Női gazdálkodók
NŐI GAZDÁLKODÓK
Oktatási segédanyag felnőttek részére
Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár 2005
-1-
Női gazdálkodók
Tantárgy megnevezése:
NŐI GAZDÁLKODÓK
Javasolt óraszám:
3 (2 óra előadás-konzultáció, 1 óra szakmai gyakorlat, tanulmányút)
Hallgatók:
Női őstermelők, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági tevékenységet végző nők
Képzés célja: A hallgatók megismerik és a konzultáció során megvitatják az egyes értékesítési csatornákat. Áttekintik azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a nők mezőgazdasági foglalkoztatását. A képzés során központi szerepet kap a vásárló megismerése, a fogyasztói szokások, vásárlói allűrök feltérképezése. A tipikus vásárlói csoportok meghatározását követően a reklámozás, a termékek népszerűsítése a konzultáció témája. Az elméleti képzés során a statisztikai adatok értelmezése és a tananyag feldolgozásának megkönnyítése céljából a Power Point programmal készült előadói segédanyag leadása javasolt. A gyakorlati bemutatót javasolt olyan női gazdálkodónál megszervezni, aki példaképként állítható a résztvevők elé, saját tapasztalatainak ismertetésével kedvet ébreszt a hallgatókban új értékesítési módok alkalmazására, ismereteik további bővítésére.. A gyakorlati bemutatón az interaktivitás lehetővé tétele céljából a javasolt hallgatói létszám 20-25 fő.
-2-
Női gazdálkodók
Nők a mezőgazdaságban 1. A nők szerepe a mezőgazdasági foglalkoztatásban Néhány adat a múltból A nők mindig is jelentős szerepet játszottak a mezőgazdaságban. A múltbéli adatok szerint a férfiak tipikusan az állatgondozói, szállítómunkási feladatokat, valamint a növénytermesztésben igás állattal, illetve géppel végzett munkákat látták el. Ezek a munkakörök a paraszti értékrendben elfoglalt magasabb státuszuk mellett (AsztalosMorell 1981) az új munkaszervezetben éves állandó munkát biztosítottak. A nők a szezonálisan változó munkaigényű növénytermesztés kézi munkavégzői voltak. Ugyanakkor a nők egyes stabilabb munkalehetőséget adó feladatköröket is elláttak, mint például a baromfitartás és a tejüzemi munka (1. táblázat). 1.
táblázat A nők aránya a mezőgazdasági szövetkezetekben a különböző mezőgazdasági foglalkozási csoportokban, 1960– 1990 (százalék)
1960 Növénytermesztés 45,0 Állattartás 9,9 Erdészet 27,5 Traktorvezető .. Összes mezőgazdasági fizikai
Forrás: KSH 1984b: 339; 1993b: 135.
1970 61,8 22,0 30,5 0,2
1980 66,3 39,8 22,6 0,2
1990 49,2 31,3 21,7 0,4
39,1 44,7 44,4 27,6
Mi a helyzet napjainkban Magyarországon? 2001-es statisztikai adatok szerint az önállóként – nem alkalmazottként – foglalkoztatott nők közel 30 %-a a kereskedelemben, 16,6%-a a szolgáltató szektorban, 14,5%-a a mezőgazdaságban, 12%-a az ingatlanügyletek területén tevékenykedett. A mezőgazdasági foglalkoztatáson Év Női foglalkoztatottak száma belül is a nők foglalkoztatása csökkenő 1992 143 400 fő tendenciát mutat (2. táblázat). 1999 65 900 fő 2000 61 400 fő Forrás: KSH Az Általános Mezőgazdasági Összeírás, a 2000. évi cenzus szerint az egyéni gazdaságok családi munkaerejének átlagéletkora 48 év, ezen belül a gazdálkodóké (gazdaságvezetőké) 55 év. A gazdaságvezető férfiak átlagéletkora 53, a nőké pedig 60 -3-
Női gazdálkodók
év. A gazdaságban dolgozó családtagok korösszetétele ennél kedvezőbb, a férfiaknál 32 év, a nőknél pedig 46 év az átlagos életkor. Az egyéni gazdálkodást folytatók mintegy egynegyede nő és csupán 0,2%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A jelenség mögött a több generációs gazdaság áll, ahol azonban jellemzően egészen a rendes nyugdíj eléréséig a szülő a gazdaságvezető. A nemzetközi tendenciákkal megegyezően hazánkban is megfigyelhető az agrárágazatban foglalkoztatottak egyre kedvezőtlenebb korösszetétele. A mezőgazdaságban dolgozók „derékhadát”, 61%-os részesedéssel, a középkorú és az idősödő korosztályok alkotják. Az ágazat alacsony eltartó és jövedelemtermelő képessége nem túlzottan vonzó a fiatalok körében. A KSH adatai szerint 2001-ben az önállóként – nem alkalmazottként – dolgozók (548 200 fő) 18%-a a mezőgazdaságban volt foglalkoztatva, melyből a nők aránya 25,7%. Az Általános Mezőgazdasági összeírás 2000-es adatai szerint a női egyéni gazdálkodók 39,2%-a őstermelőként, és egy nagyon kis hányada, mindössze 0,6% mezőgazdasági egyéni vállalkozóként tevékenykedik. Az EU politikája A Tanács 1986. decemberében hozott 86/613/EGK sz. irányelve valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védeleméről szól. Az Európai Unió nemek közötti egyenlőségről szóló 2004. évi jelentésének fő következtetése szerint a foglalkoztatottság és a szakmai felkészültség terén csökken a differencia a nők és férfiak között, ugyanakkor a fizetést illetően megmaradt a jelentős különbség. Az EU-15-ök területén a férfiak 16 százalékkal többet keresnek, mint a nők, a 25 tagú unióban az eltérés 15 százalék. A jelentés szerint a családi életet és a munkába járást összeegyeztetni ma is elsősorban a nők feladata: a kiskorúakat gondozó nők 37 százaléka részmunkaidőben dolgozik (a gyermekekre nem vigyázó nők körében ez az arány 17 százalék, férfiak esetében pedig 6,5 százalék). Az európai gazdák 37 százaléka nő, a munkaidő 31 százalékát ők dolgozzák le.
-4-
Női gazdálkodók
2. Értékesítés, marketing a gyakorlatban Az alábbi tényezők hogyan hatnak a nők mezőgazdasági munkavállalására? -
Szezonalitás: ……………………………………………………………..……….
-
A család életciklusa: …………………………………………………..………….
-
Társadalmi-gazdasági státusz (elfogadottsága a környezetében): ……………….. ……………………………………………………………………………………..
-
Piacgazdaság: …………………………………………………………………..…
Mi motiválja a nőket a gazdálkodásra? Soroljon fel legalább három tényezőt!
1. ……………………………………………………………………………………….. 2. ………………………………………………………………………………………. 3. ……………………………………………………………………………………….
ISMERJE MEG VÁSÁRLÓIT! Miért vásárol a fogyasztó a termelőnél? A) Az élelmiszer kereskedelem napjainkban egész éven keresztül széles áruválasztékkal várja a vásárlókat, mégis egyre többen keresik a termelőket, egyre többen szeretnének közvetlenül a gazdaságból vásárolni. Vajon miért? Ha elbeszélgetünk a vásárlóinkkal, általában az alábbi válaszokat kapjuk: • Mert mindig friss az áru • Mert jobb a minőség • Mert tudja az ember, hogy honnan származik az áru, megbízik a termelőben • Mert olcsóbb • Mert jó elbeszélgetni a termelővel, főzési ötleteket, recepteket megbeszélni • ……………………………………………………………………………….. • ……………………………………………………………………………… • ……………………………………………………………………………… -5-
Női gazdálkodók
B) Próbálja megismerni a vásárlókat! Válogatós? Óvatos? Mindig az árat kérdezi először? Mit vásárol? Milyen gyakran vásárol? Szívesen beszélget? Mennyi ideig vásárol? Elfogadja az Ön javaslatait, ajánlatát? Milyen csomagolást részesít előnyben? Most rendszerezze a fenti indokokat (A és B), és próbálja meg jellemezni a vásárlókat! Próbálja megrajzolni a tipikus vásárló(k) képét! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. Szakosodás kontra széles választék – Hasonlítsa össze a szakosodás és a széles választék előnyeit és hátrányait! Szakosodás Előnyök
Hátrányok
Széles választék Előnyök
Hátrányok
-6-
Női gazdálkodók
ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK Milyen értékesítési csatornákat ismer, illetve alkalmaz a gazdaságában? Milyen előnyei/hátrányai vannak ezeknek a csatornáknak, eladási helyszíneknek? Értékesítési csatorna Eladás a gazdaságból, utcai árusítás (Direkt értékesítés)
Előnyök
Hátrányok
Eladás a heti piacon
Értékesítés kiskereskedőknek (Pl. zöldséggyümölcs szakboltoknak) Értékesítés nagykereskedőknek
Értékesítés üzemi konyháknak, vendéglátóiparnak
-7-
Női gazdálkodók
Habár egyre többen vásárolnak szupermarketekben, a heti piacok népszerűsége változatlanul töretlen. Hogyan alakítaná (alakítja) ki az árusító standot egy heti piacon? A stand kialakítása (anyaga, környéke, áruvédelem stb.):………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. A termékek elhelyezése (keresett termékek helye, új áruk, csoportosítás):……………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. Az ár jelölése (akciók, ártábla anyaga, feltüntetett információ):………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. Reklámozás (plakátok, táblák, gazdaság bemutatása.):…………….……………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….
Számos új módszer létezik, amivel újabb vásárlókat nyerhetünk meg magunknak. Mik az előnyei ezeknek a módszereknek? Előrendelés, rendszeres házhozszállítás: ………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Csomagküldés: …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Ajándékkosár-szolgálat: ………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Bolt a boltban (nagyobb üzletben bérelt árusító helység, részlet): ………..……………… ……………………………………………………………………………………………
-8-
Női gazdálkodók
A fent leírt eladási módok nemcsak időigényesek, hanem gyakran sokba is kerülnek. Milyen költségeket kell figyelembe venni az értékesítés tervezésekor az Ön gazdaságában? □ kisegítőt kell felvenni (bérköltség) □ jármű a kiszállításhoz □ eladóhelység □ hűtőberendezés □ csomagolóanyag (lehetőleg környezetbarát) □ élelmiszerellenőrzési, hatósági engedélyek, díjak □ biztosítási díjak □ árazókészülék □ mérlegek □ pénztárgép (számlaadásra képes) □ …………………………………………………………. □ ………………………………………………………….. □ ………………………………………………………….. □ …………………………………………………………..
„JÓ BORNAK IS KELL A CÉGÉR” – REKLÁMOZÁS A GYAKORLATBAN Mik a jó, és mik a rossz reklám ismérvei? Jó reklám
Rossz reklám
-9-
Női gazdálkodók
Milyen jelképet, cégjelet (logot) választana vagy rajzolna gazdaságának, és miért? ……………………………………………… ……………………………………………… ……………………………………………… ………………………………………………
Hogyan tehet érdekessé egy mindennapi mezőgazdasági terméket, például a burgonyát? (A vevő meggyőzése) …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….
CSOMAGOLÁS A gazdaságból, heti piacon, nagykereskedőnek- és kiskereskedőnek történő eladáskor a csomagolás nem jelent különösebb feladatot illetve költséget. Zöldség-gyümölcs esetében a göngyöleg általában műanyag háló, műanyag rekesz vagy faláda – viszont számos olyan termék van, ahol valamilyen csomagolást alkalmaznunk kell (például lekvár, méz, kolbász, tej, bor stb.). Az áru csomagolásának számos funkciója van: 1) Technikai funkciók: szállíthatóság, raktározhatóság, áruvédelem, biztonság, eladás elősegítése, stb. 2) Kommunikációs funkciók: információhordozó, azonosító, reklámeszköz, kedvcsináló. Milyen csomagolásban kínálja az árut, mik a vásárlók elvárásai? …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………
- 10 -
Női gazdálkodók
3. Feladatok a jövőre nézve A vidéken élő, elsősorban a mezőgazdasághoz kötődő nők foglalkoztatási helyzetének javítása, az egyéni (akár őstermelői, akár vállalkozóként történő) termelés és értékesítés nem nélkülözheti: -
-
A minőségi szemlélet elterjesztését;a fogyasztók egyre inkább a minőséget, nem pedig az árat tekintik mérvadónak a vásárlási döntésben; A vidéken élő nőknek fokozottan érdemes bekapcsolódniuk a helyi hagyományok megőrzésébe, amelyek többek között jelenthetik a mezőgazdasági termékek ipari, kézműipari feldolgozását, a szolgáltatások, szociális ellátások színvonalának javítását; A vidékfejlesztési politika megvalósításában, konkrét munkahelyteremtő programokban kiemelt szerepet kell adni a női gazdálkodóknak.
Az oktatási segédanyag elsősorban abban nyújt segítséget a gazdálkodást, egyéni értékesítést végző nőknek, hogy tudatosan formálják és változtassák eladási módszereiket és tervezetten, előre átgondoltan népszerűsítsék termékeiket. A jövőben – főleg az áruházláncok által gerjesztett versenyben – fokozottan igaz lehet a mondás: Aki lemarad, az kimarad! Felhasznált és ajánlott irodalom: Asztalos-Morell Ildikó: A nemek közötti egyenlőtlenségek az államszocializmus korszakában EU jelentés: Nők nélkül nem működne a mezőgazdaság Népszabadság online 2005. március 08. Hamza E. – Miskó K. – Tóth E. (2002): Az agrárfoglalkoztatás jellemzői, különös tekintettel a nők munkaerő-piaci helyzetére (1999-2000) Paul Potterbaum – Annette Bullerdiek: Az őstermelői értékesítés kézikönyve AMC Budapest, 2000. The role of women in agricultural production, FAO
- 11 -
