Mert kell egy hely. Az ajkai mővelıdési központ színháztermének újjászületésérıl

2010. AUGUSZTUS

Az EÖTVÖS KÁROLY MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZET

KÖZMŐVELİDÉSI HÍRLEVELE A TARTALOMBÓL - MŐHELY MERT KELL EGY HELY… - Az ajkai mővelıdési központ színháztermének újjászületésérıl - VISSZAPILLANTÓ - SZENTGÁLI FALUNAP - ELİRETEKINTİ REGIONÁLIS FALUSZÍNPADI TALÁLKOZÓ –HAJMÁSKÉR KOROLTÓ - FOTÓPÁLYÁZAT FELHÍVÁSA - AJÁNLÓ -

KÖNYVAJÁNLÓ

Mert kell egy hely… Az ajkai mővelıdési központ színháztermének újjászületésérıl Intézményünk története 1969 márciusában kezdıdött. Ekkor adták át ugyanis a gyorsan fejlıdı szocialista iparváros (sokáig a „piszkos tizenkettıhöz” sorolt, de 87-ben az emberarcú városért Hild-éremmel kitüntetett) akkoriban minden igényt kielégítı kulturális intézményét. A kultúrotthonban (milyen szép ez a név) helyet kapott a maga 605 férıhelyével a megye legnagyobb színházterme, volt táncterem, mely ma kiállítóteremként funkcionál, hat kisebb-nagyobb klubterem a különbözı és szerencsére egyre szaporodó mővészeti csoportok és kisközösségek mőködését biztosítandó. Megkezdıdhetett egy nagyon színes és mőfajilag változatos kulturális élet. Egymásnak adták a kilincset és léptek a világot jelentı deszkákra a kor nagy színészei, a színházi bérletes sorozat egy-egy elıadása 1 hetet ölelt fel, mivel akkoriban a nagy cégek és intézmények is (bánya, erımő, timföld, kórház) színházbérletet ajándékoztak dolgozóiknak. És a 70-es, 80-as évek legendás rock koncertjei! Havonta érkeztek városunkba a „legmenıbb” zenekarok, és töltötték meg több száz nézıvel a színháztermet, különösen a legendás P.Mobilt övezte különös figyelem és érdeklıdés (a billentyős Cserháti István ajkaisága lévén). Ez nagyon jó volt a rockzene imádóinak, de legyünk ıszinték, kicsit „meggyepálták” a nézıtér állapotát. A folyamatosan romló körülményekhez hozzájárult a mozi mőködése is, mivel itt kapott helyet a filmszínház, ahol akkoriban napi rendszerességgel folyt a vetítés. Ezt természetesen nem negatívumként írom, puszta tényként, mely az elhasználódást jelentısen gyorsította. Minden fontos esemény itt történt, gálák, fesztiválok, színházak, hangversenyek, iskolai és városi rendezvények, mind-mind itt kapott helyet. Az évek mentek, mi a mővelıdési központ dolgozói pedig kezdtük magunkat egyre rosszabbul érezni a méltatlan körülmények miatt szereplık és közönség elıtt egyaránt.

HASZNOS HELYEK: www.ekmk.hu • www.vpmegye.hu • www.okm.hu • www.mmikl.hu • www.erikanet.hu • www.hagyomanyokhaza.hu • www.bmknet.hu • www.mane.hu • www.nka.hu • www.nca.hu • www.pafi.hu • www.kota.hu • www.vers.hu • www.ode.szinhaz.org • www.amart.hu • www.orokseg.hu • www.nesz.hu • www.kkdsz.hu HónaPosta – XVIII. évfolyam 2. szám ■ Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Közmővelıdési Hírlevele ISSN: 1585-7417 Felelıs kiadó: Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet igazgatója. Cím: 8200 Veszprém, Komakút tér 3.

2

Mőhely

Én 1993-ban kerültem az intézménybe, már akkor nagy álom volt a színházterem és a hozzá kapcsolt kiszolgáló helyiségek teljes körő átalakítása, de azon kívül, hogy véleményezésre sorakoztak elıttünk a meg nem valósult építési tervek, a „nagy dobás” valahogy mindig váratott magára. Ahogy Ady Endre írta „szépakarás” és „bús lekönyöklés”, így történt nálunk is. Pedig a helyzet egyre kínosabbá vált! Különös dolgok is megtörténtek az évtizedeken át használt és elhasznált teremben. A nagyon szőkre tervezett széksorok düledeztek, ha valaki megmozdult a székén, egy egész sor hinta-palintázott, elıadások alatt sem a főtést, sem a hőtést nem tudtuk beüzemelni, mert úgy búgott, mint egy traktor, a színpad padozata elkorhadt, díszletelemeket bizonyos helyeken alig vagy egyáltalán nem lehetett stabilan rögzíteni, az elıfüggönyt és a trégereket kézi mozgatással vezéreltük, magyarul kurbliztuk, de a legborzasztóbb mégis az volt, mikor a nagy esızés és a szigetelés súlyos hiányosságai miatt a gépházon keresztül beázott és a megyei nyugdíjas gála közönségébıl néhányan esernyıt kinyitva nézték a színpadi programot. Aztán eljött a nagy pillanat! Megkaptuk a hírt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtıl nyert pályázati forrásból rövidesen megkezdıdhet a mővelıdési központ teljes rekonstrukciója. Az átalakítási munkálatok 2006. ıszén indultak az intézmény elsı szárnyának megújulásával. A földszinti részén létrejött az információs központ nyilvános internethasználati lehetıséggel, egy igényesen kialakított teraszos vendéglátó a fıtér felé nyitott résszel. Emellett átadásra került a 64 férıhelyes klimatizált, pódiumelıadások megtartására és filmvetítésre is alkalmas konferenciaterem és kellemes helyszínné vált az udvar a szabadtári színpad létrejöttével. Megszépült az intézmény emeleti kiállítóterme, melyet az alkotók eddig is kedvelt helyszínnek tartottak. A színházterem és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségek felújítása 2009 decemberében kezdıdött. Üveges Sándor (volt népmővelı) és Györkös József fotós lépésrıl lépésre követte az átalakítás menetét, a következıkben az általuk készített képes beszámolót olvashatják: A Nagy László Városi Mővelıdési Központ egészen 2009 novemberéig a megye legnagyobb befogadóképességő színháztermével rendelkezett. 16 ívelt sorban mindösszesen 605 ülıhely várta a nézıket. A színpad nyílása 11 méter volt annak mélysége pedig 13 méter. Zsinórpadlással sajnos nem rendelkezett, hanem 16 db, kenderkötél vontatta, egy acélgalériáról kézzel, ellensúlyok felrakásával kiegyensúlyozottan mőködtetett díszlettartó-sora volt, amit trégereknek hívtak. Közvetlenül a lángmentesítı folyadékkal rendszeresen és a tőzoltóság által ellenırzötten bevont nagy függöny mögött záporberendezéssel volt mőködésbe hozható, ami e pillanatban is megvan, sıt, mőködıképes is, bár legutoljára 1984-ben, azaz 25 évvel ezelıtt mőködtették, akkor is próbaképpen. Háttérben a trégerek, azaz díszlettartók védırácsozata, elıtérben az egyik tréger, amelyiken kábelbölcsı van, kicsit leengedve. Az öltözıfolyosón eredetileg a gondnoki lakás volt megközelíthetı: id. Fülöp László gondnok és modellezı-szakkör vezetı sokáig élt itt a családjával. Késıbb a lakás szobájából (a képen jobbra nyíló ajtó mögött) klubtermet és pótöltözıt alakítottak ki, a konyhából (szemben hátul) pedig elıbb dekorációs mőhelyt, ahol még az Ajkai Grafikai Mőhely is megtanulhatta a szitanyomás technikáját. Az udvari árkádsor beépítését követıen (2007.) pedig a VMK mőszaki személyzete mőhelye és öltözıjeként mőködött. Képünkön az innen való kiköltözés egyik pillanata, miközben a képen háttal dolgozó munkás már egy új elektromos szerelvény dobozát falmarózza éppen. Akárhogy is, a színházterem akkoriban épült (a hetvenes évek legeleje), amikor az a fogalom, hogy energiatakarékosság, nem létezett. Ennélfogva a komplett födém a padlástér felé teljesen nyitott volt (jól látható egy-két nyitott ív), a két oldalfal egyetlen sor téglából-, az összes többi építészeti egység pedig hıszigeteletlen vasbetonból készült. A főtés az öltözıi szekció teljes alapterületét kitevı pincébıl történt, három óriási, háromfázisú motor hajtotta ventilátorral. (Ezek egyike a Táncteremé volt.) A belsı udvar közepén állt, s kb. derékmagasságig ért „kéményen” át beszívta a ventilátor a levegıt, azt rányomta egy-egy „radiátorra”, amiben 110 fokos erımői víz keringett.

Mőhely

3

A többsoros radiátorról így átmelegített levegı indult útnak méteres átmérıjő, azbeszttel, illetve bazaltgyapottal szigetelt csöveken át a színházterembe és a színpadra is. A fényképen egy szembe világító reflektor látható, ami éppen az egyik légbefúvó nyílás elıtt áll, attól balra, azonos magasságban található a másik hasonló, s ugyanitt volt még 2 db. Ha a radiátorra nem engedtek vizet, akkor csak a külsı levegıt nyomta be a terembe, néha bizony olyan érzetet teremtve, mintha a székeken ülık fejét levinné a huzat. Ugyanilyen nagyságú motor volt az, ami visszaszívta az elhasznált levegıt, méghozzá a két oldali, színpadi portál alján található elszívó nyílásokon át, illetve a színpad hátsó falán, az utca felıli plafonon futó, úgyszintén négy nyílásos elszívó csövön. (Az új elszívó rendszerek ugyanide kerülnek majd.) A nézıtér székei vasvázon, mőplüssel borítottak voltak, ezek könnyen kilazultak, ki is törtek, néha félsoronként billentek. A terem lejtése is, a széksorok közötti lábtávolság is kicsi volt, a karfák egy pillanat alatt kijöttek a tartójukból, ezekkel „istenieket” tudtak dobálózni egy-egy unalmasabb program alatt a serdületlen nemzedék erre érzékenyített tagjai. Az oldalfalakat faborítás takarta, képünkön látható, nemhogy hıszigetelve-, de még bevakolva sem voltak. A függıleges tagolásokban hatvanas izzók „sötétlettek”, fenn, a betonkaréjok széleinél ugyanilyenek próbáltak –sikertelenül- félhomálynál több nézıtéri világosságot varázsolni. Cserébe, hogy rossz volt a fényteljesítményük, rengeteget fogyasztottak. A fáma szerint a mőködés utolsó évében a terem rezsióradíja 75.000 Ft volt. Ebbe a mőködtetéshez minimálisan kellı személyzet bére is benne volt. Pl. egy iskolai gálaesthez a város a VMK költségvetésébe bújtatottan (a próbákat is beszámítva) kb. egy-egy millióval járult hozzá. A színházterem átalakítása a tervezett október 31. helyett december elején kezdıdhetett meg. A székek elızı képen látott „kitelepítését” követıen a Vemépszer Kft. emberei és gépei a talajszintig feltörték és elszállították a padozat betonját. A sóderágyra aztán kétrétegnyi, hı- és vízszigeteléssel még egymástól is elkülönített betontükröt fektettek. A betontükörre aztán a 16 helyett már csak 14 széksor helyén különös, két szintes téglaíveket építettek, miközben kicsit szőkítették a zsöllye szélességét, viszont növelték annak meredekségét. A régi termet ismerıknek feltőnhet, hogy nagyjából a színpad egyharmadánál megállt ez a fajta építés, és az udvar felé esı egyharmadon több héten át nem is folytatódott. Ennek az új főtési rendszer kialakítása az oka. Ezen a képen jól látható, hogy a téglaívek eltőnnek. Azért, mert vasbeton fedést kapnak, amibıl csövek állnak felfelé. Az elızı képen azért „szakadt félbe” az alaptest kialakítása, mert ott fut az a légcsatorna, ami a pincei motorokból felnyomott levegıt behozza a nézıtérre. Az iménti téglaívek pedig egy-egy íves „szélláda” oldalfalai lettek, amely szélládákat ez a bejövı légalagút áraszt el, télen melegített, nyáron hőtött levegıvel. A csövek minden szék alatt feljönnek a terembe, s a fenti végeikre telepített nyomásszabályzó szelepeken át történik majd a főtés-hőtés. Azért kell a nyomást székenként külön-külön beszabályozni, mert a beérkezı gerincvezeték közelében magasabb lenne a szélnyomás, mint a „ládák” végei felé. (Viccesnek hat, pedig igaz: ez egy ötszáz sípos orgona lehetıségét rejti magában. Ha bennünket, zenebarát városszépítıket megkérdeztek volna a tervezık, mi az ország, de talán Európa legérdekesebb orgonáját tudtuk volna nekik javasolni, olyat, ami miatt szerte a világból Ajkára látogattak volna a hangszerek királyának rajongói. Nem tették, nem kérdeztek, most meg már késı bánat…!) A színpad padlózata, már nem az eredeti volt. Az még megérte az említett záporpróbát, majd le kellett cserélni, mert a rengeteg felmosástól elkorhadt. A borovi fenyıbıl készített második garnitúra becsülettel szolgált, majd mára az is elkorhadt. Viszont vessünk még egy búcsúpillantást innen a szemközti mőszaki (beton)falra, oda, a felénk világító reflektor környékére. A már említett légbefúvó nyílások felett balról jobbra volt egy (ablak nélküli) raktár, azután egy ablakkal ellátott fejgép-szoba, megint ablaktalan filmtekercselı helyiség, keskeny ablaksorú vetítıgépház, mellette színpadi fény- és hangvezérlı, mellette (ismét ablaktalanul) villamos mőhely és villamos elosztó szoba.

4

Mőhely

Mert most már semmi sincs! Bálint, a VMK átépítését megélt technikusa kissé tanácstalanul áll azon a helyen, ahol az ı fénykeverı pultja mőködött, s ahonnan a hangot is vezérelt. El sem tudja itt még képzelni, mi minden szépség alakul majd ki körülötte. Itt például lesz egy erkély-páholy, ami soha nem is volt a teremben. Az átellenes végen egy ugyanolyan másik. 25-25 székkel. Ezen a képen remekül látható a színházterem mennyezete: a vastartók felett semmi más, mint az épület teteje. Annak nincs hıszigetelése, így tetemes lesz most is az épület hıvesztesége – vagy éppen kánikulai „nyeresége. Látható: alapterület van bıven, ki lehet alakítani az erkély-páholyokat is, és a középre tervezett, üvegfalú vezérlıt is, csakhogy van egy kis bökkenı: az eredeti mennyezet. Ha itt áll az ember, pláne, hogy a páholynak is elıre-lejtést kell adni, ha csak nem egysoros ülésrendet képzelt el a tervezı, akkor a szemmagasságában a betonív eltakar minden egyebet! Ülve, persze, más a helyzet, de födémtávolság nélkül eléggé nyomasztó tud lenni a hely. Kérdésünkre: Mi lesz ennek a sorsa?, az építésvezetı picit megvonta a vállát és azt mondta: valószínőleg visszabontás következik a betonfödémbıl…Nézzünk vissza egy pillanatra erre a képre és figyeljük meg, hogy az utolsó födémletörés milyen meredeken fut rá a volt mőszaki sorra, azaz – hiszen láthattuk már – az elé!!!

A pincében, miután elıször teljesen kiürítették, majd az egészet lebetonozták az építık, megkezdıdött a szívó- és nyomócsövek telepítése. A háttérben a fekete színő polisztirol lemezekkel hı- és hangszigetelt csövek, elöl az idomok még eredeti lemezszínükben, jobbra hátul pedig az a fehér folt a pont, ami tulajdonképpen a VMK épületének hıközpontja. Ott jön be a házba a forró víz, s az elsı, amivel találkozik, az egy hımennyiség- és fogyasztás mérı. Ahogy említettük, a színpad patak felıli hátoldalán, fenn, a födém alatt elszívó csı létesült, amit ilyen hidraulikus állványzatról szereltek fel. A két falszín találkozási vonala felett a színpadon minden, de minden éghetetlen anyagból készült. A régi színházterem egyik komplikált pontja a zenekari árok, illetve (ha letakarták) az elıszínpad volt. Most egy komplett állványzat készült ide, ami a színpad szintjéhez hozzáemelik a zenekari árok nézıtér felıli peremét. Nagyjából a hetedik-nyolcadik sornál, azaz a legjobb nézıtéri helyen a sor mindkét oldalánál kialakítottak olyan helyet, ahova az elıcsarnokból-ruhatárból kerekes székkel egyszerő bejönni és onnan élvezni az elıadásokat. Tájkép arról a helyrıl, ahonnan a mozgásukban korlátozott, kerekes székesek ráláthatnak majd a színre, – most a dúlt helyzetre…

Mőhely

5

Az utolsó, azaz tizennegyedik sor mögött zsaluzat látható. Az itt készülı alap azé a hátsó falé, amivel rövidül a terem, ugyanis egy falat húznak itt fel, ami pontosan az erkély-páholy talpához ér fel. A mögötte kialakuló zárt tér, ahol eredetileg egy széksor volt található, kiválóan alkalmas raktár, például a szabadtéri szezon asztalainak, székeinek, avagy a kinti rendezvények padsorainak. Az erkélypáholyhoz képest az itt még meglévı födém a való-ságban ennyire belógott. Meg nem ismételhetı felvétel: ilyen volt eredetileg a kilátás a szín-padra a jobb erkély-páholyból, a födém visszabontása elıtt Az elıszínpadnál szorgoskodók a majdani faborítást kezdték el szerelni. A színpadot újrabetonozták, a díszletcipelı trégereknél a drótköteleket épp úgy, mint az ellensúlypálcákat mőködtetı, kb. nyolc centi átmérıjő kenderköteleket újra cserélték. Az egyik un. Kábelkosaras tréger itt éppen leengedve látható, ez és a társa, valamint a nagyfüggöny és a mozivászon motoros mőködtetésővé „változott”. A kép készülte óta már megkezdıdött az új színpad építése is: nyolc centi magas, alulról gumiszalaggal a betontól távol tartott párnafákat fúrtak le fél-fél méteres távolságban dőbelekkel (tiplik) a betonba és ezekre erısítik a deszkázatot. A leendı nézıtér padlózata teljesen kész, már csak a szınyegpadlóra és a székekre, valamint a lég-befúvó szelepekre és azok beszabályozására vár. Nem lenne sok értelme ezeket befelé indítani, hiszen jól látható, hogy hátul az erkélyen van még munka, bıven. Az is igaz, hogy elıbb a terem komplett oldalburkolatát kell majd felrakni. A mennyezetet már egyéb-ként befestették, megszőnt szürkének lenni. A karzatra a nézıtéri bal bejáratnál lehet felmenni. A lépcsı melletti kis nyitott helyiség volt a moziüzem vezetı egykori irodája. Ez a jobb oldali páholy – igaz, ennek hátsó fala még nincs kész. Viszont az új világosítóhangosító szoba itt már jól körvonalazódik, ebbe kerül majd bele Magyarország jelenleg legkorszerőbb hangrendszerének vezérlése és digitális agyközpontja is. Az utolsó felvonás

Világítási tréger szerelése Eljött a finis ideje. Április 30-án olyan állapotban volt a színházterem, hogy a fűtő-hűtő rendszert először el lehetett indítani. A teremben 22-fokos lett egy órán belül a (hűtött) hőmérséklet. A világítás gépei is kezdtek a helyükre kerülni: a mindösszesen 94 db körül 15 – 15 került a motoros működtetésűvé tett két színpadi trégerre.

6

Mőhely

Függönyözés Azután már megérkezhettek a kellıképpen lángmentesített színpadi textilek, azaz az oldaltakaró- és lábfüggönyök fekete anyagból, a felsı horizont és nagy függöny pedig e sajátosan szép, pirosas árnyalatban. Érdekes látvány volt a méretre varrás, amikor két varrónı dolgozott éppen a világot jelentı deszkákon

Az összes szék A legtovább a nézıtéri oldalfalak sajátos, ledsorokból álló, de lyuggatott fafallal takart világító paneljeinek szerelése – passzítása tartott. De ekkor már csaknem teljes pompájában megmutatta magát az ötszáz személyes, két erkély-páhollyal gazdagított nézıtér.

A mőszaki átadás Május ötödikén aztán megérkeztek a fı- és alvállalkozók, a megrendelı, a beruházó, azaz minden tótumfaktum, s lezajlott a mőszaki átadás. Az erkélyek nem tetszettek: azokat fel kell bontani, magasabb dobogókról jobb színpadi rálátást kell biztosítani. Számos apróbb-nagyobb kifogást rögzítettek a hiánypótlási jegyzıkönyvben, de azért a lelke mélyén mindenki irigyelte az ajkaiakat, akik ilyen szépséget vehetnek hamarosan birtokba.

A vezénylı Mindenbıl a legjobb, a legújabb érkezett. A hangmérnökök majd 36 bejövı és 14 kimenı csatornát igazgathatnak az itt látható digitális keverıpulttal. A jobb oldalon mutatott fénykeverı pult pedig többek között…

Páholyfények …ilyen fényeffektere lesz képesek a már említett 94 géppel. Nem ünneprontásként, de a teljesség kedvéért eláruljuk azt a „kulisszatitkot”, hogy bár az elıszínpad jelentısen megnövelte a játékteret, ám a költségvetésbıl ki kellett húzni azt a világosító hidat, ami annak bevilágítására lett kitalálva. Így némi üröm az örömben, hogy az elıszínpadot, ahogy eddig, most sem lehet tisztességesen megvilágítani.

A nézıtér kész Ezzel együtt azonban jelentjük: elkészült a nagy mő – és nagyon szép, nagyon korszerő lett. 340 millió körüli a végszámla, cserébe pedig olyan színháztermet kap Ajka, amit a megyénkben mőködı profi színházak erısen irigyelnek. Nem tökéletes, mint ahogy egyetlen emberi lény sem az. De abszolút alkalmas arra, hogy egy-két évtizeden keresztül szolgálja az ajkai Nagyérdemőt, okulásra, kikapcsolódásra, nevetésre, megrendülésre, milliónyi vastapsra késztetve a Publikumot.

Köszönik a figyelmet: Üveges Sándor tudósító Györkös József fotós Bábics Valéria, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidı Központ igazgatója

7

Visszapillantó

Szentgáli Falunap és Kistérségi Kulturális Találkozó Falunap, fesztivál? Kell, nem kell? Mibıl, hogyan, mennyiért? Ezekre a kérdésekre kellett választ adni mielıtt megrendeztük volna Szentgálon a falunapot! Így van ez minden évben, most sem volt másképp! Településünkön az Önkormányzat szervezte kulturális rendezvények elıtt mindig összeül a kulturális bizottság, és valóságos „brainstorming” – ötletroham alakul ki. Ki miben tud segíteni, milyen folyamatos programokat szervezzünk a „színpadi” programok alá, kiket hívjunk fellépıknek, mikor lenne a legalkalmasabb idıpont? Idén az „ötletroham” eredményeként a szentgáli falunap 2010. június 26-án, szombaton került megszervezésre. Minden évben zenés reggeli ébresztıvel adják hírül a településen, hogy milyen programokon lehet részt venni, kik lesznek a fellépık. Ezzel mintegy megalapozva a hangulatot az egész napos rendezvényre.

Ami már tradíciónak számít, hogy az általános iskola galériája minden alkalommal helyet biztosít olyan alkotó kiállításának, aki valamilyen módon kapcsolódik Szentgálhoz, így jelen alkalommal Nemes Dezsı volt szentgáli pedagógus alkotásait tekinthették meg az érdeklıdık. Hagyománynak számít a fızıverseny is, ahol a helyi csapatok mellett vidékiek is részt vesznek, és mindig különleges gasztronómiai élményt nyújt a végeredmény. Idén a csokoládés vaddisznó nyerte el a zsőri tetszését. Kihasználva természeti értékeinket ezen alkalomból a Kılik- barlang is látogatható volt, vezetett barlangtúrák keretében. Elmaradhatatlan mozzanata a falunapnak az íjászat és a póni lovaglás, amit minden évben helyi lakosok felajánlásai tesznek lehetıvé. A kulturális fellépıket idén a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása szervezte meg, ezzel segítve a falunapot és lehetıséget biztosítva a kistérségben tevékenykedı amatır kulturális csoportoknak arra, hogy megmutathassák magukat. Szívesen jöttek Márkóról, Papkeszirıl, Herendrıl, Nemesvámosról, és természetesen a helyi csoportok is bemutatkoztak.

Jó alkalomnak bizonyult a rendezvény, hogy a körzeti védınık is helyet kapjanak egy sátorban és különbözı prevenciós elıadásokat tartsanak az érdeklıdıknek. Idén elıször vett részt a falunapon az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet. Az emberek visszajelzéseibıl azt a következtetést vontuk le, hogy jövıre is számítanak a „könyvkuckóra”. Most, amikor minden család hónapról-hónapra él és örül, ha a „mindennapi kenyérre” jut, – nem áldoz könyvre, színházra, mozira – szívesen vették, hogy az állományból kivont könyveket el lehetett vinni. A gyerekek nagy örömmel válogattak a mesekönyvek között és a beiratkozás is ingyenes volt ezen a napon! Elsı alkalommal rendeztünk – a környezettudatos nevelés szellemében – öko-játszóházat, amihez a kellékeket a Csalán Egyesület biztosította. Nagyon pozitív volt a visszajelzés az ólomöntésrıl is. Kovács Géza asztalánál kígyózó sorok várakoztak, érdeklıdéssel figyelték a folyamatot, hogyan is lesz a forró, folyékony anyagból díszítı tárgy. Mindenki választhatott formából – Micimackótól egészen a magyar címerig volt a kínálat - és saját kezőleg önthette ki a neki tetszıt. Az egész falunapi rendezvény visszajelzése pozitívnak értékelhetı! Mindenki talált magának megfelelı szórakozást, elfoglaltságot. Egyetlen dolgon kellene a jövıben változtatnunk a visszajelzések szerint: „Sztárokat” is elvártak volna a falunapon! Híres zenekarokat, elıadómővészeket, megasztáros gyızteseket! Ennek egyetlen gátja van, az pediglen anyagi természető, de minden az anyagin múlik! Bízom benne, hogy a 2011-es falunapra ezt is meg tudjuk oldani, bár tudom, hogy soha nem lehet mindenki kedvére tenni! Somlai Veronika a szentgáli Mővelıdési Ház és Községi Könyvtár vezetıje Kedves Kollégák! A Magyar Népmővelık Egyesülete 2010. október 12-14. között Szombathelyen rendezi meg a XXVII. Vándorgyőlést. Az egyesület honlapján több pályázati felhívás között található az „Önkormányzatok a közmővelıdésért” díjról szóló, amelyre ezúton is felhívjuk minden olvasónk figyelmét! Bıvebb információ a www.mane.hu honlapon.

8

Elıretekintı

Hajmáskér Önkormányzata és a Veszprém Megyei Amatır Színjátszók Egyesülete (VASZE) REGIONÁLIS FALUSZÍNPADI TALÁLKOZÓT szervez Hajmáskéren, a Mővelıdési Házban 2010. október 16-án. A találkozóra olyan amatır (mőkedvelı) színjátszó csoportok jelentkezését várjuk, amelyek falvakban, községekben mőködnek, vagy városiak, de sokat játszanak falusi közegben. Elsısorban a Közép-Dunántúli Régió területérıl várjuk a jelentkezıket, de amennyiben a rendelkezésünkre álló mősoridı ezt lehetıvé teszi, más megyékbıl is fogadunk bemutatkozni kívánó együtteseket. (Kb. 8 elıadást tudunk fogadni.) Tematikai és mőfaji megkötöttség nélkül olyan színdarabbal lehet nevezni, amelyek mősorideje az 50 percet nem haladja meg, valamint be- és kipakolási ideje is elviseli a fesztivál-körülményeket. A fellépı csoportok számára szakmai konzultáció lehetıségét biztosítjuk. Célunk, hogy a gyakorta elszigetelten mőködı színjátszó csoportok megismerkedjenek egymás munkájával, és a továbblépéshez szakmai tanácsokat kapjanak. Reméljük, hogy a csoportok egy kellemes napot töltenek együtt Hajmáskéren. Ebédet és vacsorát biztosítunk, az útiköltséget a csoportoknak kell vállalniuk. Amennyiben a jelentkezett csoportok mősorideje meghaladja az egy nap alatt bemutatható idıtartamot, a meghívott csoportok körérıl a kiírók döntenek. A Faluszínpadi Találkozóra 2010. szeptember 15-éig lehet jelentkezni a VASZE címén: 8200 Veszprém, Vár u. 17. vagy a [email protected] e-mail címen. Információ: Németh József, 06-30-364-0818, a helyi körülményekkel kapcsolatban Kelemen Mária 06-30-437-5223.

JELENTKEZÉSI LAP Regionális Faluszínpadi Találkozóra Hajmáskér, 2010. október 16. Csoport neve: Címe, elérhetısége (postacím, telefon, e-mail cím):

A nevezett darab címe: Szerzıje: Rendezıje: Mősorideje: …………perc, beszerelés: …….perc, kiszerelés: ……….perc. Technikai igények:

Ebédet kér …… fıre, vacsorát kér …….. fıre. (Rendezvény elıtt két héttel lehet még pontosítani.) Jelentkezési lapot kitöltı neve:

Beküldendı: 2010. szeptember 15-ig postai úton a VASZE, Veszprém, Vár u. 17. címre, elektronikusan a [email protected] címre. Kérjük, hogy a nevezési lapot párhuzamosan a [email protected] címre is küldjék meg!

9

Elıretekintı

KOROLTÓ fotópályázat A Nemzeti Erıforrás Minisztérium a PROGRESS Közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007-2013) keretében fotópályázatot hirdet „Koroltó” címmel négy témakörben. A pályázat célja, hogy az idıskort – melyet a közvélemény gyakran az emberi élet elesett, kiszolgáltatott periódusának tart – aktív, tevékeny és pozitív szemlélető életszakaszként jelenítse meg a nyilvánosság elıtt. A pályázaton minden Magyarországon született, vagy magyarországi lakhellyel rendelkezı, 14. életévét betöltött amatır és professzionális alkotó részt vehet. A kiírók fı szándéka, hogy az idıs korról és az idıs emberek hétköznapjairól készülı fotók segítségével felfedezhessék a Magyarországon élı ötven feletti emberek színes, mozgalmas és érdekes világát. A fotópályázatra benyújtható minden olyan fotográfiai eljárással készült mő, ami megfelel a pályázat mővészeti koncepciójában megfogalmazott tematikáknak, valamint eleget tesz a pályázat technikai feltételeinek. Témák 1. „ Kivételes...Különleges” 2. „Staféta” 3. „Köz és társaság” 4. „ When I’m sixtyfour…”

A zsőri A pályamunkákat 4+1 fıs szakmai zsőri bírálja el, amelynek tagjai: Kincses Károly, a Mai Manó Ház fotókurátora, Vékás Magdolna, fotómővész, a Nemzeti Erıforrás Minisztérium idısügyi szakértıje, valamint a Nemzeti Erıforrás Minisztérium Progress-pályázatokért felelıs szervezeti egységének képviselıje. A zsőri az elbírálások során kiegészül az adott régió Idısügyi Tanácsának egy-egy tagjával. Kiállítások 8 nagyvárosban, városonként 15-20 színvonalas pályázati kép lesz a régiókban a 2010. szeptember és október folyamán rendezendı kiállítások anyaga. Országos szinten a regionális helyezettek 24 fotója kerül a budapesti központi helyszínen kiállításra. A fotók professzionálisan installálva, látogatott budapesti és vidéki helyszíneken, kiállítótermekben kerülnek bemutatásra. Díjak Országos szinten összesen 3 fıdíj kerül kiosztásra: I. Helyezett 100 000 Ft II. Helyezett 75 000 Ft III. Helyezett 50 000 Ft A pályázat benyújtásának határideje: 2010. augusztus 30. 24.00 óra Részletes pályázati kiírás: www.korolto.eu (Forrás: http://www.kaleidoskop.hu/content/view/3311/44/)

10

Ajánló

Olvasnivaló mővészeti közösségeknek Bábjáték:

Hagyományırzés:

Nevelés kézzel-bábbal / Szentirmai László. - Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. Ez a könyv a gyermekien egyszerőtıl a legigényesebb mővészeti magasságig, mindenre kiterjedı alapossággal "kézen fogva" vezeti az olvasót a bábvilág rejtelmeibe. A könyv alkalmas mind a bábozni kívánók útbaigazítására, mind a már avatottak elmélyültebb, tudatosabb munkára való serkentésére. A szerzı mindvégig a mővészileg igényes, alapos és sokoldalú munka igényét ébreszti az olvasóban.

Népi hagyományaink iskolai és amatır színpadon / Barsi Ernı. - Gyır : Hazánk, 1995. Népi hagyományaink továbbélésének egyik lehetséges módja azoknak színpadon történı felújítása, bemutatása. Ezt a célt szolgálja az e kötetben közreadott, megjelenítésre alkalmas formába öntött népi gyermekjáték- és szokásanyag. Minden darabja eredeti helyszíni győjtés alapján, meghatározott alkalmakra, a gyakorlati élet számára készült.

Pedagógiai bábjáték: a játék sója / Juharosné Molnár Piroska . - Kecskemét : Erdei Mővelıdési Központ 1990 Ez a könyv segítséget kíván adni azoknak, akik a bábjátékot - a nevelési folyamatban - a gyermek megismerésére, fejlesztésére és a vele való ıszinte kapcsolat kialakítására akarják felhasználni. Komplex szemléletmódjába beleférnek a képzımővészeti és a zenei alkotások a hozzájuk illı szabályjátékokon keresztül a szerepjátszásig, a drámajátékok elemeitıl az egyszerő pantomimjátékokig. Bábu, bábjáték, személyiségformálás: a bábjáték szerepe az óvodás és kisiskolás gyermekek nevelésében / G. Solymos Neszta. - Budapest : NPI, 1979. - (Bábjátékos oktatás sorozat) A bábjátékot – a teljességre törekvés igénye nélkül –, mint színes, változatos módszert mutatja be. Hangsúlyozza a gyermekek esztétikai, mővészeti nevelésében felhasználható bábjátékos módszereket. Fıleg azoknak segíthet ez a könyv, akik kedvet éreznek a bábjátékos módszerekhez, de nem tudják, hogyan fogjanak hozzá, mert mind az egyszerő bábok készítésében, mind azok alkalmazása terén nincs még gyakorlatuk. Bábozz velünk: bábjátékok óvodások és kisiskolások számára. - Tyukod : Black & White, cop. 2002. Bábcsoportok vezetıinek szóló győjtemény, amelyben sok forgatókönyv olvasható a megvalósítást segítı rendezıi tanácsokkal. A bábkészítéshez és -mozgatáshoz is szolgál néhány technikai tudnivalóval, valamint a bábelıadás megvalósítának fázisait, a próbák folyamatát is ismerteti. Tánc: Táncoskönyv: 41400 szó gyerekekrıl, felnıttekrıl, pedagógiáról, kreatív gyerektánc tanításról / Angelus Iván . Budapest : Magánkiadás, 1998. Szerzıje olyan színházi ember, aki 15 éven át sokat táncolt gyerekekkel, és tapasztalatait kívánja megosztani az olvasóval. Megfogalmaz alapelveket, definíciókat, és ajánlásokat a táncóra felépítéséhez is. Praktikus, tapasztalatokon alapuló jó tanácsokat közöl azok számára, akik csoportot vezetnek, vagy iskolai táncórát tartanak. Magyar tánctípusok és táncdialektusok / Martin György. - 2. átd. kiad. - Budapest: Planétás, 1996. A magyar néptánckutatás egyik alapvetı mőve ez a könyv. Népi tánckultúránk megismerésében nagy szerepe van táncaink földrajzi tagozódás szerinti vizsgálatának. A népi kultúra táji tagoltsága szorosan összefügg egy-egy vidék történeti-társadalmi fejlıdésével. E megállapítások fényében mutatja be a mai Magyarországon és Erdélyben fellelhetı tánctípusokat, beszél azok zenei kíséretének ismertetı jegyeirıl. Táncpéldákat is közöl, teljes egészében filmrıl táncjelírással lejegyzett hiteles anyagot, a hozzá kapcsolódó zenével együtt.

Németh Ervin Hétköznapok, ünnepnapok Hat darab gyerekszínjátszóknak A tartalomból: I. Mire jó a szövegkönyv? (Módszertani tanulmány) Furcsának tőnhet a kérdés egy olyan kiadvány elején, amely gyerekek, diákok által játszható darabok és ünnepi mősorok szövegkönyveit tartalmazza, mégis ezzel kell kezdenem a bevezetınek szánt rövid tanulmányt. Mindenki azonnal rávágja a választ: hát arra, hogy el tudjuk kezdeni az elıadás elkészítését, hogy legyen valami kiinduló pontunk. Mert hogy gyerekeknek szánt, gyerekekre mért jó darabot találni nem is olyan könnyő, az adaptáció készítésével sem mindenki tud vagy akar megbirkózni. Megvan tehát a darab, s így most már minden erınkkel a csoportunkra és a meglelt darab próbáira koncentrálhatunk. A darab megtalálásának elsı öröme után azonban óhatatlanul szembekerülünk azzal a kérdéssel: hogyan lesz a "halott" szövegbıl eleven színpadi játék; mit kezdjünk a szövegkönyvvel, hogy ne csak a vezetı, hanem a csoport számára is izgalmas vállalkozás legyen a darabbal való találkozás - az elsı pillanattól a bemutatóig (s ha többször játsszuk, nem árt, ha késıbb is). Az itt következı néhány lapon ezekre a kérdésekre keresek választ. Vigyázat! Nem receptet adok, csupán igyekszem felhívni a figyelmet arra, hol a leggöcsörtösebb az út, amelyen a gyerekekkel, diákokkal elindulva színházat csinálunk. Nem adok tehát tanácsokat, rendezıi "utasításokat" a kötetben található egyes darabokhoz, hanem inkább a szövegkönyv felhasználásával kapcsolatos, a gyermek- és diákszínjátszás területén kamatoztatható módszertani ismereteimet és tapasztalataimat szeretném megosztani a kötet használójával. (...) II. Ünnepmustra Kamasznapló '56 (Ünnepi mősor az 56-os forradalom emlékére Kovács János 12 éves fiú naplójának felhasználásával) "Énhozzám is benézett a karácson..." (Karácsonyi összeállítás Dylan Thomas szövegeibıl - egy frissen adaptált, akár külön is felhasználható mai magyar novellával) Petıfi-anziksz 1848-ból (Ünnepi mősor március 15-ére - Petıfi életének valós dokumentumaiból készült improvizációk felhasználásával) III. Mesék, mondák, történetek gyerekszínpadon A halhatatlanságra vágyó királyfi (A legkülönösebb magyar népmese adaptációja egy kevéssé ismert változat alapján, Kriza János győjtésébıl) Melyik az igazi? (Három, Mátyás királyról szóló monda feldolgozása az álruhás Mátyás, Beatrix és az udvari bolond keretjátékával) Billy keservei (Egy balett-táncos kamasz fiú hánykolódása az iskola és a családi élet tengerén - Sue Townsend Adrian Moletörténetének inspirációja alapján) 1200 Ft A könyv megrendelhetı: PIKTÚRA-MANUFAKTÚRA Bt. 8200 Veszprém, Lóczy Lajos u. 6./C T: 06-30-216 4579

E: [email protected] Összeállította: Tóthné Wittmann Borbála, Balatonfüred