NFFS Workshop Környezetvédő civil szervezetek 2007. május 31. 10:30 Jelen vannak: - Szuppinger Péter - Schmuck Erzsébet - Gyulai Iván - Lukács András - Hargitai Katalin - Melis Melinda - Karas László
REC Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) Ökológiai Intézet Levegő Munkacsoport KVvM BOCS Alapítvány Respect Kft
Karas László ismerteti az SKV jelentés főbb megállapításait. Lukács András: Felveti, hogy a stratégia terjedelme lehetne 200 oldal is, vagy 20 oldal, ami emészthető. Ami le van írva, túlnyomó többségében jó, sőt nagyon jó, tehát rengeteg olyan alapelv meg általános dolog van benne, ami csakis támogatható. A részletek a végrehajtás is a két éves felülvizsgálatban fognak megjelenni. A stratégiában az van, hogy a konvergencia programnak megfelelően kell a nemzeti fenntartható fejlesztés stratégiát végrehajtani, inkább a konvergencia programot kell a fenntartható fejlődés stratégiához illeszteni. Ez nem azt jelenti, hogy tovább kell növelni az államháztartás hiányát, vagy az eladósodottságot, de más eszközökkel kell ezeket a célokat, tehát az államháztartás egyensúlyát megteremteni. Schmuck Erzsébet A tegnapi nap folyamán a szövetség elnöksége foglalkozott a stratégia véleményezésével, amelynek a tervezetét Gyula Iván készítette, és egy 22 oldalas vélemény készült a stratégiáról. 40 környezet- és természetvédő szervezet csatlakozott a szövetség elnöksége által tegnap elfogadott véleményhez, amelyet még a mai nap folyamán délután írásban is úgynevezett hivatalosan is el fogunk küldeni. Gyulai Iván: Egy-két koncepcionális ügyet felvetnék, mert azt gondolom, hogy ezeknek a tisztázása nélkül, amik ebben a véleményben vannak, nem fognak megértésre találni. Van egy alapvető problémája ennek a stratégiának, hogy nem határozza meg a saját fogalmait, kivéve a fenntartható fejlődést.
Arra lenne szükség, hogy a stratégia meghatározza, hogy mi az a fenntartható fejlődés-pálya, mi az a célállapot, amikor egy társadalomra azt lehet mondani, hogy már fenntartható fejlődés pályán áll. Ez objektíve egyébként nem létezik, ezt azért szeretném elmondani. Sose, egyetlenegy társadalom nem fogja tudni ezt az állapotot megközelíteni. A környezet állandóan változik, a társadalmi és a természetes környezet állandóan változik, ezért törekedni lehet a fenntarthatóságra, elérni nem. Ilyen pálya nincs egészen egyszerűen, viszont az, hogy mi az a leginkábbi formáció, társadalmi létforma, amellyel meg lehet közelíteni ezt az állapotot, ezt viszont nagyon jó lenne körbeírni. Ez a történet arról szól., hogy a stratégia az okokat kezel, vagy okozatokat kezel. A 23 oldalas helyzetelemzés helyett valami olyan integrált megközelítés kellene, ami sorra venné logikailag azt, hogy mik a fenntarthatatlan világnak a hajtóerei, ebből milyen terhelések következnek, mi is igazán az állapot, milyen hatások jönnek létre és eddig milyen válaszokat adtunk ezekre a problémákra, úgy az értelmezésem szerint ez lenne egy helyzetelemzés. Egyetlenegy gondolatot a hajtóerők közül. Azt kell világosan látni, hogy a fenntarthatatlan világnak a hajtóereje az igazában véve az, hogy egy értékválság következett be, ennek az értékválságnak az alapja az, hogy a gazdasági jólét kap elsőbbséget. A jóllét az a holisztikus társadalmi jóllét, amelyik magában foglalja az összes jólléti elemet, és hogyha ezek a jólléti elemek nincsenek kiegyensúlyozva, akkor következik be a fenntarthatatlanság állapota. Tehát miről beszélünk ugye, jóllétről beszél, anyagi jóllétről, gazdasági jóllétről beszél gyakorlatilag mindenki, ez a világ leges legfontosabb értéke. Legalábbis ugye azokban a társadalmakban, amelyekben mi élünk, no most már gyakorlatilag az egész világon ez dominánssá válik. Abban a pillanatban, amikor ez az érték-orientáció, ez a rossz érték-orientáció bekövetkezik és megbomlik az értékek közötti egyensúly, akkor indul el az a folyamat, és akkor csúcsosodik ki, amikor már képtelenek az emberek elszakadni attól az értéktől, amit választottak, nevezetesen ugye az anyagi értékeknek az elsőbbségétől. A fenntartható fejlődés stratégia nem erről kellene, hogy szóljon, nem a technikai megközelítésekről. Számomra az egy technikai megoldás, hogy munkahelyet akarunk létesíteni, meg foglalkoztatást akarunk teremteni, tehát erről beszélek itt technikai megoldásként. Teljesen nyilvánvaló, hogy a FF arról szól, hogy a jövő generációk iránt felelősséget visel a jelen generáció. És ennek megfelelően persze saját maga iránt is felelősséget visel. Innentől kezdve a hangsúly ezen a felelősségen van, azon, mekkora ökológiai deficitet hoztunk létre (ökológiai lábnyom). Nagyon sok jó gondolat van az anyagban, ami egyébként megállja a helyét, abban az esetben, ha lennének eszközök hozzájuk rendelve, hogy ezeket meg is lehessen valósítani. A fenntarthatóság az egy integrált fogalom. Ne beszéljünk már fenntartható mezőgazdaságról, meg közlekedésről, ne szedjük szét a világot gazdaságra, meg környezetre, meg társadalomra. Ezek így külön nem léteznek.
Amikor tárgyaljuk a társadalmi részt, akkor azt nem lehet elszakítani a környezeti ügyektől, mert a társadalom szerkezete meg fogja határozni a környezethez való viszonyát. Ha a társadalomnak van egy olyan értéke, amiben domináns az anyagi értékeknek a megszerzése, abban a pillanatban meg fogja határozni azokat a struktúrákat, amik kialakulnak a társadalomban. Nem csak azért megyünk városba lakni, mert ott van színház meg mozi, elsősorban azért megy mindenki városba, el szoktam mondani, hogy jobban meg lehet városban élni a kéregetésből, meg a város hulladékából, mint vidéken a földből. Amikor a társadalom térszerkezetében városra meg vidékre polarizálódik, annak igen – igen súlyos környezeti következményei vannak, mind a város tekintetében, mind a vidék tekintetében, de ugyanilyen világosak az emberi létminőségre vonatkozó összefüggései. Én azt gondolom, hogy túl korai ilyen stratégiákat készíteni, mert egészen egyszerűen nem érti a társadalom azt, hogy miről van szó. Az én véleményem szerint egy stratégia arról szólhat, hogy mik ezek az alapkérdések és hogyan fogjuk ezeket az alapkérdéseket megbeszélni egymás közt. Majd, ha megbeszéltük ezeket az alapkérdéseket, és lesz valamilyen válasz és a társadalomban lesz egy kritikus tömeg, aki akarja azt, akkor lehet csinálni második lépésben egy olyan stratégiát, amiben már esetleg arról is beszélünk, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni a különböző szektorokba, kell-e olyan adó, ami az élőmunkáról veszi le a terhet, vagy nem tudom. Schmuck Erzsébet: Azt gondolom, hogy kulcsfontosságú az intézményrendszer. Nem elegendő, hogyha csak a kormányzatban forr ki az az intézményrendszer, mert itt az egyik kérdés az ezzel kapcsolatos párbeszéd, a másik kérdés pedig ennek a fenntartható fejlődés ügyének a társadalmasítása. Egy ilyen társadalmi párbeszédet csak a kormányzat nem képes koordinálni. Legelső lépésként mihamarább létre kellene hozni egy Nemzeti Fenntartható Fejlődésért Tanácsot, amiben nemcsak a kormányzati szereplők, hanem mondjuk parlamenti pártok képviselőin túl civil szervezetek, tudomány, egyházak, vennének részt. Fontos lenne, hogy a kormányzaton belül is egy olyan integrált irányítása jöjjön ennek létre, ami ne egy ágazati legyen. Érezzen felelősséget a többi kormányzati szereplő is azért, hogy ez egy közös ügy, és ezt is alaposan végig kell gondolni. A társadalmi párbeszédről: Egy dolog az, hogy nagyon sok regionális különböző típusú fórumokra van szükség. Nagyon nagy lenne a felelőssége a médiának is, hogy legalább néhány alap problémát ezzel kapcsolatosan megismerjen és későbbiekben közre tudjon abban működni, hogy az emberek felé ezeket a ügyeket vigye vagy terjessze. Azt gondolom, hogy, mint kormányzat nincs jó helyen az NFÜ-nél ez a stratégia. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem környezetvédelmi vagy személyi megfontolásból állítom, vagy mondom, hanem egyszerűen azon oknál fogva, hogy az NFÜ-nek az az elsődleges dolga, hogy az
Európai Uniós forrásokat fogadja, és maradéktalanul elősegítse, hogy az ország felhasználja. Ugyanakkor egy NFFS és e között a feladat között alapvető érdekellentét, konfliktus van. Mi ilyen megfontolásból mondjuk, hogy ez nincs jó helyen, és én azt gondolom, hogy ennek a jegyeit ez a stratégia tervezet eleve magán viseli. Szuppinger Péter: A mi véleményünk is itt van, a délután folyamán fogjuk elküldeni. Most ebből egykét dolgot kiemelnék. Mi ezt inkább ezt egy szakmai háttéranyagnak látjuk most, többek között azért, mert rengeteg prioritás van benne. Másrészt viszont ennek megvan a maga előnye is, hogy ebben nagyon jó dolgok vannak leírva, nagyon jó elvek és nagyon fontos dolgok jelentek meg benne. Amit nagyon hiányolunk, az intézményrendszer, indikátorrendszer és nagyon konkrét prioritás lista. Mondhatjuk, hogy a stratégia maga 25-50 évre vonatkozik, hiszen hosszú távú, de akkor azon belül mik a prioritások vagy hogy állítjuk fel a sorrendet. Ha itt lenne egy olyan lista, hogy valamelyiket valósítjuk meg 2015-ig, a másikat 2025-ig, akkor ahhoz lehetne érdemben hozzá szólni. Az anyag jó szakmai háttéranyag, de igazán nem tekinthető ilyen szempontból stratégiának. A másik gondunk, hogy az anyagi jóléttel azonosul az egész fenntartható fejlődés. Még ilyen megfogalmazás is szerepel, hogy „az életminőség a tág értelemben vett jólét”. Készült egy klíma stratégia, készül egy energia stratégia, ezekben is sok minden megjelenik. Nincs utalás ezekre a stratégiákra, holott jó lenne hogy az FF stratégiában benne lenne az, hogy a készülő klíma stratégia ezeket az alapelveket vegye figyelembe vagy a készülő energia stratégia ezeket az alapelveket vegye figyelembe. Melis Melinda: Mi is foglalkoztunk a jólét és jól lét fogalmi kettőssel, illetve az egyéb tisztázatlan fogalmakkal. Valamint a fenntartható fejlődés egyik kulcs kérdésével az ökológiai lábnyom csökkentésének a fontosságával. Márkus Eszter: Az egész NFFS-t az teszi aktuálissá, hogy az EU FF stratégiának készül a két éves cselekvési terve, és be kell nyújtanunk Brüsszelbe, hogy azzal kapcsolatban mit fogunk csinálni 2007 június végéig. A hozzászólásokból hagy emeljem ki, amiket Gyulai Iván mondott. A nagy kérdések, az alapkérdések, hogy honnan indul a mostani társadalomnak a fenntarthatatlansága. Ezeket a nagy kérdéseket meg kell beszélni, és azzal, hogy ezt
társadalmasítani kell teljesen egyet értek. Ugyanakkor elhangzik a REC részéről az a kritika, hogy miért nincs pontosabban benne, hogy akkor melyik évben mi történik. Egyszerre nem lehet mindkettőt teljesíteni, és a stratégiát nem lehetne anélkül elkészíteni, hogy az alapokat nem tisztázzuk és utána állunk neki megbeszélni azt, hogy milyen intézkedések azok, amik ezeken javítani tudnak. És lehet, hogy nem lesz benne csak szemléletformálás. Ez legalább egy tizenéves folyamat lenne így az alapoktól. Tudjuk, hogy erre most így nincs lehetőségünk, hogy ezt így vigyük végig. Ez vonatkozik arra is, hogy mi a viszonya a konvergencia programnak és a klíma stratégiának, stb. a fenntartható fejlődés stratégiához. Ez valóban nem az ideális sorrendet tükrözi. Amennyiben itt marad az intézményrendszer, akkor az akció, cselekvési terv következő elkészítését, társadalmi vita előzi meg. Mindent meg fogok tenni azért, hogy az év végétől induljon el ennek az egyeztetés a következő cselevési terv előkészítésére. Az kapcsolatban, azt hiszem, most ez egy jó időszak arra, hogy az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat a civil szervezetek megtegyék. Még egy nagyon fontos dolog, a jövő nemzedék ombudsmanja kérdés. A Kormánybiztos úr már elmondta, hogy az Ügynökség támogatja azt, hogy egy erős intézményi háttere legyen a jövő nemzedékek ombudsmanjának, mivel ez garanciát jelenthet arra, hogy a fenntartható fejlődés startégiának a végrehajtása megtörténjen. Heltai László: A fogalmi tisztázásra nyilván szükség van, és hogy kerüljön a stratégia elejére egy olyan rész, ami elmagyarázza, hogy mi is az a stratégia, mire vállalkozik és pontosan mit ért milyen fogalom alatt. Jelenleg a közpolitikák átalakítása című részben 22 pontban föl van sorolva egy csomó alapelv, ami alapján a jövő közpolitikáit gondoljuk, hogy ki kell alakítani. Ezeket az alapelveket tudjuk majd számon kérni minden egyes stratégia készítésénél, pl. a klíma stratégián, a megújuló energia felhasználási stratégián. Amikor elindultunk a stratégiával, akkor sokkal kevesebb prioritás volt, sokkal kevesebb csomóponttal. Gyulai Iván: Lesz-e valami olyan hasonló, mint amilyen ez a fenntartható fejlődés tárcaközi bizottság volt? Körülbelül úgy néz ki a dolog, hogy van a jelenlegi intézményrendszer, amelyik meghatározza azt, hogy ilyen szektorokra szétszabott a világ, mindenki csinálja a maga dolgát és el van intézve. És ehhez még hozzá illesztünk egy kis intézményrendszert, amelyik ennek a stratégiának a dolgait intézi, miközben a jelenleg működő egész intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy a társadalmat valamilyen módon a fenntarthatóságra szocializálja. Ráadásul, a jelenlegi intézményrendszerrel akarjuk megterveztetni azt, hogy milyen legyen az az intézményrendszer, amelynek köze van a fenntarthatósághoz. A másik, amikor a jövő generációkról beszélünk (ha én elég sokáig élek, akkor 3-4 emberi generációt ölelek át), igazából véve saját magunkról van szó. Lehet, hogy
lesz egy ombudsman, de az még nem a jövő generáció. Hogyha nem tudunk felül emelkedni az azonnali rövid távú érdekeinken, márpedig az érdekegyeztetés ugye arról szól, hogy az azonnali rövid távú érdekeket, hogyan lehet összeegyeztetni, akkor megint csak nem beszélhetünk a fenntarthatóságnak ez nemzedékeket átívelő aspektusáról, akkor ez a dolog már megint nem a fenntarthatóságról szól. ztán itt van a teljes társadalmi költségeket tükröző árképzés, ami egy nagyon szép gondolat csak a probléma az, hogy ez teljes mértékben lehetetlen. Azon kívül nem is föltétlenül biztos, hogy ugye ez egy kívánatos dolog. Márkus Eszter: Úgy látom, hogy egy párbeszéd elindult, és a jövőben is folytatódik az a párbeszéd, ami a fenntartható fejlődési stratégiáról folyik. A tervek szerint ez egy olyan keretstratégia, ami a gördülő tervezési elveken alapszik. Az említett írásban készült anyagok nagyon várjuk és a tervezők, amennyire lehet beépítik ezeket a véleményeket, minél inkább törekedni fognak az anyagnak a kiteljesítésére. A kormányzati egyeztetés meg véglegesíti az anyagot. Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek és elmondtátok a véleményeteket, illetve megköszönöm, hogy eljöttek. Házon belül kezdeményezni fogom azt, hogy a fenntartható fejlődési stratégia még nyitott kérdéseiről legyenek további egyeztetések. Nem csupán kormányzati szereplők, hanem a civil szervezetek bevonásával, még mielőtt az országgyűlés elé kerülne az anyag. Köszönöm, hogy eljöttetek, köszönöm, hogy eljöttek és várjuk az írásos anyagokat.
