NEW PARTICIPANT ON GAS MARKET: THE BIOGAS PRODUCER

Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 81–86.

A FÖLDGÁZPIAC ÚJ SZEREPLŐJE: A BIOGÁZTERMELŐ NEW PARTICIPANT ON GAS MARKET: THE BIOGAS PRODUCER HORÁNSZKY BEÁTA1 Absztrakt: A megújuló energiaforrásokat újabb és újabb területeken használják fel. A biogázt ma már nemcsak helyileg használhatjuk villamos energia előállításra vagy hőtermelésre, de már lehetőség van a földgázellátó rendszerekbe való betáplálására is. A biogáz e felhasználási módját az Európai Unió és a magyar kormányzat is kiemelten kezeli. A gázellátó rendszer azonban a megreformált gázpiac fizikai rendszere, így az azt felhasználó piaci szereplők számos jogi-gazdasági szabállyal néznek szembe. A biogáztermelők pedig teljesen új szereplőként tűnnek fel ebben az erősen szabályozott környezetben. Kulcsszavak: biogáz, biogáztermelő, gázpiac, gázellátás, gázelosztás. Abstract: Renewable energy sources are being used in more and more ways. Today, biogas is not only used in local electricity and heat generation, but it is also possible to be injected into natural gas systems (as a supplementary source). This type of biogas usage is a greatly important issue for both the Hungarian government and the European Union. However, the natural gas transmission and supply system being the “tangible side” or the so-called “physical system” of the liberalized gas market, market participants involved in consumption and distribution must face several legal-economical legislations and rules. Recently appearing biogas producers are a brand new character in this strongly regulated environment. Keywords: biogas, biogas producer, gas market, gas supply, gas distribution. „Biometánnal hajtanák az autóbuszokat Zalaegerszegen.” „Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason.” „Biogázt is fognak termelni a békéscsabai szennyvíztisztító telepen.” „Biogázból fedezik az áramellátást Hajdúböszörményben.” Az elmúlt hónapokban számos hír jelent meg az újabbnál újabb biogáztermelő egységekről, melyek az energia-felhasználás számos területén fedezik az energia-igényeket. A helyi, speciális felhasználás mellett felmerült a biogázüzemek befektetőiben az kérdés: hogyan lehet betáplálni biogázt a magyar földgázelosztó rendszerbe. Ennek lehetőségét már részben jogszabályok is támogatják, sőt előrelépések is történtek a műszaki-biztonsági feltételrendszer megteremtéséhez. A biogáz vezetékrendszerbe való bejuttatásával termelője egy – számára – új, jelentősen szabályozott színtérre lép: a liberalizált földgázpiacra. 1

Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected]

Horánszky Beáta

82

1. A biogáztermelés 2010-ben Európai Unió a legnagyobb biogáztermelői: Németország (6669,6 ktoe) és az Egyesült Királyság (1772,2 ktoe) voltak. Hazánk a képzeletbeli rangsorban a középmezőnyben foglal helyet a 34,3 ktoe termelt mennyiséggel. A magyar biogáztermelés az elmúlt években fokozatos növekedést mutat, 2009 és 2010 között ez közel 11%-ot jelentett. (EurObserv’ER, 2011) depóniagáz 8%

mezőgazdasági melléktermék és energianövények 56%

szennyvíziszap 36%

1. ábra. A biogáz forrásai Magyarországon, 2010 Forrás: EurObserv’ER, 2011

A biogáz előállítása többféle módon történhet: szeméttelepeken depóniagázként, szennyvíztelepeken szennyvíziszapból és mezőgazdasági melléktermékekből (állati vagy növényi eredetű hulladékok), energianövényekből. (1. ábra) Az előállított biogázt számos célra használták/használják fel: villamos energia, illetve hőenergia előállításra (pl. Miskolci Hőszolgáltató Kft.), üzemanyagként (pl. Zalavíz Zrt.). A biogázüzemek mind nagyobb számban létesülnek hazánkban. A Magyar Biogáz Egyesület honlapján még csak pár tucat biogáz projekt van felsorolva (2010.04. havi táblázatban), de a hírekben nap mint nap hallhatunk zalaegerszegi, szegedi vagy szarvasi üzemek létrehozásáról. Ezeknek az üzemek létesítésének oka elsődlegesen nem az ország földgáz-függőségének csökkentése, hanem az ún. járulékos hatások: a helyi környezet védelme, a hulladék kezelése, munkahelyteremtés, a mezőgazdaság fellendítése, az energiaköltségek minimalizálása. Ezek mind olyan „másodlagos” célok, melyeket az Unió a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK irányelve alapján a tagállamoknak figyelembe kell venni egy-egy megújuló energiaforrás piacának ösztönzésekor. A sokszor uniós támogatásból megvalósuló biogáz üzemek termelési kapacitásának növekedése (és a földgáz árának emelkedése) mind inkább előtérbe helyezi a biogáz eladását a földgáz helyettesítőjeként. Annál is inkább, mert a 2009/28/EK irányelv szerint a tagállamoknak mindent meg kell tenniük a megújuló energiaforrásokból előállított gázok hálózatba történő betáplálása érdekében. (16. cikk, 9, 10)

A földgázpiac új szereplője: a biogáztermelő

83

2. A biogáz egy új piacon – a betáplálás jogszabályi környezete Már évekkel ezelőtt születtek elképzelések a biogáz földgázellátó rendszerbe való betáplálásáról – nem kevés külföldi példát szem előtt tartva. A betáplálás lehetőségéhez a jogszabályi háttér egy része is megszületett. A hálózatokba betáplálható földgáz minőségű biogázok a földgázellátásról szóló, 2008. évi XL. törvény (továbbiakban GET) szerint: „olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszakibiztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek” (GET, 3. § 26.) A biogáz földgázpiacra lépésének elvi alapját is biztosítja az új gázellátási törvény: „A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni.”(GET, 70. §) A biogáz termelője, mint új szereplő jelenik meg a liberalizált piacon (1. ábra). A GET szerint a földgáztermelő: ,,az a gazdálkodó szervezet …, amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.”(GET.3. § 33.) Vagyis a törvény a biogáztermelőt a földgáztermelővel teszi egyenrangú szereplővé.

3. ábra. A biogáztermelő helye a földgázpiaci modellben Ezt megerősíti a GET végrehajtásáról szóló 19/2009. (I.30.) számú Kormányrendelet (továbbiakban VHR) is, amely kimondja: „A biogáztermelőre is a földgáztermelőre vonat-

84

Horánszky Beáta

kozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni” (VHR, 72. §). (A biogáztermelő üzem, s maga a biogáztermelő jogállása azonban még nem megfelelően tisztázott.) 3. A betáplálás műszaki feltételrendszere Tehát a biogáztermelő ugyanazokkal a feltételekkel csatlakozhat az együttműködő földgázrendszerhez, mint a földgáztermelő. A rendszerhez való hozzáférésének feltételeit az Magyar Földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata (továbbiakban ÜKSZ) tartalmazza. Mivel az ÜKSZ 3.2.2. (b) pontja szerint „Bármely felhasználó jogosult a kereskedelmi ellátásban részt venni, azaz jogosult a földgázkereskedőtől, termelőtől földgázt vásárolni a fogyasztási helyén…”, a biogáztermelő is jogosult a gázelosztó-hálózathoz történő hozzáférésre. A csatlakozás jellemzően elosztói hálózatra történik, hiszen a biogáztermelés viszonylag kis termelési kapacitású, nagyobb nyomásokra történő komprimálása nem gazdaságos. A biogázüzem és az elosztó hálózati csatlakozási pont között célvezetéket kell kiépíteni, ami lehetővé teszi a biogáz eljutását a gázelosztó-hálózatig. Ennek a „betápláló” vezetéknek a kiépítési költségei megállapodás szerint terhelheti a leendő vezeték üzemeltetőt, illetve az elosztói engedélyest is. A létesítés módjáról, műszaki feltételeiről, és a költségek megosztásáról külön szerződést kell készíteniük a feleknek (ÜKSZ 5.2.2.2. (e)) Az elosztói engedélyes szempontjából kedvezőbb megoldás, ha a betápláló vezeték nem integrálódik be hálózatába, s a gázátadás/betáplálás a betápláló vezeték végén történik. Amennyiben a biogáztermelő saját tulajdonban tartja a vezetéket, köteles a Magyar Energia Hivatal által kijelölt elosztói engedélyessel üzemeltetési megállapodást kötni (ÜKSZ 5.2.2.2. (f)). Az elosztói hálózati csatlakozási pontot a rendszerüzemeltető jelöli és építi ki, hozzá féréséhez csatlakozási díjat kérhet. A biogáztermelőnek csatlakozásra vonatkozóan együttműködési megállapodást kell kötnie, melyben rendelkezik az érintett pont közös használatáról, a felmerülő kötelezettségek és felelősségek rögzítéséről, illetve az elszámolások és vitás kérdések rendezéséről. Az együttműködési megállapodás minimális tartalmi elemei az ÜKSZ 3.4.1. (d) pontjában szereplő tartalmi elemekkel megegyezőnek kell lenniük - természetesen a biogázra vonatkoztatva. A biogáztermelő csatlakozási igényét a területileg illetékes földgázelosztói engedélyesnek nyújthatja be, aki azt „az üzletszabályzatában leírtak alapján köteles elbírálni” (ÜKSZ 5.2.1.1. (b)) Az elbírálás során egy megvalósíthatósági vizsgálat készül, melyben felmérésre kerülnek a kapacitásigény kielégítésének műszaki és pénzügyi vonatkozásai. A csatlakozási kérelem elutasítható, ha megvalósítása műszaki vagy jogi akadályokba ütközik. Sikeres elbírálás esetén a két félnek csatlakozási szerződést kell kötni, melynek tartalmát az ÜKSZ 5.2.1.3. (a) és (e) pontja írja le. A csatlakozási igénybejelentésekor a biogáztermelő köteles megadni a betáplálási kapacitásigényt (MJ/óra, MJ/nap), betáplálási nyomását és biogáz minőségének adatait. Az elosztói engedélyes köteles azt befogadni, ha ezek a paraméterek nem teszik szükségessé a rendszer fejlesztését. Azonban ha fejlesztésre van szükség, 60 napon belül köteles a kapacitásigénylőnek (biogáztermelőnek) elküldeni ajánlatát. (ÜKSZ 5.2.2.2. (a-c)) A szén-dioxid-kibocsátás indikátorinak múltbeli trendjének

A földgázpiac új szereplője: a biogáztermelő

85

a vizsgálata további fontos információkat szolgáltat az egyes országokról. Az indikátorok közül elsőként az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás hosszú távú idősorát érdemes vizsgálni. A rendszerbe betáplálni kívánt biogáznak természetesen meg kell felelnie a VHR 11. sz. mellékletében megtalálható minőségi előírásoknak. (Ez nem tartalmazza a MSZ 1648 szabványban található, az alsó fűtőértékre vonatkozó ±5%-os előírást.) A biogáz minőségét a biogáztermelő garantálja, ő alakítja ki a megfelelő minőséget (gázelőkészítési, -tisztítási feladat). A betáplált biogáz minősége akkor megfelelő, ha eleget tesz az MSZ 1648 szabványban előírtaknak, illetve a betáplálási pont utáni kevert földgáz fűtőértéke nem tér el 5%-nál nagyobb mértékben a kiadási pontra publikált fűtőérték átlagától. A nem megfelelő biogáz-minőség esetén a betáplálás megtagadható. A termelő a saját rendszerén köteles olyan műszaki megoldást alkalmazni, amely a nem megfelelő gázminőség esetén azonnal megszüntetni a nem megfelelő minőségű gáz betáplálását. (ÜKSZ 5.1.3) A földgáztermelő esetében, ha az előre látható (5 év) minőségváltozást jelez, a készülékek átállítása szükséges lehet. Ez a biogáztermelés esetében nem valószínű. A biogáztermelő felel a gáz minőségéért, köteles megadni előre a mennyiségi és minőségi termelési adatokat. A termelt biogáz fűtőértékében ±5% eltérés lehet az átlaghoz képest. A csatlakozási ponton történik a gáz mennyiségének és minőségének mérése, ellenőrzése. A biogáztermelő köteles biztosítani az átadás-átvételi ponton a csatlakozási szerződésben meghatározott biogáz minőséget, és a kapacitásokat (ÜKSZ 5.2.2.2. (g)). A csatlakozási ponton kromatográfot üzemeltet a biogáz minőségi paramétereinek mérésére. A mért adatokat elmenti, napi átlagokat képez, illetve azokat eljuttatja az elosztóhoz és a biogázkereskedőhöz. A gázelosztó rendszerhez való csatlakozás feltételezi a gáz szagosításának szükségességét. A VHR 103. § (3) pontja szerint: „Ha az elosztóvezetékre csatlakozó földgáztermelő az elosztóvezetékbe földgázt táplál be, a betáplált földgáz szagosításáról a földgázszállítóval megállapodást köt, vagy a szagosításról maga köteles gondoskodni.” A biogáztermelő a szagosítást saját költségén végzi, amennyiben erre harmadik féllel szerződik, az díjazásra jogosult, mely mértékét külön rendeletben állapítják meg. A biogáztermelő technológiák éves karbantartására és az azzal kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkozóan az ÜKSZ 6.6.4 fejezetében foglaltak irányadóak 4. Kinek és hogyan adható el a biogáz? Mint törvény szerinti gáztermelő, a biogáztermelő is jogosult kereskedelmi engedély nélkül az általa termelt gázt: – eladnia fogyasztónak, – eladnia kereskedőnek, – kapacitást lekötnie a termék elszállításához az együttműködő földgázrendszerben. A biogáz rendszerbe történő betáplálása csak érvényes rendszerhasználati szerződés esetén lehetséges, ha a termelő a szállíttató és ő szerződött a rendszerüzemeltetőjével. A biogáz elszállítása után, minthogy törvény szerint földgáznak minősül, a földgázra vonatkozó rendszerhasználati díjakkal számolhatnak a rendszerüzemeltetők. Ha a lekötött

86

Horánszky Beáta

kapacitásnál vagy a napi nominálásnál nagyobb mennyisége miatt egyensúlytalanság következik be a rendszeren, a pótdíjakat a biogáztermelő, illetve a vele szerződő kereskedő vagy fogyasztó köteles kifizetni. 5. Összefoglalás A Nemzeti Energiastratégia vezérgondolata a „függetlenedés az energiafüggőségtől” a földgáz szektorban is egyfajta átformáló erővel bírhat a későbbiekben. A dokumentum egyik földgázzal kapcsolatos célkitűzése szerint: ,,A termelt biogáz tisztításával a földgáz import részleges kiváltása is lehetővé válik.” A tényadatok áttekintésével azonban az a cél még nagyon hosszú távú lehet, hiszen 2010-ben az összes hazánkban termelt biogáz menynyisége (34,2 ktoe) a hazai földgáztermelésnek (2,8 Mtoe) csupán elenyésző hányada. Azonban az un. járulékos hatások figyelembevételével a biogázüzemek létesítése mind gazdaságilag, mind társadalmilag pozitív lehet. A biogáztermelőknek, ha a földgázellátó rendszerbe akarják betáplálni a biogázt, egy teljesen új, feladatokkal teli szereppel kell szembenézniük. És ezzel együtt a földgázpiac hagyományos – a már meglévő liberalizált gázpiacba beilleszkedett – szereplői és a rendszer üzemeltetői is egy kicsit más piaci szereplővel találkoznak majd. A jogi, sőt a műszaki-biztonsági szabályozás finomítása is még várat magára, de a következő években biztosan lesz példa a biogáz-betáplálásra. Köszönetnyilvánítás „Jelen szakmai cikk a TÁMOP 4.2.1.B 10/2/KONV 2010 0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

IRODALOMJEGYZÉK [1] 77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról. [2] 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról. [3] 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról. [4] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről. [5] A magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzata. http://www.fgsz.hu/sites/default/files/dokumentumok/jogszabalyok/UKSZ_torzs_802011_MEH_10_napos_0.pdf [6] Bali G.: A biometán-kereskedelem és a földgáz-kereskedelem lehetséges kapcsolata, biogázelőállítás és -felhasználás. Műszaki Kiadványok, 2009/1, 56–57. p. [7] EurObserv’ER: Biogas Barometer, November 2011, http://www.eurobserv-er.org (2012.02). [8] Csete J.–Szunyog I.: A biogázok leterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben. Magyar Energetika, 2011/5, 40–44. p. [9] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010. http://www.kormany.hu/download/2/88/20000/NCsT_20110106_v%C3%A9gleges_201103.pdf