8392-2/2012. JEGYZİKÖNYV Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2012. április 05. napján tartott rendkívüli ülésérıl Az ülésen jelen vannak: Haág Zalán, a bizottság elnöke Kormos Tibor, a bizottság alelnöke Kohári Nándor, a bizottság képviselı tagja Rózsavölgyi József, a bizottság képviselı tagja Tóth Károly, a bizottság képviselı tagja Tóth János, a bizottság nem képviselı tagja Varga Antal László, a bizottság nem képviselı tagja Nikolényi István, a bizottság nem képviselı tagja (az eskütételig szavazati jog nélkül)
Dr. Solymos László, alpolgármester Kerek Attila rendezvény referens Dr. Kóborné Dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzıi Iroda munkatársa Roboz István, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa Juhász Csilla, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa, jegyzıkönyvvezetı Baross Gábor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház fıigazgatója
Haág Zalán: Köszönti a bizottság tagjait, s megállapítja, hogy a bizottság minden tagja jelen van az ülésen. Tájékoztatja a bizottságot, hogy Miklós Péter bizottsági tagságról történı lemondása miatt új tagot üdvözölhetnek Nikolényi István személyében. Jelzi, hogy Nikolényi István a közgyőlési eskütételig szavazati joggal nem rendelkezik, de tanácskozási joggal részt vesz a bizottság munkájában. Megadja a szót Nikolényi Istvánnak. Nikolényi István: Örömét fejezi ki, hogy részt vehet a bizottság munkájában, s ismét hasznos társadalmi tevékenységet folytathat. Haág Zalán: Tájékoztatja a bizottságot, hogy a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állammal kötendı közszolgáltatási szerzıdése címő elıterjesztés megtárgyalása és az Egyebek napirendi pontban az esetleges más témában felmerülı fontos kérdések megvitatása a bizottság feladata az ülésen. Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatosan van-e valakinek javaslata, észrevétele vagy kérdése. Hozzászólás nem lévén, kéri a bizottság tagjait, hogy aki egyetért, kézfeltartással jelezze. A bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal, a következı napirendet fogadta el:
1
8395-26/2012. (IV. 05.) KEKIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2012. április 05-én tartott ülésén a következı napirendet fogadta el. 1.
A Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állammal kötendı közszolgáltatási szerzıdése
2.
Egyebek
Errıl a tisztségviselıket, a címzetes fıjegyzıt, a Jegyzıi Irodát, az Oktatási, Kulturális és Sportirodát, valamint a Kabinetet jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.
1. napirendi pont: A Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állammal kötendı közszolgáltatási szerzıdése
Haág Zalán: Átadja a szót Dr. Solymos László alpolgármester úrnak. Dr. Solymos László: Tájékoztatja a bizottságot, hogy a jelenlegi ülés megtartásának oka az, hogy polgármester úrhoz pénteken érkezett egy e-mail a nemzeti erıforrás minisztertıl, amiben a miniszter úr tájékoztatást adott arról, hogy az új törvényi rendelkezés értelmében a kulturális intézményeknek regisztrációra, ill. besorolásra minden évben be kell jelentkezni az Elıadó-mővészeti Irodához. Ennek keretében az idei évtıl lehetıség van a szervezetekre vonatkozó különbségtételre, ami véleménye szerint pozitív különbségtétel lehet Szeged esetében, hiszen a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar magasabb kategóriába kerülhet. Miniszter úr tájékoztatott továbbá, hogy a jelentkezési adatlapok és dokumentáció feltöltésének határideje 2012. április 10., mely határidıig az önkormányzattal közszolgáltatási szerzıdést kellene kötnie a minisztériumnak annak érdekében, hogy az intézmények pályázhassanak a "nemzeti" minısítésre. A határidı rövidsége miatt a miniszter úr azt javasolja, hogy amennyiben a fenntartó egyetért a nemzeti minısítés megítélésével, akkor arra kéri a fenntartót, hogy a levelét és a szerzıdéstervezetet, ami a hétfıi napon érkezett az önkormányzathoz, nyújtsa be (levél és szerzıdéstervezet helyben került kiosztásra). A szerzıdéstervezet tanulmányozása jelenleg folyik, s a késıbbiekben egy ellenjegyzéssel kerül jóváhagyásra. A KEKIB elé azért került ez az elıterjesztés, mert fenntartói jog a szerzıdés jóváhagyása, s fontos a szakbizottság által megfogalmazott szakvélemény ezt megelızıen. Tájékoztatja továbbá a bizottságot, hogy a nemzeti kategóriába sorolásnak elıfeltételei vannak, mellyel az érintett intézmények plusz szolgáltatásokat vállalnak, s ezért van jelen a két intézmény vezetıje, akik tájékoztatják a bizottságot arról, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket már végeznek az intézmények, s melyek azok, amelyeket további feladatként vállalnak, illetve ezen feladatok forrásigényérıl. A szerzıdés másik pontja a nemzeti minısítés ellentételezését jelentı normatív állami támogatás a költségvetésbıl. A szerzıdéstervezet szerint ez a mindenkori rendelkezésre álló költségvetési forrás. Gyüdi fıigazgató úrnak vannak értesülései, hogy milyen pozitív diszkrimináció érheti a nemzeti kategóriába sorolt intézményeket a többi mővészeti szervezetekhez képest, de mivel ezek az információk még nem biztosak, ezért véleménye szerint
2
mindenféleképpen megfontolást igényel a fenntartó részérıl, hogy be legyen-e nyújtva a pályázat a nemzeti minısítéssel kapcsolatban. Amennyiben a pályázat benyújtásra kerül, s a nemzeti minısítést is odaítélik, akkor a szerzıdés jóváhagyása, a szerzıdés ellenjegyzése közgyőlési döntést igényel. Reményei szerint a szerzıdés paraméterei rövidesen kikristályosodnak, s a következı közgyőlés jóváhagyhatja azt. A színház esetében annyit tudni kell, hogy 5 vidéki intézmény kaphatja meg ezt a besorolást, szimfonikus zenekarok vonatkozásában nincs információja arra vonatkozóan, hogy a nemzeti besorolás hány zenekart érinthet, de véleménye szerint a Szegedi Szimfonikus Zenekar komoly hagyományai miatt ebbe a körbe tartozik. Kéri a bizottságot, hogy a fentiek ismeretében hozzon döntést a bizottság a nemzeti besorolással kapcsolatos regisztrációról. Haág Zalán: Kérdezi a Szegedi Nemzeti Színház fıigazgatóját, hogy hozzá kíván-e szólni. Gyüdi Sándor: Véleménye szerint, mivel ez a dolog szimbolikus tartalommal is bír, ezért nem az a kérdés, hogy ezt a jelölést elfogadják-e az érintett intézmények. Amennyiben a szaktárcánál az az irányvonal alakult ki, hogy nemzeti értéket képviselnek az intézmények, akkor arra csak igent lehet válaszolni. Természetesen meg kell vizsgálni, hogy a közszolgáltatási szerzıdés milyen tartalmi elemeket hordoz, milyen plusz szolgáltatásokat ír elı. A Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar esetében is elmondható, hogy a vidéki szervezetek közül ez az a két intézmény, amelyik a legkönnyebben teljesíti a közszolgáltatási szerzıdésben elıírtakat. A Szegedi Nemzeti Színház a kimeneti teljesítményei szerint a balett és az operajátszás terén és általában az elıadásszámában, nézıszámában ilyen vagy olyan szempontból, de nagyobbnak számít, s ugyanez vonatkozik a Szegedi Szimfonikus Zenekarra is. Jelzi, hogy idıközben a szerzıdésre vonatkozóan könnyítések történtek, mivel hétfın az érintett színházak vezetıi megbeszélésen vettek részt a minisztérium képviselıivel, ahol a változtatások iránya az volt, hogy a szerzıdés szövegében alacsonyabb elvárások fogalmazódjanak meg, mivel a teljesítés több városban okozott volna gondot pl. Gyır, Debrecen, Miskolc, Pécs. Megállapítja, hogy a szerzıdésben valóban hiányzik az ellentételezés pontos meghatározása, s ezzel kapcsolatban csak indirekt információk állnak rendelkezésre. Az elıadómővészi törvény tavalyi változtatása során az élharcos Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója volt, tehát tulajdonképpen ı állította fel ezeket az új kategóriákat, s hasonló módon érintett, mint a Szegedi Nemzeti Színház, ezért célszerő a szándékait támogatni. Az általa megnevezett, a nemzeti intézményeknek rendelt külön támogatás 100 millió Ft, ami nagyobb összeg, mint amivel az idén az állami támogatás összege csökkent. A szerzıdésben plusz anyagi terhe van minden szezonban megrendezendı ısbemutatónak, ami azt jelenti, hogy íratni kell egy drámát és azt színpadra is kell állítani. Ezen túlmenıen 5 vendégjátékot kell lebonyolítani az országon belül, aminek a száma a Szegedi Nemzeti Színház esetében eddig 2-3 ısbemutató volt. Egy vendégjáték költsége kb. másfél millió forint, ami függ a darab jellegétıl és a helyszíntıl is. Véleménye szerint ezek a vállalások teljesíthetık, amenynyiben néhány milliónyi plusz forrás rendelkezésre áll. Fontos még a fesztivál, ami szintén megjelenik a törvényben, ami Szeged esetében mind a színház, mind a zenekar szempontjából megvalósul az Armel operafesztivál megrendezésével. Amennyiben változtatásra van szükség, akkor a zenekar által adott szolgáltatásokkal ki kell bıvíteni, és háromoldalúvá kell alakítani a szerzıdést, amire már volt is korábban példa a szabadtéri játékok esetében. Baross Gábor: Gyüdi fıigazgató hozzászólását kiegészítve hangsúlyozza, hogy ezt a törekvést a kulturális kormányzat részérıl csak üdvözölni tudja. Legalább két éve szó van a szakmában a nemzeti kategória kiterjesztésére zenekarok esetében is. A szerzıdésmintában meg-
3
fogalmazott feltételek szerinte is teljesíthetık, mely feltételeknek a zenekar már eddig is 90 %-ban megfelelt. Problematikusnak tőnik számára a fesztiválszervezésre vonatkozó elvárás, mivel a szimfonikus zenekarok világában ez nem jellemzı a megyei nagyzenekarok szintjén, az Armel fesztivál azonban valóban egy kiváló lehetıség ezen kötelezettség teljesítésére. Véleménye szerint a prognózisok azt mutatják, hogy az állami támogatás emelkedésének esélye a zenekarok támogatására vonatkozóan nagy. Haág Zalán: Vitára bocsátja a témát, s kérdezi, hogy van-e valakinek hozzászólása. Dr. Solymos László: Jelzi, hogy abban az esetben, ha a pályázatban idıközben az önkormányzat és az intézmények számára kedvezıtlen változások történnének, a közgyőlésnek meg van a joga, hogy az abban való részvételt ne támogassa. A szerzıdésnek továbbá van egy olyan pontja is, ami rögzíti, hogy a szerzıdés határozott idejő, s 2015. december 31-ig érvényes, tehát hosszú idıtartamról, nem egy évrıl vagy évadról van szó. Ez nyilvánvalóan komoly megfontolást igényel, hiszen a költségvetési pozíciók nagyban befolyásolhatják a döntés kimenetelét. Gyüdi Sándor: Jelzi, hogy a korábbi elvárásokhoz képest a 80000-es nézıszám változatlanul maradt, a balett és az opera területén összesen 3 produkciót várnak el évente, ami a Szegedi Nemzeti Színháznál 5 rendszerint megvalósuló produkciót jelent. A nemzeti klasszikusok folyamatos mősoron tartásával kapcsolatos feltételeket is enyhítették. Véleménye szerint bető szerint könnyő megfelelni a közszolgáltatási szerzıdésben rögzítetteknek, de nyilván nem ez a cél. Forrás megléte esetén szükségesnek tartja újabb fesztiválok szervezését, olyan ısbemutatók megtartását, amelyek jelentısek, forrás hiányában pedig egy egyetemi drámapályázatfelolvasó színházi elıadással is teljesíthetı a feltétel. Haág Zalán: További hozzászólás nem lévén, kéri a bizottság tagjait, hogy aki egyetért, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal, az alábbi határozatot fogadta el: 8395-27/2012. (IV. 05.) KEKIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága megtárgyalta dr. Solymos László alpolgármester 41114/2012. számú elıterjesztését a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állammal kötendı közszolgáltatási szerzıdése tárgyában, és az alábbi határozatot hozta.
A bizottság támogatja, hogy a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közszolgáltatási szerzıdést kössön a Magyar Állammal (Nemzeti Erıforrás Minisztérium), amely szerzıdések - a két elıadó-mővészeti intézmény szakmai rangjának és lehetıségeinek emelésén túl - az intézmények nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté való minısítésének elıfeltétele. Errıl a tisztségviselıket, a címzetes fıjegyzıt, a Jegyzıi Irodát, az Oktatási, Kulturális és Sportirodát és a Kabinetet jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.
4
2. napirendi pont: Egyebek Haág Zalán: Kérdezi, hogy a napirendi ponthoz van-e valakinek kérdése, hozzászólása, észrevétele. Hozzászólás nem lévén megköszöni a részvételt, és az ülést bezárja.
K.m.f. Haág Zalán a bizottság elnöke
Kormos Tibor a bizottság alelnöke Roboz István ügyviteli titkár
Juhász Csilla jegyzıkönyvvezetı
5
