Önkormányzati. A forráselosztás brüsszeli technikája. Magyarország rejtett kincsei. A közigazgatási bírság. Táblagépek versenye. Hamburg, a zöld város

Önkormányzati

3

2012. szeptember II. évfolyam 3. szám

EURÓPA PÉNZÜGYEI

A forráselosztás brüsszeli technikája 

VENDÉGSÉGBEN

Magyarország rejtett kincsei KÉRDÉS–VÁLASZ

A közigazgatási bírság DIGITÁLIS VILÁG

Táblagépek versenye 

UTAZÁS

Hamburg, a zöld város INTERJÚ

Dr. Szabó Erika A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára

KÖSZÖNTŐ Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.

Tisztelt Olvasó!

Kiadó és bemutatóterem:

Véget ért a nyár, beköszöntött az ősz. Még reménykedünk a vénasszonyok nyara egyre erőtlenebb napsugaraiban, de közben tudjuk, hogy az elkövetkező ünnepekig sűrű és dolgos hónapok várnak ránk. A visszazökkenéshez, eligazodáshoz hasznos segítséget jelentő szakkiadványokat ajánlunk Önöknek. Európa pénzügyei közül most az uniós forráselosztás folyamatait vesszük górcső alá. Nem csak a rozsdásodó, élénk színekben pompázó levelek, de a járások is „átszínezik” az országot; utóbbiakról dr. Szabó Erikával, a KIM államtitkárával beszélgettünk. Előbbiek kapcsán pedig folytatjuk a legutóbbi lapszámunkban megkezdett cikksorozatot, és újabbakat mutatunk be a magyarországi kiváló turisztikai desztinációk közül, remek helyszíneket kínálva ezzel az őszi barangolásokhoz. Tartalmas szórakozást kívánok! Dr. Vajda Krisztina főszerkesztő

CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS.: 9.00–16.30 P.: 9.00–16.00

A kiadásért felel: Petr Král A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Vajda Krisztina Felelős szerkesztő: Dúll Kata Szerkesztő: Falus Tamás Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán

Tartalom KULTÚRAJÁNLÓ

 Mozi, kiállítás, koncert, tánc, könyv, színház . . . . . . .

2–3

SZAKKIADVÁNYOK

 Közérthető közigazgatási hatósági eljárás . . . . . . . .  Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Oktatás Jogtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

DIGITÁLIS VILÁG

 Itt az első magyar okoskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Kötelező autós e-segélyhívó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Tévé-távirányítók evolúciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Milyen az etikus hacker? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Jön a mobil pénztárca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Új táblák: Microsoft Surface, Google Nexus 7 . . . . .  Lobbi az e-könyvekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Táblagépek mint könyvolvasók . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 6 6 6 7 7 7 8

UTAZÁS

 Hamburg, Európa példamutató zöld városa . . . . . . . 10–11

VENDÉGSÉGBEN

 Fedezzük fel Magyarország rejtett kincseit! – II. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12–14

BANK

 Nyolc hónap után csökkent az alapkamat . . . . . . . .  Hitelintézetek: gyenge az eredmény . . . . . . . . . . . . .

INTERJÚ

 „Az egyablakos ügyintézés bevezetése forradalmi változást jelent” – interjú dr. Szabó Erikával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

KÉRDÉS–VÁLASZ

 Telekadó, talajterhelési díj, közigazgatási bírság bevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21

EURÓPA PÉNZÜGYEI

 A forráselosztás brüsszeli technikája . . . . . . . . . . . . .

22

AUTÓ

 VW up! 1.0 – Egyszerűen szimpatikus! . . . . . . . . . . .

24

Tervezés, tördelés: CompLex Kiadó DTP-csoport Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT COM Kft. – 92209008

A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók.

Termékkód: YOV1147-201203 ISSN 2062-6789

II. évfolyam, 3. szám  2012. szeptember

4 5

15 15

2

KULTÚRAJÁNLÓ

MOZI Cirque du Soleil: Egy világ választ el 3D (Cirque de Soleil: Worlds Away)

Egyszerre akrobatika, cirkusz, színház, koncert – varázslat. Ezt nyújtja estéről estére a világhírű kanadai show-társulat, a Cirque du Soleil, mely 1984 óta kápráztatja el műsoraival közönségét. James Cameron jóvoltából a csoport mostantól a moziban is elbűvölheti nézőit. A Titanic és az Avatar alkotója ezúttal producerként alkalmazza a korábbi filmjeiben is használt 3D-s technológiát. Andrew Adamson rendezésében fantasztikus látványvilág, bámulatos mutatványok sora elevenedik meg. Hat különböző műsor produkcióiból és muzsikáiból láthatunk-hallhatunk részleteket, miközben egy történet is kirajzolódik: két fiatal légtornász sorsát követhetjük nyomon, akiket szétválasztott az élet, és most újra meg kell találniuk egymást – éppen a Cirque du Soleil elképesztő világában. (UIP-Duna Film)

KIÁLLÍTÁS Én elmentem a vásárba... Vásári ládák, kosarak, fűszer- és gabonamérlegek, súlyok, metszetek, fotók, térképek elevenítik meg régmúlt korok magyar

vásárainak, piacainak hangulatát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november derekáig látható új időszaki kiállításán. A XVIII. század derekától idézik fel tárgyi emlékek a sokadalmak világát: az egykori vásári ládákat például a csizmadiák, a szűcsök használták, fedelük pedig egyúttal asztalként is szolgált. Érdekesség az 1838-ban készült Pest-BudaÓbuda térkép, melyen bejelölték a piacok helyét. A pesti vásár akkor kezdett fejlődni, amikor rendszeresen felkeresték a török, görög, szerb és a nyugati területekről érkező kereskedők. A XIX. század közepére a pesti Európa egyik legjelentősebb vásárává vált, elsősorban a Duna, mint vízi út révén; a sok száz hajón és szekéren érkező gabona, állat, dohány, bőr, szőrme, gyapjú, posztó mágnesként vonzotta az embereket. A kereskedők, kofák, házalók mind megtalálhatták itt számításaikat. A vidéki vásárok portékái is helyet kaptak a kiállításon, mely megemlékezik a hortobágyi hídi vásárról, a szegedi paprika-, és az orosházi tyúkvásárról. Az érdekes tárlat Budapesten, a régi Óbudán, Krúdy Gyula egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt látható.

TÁNC

KONCERT

KÖNYV

A 100 Tagú Cigányzenekar és Bangó Margit koncertje

Árpa Attila: Holtomiglan

Kétórás fergeteges elő adásra várja közönségét Veszprémbe az egyaránt Magyar Örökség-díjas Bangó Margit és a 100 Tagú Cigányzenekar. Megszólalnak majd a magyar és cigány kultúra leghíresebb alkotásai: az énekesnő több mint négy évtizedes pályafutásának legjobbnak tartott dalait adja elő az együttes szólistájaként. A zenekar klasszikus darabjaival, tagjainak virtuóz játékával ígér tartalmas szórakozást. Az est vendége Rigó Jancsi lesz. Az eseménynek a Veszprém Aréna Sportés Rendezvénycsarnok ad otthont 2012. november 10-én este.

Honvéd Táncszínház: Monarchia – Népek tánczai 2011 Prima Primissima-díjas táncegyüttese a Művészetek Palotájában, a Fesztiválszínházban is bemutatja izgalmas produkcióját 2012. október 4-én. A Honvéd Táncszínház táncosai az első részben az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szép, látványos táncait, szokásait, gazdag viseletkultúráját jelenítik meg, melyek máig kiapadhatatlan folklórkincsek. Emellett megelevenednek a főúri báli élet pillanatai is. A második részben e történelmi korszakot filmszerű életképekkel teszik élővé, s a táncosok és zenészek táncszínházi stílusban repítenek vissza a múltba. A Honvéd Táncszínház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójának rendezője, egyben művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán.

Az elmúlt hónapok bűnügyi híradásaiban ismét előtérbe kerültek a kilencvenes évek olajszőkítéssel összefüggő gyilkosságai, pénzmosásai, miután az egykori főszereplők közül többeket is letartóztattak. Árpa Attila izgalmas első regénye is a kilencvenes évek Magyarországára repíti el az olvasót. Azokba az időkbe, amikor igencsak virágzó korszakát élte a magyar alvilág. Rövid idő alatt könnyedén lehetett milliárdokhoz jutni – azoknak, akik részt vettek az olaj illegális importjában és a jövedékiadó-különbségek miatt az olaj „festésében”, „szőkí-


KULTÚRAJÁNLÓ tésében”, „tisztára mosásában”. Egy olyan időszakban, amikor a politikai elit egy része összemosódott a pénzvilággal, a bűnüldözés az alvilággal. Amikor magas rangban lévő korrupt vám- és rendőrparancsnokok, politikusok, önkormányzati tisztségviselők szolgálták ki a maffiát, mesés kenőpénzekért cserébe. Bűn, szerelem, vér, halál járt a könnyen szerzett pénzek nyomában, a szerző pedig e valóság és a fikció keveredéséből szőtte egybe fordulatos írását. A szerző bevallott célja inkább a szórakoztatás, mint a tényfeltárás, de Szlávy Bulcsún át Szemjon Mogiljevicsig könnyen azonosíthatók, kiről is alkotta a fő- és mellékszereplők egy részét az író. A száz leggazdagabb magyar listáján mindenesetre még ma is tizenheten szerepelnek azok közül, akik annak idején vagyonukat az olajszőkítés során alapozták meg – állítja Árpa Attila, aki a korrupcióról, a szervezett bűnözésről rendőrségi aktákból, tanúvallomásokból és saját fantáziájából gyúrta öszsze tanulságos regényét. (Ulpius-ház Könyvkiadó)

SZÍNHÁZ A zöld kilences

Pesti cécó két zenés felvonásban – így hirdeti novemberi premierjét a Pesti Színház, Ascher Tamás rendezésében. Darvas Benedek, Varró Dániel és Hamvai Kornél, a három szerző az 1919-es esztendő Budapestjére invitálja a nézőt, ahol is a nő mozgalmár grófkisasszony szerelmet és férjet keres. Egy szép kis estén csupán három férfival nem lenne szabad találkoznia. A szélhámossal, aki kész eladni egy grófkisasszonyt is, ha az épp útjába kerül, a hotelportással, aki sorban öli meg az apróhirdetésben kiszemelt hölgyeket, valamint az egyiptomi alkirállyal, akinek politikai okokból sürgősen meg kellene nősülnie… A mámoros pesti éjszaka fura figuráit többek között Csőre Gábor, Réti Adrienn, Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza, Kerekes József keltik életre.


KÖNYV Álláskeresőben

3

Mai világunkban bármelyikünkkel könnyen előfordulhat, hogy új állás után kell néznünk, s ami a nehezebb feladat: találnunk. Egyre nehezebb a megmérettetés a munkaerőpiacon, így egyre felkészültebbeknek kell lennünk. Önéletrajzunknak fel kell keltenie az érdeklődést irántunk, az állásinterjún pedig a lehető legelőnyösebb oldalunkat kell megmutatnunk. Mindez korántsem egyszerű, ezért aki nemigen tud kitől tanácsot kérni, segítséget kaphat a szakirodalomból. Az Akadémiai Kiadó háromkötetes sorozatával kívánja megkönnyíteni az álláskeresők dolgát.

Julie Gray: A tökéletes önéletrajz című munkájában bebizonyítja, hogy bárki legyen is az olvasója, bizony tud önéletrajzot írni, melyhez elsősorban az kell, hogy helyén legyen a külalak és a nyelvezet. Emellett az is szükséges, hogy a CV írója feltegye magának a megfelelő kérdéseket, türelemmel megfelelje azokat, majd a válaszokat tökéletesre csiszolja. A szerző vallja, hogy az jár jól, aki saját kezűleg írja meg önéletrajzát: komoly feladat, de megéri! Az írás, a csiszolás, a karbantartás folyamata ugyanis olyan előnyökkel jár, amelyek az álláskeresés minden részében hasznosnak bizonyulhatnak. A neves szakember az általános aranyszabályoktól az őszinte csavarig minden lehetőségre kitér, és számos példával járul hozzá ahhoz, hogy valóban tökéletessé váljon az olvasó önéletrajza. Igor S. Popovic: A tökéletes állásinterjú című könyvéből megtudhatjuk, mit keresnek a munkaadók, milyen interjúfajták és értékelési eljárások léteznek, milyen készségek szükségesek egy interjúhoz, hogyan lehet fejleszteni az előadásmódot. Milyen kérdésekre lehet felkészülni, és melyek lehetnek a lehetséges válaszok. Arra is választ kapunk, melyek a törvényes és az esetlegesen elhangozható nem törvényes kérdések. Az eredetileg kutatómérnök, ma Ausztráliában élő menedzser szerző azoknak az avatatlan álláskeresőknek szeretne segíteni, akik értelemszerűen hátrányból indulnak, amikor a munkáért folytatott játszmában profi játékosokkal állnak szemben, fejvadászokkal, munkavállalási tanácsadókkal, személyzeti előadókkal. „Tanulj meg együtt úszni a cápákkal, ha nem akarod, hogy élve felfaljanak!” – tanácsolja, és segítségével tényleg megtanulhatunk úszni. Frances Coombes, az Önmotiváció című kötet szerzője azt tapasztalta, hogy a sikert sikerre halmozó embereket elsősorban az különbözterti meg a többiektől, hogy magabiztosabban viselkednek, motiváltak, és előre terveznek. Arra is rájött, hogy könnyedén lemásolhatjuk és beolvaszthatjuk a saját viselkedésünkbe mások sikerstratégiáját, hogy ezáltal mi is sikeresek legyünk. Írását azoknak szánja, akik céljaik elérésében szeretnék erősíteni önbizalmukat, motivációjukat. Példáival, kérdéseivel, tanácsaival, javaslataival segít abban, hogy olvasója megismerje önmagát, felismerje hibáit, korlátozó hiedelmeit, esetleges szorongásait. Egyszerű, mégis hatékony technikákat javasol a nehéz helyzetek leküzdéséhez, a személyes célok megvalósításához. Szól a gondolkodásmódról, a döntések megszületéséről, a célkitűzés hatalmáról, a problémamegoldásról, a sikeresség feltételeiről. E néhány sor talán elég motivációt adhat ahhoz, hogy akinek az érdeklődését felkeltette e témakör, kezébe vegye ezt a könnyen olvasható és megérthető, tanulságos kötetet.

4

SZAKKIADVÁNYOK

DR. BOROS ANITA

Közérthető közigazgatási hatósági eljárás LEKTORÁLTA: DR. DARÁK PÉTER Várhatóan 2012. szeptember közepén jelenik meg a Közérthető közigazgatási hatósági eljárás harmadik, átdolgozott kiadása. A kiadvány célja a Ket. szabályainak átfogó, logikus ismertetése, így haszonnal forgathatják a Ket.-et tanuló egyetemisták, főiskolások, de tartalma és felépítése arra is alkalmassá teszi, hogy segítségével gyakorló jogalkalmazók ismerkedjenek meg az új jogintézményekkel vagy mélyítsék el meglévő tudásukat. A könyv ugyanis tartalmazza és feldolgozza a Ket. legfrissebb módosításait is amellett, hogy természetesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait is feldolgozza, mégpedig a korábbi kiadásokban már megszokott, könnyen megérthető és elsajátítható formában. A könyv gyakorlatias szemléletű, a közigazgatási hatósági eljárással összefüggő

jogelméleti kérdésekre annyiban tér ki, amennyiben azok a jogszabály és gyakorlata megértéséhez szükségesek, a Ket. megértését elsősorban jogeseteken, példákon, és ellenőrző kérdéseken keresztül segíti. A szerző természetesen kitér a Ket.-tel kapcsolatos legfontosabb alkotmánybírósági határozatokra, és a bírósági gyakorlatra is, röviden elemezve és kontextusba helyezve azokat. Könyvünket ajánljuk tehát minden olyan hallgatónak, közigazgatási vagy ügyvédi szakvizsgázónak, aki szeretné megismerni a közigazgatási hatósági eljárás alapjait és nem utolsó sorban a közigazgatási szakembereknek, akik számára a mindennapi rutinfeladatok ellátása során kiadványunk segítséget jelenthet a jelenleg meglehetősen bonyolult eljárási szabályrendszerben való eligazodásban. 

DR. BÓDI GYÖRGY, DR. GÉCZINÉ DR. BÁRDOSI ESZTER, KAHULITS ANDREA, DR. KÁKAI LÁSZLÓ, DR. LAKROVITS ELVÍRA, DR. LELE ZSÓFIA

Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára 2012. szeptember 12-én jelent meg a kiadó gondozásában a Változó civil világ című könyv. A kiadvány célja a teljesen új szabályozási környezetben átfogó képet nyújtani a civil szervezetekre vonatkozó joganyagról, és a civil szervetek lehetőségeiről. A könyv kézikönyv jellegű és kifejezetten gyakorlatorientált, hangsúlyozottan foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a közhasznúság új értelmezése és követelményei; a bírósági eljárás új követelményei; a Civil Informatikai Rendszer; a csődtörvény kiterjesztése a civil szervezetekre; illetve a Nemzeti Együttműködési Alap. A kötet

ezek mellett természetesen sorra veszi a civil szervezetek alapításával, működésével, gazdálkodásával, számviteli követelményeivel és ezek új elemeivel, továbbá a hatályos adójogszabályi változásokkal, a civil szervezetek állami támogatásának speciális kérdéseivel kapcsolatos tudnivalókat is. A kézikönyv a szabályozás átfogó ismertetése mellett hasznosítható ismereteket is nyújt olvasói számára, így a nonprofit szervezetek, fenntartóik, ügyvédek, adószakemberek mellett a téma iránt mélyebben érdeklődőknek is bátran javasoljuk a kézikönyvet. 


SZAKKIADVÁNYOK

5

Oktatás Jogtár AZ OKTATÁS MINDEN SZEREPLŐJE SZÁMÁRA A nemzeti köznevelésről, a közoktatásról, a nemzeti felsőoktatásról és a szakképzésről szóló törvények 2012-es hatálybalépése új kihívások elé állította a oktatási intézményeket. E törvények változása mellett azonban a szabályozási környezet egyéb elemei is átalakultak. Nem könnyű eligazodni a jogszabály-változások sűrűjében és választ találni a felmerülő kérdésekre, kivált, ha nem jogászként próbálkozunk a feladattal. Az Oktatás Jogtár ebben nyújt hatékony segítséget. Válaszokat ugyan nem ad helyettünk, de jól szervezett, felhasználóbarát adatrendszere és felülete segít abban, hogy megtaláljuk a megoldásokat. Az Oktatás Jogtár a Complex Kiadó szakmai jogtárainak sorába illeszkedik. A szakmában dolgozó felhasználók igényei, elvárásai mentén csoportosított adatbázis, a benne található kommentárok, módszertani és értelmezést segítő magyarázatok, változáskövetést támogató funkciók megkönnyítik a szakterületet érintő joganyagban történő eligazodást.

Mint a szakmai jogtárak általában, az Oktatás Jogtár is tartalmazza mindazt a hatalmas anyagot, amelyet a korábbi jogtáraktól megszokhattunk, mögötte áll a Jogtár teljes adatbázisa, vagyis a teljes magyar joganyag (nemcsak jogszabályok, hanem alkotmánybírósági, bírósági határozatok, közlönyök, indokolások stb.), valamint sok egyéb mellett iratminták, és a legismertebb magyar jogszabályok kommentárjai. A tartalmakban való keresést az induló oldalon található kereső könnyíti meg. A joganyagokban való keresés – a más Jogtár-termékeken már megismert – rendkívül felhasználóbarát módon oldható meg. Ízelítő az Oktatás Jogtáron elérhető tartalmakból: – a köznevelésben, a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben leginkább használt jogszabályok és döntvények tematikus rendezése;

– a köznevelési, a felsőoktatási (2012 végétől) és a szakképzési törvény kommentárja; – tükrös jogszabályelemzés a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvényhez; – szakképzési naptár a szakképzésben felmerülő határidők észben tartásához; – iratminták (nemcsak oktatási intézmények által használható, hanem a Jogtár adatbázisában megtalálható egyéb témájú iratminták is); – módszertani anyagok (egy konkrét kérdés rövid körüljárása a vonatkozó jogszabályok feltüntetésével); – munkajogi segítség (a közalkalmazottak jogállását magyarázó anyagok). 

Önkormányzati pénzügy Folyóiratunkban gyakorlati kérdéseket taglaló, cikkek formájában megfogalmazott írásokat adunk közre aktuális, az olvasóinkat érdeklő témákban. A megújuló szaklapban a cikkek öt fő témakörben jelennek meg.

Adó Költségvetés Számvitel Ellenőrzés Kitekintő

Továbbra is várjuk előfizetőink észrevételeit, javaslatait, kérdéseit és kéréseit. Ára: 21 632 Ft + 5% áfa (22 714 Ft)

Bővebb információ: [email protected], (40) 464-565 CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.


J

Telefon: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

6

DIGITÁLIS VILÁG

Itt az első magyar okoskönyv A Kossuth Kiadó nyáron bemutatta a nagyvilágban is újdonságnak számító okoskönyvét, amely valójában egy újfajta – a nyomtatott és az elektronikus médiumokat kombináló – kiadványtípus. A nyomtatott papírhordozó, vagyis a könyv az úgynevezett QR-kódok révén összekapcsolódik az internettel, és a tartalmat a legelterjedtebb mobileszközön, az okostelefonon teszi elérhetővé. A rendszer úgy működik, hogy a vásárló-olvasó egy A4-es lapnál alig nagyobb, zsebméretűre összehajtogatott kiadványt vesz kézhez, ame-

lyen a (könyv)tartalmat a számítástechnikában már széles körűen használt QRkódok tartalmazzák. Az olvasás alapfeltétele, hogy a mobiltelefonra elsőször le kell tölteni az ingyenes QR-kódolvasó alkalmazást. Ha ez már megvan, akkor a telefon kameráját a 395 forintba kerülő papíralapú kiadvány (okos könyv) QR-kódjai felé kell irányítani, s a kód érzékelése után a telefonkijelzőn elindul a képes-hangos lejátszás. A Kossuth egyik legelső ilyen okoskönyve budapesti turistaajánló, belvárosi utcatérképpel. Ezen a főváros húsz

Kötelező autós e-segélyhívó? 2015-ig minden új autót e-segélyhívóval kellene felszerelni az EU-országokban – áll az Európai Parlament nemrégiben megszavazott jogalkotási állásfoglalásában. Az EP szerint sajnálatos,

hogy az e-segélyhívók önkéntes bevezetése csigalassúságú, a személyautók mindössze 0,4 százalékában van ilyen készülék, holott évente akár kétezer-ötszáz életet lehetne megmenteni vele. Az e-segélyhívó rendszer automatikusan aktiválódik, amint a járműbe épített érzékelők súlyos balesetet észlelnek. Ezek után automatikusan tár-

nevezetességét számok jelölik, minden egyes képhez egy-egy QRkód tartozik. A kódok felismertetése után fotóvetítés indul a telefonon (vagy bármilyen más, kamerával felszerelt számítógépen), miközben a narrátor a látnivalókról mesél. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója a bemutató alkalmával hangsúlyozta: az okoskönyvet maguk is próbának szánják, ha üzletileg beválik, következő lépésként a vidéki nagyvárosok turisztikai ismertetőit is megjelentetik. 

csázza a 112-es európai segélyhívó számot, telefonos kapcsolatot létesít a megfelelő segélyhívó központtal és elküldi a baleset adatait a mentőszolgálatnak, beleértve annak időpontját, a jármű pontos helyét a menetiránnyal együtt (mely különösen az autópályák és az alagutak esetében kulcsfontosságú). Az eszköz és a telepítés költségét járművenként 100 euróra becsülik. 

Tévé-távirányítók evolúciója A legújabb tévé-távirányítók hovatovább valamilyen varázspálcára emlékeztetnek, az ilyen eszközökön található gombok és a görgető segítségével úgy lehet navigálni a smart tévékészülékek funkciói között, mint a számítógépes egérrel – tűnik ki a dél-koreai LG cég sajtóközleményéből, amelyben áttekinti a távirányítók fejlődéstörténetét. Az első távvezérlőt még 1950-ben az amerikai Zenith Electronics dobta piacra Lazy Bones (Lustaság) márkanéven. A kütyü

egy csapásra népszerű lett, mivel a néző karosszékből tudott csatornát váltani, illetve ki- és bekapcsolni. A bökkenő csak az volt, hogy a Lustaság még vezetékkel csatlakozott a tévéhez, sok panasz is érkezett, hogy az idősek és a gyerekek folyton megbotlottak benne. 1956-ban mutatták be a vezeték nélküli, ultrahangos vezérléssel működő Space Command fantázianevű távirányítót. Olyan megbízható volt, hogy huszonöt éven át szinte csak ezt használták, mígnem

Milyen az etikus hacker? A Kürt Csoport részeként tevékenykedő Kürt Akadémia etikushacker-képzést is szervez a digitális értékek őrzésére, miután Magyarországon tavaly nem kevesebben, mint egymilliónyian estek az online-bűnözés áldozatául. Az etikus hacker speciális

képzés keretében sajátíthatja el a kiberbűnözők technikáit, így képes az általa védett vállalati rendszereket felkészíteni a rosszindulatú támadások ellen. A két és féléves, 240 órás képzés a

a nyolcvanas évek elején az iparág áttért az infravörös technikára. A mai legkorszerűbb távvezérlők – a mindentudó, okos tévékészülékek mellé – már hangfelismerő, görgető, mozdulatvezérlő és rámutató szolgáltatásokat is kínálnak. Sőt, az LG Magic Remote bizonyos esetekben még a wifikonzol szerepét is betölti. 

nemzetbiztonsági és az európai uniós standardokra építi tananyagát (lásd erről bővebben: www.kurt-akademia.hu). A Kürt azt állítja, hogy a végzett hallgatók körében készített felmérés szerint a kiképzett etikus hackerek több mint felét egy éven belül előléptették munkahelyükön, illetve kilencven százalékuk magasabb fizetést kapott, bizonyítványuknak köszönhetően. 


DIGITÁLIS VILÁG

7

Jön a mobil pénztárca 2013-ban – a nemzetközi élvonallal egy időben – már itthon is lehet majd mobiltelefonnal fizetni – ígéri az újfajta szolgáltatás bevezetését zászlajára tűző Magyar Mobiltárca Szövetség. A maroktelefonokba beköltöző pénztárca az úgynevezett NFC (near field communication) technikán alapszik. Ennek használatával a mobiltárca-tulajdonos csak elhúzza az NFCcsippel felszerelt okostelefonját a boltok kasszáinál elhelyezett leolvasó terminál előtt, s a fizetendő összeg egy pillanat alatt átkerül a leolvasóba. (A rendszer egy füst alatt jóváírja a fogyasztó esetleges hűségpontjait, kuponjait is, vagyis nem kell

külön vesződni kuponkártyás terminálba dugdosással.) A szövetség – amely magába tömöríti a hazai mobiltelefon-szolgáltató társaságokat, több bank- és kártyakibocsátó céget – úgy fogalmaz, hogy az NFC-képes mobiltelefon dematerializálja a pénztárcánkban lévő bank-, hűség- és beléptető kártyákat, kuponokat, a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyeket és bérleteket, illetve minden olyan műanyag és papír alapú kártyát és jegyet, amelyek valamilyen tranzakció elindításához, a jogosultság hitelesítéséhez szükségesek. Így a felhasználónak már nem kell minden egyes kártyáját magánál

hordania, azok mind belekerülhetnek az NFC-telefonba. A vezető mobiltelefongyártók az idén már nagy tömegben bocsátják ki az NFC-típusokat is, s a szakprognózisok szerint a mobiltárca lehet a maroktelefonok következő, a mindennapi életet újból átalakító generációja. 

Új táblák: Microsoft Surface, Google Nexus 7

Várhatóan ősszel kerül piacra a Microsoft nyáron beharangozott új táblagépe, a Surface, együtt az új Office irodai programcsomaggal. A piacvezető Apple iPad-

géppel versenyre kelő Surface-nek két változata lesz: egy egyszerűbb otthoni és egy nagyobb tudású irodai tablet. Közös vonásuk, hogy mindkét készülék képernyője 10,6 hüvelykes, s csatlakoztatható hozzájuk a mágneses képernyővédő-borító, amely azonban többet tud, mint a konkurenseké: kiterítve laptop-billentyűzetként szolgál. A borítóklaviatúrából egy érintős, 3 milliméteres, illetve egy vastagabb, 5 mm-es, fizikailag is megnyomható billentyűzet is készül

majd. Így a Microsoft Surface-sorozat – melynek árai egyelőre még nem ismertek – a laptopokat is kiválthatják: ilyenkor az érintőfelület képernyőként szolgál, a szövegbevitel hagyományos gépeléssel történik. Eközben a Google is színre lépett a Nexus 7 nevű táblával, amely 200 dolláros árával a könyvkiadó Amazon óriáscég sikeres Kindle Fire típusát akarja megszorítani. Úgy tűnik, az újabb gyártótitánok piacra lépésével a verseny tovább éleződik, ugyanakkor a táblagéppiac kettészakad: a szórakoztató kategória mellett megjelennek majd a kifejezetten vállalati felhasználóknak szánt táblagépek is. 

Lobbi az e-könyvekért Huszonkét kiadó és más könyves szervezet önkéntes együttműködési szerződést kötött az e-könyvek hazai terjesztésének elősegítésére, piacának fejlesztésére. Az Egyesülés az E-könyvekért nevet viselő összefogás tíz pontban foglalta össze törekvéseit. Ezek között szerepel az e-könyvek és az erre alkalmas olvasók népszerűsítése, a legális tartalomfejlesztés elterjesztése, piacelemzések készítése, valamint szakmai ér-

dekvédelem. Ez utóbbi esetben különös hangsúllyal esik latba, hogy az e-könyv a hagyományos nyomtatott és a hangos könyvvel azonos jogi és adózási elbírálás alá essen. A papíralapú könyveket terhelő áfa 5 százalék, miközben az e-könyveket 27 százalékos adó sújtja. Az e-könyves lobbyszervezet megállapodásának júliusi aláírásakor az érdekeltek – az adózási szempontok mellett – kulcskérdésként emleget-

ték a feketepiac visszaszorításának ügyét is. Farkas István, az Ekönyvolvasó.blog.hu szerkesztője szerint legálisan mintegy háromezer cím érhető el, miközben szinte minden népszerűnek ígérkező papír alapú könyvről kering valamilyen digitális (és illegális) másolat. Mivel Magyarországon ma még úri huncutságnak számít az ingyenes letöltés, az egyesülés sokat tehet a jogi háttér tisztázása ügyében is. Heimer György összeállítása


8

DIGITÁLIS VILÁG

Táblagépek mint könyvolvasók Hatalmas a verseny a táblagépek között, melyek egyben e-olvasókként is használhatók. Kérdés, vajon kiváltják-e a hagyományos e-olvasókat.

Ismét nagy a mozgolódás a táblagépek piacán: nyár elején a Google tört be a piacra Nexus nevű eszközével, majd a Microsoft mutatta be Surface gépét, amelyet várhatóan ősszel kezdenek árusítani a hozzávaló, ugyancsak vadonatúj Windows 8 szoftvercsomaggal. Az eddig csak 10 hüvelykes (1 hüvelyk = 2,54 cm) képernyővel árusított Apple iPad mellett az év végén megjelenik a 7 hüvelykes típus is, az amerikai e-könyvkiadó Amazon pedig a közeljövőben további öt-hat új, különböző felszereltségű és méretű készüléket ígér. Iparági források szerint az idén nem kevesebb, mint 90 millió táblagép találhat gazdára. A tabletőrület még 2010-ben tört ki, miután a néhai Apple-főnök, Steve Jobs bemutatta a korszakos iPad névre keresztelt készülékét. Az érintőképernyős szórakoztató központ önmagában kevés lett volna a világsikerhez. Az almás cég másik nagy ötlete az volt, hogy már a készülék piacra kerülése kezdetén több ezer megvásárolható, letölthető alkalmazást, úgynevezett appot, kínált online áruházában, köztük az olvasni vágyóknak e-könyveket, e-magazinokat. A nagy amerikai e-könyv áruházak, az Amazon és a Barnes&Noble nyugtalanul nézték, ahogy az Apple egyre nagyobb szeletet hasít ki piaci tortájukból. Hiába csökkentették e-olvasóik árát, a vásárlóknak az univerzálisabb, nagyobb, színesebb iPad kellett. Mivel a színes e-ink fejlesztések még mindig nem érettek tömegtermelésre, kénytelenek voltak saját LCD-kijelzős tabletet piacra dobni. Először a B&N készült el a NookColorral, majd az Amazon lépett a KindleFire modellel. Az Apple lépéselőnyét kisebb méretű, 7 hüvelykes kép-

ernyővel szerelt, szinte önköltségi áron árusított készülékkel igyekeztek csökkenteni. Most ott tartunk, hogy év végére az Apple részesedése a szegmensben megközelítheti a 60 százalékot. A Google, Microsoft, Amazon hányada 20 százalék körüli lehet, míg a fennmaradó újabb 20 százalékon a Samsung, Asus, Toshiba, Acer, Motorola, valamint a számtalan kínai elektronikai vállalat osztozhat. A tabletek formájuk és hordozhatóságuk okán kiválóan helyettesíthetik a könyvet. Ezt felismerve minden tablet-gyártó nagy fontosságot tulajdonít típusaik ilyesfajta képességének hangsúlyozására. Saját könyváruházuk egy klikkre érhető el, ahol igyekeznek minél nagyobb választékot bizto sítani. A színes képernyő, a videolejátszóképesség szinte kiált új típusú e-könyvekért. Egyre nő a színes képekkel, animációval, zenével ellátott multimédiás e-könyvek választéka. E könyvek nagy része a gyerekeknek kínál felhőtlen szórakozást, hiszen a mozgó mesehősök látványa az ő arcukra csal leghamarabb mosolyt, de a felnőtteknek is tetszik egy-egy igényesen megszerkesztett, gyönyörű színes képekkel, rövid videókkal megspékelt útikönyv, vagy szakácskönyv. Ám felmerül a kérdés: mi lesz a fekete-fehér, e-papír kijelzős könyvolvasókkal? Ki fognak halni? Csak egy evolúciós lépcsőfok voltak a tablet előtt? A helyzet nem egyértelmű. Igaz, hogy nem színesek, animációk lejátszásához túl lassúak, de azért számos dologban jobbak az LCD-kijelzős tableteknél. Itt van például az akkuidő kérdése. Az e-ink kijelző csak lapozáskor használ energiát, ezért (kikapcsolt WiFi-vel) akár hetekig használhatjuk

töltés nélkül, míg a tabletek maximum nyolc-tíz óráig bírják. Vagy próbáljunk csak napsütésben tableten olvasni. Leginkább csak tükörként használhatjuk, míg az e-olvasó még ekkor is szinte papírnak tűnik a kezünkben. Az LCD-képernyő folyamatosan világít a szemünkbe, és állandóan frissül, ami bár nem feltűnő, de érezhetően fárasztja a szemet. Az e-ink kijelző csak lapozáskor frissít, szinte papírszerűen olvasható. Végezetül itt van a hordozhatóság kérdése, ami jóval csekélyebb súlya és kisebb energiaéhsége miatt szintén az e-readernek kedvez. Nem elhanyagolható szempont az ár sem, ami ismét csak az e-könyvolvasók számára billenti a mérleg nyelvét. A tablet népszerűsége a sokoldalúságában rejlik. Teljes sokszínűségében élvezhetjük rajta az internetet, a közösségi hálózatokat, videózhatunk, zenét hallgathatunk és persze egy kis játékra is bármikor kapható. Éppen úgy, mint a másik felkapott elektronikai termék, az okostelefon. Nem lehet nem észrevenni, hogy míg a telefonok egyre nagyobb kijelzővel készülnek, addig a hordozhatóság jegyében öt-hét hüvelykes táblagépek is készülnek. Hamarosan egymás konkurensei lesznek, hiszen köztük a telefon funkciókon kívül csak a képernyő mérete lesz a különbség. Így aztán a e-könyv olvasók még sokáig ellehetnek a tabletek mellett, mert éppen az egyszerűségük lehet az erősségük. Az idősebb korosztály nem feltétlenül szeretne állandóan Facebook-közelben lenni, videót is inkább televízión néz. Szereti viszont a számára is az egyszerű, csak olvasásra használható eszközt, ami nem fárasztja a szemét és nem kell minden nap feltölteni akkumulátorát. Előbb-utóbb minden bizonnyal leáldozik az e-olvasók kora, de úgy vélem, még sokáig találkozhatunk velük, akár egy iPad mellett, egy második, csak olvasásra használt készülékként. Lukács Mihály


Rendszerezze saját rendeleteit, szabályzatait!

Jogtár adatbázis-készítő szoftver az Önkormányzat Jogtáron*

saját Jogtár adatbázis előállítása, webes publikálása

megszokott Jogtár funkciók alkalmazása

időállapotok kezelése

kereszthivatkozások a dokumentumok között

www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar

*a Plusz és Prémium verzión

CompLex Kiadó Kft.

J


J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

10

UTAZÁS

Hamburg, Európa példamutató zöld városa Fejlett ipar, kereskedelem jellemzi az 1,8 millió lakót számláló Hamburgot, ugyanakkor az odalátogató azt is tapasztalhatja, mennyire élhető Németország második legnagyobb települése, mely 2011-ben egy éven át az Európa Zöld Fővárosa címet is viselhette.

Fantasztikus körpanoráma tárul elénk, ha felliftezünk a Hanza-város jelképének számító, kétszázötven éves barokk templom, a St. Michaelis tornyába. Százharminc méternyi magasból pillanthatunk le Hamburg legfőbb nevezetességeire. Az egyik oldalon láthatjuk Európa egyik legnagyobb kikötőjét, ahová évente vagy tizenháromezer hajó fut be áruval megrakottan, a másik oldalon pedig a Belső-Alster tó tűnik szemünk elé, ringatózó vitorlás hajókkal. E két véglet jellemzi Hamburgot, mely fejlett iparával és kereskedelmével egyszerre ad munkát

több mint egymillió embernek, ugyanakkor tavaival, parkjaival, erdőségeivel pihenést, nyugalmat, egészséges környezetet is teremt gyerekeknek és kismamáknak, nyugdíjasoknak és a munka után relaxálni kívánó, sétáló, futó, bicikliző fiataloknak, középkorúaknak. A templomban és környékén arról is megbizonyosodhatunk, hogy a város egyben a turisták célpontja is, Amerikától Japánig az egész világon kíváncsiak e sokszínű, gazdag

Hanza-városra, melynek nemcsak izgalmas történelme, hanem jelene és jövője is meghatározó jelentőségű Németország életében. Mindez a számok nyelvére lefordítva: a város ötöde tájvédelmi körzetnek számít, hatoda szabadidős zöldterület, és Hamburg szén-dioxid-kibocsátása vagy tizenöt százalékkal csökkent az elmúlt bő húsz évben, annak ellenére, hogy a térség ipari fejlődése töretlen. E csökkenés okait a turista a saját szemével is láthatja. Modern tömegközlekedési rendszer épült ki a városban, melynek vezetése büszke arra, hogy háromszáz méteren belül mindenütt található buszvagy gyorsvasúti megállóhely. Az S-Bahn – HÉV vagy városi vonat – mellett U-Bahn, vagyis metró hálózza be a nagyvárost. A metró azonban nemcsak földalatti vasút, hanem olykor kibukkan az alagútból a felszínre, sőt felemelkedve, magasvasúti szinteket is bejár. A biciklisek szintén megbecsült résztvevői a közlekedésnek, a kerékpárutak behálózzák a települést. Hamburg a vizek városa is. Tavak, csatornák az Elba folyó megannyi ága kínálja a vízre szállást. A nyílt tengertől száztíz kilométerre fekvő Hamburg az Elbával csatlakozik az Északi-tengerhez. A folyó tölcsértorkolatában – két nagy és több kisebb ágában – a középkortól virágzott fel a ha-


UTAZÁS józás, s vele együtt a kereskedelem. Gátakkal szabályozták a folyót, dokkok, raktárak erdei nőttek a víz mellé. A dokkok sűrűjébe ma turistahajók viszik ki az érdeklődőket, akik megcsodálhatják a fejlett áruszállítás mindennapjait: óriásdaruk sűrűjében hatalmas konténerhajók hozzák-viszik az árut a hatalmas kikötő és a nagyvilág között. Akár gyalogosan, akár metróval, akár vízen, a csatornán hajózva, könnyen juthatunk el Hafen City városrészbe, ahol az elmúlt évek nagy reorganizációs projektje révén felújították az egykori raktárváros lepusztult, elhagyatott épületeit. ÉszakElba szigetén, másfél kilométer hosszan húzódnak a neogótikus stílusú, ötszintes épületek, melyeket a XIX. század második felében húztak fel. Az egykori gyarmatokról érkező kávét, fűszert, teát raktározták itt. Azonban az 1950-es évektől, a konténerek elterjedésével fokozatosan megszűnt az épületek jelentősége. A nemrégiben felújított, műemlékké nyilvánított épületsor ma irodáknak, galériáknak, múzeumoknak ad otthont – és egyben turistalátványosság. A horror múzeum mellett itt látható a Miniatur Wunderland is a világ legnagyobb terepasztalával, Hamburg kicsinyített másával. Az Elba kis északi mellékfolyója az Alster, melyből két mesterséges tavat duzzasztottak: a kisebbik a Belső-Alster, míg a nagyobb a Külső-Alster. Az előbbi a belvárosban található, s kikötője a népszerű bevásárló utcából, a Jungfernstiegből nyí-

lik. Innen indulnak a hajótúrák a tavakra és a belőlük nyíló, a várost keresztül-kasul szelő csatornákra. Két és félezer kisebb-nagyobb híd ível át a városban e csatornákon, és a tavakon, több, mint amennyi Velencében található. Idilli látvány a belvárosban, Balatont idéző vitorlás hajók között, templomtornyokkal a háttérben hajókázni, s nézni, ahogy a part mentén sportos városlakók futva, biciklizve róják köreiket.

Európa Zöld Fővárosai 2012. október 15-éig még lehet jelentkezni az Európa Zöld Fővárosa 2015 cím elnyerésére. Az Európai Bizottság pályázatára bármely, kétszázezres lélekszámot meghaladó európai város pályázhat, amely uniós tagállamban, vagy csatlakozó, tagjelölt országban, vagy a volt Jugoszlávia területén fekszik. Azokból az országokból, amelyekben nincs kétszázezernél népesebb település, a legnagyobb város pályázhat. A díj meghirdetésének és odaítélésének célja, hogy elismerje a környezetbarát városi életmód kialakításában élenjáró városok erőfeszítéseit, példájuk ösztönzőleg hasson más települések irányítói számára, és módszereik tanulságosak legyenek mások számára is. S egyben felhívja a figyelmet, hogy a környezetvédelem és a gazdasági növekedés miként egyeztethető össze, miként támogathatja egymást a városokban. A díjat a kétezres évek derekán hívták életre, és a címet először 2010-ben Stockholm nyerte el. 2011-ben Hamburg érdemelte ki a megtisztelő címet, a 2012-es év nyertese a spanyolországi kisváros, a baszkföldön található Vitoria-Gasteiz lett. Már megvannak a további győztesek is: 2013-ban Nantes, 2014-ben Koppenhága viselheti az Európa Zöld Fővárosa büszke címet. A pályázatokat nemzetközi szakmai zsűri bírálja el, tizenkét szempont alapján: ilyen többek között a helyi hozzájárulás mértéke a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedés, a városi zöldterületek, a levegőminőség, a zajvédelem, a hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás, valamint a helyi hatóság környezetvédelmi központú vezetése. A pályázat első meghirdetése óta 22 európai ország 46 városa versenyzett a címért. A következő győztest 2013 júniusában hirdetik ki. (Bővebben: www.europeangreencapital.eu)


11

Ha gyalogosan vágunk neki a városnak – némi S-Bahn- vagy U-Bahn-segítséggel –, ne hagyjuk ki az öt fő barokk templomot, melynek tornyai meghatározzák a városképet: a St. Katharine, a St. Petri, a St. Jacobi, a St. Nikolai és persze a körpanorámás St. Michaelis megéri, hogy belülről is megnézzük őket. Csakúgy, mint a tűzvész után 1897-ben fényűzően újjáépített Városháza palotáját. Érdekes látványosság St. Pauli, és híreshírhedt egykori „bűnös” utcája, a Reeperbahn. Ma már inkább csak a turistákat vonzza néhány szexüzletével. Az utcában ma is áll még az az épület, melynek kis klubjában a múlt század hatvanas éveinek elején a pályakezdő Beatles együttes zenélt. A legendás időkre múzeum emlékezik. Hamburgot a vásárlást kedvelők Mekkájának is nevezik, megannyi bevásárló utca, plaza, mall, áruház, üzlet, csábító kirakat várja azokat, akik szeretnének jó minőségű terméket drágán venni… A város jelentős kulturális hagyományokkal is rendelkezik, a turisták esténként biztosan találnak maguknak olyan neves musicalt, színházi előadást, melyet még nem láttak. Európa tavalyi Zöld Fővárosa sokszínű, élhető arcát mutatja mind az ott lakóknak, mind a turistáknak, mind azoknak a városirányítóknak, -tervezőknek, -üzemeltetőknek, akik jó példát keresve szeretnék tanulmányozni, mi is lehet a jövő útja. Fotó és szöveg: Falus Tamás

12

VENDÉGSÉGBEN

Fedezzük fel Magyarország rejtett kincseit! – II. rész Az öreg kontinens legszebb, legértékesebb tájaira, térségeire, természeti szépségeire kívánja felhívni a figyelmet az Európai Unió által életre hívott sikeres program, melynek Magyarország is tagja. Az eddigi magyar nyerteseket további három magyar tájegység bemutatásával folytatjuk.

Tisza-tó: természetes szépség és turistaparadicsom Heves megye délkeleti részén fekszik a mesterséges Tisza-tó, a kiváló ökoturisztikai úti cél, mely csak néhány évtizedes múltra tekint vissza. 1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal, hogy szabályozzák a Tiszát és áradását. Területe 127 négyzetkilométer, felülete százezer versenyuszoda vízfelületének felel meg, s vagy 150 millió köbméter vizet tárol a nyári vízszint idején. Négyszer nagyobb a Velencei-tónál, és egyötöde a Balatonnak. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter, és 43 négyzetkilométernyi sziget található benne. A tavon önálló mederben halad keresztül Magyarország második legnagyobb folyója, a gyors folyású, mély, hidegvizű Tisza, mely öblítő csatornákból tölti fel a lapos, gyorsan melegedő tározó tereket. E csatornák együttesen több mint kétszáz kilométer hosszú, jól bejárható víziút-hálózatot alkotnak. A szigetek, holtágak változatos vadvízországot varázsolnak az Alföld közepére. A szigeteket összekötő úgynevezett dongautakon víz felett is lehet sétálni, madármegfigyelő-toronyból mocsárréteket, hínármezőket láthatunk be, az ártéri erdőben tanösvény kínál kirándulási lehetőséget.

A tó 70 kilométer hosszan körbekerékpározható a mindössze egy méter szintkülönbséggel rendelkező, aszfaltozott védtöltésen. A Tisza-tó, a köré összesen több mint ezer kilométer hosszúságú kerékpáros túraajánlatoknak köszönhetően, az európai síkvidéki kerékpározás központjának számít. A Tisza-tavat négy évszakos horgászvíznek is nevezik, s különleges halfaunája, halbősége okán egyben a madarak földi paradicsoma is. A Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökség része. Csónakos barangolásokkal, vagy kajaktúrán járhatjuk végig a nagy tómedencéket, szűk kis csatornákba bekanyarodva megleshetjük a nádasokkal, erdőkkel elzárt belső vízterek életét, gazdag állatvilágát. Hat szabadvízi strandja kiváló vízminőségével nyaranta a gyermekes családok kedvelt üdülőhelye.

A tó kapuja Poroszló, ahol 2012 tavaszán nyílt meg az új szenzáció, a Tisza-tavi Ökocentrum. A négyszintes látogatóközpont 2600 négyzetméteren mutatja be a tó és a Tisza-völgy eddig rejtett csodáit. A létesítmény fő attrakciója Európa legnagyobb – 726 ezer liter térfogatú – édesvízi akváriuma, mely egyben Magyarország első őshonos fajokat bemutató vízi állatkertje is. Kirándulhatunk Sarudra is, ahol felkereshetjük a tó leggondozottabb szabadvízi strandját, elmehetünk Kiskörére, ahol a vízlépcsővel ismerkedhetünk meg. Abádszalók a falusi turizmus városa, bár még csak ébredezik a júliusi jégverésből, mely hatalmas károkat okozott a település házaiban. Tiszafüred, a Tisza-tó fővárosa is megannyi programot kínál horgászoknak, természetjáróknak, kerékpárosoknak. A tiszafüredi Holt-Tiszán, a Robin Kalandszigeten egyedülálló természeti környezetben épült fel az élménypark: a több mint 18 hektárnyi ártéri szigeten van száznegyven akadályból álló erdei kötélpálya, tizenöt méter magas mászófal kilátótoronnyal és négyszáz méter hosszú drótkötélcsúszda is. Berekfürdőn szállás és a gyógyfürdő vize pihenteti a turistát. 

Az EDEN-program

Fotók: Magyar Turizmus Zrt.

Az Európai Bizottság 2006-ban indította útjára a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) elnevezésű projektjét, amely az európai kontinens természeti, kulturális és szellemi örökségének sokszínűségét hivatott bemutatni a turisták számára. Az EDEN angol mozaikszó, a European Destinations of ExcelleNce szavakból. Kezdetben tíz, ám 2011-ben már huszonhárom ország szerepelt az európai projektben. A nyertes tájak, térségek – győzelmük és az azzal járó megkülönbözetett figyelem, anyagi támogatás révén – nagyobb eséllyel várhatják és fogadhatják vendégségbe az európai utazót, a nemzetközi és hazai turistacsoportokat, az egyéni kirándulókat, érdeklődőket. 2012-ben a legutóbbi pályázatot az Európai Bizottság nem egy adott témára, hanem az eddigi nyertesek támogatására írta ki. A Magyar Turizmus Zrt. hatodszor felelős a program hazai lebonyolításáért, és a pályázata alapján elnyerte az 50 ezer eurót, vagyis a maximálisan nyújtható, 75 százalékos támogatási keretet, 25 százalékban pedig maga a társfinanszírozó.


VENDÉGSÉGBEN

13

Írottkő Natúrpark: Kőszegtől a hegycsúcsig

Az Írottkő Natúrpark az Alpok keleti lábánál, a nyugat-dunántúli régióban, Vas megyében terül el. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar–osztrák határon lévő 883 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta, de valójában Kőszeget és környékét jelöli. Egyik legfőbb vonzereje a szépséges táj, amely tizenöt települést foglal magában. Az erdő borította hegyoldalakat ligetes gyümölcsösök és szőlőültetvények szegélyezik. A tájkép meghatározó eleme a Kőszegi-hegység, a Kálvária, az Ó-ház tető, az Írottkő-hegycsúcs, valamint a Szent Vid kápolna. A Natúrparkban országos és helyi jelentőségű védett területek, források, patak menti rétek, famatuzsálemek teszik változatossá a tájat. A központ a történelmi kisváros, Kőszeg, melynek városmagja a nemzeti örökség része. Műemléki épületei, a középkori időket idéző városszerkezete, templomai, polgárházai, ódon városfalai az örök értékek őrzői. A kőszegi borászat hagyományai egyidősek a várossal, a Jurisics Várban őrzött Szőlő Jövésnek Könyve Európa hírű kultúrtörténeti érték. 1740-óta kézzel rajzolják e könyvbe a szőlőhajtásokat. A Natúrpark településeinek története a régmúltba vezet vissza: a Szent Vid hegyet már háromezer éve a késő bronzkorban is lakták, a római kori és avar kori maradványokkal több helyen is találkozhat a turista. A térségben a nemzetiségi kultúrának is meghatározó szerepe van: ma németek, horvátok élnek itt, és őrzik hagyományai-

kat, kultúrájukat. A Natúrpark területén Természetvédelmi Látogatóközpont és erdei iskola működik, valamint tíz tanösvény mutatja be a változatos természetet a madár- és növényvilágtól a kőzeteken, forrásokon át a településekig. A Jurisics Vár tövében található a Gyógy- és Fűszernövénykert, itt áll a Natúrbolt, ahol a Natúrpark kézműves termékeinek teljes választéka kapható. Környezetnevelési programok, Zöld Jeles Napok színesítik az eseménynaptárat; az Írottkő Natúrpark programjai a természet, az ökoturizmus, valamint a térség borászati és gasztronómiai


Hasznos linkek www.eden.itthon.hu http://ec.europa.eu/eden www.naturpark.hu www.orfu.hu www.iranypecs.hu www.pecsvarad.info.hu www.mecsekimeglepetesek.hu www.turakozpont.hu www.tiszato.itthon.hu

értékeinek, hagyományainak kulturális sokszínűségét igyekeznek bemutatni. „Ha hétvége, akkor Kőszeg és a Natúrpark” címmel a térség egész éven át, elsősorban a gyalogos és kerékpáros turisták részére kínál lehetőségeket. A szeptember 15–16-ai hétvégén például nemzetközi túrahétvége helyszíne volt a Kőszegihegység: határon átnyúló teljesítmény- és vezetett túrákon lehetett élvezni a tájat, valamint csillagtúrák indultak Írottkőre. Szeptember 27-étől 30-áig rendezik meg Kőszeg Szüret elnevezéssel a szüreti vigasságokat. Lesz nemzetközi fúvószenekari találkozó, borkirálynő-választás, kézműves kirakodóvásár, folklórprogram, táncbemutató. A Művészetek házában pedig a Kőszegi Művészeti Egyesület nyitja őszi kiállítását. Október 6-án a Lukácsházi Szüret alkalmából lesz szüreti felvonulás és bál, indul a nemzetközi Gesztenyetúra, 6-ára és 7-ére szervezik az Európai Madármegfigyelő Napokat. Október 13-án és 14-én rendezik meg népművészeti bemutatóval a Velemi Gesztenyeünnepet a Kőszegi-hegység egyik legjellegzetesebb növénye, a szelídgesztenye beérésének tiszteletére. A rendezvény fő attrakciója a gesztenyesütés. Október 20-án és 21-én tartják a hagyományos Natúrpark Ízei – Gasztronómiai Fesztivált és az Orsolyanapi vásárt. Egykoron ez idő tájt hajtották be az állatokat a ridegtartásból a téli szálláshelyre, ekkor volt Kőszegen a legnagyobb vásár ideje. Napjainkban a natúrparki települések kézművesei, őstermelői, borászai, valamint az ország különböző területeiről érkező vásárosok kínálják portékáikat Kőszegen. A sült gesztenye, a forralt bor, a kürtőskalács illata lengi be ilyenkor a vásári sokadalmat. November a borbál, a Szent Márton-búcsú, az Erzsébet- és Katalin-bál ideje, december a Mikulás-túráé és az adventi ünnepségeké gyertyagyújtással, koncertekkel, Kőszegen a Jurisics téri adventi vásárral. 

14

VENDÉGSÉGBEN

Mecsek: túrák, dzsámik, múzeumok

Osztálykirándulások kedvelt célpontja a Mecsek, melyet legjobban a Misina-tetőn álló, 191 méter magas tévétoronyból lehet belátni, mely egyben kilátó is. Magyarország legmagasabb épületének 75 méter magasan lévő körkilátójából páratlan panoráma tárul a látogató szeme elé: belátni a Dél-Dunántúlon fekvő középhegységet, mely vagy ötszáz kilométernyi területet fed le. Legmagasabb csúcsa a Zengő, mely 682 méter magas. Ezt követi a Tubes (611 m), a Hármas-hegy (604 m) és a Dobogó (594 m). A táj klímája vegyes, részben mediterrán, részben kontinentális. Ez érződik, ha éppen a vidék erdőségeiben túrázunk, vagy kisebb-nagyobb településeire kirándulunk. A látogatókat egész évben várja az orfűi tavakat tápláló Vízfő-forrás Orfűn, valamint a tanösvény, illetve a barlangi túra a bátraknak: indulás a barlangászok Mekkájából, a Mecsek Házából. Innen rövid sétával érhető el Magyarország egyetlen, működési engedéllyel rendelkező patakmalma, a Malommúzeum. Pécsvára-

don járva érdemes elsétálni a várba. Az egykori bencés apátság épületeiben ma múzeum és szálloda működik. A vár legértékesebb része a X. századi kápolna, ahol egy angyal pillant a látogatóra; ez a középkori freskóművészet legkorábbi hazai emléke. A vármúzeum, a romkert és Kígyós Sándor szobrászművész emlékkiállítása mellett képzőművészeti tárlatok, koncertek is várják a turistákat. A térség központja Pécs, mely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Különleges építészeti emlékei, múzeumai egyedülálló élményekkel gazdagítják az idelátogatókat. 1973 óta látható a magyar festészet egyik legnagyobb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak kiállítása egy XIX–XX. század fordulóján emelt neoreneszánsz épületben. Az op-art pécsi otthona Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző, a Franciaországban világhírűvé vált művész egykori szülőháza, mely ma értékes múzeum. A Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás az iparosdinasztia életét és művészetét tárja a közönség elé az egyszerű ipari kerámiától a legdíszesebb dísztárgyakig, a sorsfordító családi eseményekig. A gyár története összekapcsolódik Magyarország történelmének fontos állomásaival, felvirágzása az Osztrák–Magyar Monarchia korszakához kapcsolódott. 1981-ben nyílt meg Pécs belvárosában a Mecseki Bányászati Múzeum, az egykori bortároló pincerendszer egy részében. A húsz méter mélyen fekvő, négyszáz méter hosszú belvárosi bánya a régió kilencvenes években megszűnt szén- és uránbányászatának tárgyi emlékeit mutatja be. A Nádor Galéria az egykori Nádor Szálló épületében jött létre, és a kortárs művészet otthona. A Baranya megyében élő magyar, német és délszláv népcsoport sokszínű művészetét néprajzi gyűjteményben mutatja be a helyi Néprajzi Múzeum. Az épületek közül kiemelkedik Gázi Kászim pasa dzsámija, Magyarország leg-

Magyarország eddigi EDEN-nyertesei 2007 Őrség: a legjobb vidéki desztináció 2008 Hortobágy: a legjobb, élő hagyományokkal rendelkező desztináció 2009 Írottkő Natúrpark: a legjobb ökoturisztikai desztináció 2010 Tisza-tó: a legjobb természetes vízű desztináció 2011 Mecsek: a legjobb desztináció a „Régi értékek – új funkciók” témában

nagyobb török kori emléke. A Széchenyi tér közepén álló monumentális épület 23 méter magas kupolájával, szamárhátíves ablakaival a tér meghatározó látványossága. Szintén a városban áll Jakováli Hasszán pasa dzsámija és minaretje, mely ma is imahely. Ez a török megszállás korából a legjobb állapotban megmaradt magyarországi dzsámi. A Szent Péter és Pál Bazilika a pécsi püspökség székhelye. A XI–XII. század fordulóján épült meg az öthajós, keresztboltozatos altemplom, máig megőrizve monumentális, szép belső terét. A valamivel későbbi felső templom három hajós, kereszthajó nélküli, bazilika rendszerű épület. Négy tornya közül kettőt a XII. század elején, a másik kettőt a század végén emelték. A középkorban a templombelsőt gazdagon díszítették kőfaragványokkal és falfestményekkel, amelyeket a török hódoltság idején részben elpusztítottak, majd a következő századokban történt többszöri átépítések elfedtek. Csak az 1883–1891 között végzett újjáépítés alkalmával kerültek elő a középkori díszítmények. A neoromán stílusban újjáépült székesegyház a románkori elődjéhez hasonlóan háromhajós, kápolnasoros, sík mennyezetű és négytornyos bazilika. Janus Pannonius humanista költő és pécsi püspök csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, 2008 őszén ünnepélyes keretek között temették újra a székesegyház altemplomában. Aki kalandra vágyik, kisvasutazhat az erdőben, az ország legrövidebb, 570 méter hosszú kisvasútján, mely 1962 óta közlekedik az Állatkert és a Vidámpark között. Aki még nagyobb kalandra vágyik, menjen a Mecsextrém Parkba, ahol a sportos vendégeknek többek között erdei bob, alpesi kötélpálya, mászófal emelheti az adrenalinszintjét. Pécs ősszel is számtalan programmal igyekszik vonzani a turistákat. Egész szeptemberben zajlanak az Első Pezsgő és Borfesztivál eseményei, Európai Bordalfesztivál is lesz szeptember végén, az eseménysort pedig december elejétől karácsonyig a Második Pécsi Adventi Kézműves- és Mesevásár zárja. 


BANK

15

Nyolc hónap után csökkent az alapkamat A magyar és a nemzetközi pénzpiaci elemzők többségét egyaránt meglepte, hogy 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2012. augusztus 28-ai ülésén. A kamatszint másnaptól, augusztus 29étől 6,75 százalékra mérséklődött. A korábbi alapkamat 2011. december 21-e óta volt változatlan. Az MNB a döntés indoklásaként kiadott közleménye szerint úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság növekedése csak 2013-ban indulhat meg. A júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozottélelmiszer-árak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán-terv intézkedései, a legutóbb bejelentett jövedékiadóemelés tartósan a cél fölött tartják az inflációt. Felfelé mutató kockázatot je-

lenthet a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő élelmiszerársokk. A külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai export kilátásait. Az autóipari kapacitások folyamatos bővülésének ellenére az ipari termelés visszaesése folytatódott. A járműgyártás bővülésénél nagyobb mértékű volt az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt visszaesés. Az MNB álláspontja szerint a belső kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben, és a rossz konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott marad. „A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a kormány elkötele-

zettsége a fegyelmezett költségvetési politika, és az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett” – fogalmaz a közlemény. Egyes szakértők szerint az erősödő inflációs kockázatok inkább a kivárást indokolták volna, így az alapkamat-csökkentés elhamarkodottnak tűnhet. Ellenben a gyenge gazdaság indokolttá teszi a kamatvágást – vélik mások. Abban viszont egyetértenek a szakemberek, hogy a kamatcsökkentés folytatására az IMF/EU tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Arra pedig minden remény megvan, hogy ez a negyedik negyedévben megtörténjen. Az év végére így akár 6 százalékra is mérséklődhet a jegybanki alapkamat, a jövő év első negyedévére pedig 5,5 százalék is elképzelhető. 

Hitelintézetek: gyenge az eredmény Tovább csökkent a hitelintézetek hitelezési aktivitása – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb, augusztusi gyorselemzésében, amelyet a hitelintézeti szektor a 2012. júniusi adatai alapján készítettek a felügyelet munkatársai. A hitelintézeti szektorban – ahová a részvénytársasági hitelintézetek, a hitelintézeti fióktelepek, a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak – az ügyfélbetétek állománya május után júniusban is némileg gyarapodott, a növekedés azonban e hónapban kizárólag külföldi betételhelyezés következménye. A bankok a második negyedévben veszteségesek voltak: a portfolióminőség további romlása miatt magasra nőtt az értékvesztés-képzés és a céltartalékolás, valamint csökkent a kamateredmény. A korábbi trendnek megfelelően, 2012 júniusában is mérséklődött (0,6 százalékkal) a hitelintézetek nettó hitelállománya. Ezen belül a vállalati hitelek állománya egy hónap alatt 1,7 százalékkal, a háztartásiaké pedig 0,8 százalékkal esett vissza. A bankok júniusi hitelaktivitása a hitelintézeti szektorral azonos mértékben esett vissza, s ez a 0,6 százalékos visszaesés hasonló volt az előző havihoz. A banki fióktelepek esetében a csökkenés kisebb volt az előző ha-

vinál: a májusi 1,6 százalékos visszaesés után júniusban 0,9 százalékkal zsugorodott a nettó hitelállományuk. A szövetkezeti hitelintézetek májusi 0,8 százalékosnál kisebb, júniusi 0,2 százalékos hitelállomány-csökkenése nem a hitelezési folyamatok korábbinál kedvezőbbé válására utal, hanem a bázis változására: a májusi csökkenésben a döntő szerepet az játszotta, hogy a végelszámolás alatt álló Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet májusban már nem jelent meg a statisztikában – olvasható az elemzésben. A hitelintézetek eredménye 2012 második negyedévében lényegesen gyengébb volt az első negyedévinél: amíg január–márciusban a szektor 37,7 milliárd forint adózott eredményt ért el, addig április–júniusban 30,4 milliárd forint veszteséget termelt. A hitelintézeteken belül mind a bankok, mind a fióktelepek, mind a szövetkezeti hitelintézetek rosszabbul teljesítettek, mint az első negyedévben.


A banki eszközportfólió minőségének romlása még nem érte el mélypontját. Egyre nagyobb összeget tesznek ki a súlyosan hátralékos (90 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideje késedelmes) hitelek, amelyeknek egyúttal egyre nagyobb a portfólión belüli részesedése. Így időről időre jelentős összegben pótlólagos értékvesztést kell képeznie a bankoknak. A második negyedévben éppen az értékvesztés és kockázati céltartalék változása (nettó értékének növekedése) játszotta a meghatározó szerepet abban, hogy a bankok ebben a negyedévben összességében veszteségesek lettek. A bankok jövedelemtermelését tekintve a kamateredmény csökkenése lényeges jelenség. A kamateredmény második negyedévi csökkenésében a meghatározó szerepet a kamatbevételek csökkenése játszotta, de ezzel egyidejűleg a bankok kamatkiadásai is számottevő mértékben emelkedtek – áll a gyorselemzésben. 

16

INTERJÚ

„Az egyablakos ügyintézés bevezetése forradalmi változást jelent” INTERJÚ DR. SZABÓ ERIKÁVAL, A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM TERÜLETI KÖZIGAZGATÁSÉRT ÉS VÁLASZTÁSOKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRÁVAL A parlament 2012 nyarán hozott döntést a járási rendszer kialakításáról: 2013-ban 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul meg, ezek a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében hivatottak segíteni az állampolgároknak. A rendszer szükségességéről, céljáról, a járási hivatalok feladatairól, a törvényalkotási folyamatról, a rendszert ért bírálatokról kérdeztük dr. Szabó Erikát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárát.  Miért érezte szükségét a kormányzat, hogy újra kialakítsa a járások rendszerét, hasonlóan a múlt század húszas-harmincas évek közigazgatási rendszeréhez, illetve részben az 1983-ig fennálló rendszerhez? Járások több száz éven át működtek Magyarországon és olyan közigazgatási, államigazgatási egységet jelentettek, amelyek az emberek számára egy napi járásra az ügyintézés lehetőségét biztosították, ezért is járás a neve. Újbóli bevezetésének célja megint csak az ügyintézés korszerűsítése. A járási rendszer kialakítása az államigazgatási rendszer átalakításának egyik eleme, amely elvezet bennünket az egyablakos ügyintézéshez. És itt jutunk el az ügyfelekhez, akik abban érdekeltek, hogy az ügyeiket minél gyorsabban, minél rövidebb idő alatt, minél kényelmesebben tudják elintézni. Magyarországon az egyablakos ügyintézés bevezetése forradalmi változást jelent majd a jelenleg meglévő széttagolt, sokszor nehezen átlátható ügyfélszolgálati

rendszerhez képest. Mindez azt jelenti majd, hogy minden járásszékhelyen és minden olyan településen, ahol most okmányiroda működik, lesz kormányablak, ahol az állammal kapcsolatos hatósági ügyeket egyetlen helyen lehet intézni. A területi közigazgatás átalakítása már 2010-ben, a kormányváltást követően azonnal megindult, több lépcsőfokán vagyunk túl. Egyrészt a regionális államigazgatási hivatalokból létrehoztuk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, tehát megyésítettük a regionális hivatali rendszert. Ezt már 2010. szeptember elsejével megvalósítottuk. Ezzel egyidejűleg helyreállítottuk az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését is, ami alkotmánysértő módon hosszú időn keresztül nem működött. Az igazi nagy lépés 2011. január elsején történt, amikor létrehoztuk a fővárosi és a megyei kormányhivatalokat. A területi közigazgatási rendszerben a kormányváltás idején harminchárom szakigazgatási szervet találtunk, amelyek különböző minisz-

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁK SZÁMA ORSZÁGOSAN*

tériumokhoz voltak „becsatornázva”, és ezek egymástól teljesen függetlenül, csak a saját minisztériumuknak alárendelten működtek, de területi szinten semmilyen koordinációban nem voltak. A kormány célja az volt, hogy rendet teremtsen. Meg kellett nézni, hogy melyek azok a szakigazgatási szervek, amelyek olyan mennyiségű és típusú hatósági ügyeket végeznek, amelyek majd – figyelemmel az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálására – az egyablakos ügyintézés keretében integrálhatók lesznek. Első körben 2011. január elsejével tizennégy szakigazgatási szervet integráltunk a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok mellé: ezek voltak a törzsintézmények, melyekhez hozzácsatoltuk a területen lévő tizennégy szakigazgatási szervet, amelyek persze nagyon különböző területi bontásban léteztek. Ezeket megyésítettük, és létrejöttek a fővárosi és a megyei kormányhivatalok. Európában teljesen új, hogy ez szervezeti integrációt is jelent, mert munkajogi szempontból,

2013 VÉGÉN

Földhivatal ügyfélszolgálat: 140 helyszínen Nyugdíjbiztosító (és nyugdíjfolyósító) Igazgatóságok és kirendeltségeik: 35 területi iroda

2013 végére az országban már 300 helyszínen lehet mindezt intézni

Munkaügyi Központ és kirendeltségeik: 176 helyszínen Megyei Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervei, valamint kirendeltségei: jelenleg 101 helyszínen *2011-es felmérés alapján Forrás: KIM


INTERJÚ

feladat- és hatásköre van, amelyek nagy része olyan államigazgatási típusú feladat, amelyet az állam a saját szervezetrendszerében is elvégezhetne. Létrehozzuk a járási hivatalt, mint államigazgatási szervezeti egységet, és ehhez áttelepítjük azokat az államigazgatási feladatokat, amelyek semmilyen helyismeretet, helyhez kötöttséget nem igényelnek, kizárólag a jogszabályi feltételek alapján döntést lehet hozni egy adott ügyben. Az eredeti cél az volt, hogy minden kerüljön át az állam szervezetrendszerébe, de a szakmai egyeztetések eredményeként most nagyjából fele-fele a feladatok száma. Azok a feladatok, amelyeknél a helyismeret nagyobb szerepet játszik, maradnak a jegyzőknél. Többek kö-

 Mi lesz konkrétan a feladata a járási, illetve kerületi hivataloknak? A járás feladata, hogy egyrészt átvegye a jegyzőktől azokat az államigazgatási feladatokat, amelyeket az állam az elmúlt huszonkét évben az önkormányzatokhoz telepített. A jegyzőnek ma már ezernégyszáz


zött a helyi adóztatással összefüggő ügyek, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos ügyek, egyes távhőszolgáltatással összefüggő ügyek, építésügyek vagy az anyakönyvi igazgatás. A helyismeretet nem igénylő okmányirodai feladatok és hatáskörök teljes egészében átkerülnek a járási hivatalhoz 2013. január elsejével, valamint a gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatás és a korábban a jegyzőnél lévő idegenrendészeti, egyes természetvédelmi ügyek intézése, a helyi védelmi bizottságok vezetése is. Ami nagyon fontos, hogy 2013. január 1-jétől az okmányirodák továbbra is ugyanúgy fognak működni, mint eddig. Nagy változás a jövő év végén lesz a kormányablakok országos kialakításával, amikor az okmányirodai feladatok, így a személyi okmányokkal, gépjárművel kapcsolatos ügyintézés teljes egészében integrálódnak a kormányablakok feladataiba. A kormányhivatal április 15től átvette a szabálysértési ügyek intézését, ezt majd járási szinten fogjuk a járási hivatal részeként szervezni január elsejétől.  A jogszabályok szerint a járási hivatalok az államigazgatási feladatokkal együtt átveszik a polgármesteri hivataloktól a jelenleg ilyen feladatokkal foglalkozó köztisztviselőket úgy, hogy azok jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Valamennyi ilyen köztisztviselőt át tudnak venni? Felmértük, hogy kik foglalkoznak azokkal az ügyekkel, amelyeket a törvény és a kormányrendeletek alapján átveszünk. Ez alapján nagyjából tudjuk, hogy ez hány

Fotók: Pelsőczy Csaba

a gazdálkodás szempontjából e szervezeti egységek az egységes kormányhivatal részei. Ezek kettős irányítással működnek: egyrészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, másrészt a szakmai irányítás szempontjából ugyanazok az ágazati minisztériumok irányítják az egyes szakigazgatási szerveket, amelyek korábban is, de ez már kizárólag szakmai irányítást jelent. Az elmúlt bő másfél év tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy ez a rendszer bevált, működőképes, az előzetes félelmeket, aggodalmakat meghazudtolva, működési problémák nélkül folyt le az átalakítása is, és működik napról napra. A kormányhivatalok sikeresen töltik be a feladatukat. Azért kellett ezekről beszélnem, hogy érzékeltessem: mindez a területi közigazgatás több éves, átfogó átalakításának folyamata annak érdekében, hogy megszüntessük a korábbi átláthatatlan, széttagolt, bürokratikus rendszert. A következő lépés a járási rendszer kialakítása, mert a megye, a megyeszékhely messze van az emberektől, és úgy gondoltuk, közelebb kell vinni az emberekhez az ügyintézés lehetőségét. Erre szolgál a járás.

17

18

INTERJÚ

embert jelent. Akiknek ez volt a munkakörük, azoknak nincs aggódnivalójuk, mert a munkát a jövőben is el kell végezni, csak nem köztisztviselőként, hanem kormánytisztviselőként. A kormányablakokba embereket szerető, válogatott csapatot szeretnénk. Minden köztisztviselő és kormánytisztviselő számára adott volt a lehetőség, hogy jelentkezzenek a kormányablak ügyintézői képzésre, amely tíz hónapig tart. A napokban járt le a jelentkezési határidő.  Marad-e elég feladatuk az önkormányzati jegyzőknek, hiszen az általuk ellátott államigazgatási feladatok jelentős részét a járási hivatalok végzik majd el? Nem mondanám, hogy a jelentős részét, hisz említettem, hogy pont a felét, másrészt a jegyzőnek és a polgármesteri hivatalnak van még egy másik fontos munkaterülete is, mégpedig a helyi önkormányzat működésének (képviselő-testület, polgármester, bizottságok) a kiszolgálása. A helyi közügyek intézéséhez az adminisztrációs hátteret eddig is a polgármesteri hivatal biztosította és fogja a jövőben is. A helyi önkormányzatokat, önkormányzati ügyeket, az önkormányzást mint alkotmányos alapjogot nem érinti az ál-

lamigazgatási feladatatok átcsoportosítása. Az önkormányzati ügyek, a helyi ügyek intézése változatlan formában, az önkormányzati törvénynek megfelelő keretek között folyik tovább. A járási hivatalnak az önkormányzatisághoz semmi köze nincsen, államigazgatási szervezet lesz a járási hivatal is, a kormányhivatal kirendeltségeként.  A korábbi tervek szerint csak 168 járás, Budapesten pedig 7 körzeti hivatal lett volna. Ez növekedett 175-re, illetve 23-ra. Sok ez vagy kevés? Egyáltalán nem sok, különösen ahhoz képest, hogy eddig az állampolgároknak hány helyre kellett menniük ügyeket intézni, a földhivataltól kezdve az okmányirodáig. Ezentúl senkinek nem kell utaznia sehová, még közelebb kerül majd a lakóhelyhez az ügyintézés helyszíne, és mindent egyetlen helyen lehet majd elintézni. A sajtóban a napokban megjelent téves híradások miatt is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ahol volt, van ügyintézési helyszín, ott marad is, a kistelepüléseken ügysegédi rendszer működik majd, a nagyobb településeken pedig kirendeltségek lesznek.

A kormánydöntés előkészítése több mint egy éven át zajlott. A járások újbóli kialakításához a munkahely-elérési, közlekedési, társadalomtudományi, szociológiai szempontokat egyeztettük az államigazgatási szempontokkal. Ezek figyelembevételével született meg a kormányhatározat tavaly szeptember elsején, majd ennek alapján készült el idén januárban egy munkaanyag, melyet január 10-étől január 29-éig a minisztérium honlapján közzétettünk, és társadalmi egyeztetésre bocsátottunk. Ennek során 757 javaslat ékezett, több mint háromszáz településre vonatkozóan, s ezeknek a javaslatoknak több mint 60 százalékát a KIM elfogadta. Emellett számos véleményt, észrevételt kaptunk, melyeket a kormánymegbízottjainkon keresztül a településekkel is egyeztettünk, és mindenki mással is, aki a kérdésben véleményt kívánt nyilvánítani. Olyan település is volt, amely megfogalmazott egy kérést, majd meggondolta magát, és mégis másik járáshoz kérte át magát. Ha az egyéb feltételek is megfeleltek, a kérést igyekeztünk teljesíteni.  A napi hírek szerint néhány BorsodAbaúj-Zemplén megyében lévő település lakói mégsem értenek egyet azzal, hogy

Magyarország járási rendszere


INTERJÚ

19

melyik járáshoz csatolták helységüket. Van-e lehetőség a módosításra, és mi az eljárási mód az esetleges változtatásra? E településeknél önkormányzati képviselőtestületi szavazás volt, és többségi döntés született arról, hogy melyik járáshoz kéri magát az önkormányzat. Ezt a döntést juttatták el a kormánymegbízotthoz, aki ennek alapján küldte el járási beosztási javaslatát hozzánk, a minisztériumba. A beosztással elégedetlen polgároknak most a saját képviselő-testületükhöz kell fordulniuk, hiszen az ő helyben választott képviselőik döntöttek úgy a településük jövőjéről, ahogy a kormányrendelet szabályozza hovatartozásukat. A képviselő-testületeknek az önkormányzati választás előtt, 2014-ben lesz lehetőségük kezdeményezni a más járáshoz való átcsatolást a közigazgatási és igazságügyi miniszternél, aki 2014. április 30-áig nyújtja be a kormánynak a változtatási kérelmet, melyről a kormány dönt.

rületbe mélyen bele kell, hogy ássák magukat ahhoz, hogy a bizottsági üléseken és a plenáris üléseken a törvényhozásban érdemben részt tudjanak venni. Az országgyűlési képviselői tapasztalat éppen ezért felel meg közigazgatási gyakorlatnak, hiszen az ország ügyeinek széles körű spektrumán hozzák meg a legmagasabb szintű jogszabályokat azok a képviselők, akik a népakaratból kerülnek oda, hiszen őket megválasztották, és bizalom alapján végzik a munkájukat. Ahogy a kormánymegbízottak esetében helyes döntés volt, hogy politikusok lássák el azt a feladatot, ugyanígy a járási hivatalnál is nagyon jó lesz az a politikai tapasztalat és tudás, amellyel a hivatalt fel kell építeni. Hiszen egyrészt átcsoportosítunk köztisztviselőket a járási hivatalhoz, másrészt meglévő szakigazgatási szervi kirendeltségeinket kell a járási hivatal részéve tenni. A kormányablakok kialakítása, kiépítése megint csak hatalmas

semmihez, az esetek többségében magas szaktudással rendelkező, kiváló szakemberek kerülnek be az országgyűlésbe. Én magam az ötödik ciklust töltöm, és minden ciklust külön egyetemként tudnék megemlíteni, mert mindig más típusú feladatot végeztem, és mindegyik esetben rendkívül magas szakmai tudást igényelt az adott feladatkör. Úgyhogy nem kell félni az országgyűlési képviselő járási hivatalvezetőtől.

 A zárószavazás előtt elfogadott módosító indítvánnyal került be a törvénybe az a rendelkezés, hogy járási hivatalvezetői munkakörbe országgyűlési képviselő is kinevezhető azzal, hogy a képviselőség is közigazgatási gyakorlatnak minősül. Ez sokak szerint azoknak a fideszes országgyűlési képviselőknek a helyét ágyazza meg, akik a következő ciklusban már nem lehetnek képviselők, mivel a képviselők száma a parlamentben 199-re csökken. A hivatalvezetőség így politikai megbízásnak is minősülhet, holott az államigazgatás szakma és nem politikai küldetés. Gondolom, ezzel a felvetéssel nem most találkozik először. Az államigazgatás valóban szakma, de ha megnézzük, hogy a kormányhivatalaink hogyan épültek fel és működnek, ott is politikusok állnak az élen. A miniszterelnök megbízza a kormánymegbízottat, akinek a megbízatása a kormány megbízásának lejártáig tart. A kormányhivataloknak nagy politikai gyakorlattal rendelkező vezetői vannak, a húszból tizennégy most is országgyűlési képviselő. Az országgyűlési képviselői mivolt azért jelent szakmai felkészültséget, mert a képviselők különböző szakmai bizottságokban dolgoznak, tehát ugyan nem polihisztorként, de egy szakte-

szervezési, koordinációs – és politikai feladatot is igénylő kérdés lesz. A kezdeti nehézségekről nem is beszélve, ami a közös együttmunkálkodást jelenti a polgármesteri hivatallal, ugyanis az esetek kilencven százalékában egy helyen fog működni a járási hivatal és a polgármesteri hivatal. Arra a rutinra, szakmai tudásra, amellyel egy országgyűlési képviselő rendelkezik, adott esetben nagy szüksége lesz a járási hivatalnak. Mindamellett nagy szükség lesz arra is, hogy az államigazgatás szervezetrendszerére, az átalakítás eddigi folyamataira, jövőbeli feladataira is teljes körű rálátással rendelkezzenek. Attól, hogy valaki politikus – mert éreztem a kérdésében az enyhe negatív élt –, nem jelenti azt, hogy nem ért

 Korábban már ejtett szót az egyeztetésről. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint azonban a kormányzat érdemben nem egyeztetett a szövetséggel, annak képviselői nem láttak olyan hatástanulmányt, amelyből kiderülne, hogy olcsóbb lesz a közigazgatás. Elmaradtak ezek az egyeztetések? A szövetség vezetője ezt helytelenül állítja, hiszen magam is vendége voltam annak a háromnapos konferenciának, amelyet éppen ő szervezett júniusban, Gödöllőn. Minden önkormányzati érdekképviselettel, szakszervezettel egyeztettünk, részt vettünk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége összes megyei kon-


 Az él mögött az is állhat, hogy a szakmai törvénytervezet vitájában is megoszlottak a vélemények a kérdésről, és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes sem értett egyet azzal, hogy országgyűlési képviselők is lehessenek járási-hivatalvezetők. Emellett pedig a parlamentben nem előzte meg nyílt vita e törvényjavaslatot, hanem csak közvetlenül a zárószavazás előtt „csempészték be” a módosítást a törvényszövegbe. Ugyanez a vita zajlott a kormánymegbízottak esetében is, a kormányhivatalokról szóló törvény vitája kapcsán, ezért is utaltam vissza a kormánymegbízottra. De egyébként volt lehetőség a vitára, mert a záró vita keretében minden frakció elmondhatta az álláspontját. Valóban, hosszú időn keresztül volt egyfajta bizonytalanság, vajon jó lesz-e, ha politikus is betöltheti ezt az alacsonyabb szintű államigazgatási vezetői pozíciót vagy sem. Erről hoszszas szakmai és politikai vita zajlott, ezt elismerem.

20

INTERJÚ

ferenciáján – vagy én, vagy a helyettes államtitkáraim –, olyan megyei összejövetel nem volt, ahol ne lettünk volna jelen. Ezeken polgármesterek és jegyzők voltak a vendégek, közvetlenül feltehették a kérdéseiket. Folyamatos egyeztetés zajlott a jegyzőkkel, személyesen voltam ott a Megyei Jogú Városok Szövetsége rendezvényén. Sok-sok konferencián vettünk részt, amelyeken minden esetben lehetőség volt kérdéseket feltenni. Véleményem szerint a magyar parlamentben nem volt még olyan széles körű egyeztetésen átesett törvényjavaslat, mint éppen a járásokról szóló.  Készültek hatástanulmányok arról, hogy kifizetődő lesz-e a járási rendszer? Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere egyenesen azt állítja, hogy az egész törvény felesleges, az új rendszer pedig drága lesz. Két dolgot kell összehasonlítanunk. Most az állampolgárnak az a drága, hogy egyrészt kinyomozza, melyik államigazgatási szervet kell felkeresnie az ügyével, annak mi most a neve, hol van az ügyfélszolgálata és mikor van félfogadás. És azt meg is kell keresnie. Mert nem minden leendő járási székhelyen van minden szakigazgatási szervnek ügyfélszolgálata. A jövőben viszont, amikorra a kormányablak-rendszert kiépítjük, minden járási székhelyen lesz kormányablak, és minden olyan településen, ahol most okmányiroda van, adott

esetben egy járáson belül kettő vagy három kormányablak is lesz, ahol kétezer-ötszáz ügyben járhatnak el az állampolgárok. Ez képletesen azt jelenti, hogy odavisszük az összes szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatát, mert egyetlen helyen mindent el lehet majd intézni hétfőtől péntekig, reggel 8-tól este 8 óráig. Az ügyfélnek ez biztosan olcsóbb lesz. Az államigazgatósági hatósági ügy olcsóbbá válása tehát nemcsak az állam oldaláról, hanem az ügyfél oldaláról is fontos szempont, hiszen az állam az ügyfelek érdekében szolgáltat. Kétségtelen, a kormányablakrendszer kiépítése pénzbe kerül, de magas életminőség-javulást jelent az állampolgárok számára. Egyébként nyolc európai uniós forrás összehangolásának eredményeként alakul ki a rendszer a jövő év végére, 15–20 milliárd forintból.  Beszéltünk róla, hogy vannak lakossági elégedetlenségek a törvény elfogadását követően, és biztos felmerülnek majd kérdések a rendszer kiépülését követően, a működés során is. Június végén Szentendrén rendeztek egy konferenciát az országból összegyűlt polgármesterek és jegyzők előtt, ahol Ön az előadásában említette, hogy értelemszerűen a jövőben is lesznek egyeztetések a járási rendszerrel kapcsolatosan. Hol, hogyan, milyen formában tehetik meg az észrevételeket akár a tisztségviselők, akár a polgárok?

Dr. Szabó Erika 1959-ben született Szentesen. 1984-ben szerzett jogász diplomát a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán, majd három évvel később jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1985-től 1990-ig a Kiskunhalasi Városi Tanácsnál jogi főelőadóként dolgozott, majd 1994-től 1997-ig a Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatalban töltötte be ugyanezt a feladatkört. Először 1990-ben lett BácsKiskun megye országgyűlési képviselője területi listáról, majd 1998-ban lett ismét a parlament tagja, azóta folyamatosan negyedik ciklusát tölti, a Fidesz-KDNP színeiben. 1998 és 2002 között az Országgyűlés jegyzője, a következő ciklusban a szociális és családügyi bizottságának alelnöke, majd 2006-tól 2010-ig az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja volt. 2007-től a Fidesz elnöki stábjának képzési igazgatója. Férjezett, három gyermek édesanyja.

Eddig is egyeztettünk minden érdekképviseleti szervvel, a települések is tagjai e szervezetek valamelyikének, ezen keresztül várjuk a véleményeket, észrevételeket. Szerintem rossz az alapállás akkor, ha valaki a nyilvánvalóan jó, és jót hozó céllal szemben csak a kritikáit sorakoztatja fel. Szerintem egyetlen kérdést tehet fel e rendszerátalakítás bármelyik szereplője: én mit tehetek azért, hogy az jó és még sikeresebb legyen. Hogy zökkenőmentes legyen például az államigazgatási feladatok ellátása majd a járási hivatalban. Hogy minél jobb helyet találjunk a kormányablak számára, hogy az emberek tömegközlekedési eszközzel hamar eljuthassanak oda, könnyen lehessen a közelében parkolni, és ne kelljen keresgélni a helyszínét. Közös a felelősség, közösen kell dolgoznunk. Az önkormányzatok ugyanolyan érdekeltek abban, hogy a rendszer sikeresen épüljön ki, mint mi, mivel az állam szolgáltatásait a kormányablakokon keresztül igénybe vevő polgárok mind valamely településen élő emberek.  Az egyik legfőbb kifogás a járási rendszerrel szemben is az, hogy az központosít, félnek az önkormányzatok, hogy egy nagy folyamatban elvesztik jelentőségüket: nem lesznek iskoláik, nem lesz idővel befolyásuk a helyi ügyekre, feleslegessé válnak, kiüresedik az önkormányzat és ezzel a demokrácia is veszélybe kerül. Ön miként látja? Mindenképpen túlzónak tartom ezt az álláspontot. A járási hivatalok kialakításához semmilyen módon nem köthető például az oktatási rendszer átalakulása, nem a járások létrehozásával kapcsolatos kérdéskör. De az oktatási rendszer átalakítása semmiképpen sem okozza a demokrácia deficitjét. Evidencia, hogy az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül tudja a leggyorsabban intézni. A helyi közügyeket, az önkormányzati jogok gyakorlását, a képviselő-testületi feladat- és hatásköröket, a polgármesteri feladat- és hatásköröket a mi rendszerünk nem érinti. Az önkormányzati rendszer nem a mi feladatkörünk. A helyi közügyeket a jövőben ugyanúgy tudják majd intézni az ország háromezer-kétszáz településén, mint ahogy eddig is intézték. Falus Tamás


KÉRDÉS–VÁLASZ

21

Telekadó, talajterhelési díj, közigazgatási bírság bevétele Az építési tilalom adójogi fogalmához, a talajterhelési díjkötelezettség kapcsán „a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna” normaszöveg értelmezéséhez, illetve valamennyi közlekedési szabályszegés után kiszabott és adók módjára behajtott közigazgatási bírságbevétel 40 százalékának önkormányzati jogosultságához kívánunk támpontot nyújtani. Az építési tilalom alatt álló telek 50 százaléka mentes a telekadó fizetése alól

Talajterhelési díj kapcsán „a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna” kérdése

 Milyen esetben áll fenn adójogi építési tilalom? A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában az építési tilalom alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Éptv.) alapján elrendelt változtatási, telekalakítási és építési tilalom értendő. Az Éptv. és a 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet szabályainak összefüggései értelmében építési, telekalakítási tilalom építésügyi hatósági határozattal, illetve önkormányzati rendelettel (például településrendezési tervben) rendelhető el. A tilalomról szóló határozat, illetve rendeleten alapuló tájékoztató tartalmazza az ingatlan címét és hrsz.-át, az elrendelés okát és tartalmát, időbeli hatályát. A tilalomról szóló tájékoztatót, illetve határozatot meg kell küldeni az ingatlanügyi hatóságnak, hogy a benne foglaltakat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. A hivatkozott tilalmakról kizárólag a két jogszabályi feltétel – egyedi, jogerős építésügyi hatósági határozat vagy önkormányzati rendelet és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés – együttes teljesülése esetén lehet szó. Az önkormányzat rendeletével – legfeljebb 3 évre – változtatási tilalmat is elrendelhet, melyet az ingatlan-nyilvántartásba nem kell bejegyezni. A nevesített három esetben lehet adójogi értelemben építési tilalomról beszélni. Minden más esetben a telekadó hatálya alá tartozó teljes terület után adófizetési kötelezettség áll fenn akkor is, ha a telek a tulajdonos hibájából, a hatályos jogszabályok következményeként, önkormányzati jogszabályalkotás elmaradása miatt nem építhető be épülettel.

 Mit kell az idézőjeles normaszöveg alatt érteni? A környezetterhelési díjról szóló törvény (Ktd.) 11. § (1) bekezdés két mondatának összefüggése értelmében „a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna” alatt a műszakilag átadott-átvett és jogerős üzemeltetési engedéllyel rendelkező (üzembe helyezett) vízilétesítmény értendő. Azaz, a vízilétesítmény műszaki szempontból történő rendelkezésre bocsátása mellett a joghatást kiváltó aktus (üzemeltetési engedély jogerőre emelkedése) beállta is szükséges. A gyakorlati és a jogi feltétel együttes teljesülése esetén lehet tehát díjkötelezettséget eredményező tényállás fennállásáról beszélni azzal – figyelemmel a második mondatra – az időbeli kitétellel, mely szerint a díjkötelezettség a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól keletkezik. Mindez azt jelenti, hogy például a 2012. június 26-án jogerőre emelkedett vízjogi (üzemeltetési) engedély következményeként a 90. naptól (2012. szeptember 24-étől) beáll a talajterhelési díjkötelezettség. Ebben az esetben a 2012. évi díjkötelezettséget – szeptember 24-étől december 31-éig terjedő időszak – 2013. március 31-éig kell megállapítani, bevallani és megfizetni önadózással.

A közlekedési szabályszegés után kiszabott és adók módjára behajtott közigazgatási bírságbevétel 40 százaléka az önkormányzatot illeti meg  Hogyan értelmezendő a „közlekedési szabályszegés” normaszöveg? Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény (Törvény) 36. § (2)


bekezdése szerint a települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40 százaléka – függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen – a települési önkormányzatot illeti meg. A közterület-felügyelő által a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság teljes összege az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A hatályos szabályozásból a (korábbi) 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletre való merev hivatkozás elhagyása nem csupán jogtechnikai, hanem lényeges tartami változást eredményezett. 2012-től – a közterület-felügyelet által a településen kiszabott közigazgatási bírság kivételével – valamennyi közlekedési szabályszegés kapcsán kirótt és adók módjára beszedett – az önkormányzat pénzforgalmi számlájára, illetve annak valamely alszámlájára érkezett – közigazgatási bíróságból származó bevétel 40 százaléka a települési önkormányzat bevétele. A Törvény idézett jogszabályhelye első mondatának utolsó fordulata egyértelművé teszi, hogy a közlekedési szabályszegések kapcsán kiszabott, adók módjára behajtott közigazgatási bírságokból – függetlenül attól, hogy azt a közúti közlekedésről szóló törvény (Kkt.) 20. § (2) bekezdésében nevesített hatóságok közül (rendőrség, vámhatóság, közlekedési hatóság, katasztrófavédelmi hatóság vagy munkaügyi hatóság) mely szabta ki – származó bevétel 40 százaléka a települési önkormányzat bevétele. Azaz, egyértelműen rögzíthető, hogy a közlekedési szabályszegés kapcsán adók módjára beszedett és az önkormányzatot 40 százalékban megillető, közigazgatási bírságok köre nem szűkíthető le csak a rendőrhatóság által kiszabott közigazgatási bírságokra. Dr. Kovács Attila

22

EURÓPA PÉNZÜGYEI

A forráselosztás brüsszeli technikája Az európai uniós forrásokról napjainkban is zajlanak a tárgyalások, viták Brüsszelben arról, milyen témákat, kulcsterületeket jelölnek ki fejlesztésekre, mekkora uniós társfinanszírozási forrás áll majd rendelkezésre a következő uniós költségvetési időszakban 2014–2020 között a tagállamok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb kedvezményezett kör számára. Írásunk szerzője, a gödöllői önkormányzat tanácsadója – Brüsszelben is tapasztalatokat szerezve –, EU-szakértőként az uniós pályázati mechanizmusok útvesztőiben segít eligazítani.

Hogyan alakulnak ki az uniós prioritások és miként hoznak döntést tartalmairól és a hozzájuk rendelt pénzügyi eszközökről Brüsszelben? E kérdések még az önkormányzati szakemberek számára sem mindig világosak. A forráselosztás brüsszeli technikájának megértéséhez célszerű tudni, hogy az uniós forrásoknál, társfinanszírozásnál alapvetően kétféle támogatási forma létezik. Az egyikbe az uniós alapok tartoznak, amelyekre az EU által jóváhagyott tagállami nemzeti fejlesztési tervben és ezen belül az operatív programokban meghatározott területekre kiírt pályázatokon keresztül lehet forrást kapni. Az uniós alapok esetében az adott ország számára hét évre felhasználható összeget határoz meg az Európai Bizottság és a pályázatokat az erre kijelölt hazai hivatalos szervhez nyújtják be. A másik típushoz a közvetlenül Brüsszelbe beadandó uniós pályázatok tartoznak, amelyeket az Európai Bizottság (Bizottság) adott témáért felelős Főigazgatósága (DG) tesz közzé, az esetek többségében az EU Hivatalos Lapjában is. A közvetlen brüsszeli pályázatokhoz egyegy témakörben elfogadott uniós programok, keretprogramok jelentik a kiinduló pontot hétéves időtartamot felölelő prioritásokkal és kapcsolódó keretösszeggel. Ugyanakkor az uniós programoknál is előfordul, hogy az egy-egy cselekvési területükre vonatkozó pályázatot a nemzeti kontaktponthoz kell benyújtani (Ilyen például a Lendületben az Ifjúság program).

Hosszadalmas döntéshozatal – kompromisszumokkal A 2007–2013-as időszakot felölelő uniós források haszonélvezői között már a magyar önkormányzatok is szerepelnek. Az EU központjában általában egy-két évig

tartanak a tárgyalások, viták, mire a 27 tagállam – sokszor eltérő – érdekei alapján véglegessé válik egy-egy tartalom, annak pénzügyi részével együtt. Még ha bürokratikusnak tűnik is az uniós döntéshozatal, be kell látni, nem egyszerű kompromiszszumra jutni, mivel hétéves időszakra, az uniós programoknál közös felhasználásra, tekintélyes pénzösszegekről kell összhangba hozni a 27 ország álláspontját. Sokszor országon belüli kérdések is hosszú hazai egyeztetéseket kívánnak meg a tagállamokban, s ehhez társul több ország, és azok minden érintett szereplői – például önkormányzatok – érdekeinek érvényesítése az uniós tárgyalóasztalnál. Az Európai Unió Tanácsának (Tanács) adott témáért felelős munkacsoportjában, az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságában és az önkormányzatok szempontjából fontos érdek-képviseleti EUintézményben, a Régiók Bizottságában hónapokig tartó viták zajlanak az egységes álláspontok kialakításáért. És ha „felszáll a fehér füst”, vagyis a Tanács és az EP együttdöntési eljárással elfogadja az uniós programok, keretprogramok szövegét Brüsszelben, akkor – az EU Hivatalos Lapjában magyarul is kihirdetve – az önkormányzatok is előre tervezve felmérhetik a forráslehetőségeket, és egyúttal felkészülhetnek a következő évek cselekvési területeire, pályázataira. A 2014–2020-as időszakban sem lesz ez másként: a születendő új uniós programok alapján Magyarországon is jól végiggondolható, milyen témákkal lesz érdemes foglalkozni a településeken: kéz a kézben több szereplővel pályázva, partnerségi együttműködésben, sokszor határokon átívelően, más országokat is bevonva – ez ugyanis legtöbbször feltétel, pályázati kritérium. Akad több olyan „régi” program,

amely 2014-től egy nagy keretprogrammá olvad össze új, vagy folytatásra érdemes célokkal. A jövőben uniós rendeletként élnek majd a brüsszeli közvetlen pályázatú programok (2014–2020), és a Bizottság illetékes Főigazgatósága minden év elején (általában februárban) a honlapján közzéteszi az adott uniós programra vonatkozó éves munkaprogramját, pénzügyi kerettel és pályázati lehetőségekkel együtt.

Közeleg a 2014–2020-as, új uniós költségvetési időszak A Bizottság 2011 nyarán tette közzé a 2014–2020-as időszakra irányuló többéves pénzügyi keretprogram-javaslatát (MMF – Multiannual Financial Framework). Ebben meghatározta az uniós alapok (így az Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap) és az uniós programok, keretprogramok (például Kreatív Európa Program) terveit, pénzügyi forrásokkal párosítva. Ennek alapján1 zajlik jelenleg az összes jövőbeni uniós pénzügyi forráslehetőség vitája, szövegezése az uniós tárgyalóasztaloknál és üléseken azzal a céllal, hogy legkésőbb 2013 második felére lezárulhassanak a tárgyalások, megszülessenek a döntések, és 2014 januárjától élhessenek a programok, pályázati lehívásokkal. A forráselosztás tervezeteinek az említett MFF az alapja, amelyre mindig a Bizottság (az európai biztosaival, a főigazgatóságokkal való hosszas belső eljárást, egyeztetéseket, vitákat követően) tesz javaslatot, ahogy ez történt 2011-ben a jövőre vonatkozó pénzügyi eszközökről is. A Bizottság górcső alá

1

http : / / e c . e urop a . e u / b u d g e t / re f o rm / commission-proposals-for-the-multiannualfinancial-framework-2014-2020/index_en. htm


EURÓPA PÉNZÜGYEI veszi és értékeli az uniós alapok tapasztalatait, a tagállami forráslehívásokat, valamint az uniós programok céljainak elérését, a költségek felhasználását a kedvezményezettek (27 ország) oldaláról, és ezeket öszszegezve alakítja ki az újabb uniós költségvetési ciklusra vonatkozó MFF-javaslatát. Az uniós programokban, keretprogramokban a források felhasználására, az adott kiírt pályázati típusra, a konkrét összegekre meghatározott kedvezményezetti körnek lehet pályázni. Egy-egy cselekvésnél alfejezetben eltérések lehetnek abban, hogy milyen maximális összeget kaphat a pályázó a projektre, például attól is függően, hogy hány résztvevővel, hány naposra tervez egy találkozót megvalósítani (így arányosan csökkenhet, vagy nőhet a Bizottság részéről a világos iránymutatások, magyarázatok alapján adható pénzösszeg). A tapasztalatok alapján egyre több uniós önkormányzat él érdeklődési köre szerinti pályázati lehetőségekkel, egy-egy témában jó gyakorlatot megvalósítva, követendő példát is nyújtva. Ilyen lehet a tolerancia kérdéskörében az olasz Scandiano önkormányzatának a Kreatív Ifjúság a Toleráns Európában nevet viselő projektje, vagy az elfogadni és megbecsülni egymást témában Gödöllő önkormányzata és Testvérvárosi Egyesülete által idén nyáron szervezett Nemzetközi Tábora az Európa a Polgárokért program keretében. Amit különösen tanulhatunk más országoktól, az a partnerségi gondolkodás és együttműködés, nyitottság a célok közös megvalósítására; például a holland önkormányzatok szövetségétől, német, osztrák, finn, lengyel önkormányzatoktól. A közvetlen források uniós társfinanszírozása átlagosan 70-80 százalékos, programtól függően (20-30 százalékos önrésszel), de vannak átalánydíjas

pályázatok is (például az Európa a Polgárokért programban), amikor a kapott uniós összegből adott esetben 100 százalékban kigazdálkodható a végrehajtás. Összességében: a 2007–2013 közötti uniós programok nagyon jól kihasználtak és tovább működnek akár egy nagy keretprogramba foglalva a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési években is.

A jövő uniós pénzügyi lehetőségei: területi együttműködésekre ösztönözve A jelenlegi uniós források 2013 végéig használhatóak fel, azt követően lépnek hatályba az új programok és a fel nem használt uniós alapok (például ERFA, ESZA, Kohéziós Alap), vagy a regionális különbségeket kiegyenlítő Interreg programok. A fenntartható városfejlesztéseket támogató URBACT program és az uniós szakágazati programok (például a Kultúra program, Versenyképességi és Innovációs keretprogram) forrásai elvesznek, nem kerülnek át a következő hétéves uniós költségvetési időszakra. Kapacitásaik (önrészvállalás) függvényében az önkormányzatoknak is célszerű felmérni, hogy a „Polgárok Európai Évében”, 2013-ban milyen forrásokra pályázhatnak még, másrészt pedig már figyelemmel kísérhetik a jövőre irányuló új uniós programok tervezeteit, irányvonalait, amelyek magyarul is megismerhetőek az MFF részeként. Például az Európa a Polgárokért program (2014– 2020) az önkormányzati együttműködések továbbfejlesztését, az EU jobb megértését támogató cselekvéseket határozza meg 229 millió euró költségvetési tervvel, vagy az oktatást, a képzést, az ifjúsági és sport területet felölelő „Erasmus minden-

Mire figyeljünk oda egy pályázat benyújtásakor? Az érdekelteknek fontos nagy gondot fordítani a pályázathoz szükséges dokumentumok pontos kitöltésére. Minden esetben részletes útmutató is tartozik a pályázathoz (angolul), amit nem szabad sablonként kezelni, mert a pályázatok követelményrendszere eltérő az eljárás, valamint a formai, tartalmi követelmények szempontjából. Feleljünk meg a nyelvi kitöltési követelményeknek! Fontos arra is odafigyelni, hány eredeti példány, másolat, aláírás szükséges, milyen pecsétek kellenek, elektronikusan vagy postán adható-e be a dokumentum, legyenek meg a kapcsolódó mellékletek, a beadási határidőt ne mulasszuk el: ha azt brüsszeli helyi idő szerint, adott óráig határozzák meg, akkor csak az addig átvett pályázatokat fogadják el érvényesnek. Ezért sem mellékes a pályázathoz tartozó összes dokumentumot részletesen áttanulmányozni. A nyilvánosság elve alapján, az összes cselekvési területen értékelt pályázat eredménye az érdeklődők számára az érintett Főigazgatóság honlapján ismerhető meg.


23

kinek” program tervezete 19 milliárd euró teljes költségvetésű előirányzattal. Nem kevésbe fontos a vállalkozások versenyképességét támogató COSME program 2,5 milliárd euró összegű tervvel, amelyben a helyi önkormányzatok, mint a reformpolitika hatékony eszközei is nevesítve vannak. A fenntartható növekedést, foglalkoztatást célzó Europa 2020 Stratégia2 foglalja keretbe a tagállamok, régiók, városok számára is az irányvonalakat az EU oldaláról, és erre épülnek fel az uniós alapok forrásaihoz kapcsolódó tagállami, nemzeti reformprogramok. Ehhez az uniós intézmények, dokumentumok a decentralizáció és szubszidiaritás elvét hangsúlyozva, a többszintű kormányzás alkalmazását, a területi együttműködést szorgalmazza a helyi önkormányzatok bevonásával, partnerségben dolgozva a célok, tartalmak meghatározásához és végrehajtásához. A regionális példák közül érdemes megemlíteni: Lengyelországban a központi és a regionális kormányzat területi együttműködési szerződést kötött a 2020-ig tartó Nemzeti Regionális Fejlesztési Stratégiája kialakításához és megvalósításához. Dániában „a globális versenyképességi régió – üzleti tevékenységek fejlesztési stratégiáját” illetően szerződési megállapodással partnerségben működnek együtt a munkáltatók szervezetei, oktatási és kutatási intézmények, helyi önkormányzatok és a régió. Íme néhány a helyi önkormányzati példák közül egy: a svéd Eskilstuna önkormányzata a saját hosszú távú stratégiai céljait az Europa 2020 Stratégiára építve határozta meg. Achterhoek holland régióban pedig nyolc önkormányzat és különböző civil szervezetek dolgoznak együtt szövetségben a régió, a települések életképességének fenntartáshoz, fejlesztéséhez 2020-ig végrehajtandó célokkal. A fő cél minden esetben: partnerségben dolgozva, az önkormányzatok, régiók érdekeit is figyelembe véve, fenntartható versenyképességet, munkahelyteremtést, növekedést elérni, élhető környezetet biztosítani helyi, regionális és országos szinten egyaránt. Dr. Szabó Hajnalka

2

Bizottság Közleménye: Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégia COM (2010) 2020 végleges.

24

AUTÓ

VW UP! 1.0

Egyszerűen szimpatikus! Új négyüléses kisautó született a Volkswagentől, mely egyszerre karizmatikus, takarékos, biztonságos, kategóriájában pedig igen tágas.

A Volkswagen felmérte a kisautók világát, mégpedig azzal a határozott céllal, hogy egy karizmatikus, minimális alapterületen maximális térkínálatot adó, elektromos motorral kialakított, gazdaságos hajtásrendszerrel működő, magától értetődő információs és kezelési rendszerekkel ellátott és egyben a nagyobb modellekét idéző biztonsági színvonalú kompakt modell születhessen. Az eredmény pedig az új Volkswagen up! Mindössze 3,54 méteres hosszúságával és átgondolt kialakításával a nagyvárosi közlekedésre kiválóan alkalmas jármű született. Ez az autó, akárcsak a nagyobb Polo vagy a még nagyobb Golf, egyaránt megszólíthatja a legkülönfélébb korosztályokat és vásárlókat.

Az up! modellben a háromhengeres benzinmotor új generációja mutatkozik be, ebbe az autóba a 75 lóerős teljesítményű, ezer köbcentis változat került. Az átlagos üzemanyag-fogyasztást 4,3 literre sikerült leszorítani. Motorja csendes, észrevétlenül teszi a dolgát, csak magas fordulaton hallatja magát jellegzetes hangon a háromhengeres. Nagy jelentőségű és újszerű biztonságtechnikai megoldás az úgynevezett city-vészfék funkció, amely 30 kilométer/óra alatt önműködően aktiválódik és lézer szenzorával időben érzékeli az ütközés veszélyét. A kisautó-kategória egyik leghosszabb tengelytávja a motor jócskán előretolt pozíciójával együtt a rendelkezésre álló tér

különösen kedvező kihasználását tette lehetővé. A vezető, első, illetve két hátsó utasa így kompakt, ám korántsem szűkös autóban kelhet útra. Jó példa erre a csomagtér, amely 251 literes térfogatával jóval tágasabb, mint az az up! kategóriájában megszokott, de a hátsó üléstámla teljes lehajtásával a raktér akár 951 literesig is bővíthető. Mindössze 3,54 méteres hosszúságával és 1,64 méteres szélességével az up! kétségkívül a legkisebb négyüléses modellek egyike. A Volkswagen apró újdonságának magassága 1,48 méter. Teljes hosszúsága karosszériája feltűnően rövid első és hátsó túlnyúlásaiból és viszonylag hosszú, 2,42 méteres tengelytávjából áll össze, a tervezők pedig a körülzárt teret a lehető legügyesebben alakították ki. A Volkswagen márka jól ismert arculata természetesen az up! vonalaiban is megjelenik: a vízszintes vonalak dominanciája, a hűtőrács csíkjával összekötött fényszórók, a hangsúlyos szögletek, a fényszórók karakteres rajzolata mind jellemzőek a VW-ra. Az up! arculatát azonban a márka többi modelljénél is határozottabb „mosoly-motívum” teszi egyénivé: egyszerűen szimpatikus, egyben szimpatikusan egyszerű! Fotó és szöveg: Buday Dénes


Kezében a megoldás, mégsem halad a munkájával?

Termékeinkhez* kapcsolódó képzéseinken elsajátíthatja a leghasznosabb fortélyokat.

*Jogtárak és Céginfó. További részletek a www.jogtar.hu weboldalon.

CompLex Kiadó Kft.

J


J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

Magyarország

Önkormányzati. A forráselosztás brüsszeli technikája. Magyarország rejtett kincsei. A közigazgatási bírság. Táblagépek versenye. Hamburg, a zöld város

Recommend Documents