Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből 2014

Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből

2014

Széchenyi István Városi Könyvtár Sopron 2014

Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből 2014 Összeállította: Homor Péter A boritó Autheried Hannibál grafikájának felhasználásával készült. Az alkotás Hillebrand Imre magángyűjteményéből származik.

„Lectori salutem!”

A Széchenyi István Városi Könyvtár harmadik alkalommal teszi közzé a Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből című kiadványt, melyben a 2014. évre eső kerek évfordulókat gyűjtöttük össze. Az évfordulónaptár összeállításához a korábbi évekhez hasonlóan a könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében található dokumentumokon túl felhasználtuk az Arcanum Digitális Tudástár, a Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár, a Magyarországi Levéltárak Kiadványai teljes szöveggel elérhető állományát, a Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi adatbázisait és a Soproni Szemle digitális változatát. Hegedűs Elemér nyugalmazott ezredes úrtól idén is kaptunk adatokat, melyet ezúton is hálásan köszönünk! Évfordulónaptárunk kifejezett célja, hogy kevésbé közismert, esetleg csak szűkebb szakmai körben számon tartott eseményekre és személyekre is felhívjuk a figyelmet. Az egyre bővülő digitális forrásanyag erre különösen alkalmas. Például az Arcanum Digitális Tudástár több tucat olyan országos kiadványt tartalmaz, mely nyomtatott formában ilyen teljességgel városunk egyik közgyűjteményében sem áll rendelkezésre. Az évfordulók minden szócikkéhez egy-négy szakirodalmi vagy internetes forrást is feltüntettünk. Jellemzően az a forráshely szerepel, amelyben az adatot megtaláltuk. Kivéve, ha további pontosításra volt szükség vagy a rövid szócikk az adatforrásnál több információt tartalmaz. Az idei évfordulónaptárból kiemelkedik Esterházy Fényes Miklós születésének 300. évfordulója, de ebben az évben emlékezünk olyan jeles soproni tudósokra, mint Bünker János Rajnárd, Deccard Kristóf János vagy Liebezeit Zsigmond György. Tárgyévünkre esik három sorsfordító esemény is, nevezetesen az első világháború kitörésének centenáriuma, a második világháború kezdetének 75. és az 1989. évi események negyedszázados évfordulója. A történelmi idők Sopronban sem múltak el nyomtalanul: 1914. július 26-án 10 órakor Sopronban elrendelték a katonai mozgósítást. 1939. január 23-án hagyta el a m. kir. Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred a Baross út melletti lovassági laktanyát, hogy elfoglalhassa állomáshelyét a második bécsi döntéssel Magyaroszághoz visszacsatolt Munkácson. A lovaslaktanyába még ez év októberében beköltözött a 3. önálló huszárszázad, melynek egységei 1941-1942-ben a szovjet csapatok ellen harcoltak. 1989-ben, a szocialista rendszerek összeomlását hozó sorsforduló évében Sopron nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi események fősodrába is bekerült: a vasfüggöny átvágásának szimbolikus aktusa és a Páneurópai Piknik eseményei révén. Fogadják szeretettel kiadványunkat, és bízunk benne, hogy a bőséges adattárban mindenki talál érdeklődésének megfelelő adatot, információt. Sopron, 2014. január 1. Horváth Csaba igazgató

Évfordulók pontos időpont nélkül

675 évvel ezelőtt, 1339-ben készült el a Sopront védő külső és belső várgyűrű. A védelmi rendszer kiépítése 1297-ben kezdődött, az 1340-es évek elején a várárok is elkészült. A városfalakat később többször modernizálták. Irodalom: Holl Imre: Scarbantia-Sopron városfalai. In: Soproni szemle. (51. évf.) 4. sz. (1997) p. 289-306. ; Mollay Károly: Sopron XIV. századi városképének vizsgálata. Soproni Szemle (18. évf.) 2. sz. (1964) p. 105-106. 650 évvel ezelőtt, 1364-ben került a Kanizsaiak tulajdonába Szarvkő (ma: Hornstein) vára, melyet a család a 15. század közepéig birtokolt. Internet: http://www.muemlekem.hu/hatareset/Szarvko-vara-Szarvko-1271 600 évvel ezelőtt, 1414-ben említik először a források a Rózsa utca nevét: németül „in der Rosengassen” formában. Azonban a Rosengasse elnevezés első adata arra utal, hogy az utcanév az 1350-es évektől már élt, az utca története pedig még korábban kezdődött. Irodalom: Mollay Károly: A Rózsák utcája (Részlet Sopron középkori helyrajzából). In: Soproni szemle. (46. évf.) 3. sz. (1992) p. 240. 550 évvel ezelőtt, 1464-ben rombolták le a Fertőrákos és Meggyes között állott Macskakő várát. Sopron 1441-1463 között III. Frigyes német-római császár fennhatósága alá tartozott, míg a vár a magyar királyság területén volt. A rendezetlen politikai viszonyok miatt a vár urai rablótámadásaikkal állandó veszélyt jelentettek Sopron lakosaira. A helyzet csak az 1463. évi osztrák-magyar békekötés után rendeződött. Irodalom: Házi Jenő: Macskakő vára. In: Soproni szemle. (16. évf.) 4. sz. (1962) p. 332-340 Mollay Károly: Soproni élet a 15. század második felében. (A Haberleiter - család története.) In: Soproni szemle. (5. évf.) 2. sz. (1941) p. 110. Internet: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Fertorakos/pages/005_macskako.htm 500 évvel ezelőtt, 1514-ben fogadták el Sopron város tisztviselői a helyi halászcéh szabályzatát, mely hazánk gazdaságtörténetében korai emléke ennek a mesterségnek. Az elfogadott szabályzat 15 cikkelyből állt, ezekből tíz a halkereskedelem szabályaival foglalkozott, kettő említette a halászatot, mint mesterséget, kettő a vallási életet, egy a céhbe történő felvételt szabályozta. Irodalom: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/6., Oklevelek és levelek 1482től 1520-ig. Sopron, 1925. p. 305-308. ; Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. In: Cumania 10. Kecskemét, 1987. p. 344. 475 évvel ezelőtt, 1539-ben Turner György városi polgárt boszorkánysággal vádolták meg, miszerint Bécsbe szökött fiát ördögi mesterkedéssel hozta haza. Tizenkét kezes kérésére végül megmenekült a büntetéstől, de meg kellett fogadnia, hogy ördögi tudományát megtagadja, nem használja fel többé és senkit nem tanít meg rá. Irodalom: Mollay Károly: Népi hiedelmeink kutatása (Hozzászólás Schram Ferenc könyvéhez). In: Soproni szemle. (26. évf.) 3. sz. (1972) p. 260. ; Szabó Jenő: Öt évszázad fekete krónikája. Győr, 1987 p. 122.

5

400 évvel ezelőtt, 1614-ben került az Esterházy-család birtokába a Templom utca 4. számú épület, mely jelenleg az Erdészeti Múzeumnak ad otthont. Irodalom: Ráczné Schneider Ildikó: Az Erdészeti és Faipari Egyetem múzeuma az Esterházypalotában. In: Soproni szemle. (48. évf.) 2. sz. (1994) p. 146-147. 325 évvel ezelőtt, 1689-ben Csányi János krónikás szerint Sopron városában kétszázharmincnyolc gyermek született. Irodalom: Paur Iván: Hanns Tschány's Ungrische Chronik von Jahre 1670 bis 1704. Pesten, 1858. p. 143. 300 évvel ezelőtt, 1714-ben jelent meg Fridelius János líceumi rektor szerkesztésében Lackner Kristóf életét és munkásságát méltató könyv, Lackner Kristóf B. Domini Christofori Lackneri J. U. Doctoris et consulis qondam civitatis Semproniensis vitae curriculum címmel. Irodalom: Angyal Endre: Lackner Kristóf és a barokk humanizmus kezdetei. In: Soproni szemle. (8. évf.) 1. sz. (1944) p. 14. 300 évvel ezelőtt, 1714-ben a városi tanács – versenykorlátozási céllal – megtiltotta polgárainak a pálosok bormérésének látogatását. Irodalom: Szabó Jenő: A régi lövér. II. rész. In: Soproni szemle. (40. évf.) 2. sz. (1986) p. 101 275 évvel ezelőtt, 1739-ben született a Sopron vármegyei Csernelházán chernelházi Chernel Mihály tábornok. Károlyvárosban (ma: Karlovec, Horvátország) hunyt el 1807. február 12-én. Irodalom: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 275 évvel ezelőtt, 1739-ben Hajnóczi Dániel (1690–1747), a soproni líceum tanára Iter Neosoliense című útibeszámolójában a 18. századi Sopron és a vármegye részletes leírását, addig ismert történetét vetette papírra. A munkából részleteket olvashatunk a Soproni Szemle 1965. évi 3. és 4. számában. Irodalom: Hajnóczi Dániel 1739. évi városleírása Sopronról. I-II. rész : kivonatolta és latinból fordította Waigand József, jegyzetekkel ellátta Csatkai Endre. In: Soproni szemle. (19. évf.) 3. sz. ; 4. sz. (1965) p. 257-267. ; 362-369. 275 évvel ezelőtt, 1739-ben született a Sopron vármegyei Ebergőcön Lendvay Márton kamarai tanácsos és levéltáros, a Libri Dignitariorum című archontológia szerzője. Az ötkötetes kézirat a magyar világi és egyházi vezetőket vette számba. Budán hunyt el 1814. október 23-án. Irodalom: Pálffy Géza: Archontológiai kézikönyv vagy század eleji ismereteink összegzése? In: Fons (2. évf.) 1. sz. (1995) p. 103. 275 évvel ezelőtt, 1739-ben építtette Rimanóczy Antal a zsirai kastélyt. Irodalom: Varga Ferenc: Adatok a zsirai kastély történetéhez. In: Soproni szemle. (41. évf.) 3. sz. (1987) p. 260. 250 évvel ezelőtt, 1764-ben épült meg a Várkerületen a Nepomuki Szent János-kápolna, melyet 1893-ban a Villa sorra telepítettek át. Irodalom: Becht Rezső: Lőveri változások. In: Soproni szemle. (23. évf.) 2. sz. (1969) p. 124. ; Szabó Jenő: A régi lövér II. rész. In: Soproni szemle. (40. évf.) 2. sz. (1986) p. 98.

6

225 évvel ezelőtt, 1789-ben telepedett le Sopronban az első női szabó. Dietl Mátyás a helyi céh ellenállása ellenére kezdhette el tevékenységét. Irodalom: László Ernő: A soproni szabólegények sztrájkja 1872-ben. In: Soproni szemle. (13. évf.) 1. sz. (1959) p. 32. 225 évvel ezelőtt, 1789-ben nyitotta meg Fehér Rózsa nevű fogadóját Ritter János vendéglős a Várkerületen. A neves vendéglőben szállt meg 1797-ben I. Ferenc magyar király feleségével, Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnővel. Irodalom: Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században. In: Soproni szemle. (20. évf.) 3. sz. (1966) p. 208-209. ; Csipkés Kálmán: Régi soproni cégérek. In: Soproni szemle. (3. évf.) 4. sz. (1939) p. 243. 225 évvel ezelőtt, 1789-ben született Seltenhofer Frigyes Keresztély, a Seltenhofer harangöntő műhely alapítója. Sopronban hunyt el 1846. február 5-én. Irodalom: Csatkai Endre: A soproni harangöntés és tűzoltószerek gyártásának története. Sopron, 1942. p. 13-17 225 évvel ezelőtt, 1789-ben hunyt el Siess János József nyomdász. A Siess nyomda 1748-tól a 19. század közepéig működött Sopronban. Siess János József 1787-ben fő tevékenységét Szombathelyre helyezte át, Szily János püspök hívására Püspöki Nyomdát alapított, melyet halála után fia vezetett. Irodalom: Csatkai Endre: A soproni nyomdászat a 18. század első felében. In: Soproni szemle. (15. évf.) 1. sz. (1961) p. 51. Internet: http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=1871 ; http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=1861 ; http://data.bnf.fr/16193283/janos_jozsef_siess/ 225 évvel ezelőtt, 1789-ben hunyt el Skopal Simon, a Virágvölgy remetéje. A Szent Keresztről elnevezett remetesége kápolnából, sekrestyéből és egy szoba-konyhás lakásból állt. 1782-ben II. József rendelete hivatásának felhagyására kényszerítette. Egyházi ruhák készítésből tartotta fenn magát, de igazi ezermester: lakatos, szabó és takács is volt egy személyben. Irodalom: Csatkai Endre: Művész szerzetesek és iparművészek a soproni kolostorokban a 1718-ik században. In: Soproni szemle. (2. évf.) 5-6. sz. (1938) p. 338. ; Varga Imréné: "Annyi szépséget a városkörnyék egyetlen része sem rejt magában, mint a Virágvölgy" : adatok e terület történetéhez. In: Soproni szemle. (53. évf.) 1. sz. (1999) p. 31. 225 évvel ezelőtt, 1789-ben Pejacsevich Károly (1745-1815) gróf megbízásából épült meg az első városi kaszinó. A Petőfi tér 3. szám alatti épület 1834-ben leégett, újjáépítése csak kevés változtatással történt, így ma is közel eredeti formájában látható. Irodalom: Csatkai Endre: Három klasszicista építész. (Neumayer Lőrinc, Ringer József, Handler Jakab). In: Soproni szemle. (6. évf.) 2. sz. (1942) p. 114-125. ; Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században. In: Soproni szemle. (20. évf.) 3. sz. (1966) p. 210-211. Internet: http://sopronanno.hu/bejegyzes/verocei-grof-pejacsevich-karoly 175 évvel ezelőtt, 1839-ben Széchenyi István Bozon létesített fürdőt, amely azonban csak egy nyáron át üzemelt.

7

Irodalom: Hárs József: A soproni idegenforgalom kezdetei. In: Soproni szemle. (20. évf.) 4. sz. (1966) p. 307-309. ; Katona Csaba: A fertőbozi fürdő története. In: Soproni szemle. (55. évf.) 3. sz. (2001) p. 249-261. ; Tilkovszky Loránt: A fertőbozi fürdő. In: História. (7. évf.) 2. sz. (1985) p. 14-16. 175 évvel ezelőtt, 1839-ben önállósodott a soproni kékfestők céhe. Noha Sopronban a 15. század közepétől ismertek a kékfestő mesterek, az 1765-ben alapított pozsonyi kékfestő céhtől csak ekkor szakadtak el és egyúttal tizenöt környékbeli települést is magába foglaló társulássá alakultak. Irodalom: Domonkos Ottó: Kézművesség - népművészet (A Soproni Múzeum állandó néprajzi kiállítása). In: Soproni szemle. (48. évf.) 1. sz. (1994) p. 22-27. 175 évvel ezelőtt, 1839-ben jelent meg a Soproni Estvék című irodalmi gyűjtemény. Az öt évfolyamot megélt kiadvány a szerkesztő, Kis János (1770-1846) eredeti cikkeit és műfordításait tartalmazta, köztük Ovidius Átváltozások című művének szabad fordítását. Internet: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/058/pc005827.html#9 ; http://mek.oszk.hu/06000/06082/06082.htm#2 ; http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2998322 175 évvel ezelőtt, 1839-ben született Sopronban Wolf Lőrinc. A kertészként dolgozó férfi önkéntesként részt vett Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főherceg mexikói kalandjában. Az 1864-ben I. Miksa néven mexikói császárrá kikiáltott főherceget 1867-ben kivégezték, Wolf Lőrinc sorsa ismeretlen. Irodalom: Tardy Lajos: Az 1864-1867. évi mexikói ‘önkéntes hadtest’ magyarországi résztvevői. In: Hadtörténelmi Közlemények. (103. évf.) 2. sz. (1990) p. 145. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben elemi iskola és kórház kezdte meg működését Brennbergbányán. Irodalom: Reményi Viktor: Brennbergbánya szociális fejlődése. In: Soproni szemle. (5. évf.) 1. sz. (1941) p. 13. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben készült el a Szent Orsolya Rend új, zárdából, templomból és iskolából álló épületegyüttese. A terveket Handler Nándor (1836-1888) készítette. Az iskolaépületet később kibővítették. Irodalom: Fényes Gabriella: Az orsolyiták zárdájának, templomának és iskolájának építéstörténete. In: Soproni szemle. (61. évf.) 1. sz. (2007) p. 81-90. p. ; Sági Éva: A soproni Szent Orsolya iskola története. In: Soproni szemle. (61. évf.) 1. sz. (2007) p. 23-39. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben alapította a Szent Orsolya Rend soproni tanítóképző intézetét a hozzá tartozó gyakorlóiskolával együtt. Az iskola a rend Orsolya téri zárdaépületében működött. Irodalom: Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron, 2005. p. 148-149. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben hunyt el Budapesten Sebestyén Gábor jogász, zenetörténész. 1850-ben Sopronba helyezték a törvényszékhez. Műkedvelőként szerzett játékos anagrammáiról Csatkai Endre írt cikket. Debrecenben született 1794-ben. Irodalom: Csatkai Endre: Sebestyén Gábor soproni anagramma-szerző (Kis kép a Bachkorszak soproni magyar irodalmáról). In: Soproni szemle. (25. évf.) 4. sz. (1971) p. 351-353.

8

150 évvel ezelőtt, 1864-ben hunyt el Budapesten Szibenliszt Antal, az 1848–1849-es szabadságharc honvédtisztje. 1848. július 11-én császári-királyi hadnaggyá léptették elő. A feldunai (VII.) hadtest kötelékében 1848. október 19-től főhadnagyi, 1849. január 1-től alszázadosi, augusztus 10-től pedig századkapitányi rendfokozatban szolgált. A világosi fegyverletétel után 1850-ben Aradon golyó általi halálra ítélték, végül kegyelmi határozattal börtönbüntetést kapott. Fertőrákoson született 1828-ban. Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. (52. évf.) 4. sz. (1998) p. 315. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben jelent meg Bécsben id. Szontágh Miklós (1843-1899) orvos, balneológus, botanikus Sopron megye növényvilágáról írt munkája. Irodalom: Kárpáti Zoltán: Dr. Szontagh Miklós. In: Soproni szemle. (14. évf.) 2. sz. (1960) p. 161-166. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben alakult meg a Városszépítő Bizottság, az 1869-ben Flandorffer Ignác elnökletével alapított Soproni Városszépítő Egyesület elődje. Irodalom: Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története. 1869–1984. Sopron, 1984. 100 p. 125 évvel ezelőtt, 1889-ben az Erzsébet-kertben zenepavilont építettek. A zenepavilonban rendszeresen szólt élőzene, mellyel a közeli Serház vendégeit szórakoztatták, népünnepélyeket, bálokat rendeztek. Az épület a második világháborúban elpusztult, a kert folyamatban lévő rekonstrukciójának tervei között szerepel a zenepavilon újraépítése is. Irodalom: Csatkai Endre: Kétszáz éves közkert [Erzsébet-kert] Sopronban. In: Soproni szemle. (17. évf.) 3. sz. (1963) p. 247-248. Internet: http://www.sopronitema.hu/varosi-hirek/1838-megujul-az-erzsebet-kert.html ; http://www.szivk.hu/archives/41247 125 évvel ezelőtt, 1889-ben épült a Ferenc József gyalogsági laktanya (Táncsics u. 8-10.) Irodalom: Molnár László: Sopron város hadtörténeti tradíciói. In: Soproni szemle. (52. évf.) 4. sz. (1998) p. 343. 125 évvel ezelőtt, 1889-ben született Székesfehérváron Janesitz Henrik, festőművész rajztanár. Sopronban hunyt el 1947-ben. Irodalom: Horváth József: Janesitz Henrik emlékezete. In: Soproni szemle. (16. évf.) 4. sz. (1962) p. 376. ; Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona. Vasszilvágy, 2012 p. 158. 125 évvel ezelőtt, 1889-ben Nagycenken megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Irodalom: Csenár János: Bokor Nándor gazdasági gép- és eszközgyára. In: Soproni szemle. (22. évf.) 4. sz. (1968) p. 320. 125 évvel ezelőtt, 1889-ben született Ruhmann Jenőné, Varga Margit festőművész. Sopronban hunyt el 1966-ban. Irodalom: Csatkai Endre: A soproni képzőművészet halottjai 1966-1967-ben Ruhmann Jenőné, Varga Margit 1889-1966. In: Soproni szemle. (22. évf.) 2. sz. (1968) p. 186-187. ; Patthy Anna: Arcok a múltból. Szombathely, 1999. p. 88-89.

9

125 évvel ezelőtt, 1889-ben vásárolta meg a Soproni Korcsolyázó Egylet a mai Ady Endre út és a Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területet, ahol jégpályát alakított ki. Mivel ez korábban vasúti üzemterület volt, a soproniak Bakterként ismerték. Irodalom: Schneider Lipót: A Soproni Korcsolyázó Egylet (1872-1951). In: Soproni szemle. (32. évf.) 1. sz. (1978) p. 18. 100 évvel ezelőtt, 1914-ben 546 telefonelőfizető volt Sopronban. Irodalom: Mesterházy Sándor: 90 éves volt a soproni közhasználatú helyi távbeszélő hálózat (1890-1980). In: Soproni szemle. (37. évf. ) 3. sz. (1983) p. 252. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg Bán János (1887-1971): Sopron újkori egyháztörténete című könyve. Irodalom: Csatkai Endre: Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Győregyházmegye multjából. IV. szám. 2. rész. Sopron, Székely és társa. 1939. 485 oldal. 1939/5-6. p. 345. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben fogadták el a Bergmann-féle városfejlesztési tervet, melyet Bergmann (Boronkai) Pál városi főmérnök készített. Walder József korábbi tervének módosítása a második világháborút követő újjáépítést is meghatározta. Irodalom: Bergmann Pál: Sopron városfejlesztési terve. In: Soproni szemle. (3. évf.) 4. sz. (1939) p. 211 ; Kubinszky Mihály: Emlékezés Boronkai Pál városi főmérnökre (1897-1970). In: Soproni szemle. (52. évf.) 3. sz. (1998) p. 261-263. ; Kubinszky Mihály: Építés és építészet a Soproni Szemlében. In: Soproni szemle. (59. évf.) 4. sz. (2005) p. 408. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg Házi Jenő (1892-1986): Sopron középkori egyháztörténete című munkája. Irodalom: Mollay Károly: Házi Jenő : Sopron középkori egyháztörténete (Győregyházmegye multjából. IV. 1.) Sopron, 1939. 8. VIII + 381 l. . In: Soproni szemle. (4. évf.) 1. sz. (1940) p. 45. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg Sopronban Missuray-Krúg Lajos (1898-1945?): Társpohár című versgyűjteménye. Irodalom: Mollay Károly: Missuray-Krúg Lajos : Társpohár. Sopron. 1939. 8. 85. lap. In: Soproni szemle. (3. évf.) 4. sz. (1939) p. 266-267. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben született Rozsonits Géza tanár, helytörténész. Sopronban hunyt el 1996. július 16-án. Irodalom: Baranyai Lenke: Rozsonits Géza 1939-1996. In: Soproni szemle. (50. évf.) 4. sz. (1996) p. 373-374. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg Somogyváry Gyula (1895-1953): A város meg a sárkány című könyve. A mű Sopron szabad királyi várossá avatását megelőző eseményeket, az 1270-es évek cseh hódoltságát és a híres túszdrámát dolgozza fel regényes formában. Szintén ebben az évben jelent meg a szerző Ne sárgulj, fűzfa! című első világháborús regénye. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3252486 ; http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1590082 75 évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg Sopronban Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai című könyve. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1594474 10

50 évvel ezelőtt, 1964-ben jelent meg Mühl Nándor: A soproni szőlészet története 1845–1945 című könyve a Soproni Szemle kiadványainak új sorozata részeként. Irodalom: Simkovics Gyula: Mühl Nándor : A soproni szőlészet története 1845-1945 (A Soproni Szemle kiadványainak új sorozata 5. szám) Sopron, 1964. 100 lap, 13 kép . In: Soproni szemle. (20. évf.) 1. sz. (1966) p. p. 94. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben fejeződtek be Fertőújlak (Mekszikópuszta) térségében a Fertő keleti partjára jellemző szikes élőhelyek visszaállítását megkísérlő élőhelyrekonstrukciós munkálatok. Az időszakos elárasztás megvalósításával igazi madárparadicsom jött létre. Irodalom: Kárpáti László: Élőhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. In: Madártani tájékoztató. (1993. jan-jún.) p. 11-15. ; Pellinger Attila: Mexikópusztai elárasztások. In: Túzok. (6. évf.) 3. sz. (2001) p. 132-141. Internet: http://fhnp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/npi/Fejlesztesi_terv_FHNP_2009_2014.pdf 25 évvel ezelőtt, 1989-ben hunyt el Dunaújvárosban Komlósy Antal kohómérnök. Ózdon, Diósgyőrben és Dunaújvárosban is dolgozott. Kismartonban született 1916. augusztus 2-án. Irodalom: O. A.–N. Z.: Komlósy Antal (1916–1989). Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat. (123. évf.) 3. sz. (1990) p. 125–126. Internet: http://www.komlossy.hu/index.php?op=sze&id=805 25 évvel ezelőtt, 1989-ben jelent meg Pájer Imre (1949-2007) szerkesztésében a Neves rábaköziek című könyv, amely a Rábaköz harminc neves szülöttjét mutatja be. Irodalom: Mollay Károly: Neves rábaköziek. Szerkesztette Pájer Imre. Csorna-Kapuvár, 1989, 77 lap, 1 képpel [könyvismertetés]. In: Soproni szemle. (44. évf.) 2. sz. (1990) p. 191. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben jelent meg Sarkady Sándor (1935-): Télkergető című verseskötete. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/530632

11

Évfordulók pontos időponttal

700 évvel ezelőtt, 1314 január-februárjában Kőszegi András – a Dunántúl és Szlavónia nagy részét birtokló Kőszegi család tagja – megtámadta Sopron (és Győr) városát. A hadúr csapatai három évvel később ismét megostromolták a várost. A család hatalmát I. Károly magyar király csak több hadjárat során tudta megtörni. Irodalom: Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323). In: Századok. (137. évf.) 2. sz. (2003) p. 297. Internet: http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C5%91szegi%20csal%C3%A1d.html 550 évvel ezelőtt, 1464. április 12-én Mátyás király aranybullás oklevélben erősítette meg Sopron városának az 1463. évi osztrák-magyar békekötéssel adományozott kiváltságait. Mátyás aranypecsétjeiből csupán három maradt fent, ezek közül a legrégebbi a soproni levéltárban őrzött kiváltságlevélen található. Irodalom: Balogh Jolán: A művészet Mátyás király korában. Budapest, 1966. 1. kötet. Adattár, p. 304 ; 2. kötet p. 426. ; Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/5., Oklevelek és levelek 1460-tól 1581-ig. Sopron, 1925. p. 106–112. 325 évvel ezelőtt, 1689. november 11-én született Sopronban Liebezeit Zsigmond György orvos, a hallei Academia Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (a Német Tudományos Akadémia elődje) tagja. Sopronban hunyt el 1739. november 30-án. Irodalom: Kaiser, Wolfram - Völker, Arina: Soproni orvosok hallei és wittenbergi vonatkozásai. Orvostörténeti közlemények 62-63. Budapest, 1971. p. 110. ; Németh Sámuel: A soproni líceum tanulóinak külföldi tanulmányai 1680-1782-ig. In: Soproni szemle. (9. évf.) 1-2. sz. (1955) p. 100. ; Szála Erzsébet: Liebezeit Zsigmond György (1689–1739). In: Soproni szemle. (37. évf.) 4. sz. (1983) p. 342-346. 325 évvel ezelőtt, 1689-ben készítette Wolmuth János soproni orgonista tanítványa, Stark János Jakab számára kéziratos virginálkönyvét. (Keltezése: 1689. december 3.) A zeneelméleti alapokat és a zongora elődjére írt egyszerű darabokat tartalmazó összeállítás az első magyar hangszeres tankönyv. Irodalom: Jandek Gusztáv: Wohlmuth János 1689. évi un. Stark-féle virginálkönyve. Az első magyarországi zongoraiskola. In: Soproni szemle. (9. évf.) 1-2. sz. (1955) p. 86-98. ; Tárnok Pál: Stark János Károly soproni festőművész-rézmetsző (1774-1814) családjának története. In: Soproni szemle. (29. évf.) 3. sz. (1975) p. 209-218. 325 évvel ezelőtt, 1689. december 4-én földrengés volt Sopronban. A jelenségről Bruckner Gottlieb krónikaíró számolt be. Irodalom: Varga Péter – Szeidovitz Győző: Történelmi földrengések Sopronban és környékén. In: Soproni szemle. (56. évf.) 1. sz. (2002) p. 32. 300 évvel ezelőtt, 1714. március 11-én született Rohoncon gróf Széchényi Antal cs. kir. altábornagy, titkos tanácsos. Cenken (ma: Nagycenk) hunyt el 1767. augusztus 29-én. Irodalom: Csatkai Endre dr.: Széchenyi-műemlékek Nagycenken. In: Soproni szemle. (3. évf.) 5-6. sz. (1939) p. 327.

12

300 évvel ezelőtt, 1714. augusztus 20-án hunyt el Serpilius Keresztély evangélikus lelkész, teológus, a Sopron múltjában mintegy száz esztendeig nagy szerepet játszó család utolsó itt élő sarja. Sopronban született 1672. augusztus 15-én. Irodalom: Szála Erzsébet Sopron tudomány- és technikatörténetéből. Sopron, 1997 p. 20. Internet: http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2543 ; http://mek.oszk.hu/02000/02058/02058.htm 300 évvel ezelőtt, 1714. december 18-án született Bécsben Eszterházy Miklós József herceg, tábornagy, a fertődi kastélyegyüttes építtetője. Bécsben hunyt el 1790. szeptember 28-án. Irodalom: Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1. köt., A-J. Budapest, 1990. p. 356. ; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. p. 244. ; Magyar Nagylexikon. Budapest, 1998. 7. köt., Ed-Fe. p. 496-497. 275 évvel ezelőtt, 1739. január 18-án hunyt el Sopronban Pilgram János Zsigmond svéd és bécsi követségi lelkész, 1723-1739 között soproni városlelkész. Hét munkája jelent meg nyomtatásban, köztük a Neuvermehrtes Oedenburgisches Gesangbuch (1726) című énekeskönyv, amely 366 művet tartalmaz. Buxtehude-ban (Bréma mellett) született 1682. december 10-én. Irodalom: Szála Erzsébet: Sopron tudomány- és technikatörténetéből. Sopron, 1997. p. 21. Internet: http://mek.oszk.hu/02000/02058/02058.htm ; http://mek.niif.hu/03600/03630/html/p/p19965.htm 275 évvel ezelőtt, 1739. augusztus 25-én latin nyelven írt nyílt levelében Loew Károly Frigyes (1699-1741) soproni városi tisztiorvos felhívást intézett kollégáihoz, melyben együttműködésre szólított fel Magyarország növényvilágának jobb megismerése érdekében. Ez a levél – a korábbi eredmények összefoglalása révén – az első magyar botanikatörténeti munkának is felfogható. Még ebben az évben készült el Deccard János Kristóffal közösen írt Flora Semproniensis kézirata, mely az első ilyen jellegű hazai növénytani munka. Sopronból és környékéről 1098 növényfajt ír le. Irodalom: Csapody István: Szemelvények Loew Frigyes Károly és Deccard János Kristóf Soproni flórájából (1739). Sopron, 1992 50 p. ; Klement Ildikó, G.: Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében. In: Magyar könyvszemle (1985) 3-4. sz. p. 210. ; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. p. 161. 275 évvel ezelőtt, 1739. november 30-án hunyt el Sopronban Liebezeit Zsigmond György, orvos, a hallei Academia Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (a Német Tudományos Akadémia elődje) tagja. Sopronban született 1689. november 11-én. Irodalom: Kaiser, Wolfram - Völker, Arina: Soproni orvosok hallei és wittenbergi vonatkozásai. Orvostörténeti közlemények 62-63. Budapest, 1971 p. 110. ; Németh Sámuel: A soproni líceum tanulóinak külföldi tanulmányai 1680-1782-ig. In: Soproni szemle. (9. évf.) 12. sz. (1955) p. 100. ; Szála Erzsébet: Liebezeit Zsigmond György (1689–1739). In: Soproni szemle. (37. évf.) 4. sz. (1983) p. 342-346. 250 évvel ezelőtt, 1764. március 16-án született Sopronban Dorfmeister József István Pál festő, Dorfmeister István fia. Szülővárosában hunyt el 1807-ben. Irodalom: Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012. p. 77. 250 évvel ezelőtt, 1764. március 19-én hunyt el Sopronban Deccard Kristóf János a hazai botanika egyik úttörője, a Líceum rektora. Sopronban született 1686. október 21-én.

13

Irodalom: Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, 1936. p. 183-186. ; Leitner József: Deccard Kristóf János. In: Soproni szemle. (5. évf.) 2. sz. (1941) p. ; Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története. Szombathely, 2000. p. 22. 250 évvel ezelőtt, 1764. augusztus 4-én hunyt el Bécsben Tusseng Károly, jezsuita szerzetes, cs. kir. udvari lelkész. Sopronban született 1711. május 11-én. Internet: http://lexikon.katolikus.hu/T/Tusseng.html ; http://mek.niif.hu/03600/03630/html/t/t28608.htm 225 évvel ezelőtt, 1789. január 17-én született Pölöskén Tatay János költő, kanonok, 1820 és 1850 között lövői plébános. Győrben hunyt el 1862. január 23-án. Irodalom: Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben. Arrabona 34. Győr, 1995. p. 62. ; Tatay Jenő: Tatay János (1789–1862) In: Soproni szemle. (44. évf.) 1. sz. (1990) p. 34-36. 225 évvel ezelőtt, 1789. október 2-án született Gércén Borgátai Szabó József a soproni evangélikus líceum tanára, műkedvelő őstörténész. Sopronban hunyt el 1885. június-8-án. Irodalom: Németh Sámuel: Egy soproni ábrándos történetíró: Borgátai Szabó József. In: Soproni szemle. (5. évf.) 2. sz. (1941) p. 95-108. ; Új Irodalmi Lexikon. 1. köt., A-Gy. Budapest, 2000. p. 264. 225 évvel ezelőtt, 1789. november 10-én született Bécsben gróf Széchényi Pál, Széchényi Ferenc fia, császári és királyi kamarás. Sopronban hunyt el 1871. március 30-án. Irodalom: Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999 4. kötet Sz-Zs p. 31. 200 évvel ezelőtt, 1814. február 7-én hunyt el Bécsben Stark János Károly festőművész, rézmetsző. Sopronban született 1774. július 4-én. Irodalom: Salamon Nándor: Kisalföldi Művészeti Lexikon p. 284. ; Tárnok Pál: Stark János Károly soproni festőművész-rézmetsző (1774-1814) családjának története. In: Soproni szemle. (29. évf.) 3. sz. (1975) p. 208-232 200 évvel ezelőtt, 1814. május 5-én született Sopronban Petrik János Jakab evangélikus lelkész, teológiai tanár. Sopronban hunyt el 1876. november 12-én. Irodalom: Hiller István: Nemzeti bibliográfiánk megteremtőjének és családjának soproni kapcsolatai. In: Soproni szemle. (20. évf.) 4. sz. (1966) p. 344. Internet: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/p/p19782.htm 200 évvel ezelőtt, 1814. június 23-án született Fehéregyházán (ma: Donnerskirchen) Hahnenkamp József népiskolai tanító, igazgató. Sopronban hunyt el 1891. február 6-án. Internet: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/h/h07433.htm 200 évvel ezelőtt, 1814. augusztus 31-én gróf Széchényi Ferenc – Lajos, Pál és István fiával egyezséget kötve – birtokait három hitbizományra – a segesdi (Somogy vármegye), az iváni (Sopron vármegye) és a pölöskei (Zala vármegye) birtoktestre – osztotta. Irodalom: Fraknó Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc 1754 -1820. Budapest, 2002. p. 280-288. 200 évvel ezelőtt, 1814. október 23-án hunyt el Budán Lendvay Márton Ignác kamarai tanácsos és levéltáros, a Libri Dignitariorum című archontológia szerzője. Az ötkötetes 14

kézirat a magyar világi és egyházi vezetőket vette számba. A Sopron vármegyei Ebergőcön született 1739-ben. Irodalom: Pálffy Géza: Archontológiai kézikönyv vagy század eleji ismereteink összegzése? In: Fons (2. évf.) 1. sz. (1995) p. 103. 200 évvel ezelőtt, 1814. december 1-jén a soproni evangélikus konvent a gyülekezeti könyvtár állományába tartozó kéziratokat adományozott a Nemzeti Múzeumnak. Irodalom: Karner Károly: Soproni adomány a Nemzeti Múzeum könyvtárának gyarapítására. In: Soproni szemle. (23. évf.) 3. sz. (1969) p. 253. 175 évvel ezelőtt, 1839. március 25-én hunyt el Sopronban Doslern Miklós Ödön bencés áldozópap, tanár. Győrött született 1758. szeptember 27-én. Internet: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/d/d04300.htm 175 évvel ezelőtt, 1839. április 28-án született a Sopron vármegyei Fehéregyházán (Ma: Donnerskirchen) Steiner Fülöp teológus, székesfehérvári püspök. Székesfehérváron hunyt el 1900. augusztus 11-én. Irodalom: Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig. In: Győr egyházmegye múltjából 2. Győr, 1937. p. 134. Internet: http://lexikon.katolikus.hu/S/Steiner.html ; http://www.szfvar.katolikus.hu/tortenet/puspokok/steinerfulop

175 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 6-án lépett be a 48-as számú Gollner gyalogezredbe Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költő, forradalmár. Fél éves soproni tartózkodás után ezredét Grazba vezényelték, ahol egészségi állapotára hivatkozva felmentést kapott a szolgálat alól. Irodalom: Csatkai Endre: Petőfi Sopronban. Sopron, 1989. p. 8-16. 175 évvel ezelőtt, 1839. október 2-án született Kőszegen Torkos László író, költő, iskolaigazgató, a líceumi Magyar Társaság aktív tagja, a Hajnal című diáklap alapító szerkesztője. Irodalom: Becht Rezső: Líceumi diákélet a század elején. In: Soproni szemle. (27. évf.) 2. sz. (1973) p. 164 ; Ruhmann Jenő: Torkos László (1839-1939). In: Soproni szemle. (3. évf.) 3. sz. (1939) p. 101-103 ; Torkos László (1839–1939) a Hajnal alapító-szerkesztője 1857–1859. Portré In: Soproni szemle. (28. évf.) 2. sz. (1974) p. 117. 175 évvel ezelőtt, 1839. október 9-én hunyt el Esztergomban Packh János építész, építőmester, a magyarországi klasszicista építészet jeles alakja. Nagybátyja, Kühnel Pál halála után átvette az esztergomi bazilika építését, melyet haláláig folytatott. A munkát végül Hild József fejezte be. A kanonoki házakon kívül ő tervezte és építette az esztergomi kerek templomot, de dolgozott Pannonhalmán és Egerben is. Kismartonban született 1796. május 7-én. Irodalom: Magyar nagylexikon 14. köt., Nyl–Pom. Budapest, 2002. p. 399. ; Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Budapest, 1997. p. 617–618. Internet: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11598.htm ; http://www.hidlap.hu/news/view/1635 175 évvel ezelőtt, 1839. december 14-én született Pozsonyban gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia, török pasa, a magyar és a török hivatásos tűzoltóság megszervezője. Konstantinápolyban hunyt el 1922. március 24-én. 15

Irodalom: Magyar Nagylexikon. 16. köt., Sel – Szö. Budapest, 2003. p. 551. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Sz-Zs. Budapest, 2007. p. 218. 150 évvel ezelőtt, 1864. január 20-án hunyt el Győrben Tóth József kanonok, Győr városplébánosa, címzetes kalocsai apát. Lózson (ma: Nagylózs) született 1786. október 26-án. Irodalom: Mikó Sándor: A nagylózsi iskola múltjából. In: Soproni szemle. (47. évf.) 4. sz. (1993) p. 387. 150 évvel ezelőtt, 1864. április 2-án hunyt el Sopronban pleissei báró Berger János táborszernagy. A napóleoni háborúk alatt tanúsított magatartása, tevékenysége eredményeképpen kapta a Katonai Mária Terézi-rend lovagkeresztjét és a bárói címet. Az orosz cár a Szt. György Rend 4. fokozatával tüntette ki. Nagymartonban született 1768-ban. Irodalom: Hirtenfeld, Jaromir: Der Militärischer Maria Theresien Orden. 2. kötet. 150 évvel ezelőtt, 1864. május 31-én hunyt el Pozsonyban rautenhofi és dettendorfi Dobner János mérnök, 1848-1849-es honvédőrnagy. Sopronban született 1798-ban. Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. (52. évf.) 4. sz. (1998) p. 297-298. 150 évvel ezelőtt, 1864. július 14-én hunyt el Budán Bauhofer János György evangélikus lelkész. Sopronban született 1806. november 30-án. Internet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bauhofer_János_György ; http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ 150 évvel ezelőtt, 1864. augusztus 3-án született Alsódabason Seemann Kálmánné Vörös Erzsi festőművész. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Sopronban hunyt el 1940. szeptember 25-én. Irodalom: Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona. Vasszilvágy, 2012. p. 393 ; A Seemann-házaspár művészete. Kivonat Horváth Józsefnek 1941. március hó 7-én tartott előadásából. In: Soproni szemle. (5. évf.) 3. sz. (1941) p. 217-222. 150 évvel ezelőtt, 1864. augusztus 20-án szentelték fel a nagycenki Szent István templomot. Irodalom: Csatkai Endre: Széchenyi-műemlékek Nagycenken. In: Soproni szemle. (3. évf.) 56. sz. (1939) p. 316-327 ; Storno Miksa: Néhány sopronmegyei régi templomról. In: Soproni szemle. (4. évf.) 1. sz. (1940) p. 22-23 Internet: http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,462,0,0,1,0 150 évvel ezelőtt, 1864. augusztus 23-án született Homokon Nemes Tompa István számadó juhász és fafaragó. 1888-ban készült nagyméretű fogadalmi képkeretét a máriacelli bazilikának adományozta. Nagycenken hunyt el 1919-ben. Irodalom: Domonkos Ottó: Sopron megye pásztorművészete. In: Soproni szemle. (17. évf.) 1. sz. (1963) p. 49-50. Internet: http://www.sopronitema.hu/kultura-muveszetek/1136-egy-fogadalmi-kep-kulonostortenete.html ; http://www.szivk.hu/archives/41727 150 évvel ezelőtt, 1864. november 27-én hunyt el Kralicon Töpler (később Töply) Ottó, 1948-1949-es honvéd. A világosi fegyverletétel után besorozták a császári hadseregbe. 1850től hadnagy, 1854-től főhadnagy, 1859-től százados. Sopronban született 1828-ban.

16

Irodalom: Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: Soproni szemle. 52. évf. 4. sz. (1998) p. 324-325 Internet: http://opac.pim.hu 125 évvel ezelőtt, 1889 februárjában jelent meg a Turisták Lapja, a legrégebbi magyar turista folyóirat. A lap alapító társszerkesztője a soproni születésű Thirring Gusztáv (1861-1941) volt. Irodalom: Horváth Zoltán: Thirring Gusztáv és Sopron. (1861. dec. 25-1941. márc. 31). In: Soproni szemle. (36. évf.) 2. sz. (1982) p. 186-188. ; Thirring Gusztáv születésének századik évfordulójára. In: Soproni szemle. (15. évf.) 4. sz. (1961) p.376-378. 125 évvel ezelőtt, 1889. március 14-én hunyt el Sopronban Hillebrand Imre likőrgyáros, a gyáralapító Hillebrand Vince fia. Sopronban született 1854. szeptember 12-én. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 26. ; Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye ipara dokumentumokon és képeslapokon. Sopron, 2005. p. 7. 125 évvel ezelőtt, 1889. április 5-én hunyt el Sopronban Hercz József, soproni kanonok, numizmatikus. Főként ókori pénzérmékből álló gyűjteményét halála évében a soproni bencés gimnáziumnak adományozta. Győrszigeten született 1815. március 15-én. Irodalom: Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. In: Arrabona 7. Győr, 1965 p. 34. 125 évvel ezelőtt, 1889. május 12-én hunyt el Szilsárkányban Csupor Gábor jogász, Csorna képviselője az 1848-1849-es népképviseleti országgyűlésben, Sopron vármegye főszolgabírója, majd törvényszéki bírája; a kiegyezés után a köztörvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja. Szilsárkányban született 1813. március 26-án. Irodalom: Pájer Imre: "Rajta magyar, rajta". In: Soproni szemle. (52. évf.) 4. sz. (1998) p. 417-418. 125 évvel ezelőtt, 1889. május 16-án hunyt el Budapesten Pfeiffer Péter ügyvéd. Az 18481849-es forradalom és szabadságharc idején a város polgármestere, a polgárőrség ezredese, a nemzetőrség parancsnoka volt. Sopronban született 1801. június 28-n. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 20. ; Sarkady Sándor: A Soproni Nemzetőrség 1848-ban. Sopron, 1998 185 p. 125 évvel ezelőtt, 1889. június 7-én született Brennbergányán Folly Róbert hídépítő mérnök, a veszprémi völgyhíd tervezője. Budapesten hunyt el 1965. április 24-én. Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. 2. köt., D-Gy. Budapest, 2002. p.733. ; Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998. p. 168. 125 évvel ezelőtt, 1889. június 9-én hunyt el Grazban, Tóth Ágoston, az 1848-as szabadságharc honvéd ezredese, térképész. Marcaliban született 1812. október 28-án. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 28. ; Balogh István: Tóth Ágoston festmények Debrecenben. In: Soproni szemle. 11. évf. 3-4. sz. (1957) p. 289-291. ; Irmédi-Molnár László: Emlékezés a soproni temetőben Tóth Ágoston születésének 150. évfordulóján. In: Soproni szemle. 17. évf. 1. sz. (1963) p. 79-81. 125 évvel ezelőtt, 1889. június 20-án született Sopronban Bedy Rezső, pedagógus, nyelvész, a hienc nyelvjárás kutatója. Sopronban hunyt el 1966 áprilisában. 17

Irodalom: Krammer Jenő: Bedy Rezső 1889-1966. In: Soproni szemle. (20. évf.) 4. sz. (1966) p. 381. 125 évvel ezelőtt, 1889. július 5-én született Sopronban Renner János fizikus, geofizikus, az Eötvös-féle torziós inga továbbfejlesztője. Budapesten hunyt el 1976. január 30-án. Irodalom: Barta György - Vermes Miklós: Renner János (1889. június 5-1976. január 30). In: Fizikai szemle. (26. évf.) 3. sz. (1976) p. 107-108. p. ; Biró Péter: Halálozás (Dr. Renner János 1889-1976). In: Geodézia és kartográfia. (28. évf.) 3. sz. (1976) p. 222-223. 125 évvel ezelőtt, 1889. július 14-én született Sopronban Felkl Jenő, címzetes altábornagy, a m. kir. 1. sz. hegyidandár parancsnoka. Pécsett hunyt el 1948 után. Irodalom: Andaházi Szeghy Viktor: A Kárpát-csoport 1941. évi ukrajnai tevékenysége. In: Hadtörténelmi Közlemények. (117. évf.) 1. sz. (2004) p. 205. ; Sipos Péter (főszerk): Magyarország a második világháborúban. Budapest, 1997. p. 212. ; Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1939-1945. Budapest, 2001. p. 98. 125 évvel ezelőtt, 1889. szeptember 2-án született Ágoston Ernő festő, grafikus. Sopronban hunyt el 1957. augusztus 29-én. Irodalom: Aranykönyv 2000. Sopron, 1999. p.140. ; Berecz Dezső: Ágoston Ernő 1889-1957 . In: Soproni szemle. (12. évf.) 1. sz. (1958) p. 84-89 ; Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron, 2005. p. 163. 125 évvel ezelőtt, 1889. november 16-án született Déván Stasney Albert fémkohómérnök, főiskolai tanár. Sopronban hunyt el 1971. szeptember 29-én. Irodalom: Gunda Mihály: Stasney Albert (1889-1971). In: Soproni szemle. (26. évf.) 1. sz. (1972) p. 83–85. p. 125 évvel ezelőtt, 1889. november 27-én született Sárospatakon Finkey József bányamérnök, az MTA tagja, az érc- és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Sopronban hunyt el 1941. április 7-én. Irodalom: Magyar Nagylexikon. 8. köt., Ff-Gyep. Budapest, 1999. p. 31. ; Magyar tudóslexikon. Budapest, 1997. p. 301-302. ; Révai Új Lexikona. 7., köt. Fej-Gak. Szekszárd, 2001. p. 363. 125 évvel ezelőtt, 1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz című társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap mutatványszáma. 1890-1895 között jelent meg. A hetilap szerkesztője Hevesi János (1861-1908) kapuvári tanár volt. Irodalom: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 13. kötet. p. 589. ; Soproni Napló. 12. évf. 212. sz. (1908. szeptember 17.) p. 2. Internet: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/954416 100 évvel ezelőtt, 1914 tavaszán tartották a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóinak utolsó ballagását. Az első világháború, majd az akadémia Sopronba költözése miatt valétálásra legközelebb 1920-ban került sor. 1964. augusztus 26-án, az Akadémia alapításának 200. évfordulóján az utolsó – még élő – Selmecbányán végzett hallgatók megismételték a ballagást. Irodalom: Faller Jenő: A ballagásról. In: Soproni szemle. (20. évf.) 1. sz. (1966) p. 36-44. Internet: http://st.nyme.hu/csabi/fomenu/valete_elemei/valetagyokere/valetegyokere.htm

18

100 évvel ezelőtt, 1914. március 22-én a Soproni Városszépítő Egyesület elnökévé Heimler Károly (1877-1954) rendőrkapitányt választotta. Irodalom: Leitner József: Heimler Károly és a Soproni Városszépítő Egyesület. In: Soproni szemle. (9. évf.) 1-2. sz. (1955) p. 14 ; Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története (1864–1946) Sopron, 1983 100 p. Internet: http://www.sopszem.hu/Heimler_Karoly.pdf 100 évvel ezelőtt, 1914. március 26-án Sopron város vezetése határozatot hozott egy városi közkönyvtár létesítéséről. A Széchenyi István Városi Könyvtár jogelődje 1915. március 27-én, a Színház utca 35. szám alatt nyílt meg. Irodalom: Házi Jenő: A közkönyvtár története. In: Sopron Szab. Kir. Város Közkönyvtárának összesített könyvjegyzéke. Sopron, 1932. p V. ; Polgár Tamás: Adatok a Sopron Városi Közkönyvtár korai történetéhez Házi Jenő jelentése tükrében. In: Soproni szemle. (53. évf.) 2. sz. (1999) p. p. 169. 100 évvel ezelőtt, 1914. március 29-én a Soproni I.K.M.T.K. labdarúgócsapata az 1912-1913. évi vidékbajnokság győztesét, a Győri ETO csapatát látta vendégül. A mérkőzést 3:0-ra a vendégcsapat nyerte. Irodalom: Soproni Napló (18. évf.) 73. sz. (1914. március 31.) p. 4 100 évvel ezelőtt, 1914. április 12-én jelent meg az Új Élet című katolikus társadalmi és ismeretterjesztő lap első száma, melynek tulajdonosa és főszerkesztője Csukovits János, katolikus pap volt. 1919-1945 között Soproni Hírlap címen jelent meg. Irodalom: Varga Imréné: Adalékok a Sopronban és Sopron megyében megjelent magyar nyelvű újságok történetéhez. In: Soproni szemle. (22. évf.) 2. sz. (1968) p. 158. 100 évvel ezelőtt, 1914. április 26-án született Sopronbánfalván Gráf Ferenc orvos, hematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Budapesten hunyt el 1990. december 2-án. Irodalom: Metzl János: Graf Ferenc (1914-1990). In: Soproni szemle. (46. évf.) 1. sz. (1992) p. 86-87. 100 évvel ezelőtt, 1914. május 20-án született Kópházán Grubich Vilmos orvos, sportélettani kutató, az orvostudományok kandidátusa. 1950-től dolgozott az Országos Testnevelési és Sport Intézetben, melynek vezetője is volt. Budapesten hunyt el 1983. december 6-án. Irodalom: Révai Új Lexikona. 8., köt. Gal-Gyi. Szekszárd, 2001. ; Új magyar életrajzi lexikon. 2. köt., D-Gy. Budapest, 2002. 100 évvel ezelőtt, 1914. július 18-19-én a nagy esőzések következtében kiáradt az Ikva és a Rák patak. Kovács Sándor városi főmérnök jelentésében a Sopronban észlelt legmagasabb árvízszintnek mondta az akkori tetőzést, amely négy hidat is elsodort. Irodalom: Boronkai Pál: Árvizek Sopronban. In: Soproni szemle. (19. évf.) 4. sz. (1965) p. 341-343. 100 évvel ezelőtt, 1914. július 26-án 10 órakor rendelték el Sopronban a katonai mozgósítást. Ezzel a város közvetlenül is bekapcsolódott az első világháború eseményeibe. A vasutat négy napra teljesen lefoglalta a katonaság, és már a mozgósítás napján gyűjtést rendeztek a háborúba ment soproni katonák családjai részére.

19

Irodalom: Jurkovic, Milos: A soproni líceum az első világháború alatt. In: Soproni szemle. (33. évf.) 1. sz. (1979) p. 69. 100 évvel ezelőtt, 1914. október 17-én született Lébényben Sághy Jenő evangélikus lelkész, író. A második világháborút követően Harkán szolgált, ahol összeállította az egyházközség történetét. Irodalom: Evangélikus Élet (64. évf.) 29. sz. (1999. július 18) Internet: http://www.evelet.hu/archivum/2007/45/101 100 évvel ezelőtt, 1914. november 2-án született Felsőgallán Kónya Lajos Kossuth-díjas költő. Budapesten hunyt el 1972. július 13-án. Irodalom: Aranykönyv 2000. Sopron, 1999. p. 214. ; Becht Rezső: Kónya Lajos (1914-1972). In: Soproni szemle. (26. évf.) 4. sz. (1972) p. 374-377. 100 évvel ezelőtt, 1914. november 13-án hunyt el Sopronban Bünker János Rajnárd tanító, néprajzkutató. A karintiai Seebachban született 1863. április 25-én. Irodalom: Domonkos Ottó: Bünker János Rajnárd a soproni múzeum néprajzkutatója (1863– 1914). In: Arrabona 24–25. Győr, 1989. p. 83–90. ; Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron, 2005. p.163. ; Tompos Ernő: Bünker János Rajnárd (1863-1914). In: Soproni szemle. (33. évf.) 4. sz. (1979) p. 79-85. 100 évvel ezelőtt, 1914. november 17-én hunyt el Kajaba Lajos pedagógus, a Felsőkereskedelmi Iskola (ma: Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója. A Gömör vármegyei Szilicén (ma: Silica) született 1860-ban. Irodalom: Hatvan Ferenc: Kajaba Lajos. In: A Soproni M. Kir. Állami Felső-kereskedelmi Iskola harmincegyedik évi értesítője az 1914/1915. iskolai évről. Sopron, 1915. p. 3-4. ; Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században. Sopron, 2005. p. 60, 137-139., 156. ; Palotai István: Százéves a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola. In: Soproni szemle. (39. évf.) 2. sz. (1985) p. 150. 100 évvel ezelőtt, 1914. november 20-án hunyt el Bécsben Pruzsinszky Ferenc festőművész. Sopronban született 1852. augusztus. 24-én. Irodalom: Művészeti lexikon. 3. köt. L-Q. Budapest, 1967 p. 842. ; Pruzsinszky Ferenc. In: Művészet (14. évf.) 3. sz. (1915) Internet: http://epa.oszk.hu/00000/00009/00099/182-pru.htm 100 évvel ezelőtt, 1914. november 30-án hunyt el Seltenhofer Frigyes a Seltenhofer Frigyes fiai harangöntöde és tűzoltószergyár társtulajdonosa. A vállalkozást dédapja, Seltenhofer Frigyes (1789-1846) alapította 1816-ban. Irodalom: Csatkai Endre: A soproni harangöntés és tűzoltószerek gyártásának története. Sopron, 1942. 26 p. 75 évvel ezelőtt, 1939. január 20-án hunyt el dr. Vághy Béla városi tanácsos, a Soproni Korcsolyázó Egylet alelnöke. Irodalom: Schneider Lipót: A Soproni Korcsolyázó Egylet (1872-1951). In: Soproni szemle. (32. évf.) 1. sz. ; 2. sz. (1978) p. 11. ; 137. 75 évvel ezelőtt, 1939. január 23-án hagyta el a m. kir. Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred Munkács felé tartó utolsó egysége a Baross út melletti lovassági laktanyát. Az 20

alakulat első katonái – a soproni népszavazást követően – 1921 szilveszter éjjelén érkeztek a városba. Irodalom: Kubinszky Jenő: A "M. kir. Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred" Sopronban (1921-1939). In: Soproni szemle. (49. évf.) 3. sz. (1995) p. 215-236. 75 évvel ezelőtt, 1939. január 30-án született Sopronban Cs. Németh András erdőmérnök, az Erdészeti Múzeum gyűjteményének vezetője (1984-1986). Szülővárosában hunyt el 1986. december 5-én. Irodalom: Ráczné Schneider Ildikó: Az Erdészeti és Faipari Egyetem múzeuma az Esterházypalotában. In: Soproni szemle. (48. évf.) 2. sz. (1994) p. 146 ; Soproni ének. Sopron, 2003. p. 148. 75 évvel ezelőtt, 1939. február 26-án hunyt el Sopronban Kárpáti Sándor, pedagógus, zeneszerző, az evangélikus tanítóképző zenetanára. Kőszegen született 1872. január 2-án. Irodalom: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 82. ; Gárdonyi Zoltán: Kárpáti Sándor zenei hagyatéka. In: Soproni szemle. (14. évf.) 3. sz. (1960) p. 253-255. ; Hárs József: Kárpáti Sándor életútja (Kőszeg, 1872-Sopron, 1939). In: Soproni szemle. (44. évf.) 2. sz. (1990) p. 173-190. 75 évvel ezelőtt, 1939. április 15-én hunyt el Sopronban Mohl Adolf római katolikus kanonok, történelemíró. Lövőn született 1855. február 22-én. Irodalom: Kiss Tamás: Mohl Adolf. Győr, 1999. 63 p. 75 évvel ezelőtt, 1939. október 1-jétől állomásozott Sopronban a 3. önálló huszárszázad a Baross út melletti lovassági laktanyában. Három huszárszázada közül egyet 1941 novemberében, kettőt – a 2. hadsereg részeként – 1942 áprilisában vezényeltek az orosz frontra. Irodalom: Sarkady Sándor - Szabó Péter: Soproniak a Don-kanyarban. Sopron, 2001. p. 11. 75 évvel ezelőtt, 1939. október 11-én hunyt el Budapesten Töpler Kálmán Sopron város polgármestere (1902-1918), országgyűlési képviselő (1918-1919, 1926-1930). Sopronban született 1861. július 5-én. Irodalom: Sarkady Sándor -Tóth Imre: Országgyűlési választások és képviselők Sopronban. p. 56-58. ; Soproni és Sopronmegyei fejek. Sopron, 1930. p. 29. Internet: http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al927_32/465.htm 50 évvel ezelőtt, 1964. január 3-án hunyt el Budapesten Grünwald Fülöp gimnáziumi igazgatótanár, judaista, múzeumigazgató, történész. Sopronban született 1887. augusztus 31én. Irodalom: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. p. 329-330. ; Scheiber Sándor: Grünvald Fülöp 1887-1964. In: Soproni szemle. 18. évf. 2. sz. (1964) p. 187-188. 50 évvel ezelőtt, 1964. január 6-án hunyt el Budapesten vitéz Vargha Vilmos mérnök, államtitkár, a francia Becsületrend magyar kitüntetettje. Sopronban született 1887. február 1jén. Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. 6. kötet Sz-Zs Budapest, 2004 p. 1091.

21

50 évvel ezelőtt, 1964 tavaszán jelent meg a Soproni Műszaki Évkönyv, a MTESZ Sopron Városi Szervezete kiadványa. Sopron és a Fertő vízrajzával foglalkozó tanulmányokat tartalmazott. Irodalom: Gunda Mihály: 20 éves a MTESZ Sopron Városi Szervezete (1952-1972). In: Soproni szemle. (27. évf.) 4. sz. (1973) p. 362. 50 évvel ezelőtt, 1964. március 15-én avatták fel a soproni kosárlabdacsarnokot. Az egyetemi botanikus kert második világháború alatt bombatalálatot kapott fedett uszodájának romos épületéből kialakított csarnokot később az 1969-ben Magyar Kupagyőztes csapat edzőjéről, Krasznai Ferencről nevezték el. Irodalom: 150 éves a „Soproni Műegyetemei Atlétikai és Football Club”, a SMAFC (18602010). Sopron, 2010. p. 71. ; Kisalföld (20. évf.) 64. sz. (1964. március 17.) p. 5. 50 évvel ezelőtt, 1964. április 10-én hunyt el Khoór Ödön szülész, nőgyógyász főorvos. Hajdúnánáson született 1890. október 2-án. Irodalom: Soproni és Sopronmegyei fejek. Sopron, 1930. 50 évvel ezelőtt, 1964. június 28-29-én nemzetközi lovasversenyt rendeztek Sopronban a lőveri akadálypályán. Sopron Város Nagydíját Tóth Béla, a Budapesti Lovas Klub versenyzője nyerte Ölbő nevű lovával. Irodalom: Gönczöl László: Olimpiai kronológia 1945-1972. Győr, 1989. p. 72. ; Kisalföld (20. évf.) 151. sz. (1964. június 30.) p. 4. 50 évvel ezelőtt, 1964. július 8-án a Soproni Ünnepi Hetek keretében a tokiói olimpiára készülő labdarúgó-válogatott lépett pályára a Rákóczi sporttelepen. A később olimpiai aranyérmet szerző válogatott 8:0-ra győzött Sopron válogatottja ellen. Irodalom: Kisalföld (20. évf.) 158. sz. (1964. július 8.) p. 5. ; Kisalföld (20. évf.) 159. sz. (1964. július 9.) p. 5. 50 évvel ezelőtt, 1964. október 22-25-e között rendezték Salgótarjánban a férfi kosárlabda NB I. selejtezőjét. A tornán a SMAFC férfi kosárlabda csapata Krasznai Ferenc vezetésével kiharcolta az NB I-be jutást. Az együttes az 1965-ös bajnokságban harmadik helyen végzett, 1969-ben magyar kupagyőztes lett. Irodalom: 150 éves a „Soproni Műegyetemei Atlétikai és Football Club”, a SMAFC (18602010). Sopron, 2010. p. 73-92. 25 évvel ezelőtt, 1989. január 3-én hunyt el Sopronban Geiszbühl Mátyás pápai káplán, fertőrákosi plébános, kőhidai börtönlelkész. Hegyeshalmon született 1908. augusztus 1-jén. Irodalom: Hetényi János: A börtönlelkész hazatért. In: Új Ember (1989. január 22) ; Hiller István: Geiszbühl Mátyás (1908-1989). In: Soproni szemle. (43. évf.) 2. sz. (1989) p. 182. 25 évvel ezelőtt, 1989. március 4-én hunyt el Salgótarjánban Belitzky János muzeológus, történész, levéltáros, a Sopron vármegye története (1939) című monográfia szerzője. Losoncon született 1909. október 25-én. Irodalom: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. p. 74-75. ; Révai Új Lexikona. 2., köt. Bak-Bia Szekszárd, 1998. p. 704.

22

25 évvel ezelőtt, 1989. április 8-án hunyt el Kismartonban Semmelweis Károly nyugalmazott kormánytanácsos, a burgenlandi tartományi könyvtár egykori igazgatója. Sopronújlakon (Ma: Neutal) született 1906. december 20-án Irodalom: Fogarassy László: Emlékeim Semmelweis Károlyról. In: Soproni szemle. (48. évf.) 2. sz. (1994) p. 224. 25 évvel ezelőtt, 1989. május 13-án hunyt el Sopronban Tompos Ernő építészmérnök, heraldikus. Sopronban született 1907. március 2-án. Irodalom: Molnár László: Tompos Ernő (1907-1989). In: Soproni szemle. (43. évf.) 4. sz. (1989) p. 362-367. ; Tompos Lilla: Emlékek. Részletek Tompos Ernő (1907-1989) családtörténeti jegyzeteiből. In: Soproni szemle. (54. évf.) 2. sz. (2000) p. 189–193. 25 évvel ezelőtt, 1989. június 27-én véget ért a Vasfüggöny bontása az osztrák-magyar határon. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter – a sajtó képviselői előtt – átvágta az utolsó szakaszon meghagyott drótkerítést. Irodalom: Pethő Gyula - Zsiga Tibor: A „vasfüggöny" és kora. In: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. Szombathely, 2000. p. 84. ; Reischl Ferenc –Becher Nándor: Vasfüggöny az Alpok lábánál. In: Soproni szemle. (62. évf.) 4. sz. (2008) p. 416. 25 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én tartott Páneurópai Piknik alkalmával NDK-s menekültek százai törtek át a magyar-osztrák határon. Sopron modern kori történelmének talán legjelentősebb eseménye a német újraegyesítés egyik kulcsmomentuma volt. Irodalom: Áttörés : Páneurópai Piknik, 1989. Győr, 1999. ; Gyarmati György (szerk.): A Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából. Sopron-Budapest, 2010 ; Kurucz Gyula (szerk.): Az első határnyitás: Sopron, 1989. augusztus 19. Budapest, 2000 ; Nagy László: A Páneurópai Piknik és az 1989. szeptember 11-i határnyitás. In: Soproni szemle. (55. évf.) 1. sz. (2001) p. 75-87. p. 25 évvel ezelőtt, 1989. szeptember 25-én hunyt el Sopronban Mollay János városi aljegyző, 1956-tól a soproni egyetem gazdasági igazgatója. Sopronban született 1911. június 20-án. Irodalom: Szabó Jenő: Mollay János (1911-1989). In: Soproni szemle. (44. évf.) 1. sz. (1990) p. 72-76. 25 évvel ezelőtt, 1989. október 30-án hunyt el Sopronban Gunda Mihály gépészmérnök, egyetemi tanár, a MTESZ soproni szervezetének elnöke. A Gömör-Kishont vármegyei Rozsnyón született 1918. október 24-én. Irodalom: Dr. Gunda Mihály 1918–1989. In: Fa. (40. évf.) 2. sz. (1990) p. 59. ; Jakál László: Dr. Gunda Mihály 1918–1989. Erdészeti Füzetek. (44. évf.) 2. sz. (1990) p. 19. ; Magyar Nagylexikon. 8. köt., Ff-Gyep. Budapest, 1999. p. 760. 25 évvel ezelőtt, 1989. november 10-én adták át Vas-hegyi Gloriette kilátót, melynek terveit Fekete Zoltán építész készítette. Irodalom: Kubinszky Mihály: A Soproni Városszépítő Egyesület húsz éve (1987-2007). In: Soproni szemle. (62. évf.) 1. sz. (2008) p. 55. Soproni kilátók. Sopron, 2013. p. 20-21.

23

Évfordulók időrendben JANUÁR 3. Budapesten elhunyt Grünwald Fülöp gimnáziumi igazgatótanár; judaista, múzeumigazgató, történész. Sopronban született 1887. augusztus 31-én. (1964). 3. Sopronban elhunyt Geiszbühl Mátyás pápai káplán, fertőrákosi plébános, kőhidai börtönlelkész. Hegyeshalmon született 1908. augusztus 1-jén. (1989). 6. Budapesten elhunyt vitéz Vargha Vilmos mérnök, államtitkár, a francia Becsületrend magyar kitüntetettje. Sopronban született 1887. február 1-jén. (1964). 18. Sopronban elhunyt Pilgram János Zsigmond svéd és bécsi követségi lelkész, 1723-1739 között soproni városlelkész. Hét munkája jelent meg nyomtatásban, köztük a Neuvermehrtes Oedenburgisches Gesangbuch (1726) című énekeskönyv, amely 366 művet tartalmaz. Buxtehude-ban (Bréma mellett) született 1682. december 10-én. (1739). 17. Pölöskén megszületett Tatay János költő, kanonok, 1820 és 1850 között lövői plébános. Győrben hunyt el 1862. január 23-án. (1789). 20. Győrben elhunyt Tóth József kanonok, Győr városplébánosa, címzetes kalocsai apát. Lózson (ma: Nagylózs) született 1786. október 26-án. (1864). 20. Elhunyt dr. Vághy Béla városi tanácsos, a Soproni Korcsolyázó Egylet alelnöke. (1939). 23. A m. kir. Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred Munkács felé tartó utolsó egysége is elhagyta a Baross út melletti lovassági laktanyát. Az alakulat első katonái – a soproni népszavazást követően – 1921 szilveszter éjjelén érkeztek a városba. (1939). 30. Sopronban megszületett Cs. Németh András erdőmérnök, az Erdészeti Múzeum gyűjteményének vezetője (1984-1986). Szülővárosában hunyt el 1986. december 5-én. (1939).

FEBRUÁR 7. Bécsben elhunyt Stark János Károly festőművész, rézmetsző. Sopronban született 1774. július 4-én. (1814). 26. Sopronban elhunyt Kárpáti Sándor, pedagógus, zeneszerző, az evangélikus tanítóképző zenetanára. Kőszegen született 1872. január 2-án. (1939).

MÁRCIUS 4. Salgótarjánban elhunyt Belitzky János muzeológus, történész, levéltáros, a Sopron vármegye története (1939) című monográfia szerzője. Losoncon született 1909. október 25én. (1989). 24

11. Rohoncon megszületett gróf Széchényi Antal cs. kir. altábornagy, titkos tanácsos. Cenken (ma: Nagycenk) hunyt el 1767. augusztus 29-én. (1714). 14. Sopronban elhunyt Hillebrand Imre likőrgyáros, a gyáralapító Hillebrand Vince fia. Sopronban született 1854. szeptember 12-én. (1889). 15. Felavatták a soproni kosárlabdacsarnokot. Az egyetemi botanikus kert második világháború alatt bombatalálatot kapott fedett uszodájának romos épületéből kialakított csarnokot később az 1969-ben Magyar Kupagyőztes csapat edzőjéről, Krasznai Ferencről nevezték el. (1964). 16. Sopronban megszületett Dorfmeister József István Pál festő, Dorfmeister István fia. Szülővárosában hunyt el 1807-ben. (1764). 19. Sopronban elhunyt Deccard Kristóf János a hazai botanika egyik úttörője, a Líceum rektora. Sopronban született 1686. október 21-én. (1764). 22. A Soproni Városszépítő Egyesület elnökévé Heimler Károly (1877-1954) rendőrkapitányt választotta. (1914). 25. Sopronban elhunyt Doslern Miklós Ödön bencés áldozópap, tanár. Győrött született 1758. szeptember 27-én. (1839). 26. Sopron város vezetése határozatot hozott egy városi közkönyvtár létesítéséről. A Széchenyi István Városi Könyvtár jogelődje 1915. március 27-én, a Színház utca 35. szám alatt nyílt meg. (1914). 29. A Soproni I.K.M.T.K. labdarúgócsapata az 1912-1913. évi vidékbajnokság győztesét, a Győri ETO csapatát látta vendégül. A mérkőzést 3:0-ra a vendégcsapat nyerte. (1914).

ÁPRILIS 2. Sopronban elhunyt pleissei báró Berger János táborszernagy. A napóleoni háborúk alatt tanúsított magatartása, tevékenysége eredményeképpen kapta a Katonai Mária Terézi-rend lovagkeresztjét és a bárói címet. Az orosz cár a Szt. György Rend 4. fokozatával tüntette ki. Nagymartonban született 1768-ban. (1864). 5. Sopronban elhunyt Hercz József, soproni kanonok, numizmatikus. Főként ókori pénzérmékből álló gyűjteményét halála évében a soproni bencés gimnáziumnak adományozta. Győrszigeten született 1815. március 15-én. (1889). 8. Kismartonban elhunyt Semmelweis Károly nyugalmazott kormánytanácsos, a burgenlandi tartományi könyvtár egykori igazgatója Sopronújlakon (Ma: Neutal) született 1906. december 20-án 1989). 10. Elhunyt Khoór Ödön szülész, nőgyógyász főorvos. Hajdúnánáson született 1890. október 2-án. (1964).

25

12. Mátyás király aranybullás oklevélben erősítette meg Sopron városának az 1463. évi osztrák-magyar békekötéssel adományozott kiváltságait. Mátyás aranypecsétjeiből csupán három maradt fent, ezek közül a legrégebbi a soproni levéltárban őrzött kiváltságlevélen található. (1464). 12. Megjelent az Új Élet című katolikus társadalmi és ismeretterjesztő lap első száma, melynek tulajdonosa és főszerkesztője Csukovits János, katolikus pap volt. (1919-1945 között Soproni Hírlap címen jelent meg. (1914). 15. Sopronban elhunyt Mohl Adolf római katolikus kanonok, történelemíró. Lövőn született 1855. február 22-én. (1939). 26. Sopronbánfalván megszületett Gráf Ferenc orvos, hematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Budapesten hunyt el 1990. december 2-án. (1914). 28. A Sopron vármegyei Fehéregyházán (Ma: Donnerskirchen) megszületett Steiner Fülöp teológus, székesfehérvári püspök. Székesfehérváron hunyt el 1900. augusztus 11-én. (1839).

MÁJUS 5. Sopronban megszületett Petrik János Jakab evangélikus lelkész, teológiai tanár. Sopronban hunyt el 1876. november 12-én. (1814). 12. Szilsárkányban elhunyt Csupor Gábor jogász, Csorna képviselője az 1848-1849-es népképviseleti országgyűlésben, Sopron vármegye főszolgabírója, majd törvényszéki bírája; a kiegyezés után a köztörvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja. Szilsárkányban született 1813. március 26-án (1889). 13. Sopronban elhunyt Tompos Ernő építészmérnök, heraldikus. Sopronban született 1907. március 2-án. (1989). 16. Budapesten elhunyt Pfeiffer Péter ügyvéd. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a város polgármestere, a polgárőrség ezredese, a nemzetőrség parancsnoka volt. Sopronban született 1801. június 28-n. (1889). 20. Kópházán megszületett Grubich Vilmos orvos, sportélettani kutató, az orvostudományok kandidátusa. 1950-től dolgozott az Országos Testnevelési és Sport Intézetben, melynek vezetője is volt. Budapesten hunyt el 1983. december 6-án. (1914). 31. Pozsonyban elhunyt rautenhofi és dettendorfi Dobner János mérnök 1848-1849-es honvédőrnagy. Sopronban született 1798-ban. (1864).

JÚNIUS 7. Brennbergbányán megszületett Folly Róbert hídépítő mérnök, a veszprémi völgyhíd tervezője. Budapesten hunyt el 1965. április 24-én. (1889).

26

9. Grazban elhunyt Tóth Ágoston, az 1848-as szabadságharc honvéd ezredese, térképész. Marcaliban született 1812. október 28-án. (1889). 20. Sopronban megszületett Bedy Rezső pedagógus, nyelvész, a hienc nyelvjárás kutatója. Sopronban hunyt el 1966 áprilisában. (1889). 23. Fehéregyházán (ma: Donnerskirchen) megszületett Hahnenkamp József népiskolai tanító, igazgató. Sopronban hunyt el 1891. február 6-án. (1814). 27. Véget ért a Vasfüggöny bontása az osztrák-magyar határon. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter a Fertőrákoshoz közeli szakaszon – a sajtó képviselői előtt – vágta át az utolsó szakaszon meghagyott drótkerítést. (1989). 28-29. Nemzetközi lovasversenyt rendeztek Sopronban a lőveri akadálypályán. Sopron Város Nagydíját Tóth Béla, a Budapesti Lovas Klub versenyzője nyerte Ölbő nevű lovával. (1964).

JÚLIUS 5. Sopronban megszületett Renner János fizikus, geofizikus, az Eötvös-féle torziós inga továbbfejlesztője. Budapesten hunyt el 1976. január 30-án. (1889). 8. A Soproni Ünnepi Hetek keretében a tokiói olimpiára készülő labdarúgó-válogatott lépett pályára a Rákóczi sporttelepen. A később olimpiai aranyérmet szerző válogatott 8:0-ra győzött Sopron válogatottja ellen. (1964). 14. Budán elhunyt Bauhofer János György evangélikus lelkész. Sopronban született 1806. november 30-án. (1864). 14. Sopronban megszületett Felkl Jenő, címzetes altábornagy, az m. kir. 1. sz. hegyidandár parancsnoka. Pécsett hunyt el 1948 után. (1889). 18-19. A nagy esőzések következtében kiáradt az Ikva és a Rák patak. Kovács Sándor városi főmérnök jelentésében a Sopronban észlelt legmagasabb árvízszintnek mondta az akkori tetőzést, amely négy hidat is elsodort. (1914). 26. 10 órakor elrendelték Sopronban a katonai mozgósítást. Ezzel a város közvetlenül is bekapcsolódott az első világháború eseményeibe. A vasutat négy napra teljesen lefoglalta a katonaság, és már a mozgósítás napján gyűjtést rendeztek a háborúba ment soproni katonák családjai részére. (1914).

AUGUSZTUS 3. Alsódabason megszületett Seemann Kálmánné Vörös Erzsi festőművész. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Sopronban hunyt el 1940. szeptember 25-én. (1864). 4. Bécsben elhunyt Tusseng Károly, jezsuita szerzetes, cs. kir. udvari lelkész. Sopronban született 1711. május 11-én. (1764).

27

19. A Páneurópai Piknik alkalmával NDK menekültek százai törtek át a magyar-osztrák határon. Sopron modern kori történelmének talán legjelentősebb eseménye a német újraegyesítés egyik kulcsmomentuma volt. (1989). 20. Elhunyt Serpilius Keresztély evangélikus lelkész, teológus, a Sopron múltjában mintegy száz esztendeig nagy szerepet játszó család utolsó itt élő sarja. Sopronban született 1672. augusztus 15-én. (1714). 20. Felszentelték a nagycenki Szent István templomot (1864). 23. Homokon megszületett Nemes Tompa István számadó juhász és fafaragó. 1888-ban készült nagyméretű fogadalmi képkeretét a máriacelli bazilikának adományozta. Nagycenken hunyt el 1919-ben. (1864). 25. Latin nyelven írt nyílt levelében Loew Károly Frigyes (1699-1741) soproni városi tisztiorvos felhívást intézett kollégáihoz, melyben együttműködésre szólított fel Magyarország növényvilágának jobb megismerése érdekében. Ez a levél – a korábbi eredmények összefoglalása révén – az első magyar botanikatörténeti munkának is felfogható. Még ebben az évben készült el Deccard János Kristóffal közösen írt Flora Semproniensis kézirata, mely az első ilyen jellegű hazai növénytani munka. Sopronból és környékéről 1098 növényfajt ír le. (1739). 31. Gróf Széchényi Ferenc – Lajos, Pál és István fiával egyezséget kötve – birtokait három hitbizományra – a segesdi (Somogy vármegye), az iváni (Sopron vármegye) és a pölöskei (Zala vármegye) birtoktestre – osztotta. (1814)

SZEPTEMBER 2. Megszületett Ágoston Ernő festő, grafikus. Sopronban hunyt el 1957. augusztus 29-én. (1889). 6. Belépett a 48-as számú Gollner gyalogezredbe Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költő, forradalmár. Fél éves soproni tartózkodás után ezredét Grazba vezényelték, ahol egészségi állapotára hivatkozva felmentést kapott a szolgálat alól. (1839). 25. Sopronban elhunyt Mollay János városi aljegyző, 1956-tól a soproni egyetem gazdasági igazgatója. Sopronban született 1911. június 20-án. (1989).

OKTÓBER 1. A 3. önálló huszárszázad katonái megérkeztek a Baross út melletti lovassági laktanyába. Három huszárszázada közül egyet 1941 novemberében, kettőt – a 2. hadsereg részeként – 1942 áprilisában vezényeltek az orosz frontra. (1939) 2. Gércén megszületett Borgátai Szabó József a soproni evangélikus líceum tanára, műkedvelő őstörténész. Sopronban hunyt el 1885 június-8-án. (1789).

28

2. Kőszegen megszületett Torkos László író, költő, iskolaigazgató, a líceumi Magyar Társaság aktív tagja, a Hajnal című diáklap alapító szerkesztője. (1839). 9. Esztergomban elhunyt Packh János építész, építőmester, a magyarországi klasszicista építészet jeles alakja. Nagybátyja, Kühnel Pál halála után átvette az esztergomi bazilika építését, melyet haláláig folytatott. A munkát végül Hild József fejezte be. A kanonoki házakon kívül ő tervezte és építette az esztergomi kerek templomot, de dolgozott Pannonhalmán és Egerben is. Kismartonban született 1796. május 7-én. (1839). 11. Budapesten elhunyt Töpler Kálmán Sopron város polgármestere (1902-1918), országgyűlési képviselő (1918-1919, 1926-1930). Sopronban született 1861. július 5-én. (1939). 17. Lébényben megszületett Sághy Jenő, evangélikus lelkész, író. A második világháborút követően Harkán szolgált, ahol összeállította az egyházközség történetét. (1914). 22-25. Salgótarjánban, a férfi kosárlabda NB I. selejtezőjén a SMAFC férfi kosárlabda csapata Krasznai Ferenc vezetésével kiharcolta az NB I-be jutást. Az együttes az 1965-ös bajnokságban harmadik helyen végzett, 1969-ben magyar kupagyőztes lett. (1964). 23. Pesten elhunyt Lendvay Márton Ignác kamarai tanácsos és levéltáros, a Libri Dignitariorum című archontológia szerzője. Az ötkötetes kézirat a magyar világi és egyházi vezetőket vette számba. A Sopron vármegyei Ebergőcön született 1739-ben. (1814). 30. Elhunyt Gunda Mihály gépészmérnök, egyetemi tanár, a MTESZ soproni szervezetének elnöke. A Gömör-Kishont vármegyei Rozsnyón született 1918. október 24-én. (1989).

NOVEMBER 2. Felsőgallán megszületett Kónya Lajos Kossuth-díjas költő. Budapesten hunyt el 1972. július 13-án. (1914). 10. Bécsben megszületett gróf Széchényi Pál, Széchényi Ferenc fia, császári és királyi kamarás. Sopronban hunyt el 1871. március 30-án. (1789). 10. Átadták a Vas-hegyi Gloriette kilátót, melynek terveit Fekete Zoltán építész készítette. (1989). 11. Sopronban megszületett Liebezeit Zsigmond György, orvos, a hallei Academia Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (a Német Tudományos Akadémia) tagja. Sopronban hunyt el 1739. november 30-án. (1689). 13. Sopronban elhunyt Bünker János Rajnárd tanító, néprajzkutató. A karintiai Seebachban született 1863. április 25-én. (1914). 16. Déván megszületett Stasney Albert fémkohómérnök, főiskolai tanár. Sopronban hunyt el 1971. szeptember 29-én. (1889).

29

17. Elhunyt Kajaba Lajos pedagógus, a Felsőkereskedelmi Iskola (ma: Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója. A Gömör vármegyei Szilicén (ma: Silica) született 1860-ban. (1914). 20. Bécsben elhunyt Pruzsinszky Ferenc festőművész. Sopronban született 1852. augusztus 24-én. (1914). 27. Kralicon elhunyt Töpler (később Töply) Ottó 1948-1949-es honvéd. A világosi fegyverletétel után besorozták a császári hadseregbe, 1850-től hadnagy, 1854-től főhadnagy, 1859-től százados. Sopronban született 1828-ban. (1864). 27. Sárospatakon megszületett Finkey József bányamérnök, az MTA tagja, az érc- és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Sopronban hunyt el Sopron, 1941. április 7-én. (1889). 30. Sopronban elhunyt Liebezeit Zsigmond György, orvos, a hallei Academia Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (a Német Tudományos Akadémia) tagja. Sopronban született 1689. november 11-én. (1739). 30. Elhunyt Seltenhofer Frigyes a Seltenhofer Frigyes fiai harangöntöde és tűzoltószergyár társtulajdonosa. A vállalkozást dédapja, Seltenhofer Frigyes (1789-1946) alapította 1816-ban. (1914).

DECEMBER 1. A soproni evangélikus konvent a gyülekezeti könyvtár állományába tartozó kéziratokat adományozott a Nemzeti Múzeumnak. (1814). 3. Erre a napra dátumozta Wolmuth János soproni orgonista tanítványa, Stark János Jakab számára készített kéziratos virginálkönyvét. A zeneelméleti alapokat és a zongora elődjére írt egyszerű darabokat tartalmazó összeállítás az első magyar hangszeres tankönyv. (1689) 4. Földrengés volt Sopronban. A jelenségről Bruckner Gottlieb krónikaíró számolt be. (1689). 14. Pozsonyban megszületett gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia, török pasa, a magyar és a török hivatásos tűzoltóság megszervezője. Konstantinápolyban hunyt el 1922. március 24-én. (1839). 18. Bécsben megszületett Eszterházy Miklós József herceg, tábornagy, a fertődi kastélyegyüttes építtetője. Bécsben hunyt el 1790. szeptember 28-án. (1714). 25. Megjelent a Rábaköz című társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap mutatványszáma. 1890-1895 között jelent meg. A hetilap szerkesztője Hevesi János (18611908) kapuvári tanár volt. (1889).

30

Széchenyi István Városi Könyvtár – 9400 Sopron, Pócsi utca 25. Évközi nyitva tartás (Szeptember 1. – június 30. között) Hétfő Zárva Kedd 10-18 óráig Szerda 10-16 óráig Csütörtök 10-16 óráig Péntek 10-18 óráig Szombat 10-13 óráig Nyári nyitva tartás (július 1. – augusztus 31. között) Hétfő Zárva Kedd 9-16 óráig Szerda 9-16 óráig Csütörtök 9-18 óráig Péntek Zárva Szombat Zárva Ha érdekli Sopron és a történelmi Sopron vármegye múltja, várja Önt Helytörténeti Gyűjteményünk a könyvtár emeletén! Évközi nyitva tartás (Szeptember 1. – június 30. között) Kedd 10-18 óráig Csütörtök 10-16 óráig Péntek 10-16 óráig Nyári nyitva tartás (július 1. – augusztus 31. között) Kedd 9-16 óráig Csütörtök 9-18 óráig További információért látogassa meg honlapunkat! www.szivk.hu Facebookon is elérhetők vagyunk! www.facebook.com/szivk