Nincs hely… 1. Nép a nép hátán nyüzsgött Betlehemben S hogy jött kit évezredek óta vártak: Mily szégyen ez – a vaksággal vert ember Nem adott helyet az Isten Fiának! Ím legelőször barmok szeme tágul Ámulattal az égi jövevényre S egy vén istálló korhadt jászolábul Tündöklik a szeretet tiszta fénye Nem volt hely! S ma sincs. Szívünk telve van Száz indulat zsibongó népe lakja S Krisztus bolyong, az Isten hontalan. Feléd, vezet ma szent karácsony napja Szennyes szívem szállásnak felajánlom Foglald el Jézus, légy Uram, Királyom! -És lőn azokban a napokban Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék. Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Ciréniusz volt a helytartó. Mentek azért mindenek, hogy beírattassanak, kiki a maga városába. Felment József a Galileából, Názáret városából a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és házanépe közül való volt, hogy beírattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül és várandós volt. És lett, hogy mikor ott voltak, beteltek az ő szülésének napjai. És szülte az ő elsőszülött fiát, és helyezte a jászolba, mivelhogy nem nékik helyük a vendégfogadó háznál. Végre! Végre Betlehem házai! Nagy nehéz út volt, szinte végtelen… Csak legyen hol fejük lehajtani! Hiszen… talán ezen az éjjelen… Mária arca halotthalovány A kapukat sorra megzörgetik, Kinyílik és bezárul mindahány… Zár csikordul, sehol sincs hely nekik… Légy áldott kedves barlang kis istálló Zizegő szalma, pihenést kínáló, De jó a kínban leroskadni rád… S szűz Mária már boldogan ringatja Odafekteti egyszerű jászladra A testté lett igét: Isten Fiát. -
Nem volt helyük? Egy szülőanya az istálló földjén? Egy újszülött csecsemő az állatok etetőjében? De ha nincs hely? Micsoda számkivetettség! Micsoda fertőzési lehetőség! De ha nincs hely? Miért csinálták olyan kicsire ezt a földet? Hogy akadnak olyanok, aki nem férnek el rajta? A Földet Isten teremtette! És a saját Fiát ne tudta elhelyezni rajta? Csakhogy Isten a földet aze embernek teremtette… hogy betöltse, hogy művelje, hogy őrizze, hogy uralma alá hajtsa. Isten a földet az embernek adta, hogy uralkodjék felette… Isten a földet az embernek alkotta, nem önmagának. Övé a menny! … De a föld az emberé! És betölti az ember ezt a földet? Jaj, nem! Fiait a háború szekerére, a magzatelhajtás karjaiba dobja!
-
-
És műveli az ember ezt a földet? Leigázza, megmérgezi!…. És őrzi hát az ember ezt a földet? Mérges gázokkal s szennyezi, hidrogénnel fenyegeti… És az ember uralkodik a föld felett? Nyomorgatja, tönkreteszi… Azért kiált a föld, kiált a levegő, kiált a tenger… Kiáltanak a fák, a füvek, a virágok… Kiáltanak a madarak, a barmok, a csúszómászók… Az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig. Miért? Mert megsokasodott az ember gonoszsága a földön, és szíve gondolatának mindenalkotása szüntelen csak gonosz! Az ember nem kiált? Az ember mikrofonba szól, az ember hangfalat szerel, magnóban morog, rádióban recseg, tévében tátog… Énekel, szaval beszédeket, mond… Hízeleg, hazudozik, handabandázik, veszekszik, káromkodik, ordít, üvölt… Miért nem imádkozik? Mert az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszómászó állatoknak képmásával. A teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett. Nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák. Nyitott sír az ő torkuk, áspiskígyó mérge van az ő ajkaik alatt, nincs isteni félelem az ő szemük előtt. De az Isten szeretete… a Szabadító… a megváltás… az isteni élet? … Az embernek nem kell az Isten szeretete… Az embernek nem kell az isteni szabadító! … Az ember elidegenült az isteni élettől! … Az embernek nem kell a megváltás! A rókáknak barlangjuk van, az égi madaraknak fészkük, de az ember Fiának nincs hova fejét lehajtania a földön. Nincs hely!
Nincs hely, csupán a gyér szalma vár, Nincs hely, világod megvet, kizár Nincs hely, idegen Jézus ma már, Nincs hely, nincs hely, nincs hely! -
Régi történet ez, Jézus nincs már a Földön! Jézus nincs már a Földön, Jézus meghalt! Jézus meghalt, nincs szüksége semmire! De Jézus feltámadott, Jézus él! Jézus mennybe ment! Tehát nincs a földön, semmit sem tehetsz vele! De majd az ítéletkor azt mondja: bizony mondom néktek: amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg! Azért adj helyet az Isten Fiának! Adj helyet az ember Fiának! Adj helyet az embernek! Nincs hely az Isten fiának! De van az embernek! Az erősnek, a bátornak, az ügyesnek, A megvesztegetőnek, a szájhősnek, a könyökölőnek… De a gyengének, az ügyefogyottnak, a tehetetlennek, Az egyedülvalónak, a megtört nádnak, a pislogó gyertyának… az Isten hívő gyermekének… Nincs hely! Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. De mivel nem vagytok e világból valók, azért gyűlöl titeket a világ.
Nincs hely, betérni senki se hív Nincs hely, vak a világ és irigy Nincs hely, tele az emberi szív Nincs hely, nincs hely, nincs hely… 2. -Mennyből az angyal… - Kedveseim! Adjon az Úristen áldott karácsonyt mindenkinek! Nos gyermekeim örültök az ajándékoknak? - Édesanyám, épppen erre a könyvre vágytam! - Vigyázz rá kedvesem, nagyon értékes könyv! Hol fogod tartani? - Laci biztosan megengedi, hogy a polcára tegyem! - Azt ugyan nem! Ott a saját holmimat akarom tartani! - De Laci! Legalább szenteste egy kis szeretetet! - Nem, nem és nem! Ami az enyém, az az enyém! Az nekem kell! A Zsuzsi vacakjai számára nincs hely! - Nincs hely? Nincs hely, nincs hely, nincs hely… 3. - Csengetnek… - Halló tessék, tízes számú bölcsőde, tessék parancsolni! Sajnos ebben a dologban nem tudok jót mondani, de továbbítom kérését a főnökömnek. Igen, telefonon lehet érdeklődni a válasz iránt egy félóra múlva. Viszonthallásra! - Ki telefonált? - Fekete Istvánné a Bajnok utcából. Férje tragikus hirtelenséggel meghalt, három gyermekkel maradt özvegyen. Dolgozni kell mennie, és a gyermekeket nem tudja kire hagyni. A legkisebbet bölcsődébe adná. Úgy emlékszem van még egy szabad helyünk. - Zsófia! Ez a kérdés először is az én hatáskörömbe tartozik! Másodszor is: jól tudja, hogy arra a helyre dr. Árokfalvyné pályázik. - Igen, tudom. Elnézést, de úgy gondolta, Árokfalvyné férje orvos, az asszony főkönyvelő, állandó bejárónőjük van, s egyetlen gyermek. Az asszony igazán Gyesre mehetne!… - Örülnék, ha ilyen dolgokba nem szólna bele! - Szóval mit mondjak, ha Feketéné jelentkezik? - Mondja meg, sajnáljuk, de nincs hely! - Csengetés… - Igen, nagyon sajnáljuk, de nem tudunk a kérésének eleget tenni. Túlzsúfoltak vagyunk. Remélem sikerül valahogyan megoldania! Hiába, mit csináljunk, nincs hely… Viszontlátásra! Nincs hely, nincs hely, nincs hely…
4. -Vonatzakatolás…. - Jó napot kívánok! Ül itt valaki? - Nem látja, hogy az újságom van rajta? - Igen, hogyne… Már úgy értem: elment az újság gazdája? - Nem itt van a saját személyemben! Oda teszem az újságom ahova akarom! - Elnézést, bocsánat! Nem akarom zavarni, csak úgy gondoltam, ha egy kicsi helyet lehetne szorítani! Mielőtt átszálltam, ár egy órát álltam, és még 150 kilométer! Meg hát bizony már a 70 felé ballagok. Vagy talán azt kosarat fellehetne tenni a csomagtartóra? - Mi jut eszébe? Tele van naposcsibével! Csak nem nyomom fel a plafonra őket, hogy megfulladjanak? Az ember töri magát egy, kis húsnak valóért, aztán vigyen haza egy kosár döglött jószágot? Ha azt az egy órát kibírta, a másik 2 sem fog megártani! - Különben is: egy ilyen vénség minek csámborog ilyen messzire? Üljön a kályha mellett és nézze a tévét! - Na nem, neki is joga van utazni! Csak számoljon azzal, hogy ilyenkor, az ünnepek környékén a vonaton nincs hely!
-
Igen, persze, hogyne. Természetesen…
Nincs hely, nincs hely, nincs hely… 5. -Magnóból vad zene… - Drágám kapcsolt ki azt a zenét! Szeretnék egy kicsit elcsendesedni! - Azért igazán rémes, hogy soha nem kapcsolódhat ki az ember! - Drágám! Nekem ilyenkor van időm a Biblia olvasására, de ilyen zajban képtelen vagyok rá. Pedig hogy örülnék, ha te is igényelnéd az igét! Olyan szomorú voltam a múltkor, mert az ágyad mögött találtam a Bibliádat teljesen beporosodva. - Anyu, ne idegesíts már megint ezzel a témával! Tudod nyakig, vagyok programmal! Nyolctól kettőig suli, hetenként kétszer hegedűóra, egyszer spanyol, egyszer francia, minden szerdán balett, minden hónap második péntekjén hangverseny, minden első szombat klubdélután. Nézd, én fiatal vagyok, és nem akarok besavanyodni. Ha az ember lépést akar tartani a világgal az irodalom, a film, a színház területén… - Drágám, te a világgal akarsz lépést tartani? Ilyen konkrétan még sosem mondtad!… - Anyu, te más korban éltél! Ma nem úgy gondolkodnak az emberek! Én nem akarlak megbántani, de hidd el, hogy mindez szükséges! S ha beleszámítod, hogy az edzést sem hagyhatom abba! Ma már minden fiatalnak szép, kisportolt alakja van! Miért legyen én olyan girnyó? - Ibolya! És a lelked? - Hát, ha mindenáron erőltetni akarod, legfeljebb éjjel kevesebbet alszom, te meg boldog lehetsz, ha zárt osztályra kerültem. Ha józanul végiggondolod, beláthatod, hogy az én napi tervemben már senki és semmi számára nincs hely! - Jézus Krisztus számára sem?… Angyalkar odafenn mennyben Ámul és csodálja csendben Mi várja az Isten egyszülött Fiát? Nincs hely, csupán a gyér szalma vár… 6. - Izrael reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény, és mint valami utas, aki éjjeli szállásra tér be? - Pedig nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt! … - Magnóból az V. szimfónia… - Uram! Márta vagyok Betániából, Mária testvére. Te tudod, mennyit sürögtem, forogtam. De most úgy érzem, az ítéletben ez valahogy kevés! - Péter vagyok Uram, a te szájhős Pétered. A kardom, igen a kardom…az ítéletben valahogy kevés… - Csak egy asszony vagyok Samáriából. Öt férjem volt és a mostani nem az. Tudok a hegyen imádkozni, de az ítéletben ez úgy érzem, kevés… - Én vagyok Uram a kis Zákeus. Loptam, csaltam, patvarkodtam… - Csak egy alabástrom szelencém maradt elrontott múltamból… - Lídia vagyok, a bíborárus asszony. Uram, ismered a kereskedelem buktatóit… - Gamáliel vagyok, a pedagógus. Uram, tudod, milyen kényes pálya ez? - Lukács vagyok, az orvos. Irigyelt hivatás, fiatalok álma. De Uram, én másra vágyom! - Uram! Timóteus a nevem. Pályaválasztás előtt állok és félek a szenvedéstől! - Uram, én álltam a templom közepén, mikor lehajoltál, és a porba írtál. Mit jelent az, hogy te sem kárhoztatsz? - Nincs talaj a lábam alatt…nincs helyem a világban!… - Mit tegyek Uram? - Van hely nálam! Állj a kősziklára! - Van hely? - Nálam nem volt helye a csendességnek… - … nálam az intésnek… - … nálam a tisztaságnak… - … nálam a becsületnek…
-
… nálam az igaz hitnek… Nem volt hely számodra Jézus! ... És nálad mégis van helyem? Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, higgyetek Istenben, higgyetek énbennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van, ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. Jaj, ha házad megtelik a választott néppel, mi lesz a velem a pogány Kornéliusszal? És mi lesz énvelem, a kananeus asszonnyal? A kertek alján bujkáló latornak ugye nem szól a meghívás? A gazda pedig monda az ő szolgájának: eredj hamar, a város utcáira és szorosaira és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide! Uram, meglett amint parancsoltad, és mégis van hely! Akkor kényszeríts behívni mindenkit! Halljátok mindnyájan! Idősek, fiatalok, szegények, gazdagok, elrontott életűek, visszaesők, közömbös szívűek!.. Az Isten népe között Jézus Krisztus áldozatáért van hely a ti számotokra is. Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, s mint felhőt bűneidet, térj énhozzám, mert megváltottalak.
Van még hely ott, mely téged befogad Lásd, Jézus menyegzőre hívogat. Vár ott a hely, Ó, jöjj, s ne vesztegelj! Az est közelg, a nap hamar leszáll, Az árnyak nőnek s ím az éj beáll. Vár ott… A szép terem feldíszítve már, A Vőlegény vendégül egyre vár. Vár ott… Már megtelik a menyegzői ház, Még vár a hely, siess, ne tétovázz! Vár ott… Az ajtó nyitva, befogadni kész, Testvér siess, siess, hogy el ne késs! Vár ott…
