Önkormányzati tulajdonú művek átvétele a KÖTIVIZIG területén Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
1. Előzmények: A 2013. évi CCXLIX törvény lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy a tulajdonában álló belvízelvezetést, vagy öntözést szolgáló műveiket a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervnek felajánlják üzemeltetésre. Vízgazdálkodási törvény 45/D § (1) értelmében a felajánlásra három hónap állt rendelkezésükre, mely leteltével Igazgatóságunk területén 16 önkormányzat élt e lehetőségével. A felajánlásokat követően igazgatóságunk feladata volt, hogy a törvény értelmében szakmai ellenőrzést elvégezze az alábbiak szerint: „a) szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól érkező felajánló nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az üzemeltetési és fenntartási célú átadásra felajánlott vízfolyás, csatorna belvízelvezetési vagy öntözési célokat szolgál-e, és b) vizsgálja, hogy vízfolyás- vagy csatornaszakasz akadályozza-e a belvizek elvezetését vagy az öntözővíz továbbítását.” 2.
Önkormányzati felajánlások:
A törvénymódosítás értelmében Igazgatóságunk területén 16 db önkormányzat összesen 1271 db földrészletet ajánlott fel. Igazgatóságunk a törvényben előírt szakmai ellenőrzést a felajánlott csatornákra vonatkozóan a beküldött megfelelő dokumentumok (képviselőtestületi határozat; helyszínrajz; hiteles tulajdoni lap másolat; terhek, kötelezettségek a létesítményekkel kapcsolatban; műszaki dokumentációk; utolsó felülvizsgálat jegyzőkönyve; öntözőcsatornáknál vízkivétel adatok, engedélyek; önkormányzat meglévő szerződéseit, egyéb jogokat és kötelezettségeket.) hiányában nem tudta elvégezni. Emiatt többszöri hiánypótlást írtunk ki a felajánló önkormányzatok számára, melyek teljesítése után a felajánlott földrészletek számát is jelentősen csökkentették. Karcag város önkormányzata első körben összesen 766 db földrészletet ajánlott fel, melyet a hiánypótlások tejesítésével később már 124 db-ra redukált. Így igazgatóságunk 629 db földrészlet elbírálását végezte el. Az önkormányzati felajánlások 5 db szivattyútelepet és szivattyúállást 65 db belvíz és öntözőcsatornát érintettek.
1
1.
3.
kép: Önkormányzati felajánlások a KÖTIVIZIG területén
Elbírálás szempontrendszere:
A VGTv-nek sajnos nem jelent meg végrehajtási rendelete, ezért az elbírálási szempontrendszerekre végül az OVF készített ajánlást:
„a felajánlott vízilétesítmény befogadója vízügyi igazgatósági kezelésű (kizárólagos, Kormányhivataltól, társulattól átvett vagy átveendő) csatorna, vízfolyás belterületi belvízcsatornák közül csak az, amely külterületről érkező és külterületre kivezető állami tulajdonú vízfolyások, csatornák közötti összeköttetést biztosítja. A Vgtv. 4. § (1) bek. f) pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. Ezzel párhuzamosan a Vgtv. 16. § (5) bek. b) pontja szerint a helyi önkormányzatok feladata a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése – kül- és belterületi védőművek építésével – a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása. E rendelkezésekből megállapítható, hogy az üzemeltetésre felajánlott belterületi belvízelvezetést szolgáló árkok, mint belterületi védőművek fenntartása a helyi önkormányzatok feladata és nem állami feladat. csak nyílt csatorna vehető át (zárt rendszerű, helyi vízelvezetést szolgáló csatorna nem) külön földhivatali nyilvántartással (hrsz-el) és csatorna vagy árok művelési ág bejegyzéssel rendelkezzen, 2
a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen, azon létesítmények, melyeket üzemeltetni is kell, nem csupán fenntartani (pl.: szikkasztó árkot nem), legalább egy vízkormányzó műtárgy van rajta a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés szerint szükséges fenntartó sáv megléte öntözési célú csatorna, vagy vízfolyás esetén vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználó részére biztosít öntöző vizet – (a halastavi, halgazdálkodási vízkivétel nem öntözési célú) tulajdonjogi helyzete rendezett legyen, azaz a felajánlott létesítmény tulajdonjogilag is legyen folytonos (minden szakasza legyen önkormányzati, illetve állami tulajdonban)” Az elbírálás során a fenti szempont rendszer figyelembe vételével és egyéni vizsgálattal döntöttük el az átvételt. 4.
Felmerült problémák: Szolnok és Karcag város nagyszámú földrészletet ajánlott fel, melyek elbírálása sok időt és munkát vett igénybe. Szolnok 201, míg Karcag, második körben 124 db földrészletet ajánlott fel. Számos felajánlott földrészlet nem csak vízgazdálkodási létesítményt fedett le, Karcag város esetében a teljes városi kórházi ingatlan szerepelt az első körös listában. Csépa és Szentes települések esetében a felajánlott ingatlanok egyike sem felelt meg az OVF által megküldött szempontrendszernek, azok közérdeket nem szolgáltak, így e települések esetében nem történt átvétel. Csépa Község önkormányzati felajánlási között szerepelt néhány olyan ingatlan is, amely nem önkormányzati tulajdonú, azok Magyar Állam tulajdonában lévő Társulati kezelésű csatorna, amelyek esetében a 1995. évi LVII. törvény módosítását követően a kezelői jogokat már a KÖTIVIZIG látja el. A felajánlott földrészletek elbírálása érdekében a felajánlott földrészletek dokumentumaira lett volna szükség, amit hiánypótlásban meg is kértünk, azonban a legtöbb esetben semmit, vagy igen hiányos dokumentumokat kaptunk, ami nem segítette elő munkánkat. A felajánlások között voltak olyan földrészletek, amelyek egy-egy társulattól átvett csatorna földrészletei közé beékelődő ingatlanok. Érkezett határidőn túli felajánlás is. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a törvényváltozások hatálybalépésétől 3 hónap állt az önkormányzatok rendelkezésére, hogy műveiket felajánlják a VIZIG-ek számára. Ezt figyelmen kívül hagyva, érkezet egy hónapos határidő túllépéssel is felajánlás. A Két törvény kapcsolata: A vízgazdálkodási törvény kimondja: 45/E. § (1) Ha a vízügyi igazgatási szerv (…) szakmai ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy a felajánlott vízfolyásnak, csatornának (…) szerepe közérdekű, (…) tulajdonosával – az üzemeltetési és fenntartási feladatok átvállalásáról – ellenérték nélküli üzemeltetési szerződést köt.
3
Míg az OVF-es szerződésmódosítás az Áht. következő paragrafusára hivatkozik: (37. § (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.- mely értelmében a szerződések aláírásra sem kerülhetnek, míg a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre nem áll. Igazgatóságunknál ezt szem előtt tartva az üzemeltetési szerződéstervezetbe feltételként beleírtuk, hogy a csatornát akkor vesszük át üzemeltetésre, ha a fenntartását biztosító fedezet központi költségvetésből, vagy egyéb forrásból már rendelkezésre áll. 5.
KÖTIVIZIG területe a társulati és önkormányzati csatorna átvétel után
A 1995. évi Vízgazdálkodási törvény módosításával jelentős számú belvízvédelmi és öntözést szolgáló létesítmény került Igazgatóságunk vagyonkezelésébe. A fenti térképen a 10. 08-as belvízvédelmi szakasz KÖTIVIZIG kezelésű csatornái láthatók, az átvételi állapot előtt. Igazgatóságunk területén az átvétel előtt kizárólagos állami tulajdonú, VIZIG kezelésű létesítmény 1262,2 km volt.
2.
kép: KÖTIVIZIG kezelésű, kizárólagos Állami tulajdonú létesítmények a 10.08-as, Karcagi védelmi szakaszon
4
Az átvétellel jelentősen nőtt a csatornahálózat sűrűsége, állami tulajdonú, társulati kezelésű létesítmények: 2415 km, mely a Karcagi példa esetében a következő kép szemléltet.
3. kép: KÖTIVIZIG kezelésű és társulati kezelésű csatornák a 10.08-as Karcagi belvízvédelmi szakaszon
önkormányzati tulajdonú, közérdekű létesítmények
Karcagi önkormányzat által felajánlott létesítmények
4. kép: Önkormányzat által felajánlott létesítmények
5. kép: Átvett önkormányzati létesítmények
5
A 4. és 5, kép jól szemlélteti, hogy a jelentős számú felajánlott ingatlan egy része alsórendű csatorna, közérdeket nem szolgálnak, egy részüknek a tulajdonviszonya sem tisztázott, vagy út részeként nyilvántartott árok, egyes esetekben lefolyástalan árok. Előfordulnak olyan belterületi és külterületi ingatlanok egyaránt, amelyek nem vízelvezetést szolgáló létesítmények, hanem út vagy azokon egyéb célt szolgáló létesítmény található (pl. Kórház). A felajánlott ingatlanoknak, csak csekély része került átvételre, ami az 5. képen látható.
Karcagi önkormányzat által felajánlott létesítmények önkormányzati tulajdonú, közérdekű létesítmények állami tulajdonú, társulati kezelésű létesítmények kizárólagos állami tulajdonú, KÖTIVIZIG kezelésű létesítmények
6.kép: belvízcsatorna hálózat az átvétel után a Karcagi szakaszon
6
Szükséges kalkulált elméleti létszám a szakaszmérnökségi arány szerint (Fő)
KÖTIVIZIG csatorna 2014 után -Kezelt Állami, -üzemeltetett nem állami, -tervezett üzemeltetett nem állami (km)
1 őrre jutó csatorna hossz 2014 előtt (km)
Őri létszám (fő)
KÖTIVIZIG csatorna 2014 előtt (km)
Szolnok
397
36
11
1588
144
Kisköre
242
10
24
722
30
Karcag
293
18
16
1070
66
Mezőtúr
190
23
8
1005
122
1122
87
4385
361
össz.:
1. táblázat: Csatornaőrök leterheltségének változása a csatornaátvétel arányában
A fenti táblázatból kiolvasható az egyes szakaszmérnökségek vonatkozásában az őri létszámok, valamint a létesítmény hosszak az (önkormányzati és társulati) átvétel előtt és után. A létesítmények átvételével jelentősen nő a csatornaőrök leterheltsége is. Jelenleg az egy őrre jutó csatornahossz átlagosan a négyszeresére nőtt, átlagosan 50 km/fő. Ahhoz, hogy a csatornaőrök leterheltsége a 2014 előtti állapotra csökkenjen, a már meglévő őri létszámon kívül még további 274 főre lenne szükség, (jelenleg a KÖTIVIZIG-nél dolgozó közalkalmazottak száma 409 fő), ehhez képest várhatóan előzetes egyeztetések alapján 64 fő létszámnövelésre tettünk javaslatot, így az 1 főre jutó csatorna hossz átlagosan 35 km-re csökkenne. Amennyiben az önkormányzati üzemeltetési szerződések aláírásra kerülnek, kezdeményeznünk kell a vízjogi üzemeltetési engedélyek átírását a nevünkre. Következő lépésként az üzemeltetésre átvett létesítményeket fel kell tüntetni a belvízvédelmi tervekben, ahogyan az a társulattól átvett létesítmények esetében is történt. Az őri létszám növekedésével, az őrjárások határainak átszervezésére, majd ezt követően belvízvédelmi tervek teljes átdolgozására is szükség lesz. 6.
Védekezési feladatok az önkormányzati tulajdonú műveken:
Az 1995. évi LVII. törvény kimondja, hogy a vízügyi igazgatási szervek vízkárelhárítási feladatai közé tartozik a „helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása.” Vgtv. 16. §. szerint a helyi önkormányzatok feladata: „(…) a tulajdonában lévő védművek fenntartása (…) azokon védekezés ellátása”.
7
A 233/1996. (XII. 26.) Korm rendelet alapján: Az önkormányzat tulajdonában lévő védműveken a védekezés időtartama alatt a védekezési műszaki feladatok irányításáért a védelemvezető polgármester vagy az általa kijelölt, VIZIG Igazgató által jóváhagyott személy végzi. a VIZIG a polgármester vagy helyi védelemvezető részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítást végez. az önkormányzatok védekezéséhez kirendelt műszaki irányító személyét az illetékes szakasz- védelemvezető javaslata alapján az Igazgató hagyja jóvá. kirendelt műszaki irányító: Javaslatot tehet a védekezés végrehajtásának a műszaki megoldására, beavatkozási helyek kijelölésére. Ellenőrizheti a végrehajtott beavatkozásokat, azok eredményeit, illetve további javaslatokat tehet, a sikeres védekezés véghezvitele érdekében. Közvetlenül a VIZIG igazgatónak van alárendelve, a települési védelemvezető neki nem adhat utasítást, csak a szakasz-védelemvezetőn keresztül. Őr felkérés esetén javaslatot tehet a védekezés végrehajtásának a műszaki megoldására, beavatkozási helyek kijelölésére. Felkérés esetén a beavatkozások hatékonyságát ellenőrzi és szakmai tanácsokat ad a hatékonyság növelésére. Mindezt a belvízvédelmi szakasz-védelemvezetővel egyezteti. az őr a védekezés során a területileg illetékes szakasz-védelemvezetőnek van közvetlenül alárendelve. A polgármester vagy a kinevezett települési védelemvezető közvetlenül nem adhat utasítást az őrnek.
Polgármester, védelemvezető
Vízügyi igazgató javaslattétel
Szakaszvédelemvezető
Helyszíni műszaki
javaslattétel javaslattétel
Őrszemélyzet
Hogyan lehetne egységesen kezelni a védekezési, illetve az üzemeltetési feladatokat? Hogyan fog működni az a rendszer védekezés idején, ahol nem az üzemeltető (VIZIG) látja el a védekezési feladatokat, a védekezés a tulajdonos feladata, de a szakmai felügyeletet az üzemeltető adja.
8
Önkormányzati tulajdonú műveket Igazgatóságunk üzemelteti, karbantartja, védekezés esetén a döntéshozatal joga –védelemvezető (polgármesteré)- aki a legtöbb esetben nem rendelkezik megfelelő műszaki ismeretekkel, tapasztalattal. 7.
Megoldás:
Mivel a felajánlások sok esetben állami tulajdonú csatornákba beékelődő földrészletek, vagy amely esetekben különálló, egy csatornát lefedő földrészletek, de ebben az esetben is ezek a csatornák közérdeket szolgálnak. Célravezető lenne ezek egységes kezelésének érdekében, a már meglévő üzemeltetési tapasztalatok után, kb. 1 -1,5 év, vagy egy esetleges belvíz után, e létesítmények szerepének felülvizsgálata. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ezek valóban belvízelvezetés szempontjából jelentős létesítmények, célszerű lenne ezeket VIZIG vagyonkezelésébe átvenni, a legcélravezetőbb lenne ezek állami tulajdonba vétele.
9
