Nevelni és tanítani! Iskolánk több mint hatvan éves múltra tekint vissza

BEVEZETŐ Az iskola hivatalos elnevezése:

Ipari Szakközépiskola és Gimnázium

Mottója:

Nevelni és tanítani!

Iskolánk több mint hatvan éves múltra tekint vissza. A kezdetben Vegyipari Technikumként országos elismertségnek örvendő intézmény ma Veszprém egyik legnagyobb létszámú, szakképzést és gimnáziumi képzést egyaránt folytató iskolája. Szakképzés vonatkozásában mindig alkalmazkodni tudott a gazdaság elvárásaihoz. Vegyész, majd alumíniumipari, később híradástechnikai szakembereket bocsátott az ipar rendelkezésére. A piacgazdaság igényeinek megfelelően alakította újjá képzését a világbank támogatásával. Ennek lényege, hogy a szakképzést a réginél alaposabb, általános képzés előzi meg. Így a tanulók az érettségi vizsgát követően bármilyen felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezhetnek továbbtanulásra. Jelenleg négy szakmacsoportban történik a képzés: vegyipar, gépészet, informatika és környezetvédelem. Azok a tanulók, akik az érettségit követően az iskolai szakmai képzést választják, az iskola által felkínált OKJ szakokon középfokú szakmai végzettséget szerezhetnek. Az iskola földrajzi működési területe a gimnáziumi képzésben elsősorban Veszprém és vonzáskörzete, a szakmai képzésben alapvetően Veszprém megye, de területi beiskolázás miatt a szomszédos megyékből is várjuk a tanulókat. A szakközépiskolai osztályokból vegyész, környezetvédelem-vízgazdálkodás és informatika (szoftver) szakmacsoportban 1-1 osztály, gépészet szakmacsoportban 2 osztály indul, a gimnáziumi osztályokból 9. évfolyamon felmenő rendszerben már nem indul osztály. A kifutó osztályok képzési programját a 2009-ben elfogadott pedagógiai program illetve módosításai tartalmazzák. A gimnáziumi osztályok közül az egyik nyelvi előkészítős és a számítástechnikát emelt óraszámban tanítjuk, a másik általános tantervű osztály.

1

a)

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk alapfeladatának a tanulók személyiségének és képességének fejlesztését, az érettségi és a szakmai vizsgára való felkészítést tekinti, tiszteletben tartva a szülő és gyermeke gondolat- lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát. Az ismeretek, a tudás átadása mellett nem feledkezik meg a nevelésről sem, úgy, hogy a tanulók mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön, bármiféle megkülönböztetés nélkül, őket egyenlő bánásmódban részesítve. Amennyiben iskolánkat sajátos nevelési igényű gyermek látogatja, a tantárgyi irányelvek és a szakértői bizottságok megállapításai alapján az igazgató dönt a tanulóval összefüggő pedagógiai tevékenység részleteiről. E kiemelt cél megvalósítása érdekében fontos részfeladatának tekinti a –

kreativitás fejlesztését,

–

tehetséggondozást,

–

tapasztalati (gyakorlatorientált) tanítást,

–

társadalmi beilleszkedés segítését,

–

hátrányok csökkentését,

–

nemzeti kultúra közvetítését,

–

hagyományőrzést,

–

természetes és mesterséges környezet védelmét,

–

egészséges életmódra való nevelést,

–

az emberi élet védelmét.

ab)

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az emberek lelki, viselkedésbeli tulajdonságai örökletes gyökerűek. A veleszületett tulajdonságok, a jók és a rosszak egyaránt, külső hatásokkal befolyásolhatók, neveléssel változtathatók. A pedagógus rendkívül fontos feladata, hogy az ismeretek átadása mellett formálja a rábízott tanulók személyiségét. Éljen a nevelés nyújtotta lehetőségekkel, mert ezek a tényezők jelentősebbek lehetnek a biológiai faktoroknál. 2

Iskolánkban középfokú nevelés-oktatás folyik. Ennél a korosztálynál óriási gondként jelentkezik az, hogy a tanulók már túl vannak az emberi személyiséget döntő mértékben meghatározó életkori szakaszokon és a serdülőkor önmagában is sajátos problémákat hordoz magában. Tovább nehezíti a helyzetet az „új világ” megváltozott, még kialakulatlan értékrendje, a család szocializáló szerepének megváltozása (válás, munkanélküliség, anyagi nehézségek) a pedagógus tekintélyének, társadalmi elismertségének csökkenése. Mindezen nehézségek ellenére minden pedagógusnak, az osztályfőnököknek különösen, vállalniuk kell a személyiségfejlesztéssel járó feladatokat, így többek között nevelni kell tanulóinkat a konfliktuskezelésre, a kudarcok tűrésére, a külső megjelenés fontosságára,

alkalmazkodóképesség

kialakítására,

a

tudás

fontosságának

felismertetésére, empátiaképességre, kommunikációs-képességre és sorolhatnánk tovább a feladatokat. A személyiségformáláshoz megfelelő tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat szükséges, és elengedhetetlen feltétele a pedagógus személyes példamutatása is. ac)

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskola igen fontos színtér a diákok életében, mivel napjuk igen nagy részét itt töltik. Ezért fontos, hogy mind testileg, mind lelkileg jól érezzék magukat ebben a közegben. Szűkebb környezetünk közvetlen hatást gyakorol testünkre és lelkünkre is, így fontos tényezője a testi és lelki egészségnek. Emellett nem elhanyagolható az iskola információátadó, szemléletformáló szerepe sem, amely elősegíti, hogy diákjainkból minden szempontból egészséges felnőttek váljanak. Iskolánk lehetőséget biztosít tantárgyi keretek között az egészséges életre való felkészülés elméleti alapjainak elsajátításához. Ez elsősorban a biológia tantárgy oktatásához kapcsolható, ahol az emberi test felépítésének és működésének alapjaival és az ezekhez kapcsolódó egészségtani alapokkal ismertetjük meg a tanulókat. Ehhez kapcsolódóan más tantárgyak egészségtani vonatkozásai is fejlesztő, nevelő hatással bírnak, így fontos, hogy az ezekben megjelenő, ide kapcsolható elemeket összefüggésbe hozzuk az eddig tanultakkal, és egyfajta visszacsatolás útján folyamatosan építkezzünk az eddig elsajátított elemekre.

3

A testi és lelki egészség nevelésének fontos színtere az osztályfőnöki óra. Akár kötött módon, adott témák feldolgozásával, akár kötetlen formában, aktuálisan felmerülő kérdések megvitatása révén kerülnek szóba egészségfejlesztő kérdések, a kortárscsoport hatását érdemes kihasználni a nevelés megerősítésére. Az egészségnevelésben fontos szerepet játszik a pedagógusok mellett az iskolai védőnő és az iskolapszichológus is. Személyes példamutatással, segítségnyújtással és információk átadásával lehetőségük nyílik arra, hogy az iskola diákjait egy egészségesebb élet felé segítsék. A problémás esetek felderítésében és kezelésében elsősorban a védőnő és az iskolapszichológus munkája mérvadó, de mindig alkalmazkodnunk kell a diákok sajátosságaihoz, amennyiben ezt igénylik. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósulása, főként a testi egészség területén az iskolai testnevelés órák feladata. A mindennapos testnevelés bevezetésével a mindennapi mozgás lehetőségét teremthetjük meg, ami egy egészséges életkezdet alapjait adja meg. Iskolánk pedagógus közössége lehetőséget biztosít egészségnap szervezésére is, illetve a diákok igényeihez alkalmazkodva, a diáknap megszervezése is az egészségnevelés jegyében történik. Iskolánk tehát mind elméleti, mind gyakorlati szempontú célokat tűz ki maga elé az egészségnevelés területén, melyeket igyekszünk a rendelkezésre álló eszközök segítségével a lehető legmagasabb szinten megvalósítani. ad) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolába beiratkozott tanulók alkotják a legnagyobb, ún. iskolai közösséget. Fontos pedagógiai feladatunk ennek a közösségnek a formálása, az iskolához, a pedagógusokhoz, a diáktársakhoz való érzelmi kötődés és felelősségtudat kialakítása. Az érzelmi kötődés kialakítása és erősítése érdekében meg kell ismertetni tanulóinkkal az iskola történetét, hagyományait, eredményeit, a városban és a régióban betöltött szerepét (iskolamúzeum, osztályfőnöki órák témája, iskolaújság, iskolarádió, tanulói hirdetés stb.).

4

Ugyancsak az iskola közösségéhez való tartozást erősítik a közös iskolai rendezvények:

ünnepélyek,

megemlékezések,

kulturális

bemutatók,

sulinap,

karácsonyi hangverseny, iskolai klubok és versenyek. Nyilvános elismerésben (dicséretben, jutalomban) kell részesíteni azokat a tanulókat, akik az átlagosnál többet tesznek annak érdekében, hogy öregbítsék iskolánk jó hírét. (A jutalmazás anyagi fedezetét az iskola alapítványa biztosítja.) Ugyanakkor

el

kell

marasztalni

azokat

a

tanulókat,

akik

fegyelmezetlen

magatartásukkal, hanyagságukkal, kötelezettségük elmulasztásával vétenek az iskolai közösség ellen. Az iskola egy másik, napjainkban sajnos egyre kisebb jelentőséggel bíró közösségi csoportját alkotják az évfolyamok. Ennek elsődleges oka az, hogy az évfolyamot alkotó valamennyi osztály más-más szakmacsoportba tartozik. Néhány olyan iskolai rendezvény van csupán, ami segít abban, hogy az évfolyamok megismerjék egymást (elsősavató, évfolyamszintű vetélkedő, szalagavató, környezetvédelmi akciókban való részvétel). Szükséges tehát, hogy az osztályfőnöki munkaközösség teremtsen újabb alkalmakat arra, hogy az évfolyamokba tartozó osztályok szorosabb kapcsolatba kerülhessenek egymással. Hasonlóan fontosnak tartjuk az egyes szakokon tanulók összefogását, számukra szakszintű rendezvényekkel lehet közösséget teremteni. Az iskolai élet legkisebb, egyben legfontosabb csoportját az osztályközösségek alkotják. Az osztályközösségek formálásában kulcsszerepe az osztályfőnöknek van, de a szaktanárok is sokat tehetnek annak érdekében, hogy jó szellemű, egységes törekvésű osztályok alakuljanak ki. E közösség kialakításának elengedhetetlen feltétele a tanulók személyiségének, családi hátterének megismerése. Ez rendkívül időigényes, sok fáradsággal járó munka. Igényli a tanulókkal és szülőkkel való beszélgetést, a megfigyelést, a minél több együttlétet az osztályfőnök részéről. Az osztályközösség formálásának legfontosabb színterei az osztályfőnöki órák, osztálykirándulások, színház-, és mozilátogatások, klubdélutánok, vetélkedők. Az osztályfőnök problémái megoldásához segítséget kaphat az ifjúságvédelmi felelőstől, az iskolaorvostól, a pszichológustól, az iskola igazgatójától. 5

Az iskolai közösségek kialakításában közös munkát végeznek a tantestület tagjai, a tanulók, valamint a szülők. A kapcsolattartás részletes szabályozását az iskola SZMSZ-e tartalmazza. ae) A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai (1)

A pedagógusok feladatai

A pedagógusok feladata kiemelten, hogy: 

munkaidejében az iskolában tartózkodjon, és az oktatással, neveléssel

kapcsolatos feladatokkal foglalkozzon. Részt vegyen a munkaidején kívül eső iskolai rendezvényeken is. 

munkakörét a mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően látja el, szükség

esetén helyettesíti hiányzó kollégáját 

felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az

előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai

programnak,

a

helyi

tantervnek

és

a

munkaközösség-vezetők

iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenete szerint tanít. 

törekszik a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezi,

hogy otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag-elsajátítás) ne haladja meg a tanóra időtartamát. 

segíti a felzárkóztatásra szoruló diákokat, menedzseli a tehetséges tanulókat.



adminisztratív, szervezési és vizsgáztatási feladatokat lát el, amelyeket a

nevelő-oktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényes jogszabályok előírnak 

szoros munkakapcsolatot alakít ki tanítványai osztályfőnökével



tanítási napokon naponta ellenőrzi a tanári hirdetőt és a hivatalos

elektronikus üzeneteit is 

jó kapcsolatot alakít ki tanítványai szüleivel



az iskolai óvó-védő rendszabályokat betartja



az iskolai etikai elvárásoknak megfelel

A pedagógusok intézményi feladatait részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák. (2)

Az osztályfőnöki munka tartalma 6

Az osztályfőnök elsőrendű feladata az osztályába járó tanulók segítése, hogy tanulmányaikat sikeresen elvégezhessék. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordít a tanulók

tanulmányi

előmenetelére,

segíti mind

a

felzárkóztatást,

mind

a

tehetséggondozást. Szorosan együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal. Összefogja az osztályközösséget, szervezi annak életét. A tanulókat az iskolai élettel kapcsolatos tudnivalókkal ellátja. Segíti a személyiségük kibontakoztatását, személyes példájával is nevel. Szoros kapcsolatot ápol a szülőkkel. Elvégzi az osztályhoz kapcsolódód adminisztratív teendőket. (3)

Az osztályfőnök feladatai

-

Felelős vezetője az osztály közösségének

-

Együttműködik az osztályban működő szaktanárokkal

-

Látogatja az osztály tanítási óráit

-

Vezeti az osztály rendkívüli értekezleteit

Gondot fordít az osztályában tanuló tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, a szenvedélybetegségek megelőzésére -

Együttműködik a tanulók szüleivel

-

Kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel

Fogadóórát, szülői értekezleteket tart, együttműködik az osztálya szülői szervezetével -

Elvégzi az osztályfőnök ügyviteli teendőit.

af)

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló

7

érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (1)

A 9. évfolyamra beiskolázott tanulók egy része beilleszkedési problémákkal

küzd. Ezeknek a problémáknak a feloldása elsősorban az osztályfőnökök feladata, de szükséges a szaktanárok segítsége is. Egyéni beszélgetésekkel, esetenként a szülő és az iskola pszichológusának bevonásával oldhatók meg ezek a nehézségek. (2)

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében

pedagógiai tevékenységünket a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése értelmében végezzük. Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, értékelés és minősítés alól való felmentés esetén az igazgató gondoskodik az egyéni foglalkozás megszervezéséről. Vizsgáztatásuk során a törvényben rögzített mentesítésükről, segédeszközök használatáról gondoskodunk. Amennyiben a tanuló egyéni adottságai vagy sajátos helyzete miatt magántanulóvá válik, a kötelező tanórai foglalkozás alól mentesül és az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ha a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, a szakértői véleményben megjelölt szakemberről az iskola a szakértői véleményt készítő intézménnyel együttműködve gondoskodik. (3)

A tehetséges tanulók felismerése, támogatása valamennyi szaktanár

munkaköri kötelessége. A tanítási órákon való egyéni foglalkozásokon túl segítséget kell nyújtani a tanulmányi versenyekre való felkészülésben is. A tehetséges tanulók a különböző szakkörökön, versenyfelkészítőkön és önképzőkörökön bontakoztathatják ki és fejleszthetik ismereteiket (részletezését lásd a tanórán kívüli foglalkozásoknál). (4)

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felismerése elsősorban az

osztályfőnökök feladata, de minden szaktanár kötelessége, hogy figyeljen az erre utaló jelekre, és azt közölje az osztályfőnökkel.

8

Az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelőssel együtt minden lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy ezek a tanulók anyagi támogatásban részesülhessenek: 

megemelt összegű tankönyvtámogatás az állami normatívából



tankönyv-támogatási javaslat az illetékes önkormányzat felé



kedvezményes menza



alapítványi támogatás



pályázatok.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógus munkakörével összefüggő ifjúságvédelmi feladatok részletezése, különös tekintettel az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős munkájára: -

ismertetni a tanulókkal és szülőkkel az ország gyermekvédelmét meghatározó

társadalmi tényezőket, -

ismertetni a gyermekvédelem alapfogalmait (szocializációs zavarok, hátrányos

helyzet, veszélyeztetettség, agresszivitás, antiszocialitás, deviancia, abúzus), -

ismertetni a gyermekvédelmi törvény alapelveit, a gyermekvédelem

rendszerét, támogatási formáit, -

biztosítani a gyerekek legfontosabb jogait,

-

ismertetni a gyermekjóléti alapellátás intézményeit,

-

ismertetni a gyermekvédelmi szakellátás céljait, feladatait, intézményeit,

-

ismertetni a szakellátásban élő gyermekek jellemzőit (szocializációs zavarok,

érzelmi és akarati sérülés, kötődési zavarok), -

jellemezni az antiszocialitás, deviancia, újkor veszélyeztető tényezők

kérdéskörét, -

a másságot, a vallási és etnikai különbségeket elfogadni,

-

munkáját előítélet mentesen, empátiával és toleranciával végezni,

-

alkalmazni a konfliktuskezelés és meggyőzés eszközeit.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat egy pedagógus végzi, összességében fél státuszban. 9

Az osztályfőnökök segítségével felméri, ill. nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat, szükség esetén intézkedik a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében (családlátogatás, gyermekjóléti szolgálat értesítése, anyagi támogatás kezdeményezése stb.). Állandó kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a drogambulanciával, lelkisegély

szolgálattal,

iskolaorvossal,

pszichológussal,

osztályfőnökkel

és

a

veszélyeztetett tanuló szüleivel, gondviselőivel. A tanulókkal minden tanév elején közli, hogy milyen problémával és milyen időpontban kereshetik fel őt. Részt vesz a feladatával kapcsolatos továbbképzéseken. Rendszeresen tájékoztatja az igazgatót tevékenységéről, javaslatot tesz az iskolában esetleg előforduló veszélyeztetettségi tényezők megszüntetésére. Dokumentációt és eseménynaplót vezet, elkészíti saját tevékenységi tervét, az eseményeket a tartalmi, formai követelményeknek megfelelően rögzíti. Közreműködik a gondozási-nevelési terv elkészítésében.

ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Az igazgató a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt – lehetőség szerint 15 nappal korábban – írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. Az igazgató a diákönkormányzatot a tervezetek előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A nevelőtestület értekezletére a diákönkormányzat képviselője is meghívható.

10

Az iskola tanulóit érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat.

ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Kapcsolattartás a diákokkal A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt egy hónappal a diákönkormányzatot segítő tanár útján kéri a nevelőtestület véleményét, illetőleg a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását. A diákönkormányzatot segítő tanár a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzat-tervezetet az igazgatónak adja át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről. A nevelőtestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az igazgató közli a diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselőjével. A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az igazgatót meghívhatja, illetőleg az igazgató azon részt vehet. Az igazgató a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt – lehetőség szerint 15 nappal korábban – írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. Az igazgató a diákönkormányzatot a tervezetek előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A nevelőtestület értekezletére a diákönkormányzat képviselője is meghívható.

11

Az iskola tanulóit érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A

tanulók vélemény-nyilvánításának

fóruma

a diákközgyűlés, amelyet a

tanulóközösségek (osztályok) küldötteinek részvételével ősszel célszerű megtartani. A diákközgyűlés előkészítésébe a diákönkormányzatot be kell vonni. A diákközgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák, szükség esetén családlátogatások. A szülők a pedagógusokat az előzetesen megadott tanári fogadóórák időpontjában előzetes bejelentkezés nélkül megkereshetik, konzultálhatnak velük. A szülőnek lehetősége van arra, hogy a tanárral való időpont egyeztetés után, konzultációt folytasson. A közvetett kapcsolattartás formái: –

ellenőrzőkönyv 12

–

bizonyítvány

–

levél

–

telefon

–

iskola honlapja

–

e-mail

Kapcsolat a szülői szervezettel Iskolaszék az iskolában nem működik. A szülők érdekképviseletét a szülői szervezet (szülői választmány) látja el. Ebben osztályonként 2-2 szülő vesz részt. A szülői szervezet az általa elfogadott működési rend szerint működik. Az iskola igazgatója és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési jogosultsága van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató megfelelően gondoskodik. Kapcsolat a kollégiumi pedagógusokkal Az osztályfőnökök évente egy alkalommal meglátogatják kollégista tanulóikat, konzultálnak a nevelőtanárral. Kapcsolat a gyakorlati képzőhelyekkel Az évközi és a nyári összefüggő szakmai gyakorlat egy része megállapodás alapján a duális képzés jellegéből adódóan külső cégeknél is folyik. A gyakorlati képzőhelyek felkutatása a szakképzésben résztvevő diákoknak és az iskola szakmai tanárainak egyaránt feladata. A megállapodás előkészítése a szakmacsoportos vezetők feladata. A megállapodást az igazgató és a cég vezetője írja alá.

13

A szakmacsoportos vezetők gondoskodnak arról, hogy a gyakorlati képzők rendelkezésére

álljon

az

iskola

szakmai

programja,

a

szakmai

vizsga

követelményrendszere. A képzőhely a Szakképzési törvény alapján nyilvántartja a tanuló mulasztását, és erről értesíti az iskolát, a szakmacsoportos vezető vagy az évfolyam szakképzéséért felelős szaktanár az osztályfőnökkel együtt eleget tesz az értesítési kötelezettségeknek (szülő, családsegítő stb.) és vezeti az osztálynaplóban a mulasztott órák számát. A képzőhely biztosítja a foglalkozási napló vezetését, melybe felkérés alapján betekintést nyerhetnek a szakmai képzésért felelős szaktanárok. Kapcsolat a külső partnerekkel Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. ai)

Tanulmányok alatti vizsgák, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi vizsga

Tanulmányok alatti vizsgák A vizsgák törvényi hátterét a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg. Fajtái: osztályozó, különbözeti, pótló és javító vizsga. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgát a tanév során három alkalommal szervezünk: –

az első félév vége előtti két hétben

–

a tanév vége előtti két hétben

–

a javító vizsgával egy időben 14

A vizsga feltétele, hogy a vizsgázó jelentkezési lapon, írásban jelentkezzen a vizsgára. Amennyiben a tanuló saját vagy szülője kérése alapján mentesült a tanórák látogatása alól, kötelessége a vizsga anyagát szaktanáraitól megkérdezni. Ebben segítséget nyújt osztályfőnöke, szaktanára, ill. az iskola honlapján is közzétett pedagógiai program. Rehabilitációs Bizottsági javaslatra történt felmentés esetén az osztályfőnök koordinálja a tananyag eljuttatását a tanulónak. Határideje a tanév novemberének, ill. áprilisának vége. A vizsga helyéről és idejéről a jelentkező írásban kap tájékoztatást. Különbözeti vizsga Az iskolába átiratkozó tanulónak kell különbözeti vizsgát tennie, amennyiben előző iskolájában a tárgyat alacsonyabb óraszámban tanulta, mint az iskolánk kerettanterve szerinti óraszám. A vizsga anyaga a hiányzó tananyagrész. Amennyiben egyáltalán nem tanulta az adott tárgyat, akkor a teljes tananyagból tesz vizsgát a tanuló. Különbözeti vizsgával folytathatja emelt szintű tanulmányait az a tanuló, aki 12. évfolyamon akar bekapcsolódni az emelt csoport munkájába. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető 15

legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A vizsga részei és értékelése tantárgyanként: Biológia A biológia vizsga minden esetben 60 perces írásbeli vizsgarészből áll. A vizsga témaköreit osztályozóvizsga esetén legalább egy hónappal, javítóvizsga esetén pedig legkésőbb az évzárón ismertetni kell a tanulóval. Az írásbeli vizsga legalább hét feladatból áll, amelyek tartalma megfelel a helyi tanterv követelményrendszerének. A feladatsort a diákot tanító szaktanár állítja össze. A feladatok között szerepelnie kell a következő feladattípusoknak: -

fogalom meghatározás

-

ábraelemzés

-

kifejtendő feladat

-

elemző feladat

A feladatok lehetőleg minél több témakörből kerüljenek ki. A feladatlap megoldásakor a tanuló segédeszközt nem használhat. Az írásbeli vizsgán elért pontokat százalékosan átszámítva az alábbi táblázat alapján állapítjuk meg az osztályzatot:

0-39

1 (elégtelen)

40-54

2 (elégséges)

55-69

3 (közepes)

70-84

4 (jó)

85-100

5 (jeles)

Ének-zene A tanulónak szóbeli vizsgát kell tennie, mely az alábbi feladatokat tartalmazza:

- magyar népdal éneklése fejből, két versszakkal, a népdal elemzése - műzenei szemelvények éneklése kottából, a stíluskorszak rövid jellemzése 16

- hangszerismeret (magyar népi hangszerek, és a szimfonikus zenekar hangszerei) - a zeneirodalom legjelentősebb műveinek felismerése hallás alapján - szabadon választott könnyűzenei stílus, vagy előadó jellemzése

Etika, társadalomismeret és etika, társadalomismeret, filozófia Csak szóbeli vizsga van. A szóbeli vizsgán a szaktanár a pontozólapja alapján osztályozza a tanulót az alábbi táblázat alapján állapítja meg az osztályzatot: 0 – 29 %

elégtelen

30 – 45 %

elégséges

46 – 59 %

közepes

60 – 79 %

jó

80 – 100 %

jeles

Fizika A fizika vizsga egy 60 perces írásbeli vizsga részből áll, amely a helyi tanterv követelményeinek megfelelően a következő feladattípusokból állhat: 

Feleletválasztásos feladat (teszt)



definíciók



jelenség, görbe (grafikon) értelmezése



számítási feladatok

A feladatsort összeállítja az aktuális témakörökből az adott diákot / osztályt tanító szaktanár: 

javító vizsgán: 1 éves tananyag



különbözeti vizsgán: attól függően, hogy a tanuló milyen típusú iskolából és

(vagy) osztályból érkezett 

osztályozó vizsgán: fél éves tananyag.

A vizsga értékelése az összes pontszámhoz viszonyított alábbi értékhatárok szerint történik: 0 – 29 %

elégtelen

30 – 49 %

elégséges 17

50 – 64 %

közepes

65 – 79 %

jó

80 – 100 %

jeles

A leírtak érvényesek a 

3 éves



emelt szintű

képzésben résztvevő tanulók esetében. Földrajz Csak írásbeli vizsga van. A vizsga időtartama 60 perc. Ezen az elért pontokat százalékosan is átszámítják, és az alábbi táblázat alapján állapítják meg az osztályzatot.

0 – 29 %

elégtelen

30 – 45 %

elégséges

46 – 59 %

közepes

60 – 79 %

jó

80 – 100 %

jeles

Gépész szakmacsoport Az alábbiak az osztályozó, különbözeti és a javítóvizsgákkal kapcsolatosak. Szakmai elméleti tantárgyak esetében a tanulók írásbeli vizsgát tesznek. Az írásbeli időtartama 60 perc. Az írásbeli vizsga anyaga az éves tananyagot fedi le. Az írásbeli feladatsor összeállításáért felelős a tantárgyat tanító szaktanár. Az írásbeli feladatsor pontértéke 100 pont. Az értékelés a következő: 0 – 34 pont

- elégtelen

35 – 49 pont

- elégséges

50 – 64 pont

- közepes

65 – 84 pont

- jó

85 – 100 pont

- jeles

18

Szakmai gyakorlatok I. tantárgyból a vizsgára bocsátás egyéni elbírálás alapján történik, a gyakorlatioktatás-vezető írásbeli javaslata alapján. A javaslat alapján szakmai gyakorlatból csak akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezi. Szakmai gyakorlatok II. tantárgyból helyi vizsgát tenni nem lehet. Elméletigényes szakmai gyakorlatok esetében csak akkor lehet vizsgáztatni, ha a tanuló pótolta a tantárgyi gyakorlatok tananyagát (a szaktanár által kiadott feladatsorok, géprajzi feladatok, CAD rajzok). Ebben az esetben írásbeli vizsgát tehet. Informatika tantárgy Gyakorlati vizsga, melynek időtartama 60 perc és feladatai a féléves illetve az éves tananyagot fedi le a vizsga típusától függően. A feladatsort a kijelölt tanár állítja össze és javítja. Az elért eredmény-osztályzat átváltás: 0 – 30 %

elégtelen

31 – 54 %

elégséges

55 – 74 %

közepes

75 – 89 %

jó

90 – 100 % jeles Informatika szakmacsoport Szakmai elméleti tantárgyak esetében írásbeli vizsgák lesznek. Az írásbeli időtartama 60 perc. Az írásbeli vizsga anyaga a féléves illetve az éves tananyagot fedi le a vizsga típusától függően. Az írásbeli feladatsor összeállításáért és javításáért a kijelölt tanár a felelős. Az elért eredmény osztályzatra való átváltása: 0 –30 % elégtelen 31 –54 % elégséges 55 –74 % közepes 75 –89 % jó 90 –100 % jeles

19

Ha a tanuló írásbeli teljesítménye nem éri el a 31 %-ot, lehetősége van szóbeli vizsgán javításra.

Ez tisztán elméleti kérdésekből álló tételsor segítségével történik. Az elérhető maximális pontszám az írásbelin elérhető fele. Az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli teljesítmény együtt határozza meg. 0-39 % elégtelen 40 – 54 % elégséges 55 – 74 % közepes 75 – 89 % jó 90 – 100% jeles Elméletigényes szakmai gyakorlatok esetében csak akkor lehet vizsgáztatni, ha a tanuló megelőző tanulmányai során elvégzett gyakorlati munkái elfogadhatók, hiányosságai elméleti felkészületlenségből fakadnak. Ebben az esetben írásbeli vizsgát kell tennie. A vizsgára bocsátásra, egyéni elbírálás alapján, a tanító tanár javaslatot tesz. A javaslat alapján szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezi. Az írásbeli vizsgára a szakmai elméleti tárgyak esetében felsoroltak érvényesek.

Kémia

Gimnázium (javító- osztályozó- különbözeti vizsgák) A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tartalma megfelel a helyi tanterv éves /féléves követelményrendszerének. A feladatok szintje a 9-10. évfolyamok tanterve szerint haladó osztályoknak a követelményrendszernek megfelelő legyen. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: - kémiai fogalom meghatározás - kifejtendő feladatok - elemző feladatok. 20

A feladatsort összeállítja az adott diákot/osztályt tanító szaktanár/ok. A vizsga értékelése: az elért pontszámot az összes ponthoz viszonyítva.

0 – 30 %

elégtelen

31 – 54 %

elégséges

55 – 74 %

közepes

75 – 89 %

jó

90 – 100 % jeles

Szakközépiskolai osztály – informatika, gépipar szakmacsoport - (javító- osztályozókülönbözeti vizsgák) A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tartalma megfelel a helyi tanterv éves /féléves követelményrendszerének. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: - kémiai fogalom meghatározás - kifejtendő feladatok - elemző feladatok. A feladatsort összeállítja az adott diákot/osztályt tanító szaktanár/ok. A vizsga értékelése: az elért pontszámot az összes ponthoz viszonyítva.

0 – 30 %

elégtelen

31 – 54 %

elégséges

55 – 74 %

közepes

75 – 89 %

jó

90 – 100 % jeles

Vegyipar és környezetvédelem szakmacsoport szakközépiskolai osztály (javítóosztályozó- különbözeti vizsgák) A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből áll. 21

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tartalma megfelel a helyi tanterv éves /féléves követelményrendszerének. 11-12. évfolyamok esetén pedig a tanuló által választott szintnek megfelelően: középszint esetén csak középszintű követelményrendszer szerinti feladatok adhatók, emelt szint esetén pedig az emelt kémia javító- osztályozó- különbözeti vizsgákra vonatkozó szabályozás az érvényes. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: - kémiai fogalom meghatározás - kifejtendő feladatok - elemző feladatok. A feladatsort összeállítja az adott diákot/osztályt tanító szaktanár. A vizsga értékelése: az elért pontszámot az összes ponthoz viszonyítva.

0 – 30 %

elégtelen

31 – 54 %

elégséges

55 – 74 %

közepes

75 – 89 %

jó

90 – 100 % jeles Emelt kémia (javító- osztályozó- különbözeti vizsgák) A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %- a, a szóbeli vizsgára 40 % -a adható. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tartalma megfelel a helyi tanterv éves /féléves követelményrendszerének. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: - kémiai fogalom meghatározás - kifejtendő feladatok - elemző feladatok - számítási feladat. A szóbeli vizsgán az emeltszintű vizsgakövetelményeknek megfelelő elméleti tételekből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A feladatsort, tételsort összeállítja az adott diákot/csoportot tanító szaktanár/ok. 22

A vizsga értékelése: az elért pontszámot az összes ponthoz viszonyítva

0 – 19 %

elégtelen

20 – 39 %

elégséges

40 – 59 %

közepes

60 – 79 %

jó

80 – 100 % jeles Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv: írásbeli vizsga (60 perc) I. része: elmélet: 40 pont II. része: teszt/gyakorlati feladatok: 60 pont Magyar irodalom: írásbeli része (érvelés és/vagy esszé): 60 pont (60 perc) Tartalom: 20 pont Szövegösszefüggés: 20 pont Nyelvi kifejezőkészség: 20 pont szóbeli része: 40 pont Tartalom: 20 pont Előadásmód: 20 pont Összesen: 200 pont Értékelés: 0-39 40-79

elégtelen (1) elégséges (2)

80-119 közepes (3) 120-159 jó (4) 160-200 jeles (5) Matematika A tantárgy évközi vizsgája írásbeli vizsga, sikertelenség esetén szóbeli javítási lehetőséggel. 1.

A vizsga követelménye: a helyi tantervben megfogalmazott követelményt

kívánjuk érvényesíteni 2. A vizsga anyaga: különbözeti vizsgánál: a hiányzó anyagrész, osztályozó vizsgánál: félévi, illetve egy évi anyag, 23

javító vizsgánál: egy év anyaga. 3. Feladatsor összeállítása: a munkaközösség feladata, azonos oktatási rendben tanulóknál egységes, egyébként HEFOP-os, előkészítős vagy általános tantervnek megfelelő példasor készül a munkaközösség tagjai által személyes megállapodás alapján. 4. Tananyag tartalma: az adott év anyagának %-os megoszlását követi. 5. A vizsga szintje: 9. és 10. évfolyam esetén a feladatok 90 %-a középszintű, 10 %-a emeltszintű példa. 11. és 12. évfolyam esetén a tanuló választása szerint 100 % közép- vagy emeltszintű feladat. ( Az előkészítős osztályba járó vizsgázó példasorára 11. év esetén a 10. évre vonatkozó előírás érvényes. ) 6. Értékelés: Az írásbeli dolgozat megoldásait feladat-elemenként pontozzuk. 25 %-tól

elégséges

45 %-tól

közepes

65 %-tól

jó

85 %-tól

jeles.

Ha a tanuló írásbeli teljesítménye nem éri el a 25 %-ot, lehetősége van szóbeli javításra. Ez tisztán elméleti kérdésekből álló tételsor segítségével történik. A szóbelin elérhető maximális pontszám az írásbelin elérhető fele legyen. Az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli teljesítmény együtt határozza meg. Az elégséges eredmény eléréséhez 30 %-os teljesítmény szükséges. Nyelvi osztályozó vizsgák A helyi vizsgák angol és német nyelvből írásbeli és szóbeli részből állnak. A tanulónak 60 perc áll rendelkezésére, hogy az írásbeli feladatrészt elkészítse. A szóbeli vizsga alkalmával a tanuló tételsorból húz, 20 perc felkészülés után 10 percig felel. Az írásbeli vizsga részei: 

nyelvhelyesség: a helyi tantervben előírt tankönyv és munkafüzet feladattípusai

alapján 

szövegértési feladat 24



íráskészség:

összefüggő szöveg írása megadott szempontok alapján

A tanulónak legalább 20%-os eredményt kell ebben a vizsgarészben elérnie. Az írásbeli vizsgarész eredménye 60%-ban számít bele az összeredménybe. A szóbeli vizsga részei: 

beszélgetés egy témáról kép(ek) vagy szöveg vagy kérdések alapján

A tanulónak legalább 20%-os eredményt kell ebben a vizsgarészben elérnie. Az írásbeli vizsgarész eredménye 40%-ban számít bele az összeredménybe. A vizsga értékelése az érettségi szempontrendszer alapján történik, és a százalékos végeredményből számítjuk ki az érdemjegyet:

100-85%

5

84-70%

4

69-55%

3

54-40%

2

39-0%

1

Rajz és vizuális kultúra Előzetes konzultáción megbeszélt témákban, válaszható technikával 3 db kész munkát, és terveket kell leadni a félév, illetve az év végén is.

Testnevelés A testnevelés helyi vizsga kizárólag gyakorlati feladatokból áll, amely a helyi tanterven alapul, értékelése pedig a középszintű testnevelés érettségi vizsgával összhangban történik. Követelmények: Az adott évfolyam anyagához igazítva végrehajtandó feladatok, amelyeket a testnevelő választ ki; atlétika: dobó vagy ugrószám 25

labdajáték: egy egyszerű és egy összetett feladat torna: talajtorna elemek és összetett gyakorlat valamint egy tornaszer fizikai képességet mérő feladat: mászás-függeszkedés, rövidtávfutás, medicinlabdadobás Értékelés: Az értékelés pontokkal, a testnevelés érettségi gyakorlati részének pontozásos rendszerével összhangban történik. A bemutatandó feladatok összességének értékelése szintén a középszintű érettségi vizsgák értékelési útmutatójához igazodik: teljesítmény

érdemjegy

0 – 20 %

1

21- 40 %

2

41- 60 %

3

61- 80 %

4

81- 100%

5

Történelem A vizsgáknak írásbeli és szóbeli része is van. A vizsgán egyenlő súllyal vesz részt az írásbeli és a szóbeli vizsgarész. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc. Az írásbeli feladatlapnak tartalmaznia kell egy rövid esszét, és több kis kérdést, melyek minél több anyagrészből álljanak össze. Az írásbeli rész 50 pontos. A tanuló húz egy feladatot, mely 40 pontot ér. Az úgynevezett nagy kérdés nem tartalmaz forrást, pusztán a feladat pontos megnevezését. A nagy feladatat kidolgozásához a tanuló használhatja a történelmi atlaszt, melyet az iskola bocsát a rendelkezésére. A nagy kérdés témaköreit a tanuló ismerte, azokat a szaktanár vele korábban már közölte A nagy kérdés mellett 10 pontot érnek az ún. ismétlő kérdések, melyek a teljes adott tárgyévi anyagból állnak össze. A kis kérdéseket a tanuló előre nem ismeri, ezekkel csak a vizsgán találkozik. A kis kérdések száma 5-10 között mozog. Amennyiben a tanuló a nagy kérdéssel kapcsolatban teljes tájokozatlanságot árul el, a szaktanár egy esetben póttételt húzat. Ebben az esetben a vizsgapontok megfeleződnek. 26

Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészben nem éri el a 15%-ot, vizsgája érvénytelen. A szóbeli vizsga szempontjai és a hozzájuk rendelt pontok: A feladat megértése

6

Térben-időben való elhelyezés

6

Szaknyelv használata

8

Az eseményeket alakító tényezők

15

feltárása Kifejezőkészség, előadásmód

5

Összesen

40

Ismétlő kérdések:

10

Mindösszesen:

50

Az írásbeli és a szóbeli vizsga pontjait összeadjuk, majd százalékot számolunk. A kapott eredményt az alábbi táblázat alapján osztályzatra váltjuk. Mindkét vizsgarészből a tanulónak el kell érnie minimum 10 pontot. 0-39

1 (elégtelen)

40-54

2 (elégséges)

55-69

3 (közepes)

70-84

4 (jó)

85-100

5 (jeles)

Történelemből a szóbeli témaköröket a vizsga előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni a tanulókkal. Javítóvizsga esetén a témákat legkésőbb az évzárón ismertetni kell a tanulókkal. Ez az elv a munkaközösség minden szóbeli vizsgájára érvényes. A javítóvizsgára minden szaktanár maga jelöli ki azt a legalább 12 leckét, amelyből a szóbeli tételeket összeállítja. A szóbeli vizsgákon legalább 6 tételnek kell lennie. A tételnek nem kell tartalmaznia forrásokat. Ha osztályozóvizsga van, akkor évfolyamonként egységes írásbeli feladatlap szükséges. Értelemszerűen a féléves osztályozó vizsgára legalább 6 leckét kell kijelölni, és nem tizenkettőt. A szóbeli vizsgán azonban itt is legalább hat tétel szükséges.

27

A vizsgázó mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán használhatja a maga által hozott történelmi atlaszt. Más segédeszköz a vizsgához nem használható. A szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési ideje van a vizsgázónak. Vegyipari és Környezetvédelmi Szakmacsoportok Az alábbiak az osztályozó, különbözeti és a javítóvizsgákkal kapcsolatosak. Szakmai elméleti tantárgyak esetében írásbeli vizsgák lesznek. Az írásbeli időtartama 60 perc. Az írásbeli vizsga anyaga az éves tananyagot fedi le. Az írásbeli feladatsor összeállításáért felelős, valamint a lektoráló tanár személyére a munkaközösség vezető tesz javaslatot. Az írásbeli feladatsor 50-100 pont közötti maximális ponttal készíthető. A százalékos eredmény – osztályzat átváltás a következő: 0 – 36

elégtelen

37 – 52

elégséges

53 – 68

közepes

69 – 84

jó

85 – 100

jeles

Elméletigényes szakmai gyakorlatok esetében csak akkor lehet vizsgáztatni, ha a tanuló megelőző tanulmányai során elvégzett gyakorlati munkái elfogadhatók, hiányosságai elméleti felkészületlenségből fakadnak. Ebben az esetben írásbeli vizsgát kell tennie. A vizsgára bocsátásra, egyéni elbírálás alapján, a gyakorlatioktatás-vezető írásbeli javaslatot tesz. A javaslat alapján szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezi. A gyakorlatioktatás-vezető az álláspontját az illető évfolyamon tanító tanárok véleményének a meghallgatásával alakítja ki. Az írásbeli vizsgára a szakmai elméleti tárgyak esetében felsoroltak érvényesek. Alkalmassági vizsga Felvételi laphoz csatolandó a választott szakmára való alkalmasságról szóló iskolaorvosi igazolás. A pályaalkalmasságot kizáró tényezők az iskola honlapján is megtekinthetőek. Szóbeli felvételi vizsga 28

Iskolánk nem szervez szóbeli felvételi vizsgát. aj)

Felvétel és átvétel

9. évfolyamára történő beiskolázás Az iskola 9. évfolyamára történő beiskolázás módját, a határidőket, a beiratkozás és fellebbezés módját az EMMI tanévnyitó utasításában szabályozza. Az iskola minden év október 15-ig a KIR-ben, az iskola weblapján és a KÖRPI által szerkesztett „Iskola után – iskola előtt” című kiadványban teszi közzé a szükséges ismereteket (milyen tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, melyik szakra tart felvételi vizsgát, felvételi vizsga időpontja stb.). Iskolánk novemberben és decemberben pályaválasztási nyílt napon tart tájékoztatót az érdeklődő szülőknek és tanulóknak. Minden évben részt veszünk a Kereskedelmi és iparkamara által szervezett pályaválasztási kiállításon, igény szerint az általános iskolák pályaválasztási fogadóóráin is. A vegyész beiskolázás erősítése érdekében minden évben október, november hónapban két alkalommal Kémiai játszóházat szervezünk a 8. osztályosoknak. Az informatikus beiskolázás erősítése érdekében pedig levelezőversenyt rendezünk számukra. Az iskola a felvételi értesítővel együtt küldi ki tájékoztatóját a beíratás időpontjáról és módjáról. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamon csak azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akiknek minden év végi érdemjegye legalább elégséges. Az a tanuló, aki év végén valamely tantárgyból elégtelen a minősítést kap, az adott tantárgyból javító vizsgát tehet. Ha a javító vizsga eredménye is elégtelen legalább egy tantárgyból, csak évismétléssel folytathatja tanulmányait. Ha a tanuló hiányzása meghaladja a jogszabályban előírtakat, és kéri az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, akkor a következő nevelőtestületi értekezleten, de legkésőbb az osztályozó értekezleten a nevelőtestület elbírálja a kérést.

29

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha eredményes felkészülése szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy egyéni foglalkozásokon vegyen részt az iskola lehetőségeinek függvényében térítés ellenében. A rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, illetve a szülő kérésére az igazgató dönt.

A szakképzési évfolyamba lépés feltétele: A szakképzési évfolyamba lépés feltétele az érettségi vizsga megléte. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első felének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A szakképzési évfolyamba beiratkozás időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A szakképzési évfolyam a tanuló kérésére nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.

Átvétel Iskolánkban minden osztályban, minden évfolyamon szakképzés is folyik, ezért csak azonos szakképzésből érkező tanulókat veszünk át. Amennyiben valamely tantárgyat alacsonyabb óraszámban tanult, akkor különbözeti vizsga letételével, vagy ha az aktuális évfolyam tárgyáról van szó türelmi idő biztosításával pótolhatja a kieső tananyagot. A szaktanárok és az osztályfőnök javaslatát meghallgatva az igazgató dönt a szükséges eljárásról, döntését határozatba foglalja.

30

Mivel a képzés 4+1 éves, az 1/13 évfolyamra is csak a megfelelő szakmát 9-12-ben tanuló diákot van módunkban felvenni. ak)

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elméletének elsajátítására a biológia tantárgy keretein belül van lehetőség. Minden képzési forma esetén, a tantervnek megfelelően, az ember szervrendszereihez kapcsolódóan legalább 1 tanítási óra keretein belül szükséges az alapszintű elsősegély-nyújtási ismereteket megtanítani a diákoknak. A szervezettan elsajátítása megfelelő alapokat nyújt ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati tudnivalók megalapozását elvégezhessük a tantárgy keretein belül. Az elsősegély-nyújtási ismeretek, tapasztalatok fontosak lehetnek kisebb balesetek során, de

akár

katasztrófahelyzetekben

is. Ennek

megfelelően, elsősorban

osztályfőnöki órák keretében készítjük fel diákjainkat arra, hogyan kell viselkedni krízishelyzetben és hogyan tudják leghatékonyabban hasznosítani itt megszerzett tudásukat.

b)

Helyi tanterv

ba)

Kerettanterv megnevezése:



Szakközépiskolai kerettanterv 9-12. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4* 3* 3*

4* 3* 3*

4 3* 3* 1

4 3* 3*

2

2

3

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

2 6

31

2

1

8**

11**

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1* 5 1 4 35

5 1 4 36

5 1 4 35

5 1 4 35

*csoportbontásban tanított tantárgyak ** szakmai gyakorlat csoportbontásban 

Gimnáziumi kerettanterv 9-12.

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

4* Magyar nyelv és irodalom 3* I. idegen nyelv 3* II. idegen nyelv 3* Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan 2 Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 1 Ének-zene 1 Vizuális kultúra 1* Dráma és tánc Művészetek: Ének-zene Művészetek: Vizuális kultúra Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret 1* Informatika Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki 4 Szabadon tervezhető órakeret 35 Rendelkezésre álló órakeret

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4* 3* 3* 3*

4 3* 3* 3*

4 3* 3* 3*

2

3

3

1 2 2

2

2 2 2 2 1 1

1 1 2 1* 5 1 4 36

5 1 6 35

1 5 1 8 35

bb) További kötelező és szabadon választott tantárgyak, óraszámuk és tananyaguk Tantárgyak és óraszámok Vegyész szakmacsoport 32

Tantárgyak

9. évf.

Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó Idegen nyelvek Matematika Informatika Ének-zene Kémia Szabadon választható Emelt szintű érettségire való felkészítés

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

1* 1* 1* 1

1* 1* 1*

4

4

4*

4*

1

Laboratóriumi technikus szakirány Szakmai tárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

6 1 1

Összóraszám Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó

7 1 1

8 1 1

13. évf.

11 1 1

35 4 4

Műanyagipari technikus szakirány Szakmai tárgyak

9. évf.


10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

6 1 1

7 1 1

8 1 1

35 4 4

11 1 1

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgyak Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó Idegen nyelvek Matematika Informatika Ének-zene Biológia Kémia Szabadon választható Emelt szintű érettségire való

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

1* 1*

1* 1* 1*

4

4

4*

4*

1 1 1

33

felkészítés Szakmai tárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

6 1 1


7 1 1

8 1 1

13. évf 35 4 4

11 1 1

Informatika szakmacsoport Tantárgyak

9. évf.

Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó Idegen nyelvek Matematika Informatika Ének-zene Fizika Szabadon választható Emelt szintű érettségire való felkészítés Szakmai tárgyak Összóraszám Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

1* 1* 1* 1

1* 1* 1*

4

1

4

1 3*

9. évf.

4*

10. évf. 11. évf. 12. évf.

6 1 1

7 1 1

8 1 1

13. évf. 35 4 4

11 1 1

Gépészet szakmacsoport Tantárgyak Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó Idegen nyelvek Matematika Informatika Ének-zene

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

1* 1* 1* 1

1* 1* 1*

34

4

4

1

Fizika Szabadon választható Emelt szintű érettségire való felkészítés

1 3*

4*

Gépgyártástechnológiai technikus szakirány Szakmai tárgyak Összóraszám Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

6 1 1

7 1 1

8 1 1

11 1 1

13. évf. 35 4 4

Mechatronikai technikus szakirány Szakmai tárgyak Összóraszám Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

6 1 1

7 1 1

35

8 1 1

11 1 1

13. évf. 35 4 4

Gimnázium Tantárgyak

9. évf.

Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választandó I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelvek Informatika Szabadon választható Emelt szintű érettségire való felkészítés

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

6

8

2* 1* 1*

2* 1* 1*

2*

2*

2*

2*

2*

4*

Minden tanuló részt vehet igénye szerint hittan oktatáson, melyet az iskola szervez meg részükre az egyházakkal történő megállapodás alapján.

Tananyagok A következő táblázatok tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, az azokra fordított óraszámokat. A szakközépiskolások részletes tananyagát az 1. melléklet, a gimnazistákét a 2. melléklet, az emelt szintű tárgyakét a 3. melléklet tartalmazza. Biológia -egészségtan Laboratóriumi technikus, műanyagfeldolgozó technikus, szoftverfejlesztő, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus Tanterv: Témakör 10. évfolyam

6.2.06.biológia szcs Óraszám

Láthatatlan élővilág - Mikrobák Zöld birodalom - A növények világa

10 14

Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa Kapcsolatok az élők és az élettelen között Élőlények és környezetük Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon - … - A Kárpát-medence élővilága Összesen

14 12 12 10 72

36

11. évfolyam Sejtjeinkben élünk - A sejt Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Összesen

8 12 20 6 17 9 72

12. évfolyam Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése Kibontakozás - Biológiai evolúció Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság Összesen

11 9 6 6 32

Környezetvédelmi technikus Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.06.biológia szcs Óraszám

Kapcsolatok az élők és az élettelen között Élőlények és környezetük Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon - … - A Kárpát-medence élővilága

14 11 11

Összesen

36

10. évfolyam

A biológia módszerei

2 14 22 22 12 72

Láthatatlan élővilág - Mikrobák Zöld birodalom - A növények világa Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa A sejtek kémiai felépítése Összesen

37

11. évfolyam Sejtjeinkben élünk - A sejt Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Összesen

8 12 20 6 17 9 72

12. évfolyam Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése Kibontakozás - Biológiai evolúció Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság Összesen

11 9 6 6 32

Gimnázium 3.2.07.1_biológia_9-12_g

Tanterv: Témakör 10. évfolyam

Óraszám

Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia A Föld benépesítői: a növények és gombák

10 17

A Föld benépesítői: az állatok

15

Kapcsolatok az élő és élettelen között Érthetjük őket? Az állatok viselkedése

12 8

Másfélmillió lépés Magyarországon Összesen

10 72

11. évfolyam Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és

12

38

működése Ételek és életek – A táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet

8 5

Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Elválaszt és összeköt - A bőr Védelmi vonalaink - Az immunrendszer A vérünkben van? – A hormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer Összesen

8 4 6

9

8 12 72

12. évfolyam Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Az élet lehetőségei

10

Kibontakozás - a biológiai evolúció

10

Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság Összesen

8 8 64

14 10 4

Dráma és tánc

Gimnázium 3.2.12_drama_9-10


Óraszám

Csoportos játék és megjelenítés Rögtönzés és együttműködés A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Történetek feldolgozása Megismerő- és befogadóképesség Összesen

6 7 6 7 10 36

39

Életvitel és gyakorlat

Gimnázium 3.2.17_eletvitel_11-12_g


Óraszám

1. Család, otthon, háztartás 2. Közlekedés 3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek Összesen

15 4 13 32

Ének-zene

Szakközépiskola Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.10.1_enek_10sz Óraszám

Zenei reprodukció -Éneklés Zenei reprodukció - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei befogadás - Zenehallgatás Összesen

13

5 18 36

Gimnázium 3.2.11.1_enek_9-10


Óraszám

Zenei reprodukció -Éneklés

14

Zenei reprodukció - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

4

Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, nélkülözhetetlen zeneelméleti alapismeretek

Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás - Zenehallgatás Összesen Etika

Szakközépiskola 40

3 3 12 36


6.2.05_etika_11-12 Óraszám

Alapvető etika Egyén és közösség Korunk kihívásai Összesen

10 13 13 36

Gimnázium

3.2.06_etika_gimnázium


Óraszám

Alapvető etika Egyén és közösség Korunk kihívásai Összesen

13 10 13 36

Fizika Laboratóriumi technikus, műanyagfeldolgozó technikus, környezetvédelmi technikus Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.3.4.2_fizika_9-12_sz_b Óraszám

Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) - A newtoni mechanika elemei Erőfeszítés és hasznosság - Munka – Energia – Teljesítmény Folyadékok és gázok mechanikája

25

Összesen

72

29 10 8

10. évfolyam Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapotváltozások Mindennapok hőtana

41

13 4 18 7 4

Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér

10

A mozgó töltések – az egyenáram

16

Összesen

72

11. évfolyam Mechanikai rezgések, hullámok Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok Hullám- és sugároptika Az atomok szerkezete Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei Csillagászat és asztrofizika elemei Összesen

8 7 3 6 4 5 3 36

Szoftverfejlesztő, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus Tanterv: Témakör 9. évfolyam Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) - A newtoni mechanika elemei Erőfeszítés és hasznosság - Munka – Energia – Teljesítmény

Összesen

6.3.4.2_fizika_9-12_sz_b Óraszám 25 35 12

72

10. évfolyam

Folyadékok és gázok mechanikája

16

Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapotváltozások Mindennapok hőtana

42

13 8 24 7 4

Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér A mozgó töltések – az egyenáram Összesen

16 20 108

11. évfolyam Mechanikai rezgések, hullámok

16

Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok

14

Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok Hullám- és sugároptika Az atomok szerkezete Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei Csillagászat és asztrofizika elemei Összesen

4 14 6 10 8 72

Gimnázium

3.2.08.2_fizika_9-12_g_b


Óraszám

Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények

13

Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Energia, hő és munka – a hőtan főtételei

4 18

Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapotváltozások Mindennapok hőtana Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei

7 4 26

Összesen

72

10. évfolyam Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) - A newtoni mechanika elemei Erőfeszítés és hasznosság - Munka – Energia – Teljesítmény Folyadékok és gázok mechanikája

43

30 10 8

Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér A mozgó töltések – az egyenáram Összesen

10 14 72

11. évfolyam Mechanikai rezgések, hullámok

16

Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok

14

Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok Hullám- és sugároptika Az atomok szerkezete Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei Csillagászat és asztrofizika elemei Összesen

4 14 6 10 8 72

Földrajz Szakközépiskola Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.09_foldrajz_9-10_sz Óraszám

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Összesen

5 4 10 10 9 10 5 8 11 72

10. évfolyam

A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Összesen

44

10 14 12 36

Gimnázium

3.2.10_foldrajz_9-10_g


Óraszám

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején

8 7 14 12 12 12 7 72

Összesen

10. évfolyam

A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

12

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

10 72

18 16 16

Összesen Idegen nyelv Szakközépiskola Angol nyelv

Témák

9.

10.

11.

12.

Személyes vonatkozások, család

24

12

6

7

Ember és társadalom

24

26

15

18

Környezetünk

20

16

12

11

Az iskola

12

12

24

11

A munka világa

8

4

12

9

Életmód

20

22

18

14

Szabadidő, művelődés, szórakozás

12

22

12

7

45

Utazás, turizmus

12

12

6

10

Tudomány és technika

4

8

0

5

Gazdaság és pénzügyek

8

10

3

4

144

144

108

96

9.

10.

11.

12.

Témák Szintre hozó szakasz

16

0

0

0


16

16

16

12


16

24

6

8

Környezetünk

8

24

16

12

Az iskola

16

24

6

12

A munka világa

0

0

16

8

Életmód

16

8

16

4


16

8

16

12

Utazás, turizmus

16

24

16

4


8

8

0

12


16

8

0

12

144

144

108

96

Német nyelv

Gimnázium I. idegen nyelv Választott kerettanterv: 3.3.1_idnyelv_emelt_9-12 Angol nyelv

Témák

9.

10.

11.

12.


28

15

15

18


30

32

29

20

Környezetünk

24

26

29

14

Az iskola

15

20

15

12

A munka világa

10

8

16

12

46

Életmód

24

22

28

17


16

23

24

23

Utazás, turizmus

16

16

16

17


9

10

5

10


8

8

3

17

Összesen

180

180 180 160

Német nyelv

Témák Év eleji ismétlés Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek Összesen

9. 15 15 20 20 10 20 20 20 20 0 20

10. 15 15 20 20 10 20 20 20 20 20 0

11. 15 15 20 20 10 20 20 20 20 0 20

12.

180

180

180

160

25 25 25 25 10 25 0 0 25 0

II. idegen nyelv Választott kerettanterv: 3.2.02.1_idnyelv_9-12_g Angol nyelv

Témák

9.

10.

11.

12.


24

12

6

7


24

26

15

18

Környezetünk

20

16

12

11

Az iskola

12

12

24

11

A munka világa

8

4

12

9

Életmód

20

22

18

14


12

22

12

7

Utazás, turizmus

12

12

6

10


4

8

0

5


8

10

3

4

47

Összesen

144

144 108

96

Német nyelv

Témák Év eleji ismétlés Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek Összesen

9. 16 16 16 16 16 0 16 16 16 0 16

10. 0 16 24 24 24 0 8 8 24 8 8

11. 0 16 6 16 6 16 16 16 16 0 0

12. 0 12 8 12 12 8 4 12 4 12 12

144

144

108

96

Informatika Laboratóriumi technikus, műanyagfeldolgozó technikus, szoftverfejlesztő, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.11_informat_9-10_sz Óraszám

1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 4. Infokommunikáció Összesen

10 54 8 72

10. évfolyam 2. Alkalmazói ismeretek

19

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 5. Az információs társadalom

10 4

6. Könyvtári informatika Összesen

3 36

Környezetvédelmi technikus Tanterv:

6.2.11_informat_9-10_sz 48

Témakör 9. évfolyam

Óraszám

1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika Összesen

5 19 5 4 3 36

10. évfolyam

2. Alkalmazói ismeretek

26

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Összesen

10 36

Gimnázium

3.3.6_informat_9-12


Óraszám

2. Alkalmazói ismeretek

36

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció Összesen

28 8 72

10. évfolyam 2. Alkalmazói ismeretek

36

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

26

5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika Összesen

6 4 72

11. évfolyam 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció Összesen

49

64 8 72

12. évfolyam 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika 2. Alkalmazói ismeretek Összesen

8 8 48 64

Kémia Laboratóriumi technikus,műanyagfeldolgozó technikus, környezetvédelmi technikus, Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.3.5.2_kemia_9-10_sz_b Óraszám

A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik

6 9 9 16 7 7

Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei

11 7 72

Összesen 10. évfolyam

A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Összesen

7 12 20 21 12 72

Szoftverfejlesztő, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.08_kemia_9-10_szcs Óraszám

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” A kék bolygó. Anyagok körforgásban

11 5 14

50

A kék bolygó. Ember a Földön A kék bolygó. Az energia A kék bolygó. A víz. Változások Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák Összesen

8 13 13 8 72

10. évfolyam Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok Kémia a mindennapokban. A tudomány Összesen

8 10 6 5 4 3 36

Gimnázium

3.2.09_2_kémia_9-10_g_b


Óraszám

A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik

6 9 9 16 7 7

Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei

11 7 72

Összesen 10. évfolyam

A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Összesen

51

7 12 20 21 12 72

Magyar nyelv és irodalom Szakközépiskola, gimnázium 6.2.01_magyar_9-12 3.2.01_magyar_9-12 Tanterv: Témakör Magyar nyelv 9. évfolyam

Óraszám

Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek

13 23 14 13

A szöveg

9

Összesen

72

10. évfolyam

A szöveg Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan

13 12 11 36

Összesen

11. évfolyam

Kommunikáció Retorika

5 13

Általános nyelvészeti ismeretek

4

Pragmatikai ismeretek Szövegalkotás

7 7

Összesen

36

12. évfolyam

52

Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről

8 8 16 32

Összesen Irodalom 9. évfolyam Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkori) Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10–16. századig Magyar irodalom a 12–16. században Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Összesen

11 6 8 10 8 5 2 5 7 10 72

10. évfolyam Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16– 17. század) Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Összesen

4 8 6 6 6 20 12 6 17 14 9 108

11. évfolyam Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember

53

12 8

tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály Összesen

12 10 12 7 12 7 10 8 10 108

12. évfolyam Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei Összesen

6 13 8 6 8 15 16

12 6 2 4 96

Matematika Szakközépiskola Tanterv: Témakör 9. évfolyam

6.2.03_matemat_9-12 Óraszám

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Geometria

12 57 39

54

4. Összefüggések, függvények, sorozatok 5. Valószínűség, statisztika 6. Év végi ismétlés Összesen

20 5 11 144

10. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Geometria 4. Összefüggések, függvények, sorozatok 5. Valószínűség, statisztika 6. Év végi ismétlés Összesen

12 41 55 14 11 11 144

11. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Geometria 4. Összefüggések, függvények, sorozatok 5. Valószínűség, statisztika 6. Év végi ismétlés Összesen

8 26 32 12 18 12 108

12. évfolyam 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Geometria 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Valószínűség, statisztika 5. Rendszerező ismétlés Összesen

5 21 20 6 44 96

Gimnázium

3.2.04_matemat_9-12


Óraszám

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika 55

8 37 13 35 5

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés Összesen

5 5 108

10. évfolyam

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés

12 36 10 31 9 5 5

Összesen

108

11. évfolyam


10 29 15 32 12 5 5

Összesen

108

12. évfolyam


6 15 20 10 40 5

Összesen

96

Művészetek: Ének-zene Gimnázium

3.2.15.1.1_muv_enek_1112


Óraszám

56

Zenei reprodukció -Éneklés

16 20 36

Zenei befogadás - Zenehallgatás Összesen Művészetek: Vizuális kultúra Gimnázium Tanterv: Témakör 10. évfolyam

3.2.15.3_muv_vizkult_11 Óraszám

Vizuális kommunikáció - A fotografikus kép nyelve Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikáció Tárgy- és környezetkultúra - Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra - Tervezés és fogyasztói szokások Tárgy- és környezetkultúra - Az épített, alakított környezet változásai Összesen

10 6 10 4 6 36

Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeretek Gimnázium

3.2.15.4_muv_media_11-12


Óraszám

A média kifejezőeszközei - A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei A média társadalmi szerepe, használata - Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai A média kifejezőeszközei - A mozgóképi elbeszélés A média társadalmi szerepe, használata Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati kommunikáció A média társadalmi szerepe, használata - Médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás Összesen Osztályfőnöki

57

18 14 10

14 8 64

Szakközépiskola, gimnázium Témakör 9. évfolyam

Óraszám

Szabadidő, érdeklődési kör Az emberi természet Személyiség-, és közösségfejlesztés Tanulásmódszertan Egészségnevelés Környezettudatos nevelés Hazaszeretet Közlekedésbiztonság A technika világa Közösségi szolgálat Családi élet Aktuális témák Összesen

3 3 4 3 3 2 1 2 3 3 3 6 36

10. évfolyam Egészségnevelés Pályaorientáció Hazaszeretet Szabadidő, érdeklődési kör Környezettudatos nevelés Tanulásmódszertan Közlekedésbiztonság A technika világa Közösségi szolgálat Személyiség-, és közösségfejlesztés Családi élet Aktuális témák Összesen

4 2 1 2 2 2 3 3 3 4 4 6 36

11. évfolyam Egészségnevelés Környezettudatos nevelés Pályaorientáció Tanulásmódszertan Hazaszeretet Közlekedésbiztonság Közösségi szolgálat Személyiség-, és közösségfejlesztés Katasztrófavédelem Fogyasztóvédelem

4 3 2 4 1 3 3 4 2 4

58

Aktuális témák Összesen

6 36

12. évfolyam Egészségnevelés Környezettudatos nevelés Pályaorientáció Hazaszeretet Tanulásmódszertan Háztartás és életvitel Közlekedésbiztonság Személyiség-, és közösségfejlesztés A munka világa Pénzügyi ismeretek Munkajog Munkanélküliség Katasztrófavédelem Aktuális témák Összesen

3 1 2 1 2 1 1 2 3 3 3 2 2 6 32

13. évfolyam Egészségnevelés Környezettudatos nevelés Pályaorientáció Hazaszeretet Ember és társadalom Háztartás és életvitel Közlekedésbiztonság Személyiség-, és közösségfejlesztés A munka világa Pénzügyi ismeretek Munkajog Fogyasztóvédelem Katasztrófavédelem Aktuális témák Összesen

2 1 2 1 3 1 1 3 3 3 3 2 1 6 32

Testnevelés és sport Szakközépiskola, gimnázium

6.2.12_testnev_9-12 3.2.18_testnev_9-12 Tanterv: Témakör

Óraszám

59

délelőtt

délután

összesen

9. évfolyam Sportjátékok Torna jellegű feladatok Atlétika jellegű feladatok

27 13 20

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek; korcsolyázás, síelés, természetjárás Önvédelem és küzdősportok; grundbirkózás Úszás és úszó jellegű feladatok Egészségkultúra-prevenció Összesen

34 18 40 8 108

20 72

180

10. évfolyam Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétika jellegű feladatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek; korcsolyázás, síelés, természetjárás Önvédelem és küzdősportok; grundbirkózás Egészségkultúra-prevenció Összesen

43 20 20

22

30 17 8 108

20 72

180

11. évfolyam Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétika jellegű feladatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek; korcsolyázás, síelés, természetjárás Önvédelem és küzdősportok; grundbirkózás Egészségkultúra-prevenció Összesen

40 20 20

18

30 10 18 108

24 72

180

12. évfolyam Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétika jellegű feladatok

40 10 20

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek; korcsolyázás, síelés, természetjárás Önvédelem és küzdősportok; grundbirkózás Egészségkultúra-prevenció Összesen

10 16 96

60

22

30 12 64

160

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Szakközépiskola, gimnázium

6.2.04_tort_tars_9-12 3.2.05_tört_tars_9-12 Tanterv: Témakör 9. évfolyam

Óraszám

Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Összesen

8 12 13 19 20 72

10. évfolyam

A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Összesen

15 16 17 9 15 72

11. évfolyam

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Összesen

17 19 17 20 18 17 108

12. évfolyam

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 61

8 12 8 10 8

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés Összesen:

6 7 7 5 5 20 96

Vizuális kultúra Szakközépiskola Tanterv: Témakör 10. évfolyam

6.2.10.3_vizkult_10_sz Óraszám

Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció - Történet - kép – szöveg Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikációs eszközök Tárgy- és környezetkultúra - A tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra - Az épített környezet története Összesen

11 7 7 5 6 36

Gimnázium

3.2.13_vizkult_9-10


Óraszám

Kifejezés, képzőművészet - Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció - Kép és szöveg Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikációs eszközök Összesen

10 12 10 4 36

10. évfolyam

Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikációs eszközök Vizuális kommunikáció - Tér-idő kifejezése

62

6 10

Tárgy- és környezetkultúra - Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra - Funkció Tárgy- és környezetkultúra - Az épített környezet története Összesen

8 4 8 36

bc) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A címben felsorolt oktatási segédletek kiválasztása alapvetően a munkaközösségek feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A munkaközösségek olyan tankönyvet választhatnak, amely a tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanuló számára biztosítható. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: - szakmaiság - esztétikum - áttekinthetőség - minőség és tartósság (lehetőleg tartós tankönyv) - optimális ár. Az iskola anyagi lehetőségének függvényében törekszik arra, hogy a nagyobb értékű tanulmányi segédletekből (pl.: szótárak, példatárak, atlaszok) a könyvtár számára vásároljon, így a nehéz anyagi helyzetben lévő tanulók kikölcsönözhetik azokat. A tankönyveken kívül oktatási segédleteknek tekintjük a testnevelés órákon használt felszerelést és az ünnepi alkalmakon a házirend által szabályozott öltözéket minőség, típus és ár megjelölése nélkül. A munkaközösségek a kiválasztott taneszközöket egyeztetik a szülői választmánnyal és a DÖK-kel. Az iskolai taneszközjegyzéket a 4. melléklet tartalmazza.

63

bd) A Nemzeti alaptantervben megvalósításának szabályai

meghatározott

pedagógiai

feladatok

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Iskolánk tantestületének minden tagja elkötelezetten dolgozik az erkölcsi nevelés céljainak megvalósításán. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Iskolánk

64

tantestületének minden tagja elkötelezetten dolgozik a hazafias nevelés céljainak megvalósításán. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI

Az iskola hagyományrendszere a több mint 60 éves intézmény múltjában gyökerezik. A hagyományok őrzése, ápolása hozzájárul a diák és tanárközösség fejlődéséhez, a hazafias érzelmek kialakulásához, a magyarságtudat melletti elköteleződéshez. A hagyományos események, rendezvények többsége tanárra és diákra egyaránt vonatkozik. Ezek a következők: 

tanévnyitó ünnepély



megemlékezés az aradi vértanúkról (stúdióműsor – osztály készíti)



elsősavató: elsős osztályok bemutatkozása, vetélkedő (győztes osztály szervezi)



a

Köztársaság Kikiáltásának Napja:

iskolai ünnepély

az

irodalmi

színpad

közreműködésével 

Radnóti vetélkedő és emlékmenet



Karácsonyi hangverseny – rendezi a DÖK és az iskola tanulói



Szalagavatóbál



Sítábor



Sulinap a DÖK rendezésében



NONSTOP foci a DÖK rendezésében



az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából iskolai ünnepély



Alma Mater kulturális bemutató: amatőr művészek fellépése (iskola tanulói)



Regionális Környezetvédelmi Konferencia



projektnapok rendezvénysorozata évenként más témában



háziversenyek a munkaközösségek szervezésében (munkaterv szerint)



megemlékezés május 1-jéről és anyák napjáról: stúdióműsor egy-egy osztály

szervezésében 

ballagás – a 11. évfolyam rendezésében



tanévzáró ünnepély – technikusi oklevelek átadása



nyári vízitúra

65



A felsoroltakon túl külföldi cserekapcsolatok, osztálykirándulások, tanulmányi,

kulturális és sportversenyek, „sulibulik” teszik színesebbé az iskolai életet. 

A tantestület hagyományos rendezvényei:

o

karácsonyi ünnepség – új tanárok avatása mókás vetélkedővel, ajándékozás

o

névnapi köszöntések

o

nőnapi megemlékezés

o

tantestületi kirándulás

o

tanév végi vigasság Iskolánk a kiemelkedő kulturális, tanulmányi, sport, közösségi munkát végző tanulói közül

évente egy főt Pro Schola díjban részesít. A díjat (a vele járó S. Hegyi Béla által készített plakettet, és pénzjutalmat) iskolánk alapítványának kuratóriuma ítéli oda. Szintén évente egy fő részére a kuratórium megítélheti a Pro Schola díj tanári fokozatát Plakett és pénzjutalom), amelyet a kiemelkedő oktató-nevelő munkáért kaphat meg egy olyan kolléga, aki legalább tíz éve az iskolában dolgozik.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Iskolánk tantestületének minden tagja elkötelezetten dolgozik az állampolgárságra és demokráciára nevelés céljainak megvalósításán, ennek egyik legfontosabb tere a diákönkormányzatiság működtetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

66

Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség - a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Iskolánk tantestületének minden tagja elkötelezetten dolgozik az önismeret és a társas kultúra fejlesztésén. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az 67

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Iskolánk tantestületének minden tagja támogatja az önkéntességet. Az érettségihez előírt 50 órás közösségi munkát a 9-11. évfolyamos tanulók számára egyenletesen elosztva szervezzük meg az alábbi területeken: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. A közösségi munka megszervezéséhez az iskola szerződést köt a fent említett területeken érintett partnerekkel, akik vállalják, hogy lehetőséget adnak a tanulók számára az előírt órák teljesítésére. A tanulóknak a közösségi munkáról naplót kell vezetni, amelyben a fogadó intézmény igazolja a feladat teljesítését, illetve a vele eltöltött óraszámot. Az iskola által megbízott mentor szervezi a tanulók számára a közösségi munkát, illetve elvégzi annak adminisztrációját az iskolai hivatalos dokumentumokban (osztálynapló, bizonyítvány, anyakönyv). A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg tanévenként a feladatokat. 68

Az iskola abban az esetben állít ki igazolást a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. Természettudományos, műszaki nevelés A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természethez fűződő közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természetitechnikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, amely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket, törvényeket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Láttatnunk kell azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, kísérletek sorozatain keresztül kristályosodott, bizonyított alapvető igazságokra (elméletekre, törvényekre, szabályokra) épülnek. A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének, igazolásának vagy cáfolatának módjával, a tudományos tényeken alapuló érveléssel és a modellalkotás lényegével. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos és műszaki kutatások és azok

eredményeinek

alkalmazása

nélkül

elképzelhetetlen.

A

globális

problémák

megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. 69

A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért a természettudományos oktatás és nevelés sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel

vizsgálható

kérdésekkel

is

foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve hatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek például az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra. A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel bepillantást enged a jelen főbb kutatási tevékenységeibe. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik fejlődéséhez és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is. Erre az alapra épül a felkészítés a természettudományos és műszaki életpályákra is. Az alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit az iskolai nevelés során különféle kontextusokban, a mindennapi élet színtereihez és problémáihoz kapcsoltan kell feldolgozni. Így érhetjük el, hogy a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség hatékonyabban alkalmazható a mindennapi életben és a munka világában. A jól megtervezett kontextusok segítik a tanulói érdeklődés felkeltését és a tanulási célok elfogadását. Ezek az alábbiak szerint értelmezhetők: Területek: – Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány)

70

– Természeti erőforrások (anyag- és energiahasználat, hatékonyság, a készletek kimerülése) – Környezeti

rendszerek

állapota

(modellek

és

előrejelzés,

éghajlatváltozás,

életközösségek sérülése, biodiverzitás csökkenése, szennyezés és hulladékok) – A tudomány és a technika összefüggései (a tudományos eredmények alkalmazása, technológiai rendszerek és hatásaik, a társadalmi kontroll szükségessége és mechanizmusai) Szintek (dimenziók): – Egyén (egyéni élethelyzet, személyes környezet; egyéni feladat és felelősség) – Család (az egyén legszűkebb társas környezete, a háztartás szintje; közös szabályok, szoros együttműködés és felelősség) – Helyi közösség (a lakókörnyezet, a település és régió környezete; együttműködés és kollektív felelősség) – Társadalom (az ország, a nemzet szintje; egységes szabályozás és felelősség) – Globális (a Föld globális rendszerei,

a nemzetek közössége;

nemzetközi

együttműködések, egyezmények, világszervezetek) A fejlesztési feladatokat ezért olyan kulcsfogalmak köré szerveztük, amelyek elősegítik, hogy a közműveltségi tartalmak a fenti kontextuális területekbe és a tanulók életkori sajátságaiból következő szinteknek megfelelően ágyazódjanak be, illetve erősítik a természettudományos diszciplináris tantárgyak közötti kapcsolatokat, ugyanakkor nem akadályozzák a szaktudományok hagyományos rendszerének kiépítését. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások, az interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Az aktív tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a kooperatív munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a tanulócsoport igényei szerint célszerű megválasztani. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A 71

megalapozott

természettudományos

műveltség

teszi

lehetővé

a

félrevezetésen,

manipuláción alapuló, illetve áltudományos megnyilvánulások felismerését és hárítását is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Iskolánk tantestületének minden tagja elkötelezetten támogatja a környezettudatosság kialakítását. Pályaorientáció Az iskolának - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Iskolánk tantestületének minden tagja segíti a tanulókat a pályaválasztásban. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa

72

és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások

kapcsolatát,

az

egyéni

és

közösségi

érdekek

összefüggését,

egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Iskolánk tantestületének minden tagja részt vesz a gazdasági és pénzügyi nevelésben. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Iskolánk tantestületének minden tagja részt vesz a médiatudatosságra nevelésben. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A tanulás tanítása minden pedagógus feladata. 73

be)

Mindennapos testnevelés megvalósítása

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra -

délutáni testneveléssel

-

iskolai sportkörben való sportolással,

-

versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal

rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskola félév és év vége előtt ellenőrzi, hogy sportolói részt vettek-e az egyesület munkájában. Az iskola által szervezett sítáborban illetve vizitáborban való részvétel a következő féléves délutáni testnevelés alól felmentést ad.

bf)

Tantárgyak, foglakozások választásának szabályai

Érettségire felkészítő órák Szabadon választható tárgyak a 11. és a 12. évfolyamon az emelt szintű és a középszintű érettségire felkészítő tantárgyak. Nem kötelező emelt szintű felkészítést választani, de aki választotta, annak számára a foglalkozás kötelezővé válik. A szabadon választható emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyakat a felsőfokú tanulmányok felvételi szabályai alapján csoportokba soroltuk. Az egy csoportban tartozó tantárgyak órái egy időben vannak. Első csoport magyar matematika biológia angol nyelv

Második csoport történelem fizika kémia informatika 74

német nyelv

földrajz német nyelv angol nyelv

Egy csoportból csak egy tantárgy választható, legfeljebb két tárgyat lehet választani a 11. ill. 12. évfolyamon a szabad órakeret terhére. A 10. évfolyamon az emelt szintű képzésre történő jelentkezés két lépcsőben történik. Április 15-ig előzetes felmérés készül, mely tárgyak indítására van igény. Csoport csak akkor indítható, ha legalább 8 fő választja az adott tárgyat. Kevesebb jelentkező esetén lehetőséget keresünk más középiskolával együtt a felkészítés megszervezésére. Amennyiben a jelentkezőknek ez nem felel meg, a május 20-i végleges jelentkezési határidőig módosíthatják jelentkezésüket. A választás két évre szól. A szabadon választható tárgyak választása esetén a tanulmányokra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a kötelező tárgyakéra. A 11. évfolyamosok a tanév elején a tanév második hetének végéig leadhatják a tárgyat, ha ezzel nem szűnik meg a csoport, illetve ha az alap csoportokban van hely. További módosítási lehetőségük van május hónapban a következő tanévre vonatkozóan. Új tárgy felvétele esetén a tizenegyedikes emelt anyagból különbözeti vizsgát kell tenniük az augusztusi javítóvizsga időpontjában. Délutáni testnevelési csoport A délutáni testnevelés csoportokat az igények és a lehetőségek szerint szervezzük meg. Hittan Hittan oktatásra jelentkezők felmérése beiratkozáskor történik, ill. a korábbi hittanosok folytathatják tanulmányaikat választásuk szerint. A választás egy tanévre szól. Az igények alapján az iskola igazgatója egyeztet az egyház képviselőjével. A hitoktatáshoz az oktatót az egyház, a termet az iskola biztosítja. Szakkörök

75

Az iskola hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően szervez szakköröket, de a tanulók, és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén lehet jelentkezni. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május végéig tartanak. A foglalkozás időtartamát a tantárgyfelosztás alapján készített foglalkozási rend tartalmazza. A szakmai versenyekre külön felkészítő foglalkozásokat szervezünk a tehetséges tanulók számára, és biztosítjuk a versenyeken való indulást a házi selejtezőket sikerrel teljesítőknek. Korrepetálás, felzárkóztatás Kilencedik osztályokban felzárkóztató foglalkozás, a felsőbb évfolyamokon korrepetálás szervezhető a tanulmányi munkában önhibájukon kívül lemaradt tanulók számára. Ezen foglalkozásokat a munkaközösségek javaslatára az igazgató engedélyezi. Időtartamát a foglalkozási rend tartalmazza. A foglalkozáson a részvétel nem kötelező. Felzárkóztató foglalkozás és korrepetálás szervezhető a szülők kezdeményezésére is. Sportcsoportok A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A sportcsoportok számát és vezetőjét a sportkör vezetőjével egyetértésben az igazgató engedélyezi, ill. nevezi ki. A sportcsoport foglalkozások időtartamát a DSK működési szabályzata rögzíti. Szintén a DSK szervezi az alábbi rendezvényeket: környezet- és természetvédelmi tábor iskolai sítábor iskolai vizitábor Ez utóbbiak önkéntes jelentkezés alapján, a tanulók érdeklődésének megfelelően, anyagi hozzájárulással szerveződnek. A szakkör, a sportkör stb. vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, a sportkör stb. működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet a felelős igazgatóhelyettes hagy jóvá. 76

bg)

Érettségi vizsgára való felkészítés

felkészítés szintje kötelező érettségi tárgyak

közép

emelt

magyar nyelv és irodalom

x

x

történelem

x

x

angol nyelv

x

x

német nyelv

x

x

matematika

x

x

szakmai

x

választható érettségi tárgyak

közép

emelt

biológia

x

x

fizika

x

x

informatika

x

testnevelés

x

földrajz

x

kémia

x

x

Testnevelés tantárgyból a pedagógiai programban foglalt óraszám biztosítja mind az emelt, mind a középszintű érettségire való felkészítést. A letett szakmai érettségi emelt szintű érettséginek számít, a felkészítés a szakmai tantárgyak kötelező óráinak terhére történik. Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, matematikából, történelemből, biológiából és fizikából a középszintű érettségire való felkészítés a pedagógiai program által meghatározott időkeretben történik, emelt szintű érettségire csak abban az esetben célszerű jelentkeznie a tanulóknak, ha részt vettek 11. és 12. évben az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon. 77

Informatika, kémia és földrajz középszintű érettségire való felkészítése abban az esetben biztosított a tanulóknak, ha 11. vagy 12. évfolyamon a szabadon választott órakeret terhére tanulták az adott tárgyat. Középszintű érettségi vizsga témakörei Az írásbeli és szóbeli vizsga követelményeit közép és emelt szinten is az érettségi vizsga részletes követelményeiről kiadott rendelet tartalmazza. Biológia - szóbeli középszintű témakörök Emberi szervezet- és egészségtan 1. Az emberi bőr felépítése és működése. A bőr egészségtana (albinizmus, higiénia, égési sérülések, a napozás hatásai stb.). 2. Az ember mozgási szervrendszerének felépítése és működése. Az izom- és vázrendszer egészségtana (rándulás, ficam, törések, helyes testtartás, edzés, statikus és dinamikus izommunka stb.). 3. Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi követelményei. (A helyes fogyókúra szabályai, fogápolás.) 4. Az ember immunrendszerének felépítése és működése. A belső védekezés egészségtana, fertőző betegségek. Szervátültetések, védőoltások. 5. Az ember légző rendszerének felépítése és működése. A légzési szervrendszer egészségtana (dohányzás, allergiák, légzési gázok hatásai stb.). 6. Az ember anyagszállító rendszerének felépítése és működése. A keringési rendszer (szív, erek, vér) egészségtana. Vércsoportok, vérátömlesztés, véradás, Rh összeférhetetlenség. Szív- és érrendszeri megbetegedések. 7. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése és működése. A vese és a húgyutak egészségtana. 8. Az ember hormonrendszerének felépítése és működése. A hormonrendszer egészségtana, kapcsolata az idegi szabályozással. 9. Az ember idegrendszerének felépítése és működése. A gerincvelő és az érzékszervek egészségtana. 10. Az ember szaporító szervrendszerének felépítése és működése. A családtervezés és a terhesgondozás fontossága. 11. Humángenetika. Környezetvédelem, ökológia

78

1. A talaj, mint környezeti tényező. A talaj keletkezése, talajszennyezés és talajpusztulás. 2. A levegő, mint környezeti tényező. A levegőszennyezés problémái és megoldásai. 3. A víz, mint környezeti tényező. A felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének problémái. Az ivóvíz ellátás megoldása. 4. A hulladékok keletkezése és fajtái. A hulladékkezelés lehetőségei; az újrahasznosítás. Szelektív hulladékgyűjtés. 5. Az energiatermelés módjai, biológiai következményei. A megújuló és a nem megújuló energiahordozók, a hagyományos és alternatív energiaforrások. 6. Természetvédelem, természeti értékeink védelmének módjai. Nemzeti parkjaink. 7. Az állat- és növényfajok védelme, a biodiverzitás. 8. Globális problémák és megoldások a környezet- és természetvédelemben (üvegházhatás, globális felmelegedés és hatásai, esőerdők stb.). 9. Az együttélés (szimbiózis), a versengés (kompetíció), az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis, az élősködés (parazitizmus) és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma állati, növényi és emberi példákkal. 10. A környezetvédelem célja, feladatai. Környezeti ártalmak és megszüntetésük lehetséges műszaki megoldásai. 11. Hazai fás és fátlan társulások. A társulások szerkezete, faji összetétele. Táplálkozási kapcsolatok.

Fizika 1. Egyenes vonalú mozgások Az egyenletes mozgás jellemzői és dinamikai feltétele, sebesség fogalma. Mikolacső. Az egyenletesen változó mozgás jellemzői és dinamikai feltétele, gyorsulás fogalma. Szabadesés, nehézségi gyorsulás. Galilei munkássága. 2. Periodikus mozgások Periódusidő, frekvencia fogalma. Az egyenletes körmozgás jellemzői és dinamikai feltétele. Kerületi sebesség, centripetális gyorsulás. Szögelfordulás, szögsebesség. A harmonikus rezgőmozgás jellemzői és dinamikai feltétele. A rezonancia jelensége. Ingamozgás. 3. Newton törvényei Tömeg, sűrűség, erő fogalma. Newton munkássága. 79

4. Munka, energia Fogalmak, SI és ezen kívüli mértékegységek. Teljesítmény, hatásfok. A mechanikai energia megmaradási törvénye. Munkatétel. 5. Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása Lineáris és térfogati hőtágulás. A víz rendhagyó hőtágulása. 6. Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők. Speciális állapotváltozások és mikroszkopikus értelmezésük. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények. Állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása p-V diagramon. 7. A hőtan főtételei A belső energia fogalma. Hőmérsékleti skálák, abszolút 0 fok. Mechanikai és termikus kölcsönhatás. Termodinamikai egyensúly fogalma. A folyamatok iránya. 8. Halmazállapot változások Jellemző mennyiségek: olvadáspont, forráspont és ezek nyomásfüggése. Olvadáshő, forráshő. Párolgás. A párolgás sebességét befolyásoló tényezők. Csapadékok fajtái. 9. Elektrosztatika Elektromos állapot, elektromos mező, elektromos töltés, térerősség. Elektroszkóp. 10. Egyenáram Elektromos áram és jellemzői. Ohm törvénye, az ellenállás fogalma. Vezeték ellenállása. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. 11. Mágnesesség Földmágnesség, pólusok. A mágneses mező és a mágneses indukció. Az elektromos áram mágneses hatása. Mozgási indukció, nyugalmi indukció. Jelenség, magyarázat. Lenz törvénye. Generátor, transzformátor. 12. Geometriai optika A fény visszaverődése és törése. Tükrök, lencsék. Az optikai leképezés törvénye. Teljes visszaverődés. Összetett optikai rendszerek. 13. Modern fizika A fény kettős természete A fényelektromos jelenség Az elektron hullámtermészete 14. Atomfizika Atommodellek (Thomson, Rutherford, Bohr) Pauli-elv, kvantumszámok 15. Atommagfizika Az atommag belső szerkezete. Nukleonok. Kötési energia. Atommag átalakulások és radioaktivitás. 80

16. Maghasadás A láncreakció. Nukleáris energiatermelés. Az atomreaktor és az atomerőmű felépítése. A nukleáris energiatermelés előnyei és veszélyei. 17. Csillagászat A világegyetem, galaxisok. A Naprendszer. A Nap és a Hold jellemzői. A bolygók két típusa és ezek jellemzői. 18. Gravitáció Nehézségi erő, súly, súlytalanság. Az általános tömegvonzás törvénye.

Földrajz Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza Témakör

A tételek száma 1 9 (4) (2) (3) 4 2 4

Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek A geoszférák földrajza és környezeti problémáik – Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok Földrajzi övezetesség A kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza

Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör

Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák

A tételek száma 3 5

5

és 6 1

81

Idegen nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD    

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. EMBER ÉS TÁRSADALOM        

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. KÖRNYEZETÜNK  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. AZ ISKOLA    

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

82

5. A MUNKA VILÁGA  

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. ÉLETMÓD  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS     

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. UTAZÁS, TURIZMUS    

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA  

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Informatika 1. Információs társadalom Kommunikáció 83

A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre a kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével. Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei és túlzott használatuk hatásai. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Az információ értéke és hitelessége. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. Jogi kérdések az informatikában. Az adatvédelem kérdései, Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem). 2. Informatikai alapismeretek - hardver Jelátalakítás és kódolás

84

Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere, a bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői. A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói: Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak karbantartása A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők). 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája 85

Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az elérési útvonalmegadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb. A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése. 4. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem).

86

Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. Levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés). Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levélküldés tipikus hibaüzenetei, a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása, a böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között. 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása. A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Dokumentumtípusok

87

Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv). A segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben.

Kémia I.) Általános kémia Atomszerkezet: Atom, Elem, Elektronszerkezet, a periódusos rendszer, Az atomok mérete, Az ionok, Elektronegativitás Kémiai kötések: Elsőrendű kémiai kötések, Másodrendű kémiai kötések Molekulák, összetett ionok: Molekula, Kovalens kötés, a molekulák térszerkezete, Összetett ionok Anyagi halmazok: Anyagi halmaz, Állapotjelzők, Halmazállapotok, halmazállapotváltozások Kristályrácsok Többkomponensű rendszerek: Homogén, heterogén, kolloid rendszerek Kémiai átalakulások: Kémiai reakció, Képlet, Kémiai egyenlet Termokémia: A folyamatok energiaviszonyai, Reakcióhő Reakciókinetika: Reakciósebesség, Katalízis, Megfordítható reakciók, Egyensúly A kémiai reakciók típusai: Sav-bázis reakciók, a vizes oldatok kémhatása, Sav-bázis indikátorok, Közömbösítés, Sók hidrolízise, Elektron- átmenettel járó reakciók Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók, Egyéb reakciók Elektrokémia: Galvánelemek, Elektrolízis, Az elektrolízis mennyiségi viszonyai II.) Kémiai számítások: Az anyagmennyiség, Gázok, Oldatok, elegyek, keverékek, Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok, Gázelegyekkel kapcsolatos számítások, Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban: Összegképlet, Sztöchiometria, Termokémia, Kémiai egyensúly, Kémhatás, Elektrokémia 88

III.) Szervetlen kémia Elemek és vegyületek: anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása, előfordulása HIDROGÉN, NEMESGÁZOK, HALOGÉNEK és vegyületeik, OXIGÉNCSOPORT elemei és vegyületeik, NITROGÉNCSOPORT elemei és vegyületeik, SZÉNCSOPORT elemei és vegyületeik, ALKÁLI-, ALKÁLIFÖLD- és FÖLDFÉMEK és vegyületeik, ÓN, ÓLOM, VASCSOPORT, RÉZCSOPORT, CINK, HIGANY, KMnO4 IV.) Szerves kémia Szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok, nevezéktan, alkének, alkinek, diének, aromás szénhidrogének, izoméria, fizikai tulajdonságok, kémiai reakcióik, jellegzetes reakciótípusok, előállítás, előfordulás, felhasználás) Halogénezett szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek: hidroxi-vegyületek, fenolok, éterek, oxovegyületek, karbonsavak, észterek (nevezéktan, fizikai tulajdonságok, kémiai reakcióik, jellegzetes reakciótípusok, előállítás, előfordulás, felhasználás), zsírok, olajok Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok, heterociklusos nitrogéntartalmú vegyületek (nevezéktan, fizikai tulajdonságok, kémiai reakcióik, jellegzetes reakciótípusok, előállítás, előfordulás, felhasználás) Szénhidrátok: mono-, di- és poliszacharidok (nevezéktan, fizikai tulajdonságok, kémiai reakcióik, jellegzetes reakciótípusok, előállítás, előfordulás, felhasználás) Fehérjék: építőelemek, konstitúció, térszerkezet, kimutatás, reakciók Nukleinsavak: építőelemek, konstitúció, DNS, RNS Műanyagok: természetes alapú, szintetikus, környezetvédelmi szempontok Energiagazdálkodás: hagyományos, megújuló, alternatív energiaforrások Magyar nyelv

TÉMÁK 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat, mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 89

1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok mondatban 1.5.7. Szókincs és frazeológia 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok 1.7.2. Szöveg a médiában 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

90

az

összetett

Irodalom

TÉMÁK 2.1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása . 2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Matematika 1.) Kerület, terület A közismert síkidomok területe, kerülete, geometriai tulajdonságaik Görbe vonallal határolt síkidomok területe, geometriai tulajdonságaik 2.) Felszín-, térfogatszámítás Térelemek távolsága, szöge, számítási feladatok.

91

Kocka, téglatest, hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb és geometriai jellemzőik. Felszíne, térfogata. 3.) Kombinatorika, valószínűségszámítás, gráfok, logika, statisztika Permutáció, variáció, kombináció. Pascal-háromszög, binomiális együtthatók. Események, teljes eseménytér, műveletek eseményekkel. Kísérlet, gyakoriság, relatív gyakoriság, a valószínűség klasszikus modellje. A valószínűség kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén. Gráfok, alapfogalmak, egyszerű kapcsolatok szemléltetése gráfokkal. Állítás és logikai értéke, konjunkció, diszjunkció. Állítások tagadása. Matematikai következtetések: implikáció, ekvivalencia, feltétel és következmény. Adatgyűjtés, rendszerezés, ábrázolás: diagramtípusok (kör-, oszlop-). Statisztikai alapfogalmak: átlag (súlyozott számtani közép), medián, módusz, terjedelem. Átlagos abszolút eltérés, szórás. 4.) Halmazok, számhalmazok Halmazok (megadási mód, műveletek). Feladatok logikai szita formulára. Egyenlőtlenségek megoldása Számhalmazok, tulajdonságaik, oszthatóság, lnko, lkkt, prím, relatív prímek. 5.) Algebrai azonosságok (nevezetes szorzatok, hatványozás), exponenciális és logaritmikus egyenletek Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítás, műveletek algebrai törtekkel. Hatványozás azonosságai, törtkitevőjű hatványok. Gyökvonás azonosságai. Exponenciális egyenletek. Logaritmus fogalma, azonosságai, feladatok logaritmus fogalmára. Logaritmikus egyenletek. Áttérés más logaritmus alapra. 6.) Függvények Alapfüggvények grafikonja, egyszerű tulajdonságai, inverz függvény kapcsolatok. Függvény transzformációk szabályai és alkalmazása a tanult függvényeken. A függvények elemzése. Alapfüggvények: elsőfokú, másodfokú, négyzetgyök, 1/x, abszolútérték, exponenciális, logaritmus, trigonometrikus. 7.) Egyenletek, egyenletrendszerek Törtes egyenletek, abszolútértékes egyenletek, gyökös egyenletek, trigonometrikus egyenletek. Első- és másodfokú egyenletrendszerek. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenletrendszerrel (első-, másodfokú).

92

8.) Geometriai számítások Egybevágósági és hasonlósági transzformációk. Feladatok hasonlóságra. Trigonometriai számítási feladatok derékszögű háromszögben. Trigonometriai számítási feladatok általános háromszögben: szinusztétel, koszinusztétel. 9.) Vektorok, koordinátageometria Műveletek vektorokkal. Vektor koordinátái, vektor hossza, vektorok skaláris szorzata, szöge. Koordinátageometria: osztópontok, szakasz hossza, vektor koordináták számítása. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Illeszkedési, metszési, érintési feladatok. 10.) Sorozatok Számtani és mértani sorozatok tulajdonságai, feladatok

Testnevelés 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 93

6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. Történelem 1. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. 2. Az athéni demokrácia intézményei, működése. 3. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 4. A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei.

94

5. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 6. A kereszténység főbb tanításai. 7. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 8. A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. 9. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. 10. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe. 11. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 12. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 13. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 14. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. 15. A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 16. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 17. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 18. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 19. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 20. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. 21. A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 22. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 23. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 24. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. 25. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). 26. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 27. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. 28. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 29. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 30. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és 95

alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 31. Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 32. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. 33. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján. 34. A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 35. A korszak kulturális életének főbb jellemzői.(reformkor) 36. A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 37. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 38. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 39. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. 40. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 41. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 42. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 43. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 44. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 45. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 46. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. 47. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez) 48. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-KözépEurópában. 49. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 50. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 51. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 52. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 53. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 54. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

96

55. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 56. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 57. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. 58. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 59. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. 60. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 61. A közép-európai régió sajátos problémái. 62. Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 63. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 64. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 65. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 66. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. 67. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 68. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 69. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. bh) Tanulmányi munka, magatartás és szorgalom értékelésének szabályai A motiváció szerepe az iskolai tanulásban Az érdeklődés és a tudásvágy a tanulás legfőbb motivációs bázisa, ezért a pedagógiai folyamatban messzemenően építünk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő igényeire és egyéni érdeklődésére. Fontos pedagógiai feladatnak tartjuk az általános érdeklődés kielégítését és fejlesztését. Ezért arra törekszünk, hogy tanulóink tudása idő előtt ne szűküljön be és megfelelő általános műveltséget szerezzenek. Ugyanakkor az egyéni érdeklődést is támogatjuk a kerettantervek alapján működő osztályokban a szabadon választható tárgyakkal, valamint a tehetséggondozó szakkörökkel, versenyfelkészítőkkel.

97

Kiemelkedő szerepet szánunk a tanulás motiválásban a sikernek. A siker örömet okoz, jutalom jellegű, megerősít, további tevékenységre ösztönöz. Tanulóink egy részénél csak a külső ellenőrző rendszer biztosítja a folyamatos tanulást, ezért szükséges, hogy a tanárok ellenőrző tevékenysége sokoldalú és rendszeres legyen, amely egyben megmutatja, hogy hol tartanak a kitűzött célok megvalósításában, milyen eredményeket értek el. Jó képességű tanulóinkat a kereső, kutató, felfedező tanulás felé orientáljuk. A problémahelyzet, az új keresésének és megtalálásának izgalma magasra emeli a motiváció szintjét. Fellépünk a minimumra való törekvés ellen, megmutatva, hogy az önbizalom megerősítésének egyik legjobb eszköze, ha a kitűzött célokat erőfeszítés árán megvalósítjuk. Munkánkban arra törekszünk, hogy a jutalmazás hatékonyságát tartsuk szem előtt, a közömbösséget mindenképpen kerüljük. A tanítás során egyre fontosabb szerepet kap a továbbtanulási szándék és irány, mint motivációs tényező. Kiemelt feladatnak tartjuk a tanulók távlati elképzeléseinek figyelemmel kísérését, támogatását, megerősítését, illetve korrekcióját.

Az értékelés alapelvei az iskolai élet minden területén

Az ellenőrzés és értékelés visszajelzési rendszer, információkat szolgáltat, így megerősítő szerepét igen fontosnak tartjuk. Legyen az értékelés motiváló, ösztönző hatású. Legyen tárgyszerű, mutasson rá a hiányosságokra, adja meg a továbblépést segítő tanácsot. Rendszeresen és folyamatosan történjen. A követelmények és elvárások pontos ismeretében, elfogadott szempontok alapján történjen. Értékelésünk személyre szóló legyen. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő légkörben történjen.

A tanulókra vonatkozó értékelés szempontjai -

tanórai munka

-

a tanulók teljesítménye és előrehaladása

-

munkafegyelem 98

-

versenyeredmények

-

az iskolai élet feladataiból való részvállalás mértéke

-

konstruktív hozzáállás az iskolai feladatokhoz

-

kapcsolatkialakítás képessége (tanárokkal, diáktársakkal, szülőkkel, a technikai

dolgozókkal) -

a felelősség vállalása - viselése

-

az iskolai rendszabályok tiszteletben tartása

-

általános emberi értékek tiszteletben tartása

-

önkéntes munka

A tanulókra vonatkozó értékelés formái és alkalmai

Szóbeli értékelés 

tanórán feleletek, dolgozatok értékelése,



szülői értekezleteken, délutáni meghirdetett vagy egyéni előzetes bejelentés

alapján létrejött szülői fogadóórán 

félévente kétszer, a naplók, ellenőrzők egyeztetése során



a félévi és év végi osztályzatok, érdemjegyek megállapításakor



értékelés a tantestület előtt



az egész diákközösség előtt



közös együttlétek (kirándulás, kulturális program stb.) értékelése során



felkérésre vagy önként végzett feladatok minősítésekor



helyzetfeltáró beszélgetések a diákokkal



házi versenyek, vetélkedők



a vizsgákon az érdemjegyek mellett lehetőleg szóbeli értékelést is adunk

Írásbeli, szöveges értékelés 

dolgozatokhoz fűzött útmutatás, vélemény



kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál - szükség esetén -

levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül 99



külső felkérésre készített vélemények, minősítés



visszajelzések az általános iskoláknak

Az osztályozás, érdemjegyek A tanulmányi előmenetel, a magatartás és a szorgalom rendszeres értékelése a törvények betartása mellett a pedagógusok joga és egyben kötelessége. A számszerű értékelés alapja a számonkérés, az órai munka, a házi feladatok, gyakorlati munkák, jegyzőkönyvek. Számon kérni csak a tantervben meghatározott ismereteket, jártasságokat lehet, amelyek tanítási órán feldolgozásra kerültek, illetve begyakorlásukra volt lehetősége a diákoknak. Gyakorlási lehetőségek: tanóra, gyakorlatok és házi feladat. A házi feladat lehet írásbeli és szóbeli feladat. A szóbeli a tanórán elhangzottak elmélyítésére szolgál a jegyzetek és a tankönyv, ill. könyvtári segédletek, Internetes anyagok segítségével. Az írásbeli házi feladat az elmélet begyakorlására szolgál, amely a tanórán megismert eljárások segítségével megoldható, azon nem mutat túl. Szorgalmi feladatok esetén bátran támaszkodhatunk a tanulók kreativitására, IKT eszközök ismeretére. Ezek megoldása a versenyekre való felkészülést is szolgálja, illetve felsőfokú tanulmányokra készít fel. Az írásbeli feladatok közül ki lehet emelni a feladatmegoldást, házi dolgozatok írását, beszámolók készítését, beadandó rajzok, jegyzőkönyvek készítését, munkalapok megoldását. Törekedni kell arra, hogy a házi feladat mennyisége átlagosan annyi legyen, hogy egy átlagos képességű tanuló felkészülési ideje ne haladja meg tárgyanként átlagosan a 30 percet. Hét végére és tanítási szünetre ne adjunk több házi feladatot, mint egyéb tanítási napokra. A tanulmányi előmenetel megállapítása során a szaktanárok érdemjegyekkel értékelik a diákok teljesítményét az öt fokozat segítségével: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár feladata, melynek során figyelembe veszi a munkaközösségi megállapodásokat. Félévkor és év végén az érdemjegyek alapján osztályzatokat állapít meg a szaktanár, melynek egyértelműbbé tétele miatt fontos a következők figyelembe vétele: 100



A feleleteket minden esetben szóban értékeljük és a teljesítményeket

érdemjegyre váltjuk át. Ezzel alapozzuk meg az önkontroll, önértékelés képességének kialakítását, s hogy tanulóinkban reális elvárási szintek jöjjenek létre. 

A dolgozatok érdemjegyének megállapítása során a diákok által ismert

munkaközösségi megállapodásokat következetesen alkalmazzuk. A szaktanár az általa adott osztályzatot 1 héten belül beírja a naplóba. A tanulók érdemjegyeiket az ellenőrzőbe folyamatosan írják. Az érdemjegyek átlagába kétszeresen számító jegyeket a naplókban egységesen piros színnel jelöljük, az ellenőrzőkben pedig bekarikázva, hogy az a szülők és az osztályfőnök számára is útbaigazító lehessen. A szaktanár az általa adott osztályzatot az adott tanórán köteles közölni a tanulóval. A dolgozatok eredményét, esetleges eredménytelenségét személyre szólóan és az osztály teljesítményét is mérlegelve ismertetjük. Az egyéni és típushibákról is szólunk. Az osztályfőnök félévente kétszer egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit. Ez egyben értékelési lehetőséget biztosít számára. Fontosnak tartjuk a különböző ellenőrzési formák arányos váltogatását. A szaktanár a tantárgynak és a követelményeknek megfelelő számonkérési fajtát maga választja meg. Számonkérési fajták: Típus Felelet: 1 anyagrészből szóban v. írásban Órai munka Házi feladat Dolgozat: több anyagrészből előre bejelentve szóban v. írásban Témazáró dolgozat egy héttel előre bejelentve szóban v. írásban egy teljes témakörből Átfogó vizsga: a tanév v. periódus anyagából az iskolai munkatervben rögzített időpontban szóban v. írásban

Súlya egyszeres egyszeres egyszeres kétszeres kétszeres

kétszeres, jegydöntő

Javító dolgozatot a szaktanár saját belátása szerint írathat, de nem kötelező. Amennyiben írat, mindkét érdemjegy beírásra és beszámításra kerül. 101

Számonkérés gyakorisága: Minden új ismeret feldolgozását kövesse számonkérés felelet formájában. Minden tanulónak legyen az év során legalább egy felelet jegye. A kötelező érettségi tárgyakból legyen szóbeli feleletjegye mindenkinek minden tanév során. A témazáró dolgozatok számát a munkaközösségek rögzítik, hozzávetőleges időpontját a tanmenet tartalmazza, tényleges időpontját a szaktanár a haladási naplóba az íratás időpontja előtt egy héttel bejegyzi. A házirend alapján egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Az időpont megválasztásában a heti egy órás tárgyak elsőbbséget élveznek.

Órai munka értékelése: 

Készségtárgyakból heti 1 óra esetén félévente kétszer, több óra esetén

havonta. 

Gyakorlatok esetén periódusonként vagy témánként.



Más tárgyakból félévente 1-2 alkalommal óraszámtól függően.



Az adott házi feladatot minden esetben számon kell kérni.

Érdemjegyek száma Nemcsak változatos értékelési módszerekre törekszünk, hanem a tanulók megfelelő számú értékelésére is. Egy tárgyból egy félév során minimum annyi érdemjegy szükséges, ahány óra van hetente belőle, de heti egy órás tárgy esetében legalább kettő jegy (a jegyek különbözősége esetén 3 jegy szükséges), két órás tantárgy esetén legalább 3 jegy. A magatartás és szorgalom értékelésébe bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat. Osztályzatok kialakításának elvei: Osztályozható a tanuló, ha: - mulasztása éves szinten nem haladja meg a 250 órát, - részt vett a tantárgy óráinak több, mint 30 %-án ill. gyakorlat esetén az órák több, mint 20 %-án 102

– -

Továbbá: megírta

a

témazáró

dolgozatoknak

legalább

a

felét,

- letette az előírt átfogó vizsgáit – betegség esetén más időpontban pótolható. –

készségtárgyak esetén az órák legalább felén tevőlegesen részt vett

A feltételek nem teljesítése esetén a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet a tanulónak. Félévkor, amennyiben a tanuló mulasztásai miatt nem rendelkezik a minimálisan előírt jegyszámmal a félév lezárása előtt két héttel, a félév anyagából összeállított felmérő vagy bemutatandó gyakorlatok, rajzok segítségével meg kell győződni, hogy milyen mértékben sajátította el a tananyagot. Félévkor és év végén az osztályzatok megbeszélésekor a szaktanár áttekinti a féléves vagy éves időszak tanulói teljesítményét. Az emelt szintű képzés értékelése az alaptárggyal együtt történik. Amennyiben az emelt szintű vagy az alapórákon szerzett jegyekből külön-külön nem éri el a tanuló az elégséges szintet, a tantárgyi érdemjegye elégtelen. Osztályozó konferenciát minden félévben minden osztálynak tartunk. Félévkor és év végén a félév illetve az egész tanév során kapott érdemjegyek súlyozott átlaga szolgál az osztályzat alapjául. Amennyiben a szaktanár ettől a tanuló hátrányára lényegesen eltér, és indokait a tantestület nem fogadja el, a tantestület az osztályzatot a tanuló javára megváltoztatja. A súlyozott átlag és az érdemjegyek közötti összefüggést a következő táblázat tartalmazza: át lag (á) 4,7 < á 4,5< á 4,7 3,7< á 4,5 3,5< á 3,7 2,7< á 3,5 2,5< á

érdemjegy

<=

jeles témazárók alapján a szaktanár dönt

<=

jó

<=

témazárók alapján a szaktanár dönt

<=

közepes

<=

témazárók alapján a szaktanár dönt 103

2,7 2 <= á <= 2,5 1,7 < á <2 á

elégséges Ha az elégséges vagy annál jobb jegyek száma több, mint az elégteleneké, akkor elégséges, különben elégtelen elégtelen

<= 1,7 Nyelvvizsga-bizonyítványok tanulmányokba való beszámítása Az idegen nyelvi B2 komplex nyelvvizsga nem mentesít az érettségi vizsga letétele alól. A B2 komplex nyelvvizsgával rendelkező tanulónak viszont, amennyiben előrehozott érettségire kíván jelentkezni, nem kell külön osztályozó vizsgát tennie a rendes érettségi vizsgáig hátralévő idegen nyelv tananyagából. A nyelvvizsgát osztályozó vizsgának fogadjuk el jeles osztályzattal. Így pl., ha valaki a 11. évfolyam tavaszi vizsgaidőszakában tesz előrehozott idegen nyelvi érettségi vizsgát, mert rendelkezik B2 komplex nyelvvizsgával, a 11. és 12. évfolyam idegen nyelvi tananyagából nem kell osztályozó vizsgát tennie. Sikeres előrehozott érettségi esetén a tanuló mentesül a hátralévő tanévben vagy tanévekben az adott idegen nyelv tanulása alól. Vizsgák

A vizsgák típusai: 

felvételi vizsgák



a helyi vizsgarendszer vizsgái



közép és emelt szintű érettségi vizsga



osztályozó, illetve javító vizsga



különbözeti vizsga

Vizsgarendszerünk kialakításában szempontjaink a következők: 

a tantervi követelmények elérésének összegző mérése

104



a tanulók teljesítményének átfogó minősítése



a kerettanterv bevezetése után segítség a közép vagy emelt szintű érettségi

választásához 

pályaorientáció segítése



a nyelvvizsgák és a szóbeli érettségi vizsgák "rutinjának" megszerzése

Helyi vizsgarendszer 12. évfolyamon a munkaközösségek megállapodása alapján ún. kisérettségit tartunk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból. Diagnosztizáló mérések A beérkező tanulók alapkészségeinek felméréséhez ajánlott - a tanári szabadság részét képezően - nem kötelező a diagnosztizáló értékelés, melyet érdemjeggyel nem értékelünk. Az iskola mérési rendszerének folyamatszabályozását a minőség irányítási program tartalmazza.

Magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái

A magatartás minősítési szempontjai és követelményei esetében az iskola a tanulók egyéniségének alább felsorolt vonásait értékeli: 

jellembeli tulajdonságok (jóindulat, tisztelettudás, akarati fegyelmezettség)



kötelességtudás



magatartás az iskolában



a társaira gyakorolt hatás.

A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/,

105

változó /3/, rossz /2/. A szorgalom minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.

Magatartás

A példás magatartású tanuló iskolai viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja. Tanulmányi kötelezettségének képességeinek megfelelően eleget tesz. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. Igazolatlan mulasztása nincs. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Nem zavarja a tanítási órák menetét, óra alatt nem foglalkozik mással. Az iskolai rendezvényeken is kulturáltan viselkedik. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. Tanáraival, a felnőttekkel szemben őszinte, tisztelettudó. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Legfeljebb osztályfőnöki fegyelmező intézkedésben részesült. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket csak alkalmanként követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és a rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai (igazgatói intő, tantestületi figyelmeztetés) valamelyikében részesül. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait általában nem tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, bomlasztja azt, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesült.

Szorgalom A szorgalom minősítési szempontjai és követelményei:

106



az írásbeli (házi és iskolai) feladatok elkészítése,



a tanórai felkészültség és munka,



a hiányok jelentése és pótlása,



részvétel az osztály életében,



bekapcsolódás az iskola közérdekű tevékenységeibe.

Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. A tehetsége szerint részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye általában szorgalmas munkájának köszönhető. Munkaeszköze, felszerelése általában rendelkezésre áll. Tanórai munkáját figyelmesség jellemzi. Bukott tanuló nem kaphat jót szorgalomból. Változó a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból bukásra áll, ezen érdemjegynél jobb osztályzatot nem kaphat. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Három vagy több tárgyból bukásra áll.

bi)

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve

Az osztályba sorolás rendje A fenntartó engedélye alapján minden képzési formából 1-1 osztály indítható, így az osztályba sorolás már a jelentkezéskor, ill. a felvételkor eldől. Amennyiben egyfajta képzésből másfél vagy két osztály indul, az osztályba sorolásnál elsődleges szempont a tanuló által tanulni kívánt idegen nyelv, ill. a tanuló idegen nyelvi ismerete (kezdő, haladó). Figyelembe vehető a tanuló, ill. szülő kérése is (barátok, azonos iskolából érkezők stb.), amennyiben az előzőekben említetteket nem zavarja. A csoportbontás elvei

107

Idegen nyelv és informatika tantárgyak esetében az osztályokat kettő, gyakorlati tantárgyak esetében legfeljebb három csoportra bontjuk. A nyelvi csoportbontásnál a nyelvi előképzettséget vesszük figyelembe, gyakorlat esetén névsor szerint történik a bontás. Az informatika bontása igazodik a nyelvi bontáshoz vagy a névsornak megfelelő, az órarend kialakításának függvényében. A nyelvi csoportok közötti átjárás félévkor vagy tanév elején lehetséges. Az átlépésről, a szaktanárok véleménye alapján, az igazgató dönt. A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásokon és korrepetálásokon való részvételre a szaktanárok tesznek javaslatot (szülő felé is). Ezen foglalkozások számára minden tanév elején a munkaközösségek tesznek javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá.

bj)

Veszprém város nemzetiségi kultúrájának megismertetését szolgáló tananyag

Iskolánk tantestületének minden tagja elkötelezetten dolgozik a város nemzetiségi kultúrájának megismertetésén. Propagáljuk tanulóink körében a nemzetiségi rendezvényeken való részvételt. bk)

A tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló módszerek

Minden évfolyamon minden tanévben két alkalommal történik ősszel és tavasszal. A teljesítmény változását követjük figyelemmel. A mérés módja: A) Testösszetétel és tápláltsági profil: 1. Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) 2. Testmagasság mérése 3. Testzsírszázalék-mérése B) Aerob fittségi (állóképességi) profil: 4. Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) C) Vázizomzat fittségi profil: 5. Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége 6. Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága 108

7. Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje 8. Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje 9. Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje D) Hajlékonysági profil: 10. Hajlékonysági

teszt

–

térdhajlítóizmok

nyújthatósága,

csípőízületi

mozgásterjedelem Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képességek szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. bl)

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Elsődleges célunk egy olyan szemlélet kialakítása, melyben nagy hangsúlyt kap a környezettudatos magatartásra nevelés, a felelősségvállalás és az előrelátás kialakítása. Fontos, hogy megértsék tanulóink, hogy az ember, mint biológiai lény, nagymértékben függ közvetlen és tágabb környezetétől. Földünk páratlan a maga nemében, felelősséggel tartozunk érte, mind önmagunk felé, mind pedig a jövő nemzedéke felé. Be kell látnunk, hogy nem rombolhatunk következmények nélkül, önző módon. Fontosnak tartjuk, hogy ezen szemlélet kialakítása ne csak azokon a szakokon legyen elsőrendű, ahol valóban létezik környezet és természetvédelmi képzés, de ott is, ahol ez csak tantárgyakba építve jelenhet meg. Lényeges, hogy az iskolai élet mindennapjait áthassa a környezeti nevelés, így beépül a diákok tudatába egy olyan szemlélet és magatartásforma, ami nem csak bizonyos alkalmakkor fontos, hanem egész életünkben minden téren. El akarjuk érni, hogy ezt a szemléletet ne azért tegyék magukévá, mert a tanárok, felnőttek, vagy a környezetük megkívánja tőlük, hanem inkább azért, mert önmaguk kívánják életre hívni. A környezeti nevelésen túl el szeretnénk érni, hogy olyan tudatosságra tegyenek szert, mely segítségével felmérhetik tetteik következményit, értékelhetik cselekedetei eredményeit, így előrelátóbb, felelősséggel gondolkozó felnőtt válhat belőlük, aki kellően be tud illeszkedni a társadalomba. 109

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket részletesen az iskola környezeti nevelési programja tartalmazza. bm) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola az egyenlő bánásmód elvét alkalmazza a tanulók felvételekor, a tanulmányok folyamán, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában, a tanulói jogviszony alapján járó juttatások, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelenti az iskolában történő zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Sem közvetlen, sem közvetett különbségtétel nem okozhatja az egyenlő bánásmód megszűntét, vagy akadályozását. Nem alkalmazható a tanulóval szemben sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés. Ilyen megkülönböztetésnek minősül, ha a tanuló neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, oktatás, illetőleg intézkedés. A

diszkriminációmentességen,

szegregációmentességen

túl

az

esélyegyenlőség érvényesülését is biztosítani kell a közoktatási intézményekben. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett törekedni kell az esélyegyenlőség előmozdítására is. Ez olyan aktív, cselekvő magatartást feltételez, amelynek eredménye, hogy az érintettek valóban aktív részeseivé válnak a számukra biztosított lehetőségeknek. Az esélyegyenlőségi tervben különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem: 110

-

hátrányos helyzetű tanulók,

-

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,

-

veszélyeztetett tanulók

bn) A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Jutalomban minden tanuló részesíthető. A jutalmazásnál nem vehető figyelembe a tanuló magatartása, szorgalma! A dicséret (jutalom) és a büntetés nem kapcsolható össze! Jutalmazásra javaslatot tehet a tantestület, tanulóközösség (pl. osztály), a diákönkormányzat az elismerési fokozatnak és a jutalmazandó által végzett teljesítménynek a figyelembe vételével. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. A tanév közben adott igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket a tanulói hirdető útján közzé kell tenni.

bo) Egyéb elvek Pedagógusokkal szembeni etikai elvárások Az iskola valamennyi dolgozója, de különösen a pedagógusok, megjelenésükkel és minden tevékenységükkel példát mutatnak a tanulóknak. Ezt tudva és ezt fontosnak tartva -

öltözködjenek ízlésesen

-

törekedjenek a pontosságra, munkájuk maradéktalan végrehajtására, a szép

magyar beszédre -

a tanulók jelenlétében ne dohányozzanak, és ne fogyasszanak szeszesitalt

111

-

tartsák tiszteletben kollégáiktól és a tanulóktól hallott bizalmas információkat,

kezeljék titkosan a tanári szobában elhangzottakat -

kollégáik munkáját a tanulókkal együtt ne értékeljék

-

a tanár az iskola tanulóit magántanítványként (díjazás ellenében) nem

taníthatja -

a tanulóktól vagy hozzátartozóiktól – a mindennapi életben szokásos

figyelmességen kívül – ajándékot nem fogadhatnak el -

az iskola valamennyi közalkalmazottja tartsa tiszteletben a tanulók jogait,

személyiségét -

a tanár egyik alapvető célja az, hogy a tanulók a tananyagot minél magasabb

szinten elsajátítsák

112

Szakmai program A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

ca)

8. szakmacsoport XV. ágazat 54 524 01 számú Laboratóriumi technikus Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

Vegyipari biztonság

10098-12 Vegyipari műszaki

Laboratóriumi alapgyakorlat

ögy

heti óraszám e gy

ögy


5/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

11.

2

3

3

70

113

alapfeladatok

Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek Szakmai kémia

3

3

140 4

1,5

2

1

1

2

2

2

2

2

Fizikai kémia Műszaki ismeretek 11509-12 Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

105

3

Műszeres analitika

4

Műszeres analitika gyakorlat Laboratóriumok minőségbiztosítása Preparatív gyakorlat Laboratóriumi elmélet

4 2 2

10096-12 Laboratóriumi technikus preparatív Félüzemi feladatok feladatok Anyagismeret

5

Alkalmazott kémia

4

11452-12 Általános laboráns feladatok

4 2

Laboránsi gyakorlatok

2

osztályfőnöki

0,5

114

összes óra

3

3

4

3

70 összes óra

6

5

3

105 7

115

9

4

27

8

140 8

11

35

cb)

8. szakmacsoport XIV. ágazat 54 521 06 számú Műanyagipari technikus Ágazati szakképzés


Tantárgyak


Munkavédelemi alapismeretek


Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.


ög y


ög y


ög y

közismeret nélkül


0,5


ög y

Szakképesít és-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5

2 10082-12 Fizikai, mechanikai és reológiai vizsgálatok

10083-12 Műanyagipari és gumiipari gépek

Méréstechnika Anyagvizsgálato k gyakorlat I. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gépészeti alapismeretek Gyártáselőkészítés berendezései

2

1 2

1

70 1

1,5

105

1

2 0,5

35

1,5

32

1,5

35

1,5

32

1

32

1

3

0,5

116

6

35

6

gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat 10084-12 Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai

10092-12 Műanyagok feldolgozása

0,5

0,5 35

Makromolekulák

3

2

3

7

Reológia

1

1

2

4

Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat Műanyagfeldolgozás technológiája I. Műanyagfeldolgozás technológiája II.

0,5

2

32

1,5

32

9

8,5

Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki összes óra összes óra

14,5 4

2 6

70

6

1 7

105

117

5

3 8

140

9

1 10

23,5

7,5 31

160

0,5 20,5

14,5 35

cc)

14. szakmacsoport, XXIII. ágazat 54 850 01Környezetvédelmi technikus


Tantárgyak




10. ögy

heti óraszám e gy


ögy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

12.

5/13 és 2/14.

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

11494-12 Környezetvéd elmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás

SzakképesítésÁgazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan specifikus utolsó évf. 9. 10. 11. 12. 5/13 heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy 3

1,5

118

2 3

2

2

3

Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok osztályfőnöki összes óra összes óra

4 4

2 3 2 5 2 2 4 3 2 3 3 3 2 3

2

4 6

70

3

4 7

119

105

5

3 8

140

6

4 10

0,5 29

6 35

cd)

7. szakmacsoport XIII. ágazat 54 213 05 számú Szoftverfejlesztő Szakképes ítés-specifikus utolsó évf. 5/13 heti óraszám e gy


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

9.

Tantárgyak

heti óraszám e gy Munkahelyi egészség és biztonság

ö gy

10. heti ö óraszám gy e gy

11. heti ö óraszám gy e gy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai 10815-12 alapok Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12 Munkaszervezési Szakmai életpályaismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezési munkahelyi gyakorlat kommunikáció Adatbázis- és 10817-12 szoftverfejlesztés Hálózatok, Adatbázis- és programozás és szoftverfejlesztés adatbázis-kezelés gyakorlat

1 2 1

2

0,5

2 2

2 2

120

1 2

3

10835-12 Alkalmazásfejlesztés

osztályfőnöki összes óra összes óra

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Alkalmazásfejlesztés Alkalmazásfejlesztés gyakorlat Web alkalmazásfejlesztés Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv

1

2

2

2

2

2 2 2,5 4,5 4 2 5 5 2 1 3

2

4 6

3

70

4 7

121

105

4

4 8

140

4

7 11

1 0,5 13,5

21,5 35

ce)

5. szakmacsoport IX. ágazat 54 521 03 számú Gépgyártástechnológiai technikus Szakképesít és-specifikus utolsó évf.


Tantárgyak


ögy


ögy


ögy






Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10172-12 Mérőtermi feladatok

0,5

Munkavédelem 1 Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

1 3,5

4

5

70 2

5

105 3

Műszaki mérés

140 3 2

Műszaki mérés gyakorlat

2

122

10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

Forgácsolási alapismeretek 4 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat

Gyártástervezés és gyártásirányítás 10170-12 Gyártástervezés Gyártástervezés és gyártásirányítás és gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása 10171-12 Karbantartás és Szerszámgépek üzemvitel karbantartása gyakorlat osztályfőnöki összes óra összes óra

9

6,5

3,5

4

4

2 6

70

4

3 7

123

10 5

5

3 8

14 0

8

3 11

5 0,5 18

17 35

cf)

5. szakmacsoport IX. ágazat 54 523 04 számú Mechatronikai technikus Szakképesít és-specifikus utolsó évf.


Tantárgyak


Ög y


ög y


ög y






Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10172-12 Mérőtermi

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

0,5

3,5

4

2

5

70

3

Munkavédelem

10 5

5

3

14 0

1

Elsősegélynyújtás gyakorlat

1

Műszaki mérés

2

124

feladatok

10190-12 Mechatronikai gépészeti feladatok

10191-12 Mechatronikai villamos feladatok

Osztályfőnöki összes óra összes óra

Műszaki mérés gyakorlat

2

Mechatronikai gépészeti feladatok

8

Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat Mechatronikai villamos feladatok Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat

9

6,5

8,5

4

2 6

70

4

3 7

125

10 5

5

3 8

14 0

8

3 11

0,5 18

17 35

Nevelni és tanítani! Iskolánk több mint hatvan éves múltra tekint vissza

Recommend Documents