Női terek II. [2013] Nőket segítő vidéki civil hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon. Készítette: Milánkovics Kinga és Kövesdi Zsuzsa

[2013]

Női terek II. Nőket segítő vidéki civil hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon

Készítette: a REGINA Alapítvány megbízásából Milánkovics Kinga és Kövesdi Zsuzsa www.reginanet.hu

Női terek kutatás II.

[2013]

A kiadvány a Svájci‐Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg

Együttműködő partnerek REGINA Alapítvány

Frauen_oase

2

© REGINA Alapítvány (www.reginanet.hu)


[2013]

Tartalom Háttér . ......................................................................................................................................... 6 A kutatás célja ..................................................................................................................................... 7 A kutatás módszertana és a beérkezett minta .................................................................................... 8 Az eredmények értékelése .................................................................................................................. 8 A számszerű adatok bemutatása ..................................................................................................... 8 A másodelemzés tapasztalatainak bemutatása ............................................................................ 13 Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) ...................................................... 13 Védőnői hálózat ............................................................................................................................. 14 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ, korábbi közismert nevén: Munkaügyi Központ) .......... 15 REGNET: Régiók Nőhálózata Egyesület ......................................................................................... 16 Anyaközpontok Magyarországi Hálózata ...................................................................................... 17 Női érdekvédelmi szövetségek ...................................................................................................... 18 2 új shelter Magyarországon a prostitúció áldozatai számára ...................................................... 19 A kutatási folyamatból és a minta egészének vizsgálatából levonható tanulságok ...................... 20 A kutatás eredményeiből és a terepi tapasztalatokból levezethető fejlesztési koncepció .............. 20 A vázolt fejlesztési koncepció költségterve ....................................................................................... 23 Összegzés ........................................................................................................................................... 24

A kérdőíves felmérés során a következő vidéki szervezetek jelezték, hogy részt kívánnának venni egy további hálózatépítő munkában. .............................................................................. 25 Békés Megyei Nők Egyesülete ....................................................................................................... 26 Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium ........................................... 28 E‐NÍVÓ Együttműködő Női Vállalkozók Dél‐Alföldi Regionális Közhasznú Egyesülete ................. 29 Érték Nőknek Egyesület ................................................................................................................. 31 Fészek Kör ...................................................................................................................................... 32 Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete .......................................................................................... 33

3



[2013]

Holdam Egyesület .......................................................................................................................... 35 KANGA Egyesület ........................................................................................................................... 37 Kecskeméti Baba‐Mama Klub ........................................................................................................ 38 Lea Otthon Családok Átmeneti Otthona (anyaotthon) ................................................................. 39 Lorántffy Zs. Református Kismamaház .......................................................................................... 40 Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége ............................................................... 41 Magyar Vöröskerszt Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Szervezetének Anya‐ Gyermek Segítőotthona és Krízisközpontja .................................................................................................. 43 Nők Közéleti Szerepvállalását Segítő Kelet‐Magyarországi Alapítvány ......................................... 47 Ölelés Babahordozó Egyesület (röviden: Ölbebaba) ..................................................................... 49 REGINA Alapítvány ........................................................................................................................ 51 Régiók Nőhálózata Egyesület ........................................................................................................ 52 Szarvasi Fiatalok a Holnapért ........................................................................................................ 53 Szentgotthárdi Életfa Baráti Kör .................................................................................................... 56 Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület ..................................................................... 57 Szív Lelkiségi Központ a Nőkért Alapítvány ................................................................................... 58 Tápióbicskei Művelődési Ház Kikelet Gyöngyfűző klub ................................................................ 59 Ürömi Teleház Közhasznú Egyesület ............................................................................................. 60 Várpalotai Írisz Nőegyesület .......................................................................................................... 61 Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület ......................................................................................... 62

Mellékletek ............................................................................................................................... 63 1. számú melléklet: Miniszteri találkozó – Balog Zoltánnal egyeztetett a Baptista Szeretetszolgálat elnöke ................................................................................................................ 63 2. számú melléklet: A felmérésben azonosított szervezetek listája .............................................. 64 3. számú melléklet: Családok Átmeneti Otthonai ......................................................................... 68 4. számú melléklet: Az OKIT szolgáltatásának leírása ................................................................... 69 5. számú melléklet: Segélytelefonszámok és információ források bántalmazottaknak ............... 70 Segélytelefonszámok, információk bántalmazottaknak: .............................................................. 70 Segélytelefonszámok: .................................................................................................................... 70 6. számú melléklet: Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat shelter információk............................. 72 7. számú melléklet: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye az OKIT telefonszolgálatának létrejöttéről ................................................................................................. 75

4



[2013]

8. sz melléklet: A MINE Mother Centers International Network for Empowerment anyaközpont koncepciója.................................................................................................................................... 77

5



[2013]

Háttér

.

2010 tavaszán Oborni Katalin és Dezső Dóra önkéntes tevékenységének köszönhetően a REGINA Alapítvány egy online kutatás keretében vizsgálta a magyarországi női tereket, női közösségeket, nők számára szolgáltató civil szervezeteket, csoportokat. Mivel akkor arra a munkára semmilyen anyagi erőforrás nem állt rendelkezésre, így nem volt lehetőség részletesen és költségesen felkutatni az akkori szervezeteket. Az online módon szétküldött felhívásokra akkor mindössze 26 kitöltött kérdőív érkezett vissza. Ennek a kutatásnak az összefoglalója itt érhető el: http://www.reginanet.hu/noiterekkutatas2010.pdf A REGINA Alapítvány számára fontos és folyamatos cél, hogy a hazai női tereket láthatóvá tegye, a közöttük lévő együttműködéseket elősegítse és ennek a munkának az eredményeként hozzájáruljon ahhoz, hogy az elsősorban vidéki térségekben a nők, anyák önsegítő csoportjai erősödjenek, lehetőségeik növekedjenek. Az alapítványnak szintén fontos célja, hogy legyenek, alakuljanak és erősödjenek azok terek, ahova a nők speciális nehézségeikkel fordulhatnak, ahol szakszerű információkat és segítséget kérhetnek és kaphatnak. Ennek érdekében működteti a REGINA NőHázat is Gödöllőn, ami egy nők által fenntartott közösségi ház (www.reginanet.hu/haz). A svájci frauen_oase (a szervezet hivatalosan kis betűkkel írja a nevét) szintén egy nőház Bázelben. Fő szolgáltatásaik között anonim segítséget nyújtanak a helyi hátrányos helyzetű nőknek, élelmiszert, ruhát, óvszert biztosítanak, mosási, mosakodási lehetőséget kínálnak és számos egyéb adminisztratív, egészségügyi és mentális segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak. Pár éve a frauen_oase nőházában egyre több magyar nő kezdett megjelenni. Ezek a nők döntően szegény magyar roma és nem‐roma nők, akik jellemzően nem beszélnek idegen nyelvet és a szervezet feltételezése alapján közülük sokan prostituáltak és/vagy emberkereskedelem áldozatai. A svájci szervezet emiatt kapcsolatba lépett a REGINA Alapítvánnyal, és együttműködést kezdeményezett. A közös munka finanszírozása egy a Svájci‐Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretében folytatódik 2012 és 2013 között. Jelen kiadvány egy gyakorlat orientált gyűjteménye és értelmezése a Magyarországi vidéki nőket segítő elsősorban állami és civil rendszernek. A kiadvány a terepen dolgozó szervezetek és szakemberek szempontjából készült, az értelmezések a terepen dolgozók munkáját kívánják segíteni.

6



[2013]

A kutatás célja A projekt előkészítő munkálatai során a kutatás pontos tartalmának meghatározásakor a REGINA Alapítvány célja a magyarországi női terek a korábbinál átfogóbb feltérképezése volt, míg a frauen_oase célja az volt, hogy információkat kapjon a magyarországi nőket támogató intézményrendszer szereplőiről, az általuk kínált szolgáltatásokról annak érdekében, hogy a hozzájuk forduló magyar nőket segíteni tudják hazai információkkal. Az már a projekt előkészítésének idején egyértelművé vált, hogy a svájci partnerek által keresett megfelelő és hatékony intézményrendszer Magyarországon egyáltalán nem létezik, sem állami, sem civil ellátó rendszer nincs, és az elkövetkező időszakban nem is nagyon valószínű, hogy egy ilyen rendszer kialakításra kerülne. Mivel azonban Svájcban egyre növekszik a magyar prostituáltak és más hátrányos helyzetű nők száma, így az együttműködés fókusza átalakult. Az alapvető fókusz a kutatás elindításakor az lett, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a női terek, női szervezetek, nők számára szolgáltató közösségek Magyarországon, amelyek valamilyen szolgáltatást kínálnak nőknek általában. A svájciak érteni szeretnék azt társadalmi és gazdasági hátteret és környezetet, ahonnan a náluk felbukkanó nők érkeznek, tájékozódni kívánnak a magyar viszonyokról. Sajnos azonban olyan kutatás sem létezik Magyarországon, ami naprakészen és a felhasználók számára jól elérhetően tükrözné a szolgáltatások és szervezetek rendszerét. Magyarországon nincs a bántalmazott nőket, az emberkereskedelem áldozatait, a prostitúcióba kényszerített kiskorú és nagykorú nőket, az egyedülálló kisgyerekes nőket, a szegénységben élő nőket és gyerekeket védő és támogató megfelelő törvényi háttér, sem pedig hatékony ellátó rendszer, sőt jól láthatóan még a törvényhozói szándék is hiányzik. A vizsgálódás fókusza ezért inkább arra irányul, hogy feltérképezze az ország különböző pontjain működő szerveződéseket, felmérje, hogy mi a jelenlegi magyar helyzet a nők számára kínált segítő szolgáltatások tekintetében. Szintén célja felmérni azt, hogy az elsősorban vidéken működő szervezetekben és közösségekben milyen a szándék és a hajlandóság egy összehangoltabb munkára, a nőknek terepen szolgáltató szervezetek közötti együttműködésre, illetve az is, hogy az eziránt nyitott csoportokkal további hálózatépítési munkát folytasson. A kiadvány elsősorban a következő célcsoportok számára készül magyar és angol nyelven:

7



[2013]

•

• •

olyan külföldi terepi szervezetek számára, melyek munkájuk során Magyarországról származó prostituáltak és/vagy emberkereskedelem áldozatok segítését végzik, olyan magyar civil szervezetek számára, akik elsősorban vidéki nők helyzetének javításáért dolgoznak, olyan szakemberek, laikusok és kutatók számára, akik érdeklődnek a gender érzékeny vidékfejlesztés iránt.

A kutatás módszertana és a beérkezett minta A korábbi kutatáshoz hasonlóan most is a kérdőívekre alapozott kutatási módszert választottuk, kiegészítve telefonos interjúkkal és másodelemzéssel az internetes honlapokkal rendelkező, interneten elérhető szervezetek, közösségek, klubok felkutatása érdekében. A kutatás nem reprezentatív és nem célja, hogy statisztikai jellegű állításokat tegyen. Sokkal fontosabbnak tartottuk, hogy lehetőleg minél több szerveződéshez eljussunk. A korábbi kutatáshoz képest igyekeztünk – elsősorban a telefonos interjúk adta tágabb lehetőségek segítségével – elérni azt, hogy a felmért szervezetek bemutatásán túl megtudjuk, hogy érdekli‐e őket egy olyan országos hálózatban való részvétel, melynek keretében ezek az elsősorban vidéki szervezetek és szerveződések egymással hatékonyabban tudnak információkat cserélni, segíteni és képezni egymást, együtt fellépve erősíteni egymást illetve az együttműködések és információ csere eredményeként javítani a nők számára kínált szolgáltatásaik színvonalát, spektrumát. A vizsgálat során 41 szervezettel sikerült telefonos interjút készíteni és további 41 szervezetet sikerült honlapjukon keresztül azonosítani. További 6 olyan szervezetet sikerült azonosítani, amelyek korábban női témákban aktívak voltak, de mostanra megszűntek. Így összességében 88 szervezetet, szerveződést, csoportot sikerült azonosítani.

Az eredmények értékelése A számszerű adatok bemutatása A felmérés során tehát fontos cél volt azoknak a vidéki (nem‐budapesti) szervezeteknek az azonosítása, melyeknek szándékában áll egy – a projekt kapcsán kialakuló – hálózatban részt venni. 26 ilyen vidéki szervezetet azonosítottunk, és őket tekintjük a

8



[2013]

későbbi együttműködések fejlesztésében elsődleges partnereknek. További 10 budapesti szervezet fejezte ki együttműködési szándékát, a fennmaradó 46 működő szervezet vagy nem kíván kapcsolódni, vagy velük nem készült telefonos interjú (csak a másodelemzés során lehetett őket megtalálni, de telefonon nem voltak elérhetők). Az eredmények elemzésekor a már megszűnt szervezeteket nem vettük figyelembe. A szervezetek megyénkénti eloszlása egyenetlen, Budapesten és Pest megyében található az 57 százalékuk, szám szerint 47 szervezet. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye az egyetlen ahol 5 szervezetet találtunk, míg az összes többi megyében számuk 5 alatti, gyakorta 1 vagy 2. 1. táblázat: Azonosított szervezetek megyék szerint

Megye

Szervezet 1 3 4 5 37

Bács‐Kiskun Baranya Békés Borsod‐Abaúj‐Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr‐Moson‐Sopron Hajdú‐Bihar

Megye Heves Komárom‐Esztergom Pest Somogy Szabolcs‐Szatmár‐ Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

2 2 1 4

Szervezet 2 1 10 1 2 1 2 2 2

1. ábra: Magyarország megyéi

9



[2013]

2. táblázat: Szervezetek eloszlása települések szerint

A szervezet címe (település) Békéscsaba Budapest Debrecen Eger Gödöllő Gyöngyös Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Keszthely Körmend Miskolc Mór Mosonmagyaróvár Nagykovácsi Nyíregyháza

Összesen

A szervezet címe (település) Nyíregyháza‐Sóstóhegy, Páty Pécs Sárszentmihály Szarvas Százhalombatta Szekszárd Szentgotthárd Tahitótfalu Tápióbicske Üröm Várpalota Veszprém Zalaegerszeg Tata Pest megye (titkos)

3 37 4 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 1 1 1

Összesen 1 1 3 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

A felmérésben vizsgáltuk a szervezetek munkavállalóinak és önkénteseinek számát. 3. táblázat: A szervezetek alkalmazottainak száma

Alkalmazottak száma 0 1 2 3 5 7 8 9 12 13 nem releváns nincs adat

Szervezetek száma 19 7 1 3 2 1 2 2 1 2 1 41

Alkalmazottak száma 2% 0 2% 5% 1 5% 2 5% 3 3% 5 46% 5% 7% 3%

10

17%

7 8 9 12 13 nem releváns



[2013]

4. táblázat: A szervezetek önkénteseinek száma (éves szinten)

Önkéntesek száma (éves szinten) 0 10 alatt 10‐20 20‐30 30 fölött nincs adat

Önkéntesek száma szervezetenként (éves szinten)

Szervezetek száma 3 9 16 6 6 41

7%

0

15%

10 alatt 23%

15%

10‐20 20‐30

40%

30 fölött

Látható, hogy a telefonon megkérdezett szervezetek közel felének, 46%‐nak nincs alkalmazottja, a tevékenységeket kizárólag önkéntes alapon végzik. A szervezetek közel kétharmadának, 66%‐nak kettő vagy kevesebb alkalmazottja van. Ezen adatok alapján azt feltételezzük, hogy a még működő szervezetek is kicsik, alul finanszírozottak így szolgáltatásaikat többnyire esetlegesen végzik. Ezeket a feltételezéseket alátámasztják az ügyfélszolgálati időkre, a saját térre és a finanszírozás módjaira adott válaszok is. 5. táblázat: saját tér, közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat megléte

Saját kommunikált közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat n.a. nincs van

Összesen

Saját, kifelé is kommunikált közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat

5 55 22

6% n.a. 27%

nincs 67% van A szervezetek működésük finanszírozásának forrásaként elsősorban a tagdíjakat, az 1%‐ ot, pályázati forrásokat, adományokat jelöltek meg. Kizárólag egyházi fenntartású szervezetek jelölték meg az állami normatívát, mint bevételi forrást. Az interjúk során a megkérdezettek alátámasztották azt az általános civil tapasztalatot, hogy az 1% 1 bevételek kiszámíthatatlanok és jellemzően nem nagy összegek, az adományok úgyszintén. A nagyobb

1

1%: magánszemélyek az adójuk 1%‐t felajánlhatják civil szervezetek számára minden évben az adóbevallásaikban

11



[2013]

szervezetek működésüket sokkal inkább pályázati forrásokból finanszírozzák. A pályázati rendszernek lényeges strukturális hátránya, hogy projekt alapú működést tesznek lehetővé, és ennek eredményeként az egyes projektek lezárultakor nincs garancia arra, hogy az adott tevékenységet a szervezet folyatatni tudja. A nőket – vagy bármilyen más hátrányos helyzetű csoportokat – segítő munka jellemzője, hogy egy‐egy új szolgáltatás bevezetése, elfogadtatása és beágyazása a helyi közösség életébe gyakorta 1‐2 évet is igénybe vesz. Szintén gyakori, hogy egy új szolgáltatás éppen addigra lesz rendszer szinten beágyazva egy helyi közösség életébe, amikor az azt finanszírozó projekt lezárul. Összességében ezért elmondható, hogy a vizsgált szervezetek finanszírozási struktúrája nem alkalmas a nőket hatékonyan segítő országos ellátó és intézmény rendszer anyagi hátterét biztosítani. Nincs megfelelő programfinanszírozás és nincs olyan minősítő rendszer, ami alapját képezheti egy egységes ellátó rendszer kialakításának, akár állami szinten. Szintén részben a pályázati rendszer elégtelenségére vezethető vissza az, hogy mivel a források nagyon korlátozottak és a szervezetek alulfinanszírozottak, ezért a kifejezetten pályázatokból működtetett szervezetek között gyakorta bizalmatlanság és konkurens viselkedés tapasztalható, ami méginkább hátráltatja az amúgy is gyenge rendszer együttes hatékonyságát. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az egymástól térben távol működő vidéki szervezetek között alkalmanként mégis jó és hatékony együttműködések tudnak kialakulni, ami egyrészt köszönhető annak, hogy a terepen elszigetelten dolgozó szervezetek számára megerősítő és szakmailag támogató a hasonló szervezetekkel információkat cserélni, másrészt bizonyos pályázatokban (pl. TÁMOP) előny, ha több szervezet együtt pályázik konzorciumi felállásban. 6. táblázat: a szervezetek jogi, működési formái

jogi forma Összesen alapítvány 20 2 csáo 2 egyesület 41 egyházi intézmény 4 klub, közösség 8 szövetség 7

Jogi, működési forma 10% 5%

alapítvány

9%

csáo egyesület

24% 50%

2%

egyházi intézmény klub, közösség

szövetség Az azonosított szervezetek fele egyesületi formában működik, negyede alapítványiban.

2

Családok átmeneti otthona

12



[2013]

A másodelemzés tapasztalatainak bemutatása A másodelemzés során kétirányú volt az adatgyűjtés. Egyrészt igyekeztünk felkutatni a honlappal rendelkező, elsősorban vidéki szervezeteket. Az így azonosított szervezetekkel kapcsolatos információk bekerültek a szervezetek adatbázisába, és a számszerű adatok elemzésébe. A másik kutatási irány a szervezetek fölötti szerveződési szinteket igyekezett láthatóvá tenni, szintén elsősorban vidéki fókusszal, de itt vizsgáltuk a budapesti székhelyű, országos hatáskörrel működő női civil szervezeteket is. A vizsgálatban azokat a rendszereket próbáltuk felmérni, amelyek nők számára kínálnak szolgáltatásokat, segítséget, információt, elsősorban a következő területeken: bántalmazás, prostitúció, munkaerő piac, szociális szolgáltatások, helyi információk. Az információk elemzésekor a jelenlegi helyzeten túlmenően azt is próbáltuk megbecsülni, hogy az adott rendszer milyen potenciált képvisel egy későbbi hálózatépítési munkában.

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) Az OKIT egy állami fenntartású rendszer, honlapja a www.bantalmazas.hu. Ez tulajdonképpen a hivatalos állami struktúra, erről lehet hallani akkor, mikor a mindenkori kormányzat valamiért beszámolni kényszerül arról, hogy milyen intézményrendszer van Magyarországon a bántalmazott nők, a prostituáltak és az emberkereskedelem áldozatainak (pl. CEDAW jelentés). Honlapja szerint az OKIT „a hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak megsegítésével foglalkozik”. Az OKIT szolgáltatási rendszerének bemutatása a 4. számú mellékletben olvasható. Ezt az anyagot az OKIT honlapjáról vettük át. Részletes, számszerű információkat tartalmazó hivatalos forrást azonban nem találtunk arra vonatkozóan, hogy pontosan hány shelter, hány férőhely van az országban. Informális szakmai beszélgetésekben elhangzott és nem ellenőrzött adatok szerint 40 körüli az OKIT‐ on keresztül elérhető férőhelyek száma, ami messze elmarad az elégségestől. Az OKIT szolgáltatásának jellemzői: • • • •

nincs elég férőhely, a telefonon segítséget kérő nőket jellemzően helyhiány miatt azonnal elutasítják, a krízishelyzetben lévő nők 30 napig maradhatnak a shelterben, ami indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható, a shelterek titkos házak az ország különböző távoli pontjain, ahova a bántalmazottaknak saját költségen kell eljutniuk, az utazásban az OKIT nem segít.

Az OKIT a bántalmazottak számára nem látható intézmény, nincsenek hirdetéseik, feltételezhető, hogy a bántalmazottak jelentős része nem is tud a létezéséről. A REGINA Alapítvány saját munkája és terepi tapasztalata alapján elmondható, hogy a vidéken élő bántalmazott nők nem tudják, hogy hova fordulhatnak és ott milyen segítséget kaphatnak. A hozzánk

13



[2013]

forduló áldozatokra, bántalmazott nőkre általában jellemző, hogy korábban még nem hallottak az OKIT rendszeréről.

Védőnői hálózat A védőnői hálózat – ami a mai napig egyedülálló rendszer Európában – szintén állami fenntartású rendszer, jogelődje eredetileg 1927‐ben alapult. 2007‐ben készült egy tanulmány „A védőnői rendszer működésének bemutatása, a fejlesztésre irányuló javaslatok összefoglalása” címmel, a tanulmány magyar nyelven letölthető az internetről: http://www.oktatasikerekasztal.hu/hattertanulmanyok/01/odor_andrea_vedonoi_rendszer.pdf A tanulmány szerint 2006‐ban 5270 szervezett védőnői állásból 4985 volt betöltve. A védőnők státusza és munkája igen speciális. Segítő, tanácsadó és ellenőrző munkát egyaránt végeznek. A gyerekvédelmi rendszer részeként elvileg kötelesek jelenteni, ha egy családban veszélyeztetett gyereket találnak. A veszélyeztetettség több forrásból eredhet, pl. elhanyagolásból, alultápláltságból, egészségügyi veszélyekből, és bántalmazásból is. Védőnőkkel folytatott beszélgetésekből azonban tudni lehet, hogy a törvényekben előírtakat a gyakorlatban nagyon különböző módon van lehetőségük értelmezni, és igen nagy hatalmuk van abból a szempontból, hogy a segítségre szorulóknak milyen módokon segítenek. Egy elhivatott és valóban segíteni akaró védőnő fontos segítője tud lenni egy krízis helyzetben lévő nőnek. Részlet a tanulmányból: „A védőnői szakma olyan női foglalkozás, mely az empátiára, gondoskodásra, szolidaritásra, a teljes személyiség mások érdekében történő önfeláldozó átadására, a hagyományos családi tapasztalatok foglalkozási szintre történő átsugárzására épül, azaz elválaszthatatlanul megtalálható benne a magánélet és a közfeladat. A védőnői szerep sajátos peremszerep. Egészségügyi főiskolai végzettséghez kötött, úgynevezett értelmiségi szakma, ugyanakkor az egészségügyi hierarchián belül alacsony szinten helyezkedik el. A gondozottak számára a védőnő az egészségügyi intézményrendszert képviseli, ami az iskolázottságban, a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely szerint alacsonyabb szinten lévő családok számára – a szakértői tekintély fölényével bírhat. A védőnők egyéni, női életútja és pályaválasztása, karrierútja e két szerepkör sajátos interferenciáját hordozza magában. Diplomát szereznek, de sajátos női diplomát, olyan pályát választanak, amelyben a saját családi tapasztalatok (párkapcsolat, családtervezés, gyermeknevelés, stb.) a foglalkozási szerep immanens részét képezi. E tényeknek a mindennapi tevékenység során mind a foglalkozási szervezeti hierarchiában, mind a családokkal való kapcsolattartásban megvan a maguk jelentősége. Kérdés, hogy az intézményesen szerzett tudás és a női tapasztalatokból származó tudás ötvözete milyen módon befolyásolja a védőnők gondozottaival folytatott munkáját, különös tekintettel a konkrét egészségügyi szolgáltatáson túli – életvezetésre, életmódra, családi munkamegosztásra és feladatokra vonatkozó – tanácsadásra. A védőnő etnikai hovatartozása révén is határszerepben van. Magyarországon csak elenyésző számban vannak roma védőnők, így elmondható, hogy a védőnői szakma a többségi magyar társadalom képviseletében tevékenykedik, egyszerre közvetítve a korszerű egészségügyi ellátás szakmai normáit és egy speciális társadalmi csoport családra vonatkozó értékeit. Kérdés, hogy a társadalmi hierarchia legaljára

14



[2013]

szorult, ezen belül etnikai mássága miatt előítélettel sújtott, diszkriminált társadalmi csoport, a magyarországi romák körében végzett védőnői munka hogyan birkózik meg azokkal a konfliktusokkal, amelyek adandó alkalommal a cigány közösségek többségitől eltérő hagyományaiból, életmódjából, családfelfogásából, értékrendszeréből fakadnak.” A védőnők a következő területeken tevékenykednek: 1. Védőnők az egészségügyi alapellátásban ‐ területi védőnők, iskola‐védőnők 2. Védőnők az egészségügyi szakellátásban – kórházi védőnők 3. Védőnők a Családvédelmi Szolgálatban ‐ az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatban (az ÁNTSZ‐ben) 4. Védőnők a szakmai felügyeletben – az ÁNTSZ‐ben Az ÁNTSZ‐ben dolgozó vezető védőnők végzik a védőnői munka Terepi szempontból a vidéki nőket segítő, elérhetőségük szempontjából az egészségügyi alapellátásban dolgozó területi és iskolai védőnők munkája érdemel kiemelt figyelmet. A területi védőnők például egy új gyermek születésekor kijárnak a családokhoz, tanácsaikkal segítik a nőket. Bár a körzetek gyakran nagyok, a védőnők túlterheltek és alulfizetettek, mégis elmondhatjuk, hogy ez az a rendszer, ami a leginkább ismert, közismert, elismert és elérhető a vidéki nők számára. Egy nőket segítő hálózat építése során, a védőnők fontos szereplői lehetnek egy professzionális rendszernek.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ, korábbi közismert nevén: Munkaügyi Központ) honlapja: http://www.afsz.hu/ A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szintén egy állami rendszer, hivatalos anyagainak bemutatása helyett jelen kiadvány keretei között azt mutatjuk be, ami a „Munkaügyi Központok”‐ról kialakult lakossági vélemény. A REGINA Alapítványban 2005 óta működtetjük az un. „Munka‐helyben” programunkat, melynek célja, hogy a gödöllői régióban az állás információkat terjessze, összekapcsolja munkaadókat és munkavállalókat, illetve ingyenes tanácsadások keretében segítse a térségben élő nők és férfiak munkaerőpiaci reintegrációját. A programnak 2013 elején 2500 fölötti regisztrált tagja van. A „Munkaügyi Központok”‐kal kapcsolatos lakossági véleményt a „Munka‐helyben” program tapasztalataiból gyűjtöttük össze. A lakosság tehát az új nevén Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot „Munkaügyi Központ” néven említi és ismeri. Elsősorban a következő okokból keresik fel: • •

elveszítették az állásukat és regisztrálni akarnak munkanélküli ellátásra, szeretnének a „Munkaügyi Központ” által szervezett ingyenes képzésekre járni,

15



[2013]

A köznyelvben a „munkanélküli segély” az, amire egy állását elvesztett személy jogosult. Ennek hivatalos neve 2013 elején „álláskeresési járulék” és maximum 90 napig folyósítják. A rendszer részletes ismertetését nem tartjuk jelen kiadvány keretei között indokoltnak, mert a segélyezés rendszere gyakorta változik, bonyolult, összege kevés és rövid ideig kapják az arra jogosultak. Ráadásul az egész intézményrendszer nagy, lomha és bürokratikus, jellegében sokkal inkább hivatali mint szolgáltatói szellemű. Az ingyenes továbbképzési lehetőségek rendszere átláthatatlan, és nem egyértelmű hogy milyen mechanizmusok alapján dől el, hogy melyik álláskereső járhat ilyen képzésre és melyik nem. A lakosság elégedetlen az NFSZ szolgáltatásaival, ügyfélkezelési hozzáállásával, és nem úgy tekint rá, mint egy használható szolgáltatásra. Civil segítői tapasztalataink alapján jelenleg úgy gondoljuk, hogy a hálózatépítő munkában az NFSZ‐nek nincs reálisan elvárható aktív szerepköre.

REGNET: Régiók Nőhálózata Egyesület honlap: http://regnet‐nohalozat.hu/ Az egyesület 2009‐ben alakult, és a nőkérdéssel foglalkozó vidéki társadalmi szervezeteket összefogó ernyőszervezetként működik. Célja a nők esélyegyenlőségéért és érdekérvényesítéséért tevékenykedő vidéki egyesületek, alapítványok összefogása, segítése, érdekvédelmük ellátása. Kiemelten fontos számukra a nők közéleti szerepvállalásának segítése, ennek érdekében a vidéki településeken hivatalban lévő női polgármestereket segítik képzésekkel, hálózat építéssel. Tagszervezetek (a REGNET honlapja alapján, letöltve 2013‐01‐14): • • • • • • • • • • • • • • • •

Alapítvány a Bölcsődei Dolgozókért 1051 Budapest, Nádor utca 32. Baráti Kéz Egyesület 6000 Kecskemét, Katona J. u. 18. Békés Megyei Nők Egyesülete 5800 Békéscsaba, Derkovits fasor 1. Bedekovics Lőrinc Népfőiskolai Társaság 5125 Jászfényszaru, Fürst Sándor u. 1. Kézfogás Veszprémért Egyesület 8200 Veszprém, Halle u. 5/F Miskolci Nőknek is Esélyt MINŐIES Alapítvány 3525 Miskolc, Körmöci u. 15. "Nő az erő" Közhasznú Egyesület 3300 Eger, Bajcsy‐Zsilinszky u. 9. Nők a Holnapért Alapítvány 1068 Budapest, Városligeti fasor 46‐48. Nők a Jobb Jövőért Egyesület 4400 Nyíregyháza, Állomás tér 2. Nők a Közéletben Alapítvány 7622 Pécs, Liszt F. u. 19. Nők a XXI. Századért Egyesület 8360 Keszthely, Kossuth u. 40. Nők Szatmárért Egyesület 4700 Mátészalka, Szokolay Ö. út 7. 3/10 Uniós Tanoda Egyesület 1224 Budapest, Dukát utca 69. Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesülete 5600 Békéscsaba, Békési út 46‐48. Várpalotai Írisz Nőegyesület 8100 Várpalota, Tési út 6. Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE) 8200 Veszprém, Szigety J. u. 42.

16



[2013]

Már jelen projekttel egy időben, de attól függetlenül elkezdődött egy tárgyalás sorozat a REGNET, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a REGINA között, melynek fókuszában az együttműködési lehetőségek keresése áll, kifejezetten a vidéki nők helyzetének javítása érdekében.

Anyaközpontok Magyarországi Hálózata Az Anyaközpontok Magyarországi Hálózata a Magyarországon működő vagy kialakítás alatt lévő anyaközpontjainak informális hálózata, szövetsége, illetve információ és szakmai tapasztalatcsere és egyeztető fóruma. Szakmai előzménye a REGINA Nő és Anyaközpont Hálózat, melynek létrehozását a REGINA kezdte el 2006‐ban. Akkor még csak pár olyan női közösséget sikerült azonosítani, amelyek részt kívántak vagy tudtak venni egy a helyi/szervezeti szintű munka fölötti országos hálózati munkában. Az anyaközpont hálózat fejlődésének új lendületet adott a 2010‐ben Miskolcon megnyílt új anyaközpont, melyet a Holdam Egyesület hozott létre. Neve: Holdam Udvar (www.holdam.hu). A Holdam Egyesület is tagja az Anyaközpontok Nemzetközi Hálózatának (MINE www.mine.cc). Az anyaközpontok olyan női közösségi terek, melyek alulról szerveződnek, a helyi női közösség építi, határozza meg a benne folyó tevékenységeket és döntési kompetenciája van a terek működtetéséről, a helyi igényeknek és lehetőségeknek figyelembevételével. Az anyaközpontok bizonyos nyitvatartási renddel működnek (jellemzően a fenntartáshoz rendelkezésre álló erőforrások fényében. Ezek a helyek rendszerint nyitottak, oda a nyitvatartási időben bárki betérhet. Az anyaközpontok mindenféle háttérrel érkező nők számára potenciális segítő helyek. Jelenleg Magyarországon az anyaközpontok a következő szolgáltatásokat kínálják: képzések, tanácsadások, közösségi események, szoptatásra, pelenka cserére alkalmas helyek, önsegítő csoportok, klubok, számára közösségi tér, közösségi élelmiszer beszerzések átvételi pontja, munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltató és ügyfélszolgáló pontok. Előfordul, hogy az anyaközpontok adományokat is gyűjtenek és adnak a rászorulóknak. A már régebben működő anyaközpontoknál rendszerint megjelennek a nagyon hátrányos helyzetű, és/vagy krízisben lévő és/vagy családon belüli erőszak elől menekülő nők is, nem ritkán gyerekekkel. Az anyaközpontokra jellemző, hogy szállást nem tudnak adni a hozzájuk érkező krízisben érkező nőknek. Szintén jellemző az anyaközpontokra, hogy finanszírozásuk nagyon kiszámíthatatlan és esetleges. Lehetőségek, melyeket az anyaközpontok rejtenek magukban Egy nőket, családokat segítő professzionális hálózat kialakításában az anyaközpontoknak a következő szempontok mentén van kulcs jelentősége: •

helyben, terepen működnek, a helyi közösség által működtetve, ismerik a helyi viszonyokat és a közösség tagjai bizalommal vannak irántuk,

17



[2013]

•

•

•

az anyaközpontokat működtető nők jellemzően tagjai azoknak a hátrányos helyzetű csoportoknak akiket szolgálnak, így tisztában vannak a nehézségekkel, a megoldandó problémákkal, döntési kompetenciájuk van abban, hogy milyen szolgáltatásokat és milyen rendszerben nyújtanak, így a lehető leghatékonyabb rendszert tudják kialakítani a lehető legkisebb költségen, az anyaközpontok jó példái annak, hogy a szubszidiaritás elve hogyan tud jól működni a gyakorlatban.

Nehézségek, melyek a folyamatos professzionális működtetést hátráltatják Az anyaközpontok épületeit jó esetben a helyi önkormányzatok biztosítják a működtető civilek számára, így bérleti díja nincs, vagy minimális. A működtetés erőforrás igénye két fő tételből adódik, a rezsi költségek és a nyitvatartást biztosító személyzet idejéből. A szakmai szolgáltatást gyakorta (erre megfelelő erőforrások híján) önkéntes szakmai segítők kínálják (pl. pszichológusok, jogászok, fejlesztők, stb.) A rezsi költség és a nyitva tartás, a szervezés logisztikai része, a takarítás, karbantartás azonban hosszútávon nem megoldható tényleges pénzügyi források nélkül. Feltételek melyek megvalósulása szükséges ahhoz, hogy az anyaközpontok professzionális szolgáltató hálózattá fejlődjenek 1. A rezsi költségek és két félállású adminisztratív munkatárs bérének anyagi fedezete. Ez havi szinten kb. 5‐700.000 Ft‐ból kigazdálkodható. 2. Szakmai képzés a következő területeken: • vidékfejlesztés, • közösség fejlesztés, • gender, • bántalmazás, családon belüli erőszak áldozatai számára nyújtott segítségnyújtás módjai és gyakorlata, • fundraising vidéki környezetben, • önkéntes menedzsment, • társadalmi vállalkozás fejlesztés, • közösségi marketing, PR és kommunikáció.

Női érdekvédelmi szövetségek Magyarországon jelenleg 3 szövetségi formában működő ernyőszervezet van, ezek a következők: • • •

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (www.noierdek.hu) Magyar Asszonyok Érdekszövetsége (www.asszonyszovetseg.hu) Magyar Nők Szövetsége (www.nokszovetsege.hu)

18



[2013]

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby) magyar tagszervezete, így szervesen kapcsolódik az EU női érdekérvényesítő folyamataiba. A REGINA Alapítvány a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tagja. A hálózatépítő munkában úgy gondoljuk, hogy mindhárom szövetség fontos partner lehet. Jelen pályázat keretében a Női Érdekérvényesítő Szövetséggel kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztésével kapcsolatos lehetséges együttműködés kidolgozásával kapcsolatosan.

2 új shelter Magyarországon a prostitúció áldozatai számára A projekttel és a kutatással egy időben 2013 tavaszán nyílik Magyarországon két olyan új shelter, ami prostituáltak számára kínál segítséget. Fenntartóik a Baptista Szeretetszolgálat és a Névtelen Utak Alapítvány. A kiadvány elkészültekor még nincsenek olyan publikus információk amik a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan bemutathatók a jelen tanulmány keretei között. Tárgyalások zajlanak a svájci partner, a két shelter és a REGINA Alapítvány között a lehetséges együttműködések fejlesztéséről.

19



[2013]

A kutatási folyamatból és a minta egészének vizsgálatából levonható tanulságok •

• •

•

Nincs Magyarországon olyan célzott és naprakészen tartott adatbázis és szolgáltatási jegyzék, ami pontos és elérhető információkat tartalmazna a nők számára elérhető női terekről, civil szervezetekről, szolgáltatásokról. Különösen igaz ez a vidéki terekre. A szervezetek elszórtan és viszonylag elszigetelten működnek. A szervezetek, közösségek jellemzően kicsik, gyengék és alulfinanszírozottak. A számos területen és gyakran halmozottan hátrányos helyzetű nők számára egyáltalán nem létezik támogató rendszer, infrastruktúra és szolgáltatási háttér. A kutatásban nem vizsgáltuk a piaci alapon nyújtott szolgáltatásokat, amelyek a vidéki hátrányos helyzetű nők számára nem kínálnak elérhető megoldásokat. A meglévő állami infrastruktúra szinte láthatatlan és elérhetetlen. Az OKIT napi 24 órában hívható ingyenes telefonszámán a krízishelyzetben lévő nőket gyakorta elutasítják helyhiány miatt. Továbbá ebben a rendszerben a nők nem elégséges segítséget kapnak. Ha van is szabad férőhely, a shelterekben akkor is csak mindössze kétszer 30 napig tartózkodhatnak az áldozatok, és az odajutásunkat saját maguknak kell finanszírozni. Ez a két tény együtt azt jelenti, hogy a menekülő áldozatok egy részének ez a lehetőség nem elérhető. (Az OKIT‐on keresztül elérhető, a bántalmazott nőket segítő szolgáltatások leírása a mellékletben olvasható.)

A kutatás eredményeiből és a terepi tapasztalatokból levezethető fejlesztési koncepció Magyarországon jelenleg nem létezik olyan terepi, a nőket segítő professzionális szolgáltató hálózat, mely átfogó szolgáltatásokat kínálna és elérhető lenne a vidéki nők számára. Léteznek ugyanakkor olyan rendszerek és szolgáltató helyek, melyek potenciális alapját képezhetik egy hatékony rendszernek. Ezek a potenciális egységek: • védőnői hálózat, • a kutatás során azonosított és a kialakuló hálózatban részt venni kívánó 26 vidéki terepi szervezet, • a REGNET tagszervezetei,

20



[2013]

• • •

a két azonosított shelter prostituáltak számára, az Anyaközpontok Magyarországi Hálózatának tagjai, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és egyes tagszervezetei.

A kutatás tanulságainak egyik alapvető állítása, hogy ezek a szervezetek, rendszerek jelenleg nem felkészültek arra, hogy professzionális rendszerként funkcionáljanak sem szervezeti, sem hálózati szinten. Alapját képezhetik azonban egy olyan fejlesztési munkának, melynek során – helyi képzésekkel, illetve hálózati infrastrukturális fejlesztéssel – egy első körben két éves projekt keretei között egy működőképes, bővíthető terepi szolgáltató hálózat kiépítése vállalható cél lehet. A kialakításra kerülő hálózat egyes egységei a következő szolgáltatásokat kínálnák: • helyi, kifejezetten nőknek, anyáknak kínált információs szolgáltatások, • szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadások, • munkaerőpiaci reintegrációs képzések (az adott településen meglévő lehetőségek is igények szerinti tartalommal), • munkaerőpiaci reintegrációs tanácsadások (jogi, könyvelési, TB, HR, stb), • helyi állás információk közvetítése, • vállalkozás fejlesztés, vállalkozási tanácsadás, • egészségvédelem, • bántalmazott nők számára tanácsadás, információk nyújtása, • társadalmi integrációt és közösségi autonómiát segítő közösségfejlesztési munka, • a helyi erőforrásokon alapuló közösségfejlesztés és szociális szolgáltatás fejlesztés, szintén az adott térség igényei és lehetőségei szerint éves munkatervben meghatározott célok és ütemezés szerint. A hálózat fejlesztése folyamatosan, kétéves ütemekben történne. Az első kétéves ütemtervben – a források nagyságrendjétől függően – 5‐10‐20 vidéki szervezet venne részt egy szisztematikus fejlesztési munkában. Ez az 5‐10‐20 szervezet részben meghívásos, részben pályázatos módon kerülne kiválasztásra, lehetőség szerint az ország egész területéről. A projektben megvalósítani kívánt tevékenységek: 1. Helyi képzések a bevont terepi szervezet munkatársai, önkéntesei és a helyi szociális szektor illetve a társadalmi vállalkozók érdeklődő tagjai számára

21



[2013]

A képzések modulokban lennének kialakítva, az egyes szervezetek igényei és lehetőségei szerint a számukra releváns tartalommal feltöltve. A képzéseket megelőzi egy helyi erőforrás térkép felvétele. Erre épülne rá a képzési sorozat, tréning módszerekkel. A képzéseknek alapvető és meghatározó jellemzője, hogy gender érzékenyen, a gender szempontok maximális előtérbe helyezésével lenne kialakítva, tehát minden egyes modul elsődlegesen a női szempontok alapján készülne és nem általános tartalommal lenne feltöltve. Ennek egy része a REGINA Alapítványban egy másik projekt keretében már kialakításra került a társadalmi vállalkozásokkal és a szociális gazdasággal kapcsolatosan, tehát egy 15 órás képzési minta modul már rendelkezésre áll. A képzésben érintett témák: gender érzékeny vidékfejlesztés, helyi erőforrásokon alapuló közösségfejlesztés (módszertan), civil menedzsment, nők munkaerőpiaci reintegrációjának gender‐szakmai vetületei, társadalmi vállalkozások, vidéki vállalkozás fejlesztés, szociális gazdaság, nők elleni erőszak, bántalmazás. 2. Hálózati infrastruktúra fejlesztés A projekt keretében a hálózati partnerek és a hálózat maga is fejlesztésre kerülne. A helyi szervezetek infrastrukturális és működési segítséget kapnának, illetve kialakításra kerülnének azok az infrastrukturális, kommunikációs és működési mechanizmusok, melyek a szervezetek feletti hatékony hálózati működést biztosítanák. A munka részét képezné egy mentorálási folyamat is, melynek keretében a helyi szervezetek folyamatosan tudnak konzultálni a hálózat koordinációjával és egymással. 3. Kapcsolattartás és együttműködés svájci partnerszervezetekkel Know‐how csere, közös gondolkodás, tervezés és tapasztalat csere arról, hogy a Svájcban megjelenő mélyszegénységből származó kizsákmányolt prostituált nők társadalmi reintegrációját milyen módon tudja a rendszer segíteni.

22


A vázolt fejlesztési koncepció költségterve 3 A hálózat fejlesztésének első kétéves költségterve. tételek

1 szervezetre 1 szervezetre eső költség eső költség 4 (HUF) (EUR) 5

képzés költsége (60 órás képzés, szervezetenként 4*15 órás modullal)

20 bevont szervezet (HUF)

5 bevont szervezet (EUR)



2 333

3 500 000

7 000 000

14 000 000

11 667

23 333

46 667

200 000

667

1 000 000

2 000 000

4 000 000

3 333

6 667

13 333

a szervezet fejlesztésére szánt forrás

800 000

2 667

4 000 000

8 000 000

16 000 000

13 333

26 667

53 333

projekt koordináció 6

300 000

1 000

1 500 000

3 000 000

6 000 000

5 000

10 000

20 000

2 000 000

4 000 000

8 000 000

6 667

13 333

26 667

600 000

800 000

1 000 000

2 000

2 667

3 333

2 400 000

3 000 000

4 000 000

8 000

10 000

13 333

15 000 000

27 800 000

53 000 000

50 000

92 667

176 667

utazási költség (a teljes projektre vonatkozóan) publikációk, tananyagok (a teljes projektre vonatkozóan) hálózati infrastruktúra fejlesztés és működtetés (a teljes projektre vonatkozóan) összesen:

a költségterv egy nagyságrendi becslés a táblázat nettó költségeket tartalmaz 5 1 EUR = 300 HUF 6 a projekt vezetés, adminisztrációs munkák 4


700 000

mentorálás költsége

3


Összegzés Magyarországon a rendszerváltás óta több mint 20 év telt el. Ezalatt az idő alatt egyik kormány sem mutatott értékelhető hajlandóságot és szándékot arra, hogy a nők helyzetével érdemileg foglalkozzon. Az elmúlt években a nők munkaerőpiaci helyzete romlott, a szociális szolgáltatások színvonala csökkent. A nők elleni erőszak megfékezése érdekében gyakorlatilag semmilyen szakmailag elfogadható intézkedés nem született. A vidéki szegénység által leginkább veszélyeztetett célcsoport a gyermekét egyedül nevelő nők csoportja. A jelenleg megfigyelhető kormányzati kommunikáció, az alaptörvény módosítása is a nők helyzetének romlását mutatja, jelenti és eredményezi. Látható, tudható és érzékelhető, hogy a nők jogai és lehetőségei messze elmaradnak az EU‐ban jelenleg elvárhatótól, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének irányába tett politikai lépések hiányoznak. Ezt támasztja alá a CEDAW bizottság 2013‐as vizsgálatának és ajánlásainak aktuális listája is: http://www2.ohchr.org/english/bodies/cedaw/docs/co/CEDAW.C.HUN.CO.7‐8.doc Összességében az elmúlt 20 év mindenkori kormányzatának működése és intézkedéseinek hiánya alapján valószínűsíthető és kimondható, hogy Magyarországon nincs valós kormányzati szándék a nők helyzetének javítására és a jelei sem mutatkoznak annak, hogy ez a közeljövőben változzon. A projekt során a svájci partnerekkel és szakmai szervezetekkel folytatott tapasztalatcsere folyamán megfogalmazódott, hogy a Magyarországon hiányzó törvényi és infrastrukturális háttér, a vidéki szegénység és az egyes nyugat‐európai országok pl. a prostitúciót megengedő törvényeinek együttes hatásaként és eredményeként a nők hazai helyzetéből származó társadalmi terhek enyhítése és a felelősség vállalása már nem csak magyar, hanem európai érdek és ügy is. Az elmúlt években számtalan kisebb‐nagyobb volumenű és költségvetésű projekt, kutatás, tanulmány és ajánlás született arra vonatkozóan, hogy mi mindenre lenne szükség annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon. Ezeknek az ajánlásoknak általános jellemzője, hogy alapjaiban épít a kormányzati elköteleződésre, törvényeket, infrastruktúrát, intézményrendszert és állami forrásokat igényel. Ezekre mind szükség lenne és szükség is van, ugyanakkor az is látható, hogy ezek megvalósulásának nagyon kicsi az esélye, éppen a kormányzati és politikai szándék általános hiánya miatt. Szükségesnek tartjuk ezért olyan stratégiák és koncepciók kidolgozását, ami alternatív megoldást kínál arra az esetre, ha nem lehet a kormányzati szerepvállalásra számítani. A jelenlegi kutatásban feltárt és bemutatott szervezetek, kezdeményezések, meglévő hálózatok és erőforrások messze nem megfelelőek egy a nők számára hatékony szolgáltatási rendszerként funkcionálni. A meglévő erőforrásokon alapuló közösségfejlesztés módszerével (asset based community development) azonban lehetőség van egy olyan infrastruktúra építésre, ami viszonylag nagyon kis költségek mellett stabil és autonóm fejlesztést tesz lehetővé, a kormányzati és az állami intézményrendszertől függetlenül. Mivel egy ilyen intézményrendszer kialakítása immár nem csak hazai, hanem – a prostitúció és az emberkereskedelem kapcsán – európai érdek is, így azt gondoljuk és javasoljuk, hogy az érintett országok (pl. Svájc, Hollandia, Magyarország) közötti együttműködések keretében valósuljanak meg ezek a fejlesztések. Magyarországon mostanra kialakult az a civil szakértői háttér és az a kiindulási infrastruktúra, amelyet célzottan és megfelelő módon fejlesztve, a téma relevanciájához képest elenyésző forrásokból a nők helyzetének javításáért tevékenykedő országos hálózattá lehet fejleszteni néhány év alatt.


[2013]

A kérdőíves felmérés során a következő vidéki szervezetek jelezték, hogy részt kívánnának venni egy további hálózatépítő munkában.

25



[2013]

Békés Megyei Nők Egyesülete Település: Békéscsaba Megye: Békés Jogi forma: egyesület Alapítva: 1998/7/14 Fő finanszírozási forma: Főként pályázati forrásokból. Honlap (ha van): www.nokegyesulete.hu Kapcsolattartó: Szikora Mihályné Elnök: Szikora Mihályné Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 1 Önkéntesek száma (éves szinten): kevesebb mint 10 Bemutatkozás A Békés Megyei Nők Egyesülete 1998‐ban alakult független, társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet. Küldetése mindazon törekvések támogatása, amelyek a család jogintézményének a védelmét, a nők társadalmi egyenjogúsításának az elősegítését, a nők fokozottabb közéleti szerepvállalását, a megyében élő nők összefogását célozzák meg. A Békés Megyei Nők Egyesülete régiós hatáskörben tevékenykedik megközelítőleg 110 fős létszámmal. Az Egyesületet négy különböző településen, Békéscsabán, Dévaványán, Ecsegfalván és Telekgerendáson működő tagszervezet alkotja. Havi rendszerességgel megrendezésre kerülnek a taggyűlések, ahol egy‐egy meghívott szakértő tart előadást változatos témákban, melyek részben szakmai pl. a civil szervezetek érdekérvényesítése, nők a közéletben, részben általános jellegű, mindenkit érintő témák, mint pl. a fogyasztó‐védelem, az egészségügy, áldozatvédelem vagy stílus tanácsadás. Emellett a tagok és az érdeklődők számára változatos kulturális programokat kínálunk, ezzel építve a közösségi összetartozást, a kapcsolatok, hagyományok ápolását. A színvonalas kikapcsolódáshoz csoportos budapesti és vidéki színház, opera előadásokra, kiállítás és múzeumlátogatásokra kínálunk lehetőséget. Hagyományőrző szándékkal évente kirándulások indulnak Magyarország és Erdély különböző tájaira, a hungarikumok, a magyarság értékeinek mélyebb megismerése. Az évszázados és modern kézműves fogások megismerésének érdekében kiscsoportos foglalkozásokon ismerhetik meg, sajátíthatják el az érdeklődők a szövés, virágkötészet, szalvétatechnika, üvegfestés és más kézműves technikákat. Az Egyesület megalakulása óta

26



[2013]

figyelemmel kíséri a nők helyzetét Békés megyében, naprakészen ismeri a problémákat, szükségleteket, a céljaink eléréséhez pályázatok útján teremtjük meg az anyagi feltételeket. Tevékenységek Mentori tevékenység, Kompetencia felmérés, Helyi képzés szervezése, Tanulmányok elkészítése, Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Mentori tevékenység, Kompetencia felmérés, Helyi képzés szervezése, Tanulmányok elkészítése, Hol kínálja a szolgáltatásokat Dél‐Alföldi Régióban Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): H‐P: 9‐13.00 Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol

27



[2013]

Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium Település: Debrecen Megye: Hajdú‐Bihar Jogi forma: egyházi kapcsolódás Alapítva: Az intézmény 1996‐ban kezdte meg működését kollégiumként, majd 2006‐ban lett szakkollégium. Fő finanszírozási forma: Állami normatíva támogatás, hallgatói hozzájárulás, pályázatok. Honlap (ha van): http://boldogterezia.hu/index.php/hu/ Kapcsolattartó: Tornay Krisztina Elnök: Tornay Krisztina Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 7 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Kollégiumunkat a Boldogasszony Iskolanővérek (akkori nevükön Miasszonyunkról nevezett Szegény iskolanővérek) alapították 1996‐ban. 2006‐ban szakkollégiummá alakultunk és felvettük a feminine studies szakirányt. A Szakkollégium célja olyan keresztény/keresztyén értelmiségi nők nevelése, akik személyes életükben hitelesen, igényesen, emberi tisztességgel, elkötelezetten szolgálják kisebb közösségüket, egyházukat és a társadalmat. E cél megvalósulásának feltétele, hogy a szakkollégisták egyetemi éveik alatt tartalmas munkát végezzenek. Fontos, hogy a hallgatók szakmai‐tanulmányi feladataik mellett személyes fejlődésüknek is tudatos munkásai legyenek: a közösségi élet, a szociális érzékenység és a spirituális‐pszichológiai érlelődés irányába haladjanak. Ezt szakkollégiumi programjainkkal és az ökumenikus közösségi életforma kereteinek megteremtésével segíti elő. Tevékenységek Nyelvi képzés, személyiségfejlesztés, szupervízió, spirituális képzés, drámapedagógiai képzés, bibiliaismereti képzések, készségfejlesztések (olvasási, szövegértési, zenei, kézműves), sport. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások A szakkollégium működéséből adódóan minden képzés kifejezetten nőknek szól. Hol kínálja a szolgáltatásokat Debrecen és környéke. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): 0‐24 Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol, német

28



[2013]

E-NÍVÓ Együttműködő Női Vállalkozók Dél-Alföldi Regionális Közhasznú Egyesülete Település: Hódmezővásárhely Megye: Csongrád Jogi forma: egyesület Alapítva: 2006 Fő finanszírozási forma: Tagdíjak és sikeres pályázatok Honlap (ha van): www.e‐nivoegyesület.hu Kapcsolattartó: Radics Edit Elnök: Oroszné Seres Katalin Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Az Egyesület, mint nevében is jelzi, elsősorban a vállalkozó és vállalkozni szándékozó nők közötti együttműködést támogatja. Nemzetközi és határontúli területeken élő vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nőkkel megteremti a kapcsolat‐ és hálózatépítést, továbbá a vállalkozónői hálóztokhoz való csatlakozással tovább erősíti az együttműködést. Az Egyesület kiemelten figyel a társadalmi nemek helyzetére (gender), a nők egyenlőségére, különös tekintettel a hátrányos helyzetű nők érdekeire. Ezzel hozzájárul, a nők által működtetett vállalkozások eredményességéhez. Ezt a célt a női vállalkozói kultúra fejlesztésével, szakmai ismereteik bővítésével, a kisvállalkozások versenyképességének növelésével, a non‐profit szektor erősítésével, a hátrányos helyzetű és kissebbségi csoportok gazdasági és vállalkozói szerepvállalásának támogatásával kívánja elérni. A fenti célokat a következő értékek mentén valósítja meg: • család és munka összeegyeztetése, • Gender szemléletű családbarát vállalkozások népszerűsítése, működtetése, • szolidaritás, tolerancia, • minőség, szakmai fejlődés • szellemiség/lelkiség, Tevékenységek Rendezvényszervezés, hálózatépítés, oktatás, tanácsadás, tanulmányiutak szervezése. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások

29



[2013]

Belső képzéseket, kiállításokon vásárokon való bemutatkozást. Hol kínálja a szolgáltatásokat Dél‐Alföldön Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni magyar

30



[2013]

Érték Nőknek Egyesület Település: Hódmezővásárhely Megye: Csongrád Jogi forma: egyesület Alapítva: Önkéntes csoportként 2010 óta, egyesületi formában 2012 óta. Fő finanszírozási forma: Tagdíj, támogatás, önkéntesek hozzájárulása, pályázatok Honlap (ha van): www.minelli.hu Kapcsolattartó: Laskai Nelli Elnök: Laskai Nelli Email cím: [email protected] Skype: nellilaskai Alkalmazottak száma: 1 Önkéntesek száma (éves szinten): 30+ Bemutatkozás Az Érték Nőknek Egyesület a minelli.hu női magazinnal együttműködve vállalja, hogy segíti a női közösséget, külön figyelmet fordítva azokra a nőkre, akik élethelyzetükből adódóan hátrányos helyzetbe kerültek. Az egyesület hangsúlyt fektet a női önismeret megerősítésére, a környezettudatos életvitel megismertetésére, a nők bántalmazásának csökkentésére és a tudatos vásárlói magatartás erősítésére. Segítséget nyújtunk egy stabil és fenntartható társadalmi működés létrehozásában, a nők és gyerekek testi – lelki egészségének kialakításában, megőrzésében. Tevékenységek szociális, egészségügyi, oktatási Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Oktatás, szociális tevékenységeinket nők számára ajánljuk. Hol kínálja a szolgáltatásokat Magyarország Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

31



[2013]

Fészek Kör Település: Körmend Megye: Vas Jogi forma: klub, közösség Alapítva: Az első előadásokat 2009‐ben szerveztem, akkor még egyedül. Azóta már rendszeressé és egy kisebb közösséggé váltunk. Fő finanszírozási forma: Önkormányzati segítséggel, felajánlásokból. Honlap (ha van): Kapcsolattartó: Fentős Eszter Elnök: Fentős Eszter Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): kevesebb mint 10 Bemutatkozás Fészek Kör. Minden, ami a Fészek körül fontos: a párválasztó násztánctól a fiókák kirepüléséig, talán még azután is... Keressük a családi élet kérdéseit és azokra a válaszokat, lehetőségeket megtalálni. Igyekszünk bevonni ebbe a gondolkodásba a körülöttünk lévőket: a többi nőt, édesanyát, nagymamát és a szakembereket is. Havonta egy előadást szervezünk, amely az "Anyaság Művészetét" segíti kibontakozni bennünk. Mellette most aktuálisan dúlaügyelet és szakrális körtánc működik. Tevékenységek Havi egy előadás a családi élet témaköreiben változatos témában (gyerektervezéstől, várandósság, szülésen/születés, szoptatás, kisbabás lét, hordozás, gondozás, párkapcsolat, testvérség... stb.) Ezen kívül hetente, kéthetente szakrális körtánc. Igénynek megfelelően dúlaügyelet és szülőségre felkészülő beszélgetések. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Minden programunk elsősorban nőknek szólnak, de nem a férfiak kizárásával. Hol kínálja a szolgáltatásokat Többnyire a Művelődési Ház biztosít nekünk ingyenesen egy termet. De voltunk már a szabadban is. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol

32



[2013]

Háztűz-őrző Nők és Anyák Egyesülete Település: Tata Megye: Komárom‐Esztergom Jogi forma: egyesület Alapítva: 2005 Fő finanszírozási forma: ‐ programok térítési díja ‐ 1% ‐ támogatások, adományok ‐ pályázatok Honlap (ha van): www.haztuzorzo.hu Kapcsolattartó: Palotai Tiborné Elnök: Palotai Tiborné szakmai vezető Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 3 Önkéntesek száma (éves szinten): 20‐30 Bemutatkozás Egyesületünk alapvető célja, hogy Háztűzőrző Központunkban teret nyújtsunk az édesanyák, gyermekek, kisgyermekes családok közösségének építésére, formálására. Közösségi csoportjainknak olyan értékeket közvetítünk, melyek gazdagítják ismereteiket, tudásukat, segíti fejlődésüket, gyakorlati tapasztalatot nyújtanak a várandósság időszakában, gyermekgondozásban, gyermeknevelésben. Rendezvényeink a kisgyermekes családokat segíti, szolgálja. Gyermekprogramjainkon az esélyegyenlőség biztosításával, a sérült gyermekek integrálásával lehetőséget nyújtunk az elfogadás, tolerancia, gyakorlására ugyanis kiváló szakemberek segítik a gyermekek fejlesztését. Tevékenységeinket csokorba kötve, kismamák várandósságától a gyermekek iskolás koráig folyamatosan szervezzük. Önkéntes programvezetőink, programjaikon a közösségi csoportok mindenkori igényeinek megfelelően biztosítják a tanácsadó szakembereket, előadókat, segítőket. Programjaink: Várandós klubunk egyedülálló és hiánypótló Tata és Kistérségeiben élő kismamák számára. Szoros együttműködésben dolgozunk a védőnői szolgálattal, hogy az interaktív előadások során a várandósok sokoldalúan felkészülhessenek a szülésre, gyermekgondozásra. Őket szolgálja még a Kismama‐torna a gyógytornászunkkal. Szülés után a kismamák most már a babájukkal jönnek az Anyatej‐baba klub, Baba‐mama torna programokra, hogy egymással és a szakemberrel megosszák ismereteiket, útmutató tanácsokat kapjanak.

33



[2013]

Babahordozó klubunkban az anyukák a közös együttlét, eszmecsere során, megtanulják a különféle babahordozó eszközök használatát. A zenére fogékony cseperedő kicsik a Zene‐bölcsi, Kerekítő foglalkozásokon játszanak, énekelnek, zenélnek hétről‐hétre. Meseréten, Huncutka ‐és Csipetke játszóban folynak a közös mesélések, kézműveskedések az örömteli játék keretein belül. A Családi kör klubunkban pszichológussal a gyermeknevelés kérdéseiről beszélgethetnek az anyukák, apukák. Az anyukák és gyermekeik otthonosan, jól érzik magukat központunkban, baráti kapcsolatok szövődnek és hozzák gyermekeiket a Picurka játszóba, mely 2‐4 napos napközbeni ellátás nyújt, óvónő vezetésével. Rendezvényeink: Tata és a környező városok, településeken élő nőknek, kisgyermekes családoknak szerveztük a Háztüzes Börzét, melyen rengeteg gyermekholmi talált gazdára és gyermekruhákat gyűjtöttünk a rászoruló szegény kisgyermekes családoknak. A védőnői szolgálat segített a szétosztásban. Immár 4. Parkolj és Hordozz egész napos rendezvényünkön a kismamák kipróbálhatják a babahordozó eszközöket a város központjában, majd délután pszichológus, ortopéd orvos tart előadásokat és a környezettudatos háztartás lehetőségeivel ismerkednek az érdeklődő családok. Egyesületünk azért tevékenykedik, hogy alapértékeinken és elhivatottságunkon keresztül megerősítsük, támogassunk, segítsük a hozzánk forduló Tatán és környékén élő nőket, anyákat, ép és sérült gyermekeket, családokat. Tevékenységek ‐ Háztűzőrző Központban heti programok ‐ Városi rendezvények Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások ‐Babahordozó klub ‐ Anyatej‐Baba klub ‐ Kismama klub ‐ Kismama‐torna ‐ Családi kör klub Hol kínálja a szolgáltatásokat Komárom‐ Esztergom megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): 7.30 ‐ este amíg a program tart Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

34



[2013]

Holdam Egyesület Település: Miskolc Megye: Borsod‐Abaúj‐Zemplén Jogi forma: egyesület Alapítva: 2007 Fő finanszírozási forma: tagdíj, pályázatok, támogatások, adományok, terembérlet Honlap (ha van): www.holdam.hu Kapcsolattartó: Kishonthy‐Kardos Rita Elnök: Szigetvári Eszter Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 3 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás A miskolci Holdam Egyesület miskolci nők és anyák közössége. Az egyesület 2007 nyarán alakult, 2009 márciusában kapta meg a közhasznú besorolást. Az Egyesület 2007 nyarától aktívan részt vesz helyi és megyei női kezdeményezések generálásában, a női támogató közösségek születésének népszerűsítésében. Ízelítő eddigi tevékenységeinkből, programjainkból: • önsegítő kör működtetése • baba‐mama klub, szoptatós kör, babahordozó klub működtetése, szülésfelkészítők tartása • anyák önkéntes bevonása • ksigyermekes akciók, programok szervezése, kitelepülés rendezvényekre bababarát sátorral • rendszeres együttműködés a TÁMOP‐1.1.2 programban a helyi Munkaügyi Központtal • munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása: munkaerőpiaci információ átadása, álláskeresési tanácsadás • képzési tevékenységek nőknek, anyáknak: tananyagfejlesztés, programakkreditáció, Család és hivatás – 90 órás szociális kompetenciafejlesztő képzés oktatása, előzetes tudásszintfelmérés, coaching Tevékenységek Szociális, Egészségügyi Felnőttképzés Munkaerőpiaci szolgáltatások Közösségfejlesztés

35



[2013]

Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Szociális Egészségügyi Felnőttképzés Munkaerőpiaci szolgáltatások Közösségfejlesztés Hol kínálja a szolgáltatásokat Miskolc és Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): 9.00‐15.30 (minden hétköznap) Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

36



[2013]

KANGA Egyesület Település: Pécs Megye: Baranya Jogi forma: egyesület Alapítva: 2004 Fő finanszírozási forma: programok bevételei, Zsebibabafüzet bevételei,pályázatok Honlap (ha van): kangaegyesulet.hu Kapcsolattartó: Maróy Ditta Elnök: Maróy Ditta Email cím: [email protected] Skype: Kanga Egyesület Alkalmazottak száma: 1 Önkéntesek száma (éves szinten): 20‐30 Bemutatkozás 2004‐ben alakultunk azzal a céllal, hogy az akkor újszerűnek számító független szülésfelkészítést és dúlaszolgáltatást, tudományos eredményeken nyugvó információátadást, tanácsadást nyújtsunk Pécsett várandósoknak. Célunk ezen kívül a várandósokkal és kisgyermekesekkel foglalkozó szakemberek kiképzése, továbbképzése, e területen több képzést is szerveztünk nemzetközi résztvevőkkel. Tevékenységek szülés, várandósság, kisgyermekes programok, szakmai továbbképzés Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Korábban tartottunk egy várandós vizi tornát, azt csak nők számára nyújtottuk. Társadalmunkban az apák egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyermekvállalás idején, így az apák egyre nagyobb számban képviseltetik magukat programjainkon. Hol kínálja a szolgáltatásokat Pécs/Baranya megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol, német

37



[2013]

Kecskeméti Baba-Mama Klub Település: Kecskemét Megye: Bács‐Kiskun Jogi forma: klub, közösség Alapítva: 2007 Fő finanszírozási forma: Védőnői alapellátás termet biztosít az összejövetelekhez, a többit önerőből Honlap (ha van): www.babamamaklub.blog.hu Kapcsolattartó: Lakó‐Tóth Edit, szervező Elnök: Szabó Béláné, védőnő szakmai vezető Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): kevesebb mint 10 Bemutatkozás ‐ Kecskemét és vonzáskörzetében élő kismamák, szülők, nagyszülők és minden gyerek‐barát érdeklődő közösségi szerveződése. Havonta tartunk összejöveteleket 15‐30 résztvevővel. ‐ Klubunk több éve sikeresen működik és örömünkre egyre több tagot számlálunk. Tevékenységek Tájékoztatás, információ áramoltatás helyi és általános babás‐mamás témákban. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Előbb említettek. Hol kínálja a szolgáltatásokat Kecskeméti és vonzáskörzete Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Havi 1‐2 találkozó Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

38



[2013]

Lea Otthon Családok Átmeneti Otthona (anyaotthon) Település: Pest megye (titkos) Megye: Pest Jogi forma: egyházi kapcsolódás Alapítva: 2005. Fő finanszírozási forma: állami normatíva, kiegészítő egyházi támogatás, pályázatok Honlap (ha van): www.lea.hu Kapcsolattartó: Varga‐Hegyi Eszter Elnök: Varga‐Hegyi Eszter Email cím: [email protected] Skype: ‐‐‐ Alkalmazottak száma: 9 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás A Lea Otthon max. másfél évre befogadja a szülés környékén ‐ várandósan vagy kisbabával ‐ krízishelyzetbe kerülő illetve bántalmazott nőket és gyermekeiket, és komplex ellátást nyújt számukra, hogy megerősödve önálló életet kezdhessenek. Célunk, hogy a gyerekek megszülethessenek és életüket biztonságban az édesanyjuk mellett kezdhessék el! Tevékenységek Anyaotthoni ellátás Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Lakhatás, szociális ügyintézés, mentális támogatás, jogi és pszichológiai tanácsadás, szabadidős és szocializációs foglalkozások, képzések. Hol kínálja a szolgáltatásokat országos Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): folyamatos munkarend szerint Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni magyar vagy német

39



[2013]

Lorántffy Zs. Református Kismamaház Település: Miskolc Megye: Borsod‐Abaúj‐Zemplén Jogi forma: egyházi kapcsolódás Alapítva: 1996. Fő finanszírozási forma: Állami normatíva, adomány, pályázatok Honlap (ha van): www.kismamahaz.t‐online.hu Kapcsolattartó: Szanyi Andrea Elnök: Gálné Ács Mária Email cím: [email protected]‐online.hu Skype: Alkalmazottak száma: 9 Önkéntesek száma (éves szinten): 30+ Bemutatkozás Honlapunkon található Tevékenységek Gyermekvédelmi ellátás Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Teljes ellátásunk Hol kínálja a szolgáltatásokat Országos, EU tag országok Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): Napi 24 órás szolgálat Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

40



[2013]

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Település: Békéscsaba Megye: Békés Jogi forma: szövetség Alapítva: 1986/11/21 Fő finanszírozási forma: Nemzeti Család‐ és Szociálpolitikai Intézet Pályázatok Adó 1 %‐a Adományok Honlap (ha van): www.sos505.hu Kapcsolattartó: Baráth Éva Elnök: Szabóné dr. Kállai Klára Email cím: [email protected] Skype: lesz.iroda Alkalmazottak száma: 1 Önkéntesek száma (éves szinten): 30+ Bemutatkozás A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét (LESZ) 9 magyar telefonszolgálat alapította 1986‐ban . Ma már 20 szolgálat a tagja melyek az ország egész területét lefedik. A LESZ 1994‐ben hivatalos tagja lett a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szervezetének, az IFOTES‐nek, melynek azóta is aktív tagja. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja az öngyilkosság‐ megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek a nap 24 órájában azonnal elérhessék vonalaikat. A 116‐123‐as egységes európai rövidített hívószámra érkező hívások mind mobiltelefonról, mind pedig hálózatból ingyenesek. A honlapon keresztül pedig skype‐ on illetve e‐mailben is kérhetnek segítséget úgy, hogy a hívó anonim maradhat. Névtelen, de nem személytelen segítségükkel országosan több tízezer hívó él, éves szinten több százezer hívás fut be. A krízisintervenciós munkára kiképzett önkéntesek teamben dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Az életmentés érdekében, a szolgálatok szoros együttműködést ápolnak a területileg illetékes, az öngyilkosság megelőzésben közreműködő szervezetekkel (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, mentők).

41



[2013]

Tevékenységek Lelki elsősegély nyújtása telefonon keresztül Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások ua. Hol kínálja a szolgáltatásokat Magyarország teljes területén a 116‐123‐as hívószám segítségével, illetve a honlapról elérhető skype‐ on, és e‐mailben. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): A nap 24 órájában mobilról, illetve vonalas készülékről magyarországról ingyenesen Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

42



[2013]

Magyar Vöröskerszt Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Szervezetének Anya- Gyermek Segítőotthona és Krízisközpontja Település: Nyíregyháza‐Sóstóhegy, Megye: Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Jogi forma: csáo Alapítva: Családok átmeneti otthona 1998 óta, Krízisközpontunk 2005 óta, Kiléptető Házunk pedig 2009 óta nyújtja szolgáltatásait. Fő finanszírozási forma: normatíva,finanszírozási szerződés, pályázatok, 1%‐os felajánlások, adományok, Honlap (ha van): www.voroskeresztanyaotthon.hu Kapcsolattartó: Szuhóczki Attila Elnök: Konyáriné Ménesi Tünde Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 12 Önkéntesek száma (éves szinten): 30+ Bemutatkozás A Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Szervezetének Anya‐ Gyermek Segítőotthona 1998 óta nyújtja szolgáltatásait a rászoruló nők és gyermekeik számára Az intézmény 1998. július 1‐je óta működik, 30 férőhellyel. Elsősorban bántalmazott anyák és gyermekeik számára. Az otthon az egész ország területéről fogad családokat. Intézményünkben az ellátás célja, hogy az otthontalanná vált szülőt gyermekével együtt tudjuk elhelyezni, abban az esetben, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket e miatt el kellene választani a szüleitől. Az otthon: • befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét • biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását, és befogadja otthontalanná vált édesanyját • segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez • biztosítja az anya számára a gyermekével való együttes lakhatást és szükség szerinti ellátást • a szülőnek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentális segítséget nyújt • közreműködik a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve az átmeneti gondozást szükségessé tévő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.

43



[2013]

Segítséget azon anyák és gyermekeik kaphatnak: • akik nem szenvednek tartós és fertőző betegségben (kivételt képeznek mindazon betegségek, melyek nem igényelnek tartós ápolást, gondozást.) • akik magyar állampolgárok • gyermekek esetén nem töltötték be a 18‐ik életévüket • akik vállalják az együttműködést helyzetük megoldása érdekében AZ IGÉNYBEVÉTEL IDEJE Az intézmény szolgáltatásait a rászorulók az átmeneti gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig vehetik igénybe. Ez az időtartam a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére további hat hónapig, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, amennyiben az ellátást kérő megtett mindent a továbblépése érdekében, de rajta kívül álló okok miatt a család életének javításához több időre van szüksége. A meghosszabbításról az intézményvezető dönt. A hosszabbítás további feltétele, hogy az ellátást kérőnek be kell tartania az intézmény vezetőjével kötött megállapodását az egyéni takarékosságra vonatkozólag. A sürgős veszélyhelyzetben lévők számára a mindenkori ügyeletes gondozó saját hatáskörében legfeljebb egy éjszakára adhat szállást, igénybevételi engedélyt. Az intézmény alapfeladata szerint: * 24 órás ellátást nyújt bentlakással a rászorulók számára * szociális segítséget nyújt a továbblépés elősegítése érdekében * mentális segítséget szolgáltat a krízishelyzet megoldása érdekében * foglalkoztató programokat szervez * gondoskodik a bent lakó gyerekek felügyeletéről és nappali elhelyezéséről, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban Az Anya‐ Gyermek Segítőotthon a gyermek számára ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához, és egyéb szükségleteihez igazodóan teljes körű ellátást nyújt, a szülő, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya számára pedig biztosítja: * az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét * tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget * a textíliával történő ellátást és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését * szükség szerint ruházatot és élelmiszert * az elsősegélyhez szükséges felszereléseket * az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét

44



[2013]

"NYITOTT‐ HÁZ" ‐ként működik, amely keretein belül segítő szolgáltatást biztosít minden "kívülálló" nő részére, akik az otthon fizikai ellátását nem veszik igénybe, de krízishelyzetbe kerültek, segítségre, támogatásra szorulnak. Egyéb szolgáltatásai szerint: * pszichológiai * jogi * mentálhigiéniás * szociális segítséget. * szükség szerinti orvosi ellátás megszervezését * rendszeres, hetenkénti védőnői ellátást nyújt Felvállalja, hogy az otthonban dolgozó szakemberek és a külső szakértők bevonásával az egészségügy és az anya‐gyermek védelem területén felvilágosító, prevenciós munkát végez. Információt ad a szociális problémák megoldásának lehetséges és meglévő formáira. Ezen belül segít a szükséges okmányok és iratok beszerzésében. Az ellátást kérők számára ideiglenesen tartózkodási helyet és postacímet címet biztosít. A szociális munka módszereivel, pszichológiai, jogi, mentálhigiénés segítséget nyújt. Így különösen a fiatal szülő, a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára. A családi kapcsolatok helyreállításán munkálkodik, segít a kijutás feltételeinek megteremtésében. Foglalkoztató programok segítségével a gyermekeket és a szülőt átsegíti a krízisállapoton, és olyan helyzetbe hozza, hogy önállóan képesek legyenek helyzetük áttekintésére és a továbblépés felismerésére. Ezek a programok elsősorban olyanok, amelyeket az oltalmat kapó anyák a jövőbeni életükben is jól tudnak hasznosítani. A jelentkezés módja: A 06 42/476‐073 telefonszámon. A felvételt bárki kérheti. Szabad férőhely esetén azonnali ellátást biztosítunk. Férőhely hiányában várakozó listára kerül a család, illetve információt nyújtunk más lehetőségekről. A Krízisellátás szolgáltatásai: 2005. február 01.‐től új szolgáltatással bővül intézményünk. A program feladatellátási szerződés keretében működik. Kiterjed szolgáltató funkciójával az egész Észak‐ Alföldi régióra.(Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg megye, Hajdú‐ Bihar megye, Jász‐ Nagykun‐ Szolnok megye) Krízis ellátás időtartama: 30 munkanap. Az intézménybe jutás módja: Téli krízis idején Nyíregyháza város közigazgatási területéről a Periféria Egyesület krízis autója beszállítja a rászorulót. Egyéb esetben a legközelebbi Családok Átmeneti Otthonában tölthetnek egy éjszakát, majd másnap tömegközlekedési eszközökkel juthatnak ellátáshoz. Közvetlen jelentkezés módja: 42/476‐073 a nap 24 órájában

45



[2013]

Igénybe vevők köre: A családon belüli erőszaknak áldozatul esett ‐ krízis helyzetben lévő terhes anya ‐ krízishelyzetben lévő anya gyermekkel ‐ egyedülálló krízishelyzetben lévő nő. Krízisférőhelyek száma: 4 fő Az ellátás tartalma: A bántalmazott nő/ család az utcáról kéri felvételét intézményünkbe. Élelem, pénz, ruhanemű, iratok nélkül érkeznek. Krízisintervenciós munkánk legfontosabb első feladata, hogy mindezekkel ellássuk őket. A család mentális vezetését már az első percekben el kell kezdeni, a nyugalom kialakítása, a félelemérzet csökkentése elengedhetetlen. Az együttműködés hatékonysága érdekében ezt a munkát folyamatosan végeznünk kell. A bántalmazott kérésére biztosítani tudjuk az orvosi segítségnyújtást. A meglévő sérülések ellátásán túl a fizikai bántalmazás látható jeleiről ilyenkor látleletek is készülhetnek. A hozzánk forduló bántalmazottak krízis állapotban vannak, minden esetben mentálhigiénikus, pszichológus, esetenként pszichiáter segítségére van szükség. Munkatársaink fő feladata, hogy a kliens öngyógyító mechanizmusait beindítsák, a problémamegoldó képességét erősítsék, segítséget nyújtsanak a különböző alternatívák felkutatásában, ezzel megerősítve és bevonva a külső erőforrásokat is. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a titoktartásra, az etikára és az adatvédelemre. Lehetőséget biztosítunk jogi segítségre. A bántalmazóval való találkozások alkalmával fontos hogy klienseinket elkísérjük, fizikai védelmet és mentálisan biztonságot nyújtva számukra Tevékenységek ‐családok átmeneti otthona ‐krízisközpont ‐kiléptető ház működtetése Intézményünk nyitott házként is működik, így a fizikai elhelyezésen túl tanácsadással is várjuk az érdeklődőket. (szociális. mentálhigiénés, pszichológiai, jogi) Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások mindegyik Hol kínálja a szolgáltatásokat Családok átmeneti otthona országos befogadó képességű. Krízisközpontunk regionális (Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg, Hajdú‐Bihar és Jász‐ nagykun‐Szolnok megye) Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): 24 órás Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

46



[2013]

Nők Közéleti Szerepvállalását Segítő Kelet-Magyarországi Alapítvány Település: Debrecen Megye: Hajdú‐Bihar Jogi forma: alapítvány Alapítva: 1999 Fő finanszírozási forma: Magán Honlap (ha van): Kapcsolattartó: Nagy Romulus Árpád Elnök: Nagy Romulus Árpád Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 0 Bemutatkozás Az alapítvány elsődleges célja a nők esélyegyenlőségének elősegítése, melyet a következő közhasznú tevékenységgel kíván elérni: ‐ A nők helyzetével kapcsolatos kutatások és statisztikai adatok gyűjtése, adatbázisba rendezése, tehetségbank létrehozása ‐ Nők közéleti szereplésére való felkészítése, támogatása. ‐ Kulturális tevékenység, rendezvényszervezés ‐ Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése ‐ Diszkrimináció felügyelet szolgálat kiépítése ‐ Női esélyegyenlőség témakörben kiírt pályázatokon való részvétel Tevékenységek ‐ A nők helyzetével kapcsolatos kutatások és statisztikai adatok gyűjtése, adatbázisba rendezése, tehetségbank létrehozása ‐ Nők közéleti szereplésére való felkészítése, támogatása. ‐ Kulturális tevékenység, rendezvényszervezés ‐ Hátrányos helyzetű cso Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások ‐ A nők helyzetével kapcsolatos kutatások és statisztikai adatok gyűjtése, adatbázisba rendezése, tehetségbank létrehozása ‐ Nők közéleti szereplésére való felkészítése, támogatása.

47



[2013]

‐ Kulturális tevékenység, rendezvényszervezés ‐ Hátrányos helyzetű cso Hol kínálja a szolgáltatásokat Hajdú‐Bihar megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

48



[2013]

Ölelés Babahordozó Egyesület (röviden: Ölbebaba) Település: Nagykovácsi Megye: Pest Jogi forma: egyesület Alapítva: 2008 Fő finanszírozási forma: felajánlásokból, pártolótagi, rendestagi éves díjból, rendezvény támogatókból, pályázatokból Honlap (ha van): www.olbebaba.hu Kapcsolattartó: Kalmár Alexandra Elnök: Szegi‐Holtzinger Zita Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Az Egyesületet olyan édesanyák hozták létre, akik gyermeküket/gyermekeiket maguk is hordozzák, és már évek óta azon munkálkodnak, hogy minél több családdal megosszák a babahordozás élményét, közvetítsék annak fontosságát. Azóta egyre többen váltunk/válunk gyakorlott hordozókból tanfolyamvezetőkké, baba‐ és gyermekhordozási tanácsadókká. Legfontosabb célunk a babahordozás népszerűsítése, hogy minél több család megismerje, és magáévá tegye a gondoskodásnak ezt a természetes, testi‐lelki biztonságot nyújtó, praktikus módját. A babahordozás újrafelfedezése csak nemrég érte el hazánkat, ezért, mint minden ismeretlen és szokatlan dolgot, a hordozást is rengeteg kétkedés, tévhit lengi körül. Éppen ezért kiemelt célunk ezeket a tévhiteket eloszlatni elméleti tudásunk és gyakorlati tapasztalataink felhasználásával. A hordozás minél szélesebb körben való megismertetéséhez szeretnénk szakszerű információkat átadni magáról a hordozásról, a hordozási technikákról és az optimális hordozóeszközökről. A családok és a gyermeknevelésben, gyermekgondozásban érintett szakemberek megszólításával szeretnénk tenni azért, hogy társadalmi párbeszéd induljon meg a témában. Célunk, hogy a babahordozás, valamint az ezt megalapozó kötődő nevelés és válaszkész gondoskodás mind nagyobb teret kapjon a médiában, ellensúlyozva a fogyasztói szemlélet családokra nehezedő nyomását.

49



[2013]

Célunk továbbá, hogy a hordozásról szóló információk és eszközök minél szélesebb körben terjedjenek. Tevékenységek Alapvetően a babahordozás. Fontosnak tartjuk, hogy szakszerű legyen minden segítség amivel az egyesület összekapcsolódik 1‐1 rendezvényen, így általunk szervezett bármely eseményen csak szoptatási tanácsadó (LLL vagy IBCLC) adhat tanácsot és perinatális szaktanácsadó dolgozik a mamákkal ha szülés körüli segítésről van szó stb. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások A babahordozásba kifejezetten a nőkön, anyákon keresztül lehet eljutni a családokhoz, így szinte minden tevékenységünk elsősorban a nők felé irányul. Azonban természetesen az apákat sem hagyjuk ki. van hogy kifejezetten nekik célzunk programokat. Hol kínálja a szolgáltatásokat Egész magyarországon kapcsolatban vagyunk babahordozó klubokkal, szakemberekkel. AZ egyesület főleg budapesti és környéki mamákból áll. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): nincs Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol

50



[2013]

REGINA Alapítvány Település: Gödöllő Megye: Pest Jogi forma: alapítvány Alapítva: 2002 Fő finanszírozási forma: pályázat, adományok értékesítése Honlap (ha van): www.reginanet.hu, http://zafirprogram.blogspot.hu/ http://reginakert.blogspot.hu/ www.godolloregio.hu Kapcsolattartó: Pilcsik Tünde Elnök: Pilcsik Tünde Email cím: [email protected] Skype: regina.kozpont Alkalmazottak száma: 1 Önkéntesek száma (éves szinten): 20‐30 Bemutatkozás Tevékenységek közösségi terek fenntartása, képzések, tanácsadások, biokert, vásárlói közösség, egészségvédelmi program, állás információk közvetítése, iskolai program, családon belüli és párkapcsolati erőszak áldozatok számára tanácsadás, lelki segítő szolgáltatás, Anyaközpontok Magyarországi Hálózatának alapítása és koordinációja (együttműködésben a Holdam Egyesülettel), lobbi és érdekvédelmi munka országos és EUs szinten (EWL), közösségi média portál működtetése stb. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások mindegyik Hol kínálja a szolgáltatásokat Gödöllő és a környező települések, országos Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): ügyfélszoláglat a REGINA NőHázban szerdánként 10‐18 óráig Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni angol, francia

51



[2013]

Régiók Nőhálózata Egyesület Település: Miskolc Megye: Borsod‐Abaúj‐Zemplén Jogi forma: egyesület Alapítva: 2010 Fő finanszírozási forma: Eddig még csak a tagdíjak álltak rendelkezésünkre, most vannak beadott, elbírálás alatt lévő pályázataink. Honlap (ha van): regnet‐nohalozat.hu Kapcsolattartó: Törzsök Károlyné dr. Elnök: Törzsök Károlyné dr. Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Egyesületünk minden olyan témában partner kíván lenni, ami a nők esélyegyenlőségét, érdekérvényesítését és védelmét szolgálja. Kiemelten a nők munkába állást, bérezésben való egyenlő elbírálást és társadalmi előmenetelét szolgáló tevékenységekben. Tevékenységek Érdekvédelem, érdekegyeztetés, érdekképviselet. Koordinálja, kezdeményezi, szervezi az egyesületek összehangolt egységes fellépését mindazon kérdésekben, amelyek összhangban állnak a szövetség céljaival. Tanulmányokat készít, kutatásokat végez, kitüntetésre terjeszt fel, kitüntetést alapít. Támogat és szervez oktatási, képzési, átképzési programokat. Segíti tagszervezeteit nemzetközi kapcsolatok építésében. Védi és gondozza a helyi hagyományokat, értékeket, gyűjtőmunkákat, kiállításokat szervez. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Mindezeket a nők számára biztosítjuk, nem zárva ki a másik nemet sem. Hol kínálja a szolgáltatásokat A Régiók Nőhálózat országos szervezet, szövetség. Jelenleg 16 tagszervezetűnk van, jelen vagyunk az ország valamennyi régiójában. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: magyar, angol

52



[2013]

Szarvasi Fiatalok a Holnapért Település: Szarvas Megye: Békés Jogi forma: egyesület Alapítva: 2007 Fő finanszírozási forma: Tagdíj, pályázati források Honlap (ha van): ‐ Kapcsolattartó: Jónás Jánosné Elnök: Jónás Jánosné Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 2 Önkéntesek száma (éves szinten): 20‐30 Bemutatkozás Egyesületünk egy 2007‐ben, baráti társaságból alakult fiatal, dinamikus civil szervezet. Kisebb baráti körből szerveződött 12 fővel, így tagjaink között a vállalkozók, közalkalmazottak, szakmunkások és munkát keresők egyaránt megtalálhatók. Tagjaink fele‐fele arányban roma és magyar származásúak. Büszkék vagyunk arra, hogy kicsiben elértük, aminek nagyban is működnie kellene országunkban: békésen, egymást elfogadva igyekszünk együtt élni, együttműködni. Egyesületünk fő céljai között a kulturális tevékenység, kulturális örökségünk megóvása, nevelés‐ oktatás található meg. Elindítottunk egy „Karácsonyváró” rendezvénysorozatot, mellyel szeretnénk elérni, hogy mai rohanó, elhidegült világunkban kicsit megálljanak és elgondolkodjanak az emberek a karácsony valódi mondanivalójáról: „higgyünk, legyünk jobbak, s ne csak így decemberben.” (Juhász Gyula) A program keretében városunk Fő terén sült gesztenyével, forralt borral, teával, valamint énekszóval, karácsonyi műsorokkal várjuk az arra sétálókat, melybe bevonjuk a helyi oktatási intézmények tanulóit, énekkarait is. Ha csak tehetjük, hátrányos helyzetű gyermekeket támogatunk abban, hogy színházi előadásokra jussanak el. Gyermeknap alkalmából – a Vajda Péter Művelődési Központtal és egy hasonló orosházi civil szervezettel összefogva – ingyenesen élvezhette 400 szarvasi gyermek a budapesti Hókirálynő Színtársulat nagyszerű előadását „Esőkirály Bohócországban” címmel. 2008. november közepén rendeztük meg a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásával Szarvason az I. Cigány‐Magyar Nyelvű Ki Mit Tud?‐ot, mellyel nagy sikert arattunk, elnyerve vele a megyei kisebbségi önkormányzat elismerését is. A programmal

53



[2013]

szintén hagyományt kívánunk teremteni, hiszen fontosnak tartjuk, hogy ne merüljön feledésbe a cigány kultúra, a nyelv. A hagyomány folytatódott 2009‐ben, de akkor már megyei szinten amit már Szarvas város Önkormányzata is támogatott. 2009. májusában pályáztunk a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Roma Kulturális Alap pályázatára, melyet meg is nyertünk. Egy országos roma értelmiségi konferenciát rendeztünk 2010. május 21‐én „A szemléletváltás ideje” címmel. 2010. májusában szintén gyermeknapot rendeztünk az Élelmiszerbank által kiírt „Terülj, terülj asztalkám” elnevezésű pályázat keretében. Az iszap sújtotta területen Devecserben és Kolontáron is jártunk az elmúlt időszakban háromszor. Egyesületünk ingyen ételosztást szervezett Illyés Gábor segítségével, ahol 5200 adag meleg ételt sikerült kiosztanunk a bajba jutott embereknek. 2010‐ben Szarvas városában nem alakult meg a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ezért egyesületünk vállalta fel a roma érdekképviseletet, elnök asszonyunk a városi oktatási és népjóléti bizottság külsős delegált tagja, ahol képviselheti a romák érdekeit. 2011‐ben megalakult a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, jelenleg is együtt tevékenykedünk a roma közösségért. Egyesületünk a Szarvas‐Újtemplomi Evangélikus Egyházközséggel összefogva elindította cigánymissziós tevékenységét. Pályázatot nyertünk az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványon (MAZS) keresztül a Nyílt Társadalom Alapítványok Roma Kezdeményezések Programmal és további partnereivel együttműködésben indított Anyaklubok pályázatán. A program célja, hogy 4 vidéki helyszínen olyan Anyaklubok kezdjék meg működésüket, melyek halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma asszonyokra fókuszálnak, és az önsegítés módszereit használják. Fórumokat szervezünk „Híd a roma családok és a Közoktatási Intézmények között” címmel. A fórum lehetőséget ad a családok, szülők és a pedagógusok között egy kötetlen beszélgetésre. Tevékenységek ‐ Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése ‐ Gyermek és ifjúságvédelem ‐ Kulturális tevékenység ‐ A magyarországi, nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység ‐ Munkaer Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások ‐ Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, és kapcsolódó szolgáltatások ‐ Szociális tevékenység, családsegítés ‐ Roma közösségek érdekében végzett tevékenység, roma közösségfejlesztés ‐ Anyaklub működtetés

54



[2013]

Hol kínálja a szolgáltatásokat Az egyesület működése kiterjed Magyarország területére. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): Kedd: 8.00‐12.00, csütörtök: 14.00‐18.00., szombat: 8.00‐12.00. Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni magyar,német

55



[2013]

Szentgotthárdi Életfa Baráti Kör Település: Szentgotthárd Megye: Vas Jogi forma: alapítvány Alapítva: 2009 Fő finanszírozási forma: Tagdíj Honlap (ha van): Kapcsolattartó: Bedőcs Anikó Elnök: Bedőcs Anikó Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás A küldetésünk különböző rendezvények , előadások , tájékoztató fórumok szervezése, elsősorban várandós hölgyek , kisgyermekes családok részére. Tevékenységek Rendezvényszervezés, felvilágosítás Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Különböző előadások, fórumok szervezése Hol kínálja a szolgáltatásokat Magyarország Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol

56



[2013]

Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület Település: Pécs Megye: Baranya Jogi forma: egyesület Alapítva: 1994 Fő finanszírozási forma: Hazai finanszírozású pályázatok Open Society Institute Honlap (ha van): www.szinesgyongyok.hu Kapcsolattartó: Kelemen Zoltánné Elnök: Kelemen Zoltánné Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 13 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás A pécsi Színes Gyöngyök Egyesület 2004‐ben azért jött létre, hogy segítse a roma nőket családi és társadalmi szerepeikben: hátrányos helyzetüket ellensúlyozandó támogatni kívánjuk őket szociális, jogi, mentálhigiénés tanácsadással és a közéletben való szereplésük elősegítésével, elsősorban az érdekérvényesítés, érdekképviselet, főként a roma nők szerepeire, lehetőségeikre, megerősítésére, a családjuk és közösségeiken belül való szerepük minél hatékonyabb megélésére fókuszálva. Tevékenységek ‐ szociális ‐ érdekvédelmi Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Nőközpont Anyaklub: a klub olyan ismereteket, képességeket, kompetenciák megszerzésében segíti tagjait, melyek birtokában működtetni tudják a közösségeiket. Hol kínálja a szolgáltatásokat Pécs, Baranya megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): H‐P 8:00‐16:30 Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol

57



[2013]

Szív Lelkiségi Központ a Nőkért Alapítvány Település: Tahitótfalu Megye: Pest Jogi forma: egyházi kapcsolódás Alapítva: 2008. február. 11. Fő finanszírozási forma: Pályázatok és egyéni adományok Honlap (ha van): www.szine.hu Kapcsolattartó: Bozsó Julianna Elnök: Bozsó Julianna Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Nők, nagycsaládok, családok, egyszülős családok, fiatal lányok, 55‐75 közötti nők, szociálisan elkötelezettek, életviteli problémákkal küzdő nők, egyéni kísérés abortusz előtti, utáni úton, családi problémákkal küzdő, gyermek‐ szülő, házastársak közötti problémák gyógyítása egyéni kíséréssel. Tevékenységek A nők életminőségének javítását szolgáló (de férfiaknak is szóló) képzések, tréningek, lelkigyakorlatok tartása. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Mindegyik Hol kínálja a szolgáltatásokat Magyarország Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni Német, angol

58



[2013]

Tápióbicskei Művelődési Ház Kikelet Gyöngyfűző klub Település: Tápióbicske Megye: Pest Jogi forma: klub, közösség Alapítva: 2009 Fő finanszírozási forma: Önkormányzati, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és magán személyek. Honlap (ha van): Kapcsolattartó: Péter Szidónia Elnök: Hegedűs Emőke Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 20‐30 Bemutatkozás Tagságunk 11‐67 éves korú nőkből áll. Mindannyian elkötelezettek vagyunk a magyar népi hagyományok éltetése és átadása iránt. Közösségünk tagjai jó barátokká lettek egymás számára, minden alkalom egy családi összejövetel hangulatát idézi. Örömmel alkotunk és örömmel tanítjuk egymást vagy az újonnan érkezőket. Évente szervezett táborunk pedig a tevékenységünk koronája ahol mindenki nagyon jól érzi magát és sokat tanul. Tevékenységek Klubfoglalkozás, játszóház vezetés, táboroztatás, továbbképzések szervezése, kiállítás rendezés, települési rendezvényeken képviselet. Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Klubfoglalkozás Hol kínálja a szolgáltatásokat Tápiómente, Nagykáta, Cegléd és Jászberény környéke. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): kedd délután kettőtől hétig Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol, német, ukrán, orosz, román

59



[2013]

Ürömi Teleház Közhasznú Egyesület Település: Üröm Megye: Pest Jogi forma: egyesület Alapítva: 2004 Fő finanszírozási forma: Magánszemélyek, vállalkozók támogatásából valamint pályázatokból Honlap (ha van): uromitelehaz.hu Kapcsolattartó: Stevula Károlyné Elnök: Flórián István Email cím: [email protected] Skype: ‐ Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás A www.uromitelehaz.hu honlapunkon minden információ elérhető Tevékenységek Informatika, hagyományápolás, kultúra Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Informatikai oktatás, hagyományápolás, kulturális tevékenység Hol kínálja a szolgáltatásokat Budapest, Pest megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): van Nyitva tartás (ha van): igényszerint Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: magyar

60



[2013]

Várpalotai Írisz Nőegyesület Település: Várpalota Megye: Veszprém Jogi forma: egyesület Alapítva: 2002. november, bírósági nyilvántartásba vétel 2003. Fő finanszírozási forma: Tagdíjak ‐ egy százalék ‐ pályázatok ‐ adományok Honlap (ha van): cirisz‐varpalota.hu Kapcsolattartó: Törzsök Károlyné dr. Elnök: Törzsök Károlyné dr. Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): 10‐20 Bemutatkozás Egyesületünk célja a nők tudatos életvezetésének, többfajta szerepvállalásának pártoktól független segítése, felkészítése a közéletben való részvételre. Segíteni kívánja a közélet különbözőterületein dolgozó nők munkáját, munkába állását. Koordinációs szerepet tölt be a városon belül azon szervezetek között, amelyek működése közvetlenül érinti a nők tevékenységét és életkörülményeit. Tevékenységek Érdekvédelem – tájékoztatás, előadások Karitatív tevékenység: Ruha, élelmiszer gyűjtése a rászoruló gyermekeknek Szabadidő szervezése (lásd az előző bekezdést) Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Valamennyi programunk elsősorban a nőket szolgálja, de nem zárjuk ki a másik nemet sem Hol kínálja a szolgáltatásokat Várpalota város és kistérsége Veszprém megye Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: magyar, angol

61



[2013]

Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület Település: Veszprém Megye: Veszprém Jogi forma: egyesület Alapítva: 1995. Fő finanszírozási forma: pályázatok, adó 1%, tagdíjak, támogatások Honlap (ha van): www.venoke.hu Kapcsolattartó: Máthé Éva Elnök: Arany Szilvia Email cím: [email protected] Skype: Alkalmazottak száma: 0 Önkéntesek száma (éves szinten): kevesebb mint 10 Bemutatkozás Az egyesület 1995‐ben alakult, önálló jogi személyiséggel rendelkező, pártoktól, közigazgatási szervektől független közhasznú nőszervezet. A nők esélyegyenlőségével, érdekeinek védelmével, a női értékek megőrzésével és fejlesztésével valamint a szociálisan rászorulók segítésével foglalkozik. Sokoldalú tevékenysége a http://www.venoke.hu weboldalon megtalálható. Tevékenységek • A nők közéletiségének segítése, érdekvédelmük ellátása és szociális helyzetük javítása. • Adományok gyűjtése és elosztása • Női jelöltek felkészítése és pártállástól független segítése a választásokon • Országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése a nőket érintő területeken és információáramlás biztosítása • A nők felkészítése az információs társadalomra • Aktív és gyors reagálás minden nőket érintő aktuális közéleti problémára Kifejezetten nők számára kínált szolgáltatások Az egyesület egész tevékenysége a nők segítését szolgálja. Hol kínálja a szolgáltatásokat Elsősorban Veszprémben, de tevékenységünk hatóköre az országos nőhálózaton keresztül (Regnet) egész Magyarország területére kiterjed. Saját tér, női tér, személyes ügyfélfogadás (ha van): nincs Nyitva tartás (ha van): Külföldi szervezetekkel milyen nyelven kíván kommunikálni: angol, német

62



[2013]

Mellékletek

1. számú melléklet: Miniszteri találkozó – Balog Zoltánnal egyeztetett a Baptista Szeretetszolgálat elnöke http://baptistasegely.hu/hirek/2012‐12‐14/miniszteri‐talalkozo‐balog‐zoltannal‐egyeztetett‐a‐ baptista‐szeretetszolgalat‐elnoke megjelenés: 2012. december 14. letöltve: 2013. január 9. Miniszteri találkozó – Balog Zoltánnal egyeztetett a Baptista Szeretetszolgálat elnöke

A Baptista Szeretetszolgálat által indítandó országos tehetséggondozó programról is tárgyalt egymással az Emberi Erőforrások minisztere és a Baptista Szeretetszolgálat elnöke ma délelőtti találkozójukon. A mintegy egyórás megbeszélésen Szenczy Sándor tájékoztatta az Emberi Erőforrások miniszterét a Szeretetszolgálat kibővült tevékenységéről. A szeretetszolgálat elnöke elmondta, hogy idén szeptemberre 44 oktatási intézmény került a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásába. Az óvodák, általános – és középiskolák, egyéb szakképző intézmények átvétele gördülékeny volt, az ott tanuló diákok és családjaik, valamint az intézmények dolgozói megelégedésére történt. Balog Zoltán támogatásáról biztosította a szeretetszolgálatnak azt a célkitűzését is, amely szerint a fenntartásukba került oktatási intézményekben az óvodától az egyetemig tartó tehetséggondozó programot indítsanak. A program – köszönhetően a szeretetszolgálat szerteágazó, mintegy 150 intézményt magába foglaló szociális ellátórendszerének és a 2013‐ ban is megfelelő alapot nyújtó normatíváknak – biztosítja, hogy hátrányos helyzetű gyerekek ezrei is képességeiknek, tehetségüknek megfelelően érvényesülhessenek a tanulmányaik során. Szenczy Sándor örömét fejezi ki, hogy a Baptista Szeretetszolgálat, az EMMI 14 millió forintos támogatásának is köszönhetően, még az idén megnyitja ún. „Shelter” (védett) házát, amely biztonságos elhelyezést nyújt majd az emberkereskedelem magyarországi áldozatainak.

63



[2013]

2. számú melléklet: A felmérésben azonosított szervezetek listája Megye

Csoport/közösség/szervezet neve

Jogi forma

Bács‐Kiskun

Kecskeméti Baba‐Mama Klub

klub, közösség

Baranya

KANGA Egyesület

egyesület

Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület

egyesület

Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület

egyesület

Békés

"Szarvasi Fiatalok a Holnapért"

egyesület

Békés Anyaságért Női Kör

klub, közösség

Békés Megyei Nők Egyesülete

egyesület

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

szövetség

Borsod‐ Abaúj‐ Zemplén

Forrásvíz kulturális alapítvány

alapítvány

Holdam Egyesület

egyesület

Lorántffy Zs. Református Kismamaház

egyházi intézmény

Miskolci Nőknek Is Esélyt – MINŐIES Alapítvány

alapítvány

Régiók Nőhálózata Egyesület

egyesület

Budapest

"Fény Háza" Családok Átmeneti Otthona

csáo

A Nők Világa Közhasznú Alapítvány

alapítvány

AMNESTY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG

egyesület

Anyaoltalmazó Alapítvány

alapítvány

Bírónők Nemzetközi Szervezetének Magyar Tagozata Egyesület

egyesület

Bölcső Alapítvány

alapítvány

64



[2013]

Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület

egyesület

E.SZ.T.E.R. Alapítvány

alapítvány

Effemine ‐ Egyesület a Fiatal Nőkért

egyesület

EszterHáz Egyesület a Zsidó Kultúráért és a Feminista Értékekért

egyesület

FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület,

egyesület

Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE)

egyesület

HoldVilág Műhely

klub, közösség

JÓL‐LÉT Közhasznú Alapítvány, az egyének és közösségek tartós harmóniájáért

alapítvány

KALÁSZ Katolikus Asszonyok ‐ Lányok Szövetsége

szövetség

Labrisz Leszbikus Egyesület

egyesület

Magyar Asszonyok Érdekszövetsége

szövetség

Magyar Cserkészlány Szövetség

szövetség

Magyar Mária Rend Alapítvány

alapítvány

Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség

szövetség

Magyar Nők Szövetsége

szövetség

Magyar Védőnők Egyesülete

egyesület

Magyarországi Dúlák Egyesülete / MODULE

egyesület

Magyarországi Női Alapítvány

alapítvány

NATIK Alapítvány

alapítvány

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen

egyesület

Nők a Pályán

klub, közösség

Nőtárs Alapítvány

alapítvány

Növekvő Hold Humánszolgáltató Közhasznú Alapítvány

alapítvány

PATENT Jogvédő Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága)

egyesület

65



[2013]

Perspectiva Nova Egyesület

egyesület

RÉS Alapítvány

alapítvány

SEED Kisvállalkozás‐fejlesztési Alapítványt

alapítvány

SZÜLŐK HÁZA CSALÁDI KONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS JÁTSZÓHÁZ

klub, közösség

Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért / TAVAM

egyesület

Tett program

klub, közösség

Válaszkész Szülők Egyesülete

egyesület

Csongrád

E‐NÍVÓ Együttműködő Női Vállalkozók Dél‐Alföldi Regionális Közhasznú Egyesülete

egyesület

Érték Nőknek Egyesület

egyesület

Fejér

Gólyafészek Alapítvány

alapítvány

Móri Nőkért és Anyákért Közhasznú Egyesület

egyesület

Győr‐Moson‐ Sopron

Moson Megyei Nők Egyesülete

egyesület

Hajdú‐Bihar

Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium


CSAT Egyesület

egyesület

Lépéselőny Egyesület

egyesület

Nők Közéleti Szerepvállalását Segítő Kelet‐Magyarországi Alapítvány

alapítvány

Heves

"Nő az Erő” Közhasznú Egyesület

egyesület

GYÖNGYÖSI NŐSZIROM KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

egyesület

Komárom‐ Esztergom

Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete

egyesület

Pest

Alfaszövetség

szövetség

Gólyahír Egyesület

egyesület

Lea Otthon Családok Átmeneti Otthona (anyaotthon)

egyházi

66



[2013]

intézmény

Ölelés Babahordozó Egyesület (röviden: Ölbebaba)

egyesület

Perinatális Közhasznú Egyesületet

egyesület

REGINA Alapítvány

alapítvány

Szív Lelkiségi Központ a Nőkért Alapítvány


Tápióbicskei Művelődési Ház Kikelet Gyöngyfűző klub

klub, közösség

Tessedik Sámuel Alapítvány

alapítvány

Ürömi Teleház Közhasznú Egyesület

egyesület

Somogy

Borostyánvirág Alapítvány

alapítvány

Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg

Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Szervezetének Anya‐ Gyermek Segítőotthona és Krízisközpontja

csáo

Nők a Jobb Jövőért Egyesület

egyesület

Tolna

Szekszárdi Nőegylet Egyesület

egyesület

Vas

Fészek Kör

klub, közösség

Szentgotthárdi Életfa Baráti Kör

alapítvány

Veszprém

Várpalotai Írisz Nőegyesület

egyesület

Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület

egyesület

Zala

Esély Európára Egyesület

egyesület

Nők a XXI. Századért Egyesület

egyesület

67



[2013]

3. számú melléklet: Családok Átmeneti Otthonai (A lista nem teljes, az interneten megtalálható információk alapján lett gyűjtve) Település

CSÁO

Budapest

Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthona

Budapest

SOS Krízis Alapítvány, Családok Átmeneti Otthona

Budapest, Békásmegyer

Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Békásmegyeri Családok Átmeneti Otthona

Budapest, Erzsébetváros

Sorsunk a Jövőnk Szeretetszolgálat, „Erzsébet” Családok Átmeneti Otthona

Budapest, Kispest

Családok Átmeneti Otthona

Budapest, Terézváros


Budapest, XVII. kerület

"RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány, Családok Átmeneti Otthona

Budapest, XXII. kerület


Budapest, Zugló

Sorsunk a Jövőnk Szeretetszolgálat, „Segítő kéz” Családok Átmeneti Otthona

Diósd

Sorsunk a Jövőnk Szeretetszolgálat, Bona Dea Családok Átmeneti Otthona

Eger


Érd

Sorsunk a Jövőnk Szeretetszolgálat, Don Bosco Családok Átmeneti Otthona

Gödöllő


Kecskemét


Mosonmagyaróvár


Nágocs

Reménység Családok Átmeneti Otthona

Nagyatád


Orosháza


Székesfehérvár

Lea Otthon Családok Átmeneti Otthona

Szekszárd


Veszprém


Titkos

Oltalom Karitatív Egyesület, Családok Átmeneti Otthona

68



[2013]

4. számú melléklet: Az OKIT szolgáltatásának leírása Forrás: http://www.bantalmazas.hu/hogyansegitunk.html letöltve: 2013. január 9.

Hogyan segítünk? Telefonszolgálatunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményében, a Nemzeti Család‐ és Szociálpolitikai Intézetnek egyik főosztályaként a hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), prostitúció‐ és emberkereskedelem áldozatainak segítésével foglalkozik. Az információnyújtás mellett azonnali segítséget nyújt a bántalmazás miatt kialakult válsághelyzetben, krízisbe került állampolgárok (elsősorban nők és gyermekek) részére. Rászorultság esetén, a klienssel egyeztetve, titkos menedékhelyen történő azonnali elhelyezésben is tudunk segíteni. Amennyiben egyéb segítő lehetőségek helyett az elhelyezés válna szükségessé, úgy a krízisotthonokban, amelyek titkos intézmények, az elhelyezés 30 napra szól, ami indokolt esetben, maximum további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellátás díjtalan. A gondozás során a krízisotthon szakemberei segítik a rászorulót a probléma hosszabb távú, biztonságos megoldásában, továbbá kapcsolatot tartanak az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Szabad férőhely esetén a rászorulónak önállóan, saját költségén kell eljutnia az ország területén található krízisotthonok valamelyikébe, a krízisotthon munkatársával megbeszélt részletek szerint. Szállításban sajnos nem tudunk segíteni. Amennyiben a kliens, saját mobil elérhetőséggel nem rendelkezik, úgy a krízisotthon munkatársa, az illetékes családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat segítségével, a szolgálat által megadott telefonszámon keresztül állapodik meg vele az odautazás részleteiről. Amennyiben szükséges, a menekítés a rendőrség bevonásával is megvalósítható az elhelyezés során. Telefonszolgálatunk az ország egész területéről, éjjel‐nappal, ingyenesen, vezetékes vagy mobil hálózatról is hívható. Elérhetőségünk: Ingyenes segélyvonal: 06/80‐20‐55‐20 E‐mail: [email protected]

69



[2013]

5. számú melléklet: Segélytelefonszámok és információ források bántalmazottaknak forrás: http://www.bantalmazas.hu/segelyvonalak.html letöltve: 2013. január 9.

Segélytelefonszámok, információk bántalmazottaknak: • • • • • • • • •

Áldozatsegítő vonal bűncselekmény áldozatainak: 06‐80‐244‐444 vagy 06‐80‐225‐225 (éjjel‐ nappal) www.kimisz.gov.hu Eszter Ambulancia, a szexuális erőszak áldozatainak lelki felépüléséért: 06‐1‐466‐9872 www.eszteralapitvany.hu NANE: 06‐80‐505‐101 (szerda kivételével naponta 18‐22 óráig) www.nane.hu Nők joga honlap: www.nokjoga.hu Országos Rendőr Főkapitányság: 107,112, 1/443‐5500 www.police.hu ORFK Telefontanú (bűncselekmények bejelentése): 06‐80‐555‐111 www.police.hu/megelozes/telefontanu Patent Egyesület jogsegélyszolgálata: 06‐70‐252‐52‐54 (szerda: 16‐18 , csütörtök: 10‐12 óráig) www.patent.org.hu Segélyvonal a szexuális erőszak áldozatainak: (KERET Koalíció segélyvonala): 06‐40‐630‐006 (hétfő: 10‐14, szerda: 14‐18 óráig, péntek: 10‐14 óráig) www.keretkoalicio.blogspot.com Stop‐ férfierőszak információs vonal (férfiaknak, akik saját életükben vagy társadalmi szinten tenni szeretnének a nők és gyermekek elleni erőszak ellen): 06‐1‐344‐3802 (csütörtökönként 18‐22 óra között) www.stop‐ferfieroszak.hu

Segélytelefonszámok: • • • • • • • •

Abortuszvonal (az abortusz kapcsán jogi vagy etikai problémát tapasztaló nőknek) +36‐30‐ 982‐54‐69 (szerda: 14‐18 óra között) www.abortusz.info/info/abortuszvonal Alfa Szövetség, válság vagy titkolt terheseknek: 06‐80‐630‐333 (éjjel‐nappal) www.alfaszovetseg.hu Csellengők, eltűntek nyomában: 06‐1‐438‐0858 DélUtán, középkorú és idős emberek Lelkisegély szolgálata: 06‐80‐200‐866 (minden nap 18‐ 21 óráig) www.delutan.hu Drog‐Stop: 06‐80‐505‐678 (éjjel‐nappal) www.drog‐stop.hu Fehérkereszt Gyermekvédő Alapítvány: 06‐80‐505‐006 vagy 06‐1‐321‐4779 www.feherkereszt.hu Gólyahír Egyesület a várandós anyákért és gyermekikért: 06‐80‐203‐923 www.golyahiregyesulet.hu GYITOSZ (Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálatok Országos Szövetsége) www.ifjusagi‐lelkisegely.hu

70



[2013]

•

Kék Vonal Ifjúsági és Gyerektelefon és Internet Helpline: 116‐111 (előtag és körzetszám nélkül hívható bárhonnan Magyarország területén, éjjel‐nappal) Eltűnt Gyerekek Segélyvonala: 116‐000 Online konzultáció biztonságos web felületen: kek‐vonal.hu/EMIL és kek‐vonal.hu/chat Gyerekjogi tanácsadás: kek‐vonal.hu/gyerekjogasz www.kek‐vonal.hu

•

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok: 06‐80‐505‐505 vagy 116‐123 (éjjel‐nappal) www.sos505.hu Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 06‐1‐391‐4700 vagy 06‐1‐391‐4704 www.maltai.hu Magyar Rákellenes Liga ingyenes lelkisegély szolgálat: 06‐80‐505‐675 www.rakliga.hu Magyar Vöröskereszt: 06‐1‐374‐1300 Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat: 06‐1‐329‐3380 vagy 06‐80‐505‐605 (mindennap 18‐23 óráig) www.hatter.hu Menhely Alapítvány, hajléktalanoknak: 06‐1‐338‐4186 www.menhely.hu Ökumenikus Segélyszervezet: 06‐1‐208‐4932 vagy 06‐1‐208‐49‐33 www.segelyszervezet.hu Társaság a Szabadságjogokért: 06‐1‐209‐0046 www.tasz.hu

• • • • • • •

71



[2013]

6. számú melléklet: Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat shelter információk http://www.sorsunk‐jovonk.hu/shelter.html Letöltve: 2013. január 09, szerda Shelter‐ház az életveszélyből menekülőknek Sorsunk és Jövőnk Alapítvány A Sorsunk és Jövőnk Alapítvány ötödik éve működteti Magyarország első Shelter‐házát (Védett‐ házát), mely elsősorban bántalmazott nők, anyák és gyermekeik biztonságos elhelyezését szolgálja. A Védett‐ház címe és elérhetősége titkos. Minden egyebet, amit meg lehet tudni róla és lakóiról, megosztja velünk Urbán Erika, a házat működtető alapítvány és egyben a Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat elnöke. – A Shelter‐ház amerikai és uniós modell alapján 2006‐ban létrehozott magyar rendszernek a része, ahol bántalmazott nőket, gyerekeket, ritka esetben férfiakat helyezünk el, akik rászorulnak arra, hogy menedéket találjanak a bántalmazó elől. – Miben más ez, mint a családok átmeneti otthona? – A családok átmeneti otthonába csak gyerekek jogán kerülhetnek be felnőttek, míg a Védett‐házba egyedülállókat is elhelyezünk. Továbbá a Shelter‐ház ‐ amelynek a címe szigorúan titkos – nagyon súlyosan bántalmazott áldozatok befogadó helye. Olyanok találnak ott menedéket, akik szó szerint az életükért menekülnek. Ez sajnos olyan valós helyzet, amikor a kést az áldozat torkához teszik, amikor a gyermeket az egyik szülő felakasztja a padláson, a másik időben levágja, és mindent hátrahagyva elmenekül vele. Olyan áldozat is került oda, akinek cigarettával összeégették a testfelülete 80 %‐át. – Hogyan jut el az áldozat erre a védett helyre? – A bekerülésnek két útja van. Éjjel‐nappal hívható az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a 06‐80‐20‐55‐20 számon. Ez a központ oda irányítja a bántalmazottat, ahol férőhely van, ez lehet általunk vagy mások által működtetett intézmény. A másik út, a mi kapcsolatrendszerünk. A Sorsunk és Jövőnk Alapítvány 2001. óta fogad bántalmazottakat. – Mit lehet tudni magáról a Védett‐házról? – A Shelter‐ház egy állami tulajdonú családi ház valahol Magyarországon, amelynek a működtetési jogát 2006‐ban alapítványunk megpályázta, és öt évre megkapta. Az épület 25 fő befogadására és teljes ellátására alkalmas. Ami magában foglalja az ételt, a ruhaneműt, a tisztálkodó szereket, egyszóval mindent, amire szükség van. A bántalmazott 6‐8 hétig tartózkodhat ott. Ebben az időszakban nagyon sok mindent el kell elintézni, meg kell tenni a feljelentést a bántalmazóval szemben, továbbá a legtöbbször minden nélkül érkező áldozatok legfontosabb iratait (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, bizonyítvány, orvosi papírok, TAJ‐kártya, útlevél) pótolni kell. Ha gyerek is érkezik, a gyámhatósággal fel kell vennünk a kapcsolatot. Mindeközben szakembereink mentálisan is segítik az áldozatokat. Ha rajtunk keresztül kerül be oda valaki, és van rá

72



[2013]

mód, készítünk egy menekülési tervet, elmondjuk, mit állítson össze, mielőtt elhagyja otthonát. Iratokra, bizonyítványokra, a gyermek(ek) tankönyveire mindenképpen szükség van. Akit foglalkoztat a menekülés gondolata, annak tanácsoljuk, apránként próbálja meg kimenteni a fontosabb értékeket, akár barátnőhöz, akár szülőhöz, hogy amikor újra kikerül az életbe, legyen mihez nyúlnia. A hátrahagyott értékeket ugyanis a másik fél legtöbbször eladja. – Mire elég a házban eltöltött 6‐8 hét, és mi lesz a bántalmazottakkal azt követően? – A Védett‐házban töltött idő az áldozat számára a megnyugvásra elég, a mi számunkra pedig az új élet első lépéseinek a megszervezésére. A ház elhagyására gyakorlatilag három lehetőség van: rokonokhoz megy, ami ritka, mert ott könnyen megtalálja a bántalmazó, albérletbe megy, de ez is elenyésző, mert vagy nincs pénze, vagy nem tud hozzáférni, a gyermekesek számára a családok átmeneti otthona a megoldás, ahol akár még másfél évig is lakhatnak. Ott a gyermekek számára iskolát, óvodát keresünk, hisz a házban tartózkodás alatt nem járnak közösségbe. – Hogyan sikerül mindezt titokban tartani? Sikerül‐e megőrizni az áldozatok inkognitóját a bántalmazókkal szemben? – A Shelter‐ház elérhetősége szigorúan titkos, a bántalmazottak hivatalos iratai, családi pótléka is postafiókon keresztül érkezik. Ha bírósági eljárásban mégis ki kell adni a címet, akkor jelezzük, a titoktartásért mindenféle felelősség a bíróságot terheli. A megszegése súlyos gondot okozhat a bántalmazottaknak, ha ez az információ a bántalmazó birtokába jut. Sőt nem csak az érintetteket zaklathatja fel egy esetleges incidens, hanem valamennyi ott lakó biztonságérzetét súlyosan csorbíthatja. Amikor kikerül egy család, akkor már kevésbé védett, mert a hivatalos ügyintézés lekövethető. Például iskola esetén igyekszünk közbeiktatni egy köztes iskolát, mert az új intézménynek át kell kérnie a korábbi iskolából a gyermek anyagait, és onnan már csak egy lépés, hogy a bántalmazó megtudja, hol is tanul a gyermeke. – A rendszer tehát jól működik krízishelyzetben. Lehet‐e tudni, mi lett a bántalmazottakkal, hogyan alakul az életük? – A kigondozást követő nehézségekkel még számolni kell. Maga a rendszer nem érte el azt a szintet, hogy nyomon lehessen követni, hogyan tudnak ezek az emberek továbblépni, testi‐lelki értelemben egészségesen élni. A bántalmazottakról azt kell tudni, teljes mértékben leépültek, hosszú évekig tartó megaláztatásban volt részük, szinte mindenért magukat hibáztatják. Vannak bántalmazott családok, amelyekről a mai napig tudunk. A Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálatnak van egy kiléptető lakása az egyik budapesti önkormányzat jóvoltából, mely nagy segítség az önálló élet megteremtésére. Az általunk működtetett Shelter‐házból kikerülő gyermekes családok eltöltenek legalább fél évet a családok átmeneti otthonában, mert ott biztosított a rehabilitáció, és amikor azt látjuk, önállóan képesek élni, akkor kikerülnek a kiléptető lakásba. Ott sem maradnak magukra, egy szociális munkás továbbra is segítséget nyújt, de már nem olyan intenzitással, mint korábban. Továbbá pszichológusunkkal rendszeresen terápiás beszélgetést folytatnak, dolgoznak, élik az életüket, és a környezetükben senki nem ismeri szomorú múltjukat. Ez

73



[2013]

nagyon jó lehetőség, és jó lenne, ha több ilyen működne. Sajnos, csak néhány ilyen kiléptető lakás van még az egész országban. A tapasztalat azt mutatja, mentális támogatásra még nagyon sokáig szükség van. Jó lenne, ha megértené mindenki, ezeknek az embereknek nem egyszerű lakhatási (kvázi albérleti) támogatásra van szükségük, ami nyilván olcsóbb lenne, hanem életvezetési, gyermeknevelési, gazdálkodási tanácsokra, mentális támogatásra. Azt szoktuk mondani a velünk kapcsolatban álló családoknak: mi a jövendő életük megteremtéséhet 50%‐ban hozzá tudunk járulni, de a másik 50%‐ot nekik kell hozzátenniük.

74



[2013]

7. számú melléklet: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye az OKIT telefonszolgálatának létrejöttéről forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1055&articleID=4761&ctag=articlelist&iid=1&accessib le=0 (előző kormányzat Szociális és Munkaügyi Minisztériumának honlapja) megjelenés:2005 letöltve: 2013. január 09, szerda Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Az ICSSZEM ‐ NCSSZI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Az Országgyűlés 2003. április 16‐án fogadta el a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot. Ebben egyrészt konkrét jogalkotási feladatok elvégzésére (a távoltartó rendelkezés bevezetése a magyar jogba), másrészt a családon belüli erőszak megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos egyéb intézkedések, ‐ így többek között az áldozatokat ellátó intézményhálózat fejlesztésére ‐ megtételére szólította fel a kormányzatot. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia rövid, közép és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat felkéri a Kormányt, hogy készítse el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának részletes cselekvési programját a családon belüli erőszakra vonatkozóan. A Kormány a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának rövid, közép‐ és hosszú távú céljainak végrehajtására a 1009/2004. (II. 26.) Korm. határozatot alkotta. A családon belüli erőszak áldozatai számára kialakított intézményrendszer fejlesztése érdekében a bűnmegelőzési stratégia elsősorban a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára ír elő feladatokat. A Kormány a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja végrehajtásáról szóló 2003‐2004. évi beszámolót 2005. februárjában megtárgyalta és ezt követően benyújtotta az Országgyűlésnek. A 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozatban került meghatározásra a 2005‐2006. évi cselekvési program, amelyben szintén kiemelt feladat a családon belüli erőszak megelőzés és kezelése. A családon belüli erőszak kezeléséhez kapcsolódó intézményrendszer Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004. januárjában, kísérleti jelleggel Krízis‐központ szolgáltatást indított be. A szolgáltatás célja telefonos vagy személyes segítségnyújtás volt elsősorban azon bántalmazott nők számára, akik családon belüli erőszak áldozataivá váltak, vagy fenyegetve érezték magukat hozzátartozójuktól.

75



[2013]

A tapasztalatok alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeti működési feltételek, és elgondolások alapján a Krízis‐központ nem szolgálja kellő hatékonysággal a bántalmazottak védelmét. Olyan komplex rendszer kialakítására volt szükség, amely az azonnali telefonos segítségnyújtás mellett átmeneti intézményi elhelyezést is tud biztosítani az áldozatok számára, továbbá szükség esetén a bántalmazó által nem ismert, titkos menedékházi elhelyezés igényét is ki tudja elégíteni. Ezen elgondolás keretében került sor az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium modellkísérletének kivitelezésében a telefonos szolgáltatásmodernizációjára 24 órás ingyenes, az ország egész terültéről elérhető segítségnyújtás beindításával. A Krízis‐központot utódaként, 2005. április elsejétől működik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT). A krízistelefon szolgálat a nemzetközi alapelvek (I. F. O. T. E. S. ‐ Nemzetközi Segélyhívó Szolgáltatók Szövetsége), a hatályos magyar jogszabályok és a szakmai etikai követelményeknek megfelelően jött létre és működik. A szolgáltatás kizárólag telefonos ügyfélszolgálat, mely az ország területén belül, a nap 24 órájában, vezetékes és mobil telefonról is ingyenes zöldszámon hívható: 06/80‐20‐55‐20 Az intézmény munkatársai mentálhigiénés, jogász, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus és szociálpolitikus szakemberek. A munkatársak az OKIT működésének megkezdése előtt átfogó szakmai felkészítő képzésen vettek részt. A munkatársak folyamatos szakmai továbbképzése a telefonos szolgálat beindulását követően is szerves részét képezi az intézmény működésének. Az OKIT feladata sokrétű, részét képezi a krízisintervenció, a mentális és pszichológiai segítségnyújtás, jogi tájékoztatás/segítségnyújtás, valamint a hazai szociális ellátórendszerrel való kapcsolattartás. Az OKIT elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a családon belüli erőszak áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezéséről. A 24 órás Krízis Telefonszolgálat a nap 24 órájában fogadja a hívásokat és azonnali intézkedéseket kezdeményez az áldozatok segítésére.

76



[2013]

8. sz melléklet: A MINE Mother Centers International Network for Empowerment anyaközpont koncepciója Forrás a MINE Hálózat, fordította a REGINA Alapítvány 1) A bárhol, bárki számára elérhető tér fontossága 2) Önsegélyezés és az erőforrások megismerése 3) A gyermek helye 4) Az értékek és elképzelések meghatározása 5) Tevékenységek 6) Fizetett önkéntes munka 1) A bárhol, bárki számára elérhető tér fontossága A mobilizáció alapját az képezi, hogy létezik egy találkozásra, információ‐, és ötletcserére, szervezésre és szerveződésre alkalmas hely. Egy információs és csereközpont, ahol a kérdések felmerülhetnek, és a képességek megmutatkozhatnak. Saját tulajdon. A folyamatos felügyelet és önfenntartás során a résztvevők tevékenyebbé válnak, azonosulnak a célokkal és teljes erővel részt vesznek a megvalósításban. Az Anyaközpont egy mindenki számára elérhető „otthon”. Amit egy Anyaközpont nyújtani tud, az több, mint amit akkor érhetünk el, ha hetente pár órát összejövünk egy bérelt helyen, vagy ha az egyik tag saját lakásán találkozunk. Házigazdának lenni egészen más, mint vendégnek. Fontos, hogy az Anyaközpontba „csak úgy” is be lehessen ugrani. Ne kelljen „időpontot kérni”, és a látogatásnak ne legyen pontosan meghatározott célja. Az Anyaközpont lehetőséget ad tájékozódásra, megfigyelésre és pihenésre éppúgy, mint tevékenykedésre. Az Anyaközpont úgy működik, mint egy mindenki számára elérhető közösségi tér, ahol a jelenlevők tevőleges résztvétellel, meghatározott szabályok mentén, és baráti kapcsolataik révén egyaránt kialakítják a közösség szociális és döntéshozó struktúráját. Bármely, a közösséget érintő eseményt meg lehet beszélni akár napi szinten is, oda lehet figyelni és be lehet avatkozni. Ezáltal a döntéshozatal nyitottá, folyamatossá és átláthatóvá válik. Az Anyaközpont mindenkit vár, résztvételre buzdít és „befogad”. A dolgok nem zárt ajtók mögött, meghívottak jelenléte mellett zajlanak, hanem mindenki felé nyitottan, mégis védett közegben. Az Anyaközpontban a közösség tagjai találkoznak és megszervezik saját magukat annak érdekében, hogy megoldást találjanak a közösséget érintő kérdésekre. Helyiségek Az Anyaközpont önfenntartással működtetett közösségi helyiségeket biztosít a közösség számára akár a nap minden órájában.

77



[2013]

Milyenek legyenek ezek a helyiségek? Fontos követelmény, hogy olyan legyen, mint egy üzlethelyiség utcára néző része: könnyen megközelíthető és a közösség számára jól látható. Legyenek helyiségek nők, gyermekek, találkozók, irodai tevékenységek és képzések számára, legyen kert. A díszítés és a berendezés a tagok tetszése szerint, az ő kétkezi munkájuk segítségével valósuljon meg. Legyen családias, mint egy mindenki számára elérhető nappali szoba. Ahol nem kell várni addig, amíg az utolsó szög is a helyére kerül, a berendezés és a szükséges felújítási munkálatok képezzék részét a projektnek. Fontos, hogy a nyitva tartás rendszeres és folyamatos legyen. Hol vannak ilyen helyiségek az Önök városában? Hogyan lehet ilyen helyiséghez hozzájutni? (a helyi önkormányzathoz kell fordulni, vagy bérelni kell?) Alapvető feltétel a 3 szoba: egy az anyáknak, egy a gyermekeknek és egy konyha. 2) Önsegélyezés és az erőforrások megismerése Az Anyaközpont önszerveződésre és önfenntartásra épül. A csoportot nem vezeti, nem irányítja hivatásos szakember. Az Anyaközpont működtetéséről a tagok döntenek. A központban rendezett események lefolytatásáért maguk a résztvevők felelősek. Legalább 10 kulcsot szét kell osztani. A döntéseket közösen hozzák, a vezetés csapatmunka. Az erőforrások megismerése Az Anyaközpontban a tagok a mindennapi élet specialistái. A hangsúly nem azon van, hogy kinek mi a gondja, hanem sokkal inkább azon, hogy ki miben hozzáértő, kinek milyen képességei vannak, hogyan és mivel tud a közösséghez hozzájárulni. Mindenki jó legalább egy dologban, és ezt a tudást beviheti az Anyaközpontba. Az elgondolás lényege a nőket segíteni megtalálni azt a bizonyos speciális, egyéni képességet, amivel ők gazdagítani akarják a közösséget. A részvétel erősítése A tagok tevékeny hozzájárulásának lehetővé tétele és bátorítása az Anyaközpont egyik legfontosabb, szakértelmet és tehetséget igénylő feladata. Ezt a szerepkört mi így nevezzük: „a nap házigazdája”. Az Anyaközpont házigazdája inspiráló hatású, elképzeléseket ébreszt másokban és tudja, hogyan bátorítsa a képességek és tehetségek kibontakozását. Érzékeny, beleérző képességgel rendelkező, figyelmes személyiség, aki nyitott a másokat foglalkoztató dolgokra. Olyan, mint a gyöngyhalász, aki meglátja a másik emberben annak erősségét. Kezdeményezők

78



[2013]

A kezdeményező olyan ember, aki a saját szükségleteire használja az Anyaközpontot. Elsődlegesen nem az a motiválja hogy munkahelyet keressen magának. Azért tölt időt a központban, hogy a saját életét rendezze és biztosítsa. Képes másokban az önbizalom érzését felkelteni. A legfőbb motivációja az, hogy saját maga, családja és a közösség számára élhetőbb életet és élhetőbb jövőt teremtsen. 3) A gyermek helye A mindenki által elérhető Anyaközpontban a gyermeknek is van helye. Az anyának nem kell elhagynia a gyermekét, hogy aktív lehessen és a gyermek is részt vehet a felnőttek tevékenységében. Az Anyaközpont olyan hely, ahol az anya és a gyermek egyszerre vannak együtt és külön is. A gyermek részt vehet az eseményekben, szívesen látják, de a hangsúly az anyán van. Az Anyaközpont fő célja a fejlődés: az anyáé és a gyermeké egyaránt. Az Anyaközpontban a gyermek megismerkedik más gyermekekkel és más felnőttekkel, és a megszokottól eltérő szerepkörben is látja szüleit. Az Anyaközpont támogatja és elősegíti a gyermek óvodáskor előtti fejlődését, biztonságos és stimuláló környezetet jelent a gyermek számára, ahol már maga a környezet megélése is tanulságos. A gyermekek számára szervezett tevékenységek és foglalkozások (pl. torna, vagy idegennyelv‐ oktatás) gyermekbarát, gyermekek számára izgalmas környezetben zajlanak. A gyermek játszhat, találkozhat játszótársaival, megismerheti a családjukat és az egész közösséget. Az Anyaközpont teret biztosít az anyának arra, hogy figyelemmel kísérhesse saját fejlődését és annak állomásait, odafigyeljen arra, hogy mennyire igényel a számára referenciacsoportnak tekintett közösség tagjaitól gyermeknevelési támogatást. Az Anyaközpontban a nevelés‐oktatás eszköze a példamutatás. Az anya‐gyermek kapcsolat úgy erősödik meg, hogy közben minden érintett fél a saját ritmusának megfelelően nyer egyre több önrendelkezést. Az óvodához képest az a jelentős különbség, hogy az Anyaközpontban önszerveződő szülői közösség alakul ki. Az anya nem otthagyja a gyermeket az Anyaközpontban, hanem vele együtt érkezik oda. 4) Az értékek és elképzelések meghatározása A közös értékek és célok megnevezése nagyon fontos lépés az Anyaközponthoz tartozó közösség és a kölcsönös bizalom kialakításának folyamatában. A hangsúly a személyes célok felől a közösségi célok felé történő elmozduláson van. Az elképzelések kialakítása azt jelenti, hogy a közösséget érintő alapvető kérdésekben közös megállapodásra kell jutni: hogyan dolgoznak együtt a csoport tagja, hogyan kommunikálnak egymással, hogyan kezelik a felmerülő problémákat és egyáltalán, milyen „szabályok” érvényesek az Anyaközpontban. Melyek azok a szabályok, amikre minden egyes tagnak szüksége van ahhoz, hogy az Anyaközpontban megtapasztalhassa a biztonságot, békét, érzelmi elfogadottságot? (pl. odafigyelés, tisztelet,

79



[2013]

elismerés, a véleményformálás joga, tolerancia, a konfliktusok építő hozzáállással való kezelése, az információ szabad áramlása, a folyamatok átláthatósága). Az Anyaközpont célja megvalósítani a bizalom légkörével bíró, kifejezetten biztonságos teret, ahol a nő szabad véleménynyilvánítását nem követi elnyomás, vagy megtorlás. Az értékeket és a közös megállapodás pontjait egyfajta szertartásként rendszeresen újra át kell ismételni, tudatosítani, az Anyaközpont szellemiségének egészsége érdekében. Így lesz ott folyamatosan együttműködő és tiszta a légkör. A csoport tisztántartására többféle módszer is létezik, mi az Anyaközpontban a csapatépítés és az együttes vezetés elemeit egyaránt hasznosító „vezetést támogató folyamatot” (LSP) használjuk. 5) Tevékenységek Az Anyaközpontban zajló tevékenységeket a tagok maguk javasolják és szervezik meg saját érdeklődésük, érdekeik, képességeik és az őket foglalkoztató kérdések függvényében. Az Anyaközpont magva a mindenki számára nyitott program, mely leginkább egy állandóan nyitva tartó kávéházhoz hasonlítható. A tevékenységek ebből a magból nőnek ki. A képzések másodlagosak. A családokat anyagilag segítő szolgáltatások és projektek, mint például a használt ruhák értékesítése, a játék‐kölcsönzés, vagy éppen az iskolás gyermekek ebédeltetése, fontos részét képezik a napi programnak. Az anyát jövedelemhez is juttató projektek, takarékossági és hitelezési csoportok növelik az érintettek pénzügyi jártasságát és segítik előrehaladását. 6) Fizetett önkéntes munka Fizetség Az Anyaközpontban végzett munka fizetséggel jár és önkéntes. Nem vagy fizetett, vagy önkéntes, hanem a kettő egyszerre. Az Anyaközpontok működtetése nem kizárólag önkéntes alapon történik, de nem is minden munka tekinthető fizetségért végzett tevékenységnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a tevékenységekért órabérben kiszámított fizetés jár. Ezek a fizetett tevékenységek többnyire az önkéntes munka részeként jelennek meg. Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy minden 2‐3 órányi önkéntes tevékenység 1 órányi fizetett munkát generál. Az Anyaközpontban fizetséggel járó tevékenységek segítenek abban, hogy nőjön az anya önbizalma és önbecsülése, hiszen az ő általa végzett tevékenység gyakran marad láthatatlanul és elismeretlenül. A fizetséggel történő elismerés hozzájárul a résztvevők megerősödéséhez és ahhoz, hogy a képességeiket tovább fejleszthessék. Növekszik a felelősségvállalás és nagyobb csoportok válnak tevékennyé. Az Anyaközpont nem a munkaerőpiac alternatívája, nem helyettesíti a fizetéssel járó munkahelyeket. Az Anyaközpontban fizetséggel járó tevékenységek harmadik utat jelentenek a munkanélküliség és az alkalmazotti lét, a lakásba való bezártság és a hivatalos munkahelyre járás között. Sok nő számára a haladás lépcsőfokát jelenti, a fejlődés útját, ahol aprólékosan felépítheti és fejlesztheti önbizalmát,

80



[2013]

képességeit. Az így szerzett tapasztalatok birtokában sok esetben könnyebben tud majd elhelyezkedni.

81


Női terek II. [2013] Nőket segítő vidéki civil hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon. Készítette: Milánkovics Kinga és Kövesdi Zsuzsa

Recommend Documents