Nők a Büntetés-végrehajtási Szervezet személyi állományában Ma már nem megy csodaszámba, ha egy nő nem hagyományos női foglalkozást választ, nem óvónő, orvos, tanítónő szeretne lenni, hanem rendőrtiszt, katonanő vagy éppen büntetés-végrehajtási tiszt vagy tiszthelyettes. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv., az uniós jogszabályok és ajánlások egyaránt a nők munkaerő piaci helyzetének, társadalmi, gazdasági, kulturális státuszának javítását célozzák. Felmerül a kérdés, hogy egy speciális munkaerő piacon, a köztudottam maszkulin struktúrákban, mint a rendvédelem, hogyan érvényesülnek a nők, milyen karrier utakat járhatnak be, hogyan tudnak alkalmazkodni olyan intézményben, ahol jószerint férfias normák uralkodnak, illetve a nők szervezeten belüli kiterjesztése okoz-e valamilyen problémát, illetve milyen területen okozhat problémát a szervezet működési mechanizmusában. A téma aktualitását a modern humánerőforrás menedzsment optimálisabb működésének elősegítése is indokolja, hiszen minden rendvédelmi szervnél emelkedik a női alkalmazottak száma, és ezek hatékony beillesztése a rendszerbe mind a szervezet mind az egyén szempontjából fontos. A rendőrségnél, míg 2004-ben 17% volt a hivatásos szolgálatot ellátó női állomány aránya, addig 2012-re 30%-ra nőtt. A Honvédségnél hasonló trend figyelhető meg. A büntetés-végrehajtás szervezetében 2003-ban a férfi és női állománytagok aránya 73,27-26,72% volt, míg 2013-ban ez 69,4-29,6%-ra változott. A női munkaerő számának növekedése nálunk kevésbe látványos, mint a többi fegyveres szervnél. Adatokat kértem a büntetés-végrehajtási intézetektől, intézményektől a vezetők férfi-női arányáról. A válaszadó 29 intézetet, intézményt tekintve a női vezetők aránya átlag 35%. Az egészségügyi intézményekben kiemelkedő a női vezetők aránya, a tököli kórházban 66%, az IMEI-ben pedig 61%. A BVSZTRK intézményében 44 %, a BVOK-ban 50 % a női vezetők aránya. Ez megfelelne annak a feltételezésnek, hogy a hagyományosan női szakmai szerepekben (oktatás, eü.) magasabb a nők alkalmazása és karrierlehetősége, ugyanakkor Kalocsán, köztudottan női börtönben 25% a női vezetők aránya, Kecskeméten pedig, ahol fiatalkorúak és női fogvatartottak valamint az anyakörlet is van, 14%, ami annyit jelent, hogy 7 vezetőből 1 nő. A nagy hagyományú fegyházakban, mint pl. Sopron és Saújhely 17 %. Megjegyzendő, hogy általánosságban a nők helyzetéről sem túl sok, viszont a nők helyzetével a rendvédelemben nagyon kevés szakirodalom, kutatás, vizsgálat foglalkozik. (PHD dolg. stb. Bolgár Judit tábornok a. kandidátusi disszertációja, katonaságnál néhány tanulmány és a rendőrségnél 3 PHD dolgozat) A büntetés-végrehatással kapcsolatban sem hazai sem külföldi szakirodalom nem áll rendelkezésre (szórványosan Dán/nők 40% adminisztratív, vezetői funkciók, 2000-ben akcióprogram, azóta évente vizsgálják és kiértékelik, betöltetlen pozíciókra nők stb., Hevényi: Nődolgozóink lehetőségei) Úgy gondoltam, hogy a legilletékesebbeket, a nőket kérdezem meg arról, hogy milyennek találják helyzetüket a büntetés-végrehajtás szervezetében. Vizsgálatomat kérdőíves módszerrel végeztem az idő szűkössége miatt csak a Fővárosi BV. Intézet állományára kiterjesztve, ahol a női dolgozók aránya 33%. Két női célcsoport: a tisztnők (21fő) és a tiszthelyettes nők (30 fő) mellett férfi kontrollcsoportokat: férfi tiszt (21 fő) és férfi tiszthelyettes (30 fő) vontam be a válaszadásba.
A kérdőívben összesen XV, többségükben zárt, feleletválasztásos kérdéskör szerepelt, de a válaszadóknak lehetőségük volt saját véleményük prezentálására is. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes volt. A kérdőív alapvetően három nagy téma köré csoportosult: -
személyes adatokat és pályaválasztás motivációja a szervezet elfogadottsága, a nők szervezeten belüli helyzetének megítélése a személyes elégedettség egyes célcsoportokon (munkakategóriákon) belül
A kérdőív eredményeinek ismertetése: A tisztnők átlag életkora a vizsgálati csoportban: 42 év, szolgálati idő átlaga: 11 év. A férfi tisztek átlag életkora 38 év, szolgálati idő átlaga:13,2 év. A tiszthelyettes nők átlag életkora: 34 év, szolgálati idő átlaga: 10 év. A tiszthelyettes férfiak átlag életkora: 33 év, szolgálati idő átlaga: nem egészen 7 év. Arra a kérdésre, hogy van-e bv. dolgozó a családban vagy tágabb rokonságban a tisztnők 38%-a, a tiszthelyettes nők 46%-a válaszolt igennel. Tehát a nők pályaorientációjában jelentős százalékban játszik szerepet a családi hagyomány, feltehetőleg védettebb közegnek érzik azt a munkahelyet, ahol szüleik, nagyszüleik, férjük vagy testvérük már dolgozik. A kérdőív további részében a motivációs bázisra kérdeztünk, amely mindkét női csoportnál 56%-ban a biztos munkahely, kiszámítható viszonyok szerepelt. Még a korai nyugdíj és a továbbtanulási lehetőségek mellett az előmeneteli lehetőség és a hivatásos munka vonzása, illetve a végzettségnek megfelelő munka került megemlítésre. Fenti két eredményt összehasonlítva egy, a katonanőket vizsgáló tanulmánnyal (Sándor Attila: Nők a katonai pályán) megállapítható, hogy nagy százalékban a két fegyveres testületnél azonos trendnek vagyunk tanúi. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a vizsgálati alanyok szerint a táblázat egyes pontjaiban rögzítettek kedvezőbbek-e vagy kedvezőtlenebbek a civil munkahelyekhez viszonyítva. kedvezőbb munkakörülmény anyagi megbecsülés előmenetel munkahelyi kapcsolatok szoc. ellátás érdekvédelem munkaidő szabadidő
kedvezőtlenebb
nincs különbség
33% 43%
33% 16%
29% 38%
27% 45%
38% 19%
40% 39%
52% 19%
35% 19%
10% 19%
39% 29%
38% 62%
26% 52%
38% 38% 29% 24%
58% 42% 29% 29%
26% 19% 29% 47%
26% 26% 26% 35%
38% 43% 42% 29%
16% 32% 45% 36%
A táblázatban a tiszthelyettes nőket zöld színnel jelöltem.
A vizsgálat azt mutatja, hogy a büntetés-végrehajtást összehasonlítva más munkahelyekkel három mutató kivételével a munkahelyet meghatározó tényezőkben a nők nem látnak különbség vagy kedvezőbbnek találják. A tiszthelyettes nők az anyagi megbecsülést és az előmenetelt ítélték meg kedvezőtlenebbnek, míg a tiszt nők pedig a szabadidőt érzik kevesebbnek a civil szférához viszonyítva. Míg a tisztnők az anyagi megbecsülést 43%-ban kedvezőbbnek, az előmeneteli lehetőséget 52%-ban kedvezőbbnek, addig a tiszthelyettes nők anyagi megbecsülést 16%-ban, az előmeneteli lehetőséget 35%-ban kedvezőtlenebbnek ítélik meg. Úgy tűnik tehát, hogy a tiszthelyettes nők a karrierépítés és az anyagi megbecsültség vonatkozásában elégedetlenebbek, mint tiszttársaik. Arra kérdésre, hogy van-e valamilyen kedvezménye a munkahelyén azért, mert nő: a tisztnők 85%-a, a tiszthelyettesek 80%-a nemmel válaszolt. A fennmaradó százalékokban: a kisgyermekes anyáknál figyelembe veszik a kisgyermeket, az ünnepek előtti korábbi hazamenetel és a nőnapi meglepetések szerepeltek a felsorolások között. Arra a kérdésre, hogy adódik-e hátránya abból, hogy nő: egyaránt 94%-ban válaszoltak nemmel. A fennmaradó válaszok elsősorban higiénés körülmények elégtelenségét és azt hangsúlyozták, hogy a nőknek többet kell dolgozniuk ahhoz, hogy elismerjék a munkájukat. A következő kérdéscsoportban arra kérdeztünk rá, hogy a női szerepek okoznak-e konfliktust a hivatás betöltésében, a nők esetében a feladatok teljesítését gátolják-e az alábbi tényezők?
életkor családi állapot anyaság maga az, hogy nő munkahelyi körülmények szakmai és szolgálati kapcsolatok
igen 24% 10%
igen 20% 20%
nem 66% 76%
nem 60% 70%
részben 10% 14%
részben 20% 10%
28% 0%
30% 2%
24% 95%
40% 84%
48% 5%
30% 14%
14%
20%
72%
70%
14%
10%
10%
20%
76%
70%
14%
10%
A válaszadók majdnem teljesen egyetértettek abban, hogy nem okoznak a női szerepek problémát a munkájuk ellátása közben, a tiszt nők vélik úgy, hogy az anyaság gátolja vagy részben gátolja őket, ami összecseng a szabadidő hiányának érzésével. A tiszthelyettes nők is hasonló, de kevésbé magas %- ban adtak erre a kérdésre választ. Összességében megállapítható, hogy az összes vizsgált tényező közül egyedül az anyaság jelent a hivatás ellátásában gátló tényezőt, azok nehezen összeegyeztethetők. Ez más rendvédelmi szervről készült tanulmánnyal is megegyezik.
Hogyan viszonyulnak a férfiak a női kollegákhoz? Válaszok Szakmailag és nőként is elfogadják Elviselik Sem szakmailag, sem nőként nem tudják elfogadni Mindegy milyen a neme, ha szalmailag és emberileg megfelelő
Nők % 19 % 19 %
Férfiak % 24 % 22 %
5%
10 % 5%
20 % 15 %
76 %
66 %
76 %
43 %
A táblázatból megállapítható, hogy mind a tiszt és tiszthelyettes nők, mind a tiszt és tiszthelyettes férfiak úgy vélik, hogy nemtől függetlenül, a szakmai és emberi kompetenciák a meghatározóak a szervezetben. A férfi tiszthelyettesek 20%-a elviseli, 15%-a szakmailag és nőként sem tudja elfogadni a másik nemet képviselő kollégáit, amit a tiszthelyettes nők hasonlóképpen érzékelnek az adott válaszok alapján, ugyan kevesebb, 10% és 5%-ban.
Vannak-e olyan beosztások, amelyre nő nem alkalmas? Válasz
Tisztnők
nincsen
76 %
Tiszthelyettes nők 66 %
Tisztférfiak 62 %
Tiszthelyettes férfiak 66 %
Érdekes eredmény születetett ebben a kérdésben, mert az előző kérdéshez viszonyítva ellentmond az eredmény, mivel a tiszt férfiak részéről negatív, a tiszthelyettes férfiak részéről pedig pozitív irányba változtak a mutatók, illetve a százalékok. Fentiek szerint a tiszt férfiak vélik legerősebben azt, hogy van olyan beosztás, melyek betöltésére nő nem alkalmas. A fennmaradó százalékokban alkalmatlannak találják a nőket mind a négy vizsgálati csoportban a következő beosztásokra: Műveleti csoport, biztonsági osztályvezető, biztonsági tiszt, kutyás felügyelő, férfi fogvatartottak körletén felügyelő, nevelő és van elenyésző százalékban olyan is, aki minden beosztásra alkalmatlannak találja a nőket.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne a büntetés-végrehajtás érdeke abban a vonatkozásban, hogy milyen beosztást töltsenek be a nők, leggyakrabban a következő válaszokat adták mind a férfiak mind a nők gyakorisági sorrendben: -
bármely beosztást, ha szakmailag, fizikailag és emberileg megfelel (49 %) elsősorban adminisztratív munkakört egészségügyi munkakört
-
női körleten szolgálat nevelő KTK jó, ahogy van
A vizsgált intézetben a biztonsági osztályokon a beosztást betöltők 20 %-a, a büntetés-végrehajtási osztályokon 62%-a, nyilvántartási osztályon 48 %-a, a gazdasági osztályon 35%-a, az egészségügyi osztályon 89%-a, a pszichológiai osztályon 66%-a, az informatikán 60%-a, a titkársági és személyügyi osztályon 100%-a nő. Az előző kérdéshez viszonyítva megállapítható, hogy magasabb százalékban jelölték meg a válaszadók, hogy nincs olyan beosztás, amit nő nem tölthetne be, ugyanakkor a bv. érdekében betöltendő beosztásoknál szinte leképezték az intézetnél fennálló jelenlegi helyzetet.
Ha Ön választhatna egy azonos képességű nő és férfi között, hogy a főnöke legyen, ki mellett döntene? Válasz
Tiszt nő
Férfi Nő Mindegy
67 % 33%
Tiszthelyettes nő 66 % 27 % 7%
Tiszt férfi 71 % 29 %
Tiszthelyettes férfi 76 % 13 % 11 %
A maszkulin szervezet jellegét mutathatja az is, hogy mind a nők, mind a férfiak férfi főnököt képzelnek el inkább vezetőnek, legnagyobb százalékban a tiszthelyettes férfiak gondolják így. Meglepő, hogy a nők is férfi vezetőt választanának, feltétezhető, de csak interjúval kideríthető, hogy a nőkben is élnek bizonyos sztereotípiák, miszerint egy női vezető labilisabb, döntéseiben szubjektívebb, pillanatnyi hangulatai befolyásolják. Ugyanakkor a humánerőforrás menedzsment a vezetők kiválasztásában egyik lényeges szempontnak találja az érzelmi intelligencia fokát, amely feltételezhetően a nőknél szerepeikből adódóan is fejlettebb. Ön mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? A nőknek a büntetés-végrehajtás szervezetében, ha munkát vállalnak: Nők igen Többet kell, hogy teljesítsenek Jobban kell félni az állásvesztéstől Csak pótlólagos munkaerők Elkötelezettek munkájuk iránt
Férfiak igen
Nők nem
Férfiak nem
Nők részben
Férfiak részben
15 %
6,5 %
62 %
91 %
23 %
2,5 %
11,5 %
6%
78,5 %
90,5 %
10 %
3,5 %
7,5 %
10 %
86,5 %
73 %
6%
17 %
68 %
51 %
11,5 %
18 %
20,5 %
31 %
Le kell mondaniuk a hagyományos női szerepekről Nehezebben jutnak előre a ranglétrán
15,5 %
6,5 %
49,5 %
67 %
35 %
26,5 %
23 %
7,5 %
49,5 %
76,5 %
27,5 %
16 %
A nők és a férfiak nem ítélik egyformán a nők helyzetét, a táblázatból látható, hogy a férfiak kedvezőbbnek tartják a nők helyzetét, mint maguk a nők. A férfiak szerint egyértelműen nem kell többet teljesítenie az érvényesüléshez, nem kell jobban félni az állásvesztéstől, nem kell lemondaniuk a hagyományos női szerepekről, nem jutnak nehezebben előre a ranglétrán, nem pótlólagos munkaerők, ugyanakkor magas százalékban elkötelezett munkaerőnek tartják őket. A nők ezt a kérdést néhány vonatkozásban másképp látják, mert elkötelezetteknek tartják magukat a munkájuk iránt nagyobb százalékban, mint férfi társaik, úgy érzik részben le kell mondaniuk a hagyományos női szerepekről, részben többet kell teljesíteniük és részben nehezebben jutnak előre a ranglétrán.
A férfiaknak nőkkel szembeni magatartását a büntetés-végrehajtásnál mind a négy vizsgálati csoportban, gyakorisági sorrendben: tisztelettudó udvarias segítőkész bizalmaskodó közömbös fölényes tapintatlan szakmai féltékenység tolakodó Az első három tulajdonságra adták a legtöbb találatot, tehát alapvetően ez alapján tisztelettudó, udvarias és segítőkész magatartás jellemzi a férfiakat a nőkkel szemben. Ugyanakkor csökkenő találati sorrendben negatív magatartási jellemzőket is jelöltek, de elmondható, hogy ezek már alacsony százalékban fordultak elő.
A személyes elégedettséget 12 kategóriában mértük 9 fokú skálán az egyáltalán nem és a nagyon elégedett végpontokkal. Tisztnő önállóság lehetőségével kezdeményezés
6,6%
Tiszthelyettes nő 6,5%
Tisztférfi 6,9%
Tiszthelyettes férfi 5,8%
6%
5,3%
6,5
5,3%
munka szervezettségével fizikai igénybevétellel képesség fejlesztésével, továbbképzéssel munkája hasznosságával kollégái segítségével nem tesznek különbséget férfi és nő között bizalom az elöljáró felé főnöke mennyi önállóságot biztosít főnöke figyelembe veszie a véleményét különbséget tesze férfi és nő között
5.9%
4,4%
5,9%
4,6%
5,7%
5,7%
4,8%
5,7%
5,4%
5,4%
5,9%
4,6%
6,3%
6%
6,8%
5,3%
5,7%
6,7%
7,1%
6,2%
5,7%
6,5%
5%
5,3%
6,5%
6,7%
7,8%
6,5%
7,8%
7,1%
7,4%
7,1%
5,5%
6,8%
6,9%
4,9%
5,4%
6,6%
6,2%
5,2%
A felmérés eredménye nem meglepő. A szervezetben a legelégedettebbek a tiszt férfiak, őket a tiszt nők, majd a tiszthelyettes nők követik és a sort a tiszthelyettes férfiak zárják. A tiszt nők és a tiszthelyettes nők elégedettségüket tekintve a vizsgált pontok 50 %-ában egyezőséget mutatnak. A kezdeményezés lehetőségével és a munka szervezettségével a tiszthelyettes nők elégedetlenebbek tiszt társaiknál, viszont több segítséget kapnak a kollégáiktól, főnökük jobban figyelembe veszi a véleményüket és kevésbé érzik, hogy mind a kollégáik, mind az elöljáróik különbséget tennének férfi és női munkaerő között. Az elégedettségi mutató az önállóság tekintetében, melyet a vezető biztosít a tiszt férfiak kivételével a többi kategóriában a legmagasabb. A tiszthelyettesek, mid a nők, mind a férfiak a legelégedetlenebbek a munka szervezettségével. A tiszt férfiak legalacsonyabb elégedettségi mutatója a férfiak és nők közötti különbség tételnél található, a legmagasabb elégedettséget a vezető felé irányuló bizalom kérdésénél adták.
Összefoglalva: A női és a férfi munkavállalók aránya a többi rendvédelmi szervhez hasonlóan a büntetés-végrehatásnál is nagyjából 70-30%. A vezetői beosztások aránya átlagosan 65-35%, amely egyes intézetekben alul-, illetve felülreprezentált. (Azokban a beosztásokban dolgoznak főleg nők, amik hagyományos női szerepekkel összeegyeztethető: eü., okt.) A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy lényegesen nem tér el a férfiak véleménye arról, ahogy a nők saját helyzetüket látják a büntetés-végrehajtásnál. Abban is egyezés mutatkozik, hogy a nők karrierlehetőségei elsősorban szakmai és emberi kompetenciájukon múlik, vagyis nemi hovatartozásuk lényegében nem akadályozza előre jutási lehetőségeiket és hivatásuk ellátását, kivéve az anyaság jelent nehezen összeegyeztethető gátló tényezőt. (nálunk jobb a helyzet, mit a civil szférában) Végezetül két vizsgálati alanytól idéznék szó szerint, melyeket egymást kiegészítve tartok helytállónak: „Véleményem szerint a büntetés-végrehajtásban dolgozó nők nincsenek kitéve olyan megkülönböztetésnek, mit a civil szférában. a bértábla egységes minden hivatásosra, a közalkalmazotti bérek is azonosak férfi és női kollégák között azonos feladatkör esetén.” „A munkakörnyezet kialakításában, a munkakörülmények, higiéniás tényezők javításában, szabadidő biztosításában, nagyobb odafigyelésre, törődésre lenne szükség a nőket illetően..”
