Az összes telekommunikációs beruházás több mint felét végezték el a városok és a megyei jogú városok, kerületek, egytizedét a nagyközségek, egyharmadát pedig a községek. A 2007-es egyszeri telekommunikációs kiadások volumene 400 millió forint körül alakult, 2008-ben igazán jelentős eltérést a városokat leszámítva nem tapasztalhatunk sem a költések összegében, sem a szerkezetében. A 2009-es év egyértelműen eltérést mutat a tendenciától, az önkormányzatok tervei alapján a teljes beruházás értéke 320 millió forintra csökkenhet, ami a városok és a legnagyobb önkormányzatok kiadás-visszafogási terveinek köszönhető. Emiatt a kiadások szerkezetében is változás várható, a két legnagyobb településkategória részaránya egyharmadra csökkenhet, miközben a községek részesedése átlépheti az 50%-ot. Az átlagos telekommunikációs célú beruházásoknál hasonló tendenciát tapasztalhatunk, mint a teljes fejlesztési összegnél. A megyei jogú városoknál, kerületeknél közel egyharmadára, a városoknál pedig mintegy felére eshet vissza az átlagos fejlesztési költés, ezzel szemben a körjegyzőségi székhelyeknél másfélszeresére nőhet a telekommunikációs célú beruházások átlagos összege.

101. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAI 2006-2009 2006 Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

26 43 65 46 116 108 405

Összesen (millió forint) 2007 2008 33 37 76 42 122 101 412

23 47 80 40 159 97 446

152

2009

2006

20 75 80 31 73 37 317

25 79 66 304 456 2819 134

Átlagosan (ezer forint) 2007 2008 32 66 77 276 480 2526 136

18 72 101 256 597 2065 141

2009 16 113 101 201 275 797 100

– (M)Értéket Teremtünk! Folyó telekommunikációs kiadások

A folyó telekommunikációs kiadások 2008-ban mintegy 4,3 milliárd forintot tettek ki, ennek közel kétharmada a vezetékes, egyharmada pedig a mobiltelefonnal kapcsolatos költség volt. 2007-hez képest csekély mértékben emelkedett a telefonhasználattal összefüggő költések összege, ami a mobiltelefonnal összefüggő ráfordítások növekedésének köszönhető. Az átlagos telefonköltségek kapcsán ugyanilyen tendenciát tapasztalhatunk, a vezetékes telefon esetében kissé csökkent, a mobiltelefonnál pedig kis mértékben nőtt az átlagos kiadás összege. A folyó telekommunikációs kiadások visszafogása a nagyközségeknél és a városoknál érhető tetten mind a vezetékes, mind a mobiltelefon esetében, míg a többi településtípusnál inkább enyhe emelkedés figyelhető meg.

102. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAI 2006-2008


Összesen (millió forint) Vezetékes telefon Mobiltelefon 2006 2007 2008 2006 2007 2008 225 222 266 91 101 130 317 295 378 106 115 155 814 715 587 269 282 255 219 197 182 96 91 88 789 672 547 485 446 423 679 616 736 482 417 547

Összesen

3042

2717

2696

1529

1453

1598

Átlagosan (ezer forint) Vezetékes telefon Mobiltelefon 2006 2007 2008 2006 2007 2008 218 215 213 90 99 104 581 537 570 195 211 234 827 724 741 274 287 322 1471 1311 1172 660 606 566 3137 2660 2058 1948 1784 1592 16956 15394 15656 12544 10865 11643 958

856

849

481

458

503

A folyó telekommunikációs kiadások csökkenése valószínűleg egy tudatos költségracionalizálás eredménye, amit a vállalati szektorban is megfigyelhetünk. Az önkormányzatok fokozatosan igyekeznek lefaragni a telefonköltségeiket, a hivatalok a vezetékes telefon használatáról áttérnek a mobiltelefonra, igyekeznek kiaknázni a mobilszolgáltatók által kínált csoportos kedvezményeket. Másik lehetőségként a VoIP technológia alkalmazása merülhet fel, amivel szintén érezhetően csökkenthetők a telekommunikációs kiadások. Elképzelhető az a megoldás is, hogy az internet-penetráció bővülésével az önkormányzatok olyan ügyeknél, amelyeket korábban telefonon intéztek, elektronikus levelezés használatával váltják ki a telefon igénybevételét. Folyó telekommunikációs kiadások összetétele

A folyó telekommunikációs kiadások szerkezetét tekintve azt láthatjuk, hogy az előfizetési díj és a forgalmi díj a vezetékes telefon esetében 30-70%-ban, a mobiltelefon kapcsán pedig 2575%-ban részesedik a teljes költségből. Az is jól megfigyelhető, hogy a településméret növekedésével fokozatosan csökken az előfizetési díj aránya, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik a forgalmi díj hányada a költésen belül.

153

– (M)Értéket Teremtünk! 103. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAINAK ÖSSZETÉTELE 2008 Összesen (millió forint) Arányosan (%) Vezetékes Mobil Vezetékes Mobil Előfizetés Forgalom Előfizetés Forgalom Előfizetés Forgalom Előfizetés Forgalom 108 159 40 91 40% 60% 30% 70% 130 248 46 109 34% 66% 30% 70% 187 400 75 180 32% 68% 29% 71% 50 132 25 62 27% 73% 29% 71% 172 375 102 321 31% 69% 24% 76% 148 588 106 441 20% 80% 19% 81%

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

794

Költségcsökkentő projektek

1902

394

1204

29%

71%

25%

75%

Az önkormányzatok 23%-a végzett valamilyen költségcsökkentő projektet a telekommunikációs költségekre vonatkozóan 2008 folyamán, 10%-a tervezi ezt 2009-ben és 21%-a ennél később. A kiadásmérséklő projektet végrehajtók aránya fokozatosan növekszik a településmérettel párhuzamosan, amíg a legkisebb községeknek csak 11%-a, addig a megyei jogú városoknak, kerületeknek 44%-a hajtott végre ilyen intézkedést 2008-ban.

91. ÁBRA VÉGZETT-E A TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓAN VALAMILYEN KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ PROJEKTET 2008 FOLYAMÁN? (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)


10%

20%

30%

40%

50%

Igen

Nem, de 2009-ben tervezzük

Nem, és nem is tervezzük


60%

70%

80%

90%

100%

Nem, de később tervezzük

A nagyobb önkormányzatok felé haladva ugyanakkor fokozatosan csökken azon hivatalok hányada, amelyek egyáltalán nem szándékoznak költségcsökkentő projektet végezni: a községek 154

– (M)Értéket Teremtünk! körében több mint 60% az ilyen önkormányzatok aránya, a megyei jogú városok, kerületek esetében viszont csak 5%. A számok jól összhangban állnak a költési tervekkel is, 2009-ben további 300 önkormányzat óhajt kiadásmérséklő intézkedéseket foganatosítani, ami a telekommunikációs ráfordítások várható erőteljes csökkenésében is megnyilvánul.

155


XIII. Ö NKORMÁNYZATI

DOLGOZÓK INFORMATIKAI ISMERETEI ,

KÉPZETTSÉGE

XIII.1. IT képzések

A dolgozók informatikai továbbképzése

A számítógépet használó önkormányzatok 5%-ánál vett részt legalább egy vezető beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben 2008-ban, ami összesen 160 önkormányzatot jelent. 2009-ben az érintett hivatalok 2%-ánál, mintegy 70 önkormányzatnál kerülhet sor a vezetők IT-képzésére. Az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére 2008-ban összesen mintegy 380 önkormányzatnál volt példa, míg 2009-ben a jelenlegi tervek alapján 130 hivatalnál várható ilyen jellegű oktatás, ez a számítógépet használó önkormányzatok 13%-a, illetve 4%-a. Ezek az értékek továbbra is jelentősen elmaradnak a 2006-os eredményekhez képest, aminek hátterében az érdemi választ nem adók magas aránya mellett több tényező is állhat. Egyrészt a PC-használók táborán belül megnőtt a kis települések részaránya, ahol jóval kevesebb forrás jut az alkalmazottak továbbképzésére. Másrészt az önkormányzatok a foglalkoztatottak képzése kapcsán valószínűleg megpróbálnak a tömeges oktatás felől a minőségi képzések irányába elmozdulni. A 2009-es csökkenés mögött egyrészt az akut forráshiány, másrészt a gazdasági válság hatása húzódhat meg.

92. ÁBRA AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÜL HÁNYAN VETTEK RÉSZT RÉSZT INFORMATIKAI TOVÁBBKÉPZÉSBEN?* (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2009 Egyéb beosztásúak

2008 2007 2006 2005 2004 2003 2009 2008

Vezetők

2007 2006 2005 2004 2003 0% 10% 20% 30% 1 fő vett részt 2-5 fő vett részt

40% 50% 60% 5-nél többen vettek részt

70% 80% 90% 100% nem vett részt senki nem tudja

* 2003-ban az ügyintézők, 2004-től kezdve az egyéb beosztásúak körében vizsgáltuk az informatikai képzést kapók arányát

156


Vezetők

Az összes számítógépet használó önkormányzatra vetítve átlagosan 0,1 vezető részesült informatikai képzésben 2008-ban, ami a számítógépet használó önkormányzatok átlagos vezetői létszámának (2,3 fő) 4%-a. Országos szinten ez azt jelenti, hogy az érintett önkormányzatok által foglalkoztatott 6800 vezetőből mintegy 370-en kaptak informatikai képzést 2008-ban. 2009ben mintegy 210 vezető vehet részt IT-oktatáson a jelenlegi tervek szerint, ez a teljes vezetői létszám 3%-át jelenti. Azon önkormányzatok körében, ahol 2008-ban ténylegesen sor került legalább egy vezető informatikai képzésére, a képzés 75%-ban 1 vezetőt, 23%-ban 2-5 vezetőt, 2%-ban pedig legalább 6 vezetőt érintett. 2009-ben a megfelelő arányok várhatóan 71%, 28% és 1% lesznek. A vezetőiket informatikai képzésben részesítő önkormányzatok körében átlagosan 1,8 vezető vett részt képzésben, ami az érintett önkormányzatok átlagos vezetői létszámának 50%-a (2009-ben 2,2 fő és 39%).

104. TÁBLÁZAT HÁNYAN RÉSZESÜLTEK INFORMATIKAI KÉPZÉSBEN 2008-BAN ÉS VÁRHATÓAN HÁNYAN RÉSZESÜLNEK 2009-BEN? (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Egyéb beosztásúak

2007 162 20 45 79 306

Vezetők 2008 154 39 67 107 367

2009 70 8 25 111 214

Egyéb beosztásúak 2007 2008 2009 997 775 236 132 144 40 280 710 200 1162 1421 749 2572 3051 1226

A számítógépet használó önkormányzatok átlagosan 1,0 alkalmazottjukat részesítették informatikai képzésben 2008 folyamán, ami a számítógéppel rendelkező önkormányzatok átlagos egyéb beosztású foglalkoztatott létszámának (13,3 fő) 8%-a. A számítógépet használó önkormányzatoknál összesen 41,6 ezer egyéb beosztású alkalmazottat foglalkoztatnak, akik közül 2008-ban 3000-en kaptak informatikai képzést. 2009-ben várhatóan 1200 beosztott vehet részt informatikai oktatáson, ez a teljes létszám 3%-át jelenti. Azon önkormányzatoknál, ahol 2008-ban ténylegesen sor került legalább egy fő egyéb beosztású alkalmazott informatikai képzésére, átlagosan 6,5 fő egyéb beosztású dolgozó vett részt ilyen kurzuson, ami az ilyen önkormányzatok átlagos beosztotti létszámának 22%-a (2009-ben 6,6 fő és 15%). Az érintett önkormányzatok 33%-ánál 1 fő, 51%-ánál 2-5 fő, 16%-ánál pedig legalább 6 fő egyéb beosztású alkalmazott kapott képzést. 2009ban a várható megfelelő arányok 36%, 45% és 19%.

157


XIII.2.

ECDL vizsgával rendelkező alkalmazottak Az önkormányzatoknál dolgozó vezetők és alkalmazottak informatikai ismereteinek bővülését illetően az informatikai képzések súlyának csökkenését az ECDL vizsgával rendelkező dolgozók számának növekedése kompenzálja. A számítógépet használó önkormányzatok 24%-ánál (2007-ben 26%-ánál) dolgozik legalább egy ECDL vizsgával rendelkező vezető és 40%-ánál (2007-ben 41%-ánál) dolgozik legalább egy ECDL vizsgát tett egyéb beosztású alkalmazott. Összesen 740 önkormányzatnak van legalább egy olyan vezetője, aki ECDL vizsgát tett le, míg ECDL tanúsítást szerzett egyéb beosztású alkalmazottja 1200 önkormányzatnak van.

Vezetők

A számítógépet használó önkormányzatoknál átlagosan 0,4 vezető rendelkezik ECDL vizsgával, ami a számítógépet használó önkormányzatok átlagos vezetői létszámának 20%-a. A számítógépet használó önkormányzatok összesen valamivel több mint 6800 vezetőt foglalkoztatnak, akik közül mintegy 1300-an rendelkeznek ECDL vizsgával. A legalább egy ECDL vizsgával rendelkező vezetőt foglalkoztató önkormányzatok 73%-ánál pontosan egy, 25%-ánál 2-5, 3%-ánál pedig legalább 6 fő ECDL vizsgával rendelkező vezető dolgozik. Ezek az önkormányzatok átlagosan 1,6 ECDL vizsgával rendelkező vezetőt foglalkoztatnak, ami 41%-a az átlagos vezetői létszámuknak.

93. ÁBRA AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÜL HÁNYAN RENDELKEZNEK ECDL VIZSGÁVAL?* (MEGOSZLÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

Egyéb beosztásúak

2008 2007 2006 2005 2004 2003 2008

Vezetők

2007 2006 2005 2004 2003 0% 10% 20% 30% 1 fő rendelkezik 2-5 fő rendelkezik

40% 50% 60% 5-nél többen rendelkeznek

70% 80% 90% 100% senki nem rendelkezik nem tudja

* 2003-ban az ügyintézők, 2004-től az egyéb beosztásúak körében vizsgáltuk az ECDL vizsgával rendelkezők arányát

158

– (M)Értéket Teremtünk! Egyéb beosztásúak

A számítógéppel rendelkező önkormányzatoknál átlagosan 2,5 fő, összesen pedig mintegy 7700 fő egyéb beosztású alkalmazottnak van ECDL vizsgája, ami a PC-t üzemeltető önkormányzatoknál foglalkoztatott egyéb beosztású alkalmazottak összlétszámának 19%-a. A legalább egy ECDL vizsgával rendelkező egyéb beosztású alkalmazottat foglalkoztató önkormányzatok 24%-ának pontosan egy, 54%-ának 2-5, 22%-ának pedig legalább 6 ilyen alkalmazottja van. Az érintett hivatalok átlagosan 5,7 ECDL vizsgával rendelkező egyéb beosztású alkalmazottal rendelkeznek, ami az általuk foglalkoztatott egyéb beosztottak átlagos létszámának 25%-a.

105. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁNY ALKALMAZOTTJA RENDELKEZIK ECDL VIZSGÁVAL? (ÁTLAGOS ÉS ÖSSZES LÉTSZÁM A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)


XIII.3.

Vezető beosztású alkalmazottak Átlagosan (fő) Összesen (fő) 2006 2007 2008 2006 2007 2008 0,3 0,3 0,3 705 696 683 0,5 0,6 0,7 83 88 102 1,3 1,4 1,3 350 368 356 3,2 3,4 3,8 147 158 178 0,4 0,4 0,4 1285 1310 1320

Egyéb beosztású alkalmazottak Átlagosan (fő) Összesen (fő) 2006 2007 2008 2006 2007 2008 1,2 1,2 1,2 2769 2943 3098 3,1 3,2 3,8 456 490 595 8,1 8,1 7,8 2110 2138 2064 31,4 41,1 41,4 1413 1891 1948 2,4 2,5 2,5 6748 7462 7704

Informatikai területtel foglalkozó alkalmazottak

Informatikusok száma

A számítógépet használó önkormányzatok 16%-ánál foglalkoztatnak informatikai szakembert, ez mintegy 500 önkormányzatot jelent. A hivatalok 12%-ánál 1 fő, 2%-ánál 2 fő, 2%-ánál pedig legalább 3 fő informatikus dolgozik, a kapott arányok némi csökkenést mutatnak a 2007-es évhez képest. A PC-k számának növekedésével fokozatosan emelkedik az informatikai szakembert foglalkoztató önkormányzatok hányada, az 1-5 géppel rendelkezők 2%-a alkalmaz 1 fő informatikust, a 615 számítógépet üzemeltetőknél 11%, a 16-30 számítógépet használóknál 28%, a 31-50 PC-t működtetőknél pedig már 52% ez az érték. Ez utóbbi kategóriában már jelentős a legalább 2 fő számítástechnikai szakembert foglalkoztatók aránya is (7%), míg az 50-nél is több PC-vel rendelkezőknél 23% a 2 fő és 25% a legalább 3 fő informatikust alkalmazók hányada. A régiók közül a közép-magyarországi és a két alföldi térségben átlag feletti az informatikus foglalkoztatása (33%, 28% és 38%).

159


94. ÁBRA FOGLALKOZTATNAK-E AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL INFORMATIKUST? (MEGOSZLÁSA A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

2007

2008

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%


Informatikusok száma

Nincs informatikus

1 fő

2 fő

Országosan

50 PC felett

31-50 PC

16-30 PC

6-15 PC

1-5 PC

Országosan

50 PC felett

31-50 PC

16-30 PC

1-5 PC

0%

6-15 PC

10%

3 vagy több fő

A magyarországi önkormányzatok becslésünk alapján összesen mintegy 900 informatikust foglalkoztatnak, a számítógépet használókra vetítve ez hivatalonként 0,3 informatikai szakembert jelent. 2007-hez képest ez jelentős, több mint 10 százalékpontos visszaesést jelent, ami főként a községekben tapasztalható létszámcsökkentésnek köszönhető. Ennek oka nyilvánvalóan az erőforráshiány, a kisebb települések nem engedhetik meg maguknak, hogy főállásban, sőt akár részmunkaidőben informatikust alkalmazzanak. Az informatikusok között többségben vannak a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ők a teljes létszám felét teszik ki, 140-ra tehető a középfokú végzettségűek, 220-re az OKJ-s képesítéssel rendelkezők és 90-re az egyéb képesítéssel bírók száma. A nagyobb településkategóriák felé haladva fokozatosan növekszik az informatikai alkalmazottak létszámán belül a felsőfokú végzettségűek aránya, ezzel párhuzamosan pedig csökken az OKJ-s képesítéssel rendelkezők és a középfokú végzettségűek hányada. Az összes számítástechnikai szakember több mint felét a városok és a megyei jogú városok, kerületek foglalkoztatják. A legkisebb községek esetében körülbelül minden huszadik településre jut egy informatikus, itt egyértelműen a külsős szakemberek alkalomszerű igénybevétele a jellemző. A körjegyzőségi székhelyeknél és az önálló községeknél minden ötödikre, a nagyközségeknél minden harmadikra jut egy informatikus. A városokat illetően már majdnem minden önkormányzatnál átlagosan egy informatikai szakember dolgozik, míg a megyei 160

– (M)Értéket Teremtünk! jogú városok, kerületek és a főváros esetében közel 6 fő informatikust alkalmaznak átlagosan egy hivatalnál. 106. TÁBLÁZAT AZ INFORMATIKAI TERÜLETTEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796)

XIII.4.

Középfokú végzettség

OKJ képesítés

Egyéb képesítés

Összesen

Felsőfokú végzettség

Középfokú végzettség

OKJ képesítés

Egyéb képesítés

Összesen

Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Országosan

Teljes létszám

Felsőfokú végzettség

Átlagos létszám

0,01 0,04 0,06 0,18 0,64 3,64 0,15

0,02 0,03 0,04 0,02 0,11 0,48 0,04

0,01 0,14 0,04 0,12 0,09 0,76 0,07

0,01 0,01 0,03 0,01 0,07 0,80 0,03

0,05 0,23 0,17 0,34 0,92 5,68 0,29

13 30 49 28 171 171 462

24 21 35 3 31 22 136

14 95 30 19 24 36 217

6 6 21 2 18 38 91

56 152 135 52 243 267 906

Szakképzési, informatikai képzési költések

Szakképzési kiadások

Az önkormányzatok átlagosan 180 ezer forintot költöttek szakképzésre 2008-ban és várhatóan hasonló összeget fordítanak e célra 2009-ben. Ennek alapján a teljes önkormányzati szektor összes szakképzési kiadását 2008-ban 560 millió forintra, 2009-ben pedig 550 millió forintra becsüljük. Az átlagos költések 2008-ban és 2009-ben sem változnak jelentősen, a községeknél és a városoknál várható mérséklődés. 2007-ben a teljes szakképzési kiadás közel egyötödét költötték el a községek, 7%-át a nagyközségek, egyharmadát a városok és 38%-át a megyei jogú városok, kerületek. Az arányok 2008-ban és 2009-ben kissé eltolódnak a legnagyobb önkormányzatok felé, miközben a városok részesedése némileg csökken.

107. TÁBLÁZAT A SZAKKÉPZÉSI KÖLTÉSEK ALAKULÁSA 2005-2009 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2005 Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

90 290 450 5140 200

Átlagos költés 2006 2007 2008 ezer Ft 80 50 50 240 250 307 390 780 545 1500 4900 4953 130 190 176

161

2009

2005

41 292 599 5035 174

255 45 119 231 650

Összes költés 2006 2007 2008 millió Ft 211 131 134 37 39 48 102 208 145 68 230 233 418 608 560

2009 112 45 159 237 553

– (M)Értéket Teremtünk! Informatikai Az informatikai képzéssel kapcsolatos költéseket illetően a 2007képzésekkel es tendencia folytatódni látszik, miszerint jelentősen csökken a kapcsolatos kiadások

korábbi évekhez viszonyítva az IT képzésekre fordított összegek nagysága. Az egy önkormányzatra jutó átlagos informatikai képzési kiadás 11 ezer forint volt 2008-ban és e körül várható 2009-ben is. Összességében az önkormányzatok 2008-ban és 2009-ben is 35 millió forint körüli értékben áldoztak munkavállalóik informatikai jellegű képzésére. A fent említett visszaesés mindegyik település-kategóriában tetten érhető, de a legjelentősebb hatást a megyei jogú városok és a kerületek esetében bekövetkező kiadáscsökkentések okozzák.

108. TÁBLÁZAT AZ INFORMATIKAI KÉPZÉSI KÖLTÉSEK ALAKULÁSA 2005-2009 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

2005 Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

28 88 101 1355 56

Átlagos költés 2006 2007 2008 ezer Ft 13 5 4 51 29 32 51 41 32 1434 271 200 38 13 11

2009

2005

5 20 20 302 12

77 14 27 61 178

Összes költés 2006 2007 2008 millió Ft 36 14 11 8 4 5 13 11 9 65 13 9 122 42 34

2009 14 3 5 14 37

Az összes önkormányzati alkalmazottra vetítve az egy főre jutó informatikai képzési költések 2006-ban 2,6 ezer forintot jelentettek, ez 2007-ben 1,0 ezer forint környékére süllyedt, míg 2008-ban és 2009-ben már csak 700-800 forint körül várható. Az előzőekben szerepelt, hogy a 2007-es évben összesen mintegy 2900, 2008-ban pedig mintegy 3400 önkormányzati alkalmazott vett részt informatikai képzésben. Ennek alapján az informatikai képzésben résztvevő alkalmazottak informatikai képzésére fejenként átlagosan 14,4 ezer forintot költöttek az önkormányzatok 2007-ben, míg 2008-ban 10,0 ezer forintra csökkent ez az összeg. 2009-ben a jelenlegi tervek alapján mintegy 1400-1500 munkavállaló kaphat IT képzést (ezt a számot fenntartással kell kezelni), így egy főre átlagosan 25 ezer forint juthat. A 2009-es szándékok azt mutatják, hogy az önkormányzatok a későbbiekben inkább a minőségi képzéseket igyekeznek előnyben részesíteni az alkalmazottak tömeges informatikai oktatása helyett.

162


XIII.5.

Távoktatás, távmunka

Távoktatás

A legalább egy alkalmazottat foglalkoztató önkormányzatok 6%-ánál használnak távoktatási megoldásokat az alkalmazottak képzéséhez, ami országosan mintegy 170-180 önkormányzatot jelent. Ez nagyjából megegyezik a 2007-ben kapott eredményekkel, ugyanakkor a közeljövőben további 230 önkormányzat szeretne ilyen jellegű oktatási módszert alkalmazni. A nagyközségek, a városok és a megyei jogú városok, kerületek körében az átlagnál magasabb, 13-14% a távoktatást tervező hivatalok aránya, míg a legkisebb települések esetében csak elvétve találkozhatunk ilyen megoldással és egyelőre a jövőben sem számíthatunk jelentős bővülésre.

Távoktatás az alkalmazottak számának függvényében

Az alkalmazottak képzésére távoktatási megoldásokat alkalmazó önkormányzatok aránya szoros összefüggésben áll a foglalkoztatottak létszámával. Az 1-2 fővel rendelkező kis hivatalok 1-2%-a, a 3-10 főt foglalkoztatóknak pedig 4-5%-a él ezzel a megoldással. A 11-50 fő dolgozóval működő önkormányzatok 10-11%-a veszi igénybe ezt a lehetőséget, míg az 50 fő felettieknek már 18%-a használ távoktatási megoldásokat az alkalmazottak továbbképzésére. A távoktatást bevezetni tervezők hányada is fokozatosan emelkedik a létszám növekedésével.

95. ÁBRA HASZNÁL-E AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁVOKTATÁSI MEGOLDÁSOKAT AZ ALKALMAZOTTAK TOVÁBBKÉPZÉSÉRE? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A LEGALÁBB EGY FOGLALKOZTATOTTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1676)

1-2 fő 3-5 fő 6-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 51 fő felett Országosan 0%

5%

10% Igen

15%

20%

25%

Nem, de tervezi

163

30%

35%

40%


XIV. O KTATÁSI

INTÉZMÉNYEK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI TERVEK

Oktatási intézmények fenntartása

IT

A magyarországi önkormányzatok 47%-a tart fenn alap- vagy középfokú oktatási intézményt, 49%-ához nem tartozik ilyen intézmény, 6%-a pedig nem tudott érdemi választ adni a kérdésre. 2006-ban még az önkormányzatok 64%-a jelezte, hogy fenntartója valamilyen oktatási intézménynek, az azóta történt iskolabezárások és -összevonások azonban jelentősen csökkentették az óvodákat, iskolákat működtető hivatalok arányát. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül 1500 településen üzemeltetnek a hivatalok oktatási létesítményt, ebből 170 a legkisebb községek, 350 a körjegyzőségi székhelyek, 520 az önálló községek, 150 a nagyközségek, 250 a városok és 47 a megyei jogú városok, kerületek száma. A legkisebb községek körében mindössze 14%-os, a körjegyzőségi székhelyeknél 52%os, az önálló községeknél 65%-os volt az arány, míg a többi településtípus esetében az érdemi választ adók több mint 90%-a üzemeltet oktatási intézményt. A közép-magyarországi és az alföldi régiók jóval átlag feletti értékeket reprezentálnak (80%, 59% és 59%), míg a Nyugat- és Dél-Dunántúlon átlag alatti (30% körüli) a kérdéses arány. Ennek oka a térségek településszerkezetére vezethető vissza, az Alföldön és KözépMagyarországon a nagytelepülések, a Dunántúlon pedig a kistelepülések dominálnak, s nyilvánvalóan a kisebb helységek körében nagyobb az olyan önkormányzatok hányada, akik nem tudnak fenntartani oktatási intézményt.

96. ÁBRA FENNTART-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ALAP-, VAGY KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT? (MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857)

Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Nagy önkormányzatok Országosan 0%

Igen

10%

20%

30%

40%

Nem

50%

60%

70%

80%


164

90%

100%

– (M)Értéket Teremtünk! Oktatási intézmények száma

A magyarországi önkormányzatok összesen mintegy 2960 oktatási intézményt tartanak fenn, melyek közül 2350 alapfokú, 600 pedig középfokú oktatási intézmény. Az alapfokú iskolákban átlagosan 310, míg a középfokú intézményekben 670 diák tanul, előbbiekben átlagosan 30 tanító/tanár, utóbbiakban 56 oktató végez munkát. Az alapfokú oktatási intézményekbe összesen mintegy 720 ezer tanuló jár, míg a középfokúakba mintegy 405 ezer diák iratkozott be, a tanárok teljes létszáma előbbieknél több mint 71 ezer, utóbbiaknál pedig meghaladja a 34 ezret. A 2007-es évhez képest nem történtek jelentős változások, néhány százalékkal csökkent az oktatási intézmények száma, ami főként az alapfokú iskolákat érintette. Az oktatási intézmények részletesebb adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

109. TÁBLÁZAT AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FONTOSABB ADATAI KÖLTSÉGVETÉSI KATEGÓRIÁK SZERINT

Oktatási intézményben tanulók száma Oktatási intézményben tanítók száma

Országosan

Oktatási intézmények száma


Oktatási intézményben tanítók átlagos száma

Város

Oktatási intézményben tanulók átlagos száma

Nagyközség

Oktatási intézményben tanítók száma

Önálló község

Oktatási intézményben tanulók száma

Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen Alapfokú Középfokú Összesen




(ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TÍPUSÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=848 ÉS N=94)

1,0

1,1 1,0 1,2 179 28 179 17 4 17 156 28 155 15 4 15 396 2 399 61853 65 61918 5973 9 5982

1,1 1,0 1,1 211 40 212 21 4 21 186 40 186 18 4 18 584 2 586 108892 69 108961 10624 7 10631

1,3 1,0 1,4 408 679 420 37 34 37 305 679 310 27 34 28 198 3 200 60356 1759 62115 5433 88 5521

1,8 1,3 2,4 897 725 1224 85 62 112 494 539 506 47 46 46 444 163 607 219494 87674 307168 20740 7475 28215

13,3 10,4 23,7 5823 7519 13342 597 627 1224 438 725 564 45 61 52 558 435 994 244563 315817 560380 25079 26343 51422

1,6 3,4 2,1 500 2177 771 49 182 71 307 671 381 30 56 35 2354 605 2958 722212 405384 1127595 70771 33922 104694

1,0 156 156 17 17 156 156 17 17 173 0 173 27054 0 27054 2922 0 2922

165


XIV.1.

Tervezett informatikai fejlesztési költések

Tervezett Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok által az oktatási informatikai kiadások intézmények fejlesztésére fordítani tervezett informatikai kiadások

összege 2008-ban várhatóan 1,8 milliárd forint körül fog alakulni, míg a 2009-es érték ennél kevesebb, 1,5 milliárd forint körül várható, aminek már az IT költéseknél is említett 2 éves időtáv okozta bizonytalanság az oka. Az előző felmérésben szereplő tervekhez képest a 2008-as értékek túlteljesítést mutatnak, ami egyrészt annak a következménye, hogy a pályázatokon elnyerhető forrásokat a hivatalok nem tudják szerepeltetni a tervekben, másrészt azt jelzi számunkra, hogy az önkormányzatok komolyan szeretnék fejleszteni az általuk fenntartott oktatási intézmények informatikai infrastruktúráját. Az átlagos beruházási összeg is ennek megfelelően alakult, a tervezett 1,3 millió forint helyett 1,8 millió forintot tett ki, 2009-ben ennél alacsonyabb szinten várható. A különböző településtípusok részesedése nem változik jelentősen, a megyei jogú városok és kerületek részaránya valamelyest csökkenhet, a községek és nagyközségek hányada pedig emelkedhet a teljes beruházási kiadásokon belül. 110. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK IT FEJLESZTÉSÉRE TERVEZETT INFORMATIKAI BERUHÁZÁS ÉRTÉKE 2008-2009 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

Átlagos beruházás (e Ft) 2008 (terv) 2008 2009 Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

77 277 368 658 1955 8658 861

99 564 607 740 2545 12082 1130

106 529 479 957 2080 9042 950

Összes beruházás (M Ft) 2008 (terv) 2008 2009 11 92 227 97 485 407 1318

17 195 313 109 639 507 1780

18 182 247 142 522 380 1491

Összes beruházás (%) 2008 (terv) 2008 2009 1% 7% 17% 7% 37% 31% 100%

1% 11% 18% 6% 36% 29% 100%

1% 12% 17% 10% 35% 25% 100%

1 tanulóra jutó Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok körében informatikai kiadások megvizsgáltuk az egy tanulóra jutó tervezett informatikai kiadások

értékét is. 2008-ban 1,6 ezer forint körül fog alakulni az egy diákra eső fejlesztés összege, míg 2009-ben várhatóan lecsökken 1,3 ezer forintra. Az előző felmérésben szereplő 2008-as tervekhez képest növekedett az egy tanulóra jutó fejlesztési kiadás értéke. Ennek hátterében a fentebb már ismertetett tényezők állnak, miszerint az oktatási intézményekre ténylegesen fordítható összeg a pályázati források beépítése miatt emelkedett, miközben a tanulók összlétszáma nem változott számottevően az eltelt időszakban. A növekedés mindegyik településtípus esetében megfigyelhető, ugyanakkor a legnagyobb önkormányzatok körében tapasztalható a legkisebb emelkedés az 166

– (M)Értéket Teremtünk! egy főre eső fejlesztési összegben, ami annak köszönhető, hogy növekedett a teljes tanulószámot tekintve ezen kategória részesedése (45%-ról 50%-ra), emellett pedig csökkent a fejlesztési kiadásokból való részaránya. A többi kategóriában számottevő differencia látható, a legnagyobb különbséget a körjegyzőségi székhelyek és az önállóan gazdálkodó községi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményeknél láthatjuk. Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok iskoláiban átlagosan 771-en tanulnak (2006-ban 548 fő, 2007-ben 741 fő), ez országosan mintegy 1130 ezer diákot jelent, az iskolák számának csökkenése és az összevonások hatása ezekből az adatokból is jól érezhető. 111. TÁBLÁZAT AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN TANULÓK SZÁMA, ILLETVE AZ EGY TANULÓRA JUTÓ INFORMATIKAI KIADÁS ÖSSZEGE 2008-2009 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

Átlagosan Körj. tagtelepülés Körj. székhely Önálló község Nagyközség Város MVJ, kerület Összesen

2007

2008

131 162 206 428 1464 10792 740

156 179 212 420 1224 13342 771

Összesen 2007

2008

18169 27054 53635 61918 127091 108961 62867 62115 363108 307168 507205 560380 1132075 1127595

167

Összesen (%) 2007

2008

2% 5% 11% 6% 32% 45% 100%

2% 5% 10% 6% 27% 50% 100%

Egy tanulóra jutó beruházás (Ft) 2009 2008 (terv) 2008 587 1707 1788 1540 1335 802 1164

634 3144 2869 1763 2080 906 1579

676 2946 2264 2281 1699 678 1322


XIV.2. Informatikai fejlesztési területek értékelése

Az informatikai fejlesztések célterületei A felmérés során megkértük az önkormányzatokat, hogy értékeljék, miszerint az egyes informatikai fejlesztési területek milyen fejlettségi szinten állnak az általuk fenntartott oktatási intézményekben. A kapott eredményeket egy -100-tól +100-ig terjedő skálán értékeltük, ahol a -100 jelentése nagyon elmaradott, elavult, a +100 értelmezése pedig kiemelkedő, korszerű. A fejlesztési területeket három csoportra bontottuk, ezek a hardver, a szoftver és az informatikai szolgáltatások (természetesen a felállított kategóriák között lehet némi átfedés, de az eredményeinket ez nem befolyásolja).

97. ÁBRA A HARDVEREK FEJLETTSÉGE AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

20

10

0

-10

-20

-30

-40

-50 Tantermek informatikai ellátottsága

Számítógépes hálózati infrastruktúra (LAN)

Telefon-infrastruktúra

Nem tantermi alap hardver infrastruktúra



Önálló község

Nagyközség

Város


Hardver területek

A válaszok alapján azt láthatjuk, hogy a nem tantermi alap hardver infrastruktúrát és a telefon-infrastruktúrát közepesen fejlettnek ítélték az önkormányzatok (13-as és 8-as átlagérték), a hálózati infrastruktúra (LAN) ennél valamivel alacsonyabb pontszámot kapott (1), míg a legfejletlenebb területnek egyértelműen a tantermek informatikai ellátottsága bizonyult. A legkisebb községek mind a négy vizsgált tényező kapcsán jóval elmaradnak a többi településtípustól, ettől eltekintve a hardver 168

– (M)Értéket Teremtünk! eszközök esetében nincs jelentős különbség a különböző településtípusok között. A telefon-infrastruktúra tekintetében átlag feletti a megyei jogú városok, kerületek fejlettsége (17), de jónak minősíthető nagyközségeké is (13), míg a városok a községekkel azonos szintre pozícionálták magukat (5 körüli pontszámok). A hálózati infrastruktúránál is érezhető némi eltérés a községek és a nagyobb települések viszonylatában, előbbiek 0 körüli, utóbbiak 10-20 közötti pontszámokat adtak erre a területre. A tantermek informatikai felszereltségét illetően szintén elválnak egymástól a községek és a nagyobb önkormányzatok, bár a differencia nem túl nagy. 98. ÁBRA A SZOFTVEREK FEJLETTSÉGE AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 -90 Elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás

Oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek

IT biztonsági megoldások

Alap szoftver



Önálló község

Nagyközség

Város


Szoftver területek

Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok a vizsgált területek közül az alap szoftverrel való ellátottságot (22) ítélték meg a legjobbnak, itt a legkisebb községek és a megyei jogú városok, kerületek kivételével (3, illetve 39) nincs számottevő eltérés a kategóriák között. Előbbiek mindegyik terület esetében lényegesen elmaradnak a többi településtípustól, míg utóbbiak

169

– (M)Értéket Teremtünk! kapcsán már átlag feletti fejlettségről tanúskodnak a kapott értékek. Az IT biztonsági megoldásokat illetően az önkormányzatok átlagosnak tartják az általuk fenntartott intézmények fejlettségét, szóródás nem tapasztalható az egyes kategóriák között. Az oktatási adminisztrációt támogató szoftverek kapcsán már nem tartják megfelelőnek az ellátottságot, egyedül a megyei jogú városok, kerületek esetében tapasztalhatunk pozitív átlagértéket (11), míg a kisebb önkormányzatok felé haladva fokozatosan csökken a felszereltséggel való elégedettség. Messze a legrosszabb a helyzet az elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás szempontjából. Ilyen megoldása a legkisebb községeknek gyakorlatilag nincs, de a községek (-70 körüli értékek), a nagyközségek, városok (-60) és a megyei jogú városok, kerületek kapcsán is jelentős elmaradottságról beszélhetünk (-39). 99. ÁBRA AZ INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLETTSÉGE (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

Honlap fejlesztés

Távoli elérést biztosító rendszer kiépítése

-100

-90

-80

-70

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10



Önálló község

Nagyközség

Város


Informatikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó területek

Az informatikai szolgáltatások közül a honlapok és a távoli elérést biztosító rendszerek fejlettségével egyaránt elégedetlenek az önkormányzatok (-37 és -80). Előbbi esetében élesen elhatárolódnak egymástól a községek (-45 és -60 közötti értékek), a nagyközségek (-35), illetve a városok és a megyei jogú városok, kerületek (-7 és 11). A távoli elérést biztosító rendszerek kiépítése még egyáltalán nem bevett gyakorlat az önkormányzatoknál, ezen a területen a megyei jogú városok, kerületek kivételével (-58) a kategóriák között nincs számottevő eltérés (-72 és -92 közötti pontszámok).

IT fejlesztési költések Az önkormányzatok által tervezett informatikai kiadások egyes megoszlása informatikai területek közötti megoszlását is megvizsgáltuk a

2008-as és 2009-es évre vonatkozóan.

170

– (M)Értéket Teremtünk! 100. ÁBRA AZ IT FEJLESZTÉSI KÖLTÉSEK MEGOSZLÁSA AZ EGYES INFORMATIKAI TERÜLETEK KÖZÖTT (AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=862)

2009

Megyei jogú város, kerület Város Nagyközség Önálló község Körjegyzőségi székhely Körjegyzőségi tagtelepülés

2008

Országosan

Megyei jogú város, kerület Város Nagyközség Önálló község Körjegyzőségi székhely Körjegyzőségi tagtelepülés Országosan

Alap nem 10% tantermi hardver fejlesztése, bővítése 0% 20% 30%infrastruktúra 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Tantermek informatikai ellátottsága Alap szoftver beszerzése Oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek bevezetése Számítógépes hálózati infrastruktúra (LAN) bővítése, fejlesztése IT biztonsági megoldások bevezetése, fejlesztése Telefoninfrastruktúra fejlesztése Honlap fejlesztés Elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás bevezetése Távoli elérést biztosító rendszer kiépítése

IT fejlesztési költések A két év között nem tapasztalhatunk számottevő eltéréseket, megoszlása mindkét esetben a nem tantermi alap hardver infrastruktúra és

a tantermek informatikai ellátottságának fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt (30-32%, illetve 27-30%). Ezt követi az alap szoftverek beszerzése és az oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek bevezetése egyaránt körülbelül 10%-os részaránnyal. Az számítógépes hálózati infrastruktúra bővítése és az IT biztonsági megoldások bevezetése 5-8%-os részesedéssel bír mindkét évben, a telefon infrastruktúra fejlesztése 4%, a honlap megújítása 2-3%, az elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás kialakítása és a távoli elérést biztosító rendszer kiépítése pedig ennél is kisebb hányadát teszik ki az oktatási intézmények informatikai fejlesztési kiadásainak. Az előző pontban kapott eredményekkel összevetve az ittenieket azt láthatjuk, hogy az egyébként is legfejletlenebbnek értékelt 171

– (M)Értéket Teremtünk! rendszerek (távoli elérést biztosító rendszer, elektronikus iktatás, honlap) fejlesztésére az önkormányzatok nem szánnak jelentős hányadot az IT-költségvetésből (egyenként 5%-nál kisebb arány). Az átlagos fejlettségű és közepes fontosságú területek (telefoninfrastruktúra, IT biztonsági megoldások, oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek, számítógépes hálózati infrastruktúra) kapcsán már számottevő hányadot terveznek fordítani a fejlesztésekre (5-10%). A legjobb ellátottságú és leginkább fejlettnek nevezhető területek esetében a költések aránya is magasabb (10% felett). Az egyetlen kivételt a tantermek informatikai felszereltsége jelenti, ezen a területen ugyanis érezhető, hogy az önkormányzatok igyekeznek megszüntetni a jelentős elmaradottságot, ami a kiadások hányadában is megmutatkozik (30%).

172


XV. K ISTÉRSÉGEK Magyarországi kistérségek

FEJLESZTENDŐ

IT

TERÜLETEI

Magyarországon jelenleg 170 darab kistérség található. A felmérés során a kistérségi vezető hivatalokat kiemelten kezeltük, ennek eredményeként sikerült 166 kistérségi társulás gesztorát bevonnunk a kutatásba.

112. TÁBLÁZAT A MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉGEK RÉGIÓS MEGOSZLÁSA Kistérségek száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országosan

16 26 24 24 28 27 25 170

Kistérségi gesztorok

Kistérségek száma a felmérésben 16 26 24 24 26 26 24 166

A kistérségi társulások közül 1 nagyközségi, 147 városi és 22 megyei jogú városi gesztorral rendelkezik. A kistérségi vezető önkormányzatok több mint 90%-a a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, illetve az 1 milliárd forint feletti költségvetéssel rendelkező önkormányzatok közül kerül ki. A kistérségi társulások nagyjából egynegyede-egynegyede 1-9, 10-15, 16-20, illetve 20-nál több települést foglalnak magában. A társulásokat alkotó települések számának különbsége a régiók településszerkezetére vezethetők vissza, amíg az Alföldön a nagyfalvas struktúra a jellemző, addig a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön a kis települések vannak túlsúlyban. A kistérségi feladatokat ellátó munkaszervezet méretét illetően az 5-6 fős irodák vannak többségben (38%), a többi kategória szinte azonos arányban képviselteti magát.

113. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) 19%

20%

25%

30%

22% 23%

1-4 fő

23%

38% 5-6 fő

7-10 fő

1-9 település 16-20 település

10 fő felett

173

10-15 település 20 település felett


XV.1. A kistérségi társulások szervezeti struktúrája Szervezeti felépítés

A továbbiakban a társulások szervezeti felépítését – alkalmazottainak számát, szervezeti felépítését és a működés helyét vizsgáljuk. Egy társulás átlagosan 8 alkalmazottal működik, amelyben 6 munkatársat 1-2 fő vezető irányít. Az alkalmazásban lévő informatikusok száma elenyésző, amelynek valószínűsíthető oka a feladatok alacsony informatizáltsági igénye, illetve az informatikai feladatok kiszervezése. A kisebb társulások esetében, amelyek 1-15 települést fognak össze, átlagosan 5 fő végzi el a feladatokat egy vezetővel és 4 beosztottal. Az alkalmazottak száma és minősége nagyobb településszám esetében ugrásszerű változást mutat, a 16-20 települést tömörítő kistérségek esetében általában 2 fő vezet 9-10 főnyi operatív apparátust, az alkalmazott informatikai munkatársak aránya is kicsivel nagyobb az átlagosnál. 20-nál több települést összefogó társulások esetében – meglepő módon - más arányokat tapasztalhatunk, itt átlagosan egy vezető irányítja 8 beosztottja munkáját, az igényelt informatikai munkatársak száma pedig alig átlag feletti. A több települést összefogó társulások – 16-20 és 20-nál több település – szervezeti felépítésének összehasonlítása után érdemes azt a megfigyelést tenni, miszerint a 20 településnél méretesebb kistérségek egy vezetővel közel akkora apparátus munkáját irányítják, mint a 16-20 tagúak, amely egy letisztultabb és racionalizáltabb szervezeti struktúrára enged következtetni.

114. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ALKALMAZOTTAINAK TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (SOKASÁGI BECSLÉS ÉS ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

Összesen (fő) Átlagosan (fő) Alkalmazottak Vezető Egyéb Informatikai Alkalmazottak Vezető Egyéb Informatikai összesen beosztásban beosztásban területen összesen beosztásban beosztásban területen 1-9 település 221 56 158 7 5,3 1,3 3,8 0,2 10-15 település 196 45 142 8 5,3 1,2 3,8 0,2 16-20 település 452 77 360 15 11,9 2,0 9,5 0,4 20 település felett 451 68 369 14 9,2 1,4 7,5 0,3 Összesen

1317

Szervezeti forma

247

1025

45

7,9

1,5

6,2

0,3

A felmérés szerint a kistérségek ügyeiknek a résztvevő települések önkormányzataitól független megvalósítását preferálják. A kistérségek majd négyötöde (79%) önkormányzatoktól különálló társulásban szervezi meg feladatait. A fennmaradó szervezetek valamilyen mértékben a résztvevő önkormányzatoktól függő társulások, amelyek vagy azoktól részben függő (6%) vagy egy a feladatok ellátására dedikált önkormányzat vezetésével megvalósuló (15%) kistérségekként működnek. A különálló szervezeti egységben szervezett kistérségek 174

– (M)Értéket Teremtünk! leggyakrabban 5-10 fővel valósítják meg a társulás munkáját. A teljesen független társulások a többi szervezeti formától eltérően – valószínűsíthetően éppen különálló mivoltukból fakadóan - a legkevésbé preferálják az 1-4 fős apparátust. A részben különálló szervezeteknél az átlagosnál nagyobb arányban valósítják meg a kistérségi feladatokat kis létszámmal, azaz 1-4 fővel. Az összes szervezeti forma közül a kistérségi feladatok koordinálásával megbízott önkormányzatok alkalmaznak leginkább kis létszámú munkacsoportot. A fentieknek megfelelően amennyiben a kistérségi feladatok elvégzésébe a résztvevő települések önkormányzatai minél inkább bevonásra kerülnek, az átlagosnál mind inkább preferált kisebb létszámú munkacsoport fenntartása. Ettől eltérően a 10 fős munkacsoport preferáltsága egyik társulási formánál sem mutat átlagtól való különösebb eltérést. 115. ÁBRA JELLEMEZŐ SZERVEZETI FORMA LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen 0%

10%

20%

Különálló szervezeti egységként

Munkavégzés helye

30%

40%

50%

60%

Részben különálló szervezetként

70%

80%

90%

100%

Gesztor önkormányzat vezetésével

A társulás munkáját a kistérségek legtöbbször a gesztor önkormányzat székhelyén, de az önkormányzattól eltérő irodában (52%) végzik. A kistérségek alig 36%-a intézi a feladatok koordinálásával megbízott önkormányzat hivatalában a társulás munkáját. A kistérségi feladatok teljesen önálló helyen történő megvalósításáról a társulások 13%-a nyilatkozott. A gesztor önkormányzatnál szervezett kistérségi feladatok esetében a kisebb létszámú munkacsoport fenntartása a legjellemzőbb, ezután meglepő módon az átlagosnál nagyobb arányban a 10 fő feletti apparátus működtetése a legnépszerűbb. Ezzel ellentétben a külön irodában, de a gesztor önkormányzat településén megszervezett munkacsoportok jellemzően 5-nél több főből állnak és a társulások leggyakrabban 5-6 főt foglalkoztatnak. Az fentiektől eltérő módon, az egyéb helyen működő társulási irodáknál a feladatok megszervezése a létszámot tekintve nagyobb szórást mutat. Azon társulások, amelyek teljesen független helyen végzik munkájukat, az átlagosnál nagyobb arányban alkalmaznak 7-10 főt. 175


116. ÁBRA TÁRSULÁS SZÉKHELYE LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) 1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen 0%

10%

20%

30%

40%

50%

A gesztor önkormányzat önkormányzati hivatalában Más helyen

Folyamatok integráltsága

60%

70%

80%

90%

100%

A gesztor önkormányzat településén, különálló hivatalban

A kistérségek többsége (62%) kizárólag saját rendszerében követi nyomon a társulás folyamatait, egynegyede használja a befogadó önkormányzat rendszereit is saját alkalmazásával párhuzamosan, emellett a csak a befogadó önkormányzat rendszerét használók a kistérségek alig 13%-át teszik ki. A lenti ábra szerint minél nagyobb apparátus segédkezik a kistérségi feladatok ellátásában, annál jellemzőbb saját rendszer használata és a befogadó önkormányzat rendszereinek mellőzése.

117. ÁBRA TÁRSULÁSRA JELLEMZŐ MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

A befogadó önkormányzat rendszereit használják Részben a befogadó önkormányzat rendszereit használják, részben saját rendszereket Csak saját rendszereket használnak

176

100%


XV.2. IT infrastruktúra Számítógép használata

A társulások mindegyike használ valamilyen informatikai eszközt feladatainak racionalizálására. A kistérségek együttesen majd 1500 számítógéppel dolgoznak, amelynek 63%-a asztali, 35%a hordozható, több mint 1%-a kézi számítógép. A társulások 96%-a rendelkezik asztali számítógéppel és szinte ugyanennyien rendelkeznek (90%) hordozható számítógéppel, a kézi számítógépek elterjedtsége elenyésző.

Hordozható számítógépek

A kistérségekben használt számítógépek 35%-a hordozható számítógép. Ez a viszonylag alacsony szám annak is köszönhető, hogy a munkafolyamatok nem kívánnak nagyobb mobilitást az alkalmazottaktól, így még mindig a klasszikus asztali számítógépes megoldást preferálják a társulások. A laptopok preferáltsága a társulás feladatait végző dolgozók számával párhuzamosan nő, így a legnagyobb arányban (97%) a 10 fő feletti társulások használnak notebookokat.

118. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA A KISTÉRSÉGEK KÖRÉBEN (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

Van asztali gép % darab 94 32 95 59 100 39 97 30 96 160

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen

Van hordozható gép % darab 79 27 89 55 95 37 97 30 90 149

Van kézi számítógép % darab 3 1 5 3 8 3 0 4 7

Kézi számítógépek

A kézi számítógépek penetrációja igen alacsony (4%). Tekintve a hordozható PC-k számát, a kézi számítógépek használata a kistérségek munkájában még nem reális.

Számítógépállomány

Egy kistérség munkáját átlagosan 9 gép szolgálja ki, amelyből mintegy 6 asztali és 3 notebook, a kézi számítógépek száma marginális. Így egy társulásban egy dolgozóra átlagosan valamivel több mint egy számítógép jut. 119. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK SZÁMÍTÓGÉPEINEK SZÁMA

(ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

Átlagosan

Összesen

Desktop

Laptop

Kézi

Laptop

Kézi

Összesen

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett

3,6 4,9 7,1 7,9

1,4 2,5 3,6 6,0

0,0 0,2 0,1 0,0

5,1 7,6 10,8 14,0

124 303 277 246

49 153 141 187

1 13 5 0

174 469 423 433

Összesen

5,7

3,2

0,1

9,0

950

530

19

1499

177

Összesen Desktop

– (M)Értéket Teremtünk! Személyi számítógépek

A nagyobb operatív létszámmal működő társulások magasabb informatizáltságát mutatja, hogy amíg az 1-4 fős munkacsoportokkal rendelkező társulások az összes asztali PC 13%-át használják, addig a laptopoknál már csak 9%-os részesedéssel bírnak. Ezzel szemben a 10 fő feletti munkaszervezetek az asztali számítógépeknél meglévő 26%-os részarányukhoz képest a hordozható PC-k esetében már 35%-os hányaddal rendelkeznek.

101. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY LETSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) Asztali PC

Hordozható PC

13%

1-4 fő

9%

35%

26%

29%

29% 5-6 fő

Szerver-használat

32% 7-10 fő

1-4 fő

10 fő felett

5-6 fő27% 7-10 fő

10 fő felett

A kistérségek mintegy 53%-a rendelkezik valamilyen központi kiszolgálóval, szerverrel (PC-ként üzemelő szerver, különálló toronyházban működő szerver, rackszekrényben üzemelő szerver). Minél nagyobb apparátus dolgozik a társulásban, a kistérségek annál nagyobb arányban támogatják informatikai hátterüket szerverek segítségével. Átlag feletti arányban a 7 főnél több munkatársat foglalkoztató társulások alkalmaznak (61-63%) központi kiszolgálókat. A preferált szervertípusok egy szervezet igényeinek növekedésével – amelyet többek között a létszám növekedése is generál – általában az alábbi sorrendet követik: PC alapú, torony, rack és pengeszerver (blade). A kistérségek ez irányú informatikai háttere is követte a fent említett trendet, azzal a különbséggel, hogy rack alapú blade megoldást egyáltalán nem alkalmaznak. Ez nem is meglepő, mivel méretükből és szerényebb igényeikből fakadóan erre nincs is szükségük.

178

– (M)Értéket Teremtünk! 120. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT SZERVEREK TÍPUSA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZERVERT HASZNÁLÓ KISTÉRSÉGEK KÖRÉBEN, N=88) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

1-4 fő

5-6 fő

Rack

A szerverek típusa

7-10 fő

10 fő felett

PC

Összesen

Torony

A társulások 33%-a üzemeltet személyi számítógépet szerverként, 8%-a rack-es, míg 12%-a torony formában alakította ki szerveres hátterét. A szervert használó társulások által leginkább kedvelt a PC-ként működő szerver, utána a torony megoldás, melynek a jó hűtőkapacitása mellett a bővíthetőség a legnagyobb előnye. Míg a torony technológia ugrásszerűen, addig a rackes lassabb mértékben, de határozottan kedveltebb megoldás a társulások létszámának növekedésével. A nagyobb humánerőforrást igénybe vevő társulások (10 főnél több munkatárs) esetében azonban a rackes mellett egyre inkább háttérbe szorul a torony típusú szerver.

121. TÁBLÁZAT A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEREK HASZNÁLATA A KISTÉRSÉGEKNÉL (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen A szerverek száma

Van PC-szerver % darab 15 5 40 29 42 16 29 11 33 61

% 9 8 13 23 12

Van torony darab 3 5 5 7 20

Van rack % 12 5 11 10 8

darab 4 3 7 4 18

A kistérségek átlagosan 0,6 központi kiszolgálót használnak, amennyiben kizárólag a szervert alkalmazókat vizsgáljuk, ez az arány 1,1. A kistérségek összesen mintegy 100 szervert üzemeltetnek, amelynek háromötöde PC-szerver, egy-egy ötöde torony vagy rack-es megoldáson alapuló központi kiszolgáló.

179

– (M)Értéket Teremtünk! 122. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK SZERVEREINEK SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

Összesen

Átlagosan

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett

PCszerver 0,1 0,5 0,4 0,4

Összesen

0,4

Az informatikai rendszer működtetése

Torony

Rack

0,1 0,1 0,1 0,2

0,1 0,0 0,2 0,1

0,1

0,1

PCÖsszesen szerver 0,4 5 0,6 29 0,7 16 0,7 11 0,6

61

Torony

Rack

Összesen

3 5 5 7

4 3 7 4

12 37 28 22

20

18

99

A szervezeti struktúra vizsgálatánál már szóba került, hogy egy társulásnál mennyire jellemző informatikai munkatárs állandó jelenléte a szervezetben (átlagosan 0,4 fő informatikai munkatárs jut egy társulásra), mely szerint a kistérségek esetében nem jellemző ilyen típusú munkaerő teljes értékű igénybevétele. Ennek megfelelően a kistérségek körében azt is megvizsgáltuk, hogy milyen formában oldják meg informatikai rendszereik üzemeltetését. A kisebb munkacsoportokként működő társulásoknál legnépszerűbb az informatikai támogatás teljes egészében történő kiszervezése, majd a külső és belső informatikai feladattól függő alkalmazása. A kiszervezés és a vegyes informatikai támogatás igénybevétele azonban a társulás méretének növekedésével egyre inkább háttérbe szorul, inkább arra dedikált munkaerőt bíznak meg az informatikai feladatok ellátásával.

102. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA (A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ KISTÉRSÉGEK KÖRÉBEN, N=166)

1-2 fő 3-4 fő 5-10 fő 10 fő felett Összeseb

0%

10%

20%


XV.3. Informatikai összefogás

30%

40%

50%

60%


70%

80%

90%

100%

Vegyes megoldás

Informatikai fejlesztések kistérségi összefogása Az alábbi ábra az informatikai rendszerekre irányuló jelenlegi innovációs hozzáállást tükrözi. Egy szervezetre általában jellemző, hogy először a rövidtávú (hardver), majd a középtávú 180

– (M)Értéket Teremtünk! (szoftver) és utoljára a hosszútávú (üzemeltetés, karbantartás) informatikai igényeit optimalizálja. Jelenleg a társulások a fent említett tendenciát követik, azaz elsődlegesen hardveres igényeiket tudják formalizálni, míg az üzemeltetésre és szoftverfejlesztésre irányuló fejlesztéseit kevésbé tudja összefogni. Az elkövetkező években viszont láthatóan a szoftverfejlesztés területén kívánnak előremutató lépéseket tenni. 103. ÁBRA VÉGZI-E TÁRSULÁSUK A TÁRSULÁS TAGJAIT ILLETŐEN…? (A VÁLASZOK %-OS MEGOSZLÁSA AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

a szoftverfejlesztések összefogását?

informatikai eszközök üzemeltetésének, karbantartásának összefogását?

az informatikai eszközök beszerzésének összefogását?

0% Igen

20%

2009-ben tervezzük

Fejlesztési projektek

40%

60%

2010-ben tervezzük

80%

100%

Nem tervezzük

Általánosságban elmondható, hogy a legaktívabbnak az önálló fejlesztések indításában az 5-6 és a 7-10 fős társulások mondhatóak (12-12%), míg az 1-4 fős létszám-kategóriában az ilyen gyakoriság nem jellemző. Míg a 10 fő feletti apparátussal rendelkező kistérségek közel 40%-a már legalább egy projektet indított informatikai hátterének fejlesztésére, addig a legkisebb munkacsoportoknál ez az arány 25% alatti, rájuk még inkább a tervezés a jellemző.

104. ÁBRA INDÍTOTTAK-E MÁR ÖNÁLLÓ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI PROJEKTET? (A VÁLASZOK %-OS MEGOSZLÁSA AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)


0%

10%

20%

30%

40%

50%

Igen, rendszeresen végzünk ilyen projekteket Nem, de 2 éven belül tervezzük Nem tudja, válaszhiány

60%

70%

80%

90%

Igen, de még csak egyszer Nem, és később sem tervezzük

181

100%


XV.4.

Informatikai fejlesztési területek

Informatikai fejlesztési területek

A felmérés során megkérdeztük a kistérségi vezető önkormányzatokat, hogy az általunk felsorolt területek közül melyeken működtetnek informatikai rendszereket, a használt megoldások a kistérségi társulás saját szoftverei vagy pedig a befogadó önkormányzat alkalmazásait veszik igénybe, illetve mennyien használják az adott rendszereket. Arra is megkértük az érintetteket, hogy értékeljék az egyes informatikai fejlesztési területek fontosságát. A kapott eredményeket egy -100-tól +100ig terjedő skálán értékeltük, ahol a -100 jelentése egyáltalán nem lényeges, a +100 értelmezése pedig elsődleges fontosságú. A fejlesztési területeket három fő csoportra osztottuk, ezek a közös honlap- vagy portálrendszer, az általános célú szoftverek, illetve a szakalkalmazás szoftverek.

Közös honlap, portál

Az összes megnevezett terület közül az egyik leggyakrabban használt megoldás a közös honlap- vagy portálrendszer, amit 50 kistérségnél találhatunk (az összes kistérség 30%-a), ezek többsége saját megoldás, és további 6 kistérség tervezi ennek bevezetését egy-két éven belül. A nagyobb munkaszervezettel működő társulásoknál a közös honlaprendszer üzemeltetése gyakoribb: az 1-4 fős társulásoknál 18%, a 10 főnél nagyobb munkaszervezettel dolgozóknál már 42% ez az arány. A közös honlap- és portálrendszer felhasználóinak száma 300, ami a tervek és a jelenlegi átlagos felhasználószám alapján 2 éven belül 40 fővel bővülhet. A kistérségi társulások egyértelműen fontosnak tartják a portálrendszer fejlesztését (45ös egyenlegérték), ez egyre hangsúlyosabbá válik a nagyobb szervezeti méret felé haladva.

123. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, HONLAP-, PORTÁLRENDSZER

kistérségek száma (db) 1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen

5 17 11 10 43

1 0 3 3 7

0 3 0 3 6

7 16 11 4 38

182

15 27 28 32 26

3 0 8 10 4

0 5 0 10 4

21 26 28 13 23

Fontosság értékelése

fő

kistérségek aránya (%) 21 26 14 11 72

Felhasználók száma

Nincs ilyen feladata

Nem tervezi a bevezetését

Tervezi a bevezetését

Önkormányzati rendszert használ

Saját rendszert használ






(AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

62 42 36 35 43

14 87 110 96 308

35 31 54 68 45

– (M)Értéket Teremtünk! Általános célú szoftverek

Az általános célú szoftverek közül az elektronikus iktatást, archiválást használják a legtöbb kistérségnél (115 darab, 400 felhasználó), bevezetését további 10%-uk tervezi (17 kistérség). A felhasználók száma alapján a nyílt forráskódú szoftvereket veszik igénybe a legtöbben (közel 500 fő), és további 6 társulás szándékozik open source programokat alkalmazni. Az előzőeken felül még az elektronikus irat- és dokumentumkezelés, illetve a közös intranet használata számít gyakorinak, előbbivel a kistérségek 29%-a, utóbbival egynegyede rendelkezik. Az említett területeknél körülbelül kétharmad-egyharmad a saját, illetve a befogadó önkormányzat rendszereinek igénybe vétele. A workflow rendszer, a csoportmunka megoldások és a tudásmenedzsment egyelőre még nem számít elterjedtnek, ezeket a társulások kevesebb mint 10%-ánál használják.

124. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, ÁLTALÁNOS CÉLÚ SZOFTVEREK







kistérségek száma (db) 48 15 6 97 25 17 12 112 9 3 10 144 8 5 15 138 1 1 6 158 73 42 17 34 30 19 19 98

kistérségek aránya (%) 29 9 4 58 15 10 7 67 5 2 6 87 5 3 9 83 1 1 4 95 44 25 10 20 18 11 11 59


Nyílt forráskódú szoftverek Intranet, belső portál Workflow rendszer Csoportmunka megoldás Tudásmenedzsment rendszer Elektronikus iktatás, archiválás Elektronikus irat-, dokumentumkezelés


Terület megnevezése




fő 476 370 119 113 300 402 294

10 3 -25 -20 -27 56 17

A kistérségek a felmérésben vizsgált általános célú szoftverek közül az elektronikus iktatás kistérségi szintű fejlesztését tartják a legfontosabbnak (56), emellett az elektronikus dokumentumkezelés, a nyílt forráskódú szoftverek és az intranet kapott még pozitív pontszámot. A nagyobb szervezeti méret felé haladva a bővítés is egyre lényegesebbé válik. A jelenleg is ritkán használt megoldások esetében a társulások nem érzik szükségesnek a fejlesztést.

183

– (M)Értéket Teremtünk! 105. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, ÁLTALÁNOS CÉLÚ SZOFTVEREK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG) Elektronikus iktatás

Elektronikus iratkezelés



Csoportmunka

Workflow

Tudásmenedzsment

-40 1-4 fő

Szakalkalmazás szoftverek

-30

-20

-10

0

10

5-6 fő

20 7-10 fő

30

40

50

60

70

80

10 fő felett

A szakalkalmazás szoftverek közül a legtöbb kistérség egyértelműen az integrált pénzügyi rendszert használja (51 társulás, 120 felhasználó), ebből 60% saját megoldással rendelkezik. Ezen a területen a bevezetést tervezők száma is jelentősnek mondható (25 kistérség). A többi feladattal a kistérségek többsége nem is foglalkozik, ezek közül a szociális igazgatást, a művelődés, oktatás, sport és a statisztikai adatszolgáltatás feladatát érdemes megemlíteni, ezeknél nagyjából 10 kistérség alkalmaz informatikai támogatást (az adott feladattal bírók 30-50%-a), többségében saját rendszerrel. A fennmaradó területek jellemzően nem tartoznak a kistérségek hatáskörébe, ezeken marginális a szakrendszereket használók aránya és egyelőre bővítési szándékról sem beszélhetünk. A kistérségek a szakhatósági szoftverek közül az integrált pénzügyi rendszer és az adóügyi rendszer fejlesztését közepesnél valamivel fontosabbnak tartják (23-23). A szociális igazgatás, a művelődés, oktatás, sport, a statisztikai adatszolgáltatás és az elektronikus beszerzés kapcsán közepes egyenlegértékeket kaptunk (-10 és 14 közötti pontszámok). A többi terület esetében az érdemi válaszok alacsony száma miatt nem jutottunk megbízható eredményekhez. Ezeknél a feladatoknál az érdektelenséget az mutatja, hogy egyáltalán nem tervezik a társulások az ilyen megoldások bevezetését. Az általános szoftvereknél tapasztalthoz hasonlóan a társulás szervezeti méretének növekedésével párhuzamosan jellemzően a rendszerek fejlesztése is egyre lényegesebbé válik. 184

– (M)Értéket Teremtünk! 125. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, SZAKALKALMAZÁS SZOFTVEREK

Integrált pénzügyi rendszer Adóügyi rendszer Építéshatósági rendszer Szabálysértési rendszer Ipari és ker. igazgatás Szociális igazgatás Gyámügyi rendszer Közterület-felügyelet Művelődés, sport, oktatás Elektronikus beszerzés Statisztikai adatszolgáltatás Környezetvédelmi rendszer Okmányirodai rendszer Gépjármű-ügyintézés Elektronikus szavazó rendszer

kistérségek száma (db) 30 21 25 90 2 4 5 1 1 2 1 1 1 6 3 2 17 3 2 1 7 1 2 25 1 1 2 6 8 5 26 1 2 3 1 1 3 3 1 3 1

155 164 162 165 138 161 165 131 156 127 163 162 159 161

kistérségek aránya (%) 18 13 15 54 1 2 3 1 1 1 1 1 1 4 2 1 10 2 1 1 4 1 1 15 1 1 1 4 5 3 16 1 1 2 1 1 2 2 1 2 1

db 93 99 98 99 83 97 99 79 94 77 98 98 96 97

117 23 3 58 1 54 29 0 15 4 16 1 8 11 18

106. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, SZAKALKALMAZÁS SZOFTVEREK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG)

Integrált pénzügyi rendszer


Statisztikai adatszolgáltatás


-40

1-4 fő

-30

-20

-10

0

5-6 fő

10

7-10 fő

185

20

30

40

50














60

10 fő felett

70

23 23 7 14 -10 12 -


XV.5. Informatikai költések Egyszeri informatikai A kistérségi társulások 2008-ban mintegy 90 millió forintot beruházások költöttek az informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére, 2009-

ben pedig közel 80 millió forintot terveznek erre a célra fordítani. Az átlagos informatikai költés ennek megfelelően mindkét évben 500 ezer forint körül alakul, a társulás mérete nem túl erős, de egyértelmű összefüggést mutat a kiadások nagyságával. Az 1-4 fős szervezetek 300-400 ezer forint körüli, a 10 fő feletti irodák pedig 600-700 ezer forint között összeget szántak IT beruházásokra. Folyó informatikai kiadások

A folyó informatikai költségek nagysága a fejlesztési kiadásokéval nagyjából megegyezik, 2008-ban közel 80 millió forintot, 2009ben pedig várhatóan mintegy 90 millió forintot visznek majd el a folyó költések. Az átlagos ráfordításokat tekintve ugyanaz mondható el, mint a fejlesztéseknél: a legkisebb létszámmal működő társulások 300-400 ezer forint, a legnagyobbak pedig 600-700 ezer forintot költenek évente a folyó informatikai költségek fedezésére.

126. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK INFORMATIKAI KIADÁSAI 2008-2009


Összesen (millió forint) Egyszeri Folyó 2008 2009 2008 13 11 11 32 23 26 21 26 22 22 18 15 88 78 75

2009 12 27 26 22 87

Átlagosan (ezer forint) Egyszeri Folyó 2008 2009 2008 383 327 328 510 376 424 535 661 577 722 573 479 530 470 451

2009 346 433 671 721 525

107. ÁBRA AZ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2008-2009 (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

2009 2008

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

186


XV.6. Telekommunikációs költések Egyszeri telekommunikációs kiadások

A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére a kistérségi társulások 2008-ban 40 millió forintot fordítottak és 2009-ben is hasonló összeget terveznek költeni. Ennek megfelelően az átlagos kiadás 230-240 ezer forint körül mozog, a 10 fő alatti szervezeteknél 170-200 ezer forint környékén, a 10 fő feletti irodáknál pedig 400-500 ezer forint között alakul az átlagos fejlesztési ráfordítás.

127. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TELEKOMMUNIKÁCIÓS CÉLÚ BERUHÁZÁSAI 2008-2009

1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett Összesen Telekommunikációs kiadások

Összesen (M Ft) 2008 2009 6 8 10 11 6 8 16 13 39 39

Átlagosan (ezer Ft) 2008 2009 176 234 168 171 164 205 506 417 232 238

A régiók közül 2009-ben összességében a legnagyobb összegű beruházás a dél-dunántúli és az észak-alföldi térségben várható, míg az informatikailag fejlettebb KözépMagyarország a teljes fejlesztési kiadásnak előreláthatóan csak 4%-át adja.

108. ÁBRA A TELEKOMMUNIKÁCIÓS BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2008-2009 (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

2009 2008

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

187


XV.7.

Oktatási intézmények fenntartása

Oktatási intézmények társulási szintű fenntartása

társulási

szintű

A kistérségi gesztor önkormányzatok körében is megvizsgáltuk, hogy a társulások végzik-e alap- vagy középfokú oktatási intézmények társulási szintű fenntartását. A 168 kistérségi vezető hivatal közül 34-en adtak igenlő választ, ezek közül 29 városi és 5 megyei jogú városi önkormányzat. Az oktatási intézmény társulási szintű, jövőbeli üzemeltetésének szándékát illetően komoly bővülésre lehet számítani, 38 hivatal jelezte ilyen irányú szándékát. A működtetést tervezők közül 3 kistérségi központ megyei jogú városi, a többi pedig városi önkormányzat mellett működik.

109. ÁBRA VÉGZI-E TÁRSULÁSUK ALAP- VAGY KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TÁRSULÁSI SZINTŰ FENNTARTÁSÁT? (MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 0% Igen

Oktatási intézmények adatai

10%

Nem, de tervezi

20%

30%

40%

50%

60%


70%

80%

90%

100%


A régiók között nagyjából egyenlően oszlanak meg az oktatási intézményt kistérségi szinten fenntartó társulások, átlagosan 5 ilyen kistérség működik régiónként, Közép-Magyarországon csak 3, az Észak-Alföldön 4, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7 ilyen társulás található. A társulási szinten oktatási intézményt működtetők összesen 139 óvodát, 108 alapfokú és 6 középfokú intézményt tartanak fenn, ezekben átlagosan 80, 300 és 500 óvodást, illetve tanulót oktatnak, a nevelők/tanítók/tanárok átlagos száma 7, 30 és 70 fő. Mindez azt jelenti, hogy az óvodákban dolgozó mintegy 1000 nevelő 11000 óvodás gyermeket, az alapfokú oktatási intézményekben alkalmazott 3100 tanító/tanár 33 ezer tanuló, a középfokú iskolákban foglalkoztatott 440 tanár 188

– (M)Értéket Teremtünk! pedig mintegy 3000 ezer diák oktatását végzi. Az oktatási intézmények részletesebb adatait az alábbi táblázat tartalmazza.9 128. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÁLTAL FENNTARTOTT OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FONTOSABB ADATAI (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ADOTT TÍPUSÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK KÖRÉBEN)

1-4 fő

Oktatási intézmények száma Oktatási intézményben tanulók száma Oktatási intézményben tanítók száma Oktatási intézményben tanulók átlagos száma Oktatási intézményben tanítók átlagos száma


Oktatási intézményben tanulók száma

Oktatási intézményben tanítók száma

Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Összesen Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Összesen Óvodák Alapfokú intézmények Középfokú intézmények Összesen

4,5 6,0 100 1122 11 105 22 187 2 18

9 6 15 200 1122 1322 22 105 127

5-6 fő 4,4 2,9 1,0 353 984 1048 21 64 85 80 339 1048 5 22 85 44 29 2 75 3533 9838 2096 15467 208 642 170 1020

7-10 fő Átlagértékek 5,9 4,5 1,5 553 1084 433 62 127 131 94 241 289 11 28 87 Összesen 59 45 3 107 5526 10836 866 17228 622 1268 261 2151

10 fő felett

Összesen

9,0 7,0 1,0 567 2821 20 57 267 5 63 403 20 6 38 5

5,6 4,3 1,2 438 1323 596 41 123 87 79 306 497 7 29 73

27 28 1 56 1700 11284 20 13004 171 1068 5 1244

139 108 6 253 10959 33080 2982 47021 1023 3083 436 4542

XV.8. Informatikai pályázatok Pályázatíró céggel való kapcsolat

A gesztor önkormányzatok 8%-a nyilatkozott arról, hogy az informatikai hátterük fejlesztését megcélzó pályázatok megírásához külső cég segítségét veszik igénybe, míg a megkérdezett társulások a pályázatok elkészítését többnyire (84%) házon belül oldják meg. A pályázati szándékról negatív választ adók szintén átlagosan a társulások 8%-át teszik ki.

9

5 társulásra vonatkozóan az oktatási intézmények adatai hiányoznak, az összesített számok a társulások bevallása alapján kerültek bemutatásra.

189

– (M)Értéket Teremtünk! A kistérségek létszámuk növekedésével egyre nagyobb arányban törekednek informatikai rendszerük finanszírozásának pályázati úton való kiegészítésére és mutatnak hajlandóságot pályázataik külső segítség nélküli elkészítésére. 110. ÁBRA VAN-E A TÁRSULÁSUKNAK PÁLYÁZATÍRÓ CÉGGEL KERETMEGÁLLAPODÁSA PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE? (AZ ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166)

1-4 fő

5-6 fő

7-10 fő

10 fő felett

Összesen 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Igen Nincs, mert nem szoktunk pályázatokon indulni Nincs, mert saját alkalmazottakkal csináltatjuk a pályázatokat

190

90% 100%


XVI. M ELLÉKLET XVI.1.

Táblázatok jegyzéke

1. TÁBLÁZAT A SOKASÁG ÉS A MINTA ÖSSZETÉTELE* .................................................................. 5 2. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ALÁBBI TERÜLETEKET?................. 9 3. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ?.................................................. 11 4. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA................ 15 5. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT......................................................................................................................... 16 6. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMÁNAK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉS TÍPUSÁVAL................................................................................ 17 7. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ....................................................................................................... 17 8. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK/EGYÉB BEOSZTÁSÚAK SZÁMA.............................................................................................................. 18 9. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGÉNEK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSTÍPUSSAL ................................................................................... 19 10. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉP-ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA 2005-2008....................................... 21 11. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI ÉS A HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA..................................................................................................... 22 12. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS SZÁMA......................... 23 13. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL LÉVŐ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMA ............................................................................................................ 24 14. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK ÁTLAGOS SZÁMA A GÉPEK ÉLETKORA SZERINT..................................................................................................... 25 15. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK ÁTLAGOS SZÁMA ÉS ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT .................. 32 16. TÁBLÁZAT A SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGE SZERINT ................................................................................ 33 17. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT SZERVEREK SZÁMA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TELEPÜLÉSEK ÖNKORMÁNYZATAINÁL ............................................................................................................. 35 18. TÁBLÁZAT A SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT....................................................................................................................................... 36 19. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT SZERVEREK SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT....................................................................................................................................... 37 20. TÁBLÁZAT A NYOMTATÓK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT....................................................................................................................................... 39 21. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT NYOMTATÓK ÁTLAGOS SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT ...................................................................................................... 39 22. TÁBLÁZAT AZ ÜZEMELTETETT NYOMTATÓK ÖSSZES SZÁMA TÍPUSONKÉNT TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT ...................................................................................................... 40 23. TÁBLÁZAT A HÁLÓZATRÓL ELÉRHETÓ NYOMTATÓK SZÁMA ÉS ARÁNYA A TELJES ÁLLOMÁNYON BELÜL ................................................................................................................ 41 24. TÁBLÁZAT A LAN HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT......... 43 25. TÁBLÁZAT A LAN HÁLÓZATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS ÉS ÖSSZES SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT .................................................. 44 26. TÁBLÁZAT A WLAN HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT ..... 45 27. TÁBLÁZAT AZ INTRANET HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA .................................................. 46

191

– (M)Értéket Teremtünk! 28. TÁBLÁZAT A HÍVÁSKÖZPONT HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ............................. 47 29. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL? ...................................................................................................................................................... 51 30. TÁBLÁZAT ÉVENTE ÁTLAGOSAN HÁNY BESZERZÉST BONYOLÍT LE AZ ÖNKORMÁNYZAT? ...................................................................................................................................................... 53 31. TÁBLÁZAT A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFVEREK HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ...................................................................................................................................................... 56 32. TÁBLÁZAT A WORKFLOW, A CSOPORTMUNKA, VALAMINT A TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ... 59 33. TÁBLÁZAT AZ EGYES INFORMATIKAI RENDSZEREK FELHASZNÁLÓINAK SZÁMA.............. 60 34. TÁBLÁZAT AZ EGYES INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ÚJ FELHASZNÁLÓINAK VÁRHATÓ SZÁMA.......................................................................................................................................... 60 35. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK .............................................................................................................................. 62 36. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INTRANET, BELSŐ PORTÁL ...... 63 37. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT KIADÁSAI 2008-2009, WORKFLOW, CSOPORTMUNKA SZOFTVEREK, TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT ........................ 63 38. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ADÓÜGYEKET, A VAGYONNYILVÁNTARTÁST, AZ IKTATÁST, A SZEMÉLYZETI ÜGYEKET, A SZOCIÁLIS ÜGYEKET ÉS A GAZDASÁGI ÜGYEKET? ................................................................................. 66 39. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK..................................... 69 40. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI ÜGYEKET, A TESTÜLETI ÉS BIZOTTSÁGI MUNKÁT, AZ OKTATÁSI ÜGYEKET, ILLETVE AZ ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ÜGYEKET? .................................................................................................. 70 41. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK .................................................... 72 42. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, GAZDASÁGI ÜGYEK ................................................................................................................... 77 43. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETEKKEL FOGLALKOZÓ MUNKATÁRSAK ÉS A SZAKHATÓSÁGI INFORMATIKAI RENDSZEREK FELHASZNÁLÓINAK SZÁMA ................................................. 78 44. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT SZAKTERÜLETEKEN ........................................................................................ 78 45. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL KEVÉSÉBÉ TÁMOGATOTT SZAKTERÜLETEKEN .................................................................................................................. 79 46. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK SZÁMA AZ INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEKEN............................................................................................................................ 80 47. TÁBLÁZAT A FELHASZNÁLÓK MUNKATÁRSAKON BELÜLI ARÁNYA AZ INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEKEN......................................................................................... 80 48. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETTEL FOGLALKOZÓ FELHASZNÁLÓK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ..................................................................... 81 49. TÁBLÁZAT A SZAKTERÜLETTEL FOGLALKOZÓ FELHASZNÁLÓK TERVEZETT SZÁMA (FŐ) ...................................................................................................................................................... 82 50. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ..................................................................... 87 51. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK....................................................................................................... 88 52. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK....................................................................................................... 88 53. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI 2008-2009, GAZDASÁGI ÜGYEK ................... 89 54. TÁBLÁZAT A TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS AZ INTEGRÁLT RENDSZERK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT............................................ 90

192

– (M)Értéket Teremtünk! 55. TÁBLÁZAT A TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS AZ INTEGRÁLT RENDSZERK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT............................................ 90 56. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT KIADÁSAI 2008-2009, TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ............................................................................................................................. 91 57. TÁBLÁZAT AZ IKTATÓ RENDSZEREK HASZNÁLATA ................................................................ 91 58. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK............................................................................................................................... 101 59. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK102 60. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK........ 103 61. TÁBLÁZAT ASP-SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉT TERVEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK ............................................ 103 62. TÁBLÁZAT AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN ASP-SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA, GAZDASÁGI ÜGYEK .............................................................. 104 63. TÁBLÁZAT MEKKORA A DSL-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE? ..................................... 110 64. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE?........................ 111 65. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE?........................ 112 66. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE?........................ 112 67. TÁBLÁZAT AZ EGY INTERNET-HASZNÁLÓRA JUTÓ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSEK SÁVSZÉLESSÉGE..................................................................................................................... 113 68. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK SZÁMA .................................................................................................... 114 69. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-CSATLAKOZÁSSAL RENDELKEZŐ PC-K ARÁNYA ...................... 114 70. TÁBLÁZAT A KÖZHÁLÓ / KÖZNET KERETÉBEN INTERNETHEZ HOZZÁFÉRŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA................................................................................................... 115 71. TÁBLÁZAT MEKKORA AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK SÁVSZÉLESSÉGE?........................ 116 72. TÁBLÁZAT AZ INTERNET-ELŐFIZETÉSI DÍJAK ÖSSZEGE...................................................... 117 73. TÁBLÁZAT AZ INTERNETET HASZNÁLÓK (VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK) ÁTLAGOS SZÁMÁNAK ALAKULÁSA....................................................... 118 74. TÁBLÁZAT AZ INTERNETET HASZNÁLÓ VEZETŐK ÉS EGYÉB BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK ÁTLAGOS SZÁMA ÉS ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ................ 118 75. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL?......................................... 120 76. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ÜZEMELTETETT HONLAPOKAT POTENCIÁLISAN ELÉRŐ LAKOSOK SZÁMA A HONLAP ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT (EZER FŐ).... 124 77. TÁBLÁZAT MEKKORA VOLT AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁNAK LÁTOGATOTTSÁGA?. 125 78. TÁBLÁZAT A HONLAPPAL KAPCSOLATOS TERVEZETT KIADÁSOK..................................... 126 79. TÁBLÁZAT ELÉRHETŐK-E INFORMÁCIÓK AZ ÜGYMENETEKRŐL AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN? ............................................................................................................................ 127 80. TÁBLÁZAT LETÖLTHETŐK-E ŰRLAPOK AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁRÓL?................. 129 81. TÁBLÁZAT BENYÚJTHATÓK-E ŰRLAPOK AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN ONLINE MÓDON? .................................................................................................................................... 130 82. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ?................................................ 130 83. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ?................................................ 131 84. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK HONLAPJAIN LEGALÁBB INTERAKCIÓ TÍPUSÚ ÜGYMENETET POTENCIÁLISAN ELÉRŐ LAKOSOK SZÁMA A HONLAP ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT (EZER FŐ) ................................................................................................... 131 85. TÁBLÁZAT HÁNY TERÜLETEN NYÚJT INTERNETES SZOLGÁLTATÁST AZ ÖNKORMÁNYZAT? ................................................................................................................... 132

193

– (M)Értéket Teremtünk! 86. TÁBLÁZAT AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSSEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK ................... 137 87. TÁBLÁZAT MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL? .................................................................................................. 139 88. TÁBLÁZAT AZ ALKALMAZOTT IT BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOK ÁTLAGOS SZÁMA .............. 141 89. TÁBLÁZAT RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? .................................................................................................................... 142 90. TÁBLÁZAT AZ IT BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK................... 143 91. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSA 2006-2008 (MILLIÓ FORINT) ....................................................................................................................... 144 92. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI HARDVER ÉS SZOFVER BERUHÁZÁSA 2007-2008................................................................................................................................... 146 93. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS INFORMATIKAI BERUHÁZÁSAI 2006-2008, (EZER FORINT).......................................................................................................................... 147 94. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS HARDVER ÉS SZOFVER BERUHÁZÁSA 20072008 ............................................................................................................................................ 147 95. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2006-2008 (MILLIÓ FORINT) ..................................................................................................................................... 148 96. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2006-2008 (EZER FORINT).......................................................................................................................... 148 97. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT EGYSZERI INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (MILLIÓ FORINT) ....................................................................................................................... 149 98. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT ÁTLAGOS EGYSZERI INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (EZER FORINT)............................................................................................... 150 99. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (MILLIÓ FORINT) ....................................................................................................................... 150 100. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT ÁTLAGOS FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSAI 2009 (EZER FORINT)............................................................................................... 151 101. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYSZERI TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAI 20062009 ............................................................................................................................................ 152 102. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAI 2006-2008 .................................................................................................................................................... 153 103. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ TELEKOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSAINAK ÖSSZETÉTELE 2008 ................................................................................................................. 154 104. TÁBLÁZAT HÁNYAN RÉSZESÜLTEK INFORMATIKAI KÉPZÉSBEN 2008-BAN ÉS VÁRHATÓAN HÁNYAN RÉSZESÜLNEK 2009-BEN? .............................................................. 157 105. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁNY ALKALMAZOTTJA RENDELKEZIK ECDL VIZSGÁVAL? .............................................................................................................................. 159 106. TÁBLÁZAT AZ INFORMATIKAI TERÜLETTEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA... 161 107. TÁBLÁZAT A SZAKKÉPZÉSI KÖLTÉSEK ALAKULÁSA 2005-2009......................................... 161 108. TÁBLÁZAT AZ INFORMATIKAI KÉPZÉSI KÖLTÉSEK ALAKULÁSA 2005-2009 ..................... 162 109. TÁBLÁZAT AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FONTOSABB ADATAI KÖLTSÉGVETÉSI KATEGÓRIÁK SZERINT ............................................................................................................ 165 110. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK IT FEJLESZTÉSÉRE TERVEZETT INFORMATIKAI BERUHÁZÁS ÉRTÉKE 2008-2009 ............ 166 111. TÁBLÁZAT AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN TANULÓK SZÁMA, ILLETVE AZ EGY TANULÓRA JUTÓ INFORMATIKAI KIADÁS ÖSSZEGE 2008-2009 ........................................ 167 112. TÁBLÁZAT A MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉGEK RÉGIÓS MEGOSZLÁSA .......................... 173 113. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA.......... 173 114. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ALKALMAZOTTAINAK TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA ........................................................................................................................... 174 115. ÁBRA JELLEMEZŐ SZERVEZETI FORMA LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN ............. 175 116. ÁBRA TÁRSULÁS SZÉKHELYE LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN .............................. 176

194

– (M)Értéket Teremtünk! 117. ÁBRA TÁRSULÁSRA JELLEMZŐ MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSBAN ...................................................................................................................... 176 118. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA A KISTÉRSÉGEK KÖRÉBEN........................................................................................................ 177 119. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK SZÁMÍTÓGÉPEINEK SZÁMA ................................................... 177 120. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT SZERVEREK TÍPUSA........................................ 179 121. TÁBLÁZAT A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEREK HASZNÁLATA A KISTÉRSÉGEKNÉL .... 179 122. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK SZERVEREINEK SZÁMA .......................................................... 180 123. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, HONLAP-, PORTÁLRENDSZER.................................................................................................................. 182 124. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, ÁLTALÁNOS CÉLÚ SZOFTVEREK ................................................................................................................. 183 125. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGEK ÁLTAL HASZNÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREK, SZAKALKALMAZÁS SZOFTVEREK.......................................................................................... 185 126. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK INFORMATIKAI KIADÁSAI 2008-2009 ................ 186 127. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TELEKOMMUNIKÁCIÓS CÉLÚ BERUHÁZÁSAI 2008-2009................................................................................................................................... 187 128. TÁBLÁZAT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÁLTAL FENNTARTOTT OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FONTOSABB ADATAI................................................................................................................ 189

XVI.2.

Ábrák jegyzéke

1. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008 ............................................................... 6 2. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA ............................. 6 3. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ SZERVERTÍPUSOK HASZNÁLATA ............................................................. 7 4. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA 2005-2008 ........................................................... 8 5. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ INTERNETKAPCSOLATOK ELTERJEDTSÉGE....................................... 10 6. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁLNAK? ...................... 12 7. ÁBRA AZ EGYSZERI ÉS A FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA ......................... 13 8. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA 2005-2008 ............................................................. 22 9. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK KÖZÖTT ....................................................................................................................................... 24 10. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT (2005-2008) ................................................................................. 25 11. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT................ 26 12. ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNYÁNAK ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA ............................................................................................................................. 27 13. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM SZERINT..................................................................................................................... 28 14. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT....................................................................................................................................... 28 15. ÁBRA AZ EGY ALKALMAZOTTRA JUTÓ GÉPEK SZÁMA (AZ ÖSSZES ALKALMAZOTTRA VETÍTVE)...................................................................................................................................... 29 16. ÁBRA A TELEPÜLÉSTÍPUS ÉS A PC-K SZÁMÁNAK KAPCSOLATA.......................................... 30 17. ÁBRA AZ EGYES HÁLÓZATTÍPUSOKHOZ CSATLAKOZÓ SZÁMÍTÓGÉPEK ARÁNYA AZ ÖSSZES SZÁMÍTÓGÉP SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA................................................................. 31 18. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVERGÉPPEL? ........................ 33 19. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉPPARK NAGYSÁGÁNAK ÉS A SZERVEREK SZÁMÁNAK KAPCSOLATA ...................................................................................................................................................... 34

195

– (M)Értéket Teremtünk! 20. ÁBRA A SZERVEREK ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÖNKORMÁNYZATAINÁL ............................................................................................................. 35 21. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEREK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A SZERVEREK SZÁMA SZERINT .................................................................................................. 37 22. ÁBRA A NYOMTATÓK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ........ 38 23. ÁBRA A NYOMTATÓK TÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉS-KATEGÓRIÁNKÉNT.... 41 24. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BELSŐ SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATTAL (LAN-NAL)? .......................................................................................................... 42 25. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA 2005-2008 ....................................................... 44 26. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL INTRANETTEL? ............................... 46 27. ÁBRA RENDELKEZNEK-E AUTOMATA ÜGYFÉLIRÁNYÍTÓ RENDSZERREL / CALL CENTERREL? .............................................................................................................................. 48 28. ÁBRA ELEKTRONIKUS BANKSZÁMLAKEZELŐ RENDSZER HASZNÁLATA............................. 49 29. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL?....... 50 30. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ÍROTT INFORMATIKAI STRATÉGIÁVAL?....... 50 31. ÁBRA MILYEN IDŐTÁVRA VONATKOZIK AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA?............................. 51 32. ÁBRA VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK PÁLYÁZATÍRÓ CÉGGEL KERETMEGÁLLAPODÁSA PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE?................................................. 52 33. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉSI RENDSZERREL? ......................................................................................................................... 54 34. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZATUKNAK ELEKTRONIKUS KÖZMŰNYILVÁNTARTÁSI RENDSZERREL? ......................................................................................... 55 35. ÁBRA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK HASZNÁLATA ....................................................... 57 36. ÁBRA A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK HASZNÁLATA.................................................... 57 37. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI MEGODÁSOKAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN?.......................................................................................................................... 58 38. ÁBRA AZ EGYES INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA........... 61 39. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN?.......................................................................................................................... 64 40. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ...... 65 41. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ....... 67 42. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ....... 68 43. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN?.......................................................................................................................... 69 44. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK ..................... 70 45. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK....................... 71 46. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKÁVAL NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK................................ 73 47. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? ................................................................................................................................ 74 48. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? ................................................................................................................................ 75 49. ÁBRA HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? ................................................................................................................................ 76 50. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ................................... 83

196

– (M)Értéket Teremtünk! 51. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK................................................... 84 52. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK............................................................ 85 53. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, GAZDASÁGI ÜGYEK ......................................................................................................................................... 86 54. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA............. 92 55. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT ....................................................................................................... 93 56. ÁBRA A VEGYES ÜZEMELTETÉSŰ INFORMATIKAI RENDSZEREKNÉL A KÜLSŐ MEGOLDÁS ARÁNYA ....................................................................................................................................... 94 57. ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK KISZERVEZÉSI SZÁNDÉKA AZ INFORMATIKAI RENDSZER KARBANTARTÁSÁT ILLETŐEN.................................................................................................. 95 58. ÁBRA MEKKORA PROBLÉMÁT JELENTENEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK?................................................................................................................................. 96 59. ÁBRA MEKKORA PROBLÉMÁT JELENTENEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK?................................................................................................................................. 97 60. ÁBRA HALLOTTA-E MÁR AZ ASP KIFEJEZÉST? ........................................................................ 98 61. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? WORKFLOW, CSOPORTMUNKA, TUDÁS- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT ...................................................................................................................................................... 99 62. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST? INFORMATIKAILAG LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK ................................. 100 63. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG KEVÉSBÉ TÁMOGATOTT TERÜLETEK ................... 101 64. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? INFORMATIKAILAG NEM TÁMOGATOTT TERÜLETEK ............................ 102 65. ÁBRA IGÉNYBE VESZNEK-E ASP JELLEGŰ ALKALMAZÁS-SZOLGÁLTATÁST AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN? GAZDASÁGI ÜGYEK.................................................................................... 104 66. ÁBRA MENNYIRE ELÉGEDETTEK AZ ASP-SZOLGÁLTATÁSSAL? ......................................... 105 67. ÁBRA RENDELKEZIK-E ÖNKORMÁNYZATUK INTERNET-KAPCSOLATTAL?........................ 106 68. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZIK ÖNKORMÁNYZATUK?107 69. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ ÉS A KESKENYSÁVÚ INTERNETKAPCSOLAT ELTERJEDTSÉGE... 108 70. ÁBRA HÁNYFÉLE TÍPUSÚ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL RENDELKEZIK AZ ÖNKORMÁNYZAT? ................................................................................................................... 109 71. ÁBRA A HIVATAL SZÁMÍTÓGÉPEI KÖZÜL HÁNY VAN ELLÁTVA INTERNETCSATLAKOZÁSSAL?................................................................................................................. 113 72. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ INTERNET-KAPCSOLATTAL RENDELKEZIK ÖNKORMÁNYZATUK?115 73. ÁBRA HÁNY FŐ HASZNÁL INTERNET-CSATLAKOZÁSSAL RENDELKEZŐ PC-T A MUNKÁJÁHOZ LEGALÁBB EGYSZER EGY HÉTEN? ............................................................. 119 74. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL? ................................................. 121 75. ÁBRA MIKOR KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJA? .................... 122 76. ÁBRA MILYEN TÍPUSÚ HONLAPPAL RENDELKEZIK AZ ÖNKORMÁNYZAT? ........................ 123 77. ÁBRA MEKKORA AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁNAK LÁTOGATOTTSÁGA?.................... 124 78. ÁBRA MÉRIK-E AZ ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉGET?................................................................... 125 79. ÁBRA LEHETŐSÉG VAN-E HONLAPJUKON…?........................................................................ 128 80. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? . 133 81. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? . 134 82. ÁBRA MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? . 135

197

– (M)Értéket Teremtünk! 83. ÁBRA KÉPES-E AZ ÖNKORMÁNYZAT A KET ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐEN KEZELNI AZ ELEKTRONIKUSAN BEÉRKEZŐ ÜGYINTÉZÉSI KEZDEMÉNYEZÉSKET? ........................... 136 84. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL? .................................................................................................. 138 85. ÁBRA HÁNY BIZTONSÁGI MEGOLDÁST HASZNÁL AZ ÖNKORMÁNYZAT? .......................... 140 86. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? .................................................................................................................... 141 87. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ INFORMATIKAI (BIZTONSÁGI) SZABÁLYZATTAL? .................................................................................................................... 143 88. ÁBRA AZ EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 20062008 ............................................................................................................................................ 145 89. ÁBRA AZ EGYSZERI INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT 2006-2008 ................................................................................... 145 90. ÁBRA VÉGZETT-E AZ IT FOLYÓ KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓAN VALAMILYEN KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ PROJEKTET 2008 FOLYAMÁN?...................................................... 151 91. ÁBRA VÉGZETT-E A TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓAN VALAMILYEN KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ PROJEKTET 2008 FOLYAMÁN?...................................................... 154 92. ÁBRA AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÜL HÁNYAN VETTEK RÉSZT RÉSZT INFORMATIKAI TOVÁBBKÉPZÉSBEN?* ............................................................................................................ 156 93. ÁBRA AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÜL HÁNYAN RENDELKEZNEK ECDL VIZSGÁVAL?*......... 158 94. ÁBRA FOGLALKOZTATNAK-E AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL INFORMATIKUST? ....................... 160 95. ÁBRA HASZNÁL-E AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁVOKTATÁSI MEGOLDÁSOKAT AZ ALKALMAZOTTAK TOVÁBBKÉPZÉSÉRE?.............................................................................. 163 96. ÁBRA FENNTART-E AZ ÖNKORMÁNYZAT ALAP-, VAGY KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYT? ........................................................................................................................... 164 97. ÁBRA A HARDVEREK FEJLETTSÉGE AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN.............................................................................................. 168 98. ÁBRA A SZOFTVEREK FEJLETTSÉGE AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ........................... 169 99. ÁBRA AZ INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLETTSÉGE................................................ 170 100. ÁBRA AZ IT FEJLESZTÉSI KÖLTÉSEK MEGOSZLÁSA AZ EGYES INFORMATIKAI TERÜLETEK KÖZÖTT ............................................................................................................... 171 101. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY LETSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA........... 178 102. ÁBRA AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÜZEMELTETÉSI FORMÁINAK MEGOSZLÁSA......... 180 103. ÁBRA VÉGZI-E TÁRSULÁSUK A TÁRSULÁS TAGJAIT ILLETŐEN…?................................... 181 104. ÁBRA INDÍTOTTAK-E MÁR ÖNÁLLÓ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI PROJEKTET? ............ 181 105. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, ÁLTALÁNOS CÉLÚ SZOFTVEREK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG) .......................................... 184 106. ÁBRA AZ INFORMATIKAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA, SZAKALKALMAZÁS SZOFTVEREK (EGYENLEGÉRTÉKEK -100-TÓL +100-IG)................... 185 107. ÁBRA AZ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2008-2009.................. 186 108. ÁBRA A TELEKOMMUNIKÁCIÓS BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2008-2009 .................................................................................................................................................... 187 109. ÁBRA VÉGZI-E TÁRSULÁSUK ALAP- VAGY KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TÁRSULÁSI SZINTŰ FENNTARTÁSÁT? .................................................................................. 188 110. ÁBRA VAN-E A TÁRSULÁSUKNAK PÁLYÁZATÍRÓ CÉGGEL KERETMEGÁLLAPODÁSA PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE? ............................................................................................ 190

198

ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS

Recommend Documents