NEVELÉSI PROGRAMJA

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

PEDAGÓGIAI / NEVELÉSI PROGRAMJA

1

Tartalom 1. BEKÖSZÖNİ ............................................................................................................................................3 AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA

4

1. 1. A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI 1. 1. 1 Személyi feltételek 1. 1. 2. A pedagógiai innováció eredményei 1. 1. 3. Tárgyi feltételek

5 5 5 5

2. NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................................................7 2. 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

7

2. 2. ISKOLÁNK KIEMELT CÉLJAI ÉS FELADATAI. A CÉLOK MEGVALÓSULÁSA ÉRDEKÉBEN KIFEJTETT TEVÉKENYSÉGEK

8

2. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

11

2. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

12

2. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

13

2. 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK

13

2. 7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

14

2. 8. TANULÁSI KUDARCCAL, ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKKAL KÜZDİ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEINK 15 2. 9. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLİ, TANULÓ EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI

21

2. 10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 2. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja 2. 10. 2. Az iskola környezeti nevelési programja

22

22 23

2.11. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

25

3. HELYI TANTERV.....................................................................................................................................27 3. 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI

27

3. 1. 1. Eltérések az oktatási miniszter által kiadott kerettantervtıl 30 3. 1. 2. A kompetenciaalapú oktatás 42 3. 1. 3 Nem szakrendszerő oktatás /2011.09.01-tıl hatályát veszti veszti/ 44 3.1.4. Különleges’ tananyagtartalmak tantárgyi megjelenése a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet alapján 46

3. 2. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

47

3. 3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

48

3. 4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

48

3. 5. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

52

3. 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

52

4 . A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .................................................54 5 . A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................................56

2

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

58

1. BEKÖSZÖNİ

Kedves Olvasó! Ön a Bogyiszló Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját olvassa. Ez a dokumentum hosszú évekre meghatározza a községekben folyó óvodás - és általános iskolás korú gyermekek nevelését, oktatását. Sok munka, együttdolgozás elızte meg a végeredményt. A pedagógiai program alapjául szolgáló dokumentumok: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és módosításai. • Módosult a 11/1994-es mőködési rendeletünk is, többek között azzal, hogy „beemelte” az integrációs és képesség-kibontakoztató tevékenységet. • Bogyiszló - Fácánkert községek képviselıtestületeinek döntése értelmében 2006/2007tanévtıl társulásban mőködtetik alapfokú közoktatási intézményeiket. • Iskolánk 2004-ben fejezte be a Comenius 2000 minıségbiztosítási programot mely során naprakész partneri adatokhoz jutottunk, ezek használata rövid ill. hosszú távon is elengedhetetlen. • HEFOP-2.1.3 „A hátrányos helyzető tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttmőködés keretében a közoktatás területén”nyertes pályázat projekt „termékei” • HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” nyertes pályázat eredményeként született dokumentumok Ha Ön szülı, kérem, azért forgassa figyelmesen az oldalakat, mert az itt található program alapján neveljük - oktatjuk gyermekét. Nagy felelısség ez. Hisszük, hogy községeink óvodái iskolája képes a különbözı társadalmi rétegek igényeinek a kielégítésére. Tanulócsoportjainkban jut idı a gyerekek alapos megismerésére, a nekik legmegfelelıbb haladási tempó megválasztására. Tanterveink rugalmasak, alkalmazkodnak a legkülönbözıbb képességő, adottságú gyerekek haladásához. Nem vagyunk hívei a korai differenciálásnak. Hisszük, hogy kiscsoporttól hatodik osztályáig foglalkozásokon, tanórán belüli egyénre szabott feladatokkal kezelhetık az adottságokból adódó eltérı képességek. A lassabban haladóknak felzárkóztató foglalkozások állnak a rendelkezésükre, az igazán kiemelkedınek pedig lehetısége van szakkörökben dolgozni, illetve második osztálytól idegen nyelvet, harmadiktól informatikát tanulni. Úgy gondoljuk azonban, hogy hatodik évfolyamon végzett mérések, esetleges belsıvizsgák, szülıi beszélgetések alapján, el kell döntenünk közösen, hogy 7.-8. osztályban, milyen irányt képzelünk el az eddigi tapasztalatok alapján gyermekének. Természetesen nem kizárva a gyermek fejlıdésében bekövetkezı esetleges változást. • Ha gimnázium, szakközépiskola a cél, második nyelv (angol) tanulására, magasabb óraszámú számítástechnikai oktatásra számíthat. Magyar nyelvet, matematikát csoportbontásban tanítjuk ezekben az évfolyamokban. • Ha gyermeke inkább egy jó szakma felé kacsingat, akkor az alapkészségek mély elsajátítására kell törekednünk azért, hogy megállja a helyét szakmunkásképzıben. Ha Ön kedves olvasó polgármester vagy képviselı-testületi tag, gondoljon arra a lapok olvasása során, hogy olyan dokumentumot tart a kezében, amely közvetve vagy közvetlenül kihat minden bogyiszlói fácánkerti polgárra, családra, azokra, akik Önöket választották. A dokumentumban foglaltakat kérje számon az óvodán az iskolán, érdeklıdjön, informálódjon, szívesen állunk rendelkezésére. Kérem, ne feledje, hogy egy jól finanszírozott, jól mőködı iskolának lakosságmegtartó, komfortérzetet növelı szerepe van a községben. Ha Ön, Önök az elmúlt évekhez hasonlóan támogatják az intézményben folyó sokrétő munkát, kollégáim nevében is ígérhetem, az eredmény sem marad el. A nevelıtestület nevében: Boda Zoltán igazgató

3

AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA 1. Intézmény neve: Bogyiszló - Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda 2. Intézmény székhelye, címe: 7132 Bogyiszló, Kossuth utca 45-47. Intézményegységként mőködı óvoda címe: 7132 Bogyiszló, Petıfi utca 16. Tagintézményként mőködı óvoda címe: 7136 Fácánkert, Árpád utca 34. 2.1. Intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Szakágazati besorolása: 852010 3. Jogelıd intézmény A Bogyiszló Fácánkert társult Általános Iskola és Óvoda intézmény jogelıdje Bogyiszlói Általános Iskola és Óvoda (Bogyiszló, Kossuth utca 45-47.) 4. Alapító neve: Bogyiszló Község Önkormányzata (7132 Bogyiszló, Kossuth u. 28.) 5. Fenntartó neve: Bogyiszló Község Önkormányzata (székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth u. 28.) valamint Fácánkert Község Önkormányzata (székhelye: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.)

Az intézmény jövıképe Azt szeretnénk, ha községeink minden családja nyugodt szívvel íratná be hozzánk gyermekét, mert tudja, hogy itt biztonságban van, képzett, gyermekszeretı óvodapedagógusok, tanítók, tanárok foglalkoznak vele, az óvodából és az iskolából való kilépéskor rendelkezik mindazon készségekkel, képességekkel, melyek alkalmassá teszik ıket a következı fokozatban való helytállásra, a folyamatosan változó környezetükben való eligazodásra. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerı piaci elhelyezkedéshez. A HEFOP 2.1.3 és a 3.1.3. pályázat nyerteseként iskolánk - óvodáink személyi és tárgyi feltételei bıvültek, intézményünk hírneve szőkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai kultúrára tesznek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE A társulásban mőködı óvodai tagintézményekre is vonatkoznak a jogi státusz illetve a pedagógiai alapelvek szakaszok, egyebekben az 1.sz. mellékletben található ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ad iránymutatást. A pedagógiai program az intézmény életének legfıbb szabályozó dokumentuma. Célokat, elveket, fejlesztési követelményeket, jogokat, kötelességeket keletkeztet. A megvalósítás a napi munka feladata, melyek a tanévenként tervekben, programokban öltenek testet.

4

1. 1. A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI 1. 1. 1 Személyi feltételek Az iskolai-óvodai munka legfontosabb eredményességi feltételének tartjuk a nevelıi közösséget, ezért munkatársaink szakmai tevékenységét, közérzetét, kiemelt fontosságúnak tartjuk. Lehet csodálatos iskola, modern oktatási eszközrendszer, lehetnek kiválóan leírt központi és helyi programok, mindezek azonban üres, tartalomnélküli fogalmak képzett, szakmáját szeretı, hozzáértı, az újra fogékony tanárok, tanítók, óvónık nélkül. • A kompetencia térképbıl /ld. függelék/ is látható, hogy minden nevelı rendelkezik megfelelı szakképesítéssel. Sokan végeztek el tanfolyamokat, továbbképzéseket. Egynél több felsıfokú végzettsége több személynek van. • Elsıdleges beiskolázási szempont célrendszerünknek, programjainknak való képesítések, jártasságok megszerzése. • Alkalmazunk logopédust, aki az óvoda nagy és középsı csoportjában is dolgozik. 1. 1. 2. A pedagógiai innováció eredményei Iskolánkban megvalósuló pedagógiai folyamatok, tevékenységek a • 2003-ban a HEFOP-2.1.3 „A hátrányos helyzető tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttmőködés keretében a közoktatás területén”, • 2005-ben a HEFOP-3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” nyertes pályázataink eredményeként jelentısen változtak, kihasználva a pályázatok során elsajátított módszereket, módszertani javaslatokat, adaptációkat. A pedagógiai programba beépült pályázati tevékenységek: • • • • •

A szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingrációját elısegítı pedagógiai eszközrendszer /IPR/ kialakítása Az iskola egészére kiterjedı, kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan bevezetése, a modern tanulásszervezési eljárások használata Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása A digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása. A kisiskolás korban elsajátított alapképességek-és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése

1. 1. 3. Tárgyi feltételek Épületek: Iskola • Az intézmény tantermeinek a többsége a központi épületben helyezkedik el (ld. melléklet). • Az épület "felsıs szárnya", mely nyolc termet foglal magába, a régebbi. Egyes részei száz évnél is idısebbek. A 12-es, 13-as számmal jelzettek pici szükségtantermek, nagyon zsúfoltak. Az iskola 1986-os átalakításakor alakították ki fakultációk, és kis csoportos foglalkozások megtartására. • Az "alsós szárny" az újabb, a 60-as években épült, öt tanterem (normál mérető), az irodák és a tanári kapott itt helyet. • A következı idıszakban elengedhetetlen mindkét épületrész külsı tatarozása, az idısebb nyílászárók cseréje. • Az utóbbi öt évben 2 alsós terem kivételével sikerült alapos belsı felújítást végezni • A hatékonyabb, szemléletesebb oktatás, az eszközök megóvása érdekében kialakítottunk két szaktantermet /Természettudományi - Informatika/ • Feltétlen szükséges öltözık, mosdók, zuhanyozók építése. • Nagyon hiányzik a tornaterem, a mővelıdési ház alkalmatlan erre a célra. • Nagyon hiányzik egy fedett közösségi tér, szőkek, balesetveszélyesek a folyosók.

5

• • • • • • • •

Óvoda Bogyiszló Óvodánk községünk központjában helyezkedik el, gazdag zöldövezet veszi körül. Nagy alapterülető füves játszóterünk van, faragott játékaink, játékeszközeink felújításra, bıvítésre szorulnak. Négy homogén óvodai csoportban folyik a nevelımunka. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. Két óvodai csoportnak külön öltözıje és mosdója van, két csoport közös öltözıt használ. A mosdók szellıztetése jól megoldható. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. Az ágyakat a csoportszobákban és az öltözıben elhelyezett ágytartókban tároljuk. A csoportszobák bútorzata megfelelı, de már elhasználódott, a csoportok játékkészlete esztétikusan elhelyezhetı benne. Óvodánkban az ételek tálalását dajkák végzik, a mosogatás az óvoda épületében lévı mosogatóhelységben történik. 2010-ben főtéskorszerősítés és nyílászáró cserék történtek.

Óvoda Fácánkert • Az óvoda a régi iskola épületével falu központi részén helyezkedik el. • Udvara füvesített, a játékeszközei felújításra, bıvítésre szorulnak. • Két óvodai csoportszobával rendelkeznek, melynek külön öltözıje, mosdója van. • A gyermekek nevelése egy vegyes csoportban történik, melyben galéria található, itt történik a játék, az étkezés is. • A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. • A délutáni pihenı a másik csoportszobába történik, az ágyazók is itt vannak. • A csoportszobák bútorzata megfelelı és az eszközök elhelyezésére alkalmas. • Óvodánkban a tálalást dajka végzi, a mosogatás a régi iskola konyhájában történik. Bútorzat • Folyamatosan, saját erıbıl újítottunk fel padokat, székeket. • Alapítványi, és a két EU-s pályázat segítségével modern bútorok kerültek a tantermekbe. Taneszközök • A kor követelményeinek megfelelı tanítást - tanulást tesz lehetıvé számítógépparkunk. • A többi tantárgy eszközkészlete átlagos. • A HEFOP 3.1.3 pályázat segítségével hat tanterem alkalmas az interaktív tanítás - tanulásra /Interaktív tábla – Projektor - Számítógép - Internet/. • Minden tanterembıl elérhetı a szélessávú Internet hálózat. • Szakkönyveink folyamatos fejlesztésre szorulnak. • Fejlesztés alatt áll a könyvtár, mely egyelıre a tartós tankönyvek, és néhány ajándékkönyv tárolására szolgál. A közoktatási törvény módosításának megfelelıen gondoskodni kell a fejlesztésrıl. • Az iskola alsó és felsı tagozatának rendelkezésére áll egy színes televízió videóval, DVD-vel. • A napközi játékkészlete elavult. Készségfejlesztı, ismeretszerzı játékok vásárlására lehetıségünk az utóbbi idıben nem volt. E hiányosságot is pótolni kell, hiszen a téli idıszakban csak a tanterem marad a szabadidı eltöltésére. • A szükséges eszközök listáját a kötelezı felszerelési - és eszköz jegyzék tartalmazza, melyet a képviselıtestület elfogadott, ill. az OKÉV - tıl engedélyt kért a pótlások halasztására.

6

2. NEVELÉSI PROGRAM 2. 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvetı tényezıje, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezetı szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezetı szerepe van a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlıdésének támogatásában, nem megfeledkezve a szülıi ház, a család szerepérıl. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a gyermek fejlesztésének a maga fejlettségi szintjéhez történı igazítása. A különbözı közösségekhez tartozás elve — a tanulók egyszerre szőkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés, tevékenység központúság elve — lehetıség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A külsı hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történı támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetıség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezıkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A koncentráció elve — adott tantárgy, mőveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást elıtérbe helyezı tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. A kis lépések elve — minden tanuló a képességének megfelelı ütemben fejlıdik, a megismerés, a tanítás-tanulás csak ezen ütem figyelembevételével történhet. Tanulási attitőd fejlesztésének elve — Formáljuk, fejlesztjük tanulóink iskolához, a tanuláshoz és a tudáshoz való viszonyát. A kompetencia alapú oktatás alapelvei, a fejlesztés fókuszai iskolában: o személyes kompetencia: önismeret, önfejlıdés igénye, önreflexió, szabálykövetı képesség, információ kezelésének képessége, o kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés o szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

7

2. 2. ISKOLÁNK KIEMELT CÉLJAI ÉS FELADATAI. A CÉLOK MEGVALÓSULÁSA ÉRDEKÉBEN KIFEJTETT TEVÉKENYSÉGEK A NAT által és a helyi igények alapján megfogalmazott célokon és feladatokon belül iskolánk kiemelten kezeli az alábbi célokat és feladatokat, megvalósulások érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: 1. Alapvetı célunk a személyiségfejlesztés. A tanítást, az ismeretek elsajátítását eszköznek fogjuk fel, a személyiségfejlesztés eszközének. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelıen megpróbálunk fejleszteni. Tudjuk, hogy a személyiség formálásának csak egy szelete az iskola, illetve annak hatásai. Lehetıségeinkhez képest megpróbáljuk beépíteni, felhasználni a családból, a családtól, illetve más ismerethordozóktól szerzett információkat, hatásokat. Ezért lényegesnek tartjuk a tanulók környezetében történtek ismeretét, a személyiségükben bekövetkezett változásokra való reagálást. Személyiségfejlesztı munkánk eredményeként szeretnénk elérni, hogy tanulóink rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel és képességekkel /pl. énkép, önismeret/, hogy alkalmassá váljanak a megfelelı emberi kapcsolatok kiépítésére és alkalmazására. Tegyék magukévá azokat az értékeket, amelyek lehetıvé teszik hosszabb távon a társadalomba való sikeres beilleszkedést. Célunk ezért az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és a szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt. Tevékenységek: • Ez a célt át kell, hogy hassa az intézményi tevékenységrendszer egészét, a tanulók, tanárok iskolai munkáját, a munka feltételeit. (Késıbb errıl a pontról részletesen szólunk.) 2. Minden tanuló képessé váljon az önálló tanulásra, ismeretszerzésre. Tevékenységek: Tanulási, ismeretszerzési technikák elsajátítása, figyelemmel a megismerés életkori sajátosságaira • tárgyi - cselekvéses • szemléletes - képi • elvont - verbális Feladatunk, hogy óravezetési, szervezési módszereink a fenti megismerési technikáknak, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfeleljenek. Az 1.- 4. évfolyamokon tantárgyakba beépítve, ill. nem kötelezı tanórák keretében, 5-8. évfolyamokon a kötelezı órákban tanítjuk a tanulás tanulása program tartalmi elemeit. Alkalmazzuk az IPR-ben leírtakat, az IKT eszközöket, valamint az alábbi hagyományos és modern tanulásszervezési eljárásokat: • óvoda-iskola átmenet • a középiskolába való átmenet • hatékony tanuló megismerési és segítı technikák, pedagógiai diagnosztizálás. • az inkluzív nevelés, multikultúrális tartalmak • tanórai differenciálás heterogén csoportban • kooperatív tanulás • a drámapedagógia eszközei • prezentációs technikák • tanári magyarázat /frontális tanítás/: beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás, szemléltetés • munkáltatás /egyéni, de nem önálló/: variációs módszer, házi feladat • páros munka • kutató-felfedezı módszer • csoportmunka • projekt módszer • játék • témahét • szerepjáték /drámapedagógia/ • moduláris oktatás • vita

8

3. Oktató munkánk során kiemelt feladatként kívánjuk kezelni a hátránykompenzálást és a tehetséggondozást. Tevékenységek: Hátránykompenzáció érdekében: • logopédiai foglalkozások, mérések (1-2. osztály) • pedagógiai tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértık bevonása • korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások a választható óraszámban • csoportbontások • napközis, tanulószobai foglalkozások alatti egyéni fejlesztés • differenciált óravezetés Tehetséggondozás érdekében: • szakköri foglalkozás • differenciált óravezetés • helyi és iskolák közötti versenyeken való részvétel • fakultációk • csoportbontások technika - számítástechnika, ill. nyelvoktatás • Nem szakrendszerő oktatás/5.-6. évfolyam. 4. Minden tanuló érje el lehetıségeinek maximumát nyolcadik osztály végére az alapkészségek terén. Olyan mélységő ismeretet kapjon, amely lehetıvé teszi a magasabb iskolafokozatban való helytállást. Tevékenységek: • Az alapkészségek fejlesztésének, megalapozásának érdekében, iskolánkban 2006/2007. tanévtıl bevezettük a szövegértés-szövegalkotás és a matematikai logika kompetencia-alapú programcsomagokat. • Célunk az adott kompetenciák fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása, megalapozása, a külsı és belsı képzéseken elsajátított módszerek bevezetése, alkalmazása a hagyományos, jól bevált módszerek, eszközök mellett. A fejlesztés során tudomásul vesszük a tanulók eltérı szociális helyzetébıl és egyéni képességeibıl adódó különbségeket, a nyelvi készségek fejlıdésének differenciáltságát, a tanulók nyelvhasználati képességeikben mutatkozó eltéréseket. Az alapozó idıszakot követıen különbözı szövegtípusokon gyakoroltatjuk a verbális és vizuális információk együttes megfejtését, a szövegelemzést és szövegalkotást. Bevezettük és alkalmazzuk azokat a szöveg-feldogozási technikákat és tanulói tevékenységeket, melyeket a kompetenciaalapú oktatás moduljai tartalmaznak. • A tanulók egyéni képességeit figyelembevevı, differenciált és tevékenységközpontú pedagógiai szemlélet és gyakorlat elsajátítása érdekében részt vettünk a pályázatunkhoz kapcsolódó módszertani képzéséken, de saját erıbıl, belsı tantestületi szintő képzések szervezésével is arra törekszünk, hogy a tantestület minden tagja képes legyen saját tantárgyában a differenciáló, tevékenységközpontú pedagógia alkalmazására • 7-8. évfolyamon: 6. évfolyam végén vizsgákkal vagy felmérıkkel mérjük az alapkészségek elsajátításának helyzetét. Ennek megfelelıen szervezzük további munkánkat, a csoportokat, felzárkóztató foglalkozásokat, fakultációkat. • Minden évfolyamon témaheteket tartunk. • Az országos kompetenciamérések eredményeit az IMIP - ben meghatározott módon minden évben elvégezzük. 5. Iskolánkban ápolni kell a helyi hagyományokat, mivel községünk gazdag népi hagyományokban és szokásokban. A hagyományápolás érdekében végzett tevékenységek: • Az alsó tagozatos, a napközis foglalkozások szabad sávjába beépítjük a község történetérıl győjtött szemelvényeket (Bogyiszlói képek c. könyv), illetve a jellemzı népi mesterségeket (szövés, fonás, halászat).

9

• Az alsós óratervnek tartalmazza a népi táncoktatást. • Felsı tagozatban az ember és természet, földünk, környezetünk, mővészetek, az életvitel- és gyakorlati ismeretek mőveltségi terület tartalmazza a helyi történelem, helyi kultúra, szokásrendszer ismereteit. • Az iskola gyermek népi tánccsoportot mőködtet, és fellépési lehetıséget biztosít. • Hon- és népismeret modul tantárgy keretében feldolgozzuk sajátkészítéső munkafüzetünk anyagát. • Segítjük a mővelıdési ház által szervezett hagyományápolási tevékenységeket (fesztiválok, szüreti felvonulás, falunapok). • Részt veszünk a környezı települések rendezvényein. • A település történetével, hagyományaival foglalkozó témahetet tartunk ld. függelék 6. Fontosnak tartjuk a családi életre való felkészítést. A cél megvalósulása érdekében - a tantárgyi lehetıségeken túl • egészségnapokat tartunk, • kapcsolatot tartunk a helyi egészségügyi szolgálattal. 7. Fontosnak tartjuk a tanulók testi -, valamint az egészséges életmódra nevelését. Mivel sportlétesítmény, sportolási lehetıség településünkön alig van, ezért e célunkat elsısorban a természetben végezhetı tevékenységekkel, a szabad levegın szervezett játékkal kívánjuk elérni. A tantárgyi - óratervi - lehetıségek maximális kihasználásán túl • iskolai sportkört • tömegsport órákat mőködtetünk • úszásoktatást • ıszi – téli - tavaszi túrákat, sportnapokat bonyolítunk • kerékpártúrát szervezünk 8. Ápoljuk a testvériskolai kapcsolatot a németországi Schlitz és a mai Románia területén lévı Csíkcsicsó települések iskolájával. Tevékenységek: • lehetıvé tesszük 2. osztálytól a fakultatív nyelvoktatást • a német kapcsolat segítse elı az uniós ismeretek bıvítését • német levelezıszakkört mőködtetünk • diákoknak, tanítványainknak egymás szülıföldjére utazási lehetıséget biztosítsunk • olyan programok szervezıdjenek, melyek elısegítik községeinkben ırzött és ápolt kultúra és hagyomány megismerését • Csíkcsicsó esetében különösen olyan programok szervezıdjenek, melyek során kölcsönösen meglátogathatjuk közös történelmünk meglévı emlékeit, a látogatások során erısödjön a nemzettudat, a közös múlt, az egy közösségbe való tartozás érzése. 9. Célunk, hogy a községben élı, iskolánkban tanuló cigány kisebbség történelmével, kultúrájával megismertessük tanulóinkat, a kölcsönös elfogadás, a tisztelet, az identitástudat érdekében. Tevékenységek: • Idıkeretet biztosítunk a cigány kultúra, hagyományrendszer, történelem megfelelı mőveltségterületekbe, tantárgyakba való integrálására. • Alkalmazzuk az IPR multikultúrális tartalmakra vonatkozó szakaszát • Szakköri, fakultációs lehetıséget adunk a fenti ismeretek mélyebb elsajátítására. • Biztosítjuk szociális problémáik képviseletét az önkormányzat megfelelı bizottságában. 10. Célunk az integrált nevelés, ellene vagyunk a szegregáció minden formájának. Tevékenységek: • Ennek érdekében 2003/2004-es tanévtıl dolgozunk iskolánk Integrációs Pedagógiai Rendszerén. • Prioritásokat fogalmazunk meg a tanítás-tanulási folyamat során alkalmazható eszközrendszert illetıen • Kapcsolatrendszert építünk ki

10

• • • • •

Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel

2. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség külsı hatásokra kialakult belsı feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetıségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. A személyiség a fent megfogalmazottak értelmében tehát öröklött és szerzett, az egyéni élet során kialakult tulajdonságok, vonások sajátos szervezıdése, egysége. Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladata: A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szerepek alkalmazásával. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Ön-és társismeret fejlesztése az önértékelés és csoportértékelés folyamatos alkalmazásával. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: A tanulók együttmőködési kompetenciájának fejlesztése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

11

2. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A közösségi nevelés lehetıségei és feladatai a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a különbözı módon szervezıdı kiscsoportok, illetve a párok. Az együttmőködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás. A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsıdlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétıl és felelısségétıl, de az egyén erıfeszítései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás négy alapelvét: • az egyenlı részvétel, • az építı egymásrautaltság, • a párhuzamos interakciók • és az egyéni felelısség 2. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

12

2. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérı viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetőnı lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlıdés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetık. A szülımodellek szerepének gyengülése a személyiségalakulás szempontjából kedvezıtlen hiányokat jelent. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerő megváltozása a gyermek életkor – specifikus, lelki, illetve társas lélektani konfliktuslehetıségein kívül egy sor nehézséget hozhat felszínre.. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy iskolánk nem mossa össze a magatartási zavarokból származó tanulási hátrányokat a sajátos neveléső tanulók fejlesztésének problémájával. Azt gondoljuk, hogy megfelelı szakemberekkel, pedagógiai eszközökkel, módszerekkel, együttmőködési formákkal kezelni, fejleszteni tudjuk a fenti problémákkal küzdı tanulókat. A cél elérése érdekében az alábbiakat tesszük: • Az IPR fejlesztés keretében kimunkált megfigyelı (jelzı)- mérı-és fejlesztı csoportot alakítunk. (fejlesztı-pedagógus, logopédus, a gyermeket tanító tanári csoport) • Minden tanulónak háromhavonta értékeljük iskolai munkát • Esetmegbeszéléseket, problémamegoldó fórumokat tartunk • Kötetlen és célirányos konzultáció gyerekkel, szülıvel, családlátogatás • Önismereti tréning • Pszichológiai vizsgálat kérése, a pszichológus javaslatainak felhasználása • Együttmőködési megállapodásokat, partneri kapcsolatokat alakítunk ki az alábbi szervezetekkel, melyet az integrációs tervünkben rögzítünk. • Szülıi házzal • Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal • Szakmai és szakszolgálatokkal • Középfokú oktatási intézményekkel • Kisebbségi önkormányzattal • Civil szervezetekkel

2. 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Egy meghatározott tevékenység gyakorlásához való „természetes adottság”. Egy speciális érdeklıdési terület, olyan mérvő ismerete és mindennapos még alaposabban megismerni vágyása, amit nemcsak felfedezni, de fejleszteni is kell. A képességeknek a cselekvéssorból álló tevékenység sikeres végrehajtásához szükséges összefonódása, halmozódása tehát a tehetség. Azokat a gyerekeket tekintjük kiemelkedıen tehetségesnek, akik egy adott területen sokkal többet képesek teljesíteni az életkoruknak megfelelı átlagnál, akik viszonylag kevés segítséggel nagyon gyorsan tudnak elırehaladni, fejlıdni az adott területen. Tevékenységeink: • Szakkörök, helyi, iskolák közötti, ill. országos versenyeken való részvétel támogatása • Német nyelv 2. 3. osztályban Azok a tanulók, akik elsı osztályban megfelelı szinten elsajátították a tananyagot, az osztályfınök javaslatára, a szülı beleegyezésével választhatják a korai idegen nyelvi képzést. • Angol nyelv 5.- 8. osztályban Elsısorban azoknak ajánlott, akik érettségit adó középiskolába készülnek, illetve a számítástechnika iránt érdeklıdnek. • Informatika 2. osztálytól biztosítjuk a technika – informatika osztálybontást féléves cserével. • Heterogén csoportkialakítás az elvünk. Osztályszinten a tehetséges tanulók többoldalú személyiségfejlesztése érdekében alkalmazzuk a kooperatív csoportmunkát, illetve azon belül is a tanulók egyéni képességeit figyelembe vevı differenciált képességfejlesztést.

13

• Témahetek, projektek szervezése • Szakkörök széles kínálata • Alkalmazzuk az Integrációs Pedagógiai Rendszer általunk kidolgozott eszközrendszerének elemeit.

2. 7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, • a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • naprakész listát vezet a veszélyeztetett, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı tanulókról. 3. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 4. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • családsegítı szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • védınıvel, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, • kidolgozás alatt álló integrációs programunk részletesen leírja az együttmőködés területeit. 5. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • egyéni elbeszélgetés a tanulóval, • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek),

14

• • • • • •

egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülıkkel való együttmőködés,

•

tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2. 8. TANULÁSI KUDARCCAL, ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKKAL KÜZDİ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEINK A gyermekek harmonikus személyiségfejlıdése egyéni, speciális szükséglete megköveteli a tanulók személyes érdekeinek figyelembevételét az egyéni fejlesztés lehetıségének biztosítását, a korrekciót. A tanulási kudarcnak több oka van, a legjelentısebb kettı: • biológiai ok • szociális ok A fenti okok élesen elhatárolhatók, de gyakran szoros összefüggésben meghatározzák a tanulók személyiségfejlıdését, ill. annak gátjait

2. 8. 1 TANULÁSI KUDARC BIOLÓGIAI OKAINAK FELISMERÉSE, KOMPENZÁLÁSA A tanulásban elmaradó gyermekeknél a tanulási gyengeség oka lehet: beszédhallási, látási, mozgási idıbeli analízis és szintézis fejletlensége. A részképesség-zavarok felmerülésének gyanúja esetén a nevelı feladata továbblépni: - iskolaorvosi vizsgálat kérelmezése (látás, hallás, stb. vizsgálata) - kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. Részképesség zavarok: • dyslexia, szóvakság • dysgraphia, írásképtelenség • dyscalculia, számolási nehézség Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek idıbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítéső szakemberek segítségének igénybevétele. A pszichés fejlıdési zavarokkal bíró tanulóink esetében a rájuk speciálisan kidolgozott tantervek figyelembe vételével végezzük az oktatást, értékelést. Enyhébb esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a gyermeket kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónı, szaktanárok, tanítók stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külsı motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztı pedagógus) való kooperáció lehetıségeit.

15

A folyamat leírása Tevékenység Módszer 1. A tanulási kudarcnak képességek felmérése iskolába lépés elıtt kitett tanulók felismerése képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés

Felelıs óvónı, logopédus pedagógus, fejlesztı pedagógus, pszichológus

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

pedagógus, fejlesztı pedagógus minden pedagógus érintett pedagógus, korrepetálást vezetı pedagógus napközis nevelı, tanulószoba vezetı tanító

tanító, szaktanár, osztályfınök dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktutanító, szaktanár, osztályfımainak célirányos áttekintése) nök beszélgetés (gyerekkel, szülıvel) tanító, szaktanár, osztályfınök a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdıív- tanító, szaktanár, osztályfıvel, napló vezetésével stb.) nök egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) differenciált tanóravezetés korrepetálás napközi, tanulószoba elıkészítı évfolyam (az elsı osztály sikertelen elvégzése esetén az elsı osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól tanulásmódszertan, tanulás tanítása tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdı tanulók speciális szakemberekhez történı irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.)

4. A fejlesztés hatékonysága, tesztek újrafelvétele értékelés dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata megfigyelés

tanító, szaktanár osztályfınök vagy a kurzust oktató pedagógus fejlesztı pedagógus, pedagógus tanító, szaktanár, osztályfınök, gyermekvédelmi felelıs

pedagógus, fejlesztı pedagógus, pszichológus tanító, szaktanár, osztályfınök iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfınök tanító, szaktanár, osztályfınök tanulmányi eredmények elemezése (dokumentum- tanító, szaktanár, osztályfıelemzés) nök beszélgetés (gyerekkel, szülıvel) tanító, szaktanár, osztályfınök

16

2. 8. 2 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Szociálisan hátrányos helyzetőek azok a tanulók, akiket különbözı jellegő szociális tényezık gátolnak adottságaikhoz mért fejlıdésükben. A Közoktatási tv.121.§1bek.14. pontja az iskola használói számára pontos eligazítást tartalmaz: „hátrányos helyzető gyermek, tanuló:az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül, halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;” A hátrányos helyzet kialakulását elıidézı okok: • a család gazdasági helyzetébıl adódó lakásviszonyok, • a túlságosan alacsony egy fıre esı jövedelem, • a család szerkezete (árva, félárva, válás, örökbefogadás, stb.), • a szülık kóros személyisége (alkoholista, idegbeteg, bőnözı, stb.), • hibás nevelési módszerek (brutalitás, megalázás, elhanyagolás, stb.), • mai életünkbıl adódó új veszélyeztetı tényezık (gyerek felügyeletének megoldatlansága, különbözı forrásból nyert információk negatív hatása). 1. felzárkóztatás, egyéni fejlesztést segítı programok • újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése • a tanuló kedvezı pozíciójának kialakítása az osztályközösségben • szabadidıs tevékenységek szervezése, amelyek segítik a tanulók értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését • korrepetálások szervezése 2. Drog- és bőnmegelızési program Idejében észre kell venni a kedvezıtlen irányba mutató jeleket, a szülıket tájékoztatni kell, a szülı és a pedagógus együttes fellépésére van szükség a siker érdekében. Osztályfınöki órán felvilágosító órák tartása, amelyek keretében felhívjuk figyelmüket a veszélyeztetı tényezıkre, a szenvedélybetegségekre egyéni beszélgetésekkel kiegészítve. Alkalmazzuk az iskolánkban kidolgozott drog prevenciós projektet 3. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon Tájékoztatás a törvényes támogatás lehetıségeirıl: • rendszeres nevelési segély • céltámogatások, részvételi díj hozzájárulások biztosítása • iskolai étkeztetés támogatása • ingyenes korrepetálás • ingyenes tehetséggondozás szakköri keretben • a hátrányos helyzető tanulók a könyvtári állományból tankönyveket kölcsönözhetnek tartós használatra. 4. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése A helyi és országos pályázatok figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása. 5. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. A szülık felvilágosítása a napközis foglalkozások elınyeirıl: • rendszeres étkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna) • a tanuló felügyeletének biztosítása • a tanulás segítése, felzárkóztatás • szabadidıs tevékenységek biztosítása 6. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, szakértıi bizottsággal A tankötelezettség elmulasztása esetén az iskolai jelzi az illetékes hatóságnak az igazolatlan mulasztásokat. Az osztályfınök feladata a hiányzások figyelemmel kísérése, rendszeres felszólítás és feljelentés.

17

7. 2004 szeptemberétıl alkalmazzuk az Integrációs Pedagógiai Rendszert/IPR-t/, melynek jogszabályi alapja a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.,39/E.§. Az integrációs programunk jelen pedagógiai program függelékében található, melynek részei: I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása2 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak) 1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.) 2. Az iskolába való bekerülés elıkészítése3 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az óvodával. 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelıen (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D., 39/E.§) 3. Együttmőködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülıi házzal 3.2. Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal 3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel

18

II. A tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer 1. Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek Az alkalmazott program, tevékenység neve

A módszer által érintett évfolyamok

1. 1 Az önálló tanulást segítı fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok az önálló tanulási képességet kialakító programok tanulási motivációt erısítı és fenntartó tevékenységek

A tanulási magatartási zavarokat megelızı komp- 1-8 lex, sajátfejlesztéső program/2004 Oroszlán Péter:A tanulás tanítása. 7-8 Adaptáció/2004 Versenyfelkészítık,levelezıversenyek 1-8 Informatikai versenyek 5-8. Napközis-tanulószobai tevékenység 1-8 Középiskolai elıkészítık 8 Kompetenciaalapú oktatás/2006 Matematika-logika 1-2. Olvasás-szövegértés 1-5-6 Idegen nyelv 5-6 IKT 7-8 Szociális életvitel 2-3,5-6, A módszer által érintett 1. 2 Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése Az alkalmazott program, tevékenység neve évfolyamok

tantárgyi képességfejlesztı programok

kommunikációs képességeket fejlesztı programok komplex mővészeti programok

1. 3 A szociális kompetenciák fejlesztése

Kompetenciaalapú oktatás/2006 Matematika-logika Olvasás-szövegértés Idegen nyelv IKT Szociális életvitel JAM program adaptáció/2004 Oroszlán Péter:A tanulás tanítása. Adaptáció/2004 Drámapedagógia Táltos mővészeti iskola Kézmőves Népzene Drámajáték-báb Zongora Az alkalmazott program, tevékenység neve

1.-2 1-5-6 5-6 7-8 2-3.,5-6, 1-3-4 7-8 1-5

1-8

A módszer által érintett évfolyamok

közösségfejlesztı, közösségépítı programok

Napközis projektnapok Osztály-iskolai kirándulások Szakkörök

1-8 1-8 1-8

mentálhigiénés programok

Az egészség –biztonság napja projekt 2004-

1-8

az elıítéletek kezelését szolgáló programok

Multikulturális tartalmak a tantárgyakban 1-8 Kultúrák Hagyományok Napja Multikulturális projekt

19

2. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek

Az alkalmazott program, tevékenység neve

A módszer által érintett évfolyamok

patrónusi, mentori vagy tutori rendszer mőködtetése együttmőködés civil (pl. tanodai) programmal

Pályázati programokban való mentori részvétel Középiskolai haladás nyomon követése

1-8

mővészeti körök

Kisebbségi szakkörök Bogyiszlói Zenekar Néptánc

1-8 5-8. 1-8

3. Az integrációt segítı módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés

Az alkalmazott program, tevékenység neve Kompetenciaalapú oktatás/2006 /ld. elıbb/ JAM program adaptáció/2004 Oroszlán Péter: A tanulás tanítása. Adaptáció/2004

A módszer által érintett évfolyamok

1-3 7-8

kooperativitás Projektmódszer

Általánosan elterjedt 1-8 Mentálhigiénés projektnap Kultúrák Hagyományok Napja Multikulturális 1-8 projekt

drámapedagógia

Komplex mővészeti program

4. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái

Az alkalmazott program, tevékenység neve

1-8 A módszer által érintett évfolyamok

értékelı esetmegbeszélések

A tanulási magatartási zavarokat megelızı komp- 1-8 lex, sajátfejlesztéső programhoz kapcsolódóan /2004 1-8 A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszerhez kapcsolódva

problémamegoldó fórumok

Alkalmanként osztályfınök, szülı, tanulói közös- 1-8 ség kezdeményezésére

hospitálásra épülı együttmőködés

Kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolva

5. A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei egyéni fejlıdési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különbözı tantárgyakban, illetve projektforma alkalmazása 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása továbbtanulásra felkészítı program

Az alkalmazott program, tevékenység neve 2006-tól folyamatos Az alkalmazott program, tevékenység neve Saját helytörténeti munkafüzet feldolgozása/2004 Cigány kisebbséghez tartozó kolléga történeti tárgyú dolgozatának feldolgozása Kultúrák Hagyományok Napja Multikult.projekt Az alkalmazott program, tevékenység neve Komplex saját program/2004-

20

1-8 A módszer által érintett évfolyamok 1-8 A módszer által érintett évfolyamok 1-8

A módszer által érintett évfolyamok 5-8.

III. Elvárható eredmények lásd. IPR program IV. Intézményi önértékelés A program megvalósításának tevékenységrendszerét az éves terveink tartalmazzák

2. 9. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLİ, TANULÓ EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, iskolaszéki ülésen, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein. 5. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: • Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Idıpontját az osztályfınöki munkatervek tartalmazzák. • Szülıi értekezlet Feladata: a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, a szülık tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, • az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeirıl, • az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, • a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. • minıség irányítás, a partneri mérések céljából. Idıpontja: az éves tervben meghatározott • Fogadó óra Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Idıpontja: Minden hónap második hétfıjén, ha nincs szülıi értekezlet • Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Idıpontja: az éves tervben meghatározott

21

• Írásbeli tájékoztató Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. Minden tanév elsı szülıi értekezletére elkészítjük a Suli - info c. kiadványt, mely a fenti célokat szolgálja. • Negyedéves értékelés A tanár – diák - szülı kapcsolat erısítése, hatékonysága érdekében mőködtetjük. Részleteit az SZMSZ és az integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés bevezetési ütemterve ill. programja tartalmazza. (Kompetencia alapú értékelés) Idıpontja: az éves tervben meghatározott. 6. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.

2. 10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 2. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód, a környezetvédelem - pedagógiai nyelven az egészségnevelés - szabályait a prevenció eszközeivel. Feladat: A prevenció kiszélesítése az osztályfınöki, az egészségtan tantárgyi órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók és a szülık részére. Egészségvédelem terén: A családdal együttmőködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegırzı és betegségmegelızı szokásokat, felkészítjük ıket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismerése. A prevenció legfontosabb része a türelem, az empátia és a tolerancia. A legfıbb feladat, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságuktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélıképesség és felelısségtudat. Játékos, egészségfejlesztı testmozgás, mindennapi testedzés szerves része az iskola egészségnevelési programjának. Mindennapos testedzés: Mindennapos testnevelés szabályai alsó tagozaton: A heti három testnevelés órán túl a játékos testmozgás keretei (min. 30 perc/nap) Azokon a tanítási napokon, melyeken nincs testnevelési óra népi táncot tartunk pedagógus vezetésével. A napközis foglalkozás ideje alatt 30 perces játékos testmozgást a napközis pedagógus vezetésével. Drogstratégia: Cél: drogellenes megelızési programunk révén csökkenjenek az ártó tényezık, és erısödjenek az összetett személyiségfejlesztı munka hatásai. Rövidtávú célok: Az érvényes törvények, rendeletek, jogszabályok megismerése. A tantestület megnyerése. A drogstratégia megvalósítása során igyekszünk minél több droggal kapcsolatos pályázaton részt venni. A segítı kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése. Szülık (család), szülıi munkaközösség, iskolaorvos, gyermekvédelmi felelıs Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó Védını hálózat Rendészeti szervek Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek Középtávú és hosszú távú célok: A szülık tájékoztatása és bevonása. Az iskolaszék és a szülıi munkaközösség támogatásának megszerzése. Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel és a karitatív szervezetekkel. A drogstratégia végrehajtási színterein a programformák megvalósítása.

22

A végrehajtás színterei: Iskolai programok: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfınöki órák Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások, egészségnap vagy drog-prevenciós nap, szülıi értekezletek, szakmai tréningek pedagógusoknak. Iskolán kívüli tevékenységek: kortárs - segítı képzés, kirándulások, sportprogramok, városi versenyek. Programformák: Filmvetítés, versenyek, vetélkedık, pályázatok, szakkörök, kortársképzés, kiscsoportos beszélgetések, iskolarádió, dramatikus játékok, színjátszó kör, drogellenes sportprogramok, gyógyult drogos megszólaltatása, elıadások, Internet, anti-drog diszkó, DÖK programok, Értékelés: Folyamatosan, ill. a programok után. Iskola-egészségügyi munka: Cél: Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményének megismerése, tapasztalatainak beépítése egészségnevelési programunkba. Vizsgálatok: Tisztasági vizsgálat (fejtetvesség) negyedévente (szeptember, január, április), vagy hívásra (védını) Kötelezı védıoltások (orvos + védını) Védınıi szőrıvizsgálatok (Testsúly, magasság, mellkörfogat, vérnyomásmérés, hallás, látás, gerincferdülés, lúdtalpszőrés) Orvosi szőrıvizsgálatok (Szív, tüdı, szájüreg, sérv, ortopédiai vizsgálat) Feladat: Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttmőködve a kiszőrt tanulók számára iskolai segítségnyújtás. A tanulók fizikai állapot mérésének eredményérıl. a szükséges esetekben jelzés a szülık, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat felé. Eszközök, eljárások: Tanórai, osztályfınöki, biológia órák, egészségtanórák és tanórán kívüli rendezvények, propagandaanyag, felvilágosító elıadások, pályázatokon részvétel, szakkörök iskolai mőködtetése, versenyeken eredményes szereplés, intézményekkel kapcsolattartás: ÁNTSZ; Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Vöröskereszt; Városi Rendırkapitányság; iskolaorvos, védını-hálózat, kirándulások. 2. 10. 2. Az iskola környezeti nevelési programja Cél: A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elısegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erısödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvözıdnie kell a környezettudományi és társadalomtudományi ismereteknek. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlıdéssel, a jövı nemzedékek életminıséghez főzıdı jogaival, a bioszféra iránti felelısségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitődöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés során felértékelıdik a tantárgyak közötti integráció, a különbözı tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés is igényli azt a minıségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelıintézmény egészének ökológiai kultúrája (hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság stb.) és társas harmóniájának rendjei (pl. demokratikus fórumok, együttmőködés helyi közösségekkel). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülık, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelésnek megvannak az iskolán kívüli formái is, teret nyújthatnak közmővelıdési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadas parkok, nemzeti parkok számára is. A környezettudatos állampolgárrá nevelés, melynek érdekében képessé kell tenni a diákokat:

23

• A környezetvédelem szükségességének felismerésére • Annak a ténynek a jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye. Feladatok-tevékenységek Ki kell alakítani a tanulókban: • A környezettudatos magatartást és életvitelt • A személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartást és életvitelt • alternatív, problémamegoldó gondolkodás • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód • kreativitás • együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítı életmód • vitakészség, kritikus véleményalkotás Helyzetkép: Veszélyforrások az intézményben • Szők folyosók • Közeli holtág • Kikötıi teherforgalom • Gyalogátkelı hiánya • Nem szabványos udvari játékok Hulladék elhelyezés, tárolás • Tantermekben, folyosókon szemetes tárolóedények elhelyezése. A lehetıségek szerint szelektív hulladékgyőjtés • Cél: A hulladékok újrahasznosítása, a veszélyes hulladékok szakszerő tárolása és győjtése (szárazelemgyőjtés) a község környezetvédelmi programja alapján. Víz- és villamos energiatakarékosság: • Cél: A csapok csak a használatukkor adják a vizet, ne csöpögjenek! Csak a szükségleteknek megfelelıen használjuk az elektromos áramot (pl. égve ne maradjon lámpatest, ha nem tartózkodunk a helyiségben.) Közlekedés: • Az intézmény a község központjában található. Minden típusú jármővel megközelíthetı. Az épület elıtt és mellett gépkocsi parkoló, az udvarban kerékpártároló, ami a tárolás szabályainak megfelelı. • Cél: A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Természet, levegı, víz, talaj és zajvédelem: • A természetvédelem jeles napjainak ismerete, a különbözı természetvédı akciókban aktív részvétel: fásítás, parkosítás. • A környezetkárosító hatások megismerése és lehetıség szerinti kiszőrése. • Cél: Még hatékonyabb természetvédelmi munka. Tanulmányi kirándulások: • A hagyományoknak megfelelıen osztályszervezéssel és iskolai szervezéssel történnek. • Cél: A tanulók biológia, földrajz, környezetvédelmi stb. ismereteinek bıvítése, hazánk nevezetességeinek megismerése, kultúrtörténeti értékeink felkutatása. Tanulásszervezési formák és tartalmi keretek: • Tanórai keretek: osztályfınöki órán, minden tantárgyban • Nem hagyományos keretek: Környezetvédelmi, egészségnevelési, hagyományápolási projektek • Tanórán kívül: (esetenként iskolán kívül) • Az iskola egészét folyamatosan érintı tevékenységek, pl. iskolazöldítés • Az iskola egyes csoportjait folyamatosan érintı tevékenységek, pl. szakkör • Az iskola egészét egy-egy idıszakban érintı tevékenységek: pl. környezetvédelmi nap • Az iskola egyes csoportjait alkalmanként érintı tevékenységek pl. versenyek.

24

A környezeti nevelés módszerei: • Hagyományos módszerek, pl. terepgyakorlat • Kooperatív (együttmőködı) tanulási technikák • Kreatív tevékenységek, viselkedési minták közvetítése stb. A környezeti nevelés résztvevıi, támogatói, kapcsolatok partnerség • Iskolán belül: • Pedagógusok • Tanulók • Diákönkormányzat • Technikai dolgozók • Iskolán kívül: • Önkormányzat • Iskolaszék • Szülık, a családok • Lakosság • Intézmények Erıforrások: • Személyi erıforrások: • Belsık: tanárok, diákok és szülık, alkalmazottak • Külsı erıforrások: fenntartó, szülık, civil szervezetek stb. • Anyagi erıforrások: • Saját erıforrások • Külsı erıforrások: fenntartó saját bevétel, pályázat

2.11. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése. fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. Ehhez lényegesnek a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázását és elkülönítését, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartását, a természeti értékek védelmét. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. hangsúlyozzuk a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

25

•

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. • ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. • környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. • fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. • preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következıképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: • Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései • Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások • Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); • Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; • Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái • Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás • Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer-maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk • Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia • Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. • Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai, tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények): • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) • Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

26

3. HELYI TANTERV 3. 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI Tantervek – óratervek Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek • az oktatási miniszter által engedélyezett, a MOZAIK kiadó által készített kerettantervekkel, melyet a függelék tartalmaz elektronikus adathordozón. • A tantárgyak követelményei megegyeznek a kerettantervekben meghatározott követelményekkel. • Ezen kerettantervek megfelelnek a kompetenciaalapú oktatás kritériumainak Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi óratervek alapján folyik az oktatás: • •

HT2003 = a 2003 szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; HT2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétıl érvényes /felmenı rendszerben/ helyi tanterv, mely a 2011/2012-es tanévben teljesen lefedi az iskola nyolc évfolyamát

TANÉV

1. 2. Bevezetı szakasz

3. 4. Kezdı szakasz

5. 6. Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztı szakasz

20042005

HT2004 HT2003 HT2001 HT2001

HT2003

HT2003

HT2001 HT2001

20052006

HT2004 HT2004 HT2003 HT2001

HT2003

HT2003

HT2003 HT2001

20062007

HT2004 HT2004 HT2004 HT2003 HT2003

HT2003

HT2003 HT2003

20072008

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2003

HT2003

HT2003 HT2003

20082009

HT2004 HT2004

HT2004 HT2004 HT2004

HT2003

HT2003 HT2003

20092010

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2003 HT2003

20102011

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2004 HT2003

20112012

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2004 HT2004

27

Óratervek HT2004 2011.09.01.-tıl hatályát veszíti 1-4. évfolyam óraterve

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

4. évfolyam

Heti óraszám

3. évfolyam

Éves óraszám

2. évfolyam

Heti óraszám

1. évfolyam

Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Idegen nyelv Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen

9+1 4+1 1 1 1 1 3 20

333 148 37 37 37 37 111 740

8+1 4+1 11 1 1 1 3 20

296 148 37 37 37 37 37 111 740

8+1 4+1 11 1 1 1 3 20

296 148 37 37 37 37 37 111 740

8+1 2 3.5+1 1 2 1 1 1 3 22.5

296 74 129.5 37 74 37 37 37 111 832.5

Nem kötelezı (választható) tantárgy Népitánc Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/ Összesen

1 2 23

37 74 851

1 2 23

37 74 851

1 2 23

37 74 851

1 2 25.5

37 74 943.5

Tantárgy

5-8. évfolyam óraterve 2011.09.01.-tıl hatályát veszíti

3,5+1

129,5

3.5+1

129.5

3+1

111

2 2,5

74 92,5

2 2+0,5

74 74

4+0,5 +1 2,5 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 22.5

148 92,5 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 832.5

4+0,5 0,5+0,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 22.5

148 18,5 55 55 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 832.5

2 1,5 1,5 3+0,5 1 1.5 1,5 1.5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1 25

74 55,5 55,5 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37 925

2 1,5 1,5 3+0,5 1 1,5 1,5+0,5 1,5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1 25

74 55,5 55,5 111 37 55,5 74 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37 925

2.5 25

92,5 925

2,5 25

92,5 925

2,5 27.5

92,5 1017.5

2,5 27.5

92,5 1017.5

28

Heti óraszám

148

Éves óraszám

4+1

Heti óraszám

Éves Óraszám

Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/ Összesen

Heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat 2. Történelem 3. Idegen nyelv I 4. Idegen nyelv II 5. Matematika 6. Számítástechnika 7. Természetismeret és egészségtan 8. Fizika 9. Biológia és egészségtan 10. Kémia 11. Földrajz 12. Ének-zene 13. Rajz 14. Technika és életvitel 15. Testnevelés 16. Osztályfınöki óra Tánc, dráma Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika Kötelezı tanítási órák összesen

8. évfolyam

Éves óraszám

1.

7. évfolyam

Éves óraszám

Tantárgy

6. évfolyam

Heti óraszám

5. évfolyam

2011.09.01.-tı lép hatályba

37

1

851 962

29

1 24 26

8+0,5 4+1 1 1 1 1 0,5 1 3

296 148 37 37 37 37

814

22

37

37 111 74

37 888 962

Éves óraszám

22

296 148 37 37 37 37

4. évfolyam Heti óraszám

23 26

814

37 111 74

Éves óraszám

1

8+0,5 4+1 1 1 1 1 0,5 1 3

Heti óraszám

Választható tantárgyak-modulok Kötelezıen választható: Néptánc Kötelezıen választható: Olvasás – Szövegértés – Matematika képesség fejlesztés Szabadon választható német nyelv Összesen NAT 7.§ 1bek. d. pont. engedélyezett

22

333 148 37 37 37

3. évfolyam

Éves óraszám

Kötelezı tanítási órák összesen

9+0,5 4+1 1 1 1 0,5 1 3

Heti óraszám

Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Idegen nyelv Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz JAM-vállalkozási ismeretek Technika és életvitel Testnevelés Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/

2. évfolyam

Éves óraszám

Tantárgy

Heti óraszám

1. évfolyam

8+0,5 1,5+0,5 4+1 1 2 1 1 0,5 1 3

296 55,5 148 37 74 37 37

814

25

925

1

37

1

37

1

37

2

74

1 25 26

37 925 962

28 29

1036 1073

37 111 74

37 111 92,5

2011.09.01.-tı lép hatályba

148

4+0,5 0,5+0,5 1,5+0,5 1 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 -

148 18,5 74 37 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 -

Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/

92,5 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 92,5

Éves Óraszám

4+0,5 +1 2,5 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 -

Heti óraszám

129,5 74 74

8. évfolyam

Éves óraszám

3,5+1 2 2+0,5

Éves óraszám

148 74 92,5

Heti óraszám

4+1 2 2,5

7. évfolyam Heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Történelem Idegen nyelv I Idegen nyelv II Matematika Számítástechnika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Tánc, dráma Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika

Éves óraszám

Tantárgy

6. évfolyam

Heti óraszám

5. évfolyam

3.5+1 2 1,5 1,5 3+0,5 1 1.5 1,5 1.5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1

129.5 74 55,5 55,5 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37

3+1 2 1,5 1,5 3+0,5 1 1,5 1,5+0,5 1,5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1 -

111 74 55,5 55,5 111 37 55,5 74 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37 -

92,5

92,5

92,5

Kötelezı tanítási órák összesen

25

925

25

925

27,5

1017,5

27,5

1017,5

Kötelezıen választható: Tanulás tanulása Kötelezıen választható: JAM - vállalkozási ismeretek Összesen: NAT 7.§ 1bek. d. pont. engedélyezett

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

0,5

18,5

0,5

18,5

27 29

999 1073

27 29

999 1073

29 31,5

1073 1165,5

29 31,5

1073 1165,5

HT2003 2011.09.01.-tıl hatályát veszíti TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német Angol Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Tánc (népi) és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı /kiemelve/ Kötelezı óraszám a törvény alapján Nemzetiségi illetve etnikai (10%)/ + piros/ Összes óraszám

8. 3+0,5 2 2 1+1 3+0,5 1

1,5 1.5 1.5 1.5 0,5+0,5

1. 1 2 1

1 0.5 25 0 25 2,5 27,5

3. 1. 1. Eltérések az oktatási miniszter által kiadott kerettantervtıl 1. Az informatika tantárgyat változatlan tananyaggal és követelményekkel számítástechnika és könyvtárhasználat tantárgyakra bontottuk. A számítástechnika önálló tantárgy, a könyvtárhasználat beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba. A könnyebb átláthatóság kedvéért összemásoltuk a könyvtárhasználat tananyagát és követelményeit az OM – kerettantervbıl /ld.: 5. pont/.

30

2. Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyaga beépül a nyolcadik osztályos rajz tantárgyba, illetve az informatika tantárgyba. 3. Az egészségtan beépül a hatodikos természetismeret és a nyolcadikos biológia tantárgyba. A modul értékelése a megfelelı tantárgyak keretében történik. 4. Az 5.-8. évfolyamon, heti 1,5 órában, a hatékony és gyakorlatközpontú, valamint a élethosszig tartó tanulás érdekében a tanulás-tanulása /tanulásmódszertan/ elnevezéső órát tartunk, a nem kötelezı órák terhére. Célok, feladatok: A Tanulás tanulása inkább stúdium kíván lenni, mint hagyományos értelemben vett tantárgy. a. A tanulás célszerő módjainak elsajátítását 5-8. osztályban feltétlenül tanórai keretben kell folytatni. A tanulásra vonatkozó szórványos tanácsokat egységes, jó rendszerré kell formálni, tanulási útmutatókat kell adni. Meg kell állítani, az otthon kevés szellemi segítséget kapó gyerekek leszakadását. b. A megismerési folyamat függ a szükséges képességek fejlettségétıl. Ezek a képességek az iskolai foglalkozásokon spontán alakulnak, célzottan nem segítik szellemi eszközzé fejlıdésüket. Amikor a szellemi munka módszertanának tanítása kapcsán képességfejlesztésrıl beszélünk, olyan tevékenységformák sikeres elvégzésére való célzott felkészítést értünk alatta, mely birtoklása nélkül a tanulás nehézségekbe ütközik. Észlelés, képzelet, figyelem, emlékezet, gondolkodás, grafmotoros képességek, kommunikációs képességek, szociális képességek, tanulási-önszabályozási képességek. c. A gyerekek tanuláshoz való viszonyának alakulása az iskolába lépés percétıl a tanári testület, az egyes gyerekeket tanító tanárok kezében van. Ha a pedagógiai „ráhatás” következtében a gyermek iskolához való érzelmi viszonya kedvezıtlenül alakul, rendkívül nehézzé válik a tanárnak a tanítás a tanulónak a tanulás. A sikeresség elengedhetetlen feltételeként, elsı helyen szerepel –akár rehabilitáló jelleggel is-a tanulás örömének, szabadságának visszaadása. Olyan foglakoztatási móddal kell dolgozni, amelyben a tanulói részvétel önkéntes jelleget ölthet, és valóságos problémák válnak az érdeklıdés tárgyává, melyben a motiváltságot a személyes érdekeltség és a döntés lehetısége biztosítja; ahol van esélye a sikernek, táptalaja a kíváncsiságnak, terepe a szellemi elevenségnek, s melyben természetessé válik az önfegyelem. Teret kell adni kritikai észrevételeknek, segíteni kell a negatív élmények feldolgozását. d. A személyiség egészére kell hatni. Olyan tulajdonságokat kell fejleszteni, mint a kitartás, rendszeresség, alaposság, önállóság, akaraterı, rendszeretet, szorgalom. A fejlesztés módja egy természetes, erıltetéstıl mentes tanítási légkör kialakítása. A megfelelı tanári attitüd elengedhetetlen kelléke a személyiségépítésnek. e. A szellemi munkával kapcsolatos jó szokások kialakítására nagy figyelmet kell fordítanunk. Könnyebb egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. Az életkor elıre haladtával, az iskolai körülmények változásával, szükségszerően differenciálódnia kell a tanulási szokásoknak is. A törvényszerőségeknek nem megfelelı szokásokat át kell építeni. A szokások kialakításában a külsı irányítást egyre inkább a saját elhatározásokon nyugvó cselekvéseknek kell átvenniük, ahogy a tudatosság, a felelısségérzet, az egyéni ítéletalkotás, az önismeret és az önállóság igénye megerısödik. A cél egy hatékony, sajátnak érzett szokásrendszer kialakítása, melynél a mérce az eredményesség és a gazdaságosság. f. Fontos célunk, hogy a tantárgy keretében az alapkészségek fejlesztése is megvalósuljon. Olyan feladatok, élethelyzetek, gyakorlati problémák megoldását végezzük, melyek során fejlıdik a tanulók olvasás – szövegértés – matematika problémamegoldó-képessége. Témakörök: 1. Mire való az iskola? 6. Emlékezet fejlesztése 2. A tanulás belsı feltételei 7. Gondolkodás 3. Koncentráció 8. Önmővelıdés 4. Beszédfejlesztés 9. Mérések 5. Olvasás Eszközök: Minden tanuló számára tankönyv.(Oroszlán Péter: Könyv a tanulásról), hangkazetták, tanári kézikönyv.

31

Értékelés: A tantárgy értékelése diagnosztikus szemlélettel, érdemjegyekkel történik. Az értékelés sajátossága, hogy nem a „tárgyi” tudást, hanem a feladatokhoz való hozzáállást, akaraterıt, aktivitást, a feladatok a tanuló képességeihez mérten a legjobb szinten való elvégzését tükrözi. Használt taneszköz: Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó, Bp. 1997. c. tankönyve. A fejlesztési követelmények megegyeznek a szerzı által készített helyi tantervben foglaltakkal. 5. Könyvtárhasználat tanterve Fejlesztési követelmények Alsó tagozat Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerzı lehetıségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között. Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetıek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzıik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különbözı ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét. Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelı fıbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló győjtımunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedezı ismeretszerzés könyvtári mőveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitőd megerısödéséhez, az érdeklıdés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez. TÉMAKÖR

TARTALMAK

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

Könyvtári informatika

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Fıbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelıen. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. Az állományban való keresés algoritmusa. Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata

Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvetı szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával. Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével. A fıbb állományrészek azonosítása, egyszerőbb tematikuskeresés az életkornak megfelelı dokumentumok között. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. A fıbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különbözı tantárgyi témák feldolgozásában. Azonos témákról szóló különbözı információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése. A felhasznált dokumentum tartalmának és fıbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. Az alapvetı segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató apparátusának megismerése. Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelı segédkönyvekben.

A fıbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzıi (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különbözı médiumok szerepe az ismeretszerzésben.

Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Mőfaji sajátosságaik, szerkezeti jellemzıik, a tájékozódásban betöltött szerepük. Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában.

32

A továbbhaladás feltételei Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Felsı tagozat Fejlesztési követelmények A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelı viselkedés normáit. Ismeretei bıvítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztı irodalmat, a különbözı médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különbözı szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelı keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam TÉMAKÖR

TARTALMAK

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGEK

Könyvtári informatika Könyvtári szolgáltatások.

A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresıkérdéIrányított forrás- és információkeresés. sek megfogalmazása. Megadott mővek irányított keresése és tematikus győjtıKönyvtári médiumok megkülönbözte- munka a könyvtár szabadpolcos állomátése és irányított használata. nyában. Egyszerő irányított forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzıik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok irányított használata.

A továbbhaladás feltételei 6. évfolyam végén Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a fıbb könyvtári médiumokat. 7. évfolyam TÉMAKÖR

TARTALMAK

Könyvtári informati- Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetıségei és alkalmazása a ka tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemzı könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.

33

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGEK Különbözı típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemzı könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztı könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelı keresési módszerek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei 7. évfolyam végén Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. évfolyam TÉMAKÖRÖK Könyvtári informatika

TARTALMAK

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolai könyvtár teljes körő használata. Tárgyi kata- Szaktárgyi problémához lógusok (hagyományos és elektronikus formában). A megfelelı médium kiválasztematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok tása. Források keresése a kifejezése a könyvtár kódrendszerével. könyvtári katalógusokban A forrásfelhasználás szabályai. tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon mőveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerő keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. 6. Iskolánkban a tanulók elsı idegen nyelvként a német, másodikként az angol nyelv tanulását választhatják. Az a hetedikes tanuló, aki nem választja az angol nyelv tanulását, abban a 1,5 órában is németet tanul, vagy alapkészségeket fejlesztı fakultáción vesz részt. 7. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon az 1-4. évfolyamon a „Népi tánc" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkezı tanulók számára. Az 1-4. évfolyamon választható „Népi tánc” tantárgy tanterve A tantárgy tanításának célja Ismerkedjenek meg a tanulók a magyar népi kultúra egyik értékével, a népi tánccal. Ismerjenek meg magyar népszokásokat. Fejlıdjön mozgáskoordinációjuk, ritmusérzékük. Erısödjenek, javuljon kondíciójuk. Váljanak képessé megtanult koreográfia elıadására. A tánc mellett tanuljanak meg népdalokat, és játsszanak is népi játékokat. Óraszám: minden évfolyamon heti 1 óra, évi 37 óra 1. évfolyam Negyedes járás saját énekre, és a dallam ritTananyag musának tapsolása. HangjegyértékKapuzás gyakorlatok rapszodikus váltással. Járás neEgyes csárdás jobbra-balra. Párkerülés sétagyed értékben, 2/4-es ütem elıkészítése. lépéssel. Negyedes höcögés csárdáslépéssel. Tovahaladó csárdás jobbra-balra. Kettes Tánclépés tapskísérettel. csárdás. Helyi tartalmak A lakóhely hagyományainak, kultúrájának Követelmény Ismerje a tanult játékokat, tudjon dalokat, megismerése. Hétköznapok és ünnepek, mondókákat. Mozgása ritmusos legyen. Iskörösztölı, szüret, névnapok - csúfolók, kömerjen felelgetıs játékokat. Vegyen részt szöntık. Népdalok tanulása: Bogyiszlói kerügyességi játékokban. Járás, futás, szökdelés tek alatt, Érik a szılı, Hej, Dunáról. Jeles zenére. Szökellés párosan. napok játékai, táncai. Népi hangszerek megJárás negyedértékő hangjegyekre. Kettes ismerése, bemutatása: hegedő. Játékok heütem tudatosítása. Negyed, nyolcad értékek gedőkísérettel rapszodikus váltása.

34

2. évfolyam Tananyag Ingó jobbra-balra. Egyszerő cifra változatok. Fönt hangsúlyos nyílt rida körben és sarokban jobbrabalra. Nyílt rida irányváltással, tempóváltással. Lengetı változatok. Szabad tánc ugrós motívumokból. Kanászos motívumfőzés összeállítása. Mezıföldi leánytánc. Rábaközi dús motívumok. Követelmény Ismerje a tanult játékokat, tudjon dalokat, mondókákat. Mozgása ritmusos legyen. Táncoljon szabad táncot egyszerő ugrós motívumokkal. A tanult motívumokat tetszés szerint kösse össze. Tudja, hogy a kanásztáncot a pásztorok járták, a legelın egymástól tanulták. Mezıföld helye a térképen. Szokások, népviselet. Ismerje fel a rábaközi népviseletet. Negyed, nyolcad értékek rapszodikus váltása. Negyedes járás saját énekre, és a dallam ritmusának tapsolása. Hangjegyérték-gyakorlatok rapszodikus váltással. Járás negyed értékben, 2/4-es ütem gyakoroltatása bipódikus és tripódikus zenére. Motívumtaps-gyakorlatok, a 4/4-es ütem tudatosítása. Tánclépés tapskísérettel. Kontrás taps gyakorlása. 4-es járás közben 2x4/4-es ritmusképlet visszatapsolása, visszadobogása. Helyi tartalmak Helyi hagyományok ismeretének bıvítése. Szüreti felvonulás és népviselete, farsang. Népdaltanulás: Bogyiszlói réztoronyban, Hármat tojott…, a dalok összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. Tánc hegedőre. A népviselet megismerése. 3. évfolyam Tananyag Dél-alföldi ugrós, Dél-alföldi csárdás, Somogyi karikázó, Rábaközi verbunk, Dunántúli táncok. Követelmény Ismerjen meg népviseleteket. Tudjon tájjellegő dalokat. Az énekórán tanult hasonló típusú játékok játszása, éneklése. Bakugrás, ügyességi játékok. Ismerje fel a Somogy-vidék népviseletét. Ismerjen karikázó táncot. Fogócska, kapuzó, párválasztó játékok játszása. Tudja a térképen megmutatni Rábaközt. Ismerjen énekes játékokat, mondókákat a vidék néprajzából. Ismerjen néhány dunántúli játékot. Tartsa be a közös szórakozás, táncos viselkedés alapvetı szabályait. Visszhang játékmotívumrögtönzés. A 3-as ütem fogalma, tudatosítása háromfázisú mozgással. A játék hangulatának, jellegének, funkciójának felismertetése. A dél-alföldi ugrós- és csárdásmotívum-főzés kötésének gyakorlása. Válogasson dalcsokrot a 3. osztályos énekkönyvbıl, ami a karikázóhoz alkalmas. Elemi ismeretek Rábaköz néprajzából. Végezzen győjtımunkát rábaközi népmővészeti alkotások körében. A tanult fiú- és lányjátékok tetszés szerinti kötése, játszása. Körök bontása négyesekre, párokra. Helyi tartalmak A hagyományok szokáscselekményeinek megismerése, kipróbálása, játékfőzés tanulása. Betlehemezés, Pünkösdölı. Az ünnepek jelentése, a szokások, öltözködés, étkezés, díszítés, ajándék, rituálé – közös értelmezése. Népdaltanulás tánccal: Egy asszonynak, Akkor szép a disznó orra… A Hagyományırzı Tánccsoport múltjának és jelenének megismerése. Mősorok megtekintése, egy-egy motívum betanulása. 4. évfolyam Tananyag Koreográfiák a Dél - Alföld, a Dél-Dunántúl és a Rábaköz tánclépéseinek felhasználásával. Szatmári táncok. Bokázók, átvetık. Szatmári koreográfia. Követelmény Szatmár helye a térképen, szokások, népviseletek. Ismerjen szatmári énekeket, játékokat. Ismerjen hajlikázó játékot. Tudja a tanult lépéseket összekapcsolni. Tudjon az ismert lépések felhasználásával néhány percig improvizálni. Járás közben ritmus tapsolása, a lépésektıl eltérı is. A lent és fent hangsúly különbsége, gyakorlása. Csárdáslépések gyakorlása, variálása. Csárdáslépések párban, magabiztosság fejlesztése. A fent hangsúly elmélyítése. Szólamgyakorlatok a tanult lépésekkel, ritmustaps lépés közben.

35

A motívumok gyakorlása, elmélyítése. A tánc és éneklés együttes alkalmazásának gyakorlása, a légzéstechnika fejlesztése. Helyi tartalmak Az elızı évfolyamokon tanult népdalok éneklése, új dalok tanulása: Bogyiszlóba két úton… Isten veled Bogyiszló faluja… Bogyiszló hagyományainak felelevenítése, bemutatása: Lakodalmas, Pásztorjáték, Leánytáncok – karikázó. Néprajzi ismeretek a lakóhelyrıl és a megyérıl. A bogyiszlói zenekar bemutatása videóról, keletkezése, eddigi munkássága. Dunántúli népviseletek megismerése: Decs, Sióagárd, İcsény. Feltételek Megfelelı mérető tanterem, szakképzett néptánc-oktató, megfelelı hangosítás. Szükséges eszközök Magnetofon, lemezjátszó, hanganyagok (lemezek, magnókazetták, CD-k), videokazetták, televízió, videó lejátszó, fellépésekkor ruha, cipı. Értékelése: • kivallóan megfelelt • jól megfelelt • megfelelt 8. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: 5. évfolyam TANANYAG

KÖVETELMÉNY

Tanuljunk tanulni: Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Személyiségünk: Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély

A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Test és lélek: Az egészség értéke életünkben. Hogyan Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontoélhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, sabb összefüggései. öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidı helyes felhasználásáról. Tudni illik: Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, Szórakozás illemtana. Színház, mozi, hangverseny, disco. megkövetelése. Kirándulás, sport, játék, strand Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének figyelem a családban. (hétköznapok, ünnepek) tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Közlekedés: Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb tele- Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait! Ismerje pülésen. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros köz- a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Islekedés. Idénybalesetek. merje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam TANANYAG Gondolkodás, kommunikáció, tanulás: Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Személyiségünk: Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Test és lélek. Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Tudni illik: Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Családi élet: Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

KÖVETELMÉNY A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket! Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában! Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak általános jellemzıit. Alapvetı magatartási normák ismerete.

Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

36

Közlekedés: Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam TANANYAG

KÖVETELMÉNY

Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Ismerje fel a test és a lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról!

Személyiségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Pályaorientáció: Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Közlekedés: A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes öszszetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában!

8. évfolyam TANANYAG

A tanulók tudják felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendıri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, fıútvonal!

KÖVETELMÉNY

Személyiségünk: Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építı, romboló. Érdeklıdés, célok, akarat, én-ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterı, felelısség. Különbségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsi cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás, viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Életkorok jellemzıi.

Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit!

Pályaorientáció: Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka.

A tanulók tudják felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

37

Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok: A A tanuló tudja: azonosítani az érdeklıdési területek és elpályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatük- mondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a rök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, motiváció szerepét a pályaválasztásban. egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Családi élet: Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidı szervezés.

Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni

Minden évfolyamon tanévenként 10 óra aktuális téma: tanulmányi munka, magatartási helyzet, közösségi munka értékelése és önértékelése, mősorok elıkészítése, megtartása, hagyományok ápolása, tanulmányi kirándulás szervezése stb. 9. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az elsı-negyedik évfolyamon • a heti három kötelezı testnevelés óra, • a heti egy népi táncóra, • egy tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon • a heti kettı és fél kötelezı testnevelés óra, • az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai heti négy órában, • a hétvégi túrák, kirándulások A napközi otthonban és a tanulószobán • a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. 10. JAM: Junior Achievement® Magyarország program Ezen program segítségével a diákok olyan ismeretekre és fıként készségekre (döntés, felelısségvállalás, kockázat felismerése, mérlegelése, vállalása, csoportos munka, együttmőködés, alkalmazkodás, vezetés, kommunikáció, vita és tárgyalás, önismeret, önértékelés, mások értékelése, mások értékei elfogadása) tehetnek szert, melyek a késıbbiekben nélkülözhetetlenek lesznek számukra, amennyiben valóban a gazdasági életben, a vállalkozások világában kívánnak érvényesülni. Ez a tevékenység jelentısen segíti az iskola IPR-ben megfogalmazott eszközrendszer megvalósulását, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók képességfejlesztését. A JAM (köz) gazdasági és vállalkozói szemléletet és ismereteket oktató program. A tananyagok úgy épülnek egymásra, hogy azok az életkori sajátosságoknak megfelelıen vezetik be az üzleti élet és a vállalkozások világába a diákokat. A JAM programja az egyetlen Magyarországon, amely az oktatási rendszer valamennyi szintjén - az óvodás kortól az általános iskolás és középiskolás éveken át a felsıoktatásig - lehetıséget ad a gazdasági és üzleti témájú képzésre. A Junior Achievement® Magyarország programjának további jellegzetessége, hogy a tananyagok és a feldolgozásukra ajánlott módszerek a mindennapokban mindannyiunkat körülvevı gazdasági jelenségekre épülnek és gyakorlati kérdésekre, problémákra összpontosítanak.

38

A diákok folyamatosan aktualizált adatokkal, statisztikákkal, számos hazai és nemzetközi példával, esetleírásokkal, sok-sok rajzzal, ábrával, fotóval találkozhatnak. A tananyagok feldolgozásához tanári kézikönyvek nyújtanak segítséget, ötleteket. TANANYAG 1 - 6. OSZTÁLY „Én és a világ” „Én és a világ” az összefoglaló címe a 6-11. éveseknek szóló programnak. A tananyag tanári kézikönyvbıl és diákoknak szóló feladatlapokból áll. A teljes program hat nagyobb témakörre épül: 1. Mi magunk 2. Családunk 3. Környezetünk 4. Településünk 5.-6.Család-háztartás A program céljai: • A program keretében a tanulók megismerhetik, hogy milyen összefüggés van a tanulás és a munkalehetıségek között. • A tanulókat felkészíti a folyamatos - egy életen át tartó - tanulásra és segít megértetni a diákokkal, hogy milyen elınyökkel jár, ha jó teljesítményt nyújtanak. • Fejleszti és bıvíti a tanulók ismereteit az üzleti életrıl, a gazdaság, a vállalkozások világáról. • Segítségével a tanulók jobban megértik a személyes gazdálkodás fontosságát és elemeit. • A tanulók megértik, hogy az egyének milyen szerepet töltenek be a gazdaságban fogyasztóként és dolgozóként. Tartalma • A gyerekek játszva ismerkedhetnek meg alapvetı közgazdasági fogalmakkal, egy-egy "meseszerő" kis történeten keresztül, amelynek bemutatását, a tanultak rögzítését színes poszterek, egyszerő, de ötletes segédeszközök, ábrákkal, színes képekkel tőzdelt füzetek segítik; felkeltve a gyerekek érdeklıdését a téma iránt. • A program megfogalmazza, hogy ha aktív tagjai akarunk lenni társadalmunknak, három fontos szerepet kell eljátszanunk: az EGYÉN - t, a DOLGOZÓ - t és a FOGYASZTÓ - t. Az egyénnek személyes jellemzıi vannak: pl.: egészséges öntudat, felelısségvállalás, másokkal való együttmőködés és személyes célok kitőzése. • A dolgozó megtanulja becsülni a munka értékét és fontosságát, azt, hogy az emberek milyenfajta munkákat végeznek, és a munkáltatóknak milyen elvárásaik vannak. A fogyasztó pedig eldönti, hogy mire fordítsa szőkös erıforrásait. Ezeket a szerepeket mindenki a saját közösségén belül játssza el. A közösség fogalma az egyre bıvülı környezetet jelöli. A tananyag óraigénye: • 18 óra/év. Az alsó tagozatban a kisebbségi órakeret, 5-6 osztályban a választható órák terhére • Üzemlátogatásra, termékgyártásra, tapasztalatszerzésre a tananyag szükséglete szerint. Tanítást segítı eszközök: tanári útmutató, Junior Újság (diákoknak szóló feladatlapok), poszterek, térképek, matricák. A tananyag részletes bemutatása 1. Mi magunk (1. osztály) Ezt a programot úgy tervezték meg, hogy az 1. osztályos tanulók saját személyes tapasztalatai alapján tudjanak fogalmakat alkotni bizonyos gazdasági témákról, amikor a tanár a Ferkó és a görkorcsolya c. történetet olvassa, vagy konkrét tevékenységet végeztet velük. A program tanítása a következı tematika alapján valósul meg: 1. 2. 3.

Kommunikációs ismeretek (kapcsolatfelvétel és a hozzá tartozó illemszabályok) Tanulmányi séta Ferkó és barátai

39

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jó ötlet Közös munka Összefogás Problémamegoldó feladatok, szituációs játékok Jó munka Tanulmányi séta Összefoglalás, értékelés

2. A családunk (2. osztály) Ezt a programot úgy tervezték meg, hogy a 2. osztályos tanulók ismereteket szerezzenek családtagjaikról, és a közöttük levı kapcsolatokról, egymásrautaltságukról. A program tanítása a következı tematika alapján valósul meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A mi családunk Tanulmányi séta A mi családunk szükségletei, igényei Hol találhatók meg a mi családunk szükségletei, igényei. Kommunikációs ismeretek, technikák (kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás) Kommunikációs helyzetek, gyakorlatok (családban, hivatalos helyen). Tanulmányi séta – csoportokban több helyszínen. A séta elemzése – a tapasztaltak átadása szituációs játékokkal. Milyen munkát végez a mi családunk? Mi tudunk a mi családunkról? – összefoglalás

3. A környezetünk (3. osztály) Ezt a programot úgy tervezték meg, hogy 3. osztályos diákok számára hasznos információkkal szolgáljon egy tipikus községben élı emberekrıl, üzletekrıl és szolgáltatásokról. A program tanítása a következı tematika alapján valósul meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Hogyan mőködik a közösség? A Fáni Pékség Tanulmányi séta – pl. pékség A séta elemzése a megadott megfigyelési szempontok szerint. Az állam szerepe Mi az az épület? Kommunikáció, illemtani ismeretek (kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás) Kommunikációs gyakorlatok Pénz és pénzintézet Tanulmányi séta

A településünk (4. osztály) Az Én és a világ program 4. része egyrészt összefoglalja az eddig tanultakat, másrészt az ismeretek alkalmazására koncentrál, ezáltal segít a gyerekeknek megérteni a saját tapasztalataikkal alapvetı gazdasági fogalmakat. A program tanítása a következı tematika alapján valósul meg: • • • • • • • • •

Mi történik a városban? Építsünk várost! Étkezés egy étteremben Bízhatsz a bankban Tanulmányi séta A séta elemzése Hogyan készíthetünk újsághoz fıcímet Kommunikációs gyakorlatok Publicisztikai szöveg alkotása

40

•

JAM PARTY - Összefoglalás

5.-6. Család-háztartás • • • • • • • • •

Családi munkamegosztás - gazdálkodás 1. A személyes költségvetés megtervezése 6. Gazdálkodás idıvel és pénzzel 9. Ha a család nagyobbat akar... 10. Hol vásárolunk, hogyan vásárolunk? 13. Hogyan spóroljunk? 18. Fogyasztói jogok és kötelességek 19. Befektetések 23. Hulladékhasznosítás

Értékelése: •

kivallóan megfelelt

•

jól megfelelt

•

megfelelt

41

3. 1. 2. A kompetenciaalapú oktatás Iskolánk 2007/2008-as tanévtıl bevezeti a kompetenciaalapú oktatást, melynek elızményeként pályázati forrásból/HEFOP 3.1.3./ megteremtettük az oktatás feltételeit, eszközbeszerzéssel, ill. pedagógusok képzésével. A táblázatban látható helyzetkép a 2007/2008. tanévre vonatkozik. A kompetenciaterületek, illetve azok tartalma felmenı rendszerben érinti az évfolyamokat a taneszközök megléte esetén. A fenntartási idıszakban /5 év/ minimum az alábbi kompetenciaterületek, ill. számuk bevezetését vállaljuk. A külsı-és belsı képzések tapasztalatait felhasználjuk a napi munkánk, órák, foglalkozások tervezésénél, megtartásánál. Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Kompetencia terület évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Matematika Idegen nyelv német Számítástechnika

Technika és életvitel Földrajz

X X X

IKT „A” Szövegértés „B” 5-8.

Természetismeret és egészségtan

X

SzövegértésSzövegalkotás „A” Matematikai logika „A” Idegen nyelv „A”

X X Szociális - életviteli „A” X

Biológia és egészségtan Kémia

Életpálya-építés „A”

Fizika Idegen nyelv angol Történelem Ének-zene Rajz Testnevelés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szövegértés „B” 5-8.

Tanulásmódszertan Osztályfınöki óra

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyezı oktatást értjük, mely lehetıvé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerő keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Mindezek nem nélkülözhetik az új ismeretek elsajátítását.

42

Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésbıl kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztetı tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. 3.1.3. Modern tanulásszervezési eljárások A hagyományos tanulásszervezési eljárások mellett alkalmazzuk a projektoktatást, ill. a témahetet. Projektoktatás: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Kidolgozott projektjeink • OLVASÓSAROK” Irodalmi és könyvtári foglalkozások klubnapközi projekt • Drogprevenciós projekt • Kultúrák – Hagyományok Napja EURÓPAI NAP- projekt • Tanulmányi verseny /Kobaktörı • Egyéni, kiscsoportos képességfejlesztés, fejlesztések. A siker útja • Klubnapközi projekt Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok háromöt tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas idıkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel Kidolgozott témahetek: • Alsótagozat: o Tavasz, o Mérhetı világ, o Hétmérföldes csizma, o Háziállatok, o Közlekedés • Felsıtagozat: o Bogyiszló, o Így intézem el, o „Nekem szülıhazám e lángoktól ölelt kis ország” A függelékben a fenti eljárások találhatók, melyek iskolánkban kipróbált technikák, leírt folyamatok. Az éves terv tartalmazza a megvalósítás idıpontját, a szervezeti kereteket. Az IKT - Információs és Kommunikációs Technológia - eszközök használata: Pályázatainknak köszönhetıen megfelelı eszközparkkal rendelkezünk, ill. folyamatosan bıvítjük ıket. A kollégák jelentıs számban vettek részt külsı-és belsı képzéseken. Diákjaink a számítástechnika órák keretében, informatikai eszközök tanórai alkalmazásával, ill. otthon sajátítják el az alapvetı informatikai kompetenciákat. Az oktatásra használt gépek Internet-kapcsolattal egyaránt rendelkeznek, így a tanórán is bekapcsolódhatnak az információáramlásba. Az interaktív táblák mindemellett lehetıséget biztosítanak arra is, hogy a tanulók informatikai kompetenciái más tantárgyak keretén belül is fejlesztésre kerüljenek. A pedagógusok aktívan próbálkoznak az új technológiákkal, az interaktív tananyagokkal és a saját anyagok kidolgozásával. Munkatársaink folyamatosan bıvítik informatikai ismereteiket, kicserélik egymással a tapasztalataikat, gyakran fordulnak tanácsért az informatikus kollégához.

43

Az oktatásban használt szoftverek beszerzésénél a költséghatékonyság játssza a fıszerepet. A számítógépeken a Tisztaszoftver Program keretében beszerezhetı Windows operációs rendszerek és Office programcsomag fut, minden számítógép vírusvédelemmel van ellátva. Az interaktív táblához szerelt számítógépeken az interaktív tananyagok megjelenítéséhez szükséges alkalmazások futnak. 3. 1. 3 Nem szakrendszerő oktatás /2011.09.01-tıl hatályát veszti veszti/ Az iskolában 2008. 09. 01-tıl felmenı rendszerben, az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásainak minimum 25 százalékában folyik nem szakrendszerő oktatás. A minimum kifejezés azt jelenti, hogy a kompetenciaalapú oktatás kapcsán minden – az érintett évfolyamokon tanító - pedagógus elsajátította a szövegértés „B” kompetenciaterület alapelveit, éppen a szövegértés szövegalkotás kiemelt fontossága miatt. Ezért minden tantárgy, mőveltségterület tanítása során különös figyelmet fordítunk e kompetencia fejlesztésére. Célja, kiemelt fejlesztési területek: • Az alapkészségek; olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerezı képesség és elemi kombinatív képesség, fejlesztése. • Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása. • Az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése. • A kommunikációs képességek erısítése. • A szociális kompetenciák fejlesztése. • A térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás. Szervezeti forma: • Tantárgyi struktúrába beépítve, differenciáltan. • Projekt formában • Modulokban rendezve Felhasználva a kompetenciaalapú oktatás módszertani képzései során elsajátított korszerő tanulásszervezési módszereket. Érintett tantárgyak-kompetenciaterületek, heti óraszámok: Az évfolyamokra megállapított kötelezı és nem kötelezı órák összege: 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125. Minimum 25% = 7

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Matematika

Idegen nyelv német

Kompetenciaalapú 5. évfolyam éves össz oktatással érintett heti köt. óra 37 héttel tantárgyak / nem szakszámolva 2008/2009 rendszerő Szövegértésszövegalkotás „A” Matematikai logika „A”

6. évfolyam heti köt. éves össz óra / nem 37 héttel szakrend- számolva szerő

5/1,5

129,5/55,5

4,5/1,5

111/55,5

4,5/1,5

111/55,5

4,5/1

111/37

2,5/1

55,5/37

2,5/1

55,5/37

2/0,5

55,5/18,5

2/1

55,5/18,5

2,5/1

55,5/37

0

0

1,5

55,5

1,5

55,5

2/1

37/37

Idegen nyelv „A”

Számítástechnika- TechIKT „A” nika és életvitel Természetismeret és Szociális - életviteli egészségtan „A” Nem kötelezı tanórai Napközi, korrepetálás foglalkozások SzövegértésTörténelem szövegalkotás „B”

0

44

Személyi feltételek: • Tanítói diploma és a tantárgynak ill. a mőveltségi területnek megfelelı speciális kollégium vagy mőveltségterületi képzés /diploma melléklet/ • Tanítói diploma és a tantárgynak ill. a mőveltségi területnek megfelelı 120 órás kompetenciaalapú képzés teljesítése / ”sulinova” által kiadott tanúsítványok/ • Tanári diploma és a tantárgynak ill. a mőveltségi területnek megfelelı 120 órás kompetenciaalapú képzés teljesítése / ”sulinova” által kiadott tanúsítványok/ Tárgyi feltételek: • a tantárgyak tanításánál használatos taneszközök • tankönyvkiadók szerkesztett kiadványai • kompetenciaalapú oktatás programcsomagjai • sajátkészítéső óratervek Értékelés: Szóbeli értékelés A nem szakrendszerő órák adminisztrálása: Az osztálynapló megfelelı rovatába, a tananyag után „NSZ” jelölés és a fejlesztett kompetencia megjelölése, kék színnel. A bevezetés módszertana: A „célok kiemelt fejlesztési területek” szempontjai alapján a 4. évfolyam végén a tanulókat 3 csoportba soroljuk./kezdı – középhaladó – haladó/, a csoportbeosztásnál figyelembe vesszük az országos kompetenciamérések eredményeit is. A tanórákon, különös tekintettel a nem szakrendszerőekre, ezek figyelembevételével folyik a tananyag feldolgozás, az óravezetés. Ezen ismeretek birtokában választ a pedagógus módszert, ezen ismeretek birtokában diagnosztikus szóbeli értékelést alkalmazunk. A 6. osztályos kompetenciamérések során értékeljük a 2 éves ciklus eredményeit. A nem szakrendszerő képzésben kiemelten fejlesztendı kulcskompetenciák Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Szövegértésiszövegalkotási kompetenciák

Matematikai kompetencia

A hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelı tanulási képesség Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása alapmőveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerőségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az idıben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapmőveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás saját tanulási stratégia összpontosítás

45

tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatáskérés Érdeklıdés Önállóság könyvtári és más információforrások elızetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erısítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás

Digitális kompetencia

Környezettudatosságra nevelés

fıbb számítógépes alkalmazások - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök), a szabadidı, az információ-megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. információ megkeresése, összegyőjtése és feldolgozása, a kritikus alkalmazás, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. fenntartható fejlıdés állampolgári kötelességek személyes felelısség válságjelenségek fogyasztás és erıforrások

3.1.4. Különleges’ tananyagtartalmak tantárgyi megjelenése a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet alapján 1.

Egészségfejlesztés

Fogyasztóvédelem Környezetvédelem

Közlekedésre

2. 3. 4. környezetismeret, testnevelés, magyar ny. és irodalom, technika és életvitel minimum 10 órában környezetismeret, technika és életvitel minimum 4 órában környezetismeret, rajz és vizuális kultúra magyar ny. és irodalom, technika és életvitel minimum 10 órában környezetismeret,

5.

6. 7. egészségtan 5-6. évfolyamon osztályfınöki, technika és életvitel

8.

minimum 10 órában osztályfınöki, technika és életvitel minimum 4 órában természetismeret, osztályfınöki, technika és életvitel minimum 10 órában

természetismeret,

46

fizika biológia, kémia, földrajz technika és életvitel minimum 10 órában osztályfınöki, testnevelés

nevelés Társadalmi bőnmegelızés

testnevelés minimum 6 órában környezetismeret, magyar ny. és irodalom, minimum 4 órában

Áldozattá válás

környezetismeret, magyar ny. és irodalom, minimum 4 órában

Erıszak-mentes konfliktuskezelés

környezetismeret, magyar ny. és irodalom, minimum 4 órában

Korszerő természettudományos ismeretek

környezetismeret, matematika technika és életvitel, 4. évfolyamon informatika minimum 10 órában

osztályfınöki, testnevelés minimum 4 órában minimum 6 órában osztályfınöki, magyar nyelv és irodalom történelem etika 7-8. , média 8. évfolyamon minimum 10 órában osztályfınöki, magyar nyelv és irodalom történelem etika 7-8. , Média 8. évfolyamon minimum 8 órában osztályfınöki, magyar nyelv és irodalom történelem etika 7-8. , média 8. évfolyamon minimum 8 órában természetismeret, fizika osztályfınöki, biológia, technika és életvitel kémia, minimum 10 órában földrajz minimum 10 órában

/évfolyamonként a minimum óraszámok tanévenként a tantárgyak összességére vonatkoznak/ A témaköröknek megfelelı tananyagtartalmat a tantárgyi programok tartalmazzák.

3. 2. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei (elsı évfolyamon nem) alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6. Az osztályozó vizsga tantárgyai: • 1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; • 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; idegen nyelv • 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret; idegen nyelv • 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv 7. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

47

3. 3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: 6a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 7a szülı személyi igazolványát; 8a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); 9a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); 10a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; 11szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: 12a tanuló anyakönyvi kivonatát; 13a szülı személyi igazolványát; 14az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; 15az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

3. 4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: 16a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; 17az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: • Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A szöveges értékelés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: o kiválóan teljesített o jól teljesített

48

o megfelelıen teljesített o felzárkóztatásra szorul •

A második-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.

7. Modul tárgyakból a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljek. (lásd 6. pont) • népi tánc 1-4.. évfolyamon • számítástechnika 2-4. évfolyamon • tánc és dráma, honismeret 5. és 6. osztályban • etika 7. osztályban 8. A második - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló évközbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. Negyedéves értékelést alkalmazunk minden évfolyamon, errıl a szülıt értesítjük. Idıpontját az éves terv tartalmazza. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény

0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 15. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 16. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek, az osztályközösség és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik; • kötelességtudó, feladatait teljesíti; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

49

• • • • •

tisztelettudó; társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvarias, elızékeny, segítıkész; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; • feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intıje vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfınöki intıje van. Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, • társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül 75 %-nak a megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek, az osztályközösség és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív;

50

•

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; • az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül 75%-nak a megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelıi dicséret, • osztályfınöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelıtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedı szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. Az egyes tanévek végén kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. Egy osztályban maximum négy fı kaphat könyvjutalmat. Nyolcadikos tanulók közül díszpolgári oklevelet és könyvjutalmat kaphat az, aki nyolc éven keresztül kitőnı vagy jeles tanulmányi eredményt ért el kiemelkedı közösségi munkát végzett az OM által meghirdetett tanulmányi versenyen országos helyezést ért el sportverseny országos helyezettje lett Ennek odaítélésérıl az osztályfınök elıterjesztése, véleménye alapján a nevelıtestület dönt, a tanulók a ballagáson vehetik át. Az iskola jutalomban részesíti az országos méréseken évfolyamonként, tantárgyanként a legjobb teljesítményt elérı diákokat. Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

51

A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend elıírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés; • napközis nevelıi figyelmeztetés; • osztályfınöki figyelmeztetés; • osztályfınöki intés; • osztályfınöki megrovás; • igazgatói figyelmeztetés; • igazgatói intés; • igazgatói megrovás; • tantestületi figyelmeztetés; • tantestületi intés; • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

3. 5. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 18a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; 19az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; 20az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; 21a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal 22legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.

3. 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 1. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. 2. Egyszerő vizsgálati módszerek az általános fizikai teherbíró képesség mőszerek nélküli méréséhez Hungarofit és Mini Hungarofit Hungarofit: 7 éves kortól (1 +6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt II. Általános testi erı, erı - állóképesség mérése 1. Helybıl távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésbıl felülés (A hasizmok erı - állóképességének mérésére.)

52

3. Hasonfekvésbıl törzsemelés (A hátizmok erı - állóképességének mérésére.) 4. Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erı - állóképességének mérésére.) 5. Tömött labdadobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére.) 6. Lökés elıre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére.) Megjegyzés: az általános testi erıt, erı - állóképességét legátfogóbban hat motorikus próbában el-ért teljesítmény értékelése alapján minısíthetjük: "Hungarofit". Mini Hungarofit: 7 éves kortól (1 +4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erı, erı - állóképesség mérése 1. Helybıl távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésbıl felülés (A hasizmok erı - állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésbıl törzsemelés (A hátizmok erı - állóképességének mérésére) 4. Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erı - állóképességének mérésére.) Megjegyzés: a próbarendszer belsı szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerıt mérı tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minısítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. Tájékoztató jelleggel:(1 +3 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség mérése 1 mérföld síkfutás (1 609 m), vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erı, erı - állóképesség mérése 1. Helybıl távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésbıl felülés (A hasizmok erı - állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésbıl törzsemelés (A hátizmok erı - állóképességének mérésére.) 3. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minısítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minısítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhetı maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerı - állóképesség: maximálisan 63 pont Hungarofit (1 +6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerı - állóképesség: 6x 10,5 pont = maximálisan 63 pont Mini Hungarofit (1 + 4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerı - állóképesség: 21 +3x14 pont = maximálisan 63 pont Tájékoztató jelleggel (1 +3 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomer ı - állóképesség: 3x21 pont = maximálisan 63 pont

53

A Hungarofit tesztrendszer legfıbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sportfoglalkozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. A két értékelési forma kombinációja „A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” (Nádori L.) Minısítési rendszer Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minısítéséhez 0 - 20.5 pont IGEN GYENGE 81 –100.5 pont 21 – 40.5 pont GYENGE 101 –120.5 pont 41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 121 –140.0 pont 61 – 80.5 pont KÖZEPES

JÓ KIVÁLÓ EXTRA

4 . A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza, illetve az ezzel kapcsolatos Képviselı Testületi határozatok 2. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott és IKT taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. 5. Iskolánk pedagógiai programjában leírtak, a 17/2004 (V. 20.) OM rendelet 3. számú mellékletében szereplı kerettantervekhez illeszkednek ezért, az e tervekre épülı helyi tanterveink megvalósításához szükséges, a kompetenciaalapú oktatás kritériumainak is eleget tevı eszközök megvásárlása prioritást élvez az alábbiak szerint: • Információhordozók o tankönyvek o szöveggyőjtemények o képek, fotók, illusztrációk o demonstrációs segédletek, makettek, kísérleti eszközök o IKT eszközök, CD-k, DVD-k, hanghordozók • Feladathordozók o munkafüzetek, óvodai foglalkoztató füzetek o feladatlapok, tesztlapok • A kettı kombinációi o szoftverek o digitalizált tananyag-tartalmak o interaktív munkafüzetek, tankönyvek • Értékelési eszközök, amelyek elısegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlıdés ellenırzését és értékelését.

54

• A fent felsoroltak digitalizált elemeinek megjelenítésére alkalmas kis értékő eszközök beszerzése 6. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Szakmailag hibátlan legyen. • A kompetencia-alapú oktatás szemléletét tükrözı taneszközök, tanári segédeszközök prioritást élveznek • A taneszköz ára • Több tanéven keresztül használhatók legyenek • Követik a tanterv spirális elrendezését • Az ismeretszerzés tevékenységre, egyéni tapasztalatszerzésre épül • Az egyéni haladást jól szolgálók, differenciált tanulást-tanítást támogatók • Feladatokban gazdagok • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 7. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott, ill. digitális taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. 8. Minden pedagógusra nézve kötelezı a fentiek szerint kiválasztott taneszközök alkalmazása, azok egyéni bıvítése nem megengedett.

55

Helyi nevelési program

56

5 . A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1.

2.

3.

4.

A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. • A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. • A módosított óraterv 2011.209.09-tıl lép hatályba • A nem szakrendszerő oktatásael foglalkozó szakasz 2011.09.01-hatályát veszti. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása • A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelıtestület bármely tagja; • a nevelık szakmai munkaközösségei; • a szülıi munkaközösség; az iskolaszék; • az iskola fenntartója. • A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. • A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. • A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelıi szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyettesénél; • a nevelık munkaközösségeinek vezetıinél; • a bogyiszlói könyvtárban; • az óvodában.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

57

.

Helyi nevelési program

58

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógia programot a nevelıtestület a 2010. 08. 23. napján tartott ülésén elfogadta. ________________________ Boda Zoltán igazgató A pedagógia programot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Iskolaszék, a diákönkormányzat: 2010. augusztus 25. napján tartott közös ülésén elfogadta. _______________________ Paksi Istvánné Iskolaszéki elnök

__________________________ Virág Éva Diák-önkormányzat vezetı

_________________________ Mihalovics Zsolt Bogyiszlói Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke A Bogyiszlói Általános Iskola pedagógiai programját a Bogyiszlói Önkormányzat Képviselı-testülete 2010. év ….. hó ….. napján tartott ülésén jóváhagyta. ___________________________ polgármester 1

1

1. sz. melléklet: Óvodák nevelési programja Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

59

Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezve magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerısítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben

A BOGYISZLÓI ÉS FÁCÁNKERTI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

60

Tartalomjegyzék 1. 1. 1. 1. 2. 1.3. 1.4.

AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEK BEMUTATÁSA, JELLEMZİ ADATAI Bogyiszlói óvodaegység bemutatása Fácánkert óvodai tagintézmény bemutatása Gyermekkép Óvodakép

4. O. 4. o. 5. o. 5. o. 5. o.

2 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ALAPELVEI Óvodai nevelés célja Óvodai nevelés alapelvei Általános pedagógiai alapelvek Óvodánk sajátos arculata

7. O. 7. o. 7. o. 7. o. 8. o.

3. 3. 1. 3. 2.

PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ERİFORRÁSAI Humán erıforrás Tárgyi, dologi erıforrások

11. O. 11. o. 12. o.

4. 4. 1. 4. 2. 4. 3.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLRENDSZERE Általános fejlesztési célok Helyi célok Kompetencia alapú nevelés az óvodában

14. O. 14. o. 15. o. 15. o.

5. 5. 1. 5. 2. 5. 3. 5. 3. 1. 5. 3. 2. 5. 4.

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, ALAPVETİ KERETEI Az egészséges életmód szokásainak alakítása Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Anyanyelvi, értelmi nevelés fejlesztés, tanulás Anyanyelvi nevelés, fejlesztés Értelmi nevelés, fejlesztés – tanulás Differenciált bánásmód az óvodában

18. O. 18. o. 22. o. 25. o. 25. o. 28. o. 32. o.

6. 6. 1. 6. 2.

AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI Az óvoda csoportszerkezete Az óvodai élet megszervezése – napirend -

32. O. 32. o. 32. o.

7. 7. 1. 7. 2. 7. 3. 7. 4. 7. 5. 7. 6. 7. 6. 1. 7. 6. 2. 7. 7.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék Mese – vers Ének – zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külsı világ tevékeny megismerése Környezet tartalmú tapasztalatok Matematikai tartalmú tapasztalatok Munka jellegő tevékenységek

35. O. 35. o. 42. o. 46. o. 50. o. 53. o. 57. o. 58. o. 60. o. 64. o.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

61

8. 8. 1. 8. 2.

AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Óvodánk ünnepei Óvodánk kirándulásai

67. O. 68. o. 68. o.

9. 9. 1. 9. 2.

AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvodába lépés feltételei Az iskolába lépés feltételei

68. O. 68. o. 69. o.

10.

A FEJLİDÉS JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

69. O.

11.

FEJLESZTİ PROGRAM

71. o.

12.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE

72. o.

13.

GYERMEKVÉDELEM

77. O.

14. 14. 1. 14. 2. 14. 3. 14. 4. 14. 5. 14. 5. 1. 14. 5. 2. 14. 5. 3.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Az óvoda és a család Óvoda és az iskola Óvoda és a közmővelıdési intézmények Óvoda és a szakszolgálati intézmények Az óvoda és egyéb kapcsolatai Fenntartóval Kisebbségi Önkormányzattal Egészségügyi Szakszolgálatokkal

79. O. 79. o. 80. o. 81. o. 81. o. 81. o. 81. o. 82. o. 82. o.

15.

A NEVELÉSI FOLYAMAT ÉS A GYERMEK FEJLİDÉSÉNEK NYOMON 82. o. KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ ELLENİRZÉS – ÉRTÉKELÉS ELVEI

16.

SZAKMAI DOKUMENTUMOK VEZETÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI, ELVEI

82. O.

17.

ESÉLYEGYENLİSÉGI CÉL MEGHATÁROZÁSÁNAK FELADATAI

83. O.

Szakirodalom jegyzék Érvényességi rendelkezések

84. o. 85. o.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

62

1. ÓVODAI INTÉZMÉNYEK BEMUTATÁSA, JELLEMZİ ADATAI Óvodai intézményegységek neve: BOGYISZLÓ – FÁCÁNKERT TÁRSULT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Intézményegységként mőködı óvoda címe: 7132. Bogyiszló, Petıfi S. u. 16. Tel: 06-74-440-774 Tagintézményként mőködı óvoda címe: 7136. Fácánkert, Árpád u. 34. Tel: 06-74-440-360 Óvoda fenntartója:

Bogyiszló Község Önkormányzata 7132. Bogyiszló, Kossuth u. 28. Tel: 06-74-540-157 06-74-540-158 Fax: 06-74-540-157 Fácánkert Község Önkormányzata 7136. Fácánkert, Árpád u. 12.

Az óvoda jogállása: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Óvodai intézményegységek: - Bogyiszló óvodai intézményegység - Fácánkert óvodai tagintézmény Az intézmény OM azonosítója: 036338

1. 1 BOGYISZLÓ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG BEMUTATÁSA Óvodánk Bogyiszló községben Tolna megye keleti szélén helyezkedik el. Községünket a Duna, a Holt-Duna és a Sió határolja. A községünk a sziget magasabb részén épült fel, azaz a gyakori árvizek ide kényszeríttették a lakosságot. Községünkben az 1891-es Óvodai Törvény életbe lépése után 1902-tıl mőködött Gyermekmenedékház, melyet 1948-ban az államosítás után szerveztek községi óvodává. Bogyiszló lakosainak száma 2500 fõ. Falunk egyetlen óvodájában 4 homogén csoportban ( beszoktatós kiscsoport, haladó kiscsoport, középsı csoport, nagycsoport) 100 kisgyermeket 7 óvodapedagógus nevel, munkájukat 4 szakképzett dajka segíti. Nevelıtestületünk saját helyi nevelési program alapján dolgozik. Biztosítjuk a nevelımunka minden területén a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. Külsı és belsı környezetünket úgy alakítjuk, hogy családias értékeket, érzelmeket sugárzó legyen.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

63

Legfıbb törekvésünk, hogy a ránk bízott gyermekeket a harmadik életévüktıl az iskolába lépésig, de legfeljebb hétéves korig, boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék meg. Mindent megteszünk, hogy a szülı nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlıdését, megfigyelhessen, kérdezhessen, javasolhasson, kezdeményezzen, a nevelés aktív közremőködıje legyen.

1. 2 FÁCÁNKERT ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Falunk egyetlen óvodájában jelenleg 12 kisgyermeket 2 óvodapedagógus nevel, munkájukat 1 szakképzett dajka segíti. A gyermekek gondozása, nevelése vegyes életkorú csoportban folyik. Kiscsoporttól az iskolába lépésig a gyermekeket ugyanazok az óvodapedagógusok nevelik heti mőszakváltásban. A szülık többségének iskolai végzettsége (70%) 8 általános, illetve szakmunkás, 20% érettségivel, 10% pedig felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Mindent megteszünk azért, hogy a szülı nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlıdését, a nevelés aktív közremőködıje legyen. 1. 3.

GYERMEKKÉP

„….. és a játék út a gyermekek számára annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak, amelyet megváltoztatni hivatottak.” Óvodai nevelésünk az gyermeki személyiségbıl indul ki, mely szerint az ember, gyermek egyedi, mással nem helyettesíthetı individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezık együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi-, és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi-, és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést. GYERMEKKÉP A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Az etnikumhoz tartozó gyermekek megtalálják identitásukat, ısi gyökereiket, nem szégyellik etnikumi csoporthoz tartozásukat, kultúrájukat, népi hagyományaikat ápolják.

1. 4. ÓVODAKÉP „ Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig.” Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

64

Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. ÓVODAKÉP A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL A helyi cigányság szociálisan-kulturálisan megosztott képet mutat. • Egy részük sikeresen beilleszkedett, képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, megfelelı környezetet igyekszik biztosítani gyermekei neveléséhez. • Településünk cigányságának jellemzıje még, hogy egyre nagyobb számban olvadnak be a többségi társadalomba-, vegyes házasságok révén. • Identitásuk nem kifejezetten jelentkezik a kisebbségi anyanyelvük és kulturális örökségük ápolásában. • Jelentıs részük súlyos társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzd: alacsony a szülık iskolázottsága, magas a munkanélküli, háztartásbeli szülık száma. • Általános jelenség a nagyfokú elszegényedés, mely megtapasztalható: - a lakáskörülményeik szegényes, gyakran elhanyagolt állapotúak, a szülık és a gyermekek ruházata rendezetlen, ápolatlan, - a szocializációs zavarok keletkezése, a családi élet nagyszámú konfliktushelyzetei, a válások növekedı száma, a gyakran változó élettársi kapcsolatok, szülık – nagyszülık együttélési magatartása, - ezen családok értékrendje alapvetıen eltér az elfogadható társadalmi normáktól, a család szocializációs szerepe ezáltal nem megfelelıen funkcionál. A felvázolt problémákra, az alacsony szociokulturális háttérre vezethetjük vissza az ilyen családokból származó kisgyermekek: - beilleszkedési nehézségeit, - hiányos ismereteit, - képességbeli lemaradásait, részképesség zavarait, - és a szegényes szókincset. A családi nevelés hiányosságai rontják a gyermekek esélyeit az életben, nagyobb felelısséget és differenciált felzárkóztató fejlesztést igényel a pedagógustól. Célunk: • a cigány gyermekek iskolára való jobb felkészítése, az esélyegyenlıség biztosításával, tudatosan építve a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözıségekre és hasonlóságokra. A célok megvalósításához a legfontosabb feladatunk: - az óvoda óvó-, védı-gondozó funkció érvényesítése a szülık bevonásával, informálásával, a családok életének megismerésével és a kooperációs partner képviselıjével való kapcsolattartásával. (pl. Kisebbségi Önkormányzat képviselıjével)

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

65

Az óvodánk tartalmi megújulását a cigány kisebbségi kultúrával tudja szolgálni, lerakva az identitás alapjait, ezáltal elısegítve az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdését. Valljuk: minden gyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy milyen bırének színe, és minden gyermekben van valami szeretni való.

2.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, ALAPELVEI

2. 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdésének, gyermeki személyiség kibontakoztatásának elısegítése, az életkori-, és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermekek ellátását is).

2. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI •

a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, • a nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, • az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodnia, • az óvoda gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítésérıl, az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő – életkornak és fejlettségnek megfelelı – tevékenységrıl, különös tekintettel a mással nem helyettesíthetı játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó mőveltségtartalmak közvetítésérıl, a gyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetrıl.

2. 3. • • • • • •

ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

„A gyermekek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak.” „Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvetı szabadságok tiszteletben tartásának megerısítésére kell irányulnia.” (ONOAP) „A gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadás, szeretet övezi.” (ONOAP) „A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget különleges védelem illeti meg.” ( ONOAP) A nevelımunkánkat a tudatosság és tervszerőség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelı hatások rendszere teszi lehetıvé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevı személyiségfejlesztést.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • •

• • •

66

A nevelımunka alapját a gyermek pontos, „naprakész” ismerete (ennek írásos rögzítése, a fejlıdés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége). A differenciálás a nevelımunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvetés. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztı munka során a játék elsıdlegességét, ezen belül a szabad játékot érvényesíteni kell. A nevelési elvek érvényesülését biztosítani kell: a fejlesztı hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Sajátos nevelési igényő gyermekek segítése, támogatása. Partnerközpontúság érvényesülése – a partnerek igényeire, elvárásaira figyelı, elégedettségének elnyerésére törekvı intézményi mőködés. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik, értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e errıl diplomával.

2. 4. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA Óvodánk sajátos arculatát a következık alakítják, ill. határozzák meg: • óvodai nevelésünk célrendszere, • helyi sajátosságok és lehetıségek, • szülıi, partneri elvárások és igények, • nevelıtestületünk tagjainak felkészültsége, valamint szakmai érdeklıdése és megújító törekvései Az egészséges életmód szokásainak alakítása: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlıdésének elısegítése, az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása, és az ehhez szükséges feltételek és eszközök megteremtése. A környezeti nevelés, a környezet megóvása, védelme. Fontosnak tartjuk: A 3-7 éves korosztály megismertetését szőkebb és tágabb környezetével, s azt, hogy gyermekeink a természet értékeinek megóvására és megırzésére neveljük. Ennek érdekében: • rendszeresen, minden évszakban élményszerzı sétákat szervezünk, • már kiscsoporttól rendszeresen kirándulni visszük a gyermekeinket, • középsı és nagycsoportosainkkal távolabbi kirándulásokra, természetjárásra megyünk. Alapfeladataink ellátása mellett végzett tevékenységeink. • A bogyiszlói óvodában megjelenı tevékenység a gyermekjátszó, néptánc foglalkozások. E foglalkozások szorosan kapcsolódnak : - ének, zene, énekes játékok foglalkozásokhoz: a zenei neveléshez, ezen belül a ritmusérzék, a belsı hallás fejlesztéséhez, - mozgás, mozgásos játékokhoz: mozgásfejlesztéshez azáltal, hogy e foglalkozások során alakul, fejlıdik a gyermekek mozgáskoordinációja, állóképessége, teherbíró képessége, Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

67

-

a környezet tartalmú tapasztalatokhoz: a helyi néphagyományok ápolásához, népszokásokhoz, szőkebb környezetünk tánclépéseinek megismerésére is mód nyílik. • A fejlesztıpedagógiai munka, mindkét intézményben, melynek célja: - az alapos gyermekismereten alapuló egyéni fejlesztés, elsısorban játékidıben, kiscsoportos vagy egyéni formában, melyet óvodáink fejlesztı óvodapedagógusai végeznek. Ez a korrekciós, ill. fejlesztı munka elsısorban a tanulási zavarok megelızésére, részint korrekciójára irányul. Ebben a munkában a bogyiszlói óvodában – a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a logopédus is részt vesznek. •

A bogyiszlói óvoda nevelési programjának kiegészítéseként felvállalja a cigány gyermekek integrált nevelését a cigány kulturális nevelés keretén belül, magyar nyelven. ( a programban dılt betős részként szerepel) A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. • A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmét. • A bogyiszlói óvoda felmenı rendszerben végzi az óvodai kompetencia alapú programcsomag részleges alkalmazását. Az alapfeladatokon felüli szolgáltatások szervesen beépülnek a nevelési rendszerünkbe, segítik kitőzött céljaink megvalósítását. PROGRAMUNK ALAPELVE A CIGÁNY KÚLTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL A helyi nevelési programunk kiegészítéseként felvállaljuk a cigány gyermekek integrált nevelését a cigány kulturális nevelés keretén belül, magyar nyelven. Valljuk: hogy megteremtjük a bizalmon alapuló kapcsolattartást a cigány szülıi házzal, és a cigány gyermekek nevelése, oktatása során a hagyományırzı, identitásmegtartó és –megerısítı, értékfelmutató elvet érvényesítjük. Fı feladatunknak tartjuk, hogy minden gyermeket –beleértve a cigány gyermekeket is – megpróbáljuk eljuttatni a helyi nevelési programunkban „a gyermek fejlettségi szintjének mutatói óvodáskor végére” c. rész által meghatározott szintre, amely a sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen feltétel. „ Aki valamilyen hátránnyal indul az életben, s megfelelı segítséget nem kap, azt a megkülönböztetettség érzése fogja cselekvésre ösztönözni. Az emberben igen komoly erıtartalékok vannak, amelyeket segíteni kell érvényesíteni !” / Adler / Mindezek figyelembe vételével fokozott figyelmet fordítunk: - cigány gyermekek eredményesebb iskolai felkészítésére, - differenciált, egyéni képességek fejlıdésére, felzárkóztató-tehetséggondozó nevelésükre,

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program -

68

a cigány kisebbség kultúrájának megismerésére, elsajátítására, a még meglévı helyi kulturális hagyományok felkutatására, átörökítésére, tudatosan építve a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözıségekre, és hasonlóságokra.

Az integrált óvodai nevelésünk pozitívumai: 1. Az együtt nevelıdı gyermekeknek nı a toleranciájuk a másság iránt, kifejlıdik szociális alkalmazkodóképességük. 2. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek megtanulhatják a társadalom valódi „játékszabályait”, az óvodás társak pedig a segítés helyes és természetes módjait 3. Az együttlétek olyan attitődök, értékek kialakulásához vezethetnek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a társadalom egymástól kölcsönösen függı tagjaiként jól tudjanak együttmőködni. Helyi adottságokból és igényekbıl fakadó nevelési elveink: • Óvoda- család együttmőködésének elve: A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsıdlegességét, tisztelje a szülıt. Az óvónı fogadja el a szülıt még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. Kapcsolataiban éreztesse az ıszinte „odafordulást”, az empátiát és segítı szándékot addig a pontig, amíg a szülı képes ezt elfogadni. Az óvónı ismerje és fogadja el a család szokás-és szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában. • Esélyegyenlıség elve: A cigány gyermek ne érezzen hátrányos megkülönböztetést, sıt azt érezze, hogy hátrányos helyzetét kompenzáló, megkülönböztetett figyelemmel, segítséggel veszik körül, hogy ı is lehetıséget kap a zökkenımentes iskolakezdéshez. A hátrányos helyzető gyermekekkel külön foglalkozzon az óvónı érzelmileg is. Az óvoda minden csoportjában legyen jól tervezett és szervezett gyermekvédelmi munka, ami az esélyegyenlıtlenség kiküszöbölését szolgálja a preventatív eljárásokkal a prevenció érdekében kitőzött feladatokkal. • Tolerancia elve: Az óvónı törekedjék a másság elfogadására és elfogadtatására, a konfliktustőrı egészséges tolerancia kialakítására. A tolerancia, mint a másság elfogadása, az óvodai nevelésünkben szakmai alapkövetelmény. • Pozitív diszkrimináció elve: A cigány gyermekekkel szembeni bánásmódok pozitív irányú egyenlısége hangsúlyozottabban érvényesüljön az óvónı részérıl.( Az óvónık szemléletváltása lényeges kritérium ehhez!) • Elıítélet mentesség elve: A cigány gyermekeket sok türelemmel, hittel kell nevelni, hogy megtalálva mások által megerısítve, felnıve megtalálják helyüket a világban. •

Differenciált fejlesztés elve:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

69

Egyéni eltéréseket toleráló, arra építı képességfejlesztés, mely segít és alapjául szolgál a gyermek teljes személyiségfejlesztéséhez • Az összehangolt családgondozás elve – szocializáció elve: Az óvodai nevelés vállalja fel a halmozottan hátrányos helyzető családok segítését a társintézmények bevonásával.

3.

PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ERİFORRÁSAI

3. 1. HUMÁN ERİFORRÁSOK Az óvodában a nevelımunka kulcsszereplıje az óvodapedagógus, aki elfogadó, segítı, támogató attitődje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. • • • •

• •

• •

A nevelımunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvodapedagógusok végzik. A bogyiszlói óvodánkban 6 fı óvodapedagógus heti 32 órában dolgozik, 1 fı óvodavezetı heti 24 órában. Munkájukat 4 fı szakképzett dajka segíti. A fácánkerti óvodában 1 fı óvodapedagógus heti 32 órában dolgozik, 1 fı óvodavezetı heti 30 órában. Munkájukat 1 fı szakképzett dajka segíti. Óvodapedagógusaink felsıfokú, illetve fıiskolai végzettséggel rendelkeznek. A bogyiszlói óvodában : 1 fı fejlesztı óvodapedagógusi szakot végzett, 1 fı gyógytestnevelı szakvizsgát, 1 fı óvodavezetıi szakvizsgával rendelkezik. A nevelıtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozással, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programot úgy, hogy a gyermek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Óvodánk tartalmi munkájának sokszínősége, valamint óvodapedagógusaink fokozott érdeklıdése és elkötelezettsége egy-egy nevelési terület iránt megjelenik a önképzéseken való részvételben. A veszélyeztetett gyermekek érdekeit óvodáinkban a gyermekvédelmi felelıs képviseli.

Nem ritka, hogy egy-egy feladatra szakmai team-ek szervezıdnek. (pedagógiai program részprogramjának elkészítése, programbeválás vizsgálat, program felülvizsgálat, programértékelı csoport, fejlesztı munkacsoport, óvodai ünnepélyek szervezése, mérések, vizsgálatok, összehasonlító vizsgálatok, részterületek fejlesztési programjának kidolgozása) Az óvodai csoportokban dolgozó párok kialakítását meghatározó szempontok: • azonos szakmai érdeklıdés, irányultság, • hasonló, ill. megegyezı pedagógiai elvek, ill. gyakorlat, • egymást kiegészítı szakmai tapasztalat, munkában eltöltött idı (pl. pályakezdı és gyakorlott óvónı egy csoportba kerülése), • saját kérés, jó együttmőködı készség,

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program •

70

vezetıi döntés – nem megfelelı pedagógiai eredményesség esetén.

A fejlesztı munka • A csoportokban folyó nevelımunkát logopédus segíti, aki heti két alkalommal foglalkozik a megkésett beszédfejlıdéső, ill. a beszédhibás gyermekekkel a bogyiszlói óvodában. A fácánkerti óvoda céljai közt szerepel a logopédiai ellátás megoldása. • Mindkét óvodában a fejlesztést fejlesztı óvodapedagógus végzi, akik a tanulási problémákkal küzdı, ill. a részképességekben lemaradt gyermekekkel foglalkoznak egyénileg és kiscsoportos formában. A logopédus és a fejlesztı munkát végzı óvodapedagógusok kapcsolata az óvónıkkel mindennapos, folyamatos. A kölcsönös információcserén alapuló fejlesztés a biztosítéka a gyermekek zavartalan iskolakezdésének. A szülık egyéni megbeszélések alkalmával, szülıi értekezleten tájékozódhatnak gyermekük fejlıdésérıl. Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, és gyakorlati megvalósításába. Az óvodapedagógusi tevékenységeknek és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelésünk eredményességéhez. Dajkáink: • a tiszta, esztétikus környezet megteremtésével, • a nevelı munka feladataiban való közvetlen részvétellel (gondozási feladatok, játékfeltételek biztosításában való segítségnyújtás, kirándulásokon, élményszerzı sétákon, ünnepeken, ünnepélyeken való részvétel), partnereink, segítıik óvónıink.

3. 2. TÁRGYI, DOLOGI ERİFORRÁSAINK Az óvoda épületét, udvarát, berendezéseit oly módon alakítjuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen a gyermeke testméreteinek, biztosítva egészségük megırzését, fejlıdését. Lehetıvé tesszük mozgás és játékigényük kielégítését, és harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük ıket körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhetı módon és a gyermekek biztonságára ügyelve helyezzük el. Megfelelı munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak, és lehetıséget biztosítunk a szülık fogadására is.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

71

Óvoda Bogyiszló • Óvodánk, községünk központjában helyezkedik el, gazdag zöldövezet veszi körül. Nagy alapterülető füves játszóterünk van, faragott játékaink, játékeszközeink felújításra, bıvítésre szorulnak. • Négy homogén óvodai csoportban folyik a nevelımunka. • A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. • Két óvodai csoportnak külön öltözıje és mosdója van, két csoport közös öltözıt használ. A mosdók szellıztetése jól megoldható. • A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. Az ágyakat a csoportszobákban és az öltözıben elhelyezett ágytartókban tároljuk. • A csoportszobák bútorzata megfelelı, de már elhasználódott, a csoportok játékkészlete esztétikusan elhelyezhetı benne. • Óvodánkban az ételek tálalását dajkák végzik, a mosogatás az óvoda épületében lévı mosogatóhelységben történik. • • • • • • • • •

Óvoda Fácánkert Az óvoda a régi iskola épületével falu központi részén helyezkedik el. Udvara füvesített, a játékeszközei felújításra, bıvítésre szorulnak. Két óvodai csoportszobával rendelkeznek, melynek külön öltözıje, mosdója van. A gyermekek nevelése egy vegyes csoportban történik, melyben galéria található, itt történik a játék, az étkezés is. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. A délutáni pihenı a másik csoportszobába történik, az ágyazók is itt vannak. A csoportszobák bútorzata megfelelı és az eszközök elhelyezésére alkalmas. Óvodánkban a tálalást dajka végzi, a mosogatás a régi iskola konyhájában történik.

Mindkét intézményben: • A takarításhoz megfelelı mennyiségő háztartási gép és tisztítószer áll a rendelkezésünkre. • Évente az óvodai csoportokban és kiszolgáló helyiségekben tisztító meszelést végzünk. • Az óvoda környékének rendben tartását, az épület belsı javításait a fenntartónk vállalja át. • Azokat az aktuális feladatokat, amelyek a gyermekek egészséges udvari tartózkodásának feltételei, a dajkák végzik naponta. • Óvodáink szakkönyvellátottsága jónak mondható. Az összedolgozott nevelési program érvényességének ideje alatt, a fejlesztésben alábbi priorításokat érvényesítjük: • Épületek felújítása. • Speciális mozgás-, és részképességek fejlesztését szolgáló eszközök körének bıvítése. • A gyermekek szabad játékához szükséges eszközrendszer folyamatos korszerősítése, a megjelenı új játéktémáknak megfelelıen (galériák kialakítása a csoportszobákban).

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • •

72

Speciális fejlesztés (logopédus, fejlesztı munkát végzı óvodapedagógus) eszközrendszerének biztosítása és bıvítése. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése. Tornaszoba kialakítása. Elkülönítı szoba kialakítása. Nevelıtestületi szoba kialakítása. Nincs megfelelı közlekedési lehetıség, át kell járni a csoportokon, ezzel zavarják a csoportokban folyó nevelı munkát, és a gyermekeket. (bogyiszlói óvodában) A mosogató a csoportokon át közelíthetı meg!! ( a bogyiszlói óvodában)

HUMÁN ÉS TÁRGYI ERİFORRÁSOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Óvodánk személyi feltételei: Etnikai programunk sikeres bevezetéséhez és megvalósításához a szakmai feltételeket megfelelınek mondhatjuk. 1 fı fejlesztıpedagógusi végzettség rendelkezik, 1 fı cigány kulturális nevelımunkához kapcsolódó tanfolyami végzettséggel. Két fı óvodapedagógus rendelkezik olyan tanfolyami végzettséggel, amelyek a részképesség fejlesztésrıl folytak. Pedagógiai munkánkat megbízásos munkaviszonyban l fı logopédus segíti, heti 4 órában, mely a hiányos és javításra váró nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését szolgálja, segítı munkakapcsolattal az óvodapedagógusok részérıl. Tárgyi feltételek: Eszközellátottságunk: Minıségi fejlesztést, a speciális részképességeket fejlesztı játékok, eszközök beszerzése jelentette. Célirányosan fejlesztettük szakmai eszköztárunkat. Elsı lépésben a mozgásfejlesztı eszközök minıségi és mennyiségi beszerzése történt, majd bıvült zenei kelléktárunk is. A játékállomány és a szakmai eszközök beszerzéséhez szükséges költségeket pályázati öszszegekbıl biztosítottuk. Szakkönyvellátottságunkat ezen a téren még bıvíteni kell. További pályázatok figyelemmel kisérésével mindezeket fejleszteni szeretnénk.

4.

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLRENDSZERE

4. 1. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK: •

A 3 – 7 éves gyermek testi – lelki szükségleteinek kielégítése, fejlıdésének elısegítése. A sokoldalú képességfejlesztéssel a személyiség harmonikus fejlesztése, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, szociális- és értelmi érettség kialakítása az életkoriés egyéni sajátosságok és eltérı fejlıdési ütem ( ideértve a különleges gondozást igény-

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

• • • • • • • •

73

lı gyermeke ellátását is), a gyermekek és családjaik értékrendjének, sokféleségének figyelembevételével. Az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével a magatartás és teljesítmény problémákkal küzdı, ill. a sajátos nevelési igényő gyermekek sikeres fejlesztése. A sokszínő, változatos tevékenység szervezés a játék elsıdlegességének biztosításával. Elsısorban a gyermek érdekeit figyelembe vevı óvodai nevelési folyamat tervezése és megvalósítása. Meleg, szeretetteljes, elfogadó óvodai légkör megteremtésével a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése. A mozgás szeretetére épülı egészséges életmód megalapozása. A környezeti- és kulturális értékeink szeretetére, megóvására, megırzésére nevelés. A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése, a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nevelése. Gyermeki kompetenciák tudatos fejlesztése.

4. 2. HELYI CÉLOK: Valamennyi csoportban a tanulási zavar megelızésére ezen belül: • Az iskolai tanulást meghatározó pszichikus funkciók, tanulási képességek hatékony fejlesztése. • Tanulási zavarok prevenciója, korrekciója minden tevékenységformában, de elsısorban játékosan (csoportban és csoportból kiemelten, a logopédus és a fejlesztı munkát végzı óvodapedagógus bevonásával). 4. 3.

KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

A gyerekek fejlıdése nem egyforma, képességszintjük egyéni, sajátos fejlıdési mintázatot mutat. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlıdnie a gyereknek, meg kell ıt ismerni. Az adott állapotból kell kiindulni a fejlesztésnél. A képességfejlesztés az elsıdleges, a hangsúly a különbözı módszerekkel történı egyéni fejlesztésen van. Az óvodai nevelésünk célja az egész személyiség-és benne a pszichikus funkciók-fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket az alapkultúrtechnikák elsajátítására. A valódi tudás az, amit a gyerek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. A tanulás útja elsısorban a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. A játék az óvodáskorú gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, legfıbb élményforrása, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Az óvodáskor szenzitív idıszak, amennyiben nem kap elég gyakorlási lehetıséget a képesség, az idegrendszer nem kap kellı megerısítést a gyakorlás által, a képesség elvész vagy hiányosan alakul ki. A nevelı környezetnek lényeges szerepe van, mire ad több lehetıséget a gyereknek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

74

A képességfejlesztésnél azoknak a képességeknek a fejlesztése az elsıdleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális), amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. ( lásd: A „KEREK VILÁG” óvoda – iskola átmenet program) A gyerekek különbözıségébıl adódóan az átlaghoz igazodó fejlesztési stílus helyett, a gyerekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési stratégia lehet eredményes. A nevelési, fejlesztési folyamatok megtervezésénél ezért szükséges a több szinten és több úton elérhetı célokat, feladatokat, módszertani elemeket alkalmazni és a gyerekek fejlıdését nyomon követı rendszer segítségével, ismeretükre építeni a fejlesztést. Az óvodában komplex nevelés folyik, a nevelési területek elméletileg differenciáltak, a gyakorlatban egységet alkotnak. Óvodai nevelésünk fontos célja, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elıtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. A kompetencia-alapú óvodai programcsomaggal célunk, hogy a gyermekek felfedezzék képességüket, készségüket, azokat fejlesztve kialakuljon egészséges önbizalmuk „én tudatuk” és ez által képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti ıket abban, hogy az életük során eléjük gördülı akadályokat zökkenımentesen tudják elhárítani. A programcsomag elemei: Óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerő kidolgozása. A játék, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés újra kiemelt fontosságot kap, amit a társadalmi változások is igazolnak. Játsszunk? Természetesen! c. rész a játéktevékenységet a gyermekek élményeire, ötleteire alapozza, biztosítva ezzel a gyermekek szabadságát, önmegvalósítását. Inkluzív pedagógia – ami a különbözı fejlettségi szinten lévı gyermekek együttélését segíti elı. Itt újdonságként kell kezelni azt, hogy fejlesztési terveket, javaslatokat ad, három fokozatban: 1. Eltérı fejlıdéső gyermekek 2. Átlagos fejlıdéső gyermekek 3. Tehetséges, kiemelkedı képességő gyermekek fejlesztéséhez. Kiegészítı kiadványok, melyek segítik a megvalósítást: A zene varázsa, az óvodai bábjáték, drámajáték, a néphagyományok ápolása a gyermekek érzelmi, erkölcsi nevelésének fı mozgatórugói. A zene varázsa c. – új utat mutat az óvodapedagógusnak az óvodai ének-zenei nevelés terén a kodályi hagyományokra építve. Az óvodai báb- és drámajáték újra elıtérbe helyezi a feledésbe merülı báb- és drámajátékot, annak alkalmazási területeit a beszoktatásban, mesében-versben, ábrázolásban.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

75

A néphagyományok ápolása elısegíti a világ befogadását, hagyományápolást, hagyományteremtést. Az új óvodai programcsomag egy újszerő, még szélesebb módon értelmezi az óvónı és a dajka együttmőködési területeit, valamint a szülıkkel való kapcsolattartás hagyományos kereteit. Eddigi tapasztalataink: ez a programcsomag nagyban továbbfejlesztette, színesítette munkánkat és nagy segítséget nyújtott a differenciálásban, az egyénre jellemzı sajátosságok keresésében, a projekt rendszerő oktatás elıtérbe kerülésének. Ennek a fejlesztésnek az eredménye, hogy elkészült egy olyan innovatív óvodai program kiegészítés, amely megırzi az eddigi óvodapedagógiai értékeinket, az óvodapedagógus és a gyermek részérıl aktív, cselekvı gyakorlatot kulcsfogalomnak tekinti, ugyanakkor XXI. századi szellemiségének megfelelıen a kompetencia, mint központi kategória hatja át az egész programot. A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS CÉLJA, FELADATA A 3-7 éves korú gyermekek sajátos kultúrájából és családi életvitelébıl adódó különbözıségekre tekintettel sokoldalú, harmonikus személyiség fejlesztése, differenciált módszerekkel. Pedagógiai hitvallásunkból fakadóan fı célkitőzésünk és feladatunk: - a magyar és cigány gyermekek egy csoportban nevelése, - a rászoruló cigány gyermekek felzárkóztatása, beilleszkedésük elısegítése, - a cigány és a többségi kultúra közötti különbözıségek és hasonlóságok megismerése, - a cigány családokkal való kapcsolattartás, nevelésünk összehangolása. Nevelımunkánk feladatai: A korai prevenció megvalósítása, az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi, anyanyelvi nevelés területén – együttmőködve a családi és társadalmi környezettel – a hátrányok leküzdése értelmében. Ez az alapja a felzárkóztatásnak, az esélyegyenlıség biztosításának, mindez csak akkor lehet sikeres, ha ezen gyermekek már 3 éves kortól rendszeresen járnak óvodába. A családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként: - alakuljon ki a gyermekekben pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt, - tájékozódjon kommunikációs helyzetekben, - ismerjen a kisebbség és az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat, játékokat, - rendelkezzen életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelı szókinccsel, ismeretanyaggal, mely megalapozza sikeres iskolakezdésüket, - ismerkedjen meg a helyi kisebbség szokásaival, hagyományaival, a tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

5.

76

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, ALAPVETİ KERETEI

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • az egészséges életmód alakítása, • az érzelmi nevelés és a szocializáció, • az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, • differenciált bánásmód az óvodában.

5. 1.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA

A gyermek nevelése és fejlesztése szempontjából alapvetı fontosságú az egészséges életmód szokásainak kialakítása. Alapját és keretét adják a gyermek testi – lelki jó közérzetének, egyben feltételei a gyermek érzelmi, értelmi fejleszthetıségének. A szokások alakításában meghatározó a felnıtt modell szerepe, a követelmények állításában pedig egyénhez és életkorhoz való igazodás. A szokások ellenırzésében a rendszeresség és következetesség mellett meg kell jelenjen a konkrét szituációhoz kapcsolódó helyzetelemzés, mely segíti a belátáson alapuló szokásalakítás. A szokásalakítás, a gyermek gondozásának alapja, az óvónı és a gyermek közötti bensıséges viszony, a mindenkori testi kontaktus megléte. A beszoktatás idıszakában minden gyermekkel együtt kell végezni a gondozási teendıket, hogy a gyermekek megtanulhassák az egyes tevékenységeken belül érvényesülési sorrendiséget. (öltözködés, étkezés, mosdó használat) Cél: • Az egészséges életvitel- igények alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. • A gyermek általános, jó közérzetének biztosítása. • Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot adó, egyéni fejlettséghez igazodó élettempó kialakítása, a családi és az óvodai életritmus egymáshoz való közelítése. • Alvás és pihenés szükséglet kielégítése életkorhoz igazodva. • Egészséges feltételeink és biztonságos környezet kialakítása, a környezet tisztántartására, ill. megóvására való igény kialakítása (környezetbarát, természetes anyagok, a tárgyi környezet a gyermek méreteihez való igazítása, helységek megfelelı megvilágítása, megfelelı hımérséklet és levegıcsere). • A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése (öltözködés, testápolás, séta, kirándulások, zöldség- gyümölcsnapok).

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • •

77

Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelızés, az egészségmegırzés szokásainak kialakítása. A kulturált étkezés szokásainak megismertetése és elfogadtatása. A gyermek mozgásigényének sokoldalú kielégítése, (külsı és belsı tereken egyaránt). Önállóság biztosítása a tevékenységek végzésében (mindent amit önállóan el tud végezni, tehesse, végezhesse el). Napközben megbetegedett gyermekek elkülönítése, szülı értesítése. Idıjáráshoz, évszakokhoz igazítva biztosítjuk a rendszeres szabadba való tartózkodást. Megfelelı szakemberek bevonásával – a szülıvel, óvodapedagógussal együttmőködve –speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A megvalósítás feladatai: • A napi, ill. heti tevékenységek idıben megközelítıen azonos rendjének biztosítása. • Alapvetı szükségleteinek kielégítése: - alvás, pihenés (megfelelı feltételek és körülmények biztosítása a zavartalan pihenéshez) - étkezés, - tisztálkodás lehetısége, - ivóvízhez egész nap folyamán hozzájuthassanak a gyerekek. • Beteg gyereket elkülönítve, különös gondoskodással vegye körül az óvónı és gondoskodjon a szülı mielıbbi értesítésérıl. • Folyamatos és kétoldalú kapcsolattartás a családdal az egészséges életmód szokásának alakítása érdekében. (ebben, ha kell vállaljon kezdeményezı szerepet az óvónı) • A mosdóban az eszközöket (szappan, törölközı, féső, fogmosó pohár, körömkefe) úgy helyezze el, hogy azok a gyermek számára könnyen elérhetık legyenek. A WC használatánál biztosítsa az intimitást. • A délutáni pihenıt alaposan kiszellıztetett szobában biztosítsa. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Elalvás elıtt meséléssel segítse az elalvást, szendergést. A nagycsoportos gyerekek számára az év vége felé játéklehetıség biztosítása a fejlesztési tervnek megfelelıen. • A zavartalan tevékenységhez megfelelı tárgyi feltételek, eszközök biztosítása. • A gyermek sokoldalú mozgásához hely, idı, eszköz biztosítása a teremben és a szabadban egyaránt. A mindennapos testnevelés idıtartamában és a feladatok összeállításában segítse elı a gyerekek mozgásigényének kielégítését, egészséges kifáradását. • A gondozási tevékenységek során a gyermek fejlettségi szintjét figyelembe véve segítsen az óvónı. • Az egészségmegırzı, táplálkozási szokások alakításánál modell- és mintanyújtás. Kezdeti étvágytalanságnál, válogatósságnál kellı toleranciát tanúsítson, majd fokozatosan ösztönözze a gyereket a változatos étkezésre. • A családok és az óvoda gondozási szokásainak összehangolása. Megvalósítás tartalmi rendszere: • A rendszeresen szellıztetett és tisztán tartott szabad mozgástér és megfelelı megvilágítás. • Mozgásfejlesztı eszközök széles körének biztosítása a csoportszobában és az udvaron.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • •

78

Az épület helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelései. Étkezésnél: terítı, evıeszköz, szalvéta, edények. Tisztálkodáshoz: szappan, törölközı, pohár, fogkefe, féső, körömkefe. Foglalkozáshoz, kötetlen fejlesztéshez szükséges felszerelések. Mozgáshoz, sportoláshoz szükséges eszközök, felszerelések. Pihenéshez szükséges felszerelések. Teremrendezés szükség szerint. Higiénikus, gondozott mellékhelyiségek. Sokfajta mozgáslehetıséget biztosító jól felszerelt udvar.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk: a testben és lélekben egészséges ember nevelése. Az óvodában a helyes életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelı életmódot. A cigány mentalitás ismeretében fontos az egészséges életmód igényeinek felébresztése, mint érték megjelenítése. Feladat: - alkalmazza a speciális gondozást, a prevenciós és korrekciós testi feladatok ellátásához, - a betegség megelızése érdekében szoros kapcsolatot tart a gyermekorvossal, védınıvel, - megismerteti a gyermekekkel az egészséges életmódhoz szükséges testápolási eszközöket, - ismerteti a szülıkkel a helyi önkormányzati segélyezési formákat, ellátásokat. Módszertani alapelvek: - Az óvónı figyelembe veszi az otthonról hozott szokásokat, biztosítja továbbfejlesztésüket, erısítve a helyeset, gyengítve a helytelent. - Tapintattal segíti és szoktatja a családokat a helyes testápolási követelményekhez. - Az óvónı szem elıtt tartja a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükségszerő tisztálkodásukat, hogy ennek megfelelıen alakuljon ki igényük. Az óvónı feladata: - A gyermeki természetbıl adódóan kielégítjük a „rombolás, szétszedés” vágyát, de ezután rögtön követi a helyreigazítás cselekedettben és szóban egyaránt. - Engedjük, hogy a cigány gyermek a földön, a szınyegen játsszon, ahol sokkal szabadabban érzi magát, mint a széken ülve. Hetek elteltével azonban rászoktatjuk ıket arra, hogy igényeljék a szék használatát. Az étkezést mindig széken ülve, asztalnál történik! - Kialakítjuk a gyermekek rendszeres étkezéshez szoktatását, a tányér használatát.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program -

79

Erıszakmentesen, türelemmel, tapintattal szoktatjuk a cigány gyermekeket a ruha, cipı használatára. A gondozási teendıket kiemelten kezeljük, tapintatosan szoktatjuk a gyermekeket a higiéniára. Ismerkedjenek a gyermekek a vízzel, szappannal. Ha szükséges megmosdatjuk, megfürdetjük ıket. A hajukat megfésüljük. Ha a család nem teszi meg, akkor megtisztítjuk a tetőktıl. Megismertetjük ıket a fürdıszobai eszközökkel, megtanítjuk megnyitni és elzárni a vízcsapot. Hozzászoktatjuk a gyermekeket az alapos és alkalomszerő kézmosásra. Megismertetjük ıket a zsebkendı használatával, mivel az otthoni környezetben nem használják. A WC helyes használatát is az óvodában tanulják meg a cigány gyermekek. Kikísérjük a gyermekeket a WC helyiségbe, figyelmeztetjük ıket, hogy csakis itt szabad elvégezni a szükségleteiket, nem pedig az udvaron.

A fejlettség várható eredményei A fejlıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: Testápolás: - kis segítséggel mosakodnak, törölköznek, fogat mosnak, használják a WC-papírt - kis segítséggel használják a papír zsebkendıt, fésülködnek Étkezés: - tányérral, pohárral, evıeszközzel önállóan kiszolgálják magukat - étkezés után elviszik az eszközöket a helyére - kanalat, villát, szalvétát megfelelıen használják Öltözködés: - önállóan levetkıznek, cipıjüket le- és felhúzzák - segítséggel gombolkoznak - kis segítséggel felveszik ruháikat - sapkájukat önállóan felveszik, sál, kötény egyszer kötésével próbálkoznak - hüvelykujjas kesztyőt önállóan felhúzzák Környezet rendben tartása: - a székeket és használati tárgyaikat önállóan elveszik és használat után a helyükre teszik

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

80

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) Testápolás: - idınkénti ellenırzés mellett segítség nélkül kezet mosnak - törölközıjüket felszólítás nélkül a helyére teszik használat után - önállóan fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán tartják és helyükre teszik - önállóan választják ki a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket - az orrfújás technikáját ismerik, a papír zsebkendıt, WC papírt rendeltetésszerően használják Étkezés: - önállóan szednek maguknak a tálból - ellenırzés mellett önállóan töltenek kancsóból - kis segítséggel esznek késsel, villával - csukott szájjal rágnak

Öltözködés: - kis segítséggel vagy önállóan felveszik felsı ruhájukat - hozzáférhet helyen levı gombokat ki és begombolják - cipıjüket befőzik és megkötik Környezet rendben tartása: - játékaikat, foglalkozási eszközeik rendben tartják - holmijukat rendben helyre teszik, ügyelnek a tisztaságára - segítséggel összehajtják takarójukat - a lábtörlıt helyesen használják - észreveszik a rendetlenséget, segítıkészek - étkezés közben ügyelnek az asztal tisztaságára - segítséget nyújtanak társaiknak, felnıtteknek 5. 2.

ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍ-

TÁSA

„ A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.” (ONOAP) A gyermek érzelmi biztonsága az alapja fejlıdésének. Az a gyermek nevelhetı és fejleszthetı eredményesen, aki érzelmi biztonságban érzi magát.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

81

Érzelmeink alapvetıen meghatározzák kapcsolataink minıségét. A felnıtt közösségen belüli érzelmi kapcsolatok hatnak a gyermekközösségre, a gyermekközösségen belüli kapcsolatok alakulására. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitőd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvodapedagógus személye, szeretete, elfogadása meghatározó a gyermek beszoktatás idıszakában, és további fejlıdése során egyaránt . A személyi környezeten túl, a tárgyi környezetnek is befolyásoló szerepe van a pozitív benyomások kialakításában, a bizalmi alapon nyugvó légkör megteremtésében. Cél: • Barátságos, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteli csoportlégkör alakítása, melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát. • Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás elfogadása és segítése, fegyelmezettség, kooperáció, megfelelı viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelısség, feladattudat, szabályismeret. • Lehetıség teremtése arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözıség elfogadására, tiszteletére. • A gyermek magatartásában az önkifejezı, önérvényesítı törekvések mellett a társakhoz, felnıttekhez, csoporthoz való alkalmazkodás megjelenése. • A gyermeki tevékenységhez biztosítson minél nagyobb szabadságot, melyhez igazodási pontot a kialakított és elfogadott szokás – normarendszer megalapozása adja. • Legyen minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, mely elmélyíti a gyermek összetartozás, együttérzés élményét, és általa gazdagítja érzelmi intelligenciáját. • Ismerje szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja. • Ismerkedjen és gyakorolja közösségen belül a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás: - alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat, - konfliktuskezelést és megoldást, - kompromisszumok kötését. Megvalósítás feladatai: • A gyermeki magatartás alakulása szempontjából minta és modellértékő legyen az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. • Közös élményekre épülı tevékenységek biztosítása, (játék, munka, tanulás, kirándulások, ünnepek, egyéb élményszerzési alkalmak) • Életkori sajátosságokból adódó érzelmi megnyilvánulások elfogadása, pozitív gátlások kiépítése. • Megfelelı konfliktuskezeléssel példát mutatni és motiválni a gyermekeket a konfliktusok önálló megoldására. • Az otthont jelképezı személyes tárgyak elfogadása, a beszoktatás idıszakában, valamint a mindennapok megkönnyítése érdekében. • A beszoktatás idıszakában (a bogyiszlói óvodában) – szükség szerint – mindkét óvónı és a dajka jelen van, ami biztosítja a beszoktatást könnyítı testközelséget.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • •

82

A gyermek érzelmi biztonságának szempontjából alapvetı fontosságú a napirendi tevékenységek rendszeres ismétlıdése. Támogatjuk a gyermekek önálló döntéseit, szabályalkotásban, kapcsolattartásban. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése, speciális ismeretek alkalmazásával, szükség esetén megfelelı szakemberek közremőködésével.

Megvalósítás tartalmi rendszere: • Óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermekeket. • A gyermekek egyéni érzelmi megnyilvánulásaira reagálunk. • Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlıdését, én tudatának alakulását, teret engedünk az én érvényesítı törekvéseiknek, de tudjanak együttmőködni társaikkal, felnıttekkel. • Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyermekeket a kapcsolatteremtésben. • Erısítjük a baráti kapcsolatokat. • Elfogadtatjuk, hogy minden ember más. • Pozitív érzelmi töltés áthatja a közös óvodai kirándulásokat, ünnepélyeket. • Megfelelı idı biztosítása a tevékenységekre, óvodai csoportok közötti nyitottság megteremtésére. ÉRZELMI NEVELÉS A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk: a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítása, családi szocializációra építve. Az óvodai nevelésnek nagy jelentısége van a hátrányban lévı gyermekek közösségi életben való jártasságainak elsajátításában beilleszkedésének megkönnyítésében. Feladataink: - Lehetıséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, toleráns legyen, fogadja el a gyermeki különbözıséget. - Lehetıséget biztosítunk a kisebbségi identitástudat megalapozására. - Ápoljuk a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományokat és szokásokat a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Módszerek: Különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezáltal fejlıdnek a gyermek tulajdonságai:( együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, igazságosság, lelkiismeretség, felelısségérzésük megtapasztalása, ıszinteség, az igazmondás – hazugsághoz való helyes viszony megtapasztalása ) és akarati ( önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat ). A megfelelı szocializáció érdekében fontos feladatunk még a cigány szülık identitástudatának megtalálása, gyökereik felkutatása, amelyeket össze kell egyeztetnünk az elfogadott társadalmi csoport normáival.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

83

A cigány gyermek ne szégyellje etnikumi hovatartozását. Ápoljuk kultúrájukat, megismertetjük a többi gyermeket is az etnikumhoz tartozó kimagasló mővészi személyek alkotásaival. A cigány szülı és a gyermek ne érezze, hogy az óvoda teljes mértékben át akarja formálni. Ennek következtében az óvodával szembeni ellenállása is csökken. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányban lévı gyermekek mihamarabb és minél jobb szociokultúrális környezetbe kerüljenek, az egyes pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem, emlékezet, akarat) és a személyiségvonások területén történı minıségi változások, integrációk optimálisan kialakuljanak. Hozzák szívesen gyermeküket óvodába! A fejlettség várható eredményei A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: - megköszönik, ha kapnak valamit, visszaköszönnek - igyekeznek óvatosan báni a játékszerekkel és használati tárgyakkal - társaikat nyugodtan hagyják játszani - kezdenek segíteni egymásnak - az egy asztalnál ülık észreveszik, ha valaki hiányzik közülük - érdeklıdnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra - kezdenek kialakulni együtt játszó párok, csoportok - eligazodnak csoportjuk életében, napirendjében - elfogadják elsısorban érzelmi alapon az óvónı kérését, útmutatását - igyekeznek a kulturált étkezés szokásait betartani

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

84

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) - elıre köszönnek találkozáskor és elváláskor is - a hiányzókat számon tartják és köszöntik visszaérkezéskor - foglalkozáson jelzik, ha közölni valójuk van - legtöbbször megvárják, míg más befejezi a mondandóját - tudatosodik bennük, hogy összetartozó csoportot alkotnak - figyelnek egymás játékára, alkotására - meghallgatják egymást, együtt érzıek - szívesen segítenek egymásnak és az óvoda dolgozóinak - sérelmeiket, konfliktusaikat igyekeznek az óvónı segítségével feloldani - kialakul néhány gyermek iránti tartósabb rokonszenvük - a már kialakult közösségi szokások igényükké válnak - képessé válnak kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre számukra belátható okból szükség van - más csoportokba járó gyerekekkel is kapcsolatot kezdeményeznek - tudnak környezetükben örömet szerezni, tisztelik környezetüket, és ennek érdekében tevékenykednek. - elfogadják a különbözıséget. - bíznak önmagukban és társaikban

5. 3.

AZ ANYANYELVI,

ÉRTELMI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS, TANULÁS

Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetérıl. 5. 3. 1. ANYANYELVI NEVELÉS, FEJLESZTÉS Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása – beszélı környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, (a javítás elkerülésével) az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. Az óvoda anyanyelvi nevelés egyik alapfeltétele a gyermek zökkenımentes iskolai tanulásának. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet, és a vele született szervi adottságok. A gyermek nyelvi fejlettségét a beszédkedv, az aktív és a passzív szókincs, az artikuláció tisztasága mutatja. Ezért fontos a szerepük, a gyermekre figyelı, jó beszédmintát adó, választékosan és helyesen beszélı óvodapedagógusnak és a gyermeket körülvevı felnıtteknek. Cél:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • •

85

Anyanyelvi fejlesztés a gyermek életkorához, és fejlettségéhez igazodva. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermek természetes beszédének és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Beszédkedv, beszédaktivitás felkeltése, és kielégítése.

Megvalósítás feladatai: • A gyermekek meghallgatására,a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fokozott figyelmet fordítunk. • Szeretetteljes, nyugodt légkör, türelmes bánásmód biztosítása a beszélgetéshez. • Játékban, irodalmi élmények nyújtásában a napi tevékenységek folyamán a gyermek szókincsének bıvítése (bábozás, dramatizálás ). • Olyan szituációk teremtése a nap folyamán, hogy a gyermekeknek lehetısége nyíljon elmondani élményeiket, gondolataikat, tudják egymást meghallgatni. • Játékos kezdeményezéseken, foglalkozásokon legyenek beszédszervet ügyesítı gyakorlatok. • Rendszeresen játsszon (akár játékidıben is) a gyermekekkel anyanyelvi és szituációs játékokat, mely lehetıséget teremt a visszahúzódó, kisebbrendőségi érzéssel küzdı gyermekeknek a sikerélményhez jutáshoz. • Az anyanyelvi fejlesztést a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelıen kell alkalmazni, anyanyelvi játékokkal. • Beszédöröm kialakítása – teljes figyelemmel a beszélı gyermek felé fordulva, az elmondottakra reagálva éreztetni, hogy fontos, amit közöl. • Képessé tenni a gyermekeket társaik meghallgatására – megfelelı helyzetek, szituációk teremtése. Megvalósítás tartalmi rendszere a pedagógus részérıl: • Megteremtjük a bizalmas, oldott légkört, ami megkönnyíti a beszédkapcsolat • kialakulását. • Beszélgetésekkel élesztjük a gyermekek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét. • Külön figyelmet fordítunk a zárkózott, gátlásos gyermekekre. Fejlõdésükhöz játékeszközöket, bábokat használunk. Szükség esetén kérjük a logopédus segítségét. • Gondozási tevékenységek végzése során folyamatosan beszélünk a gyerekekkel és ösztönözzük a gyermekeket, hogy szükségleteiket, kívánságaikat, bátran, természetes módon fejezzék ki. • Lehetıséget adunk számukra, hogy az egyes játékszituációkban gyakorolhassák a viselkedésben és beszédben az udvarias formát és az egymáshoz való alkalmazkodást. • A gyermekeket ösztönözhetjük példaadással, hogy rajzolás, mintázás, festés közben bátran de udvariasan kifejthessék véleményüket mások alkotásairól esztétikai benyomásaikról.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

86

•

Alkalmat biztosítunk arra, hogy a tanult gyermekdalokkal, mondókákkal elısegítjük a ritmikus szövegekben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. • Irodalmi kezdeményezéseken a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezıkészségét, szókincsük gyarapodását. • A külsı világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyermekek számára, hogy megismerkedjenek az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minıséget jelzı kifejezésekkel, viszonyítást kifejezı szavakkal, birtokviszony kifejezésének módjával. • Matematikai tapasztalatok révén segítjük a gyermekeket az ítéletalkotásban, relációk, mennyiségek és térbeli kiterjedések megfogalmazásában a matematikában használt kifejezések megismertetésével. • Az óvodapedagógusok megismerik a családok anyanyelvi kultúráját, tájrétegnyelvi jellemzıit, a köznyelvtıl való eltérés okait, hogy világosan ismerjék beszédjellemzıinek hátterét. Az óvodapedagógus hívja fel a szülık figyelmét, beszélgetésekre, az együttes tevékenységeknek értelmi-érzelmi fejlıdést serkentı, a gyermek és a szülı kapcsolatát erısítı hatására. • A kompetencia alapú óvodai programban a foglalkozások felépítésében elsıdleges szerep jut az anyanyelvi nevelésnek. Ehhez nyújt segítséget a „ Játszunk természetesen” c. kiadványban szereplı anyanyelvi játékok győjteménye. Az óvodapedagógusok megismerik a családok anyanyelvi kultúráját, tájrétegnyelvi jellemzıit, a köznyelvtıl való eltérés okait, hogy világosan ismerjék beszédjellemzıinek hátterét. Az óvodapedagógus hívja fel a szülık figyelmét beszélgetésekre, az együttes tevékenységekben értelmi-érzelmi fejlıdést serkentı, a gyermek és a szülı kapcsolatát erısítı hatására. Megvalósítás feltételei: - Példamutató, tiszta, szép beszédre ösztönzı beszéd-környezet. - Óvónı szakirodalom ismerete. - Lapozgatók, mesekönyvek biztosítása. - Szóképek, anyanyelvi társasjátékok. - Anyanyelvi, szituációs játékok győjteménye. ANYANYELVI NEVELÉS A CIGÁNY KULURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk, hogy az óvodai nevelés során arra törekedjünk, hogy a szülıi ház bevonásával tudatos nyelvi nevelés alakuljon ki, hiszen ez nélkülözhetetlen az iskolai és a késıbbi sikerekhez. Az óvodába kerülı cigány gyermekek kommunikációs problémákkal küzdenek. A cigány gyermekek nagyobb része már nem beszéli a roma nyelvet, de a családok nagyobb része nyelvhasználati hátrányban szenved.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

87

Nyelvi nehézség okai: szegényes szókincs, kiejtési problémák, rossz névelı használat, tetszés szerinti szórend, mondat szerkesztési szórend, igekötık, határozók, ragok nem megfelelı használata. Feladatunknak tartjuk, hogy ezeket a kommunikációs zavarokat 3-4 év alatt, az óvodai nevelés során fejlesztjük. - Az óvónı a cigány gyermekekkel gyakoroltatja a kommunikációs helyzetgyakorlatok során a válaszadó szerepét, az életkornak legmegfelelıbb módon a változatos, élmény gazdag ismeretnyújtást. - Biztosítjuk a differenciált foglalkozás és egyéni bánásmód elvét. - Biztosítjuk a példaértékő beszéd, helyes hangképzés, a megfelelı hangerı használatát. Megvalósítás: - Egyszerő tımondatok alkotása kép-dia kirakással, kép-szó egyéni, majd páros, kórusban történı mondatása. - Nyelvgyakorló mozgáskoordinálást fejlesztı játékváltozatok csoportos tevékenysége. - Játék, munka, beszédhelyzetek - Szemtıl szembe beszélgetés, mesemegbeszélés, szógyőjtés, szómagyarázat, szólánc, szótagolás, nyelvi idıérzék fejlesztése, irányismeret fejlesztése. - Beszédhibák javítása logopédus szakszerő segítségével.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) • • • • • • •

Figyelmesen végighallgatják az óvónıt, a társaikat különbözı beszédhelyzetekben. Türelmesen megvárják míg a másik befejezi mondanivalóját, ne vágjanak egymás szavába. Eljutnak arra a szintre, hogy helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. A létrejött beszédhelyzetekben jól érthetı, megfelelı hanglejtéső , hangerejő és sebességő a beszédük. Különbözı mondatfajtákat használnak. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelı természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Kialakul a beszédértésük, szabadon fejezik ki önmagukat. Szívesen és sokat beszélnek, a nyelvet élményeik elmesélésére és a kapcsolatteremtésre egyaránt használják.

5. 3. 2. AZ ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS – TANULÁS -

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

88

Az értelmi nevelés egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bıvítése, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A tanulási folyamat jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Nem szőkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idıkeretekben valósul meg. Cél: Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitődök erısítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. • A gyermek mindazon készségeinek és képességeinek kibontakoztatása, ami az embert egész életen keresztül segíti az életben való érvényesülésben. - önállóság, aktivitás, - érdeklıdés, figyelem, kitartás, pontosság, - feladattudat, - értékelés, önértékelés, - tervezés, - problémaérzékenység, problémamegoldás, - kommunikáció, - kooperáció. • A gyermekek egyéni fejlettségére épülı differenciált személyiségépítés, mely a szerényebb szociokulturális háttér miatti hiányosságok pótlása, és a magasabb fejlettségő gyermekek támogatását egyaránt biztosítja. • Tapasztaláson alapuló sokoldalú élménynyújtás és ismeret bıvítés biztosítása. A tanulás feltétele: A gyermekek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetıségének biztosítása, kreativitásának erısítése. Megvalósítás feladatai: • Az óvodai élet- és napirend helyes kialakítása szolgálja a gyermekek életkorához és egyéni sajátosságaihoz mért fejlıdését (testi, szellemi egészség védelme), egyben jelentsen mintát a család számára. • Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építjük. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére hagyatkozva irányítjuk. • Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában (is) az óvodapedagógusok és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot, a segítı, támogató légkört. • Az eredményesség érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítjük. Hogy szellemi aktivitásra ösztönözzük a gyer-

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

• • • • • • •

89

mekeket és gyakran teremtünk számukra olyan helyzeteket, amelyekben gyakorolhatják a problémafelismerı és kombinatív megoldó képességeiket. Abban segítünk, hogy figyelmüket egyre hosszabb ideig ugyanarra tudják összpontosítani. Építünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira. Biztosítjuk a tapasztalatszerzı, képesség fejlesztı ismeretközvetítı hatásoknak érvényesülését. Törekszünk arra, hogy a gyermekek a tárgyakat, jelenségeket, természetes környezetükben ismerhessék meg. Az eszközök kiválasztásával ösztönözzük a gyermeket az érdeklıdésre, aktivitásra, gondolati mőveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására A nyári hónapokban is lehetõvé tesszük, hogy a gyermekek a szabad levegın (udvaron) énekelhessenek, mozoghassanak, rajzolhassanak, mesét, verset hallgathassanak, beszélgethessenek az ıket érdeklı dolgokról. Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk. A komplex fejlesztési tervet a négy fı elem / Tőz, Víz, Levegı, Föld/ köré csoportosítjuk, figyelembe véve a gyermekek életkorát. A gyermekek egymásközti viszonya, beszédkultúrájának fejlıdése a harmonikus felnıtt-gyerek viszony megteremtésével, a beszéd és kommunikáció hangsúlyozásával történik.

Megvalósítás tartalmi rendszere: • Spontán pedagógiai szituációk adekvát kezelése. • Az óvónı nyitottsága, fogadókészsége minden gyermeki megnyilvánulásra. • Megfelelı hely, idı, eszköz, alkalom teremtése élmény és tapasztalatszerzésre, szerzett ismeretek és élmények feldolgozására. • A gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségeinek biztosítása az alábbi tevékenységformákban: - játék, - munka, - kezdeményezés, szervezett foglalkozások, - egyéb alkalmak (kirándulások, séták) • Szervezett tevékenységformák, fejlesztési tartalmak: - mese-vers, - ének-zene, énekes játékok, - rajzolás, mintázás, kézimunka, - mozgás, mozgásos játékok, - külsı világ tevékeny megismerése. A szervezett tanulás formái: Kiscsoportban: Az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatszerzés: - Mozgás, mozgásos játékok Kötetlen: - Vers, mese, dramatikus játék. - Rajz, mintázás, kézi munka. - Ének-zene, énekes játékok. - Környezet tartalmú tapasztalatok

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

90

Középsı és nagycsoportban: Az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatszerzés: - Mozgás, mozgásos játékok. - Rajz, mintázás, kézi munka. - Ének-zene, énekes játékok, néptánc. - A külsõ világ tevékeny megismerése. Kötetlen: - Vers, mese, dramatikus játékok. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - elsısorban az egyéni és kiscsoportos foglalkoztatási formák, - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés; - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A szervezett tanulás idıkeretei korcsoportonként: A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségéhez igazítottuk, min. 5-10 perc, max. 50-55 perc. A TANULÁS A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk: A kultúra átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bıvítése oly módon, hogy ezáltal bıvüljenek megismerı kognitív képességei: egyre pontosabb valósághő észlelés, figyelem-összpontosításra való képesség, valósághoz közeli képzeleti mőködés, problémamegoldó és kreatív gondolkodás.

A cigány gyermekek érdeklıdési köre a primitív életkörülmények miatt szegényes és más mint a nem cigányoké, mert az élményeiket más formában kapják. Az otthon nem ösztönzi ıket ismeretszerzésre, más valóságot nem ismernek, csak amiben élnek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

91

Ezért fı célunk: az ismeretszerzési folyamat során a gyermekek egyéni fejlesztése, a motorikus, a kommunikációs, a szociális képességek fejlesztése, mely hozzájárul értelmi képességeik fejlıdéséhez. Feladat: Az óvodában az ismeret, –tapasztalatszerzési folyamatos, utánzásos, spontán tevékenység, amely az egész óvodai nap folyamán valósul meg. A tapasztalatok és ismeretek elsısorban a játék motivációs bázisára épül, és mindvégig játékos marad, a gyermek közvetlen (társadalmi és természeti) környezetébıl származik. Magukba foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat, amelynek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. Az óvodai nevelés során az óvónı gyızze meg a cigány szülıket, hogy , a tudás társadalmilag felhasználható érték gyermekeik elımenetele szempontjából. A foglalkozások tervszerően kötetlen és kötelezı formában, frontális – mikró csoportos – egyéni formában történik integráltan a többi gyerekkel együtt az egyéni bánásmód kiemelésével. A lemaradásokat korrigálni tudjuk úgy, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit. Erre szolgálnak az óvodánkban meglévı széles skálájú fejlesztıjátékok.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

92

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) • • • • • • • • • • • • • •

Érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Szívesen részt vesznek a különbözı tevékenységekben, törekednek az egyes tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére, tevékenységükre jellemzı az elmélyültség és a kitartás. Elmesélik élményeiket, egyéni tapasztalataikat. Megfigyelik az ıket körülvevı világot. Apró otthoni megbízatásokat teljesítenek. Önállóan végeznek – megadott szempontok szerint – megfigyeléseket. Rendelkeznek problémafelismerı és kombinatív megoldó képességekkel. Tudják figyelmüket egyre hosszabb ideig ugyanarra összpontosítani. A kívánatos magatartási módok és szokások a gyermekek sajátjává vállnak. Minden gyermek ismeri saját értékeit. Mikro csoportos tevékenység közben összehangolják az együttmőködést, egymást segítve tanulnak. Törekednek önértékelésre. Ismereteiket tudják alkalmazni, különbözı feladathelyzetekben, a gyakorlatban. Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. Érthetıen, folyamatosan beszélnek, végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét.

5. 4. DIFFERENCIÁLT BÁNÁSMÓD AZ ÓVODÁBAN Az nevelési programunkban figyelmet fordítunk az egyéni bánásmód megvalósítására, különös tekintettel a szociálisan hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztésére. Feladatok: - Családlátogatás a leendı kiscsoportos gyermekeknél az óvodába lépést megelızıen. - A gyermekek egyéniségének felmérése a beszoktatás során. - Anamnézis kitöltése a szülık válaszai alapján. - Személyiséglapok folyamatos vezetése a csoportnaplóban (fejlettségmérı ) - Az óvodapedagógusok minden gyermeket a saját képességüknek megfelelıen fejlesztenek - A felmerül problémák (részképesség-zavarok)jelzése és annak felméréséhez, korrekciójához szakemberek segítségének igénybevétele - Folyamatos kapcsolattartás a feladathoz rendelt társintézményekkel. 6.

AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI

6. 1. AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

93

A bogyiszlói óvodánkban a gyermekek gondozása, nevelése 4 óvodai csoportban folyik. A jelenlegi csoportonkénti átlaglétszám 22 fı. A csoportok szerkezete – a gyermekek életkorát tekintve – homogén. Ebbıl adódik, hogy az óvodába kerülı gyermekek egy része év közben tölti be a 3. életévét, így a csoport kezdı évében beszoktatós kiscsoport, a következıben haladó kiscsoport, majd középsı-, és nagycsoport. Törekszünk arra, hogy az induló kiscsoportot fogadó két óvónı kísérje végig a gyermekeket az iskolába lépésig (3 ill. 4 év során). Mivel a 3-7 éves gyermek személyhez való kötıdése köztudottan erıs, óvónıváltásra csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Az év vesztes gyerekek a kiscsoportot ismétlik. A nagycsoport ismétlését az óvodapedagógus, ill. a Nevelési Tanácsadó szakembereinek véleménye alapján szülıi beleegyezéssel történik. A fácánkerti óvodában a csoportok kialakításában adott az - óvodai csoportszobák száma: 2 Egy vegyes csoporttal mőködik az óvoda. 6. 2. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE – NAPIREND A gyermekek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú, párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével,szervezésével. A napirend igazodik a különbözı tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a gondozást végzı munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését, fejlesztését, a fejlıdésük nyomon követését kötelezı dokumentumok és nem kötelezı feljegyzések szolgálják. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történı foglalkozásokat óvodapedagógus irányíthatja. A napirend összeállításának szempontjai: • A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, és az óvodapedagógusok alakítják ki. • Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása a játék elsıdlegességének biztosítása a tevékenységek között (napi 5 –6 óra). • A napirend állandó tevékenységeitıl egyetlen csoport sem tekinthet el (alvás, levegızés, étkezés).

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

94

A napirend kialakításánál egyaránt figyelembe kell venni: • A gyermekek életkorát és az abból adódó szükségleteit (alvás, étkezés, tisztálkodás idıtartama) • Évszakok változását (szabadban eltölthetı idı). • A tevékenységek végzésére közel azonos idıpontban kerüljön sor. (megfelelı életritmus kialakítása, biztosítása) • A délutáni alvás élettani szükséglet. A legkisebbek két óra, a nagyobbaknál másfél órára rövidülhet az alvásigény. Az iskolába kerülı gyerekek a nyári idıszakban a szabadban játszhatnak. • A napirendben pontosan szerepeljen az edzés és mozgás tevékenységek lehetıségei (mindennapos testnevelés). • A csoport egészét érintı fejlesztések mellett meg kell határozni az egyéniés mikro-csoportos fejlesztéseket is. ( Ide tartoznak a logopédus, ill. a fejlesztı munkát végzı óvodapedagógusok által tartott foglalkozások is.) Javaslatterv a gyermekek napirendjéhez: 6. 00 – 7. 30 7. 30 – 10.30

10.30 – 11.30 vezett énekes és 12.00 – 13.00 13.00 – 15.00 15.00 – 16.00 16.00 – 17.00 az óvodából.

Gyülekezı, gyermekek fogadása. Játék és a játékba integrált egyéni és mikro- csoportos tevékenységek, foglalkozások: – rajz, mintázás, kézimunka, – ének-zenei kézségek fejlesztése, dalos játékok – mese-vers – külsı világ tevékeny megismerése – mozgás, mozgásos játékok – részképességek fejlesztése játékban egyéni szükséglet szerint, vagy mikro-csoportos formában – munka jellegő tevékenységek – testápolás, mosdóhasználat, – tízórai, Levegızés, szabad játék, önként választott és szerszabályjátékok az udvaron. Ebéd, testápolási tevékenységek. Pihenés, alvás mesehallgatással. Testápolási tevékenységek, uzsonna. Játék a csoportszobában, ill. a szabadban, távozás

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

95

Játék Vers, mese Ének-zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játékok Külsı világ tevékeny megismerése 6. 1. Környezet tartalmú tapasztalatok 6. 2. Matematikai tartalmú tapasztalatok Munka jellegő tevékenységek 7. 1. A JÁTÉK A játék magáért a tevékenységért van. A játék a kisgyermek pszichés szükségletébıl, szabad elhatározásából fakad, egyben legalapvetıbb és legfejlesztıbb tevékenysége, megismerésének legfontosabb színtere. A játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, kreativitásukat fejlesztı, élményt adó tevékenység. Cél: • A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék kialakítása, dominanciája. • A gyermek érdeklıdésének, aktivitásának, kíváncsiságának felkeltése és fenntartása élmények, tapasztalatok biztosításával. • A játéktevékenységen keresztül a külvilág elemeinek megismerése, a személyiség sokoldalú fejlesztése. • Intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. • A szociális és interperszonális kapcsolatok kialakulása mellett a játék legyen az ismeretszerzési, valamint a kognitív folyamatok szervezıdésének is fı színtere. • Legyen a gyermek számára a játék minél sokrétőbb, tájékozódó tevékenység. • A különbözı játékfajtákat, azok megjelenését a gyermekek és óvodapedagógusok a csoporton belül közösen alakítják. Megvalósítás feladatai: • A napirendben a játékra fordítjuk a legtöbb idıt. • Érzelem – gazdag, a gyermekekkel együtt játszó, önállóságukat nem korlátozó, támogató óvónıi magatartás. (játékot, vagy egyéb tevékenységet érintı óvónıi kezdeményezés soha ne zavarja meg az elmélyült játékot). • A szabad játék feltételeinek megteremtése: - hely, - idı – a lehetı legtöbb idı biztosítása, - eszköz, - vidám, kiegyensúlyozott nyugodt csoportlégkör, és élmény. • Ötleteinkkel, a játékszabályok közös kialakításával, ezek betartásával biztosítjuk a kiegyensúlyozott, nyugodt játék lehetıségét.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • • • • • • • • • •

96

A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára épülı változatos élmények, tapasztalatok nyújtása, szőkebb – és tágabb környezetbıl szerzett élmények feldolgozásának biztosítása. Az óvónı segítsen a gyermekek igényei alapján az állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakításában. A játék bizonyos idejő felfüggesztését jelenti csupán a gondozási teendık, a munka jellegő tevékenységek, a szervezett tanulás bonyolítása. A játék eszközök motiválják, ösztönzik a gyermek elképzeléseit, segítik elgondolásainak megvalósítását. Legyenek esztétikusak könnyen tisztíthatók! Az óvónı neveljen a játékeszközök épségének megóvására, megbecsülésére. Az óvónık biztosítják az egyes játékterületekhez szükséges eszközöket, kiegészítıket a játéktémák továbbfejlesztésének érdekében. Győjtenek a gyermekek olyan természetes és más anyagokat, amelyet fel tudnak használni játékukban és önállóan meg tudnak munkálni. Az óvónı gondoskodjon olyan kiegészítı eszközökrıl, amelyek elısegítik a gyermekek önkifejezését.(bábok, jelmezek, kövek, egyéb természetes anyagok, stb.) Az óvónı magatartása legyen játékot követı, szemlélı, hagyja a gyermeket cselekedni. Ha szükség van rá legyen kezdeményezıje, résztvevıje a játéknak, segítsen azoknak akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. A játék folyamatában az óvónı tudatos jelenlétével biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. Fontosnak tartjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Ha a gyermekek egymást zavarják, ha a játék tartalma a nemkívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki, az óvónı személyes példaadásával befolyásolhat. Lehetıséget teremtünk a gyermekek játékában a mindennapi élet szokásai, jeles napok, ünnepek, évszakokhoz kapcsolódó élmények feldolgozására. Szükségesnek tartjuk, hogy a szülıket meggyızzük arról, mennyire fontos a gyermekekkel való rendszeres közös játék az érzelmi fejlıdésben, a szülı – gyermek jó kapcsolata alakulásában. Az óvónı tudatosan használja ki a játék feszültségoldó szerepét. A játékban való óvónıi beavatkozás két esetben elfogadható: - ha a gyermek testi épsége van veszélyben, - ha a környezet tárgyainak eszközeit rombolja a gyermek. Az óvodai kompetencia alapú programhoz kapcsolódó játékgyőjtemény értékes kiegészítıje a szabad játéknak is. Tartalmaz értelem fejlesztı játékokat is, ezen belül: - társasjátékokat, - anyanyelvi játékokat, - mozgásos szabályjátékokat, - szenzitív /érzékelést/ fejlesztı játékokat (látást, hallást, szaglást, tapintást, érzékelést)

Játékfajták:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

97

A gyermekek játékában keverednek a különbözı játékfajták. Legyen a gyermeknek módja megismerni a játéktereket, eszközöket, a tárgyak tulajdonságait. Gyakorlójáték • Ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése (manipulációs játék) • Szöveg-, dallam-, mozgásismétlı játékok, ritmusjátékok megismerése, gyakorlására lehetıség biztosítás. • Verbális gyakorló játék, játék a hangokkal, szavakkal. (beszédkészség, verbális memória fejlıdése) • 5-6-7 éves korban, a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekek segítése. (fejlesztı játékok). Megvalósítás feladatai: • Hagyni kell rá lehetıséget, alkalmat. • Lehet figyelni a folyamatát, fejlıdését, ötletekkel gazdagítani, változatosabbá tenni. • Új játékok megismerését figyelni, csak indokolt esetben szabad beavatkozni. • Sokféle változatos játéklehetıségek, új játékeszközök beszerzésével. Szerepjáték: A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, és az ezekhez főzıdı érzelmeiket tükrözi. Döntı eleme a szerep, melynek forrása sokféle lehet. Ahogy bıvül a gyermek által felfedezett világ, úgy jelennek meg játékában a tágabb környezetébıl vett témák. A gyermekek szociális tanulással a felnıtt mintáról sajátítják el az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Megvalósítás feladatai: • Az óvónı segítse a gyermekeket a cselekvések, mőveletek és az érzelmileg hozzájuk közelebb álló személyek cselekedeteinek utánzásában. • Legyen nyitott a gyermekeket körülvevı társadalmi környezet hatásaira, élményeire, támogassa az új, lehetıleg pozitív élmények átélését. Segítse a negatív élmények feldolgozását is. • Az óvónı segítse elı, hogy minél több szerepet vállaljanak, és közben sokoldalúan nyilvánuljanak meg. • Természetes helyzetekben támogassa társas kapcsolatukat, éreztesse meg a gyermekekkel az egymáshoz való alkalmazkodás szükségességét (kölcsönös alá- fölé- és mellérendeltségi viszonyok). A gyermekek maguk tapasztalhassák meg rendellenes viselkedésük következményeit. • 5-6-7 éves korban különösen figyeljen a szabályok elfogadására és betartására. Szimbólikus - szituációs játék: Események élethelyzetek mesék megjelenítése, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetık fel: megjelenítés, utánzás.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

98

A dramatikus folyamat megjelenési módja: a felidézett, vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás. A „kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez” c. kiadványban szereplı dramatikus elemeket tartalmazó játékok kapcsolódnak a négy fı elemhez, ( Föld, Víz, Levegı, Tőz) ez kiegészíti a tantervi ajánlásokat. Megvalósítás feladatai: • A közösségben, a közösségért tevékenykedı gyermek aktivitásának serkentése. • A gyermek ön- és emberismeretének gazdagítása. • A gyermek alkotóképességének fejlesztése. • A gyermek önálló, rugalmas gondolkodásának fejlesztése. • Testi, térbeli biztonságának, idıérzékének fejlesztése. • A gyermek artikulált, tiszta, kifejezı beszédstílusának kialakítása • Véleményalkotásának alakítása. • Példamutató kapcsolat felvételi- kapcsolattartási készség. • Empátia, figyelem. • Kreativitás, szociális, esztétikus érzékenység. Konstruáló játék: Az „csináltam” tapasztalata megerısíti a gyermekek saját elképzeléseinek helyességében, növeli biztonságérzetét, megtapasztalják a rész egész viszonyát, fejlıdik a szem- kéz összehangolt mőködése. Megvalósítás feladatai: • Eszközök változatosságának és sokféleségének biztosítása. • Fantázia, képzelet fejlesztése. • Segítsen, hogy a gyermekek átélhessék az alkotás örömét. • Kreativitás fejlesztése. • Az egyéni elképzelések önálló megvalósításának segítése. • Lehetıséget adni az egyéni játékeszközök elkészítéséhez és „ beépítéséhez” más játékokba. • Sokféle, változatos anyagok, technikák megismertetése, alkalmazása a gyerekek egyéni sajátosságainak, képességeinek figyelembevételével. • A mai kornak megfelelı új játékok beszerzése, mely sokoldalúan fejleszti a gyermekek fantáziáját, képzelıerejét, kézügyességét. Barkácsolás:??????????????? (maradhat ez a magfogalmazás??????) Általában a játékból indul ki, valamilyen szükséglet motiválja, nem öncélú, fontos, hogy az elkészült eszközzel játszani lehessen. Fejleszti a gyermekek eszközkezelı képességét, kézügyességét, problémamegoldó képességét, téri tájékozódást, kreativitását, megismerkednek az anyagok, eszközök tulajdonságaival. Megvalósítás feladatai: • Az óvónı alakítsa ki a gyerekekben azt az igényt, hogy idıvel maguk készítsenek el a játékhoz szükséges eszközöket. Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • •

99

A játék igénybıl induljon, és kötetlen legyen. Hely, eszköz, anyag, idı biztosítása. Eszközök, technikák, anyagok megismertetése. Alakítsa ki az igényt, hogy az elkészült munkákat a gyermekek a játékban „újra” felhasználják. Mutasson példát az egyszerőbb játékszerek javításában, a nagyobb gyermekeket vonja be e tevékenységbe. A jeles napokhoz, mindennapokhoz főzıdı játékeszközök elkészítésére való késztetést (ajándékok egymásnak stb.) A barkácsoláshoz álljon rendelkezésre sokféle, a gyermekek által könnyen megmunkálható anyag Legyen lehetıségük a különbözı, újfajta technikák megismerésére, kipróbálására.

Szabályjátékok: Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. Verbális, mozgásos, manipulatív játéktevékenység, melyben a szabály dominanciája érvényesül. A játék örömforrása a szabály betartásában van, mely próbára teszi ügyességüket, gyorsaságukat, gyors reakció készségüket, biztosítja önmegvalósításukat, kialakítja és fokozza az egészséges versenyszellemet. Az óvodában három fajtája dominál, a mozgásos, értelemfejlesztı, és dalos játékok. Megvalósítás feladatai: • Az óvónı tanítsa meg a szabályokat, késıbb - kísérje figyelemmel, legyen állandó készenlétben, - tartassa be. • Segítse az egészséges versenyszellem alakulását, a gyermek azonosulását a szabállyal. • Neveljen az indulatok fékezésére – siker, kudarctőrés. • Alakítsa ki e játékfajtákhoz szükséges magatartásformákat: kitartás, akaraterı, titoktartás (ne árulják el egymást). • Fejlessze az önkontrollt, adjon lehetıséget a hibák javítására. • A játék során alakítsa és erısítse a közösségtudatot. • A kiegészítı kiadványban szereplı és a foglalkozásokba beépített, illetve kapcsolódó szabályjátékok nagymértékben segítik a gyermekek fejlıdését, társas kapcsolataik, szabálytudatuk alakulását, az egymáshoz való alkalmazkodást, kudarctőrést, illetve a siker pozitív megélését. Udvari játék: A csoportszobában is élı játékfajták térben és idıben tágabb lehetıségei, és egyéb természeti környezetben játszható, nagymozgásos, felfedezı, kreatív csoportos játék. Nagyobb térbeli és idıbeli tájékozódást tesz lehetıvé, a természet tiszteletbetartásával. Lehetıséget ad szélesebb szocializációs kapcsolatok megélésére (másik csoportba járó gyermekekkel társas kapcsolatok kialakítására). Megvalósítás feladatai:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • •

100

Megfelelı terek, mozgásfejlesztı eszközök biztosításával a gyermekek tartalmas udvari játékának biztosítása. Eszközök biztonságos használatának megtanítása. Közösen kialakított szabályok betartatása, ellenırzése. Az udvaron az óvónı engedje a szabad mozgást, hangos beszédet, bátorságot és akaraterıt kívánó próbálkozásokat is. Saját példájával neveljen arra, hogy a gyermek vigyázzon az udvaron található növényekre, játékeszközökre, ırizze meg az udvar tisztaságát. Kísérje figyelemmel a gyermekek játékát, ha kell ötletekkel, segítségel álljon a gyermekek rendelkezésére. Állandó jelenlétével, „megszólíthatóságával” teremtsen biztonságérzetet az udvaron is a gyermekek számára. A tétlen, ötlettelen gyermekeknek, ha kell legyen a játszótársa. Az udvaron minden óvónı minden gyermekért felelıs: alakítsa ki a gyermekekben, hogy egyformán fogadják el a közelben tartózkodó felnıtt kérését, figyelmeztetését, segítségét. Ennek alapfeltétele az egységesen kialakított és elvárt szabályok megléte.

Megvalósítás tartalmi rendszere: Hely: A játszóhelyek kialakítása során az óvónı mindig tartsa szem elıtt az életkori sajátosságokat, a csoport összetételét, a játék helyigényességét. Elmélyült, nyugodt játékhoz fontos a megfelelı játéksarkok biztosítása, mobilizálható térhatároló kialakításával is. Idı: A napirenden belül fontos a legtöbb idı biztosítása a játékra. A játékra fordított idın belül elsıbbséget kell biztosítani a gyermekek önálló, szabad kezdeményezésén alapuló játékának. A játékidı alatt biztosítani kell a nyugodt, derős, szeretetteljes légkört. Játékeszköz: Fontos a megfelelı számú, funkciójú játék, ill. a játékhoz szükséges eszközök biztosítása, mert a tárgyi környezet: - segíti a játékválasztásban a gyermeket, motivál, - elıhívja az élményeket, tapasztalatokat - fejleszti a gyermek kreativitását, tárgyi érzékenységét A fentieken kívül a játékeszközökkel kapcsolatos fontos elvárás, hogy az életkornak megfelelıek, esztétikusak legyenek, lehetıleg természetes anyagból készüljenek. A játékeszköz segítse, motiválja a gyermek elgondolásának megvalósítását. A játékeszközök köre állandóan bıvüljön: készen kapott, vagy az óvónı és a gyermek által készített eszközökkel, különbözı játékra alkalmas anyagokkal, kellékekkel. Történjen meg az anyagok, termések győjtése, és azok felhasználása a játék során. Fejlesztı játékok mellett kapjanak nagyobb teret a gyermeki fantázia és a kreativitás szárnyalását segítı, szabadon felhasználható eszközök.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

101

A kompetencia alapú óvodai programhoz nélkülözhetetlen a jól felszerelt udvar, a sokfajta játéklehetıség, és eszköz mivel a tevékenységek gyakran kapcsolódnak az udvari eszközökhöz. JÁTÉK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL A tevékenységek közül a legalapvetıbb és elsıdleges a játék, mely áthatja a gyermek tevékenységét is. A más környezetbıl óvodába került gyermekeket megismertetjük a játékeszközökkel, azok nevével, rendeltetésszerő használatával Célunk: A cigány gyermek játéka során érje el a szabályhoz alkalmazkodás minél magasabb szintjét. Gyakorolja a szabályalkotást. Játéka során fokozzuk az önálló konfliktus megoldást a különbözı szituációkban, problémahelyzetekben. Feladataink: Neveljük a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére. Az óvónı legyen a gyermekek játékának személyes résztvevıje. Használja ki a játék adta lehetıséget a gyermekkel való közvetlen kapcsolat kiépítésére és a gyermek jobb megismerésére. Beszélgessen játék közben, keltse fel a gyermekek érdeklıdését, fokozza aktivitásukat és növelje biztonságérzetüket a játékban. Biztosítjuk a sokféle szerepbe beleélést, az egyéni fejlesztést (pl. együttmőködés, kitartás, engedelmesség, a szabályok betartása). Megvalósítás: Aknázzuk ki a játék által biztosított lehetıséget: a helyi cigány szokások, hagyományok játék közben való kivitelezésére (pl. étkezési szokások, szerepkörök, feladatok felosztása a családban, öltözködés, kunyhó építés, stb. ). Változatos tevékenységekre adunk alkalmat (pl. szerepjáték, társasjáték, bábozás, mesedramatizálás, mozgásos szabályjátékok, stb.) Leginkább a családi ünnepeket elevenítik meg, amely során képet kap az óvónı a cigány gyerekek szóbeli nyelv kultúrájának meghatározó jegyeirıl ( improvizatív elıadásmód, párbeszédes interaktív szövegépítés, formális beszéd elemeinek használata). Az óvónı a cigány gyermekek szerepjátéka során ébressze fel képzeletüket, tanítsa meg ıket az életben való tájékozódásra és a társadalom követelményeihez való alkalmazkodásra. Bátorítsa és juttassa sikerélményhez a cigány gyermekeket a mőveletek megismertetésére, továbbvitelére, a különbözı eszközváltozatos funkcióban történı felhasználására, szerepvállalásra, az építmények megnevezésére, magatartási szabályok betartására. Játékidın belül is lehetıség nyílik az egyéni képességfejlesztésre, felzárkóztatásra (játékos formában ) minden korcsoportban, alapul véve az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlettségüket.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

102

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) • • • •

• • • • • • • • •

Szükségleteinek és életkorának megfelelı játékot választanak. Megismerik a játékeszközöket, azok helyét és rendeltetésszerő használatát. A csoportszobában kialakított játékterületeket kihasználva, vagy új helyszínek kialakításával különbözı (szerep) játékokat játszanak, élményeik és elképzeléseik alapján. A hiányzó eszközöket a közösen összegyőjtött tárgyakból – anyagokból segítséggel elkészítik.

Az ismert meséket, verseket, vagy részleteket többször dramatizálják, bábozzák. Társas viselkedésükben megjelennek a közösen kialakított és elfogadott szabályok. Konstruáló tevékenységüket jellemzi hogy különbözı játékszerekbıl, általuk elıre elképzelt kitalált építményeket, tárgyakat hoznak létre, melyeket felhasználnak a játékukban. Különbözı mozgásos szabályjátékokat játszanak teremben, szabadban, bekapcsolódnak a különbözı értelemfejlesztı játékokba, megtapasztalják, hogy a játéknak vannak nyertesei, vesztesei. Kitartóan, és elmélyülten játszanak. Rendeltetésének megfelelıen használják az eszközöket, használat után a helyére rakják ıket. A szituációs játékok során-és segítségével „közönség” elıtt is megnyilatkoznak, érzelmeiket megfelelı módon kinyilvánítják. Örömmel megjelenítik játékukban, a falunkban még fellelhetı népszokásokat, hagyományokat, munkaformákat. (pl.: disznóvágás, szántás, vetés, állatgondozás, szüret, paprikafőzés)

A program megvalósításához szükséges eszközök: Különbözı fa, mőanyag játékok: autók, hajók, repülık, egyéb közlekedési eszközök, fakockák, hengerek, lapok, egyéb építıelemek, állatfigurák. Szerepjátékhoz szükséges bútorok (babakonyha, babaszoba), eszközök, berendezési és felszerelési tárgyak; babák, plüss állatok, ágyak, heverı, bölcsı, babakocsi, babaruha, táskák, kosarak, edények, polcok, fodrász- és orvosi kellékek, sapkák, köpenyek, stb. Szabály, ill. képességfejlesztı társasjátékok; Logico, Ravensburger, Lego, Dupló, dominó, memória játék, puzzle, gyöngyfőzı, mágneses kirakó, párosító játék. Barkácsoláshoz szükséges anyagok, papír, fa, karton, félkész eszközök, szerszámok, ragasztó, szögek, csavarok. Dramatikus játékokhoz, bábozáshoz: jelmezek, fejdíszek, kelmék, bábok, díszletek, paraván, függöny, stb. Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

103

Udvari játékhoz: mozgásfejlesztı mobil játékok, labdák, mászókák, hinták, homokozó, és homokozó edények, lapátok. Kompetencia alapú óvodai programhoz: nagy kugli, karikadobálós játék, hágcsólétra, háromszög létra, aszfalt kréta, stb. 7. 2. MESE, VERS Az óvodai nevelés, ill. az anyanyelvi nevelés folyamatának szerves része. A vers és a mese az anyanyelv közvetítésével emberi kapcsolatokat mutat be, mélyíti az önismeretet, segíti a megismerést. Megfelel az óvodáskorú gyermek szemléletmódjának és világképének. Cél: • Irodalmi alkotások iránti fogékonyság kialakítása. • Szívesen meséljenek, verseljenek. • A mindennapos mesélés, mondókázás,verselés, • Tudjanak elfogadni erkölcsi, esztétikai normákat, és legyenek képesek a magyar kultúra értékeit saját szintjükön elfogadni. • Az irodalmi alkotások segítségével, a mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel, a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének elısegítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása. • Kreativitás, önkifejezés fejlesztése (a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történı kombinálása). • Használják a beszédet eszközként. • Szókincs fejlesztése, • Beszédszervek fejlesztése. (ha szükséges, logopédus bevonásával) • Akusztikus, verbális emlékezet fejlesztése. Megvalósítás feladata: • A 3-6-7 éves korban megjelenı jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) • A gyermek nyelvi kommunikációs képességeinek fejlesztése. • A gyermeki fantázia fejlesztése, a belsı képalkotás folyamatának felhasználása a gyermeki élmények feldolgozásában. • Elınybe részesítjük az erkölcsi tartalmakat hordozó népmeséket, melyeknek hangulata, nyelvezete, törvényei könnyen átláthatók a gyermekek számára. • Meggyızzük a szülıket, hogy milyen sokat jelent a rendszeres meghitt együttlét, élı mesemondás. • Fontos az óvónı modellszerepe, elıadásmódja legyen irodalmi, esztétikai élményt nyújtó. • Fontos a megfelelı tempójú, érthetı, lényegre törı, szabatos, tiszta beszéd. • A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mővek kiválasztásánál, érvényesüljön az igényesség, az életkorhoz és a fejlettséghez való igazodás. • Fontos feladat a beszédgátlás feloldása, a beszédkedv felkeltése és megırzése.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • •

104

Beszédhibás gyermekek elfogadtatása, beszédhiba javítása logopédus segítségével. Új fogalmak, kifejezések megismertetése, nem kívánatos szavak, kifejezések „kioltása”. Szemléletes, képszerő elıadásmóddal a gyermek belsı képalkotásának segítése, lehetıség a pozitív, negatív érzelmek átélésére. Erkölcsi érzékük, ítélıképességük alakítása. Verbális és nonverbális elemek, gesztusok használata. A könyv, az irodalmi alkotások bábok helyes bánásmódjának, mozgatásának elsajátítása, és elsajátíttatása. A nap bármely szakában, csoportszobában és udvaron egyaránt kezdeményezhetı mese-vers.

MESE – VERS A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk: Ez az óvodai tevékenységforma a cigány gyermekek identitástudat erısítésének lehetıségét rejti magában, a cigány kultúra és hagyományok megismertetését és elfogadtatását a többségi társadalom, azaz a többi gyerek számára. A cigányság hagyománytisztelı nép, szeretik az ünnepeket, rokoni összejöveteleket. A cigány nyelvet a fiatal szülık nagy része már nem beszéli. Feladatunk: Kezdeményezések során minden óvodás gyermek megismerkedik a cigány költık, írók magyar nyelven megjelent meséivel, verseivel, sajátos mondaviláguk értékes elemeivel. Megvalósítás: - A cigány kisebbség kultúrájából merített mesék, mondókák, versek, játékok megismertetése a gyermekekkel életkoruknak megfelelıen. ( kiszámolók, nyelvtörık, mondókák, különbözı mesetípusok, mesealakok) - A nehezen nyiladozó cigány gyermekeknél segítséget nyújt a báb. Ezáltal elısegítjük közösségbe való beilleszkedésüket, oldjuk gátlásaikat, növeljük önbizalmukat. . - Lehetıséget biztosítunk minden gyerek számára azonos típusú cigány és nem cigány mesék megfigyelésére, különbözıségek, hasonlóságok felfedezésére. (ördög, állat, tréfás és tündérmesék) - Fejlesszük a cigány gyermekek improvizációs készségét mesemondás közben, a beszédkészségüket, gazdagítjuk szókincsüket, önálló mesemondásukat, fejlesszük kreativitásukat.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program -

105

Lehetıséget biztosítunk a jeles napokhoz, cigány hagyományos ünnepekhez, alkalmakhoz kapcsolódó szokások megismerésére. Megismertetjük minden gyermekkel a helyi cigányság múltját, helyi szokásaikat, hagyományaikat, ünnepeiket (cigány viseletbe öltöztetett babák, szülık, nagyszülık bevonása).

A fejlettség várható eredményei A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: • A beszoktatás megkönnyítésében segítenek a népi mondókák, rigmusok és a legismertebb költıink ritmikus zenei hatású játékos versei, valamint az egyszerő, érthetı cselekményes mesék. • A 3-4 éves gyermekek, figyelmesen, szívesen hallgatják a mesét, örülnek azok gyakori ismétlésének. • Szívesen bekapcsolódnak a versek, mondókák mondogatásába. • Képekrıl felismerik kedvelt meséiket.

A fejıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban: • A 4-5 éves gyermekek meséi többfázisos szerkezető állatmesék, népmesék, dramatikus mesejátékok. • Verseknél szerepelnek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költık népköltészeti ihletéső ritmusélményt nyújtó versei. • Várják, kérik a mesét • Van kedvenc meséjük, mesehısük • Szeretnek könyveket nézegetni, beszélgetést kezdeményeznek az ismert képrıl • Szívesen hallgatják és mondják a verseket • Otthonról hozott könyvükbıl szívesen mesélnek

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

106

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) • • • • • • • • • • • • • • •

5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktıl kezdve a cselekményesebb népmeséken, tündérmeséken keresztül eljuttatjuk a gyermeket az élményhez. Biztosítjuk a gyermekek számára, hogy a mesehallgatás, a versmondás, az irodalmi mővek hallgatása örömteli legyen, és igényeljék is azt. Maguk is kitalálhatnak meséket-verseket. A versekhez, mesékhez használt jelképes szemléltetı eszközökkel elısegítjük a mese hangulati átélését, szélesítve a gyermek látókörét, emlékezetét, képzeletét. Lehetıséget biztosítunk a gyermekeknek a mesemondásra, bábozásra, örömteli élmény biztosítása mellett a szorongások, indulatok oldására, levezetésére. Alkalmi versekkel – mesékkel hangulatosabbá vállnak az ünnepeink Szükségesnek tartjuk, hogy meggyızzük a szülıket, hogy rendszeres meghitt együttlét, az élı mesemondás rendkívül fontos a gyermekek lelki fejlıdése szempontjából. Önmaguk kezdeményeznek dramatizálást, bábozást. Maguk is szívesen mesélnek, verselnek. Saját versüket, meséjüket, történetüket, bátran mondják el Szeretik, figyelmesen hallgatják a verseket, meséket, elbeszéléseket Van kedvenc mesehısük Gondosan bánnak a könyvekkel Tudnak tiszta kiejtéssel, a ritmus és a vers hangulatát érzékeltetve mondókát, verseket. A kompetencia alapú óvodai programhoz szükségesek az új verses és mesekönyvek beszerzése, amely a négy fı elemhez kapcsolódóan tartalmazza a megfelelı irodalmi mőveket.

A program megvalósításához szükséges eszközök: Képeskönyvek, mesekönyvek, verses kötetek magyar és cigány kultúra körébıl. CD-k, mese és verses kazetták, diafilmek, különbözı bábok, különbözı ruhadarabok, paraván, meseillusztrációk. Lexikonok, térképek, dekorációs anyagok, tudományos könyvek, mesekönyvek, verses kötetek. 7. 3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, felkeltik zenei érdeklıdésüket. A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami formálja a gyermek zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Fontos eleme a játékosság és az érzelmi telítettség. Azáltal, hogy a gyermekeket zenei élményhez juttatjuk, megalapozzuk zenei anyanyelvüket.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

107

A dalok, dalos játékok, népszokások többsége a naptári évhez, évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz főzıdnek. Ezen ismeretek bıvítik a gyermekek kulturális ismereteit, átörökítik az emberi kapcsolatok szépségét, pozitív élményhez juttatnak. Cél: • Az ének és zene megszerettetése. • Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. • A közös éneklés örömének megéreztetése, esztétikai hatásának érvényre juttatása. • A közös játék örömének átélése, a gyermek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának, egymáshoz való pozitív viszonyulásának fejlesztése. • A gyermekek jussanak minél több zenei élményhez. • Hiteles hagyományok átadása. • Zenei anyanyelv megalapozása. Megvalósítás feladatai: • Juttassa a gyermekeket zenei élményhez – óvónı éneke és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklıdés felkeltésén keresztül. • Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások, hagyományok, a mőzenei és más népek dalainak, zenéinek megismertetése az óvodai élet során. • Elıtérbe helyezzük az élı zenét, sokat énekelünk. • A dalos játékok játszása során fejlesszük térbeli tájékozódásukat, mozdulataik esztétikusabbá válnak, alakul testtartásuk, a helyes levegıvétel. • Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, hagyományok ápolása. • Az óvónı tiszta éneke, zenét kísérı egyenletes mozgása legyen példaértékő. • Rendszeres lehetıség biztosítása a zenehallgatás élményének átéléséhez. • Fıleg ünnepi alkalmakkor, de egyéb más alkalmat is megragadva az óvónık többszólamú mő, ill. kánonok megszólaltatásával juttassák a gyermekeket zenei élményhez. • A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott korcsoport képességszintjének megfelelı válogatása. • A gyermekeknek legyen lehetıségük és alkalmuk a hangszerek és azok hangjának megismerésére, ritmushangszerek használatára. • A zenei élmény legyen akár mindennapos lehetıség az óvodában, kapcsolódjék minél több tevékenységhez. • Az igényesen kiválasztott dalanyag, a zenei képességek fejlesztése (ritmus, hallás, éneklés, mozgás), változatos feladatokkal váló megvalósítása, elısegíti a zenei anyanyelv kialakulását • A bogyiszlói óvodában a néptánc elemeinek gyakorlása. • A „Zenevarázs” mint kiegészítı segédanyag, új lehetıséget teremt, és másfajta megközelítését tárja elénk a zenei nevelés lehetıségeit illetıen, kapcsolód-

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

108

va a 4 fı elemhez. Az újszerő foglalkozás felépítés és a zenehallgatás egyaránt lehetıséget biztosít az átjárhatóságra és a komplexitás megvalósítására. A különbözı zenei készségek, képességek fejlesztése, valamint ezek fejlesztésének összehangolása, más készségek, részkészségek, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével. Fejlesztendı zenei képességek és készségek: • Ritmusérzék (egyenletes lüktetés, ritmus, tempó, összekapcsolások, ritmusmemória). • Hallásfejlesztés (akusztikus- és belsı hallás, zenei memória). • Tiszta éneklési készség. • Zenei improvizációs készség. • Érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében. A fejlettség várható eredményei • Nyugodt légkörben, változatos módon felkeltjük a gyermekek érdeklıdését a zenei iránt. • Figyelembe vesszük az óvodai zenei nevelés során a dalanyag kiválasztásánál a dalok hangterjedelmét és a csoport számára legmegfelelıbb játékformát. A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: • A 3-4 éves korú gyermekek zenei nevelését elsısorban a kétszemélyes, utánzó mozgású játékok töltik ki. • A dalok hangterjedelmi nem lépi át a tiszta kvint távolságot. • Megközelítıen törekednek a tiszta éneklésre, az óvónıvel való közös éneklés örömet jelent, ismernek 5-7 mondókát, 6-8 énekes játékot. • Próbálnak felismerni magasabb és mélyebb hangokat (beszéd, ének hangszer zörejek). • Megfigyelik a halk-hangos közötti különbséget éneken, beszéden, zörejeken. Gyakorolják beszéden, mondókákon keresztül. • Megismerkednek a dallamjátszó és ritmushangszer hangjával. • Az egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázás, éneklés közben játékos mozdulatokkal. • A gyermekek csoportjában tervszerően elıkészített, de a gyermekek számára kötetlen részvételt jelentı foglalkozást tartunk. Ez elınyös a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatásához.

A fejlıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban: • A 4-5 éves gyermekek zenei nevelését a dalokhoz kapcsolódó változatos játékformákkal (körjáték, szerepcserélı, párválasztó) fejlesztjük. • Az énekek anyagában ünnepekhez és évszakokhoz kapcsolódó dalok is szerepelnek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • • •

109

Az óvónı indítása után csoportosan, megközelítıen tisztán, önállóan énekelnek. Énekelnek 4-8 motívumból álló énekes-játékokat, népdalokat. 6-8 új mondóka, és 8-10 gyermekdal megtanulása mellett ismétlik a 3-4 éves korban tanult dalokat. Lehetıséget adunk az önkéntes jelentkezés alapján az egyéni éneklésre. Énekelnek egyénileg és csoportosan, halkan-hangosabban, magasan-mélyen. Megfigyelik az emberi beszéd hangszín különbségeit, tárgyak, zörejek hangszíneit. Felismerik a dalok dallamát, dúdolásról, hangszerrıl. Érzik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, összekapcsolják játékos mozgással, körben járással. Próbálkoznak a mondókák, dalok ritmusának tapsolásával A spontán szervezıdı kötetlen kezdeményezések mellett megjelennek a kötelezı foglalkozások, ahol játékos módszerekkel fejlesztjük a zenei képességeket. A foglalkozások a csoportszobában és a szabadban történnek.

ÉNEK – ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Célunk: A cigány identitástudat erısítésének, a kultúra megismerésének egyik eszköze a dal, az ének-zene és az énekes játékok. Feladatunk: - Lehetıvé tesszük a cigány gyermekek improvizált halandzsa éneklését, amit mindig mozgással kísérnek. Ezáltal biztosítjuk a motívumok ritmusát, lüktetı folyamatosságát és a dallam hanglejtését. - Engedjük a gyermekek spontán tánc – ének - mozgás játékait kibontakoztatni a helyi szokások, hagyományok figyelembe vételével, amit maguk által létrehozott ritmushangszerekkel kísérnek, és improvizált szöveggel elıadnak, a pillanatnyi érzelmeiket kinyilvánítva. - A cigány gyermekek természetüknél fogva ( etnikai sajátosság ) fogékonyak az ének – zenei képességekre, jó ritmusérzékkel rendelkeznek, ezért a nap bármely szakában helyet biztosítunk az éneklésre, dalos játékokra. Megvalósítás: - Elısegítjük, hogy a gyerekek a különbözı népek dalaival, táncaival, játékaival, hagyományaival megismerkedjenek, továbbéljék azokat. - A gyermekeknek lehetıséget biztosítunk ,hogy bemutathassák, eljátszhassák az otthonról hozott dalokat, mondókákat társaiknak és önmaguk szórakoztatására, örömére. - Megismertetjük minden gyermekkel a cigány gyermekdalokat, hagyományos gyermekjátékokat, cigányhangszereket, hangszerpótló eszközöket. (pl. cigány ritmushangszerek)

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program -

110

Elısegítjük ,hogy a gyerekek megismerjék a helyi cigányság tánckultúráját. A családi eseményekhez kapcsolódó énekes, táncos zenei tartalom hozzájárul a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához. Zenehallgatási anyag összeállításánál megismertetjük a gyermekeket a helyi cigányzenekar zenéjével. Minden zene és táncképességő gyerek számára a nagycsoportban a helyi cigányzenekar zenéjére néptánc foglalkozást tartunk. (Kiemelkedı ünnepeinknél a helyi cigányzenekar kíséretében.)

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

111

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) •

•

• • • • • • • • • • • • • •

5-6-7 éves gyermekek megismerkednek a dalokhoz tartozó játékok változatos formáival, új térformákkal. Esztétikus mozgást igénylı párjátékokkal, a néptánc alapmotívumaival. (lassú, gyors, ugró, sarkazó, tovahaladó és egyes-kettes csárdás) Zenehallgatás anyagának kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermek etnikai hovatartozását, életkorát, zenei fejlettségét és olyan mőveket győjtünk, amit az óvónı is elı tud adni. Felkeltjük a gyermekek érdeklıdését a meghallgatott zene iránt, a dal, az ének, a hangszerjáték szépségével türelmes, figyelmes hallgatásra szoktatjuk ıket. Csoportosan és önállóan, egyöntetően és tisztán énekelnek a megszokott hangmagasságon és tempóban. Ösztönözzük ıket egyéni, tiszta éneklésre, motívumok pontos visszaadására. Megtanulnak 8-10 mondókát, 10-12 énekes játékot, 3-4 alkalomhoz illı mődalt. Énekelnek két csoportban felelgetıs játékokat. A hallást segítı fogalom párokat pl.: halkabb-hangosabb éneklést összekapcsolják a tempó változtatásával. Felismerik az ismert dalokat, jellegzetes kezdı, belsı vagy záró motívumról dúdolással vagy hangszerrıl. Segítséggel megfelelı hangterjedelmen belül játszanak dallamvisszhang, kérdés-felelet játékot. Felismerik, megnevezik az egyenletes lüktetés és a ritmus közötti különbséget. Változatos mozgásokkal gyakorolják különbözı tempóban az egyenletes lüktetést. Megszólaltatnak mondóka és dalritmust. Képesek az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolására. Az elıtapsolt ritmusmotívumot pontosan utánozzák. Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával megszólaltatásuk módjával, (triangulum, dob, cintányér, metalofon, furulya). Kiemelt feladat a népi játékokban megırzött hagyományos mozdulatok a néptánc alapmotívumainak felhasználása játékfőzésekhez. Kezdeményezések mellett megjelennek a kötelezı foglalkozások, ahol játékos módszerekkel fejlesztjük a zenei képességeket, megismertetjük a néptánc alapmotívumait.

A program megvalósításához szükséges eszközök: Ritmushangszerek, dallamhangszerek, magnó, kazetták, CD-lejátszó, CD lemezek, egyéb eszközök (kendı, koszorú, botok, fejdíszek, stb.), fejlesztı eszközök: báb, óvónık és a gyermekek által készített és használt hangszerek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

112

A hangszerek mennyiségi és minıségi bıvítése, CD-k, komolyzenei felvételek bıvítése, családi hang lottó CD, állatokról könyvek, különleges természeti könyvek. 7. 4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA A vizuális nevelés során a gyermek sokféle anyaggal, eszközzel, technikai eljárással találkozik, tapasztalatokat győjt, alakulnak képességei. Ismerkedik az anyagok alakíthatóságával, felhasználhatóságával, cselekvése során rájön arra, hogy az általa létrehozott alkotások maguk is értékeket hordoznak, díszítik, szebbé teszik környezetüket. Mindez örömmel, sikerélménnyel, elégedettséggel tölti el ıket. A tevékenység során fejlıdik ízlésük, esztétikai érzékük. A vizuális nevelés során fı elv, hogy nem a produktum a fontos, hanem az alkotás folyamata, öröme! A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására, önkifejezésre épül. Cél: • A gyermekek élmény és fantáziavilágának szabad képi önkifejezése. • Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. • Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció, szem – kéz koordináció fejlesztése, alakítása. Megvalósítás feladatai: • A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. • A 3-6-7 éves korban tervezhetı alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minıségének fejlesztése. • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. • Megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különbözı anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különbözı technikai alapelemeivel, és eljárásaival. • A kompetencia alapú óvodai programban a vizuális nevelés tekintetében sok új technikát tartalmaz. Kapcsolódik a 4 fı elemhez, illetve komplexitást képez a többi területtel. A sok és újfajta technikákhoz a megfelelı eszközök beszerzésével lehetıséget biztosítunk a gyermekek számára az új eszközökkel és technikákkal való tevékenykedés elsajátítására. A fejlettség várható eredményei: • Megteremtjük az alkotó tevékenységhez szükséges feltételeket: megfelelı mérető, minıségő, célszerő és esztétikus eszközöket, a megfelelı helyet és légkört (óvodán belül és kívül ). • Biztosítunk az alkotó tevékenységhez elegendı idıt a foglalkozásokon, a mikro csoportos, és a mindennapi szabad játékban is. • A változatos technikák megismertetése ( rajzolás, színezés, ceruza fogás, festés, vágás, ragasztás, tépés, kasírozás, stb. ) A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

• • • • • • •

113

A 3-4 éves gyermekek szabadon firkálgatnak, rajzolnak, festenek kedvük szerint. Különbözı nagyságú színő papírokon érdeklıdésüknek megfelelıen. Megismerik az anyagok alakíthatóságát, tulajdonságait. (Különbözı vastagságú papírok, fonalak, győjtött termések, gyurma, lisztgyurma, homok.) Alkalmazzák az alapvetı technikai eljárásokat, eszközöket, használják azokat. Elsajátítják a ceruza, zsírkréta, ecset, ragasztó és egyéb kiegészítı technikai eszközök használatát. ( hurkapálca, táblakréta, szén stb.) Megismerik az építés során a különbözı tárgyak, formák, kisebb – nagyobb téri alakzatokat. Használják bátran a színeket, tudják azok nevét. Sokoldalú látási-tapintási tapasztalatai legyenek a tárgyak térbeli kiterjedésében.

A fejlıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban: • • • • • •

4-5 éves gyermekek képi, plasztikai munkáikban megjelennek az ember alakzatok, a környezet, tárgyak, cselekmények, mesejelenetek. Megfelelıen használják az eszközöket, rendelkeznek a helyes ceruzafogás technikájával. Alkalmi ajándéktárgyakat készítenek, kiegészítı játékokat a győjtött anyagokból. Megformálnak nagy térbeli alakzatokat (nyitott, zárt vonalak, körök). Az óvónı segítségével felfedezik környezetükben a rendet, a szépséget, részt vesznek létrehozásában is. Segítenek az eszközök elıkészítésében, elrakásában.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Cél: Ez a tevékenységi forma a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelıen képi – plasztikai kifejezıképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük a képolvasási, komponálási, térben tájékozódó és rendezı képességeket. A cigány gyermekeknél az ábrázolási tevékenységük során a kultúrájukhoz tartózó sajátos szín- és formavilágot elevenítik meg. Feladatunk: - Az eltérı kultúra a vizuális nevelésben, az élményvilág a színhasználatban, az élénk vibráló hatásban és a formai ábrázolásban is kifejezésre jutnak. - Sokféle eszközt, élményanyagot, idıt, helyet biztosítunk minden gyermeknek az alkotáshoz. - Sokféle technikával ismertetjük meg ıket. - Az ábrázolás eszközeivel sokkal intenzívebben, látványosabban fejezik ki önmagukat a gyerekek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program -

114

Alkotások közben sokat beszélgetünk, minden gyermek elmondhatja mit rajzol, mi tetszik neki legjobban a munkájában.

Megvalósítás: - Megismertetjük minden gyerekkel a cigány közösségekre jellemzı hagyományos mesterségeket, néhány tárgy, eszköz elıállításának módját (gömbölyítés, agyag-gyöngyfőzés). - Megismertetjük a gyerekeket a hagyományos cigány mesterségekkel (vályogvetés, kosárfonás). - Lehetıséget adunk az anyagok alakíthatóságára vonatkozó tapasztalatszerzésre (homok, agyag, fa, bır, fonal, textil, papír megmunkálása). - Megismertetjük a gyermekeket a cigány népviselettel, a cigányság színvilágával (felöltöztetett babák, képek nézegetése). - Megismertetjük a gyermekeket a cigány képzımővészeti alkotásokkal, diaképek nézegetésével észrevetetjük a különféle mőalkotások és saját munkáik közötti színvilágot (pl. szövés: papírszalagokkal, textilekkel, fonalakkal, játék kiegészítık készítése, agyagozás ). - Ismerkedünk a cigány népmővészeti tárgyakkal (korsók, szıttesek, kosarak stb.). A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) • • • •

• • • •

5-6-7 éves gyermekeknél megjelennek a saját élményen alapuló cselekményes témák (mesék, versek, énekes játékok) ünnepek eseményábrázolása. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos formáit, eszközeit. Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, próbálkoznak az egyszerő mozgás jelzéseivel. Bıvülnek az eddig megismert technikai megoldások és eszközlehetıségek. Alkalmazzanak, óvónıi segítséggel képalkotó technikát,pl: nyomat, karcolás, márványozás,kollázs, montázs. Plasztikai technikákat, pl: homokkal, agyaggal sógyurmával gipsszel, hóval,jéggel, gyertyával,papírmaséval. Kézi munka technikákat,pl: papírvarázs, alakítás a természetkincseibıl, főzés, gyöngyözés,fonás, szövés,batikolás. Konstruálnak játékokat, bábokat, ajándékokat, ünnepekre kiegészítı tárgyakat, ezeket önállóan díszítik. Győjtenek különbözı anyagú és formájú természetes anyagokat, évszakoknak megfelelı terméseket és ezeket felhasználják. Különbözı mérető dobozelemekbıl kialakítanak játéktereket (esetlen több napon át tartót is) homokban, hóban közös munkával kialakítanak gazdagodó formavilágú építményeket. Munkáikban megjelennek a tér – irány – arány statikai tapasztalatai, felnıtt segítségével készítenek különféle maketteket, formákat melyek a játékok kiegészítıi lehetnek. (gazdasági udvar, fák, kertek, virágok)

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

• • • • • • •

115

Ismerkedjenek meg a helyi népmővészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel. ( Faluház) Élményrajzaikban visszatükrözıdnek a falusi életforma jellemzı tevékenységei. Szem- kéz koordinációjuk összerendezett. Szabadidejükben lehetıség nyílik mőalkotások diafilmen való megtekintésére azok hangulati, formai, színbeli elemzésére. A gyermekek lehetıleg teljesen önállóan készítenek elı minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységükhöz. A vizuális tevékenységek megjelennek a mindennapi játékokban és egy héten egyszer 5-6-7 éveseknél tudatosan irányított mikrocsoportos kötelezı formájú tevékenységet szervez az óvónı. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek több mikrocsoportban dolgozva, közös téri – plasztikus tevékenységet végezzenek.

A program megvalósításához szükséges eszközök: Különbözı vastagságú és felülető, mérető papírok és anyagok: többféle technikához különbözı festékek, eltérı vastagságú színes ceruzák, kréták, gyurma, agyag, gipsz, nemez, viasz, stb., ecset, olló, ragasztó, tő, cérna, textíliák, természetes anyagok. Foglalkozásokhoz újfajta technikai eszközök, kiegészítık. 7. 5.

A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK

Minden gyermek lételeme a mozgás. Köztudott tény, hogy a gyermek fejlıdésének és fejleszthetıségének alapja és kiindulópontja a mozgásfejlesztés. A gyermek mozgásfejlettsége mindig pontos jelzést ad idegrendszere mindenkori állapotáról, meghatározza és vissza is hat az érzelmi struktúrák fejlıdésére. Éppen ezért olyan külsı és belsı környezet kialakítására törekszünk, mely tereivel és eszközeivel kielégíti a gyermek mozgásigényét. Az eszközök megválasztásában mindig fı szempont, hogy biztonságosak legyenek, sokfajta mozgás gyakorlására adjanak lehetıséget, esztétikai megjelenésük figyelemfelhívó és motiváló. A testi jó közérzet mindig elıfeltétele a jó lelki közérzetnek. A mindennapokban kellı idıt és lehetıséget biztosítunk, hogy gyermekeink eleget mozoghassanak. A mindennapos testnevelés minden csoportban, minden nap, kötelezı. Az udvari játék, séták, kirándulások gazdagítsa a mozgás lehetıségeinek körét. Cél: • A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában, ami kedvezıen befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • •

116

Téri-idıbeli tájékozódó képességének valamint pozitív személyiségjegyeinek fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés, egészség megırzése, megóvása. Testi képességek alakítása, fejlesztése. (erı, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, társra figyelés). Pozitív személyiségjegyek kialakítása (küzdeni tudás, kitartás, egészséges versenyszellem kialakítása).

Megvalósítás feladatai: • A 3-6-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása. • A játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységeknek biztosítása, a teremben és szabad levegın, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – . • Az udvari játékok teremtsenek sokoldalú lehetıséget a gyermekek mozgásának fejlesztéséhez. A fejlettség várható eredményei: A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: •

• • • •

A 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Megismerkednek - A szervezési gyakorlatok egyszerőbb formáival (pl.: sorakozó egyes oszlopban, köralakítás) - Futás különbözı formáival (pl.:futás különbözı irányokban, futás feladat többféle kiinduló helyzetbıl ) - Járásgyakorlatokkal (pl.: természetes járás, speciális járások) - A különbözı gimnasztikai gyakorlatokkal melyek elıkészítik a testnevelési foglalkozások fı anyagának eredményesebb megvalósítását. (pl.: kar, törzs, térd, lábmozgások, változatos testhelyzetekben végzett gyakorlatok) - Egyszerőbb támasz és függésgyakorlatokkal (pl.: csúszás, mászás, kúszás és bújás) - A talajtorna elemeivel (pl.: gurulás a test hossztengelye körül ) - Az ugrás gyakorlatokkal (pl.: páros lábbal szökdelés helyben és haladással egy-két akadályon keresztül) Játszanak minél több egyensúlyozó játékot udvari játékszereken, tornaszereken. (pl.: kúszva, járva, mászva.) Játszanak mozgásos szeren, és utánzó futó játékokat. Az óvónı megmutatja a helyes mozgásmintát és igényli a gyermek képességeinek figyelembevételével a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. Testséma: alapvetı testrészek megnevezése.

A fejlıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

• • • • • • • • • • • • • • • •

117

4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly. Szervezési gyakorlatokban megjelennek a különbözı elhelyezkedésbıl sorakozás (pl.: egyes oszlop, köralakítás stb.) megjelennek az irányított mozgásos játékok. Végeznek járásgyakorlatokat párosával, kézfogással és kézfogás nélkül különbözı irányokban jelre irányváltoztatással. Futásgyakorlatokban végeznek különbözı tempójú, irányú akadályokat kikerülı mozgásokat. (pl.: futnak 3-4 akadályon át, fel és lelépéssel, átjárással, tárgyhordozással.) Gyakorolják a gimnasztikai gyakorlatokon belül a szabad – társas kézi szer és pad gyakorlatokat. (pl.: kötélgyakorlat, babzsák, körszalag, kislabda) Megismerkednek új kartartásokkal (pl.: könyökfőzés, tarkóra tartás stb.) Különbözı testhelyzetekbıl végzik a szabad gyakorlatokat (pl.: haránt terpeszállás, törökülés, sarokülés) Bıvítjük a gimnasztikai gyakorlatokon belül a kar, törzs, lábmozgású gyakorlatokat. Dobásgyakorlatok során különbözı anyagú dobóeszközök segítségével próbálgatják a dobóeszközök megfogását, elengedését, elkapását, gurítását. Labdagyakorlatoknál próbálják a labdát feldobni, elkapni különbözı testhelyzetekben gurítani. Támasz és függıgyakorlatok során gyakorolják a csúszást, mászást, bújást, talajon és szereken különbözı irányokban. (pl.: hintázás, leugrás elıre) Talajtorna anyagaként megjelenik a gurulóátfordulás elıre és a kézenállás elıgyakorlata a „csikórugdalózás”. A gyermekek játszanak egyensúlyozó gyakorlatokat vízszintes, rézsutos szereken, farönkön magas térdemeléssel, különbözı kartartásokkal. Játszanak különbözı futó – fogó játékokat párokban és csoportosan eszköz felhasználásával (pl.: farok lopó, halászjáték, házatlan mókus, szalag fogó) Megjelennek a játékos formájú utasítással történı gyakorlásvezetés, valamint a határozott formájú gyakorlatvezetés. Testséma fejlesztése: cél a test részletes megismerése, teljes testtérkép kialakítása.

MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Cél: Ez a tevékenységforma az egész személyiség fejlesztésére irányul, az egész napi gyermeki tevékenységbe szervesen illeszkedik, az aktív mozgástól a finom motorikus manipulációig. A hátrányos helyzető cigány gyermekek számára is megszerettessük a mozgást (gyenge fizikumú, összerendezetlen mozgású, nehezen aktivizálható gyerekek ösztönzése), kielégítve mozgásigényüket és a rendszeres mozgással hozzájáruljunk az egészséges életvitel megalapozásához. Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

118

Mindezt integráltan a többi gyerekkel együtt végezzük. Feladat: - Fokozzuk a cigány gyerekek edzettségét, teherbíró képességét, fizikai erınlétét. - Gyarapítjuk a cigány gyermekek ismereteit, a testrészek, téri irányok és a különbözı formák megismerésével, elısegítve ezáltal a testfogalom kialakítását, erısítve a dominanciát.

Megvalósítás: - A zsúfolt lakáskörülmények miatt nincs lehetıségük a cigány gyermekeknek a testedzésre, fáradékonyabbak, ezért az óvoda jól felszerelt mozgásfejlesztı eszközeivel a gyermekek bizonytalan mozgásán sokat fejleszthetünk. Gyakorlati megvalósításnál ezen gyerekekkel játékidıben külön mozgásfejlesztést végzünk a rendelkezésünkre álló egyéni mozgásfejlesztı tornaeszközein (pl. WESCO játékok: egyensúlyérzék, ügyességfejlesztı játékok, nagy- és finommotorika fejlesztı játékok, téri orientációs eszközök) segítségével. - Séták, kirándulások alkalmával hegyet mászunk, kidılt fatörzsön egyensúlyozunk, fára mászunk (Duna-part, Óbánya).

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

119

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) 5-6-7 éveseknél a mozgásuk már összerendezettebb harmonikusabb ritmusú. • A szervezési gyakorlatoknál a tárgy és iránymegadásával fordulnak a gyermekek megfelelı irányba. • • Járásgyakorlatoknál járnak irányváltoztatással zenére is. • A speciális járásokat feladatokkal végzik. • Futásgyakorlatoknál futnak a járásnál megismert alakzatokban, versenyszerően, rajtszavak helyes használatával. Megismerik a fokozatosan gyorsuló és lassuló futást. • Gimnasztikai gyakorlatoknál végeznek szabad – páros – társas és többféle kézi szer és padgyakorlatokat. • Bıvülnek a kartartások módozatai és a fogásmódok. • Megismerkednek új testhelyzetekkel, kombinálják a mozgás folyamán a kar – törzs – lábgyakorlatokat. • Labdagyakorlatoknál biztonságosan vezetik a labdát változó iramú futás közben, akadályok kerülésével. Végeznek dobásgyakorlatokat, labdaátadást egykezes, kétkezes, alsó – felsı dobással társnak és vízszintes, függıleges célba. Hajítanak kislabdát távolba kidobó állásból. • Végeznek ugrásgyakorlatokat páros és egy lábon haladással, sorozat ugrásokat, gyakorolják a magas és távol ugrásokat, különbözı magasságú és különbözı távolságban elhelyezett tárgyakon át. (pl.: zsugorkanyarulat ) • Támasz és függıgyakorlatoknál végeznek terpesz zárt guggoló állásból guruló átfordulást elıre. Csúsznak, másznak hely és helyzetváltoztatással. (pl.: pók, rákjárás ) • Végeznek függıgyakorlatokat tornaszeren és udvari játékokon, pl.: hintázás, leugrás elıre, hátra) • Ismerik az óvodában a talajtorna elemeket pl.: guruló átfordulás a test hossztengelye körül.)

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • •

120

Egyensúlyoznak padon járással, fej – kar és váll mozgásokkal összekötve. Játszanak szerep – utánzó – futó – verseny – fogó játékokat eszközökkel (pl.: labda, babzsák) Térpercepció fejlesztése (jobbra és balra kerülni az akadályokat). Nagymozgások egyre koordináltabbak, hirtelen irányváltásokra is képesek. Alaklátás fejlesztése: különbözı alakzatokban a feladat végzése. Lehetıség nyílik a nap bármely szakában a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Az irányított mozgásos játékok szerepelnek a csoport mindennapi életében. A mindennapos testnevelés elıkészíti a következı testnevelés foglalkozás mozgás anyagát mindhárom korosztályban.

A program megvalósításához szükséges eszközök. Mozgásfejlesztı eszközök: • bordásfal, • mászókötelek, • VESCO tornaeszközök (karikák, labdák, egyensúlyérzék – fejlesztı játékok, stb.). • Karikák, labdák, kéz-láb szett, mozgásfejlesztı játékok. 7. 6.

A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülı feladat. A gyermekek, az ıket körülvevı, szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetrıl győjtenek élményeket. A valóság felfedezése során az emberi, természeti, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól szereznek tapasztalatokat. Miközben felfedezik környezetüket, megismerik szülıföldjüket, az ott élı embereket, a hazai tájat, helyi néphagyományokat, szokásokat, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét és védelmét is. Ez alatt fejlıdik megfigyelıképességük, gondolkodásuk, emlékezetük, alakul társas magatartásuk, nyelvi kifejezıkészségük. A gyermekek a természeti és társadalmi környezetbıl szerzett ismereteit játékban felhasználja, folyamatosan gyakorolja, tevékenységeiben alkalmazza. A külsı világ tevékeny megismerése segíti elı, a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A külsı és belsı világ megismerésének folyamata lehetıséget ad a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, melyek ebben az életkorban kiemelkedı fontosságúak. A matematikai nevelés a környezet megismerésére nevelés szerves része, mely lehetıséget teremt a gyermekek számára, hogy az ıt körülvevı környezet matematikai tevékenység útján is felfedezze. A matematikai nevelés nem ismeretek halmaza, problémamegoldó gondolkodás fejlesztését tartalmazza.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

121

7. 6. 1. KÖRNYEZET TARTALMÚ TAPASZTALATOK: Cél: • A gyermekek az óvónı irányításával szerezzenek természeti és társadalmi környezetükben sok olyan tapasztalatot, ismeretet, mely koruknak megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódásukhoz szükséges. • A valóság felfedezése során alakuljon pozitív érzelmi viszonya a természethez, az emberi alkotásokhoz. Tanulja meg azok védelmét, az értékmegırzését. • Alakuljon ki környezetbarát gondolkodásmódjuk. Megvalósítás feladatai: • A természeti környezet felfedeztetése, megismertetése. • A 3-6-7 éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása. • A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása (kötetlen és kötött). • A kompetencia alapú óvodai program győjtımunkára épül. A környezet tartalmú tapasztalatokat a négy fı elem köré csoportosítja. A foglalkozások nagy része a természetes környezetben történı megtapasztalásra épül, amelyhez szükségesek olyan eszközök, amivel tapasztalataikat, ismereteiket megszilárdíthatják. Kísérletezhetnek, és olyan ismeretekre tesznek szert, amit csak ezen eszközök használatával tudnak megszerezni, elsajátítani. A fejlettség várható eredményei: A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: A 3-4 éves gyerekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után megismerik az óvoda közvetlen környezetét. • Beszélgetnek saját családjukról, családtagjaikról. • Megismerik játékos formában (pl.: tükör, babafürdetés ) a testrészek nevét és azok funkcióit. • Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. • Megnevezik a leggyakrabban látott közlekedési eszközöket séták alkalmával. • Folyamatosan megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, idıjárását, győjtenek terményeket, terméseket. • Megismerik a gyümölcsök, zöldségek, virágok tulajdonságait (pl.: szín, forma, íz) • Megfigyelik a környezetükben élı háziállatokat. Megnevezik ıket, részt vesznek gondozásukban. • Megalapozzuk a gyermekek környezetük iránti esztétikai érzékenységét. Séták, kirándulások alkalmával felhívjuk figyelmüket a környezet védelmére. A fejlıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban: 4-5 éves gyerekek felelevenítik óvodai élményeiket, ismerik az ott dolgozó felnıttek munkáját.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • • • • • • •

122

Játékos szerephelyzetekben felsorolják a családtagokat és azok feladatait, bemutatják saját családjukat, otthonukat. Felsorolják és megmutatják magukon és társaikon a testrészeket, ezek funkcióit. Csoportosan győjtenek tapasztalatokat az orvos gyógyító munkájáról, tudatosul bennük testük védelme, ápolásának szükségessége. Gyakorolják a közlekedési szabályokat (pl.: gyalogos, buszos közlekedés). Megfigyelik a személy és teher szállító jármőveket. Különbséget tesznek az évszakok között és ismerik az évszakok fıbb jellegzetességeit. Folyamatosan megfigyelik a növények fejlıdését, gyönyörködnek az évszakok szépségeiben. Megismerkednek, séták alkalmával a Holt-Duna növény-és állatvilágával. Tapasztalatokat szereznek arról, hogy hogyan alkalmazkodik az ember a természet változásaihoz. Összefüggéseket keresnek az évszakok, az idıjárás és az ember tevékenysége között. (pl.: szántás, aratás, vetés, paprikafőzés) Végeznek rügyeztetést, hajtatást, magvakat csíráztatnak, győjtenek terméseket, terményeket séták alkalmával. Megfigyelik néhány gyümölcs zöldségféle növekedését, ízét, érését, színét, formáját, ellátogatnak ısszel és tavasszal a piacra. Megnevezik a környezetünkben élı háziállatokat és azok kicsinyeit, gondozásukat helyszíni megfigyeléssel. Beszélgetnek a vadon élı állatokról, azok gondozásáról. Megismerkednek a valóságban néhány rovarral, a költözı madarakkal, beszélgetnek az állatok védelmérıl. Részt vesznek környezetük rendjének, tisztaságának megóvásában.

KÖRNYEZET TARTALMU TAPASZTALATOK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Cél: A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Általa a gyermek az ıt közvetlenül körülvevı és a tágabb természeti, társadalmi környezetrıl olyan tapasztalatokat szerezzen, amelyek az életkorának megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. Feladatunk: - Az önálló tapasztalatszerzéskor fejlesszük a véleménynyilvánításukat és kommunikációs szintjüket. - Pozitív módon alakítjuk a társadalmi és természeti környezettel kapcsolatos szokásaikat, különös tekintettel az élet tiszteletére, állatok, növények védelmére, környezetesztétikai igényszintjükre. Megvalósítás:

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

123

A cigány gyermekek természethez való viszonya jó, hiszen természet közelben nınek fel. Jól ismerik a növényeket, állatokat. - Sok –sok sétával, kirándulással tesszük minél színesebbé a mindennapjaikat, bıvítjük, rendszerbe foglaljuk a megszerzett ismereteiket, javítjuk a külvilághoz való viszonyukat. - Ismeretszerzés közben a szerepek, magatartási módok elsajátítására, a környezeti értékek fölismerésére is módot biztosítunk. - Kialakítjuk az etnikumhoz tartozó gyermekekben a hagyományırzı képességet: a gyermekek aktivitásuk és érdeklıdésük által szerezzenek tapasztalatokat és ismerjék meg a helyi kisebbségi szokásokat, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg azok tiszteletét és védelmét. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) 5-6-7 éves gyerekek megismerik az óvoda tágabb környezetét (pl.: középületek, közeli intézmények, építkezések stb.) • Megismerik az ıket nevelı felnıttek munkáját, (óvoda-szülı) annak szükségességét, ellátogatnak többféle munkahelyre. • Összehasonlítják az emberi test és az állatok testének felépítését. • Megismerik az érzékszervek funkcióit, védelmét, ápolását. • Sok ismerettel rendelkeznek a szárazföldi, vízi és légi közlekedésrıl. Megfigyelik a megkülönböztetett jelzéső jármőveket. • Tapasztalatokat szereznek, és felsorolják az évszakok jellemzıit, megfigyelik az évszakok szépségét, színeik árnyalatát a környezet szennyezıdéseit, (víz, levegı, föld ) a növények fejlıdési feltételeit. • Megismerik a gyógyfüveket, mezei virágokat, vadon termı legismertebb növényeket. • Beszélgetnek a környezetükben élı állatok érzékszerveinek jelentıségérıl, összehasonlítják az ismert állatok környezetét életmódját. • Megismerkednek a vadon élı állatok környezetével, életmódjával videofelvételeken keresztül. • Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. • Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. • Megneveznek több vízi, légi, szárazföldi közlekedési eszközt. • Ismerik a környezetükben lévı intézményeket. • Megnevezik környezetük színeinek sötét és világos árnyalatait. • Ismert tárgyakat, jelenségeket külsı jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. • A testrészeket az ember test felépítésének megfelelıen felsorolják. Igényesek testük és környezetük tisztaságára. • Felismerik és megnevezik a napszakokat. • Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik az egyes évszakok fıbb jellegzetességét, és az évszakokhoz kapcsolódó mezıgazdasági munkákat. • Ismerik környezetük növényeit, azok fejlıdését, gondozását. • Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat és bogarakat. 7. 6. 2.

Matematikai tartalmú tapasztalatok

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

124

Cél: A környezı valóság formáiról, mennyiségi viszonyairól szerezzenek tapasztalatokat, alakuljon ki és fejlıdjön matematikai megismerı és problémamegoldó képességük, ismerjék fel a matematikai összefüggéseket, és alkalmazzák tevékenységeikben. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Megvalósítás feladatai: • Változatos lehetıségek biztosításával a környezı valóságról szerzett matematikai tapasztalatokhoz jutatjuk a gyermekeket, így alakul ítélıképessége, fejlıdik tér – sík – mennyiségszemlélete. • Többféle megoldási lehetıség kínálása során fejlesztjük egyéni megismerı képességeiket, problémamegoldó gondolkodásukat. • Matematikai képességek fejlesztése kötött és kötetlen formában, szervezetten és játékba ágyazottan egyaránt megjelenik. • A kompetencia alapú óvodai program matematika témái sok esetben szorosan kapcsolódnak a környezettartalmú tapasztalatszerzés témáihoz, így lehetıségük van a gyermekeknek többször - többféle szempont szerinti megközelítésre a témát illetıen. • A kompetencia alapú programcsomag környezeti neveléssel kapcsolatos szemlélete, újszerő megközelítési módot jelent a gyermekek és az óvónık számára is. Fı vonala a közvetlen tapasztalás, tevékenykedtetés, győjtımunka. A cél eléréséhez pedig új eszközök beszerzése szükséges, más országok életérıl, népeirıl, Földünkrıl, tengerekrıl. A fejlettség várható eredményei: A fejıdés várható jellemzıi 3-4 éves korban: A 3-4 éves gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére alapozva, játékos tevékenység során ismerkednek különbözı anyagú, formájú játékeszközökkel. • Természetes helyzetekben manipulálnak, rakosgatnak, konstruálnak. A fejlıdés várható jellemzıi 4-5 éves korban: 4-5 éves gyermekek néhány egyszerő, megnevezett tulajdonság szerint (alak, szín, anyag, nem) tudnak tárgyakat, élılényeket szétválogatni, sorba rendezni, összehasonlítani. • Esetenként új szempontokat is kitalálhatnak a gyermekek, és azt válogatással és sorba rendezéssel kifejezhetik. • Tevékenység közben próbálkoznak a gyermekek a válogatás, sorba rendezés szempontjának megnevezése, helyesen használják a legegyszerőbb összehasonlítást kifejezı szavakat. (több – kevesebb, rövid – hosszú, ugyanannyi, semmi.) • Tudnak két eltérı mennyisége egyenlıvé, majd egyenlıtlenné tenni. • Összehasonlításnál végeznek párosítást, ez elısegíti a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának pontosítását.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • •

125

Tudnak halmazokat létrehozni, egyesíteni, növelni, csökkenteni 6-os számkörben. Tudnak 6-os számkörben számlépcsıt építeni. Tudnak tárgyakat megszámolni, vagyis egy-egy halmaz elemeit megfelelı tıszámmal kivejezni, egyéni képességek figyelembevételével. A környezetükben található tárgyak közül tapasztalatokat szereznek játékos formában gömb vagy szögletes formájú tárgyak tulajdonságairól. Különbözı mértani testekbıl szabadon és másolással építenek egyéni elképzeléseiknek megfelelı építményeket, alkotásokat. Tudnak térben tájékozódni, szükség esetén segítséggel.

MATEMATIKAI TARTALMU TAPASZTALATOK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL Cél: A környezı valóság formáival, mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzés, a matematikai megismerı és problémamegoldó tevékenység, a matematikai összefüggések és az igazság megtalálása. Feladatunk: Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai képességek fejlesztésére, mert a cigány gyermekek nagyobb részénél a legtöbb hiányosságot ezen a téren tapasztaljuk. Kiemelten kezeljük és fejlesztjük a megfigyelı, analizáló – szintetizáló képességeket, az elemi számfogalom és készségek kialakítását. Megvalósítás: A szervezett foglalkoztatási formák mellett (melyben minden gyermek részt vesz) külön fejlesztésben részesítjük a cigány gyermekeket, egyéni, vagy 2-3 fıs kiscsoportos formában az egyéni képességek figyelembe vételével. A cigány gyermekek jól tudnak és szeretnek kártyázni, dominózni. Mindezeket kihasználva akár játékidıben spontán is erısítjük a számfogalmukat. Pajkos Peti, Bohóc kártya: - alak és színfelismerés Óra kártya: - napszakokhoz kötött cselekvés - megfeleltetés, színfelismerés - összehasonlítás, szétválogatás Dominó: - sorba rendezés, számlálás.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

126

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére ( 5-6-7 éves korban) 5-6-7- éves gyermekek már képesek más által elkezdett válogatás folytatására, a válogatásban érvényesülı szempont felismerése alapján, elrontott válogatás javítására. • Képesek tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítására, létrehozására, ezek nagyságbeli felsorakoztatására, a fokozatosságot határozatlan és határozott számokkal, melléknév-fokozással kifejezni. • Tudnak tárgyakat osztályozni tulajdonságaik alapján. • Tudnak tárgyakat, dolgokat, jelenségeket megszámlálni 10-es számkörben. • Tudják szóban kifejezni tevékenységüket. • Tudnak 10-es számkörben számlépcsıt építeni. • Tudnak 10-es számkörön belül halmazokat részhalmazokra osztani, azok mennyiségét határozatlan, vagy határozott számokkal kifejezni. • Egyéni képességeiket figyelembe véve, ismerik és helyesen alkalmazzák a tı és sorszámokat. • A környezetükben található tárgyak közül felismerik azokat, amelyek kocka alakúak, keresnek tárgyakon négyzet alakú síkidomokat.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • • • • • • • • • • • •

127

Értik és helyesen használják a térbeli tájékozódás kifejezéseit, saját személyük és környezetük relációjában térben és síkban. Képesek szabad alkotások létrehozására, építmények lemásolására rajzolt mintakép alapján síkban. Tapasztalatokat szereznek saját testük kétoldalú szimmetriájáról. Képesek az óvónı kérdéseit, megérteni. Matematikai helyzetbıl, problémáról saját gondolataikat elmondják, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, javítják. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az öszszehasonlítást kifejezı szavakat. (pl.: hosszabb, rövidebb, legrövidebb, több, kevesebb, ugyanannyi) Önállóan össze tudnak mérni. Elı tudnak állítani különféle elemekbıl különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tudnak összemérni különbözı mennyiségő halmazokat párosítással, az elemek különbözı színe, nagysága, elrendezése esetén is. Tudnak tárgyakat legalább 10-ig megszámolni. Képesek másolással, megegyezı elemekbıl és színben, nagyságban eltérı elemekbıl is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat. A térben való tájékozódásban többnyire megvalósul a jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetése, értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejezı névutókat. (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A környezetükben található tárgyak közül felismerik a gömb, téglatest, kocka alakú tárgyakat, tulajdonságaikat, és a kör, téglalap, négyzet, háromszög alakú síkidomokat. Képesek különbözı periodikus sorok készítésére, kiegészítésére. Munkalapokon különbözı tevékenységeket, feladatokat végeznek.

A program megvalósításához szükséges eszközök: • Állatok, növények világa képsorozat. • Diavetítı, vetítıvászon, diaképek. • Videó, videó kazetták, állatok, növények életérıl. • Magnó, hangkazetta (a természet hangjai). • Minimat készlet. • Társasjátékok. • Logikai és képességfejlesztı társasjátékok. • Tükör. • Természetes anyagok győjteménye. • Gyermek ismeretterjesztı könyvek.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • • •

128

Képességfejlesztı játékok Térképek, földgömb, nagyítók,mikroszkóp, mérleg, hımérık, stb. Kiegészítı és folyamatosan megjelenı szakirodalom és eszköztár DVD-k, Cd-k, magnó, TV, projektor. Ismeretterjesztı kiadványok, könyvek, CD-k, Óriás természet szınyeg.

7. 7.

MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK

A gyermek mindennapi tevékenységének része a különbözı munkajellegő tevékenység. A munka a személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze, mely a játékkal, és a cselekvı tanulással sok azonosságot mutat. E tevékenység összetettsége és mennyisége az idı elırehaladtával és a gyermek fejlıdésével fokozatosan együtt nı. A gyermek belsı motivációjára (érdeklıdés, kíváncsiság, utánzás és tevékenységvágy), az önkéntességre építve érjük el, hogy az óvodáskor végére a munkavégzésre jellemzı felelısség – és feladattudat kialakuljon. A munkatevékenység feltételeinek biztosításával (eszköz, hely, idı, légkör, óvónıi jelenlét), valamint folyamatos értékeléssel biztosítjuk, hogy a munkavégzés során minden gyermek átélhesse a sikeres, eredményes munka feletti örömöt, így biztosítva, hogy a munka jellegő tevékenység mindig örömmel vállalt és végzett tevékenység legyen. Cél • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek, szokások, attitődök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a személyiség sokoldalú fejlettségét. (kitartás, önállóság, felelısség, céltudatosság) • A munka jellegő aktív tevékenységet örömmel, önként, szívesen, végezzék, • Munkavégzési technikák megismerése, a munkafogások biztonsággal való végzése. • A saját- és mások munkája eredményének megbecsülésére nevelés. • A munkafeladatok igényes elvégzésére nevelés, pozitív hozzáállás kialakítása. • Mindennapi munkajellegő tevékenységek végzése során jussanak tapasztalatokhoz, információkhoz az ıket körülvevı tárgyi világról. • Vegyék észre a környezetükben, hogy mikor van szükség a munkájukra, kezdeményezzék azt önállóan is. • Ismerjék meg a naposi munkafajták menetét. • Munkavégzéssel kapcsolatos feladattudat és felelısségvállalás kialakítása. Munka jellegő tevékenységek: • Önkiszolgálás: testápolás, öltözködés, étkezés. • Naposi munka. • Alkalomszerő munkák: saját és környezet rendjének megırzése, megbízatások, stb. • Növény és állatgondozás. (Ezeket a tevékenységeket tetszés- és lehetıség szerint lehet bıvíteni!) Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

129

Megvalósítás feladatai: • Az óvónı és az óvodában dolgozó felnıttek munkavégzése, munkához való viszonya legyen példaértékő. • Céltudatos irányítás, tudatos pedagógiai tervezés, szervezés, gyermekekkel való együttmőködés. • Elegendı, változatos, tényleges munkalehetıség biztosítása, az önállóan kezdeményezett munkavégzés lehetıségeinek megteremtése. ( A gyermek saját személyével kapcsolatos, közvetlen környezetükkel kapcsolatos, alkalomszerő munka.) Amit csak lehet a gyermekek maguk végezzék el! • A munkafolyamatok pontos menetének, az eszközök helyes használatának bemutatása, megtanítása, fokozatosság biztosítása (egyre nagyobb önállósággal, egyéni kezdeményezés). • Munkafeltételek – eszköz, idı, hely, munkalehetıség, megfelelı légkör – biztosítása. • A munkavégzésben rejlı fejlesztı lehetıségek kihasználása: mozgás, testséma-, téri tájékozódás-, percepció-, kognitív képességek-, verbális fejlesztés, akarati tulajdonságok. • Munkavégzés irányítása során juttassuk el a gyermekeket annak felfedezéséhez, megtapasztalásához, hogy ı maga is folyamatosan alakíthatja, szebbé, kellemesebbé, célszerőbbé teheti környezetét. Megvalósítás feltételei: • A munkához szükséges – a gyermekek méreteinek megfelelı – eszközök biztosítása megfelelı számban és mennyiségben. Az eszközök mindig hozzáférhetık legyenek! • • Elegendı idı biztosítása, várakozási idı kiküszöbölése. • Elegendı hely biztosítása, hogy minden gyermek kényelmesen, egymás akadályozása nélkül végezhesse feladatát. • Nyugodt légkör biztosítása, melyben önállóan tevékenykedhetnek, de bármikor kérhetik felnıtt, vagy társaik segítségét. • Állandó felnıtt felügyelet biztosítása, aki szükség esetén segítséget nyújt, ellenıriz, reálisan, konkrétan, vagyis a gyermekekhez mérten fejlesztıen értékel. Megvalósítás tartalmi rendszere: • Az önkiszolgálásban rövidebb idı alatt önállóak, kicsik is kérnek segítséget. • Az alkalomszerő munkákat a gyermekek önálló vállalás alapján végzik. • A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen részt vesznek a munkában. • Erejükhöz mérten részt vesznek környezetük rendjének fenntartásában, illetve alakításában. ( csoportszoba, mosdó, udvar) • Szívesen vállalnak megbízatásokat.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program • • • • •

130

Az óvónı megtervezi – a lehetıségeknek megfelelıen – a gyermekek növény és állatgondozását. (akvárium rendbetartása, madáretetés, szobanövények ápolása, magok csíráztatása) Mindhárom kórcsoportnál fokozatosan és sikerrel végzik önmaguk kiszolgálását. A gyermekek közösségi kapcsolatát fejleszti a naposi munka, melyet akkor vezetünk be, ha a gyermekek készségszinten már ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. A gyermekek segítenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában, összeszedésében. Segítenek társaiknak, készítenek olyan kisebb tárgyakat, melyeket ajándékba adhatnak, és a terem díszítésére is felhasználhatnak.

MUNKA JELLEGÜ TEVÉKENYSÉGEK A CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS KERETÉN BELÜL A cigány családok hétköznapjaiban sajátos képet mutat a gyermekmunka. A gyermekek otthoni munkáit meghatározza a gazdálkodási mód, a család anyagi helyzete, az együtt élı családtagok száma, a gyerekek kora és helye testvérei között. Célunk: Az óvodába érkezı cigány gyermekeket az óvónı vonja be minden munkatevékenységbe, és együtt végezzék a munkafolyamatokat, folytatva a családi munkára nevelés módszerét. Egyre magasabb szintő munkafolyamatok végzésével megértik a cigány gyerekek a munka közösségi értékét. Feladatunk: - Lehetıséget adunk az érdeklıdı gyermekeknek bármilyen munkatevékenység elvégzésére. - Megtanítjuk ıket a munkavégzéshez szükséges feladatokra, megismertetjük a munkaeszközöket, és azok helyes használatát. - Megalapozzuk a munka iránti tisztelet megbecsülését. - Törekszünk megismertetni a gyermekeket a munka társadalmi értékével. Megvalósítás: - Kialakítjuk a munkavégzés képességeinek alapjait. - Bátorítjuk ıket a tevékenységvégzésre, erısítjük kezdeményezıkészségüket. - Biztosítjuk a munka állandóságát, folyamatosságát. - Megtanítsuk a gyermekeket a helyes testápolásra, a környezet rendbetartására. - Helyes szokás-szabályrendszer kialakításának eszköze legyen a munka, kedvezıen szolgálja a közösségi kapcsolatok alakulását.

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

131

A fejlettség várható eredményei óvodáskor végére: • A mindennapi tevékenységekben aktívan részt vesznek, érzik munkájuk értelmét, szükségszerőségét. • Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. • Külsı és belsı környezetük esztétikus rendjének kialakításában, helyreállításában aktívan részt vállalnak. (teremben, öltözıben, udvaron) • Vállalnak egyéni megbízatásokat (pl.: kisebbek segítése, ajándékkészítés kicsiknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak) és részt vesznek a jeles napok elıkészítésében.

• • • •

Felelıséggel, és társaikkal együttmőködve végzik a rájuk bízott feladatokat. (növény – állatgondozás, termések győjtése, udvar rendbetétele, eszközök kiosztása) Az étkezéssel kapcsolatos naposi tevékenységeket önállóan végzik, bekapcsolódnak környezetük rendbetételébe. Ismerik a munkaeszközök helyes használatát, tisztán és rendben tartják ıket, tisztában vannak használatuk veszélyeivel. Ismerik és alkalmazzák a munkavégzés során nélkülözhetetlen higiéniai szabályokat.

A program megvalósításához szükséges eszközök: • Testápolás: - minden gyermeknek féső, fogkefe, pohár, - mosdónként: szappan, körömkefe. - WC papír, fogkrém. • Öltözködés: - ruhászsák, polc, cipıtartó • Étkezés: - gyermekenként: tányér, evıeszköz, pohár, szalvéta. • Naposság: - napos kötény, terítı, kancsó, kenyereskosár, asztaltörlı. - csoportonként: söprő, partvis, szemétlapát. • Alkalomszerő munkák: gyermekmérető gereblye, söprő, locsolókanna, kapa. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az óvodai élet szép alkalmai az ünnepek. Szint, változatosságot hoznak a mindennapokba, nevelıértékük nagy: • segítik az érzelmi – értelmi nevelés feladatainak megvalósítását., • jó alkalmat kínálnak a gyermekek számára, hogy ismerkedjenek a nyilvánosság elıtti szerepléssel,

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

132

•

a jól sikerült szereplés a gyermek, szülı és pedagógus számára egyaránt sikerélményt nyújt. Hasonlóképpen nagy várakozással, izgalommal tölti el a gyermekeket a csoport, vagy az egész óvoda kirándulásai. Ez az óvodapedagógustól mindig komoly szervezımunkát, szakmai felkészülést kíván. Nekik kell : - eldönteni hová menjen a gyermekcsoport kirándulni, - kiválasztani a helyet: - legyen jól megközelíthetı, szabad- és változatos mozgásformákat lehetıvé tevı, - legyen biztonságos, - legyen ivóvíz és pihenési lehetıség. - gondoskodni a gyermekek biztonságáról. (Balesetveszély kiküszöbölése, kellı számú kísérı, elsısegélydoboz, stb. 8. 1. ÓVODÁNK ÜNNEPEI: Közös ünnepek: • Télapó • Karácsony • Évzáró, nagyok búcsúztatása • Gyermeknap • Farsang Csoportok ünnepei: • Húsvét • Anyák napja • Születésnap

Bogyiszló – Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

.

Helyi nevelési program

133

A települések hagyományos ünnepein (szüreti nap, hagyományok napja, falu napok, stb.) az óvoda gyermekei és felnıtt dolgozói részt vesznek. Az ünnepek tartalmának, szervezeti formájának meghatározása a csoport óvónıinek a feladata. Az ünnepekkel kapcsolatos szervezési feladatokat (dekoráció, zászló, óvoda feldíszítése) az éves munkatervben rögzített ünnepfelelıs végzi. 8. 2. AZ ÓVODÁNK KIRÁNDULÁSAI Csoportjaink már a kiscsoporttól rendszeresen – változó alkalommal – hosszabb-rövidebb kirándulásokat szerveznek. Fontosnak tartjuk, hogy: • Az évszakonként, akár többször is szervezett kirándulások alkalmával ismerkedhessenek gyermekeink természeti környezetünk szépségeivel, értékeivel, azok megóvásával. (Szálka, Gemenc, Sötétvölgy, Dombori, Dunapart, stb.) • Az országon belül nagycsoportos és középsıs gyermekeink számára, olyan kirándulásokat szervezünk, ahol távolabbi városokba is eljuthatnak, élményeket szerezhetnek. (budapesti Nagycirkusz, budapesti Állatkert, pécsi Állatkert, veszprémi Állatkert, ) Ezáltal gyermekeink jó része olyan helyekre is jut el, ahová családjával nem tud, olyan élményekkel lehet gazdagabb, melyekben egyébként nem lenne része. ( Család anyagi helyzete, szociális körülményei.) Hosszabb, rövidebb kirándulásaink költségfedezetét pályázatokból nyert pénzbıl, ill. szülıi támogatásból fedezzük. A kirándulások szervezéséért csoportjaink óvónıi felelnek. Az óvónık szabad választásán múlik, hogy a kirándulásokra meghívják a szülıket, vagy nélkülük szervezik meg azt.

9. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 9. 1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI: A 11/1994 (VI.8) MKM Rendelet 15 § szerint az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehet". Adminisztratív, formai feltételek: A beiratkozáshoz szükséges szülık személyi igazolványa és a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Orvosi igazolás, hogy a gyermek közösségbe mehet. Oltási könyv. A gyermekek érettségének jellemzıje óvodába lépéskor: a szobatisztaság. Az óvodai elhelyezés megszőnése: A 11/1994 (VI. 8) MKM Rendelet alapján megszőnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülıt legalább kettı alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményére. Ha az óvodai elhelyezés megszőnt, akkor a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából.

9. 2. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI: A 11/1994 (VI. 8) MKM Rendelet 16 § szerint testi, lelki, szociális érettség. (lásd. fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére) Adminisztratív, formai feltételek: A beiratkozáshoz szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.

133

Helyi nevelési program Óvodai szakvélemény.

134

10. A FEJLİDÉS JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE (Az alapprogram által közzétettek alapján) 1. A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodás gyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra, olyan fejlettségi szintre jut, amely lehetıvé teszi számára az eredményes iskolakezdést. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázáshoz az életkor figyelembe vétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelynek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a.) A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b.) A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - Megjelenik a tanulása alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. - A cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Egészségesen fejlıdı gyermek érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. - Minden szófajt használ: mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait, ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. - Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. c.) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival szemben, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3.

134

Helyi nevelési program 135 Az 5 éves kortól kötelezı óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése.

4. A sajátos nevelési igényő, halmozottan hátrányos küzdı gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

11.

FEJLESZTİ PROGRAM

Évrıl-évre egyre magasabb a halmozottan hátrányos helyzető, tanulási- és magatartási problémával küzdı gyermekek száma. Egyre több gyereknél figyelhetı meg a szomatikus fejlıdés kisebb nagyobb mértékő retardációja (mozgáskoordináció zavara, mozgás-ügyetlenség, lassúság, koordinálatlan mozgáskivitelezés, stb.) Szokatlanul magas azoknak a gyermekeknek a száma, akik különbözı fokban és módon beszédhibásak. Vannak olyan gyermekek, akiknek az érdeklıdése olyan gyenge és szők körő, hogy szinte teljesen hiányzik belılük az erre az életkorra olyan jellemzı kíváncsiság, a belsı motiváltság.. nem egy gyerek komoly önbizalomhiánnyal küszködik, hamar megtorpan a feladathelyzetekben. Egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma is, akiknél olyan komoly gondolkodási zavarok is mutatkoznak, melynek következményeként – külön megsegítés nélkül – 6-7 éves korra e téren sem érnek el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Nevelési rendszerünkben fontos szerepet kap az iskolai tanulást meghatározó pszichikus funkciók, tanulási képességek hatékony fejlesztése. Cél: • A tanulási zavarok kialakulásának megelızése, részképességekben való lemaradások idıbeli korrekciója. • A játékban rejlı lehetıségek kihasználásával az eltérı fejlıdéső gyermekek képességeinek, készségeinek magasabb szintre történı fejlesztése. Megvalósítás feladatai: Az óvónı: • naprakész ismeretére alapozva válassza meg a fejlesztés módját és eszközeit (egyedi fejlıdési ütem – differenciált bánásmód), • sokféle tevékenységi és cselekvési lehetıséget biztosítson az érzékelı és észlelı apparátus, valamint a pszichikus funkciók fejlesztésére, • toleráns, empatikus attitődjével alakítsa ki a gyermekben az együttmőködı-készséget, • megfelelı rugalmassággal és szervezıkészséggel rendelkezzen, a fejlesztés érdekében használja ki a spontán helyzeteket, lehetıségeket, • legyen állandó kapcsolatban a logopédussal egymás munkájának erısítése érdekében. Megvalósítás tartalmi rendszere:

Prevenció fejlesztés •

Az észlelésnél minél pontosabbá, differenciáltabbá, reálisabbá tétele, minimálisra csökkentve a torzításokat. Mozgásfejlesztés • A nagymozgások pontosítása, finomítása, tempójának, ritmusának, irányának egyre tudatosabb fejlesztése. • Fizikai állóképesség fejlesztése, ezen keresztül a szellemi aktivitásra elıkészítés.

135

Helyi nevelési program 136 • A finommotorika fejlesztése, az író mozgáshoz szükséges differenciált és koordinált izomkötés kialakítása. Testséma fejlesztés • Testrészek differenciált megismerése, a testrészekkel végzett különbözı mozgásokon keresztül. • A test alapkoordinátáinak kialakítása, tudatosítása. Test-térkép kialakítása. • Oldaliság alakítása. • Alapvetı téri irányok megismerése. Verbális fejlesztés • A mozgás, testséma és percepciófejlesztést szolgáló tevékenységek állandó kísérıje a szóbeliség, amely szimbolikus megismeréshez közelíti a képzeleti sémát; biztosítja , hogy a gyermek szókészletében a mozgás, testséma és prevencióval kapcsolatos kifejezések beépüljenek. A fejlettség várható eredményei óvodáskor végére: A folyamatos prevenciós és korrekciós fejlesztés hatására a 6-7-8. Életév végére a részképességekben lemaradt gyermekek önmagukhoz képest fejlıdést mutatnak: • mozgásukban: mozgáskoordinációjuk, téri tájékozódásuk megfelelı szintő. • beszédkedv- és beszédaktivitás terén, • feladatértés és feladat megoldás tekintetében, • önértékelésükben, önbizalmuk fejlıdésében, • óvodai fejlesztés hatására alkalmassá válnak a normál tantervő elsı osztály megkezdésére. Az óvodai fejlesztı program részletesen a „KEREK VILÁG” óvoda-iskola átmenet programban.

12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSE Sajátos nevelési igényő gyermek az a gyermek, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján : a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl, dyslexia, dysgraphia, dyscaculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) Célunk: • • • •

A gyermekek fejlıdéséhez alapvetıen szükséges érzelmi biztonság megteremtése és megtartása. Optimális körülmények biztosítása a folyamatos fejlıdéshez. Egyéni fejlıdési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a hátrányos helyzetbıl való felzárkóztatás segítése, a tehetség kibontakoztatása. Ezen gyermekek hátrányainak enyhítése, az elıítéletek csökkentése.

Óvónıi feladatok • • • • • • • • • •

A gyermek környezetének minél teljesebb, pontosabb megismerése. Kapcsolattartás a szakemberekkel (pszichológus, logopédus). Fejlıdésük nyomon követése. Anamnézis lap felvétele Fejlıdési ütemük rögzítése. Korai képalkotás, felismerés a lassabb ütemben fejlıdı gyermekeknél. Egyénre szabott prevenciós, korrekciós program kidolgozása a csoporton belüli fejlesztés érdekében, logopédus, fejlesztı óvodapedagógus segítségével. A gyermek hallás és beszédállapotának folyamatos fejlesztése, alakítása, korrigálása. A nagyothalló gyermekek interperszonális kapcsolatainak tartalmi – érzelmi – nyelvi fejlesztése. Szükség esetén a megfelelı szakemberhez való irányítás (Nevelési Tanácsadó, Gyermek – ideggondozó, neurológiai szakrendelés).

136

Helyi nevelési program 137 • Megfelelı kapcsolat kialakítása a családdal, a szülık megnyerése a megfelelı prevenciós munka érdekében. Csoporton belüli fejlesztésnél a részképességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A sajátos nevelési igényő gyermekeknél a megfigyelések, és a fejlettségmérık alapján egyénre szabott korrekciós tervet dolgozunk ki, melyet a pszichológussal és a logopédussal egyeztetünk. Ezeknél a gyermekeknél még hangsúlyozottabb szerepet kap az egyéni bánásmód elve. A nagyothalló gyermekek ültetésénél, kezdeményezéséknél nagy figyelmet fordítunk arra, hogy mindig szembe legyenek a gyermekek, így fejlıdik artikulációjuk, légzéstechnikájuk. VISELKEDÉSÜKRE JELLEMZİ JEGYEK Általános jellemzık • • • • • •

Állandó mozgás, nyugtalanság van körülötte. Folyamatosan babrál valamivel. Mintha nem hallaná, hogy szólítjuk ıt (neve hallatán összerezzen). Elkezdett tevékenységet képtelen abbahagyni, más tevékenységre átváltani. Nagyon lassú, tétova mozgású, feltőnıen ügyetlen. Nagyon félénk, sírós, nem, vagy csak ritkán kezd beszélgetést társaival.

Kezdeményezések, foglakozások alatti viselkedési jellemzık • • • • • • •

Nem figyel, úgy tesz, „mintha nem is lenne ott”. Nagyon rövid ideig képes figyelmét összpontosítani a feladatokra, a legkisebb zavar is eltereli figyelmét. Nem követi a csoportnak szóló utasításokat. Csak a személynek szóló utasításokat képes követni. Kérdezéskor zavartan áll, nem tudja, mire kell válaszolni. Ábrázolásnál maszatol, vonalvezetése görcsös. Tőrıképessége igen alacsony, nem képes kivárni, míg rá kerül a sor.

További teendıink • • •

Csoporton belüli egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási, érzelmi és részképességbeli problémák miatt rászoruló gyermekeknél. (bábozás, dramatizálás, drámajáték, stb.) Óvodán kívüli más szakember fejlesztı munkájának igénybevétele (pszichológus, utazó gyógypedagógus, fejlesztıpedagógus). Külsı intézménybe küldés szakvizsgálatra, vagy rendszeres terápiára.

A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmódra nevelés A 4. 1. fejezetben megfogalmazottakon kívül a sajátos nevelési igényő gyermekeknél, valamint a pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı, valamint a nagyothalló gyermekek integrált nevelésénél további feladataink a következık. • • • •

Prevenció és korrekció szükségességének idıbeni felismerése. Hallókészülékkel kapcsolatos elemi ismeretek elsajátítatása. Pozitív viszony kialakításának elısegítése az orvossal, valamint a külsı segítıkkel. Az adott csoporton belül alkalmazható egyéni fejlesztési tervek elkészítése a szakemberek segítségével.

Közösségi nevelés Közösségi nevelésen belüli feladatainkat a sajátos nevelési igényő gyermeknél a 4. 2. fejezetben található óvónıi feladatokat a következıkkel egészítjük ki.

137

Helyi nevelési program 138 • Érzelmi biztonság, szeretetteljes légkörre való igény felkeltése, valamint annak fenntartására való képesség kialakítása (hagyományok, szokások, ünnepek segítségével). • Az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott alkalmazása. • Az életkori sajátosságoknak megfelelı szociális érzékenységre való nevelés. • Pozitív érzelmi viszony kialakítása gyermek – gyermek, gyermek – felnıtt viszonylatában. • Az én tudat fejlesztésénél, valamint az önérvényesülési törekvéseknél az óvodánkban kialakított magatartásformák elfogadtatása. • A hangra, beszédre való figyelem képességének kialakítása. • A hallássérülés tényének elfogadtatása (a társakkal is). • A többi gyermek különbözıségének elfogadtatása. • Utánzóképesség fokozott fejlesztése. • Viselkedészavarok korrigálása a belsı és külsı szakemberek segítségével. Az óvodai tevékenységformák Játék • •

• • •

Figyelembe vesszük, és felhasználjuk a szakemberek által javasolt „fejlesztı játékokat”. Gyermekenként differenciáltan használjuk fel a szakemberek által javasolt fejlesztı játékokat, hogy az arra rászoruló gyermekek speciális fejlesztésére jótékony hatást gyakoroljanak, valamint a problémák megelızését szolgálják. Fokozott figyelmet fordítunk a játékon keresztül történı társas kapcsolataik elısegítésére, alakulására. Ezen gyermekeknél még nagyobb hangsúlyt kap a játék elsıdlegességének és szabadságának elve (változatos játéklehetıségek kínálatával). Feladatunk továbbá a gyermekek adottságainak, képességeinek, érzelmi – akarati életének megnyilvánulási lehetıségeinek a segítése, fejlesztése.

A tanulás Kiemelten kezelt feladataink a sajátos nevelési igényő, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı, valamint a nagyothalló gyermekeknél a következık: • • • • • • • •

A gyermekek érdeklıdésének felkeltése, és fenntartása változatos tevékenységek kínálatával. Ismereteik rendszerezése, bıvítése, valamint azok beépítése eddigi ismereteik rendszerébe. Tapasztalataik, ismereteik verbális megfogalmazására való képesség folyamatos fejlesztése a szakemberek segítségével. Képi és szóbeli megfogalmazási kísérleteik elısegítése. Anyanyelvi játékok játszása. Vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés, verbális emlékezet játékos fejlesztése fejlesztıjátékok segítségével. Képi és verbális gondolkodás és képzelet fejlesztése. Egyéni anyanyelvi fejlesztések.

Munka jellegő tevékenységek A munka jellegő tevékenységeknél feladatunk: • • • • •

Az önkiszolgálás, naposság, alkalmi munkák játékos jellegének megtartása. Az együttesen vállalt munka és az együtt dolgozás örömének tudatosítása, képességének fejlesztése. Az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése, tulajdonságok alakítása. A jól végzett és eredményes munka örömének a tudatosítása. A munka megszervezéséhez szükséges képességek fokozatos kialakítása.

Anyanyelvi nevelés

138

Helyi nevelési program 139 A 3 – 8 éves nagyothalló gyermekek egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése szempontjából kiemelten fontos feladatunk a gyermekek hallás és beszéd állapotának fokozatos fejlesztése, a környezet hangjaink egyre differenciáltabb felfogására és feldolgozására való nevelés, melyhez elengedhetetlen a külsı szakemberek segítsége. Fejlesztımunkánkat a csoporton belül, csak a velük való folyamatos konzultációk és egyéni fejlesztési tervek alapján tudjuk megvalósítani. Az integrált neveléshez és fejlesztéshez kapcsolódó feladataink ezen a területen a következık. • • • • •

Verbális kommunikációra való igény kialakítása. Beszédtanulási képességek fejlesztése mondókák és versek segítségével. Az aktív szókincs folyamatos bıvítése. Egyéni fejlesztéseknél a beszéd és a mozgás koordinálásának fejlesztése. Részképességek fokozatos fejlesztése a szakemberekkel való konzultálás, valamint az egyéni fejlesztési terv alapján.

Kapcsolattartás és együttmőködés Szakértıi Bizottság Az óvodapedagógus, a fejlesztı óvodapedagógus és a logopédus megfigyelései, fejlettségmérései alapján sajátos nevelési igényő gyermekek integrált fejlesztése érdekében a legelsı és legfontosabb a szakértıi vélemény beszerzése. A szakvélemények beszerzéséhez Szakértıi Bizottsághoz kell fordulni, melyek a következık: • •

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Feladata: • • • • •

A fogyatékosság szőrése. A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történı ellátására. Az ellátás módjára, formájára és helyére. Javaslattétel az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Megvizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

Nevelési Tanácsadó A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk. Feladata: • • • • •

A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi. Elıadások tartása szülık számára. (pl. érzelmi nevelés, nevelési problémák, konfliktuskezelések, stb.) Szükség esetén beutalás szakrendelésre.

Logopédus Évek óta heti két alkalommal végzi fejlesztı munkáját óvodánkban a logopédus. Nagy segítséget nyújt számunkra a dyslexia megelızésében, gyógyításában. A súlyosabb beszédhibás gyermekek számára, már középsı csoporttól tart fejlesztı foglalkozásokat. Feladata:

139

Helyi nevelési program • Beszédhibák javítása. • Nyelvi kommunikációs zavaros javítása. • Folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal. • Szülıkkel való kapcsolattartás. • Szülıi értekezleteken való részvétel. • Dyslexia szőrıvizsgálat elvégzése.

140

Utazó gyógypedagógus Amennyiben az óvoda együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket a többi gyermekkel, úgy a fogyatékosság típusához megfelelı utazó gyógypedagógus biztosít a Szakértıi Bizottság. Az utazó gyógypedagógus a csoportból kivonva végzi a fejlesztımunkát. Feladata: • • •

A gyermek fogyatékosságának megfelelı fejlesztés. Folyamatos konzultáció az óvodapedagógussal. Szülıkkel való konzultáció az együttmőködés érdekében.

Szülık A fogyatékos gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus számára fontos, hogy a szülıkkel olyan kapcsolatot tudjon kialakítani, mely elıremozdítja a gyermek fejlıdését. A szülıket folyamatosan, havonta legalább egy alkalommal szükséges tájékoztatni gyermekük fejlıdési ütemérıl, a további fejlesztési stratégiáról.

13. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Gyermekvédelmi munkánk alapja a közoktatásról szóló többször módosított 1993. LXXIX. tv. 2003. évi módosítása. Gyermekvédelmi munkánk célja: A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítése, a veszélyeztetettség megelızése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyerek családjából történı kiemelésének a megelızése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyerekek felzárkóztatása. A probléma megelızı gyermekvédelem egyik elsı legfontosabb jelzı intézménye az óvoda, ahol a gyerekek a nap jelentıs részét töltik. A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával nıtt a mindennapi megélhetési gondokkal küzdı családok száma. Ezzel egyenes arányban nınek a veszélyeztetett és hátrányos helyzető családok. Ily módon fontos szerepet kap óvodánkban a gyermekvédelmi munka. Kiemelt feladataink: - Az eddig elért eredmények megtartásával tervszerő, tudatos gyermekvédelmi munkára törekvés. - A törvényben foglalt alapvetı gyermekvédelmi jogok és érdekek érvényesítése intézményünkben. - A pedagógus segítı szerepével és empátiájával ismertesse a szülı jogait és kötelességeit. Az óvodapedagógus feladata: -

Az elsı családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Amennyiben a gyerekek fejlıdését, életét veszélyeztetettnek látja a családban és saját hatáskörében nem tudja ke-

140

Helyi nevelési program 141 zelni a problémát, akkor fordul a gyermekvédelmi felelıshöz, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. - Írásban jelzi a problémát, - krízis eseten szóban - a Gyermekjóléti Szolgálat felé. - Minden csoportvezetı óvónı nyilvántartást vezet a hátrányos és a veszélyeztetett - helyzető gyerekekrıl a csoportnaplóban. - Naprakész információkkal rendelkezik a gyerek személyiségének fejlıdésérıl és még inkább érvényesíti a differenciált bánásmód elvét. A gyermekvédelmi felelıs feladata: - Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyerekekrıl. - Munkaterve tartalmazza a kapcsolattartás különbözı formáit: o esetmegbeszélés havi egy alkalommal, o egyéni esetkonzultáció, o esetkonferencia, o szakmaközi esetmegbeszélés. - Kapcsolattartás a hatóságokkal: o Gyermekjóléti Szolgálat o védınıvel o gyermekorvos o gyámügy, gyámhivatal, rendırség - Családlátogatásokat végez. - Segélyezésre javaslatot tesz. - Segíti a nevelési tanácsadóhoz és az értelmi képességeket vizsgáló bizottsághoz való irányítást. - A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos továbbképzéseken vesz részt /önképzés, továbbképzés/. - A tanköteles, de óvodába nem járó gyerekek felkutatása, az óvodai életbe való bevonása /gyermekjóléti ill. családsegítı szolgálat munkatársaival, védınıvel/. - Az állami gondozott, nevelı szülıkhöz kihelyezett gyerekek körülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a GYIVI-vel. Éves kimutatása tartalmazza: - az óvodások létszámát, - veszélyeztetett és hátrányos helyzetőek számát, - 3 vagy több gyerekes családban élık számát, - fogyatékos gyerekek számát, - csonka családban élık számát, - veszélyeztetettség okait. Módszerek: - többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás, - a szülık figyelmének felhívása a gyerekek fejlıdésének sajátosságaira, - fejlesztı, felzárkóztató óvodai programok szervezése, - a gyerekek nevelési tanácsadóba való irányítása, - javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek ideggondozói és gyerekek - pszichiátriai vizsgálatára, - rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat, - indokolt esetben természetbeni juttatás kezdeményezése, - a szülı kérelmére vagy beleegyezésével javaslat a gyerek átmeneti gondozására

14.

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

14. 1.

ÓVODA ÉS A CSALÁD

Cél:

141

Helyi nevelési program 142 Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való pozitív együttmőködés. Az óvoda nem vállalhatja át a család szerepét a gyermeknevelésben, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleges kedvezıtlen hatásának enyhítéséhez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladat: • Fontosnak tarjuk, hogy az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. • Korrekt, partneri együttmőködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. • Körültekintıen megszervezzük az együttmőködés formáit, melynek célja az információcsere szemléletformálás az óvoda tartalmi munkájának megismertetése tájékoztatás a gyermekek egyéni fejlıdésérıl. • Megszervezzük a szülık érdekegyeztetı, érdekérvényesítı fórumait. Megvalósítás tartalmi rendszere: • Különös figyelemmel, tapintattal adunk tájékoztatást a szülınek saját gyermekérıl. Éreztetjük, hogy segítı szándék vezérel bennünket. • A családdal kapcsolatos információinkat diszkréten kezeljük, érvényesítjük a titoktartási kötelezettséget. • Az óvoda feladata a család mint szervezet segítése is, így a gyermekvédelmi munka során különös figyelmet fordítunk a gyermek mellett a családra is. (életmódbeli, életvezetési, gyermeknevelési tanácsok) • Az óvoda a családdal együttesen felelıs a gyermekekért. • Az óvoda helyi nevelési programjának „cigány kulturális nevelés”-sel való kiegészítésérıl írásos tájékoztatást adunk ki, mellyel a szülık egyetértenek, és írásban beleegyezésüket adják. • A többi szülıt írásban tájékoztatjuk, hogy az óvodában cigány kisebbségi kulturális nevelés folyik, és beiratkozásnál minden évben a tájékoztatás után a szülık írásban beleegyezésüket adják. • Az óvónık a cigány kultúra hagyományápoló tevékenységükbe bevonják a szülıket, nagyszülıket (a többi családtagot), így közvetve hozzájárulnak az idısebb generációk identitástudatának felébresztéséhez, és bizalmasabbak lesznek az óvodával szemben is. Kapcsolattartás formái: • Családlátogatásnak az óvodába kerülés elıtt, de az óvodai élet alatt is fontos szerepe van. • Napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülı teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekrıl. • Szülıi értekezleten tájékoztatjuk a szülıket nevelési elképzeléseinkrıl, módszereinkrıl, tervezett eseményekrıl, programokról, óvodánk mőködésérıl. • Nyílt napok: nyitottak vagyunk, és módot adunk arra, hogy a szülı a csoportban megfigyelhesse gyermekét, amikor és ahányszor igényli. • Szülıkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások szervezése. • Négyszemközti beszélgetések lehetıségét biztosítjuk. (óvónıi és szülıi igény szerint) • Fogadónap, eseti megbeszélések. 14. 2. ÓVODA ÉS ISKOLA

142

Helyi nevelési program 143 Fontos célunk, hogy az óvoda kialakítsa kapcsolatát az iskolával, a gyermekek életmódjának folyamatossága, és a megfelelı szocializáció érdekében, mivel az óvoda és az iskola közösen felelıs az átmenet fokozatosságának megvalósításáért. Feladatunk: • A kölcsönös érdeklıdés hozzájárulhat egymás nevelési céljainknak, • elképzeléseinknek megismeréséhez, megértéséhez, és mindez folyamatos együttmőködést eredményez. • Az óvoda és az iskola tartalmi kapcsolatának kialakítása elısegíti a gyermekek zavartalan iskolakezdését. Megvalósítás: • Az iskolát is megismertetjük a helyi nevelési programunk sikerkritériumaival is. • Megismerkedünk a NAT tartalmával, különös tekintettel az alsóbb osztályok vonatkozásában. • Lehetıséget biztosítunk az alsós pedagógusoknak, hogy megismerkedjenek nevelımunkánkkal. • Tájékoztatjuk ıket a gyermekek fejlettségi szintjérıl, a nevelık bármikor megfigyelhetik az óvoda életét. • Nagycsoportos óvodásokkal iskolai órákat látogatunk. Kapcsolattartás formái: • Látogatások, tapasztalatcserék. • Tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlıdési ütemérıl, várható alkalmazkodási nehézségekrıl. • Értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, egymás rendezvényein, ünnepein történı megjelenés, közremőködés.

14. 3. ÓVODA ÉS A KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNY Cél: Az bogyiszlói óvoda kapcsolatba áll a községünkben mőködı közmővelıdési intézménnyel, a könyvtárral, úgy válogatunk a kínálataiból, hogy ezáltal elısegítjük a nevelési feladataink sokoldalú, színes megoldását. Feladat: A közmővelıdési intézménnyel való kapcsolattartás. Az elıadásokon való részvétel a gyermeket közösségi tapasztalatokhoz, élményekhez juttatja. Megvalósítás: • Bábszínházi és élıszínházi elıadásokon, a gyermekek életkorának megfelelı kiállításokon, tárlatokon , könyvtári látogatásokon való részvétel. • Ünnepségeink, rendezvényeink megtartása. Kapcsolattartás formái: • Látogatások, tájékoztatás, rendezvényeken való részvétel, megbeszélések, értekezletek.

143

Helyi nevelési program 14. 4. ÓVODA ÉS A SZOLGÁLTATÓ

144 INTÉZMÉNYEK

Pedagógiai és szakszolgálati kapcsolattartás. (Nevelési Tanácsadó, logopédus, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi Bizottság, Gyermekjóléti Szakszolgálat munkatársa) Feladat: • Elsısorban a Nevelési Tanácsadóval és a logopédussal biztosítsa a folyamatos, megfelelı együttmőködést. • A cigány gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében az óvónı a gyermekvédelmi felelıssel, és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával hangolja össze óvó-védı munkáját. Megvalósítás: • Egymás kölcsönös tájékoztatása (szülı – óvónı – szakszolgálat). • Az óvónık folyamatos kapcsolatot tartanak a logopédussal a speciális beszédfejlesztı foglalkozások megtartása érdekében. Kapcsolattartás formái: • hospitálás, team munka, esetmegbeszélés. 14. 5. ÓVODA ÉS EGYÉB KAPCSOLATAI 14. 5. 1.

Fenntartóval

A fenntartó biztosítja zavartalan mőködésünket, munkánk feltételeit,és – a tanügy – igazgatási feladatok révén – annak rendjét is. A kapcsolat egyfelıl hivatali, másfelıl támogató, segítı jellegő. Problémáink megoldásában mindig a konstruktivitás jellemzı.

14. 5. 2. Kisebbségi Önkormányzattal A bogyiszlói óvoda a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában többnyire kezdeményezı, de fogadó kész bármilyen, a gyermekek érdekében történı programra. Feladatok: A kapcsolatok ápolása a Kisebbségi Önkormányzattal. Kapcsolattartás formái: - kölcsönös látogatások, elıadások szervezése, a szervezet munkájában valórészvétel, közös ünnepek. 14. 5. 3.

Az egészségügyi szakszolgálatokkal

Az óvodáink egészségügyi ellátását gyermekorvos, fogorvos, védını végzi. A velük való kapcsolattartás folyamatos, ill. igény szerinti. Egyéni problémák esetén épp úgy, mint a nagycsoportosok beiskolázása esetén szakértıként mőködnek közre a nevelıtestület munkájában.

15. A NEVELÉSI FOLYAMAT ÉS A GYERMEK FEJLİDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ ELLENİRZÉS – ÉRTÉKELÉS ELVEI

144

Helyi nevelési program 145 Óvodánkban a nevelési folyamatok és a gyermek ellenırzésének – értékelésének elvei a következık: - tervszerőség, folyamatosság, életkori sajátosságok figyelembe vétele, nyitottság, program céljainak való megfelelés, demokratizmus, együttmőködés, objektivitás, fejlesztı hatás, partnerközpontúság, egymástól tanulás, dokumentálás. Az ellenırzés formái (tájékozódó, tematikus, visszatérı, napi), jellege (diagnosztikus, fejlesztı, összegzı), helyszínei és területei (szakmai), és érintettjei (pedagógus és nem pedagógus) az intézményi minıségirányítási programban és ahhoz kapcsolódóan az éves vezetıi tervben kerülnek meghatározásra. Az ellenırzés, mérés, értékelés területeit, folyamatleírását, az érintettek és az ellenırzésre, értékelésre jogosultak körét: az intézményi minıségirányítási program tartalmazza.

16.

SZAKMAI DOKUMENTUMOK VEZETÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI, ELVEI

Szakmai dokumentumok vezetésének sajátosságai: • A saját fejlesztéső csoportnaplóba évi tervezés és félévenkénti érzékelés történik. • A cigány kulturális nevelés tervezése és értékelése elkülönítetten jelenik meg. • A fejlesztı programban részesülı gyermekekrıl egyéni fejlesztési lap készül.(óvodapedagógus vezeti) • Minden gyermekrıl egyéni fejlıdési lap és személyiséglap készül. A dokumentumok vezetésének elvei: • rendszeresség, • következetesség, • egymásra épülés, • folyamatosság, • összehangoltság, • tényszerőség, objektivitás.

17. ESÉLYEGYENLİSÉGI CÉL MEGHATÁROZÁSÁNAK FELADATAI A gyermekek esélyegyenlıségének megteremtése érdekében, az alábbi feladatok kerültek megfogalmazásra. (1092/2007. XI. 29.) Korm. határozat alapján: • • •

• • • •

Az óvodai felvétel alkalmával az esélyteremtés érdekében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek elınyben részesülnek 3 éves kortól, a népesség nyilvántartás és a védınık közremőködésének segítségével. Az integráción alapuló nevelési célok összehangolása a problémamentes óvodából iskolába való átmenet megteremtése érdekében. A gyermekek alapvetı részképességeinek (elfogadás, alkalmazkodás, állóképesség stb.) fejlesztése a szociális helyzetükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása érdekében. Kiemelt terület a feladat- és szabálytudat valamint a viselkedés kultúra kialakítása és gyakorlása. A kompetencián alapuló neveléshez szükséges módszerek és eszközök biztosítása. (Taneszköz fejlesztési tervben meghatározottak szerint.) a hatékony és eredményes nevelési és tanulási folyamatokhoz. A pedagógiai és intézményi reformok által nyújtott fejlesztéseket az óvodapedagógusok továbbképzésével biztosítani kell (szakvizsga megszerzése). A minıségi munka eredményessége érdekében fejlesztı programok kidolgozása, bevezetése (Kompetencia alapú óvodai programcsomag) Az esélyegyenlıség elısegítése szolgálja a szülık és az óvoda közötti kapcsolat hatékonyabb együttmőködését.

145

Helyi nevelési program

146 SZAKIRODALOMJEGYZÉK

1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Kormány 137/1996.(VIII/28.) rendelete 2. Nagy Jenıné : Óvodai programkészítés, de hogyan ? 3. Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóba 4. Nagy Jenıné: Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel 5. A bajai ÁMK program. 6. Lajtha László – Molnár Imre: Játékország 7. Dr. Bugán Antal – Kósáné Csertı Aranka – Nagy Ferenc – Dr. Tasné Zelei Veronika : Pszichológia – Fejlıdéslélektan 8. Zsámbóki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel 9. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék 10. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 11. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelızésére 12. Dr. Farmosi István: Mozgásfejlıdés 13. Baffy Dezsı – Dr. Kelemen László – Dr. Kovács György – Kövér Sándorné Dr.: Pszichológia – Pedagógiai pszichológia 14. Nagy Hedvig – Popper Péterné – Sárdi Lajosné: Pedagógia 15. Kovásznai Kató: Játszik a gyerek 16. Babodi Béláné: Környezetismereti foglalkozások módszertana 17. Kósáné Dr. Ormai Vera – Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Zánkay András : Neveléslélektan II. 18. Dr. Bakkai Tiborné: Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana 19. Becsy Bertalan Sarolta – Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása

FÜGGELÉKEK

1.sz. Függelék

146

Helyi nevelési program 1.

147

Érvényességi rendelkezések

a.) A helyi nevelési program 1999. szeptember 1. napjától lépett életbe. Bevezetése minden óvodai csoportba megtörtént. b.) A 2008/2009-es nevelési év során a nevelıtestületnek elvégezte a helyi nevelési program teljes – mindenre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és kiegészítette a kompetencia alapú óvodai programmal. c.) Az alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009. (XI.20.) szerint óvodánk e rendeletben foglaltnak megfelelıen felülvizsgálta nevelési programját, melyet elıször 2010/2011. óvodai nevelési évben alkalmazza. d.) A helyi nevelési program módosítása A helyi nevelési program módosítására: - az óvoda vezetıje, - a nevelıtestület bármely tagja, - az óvoda fenntartója tehet javaslatot. A módosítás kérelmét – nevelıtestületi kérelem esetén többségi, minimum 50 %-os plusz 1 fı kérelmezése esetén, - a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján az óvodavezetınek írásban kell jelezni. A szülık a helyi nevelési program módosítását közvetlenül a szülıi közösség képviselıi útján, az SZMKnak javasolhatják. A helyi nevelési program módosítását a nevelıtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

e.) A helyi nevelési program nyilvánosságra hozatala: Az óvoda helyi nevelési programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A helyi nevelési program 1-1 példánya a következı személyeknél tekinthetı meg: - az óvoda fenntartójánál, - az óvoda irattárában, - az általános iskola igazgatójánál, - az óvoda vezetıjénél.

f.) a helyi nevelési programot a nevelıtestület 2010. 08. 22.-én megtartott nevelıtestületi értekezletén elfogadta. g.) A helyi nevelési programot a szülık képviseletében az SZMK 2010. 08. 24-én véleményezte. h.) Tájékoztatásul megkapták: - Szakértı, - Fenntartó, - Irattár, - Iskola

147

Helyi nevelési program i.) A helyi nevelési programot véleményezte:

148 Radváné Jegyernik Zsuzsanna Szakértı

j.) A helyi nevelési programot jóváhagyta: ………………………………………… fenntartó

Nevelıtestület elfogadásának dátuma:

2010. augusztus 22.

Szülıi véleményezés dátuma:

2010. augusztus 24.

A fenntartóhoz való benyújtás dátuma:

2010. augusztus 25.

A fenntartó jóváhagyásának dátuma:

A nevelési program hatálybalépésének dátuma:

2010. szeptember 1.

A nevelési program felülvizsgálatának idıpontja:

2015. május 15.

148