Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből
2015
Széchenyi István Városi Könyvtár Sopron 2015
Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből 2015 Összeállította: Homor Péter A Széchenyi István Városi Könyvtár kiadványa Felelős kiadó: Horváth Csaba igazgató A borítón szereplő képeslap Bognár Béla gyűjteményéből származik Rendelkezésünkre bocsátását ezúton is köszönjük!
„Lectori salutem!” A Széchenyi István Városi Könyvtár immár negyedszer köszönti az új évet a Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből című kiadványával, melyben idén a 2015. évre eső kerek évfordulókat gyűjtöttük össze. Évfordulónaptárunk kifejezett célja, hogy kevésbé közismert, esetleg csak szűkebb szakmai körben számon tartott eseményekre és személyekre is felhívja a figyelmet. Az évfordulónaptár összeállításához a korábbi évekhez hasonlóan a könyvtárunk Helytörténeti Gyűjteményében található dokumentumokon túl felhasználtuk az Arcanum Digitális Tudástár, a Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár, a Magyarországi Levéltárak Kiadványai teljes szöveggel elérhető állományát, a Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi adatbázisait és a Soproni Szemle digitális változatát. Az évfordulónaptár összeállításának folyamata minden évben egy tapasztalatszerzési lehetőség arra is, hogy a világhálóra kerülő helytörténeti vonatkozású tartalmak milyen mértékben gazdagodtak az előző évhez képes. Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2014-ben egy mennyiségi fordulatot lehet tapasztalni az internetre felkerült digitalizált kiadványok tekintetében. Hazai és külföldi portálokon a régebbi szakirodalom megdöbbentő hányada elérhető és kutatható. Példának okáért a győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtárában rengeteg soproni vonatkozású anyag került fel az internetre; az Arcanum Adatbázis Kft. eddigi tevékenységének mintegy összegzéseként létrejött Arcanum Digitális Tudománytár Plusz (ADT+) portál pedig – ugyan üzleti szolgáltatásként működik, tehát előfizetéssel használható – hatalmas mennyiségű adat egy felületen történő keresését teszi lehetővé. Külföldre tekintve csak egy példát említünk: a német nyelvű nyomtatott kultúrkincs digitalizálásában élenjáró Bayerische Landesbibliothek digitális gyűjteményéből számos soproni származású, német egyetemre járt diák doktori disszertációját sikerült megtalálni. Összességében megállapítható, hogy a 20. század előtt publikált kiadványok nagy eséllyel megtalálhatók valamely hazai vagy nemzetközi digitális könyvtárban. Új tendencia, hogy a szakmai kiadványok mellett a helyi sajtó digitális közzététele is elkezdődött: a szegedi könyvtárak együttműködésével felkerült az internetre a Csongrád megyei napilap, a Délmagyarország teljes szövegű archívuma, de az Arcanum adatbázisaiban is találhatunk számos vidéki lapot. Évfordulónaptárunk fő céljához visszatérve az előszóban szeretnék kiemelni néhány figyelemre méltó évfordulót. 2015-ben ünnepeljük Füredi Oszkár építész születésének 125., Goldmark Károly zeneszerző halálának 100. és Környei Attila születésének 75. évfordulóját. A városi közművelődés jeles évfordulója – és egyben intézményünk számára is örömteli –, hogy könyvtárunk jogelődje, Sopron Szab. Kir. Város Közkönyvtára is száz évvel ezelőtt, 1915. március 27-én nyitotta meg kapuit. Ezzel a kiadvánnyal a centenáriumra is emlékezünk. Az évfordulók minden szócikkéhez egy-négy szakirodalmi vagy internetes forrást is feltüntettünk. Jellemzően az a forráshely szerepel, amelyben az adatot megtaláltuk. Kivéve, ha további pontosításra volt szükség, vagy a rövid szócikk az adatforrásnál több információt tartalmaz. Az előző évekhez hasonlóan további (öt éves, tíz éves) évfordulók az év során elérhetők lesznek weboldalunk (www.szivk.hu) Évfordulók menüpontjában. Az immáron negyedik éve közreadott kiadvány hozadékos eredményei közé tartozik, hogy egyes évfordulókhoz kapcsolódóan munkatársaink segítségével hosszabb írásokat is publikálunk honlapunkon. Az elmúlt év során szép számú látogatót vonzottak Széchenyi Béla életéről (2012) vagy – kedves olvasónk, Sabjanics József által rendelkezésünkre bocsájtott – ifj. Nemes Tompa Mihály munkásságáról (2013) és az Ikva árvizeiről (2014) szóló írások. Fogadják szeretettel kiadványunkat, és bízunk benne, hogy a bőséges adattárban mindenki talál érdeklődésének megfelelő adatot, információt! Sopron, 2015. január 1. Horváth Csaba igazgató
Évfordulók pontos időpont nélkül 750 évvel ezelőtt, 1265-ben említi először IV. Béla király oklevele Cirák község nevét. Irodalom: Csatkai Endre: A dénesfai gróf Cziráky-kastély. In: Soproni Szemle. 4. évf. 1. sz. (1940) p. 32. ; Nagy Imre: Sopron vármegye története 1. kötet Sopron, 1891. p. 31–32. 750 évvel ezelőtt, 1265-ben említik elsőként az oklevelek Lövér falut (terra Luer formában). Irodalom: Maár Károly – Mollay Károly: A soproni és sopronmegyei helytörténetírás módszere s feladatai. In: Soproni Szemle. 2. évf. 5-6. sz. (1938) p. 273-288. 625 évvel ezelőtt, 1390-ben Zsigmond király elzálogosította Csepreg városát a Kanizsai családnak, amely 1401-ben véglegesen a család tulajdonába került. Ennek következményeképpen Csepreg szabad királyi városból mezőváros (oppidum) lett. Irodalom: Zátonyi Sándor: A csepregi reformáció kori kollégium (1557-1643). In: Soproni Szemle. 28. évf. 4. sz. (1974) p. 316. 575 évvel ezelőtt, 1440-ben 52 különböző mesterséget folytató kézműves dolgozott a Sopronban. Irodalom: Gömöri János: Új állandó régészeti kiállítás Sopronban. In: Soproni Szemle. 33. évf. 1. sz. (1979) p. 93. 500 évvel ezelőtt, 1515-ben fejeződtek be a munkálatok, melynek során Ruszt mezővárost Ákosházi Sárkány Ambrus 1512-1515 között fallal vette körbe. Irodalom: Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása. 2. kötet. Sopron 2006. ; Prickler: Das Burgenland während der Periode Türkenkriege. p. 8-9, 15-16. ; Römerjünde von Eisenstadt. Wien, 1926. p. 168. 450 évvel ezelőtt, 1565-ben Sopron protestáns polgárai meghívták lelkésznek Gerengel Simont (1518–1571). A városi evangélikus gyülekezett ettől a dátumtól számolja alapításának évfordulóját. Irodalom: Friedrich Károly: Gerengel Simon lelkész, a soproni evangélikus gyülekezet megszervezője (1518-1571). In: Soproni Szemle. 46. évf. 1. sz. (1992) p. 2-31. ; Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. 1., A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917. p. 98-109. ; A reformációtól - napjainkig : evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. 2. kötet. Győr, 2011. p. 527. 400 évvel ezelőtt, 1615-ben jelent meg Lackner Kristóf (1571-1631) Coronae Hungariae emblematica descriptio (A magyar korona emblematikus leírása) című munkája. Irodalom: Kovács József László: Emblematika, hieroglifika, manierizmus (Fejezet Lackner Kristóf művészi világából) I. rész. In: Soproni szemle. 25. évf. 1. sz. (1971) p. 3-17. 275 évvel ezelőtt, 1740-ben kiszáradt a Fertő. Irodalom: Szita Szabolcs: A Fertő kiszáradásának építészeti emléke 1872/73-ból. In: Soproni Szemle. 22. évf. 1. sz. (1968) p.70. 225 évvel ezelőtt, 1790-ben alakult meg a soproni Lövészegylet (Scharffschützen-Compagnie). Irodalom: Krisch András: Sopron a francia megszállás alatt, 1809-ben In: Soproni Szemle 56. évf. 2. sz. (2002) p. 331. 200 évvel ezelőtt, 1815-ben nyitotta meg a Mórhoz címzett fűszerkereskedését id. Flandorffer Ignác a Kisvárkerületen. Irodalom: Szabó Jenő: A soproni városszépítő egyesület története ; Horváth Zoltán: Ifj. Flandorffer Ignác élete és munkássága (1816-1891) I. rész. In: Soproni Szemle. 48. évf. 4. sz. (1994) p. 332. 200 évvel ezelőtt, 1815-ben írta Kis János Sopron tájékához című versét. Internet: http://mek.oszk.hu/06200/06222/html/makolt180530008.html 5
200 évvel ezelőtt, 1815-ben jelent meg Pesten Kis János verseinek háromkötetes kiadása (Kis János versei. Kiadta Kazinczy Ferenc. Pesten, 1815.) Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2989721 200 évvel ezelőtt, 1815-ben született Nemesládonyban Selly (Schelly) Sámuel katonatiszt, az 1848–49-es szabadságharc honvédszázadosa. A komáromi csatában halt hősi halált 1849. július 2án. Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. 52. évf. 4. sz. (1998) p. 314. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben a brennbergi bányából 213.638.225 mázsa darabos- és 58.611 mázsa daraszenet adtak el. Irodalom: Lovas Gyula: A brennbergi bányavasút. In: Soproni Szemle. 21. évf. 3. sz. (1967) p. 224225. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben Deák Ferencet Sopron díszpolgárává választották. Irodalom: Kis adatok Sopron múltjából. In: Soproni Szemle. 1. évf. 1. sz. (1937) p.71. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben hunyt el Heckenast Dániel neves soproni aranyműves. 1775-ben született. Irodalom: Csatkai Endre: A pesti árvíz 1838-ban és Sopron városa In: Soproni Szemle. 17. évf. 2. sz. (1963) p. 158. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben fogott bele vándorkönyve vezetésébe Klenner József soproni óráslegény. Az 1840–45 közötti vándoréveket nyomon követő könyv (az óráslegény megjárta Bécset, Oroszországot, Franciaországot és Belgiumot is) érdekes ipartörténeti dokumentum. Irodalom: Forrai Ibolya – Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében : források a Néprajzi Múzeum kézirattárából. Budapest, 1996 p. 72. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben született Sopronban Kolbenheyer Ferenc építész. Buzsákon hunyt el 1881. január 11-én. Irodalom: Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. Budapest, 1969. p. 951. ; Művészeti lexikon. 2., F-K. Budapest, 1966. p. 662. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben született Eszterházán (ma: Fertőd) Pfliegler J. Ferenc festő, aranyozóés üvegesmester, a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara alapítója. Miskolcon hunyt el 1922. május 29-én. Önéletrajza és 1852-1918 között vezetett naplója fontos forrása a miskolci várostörténetírásnak. Irodalom: Pfliegler J. Ferenc: Életem: egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918. Miskolc, 1996. 175 évvel ezelőtt, 1840-ben kezdődtek el a városi színház építésének munkálatai a Petőfi téren. A Lössl Ferenc bécsi építész tervei alapján épített színházat 1909-ben lebontották, helyére Medgyaszay István tervei szerint építettek új épületet. Irodalom: Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Budapest, 1988. p. 48-50. ; Winkler Oszkár: Sopron művelődési középületeiről. In: Soproni Szemle. 12. évf. 1. sz. (1958) p. 3-5. 150 évvel ezelőtt, 1865-ben a Fertő csaknem teljesen kiszáradt. A Fertő kiszáradásáról Széchenyi Béla Kőkori lelet a Fertő tava medrében című művében a következőket olvashatjuk:„Midőn a Fertő 1865. év elejétől kezdve kisebb-nagyobb tócsák kivételével egészen kiszáradt, mely utóbbiak 1868ig szintén kiapadtak, érdekes volt látni, hogy a tómederben lassanként minő vegetátió jön létre. Tanulságos volt látni, hogy ily rövid idő alatt a természet mint végzé be a tökelyesítés munkáját.” A tó eredeti vízszintje csak 1871-72. telét követően állt helyre. 6
Irodalom: Belitzky János: Sopron vármegye története. Budapest, 1938. p. 29. ; Stessel József: Néhány történeti adat Sopron és Moson vármegyékről. In: Századok 31. évf. 1. sz. (1897) p. 26. ; Szita Szabolcs: A Fertő kiszáradásának építészeti emléke 1872/73-ból. In: Soproni Szemle. 22. évf. 1. sz. (1968) p. 70. 125 évvel ezelőtt, 1890-ben építtette villáját Lenck Emil, Otto Hofer (1847-1901) tervei alapján (Deák tér 1.). Irodalom: Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Budapest, 1988. p. 120-129. 100 évvel ezelőtt, 1915-ben a Soproni Városszépítő Egyesület emlékoszloppal jelölte meg a Bécsidombon, azt a helyet, ahol 1625-ben III. Ferdinánd király, koronázása alkalmával elvégezte a négy kardvágást. A helyszínt azóta Koronázó-dombnak nevezik. Irodalom: Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története : 1869-1984. Sopron, 1984. p. 32. Internet: http://harsjozsef.wahavi.hu/utcanevek/koronazodomb-ut 100 évvel ezelőtt, 1915-ben jelent meg Sopronban Mihályi Ernő (1887-1969) művészettörténész Sopron renaissance- és barokk-stílban épült házai című könyve. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3067148 75 évvel ezelőtt, 1940-ben jelent meg Ferde magyar tornyok közt címmel Dorosmay János (1886– 1966) aforizmakötete. Irodalom: Becht Rezső: Dorosmay János 1886-1966). In: Soproni Szemle. 25. évf. 3. sz. (1971) p. 282-285. 75 évvel ezelőtt, 1940-ben hunyt el Raffensperger József kertész, a híres soproni kertészdinasztia képviselője. 1928-ban feleségével a Vitnyédi utcában nyitott kertészetet, melynek helyén jelenleg a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola áll. 1881-ben született Sopronban. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 108 ; Németh Lajosné: Adalékok egy régi soproni kertész-család történetéhez (A Raffensperger család). In: Soproni Szemle. 51. évf. 2. sz. (1998) p. 184-187. Internet: http://sopronanno.hu/bejegyzes/a-raffensperger-kerteszet-a-vitnyedi-utcaban 50 évvel ezelőtt, 1965-ben a megyei I. osztályú bajnokságot a Fertődi Medosz csapata nyerte meggyőző teljesítménnyel. Irodalom: Papp Győző: Bajnoki címektől a kupasikerekig : Győr-Sopron-Moson megyei labdarúgó tükör 1963-2013. Budapest, 2013. p. 18. 50 évvel ezelőtt, 1965-ben épült meg a Fenyves szálló. A napjainkban Hotel Lövér néven üzemelő szálloda a Hatvan Ferenc turistaház helyén épült Perczel Dénes tervei szerint. 1982-ben Winkler Gábor építész tervei alapján bővítették ki. Irodalom: Kubinszky Mihály: Idegenforgalmi létesítmények a Lőverekben. In: Soproni Szemle. 55. évf. 3. sz. (2001) p. 263-273. 50 évvel ezelőtt, 1965-ben a soproni borvidék összesen 1912 katasztrális holdnyi (kh.) területéből 1255 kh-on kékfrankost, 538 kh-on fehérborszőlőt termesztettek. Irodalom: Lángh Alfréd: A soproni szőlőtermelés a felszabadulástól napjainkig. In: Soproni Szemle. 24. évf. 2. sz. (1970) p. 120. 50 évvel ezelőtt, 1965-ben az NB III. Északnyugati Csoportjának első két helyén soproni csapat végzett. A bajnokságot a Soproni Textiles nyerte, míg a második helyet a Soproni VSE labdarúgói szerezték meg. Az 1965 októberében rendezett városi rangadót 4500 néző előtt rendezték. A mérkőzésen Czakler góljával a Textiles nyert. 7
Irodalom: Papp Győző: Bajnoki címektől a kupasikerekig : Győr-Sopron-Moson megyei labdarúgó tükör 1963-2013. Budapest, 2013. p. 17. 50 évvel ezelőtt, 1965-ben jelent meg Sz. Póczy Klára: Sopron rómaikori emlékei című könyve. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1251361 25 évvel ezelőtt, 1990-ben jelent meg Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából című könyve. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/555628 25 évvel ezelőtt, 1990-ben jelent meg Ormos Mária: Civitas Fidelíssima : Népszavazás Sopronban 1921. című könyve. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/735075
8
Évfordulók pontos időponttal 725 évvel ezelőtt, 1290. július 10-én Körösszegen meggyilkolták IV. László magyar királyt, aki 1277-ben megerősítette elődei (IV. Béla és V. István) Sopron általunk már nem ismert, elveszett szabadalomleveleit és szabad királyi város rangjára emelte a települést. Irodalom: Almási Tibor: A tizenharmadik század története. Budapest, 2000. p. 175. ; Horváth Zoltán: Sopron önkormányzatának jogai és címerei. Sopron, 2002. p. 10-12. 675 évvel ezelőtt, 1340. március 6-án kelt Simon csornai premontrei prépost oklevele, mely elsőként említi egyértelműen Pásztori nevét. Irodalom: Kiss Imre: Pásztori a feudalizmus korában. In: Soproni Szemle. 27. évf. 1. sz. (1973) p. 40. 675 évvel ezelőtt, 1340. április 21-én Károly Róbert király új pecsétet adományozott Sopron városának. A címer 1411-ig volt használatban. Irodalom: Gömöri János: Az 1340. évi soproni városcímer: a védőszentek ikonográfiai meghatározása. In: Soproni Szemle. 44. évf. 4. sz. (1990) p. 336-340. ; Horváth Zoltán: Sopron önkormányzatának jogai és címerei. Sopron, 2002. 575 évvel ezelőtt, 1440. június 12–július 3. között tartózkodott a városban a csecsemő V. László király, akit soproni származású dajkája menekített ide. Szintén a dajka, Kottanner Jánosné – leánynevén Wolfram Ilona, Székeles Péter soproni polgármester özvegye – volt az, aki a koronát kicsempészte a visegrádi várból, így a csecsemőt május 25-én Székesfehérváron megkoronázták. Erzsébet királynő udvartartásának egy része 1440 decemberétől 1441 márciusáig állandóan itt tartózkodott, és maga a királynő is három ízben látogatott el ez idő alatt Sopronba. Habsburg Albert (uralkodott: 1437-1439) özvegye a szintén megkoronázott I. Ulászló hívei ellenében akarta biztosítani fia számára a királyi trónt, a két párt harcának egyes részleteit éppen Kottanner Jánosné emlékiratából ismerjük. Irodalom: A korona elrablása : Kottaner Jánosné emlékirata 1439/1440. Budapest, 1972. ; Szende Katalin: Fidelitas és politika. Kihez és miért volt hűséges Sopron városa a középkorban. In: Soproni Szemle. 55. évf. 4. sz. (2001) p. 349 ; Szende Katalin: Hűség és kiváltság. In: Rubicon 25. évf. 273. sz. (2014) p. 41-43. 550 évvel ezelőtt, 1465. szeptember 7-én huszita hadak kirabolták, majd felgyújtották Sopron külvárosát. Az egy évvel korábban lerombolt Macskakő várát megbosszuló hadjárat, melyet Waltersdorfi, vagy másképpen Luckai Tannfeld Hinko cseh vezér csapata hajtott végre, az ún. huszita háborúk korszakának utolsó eseménye volt a város környékén. Irodalom: Belitzky János: Sopron vármegye története. Budapest, 1938. p. 871 ; Házi Jenő: Macskakő vára. In: Soproni Szemle. 16. évf. 4. sz. (1962) p. 339. 425 évvel ezelőtt, 1590. június 9-én kisebb földrengés volt Sopronban, melyről Bruckner Gottlieb krónikája számolt be. Irodalom: Varga Péter – Szeidovitz Győző: Történelmi földrengések Sopronban és környékén. In: Soproni szemle. 56. évf. 1. sz. (2002) p. 33. 425 évvel ezelőtt, 1590. szeptember 17-én tette le Sopronban a polgáresküt az első név szerint ismert magyarországi kéményseprő iparos, Keraus Kristóf. Neve beszélő név: Kehr aus! (Seperj ki!) Irodalom: Szulovszky János: Kéményseprők – képeslapokon. In: Agria 43. évf. (2007) p. 671. 425 évvel ezelőtt, 1590. szeptember 18-én Bruckner Gottlieb krónikájában földrengést jelzett Sopronból. Bécsben szeptember 15-én okozott komoly károkat egy földmozgás, a soproni esemény is ezzel hozható összefüggésbe.
9
Irodalom: Varga Péter – Szeidovitz Győző: Történelmi földrengések Sopronban és környékén. In: Soproni szemle. 56. évf. 1. sz. (2002) p. 33. 400 évvel ezelőtt, 1615. február 6-án Nádasdy Pál gróf elzálogosította pusztacsaládi birtokát Viczay Sándor özvegyének, Hagymássy Orsolyának. 1621-től az egész falu zálogjogon a Viczay család kezébe került. Irodalom: Varga Ferenc: Még egyszer a pusztacsaládi kehelyről. In: Soproni Szemle. 34. évf. 3. sz. (1980) p. 266-269. 400 évvel ezelőtt, 1615. április 20-án a soproni diákok Lackner Kristóf: Curia regia, seu consultatio paterna című színdarabját adták elő a városháza tanácstermében. Ez az első ismert iskolai színielőadás a városban. Irodalom: Kovács József László: Lackner Kristóf és kora (1571–1631). Sopron, 1972, p. 140. ; Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. Sopron, 1917. p. 247–248. ; Staud Géza: Iskolai színjátékok Sopronban (1615–1776). In: Soproni Szemle. 31. évf. 1. sz. (1977) p. 11-33. 325 évvel ezelőtt, 1690. április 9-én született Vágbesztercén Hajnóczy Dániel líceumi rektor, pedagógus, író. Sopronban hunyt el 1747. február 26-án. Irodalom: Németh Sámuel: Hajnóczy Dániel. In: Soproni Szemle. 5. évf. 4. sz. (1941). p. 234–238. Internet: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/h/h07494.htm ; http://www.szivk.hu/archives/10967 300 évvel ezelőtt, 1715. június 8-án védte meg orvosdoktori címét a bázeli egyetemen Komáromy János Péter soproni diák. Dissertatio physico-medica inauguralis De vino hungarico soproniensi című, a soproni borokról szóló értekezése az első magyar borászati szakmunka. Irodalom: Csapody István: A sopronkörnyéki flóra elemeinek analízise. In: Soproni Szemle. 9. évf. 3-4. sz. (1955) p. ; Kincses Katalin Mária: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai In: Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio Comitatvs Semproniensis. 2. kötet. Sopron, 2001. p. 214. Internet: http://www.worldcat.org/oclc/604236479 300 évvel ezelőtt, 1715. augusztus 13–18. között került sor Sopron lakosságának összeírására. Az országos conscriptio részeként készült dokumentum – az 1720-as pótlással együtt – a város népességének és gazdasági viszonyainak értékes forrása. Irodalom: Thirring Gusztáv: Sopron népessége a 18-ik század elején. In: Soproni Szemle. 1. évf. 34. sz. (1937) p. 161-172. 300 évvel ezelőtt, 1715. szeptember 11-én érkezett Sopronba Simon Clement angol kereskedő és diplomata. Tizenegy napos soproni tartózkodásról is beszámoló, forrásértékű feljegyzéseit a British Library őrzi, magyar nyelven Kropf Lajos publikálta 1921-ben. Irodalom: Angol és skót utazók a régi Magyarországon 1542–1737. Budapest, 1994. p. 99-104. ; Csatkai Endre Idegenek a régi Sopronról. Sopron, 1938. p. 11-12. ; Kropf Lajos: Clements Simon utazása hazánkban 1715-ben. In: Történelmi Szemle, 10. (1921) p. 118–142. 300 évvel ezelőtt, 1715. november 14-én hunyt el Sopronban 43 éves korában Seidl Mihály Ferenc iskolamester, orgonista, városi karnagy. Irodalom: Bárdos Kornél: Sopron zenéje a 16-18. században. Budapest, 1984. p. 122-129. 250 évvel ezelőtt, 1765. február 20-án született Kismartonban Handler Jakab építőmester. Handler Nándor nagyapja 1803-ban szerzett polgárjogot Sopronban. Halálának időpontja ismeretlen. Irodalom: Csatkai Endre: Három klasszicista építész. (Neumayer Lőrinc, Ringer József, Handler Jakab). In: Soproni Szemle. 6. évf. 2. sz. (1942) p. 121-125. Internet: http://sopronanno.hu/sites/default/files/dokutar/handler-nandor-a-romantikus-epiteszsopronanno-dokutar.pdf
10
250 évvel ezelőtt, 1765. április 24-én született Miskolcon Kis József orvosdoktor. 34 évig volt Széchényi Ferenc udvari gyógyítója, Egésséget tárgyazó Katechizmus című könyve 1796-ban jelent meg. Triesztben hunyt el 1830. április 28-án. Irodalom: Kelényi Ferenc: Népszerű soproni egészségügyi könyv 1796-ból. In: Soproni Szemle. 16. évf. 3. sz. (1962) p. 274-280. 250 évvel ezelőtt, 1765. december 12-én született Bécsben Esterházy Miklós herceg, diplomata, katonatiszt. Comóban (Itália) hunyt el 1833. november 25-én. Irodalom: Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1. köt., A-J. Budapest, 1990. p. 356. 225 évvel ezelőtt, 1790. március 20-án az evangélikus líceum diákjai – Kis János, Németh László, Halasy Mihály, Hrabovszky István és Potyondy László – Magyarul Tanuló Társaság néven önképzőkört alapítottak. Irodalom: Benkő László (szerk.): A soproni líceumi Magyar Társaság emlékkönyve (1790–1990). Békéscsaba, 1990 [1991] ; Bertha Árpád – Nikolics Károly: A Líceumi Magyar Társaság bicentenáriumi emlékünnepsége (1990. október 19-21). In: Soproni Szemle. 45. évf. 2. sz. (1991) p. 179-180. ; Emlékfüzet a Magyar Társaság 150. évfordulójára. Sopron, 1940. Internet: http://www.bdeg.hu/index.php?p=menusor/1-4.php 225 évvel ezelőtt, 1790. június 25-én hatalmas tűzvész pusztított Csornán. Szinte a teljes település, a házak, a termények és az állatállomány nagy része mellett a Szent Ilona templom is elpusztult. Leégett a premontrei rendház is, a levéltárával együtt. Irodalom: Csorna pusztulása a 149 év előtti tűzvészben. In: Soproni Hírlap, 26. évf., 143. sz. (1939. június 25.) Internet: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/hetven_eve_epult_a_varmegye_leghatalmasabb_temploma/2051626/ 225 évvel ezelőtt, 1790. szeptember 28-án hunyt el Bécsben Esterházy Miklós herceg, tábornagy, a fertődi kastélyegyüttes építtetője. Bécsben született 1714. december 18-án. Irodalom: Aranykönyv Sopron, 1999. p. 38. ; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1. köt., A-J. Budapest, 1990. p. 356. ; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. p. 244. ; Magyar Nagylexikon. Budapest, 1998. 7. köt., Ed-Fe. p. 496-497. 200 évvel ezelőtt, 1815. március 15-én született Győrszigeten Hercz József, soproni kanonok, numizmatikus. Főként ókori pénzérmékből álló gyűjteményét halála évében a soproni bencés gimnáziumnak adományozta. Sopronban hunyt el 1889. április 5-én. Irodalom: Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. In: Arrabona 7. Győr, 1965 p. 34. 200 évvel ezelőtt, 1815. március 15-én született Lakompakon (ma: Lackenbach) Rózsay József belgyógyász, az első magyar gerontológus, orvostörténész, az MTA levelező tagja. Balatonfüreden hunyt el 1885. május 19-én. Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. 5., P-S. 2004. p. 848-849. Internet: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/r/r22246.htm 200 évvel ezelőtt, 1815. április 1-jén hunyt el Sopronban verőczei gróf Pejachevich Károly cs. kir. kamarás, a soproni színjátszás mecénása, az első soproni kaszinó építtetője. Az itáliai Mantovában született 1745. november 2-án. Irodalom: Hárs József: A soproni Szent Mihály templom és a Pejacsevichek nyughelye. Gróf Pejacsevich Károly temetési rendelkezése 1810-ből. In: Soproni Szemle. 60. évf. 4. sz. (2006) p. 428-440. ; Molnár László: két nemzet – egy család. Sopron, 2004 Internet: http://harsjozsef.wahavi.hu/sites/harsjozsef.wahavi.hu/irasok/palyazatok/2006_A_grof_es_a_szegenyek.pdf ; http://sopronanno.hu/bejegyzes/verocei-grof-pejacsevich-karoly
11
200 évvel ezelőtt, 1815 áprilisában dunántúli körútja során meglátogatta Sopront Richard Bright (1789-1858) angol utazó. 1818-ban megjelent útleírásában részletesen beszámol tapasztalatairól, nemcsak a város, hanem környékének részletes leírását is közreadja. Irodalom: Bright, Richard: Travels from Vienna through lower Hungary. Edinbourgh, 1818. ; Csatkai Endre: Idegenek a régi Sopronról. Sopron, 1938. p. 25-26. ; Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815. Veszprém, 1970 200 évvel ezelőtt, 1815. május 9-én kapott működési engedélyt Wiegand Károly könyvkereskedése, Sopron második könyvesboltja. Irodalom: Kovács József László: Petrik Géza feljegyzései a Magyar Könyvészet születéséről. In: Soproni Szemle. 28. évf. 4. sz. (1974) p. 352-353. ; Verbényi László: Az első soproni könyvesbolt. In: Soproni Szemle. 3. évf. 1-2. sz. (1939) p. 80-81. 200 évvel ezelőtt, 1815. július 26-án született Szilsárkányban Litschauer Lajos bányamérnök, a selmeci akadémia tanára, bányafőtanácsos. Budapesten hunyt el 1885. április 4-én. Irodalom: Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany. Rudabánya – Miskolc, 2005 p. 210. 200 évvel ezelőtt, 1815. augusztus 20-án született Lócson (ma: Vas megye) Berzay Elek piarista szerzetes, pedagógus. Tatán hunyt el 1895. december 1-jén. Irodalom: Mikó Sándor: A nagylózsi iskola múltjából. In: Soproni szemle. 47. évf. 4. sz. (1993) p. 271. Internet: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01751.htm 200 évvel ezelőtt, 1815. november 23-án született Sopronban Karner Lipót katonatiszt, az 1848–49es honvédsereg századosa. 1850 januárjában besorozták a császári 17. gyalogezredbe. 1878-ban őrnagyi címet kapott. Sopronban hunyt el 1880. április 28-án. Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. 52. évf. 4. sz. (1998) p. 309. 175 évvel ezelőtt, 1840. február 22-én Sopron város közgyűlése díszpolgári oklevelet adományozott Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerzőnek. Irodalom: Liszt Ferenc soproni hangversenyei és műveinek nyilvános előadása 1820-1956. (A művészt érintő fontosabb és megyei események felsorolásával). In: Soproni Szemle. 10. évf. 4. sz. (1956) p. 355-359. ; Mona Dániel: Liszt Ferenc koncertjei Sopronban. In: Rubicon 25. évf. 273. sz. (2014) p. 76-79. 175 évvel ezelőtt, 1840. március 17-én született Sopronban Bezerédj Pál földbirtokos, a MTA tiszteletbeli tagja. A Szedres község melletti Hídja-pusztán hunyt el 1918. január 21-én. Irodalom: Bezerédj Pál. In: Vasárnapi Újság 47. évf. 9. sz. (1900. március 4.) p. 136-137. ; Dobos Gyula: Neves szekszárdiak. In: Szekszárd a. XX. század elsőként évtizedeiben. Szekszárd, 2005. p. 435. 175 évvel ezelőtt, 1840. április 16-án hunyt el Sopronban Petz Lipót magyarországi német író, a líceum tanára. 1794. február 15-én született Sopronban. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 12. ; Boronkai Szabolcs: Arcképek Sopron XIX. sz.-i német nyelvű irodalmi életéből 3. Leopold Petz (Petz Lipót) 1794–1840 Soproni szemle 51. évf. 2.sz. (1997.) p.135-139. ; Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron 2005. 174. p. Internet: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p19863.htm 175 évvel ezelőtt, 1840. június 16-án született Koskán (ma: Horvátország) Schármár János építész, Schármár Károly édesapja. Sopronban hunyt el 1933. december 21-én.
12
Irodalom: Kubinszky Mihály: Schármár Károly, a soproni építész (1877–1946). In: Soproni Szemle. 54. évf. 2. szám (2000). p. 115-133. ; Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Budapest, 1988. p. 114-119. Internet: http://www.szivk.hu/archives/14302 175 évvel ezelőtt, 1840. július 26-án tartotta alakuló ülését a Sopron-Vasi-Szederegylet Széchenyi István elnökletével. Internet http://magyarselyem.uw.hu/Szechenyi-Istvan-Selyemrul-1840.htm 175 évvel ezelőtt, 1840. augusztus 8-án született Sopronban Angeli Henrik festő. Bécsben hunyt el 1925. október 25-én. Irodalom: Csatkai Endre: Angeli Henrik soproni gyermekkoráról. In: Soproni Szemle. 12. évf. 3. sz. (1958) p. 262-263. ; Storno Miksa: Adatok a soproni festészet történetéhez. In: Soproni Szemle. 2. évf. 1-2. sz. (1938) p. 26-27. Internet: http://de.wikipedia.org/wiki/Heinrich_von_Angeli 175 évvel ezelőtt, 1840. szeptember 18-án született Pinnyén Balits Antal kanonok, pápai prelátus. Győrben hunyt el 1922. október 19-én. Irodalom: Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938 p. 489. Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. Kiadás. Győr, 2003p. 28. Internet: http://lexikon.katolikus.hu/B/Balits.html 175 évvel ezelőtt, 1840. szeptember 27-én született Szabadbárándon (ma: Großwarasdorf, Ausztria) Nakovich Mihály kópházi kántortanító, tankönyvszerző. Kópházán hunyt el 1900. április 24-én. Irodalom: Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. 3., Szellemi kincsek őrzői. Győr, 2012 p. 152-165. Internet: http://www.kophaza.hu/wp-content/uploads/2010/10/2000_04.pdf 175 évvel ezelőtt, 1840. december 11-én született Felsőszeliben (ma: Szlovákia) Póda Endre soproni városplébános, kanonok. Sopronban hunyt el 1902. február 3-án. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 46. 175 évvel ezelőtt, 1840. december 15-én született a csehországi Egerben (ma: Cheb) Müller Antal orgonaépítő, hangszerkereskedő. Sopronban hunyt el 1901. június 19-én. Irodalom: Kormos Gyula: Sopron orgonaépítői az elmúlt öt évszázadban In: Soproni Szemle. 56. évf. 4. sz. (2002) p. 369-371 150 évvel ezelőtt, 1865. január 9-én született Bécsben gróf Széchényi Emil közgazdász, Sopron vármegye főispánja, az MTA igazgatósági tagja. 1922-től a Magyar Vöröskereszt elnöke volt. Pusztazámoron hunyt el 1932. június 30-án. Nagycenken temették el. Irodalom: Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 4., Sz-Zs Budapest, 1998. p. 51. ; Új magyar életrajzi lexikon. 5., P-S. Budapest, 2004 p. 206. 150 évvel ezelőtt, 1865. január 18-án született Süttörön (ma: Fertőd) báró Solymosy Lajos evangélikus felügyelő, Solymosy Ödön (1866-1915) testvére. Budapesten hunyt el 1928. augusztus 27-én. Irodalom: Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Budapest, 1996. p. 549. ; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Gudenus 3., P-S. Budapest, 1998. p. 326. 150 évvel ezelőtt, 1865. február 15-én hunyt el Sopronban Kurzweil Ferenc a Szent Mihály templom karnagya, az első magyar zenei társaság, a Soproni Zeneegyesület alapítója. Sopronban született 1792. december 11-én. 13
Irodalom: Aranykönyv 2000, p. 60. ; Thier László: Kurzweil Ferenc templomi karnagy, a Soproni Zeneegyesület alapítója élete (1792-1865). In: Soproni Szemle. 6. évf. 3. sz. (1942) p. 200-212. ; Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron, 2005. p 197. Internet: http://www.szivk.hu/archives/8296 150 évvel ezelőtt, 1865. április 7-én született Selmecbányán Réz Géza bányamérnök, a selmecbányai, majd a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán a bányaműveléstan tanára. Budapesten hunyt el 1936. február 29-én. Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. 5., P-S. 2004. p. 743. 150 évvel ezelőtt, 1865. április 25-én hunyt el Londonban Kmety György 1848–49-es honvédtábornok, a csornai ütközet parancsnoka. A Gömör megyei Felsőpokorágyon született 1813. május 24-én. Irodalom: Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára. 1849. június 13. Sopron, 1999. p. 15-17. ; Kálmán Gyula: A győzelem 150. évfordulóján. Emlékülés és Kmety György szobrának felavatása Csornán. In: Soproni szemle. 53. évf. 3. sz. (1999) p. 310-312. 150 évvel ezelőtt, 1865. május 31-én született Kőszegen chernelházi Chernel István ornitológus. Jelentősek a Fertőre vonatkozó kutatásai is. Kőszegen hunyt el 1922. február 21-én. Irodalom: Csörgey Titusz: Chernelházi Chernel István, 1865-1922. Aquila, 28 évf. (1921) p. 2226. ; Pellinger Attila: Chernelházi Chernel István Sopron vidéki, fertői és hansági madártani adatai. In: Soproni Szemle. 56. évf. 1. sz. (2002) p. 40-58. 150 évvel ezelőtt, 1865. július 5-én hunyt el Sopronban Torkos Sándor jogász, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1833-ban született. Irodalom: Fekete Gézáné (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973. 1. kötet, 1825-1949. Budapest, 1975. p. 287. 150 évvel ezelőtt, 1865. szeptember 21-én nyílt meg a Sopron–Kanizsa vasútvonal. Irodalom: Lovas Gyula: A Sopron-Kanizsa közötti vasút. In: Soproni Szemle. 19. évf. 4. sz. (1965) p. 300-307. ; Lovas Gyula: 125 éves a sopron-kanizsai vasútvonal, 1865-1990. Szombathely, 1990. 150 évvel ezelőtt, 1865. november 18-én született Sopronban Stampf Gyula jogász, a beregszászi, miskolci, majd a soproni törvényszék elnöke. Szülővárosában halt meg 1937. február 26-án. Irodalom: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, 1940 p. 529. Internet: http://portal.sopron.hu/alfresco/d/d/workspace/SpacesStore/9ac05627-772f-11e1-ab7625f56be40bef/kozterulet%20elnevezese.pdf 150 évvel ezelőtt, 1865. március 12-én pontban 12 órakor indították el a soproni evangélikus templom toronyóráját. A speissingi Stiehl cég által gyártott óra máig a város legpontosabb toronyórája: 1995 óta Nürnberg óraközpontjából küldött jelek vezérlik. Irodalom: Csatkai Endre: Majdnem száz évet mért száz év alatt. In: Kisalföld. (1965. november 12.) p. 6. ; A reformációtól - napjainkig : evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. 2. kötet. Győr, 2011. p. 531. ; Takács József: Szeged új toronyórái és mestereik (18061883) In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged, 1999. p. 257. 125 évvel ezelőtt, 1890. január 26-án született a Kolozs megyei Désaknán Varga Lajos zoológus. Sopronban hunyt el 1963. május 10-én. Fontos közleménye a Katasztrófák a Fertő-tó életében In: Állattani közlemények. (28) (1931) p. 131-147. Irodalom: Dudich Endre: Dr. Varga Lajos emlékezete. Különlenyomat az Állattani Közlemények LII. 1-4. számából. 9. p. ; Pántos György: Dr. Varga Lajos 1890-1963. In: Soproni Szemle. 17. évf. 4. sz. (1963) p. 382-383. Internet: http://www.szivk.hu/archives/39281 14
125 évvel ezelőtt, 1890. január 27-én hunyt el Letenyén follimonovi Folly Bernát az 1848-1949-es honvédsereg századosa. Később gazdatiszt lett Letenyén, a kiegyezés idején ugyanitt a Zala megyei Honvédegylet tagja volt. Kismartonban született 1825. szeptember 29-én. Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. 52. évf. 4. sz. (1998) p. 307. 125 évvel ezelőtt, 1890. január 29-én hunyt el Budapesten ostffiasszonyfai Ostffy Pál kúriai bíró, Sopron vármegye alispánja. 1821-ben született. Internet: www.ostffyasszonyfa.hu/content/download.php?id=18 125 évvel ezelőtt, 1890. március 27-én született Nagycenken Jobs Viktor orvos, a keszthelyi Dr. Jobs Szanatórium tulajdonosa, később a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház osztályvezető főorvosa. Budapesten hunyt el 1978. november 30-án. Irodalom: Békássy Jenő (szerk.): Zala Vármegye feltámadása Trianon után : zalai fejek. Budapest, 1930 p. 323. Internet: http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/?dir=J#J/009_Jobs_Viktor 125 évvel ezelőtt, 1890. április 22-én született Sopronban Romwalter Alfréd vegyész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1941-49). Szülővárosában hunyt el 1954. szeptember 7-én. Irodalom: Aranykönyv 2000 p. 148. ; Macher Frigyes: Soproni vonatkozások dr. Romwalter Alfréd munkásságában. In: Soproni Szemle, 15. évf. 1. szám (1961) p. 81-83. ; Vendel Miklós: Romwalter Alfréd (1890-1954). In: Soproni Szemle, 9. évf. 1-2. szám (1955) p. 148-150. ; Vendel Miklós: Romwalter Alfréd emlékezete. In: Bányászati lapok, 87. évf. 11. sz. (1954) p. 606-608. 125 évvel ezelőtt, 1890. május 1-jén tartották meg először világszerte a munka ünnepét, melyhez a soproni ipari dolgozók is csatlakoztak. Irodalom: Koncsek László: Adalékok a soproni munkásmozgalom történetéhez a 19. század végéről és a 20. század elejéről. In: Soproni Szemle. 14. évf. 4. sz. (1960) p. 339. 125 évvel ezelőtt, 1890. május 26-án született Gyergyóditrón (ma: Ditrău, Románia) Vendl Mária mineralógus. Sopronban hunyt el 1945. augusztus 17-én. Irodalom: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. p. 219. ; Magyar tudóslexikon. Budapest, 1997. p. 846-847. 125 évvel ezelőtt, 1890. május 31-én született Sopronban Éder Győző huszáralezredes. Makón hunyt el 1980. június 14-én. Irodalom: Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. Budapest, 2006. p. 78. 125 évvel ezelőtt, 1890. június 8-án született Sopronban Adorján Henrik bányamérnök, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. üzemvezetője. A bányamérnöki főiskolát Selmecbányán végezte el, ám oklevelet szülővárosában kapott 1919-ben. Irodalom: Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv. Salgótarján, 2000 p. 647. 125 évvel ezelőtt, 1890. július 7-én született Sopronban Manninger Rezső állatorvos, mikrobiológus, akadémikus, egyetemi tanár. Budapesten hunyt el 1970. február 4-én. Irodalom: Szabó István: Dr. Manninger Rezső 1890-1970. In: Soproni Szemle. 24. évf. 2. sz. (1970) p. 187-189. 125 évvel ezelőtt, 1890. szeptember 11-én született a Zemplén vármegyei Topolyán községben Lámfalussy Sándor erdőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár. 1938-tól 1945-ig az Esterházy erdőbirtokok igazgatója volt. Veszprémben hunyt el 1975. augusztus 4-én. Irodalom: Lámfalussy Sándor. In: Erdőgazdaság és Faipar 29. évf. 9. sz. (1975) p. 19. 15
Internet: http://www.nyme.hu/fileadmin/Image_Archive/emk/emkti/Lamfalussy_S.pdf http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=561 125 évvel ezelőtt, 1890. szeptember 14-én született Sopronban Aggteleky Béla altábornagy, hadtörténész. Genfben hunyt el 1977. augusztus 4-én. Irodalom: Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, 1997. p. 25. ; Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 1997. p. 17. ; Révai Új Lexikona. 1., A – Baj. Szekszárd, 1996. p. 144. 125 évvel ezelőtt, 1890. október 2-án született Hajdúnánáson Khoór Ödön szülész, nőgyógyász főorvos. 1964. április 10-én hunyt el. Irodalom: Soproni és Sopronmegyei fejek. Sopron, 1930. p. 151. 125 évvel ezelőtt, 1890. október 23-án született Sopronban Boháty Lajos színész, az első magyar némafilmek sztárja. Budapesten hunyt el 1937-ben. Irodalom: Magyar életrajzi lexikon 1., A-K Budapest, 1967. p. 234. ; Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006. 125 évvel ezelőtt, 1890. október 27-én született a Győr vármegyei Tekepusztán Fehér Dániel erdőmérnök, botanikus és talajbiológus, egyetemi tanár. Sopronban hunyt el 1955. február 17-én. Irodalom: Csapody István – Bartha Dénes: Fehér Dániel (1890-1955) élete és munkássága. Sopron, 2000 ; Gencsi László: Dr. Fehér Dániel (1890–1955) a magyar erdészeti kutatók kiemelkedő egyénisége. Erdészeti Lapok 129. évf. 5. sz. (1994) p. 160–162. 125 évvel ezelőtt, 1890. november 1-jén 48 előfizetővel indult meg a soproni közhasználatú távbeszélő hálózat. Irodalom: Mesterházy Sándor: 90 éves a soproni közhasználatú helyi távbeszélő hálózat (18901980). In: Soproni Szemle. 37. évf. 3. sz. (1983) p. 237-256. ; Tarcsay László: Száz éves a soproni telefonhálózat, 1990. Sopron, 1990. Internet: http://www.szivk.hu/archives/21600 125 évvel ezelőtt, 1890. november 3-án született Sopronban Füredi Oszkár építész. Szülővárosában hunyt el 1978. január 21-én. Irodalom: Aranykönyv Sopron, 1999. p. 144. ; Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012. p. 105. Internet: http://www.octogon.hu/?mod=news&cla=news&fun=shownews&id=2162 http://www.szivk.hu/archives/21615 125 évvel ezelőtt, 1890. december 27-én született a Trencsén vármegyei Facskón (ma: Fačkov) Sébor János erdőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. Sopronban hunyt el 1965. február 26-án. Irodalom: Aranykönyv Sopron, 1999. p. 150. ; Kocsis József: Sébor János 1890-1965. In: Soproni Szemle. 19. évf. 4. sz. (1965) p. 383-384. 100 évvel ezelőtt, 1915. január 2-án hunyt el Bécsben Goldmark Károly későromantikus magyar zeneszerző. Keszthelyen született 1830. május 18-án. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 40. 100 évvel ezelőtt, 1915. január 17-én hunyt el Bécsben Ullein József építész. Tervei alapján készült a volt Kereskedelmi és Iparkamara (ma a városi rendőrkapitányság) épülete. Sopronban született 1859. április 29-én. Irodalom: Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században Budapest, 1988 p. 139-142. Internet: http://ositamas.ucoz.hu/blog/jutka_blogja_rovatanak_folytatasa_2/2013-05-21-34 16
100 évvel ezelőtt, 1915. március 27-én a Színház utca 35. szám alatt nyílt meg Sopron város közkönyvtára, a Széchenyi István Városi Könyvtár jogelődje. Irodalom: Házi Jenő: A közkönyvtár története. In: Sopron Szab. Kir. Város Közkönyvtárának összesített könyvjegyzéke. Sopron, 1932. p V. ; Heimler Károly: Sopron topográfiája. Sopron, 1936. p. 55. ; Polgár Tamás: Adatok a Sopron Városi Közkönyvtár korai történetéhez Házi Jenő jelentése tükrében. In: Soproni Szemle. 53. évf. 2. sz. (1999) p. 168-172. ; Szabó Kálmán: A soproni Városi Könyvtár története. In: Soproni Szemle. 24. évf. 3. sz. (1970) p. 236-241. 100 évvel ezelőtt, 1915. május 1-jén született a romániai Brailában Szarka Árpád festőművész. Sopronban hunyt el 1993. november 8-án. Irodalom: Aranykönyv Sopron, 1999. p. 216. ; Gombás Vilmos: Szarka Árpád festőművész kiállításának megnyitója. In: Soproni Szemle. 37. évf. 1. sz. (1983) p. 72-76. ; Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012. p. 350. ; Sarkady Sándor: Szarka Árpád (19151993). In: Soproni Szemle. 49. évf. 2. sz. (1995) p. 181-184. 100 évvel ezelőtt, 1915. május. 4-én született Sopronban Gyulassy Gyula huszárfőhadnagy, lótenyésztő agrármérnök. Keszthelyen hunyt el 2002. május 15-én. Irodalom: Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. Nyíregyháza, 2006. p. 112. 100 évvel ezelőtt, 1915. május 19-én hunyt el az ausztriai Semmeringben báró Solymosy Ödön a főrendi ház örökös tagja, Sopron országgyűlési képviselője (1910-1915). Eszterházán (más források szerint Balfon) született 1866. június 13-án. Irodalom: Sarkady-Tóth: Országgyűlési választások és képviselők Sopronban. Sopron, 2005. p. 4446. ; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 3., P-S. Budapest, 1998. p. 326. 100 évvel ezelőtt, 1915. június 25-én halt hősi halált Dobronoutznál (ma: Ukrajna), gróf Széchenyi Alajos katonatiszt, m. kir. huszárzászlós. A Bács-Bodrog vármegyei Vajszkán született 1892. december 11-én. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített síremléke ma a nagycenki temetőben található. Irodalom: Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 4., Sz-Zs Budapest, 1998. p. 51. Internet: https://www.kozterkep.hu/~/14881/ 100 évvel ezelőtt, 1915. augusztus 19-én született Kópházán Payrits Sándorné Knull Ilona a település utolsó bábája. Irodalom: Lovasné Szabó Ágnes: Kópháza utolsó bábája. In: Soproni szemle 61. évf. 4. sz. (2007) 374-376. p. 100 évvel ezelőtt, 1915. október 3-án született Sopronban Nagyzsadányi Endre okleveles kohómérnök, a Soproni Vasöntöde igazgatója, a Városszépítő Egyesület tagja. Győrben hunyt el 1987. április 25-én. Irodalom: Macher Frigyes: Nagyzsadányi Endre (1915–1987) Soproni Szemle 41. évf. 4. sz. (1987.) p. 236-239. 100 évvel ezelőtt, 1915. október 4-én született Kapuváron Németh Ferenc erdész, az ásotthalmi szakiskola igazgatója, erdészetvezető. Ásotthalmon hunyt el 2000. augusztus 20-án. Irodalom: Németh Ferenc. In: Erdészeti Lapok 136. évf. 5. sz. (2001. május) p. 179. 100 évvel ezelőtt, 1915. október 22-én hunyt el Thiering Károly az evangélikus líceum tanára, a soproni kaszinó könyvtárosa, a városi közkönyvtár egyik alapítója. Sopronban született 1834. január 19-én. Internet: http://www.myheritage.hu/person-1000235_208634321_208634321/karoly-thiering 17
100 évvel ezelőtt, 1915. december 5-én született Pápán Tóth Ferenc pedagógus, a Széchenyi Gimnázium igazgatója (1970-1976). Budapesten hunyt el 1984. március 10-én. Irodalom: Baranyi Lenke: Tóth Ferenc (1915-1984). In: Soproni Szemle. 38. évf. 3. sz. (1984) p. 276-278. 75 évvel ezelőtt, 1940. január 27-én jelent meg a Hétfő című politikai hetilap utolsó száma. A hírlap Sopron és Kismarton városokban került terjesztésre a Rábaközi nyomda, majd pedig a Székely nyomda által. Irodalom: Varga Imréné: Adalékok a Sopronban és Sopron megyében megjelent magyar nyelvű újságok történetéhez. In: Soproni Szemle. 22. évf. 2. sz. (1968) p. 159. 75 évvel ezelőtt, 1940. március 4-én hunyt el Sopronban Altdörfer Viktor zongora- és orgonaművész. Sopronban született 1860. január 3-án. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 64. ; Gárdonyi Zoltán: Megemlékezés Altdörfer Viktorról (1860-1940). In: Soproni szemle. 4. évf. 2-3. sz. (1940) p. 53-56. 75 évvel ezelőtt, 1940. március 19-én hunyt el Sopronban Jéhn Vilmos gyógyszerész. A Pest megyei Tinnyén született 1856. április 24-én. Irodalom: Katona Csaba: A Jéhn-család két nemzedéke. In: Soproni Szemle. 57. évf. 3. sz. (2003) p. 234. ; Katona Csaba: Három forrás a Jéhn-család történetéhez. In: Soproni Szemle. 58. évf. 1. sz. (2004) p. 51. 75 évvel ezelőtt, 1940. március 26-án született Téten Környei Attila történész, múzeumigazgató. Nagycenken hunyt el 2000. március 12-én. Irodalom: Aranykönyv 2002 p. 256. ; Hárs József: Egy igaz ember elmúlt élete In: Várhely, 2000. 3. sz. p. 208-210. ; Szentkuti Károly: Dr. Környei Attilára emlékezem In: Honismeret, 2000. 3. sz. ; Szikossy Ferenc: Környei Attila (1940-2000). In: Soproni Szemle, 2000. 3.sz. p. 211-213. 75 évvel ezelőtt, 1940. május 15-én Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerzőt Sopron díszpolgárává választották. Irodalom: Kelényi Ferenc: Lehár Ferenc soproni kapcsolatai és díszpolgársága. In: Soproni Szemle. 14. évf. 2. sz. (1960) p. 154-161. 75 évvel ezelőtt, 1940 júniusában Győrben rendezett Országos Dalosversenyen a Bolla Géza (18971963) vezette Hegykői Vegyeskar első díjat kapott. Bekerültek az ún. királydíjas csoportba, melybe ez időben mindössze öt énekkar tartozott. Irodalom: Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. 1., Sok fény maradt utánuk. Győr, 2009. p. 107-108. ; Kóczán Péter: Bolla Géza 1897-1963. In: Soproni Szemle. 18. évf. 1. sz. (1964) p. 92-94. 75 évvel ezelőtt, 1940. június 17-én a Rák-patakon soha nem tapasztalt mértékű árvíz vonult le, amely jelentős károkat okozott Bánfalván és a Frankenburg út környékén. Víz alá került Kópháza is. Irodalom: Boronkai Pál: Árvizek Sopronban. In: Soproni szemle. 19. évf. 4. sz. (1965) p. 343-345. ; Boronkai Pál: A soproni patakokról In: Soproni szemle. 21. évf. 2. sz. (1967) p. 188. 75 évvel ezelőtt, 1940. szeptember 25-én hunyt el Sopronban Seemann Kálmánné Vörös Erzsi festőművész. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Alsódabason született 1864. augusztus 3-án. Irodalom: Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona. Vasszilvágy, 2012. p. 393. ; A Seemann-házaspár művészete. Kivonat Horváth Józsefnek 1941. március hó 7-én tartott előadásából. In: Soproni szemle. 5. évf. 3. sz. (1941) p. 217-222.
18
75 évvel ezelőtt, 1940. október 5-én hunyt el Bécsben Thirring Gyula tanár, a soproni Thirringcsaládok nesztora. Sopronban született 1858. július 8-án. Irodalom: Thirring Gyula In: Soproni Szemle. 4. évf. 6. sz. (1940) p. 386. 75 évvel ezelőtt, 1940. december 31-én született Hegykőn Bellovits Jenő textiltervező iparművész. Várpalotán hunyt el 1999. június 30-án. Irodalom: Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012. p. 37. 50 évvel ezelőtt, 1965. január 1-jén a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. önálló intézményként létrehozta a Soproni Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet, az FM DASZK, Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola elődjét. Irodalom: Erdész Antal: Egy iskola bemutatkozik ( A "Lippai János" Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) (1961-1981). In: Soproni Szemle. (37. évf. ) 3. sz. (1983) p. 266-275 Internet: http://www.lippai.sulinet.hu/?q=node/83 50 évvel ezelőtt, 1965. február 15-én hunyt el Budapesten Porpáczy Aladár kertészmérnök, növénynemesítő, az MTA levelező tagja. Pápán született 1903. december 17-én. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 190. ; Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. 2., Töretlen hittel. Győr, 2011 p.132-133. 50 évvel ezelőtt, 1965 tavaszán rekordmennyiségű eső esett Sopron környékén, mely nagy árvizet okozott az Ikván és a Fertő tó vízszintjét is soha nem látott mértékben emelte meg (115,6 m). Irodalom: Bognár Dezső: A fertői nádgazdálkodás. In: Soproni Szemle. 20. évf. 2. sz. (1966) p. 108. ; Boronkai Pál: Árvizek Sopronban. In: Soproni szemle. 19. évf. 4. sz. (1965) p. 349-346. ; Boronkai Pál: A soproni patakokról In: Soproni szemle. 21. évf. 2. sz. (1967) p. 183. 50 évvel ezelőtt, 1965. március 8-án az SVSE csapata nyerte meg az országos vidéki jégkorong bajnokságot. Irodalom: Gönczöl László: Olimpiai kronológia 1945-1972. Győr, 1989. p. 78. Internet: http://www.sopronitema.hu/sport/97-volt-egyszer-egy-bajnok-soproni-hokicsapat.html 50 évvel ezelőtt, 1965. március 15-én hunyt el Budapesten Ratkovszky Ferenc Kossuth-díjas villamosmérnök, akadémikus. Sopronban született 1900. május 18-án. Irodalom: Fekete Gézáné (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973 2., 1949– 1973 Budapest, 1975. p. 473. Internet: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12764.htm 50 évvel ezelőtt, 1965. április 21-án hunyt el Budapesten Esztó Péter bányamérnök, egyetemi tanár. 1925-1959 között a soproni egyetem bányaművelési karának oktatója volt. Kisorosziban született 1885. március 8-án. Irodalom: Révai Új Lexikona. 6., E-Fei. Szekszárd, 2000. p. 608. ; Új magyar életrajzi lexikon. 2., D-Gy. Budapest, 2002. p 455. 50 évvel ezelőtt, 1965. április 24-én hunyt el Budapesten Folly Róbert hídépítő mérnök, a veszprémi völgyhíd tervezője. Brennbergbányán született 1889. június 7-én. Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. 2. köt., D-Gy. Budapest, 2002. p. 733. ; Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998. p. 168. 50 évvel ezelőtt, 1965. május 1-jén hunyt el Szarvkőn (ma: Hornstein) Sedlmayr Kurt növénybiológus, a sopronhorpácsi növénynemesítő intézet alapítója. Szarvkőn született 1900. augusztus 31-én. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 164.
19
50 évvel ezelőtt, 1965. június 12-én utánpótlás-válogatott mérkőzést játszott Sopronban Magyarország és Felső-Ausztria csapata. A Postás-pályán telt ház előtt lejátszott találkozón a magyar csapat 3-0-ra győzött. Irodalom: Papp Győző: Bajnoki címektől a kupasikerekig : Győr-Sopron-Moson megyei labdarúgó tükör 1963-2013. Budapest, 2013. p. 300. 50 évvel ezelőtt, 1965. november 7-én zárták be a soproni Városi Mozit. Az ekkor már Vörös Csillagnak nevezett filmszínház a mai Scarbantia Régészeti Park területén, a Városháza mögött állt. 1913. szeptember 3-án nyitották meg. Irodalom: Friedrich Károly: Művelődési események Sopronban (1965) In: Soproni szemle. 21. évf. 4. sz. (1967) p. 376. ; Hárs József: Sopron és a százéves film (Beszélgetés Friedrich Károllyal). In: Soproni szemle. 49. évf. 3. sz. (1995) p. 236-244. ; Soproni Napló. 17. évf. 202. sz. (1913. szeptember 3.) p. 3. Internet: http://www.szivk.hu/archives/41271 50 évvel ezelőtt, 1965. november 14-én a Soproni Postás női kosárlabdacsapata Zalaegerszegen 4355 arányban győzött, és ezzel megnyerte az NB II-es bajnokságot. Irodalom: Gönczöl László: Olimpiai kronológia 1945-1972. Győr, 1989. p. 82. ; Németh Emil: Kosár történelem : Soproni Postás, 1953-2003. p. 48-51. 50 évvel ezelőtt, 1965. december 15-én kapcsolták be a határőrizetbe az S-100-as mintájú elektronikus jelzőrendszert (EJR) . A korábbi elaknásított drótkerítés helyére épült rendszert 1989ben bontották le. Irodalom: Parádi József: A magyar pártállam nyugati határszakaszának őrzése. In: Rubicon 25. évf. 273. sz. (2014) p. 31. ; Reischl Ferenc: Vasfüggöny az Alpok lábánál. In: Soproni Szemle. 62. évf. 4. sz. (2008) p. 416-422. 25 évvel ezelőtt, 1990. január 1-jén hunyt el Sopronban Vári Ferenc honvéd alezredes. Komáromban született 1903. szeptember 27-én. Irodalom: Bene János: Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban. Nyíregyháza, 1997. p. 116. 25 évvel ezelőtt, 1990. január 9-én hunyt el Sopronban Réthly Endre belgyógyász szakorvos, a soproni kórház osztályvezető főorvosa. Budapesten született 1911. október 15-én. Irodalom: Metzl János: Réthly Endre (1911-1990). In: Soproni Szemle. 44. évf. 3. sz. (1990) p. 281282. 25 évvel ezelőtt, 1990. február 6-án Sopronban barátságos mérkőzést játszott a Soproni SE és a Ferencváros csapata. A találkozó a soproni csapatban korábban 200 meccsen 48 gólt szerző Gosztola József búcsúmérkőzése is volt. Irodalom: Papp Győző: Bajnoki címektől a kupasikerekig : Győr-Sopron-Moson megyei labdarúgó tükör 1963-2013. Budapest, 2013. p. 120. 25 évvel ezelőtt, 1990. március 19-én hunyt el Tóth László erdőmérnök, egyetemi adjunktus. Galgamácsán született 1927. december 28-án. Irodalom: Tóth László. In: Az erdő. 125. évf. 5. sz. (1990) belső borítólap. ; Hargitai László: Nekrológ Tóth Lászlóról. In: Faipar. 40. évf. 8. sz. (1990) p. 254. Internet: http://mek2.niif.hu/01712/pdf/erdo_1990-_5_234-236.pdf 25 évvel ezelőtt, 1990. április 2-án hunyt el Martos András erdőmérnök, egyetemi adjunktus. A Somogy megyei Eddén született 1922-ben. Irodalom: Martos András. In: Az erdő. 125. évf. 5. sz. (1990) belső borítólap. Internet: http://mek2.niif.hu/01712/pdf/erdo_1990-_5_234-236.pdf
20
25 évvel ezelőtt, 1990. április 4-én hunyt el Budapesten Vermes Miklós fizikatanár, Kossuth-díjas tankönyvszerző. Sopronban született 1905. április 4-én. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 202. Internet: http://www.szivk.hu/archives/10950 25 évvel ezelőtt, 1990. május 27-én hunyt el Bezzegh László erdőmérnök, geodéta, egyetemi docens.1917. augusztus 19-én született Lugoson (Krassó-Szörény vármegye). Irodalom: Révai Új Lexikona. 2., Bak – Bia. Szekszárd, 1998. p. 978-979. Internet: http://www.nyme.hu/index.php/18232/?&L=1 25 évvel ezelőtt, 1990. május 27-én 1945 után először emlékeztek meg a Hősök napjáról a bánfalvi temetőben. Az első és második világháború hőseinek emléknapját 1917 óta minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapján tartják országszerte. Internet: http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/hosok_napja_orszagszerte_megemlekezeseket_tartanak/2334712/ 25 évvel ezelőtt, 1990. május 28-án hunyt el Budapesten Lugosi Armand gépészmérnök, faipari szakíró, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanára. Dicsőszentmártonban (ma Tarnaveni, Románia) született 1924. november 1-jén. Internet: http://www.fataj.hu/2011/08/111/LugosiArmand_.pdf 25 évvel ezelőtt, 1990. június 2-án játszotta utolsó bajnoki mérkőzését a Soproni SE labdarúgócsapata. Az SSE a záró fordulóban 1-0-ra nyert Budafokon. A klub 1991 januárjában átalakult, Soproni LC néven folytatta tevékenységét. Irodalom: Papp Győző: Bajnoki címektől a kupasikerekig : Győr-Sopron-Moson megyei labdarúgó tükör 1963-2013. Budapest, 2013. p. 120. 25 évvel ezelőtt, 1990. július 1-jén hunyt el Miskolcon Reinecker János festőművész. Sopronban született 1910. december 26-án. Irodalom: Szarka Árpád: Reinecker János (1910-1990). In: Soproni Szemle. 45. évf. 2. sz. (1991) p. 182-183. 25 évvel ezelőtt, 1990. július 7-én hunyt el McLeanben (USA) Hám Tibor orvos, kisgazda országgyűlési képviselő, 1945. április-májusban Sopron megye főispánja. Rákospalotán született 1914. június 8-án. Irodalom: Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, 1997. p. 159. ; Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában. In: Századok. 124. évf. 5-6. szám (1990) p. 788. 25 évvel ezelőtt, 1990. augusztus 5-én hunyt el Budapesten Csaba József pedagógus, líceumi tanár. Makón született 1906. április 11-én. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 204. Internet: http://www.szivk.hu/archives/16514 25 évvel ezelőtt, 1990. augusztus 19-én hunyt el Budapesten ifj. Romwalter Alfréd kohómérnök. Bécsben született 1916. január 25-én. Irodalom: Köves Elemér: Romwalter Alfréd (1916-1990) emlékezete. In: Soproni Szemle. 45. évf. 2. sz. (1991) p. 180-181. 25 évvel ezelőtt, 1990. október 23-án avatták fel Sopron Vörösmarty-szobrát, Somogyi József Kossuth-díjas művész alkotását. A soproni Káspár nővérek, Terézia (1909-2001) és Hermina (19132003) kezdeményezésére állított műalkotást továbbiak követték: a Frankenburg úti szoborparkban áll Kölcsey Ferenc, Tompa Mihály, valamint Arany János szobra. Irodalom: Sarkady Sándor: Káspár Terézia emlékezete (1909 - 2001). In: Soproni Szemle. 56. évf. 4. sz. (2002) p. 401-403. Internet: http://www.sopron.hu/Sopron/portal/front_show?contentId=11903 21
25 évvel ezelőtt, 1990. november 28-án Sopron város önkormányzata elfogadta a jelenleg is használt városcímert, mely az 1340-ben Károly Róbert magyar király által adományozott címer, a Civitas Fidelissima felirattal kiegészítve. Irodalom: Horváth Zoltán: Sopron önkormányzatának jogai és címerei. Sopron, 2002. p. 95-96. ; Turbuly Éva: Városszeretet és patriotizmus. Horváth Zoltán 75 éves. In: Soproni Szemle. 60. évf. 2. sz. (2006) p. 203. 25 évvel ezelőtt, 1990. december 1-jével Sopront megyei jogú várossá nyilvánították. Irodalom: Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Budapest, 1996. p. 336 25 évvel ezelőtt, 1990. december 2-án hunyt el Budapesten Gráf Ferenc orvos, hematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Sopronbánfalván született 1914. április 26-án. Irodalom: Metzl János: Graf Ferenc (1914-1990). In: Soproni szemle. 46. évf. 1. sz. (1992) p. 8687. 25 évvel ezelőtt, 1990. december 10-én hunyt el Sopronban Klafszky Henrik karnagy, zeneszerző, zenetanár. A Moson vármegyei Sásonyban (ma: Winden am See) született 1893. április 13-án. Irodalom: Nagy Alpár: Klafsky Henrik emlékére. In: Soproni Szemle. 45. évf. 3. sz. (1991) p. 270274. ; Szabó Jenő: Ritter Schubertl elindult az Alhallába Klafsky Henrik halálára (1893-1990). In: Soproni Szemle. 45. évf. 3. sz. (1991) p. 275-277.
22
Évfordulók időrendben JANUÁR 1. A Győr-Sopron megyei Tanács V. B. önálló intézményként létrehozta a Soproni Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet, az FM DASZK, Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola elődjét. (1965) 1. Sopronban elhunyt Vári Ferenc honvéd alezredes. Komáromban született 1903. szeptember 27én. (1990) 2. Bécsben elhunyt Goldmark Károly későromantikus magyar zeneszerző. Keszthelyen született 1830. május 18-án. (1915) 9. Bécsben megszületett gróf Széchényi Emil közgazdász, Sopron vármegye főispánja, az MTA igazgatósági tagja. 1922-től a Magyar Vöröskereszt elnöke volt. Pusztazámoron hunyt el 1932. június 30-án. Nagycenken temették el. (1865) 9. Sopronban elhunyt Réthly Endre belgyógyász szakorvos, a soproni kórház osztályvezető főorvosa. Budapesten született 1911. október 15-én. (1990) 17. Bécsben elhunyt Ullein József építész. Tervei alapján készült a volt Kereskedelmi és Iparkamara (ma a városi rendőrkapitányság) épülete. Sopronban született 1859. április 29-én. (1915) 18. Süttörön (ma: Fertőd) megszületett báró Solymosy Lajos evangélikus felügyelő, Solymosy Ödön (1866-1915) testvére. Budapesten hunyt el 1928. augusztus 27-én. (1865) 26. A Kolozs megyei Désaknán megszületett Varga Lajos zoológus. Sopronban hunyt el 1963. május 10-én. Fontos közleménye a Katasztrófák a Fertő-tó életében In: Állattani közlemények. (28) (1931) p. 131-147. (1890) 27. Letenyén elhunyt follimonovi Folly Bernát az 1848-1949-es honvédsereg századosa. Később gazdatiszt lett Letenyén, a kiegyezés idején ugyanitt a Zala megyei Honvédegylet tagja volt. Kismartonban született 1825. szeptember 29-én. (1890) 27. Ezen a napon jelent meg a Hétfő című politikai hetilap utolsó száma. A hírlap Sopron– Kismarton városokban került terjesztésre a Rábaközi nyomda, majd pedig a Székely nyomda által. (1940) 29. Budapesten elhunyt ostffiasszonyfai Ostffy Pál kúriai bíró, Sopron vármegye alispánja. 1821ben született. (1890)
FEBRUÁR 6. Nádasdy Pál gróf elzálogosította pusztacsaládi birtokát Viczay Sándor özvegyének, Hagymássy Orsolyának. 1621-től az egész falu zálogjogon a Viczay család kezébe került. (1615) 6. Sopronban barátságos mérkőzést játszott a Soproni SE és a Ferencváros csapata. A találkozó a soproni csapatban korábban 200 meccsen 48 gólt szerző Gosztola József búcsúmérkőzése is volt. (1990) 15. Sopronban elhunyt Kurzweil Ferenc a Szent Mihály templom karnagya, az első magyar zenei társaság, a Soproni Zeneegyesület alapítója. Sopronban született 1792. december 11-én. (1865) 23
15. Budapesten elhunyt Porpáczy Aladár kertészmérnök, növénynemesítő, az MTA levelező tagja. Pápán született 1903. december 17-én. (1965) 20. Kismartonban megszületett Handler Jakab építőmester. Handler Nándor nagyapja 1803-ban szerzett polgárjogot Sopronban. Halálának időpontja ismeretlen. (1765) 22. Sopron város közgyűlése díszpolgári oklevelet adományozott Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerzőnek. (1840)
MÁRCIUS Sopron környékén rekordmennyiségű eső esett, mely nagy árvizet okozott az Ikván és a Fertő tó vízszintjét is soha nem látott mértékben emelte meg (115,6 m). (1965) 4. Sopronban Elhunyt Altdörfer Viktor zongora- és orgonaművész. Sopronban született 1860. január 3-án. (1940) 6. Ezen a napon kelt Simon csornai premontrei prépost oklevele, mely elsőként említette egyértelműen Pásztori község nevét. (1340) 8. Az SVSE csapata nyerte meg az országos vidéki jégkorong bajnokságot. (1965) 15. Győrszigeten megszületett Hercz József, soproni kanonok, numizmatikus. Főként ókori pénzérmékből álló gyűjteményét halála évében a soproni bencés gimnáziumnak adományozta. Sopronban hunyt el 1889. április 5-én. (1815) 15. Lakompakon (ma: Lackenbach) megszületett Rózsay József belgyógyász, az első magyar gerontológus, orvostörténész, az MTA levelező tagja. Balatonfüreden hunyt el 1885. május 19-én. (1815) 15. Budapesten elhunyt Ratkovszky Ferenc Kossuth-díjas villamosmérnök, akadémikus. Sopronban született 1900. május 18-án. (1965) 17. Sopronban megszületett Bezerédj Pál földbirtokos, a MTA tiszteletbeli tagja. A Szedres község melletti Hídja-pusztán hunyt el 1918. január 21-én. (1840) 19. Sopronban elhunyt Jéhn Vilmos gyógyszerész. A Pest megyei Tinnyén született 1856. április 24én. (1940) 19. Elhunyt Tóth László erdőmérnök, egyetemi adjunktus. Galgamácsán született 1927. december 28-án. (1990) 20. Az evangélikus líceum diákjai – Kis János, Németh László, Halasy Mihály, Hrabovszky István és Potyondy László – Magyarul Tanuló Társaság néven önképzőkört alapítottak. (1790) 26. Téten megszületett Környei Attila történész, múzeumigazgató. Nagycenken hunyt el 2000. március 12-én (1940) 27. Nagycenken megszületett Jobs Viktor orvos, a keszthelyi Dr. Jobs Szanatórium tulajdonosa, később a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház osztályvezető főorvosa. Budapesten hunyt el 1978. november 30-án. (1890)
24
27. A Színház utca 35. szám alatt nyílt meg Sopron város közkönyvtára, a Széchenyi István Városi Könyvtár jogelődje. (1915)
ÁPRILIS Dunántúli körútja során meglátogatta Sopront Richard Bright (1789-1858) angol utazó. 1818-ban megjelent útleírásában részletesen beszámol a tapasztalatairól, nemcsak a város, hanem környékének részletes leírását is közreadja. (1815) 1. Sopronban elhunyt verőczei gróf Pejachevich Károly cs. kir. kamarás, a soproni színjátszás mecénása, az első soproni kaszinó építtetője. Az itáliai Mantovában született 1745. november 2-án. (1815) 2. Elhunyt Martos András erdőmérnök, egyetemi adjunktus. A Somogy megyei Eddén született 1922-ben. (1990) 4. Budapesten elhunyt Vermes Miklós fizikatanár, Kossuth-díjas tankönyvszerző. Sopronban született 1905. április 4-én. (1990) 7. Selmecbányán megszületett Réz Géza bányamérnök, a selmecbányai, majd a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán a bányaműveléstan tanára. Budapesten hunyt el 1936. február 29-én. (1865) 9. Vágbesztercén megszületett Hajnóczy Dániel líceumi rektor, pedagógus, író. Sopronban hunyt el 1747. február 26-án. (1690) 16. Sopronban elhunyt Petz Lipót magyarországi német író, a líceum tanára. 1794. február 15-én született Sopronban. (1840) 20. A soproni diákok Lackner Kristóf: Curia regia, seu consultatio paterna című színdarabját adták elő a városháza tanácstermében. Ez az első ismert iskolai színielőadás a városban. (1615) 21. Károly Róbert király új pecsétet adományozott Sopron városának. A címer 1411-ig volt használatban. (1340) 21. Budapesten elhunyt Esztó Péter bányamérnök, egyetemi tanár. 1925-1959 között a soproni egyetem bányaművelési karának oktatója volt. Kisorosziban született 1885. március 8-án. (1965) 22. Sopronban megszületett Romwalter Alfréd vegyész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1941-49). Szülővárosában hunyt el 1954. szeptember 7-én. (1890) 24. Miskolcon megszületett Kis József orvosdoktor. 34 évig volt Széchényi Ferenc udvari gyógyítója, Egésséget tárgyazó Katechizmus című könyve 1796-ban jelent meg. Triesztben hunyt el 1830. április 28-án. (1765) 24. Budapesten elhunyt Folly Róbert hídépítő mérnök, a veszprémi völgyhíd tervezője. Brennbergbányán született 1889. június 7-én. (1965) 25. Londonban elhunyt Kmety György 1848–49-es honvédtábornok, a csornai ütközet parancsnoka. A Gömör megyei Felsőpokorágyon született 1813. május 24-én. (1865) 25
MÁJUS 1. Világszerte először tartották meg a munka ünnepét, melyhez a soproni ipari dolgozók is csatlakoztak. (1890) 1. A romániai Brailában megszületett Szarka Árpád festőművész. Sopronban hunyt el 1993. november 8-án. (1915) 1. Szarvkőn (ma: Hornstein) elhunyt Sedlmayr Kurt növénybiológus, a sopronhorpácsi növénynemesítő intézet alapítója. Szarvkőn született 1900. augusztus 31-én. (1965) 4. Sopronban megszületett Gyulassy Gyula huszárfőhadnagy, lótenyésztő agrármérnök. Keszthelyen hunyt el 2002. május 15-én. (1915) 9. Működési engedélyt kapott Wiegand Károly könyvkereskedése, Sopron második könyvesboltja. (1815) 15. Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerzőt Sopron díszpolgárává választották. (1940) 19. Az ausztriai Semmeringben elhunyt báró Solymosy Ödön a főrendi ház örökös tagja, Sopron országgyűlési képviselője (1910-1915). Eszterházán (más források szerint Balfon) született 1866. június 13-án. (1915) 26. Gyergyóditrón (ma: Ditrău, Románia) megszületett Vendl Mária mineralógus. Sopronban hunyt el 1945. augusztus 17-én. (1890) 27. Elhunyt Bezzegh László erdőmérnök, geodéta, egyetemi docens. 1917. augusztus 19-én született Lugoson (Krassó-Szörény vármegye). (1990) 27. 1945 után először emlékeztek meg a Hősök napjáról a bánfalvi temetőben. Az első és második világháború hőseinek emléknapját 1917 óta minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapján tartják országszerte. (1990) 28. Budapesten elhunyt Lugosi Armand gépészmérnök, faipari szakíró, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanára. Dicsőszentmártonban (ma Tarnaveni, Románia) született 1924. november 1-jén. (1990) 31. Kőszegen megszületett chernelházi Chernel István ornitológus. Jelentősek Fertőre vonatkozó kutatásai is. Kőszegen hunyt el 1922. február 21-én. (1865) 31. Sopronban megszületett Éder Győző huszáralezredes. Makón hunyt el 1980. június 14-én. (1890)
JÚNIUS A Győrben rendezett Országos Dalosversenyen a Bolla Géza (1897-1963) vezette Hegykői Vegyeskar első díjat kapott. Bekerültek az ún. királydíjas csoportba, melybe ez időben mindössze öt énekkar tartozott. (1940) 2. Ezen a napon játszotta utolsó bajnoki mérkőzését a Soproni SE labdarúgócsapata. Az SSE a záró fordulóban 1-0-ra nyert Budafokon. A klub 1991 januárjában átalakult, Soproni LC néven folytatta tevékenységét. (1990)
26
8. Ezen a napon védte meg orvosdoktori címét a bázeli egyetemen Komáromy János Péter soproni diák. Dissertatio physico-medica inauguralis De vino hungarico soproniensi című, a soproni borokról szóló értekezése az első magyar borászati szakmunka. (1715) 8. Sopronban megszületett Adorján Henrik bányamérnök, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. üzemvezetője. A bányamérnöki főiskolát Selmecbányán végezte el, ám oklevelet szülővárosában kapott 1919-ben. (1890) 9. Kisebb földrengés volt Sopronban, melyről Bruckner Gottlieb krónikája számolt be. (1590) 12. Ezen a napon érkezett a városba a csecsemő V. László király, akit soproni származású dajkája menekített ide. Szintén a dajka, Kottanner Jánosné – leánynevén Wolfram Ilona, Székeles Péter soproni polgármester özvegye – volt az, aki a koronát kicsempészte a visegrádi várból, így a csecsemőt május 25-én Székesfehérváron megkoronázták. Erzsébet királynő udvartartásának egy része 1440 decemberétől 1441 márciusáig állandóan itt tartózkodott, és maga a királynő is három ízben látogatott el ez idő alatt Sopronba. Habsburg Albert (uralkodott: 1437-1439) özvegye a szintén megkoronázott I. Ulászló hívei ellenében akarta biztosítani fia számára a királyi trónt. A két párt harcának egyes részleteit éppen Kottanner Jánosné emlékiratából ismerjük. (1440) 12. Utánpótlás-válogatott mérkőzést játszott Sopronban Magyarország és Felső-Ausztria csapata. A Postás-pályán telt ház előtt lejátszott találkozón a magyar csapat 3-0-ra győzött. (1965) 16. Koskán (ma: Horvátország) megszületett Schármár János építész, Schármár Károly édesapja. Sopronban hunyt el 1933. december 21-én. (1840) 17. A Rák-patakon soha nem tapasztalt mértékű árvíz vonult le, amely jelentős károkat okozott Bánfalván és a Frankenburg út környékén. Víz alá került Kópháza is. (1940) 25. Hatalmas tűzvész pusztított Csornán. Szinte a teljes település, a házak, a termények és az állatállomány nagy része mellett a Szent Ilona templom is elpusztult. Leégett a premontrei rendház is, a levéltárával együtt. (1790) 25. Dobronoutznál (ma: Ukrajna) halt hősi halált gróf Széchenyi Alajos katonatiszt, m. kir. huszárzászlós. A Bács-Bodrog vármegyei Vajszkán született 1892. december 11-én. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített síremléke ma a nagycenki temetőben található. (1915)
JÚLIUS 1. Miskolcon elhunyt Reinecker János festőművész. Sopronban született 1910. december 26-án. (1990) 5. Sopronban elhunyt Torkos Sándor jogász, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1833-ban született. (1865) 7. Sopronban megszületett Manninger Rezső állatorvos, mikrobiológus, akadémikus, egyetemi tanár. Budapesten hunyt el 1970. február 4-én. (1890) 7. McLeanben (USA) elhunyt Hám Tibor orvos, kisgazda országgyűlési képviselő, 1945. áprilismájusban Sopron megye főispánja. Rákospalotán született 1914. június 8-án. (1990) 10. Körösszegen meggyilkolták IV. László magyar királyt, aki 1277-ben megerősítette elődei (IV. Béla és V. István) Sopron általunk már nem ismert, elveszett szabadalomleveleit és szabad királyi város rangjára emelte a települést. (1290) 27
26. Szilsárkányban megszületett Litschauer Lajos bányamérnök, a selmeci akadémia tanára, bányafőtanácsos. Budapesten hunyt el 1885. április 4-én. (1815) 26. Ezen a napon tartotta alakuló ülését a Sopron-Vasi-Szederegylet Széchenyi István elnökletével. (1840)
AUGUSZTUS 5. Budapesten elhunyt Csaba József pedagógus, líceumi tanár. Makón született 1906. április 11-én. (1990) 8. Sopronban megszületett Angeli Henrik festő. Bécsben hunyt el 1925. október 25-én. (1840) 13. Ezen a napon kezdődött Sopron lakosságának összeírása. Az országos conscriptio részeként készült dokumentum – az 1720-as pótlással együtt – a város népességének és gazdasági viszonyainak értékes forrása. (1715) 19. Kópházán megszületett Payrits Sándorné Knull Ilona a település utolsó bábája. (1915) 19. Budapesten elhunyt ifj. Romwalter Alfréd kohómérnök. Bécsben született 1916. január 25-én. (1990) 20. Lócson (ma: Vas megye) megszületett Berzay Elek piarista szerzetes, pedagógus. Tatán hunyt el 1895. december 1-jén. (1815)
SZEPTEMBER 7. Huszita hadak kirabolták, majd felgyújtották Sopron külvárosát. Az egy évvel korábban lerombolt Macskakő várát megbosszuló hadjárat, melyet Waltersdorfi, vagy másképpen Luckai Tannfeld Hinko cseh vezér csapata hajtott végre, az ún. huszita háborúk korszakának utolsó eseménye volt a város környékén. (1465) 11. Ezen a napon érkezett Sopronba Simon Clement angol kereskedő és diplomata. Tizenegy napos soproni tartózkodásról is beszámoló forrásértékű feljegyzéseit a British Library őrzi, magyar nyelven Kropf Lajos publikálta 1921-ben. (1715) 11. A Zemplén vármegyei Topolyán községben megszületett Lámfalussy Sándor erdőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár. 1938-tól 1945-ig az Esterházy erdőbirtokok igazgatója volt. Veszprémben hunyt el 1975. augusztus 4-én. (1890) 14. Sopronban megszületett Aggteleky Béla altábornagy, hadtörténész. Genfben hunyt el 1977. augusztus 4-én. (1890) 17. Ezen a napon tette le Sopronban a polgáresküt az első név szerint ismert magyarországi kéményseprő iparos, Keraus Kristóf. Neve beszélő név: Kehr aus! (Seperj ki!) (1590) 18. Bruckner Gottlieb krónikájában földrengést jelzett Sopronból. Bécsben szeptember 15-én okozott komoly károkat egy földmozgás, a soproni esemény is ezzel hozható összefüggésbe. (1590) 18. Pinnyén megszületett Balits Antal kanonok, pápai prelátus. Győrben hunyt el 1922. október 19én. (1840)
28
21. Ezen a napon nyílt meg a Sopron–Kanizsa vasútvonal. (1865) 25. Sopronban elhunyt Seemann Kálmánné Vörös Erzsi festőművész. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Alsódabason született 1864. augusztus 3-án. (1940) 27. Szabadbárándon (ma: Großwarasdorf, Ausztria) megszületett Nakovich Mihály kópházi kántortanító, tankönyvszerző. Kópházán hunyt el 1900. április 24-én. (1840) 28. Bécsben elhunyt Esterházy Miklós herceg, tábornagy, a fertődi kastélyegyüttes építtetője. Bécsben született 1714. december 18-án. (1790)
OKTÓBER 2. Hajdúnánáson megszületett Khoór Ödön szülész, nőgyógyász főorvos. 1964. április 10-én hunyt el. (1890) 3. Sopronban megszületett Nagyzsadányi Endre okleveles kohómérnök, a a Soproni Vasöntöde igazgatója, Városszépítő Egyesület tagja. Győrben hunyt el 1987. április 25-én. (1915) 4. Kapuváron megszületett Németh Ferenc erdész, az ásotthalmi szakiskola igazgatója, erdészetvezető. Ásotthalmon hunyt el 2000. augusztus 20-án. (1915) 5. Bécsben elhunyt Thirring Gyula tanár, a soproni Thirring-családok nesztora. Sopronban született 1858. július 8-án. (1940) 22. Elhunyt Thiering Károly az evangélikus líceum tanára, a soproni kaszinó könyvtárosa, a városi közkönyvtár egyik alapítója. Sopronban született 1834. január 19-én. (1915) 23. Sopronban megszületett Boháty Lajos színész, az első magyar némafilmek sztárja. Budapesten hunyt el 1937-ben. (1890) 23. Ezen a napon avatták fel Sopron Vörösmarty-szobrát, Somogyi József Kossuth-díjas művész alkotását. A soproni Káspár nővérek, Terézia (1909-2001) és Hermina (1913-2003) kezdeményezésére állított műalkotást továbbiak követték: a Frankenburg úti szoborparkban áll Kölcsey Ferenc, Tompa Mihály, valamint Arany János szobra. (1990) 27. A Győr vármegyei Tekepusztán megszületett Fehér Dániel erdőmérnök, botanikus és talajbiológus, egyetemi tanár. Sopronban hunyt el 1955. február 17-én. (1890)
NOVEMBER 1. Ezen a napon 48 előfizetővel megindult a soproni közhasználatú távbeszélő hálózat. (1890) 3. Sopronban megszületett Füredi Oszkár építész. Szülővárosában hunyt el 1978. január 21-én. (1890) 7. Ezen a napon zárták be a soproni Városi Mozit. Az ekkor már Vörös Csillagnak nevezett filmszínház a mai Scarbantia Régészeti Park területén, a Városháza mögött állt. 1913. szeptember 3-án nyitották meg. (1965) 14. 43 éves korában elhunyt Sopronban Seidl Mihály Ferenc iskolamester, orgonista, városi karnagy. (1715)
29
14. A Soproni Postás női kosárlabdacsapata Zalaegerszegen 43-55 arányban győzött, és ezzel megnyerte az NB II-es bajnokságot. (1965) 18. Sopronban megszületett Stampf Gyula jogász, a beregszászi, miskolci, majd a soproni törvényszék elnöke. Szülővárosában halt meg 1937. február 26-án. (1865) 23. Sopronban megszületett Karner Lipót katonatiszt, az 1848–49-es honvédsereg századosa. 1850 januárjában besorozták a császári 17. gyalogezredbe. 1878-ban őrnagyi címet kapott. Sopronban hunyt el 1880. április 28-án. (1815) 28. Sopron város önkormányzata elfogadta a jelenleg is használt városcímert, mely az 1340-ben Károly Róbert magyar király által adományozott címer, a Civitas Fidelissima felirattal kiegészítve. (1990)
DECEMBER 1. Sopront megyei jogú várossá nyilvánították. (1990) 2. Budapesten elhunyt Gráf Ferenc orvos, hematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Sopronbánfalván született 1914. április 26-án. (1990) 5. Pápán megszületett Tóth Ferenc pedagógus, a Széchenyi Gimnázium igazgatója (1970-1976). Budapesten hunyt el 1984. március 10-én. (1915) 10. Sopronban elhunyt Klafszky Henrik karnagy, zeneszerző, zenetanár. A Moson vármegyei Sásonyban (ma: Winden am See) született 1893. április 13-án. (1990) 11. Felsőszeliben (ma: Szlovákia) megszületett Póda Endre soproni városplébános, kanonok. Sopronban hunyt el 1902. február 3-án. (1840) 12. Bécsben megszületett Esterházy Miklós herceg, diplomata, katonatiszt. Comóban (Itália) hunyt el 1833. november 25-én. (1765) 12. Ezen a napon indították el a soproni evangélikus templom toronyóráját. A speissingi Stiehl cég átal gyártott óra máig a város legpontosabb toronyórája: 1995 óta Nürnberg óraközpontjából küldött jelek vezérlik. (1865) 15. A csehországi Egerben (ma: Cheb) megszületett Müller Antal orgonaépítő, hangszerkereskedő. Sopronban hunyt el 1901. június 19-én. (1840) 15. Ezen a napon kapcsolták be a határőrizetbe az S-100-as mintájú elektronikus jelzőrendszert (EJR). A korábbi elaknásított drótkerítés helyére épült rendszert 1989-ben bontották le. (1965) 27. A Trencsén vármegyei Facskón (ma: Fačkov) megszületett Sébor János erdőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. Sopronban hunyt el 1965. február 26-án. (1890) 31. Hegykőn megszületett Bellovits Jenő textiltervező iparművész. Várpalotán hunyt el 1999. június 30-án. (1940)
30
Széchenyi István Városi Könyvtár – 9400 Sopron, Pócsi utca 25. Évközi nyitva tartás (Szeptember 1. – június 30. között) Hétfő Zárva Kedd 10-18 óráig Szerda 10-16 óráig Csütörtök 10-16 óráig Péntek 10-18 óráig Szombat 10-13 óráig Nyári nyitva tartás (július 1. – augusztus 31. között) Hétfő Zárva Kedd 9-16 óráig Szerda 9-16 óráig Csütörtök 9-18 óráig Péntek Zárva Szombat Zárva Ha érdekli Sopron és a történelmi Sopron vármegye múltja, várja Önt Helytörténeti Gyűjteményünk a könyvtár emeletén! Évközi nyitva tartás (Szeptember 1. – június 30. között) Kedd 10-18 óráig Csütörtök 10-16 óráig Péntek 10-16 óráig Nyári nyitva tartás (július 1. – augusztus 31. között) Kedd 9-16 óráig Csütörtök 9-18 óráig
További információért látogassa meg honlapunkat! www.szivk.hu Facebookon is elérhetők vagyunk! www.facebook.com/szivk
